-
Ü
Jpe ,s;I ' Eeiytörténattrn 4. sz.
{
Értas
t
tÍt6
Hazardíroző nagyapám fö-lött megint beborult az ég.Csődbe
került. A fiataloknakkapóra jötta lehetőség, hogv
színházat bérelhetnek Ujpesten. Mindenszínészben ég a vágy, hogy
valamennyi sze-repet e|játssza, amiről álmodott, s a
szerep-osztásba rajta kívtilne szólhasson bele sen-ki..
Ktllönköltöztek, kölcsönöket vettek fel.Az újpesti Tavasz utcában
szép nagy, kertesvillalakást rendeztek be pazarul. E'z I9a9ele;én
lehetett. Apám, Papít Sándor joggalszámított rá, hogy ra1ongői a
perifériára iskövetni Íogják. S ebben nem is csalódott.N'gy
társulatot szeruődtettek, amel)'nek
2002. december, IX. őufolya
többek között tagja va|t Neményi Blanka,Somogyi KáImán, Somossv
René, SzöreghGi,'ula, Göndör Aurél, Szentes Jankó ésmég sokan
mások.
A színház virágzott, Játszottak fran-cia vígjátékokat,
népszínműveket, nary-operettet' drámát. Szobáink falait
ezüs-töZött, aranyozotq selyemszalagos babér-koszorúk borították. A
bejárat előtt estén-ként toiongtak a bérkocsik, magánfogatok.A'
színház zenekarátjó karmester dirigálta.Divattá váIt Újpestre
látogatni Papírék ele-gáns kis színházába, ahoi mindig telt
házvolt; az előadásokatl
-
Iparosodás Ujpesten 1900-1930
,,Iparvasút. Az EgyesültVillamossági Rt. újpestigyártelepére
iparvasutatépíttet. L közigazgatási be-járás Söpkéz Sándor
vasúti
és hajőzási főfe|ngyelő vezetésével már meg istartatott s az
iparvasút építésére az engedelemmegadatott. A villamossági rt. és a
közúti va-súttársaság között némi szerződési ellentétekmerültek
fel, de reméljük, hogy ezek is mie-lőbb elsimulnak s az ''Egyesült
VillamosságiRt... rövid idő a|att teljes erejével működésbehozhatja
uj pesti gyártelepét.'' (Q pesti Hírlap,1900. október 14.)
,,E hó 2-án tartott képviselőtestületiülésen polgármesterünk
előadta a vízvezetékügyében folytatott tárgyalásokat, behatóan,nagy
kortiltekintéssel s feszült figyelem mel-lett boncolgatta a nary
horderejű ügy mindenporciká1át, a képviselőtestület [...] a belga
cégaján|atát, mint legelőnyösebbet, a részlegestár gyalás alapj ául
elfo gadj a.'' (IJj pesti Hírlap,1909. június 13.)
,,Ujpest egyik legnagyobb gyára, amelya belföldre való
termelésen kívül, jelentékenyés számottevő kivitellel is
rendelkez1k, az1885-ben alapított ''Kohn és Fried.. vegyé-szeti wár
aZ utóbbi évek folyamán rohamosfejlődésnek indult. Több utcára
terjedő hatal-mas gyártelepén kívül Kollár Mik1ós
cégtulaj-donosnak, Monfalconéban hason természetíígyáravan Kollár
és Breitner cégbejegyzéssel.A két gyártelep egyesült [...] Qpest és
Mon-falcone Yegyészett Gyárak néven.'' (UjpestiNapló, 1915. február
28.)
,,..'aztán elmentünk megtekinteni aMatu cipőgyárat, ame|y a Yáci
űt 26. számalatt van. Lévai Zo|tán úr a gyár agilis ifu ve-zetője
[...] végig vezetett a hatalmas telepen.Módunk volt csodálni a
modern technika vív-mányait, a gépek tökéletes munkáit. A,
szabá-son kívül itt mindent gép végez. [...] Boszor-kányo s gyors a
s á g, s zemkápr áztató ízIés é s p re -
cíz munka az, ami a Matu cipőgyárban elénktárult. Egy darab
Amerikal [...] Végül elmen-tíink oda, ahol a már kész cipőket
csoma-golják. Minden pár cipő egy ''Matu Shoe..
2 Úit*sti't"i
feliratú - szétterjesztett szárnyú turul, a hát-térben egy
amerikai lobogó _ vignettás do-bozba kerül, hogy aztánvt|ághódítő
utjára en-gedjék a már is nagy keresletnek örvendő hí-res
>'Matu.. cipőket.'' (IJjpesti Kurír, 1924. jű-nius 19.)
,,Jubilál az Ehrenwa|dLászIó Rt. Mostünnepli ugyanis harminc
éves fennál|ását azEhrenwald LászIó Fakereskedelmi és Epíté-szeti
Rt' [.'.] Ujpest közönségének nem kellbemutatni azt a céget,
amelyet 1899-bena|apított Ehrenwald Lászl'ó mai székhelyén,Arpád űt
LI4-L20. alatt és mely mindig a pol-gári szolidság és a becsületes
kereskedelemmintaképe volt [...] Amikor jubileuma alkal-mából
szeretettel köszöntjük a céget, mint apolgári megbízhatóság
mintaképét, azt hisz.szük nem mondunk novumot' ha
eláruljuk,Ehrenwaldék saját telepükön nagy készletettartanak épület
és asztalos faanyagokból.Vevőkörtik nem csupán a helybeli
asztalosok-bő|, gyárakból és vállalatokból á||, a főváros-ból is
rengetegen vásárolnak az EhrenwaldLászIő Rt.-nél, hisz ennek a
cégnek szolidsá-ga szinte utolérhetetlen.'' (Ujpesti Napló,1929.
jún ius 15 . )
,,Yégre jobb lesz az uccák közvi|ágitása|.Az eddigi 900lámpán
kívül, ujabb 900lámpáttartoz1ka Phöbus még ebben az évben
felsze-relni. A közuzemi bizottság e hó 19-én estetartotta ülését
avárosházán dr. Semsey Aladárpolgármester elnöklése mellett. Az
ülés után ákőzúzemi bizottság tagjai a Phöbus megbízot-taival a
helyszínen tekintették meg azokat asötét uccákat, amelyek
világitását a szerződés-bő| járő uj lámpákkal meg kell javítani
t...] Aközizemi bizottság a szerződés kötelezettsé-gein túlmenő
eredményt is ért el. Ugyanis avá||a|at képviselői kijelentették,
hogy 10'000pengő ellenében a szerződésszeríien előírt 900|ámpa
helyett 1200 |ámpát szerelnek föl és amár meglévő vtIágítást akként
is javítják, hogyaz égők erejét növelik. Egőerősségüket te-kinwe
tehát az eddigi 900 lámpa helvett közel2900 közi|ágítási |ámpája
lesz lJjpestnek.''(Ujpesti Napló, 1929. júni:us 20.) !
(ossze-dllította Szöllőqt Marianne)
Mr|iltidéző
-
Az Ujpesti HelytörténetiNapítvány lapja
Napító szerkesztő:I(cDl'pcol,rrs GÉza
A szerkesztőbizottság elnöke:Dn. Sros Le.los
A s zerke s ztőbizottság tagsaizHRrrcNrN LtszroDn. Kónos
ANonÁsRo1ró Awa"laÁrre
Szerkesztő:Ro.lró ANNeuÁnu
r\[unkatársak:IvÁNnxÉ KoNnÁo Glztrl'tKóncls AllrróKntzsÁx
SÁNoonDn' SerrerJÁNosSzor-r-ósy Mer.utlNn
Számunk szetzői:Bzxox1ózsrr ktiltőFBnrcsÁN Kt'l'lnlJlN t an
árHmmqxN Lxszto tantírIvÁNu Jarros ok lea e le s ép ítőrnérnt)
kKreiN Józsn'r PÉrtE. tanlírKruzsÁN S ÁNoox gíÍjteruény keze lőDn.
KRsx,c Gyoncy egtetemiadjunktus (ELTE)LeoÁx.'n Llszró tanírDn.
Serrx JÁN os h attírőr aleu.erJesSer.l-ltoN L q os nyu gd,íj
asSzopps l;í-qple írőSzot,lősy MarucNNuh e ly tött én eti gtííj t
em ény -o e z e tőDn. UnsÁN Ltszro irod'alom.tönénősz
Szerkesztőség:i041 Budapest, Iswán út 14.T eI.: 23 I -3 1 60,
fax 23 1 -3 I 6IKiadj a: Újpest onkorm ányzataLapterv: BeNca.
FpneNcMűszaki szerkesztő:GplrÉnr KarerrNNyomdai
kivitelezés;PÉ.PntNr Br.Felelős vezetőz Szucs ExNó
InterjúFtnrcsÁN I(AIMÁN ,,Adok neked kenyer,et, addOissza a
kenyer.et!,, Beszélgetés a 80' sziiletésnapj,í,akésziilő Szuszn
Ferencce lLeve1esládánkbólSelaltoN Le1os Hdbor,ús emlékFelbíads
) zooz. rJecember IX. ér,folyam 4' sz. J
I SzEPES MÁRIA A színhdzMilJttdézőIparosodds Ujpesten I 900- I 9
30Osszeállította SZoLLoSY MARLANINtsTanulmánySzolrősy MenreNNB
lpar"udr.os a főaól"os tírnyékóban:UtPestKözleményekKruzsÁN SÁNoon
Az újpesti lőuasút, 1, r.észAz első uonal születéseLeoÁltrr L esztó
Gy ap ott erru,e szté s Kíp oszttísme g erenDn. Serrer JÁNos Ujput
r,endaédelmének tönéneteKroINJózsEF PÉTER Az első dalórda..kis
Arueriktíban,,IvaxnJÁNos 25 éue égett le a MaglarPamutipar
fonoddjaDn. Krusru. Gyoncy A Csömöri-patakDn. IJnsÁN Ltszro Ber,da
József összegtííjtött aerseiBnnoa.Józsr'r Elker,getsz, de tin
kenyén,elkínlíllak téged..., A szabadstíg szép neaébenHíres
újpestiekHmltqNN Lxsztó Rlíkőczy Géza
r
U .lH,*-*Í"-I
9
I2I3I6
t9
2 l231 Á
25
28
3131
Úi,ri.ps:i:i
Népszínház az Istztín úton (rénk)
32 Helwörténeti hírek
-
Szorrosv Memexxp
Ipawáros a Íővátros árnyékában: I.Jjpest
Károlyi Iswán gróf _ a 19.század főúri divatja szerint -
fi atal éveit lr{yugat-Európábantöltötte' Mezőgazdaságt ta-
ffi..ffi pasztal'atait hazatérése utánelsősorban fóti birtokán
kamatoztatta' Már az1830-as években fejlett majorsági
rendszer(ígazdáIkodást épített ki. Birtokának ezen a ré-szén
sző|őtermeléssel és konyhakerti növé-nyek termelésével foglalkoztak
az idetelepü-|ők. ^z ítgynevezett Iswánhegytől délre épí-tették
háza1kat az első sző|őmíive|ők &öztükMildenberger' a promontori
kocsmáros is, azelső haszonbérleti szerződés egyik
kedvezmé-nyezettje). A szőlőtelepítés egyik oka lehetettaz is,
hogy.a fi|oxétajáwány ítt is - mint Ma-gyarország más területein -
nagy pusztítástvégzett' A kipusztult szőlőültetvény helyétkorszerű'
módon kivánta hasznosítani a tulaj-donos. A modern európai elvek
szerint gon-dolkodó főűr az alábbi kitételek mellett
kotöttszeruődést a letelepedni kívánó polgárokkal:,,Minden
megtelepedő házza], bíró lakosokmindenféle gyárokat szabadon
állíthatnak, ésakár minémíí' kézi mesterséget vary kereske-dést a
hazai töwények korlátai közt szabadonfolytathatnak; egyedül a
mészárszéL
-
aIatt a lakosság száma 448 főrő| 67 283-raemelkedett.
A rohamosan szaporodó lakosság don-tően iparosokból és
kereskedőkbő| állt. Itt issegítségünkre lehet a statisztika;
1840-ben _ afiíszerkereskedők és mészárosok mellett - 9aszta|os, 5
cipész, 4 ács,3 tímár is bekoltozikUjmegyer községbe. (A települéS
neve 1841-ben változik Ujpestre.) 193O-ban már 390 asz-talos-, 433
cipész-' 11 ács- és 9 tímármesterdolgozott a városban.
I'{em szokatlan az a gyakorlat, hogy aneglévő kisiparból
fejlődik ki a később meg-határoző jellegű nagyipar. IJjpest kitíínő
lehe-tőséget kínált a fővárosból áttelepülni kívánóbefektetőknek,
vállalko zóknak. Az olcs ó telek-ár és a Károlyi Iswán á|tal
garuntált lehető-ségek csábítóan hatottak, sok más mellett, apesti
vállalkozők számára is. IJgyanígy vonzővolt a közlekedés, nemcsak a
Duna vízi űtja,de 184ó.tól a Pest-Vác vasútvonal, és a
közútifuuszá|Iítás is. A lakossági közlekedést pedig18óó-tó1 a
lóvasút, majd 1890-tő1 a villamosbonyolítja lJjpest és a pesti
Széna (ma Kálvin)tér között.
Kik voltak az e|ső telepesek? A bőr-iparosok között találjuk
rnár 1840-benLőv,y
Ignácot, aki pesti adőfizető, id' Lőwy Betnát-nál tanulta a
mesterséget. Majd ugyanitt ol-vashatjuk Wolfner Julius nevét, aki
Pesten,nagybátya üzletében tanulta a gyapjúmosástés
birkanyersbőr-kereskedést. 1 855-től testvé-rével, Wolfner Lajossal
Wolfner Gy'ula ésTársa Közkereseti Társaság néven
alapítottakvállalatot. Nevük örökre beíródott Ujpesttörténetébe:
Lőwy lzsák, az em|ített Bernáttestvére, Ujpest község e|ső
jegyzője, WolfnerLajos 1851-ben eskiidt, IB54-tő| 1873-ig pe-dig
törvénybírói tisztet töltött be. Haláláig te-vékenyen vett részt a
település gazdasági, kul-turális és kozéleti fuányttásában. 80.
születés-nap1án, 1 904-ben, érdemei jutalmául'újpesti''előnér,'vel
nemességet kapott és a község dísz-p r:| gár áv á v á|as zta tták.
HaIá|a a|kalmáv a| ígyemlékezik meg róla az Ujpest címíi'
ű1ságÍ9I2, mfucius 31-i számr,,,Városunk fej|ődé_sének egyik
hatékony tényezője vo|t az elhun1t,aki ipari vá||a|atáva| adta meg
az e|ső lépéstahhoz, hogy itt munkáslakások települjenekmeg, és így
a rég telepből évtized során Ma-gyarország legnagyobb rendezett
tanácsú vá-iosa (1907) és azőrszág mondhatni e|ső gyár-városa
lett... Embe rbaráti könyörületessége, aszegények iránt étző szíve
síiríin nyilatkozott
Wolfuer Cipőgór
Úid",p"..ejiTanulmóny
-
meg a jótékony célú adományokban. A rég-iközgyűlési
jegyzőkönyvek tanúságai annak,hogy újpesti Wolfner Laj os mennyi t
áldozott aszegények, az iskolák, az ővodák céljaira. Leg-utóbb is a
folyó évben 5000 koronás alapít-ványt tett a szegénv gyerrnekek
istápolására.''
Fiai (ozü1 Tivadar Németországban,Angliában és Franciaországban
szeÍzett ta.pasztalatokat a nagyiparban. 1898-tó1 megha-tároző
egyénisége voIt az immár M. Kir'Honvédség Egyetlen Bőr-
HadfelszerelésiGyárának. Szakmai munkáján kívül bekapcso-lódott a
helyi és fővárosi politikai életbe:elnöke lett a Kereskedelmi és
Ipar Kamará-nak, igazgatósági tagja volt a Gyáriparosokországos
Ször.etségének. 1918-ban bárói ran-got kapott. A Wolfner csaiád
gyárai komolytermelési eredménvekkel dicsekedhettek, ada-taik
szerint 1938-ban több mint 544 000 dbnyersbőrt dolgoztak fel,1229
munkást és l73tiszwiselőt foglalkoztattak. Hadi
felszerelésiüzemként a második vilás.háboru alatt is ko-moly
teliesítményt npijáttak. Jogutódai azállamosítás után a Táncsics
Bőrgyár és a DunaCipőgyár voltak. A renciszerváltás rrtán
ezekmegszűntek.
A fővároshoz csatolás idején több bőr-gyár működött Újpesten. A
Wolfneréké mel-lett a második legjelentősebb a 'A,{authner
test-vérek vállalata volt. A céget 1887-ben alapí-
. ]aa) kMnLB'L\ í't' 1 Í' .
I DeSt r37 |ea7 'o . ' r " . l É' .* l l
totta &Iauthner Mihály, "W
igazi bőriparosdinasztia |eszármazattja, akinek apja Mauth.ner
Náthán pesti bőrnagykereskedő volt. Mi-hály megvéve Jordán Károly
Váci úti gyárát,i
-
ktilonboző átszers,ezések után más, példáulóbudai üzemekkel
kiesészülve működött. Apamutgyár fejlődését hadiüzemmé
nyilvání-tása is serkentette: az l930-as adatok szerint2500
dolgozót foglalkoZtatatt, s ennek |5%-aújpesti, 22%-a budapesti
lakos volt' A g5,át1948 utáni jogutódja a rendszerváltás után
5évve| zárta be végleg kapuit.
Fontos SZefeDe volt a város életében ama is műkö dő
cérnigyárnak, mely _ nawatá-di testvérüzemével együtt _ a húszas
évek vé-gétől egyedül látta el cérnával a háboru utárrmegmaradt
Ínagyar területeket, I922-tő|Walkó Lajos, akkori kereskedelemügyi
mi-niszter kezdeményezésére tárgyalások kez-dődtek angol
tőkéskörökkel. A Coats-kon-Szern pozsonyi gyárának (alapíwa
1901-ben)igazgató)a, Bodó Ajbert kapott megbizást azújpesti gyár
a|apítási ügyeinek intézésére. Aterület |
-
"Ujpest kozség fejlődését nagyban e|őmozdít-
ja az az óriási ipartelep, amely most épül IJj-pesten. Lz
országszerte ismert >>BudapestiEgyesült Villamossági Rt.
-
KnrzsÁx SÁxuon
Az újpesti lóvasút, Í. tészAz első vonal születése
A 19. század derekán Új-pestet ,,közelebb kellett vin-ni'' a már
szinte fővárosiÍangra emelkedő Pest váro-sához. Valószínűleg így
ve-
tődött fel _ ktilföldi példa a|apján - a lóvasútlétesítésének a
gondolata, Ez minőségi vál.tazást jelentett a Pestre, irányuló
közlekedés-ben. Az első, éppen tJ;.pestre vezető
vonalszorgalmazójaként ezért lépett fel KárolyiSándor gróf.
A terv helyesnek bizonlrult. Ujpesten1870-ben rrrár 6722-en
laktak. Az ő Pesrre-juttatásukat a döcögő, rendszertelenül
indulóomnibusz már nem tudta biztosítani.
Előzmények18ó3. október 1l-én tartott tanácskozást Ká-rolyi
Sándot,grőffa| az é7en az a társaság, amelya Pestről Ujpestre
vezető lóvonat megépí-téséhez az eIső hivatalos lépéseket
megtette.Előmunkálati engedélyt kértek, e|készítették azépítési
terveket és a köItségvetést, majd vég-leges építési engedélyért
folyamodtak. Az épít_kezéshez az év novemberében a pesti városi
ha-tőság,7864 februát1ában pedig a megyei l.eze-tőség adta meg a
szükséges hozzájárllást.
Elvégezték a mérnöki munkát, majdfelmérés készült a forgalom
várható nagyságá-ról is. Az új vasút programját májusban
többnapilapban is közzétették. A Pesti Napló18ó4. május 5-iszámáből
idézünk ,,Apest-uj-pesti lóvonatú vasut föladata, hogy rendes
sze-mély- és fuvarforgalmat létesitsen a ne\'ezettkét hely között,
mérsékelt vitelbér mellett. Atervezett Yona| a szénatéren (ma:
Kálvin tér), aKét oroszlánnál indul meg, az ország- és vácziut
közepén haladva, az á|Iamvasutindőházánála töltés közelében, áttér
aváczi országutbal-felére, s ug.yanazon irányban fo|y,tat1a
futásátaz ujpesti Wagner.féle teleknél fekvő vég-pontjáig, a téli
kikötő zártö|tése közelében.,'(A kikötő töltése a mai ZsiIip utca
vonalában
Kiizleruónyek
helyezkedett el. Érdemes megfigyelni, hogyitt a Váci út szintje
aZ vtca kereszteződésénél,az egykori töltés helyén magasabban
fekszik.)Az építőkmegadták a leendő vonal műszaki ésaz e\őre
számított gazdasági paramétereit is.
Ezze| egytdejí3Ieg kibocsátották az épí-téshez szükséges tőke
fedezetére szolgálórés zvényeke t. A kö zzétett tervek hatására
sike-rült megfelelő anyagi alapot teremteni. Eztkövetően építési
engedélyért folyamodtak aHelytartótanácshoz. A kérelem a
pest-újpestivonal építésére és Pest város területén létesí-tendő
minden |ó- és gőzizemíi vasítt e|őjogá-nak biztosít ásár a v onatko
zott,
I{ovember 17 -én a hatóság és a helyiközigazgatás képviselői,
valamint a vállalko-zők részvételével megtartották az
engedé|ye-zési tárgya|ást, majd I9-án bejátták az űwo-naiat. Menet
köZben tisztáztakeg.y Sor míisza_ki jellegíí kérdést.
A Helytartótanács 18ó5. április 22.énadta ki a végleges
engedélyt. Ebben megha-tározták, hogy ,,a Pest Uj pesti lóvonatú
vasútezen engedély okmány kelte napjátő| számí-tandó két év alatt
felépítendő 's az úz|et meg-indítandó mert ktilönben e' feltétel
nem tel-
;.esítése esetében az engedé|y önként meg-szüntnek fog
tekintetni.,' Kikötötték még a 40éves koncesszióidőt, valamint azt,
hogy ennek|ejártával a vasúwállalat összes felszerelése (alovak
kivételével) ingyen Pest város tulajdoná-ba megy át. Továbbá
előjogot kaptak mindenPest terület én építendő, |
-
vasúti felügyelő, majd a Közmunka- és Közle-ke d é sü gyi Mini s
ztérium államtitk ár a. Műszal
-
zászlőId
-
LepÁxn Lnszrő
Gyap otte rnre s Zté s Káp o s ztásme gTe ren
Magyar narancs' magyaÍgyapot, gumipitypang, olyanfogalmak,
melyek a köztu-datban elevenen élnek. Eze-ket a növényeket
óhatatlanul
is azonosítjuk a Rákosi-rendszer elhibázott ésbódult
mezőgazdasági kezdeményezéseivel.Ugyanakkor leggyakrabban
elfelejtődik, hogya gyapot meghonosításával már a 18. századvége
óta kísérleteztek Magyarországon, mivela belőle késziIő pamut
stratégiai alapanyag-nak számított. Főleg azokban az időkben
ka-pott új lendületre a kísérletező kedv, amikorvalamilyen kiilső
politikai tény ező me gakadá-Iyozta a szükséges pamutalapanyag
behoza-ta\át (Napóleon és a kontinentá|is zát|at, azelső
világháború' vagy éppen a hidegháboru).
A növény termeszthetőségének az észa-ki határa a 45-46.
szélesség.i fok körnvékén
hitzhatő meg. Magyarország és a Kárpát-me-dence nagy része ettő|
avonaltól éppen észak-ra esik. Nálunk a &vapot tenyeszideje ó-8
hó-nap, amely azt je|ents, hogv áprilisi vetés ese-tén a növény
novemberben takarítható be'Ehhez persze az időjárási események
számta-lan szerencsés egybeesésének kell megtörtén-nie, amely csak
igen ritkán fordul elő. A sike-res aratáshoz szükséges a tavaszi
fagyok elma-radása, a nyári csapadék egyenletes
eloszlása,hosszú,,vénasszonyok nyara,, és fag1irnentesoktóber.
Mivel ennyi kedvező időjárási feltételnemigen teljesül eryszeÍÍe,
ezérta gyapot ma-gyarctszági termesztése rendkívül nagy
koc-kázattalbír.
A növény meghonosításának kísérleteiII. József uralkodása a|att
kezdődtek, és a ked-vezőbb időjátásű években újra és újra
feléled-tek. A kísérletek szinte mindegyike _ az átme-neti sikerek
ellenére - kudarccal végződött.
Talán éppen ezétt nevezetes aZ 1855-ben Káposztásmegyeren
folytatott próbálko-zás, ez ugyanis egyike vo|t az eredményes
pró-bálkozásoknak. A fe|jegyzések Erkövy nevé-hez (keresztneve nem
maradt fenn) kapcsoljákaz esemény. Külön érdekessége a
kísérletnek,hogy KáposztáSmegyeren alkalma zták előszora
gyapottermesztéSben azt aZ e|járást, mely-nek keretében a
gyapotmagokat melegágybancsíráztatták, és a mát kifejlett
pa|ántákat ültet-ték ki a foldekre. Igy megvédték a fiatal nö-vényi
hajtásokat a tavaszi fagyoktól. Az itt ki-fejlesztett módszert a
későbbi próbálkozásokfo|yamán tömegesen alka|mazták. AZ 1855.évi
rendkivül kedvező időjárás nagyban hozzá-járult ahho z, hog5r
novemberben eredményeslegyen a wapot aratása.
A siker azonban csak átmeneti volt. Akésőbbiekben nem
találkozunk olyan feljegy-zéssel, amely arra utalna, hogy a növény
meg.honosításával újabb prőbá|kozások folytakvolna
Káposztásmeg.yeren. Az 1855-ös a W"-pottermesztési kísérlet ezért
csak egy röpke,de érdekes pillanata volt a kerület mezőgaz-dasási
történetének. !G1apottennés _ kedlező id.{jlírís esetén
Úini"".,.riI2 Közlemények
-
, DR. SALLAI JÁNoS
Ujpest rendvédelmének története
Ujpest alapításának idején va-|ószíníi|eg senki sem
gondolta,hogy néhány évized múlva - arohamos fejlődés és a
lakosságszámánaknövekedése miatt - a
főváros közbiztonsági rendszerében a településönálló
kapitánysággal rendelkezlk majd. Az1840-ben még mindössze 10ó
lakosú községI92}-ravárosként már 56 4B9lakossal rendel-kezett: A
kezdetben kis lélekszámú településPest-Pilis-Solt vármegye
közigazgatási terü-Ietéhez illeszkedett, de az 18ó0-as
éveketkövetően aÍővátos közelsége és a rohamos ipa-ri és lakossági
|étszámnövekedés új problémaelé állította mind a főváros, mind a
vármegyevez'etőit",
A rendvédelem lJjpesten a fenti idő-szakban a korábbi vármegyei
str.uktúra szerintműködött' A település már az 1870-es évek-ben,
sajátos he|yzetébő| adődőan, felhívta ma-gára a rendvédeimi vezetők
figyelmét. Az1878-ben kiadott Rendészeti Közlöny II" szá_mában
megjelent Ujpest és jövője című cikkelőrevetíti lJjpest )óvőjét,
amikor artő| ír,hogy a település fejlődését a fővárosnak
támo-gatnia kell. Továbbá megfoga|mazta a sajátos-ságot is, amely
szerinü ,,Már maga a váczi or-szágűt mentében épült számta|an gyár,
egytermészetes kapcsot tiintet fel Ujpest és a fővá-ros között, s
ezta kapcsot szi|árdítja az a körül-mény is' hogy a lakosság
keresete, foglalkozásaés munkálkodásánál fogva féllábáva|
úgyszóI-ván Budapesten van.'' A két település összefo-nódására
döntő hatást gyakorolt, hogy 18óó-ban átadták a lóvasutat, amellyel
Ujpest a fő-városban dol gozók számár a lakóhelyet biztosí-tott. AZ
igazi nehézséget azonban az okozta,hogy akiknek okuk volt a
fővárosi rendőrségeIőI e|rejtőzni, szívesen váIasztották az
akkormég a rendőrség számáta ismeretlen Ujpes-tet' Akit üldöztek,
ugyancsak gyorsan eljutha-tott Uipestre, ahol menedékre lelt.
,,Azért mi-vel Qpest bejelentési hivatalial még a
legkez-detlegesebb jellegiível sem bír. Községi rend-őrsége a
népesség arányához képpest elégtelen
Közlern,ények
s ideje nincsen az ész|e|ésre, í8Y a fővárosirendőrség csak
puszta véletlen Ío|ytán nyerhetértesülést.''
L jövőre vonatkozóan a RendészetiKözlöny Ujpest rendőrségének a
fővárosirendőrség alárendelésében foglal állást, melyeta|átámaszt
az a jóvőkép is, hogy a község ,,mavagy holnap ugyanis egészen a
fővfuoshoz fogtartozni, a hova törvénykezési és pénzügyí dol-gai ma
is csatolják''. ,,tJj-Pestnek _ szól zhíra-dás - a fővárosi
rendőrség működési körébevaló bevonáSa nem űj eszme; az mát az
1880.év folyamában, vagyis a fővárosi rendőrségrőlszőIő
tőrvényjavaslat összeállítása alkalmávaltervbe volt véve, s akkor
csakis a költségkí-mélés Szempontjából lett e|me|Iőzve.'' A
kö-vetkező évek eredményeként megszületett az1889. évi XLVI.
törvénycikk a Budapest fővá.rosi rendőrség hatáskörének l
-
Ezt követően igen furcsa he|yzet á|Itelő. Adott volt a főváros,
melyrrek rendőrségea főváros területén volt jogosult rendészeti
fel-adatok e||átásfua, és megkezdte működését afővárosi rendőrség
alárendeltségébe utalva aközelségében lévő község teri.ildtén
illetékeskapitányság. A későbbi időszakban kialakult akapitányság
strukturája, és a státusokat feltöl-tömék. A kapitányság
szemé|yáI|ományárő|,ügyrendjéről és feladatrendszeréről igen
kevésforrás á1l rendelkezésre. amelvek koztil kie-melkedik a dr'
Saly Alajos alml irt és kiadottrendőrségi útmutató. A könyw _
amelyből idé-zünk _ részletesen bemutatja az 1926' évi fő-városi
rendőrség szervezetét és személyál-|ományát, amel}mek része volt az
újpesti ka-pitányság is'
Ú|p.'t, Vasút l. Í6. sz.A könywben a Vasút (ma: Görgey Artur) út
1ó.számú' házban működő kapitányságról a kö-vetkező volt
olvasható,. ,,Az újpesti ker. kapi-tányságnak azonfelül, hogy
mindazon hatóságiténykedéseket gyakorolja, amiket a
budapestikerületi kapitányságok, azoktó| e|térő, sőtmondhatni:
azokat messze túlhaladó hatáskörevan kiilönleges helyzeténél
fogva.
Területi hatáskör: Hatásköre kiterjedUjp"'t és Rákospalota
rendezett tanácsú váro-sokra, valamint Megyerre..
Bejelentőhivatal Qpesten: Az újpestiker. kapitányságnak hllon
bejelentőhivatalavan, mely ugyanazon elvek alapján működik,mint a
budapesti főkapitányság bejelentőhiva-ta|a, a bejelentőlapok is
teljesen azonos szöve-gííek, azza| az,eltéréssel, hogy a be- és
kijelen-tőlapokon,,Ujpest-Rákospalota'' megkiilön-böztető jelzés
van nyomtatva' s ezek csakazűj-pesti ker. kapitányság rendőri
területén hasz-nálhatók. Az Ujpest és Rákospalota r. t, váto-sok
területén lakók a be- és kijelentőlapokat2-2 pé|dányban tartoznak
kiállítani, - eltérőleg abudapesti gyakorlattól, - melyeknek egyik
pél-dánya az újpesti bejelentőhivatalban lesz fel-haszná|va, a
másik példány pedig az egységeskezelés érdekében a központi
(budapesti) beje-lentőhivatal rendelkezésére bocsáttatik.
Feg1wertartási engedélyek A fegyver-és lőszervás ár|ási,
valamint a fegyv ertartási en-gedélyeket ugyancsak a ker.
kapitányság adja|
-
A kapitányság vezetője: Dr. BarthaEndre rendőr főtanácsos.
Helyettese: VinczeKároly rendőr tanácsos, a|
-
KrpIN Józsrr PÉrpn
Az első da|árda ,,kis Amerikában,,
Az ismeretlen múlt ködéből1887-ben bukkan fel előszörés végleg
az Újp,esti Dalkör.Ez az énekkar, Ujpest |egré-gebben
nyilvántartástra vett
egyesülete, szo|gá|tatta a műsort az év őszén aJótékonyság
asztaltársasággal a helybéli sze-gény gyerekek felruházására
rendezett dal-esten á fővárosi..Ebredés'' da|fudamellett. Azabban
az évben Lőbl karnagy keze alatt mű.ködő kórus a hírszerk,,,tő
szerint komolyfejlődésen ment keresztül egy év alatt, s ,,haszámra
nézve is szaporod7k, az orszáe legjobbdalárdáinak lesz egyike''. A
dalkör míísorábanekkor sok német szerzőtő| származő, sőt né-metül
előadott dal szerepelt' 1888-tól l894-igminden évben legalább öt
rendezvény kapcsánfeltíínik a kör neve. 1891-tő1 az énel
-
I
Stark Henr7k, az ekkori karnagy, jőnevű.fővátosizenetanár volt,
de ugyanakkor aBudapesti Általános Munkásegy1"iL",,,,",t"."és
számos, munkáskórusok részére komponáltnépszeú3 dal szerzője is
volt. Valószínűlegszerette volna, hogy a dalkör
,,munkásabb''da|árdává válion, az ,,álvá|tozás'' azonban semabban a
karnagyi évben, Sem a másikban nemkövetkezett be. Az 1904-es
jelmezestély, majda nyfui mulatqág jól sikerült, októberben a
köraddigi történetének legkomolyabb konfliktusarobbant ki.
Történt ug.yanis, hogy a dalárdavissza-utasította a
Függetlenségi Kör, felkérését,amely jubileumi ünnepélyen az Ujpesti
Dal-körtől Szerette volna hallani a Himnuszt éS aSzózatot. Az
indoklás: a dalkör alapszabá|yakimondja, hogy politikai színezerű
ünnepenva|ő részvétel tilos. Ezt a Függetlenségi Pártpolitikájáva|
szimpaúzá|ő sajtó az eseten fel-háborodva a dalkör
kormárypártiságának éstagjai német származásának szám|ájáta ítta.
Akérdésben a da|árda sem volt egységes, amiszakadáshoz vezetett.
Ugró Gyu|a, ^|, ̂ ,Úi-pesti Függetlenségi Kör elnöke is volt,
Em-merling Rezső és még 3-4 tag kilépett a dalosegyesületből' Mivel
a dalkör karnagya szimpa-tizá|t a munkásmozgalommal,
e|képze|hető,hogy a dalkörön belül nemcsak a ftiggetlen-s é gi-
vagy szabadelvíí- szemlél et feszült. Mivelazonban 1905. március
I2-én, azÚjpesti M*gyar Műkedvelők Körének március 15-i ün-nepélyén
a Stark dirigálta kórus már hajlandóvolt a Himnuszt és a Szőzatot
elénekelni, va-|ószíníi,hogy a belső válság oka nem a
''mun-kás-burzsoá'' elmélet volt. A konfliktus követ-kezményeként a
dalkörről másfél évig szintesemmit nem hallani.
A kínos csend az |906-os nyári mulat-ságról beszámoló cikkel
tört meg' Szeptem-berre, a dalkör 35 éves fennállásának ünnepé-re,
már a kilépett dalkörösök is megbékéltek -dr. Ugró Gy'ula a
zász|óanyához induló kiil-döttség vezetőjeként beszédet is mondott
_,de a tisztikarban már nem vállaltak Szerepet.Új arcok tííntek fe|
avezetők között, mint Szi-Iágyi Pá|, Agócs Arpád, Papp Lász|ő, vagy
afoglalkozásukra nézve lakatos, kútmester, víz-vezeték-szerelő
Kucsera teswérek. Megujulma9a az egyesület is. 1907-ben módosítják
azalapszabáIy,t. A kör vezetéSében a működő ta-
Kiizlemények
gok a korábbinál nagyobb szerephez jutnak.Ez is jelzi,hogy az
egyesület ,,kinőtte'' koráb-bí szabáIyzatát. Yége azoknak az
időknek,amikor 10-12 működő tagot tudhaton csak so-raiban a kórus.
1907-ben újra 10 rendezvény-nyel kapcsolatban említik a dalkört a
helyi la-pokban' A kórus céIjaiközött ekkor már a leg-fontosabb
helyre a dalosversenyeken va|ő sze-replés került. Eger (1907),
Kecskemét (1909),Budapest (I9I2) dalversenyein meg is állták
ahelytiket, öregbíwe Ujpest hírét.
Kórusvezetőként is feltííntek úi arcok.Major J. Gyrrla, az Ú
jpesti Magyar Zeneisko|aigazgatója 1909-ben és Dőcs Károly,
fővárosizene- és énektanár 1911-ben. Saját estélyekszewezésében
ekkor már nem igazán jeleske-dik a kör - kivétel az 19l2-es és az
1.9t4-es év-. de szervezkétL
-
1909-ben tíínik fel elősz& atitkári poszton Weigele Sán-dor,
aki frávaI,oszkárral együtta korszak végéig a
dalkörvezéregyéniségévé lesz. Fia
1913-tól karnagya a kórusnak' ő maga I9I2-ú|elnöke a körnek. A
sok új taggal az egyesület fia-talodott, megerősödött. Mindez az
oIyan régsdalosoknak is - természetesen * köszönhető volt,mint
Vukitsevits József, Scherzer Gusztáv, Je'kOdön, Emmerling Dezső,
Ehrenwald Lajos. o-ket ötüket 1912-ben a Budapesten
megtaftottországos dalosverseny alkalmából 25 éi daltest-véri
működésiikért érdeméremmel tüntették ki.
Az 1910-es évekre Újp"'t"', rengeteg
',minden rendű és rangú czímí3 és czimtelen''kör és
aszta|társaság mííködött. Ennek okát ahírlapíró abban látta, hogy
,,mindenki elnökakar lenni'', hogy magát ünnepeltesse. Márpe-dig ez
szétrrrorzsolja az erőket, a régi tekintély-lyel és
létjogosultsággal bíró és pártfogássalméltó és hivatásának
magaslatán á||ő egyletekrovására. Az Qpesti Daikort komoly
ieszé|ynem fenyegette) az I9t2 nyarám a 40 éves fenn-állás alkalm
ábó| r endezett serle gfelav ató dísz-ebéden 150-en vettek részt.
Es ma1a a polgár-mester' dr. Miklós Antal avatta fel a serleget.
Azév telén a legrégebbi tagsággal bíró Vukitsevits
,,Pepi'' tiszteletére rendezett ünnepségre dr.Hédervári Lehel, a
keriilet országg5ű|ési képvi-selője is ktildott üdvözlőlevelet, sőt
ajándékot is'
A dalkör életében úgy jött a háboru,mint derült égbőI a
villámcsapás. 1914 nyaráigigen akív vo|t az egyesület. A március
15-i iin-nepélyen' az arisztol
-
IvÁNyt JÁNos
25 éve égett le a Magyar Pamutipar fonodái^
1977, janlár 3-án 2 őra 59perckor kigy'ulladt a MagyarPamutipar
4000 m'-es fashed-szerke zetíi űn. BD fono-dája. Jóllehet a tíLz
észlelése
után néhány perccel a W_XV. Kerületi Tűz-oltóság megkezdte a
tíiz o|tását, a fonoda tel-jes technológiai berendezéséveI (benne
az ak_kor három éve üzemelő korszeríí fonógépek-kel) együtt
megsemmisült. A BRFK vizsgá|atlosztá|ya bűncselekményt nem
állapított meg,a tijzet nag1r va|őszínűséggel valamelyik
férry-csőarmatúra kondenzátorában keletkezettszikra okozhatta' Az
akkori értéken a kárösz-szeg |20 millió forint volt
(összehasonlításul:Í997_ben egy Skoda 1,20-as gépkocsi kb. 80ezer
forint volt, ma a ,,lego1csóbb'' Skoda Fa-bia személygépkocsi kb,2
20a 000 forintba ke-rül).A kieső gépeken dolgozó munkásoknak
ahasonló könnyűipari üzemek _ a Pamutkiké-szítőgyár, a
Kel(enfoldi)tex(til), a Kis(pesti)-tex(til) biztosítottak
folyamatos munkát.(Ugyancsak összehasonlításul: a úizeset
idő-pontjában a Magyar Pamutban 2300-an, ag5rár alapításának 100-ik
ér,{ordulóján, I9B7janufujában 920-an dolgoztak, ma pedig _annyi
más nagy múltú újpesti gyárhoz hason-|őan _ a Magyar Pamut már csak
emlék, né-hány hel1'rajzi szám, több tucat tulajdonos ésszámtalan
bérlemény).
Még a tíizeset napján döntés született aKönnyűipari
Minisztériumban: ,,A leégett BDfonodát újjá ke|I építeni...". A
több változatköztll a leégett épület helyén tótténő űjjáépítést
választották, a úiz egyéves évfordulóján(|978, jan. 3.) indíwa az
űj izemet. A munkaszervezéséta gyár válla|ta fel, bizonyos
építő-mesteri munkák elvégzésével együtt. A terve-zést a
Könnyűipari T eryező Yá||a|at, a gene-r á||
-
körülményeket és viszonylag g'yorsan e|készít-hető. A tilz míatt
e|eve |
-
Dn. Krusrn. GyÓncy
Úinr's.n 21
A Csömöri-patak
Az Ujpestre érkező lassú foly.ásúsíkvidéki patakok közül ma
isfontos természeti értéket kéo-viselhetne a Csömöri-patak, haaz
emberi tájrombolás megke-
gyelmezett volna létének. De nem így történt'A
Rákospalota,irányáből' a 14-es villamos vég-áI|omásánál IJjpestre
érkező patak medrétkibetonozták, teliesen felszámolva ezzel a
oatakdús növényzetíi parwldékéhez kötődő étőVl|á-got. Ezze| a
pusztítással nem elégedtek meg aZélő természetet t(tzzel-vassal
irtó ..szakem-berek'', hanem szinte példátlan módon a pa-takot egy
betoncsőben a föld alá süllyesztették.A betoncső-börtön kezdeti
nyí|ása néhány mé-terre található a 14-es villamos végáI|omásátőI,a
Külső Sz|rágyi út mellett.
Ezze| a lelkiismeretlen ousztítással nem-csak egy patakot
töröltek el a lc;ld színérő|,ha-nem a káposztásmegyeri lakótelepen
élőket ismegfosztották az é|ő természet egy darabká-játó|, ame|y
értékes színfolt lehetett volna asivár betonh ázak r engete géb
en.
Ha valaki látni szeretné, hogv milyen le-hetett a sokszínű
életnek otthont adó Csömöri-patak a beavatkozás előtt
Káposztásmegyeren,annak Rákospalotán kell kirándulást tennie,
párszáz méterre a káposztásmegyeri lakóteleptől.
A 14-es villamos végá||omásától a kibe-tonozott betonmeder
mentén elindulva érünk apatakon átive|ő vasúti hídhoz. Ha utunkat
foly-tatjuk Rákospalota irányába, akkor elérkezünkahhoz a részhez,
ahonnan már kibetonozásnélkiil természetes medrében fut a
patak.
A természetes medrében csörgedezőCsömöri-patak bonyolult
táplálé\
-
párzás befejezése után a hím légivadász apetéklerakásában is
segédkezik. A peték lerakásakor anőstény |eszáL| egy a
patakbólkissé kiemelkedőnövényi részre, és - miközben ebben
megka-paszkodik - potrohát a vízbe márt)a, és a test-végén
kipréselődő petéit egyesével a növénybelsejébe rejti. Eközben a hím
továbbra semereszti el a nőstény nyakát, hanem merőlegesenfelfelé
állva őrködik a peterakás folyamatafolott. Mivel az áram|ó
patallrízben a szitakotőknagy számához mérten kevés alkalmas hely
a-dódik peterakásra, ezért ezeket a helyeket na-gyobb számban
ellepik a petéző párok. A partinövényzeten itt-ott megcsillannak a
nedvesség-kedvelő borostytínkőnigók (Saccineidae sp.) és
afémfényí3', cincétszeríi sósbogarak @onacia sp,)is, amelye kn ek
|áw át a patak iszapjáb an fe j l ő d -
nek. A víz által idevonzott jelentős rovartömeg-gel táplálkoznak
a vízpart pókjai. Megtaláljukközottük a parti növényzeten háirót
Íeszírő k;j-lonboző keresztespókokat, mint a nód,i keresz-nspők
(Arglopid,ae cornutu), de a vízfelszínen isügyesen futkosó kalőzpók
(Pirata piratica) és atekintélyes méretíí u idr,ap ők @ o lome des
firrl,bria-tu) is gyahan a szemünk elé kerül. A'vízben, a{eIszín
közelében élnek a mtíjmételycsigík (Gal.ba truncatula), amelyek a
májméte|y nevű élős-ködő laposfé r eg kőztesgazdái.
A vízbe sok helytitt behatoló sűrűnövénytömegl
-
Dn. UngÁN LÁszró
"J
Berda Jőzsef össz egqjtött versei
Berda Jőzsef ,,minden'' versétsenki sem ismeri. A
költőszámta|anszor utalt rá: á mes-jelenő köteteiben,'"*,"".é-pel
minden alkotása, melyet
az éppen kiadásra várő g5rí3jteményben szere-tett volna
megjelentetni. 1933-ban, a Férfi-hangon című könyw előszavában ezt
ítta:,,...kötetem anyagának több mint egynegyedrészét kénytelen
voltam _ mint önkéntes cen-ZoÍ - kihagyni.'' Az I939-es Sötétség
címűgyííjteményének ajánlásában ez olvasható:,,...kénytelen voltam
_ sajnos, nem első ízben_ kihagyni ebből a kotetből sok olyan
verset'melyek kötetemet még teljesebbé tették vol-na,,. t944 és
1957 között pedig egyá|ta|ánnem jelent meg verseskötete, egy kész,
álIí-tólag korrektúrapéldányig eljutott versgyííj-teményének a
kladását az utolsó pillanatbantiltották le. Ebben az időszakban, a
hozzá-vetől e ge s számitás ok s zerint, kö ze| ótszáz v et -set
írt. Ezek kis része alkalmi. helvi kiadvá-nyokban megjelent, nagy
részikei azonbanBerda e|ajándékozta barátainak,
jótevőinek,,,mecénásainak'', ahogyan ő maga mondta'akik valamilyen
módon a segítségére voltak.Főleg az íljpesa híveinek adott a
kézirataiból.
Hozzáv ető|egesen tudható, |
-
Bpnoe JózsenElkergets4 de én kenyérrel |
-
Hmmexnv Lxszt'ó
iít
Rákóczy Géza
Újp"'t történetének szer-ves része a közel száz esz-tendős
Könywes KálmánGimnázium, mel1mek falaiközött tudósok, művészek,
kozéleti személyiségek hada nevelődött. Jólismert az iskolát
alapítő Klima Lajos igaz-gató neve, minden újpesti tudja, hogy az
is-kola jogelődjében tanított Babits Mihály.
IJgyanakkor szinte a feledés homá-Iyába merült dr. Rákőczy Géza,
pedig agimnázium az ő igazgatása alatt élte meg alegnagyobb
vá|tozásokat, ekkor költözöttjelenlegi épületébe, ekkor'vette fel
Köny'vesKálmán nevét.
A gimnázium második igazgatőja1869. ápr1|is 12-én született
Vácott, polgáricsaládban. Középiskol ába a jászber ényt köz-ségi
főgimnázíumba járt, itt is érettségizett.Ezt követően a budapesti
tudományegye-temre került, ahol filozófia szakos tanáriké-pesítésre
tett szert. Bölcsészdoktori okle-velét 1898. május 11-én vehette
kézhez.
Egyetemi hallgatóként tudományostevékenységet is folytatott,
1892-ben pub-likálta a 18. század végén született
koltő,Ungvárnémeti Tóth Lász|ó éIettajzát.
Friss diplomás tanárként önkéntes-nek jelentkezetta császári és
királyi 32. gya-logezredbe, hogy honvédelmi kötelezett-ségének
mielőbb eleget teg.yen. A budapestiháziezredben olyan derekasan
állt helyt,hogy a ó8., majd a 13. gya|oaezrednél telje-sített
szolgá|at után végül hadnagyi rang-ban szerelt le.
Pedagógusi pá|yafutása 1894-benvette kezdetét, mikor helyettes
tanárkéntalkalrnazták a jászberényi községi főg1mná-ziumban.
189ó-ban áthelyezéssel került anyitrai katolikus főgirnnáziumba,
majd ú-jabb három évet követően a pozsonp gim-náziumban végre
,,rendes tanárrá,, neveztékki. Tanárként mindenhol
szír,rzel-lélekkel,igazi hivatástudattal végezte munkáját.Talán
ennek köszönhető, hogy iskolaigaz-
Híres újpestiek
gatói megbízástkapott _ 1909-ben a fehér-templomi fő gimnázivm
direktora lett.
Sorsa 1913-ban vetette Újp" 't '" .Klima Lajos, az Újpesti
Allami Főgimná-zium igazgatója Budapesten kapott állást.Lz így
megüresedett státust töltötték beR:ákőczy Gézáva|, aki a felvidéki
iskolákután végre a szrj|ővárosához legközelebbeső városban kapott
felelős beosztást. AzI9I3/14-es tanév már az ő igazgatása je-gyében
telt el. Ekkor javában folytak azok akivitelezési munkálatok.
amelvek ered-ményeképpen a gimnázium a köverkezőtanévet új
épületben kezdhette meg. A Tő-
ry Emil és PogányMóric á|ta|tervezett Fe-renc József (ma:
Tanoda) téri komplexumHasszícízá|ó jellegével hamarosan a
városegylk jelképe lett. A gimnázium másodikigazgatójára hárult az
űj épu|et felszerelé-sének, birtokbavételének |á,wányos és ko-moly
feladata.
Az ekkor már városi rangú Ujpestlegrangosabb oktatási intézménye
hamaro-san nehéz időket élt meg, hiszen a kibonta-kozó háború az
iskolát sem hagyta érintet-lenül. A harcok e|hűzódásával ellátási
gon-dok jelentkeztek, (útőanyaghiány miatttelente hosszabb
szénszünetet tartottak. Atanulók tanrendjébe bekerültek a
katonaitárgyű előadások. 1917-ben már a tanárikar nyolc tagja
teljesített frontszolgáIatot.Közülük négyen csak 1920-ban tértek
visz-sza a sz1bériai hadifogságból. A felnőttkortelérő diákok is
behívót kaptak, többen aharctéren vesztették életüket.
A legnehezebb idők azonban a hábo-rút követő proletárdikt aílra
a|att köszöntöt-tek az iskolára. Í9I9 ápi|isában a
Tanács-köztársaság közoktatásügyi népbiztosa,Kunfi Zsigmond
elmozdította az isko|a é|é-rő| Rákóczy Gézáq helyére a fratal
jogászt,IllésBélátáLtítottaművelődéstbiztosként.azintézmény
vezetését egy háromtagú direk-tórium vette át. Az iskola
tanrendjébe ekkorvezették be Buharin és Engels munkáit, mi-
Úi'resti 25
-
közben Kölcsey Parainesisét csak kihagyá-sokkal lehetett
tanítani. Avolt igazgatő ser.r'kerülhette el sorsát.
Feljelentették, miszerintKároly l
-
Wíc 19. szrízadi lrítkópe
kőczy Géza, Vác (ahogyan akkor írták:Yácz)szülötte iS közéjtik
tartozik' A város, ahonnanszármazott, mindig is szoros
kapcsolatokatápolt lJjpesttel. A püspöki székhelyet, melyetSzent
Iswán alapított, régi hadiút kötötte ösz-sze Pesttel, ezen útvonal
mellett alakult ki Ui-meg.yer falu a káposztásmegyeri puszta
köze-lében. Yác a középkor óta vkágzó településvolt, patinás
közintézményekkel, iskolákkal,templomokka|. Járási központ volt,
így a Íor-má|ódó Ujpest község kozigazgatásilag Vác-hoz tartozott,
katolikus papjai is a váci ptis-pöktől kapták megbízatásukat. A két
település
Híres újpestiek t-l;ne,e* 2T
Ujpest történelmi sorsánakegyik sajátossága, hogy a vá-ros
feilődéséhez zömmel mástelepülésről érkezett szemé-lyiségek
járultak hozzá, Fiá.
kapcsolatait je|Lemzi a tény, hogy díszpolgá-raink sorában két
váci is található: KeményGusztáv és Ivánka Pál szolgabírók.
(Előbbi1887-ben elsők között nverte el a rangos cí-met,
kit:ejezetten a településünk érdekében ki-fejtett tev ékenysé ge
jutalma}ént.)
tlgyanakkor a {lata| Ujpest méretéibenhamarosan maga nrögé
utasította szomszédját,Vác terjeszkedését behatárolták a
fö|drajziadottságok, a Duna' a GödöIlői-dombság és aNaszály köZé
ékelődye megőrizte kisvárosjel-legét, a 19. sz' végén is alig
húszezres telepü-lés voit. IJjpest ezzeI szemben iparváros lett'és
az előbb említett lakossás- kétszeresévelbüszkélkedhetett
ug.yanazon ldőszakban. Akét város kapcsolatai máig sem szakadtak
meg,a kerület legforgalmasabb útvonala nem vé-letlenülviseli a Váci
út nevet' f]
-
Fn,nrcsÁx KAL^IAN
,,Adok neked kenyeret, add vissza a kenyeret!"Beszélgetés a 80.
születésnapjfua készüIődő
Szusza Ferenccel
Egyszetíí, hagyományos ri-portfa készültem Szusza Fe-renccel, az
LTTE és az UjpestiDőzsa örökös bajnokával, Q-pest díszpolgárával,
az Ad Ho-
norem lJjpest 1840-1990 kitüntetettjével.Többszöri egyeztetés
után került sor az elsőbeszélgetésre. Találkoztunk, de Szlsza
Ferencláthatóan nem érezte jd' magát. Beszélninktelefonon, de nem
volt az igazi| Á Szusza nemlehet ilyenl Már majdnem feladtam '
Lztán, akövetkező találkozáson alig tudtuk abbahagy-ni a
beszélgetést. Szinte (ózbe jött! A focirólbeszélt. A
kezdetekrőI...
- Lz |940-es évek legelején az újpestilabdarúgás két fontos
egvesülete ,az UjpestiTorna Egylet, aZaZ aZ IJTE és az Ujpest
vo1t.Az elsőben 1
-
és 397 NB I.-es gő|t szereztem. Ez ma Ma-gyarországon _ bizonyos
értelemben - a II. he-lyet jelenti. A tatabányai Szabó György, aki
38éves koráig volt NB I'-es játékos, több meccsetjátszott, ő
azonban háwéd volt, I972-ben azelső osztályú nemzeti bajnokságban
való mér-kőzés-számom és góIjaim a|apján München-ben megkaptam
ezérta rekordomért járó okle-velet. Németországba meghír.ták még
Zsen-gellért és Puskást is. Puskás Ocsi nagy gólgyár-tó volt, de
két klubban szerezte gő|jait' A Hon-védban és a Realban.
- 1942 és 19 5 6 kijztitt 24-szeres adlogatottaolt, a adlogatott
mérkőzéseken 18 gílt szerzett. Akorszak kgneuuebb sportolőinak
egtikeként tar-tottók szdmon' onöket beceneuük.ön emlegették:Papp
Laci, Szusza Ferkő, Paskós oni, Bonik Cu-cu... Aztdn egszer csak
kimaradt a udlogatottből'Pedig mondtók, a szoajetek elleni
uálogatott ruér-kőzésen 1951-ben még a tizenegtest is szóndé-kosan
mellé nigta.
- A tizenegyesrugás nem igaz. Nemrúgtam szándékosan mellé! En
gólokat szok-tam rúgni! Tény, hogy Moszkvában két mér-kőzést
játszottunk, Az e|ső 1 : 1 -re végződ'ott _ezen játszottam, és a
szünetben lecseréltek -és a másodikon 2:1-re kikaptunk.
Ilyenkormindig felfokozott volt a hangulat. Győze-lemnél is meg
kell beszélni a dolgokat, de ve-reség után még inkább. Bozsik
Cucuvalvoltunk egy szobában, aminek a teÍasza a Vö-rös tér felé
nyílott. Pont ezektől a ... kaptunkki - mondtam. Ez volt a legszebb
szoba. Atöbbiek is feljottek. Ebben a hangulatban ap ezs gő i s
előkerül t . Blzánszlqr ; en*ő ki d ob ottegy üveget a t& felé.
Jó kondiban volt, tul-ment a vonalon, ahol a politikai
Yezetőkköz-lekedtek kocsijaikon. Ekkor persze nem voltott senki.
Nagyot pukkant. Terrorcselek-ménynek vették. Jött a rendőrség a
hotelba.Sebes Gusztáv, a szövetségi kapitány tudta,hogy kié az a
szoba. Megkérdezték Cucut, aztmondta, ő nem volt. Bozsik párttag
volt.,Egypárttag nem hazudik. Mentek tovább. En ismondtam, hogy én
nem voltam. Én nem.,ol-tam párttag. A Jenő volt, aki most is a
bará-tom. Most már megmondhatom, de akkornem mondtam.
_ Éuekkel később még rnindig kiemelked,őjótékos aolt, és akkor,
sem szerepeltették a utíloga-tottban!
Inte(ú
- Csak azt mondhatom, amit az UjpestiKözmíivelődési Körben is
mondtam. Bozsik-nak és Puskásnak is voltak remek Eondolatai
apá|yán. Én csak Hidegkuti Nándi"helyett ke.rülhettem volna be. A
Nándi tökéletesen ki-szo|gá|ta őket. Ennyi irányító már nem
fértvolna el egy csapatban.
_ Ewe mondta a beszélgetésen jelen lnőSzepesi Gyiirg: ,f Szusza
Feri ilyen gíldns úri-ember! Szereti a gílóns rnegold,ósokat!,, on
a pá-lyán is szerette az elegáns húzásokat, nem emlék-szen, ama)
hogl indalatomak láttaru, aolna, aagtgoromb dnak. A sp
ortszeríítlensé get p edig e g ene -
sen kizdrbatjuk. Melyik iskoldban tanult?_ Elemi iskolába a
Tomori tttcába jár-
tam. Ezután a Yáci úti Polgári Iskola követ-kezett. |942-ben
érenség1ztem aBárő Wesse-lényi Miklós Felső Kereskedelmi Iskolában,
azIzabe|Ia utcában. Dr. GoldaJános volt az osz-tályfőnököm. Nagyon
jól emlékszem a tisztatekintetére, hangára. I(tíinő öltönyei
voltak,és nagy tudású volt. Mindenki szeretett olvas-ni az
osztá|yban. Mai ésszel még többet tanul-nék. Nekem már akkor volt
szmokingom'ezért mindenkit ebben fényképeztek.
- Hogtan kerüIt külfiildre?1959-tőI edzőként dolgoztam.
|962_63 és 1966_68 között a Rába ETo,1'963*65 és 1980-81 közott
azÚjpestiDőzsa,,I969-ben azEgriDózsa edzőie voltam. 1970-
A gőllöués drörne. Szusza Ferenc 1943-ban,az Ujpest
FC_Ferencvóros ruérkőzésen
Úinis.'"*29
-
ben Lengyelországba hívtak' itt a GórnikZabtze csapatánál
dolgoztam' I97 2.ben kerül-tem Spanyolországba. Előbb a Betis
Sevilla'aztán aZ Atletico Madrid vezet.őedzője lettem.
_ Milyen nyelaen beszélt a jótékosokkal?- Megtanultam egy kicsit
lengyelül,
spanyolulpedig még előadásokat is tartottam'A spanyol médiával
is jó volt a kapcsolatom.Szívesen beszélgettem velük. Szerettem, ha
jóriportokat csináltak. Adtam nekik kenyeret,aztánvísszaadtáka
kenyeret' ahogyan egy Spa-nyolmondáS tartja.
_ Spanyolor.sztígban ígt neuezték: ,,aMdgus"...
_ A szurkolókis, az újságírók is így em-legettek.
_ Mit ta?t ű, legszebb eredménynek?_ A labdarugás révén értem el
mindent,
tehát ezek az eredmények a legfontosabbak aszámomra. Az
egyesületem, aZ Ujpest, és azitteni szurkolók pedig mindig
értékelték amunkámat, a játékomat. Ez nagyon jólesett ésmost is jó
érzés. Lehetnék büszke, de ezt aszót valahogy nem Szeretem.
Játékosan kell él-ni az életetl.
_ Milyen az idedlis jitékos?- Sárosi G1'uri inteliigenciá1a és
Zsen-
gellér G1'ula tudása összegyúrva.- Volt-e olyan jdtékos, aki
ehhez közelített?- Győrben öt, az t]TE-rrál két évet
dolgoztam, így magyar játékost nem tudokmondani az aktiv
időszakom alatt. Ez kevésidő ilyen jellegű munkához.
Lengyelország-ban volt ilven iátékos. A Górnik Zabrze cen-
tere, Lobánszky. o akart tanulni. Jel|emzővoltrá, hogy
egyhosszabb gyakorlási idő utánhagytam egy kicsit pihenni, ami csak
annvitjelentett, hogy az edzés utáni egyéni munkaelmaradt, Vodek
két hét múlva elém állt, ésaztkérdezte tőlem, haragszom-e rá, mert
márkét hete nem fogialkozom vele. Ezzel a csa-pattal még a
Manchestert is megvertük Kato.wicében 2:0-ra, és a mai szabályok
szerint to-vább is jutottunk volna a hazat páIyájukon el-szenvedett
vereség után, de akkor még harma-dik mérkőzést kellett játszani, A
harmadikonpedig Koppenhágában kikaptunk 3:1-re. Né-hány éve még
külföldön a tévében néztem egymérkőzést. Volt egy fiatal játékos,
aki egymozdulattal olyat tett, amit mások csak há-rommal tudnak
megcsinálni, és fantasztikusvolt a kezdősebessége. Ebből még nagy
emberIesz - gondoltam. Ronaldónak híták.. .
_ Volt.e ed,zői idelíf a?- Nem lehetett. Mi nem mehettünk
ktilföldre. Nem ismertük a nagy edzők mun-káit és edzéseit. Nem
volt kapcsolatunk a kiil-földde1.
- Kit tan a kgjobb edzőnek?_ Kalmár Jenőt. KalmárJenő
avá|oga-
toftnál dolgozott. Elméletileg is, a pályán issokat tanultam
tőle. Mindent bemutatott. AtesttartáSokat is. Képzeljük csak el,
hogy egyeldő|ő kapáslövésnél mennyi apró elem van.Az mind
szárnít'
_ Lehet a labdarúgíst tanulni?_ Lehet, és kellis. De mindent,
termé-
szetesen, nem lehet megtanulni. LTgyanakkorbenne kell lenni a
sportban, ismerni kell a fo-lyamatokat is.
- Mi a aóleménye a labdarítgds mai hely-zetéről?
* Ma már nem mernék nyilatkozni aproblémákról. Él.ek óta
nr,'ugdíjas vagyok.
- Rö-aiden mégis mit tart problémtísnak?- Rosszak az edzések|.
Nem tanítanak,
hanem edzenek.- Mit tebetünk ma Ujpesten?_ Spanyolországban
Sociosnak neve-
zlk azokat, akik egy évre előre megveszik abérletet, a
páholyjegyeket. A RealMadrid csa-patánáI Bó 000 ilyen ember van.
lJjpesten isvannak ilyen emberek, akik a|abdarűgásért él-nek. Meg
kell taláini a támogatőkat is. Sokatkell játszani a gyerekekkel.
ISzusza Fereltc 2002 r]ecemberében tijpesti otthonóban,
30 Úin"mi Interjú
-
SnremoN Leros
Háborús emlék
1944 telén szénhiány miatttéli sziinet volt az iskolá-ban. Hogy
elfoglaljam ma-gam, édesanyám a Foncierebiztosító társaságnáI
h"ly.-
zett e| mint szünidei tanuló diákot' Az irodaa Mádi Lajos utca
2.-ben volt. Az orosz csa-patok a fóti dombokról lőtték a várost, a
fét-fiakat összeszedték, és Rákospalota határábavitték árokásásra.
Amilyen szerencsétlen vol-tam, egyik délben a Kis-pék előtt (a
Lőrincutca, István út, Mádi Lajos utca háromszögé-ben), a postával
szemben áÍttam, amikormegjelent néhány fiatalember puskával a
há-tán. Piros-fehér-zöld karsza|ag díszelgett akabátjukon. ,,KIS
KASOK'' voltak' azaz a|á-segítő karhatalmi zász|őa|j tagsai.
Azonnal el-kaptak, teherautóra raktak, hogy árokásásranag'yon jó
leszek. A rákospalotai régi Fóti út-ra vittek. A többiekkel együtt
engem is leza-vartak az autótóI, és gyalog menetelésbenkellett a
célpontot elérnünk. A tömeg rende.zetlenül vonult, én az út
melletti árokbanegJnnagam haladtam. Közben az orczágűtona
földművesek nagy szekerekkel hozták a be-takarított terményt. Jól
ismertem ezt a he-lyet, tudtam, hogy itt. az országúton a villa-mos
nag.y kanyart ír le, mert a reformátustemplom előtt vissza kell
térjen a végállomás-ra. A szíík falusi utcákon a jfumíí' szinte
lépés-
ben teszi rrreg aZ utat. Észrevettem' hogy amagasba rakott
parasztszekerek fedeznek, ígymegfordultam, és a nag.yon lassú 55-ös
vil-lamos nyitott pótkocsijára felugrottam. AzErzsébet utcai
megáIIóíg :utaztam) majdonnan hazasétáItam. Miután
hazaértem,édesanyám siírű könnycseppek közepetterögtön áwitt a Deák
utcai sarokra, ManfrédCecil tanárnő sváici védett házába. Ez a
házfold alatti folyosós pincerendszerrel rendel-kezeLt. A Deák
utcai pincéből titkos ajtő ny|ta Thököly utca 3' száműházpincéjébe,
on-nan a Faggyas doktor úrék pincéjén ke-resztiil a Horthy Miklós
úton lakó Almásiékpincéjébe. !
tJjjáépítés 1 9 4 5 taaaszdn
FelhívásKeressük Újp.'t régi emlé-keit: visszaem1ékezéseket,régi
fényképeket, képesla-pokat, dokumentumokat ésminden olyan
személyes
emléket, amelyek városrészünk múltjához kö-tődnek. Amennyiben on
szívesen mesél csa-ládja, munkahelye történetéről, kérjük, je-WeZZe
fel emlékeit, vagy je|ezzen szerkesz-
Leaelesládtínkből
tőségünknek, és rö gzítjük visszae m|ékezését'A rendelkezésünkre
bocsátott anyagot az Uj.pesti Helytörténeti Gyííjteményben
(1043Budapest, Berda József u. 48') helyezzük el.
*
*Ebben a rovatunkban folyamatosan közöljükolvasóink leveleit,
szükség szerint szerkesztett formában,eset'|eg rövidíwe'
Úimxi 31
-
Könywek ÚjpestrőI
Az elmúlt hóna-pokban készült elKriska György-N{aklári
Jenóné_Scheuer Zsuzsan-na: Gyertek ve-lünk erdei iskolá-bal című
pedagó-giai segédlete. Akönyw a Farkas-er-dő laná|ta termé-sZeteS
környezet
lehetőségeit felhasználva új, érdekes tanulásilehetőséget kínál
a környezeti nevelés terüle.tén' A kötet elején rövid áttekintést
olvasha-tunk az erdei iskola peclagógiai történetéről,típusairól; a
szerzők ugyanakkor tanácsokkalszolgálnak az ismer etátadás techn
ikáját, szak-mai megoldásait illetően' Biológus, erdész, ma-darász
és sportszakember foglalkozik a szabad-téren megfigyelendőkkel és a
mozgási lehető-ségekkel. A kiadvány számítógépes feldolgozá-sához
flopy is beszerezhető. A Gyertek velünkerdei iskolábal című könyv
megjelentetését Uj-pest onkormányzata és a Pro Renovanda Cul-tura
Hungariae Napíw án7r támo gatta.
A kiadvány megvásárolható a Fővárosi Pe-dagógrai Intézet
köry'vesboltjában és a KarinthyFrigyes Altalános Művelődési
Központban.
gp"'t történetétsokan, sokféle meg-közelítésben meg-írták.
Kocsis Tiborkötete sajátos kísér-let a múlt {eltárásá-ra. Egészen
új mó-don, a lilák labda-nrgó-történetén ke-resztiil juthatunk
elkomoly történelmiismeretekig. A mű
felépítése hagyományos, kronologikus alapokonnyrrgszik. A szerző
részletesen felsorolja ?z Urpesti Torna Egylet, Ujpest FC és az
LljpestiDőzsa neves személyiségeit; évek szerint a
mér-kőzésekidejét, helyet, a csapatok összeállítását,
ajátéWezetőket, a nézők számát, a gólokat és agóllövőket, aféIidő
állását és a gólok idejét.
A kön1w történelmi bevezető sorai be-mutatják, hogy Qpest
városvezetői számára aSport éS a Labdarugás minden időben a
szív-ügyek közé tartozott. 1885-tőI kezdődően, azegyes évek
eseményeit, társadalmi-politikai vál-tozásait rör'.id bevezetőben
idézi fe| a szerző,
A könyvet statisztikai ősszeállítás, szá-mos táblázat és
korabeli fotók teszik még szem.léletesebbé. A kötetet a lilák
nemzetközi mér-kőzéseínek rövid ismertetése zárja'
A Veronica Kft. által kiadott köny ter-jesztése postai úton
történik. Ujpesti lakosok-nak a kiadó házhoz szá|Iítja a kötetet,
amelymegrendelh ető a a640-464-0587 -es, valaminta 06.27
-312-325-os telefonszámon. Az érdek-|ődők mindkét könwet megtekinth
etlk az Ú j-pesti Hel}történeti Gfíjteményben (Bp. Nr.'BerdaJózsef
u.48.).
Helyttirténeti vetélkedőAz Ujpesti Helytörténeti Alapíwány
kuratóriu-ma Szeptember 2.án megtartotta soron kö-vetkező ülését. A
kurátorok döntöttek a 2003,évi heli.történeti r'etélkedő
meghirdetéséről. Afelhívásra 12 áItalános iskolai csapat
jelent-kezett. Avetélkedőre 2003. április 11-én kerülsOÍ azQpesti
G).ermek- es Ifiusági Házban.
Ujpgsti akadémikusok emlékéreAz Ujpesti Két Tanítási Nvelvű
Műszaki Szak-középiskola és Gimnázium kerületi vetélkedőthirdetett
az újpesti akadémikusok emlékére. Akozépiskolások november 13-án
adtak számottudásukról. Az e|ső és a harmadik helyen aKön1ves
l(álmán Gimnázium csapatai végez-tek; második aházigazda iskola
csapata lett.
Százéves iskolákE,mléktábla kerül a Bródy Imre Gimnáziw{alára.
Az iskola épületét 100, éve, 1902-benépítették. Az em1éktáblát az
tJjpesti Hel1tor-téneti N apín.ány állíttatja.
IJgyancsak centenáriumát ünnepli aLanglet Valdemar Altalános és
FelnőttképzőIskola. Az évforduló alkalmából emléktábláthelyeztek el
az épület folyosóján.*
*Decemberi számunk 7., 5., 6., 7., I0., l1., 75., 77.,,23. és3 1
. oldalán láth atő fotókat és dokumennrmokat az QpesriHel1történeti
Gy'ííjtemény bocsátotta rendelkezésünkre.
@rmg*d#s#d f
flffi\,iffitrffi)\q&/
Úinss;i
I j 5 r r t { { . t l { h ; l ! á s e i r { * i t l c l c
ísÍ$$ - J{.!{}:
l 1) L Helytdnőneti hírek
