1

„ Jó tehetségsegítő program”

Gazdagító program a Tárogató Óvodában

Hittel valljuk: „A kreativitással a tehetség sorskérdéseivel már óvodáskorban foglalkozni

kell, hiszen ezek a kérdések már az óvodában dőlnek el leginkább”.

A program kidolgozója:

Bognár Sándorné tehetségfejlesztő szakértő

Tanácsadók. Horváth Rita és Marcali Hilda tehetségfejlesztő szakértők

1. Helyzetelemzés:

Helyi nevelési programunk: "A Szeretet és Kreativitás"-a program teljes mértékben

támogatja és segíti a gyermeki kreativitás felszabadítását, a tehetséggyanús gyermekek

felfedezését és fejlesztését.

A kreatív nevelőtestület minden tagja elkötelezett a gyermekek tehetségének felfedezésében

és fejlesztésében. Az innovatív pedagógus közösség igényként fogalmazta meg a kiválóan

kreatív, tehetségígéretes gyermekek külön gondozást.

Az intézmény belső szakmai továbbképzései keretében Dr. Gyarmathy Éva segítette

együttgondolkodásunkat, és ültette el bennünk az óvodás gyermekek kreativitás fejlesztés

tehetséggondozás iránti elkötelezettségünket.

Tehetségsegítő programunk 2004. október 01-től indult. A tehetségsegítő gyakorlat

bevezetését innovációs program előzte meg.

Óvodánk 2004 óta a győri Talentum Műhelyének tagja. A műhely 2007 óta regisztrált

Tehetségpontként működik.

A Talentum Műhellyel a közös együttgondolkodás a tehetséggondozásban, a kiemelkedő

képességű gyermekek korai felismerését, és megsegítését szolgálja.

Az óvodáskorú gyermekek tehetséggondozása gazdagító program keretében újszerű innovatív

próbálkozás óvodánk életében. 3 tehetségfejlesztési szakértő vezeti a tehetséggondozói

munkát, gazdagító program keretében.

Megtiszteltetés számunkra, hogy óvodánkat Tehetségponttá nyilvánította a Nemzeti

Tehetségsegítő Tanács. 2010. 06. 19 – től Tehetségpontként megkezdtük működésünket.

2. Melyek a komplex tehetségsegítő program céljai?

Programunk egyik legfontosabb célkitűzése: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív

gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. /megelőzzük a tehetségígéretek

elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/ .

A kiválóan kreatív tehetségígéretes gyermekek további gondozása gazdagító program

keretében.

2

A programban a gondozás módszere: kiscsoportos kreativitást fejlesztő

"tehetséggondozó" foglalkozások kiemelten projekt módszer segítségével.

Feladataink:

- Felismerni a kreatív gyermekeket

- Ösztönözni, motiválni kreativitásukat

- Kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági

- Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével

- Elkallódás elhárítása

- Harmonikus fejlesztés

- Segíteni őket a különböző helyzetekben

- Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket

A tehetséggyanús gyermekek kiválasztásának csak akkor van értelme, ha fejlesztésüket alapos

tervezőmunka után megszervezzük és vállaljuk. Első lépesként olyan speciális célokat

tekintettünk át és fogalmaztunk meg, melyeknek meg kell valósulni a fejlesztés során, hogy

sikeresek legyünk.

Speciális célok a tehetséggondozásban:

1. A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. ( emlékezet, fantázia, logikus

gondolkodás ) A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk

kell, hogy ezeket elmélyíteni tudja.

Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belőle, hanem, hogy a sokféle dolgot

megismerve később érdeklődési irányait tudja alakítani.

Vegyük körül őket minél több lehetőséggel, amelyekből tanulhatnak, a játék mindenek felett,

intim körülmények tárgyi feltételek biztosítása fontos, logikai szellemi játékok, sakk.

2. A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése. Problémák

adódhatnak a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség (egyenlőtlen fejlődés)

esetleg motivációs területen is. Mindenképpen olyan hiányosságokat kell a „gyenge” oldalon

értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák. A

gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni kell, és szakember

segítségével fejleszteni kell.

A zenei, képzőművészeti vagy mozgásos foglalkozások szerencsésen egészíthetik ki az

intellektuális irányultságot, segíthetik a gyermek érzelmi-szociális fejlődését akkor is, ha a

gyermek ezeken a területeken nem rendelkezik jó adottságokkal.

3. Minden terület fejlesztése.

A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk -a különleges esetleg

fejlesztésre szoruló területek mellett-, az átlagos képességek, az egész

személyiség támogatását.

4. Elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása.

A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy

3

túlbecsülje azt.

Egy-egy kiemelkedő gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális

téren nem olyan kiváló társa. Ezek a gyerekek általában jó szociális érzékkel

rendelkeznek. Ilyenkor mindannyian átélhetik, hogy nem csak az intellektuális

kiválóság az érték.

5. A pihenés és a relaxációs lehetőség biztosítása.

Pihenni is meg kell tanulni a gyermeknek. Csak az tud igazán felfrissülni, aki

szabad idejében el tudja engedni magát. Óvodában különösen nagy gondot szokott

jelenteni, hogy a tehetséges gyerekek egy részének sokkal kevesebb az

alvásigénye, mint kortársainak általában. A pihenés, a relaxáció lehetősége nem

jelenti azt, hogy erőszakoljuk a délutáni pihenést, hanem a lehetőségét kínáljuk fel.

Segíthetjük a gyermeket ezen a területen, ha ebben az időszakban különböző

játékokat, foglalkozásokat kínálunk számukra: gazdagító kiscsoportos

foglalkozások.

3. A tehetséggondozás óvodai értelmezése, gazdagító program

keretében

Óvodánkban a kiválóan kreatív, tehetség ígéretes gyermekek fejlesztése két síkon történik:

óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva,

illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében.

Óvodapedagógiai munkánk során a kiválóan kreatív gyermekek saját csoportjukban élik

óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szeretnek.

Kötelességünk, hogy segítsük őket a továbbfejlődésben, erősítsük erős oldalukat, erősítsük

gyenge területeiket, (melyek a fejlődését megnehezítik) olyan légkört alakítsunk ki a

gyermekek körül, amely őket elfogadja, személyiségüknek fejlődését segíti. Vegyes és tiszta

életkorú csoportjainkban, a mindennapi tanulásos cselekvéses helyzetekbe építi be az óvónő a

kreativitást fejlesztő feladatokat, többletismereteket. A gyermekek szabadon dönthetnek részt

kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ezek a tanulásos helyzetek nyitottak,

bármikor elérhetőek, de a kilépés lehetősége is biztosított a gyermekek számára. Az

óvodapedagógusnak az a szerepe, hogy észrevegye, támogassa, és komplex ismeretekhez

jutassa a gyermekeket, hagyja kalandozni a tudomány világában. Többféle lehetőség

kínálkozik a vegyes összetételű csoportokban a tehetségfejlesztésre, itt a dúsítás mellett a

gyorsítás módszere is megjelenik spontán módon, az életkori sajátosságok miatt, hiszen a

kicsik, ha akarnak részt vehetnek a nagyoknak szánt foglalkozásokon. Ez gyorsabb fejlődést

biztosít számukra, ugyanakkor saját koruknak megfelelő készségeik zavartalanul

fejlődhetnek. Idősebb korban a felkínált gazdagító foglalkozások pótolhatják ezt a módszert, a

tehetségígéretes gyermekeknek.

Kiscsoportos tehetséggondozó, gazdagító foglalkozásainkkal hat éve kínáljuk meg

tehetséggyanús óvodásainkat.

Speciális programunkban a kiválóan kreatív gyermekek gondozása egy rásegítő programmal

történik. Ennek keretében az átlag feletti értelmi képességekkel, kreativitással és ehhez

kapcsolódó feladatelkötelezettséggel rendelkező tehetségígéreteknek olyan játékos

foglalkozásokat tartunk, ami kielégíti tág érdeklődési területüket, illetve tovább bővíti azt. A

lényeg az, hogy a gyerekek olyan komplex többletismereteket kapjanak, amivel a

közeljövőben nem foglalkoznának, a programba be lehessen csempészni a lemaradó területek

fejlesztését, egymásra találhassanak a hasonló érdeklődésű gyermekek, érezzék, hogy a

4

foglalkozást vezető óvó nénivel jól megértik egymást, és hogy ezeken a másfél órás

foglalkozásokon elfogadó légkör veszi őket körül.

A különböző életkorú gyermekeket több óvodai csoportból válogatjuk össze. Tapasztalataink,

azt bizonyította, hogy leghatékonyabban az 5- 6-7 éves korosztály fejleszthető ilyen keretek

között. Az óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlődése akkor valósul meg, ha olyan

szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodó környezetet teremtünk melyben

egészségesen harmonikusan én erős személyiséggé fejlődnek. Ehhez nélkülözhetetlen a

gyermekek és az óvónő között kialakuló érzelmi biztonság, kötődés – ez egy kiscsoportos

gyermeknél a szeretett óvó néni jelenlétét feltételezi-, mert csak ennek hatására bontakoznak

ki a különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik kreativitásuk. A túl korán

történő kiemelés a gyermekek képességeit korlátozhatja.

A gazdagító foglalkozások akkor hatékonyak, ha kis létszámúak.

A gyermekek olyan közösségben érzik magukat biztonságban, amelynek létszáma nem

haladja meg a csoportba járó gyermekek életkorának a kétszeresét. Ez a megoldás 5-6-7 éves

óvodások esetében maximum 10-14 főt jelent. Természetesen a létszám alakulását a

foglalkozás helyszíne is meghatározza. Ez a létszám csak úgy elviselhető, hogy az előteret, a

folyosót is használjuk, jó időben az udvaron tevékenykedünk. A közösségben ekkor még

lehetőség nyílik társakra lelni, de a közösségi élet szabályait (például, tevékenykedni,

dolgozni másokkal; erőszakmentes vitát kezelni) is megtanulhatják a gyerekek.

Intézményünkben egész évben heti 2 órában történik a kiválóan kreatív tehetségesnek tűnő

gyermekek külön gondozása. A gondozás nem szűkül le korlátolt programtervezetekre,

hanem egész nevelési évben folyamatos a gyermekek számára.

4. A gyermekek kiválasztásának folyamata, szempontjai, a

kiemelkedő képességek felismerése

Segítségünkre van egy tulajdonságlista, amely az óvodáskorú „tehetséggyanús”, kiválóan

kreatív gyermekekre gyakran jellemző viselkedésjegyeket tartalmazza, és egyben segít a

tehetség felismerésében. Évente egy alkalommal, minden gyermeket számba véve,

októberben összegezzük a lista segítségével tapasztalatainkat. A kiscsoportos korúak esetében

az első időpont februárra – az óvodába kerülés időpontjához képest legalább hat hónapra-

esik. A tulajdonságlistát szakmai műhely munkában dolgoztuk ki. Három felosztás szerint

csoportosítottuk:

Kreativitás jellemzői

Szociális képességek jellemzői

Intellektuális képességek jellemzői

Ezt a csoportosítást azért tartjuk fontosnak, mivel a tehetséggondozó anyagnak fontos

összetevője. Ezek azok a területek, amelyek sarkalatosak a tehetséges gyermekek

gondozásában. Hangsúlyozzuk, hogy megfigyeléseink nem csupán a kreativitásra, az értelmi

szférára és a szociális képességek jellemzőire terjednek ki, hanem nagyon fontosnak tartjuk a

gyermeket hajtó motivációt is, de azt beépítettük a szociális képességek, és a kreativitás

jellemzői közé. A mérőeszközünket a szakirodalom tanulmányozása és saját megfigyeléseink

eredményeit ötvözve készítettük el. Természetesen az óvodás gyermeknél a területek nem

találhatók meg ennyire tiszta formában. Minden esetben célszerű, hogy a mindennapokban

nagyfokú pedagógiai érzékenységgel, belső óvónői megérzéssel, megfigyeléssel –egy

5

pillanatra felkapom a fejem-, „mindent észrevegyünk” a gyermekek megnyilvánulásaiban,

viselkedésében. A megfigyelések akkor pontosak, ha azonnal rögzítjük azokat.

Ajánlatos naponta készíteni a kreativitást megfigyelő füzetbe egyéni feljegyzéseket

számunkra leginkább feltűnő dolgokról. Napi tapasztalat átadása és megbeszélése a társ

óvónővel értékes információkat hordozhat. A folyamat eredményeként nem jelent számunkra

nehézséget a gyermekek kiválasztása. Minél több állításnál érezzük úgy, hogy ráillik egy

kisgyermekre, annál valószínűbb, hogy tehetséges. Őket nem csak a csoportjukban, hanem

külön gazdagító foglalkozás keretében is fejleszthetjük. Felelősségünk óriási, hogy

felfedezzük a gyermekekben rejlő tehetséget, és kellő toleranciával kezeljük a kiválasztás

folyamatában.

A tulajdonságlista tartalmazza a gyermekek pozitív és negatív tulajdonságait is. Nem lehet a

tehetséges gyermek örömet okozó megnyilvánulásai mellől egyszerűen „lefaragni”, a

kellemetleneket. Az állandóan dolgozó agyat nem lehet tetszés szerint leállítani. A

szenvedélyes érdeklődés, kíváncsiság velejárója bizonyos öntörvényűség. Az eredeti látásmód

megnehezíti a konvenciók és azok jelentőségének észlelését. Mindez a gyermeket kevésbé

alkalmazkodóvá, és a felnőtt számára esetleg igen fárasztóvá teszi.

A leggyakoribb tulajdonságok, amelyek nehézséget okoznak óvónőknek:

Erős kritikai érzék, a logika „túlfejlődése”,

Fokozott energizáltság, nem tűri a tétlenséget, kicsi az alvásigénye,

Makacs, véghez akarja vinni, amit szeretne,

Nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli,

„Megszállott” –ha valami érdekli, nehéz elterelni,

Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival,

Egyenlőtlen fejlődés.

Fontos megemlíteni a gyermeki viselkedést, ami ugyancsak utalhat a tehetségre, s a

kiválasztás folyamatában fontos megfigyelési szempont. Ahogy kiválasztja az őt érdeklő

dolgot, a mohóság, amivel ráveti magát, és a spontán, tartós, intenzív érdeklődés, amivel

foglalkozik vele, mind jelzés értékű számunkra. A kiválasztás folyamatában a gyermek

viselkedésében legjobban feltűnhet, hogy:

A számára érdekes feladatokban nem igényel bíztatást, dicséretet, az életkora szerint

elvárhatónál lényegesen hosszabb ideig képes figyelni.

A feladatot, amit elkezd be, akarja fejezni.

Mindig van valami, ami nagyon érdekli őt, ami nem érdekli, azzal nem foglalkozik.

Sokszor foglalkozik „felnőtt” problémákkal (háború, halál stb.).

Kicsi az alvásigénye.

Ha az óvodáskorú gyermek kiemelkedő, vagy speciális képességekkel rendelkezik könnyebb

a helyzetünk. A 3-4 évesen olvasni tudó gyermekre mindenképpen oda kell figyelni, mert

tapasztalataink szerint az olvasás iránti nagyfokú érdeklődés az óvodásoknál iskolakezdés

előtti időszakra esik. Ha korábbi időpontban tapasztaljuk, mindenképpen a gyermek átlag

feletti képességét jelezheti. A korai olvasásnál érdemes bizonyos fokozatokat elkülöníteni:

Szavakat, feliratokat, rendszámtáblákat olvas (5-6 éves kor táján gyakori)

Mondatokat, meséket képes olvasni, de inkább maga az olvasás ténye érdekli, mintsem az

olvasott szöveg. „sajátos” módon elsajátított olvasás is jellemző.

Eszközjelleggel használja a könyveket: enciklopédiákat, lexikonokat.

Korán felfigyelhetünk bizonyos művészi és pszichomotoros képességekre is.

6

A zenei tehetség (a speciális matematika mellett) az egyetlen igen korán megmutatkozó

tehetségfajta. A zenei képességek öröklődnek. Korán megállapíthatók a gyermek adottságai,

hallása, ritmusérzéke.

Kiváló rajzkézség: ha a gyermek ügyesen rajzol, nem feltétlenül jelzi, hogy művész lesz

belőle, fontos, hogy mit ábrázol, hogyan bánik a színekkel, anyagokkal, formákkal, mennyire

érzelem gazdag, élményeket kifejezők a rajzok.

A pszichomotoros képességek mindenütt szerepet játszanak, könnyen felismerhetőek: testi

ügyesség, kézügyesség-egyes sportokban az alkalmasság.

Kiemelkedő szociális, esetleg vezetői képesség is megmutatkozik óvodáskorban, magas színtű

empátiás készség, szervezői hajlam, döntéshozó képesség.

Megbízható eredményt akkor kapunk, ha a gyermekekkel foglalkozó összes felnőtt

véleményét egybevetjük. Kollégáinknak, ha kérik, szívesen nyújtunk segítséget a gyermekek

azonosításában, a tehetségcsírák felismerésében. Konzultációt kezdeményezhetnek velünk,

hospitálásra hívhatnak, hogy közösen tervezhessük meg a gyermek fejlesztésének további

útját.

Tehetséggondozással foglalkozó személyek

Szakmai végzettsége

1. Tehetségfejlesztő szakértő:

Bognár Sándorné tehetségfejlesztő szakértő óvodavezető

Horváth Rita tehetségfejlesztő szakértő óvodapedagógus

Marcali Hilda tehetségfejlesztő szakértő óvodavezető helyettes

A tehetséggondozók célja szakértelmük figyelembevételével: kiemelkedő képességű

kiválóan kreatív gyermekek komplex személyiségfejlesztése

Szakmai végzettsége

2. Tehetséggondozó pszichológus:

Rogácsné Szímeiszter Helga tehetséggondozó pszichológus

A tehetséggondozó pszichológus célja szakértelme figyelembevételével: a pszichológus

által irányított tehetségazonosítás, egyéni mérés elvégzése, az intézményi helyi

" Fejlődésem Története"c. egyéni fejlettségmérő és fejlesztést meghatározó BGR regisztrációs

rendszer alapján intézményi szinten kidolgozott tulajdonságlista figyelembevételével.

Szakmai végzettsége

3. Fejlesztőpedagógus:

Bognárné Baricz Edina

A fejlesztőpedagógus célja szakértelme figyelembe vételével: speciális diagnosztizálás,

fejlesztés, a tehetséges gyermekek gyenge oldalának erősítése.

7

Tulajdonságlista modell bemutatása

TulajdonsTulajdonsááglista a kiemelkedglista a kiemelkedőő kkéépesspesséégek felismergek felismeréésséérereKreativitKreativitáás jellemzs jellemzőőii

Kreativitás jellemzői

1.Eredeti ötletei vannak, kreatívan gondolkodik.

2.Szokatlan megoldásmódokat keres, mindig új elképzelésekkel áll elő.

3.Saját ötleteit, megoldásait szereti kipróbálni.

4.Sok szabadságot igényel tevékenységeihez, mozgásához.

5.Véleményét gátlás nélkül fejezi ki.

6.Kritikus önmagával és másokkal szemben.

7.Bizonyos dolgokról, jelenségekről fantáziál, megpróbálja azokat teljesen megérteni. Ötleteket keres.

8.Nagyfokú problémaérzékenységet mutat.

9.Egy – egy téma sokáig foglalkoztatja, hosszabb – rövidebb ideig tartó korszakokat él. Problémaérzékeny.

10.Figyel a dolgok esztétikumára, érzékeny, fogékony a szépre.

11.Humorérzéke feltűnően jó.

12.Elvont dolgok, fogalmak után érdeklődik, összefüggéseket keres: halál csillagászat, történelmi korok stb.

13.Foglalkoztatja a jó és a rossz kérdése, értékeli az embereket és az eseményeket.

14.Állandóan „ég”, nem tűri a tétlenséget./ kicsi az alvásigénye/

15.Ha valami érdekli megszállottan, kutatja azt.

16. 4.Rajzai különösen kifejezők, expresszívek.

Szociális képességek jellemzői

1.Hajlamos arra, hogy ő legyen a játék irányítója. Általában irányító szerepet játszik.

2.Gyakran megváltoztatja a játékszabályt.

3.Általában jól együttműködik kortársaival és a felnőttekkel.

4.Nem szeret veszekedni, könnyű kijönni vele. Jó az empatikus készsége, társai szeretik.

5.Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát, mondanivalóját könnyen megértik.

6.Szeret szervezni.

7.Gyakori, hogy túlzottan kiemeli saját álláspontját, makacsul véghez akarja vinni azt, amit kitalált.

8.Nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli.

9.Kritikus másokkal és önmagával szemben.

10.Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival.

Intellektuális képességek jellemzői

1.Általános tudás, készségek és fejlődés szempontjából lényegesen előbbre tart kortársainál.

2.Az intellektuális jellegű tevékenységek örömmel töltik el.

3.Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát, felnőttes kifejezéseket és mondatfűzést használ.

4.Rendkívül sok ismerete van különböző témákról.

5.Szereti az ismeretterjesztő könyveket, enciklopédiákat, filmeket.

6.Szívesen megy múzeumba, kiállításokra.

7.Érdeklődik a betűk iránt, önmaga tanul meg olvasni.

8.Az őt érdeklő témákkal elmélyülten foglalkozik.

9..Mindig van számára valami, ami nagyon érdekli.

10.A felkínált ismereteket könnyen megjegyzi, később könnyen felidézi azt.

11.Sok kérdése van, kérdései megdöbbentő logikát tükröznek.

12.A számok, matematikai műveletek érdekesek számára.

13.Eredeti ötletekkel oldja meg a logikai feladatokat és a konstrukciós játékokat.

14.Törekszik arra, hogy többet értsen, fedezzen fel a világból mint amennyit tud.

15.Éles eszű, érti az absztrakt fogalmakat, jól használja őket. Jómegfigyelő.

16.Egyenlőtlenül fejlődik.

5. Kiscsoportos gazdagító foglalkozások szervezése, a kiválóan

kreatív, tehetséggyanús gyermekeknek

Azokat a gyermekeket, akikre a listában szereplő tulajdonságok több mint a fele illik,

kiválasztjuk, így ők kerülnek be tehetségfejlesztő csoportunkba. Nem zárkózunk el az olyan

gyermekek beemelésétől sem, akik nagyon kilógtak a sorból, a tulajdonságlista tartalmi

elemeivel is csak kis mértékben tudjuk beazonosítani őket. Ezekben az esetekben mindig az

óvónők megfigyelései a döntőek, ha ők látnak valami „csodát” a gyermekben, akkor mi nem

kételkedtünk ebben, és bekerül a csoportunkba. Fontos elvnek tartjuk, hogy egész évben,

folyamatosan érkezhessenek és kapcsolódhassanak be a csoport munkájába a kiválasztott

gyermekek.

8

Mindenkinek, aki a gazdagító foglalkozásokra jár, felkínáljuk a szabad választás lehetőségét.

Ez azt jelenti, hogy a gyermekek szabadon dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni a felkínált

foglalkozásokon, vagy nem. Tehát ha bekerült a gazdagító programba, csak akkor nem jár

oda, ha nem akar. Felnőtt ezt nem befolyásolja.

A kiválasztás után, óvoda szinten team megbeszélést szervezünk. Ezen a megbeszélésen

megtörténik a gyermekek átadása és átvétele. Alkalmunk nyílik arra, hogy kicseréljük

gondolatainkat, megtudjunk a gyermekekről minden olyan információt, ami számunkra és

természetesen a gyermekek előnyére fontos lehet. Ezeket a megbeszéléseket, ha csak az

óvodapedagógusok nem igényelik előbb, háromhavonta megismételjük. Eközben folyamatos

kapcsolattartásban érdeklődünk az összes kiválasztott tehetséggyanús gyermekről,

fejlődésükről, az esetleges gondokról. Segítjük a kollégákat tehetségfejlesztő munkájukban,

szakmai tapasztalatunkkal, szaktudásunkkal.

Célunk: pozitív szemléletet átadni óvodapedagógus társainknak, együtt gondolkodva, segítve

bevonni őket tervező, szervező munkánkba.

A szülők tájékoztatása, segítése és bevonása is kiemelt feladatunk.

Célunk: támogatni és segítséget nyújtani a „kiválóan kreatív” tehetséggyanús gyermekek

szüleinek.

Erre jól használható:” Szülői kérdőív a kiválóan kreatív gyermek megismerésére”,című

kérdőív, melyet team munkába dolgoztunk ki. Ennek segítségével feltérképezzük, mit

gondolnak a szülők gyermekük képességeiről, van-e valamelyiküknek speciális, kiemelkedő

képessége, hobbija, esetleg ezt megosztaná-e velünk. Ezek az információk a későbbiekben

segíthetik a szülők és a tehetségfejlesztő óvónők közötti együttműködést. A szülők

partnerként vehetnek rész a tehetségcsoport munkájában.

A „kiválóan kreatív” gyermekek nevelése, magatartásbeli különlegességei nehézséget

okozhatnak szüleiknek. Megteremtjük azokat a fórumokat, önsegítő csoport formát, hogy

gyermekeik nevelésével kapcsolatos kérdéseiket feltegyék, felvessék problémáikat,

kicseréljék tapasztalataikat, amelyek segítenek nekik saját problémájuk megoldásában.

Évente egy alkalommal pszichológust is meghívunk a programra. A részben irányított

beszélgetések alkalmával a következő témákat szoktuk érinteni:

Kreatív vagy tehetséges? Mindenek előtt gyermek! Óvodástól elvárható viselkedést

várjunk tőle.

Bátorítsuk, de ne erőltessünk rá semmit!

Érezze, hogy figyelünk rá, akár tehetséges, akár nem!

9

Szülői kérdőív modell bemutatása

SzSzüüllőői ki kéérdrdőőíív a kivv a kiváállóóan kreatan kreatíív gyermek v gyermek megismermegismeréésséérere

A kérdőív célja: hogy a szülők segítségével megismerjük a gyermekük kiemelkedőképességeit, további fejlődésük érdekében.

A gyermek neve:………………………………………………………………………

Születési hely, idő:…………………………………………………………………….

Anyja neve:……………………………………………………………………………

Gondviselő neve:………………………………………………………………………

Gondviselő címe:………………………………………………………………………

1.Ön szerint, gyermeke rendelkezik-e olyan képességgel mely átlag fölötti?

• Igen Nem

Ha igen a válasz, nevezze meg………………………………………………..

2. Mikor tanult meg gyermeke folyékonyan beszélni, és használt-e ekkor nehéz, kisgyermektől szokatlan, különleges szavakat?................................................

3.Tud-e gyermeke olvasni? …………………………………………………….

Ha igen, hány éves korában tanulta meg? ……………………………………

.Szavakat, feliratokat, rendszámtáblákat olvas?

.Mondatokat, meséket olvasni?

Enciklopédiákat, lexikonokat használ? / a megfelelő választ húzza alá /

4.Már igen korán tartós érdeklődést mutatott egy bizonyos speciális területen.

• Igen Nem

Milyen területen? ………………………………………………….

5.Több témakörben igen jelentős ismeretei vannak?

• Igen Nem

.Melyek ezek a témakörök?.....................................................................

6.Rendkívül jó az emlékezete.

• Igen Nem

7..Szokatlanul élénk a képzelőereje.

• Igen Nem

8.Eredeti ötletei vannak a szabadidős tevékenység eltöltése terén.

• Igen Nem

Milyen ötletek? ………………………………………………………………………

9.Melyek a sajátos hobbi- és érdeklődési körei, tárgyai? ………………………………...

10.Használja-e a számítógépet?

• Igen Nem

Milyen feladatokat végez rajta. …………………………………………

11.Érdeklődik-e gyermeke logikai és építő játékok iránt?...........................................

Hány éves korában tapasztalta ezt? …………………………………….

12.Mit tett Ön, gyermeke bátorítása, tehetsége, érdeklődése fejlesztése érdekében?

Kérem a válaszokat írja a kipontozott vonalra!

– Előrevivő könyvekkel látja el? ……………………………………………

– Ellátja az érdeklődésének megfelelő eszközökkel, felszerelésekkel? /pl.: festő, tudományos, vagy egyéb felszerelések./ …………………………………

– Biztosítja a számítógép használatát? ……………………………………..

– Segíti, hogy könyvtárba járhasson? ………………………………………

– Hozzásegíti a zenetanuláshoz? …………………………………………...

– Családi kirándulásokat szerveznek múzeumokba, hangversenyre, színházba, moziba vagy más érdekes helyekre? Hova?……………………………………………………………………………

– Biztosítja-e, hogy érdekes, értékes tévéprogramokat nézzenek? Miket?...............................................................................................................

– Járatja-e gyermekét különfoglalkozásokra? ………………………………….

Mit tanul ott?..........................................................................................

Egyéb lehetőségek: ………………………….................................................

13.Van-e Önnek vagy házastársának olyan speciális képessége vagy érdeklődése, melyet

szívesen megosztana a kreativitást fejlesztő csoportunkkal? …

• Köszönöm az együttműködést!

A helyes utat keressük ezért a gazdagító program végén a szülőknek készített

„Kimeneti jellemzés”- ben egyéni üzenetet, tartalmazó útmutatást fogalmazunk meg.

Hangsúlyos szerepet kapnak ebben a gyermek tehetségére utaló jegyek, és útmutatást

nyújtunk a tehetség további fejlesztésének lehetőségeire.

6. A tehetséggondozó program során alkalmazott módszerek,

tevékenységek

A kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozásokat kiemelten projekt

módszer segítségével valósítjuk meg.

A külön gondozásban a gyermekek fejlesztése gazdagító projektek segítségével történik.

A sokszínű témákat, tevékenységeket tartalmazó projekt kosárból folyamatosan kínáljuk a

gyermekeket, hogy bátran fogyasszanak, mohón vessék rá magukat az ismeretlenre, az

érdekességre, az újdonságra, soha ne érezzék a „jó lakottság érzését”.

Csoportosítjuk a gyermekeket, a tehetségüket feltételező területek szerint, mert a projektek

kiválasztásánál, a feldolgozás folyamatában, módszerek, eszközök felkínálásában segítséget

nyújt.

10

A gazdagító programba résztvevő kiválóan kreatív, tehetséggyanús gyermekeket a következő

speciális képességek szerint próbáljuk csoportosítani:

A területek a következők lehetnek:

Kiváló rajzkészség,

Zenei hallás, ritmusérzék, hangterjedelem

Természetismereti témakör

Matematikai képesség

Anyanyelv-kommunikációs képesség

Testi ügyesség, tánc-harmonikus mozgás, versenysportra való alkalmasság,

Kiemelkedő szociális képesség, vezetői képesség

Célunk, hogy a kiválóan kreatív, átlag feletti intellektuális és szociális képességekkel és az

ehhez kapcsolódó nagyfokú motivációval rendelkező tehetségígéreteknek olyan tanulási

helyzeteket teremtünk, ami a tág érdeklődési területüket kielégíti, illetve tovább bővíti.

Közben kérdéskultúrájukat, logikus gondolkozásukat, problémamegoldó képességüket,

memóriájukat és kifejezőkészségüket is fejlesztjük.

Különösen hasznos lehet, hogy a gyermekek egymásról különböző képességeikről sokféle

információt gyűjtsenek be, a képességek által minél több tehetségterületekkel

találkozhassanak. A gazdagító programban résztvevő gyermekeknél nem a teljesítményeket

várjuk tőlük, hanem az új élmények szerzése a lényeg, a többi különböző kreatív

tulajdonságokat hordozó gyermekek által.

A módszer komplexen szolgálja a tehetséges kreatív gyermekek haladási ütemét.

Éves programjaink között szerepel:

Közös kirándulások szervezése

Zenebirodalom: hangverseny látogatás

Kovács Margit Múzeum megismerése, bekapcsolódás a „kis szobrász” program

A projektek kiválogatása, felkínálása tudatos felkészülést kívánnak tőlünk. A választás

lehetőségének biztosítása, a kalandozások, az én másképp csinálom, másképpen képzelem

helyzetek megteremtése, minden gyermeket együttgondolkodásra, együtttervezésre inspirál.

Ügyelünk arra, hogy az azonos érdeklődésű gyermekekkel, azonos tartalmú projekteket

dolgozzunk fel. Eközben erős oldalukat erősítjük, a gyenge területeiket fejlesztjük, ezáltal

komplexen, harmonikusan fejlődik egész személyiségük. A projekteket tartalmazó füzetben

részletesen megtalálható a feldolgozás tartalma és módja.

A gyermekeket a gondolkodtató, egy-egy területen bő ismeretanyagot szolgáltató projektek

lekötik, fantáziájukat beindítják. Hatására otthon is folytatódnak a kísérletek, kutatások,

gyűjtések, melyeket a következő foglalkozásra elhoznak és bemutatnak a gyerekek.

Néhány feldolgozott projekt címe: Űrutazás: bolygók a világűrben; Mesék világa; Prokofjev:

Péter és a farkas; Világtű játék stb.

A projektek feldolgozása mellett alkalmanként gondolkodtató, kreativitást fejlesztő

„akadályversenyt” is szerveztünk a gyerekeknek, melyek alkalmával egyedül vagy

kiscsoportban, egymással kooperálva oldhatnak meg feladatokat.

Minden gyermekről személyiséglapot vezetünk, amely a gyerekek általános adatait, a

tehetséget, feltételező adottságokat, ha van, a fejlesztésre szoruló területet, valamint a

foglalkozásokon tapasztalt megfigyeléseket tartalmazza.

11

A projekt módszerrel párhuzamos technikák alkalmazása a

tehetséggondozásban újszerű próbálkozás

Gondolattérkép = pókábra

Ötletbörze

A tehetséggondozásban a gyermeki kreatív gondolkodás fejlesztése változatos eljárások

bevezetését, és alkalmazását kívánja meg az óvodapedagógustól.

A gyermeki kreatív gondolkodás fejlesztésének egyik módszere: a gondolattérkép

alkalmazása a közös tervezéstől indítva, a megvalósításig kiemelt szerep van a tanulási

folyamatban.

1. Gondolattérkép = Pókábra

A gondolattérkép olyan tanulást és gondolkodást hatékonyabbá tevő módszer, amely az agy

kapacitásának jobb kihasználásán alapul. Egy adott problémakörrel kapcsolatos asszociációk

összegyűjtésére és kezdetleges rendezésére, feldolgozására szolgál.

Készítése a következőképpen történik:

A papírt fektetve helyezzük el , mert ez az elrendezés felel meg a vizuális mezőnk

formájának.

Nyomtatott nagy betűket is használhatunk, mert ezeket könnyebben megjegyezzük,

képszerűen tároljuk.

A pókábrát egy alapvető, a témához tartozó központi felírással vagy képpel kezdjük, vagy a

kettő kombinálásával.

Ebből ágazzanak el a fő témák vonalai, majd ezeket oszthatjuk al témákra.

Írjunk a középpontból induló vonalakra, mert így rendezetté, követhetővé válik a kép.

A 45 fokos szabály: ne írjunk dőlten, mert a 45 foknál jobban dőlt szöveg nem olvasható jól,

és nehezebb megjegyezni.

A színekkel segíthetjük a megjegyzést, kiemelhetünk, hangsúlyt adhatunk részeknek. Az ábra

is szép lesz, kellemesebb nézni, tanulni azt.

A képek sok információt hordoznak: egy kép száz szóval is felér. Kevesebbet kell írni,

könnyebb megjegyezni.

A különféle jelek, kódok segítik az eligazodást és segíthet értelmezni az információt.

A pókábra készítésekor három fontos elvet észben kell tartani:

A kevesebb több.

Átlátható szerkezet.

Az egész agy kihasználása.

A gondolattérkép = pókábra óvodás szinten, képekkel, színes ábrákkal, közös rajzokkal,

feliratokkal, (hiszen van gyermek aki tud már olvasni, és írni,) piktogramokkal,

szimbólumképekkel, készülhet. A közös alkotás örömében, bontakozik ki a téma

melyhez sok al téma kapcsolódhat.

A vizualizáció, vagyis a tudás, a fogalmak lerajzolása, képekkel illusztrálva, az óvodás

gyermekek számára sokat segít annak megértésben és ezáltal megjegyzésében. Mindent le

lehet rajzolni, hiszen képzeletünk – a szó maga is mutatja – képekkel dolgozik. A 3-6 éves

gyermekek szemléletes-képszerű, még kevésbé elvont gondolkodásmódja kedvez a divergens

tevékenységformáknak, ez pedig ezt a korszakot az alkotóképesség fejlődése szempontjából

kitüntetett jelentőségűvé avatja . Az ismereteket tehát nemcsak fejben, képzeletben, hanem a

valóságban, papíron is érdemes rajzokban megjeleníteni. A pókábra akkor lesz igazán

12

hatékony eszköz, ha képekben gazdag. A központi témáról, vagy al témáról készített rajz

fontos szerepet játszhat abban, hogy a gyermek megjegyezze azt.

Minél kevesebb információt tartalmaz az ábra, ( konkrét kép) annál valószínűbb, hogy azokat

meg is jegyezi a gyermek. Így lesz a pókábrán a kevesebb több.

A pókábra az asszociációs gondolkodásra épít. A kulcsszavak, képek segítségével aktiválja a

kapcsolódó ismereteket.

2. Az „ötletbörze” ez a kreativitást fejlesztő technika az óvodáskorú gyermekek számára is

megtanulható, az óvodapedagógus bármilyen problémát megoldó helyzetben, tanulásos

helyzetben alkalmazhatja.

Kiemelt cél: a szabályok betartása az ötletek gyűjtésében, kreatív légkör megteremtésére való

törekvés

Feladatok:

Minden gyermek bátran mondja el gondolatait ötleteit.

A mennyiség fontosabb mint a minőség, minél több ötlet szülessen meg.

Egymásra figyelés, egymás bíztatása, szociális magatartási kultúra fejlesztése.

Ötletek elfogadása.

Legjobb ötletek kiválasztása.

Örömködés, humorosság az együttműködésben.

Nem ítélkezünk: „ ez nem jó ötlet” megfogalmazás nem elfogadott az

együttgondolkodásban.

7. A tehetséggazdagító program feltételei

Személyi feltételek biztosítása.

A tehetségfejlesztő team tagjai:

Bognár Sándorné óvodavezető szakvizsgázott óvodapedagógus

Horváth Rita szakvizsgázott óvodapedagógus

Marcali Hilda szakvizsgázott óvodapedagógus óvodavezető helyettes

Tehetségfejlesztési Szakértő és Tehetséggondozás és Fejlesztés Specializáció szakirányú

végzettség

13

A tehetségfejlesztő team munkáját a következő célok határozzák meg:

Felismerni és gondozni a tehetségcsírákat óvodai keretek között, csoportjukban és

kiscsoportos gazdagító foglalkozásokon.

Segíteni az óvodapedagógusokat a tehetséggondozás megvalósításában: szellemi-

önképzés, szakmai tárgyi feltételek biztosításával-könyvekkel, cikkek

sokszorosításával, belső kolléga illetve külső szakember előadásának

megszervezésével, óvodán belüli bemutató foglalkozások tartásával, óvodán kívüli

tapasztalatok megismerésével, - mások, hogy csinálják?-, pályázati lehetőségek

kihasználásával.

Segítve bevonni a szülőket tehetségfejlesztő munkánkba.

Feladatainkat mindig az éves feladatterv alapján határozzuk meg.

Újszerű párhuzamos technikák bemutatása: pókábra, gondolattérkép.

A gyermekek átadása-átvétele a tulajdonságlista alapján.

Együttműködő kapcsolat ápolása a győri Mentori műhellyel.

A tárgyi feltételek biztosítása.

A gyermeki fantázia rugalmasságának fejlesztésére a legkülönfélébb anyagok felkínálása és

az ezekkel való foglalatoskodás lehetőségének biztosítása fontos feladat. Egy részét nyertes

pályázatokból tudjuk finanszírozni, de sok ezer beszerezhető, ha a gyermekekkel közösen, a

szülőket bevonva a környezetünkben lévő „hulladékokat” összegyűjtjük. Ennek tárolására

alakítottunk ki egy sarkot, ahol a „kacatos ládába” minden megtalálható: anyagok, fonalak,

gyapjú, rafia, drótok, stb. találhatók. Sok jelmezünk, kellékünk, fejdíszünk, parókák segítik az

átváltozást, bútoraink, asztalaink, székeink is mobilok, ide-oda mozgathatóak. Mindent lehet

használni, változtatni, átalakítani, beépíteni az ésszerűség határain belül.

Célunk, hogy a gyermekek körül mindig legyenek olyan dolgok, amik érdeklik őket, ehhez

szabadon hozzáférhessenek, és sokféleképpen felhasználhassák.

Ahhoz, hogy a gyermekek kreativitása minél jobban kibontakozhasson, olyan gazdag

kelléktárra van szükség, melyből bátran és bőven válogathatnak tevékenységeik során. A

különböző tevékenységi területekhez próbálunk olyan eszközöket is biztosítani, melyekkel a

mindennapok során csak ritkán találkozhatnak.

Ábrázolás-kézimunka- művészi tevékenységek gyakorlásához változatos, jó minőségű

írószerek, rajzeszközök, festékek, pasztellkréta, üvegfestékek, különleges rajz-és

kartonpapírok, dekortermékek, művész agyag, fonalak, anyagok,formavágó gép, stb.

áll a gyerekek rendelkezésére.

Zenei tevékenységekhez sokféle ütős-és ritmushangszer, dallamcsövek, csengettyűk

várják a gyerekeket, de kipróbálhatják megszólaltatni a furulyát, hegedűt, gitárt,

szintetizátort, harmonikát is.

Megfigyelésekhez, kísérletezéshez nagyítók, mikroszkóp, távcsövek, fényképezőgép

nyújtanak segítséget.

A nagyvilág megismeréshez, természeti környezetünkben való kutakodáshoz

földgömböt, térképeket, érdekes könyveket, CD-ket használhatnak a gyerekek.

Logikájuk, gondolkodásuk, képességeik fejlesztéséhez változatos fejlesztőjátékok

állnak a rendelkezésükre.

Improvizációhoz, dramatikus-és szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző színű és

méretű anyagokat, jelmezeket, fej-kesztyű és újj bábokat, paravánt vehetnek igénybe a

gyerekek.

14

Ezeket a tárgyi feltételeket a gyerekek a projektek feldolgozása során változatosan

használhatják, segítségükkel ismereteiket, készségeiket sokrétűen bővíthetik, fejleszthetik, a

különböző eszközök változatos, átlagtól eltérő használata során kreativitásuk szárnyalhat,

tehetséget mutató területükön nagymértékben fejlődhetnek, belső késztetésből fakadó

kíváncsiságukat maximálisan kielégíthetik.

8. A tehetséggondozás céljának elérését mutató indikátorok

1. Működéssel összefüggő indikátorok:

Pályázatok

Beadott pályázatok száma

Megpályázatott támogatás összege

Megnyert támogatás összege

Önfenntartás alapítvánnyal

szponzorok száma

szponzorok által támogatott összeg

tehetséggondozásra elkülönített összeg

2. Gazdagító program megvalósulásával kapcsolatos indikátorok: gyermeklétszám belső szervezéssel

gyermeklétszám külső szervezéssel

tehetséggondozó csoport száma

speciális mutató

programból kikerülő gyermekek %- os mutatója a tehetségének megfelelő

iskolaválasztásról

Statisztikai mutató Rögzítés időszaka Tehetségígéretes

4 éves

Tehetségígéretes

5 éves

Tehetségígéretes

6-7 éves

Szeptember 30. ☺ ☺

Január 31. ☺ ☺ ☺

Statisztikai mutató a speciális képességekre Speciális képesség

területei

Tehetségígéretes

4 éves

Tehetségígéretes

5 éves

Tehetségígéretes

6-7 éves Kiváló rajzkészség

Zenei hallás,

ritmusérzék,

hangterjedelem

Természetismereti

témakör

Matematikai képesség

Anyanyelv-

kommunikációs

képesség

15

Testi ügyesség, tánc-

harmonikus mozgás,

versenysportra való

alkalmasság

Kiemelkedő szociális

képesség, vezetői

képesség

Programból kikerülő gyermekek %- os mutatója a tehetségének megfelelő

iskolaválasztásról

Név Iskola Speciális tagozat

3. Humánerőforrás fejlesztés indikátorai:

tehetséggondozó programban résztvevő szakvizsgázott óvodapedagógusok

tehetséggondozás szakirányú képzésben résztvevő óvodapedagógusok száma

tehetséggondozással kapcsolatos továbbképzésben résztvevő óvodapedagógusok

száma

4. Esélyegyenlőség indikátorai statisztikai mutató:

SNI gyermekek

HH gyermekek

HHH gyermekek

9. HATÁSVIZSGÁLATOK

A tehetséggondozó munkánkban az eredményesség és hatékonyság felmérését és

növelését mérési-értékelési rendszerünk az IMIP tartalmazza.

Eredményesség:

Fejlettségmérő Naptár Ütemezett Feladattervvel c. koordinációs ütemterv.

Az egyéni fejlődés nyomon követésére szolgáló BGR- es regisztrációs rendszer

adaptációja, a sajátos regisztrációnkkal ötvözve, mely az egyéni fejlődést fejlesztést,

mérést, értékelést tárolja a gyermekekről.

A tehetséggondozás eredményesség mérése az egyéni tehetségmérő adatlappal

történik évente. Eredményességi mutatója a programnak ha tulajdonságlista alapján

több területen mutat fejlődést a gyermek.

16

Az óvodát elhagyó, iskolába menő tehetséges gyermekeink közül hány főnek sikerült

kiemelkedő képességének megfelelő iskolát, tehetséggondozást találnia?

Hányan fordultak hozzánk társintézményekből, családok, iskolából, érdeklődők,

szakmai segítségnyújtásért?

Tehetségfejlesztő szakértők segítése igény és elégedettségmérése.

Gazdagító projektek sikeressége a gyermekek körében, a téma iránti elégedettség

mérése.

Hatékonyság:

A partneri igény- elégedettség-elégedetlenség mérése az óvoda tehetségfejlesztő

programjára kiterjesztve : szülők, gyermekek körében, gyermekekkel foglalkozó

pedagógusok, belső és külső szakemberek értékelése.

Statisztikai kimutatás a tehetséggondozásban résztvevőkről időrendi katalógus vezetése:

kiemelten a külső igények mérése, nemek szerinti megosztás HH, az SNI gyermekek,

kimutatása.

Városi tehetségnap gyakorlati bemutatója.

Rendezvények, szakmai tapasztalatcserék értékelése; résztvevők száma.

Szülői rendezvények látogatottsága, elégedettség.

MOE Városi Területi Kör szakmai programján az óvoda tehetségcsoportjának értékelése

Az óvoda honlapján nyomon követhető a tehetségfejlesztés: publikációk, fényképek,

eredmények formájában.

10. Tehetségígéretek nyomon követésének kialakítása

Az óvodánkból eltávozó az általános iskolát megkezdő tehetséggyanús gyermekek nyomon

követését az alábbi táblázat alapján képzeljük el a jövőben.

Tehetséggondozó programból kikerülő gyermekek nyomon követése az

alapfokú oktatásban Név Iskola Tagozat Iskolán belül

tehetségfejlesztő

programban

részt vett

Iskolán kívüli

tehetségfejlesztő

műhelyben részt

vett

Nem vett

részt

tehetség-

gondozásban

Eredmények

Sikerek

17

11. Tehetséggondozó projektek bemutatása

A különböző témákon keresztül az ismereteket mint a „mézet” fokozatosan csepegtetjük a

gyermekek számára. A tevékenykedtetés - mely mindenki számára biztosított és benne a

részvétel, a kísérletezés vezeti el a gyermekeket a sikeres cselekvéshez.

A projekt kezdetétől a kivitelezésig az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködése

során létrejön egy sokszínű közös alkotás.

Az óvónő feladata a felkészülés folyamatában, hogy mint a gyöngysort egymás után felfűzze

és figyelembe vegye azokat a hatásokat, élményeket, melyek a gyermekeket érik. Rögzíti

kreatív tervezésében, tudatosan átgondolja, hogy kik azok a gyermekek, akikre bizonyos

tevékenységekben, játékokban rá kell, hogy figyeljen, becsempészi a kreativitást fejlesztő,

célzó játékokat minden gyermekeknek úgy, hogy a gyerekek észre se vegyék.

A megvalósítás folyamatában pedig engedi a gyermekek és saját fantáziáját szárnyalni,

kalandozni, felkészülten fogadja a váratlan, szokatlan helyzeteket, és megteremti

helyzetfelismerő képességével a játékhoz szükséges eszközöket, feltételeket. Mer bátran

improvizálni, hagyja kibontakozni saját egyéni értékeit, képességeit. Minél színesebb,

kreatívabb, ötletesebb az óvónő, annál követésre méltóbb, annál több örömet szerez

óvodásainak, és gazdagítva játékukat, hatásosabban neveli- fejleszti személyiségüket.

Empátiás képessége nyomán meg tud érezni és érteni a gyermekekben olyan emóciókat,

indítékokat, törekvéseket, melyeket szavakkal nem lehet kifejezni.

A tehetséggondozó projekteket készítette: Bognár Sándorné tehetségfejlesztési szakértő

Marcali Hilda tehetségfejlesztési szakértő

Horváth Rita tehetségfejlesztési szakértő

18

1. Tehetséggondozó program tervezet 60 órás

foglalkozási óra 2x45’ heti egy alkalommal

Időszak

Projekt

Tartalom

Tevékenységek

Október hó

1-2-3-4

foglalkozás

Egymás nevének megismerése,

illemszabályok ismerete, egymásra

figyelés, egymás megismerése.

Egész csoportot mozgósító játékok: „Üdvözöllek”,

„Névmemória”, „Név-kör”, „Közös jellemzőink”.

Közös élmények, kirándulás szervezése.

1. Látogatás a Xantus János Múzeumba

2. Kirándulás a Püspökvárba

3. Látogatás a Kovács Margit Múzeumba

November hó

5-6-7-8

foglalkozás

„Kis szobrász”: mellszoborkészítés

önmagukról, egymásról tetszés szerint.

Portrérajzolás igény szerint.

„Játéktükör”, című játék játszása a figyelem,

egymásra figyelés, utánzás fejlesztésére.

Agyagozás, rajzolás különböző technikák

alkalmazásával. „Érzésszobor”

December hó

9-10-11

foglalkozás

„Rongyos mese” Fantáziafejlesztő játék,

taktilis érzékelés hatására.

Átváltozások, bábbal, dramatikus

játékkal.

Válogatás a rongyos zsákból tapintás alapján,

milyennek képzeled? Bábkészítés, mesél a báb.

Mozgásos tevékenységek, improvizáció a bábbal.

Zenei: folyamatosan hallgatjuk

19

Január hó 12

foglalkozás

„Forogjon az észkerék” különböző

képességeket fejlesztő feladatok

megoldása egyénileg.

Tízpróba

Január hó

13-14-15

Február hó

16-17

foglalkozás

Tehetséggondozó projekt tervezése Ősember

Kutatás: ősember testfelépítése, életkörülményei,

fejlődése stb. Mit szeretnél tudni róla? Közös tervezés.

Barkácsolás: kőkorszaki eszközök. Ruhák, ékszerek

készítése.

Vizuális tevékenységek.

Ősi hangszerek, zene. Átváltozások

Február hó

18

foglalkozás

Bemutató előadás, kiállítás

Szülőknek.

Mozgásos

Zenei

Tánc

Kiállítás megnyitása

Február-

március hó

19-20-21-22-23

Zenebirodalom bérlet előadásainak

folyamatos látogatása.

„Vaskakas” bábszínház

Utazás a helyszínre, előzetes ismerkedés a zeneművel,

színházi előadással

20

Április hó 24

foglalkozás

Látogatás az Állatkertbe lovas kocsival.

Ismerkedés az állatokkal, életmódjukkal.

Kapcsolatfelvétel az állatgondozókkal, hogy kielégítsék a gyermekek kíváncsiságát. Különlegességek

megfigyelése

Április-május hó

25-26-27-28-29

foglalkozás

Tehetséggondozó projekt tervezése

„A legkedvesebb állatom”

A gyerekekkel közösen tervezzük, szervezzük a

foglalkozásokat a gondolattérkép segítségével.

Vizuális tevékenységek, barkácsolás, átváltozások,

zene az állatok világából kapcsolódhatnak hozzá.

Május hó 30-31

foglalkozás

Könyvtárlátogatás

Ismerkedés a könyvtárral.

Miért jó könyvtárba járni?

Ritkaságok megtekintése.

„Akadályverseny” az udvaron

Tíz próbát kell megoldaniuk a gyerekeknek,

párosával, egymáshoz alkalmazkodva.

Vizuális próbákat

Mozgásos próbákat

Zenei próbákat

21

2. Tehetséggondozó program tervezet 60 órás

foglalkozási óra 2x45’ heti egy alkalommal

Időszak

Projekt

Tartalom

Tevékenységek

Október hó

1-2 foglalkozás

Játékos ismerkedés

Mozgásos

Zenei

Irodalmi

Mond a neved:

Labda dobása elkapása

Hallod-e te….

Az erdőben csend játék alkalmazásával

November hó

3-4-5-6 foglalkozás

Kontinensek, népek, kultúrák

Amerika

Mozgásos

Vizuális

Zenei

Kontinensek felismerése, itt élő népek,

őslakosok:

Indiánok: élete, szokásaik, névválasztás,

Cowboyok: lovak szerepe életükben

Játék: Névpárbaj, lasszódobás

Fejdísz, indián ruha készítése, arcfestés

Indián zene: Pánsípok, dobok

Cantry zene:felismerése tánc improvizálása

22

December hó

7-8 foglalkozás

Kontinensek, népek, kultúrák

Északi sark

Mozgásos

Vizuális

Kontinensek felismerése, itt élő népek,

jellegzetességei:

Eszkimók élete, szokásaik, közlekedése.

Kutyaszán szerepe. Jégkunyhó, mint lakás.

Sarkvidék állatai: jeges medve, pingvin,

fóka, sarki róka, rozmár

Utazás jégalagútban, kutyaszánon, sítalpon-

hójárón./teniszütő/

Jeges tenger festése vattapamacs végű bottal,

halacskák készítése, horgászbot barkácsolása.

Január hó

9-10 foglalkozás

Kontinensek, népek, kultúrák

Ausztrália

Mozgásos

Vizuális

Kontinensek felismerése, kirakása

puzzleből, itt élő népek, jellegzetességei:

Jellegzetes állata a kenguru, koala.

Ügyességi versenyjáték: kengurufuttatás

Bumerángkészítés: előre kivágott forma

díszítése, Cserépbáb készítése karton

felhasználásával: kenguru, koala

23

Január-február hó

11-12-13-14

foglalkozás

Kontinensek, népek, kultúrák

Afrika

Mozgásos

Vizuális

Zenei

Kontinensek felismerése, kirakása

puzzleből, itt élő népek, jellegzetességei:

Arabok, Négerek, bennszülöttek.

Afrika élővilágával ismerkedünk képek

segítségével.

Állat puzzle: Afrikai állatokról

Piramismászás

Arcfestés

Lepénysütés

Ütős hangszerekkel zenélés: dobok, fa ütők,

sámán dobok stb. Tánc improvizálása

Február-március hó

15-16-17-18-

foglalkozás

Kontinensek, népek, kultúrák

Ázsia

Mozgásos

Vizuális

Zenei

Kontinens felismerése

Itt élő népek:sárgabőrűek

Élővilága: pandamaci, indiai elefánt, stb.

Jellegzetes közlekedési eszköze a riksa

építése

Riksa verseny

Arcfestés, selyemfestés kínai írásjelekkel,

sárkánykészítés, legyezőhajtogatás.

Ismerkedés a keleti zenével, tánc improvizálása

24

Március-április hó 19-

20-21-22-23

foglalkozás

Kontinensek, népek, kultúrák

Európa

Mozgásos

Vizuális

Zenei

Kontinens felismerése

Itt élő népek, emberek: fehér emberek

Európa jellegzetességei: képek festményről,

képek Európa híres épületekről, zászlókkal

díszítve

Játék: Múzeum látogatás

Ügyességi versenyjáték: Eiffel torony építés

Zászlók készítése EU, magyar zászló

Táncház: a gyerekek különböző népek zenéjére

jellegzetes tánclépéseket sajátítanak el.

Magyarország - puzzle: a gyerekeknek időre kell

a térképdarabokból egy egészet kirakniuk.

Május hó 24-25-26

foglalkozás

VILÁGTŰ JÁTÉK

Mozgásos

Vizuális

Zenei

Utazás a földrészek között

Forgószínpad szerű játékos foglalkozások

Földkörüli utazás gyerekeknek

Társasjáték

Találd meg a helyed a földrészek között! ( időre

futással)

Földrészek összerakása térképdarabokból,

vaktérképen földrészek felismerése,

Jellegzetes népek zenei stílusának felismerése,

stb

25

3. Tehetséggondozó program tervezet 60 órás

foglalkozási óra 2x45’ heti egy alkalommal

Időszak

Tartalom

Tevékenységek

Február hó 1-2-3-4

foglalkozás

Sean-Saen: „Az állatok farsangja”

Zenemű meghallgatása

Hangverseny a „Zenebirodalomban”

Bérletes előadás

Játékos ismerkedés a zenével

Sean-Saen: „Az állatok farsangja

Mozgásos

Zenei

Irodalmi

Zene hallatára melyik állat jut eszedbe?

Csak a füledre hallgass!

Keresd meg az állat képét!

Keltsd életre mozgás improvizációval!

Tételek felismerése nem csak sorrendben.

Március hó 5-6-7-8

foglalkozás

Állatfarsang: az állatok lerajzolása

farsangi maskarába

Vizuális tevékenység: rajzolás, újbáb készítése

Zenei: folyamatosan hallgatjuk

Átváltozások, bábbal, dramatikus játékkal.

Fantáziahangszerek készítése képzelet

után,

Találj ki egy történetet, folytasd a mesét!

Találd ki, hogy ki vagyok!

Mozgásos tevékenységek, arcfestés, beöltözés jelmezbe

Barkácsolás: hangszerek készítése dobozokból,

pergamenből, a „kacatos ládába” talált eszközökből a

gyerekek ötletei alapján.

Az állat jellegzetes mozgását utánozza egy gyerek a

többinek kitalálják az állat nevét.

26

Április hó 9-10-11-

12 foglalkozás

Meglepetés „zenemű”

Klasszikusok egy csokorban.

Önálló zeneértelmezés

Mozgással

Vizuális: rajzban

Verbálisan: nekem ez a részlet ezt sugalja….

Zeneképzelet: improvizációs mozgással,

közösen tervezett koreográfiával,

eszközökkel stb.

Mozgásinprovizáció egyénileg, változatos

szerepvállalással.

Barkácsolás: bábparaván és bábok készítése, tervezéstől

a kivitelezésig.

Bemutató előadás

A szülőknek

Mozgásos

Zenei

Tánc

Báb előadás

Május hó 13.

foglalkozások

Látogatás a Kovács Margit Múzeumba

Múzeumlátogatás

Ismerkedés az agyagozással, a művésznő által

alkalmazott technikával.

27

Május hó 14-15-16

foglalkozás

Kirándulás Kismegyerre

Turul emlékműhöz

Autóbusszal és gyalog

Katonás, várfoglalós, harcos játékok játszása.

Versengések: harci próbák.

Mesék világa

Átváltozások

A bűvös meseszámok

A szép és a szörnyeteg

Szőjük a mese fonalát!

A mi albumunk

Tervezzünk albumot!

Ötletbörze: milyen legyen?

Emlékképek az albumban

Az album elkészítése

Győr, 2010. 09. 27. Készítette: Bognár Sándorné Óvodavezető

Tehetségfejlesztési szakértő

28