Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2019. június 28. | 5779. Sziván 25.

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Nádel Tamás • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: nyomda@mediaworks.hu

J a h r z e i t - n a p o k a f a l n á lA Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kis névtáblákfölötti gyertyák évente öt alkalommal gyulladnak fel, s emlékeztetnek elhunyt hozzátar-tozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkir napon, vagyis Jajm Kippur, Smini Áceresz, Pészach8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerinti évfordulóján – az előző estétől– világítanak szeretteinkért a gyertyák. A Jahrzeit-napon a reggeli i.tentisztelet után aközösség átmegy a falhoz és Káddist mond az elhunytért. Lapunk úgy segít Önöknek,hogy közreadjuk, elhunyt szeretteiknek mikor is van a Jahrzeitje.

Fried László július 2. Rózsási György július 4.Brummer Ernő július 5.Gálné Kovács Zsuzsanna július 5.Ludwig Ernst július 5.Hegyi György július 6.Rosenberg Ödön július 9.

Rózsa Lajosné július 9.Izsák György július 11.Reiter Pál július 11.Gyertyános Zoltánné július 13.Váradi Lajosné július 15.Farkas Dezső július 18.Kállai István július 18.

Dr.Faragó Gyula július 19.Lorber Sándor július 20.Bobella Tamásné július 21.Fenyves Miksa július 21.Markovits Sándor július 21.Spánn Kálmánné július 23.Kádár György július 24.

Klein Rudolf július 24.Frölich György július 26.Harpúder Miklósné július 26.Wolf Sári július 26.Barnai György július 31.Ábrahámshon Veronika

július 31.

Egy Tel-Aviv közelében lévő idő-sek otthonában, június 3-án, 96évesen elhunyt a sobibóri koncent-rációs tábor utolsó ismert felke-lője, Semion Rosenfeld.Az Ukrajnában született, s a szov-jet hadseregben szolgáló SemionRosenfeldet 1941-ben fogták el anémetek. Zsidó származása miattpedig elhurcolták a lengyelországi,méghozzá a sobibóri megsemmi-sítő táborba, amelyben negyedmil-lió embert gyilkoltak meg. 1943. október 14-én pergőtűz mel-lett háromszáz rabtársával együtt

megszökött. A menekülők harma-dát azonnal elfogták, a kiszaba-duló 200 személy közül akadtak,akik az aknamezőkön robbantakfel. S csupán 47-én élték túl a má-sodik világháborút. A felkelés utánbezárták a tábort, az építményeket,így a gázkamrákat is lerombolták.Rosenfeld 1944 tavaszán ismétcsatlakozott a Vörös Hadsereghezés részt vett a Berlin elleni szovjettámadásban, illetve a város elfog-lalásában. Majd 1945 októberébenleszerelt. Később Izraelbe költö-zött, két fia és unokája született.

Meghalt Sobibór utolsó

ismert felkelője

Bandi Lacira és Sziván 20-ra emlékeztünk (7. oldal) Szentgyörgyi Zsuzsa: Weizmann Intézet (11. oldal)

XVII. évfolyam 6. szám 2019. június 28. | 5779. Sziván 25. | ב''ה

A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

Jókai és a zsidók (2. oldal)

Fotó: Wikipédia

Bernstein Béla: Jókai és a zsidók Főrabbink, dr. Frölich Róbert rovata – egy időre – némileg megváltozik. Az oldalon továbbra is jórészt a zsidó vallásról,ünnepekről, szokásokról, történelemről, hősökről stb. szóló cikkek szerepelnek majd, ám mostantól régi nagyjainktól.Ezúttal az 1890-ben Lipcsében filozófiai doktorrá avatott, majd 1892-ben a budapesti Rabbiképzőben rabbiként végzettBernstein Béla (1869-1944) Jókai és a zsidók művéből IS olvashatnak.

2 Régi nagyjaink írásaiból Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2019. június 28. | 5779. Sziván 25.

A szombathelyi, majd nyíregyházifőrabbira, születésének 150. évfor-dulóján, tavaly januárban Szom-bathelyen, éppen főrabbink, dr.Frölich Róbert emlékezett: „egy-szerre volt vallására büszke rabbi,aki a rá bízott közösséget - bárholvolt is a szolgálati helye - hiténekszeretetére, vallásának óvására, to-vábbadására oktatta és buzdította,de magyar is volt, aki magyarságátféltőn, nagy gonddal ápolta, ha-sonlóképp, mint zsidóságát”. Atudós főrabbit hiába kedveltékmindkét városban: elhurcolták és75 éve, 1944 júniusában megöltékAuschwitzban.

Bernstein Béla talán legismertebbkönyve, Az 1848-49-iki magyar sza-badságharc és a zsidók 1898-ban je-lent meg Jókai Mór előszavával.Olvassuk, milyen elismerően ír ele-inkről:Magyarországon a Mózes hitval-lás népe, a héber faj, mindenkor alegbuzgóbb híve volt és maradt amagyar állameszmének, a szabad-ságnak. A legnagyobb megpróbál-tatás korszakában, a 48/9-ikiszabadságharc alatt bizonyítottaazt be legigazabban.Amidőn a hazának minden más ajkúnépfajai, amelyekkel a magyar sza-badságát megosztotta, melynek fiaitjobbágyságból felszabadította, föl-deiken úrrá tette, - fegyverrel tá-madtak ellene, - ugyanakkor ahéber faj vérét, vagyonát és szelle-mét hozta áldozatul a magyar nem-zet, az alkotmányos szabadságmegvédelmezésére. Az a héber faj,melyet egyedül felejtett ki a törvény-hozás az alkotmány sáncaiból, az azsidó nép, mely egyedül nem kapottpolgárjogot, egyenlőséget a hazamilliói között.Mégis szerette hazáját…

A kiegyezéssel, 1867-ben elfogad-ták végre a zsidók emancipációjá-ról szóló törvényt, amely kimondtaa zsidók polgári és politikai egyen-jogúságát. Azonban már az 1880-as évek elején elindultak azantiszemita támadások (pl. Tisza-eszlár – 1882), antiszemita egye-sületek, s lapok jöttek létre. Majd1883-ban veszélybe került a fentitörvény is. Jókai, akit először1861-ben választottak képvise-lővé, és 35 évig volt tagja a ház-nak, 10 éve kiábrándult a honipolitikából, ekkor nagy hévvel ké-szült felszólalására. Kiemelte azsidók hazaszeretetét, hősiességéta szabadságharcban, s bőszen ér-velt mellettü(n)k. Végül a képvise-lők többsége elutasította akérvényezők javaslatát, s megerő-sítették a jogegyenlőség törvényét,amely „jogkorlátozás nélküliegyenlőséget adott a zsidóknakis”. Akkor még Jókai azt remélte,a XX. században nem lesz zsidó-kérdés Magyarországon…

Hogyan lett Jókai zsidóbaráttá?Nos, ez ügyben lapozzuk felBernstein Béla már említett, Jókaiés a zsidók művét:Meglepő, de Jókai is antiszemitavolt, amint azt ő maga elbeszéli;igaz, gyermekkorában, „mint sokfejletlen ember”.Irtózott a zsidóktól, gyűlölte őketés mikor az iskolában egy negyvenévet meghaladó zsidó diák, a márcsaládos Koricsáner összeveszvele afölött, vajjon a „h” mással-hangzó-e a magyar mértékes vers-ben, vagy nem, a 14 éves Jókaimegvetésének egész hevével meg-ragadja a zsidó gallérját és hátbaöklözi, hiszen csak egy zsidó! Igaz,hogy ezért tanárától, de még in-kább tisztalelkű édesanyjától elve-szi büntetését, igazán azonbancsak akkor tér meg, mikor az a ne-meslelkű Koricsáner elmegyhozzá, hogy - úgymond - bocsána-tot kérjen, hogy okot szolgáltatotta Móricnak, hogy őt megüsse.

„De énnekem nem fájt, — szólt avén zsidó diák, — mert neki vanigazsága és van jó ökle. Majdazzal az öklével ő meg fogja védel-mezni a zsidót, mikor a zsidónaklesz igazsága”.

És Koricsáner eltalálta. Jókai,mint írja, e perctől fogva a zsidókbarátja lett. Ez nála nemcsakhangzatos frázis volt, de átment avérébe is. Ahol csak iskolába jártezután, mindig arra törekedett,hogy zsidó társaival becsülettelbánjanak. Maga előljárt a jó pél-dával és igaza van, „a szeretetnekis van hódító ereje”. (Életemből,Én és a zsidók, 295. 3. 1.)Jókai pedig ezzel az erővel akartküzdeni a zsidóság mellett és azért,bár felekezetének hű fia volt, telje-sen elfogulatlanul állott a zsidóvallással szemben, mert ő aztvallja és hirdeti:„Minden hit jó, csak megtartsátoks legyen mindenki tisztelettel amásé iránt. A teremtő az egyik em-bernek is olyan édesatyja, mint amásiknak, nem elég, hogy valakiazt mondja:„Uram! uram!” hanem szívében sze-retet legyen, mely nélkül a hit meg-halt állat”. (Életemből, II. k. 54. 1.)

A könyvet itt találhatják meg:https://tinyurl.hu/iksj - nem hosz-szú, érdemes akár az interneten iselolvasni.

I M A R E N D

�Hétköznap: 7:30-kor kezdünk reggel, az esti ima időpontja

vasárnaptól 18:00 óra, helyszín a Talmud-Tórában. Az esti ima előtt fél órával, sakk, kártya, kávé és tea várja híveinket!

Péntek esti ima: 18:00-kor a Dohány Templomban.Szombat reggeli ima a Dohány Templomban Sachrisz: 9:30

Tóraolvasás: 10:00 Muszáf ima: kb. 10:45Vasárnap reggeli ima: 8:00-kor, esti ima: 18:00-kor,

mindkettő a Talmud Tórában.A péntek esti kiddust, illetve a szombat délutáni sálesüdeszt

szintén a Talmud-Tórában tartjuk.Sálesüdeszek kezdete a következő hetekben:

július 6. 18:30 július 13. 18:30július 20. 18:30 július 27. 18:30

2019. június 28. | 5779. Sziván 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Tudomány 11

Az egyszerű ló vontatta ekétől a tudományos világelsőségig

A világ legjobb 25 kutatóintézete közé sorolta június eleji értékelésében az Európai Bizottság által felkérttestület az izraeli Weizmann Tudományos Intézetet. Múlt héten pedig a Nature (a legjelentősebb természet-tudományos folyóirat) arról számolt be, hogy az Intézet a világ első három legjobbja között van.Szentgyörgyi Zsuzsa

Izrael területe csak valamivel több,mint ötöde Magyarországnak, mígnépességének száma majd azonos.Ám az egy főre jutó nemzeti jöve-delmekben már jelentős az eltérés:a mienk 15 500 dollár fejenként, aközel-keleti országé 40 000dollár/fő. Pedig nem olajnagyhata-lom. S bár történelme sok ezer éveskirályságokra vezethető vissza, demodern államként csupán alig het-venegy éve létezik. Míg itt éppenszétrombolják az MTA kutatóköz-pontjait, ott valóban fontos a kuta-tás, a tudomány.

Mi sem bizonyítja jobban, mint az,hogy az Európai Bizottság által2014-ben kezdeményezett rangsor-ban a felkért neves szakértők az iz-raeli Weizmann TudományosIntézetet (WTI) a világ legjobb 25kutató intézete, illetve egyetemeközé sorolták. A WTI két vizsgáltterületen is kiválónak bizonyult:egyrészt a munkatársai által közzé-tett publikációkra való hivatkozá-sok, másrészt a megítéltszabadalmak alapján. A legjobb 25közé kerülni komoly elismerés,ugyanis világszerte több száz inté-zetet-egyetemet vizsgáltak az ille-tékesek, öt fő kategóriába soroltszempontok szerint.A találmányok, illetve a megadottszabadalmak jelentőségét talánnem is kell taglalni, hiszen ezeknek

alapvető jellemzője az újdonság,amit a kutatások során értek el amunkatársak. Figyelemreméltó,hogy a WTI-nek nem elsődlegescélja, feladata a közvetlenül piaco-rientált – iparban, mezőgazdaság-ban, klinikailag hasznosítható –kutatás, a szabad alapkutatásokbólmégis számos, a gazdaságban,egészségügyben alkalmazható, ér-tékes szabadalom született márnáluk. Az alkalmazási átvitelre azIntézetnek saját „megvalósításikarja” van, amely segít az újdonsá-gok átvitelében. Fontos a másik tényező is: hánycikket jegyeznek a munkatársak avilág elismert tudományos folyó-irataiban, amelyek csak a legkivá-lóbb tanulmányokat publikálják.Sőt, talán még ennél is lényege-sebb, hogy e művekre hány reagá-lás, észrevétel jelenik meg a tudóstársaktól. A WTI kutatói ezen érté-kelési szempont szerint is a csú-cson találhatók.Már elküldtem a szerkesztőnek eztaz írást, amikor újabb levelet kap-tam. Szenzációs jelentés áll benne!A világ legtekintélyesebb termé-szettudományos folyóirata, a Na-ture idei értékelése alapján aWeizmann Intézet a három világ-első között található! A fenti emlí-tett szempontok mellett ebben azértékelésben még az is szerepel,mennyire lényeges az intézet mun-kájában a tudományágak összefo-nódása, a különféle kutatásiterületeken dolgozók együttműkö-dése, és főleg, az új keresésénekambíciója. Nagyon találó az érté-kelés címe: Kis intézet, óriás hatás.Érdemes idézni az Intézet elnöké-nek, Daniel Zajfmannak a szavaita tudományos kutatással kapcsola-tos felfogásukról. Rávilágít, hogy akutatás szabadsága, amelyet a WTIalapvető tulajdonságának tartanak,milyen jelentékeny sikerek hordo-zója lehet: „Ez az értékelés jól mu-tatja, hogy mennyire kifizetődőtörekvésünk a kiválóságra, arra acélunkra, hogy a kutatói kíváncsi-

ság által vezérelt alapkutatásokatvégezzünk, tanulmányozzuk a ter-mészet megnyilvánulásait. És nemcsupán a tudományos alapkutatá-sok révén kerültünk a világ leg-jobbjai közé, hanem értékeseredményeket értünk el abban is,hogy a tudomány gyümölcsei azemberiség javára szolgáljanak.”

A napokban kezembe került akönyvespolcról egy régi, meglehe-tősen megviselt kötet. Nem tudtamellenállni, újra elolvastam a köny-vet. 1946-ban játszódik, az akkoriPalesztina földjén. Ismét megta-pasztalhattam milyen szenvedé-sekből, szegénységből, rettenetesküzdelmekből, ló vontatta ekékkelmegművelt földekről, nagyhatalmiármányokkal, ellenségekkel körül-

véve, gyűlölködések közepettenőtt ki a regény idejéhez képest kétév múlva egy fiatal állam. Itt, e ho-mokos talajú, vízben szegény, ke-serves körülmények között létrejött és napjainkban is állandó fe-nyegetettségben élő kicsi ország-ban világszerte elismert, remekegyetemek működnek, kémiai és

közgazdasági Nobel-díjasok dol-goznak. A Weizmann Intézet pediga világ sok száz intézete közül alegkiválóbbjai közé tartozik.És a könyv, amelyet újraolvastam?Nos, mindenkinek ajánlom, mertnemcsak roppantul tanulságos,hanem kiemelkedően értékes iro-dalmi mű is: Kardos G. György:Avraham Bogatir hét napja.

Röviden a Weizmann IntézetrőlAz 1934-ben - 14 évvel Izrael Állam megszületése előtt – Rehovotban létre-

hozott Weizmann Tudományos Intézet a világ egyik legjobbjának minősített

multidiszciplináris tudományos kutató műhelye. /Az Intézetet Chaim

Weizmann, Izrael Állam első elnöke alapította, s vezette haláláig (1952)./

Napjainkban 6 Nobel-díjas és 3 Turing-díjas tudós dolgozik egyetemen!

Az egzakt és természettudományok széles körében végzett munkáiról ismert

intézetben a kutatók mellett egyetemi hallgatók, műszaki és kiszolgáló szemé-

lyzet dolgozik – összesen majd négyezren. Kutatásaikban új megoldásokat

keresnek a betegségek és az éhezés leküzdése ellen, vezető témáik közé tar-

toznak a matematika és a számítástudomány, a világűr anyagát megismerő

fizika, új anyagok létrehozása és új stratégiák kidolgozása a környezet

megvédése érdekében.

Chaim Weizmann

10 Kultúra Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2019. június 28. | 5779. Sziván 25.

A világon számos étterem akad,amelyről – lehetetlen helyzetemiatt – nem is feltételeznénk na-gyobb népszerűséget. Pedig al-kalmi divatok, aktuális eseményeksokszor létrehoztak már érdekeshelyeket a szórakozás, a gasztronó-mia számára. Ilyen manapság a sokbelvárosi „romkocsma”, melyeketa (más nagyvárosokban lebon-tandó) romos házakban alakítottakki, s ez Budapest egyik fő vonze-reje lett. Most bemutatok egy ha-sonlóan furcsa - de száztíz évvelezelőtti képződményt.A pesti Dunapart éttermei, kávéhá-zai legendásak voltak azzal a Du-nakorzóval együtt, mely sétálókszázait vonzotta naponta a legen-dás „békeidőkben” – sétáljunk leaz alsó rakpartra vezető lépcsőn éslátogassuk meg az egyetlen ott nyi-tott vendéglőt. A Viadukt étteremaz árvízzel is dacolva – mely egyresűrűbben elönti a rakpartokat –, idetelepült. Története szorosan kap-csolódik a rakpartra, illetve a felsősétányok szélére épült villamos vo-nallal.

Röviden az előzményekről: a bu-dapesti rakpartok kiépítése - az1838-as árvíz tapasztalatai nyomán- 1853-ban kezdődött, a Margit hídés a Boráros tér között 1891-re ké-szült el a kétszintű támfal, mely amellvédfalakkal 10 méter magas-ságot ért el. A pesti rakparton 1896-tól épült a villamos-pálya,

1897-ben átadták a Boráros tér ésErzsébet híd közti szakaszt, majd1900. október 20-án az Erzsébethíd és Akadémia közti részt is. (AzErzsébet-híd még csak épült!) Avonalat a séta-korzó érintetlenülhagyása érdekében az alsó rakpartfölé épített 498 méter hosszú,három sor szegecselt oszlopon álló,vasszerkezetű viadukton vezették,innen ered az egész vonal Viaduktneve. A vasszerkezet alatt aluljá-rók, feljáró lépcsők és raktárak lé-tesültek, de a Nagyvásárcsarnoknálmár a stabil rakparti partfalból in-dultak az alagutak a csarnok alattihatalmas raktárakhoz, ahol azuszályokon érkező terményeket tá-rolták. A vágányokat a korzótól kőmellvéd és a kandeláberekkel egy-beépített öntöttvas korlát válasz-totta el, melyeket Ybl Miklóstervezett.Az egyik ilyen raktár-részt CsillagIllés kibérelte és vendéglőt rende-zett be a helyiségben. A víz ésáramcsatlakozás gondolom adottvolt, de még így sem lehetett nagyélvezet az ablaktalan konyhábandolgozni, pedig állítólag remekételeket szolgáltak fel. Az egyik

reklám szerint „Minden időbenfriss halászlé és elsőrendű italok”voltak, s ez a hajnali 3 órai nyitástés késő esti zárást tekintve 21-22órás készenlétet jelentett a szakács-nak is. Később egész éjjel várták azéhező-szomjazó vendégeket, amihosszú szolgálatot jelentett… A fo-lyamatos készenlét oka kettős: egy-

részt a kocsma (reklámja szerint is)a Bécsi hajóállomással szembennyílt, ahol nagy volt a hajó-, és azutasforgalom. Ez nem csak a bécsi,de a Vác, Esztergom, Pozsony feléirányuló hajózást is jelentette,amely akkoriban sűrűbb járatokatés több embert takart.A korcsma belső pultját nézve gya-nítom, hogy csapolt sört kétféle, ki-mért bor legalább 3 féle volt,palackokban sokkal több. A snap-szok, rumok és konyakok válasz-téka nagyobb lehetett, hisz aforgalmat csak kisebb részben biz-tosították az utasok, a többséget ahajók munkásai jelentették. A ko-rabeli újságcikkekben sokszor„matrózkocsmának” minősítették avendéglőt. Kinek lehetett ez a bi-zarr ötlete, hogy a csattogó villa-mosok kísérőzenéjével szolgáljonaz étkező, vagy csak iszogató ven-dégeinek? A szegecselt vasszerke-zetet és a beton gerendákat semmisem takarta el belülről, tehát a ro-bogó villamosok teljes koncertje„élvezhető” volt a belső térben.Nos, az urat Csillag Illésnek hívtákés korábban is érdeklődött a gaszt-ronómia iránt, hisz feltalálta a

„Próféta” növény likőrt, amely ét-vágygerjesztő gyomorerősítő ésüdítő szer” volt, mely a „turista,vadászati, utazási és házi célokra alegjobb”. A szer hatásairól nincs in-formációm, de nyilván népszerűvolt, ha annyi pénzt lehetett belőlekeresni, amennyi a vendéglő meg-nyitásához kellett. És Csillag úrcsaládját is jól ellátta, ráadásul aközelben lakott. Ezért tudhatott aviadukt építésének minden mozza-natáról, és időben „lecsapott” azépítmény alatti kamrák egyikére.Biztosan a legjobbat választotta kia lehetőségek közül, vagy egydupla raktárat - mert a nagyobb be-járati előtérben ablakokat is elhe-lyezett az ajtó mellé.A család lakcíme különböző helye-ken, hirdetésekben és címjegyzé-kekben többféleképpen szerepel:Petőfi tér 2. (hirdetés); V., MáriaValéria-u. 1. (vendéglősök cím-jegyzéke 1899.); vendéglős, IV. Fe-rencz József-rakpart 33. (Budapesticím- és lakjegyzék 1899.).Mind a közeli épületeket jelenti,sőt egy háztömb oldalait. Az egyikcímen a 20-as években Csillag úrszatócsboltot nyitott, ekkor a Via-dukt vendéglő már özv. LőrincAdolfné tulajdona volt. A vendéglőúj címe, mivel közben átszámoztáka környéket: Petőfi tér, Viadukt 7.szám. Tehát több, közben megnyíltraktár is saját házszámot kaphatott.Fizikailag a Viadukt végig ugyan-ott működött: a híres Duna partiHungária szálló tövében, ahol azépület összeért a Bristol hotellel. Aszállodák miatt számos képeslapkészült a partszakaszról, melyekenjól követhetők a változások, illetvemilyen volt a hajóállomás, ráadásula 20-as évek elején még a vízhezvezető lépcsők tetejénél megvolt akorcsma, mely nagy mulatságok-nak és remek halászlé-evésekneklehetett tanúja két évtizeden keresztül…

Az eredeti cikkben még számtalanérdekességet és fotót is találhatnak:https://tinyurl.hu/u8lX/

DÜBÖRGŐ KORCSMA A DUNA-PARTONA KÜLÖNÖS VIADUKT VENDÉGLŐ RÖVID DIADALA

Néhány hónapja új sorozatot indítottunk, amely többek tetszését elnyerte. Folytatjuk a sok érdekességgel tarkított utazást.

A www.melyenszanto.blog.hu szerzője, Szántó András válogat továbbra is a blogban megjelent legérdekesebb írásaiból. Ezúttal

egy, a pesti alsó rakparton működött étteremről olvashatnak.

2019. június 28. | 5779. Sziván 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Történelem 3

A legnehezebb volt megtudakolnom,hogy Zsuzsanna hány éves is valójá-ban. Hosszú-hosszú könyörgésreárulta el, 1935. augusztus 27-én szü-letett. S mikor a titkolódzás okát kér-deztem, azt felelte: üzleti titok.Értetlenségem látva hozzátette: „azértnem rendelnek nálam jelvényt, mertfélnek, előbb meghalok, mint hogy el-készül az áru”. Az áru viszont mindigelkészült. 2014-ben ismertem meg, épp a Csányiutcai zsidó múzeumot gründoltam, be-bejártam hozzá beszélgetni. Később őhívott, vagy üzent email-en. Elbeszé-léseiből az rajzolódott ki, súlyos pénz-telenségben, egy lelakott, nehezenfűthető lakásban él, akadt olyan tél,amikor egy helyi hivatallal vívott csa-tájában egyszerűen lezárták a fürdő-szobájában a gázt, s nem voltmelegvize sem. Emlegette gyakran: aGozsdu udvarból az épület eladása ésátalakításának megkezdése nyománerőszakkal lakoltatta ki az önkor-mányzat. Utolsó napjait keserűvé tettea hír, hogy az 1833-ban épült Királyutca 27-es házat – a hajdani Zur StadtPest fogadót, ahol 1896-ban a városelső filmvetítése volt –, s ahol Zsuzsaévtizedeket töltött szüleitől örökölt jelvénygyá-rában, az önkormányzat talán eladja, a vevő fel-újítja, de neki valószínűleg mennie kell. (Márisvannak, akik azon dolgoznak, hogy a jelvény-gyár az esetleges felújítás után is visszakerüljöna helyére, és emlékmúzeumként üzemeljen to-vább.)Több diplomát is szerzett: matematikai nyelvé-szetből doktorált, történelemből kandidált. Azapró hölgy a magyar szabadkőművesség egyiklegtermékenyebb történésze (is) volt. De a jel-vénygyár a történészi munkánál is többet jelen-tett számára: szülei emlékét ápolta általa. /BergerMárkus 1899-ben alapította az Első Magyar Tűz-zománc Jelvénygyárat, s 1911-ben költözött Er-zsébetfalváról a Kazinczy utcába. Majd Márkusfia, már Berényi Lajos 1929-ben tette át a szék-helyét apósa, Holló utca 14. alatti ékszerész-mű-helyébe. A Majakovszkij, ma ismét Király utcába1957-ben költözött a cég./Zsuzsa így emlékezett gyermekkorára: – Édesanyám a jó nevű, ékszerész és aranyművesBarta Zsigmond egyetlen lánya volt. Édesapám-mal, Berényi Lajossal kötött házasságakor szü-leitől a Gozsdu udvarban kapott lakást. Úgytudom, 1926-ban ők voltak a 2. emeleti, 39.számú, háromszobás, összkomfortos lakás elsőlakói. Bár a család jómódúnak számított, anyám

mégis édesanyjánál, a Király utcai kalapüzleté-ben szerzett kalapos szakképesítést, majd édes-apjánál tanult, s ezüst és aranyműves, illetveékszerész és drágakő-szakértő lett. Végül jel-vénykészítő mesterré képezte magát.– A politikai helyzet miatt szüleim nem jelentet-ték be érkezésemet a zsidó hitközségnek. Sőt, aDeák téri Evangélikus Leánygimnáziumba jár-

tam, később édesapám készítette a gimná-zium ELG jelvényét. Nagyszüleim arany-ezüst ékszerboltja éppen az iskola mögött,a Bárczy István utcában helyezkedett el.– Derült égből villámcsapásként ért, hogy1944 tavaszától már nem járhattam oda.Viszont az igazgató utasította a tanítónőt,hogy délutánonként keresse fel a kitiltottgyerekeket, és otthon tanítsa őket. Így tettRaffay Sándorné, Teri néni, s nekem is ok-tatta az aznapi tananyagot. Míg a családicég dolgozott a pannonhalmi bencés gim-náziumnak is. 1944-ben Krizosztom főa-pát, Kelemen Ferenc jött el a jelvényekérta Holló utcába. Édesanyám sokszor idézteüdvözlő szavait: Isten áldja meg a tisztesipart!

Berényi Lajost többször behívták munka-szolgálatra. 1944 novemberében megvesz-tegetett egy keretlegényt, hogy segítsenszökésében, s - jó pénzért - kísérje haza.Aggódott a családjáért, amely a bombázá-sok idején a Csillagos Házzá minősített Ki-rály utcai 13. alatti lakásból a pincébemenekült, itt Zsuzsa emlékei szerint hatva-nan éltek. Bár a 16 év feletti zsidó nőknekmunkaszolgálatra kellett bevonulniuk,Zsuzsa anyja nem ment.A gettó időszakában Zsuzsát a nagyszülei

vették magukhoz, s a szülők pedig együtt bujkál-tak. Talán a Gozsdu udvar házmesterei, Csanádibácsi és néni segített, hogy szülei a tetőtérbenmeghúzzák magukat. Arra emlékezett, 16 évesbarátját, Radó Gyurit a nyilasok elfogták, de aGozsdu udvarban dolgozó nyilas kalapos, „Delibácsi” elterelte a nyilasok figyelmét, hogy a fiúmegszökhessen. A gettót a Holló utcában élte át.A lakásban sikerült annyi élelmiszert tartalékolni,hogy tudjanak főzni maguknak.

– Egyszer megjelent egy szovjet katona. Nagy-papa egy gyűrűt adott neki. Elült a bombázás.Felmentünk a Gozsdu udvari lakásba. Kiköltöz-tek az ide kényszerített lakók. Édesapámazonnal a felszabadulás után kinyitotta üzletét. Aszovjet katonák egyszer az utcáról szedtek összeembereket és elvitték őket a Dohány utcai temp-lom előtti halottakat eltemetni. Apu is köztükvolt. Hazajövet borzasztó állapotba került. El-mondta, a halottak közt volt Arany Dániel, a maiközépiskolai matematika verseny névadója.Talán neki is kijárna egy emlékmű, s nem csak apolitikusoknak.

*A helyi kismestereknek, így Berényieknek ésZsuzsának is kijárna, hogy az utókor megőrizzeminiatűr gyárukat és emléküket…

Berényi Zsuzsanna Ágnes emlékére - Fejezetek a pesti gettó történetéből (8.

Dombi Gábor

A hajdani Belső-Erzsébetváros életéről ma már kevesen tudnak mesélni. Különösen olya-nok, akik felmenői is itt éltek, itt dolgoztak. Berényi Zsuzsanna jelvénygyáros-történészilyen volt 2019. június 18-a reggeléig. Még 80. éve fölött is szívósan vitte tovább édesapjajelvénygyárát a Király utca 27-ben. Utolsó visszaemlékezésében a Gozsdu udvarról meséltszüleiről, gyermekkoráról és a gettóról. Dombi Gábor írása.

Berényi Zsuzsa

ELG - evangélikus leánygimnázium

Citromos spárgalevesHozzávalók: 1 nagy csomag spárga, 1 kisebbcukkini, 2 sárgarépa, 1/2 citrom, 1,5 dl növényitejszín, só, bors, olívaolajElkészítés: A répát megpucolom, és karikákraaprítom a cukkinival együtt. A spárgák fás végétlevágom, és kb 1-1,5 centis darabokra szelete-lem. Egy nagyobb lábosban pici olajat melegí-tek, megfuttatom rajta az összevágott zöldségeket, majd sózom, borsozom ésfelöntöm kb. 4dl vízzel. A (növényi) tejszínt akkor adom hozzá, amikor már puhák azöldségek, lassan, hőkiegyenlítéssel. Forrás után készen is van. A citromot tálalásnálteszem rá, mindenkinek ízlés szerint.

Sárgabarackos csirkemell csíkokHozzávalók: 60 dkg csirkemell filé, 5-6 kisebbsárgabarack, 2 ek. margarin, vagy olívaolaj 1db kisebb édesburgonya, 2 ek. datolyaméz, 1 kk. szecsuáni bors, csipet fahéj, só és borsElkészítés: A barackokat kimagozom, nagyobbszeletekre vágom, és feldarabolom vékonyra azédesburgonyát, hogy gyorsan megsüljön. A margarin felét serpenyőben felforrósítom, rádobom a barackokat és az édeskrump-lit, rácsorgatom a datolyaszirupot, és nagy lángon pár perc alatt karamellizálom.Remek baracklekvár illat lesz tőle a konyhában. De fontos, hogy a barack ne főjönszét teljesen, maradjon meg a formája.Kiszedem a serpenyőből, félrerakom, majd a margarin másik felén átpirítom a vékonycsíkokra felvágott csirkemellet. Sózom, borsozom, hozzáadom a félrerakott barackot,a krumplit, a mozsárban megtört szecsuáni borsot, picike fahéjat, majd fedő alatt párperc alatt összepárolom. A végén fedő nélkül, nagy lángon a levét besűrítem. Rizzseltálalom.

Lisztmentes csokoládétortaHozzávalók: 40 dkg étcsokoládé, 30 dkg mar-garin, 10 tojás 12, dkg cukor, 2 ek kakaópor, csipet só, bors, chiliElkészítés: A sütőt előmelegítem 150 fokra.Egy kis tepsibe vizet engedek, és ezt beteszema sütő aljába: fontos, hogy a süti párás közegbensüljön meg.A csokit és a margarint vízgőz felett megolvasztom (lustábbak tegyék be a mikróba).A tojásokat szétválasztom, és a fehérjét felverem a cukorral. (A cukrot csak akkoradom hozzá, ha a fehérje kezd testesedni.) Vigyázzunk, ne verjünk kemény habot, aza jó, ha mikor kiemeljük a mixer fejét, arról még lassan lefolyik, de marad is rajta.A tojássárgáját kikeverem a kakaóval, sóval, borssal, chilivel (ezek el is hagyhatóak,vagy ha valaki szereti a chilis csokit, tegyen bele többet). Ezután beleöntöm az ol-vasztott csokoládét, majd óvatosan beleforgatom a habot.Egy tortaformát kikenek margarinnal, és ebbe megy a massza, amelyet kb. 35 percigsütök — ellenőrzöm, ha picit megrázom a formát és még nagyon folyós, adok nekimég 5-10 percet. Hagyom a sütőben kihűlni! Ez fontos, nem szabad kivenni a sütésután legalább fél óráig! A tetejét bevonhatjuk csokival, vagy megszórhatjuk porcu-korral, de magában is tökéletes.

Pesti Sólet menü a www.izraelinfo.com

/Bea Bar Kallos Szabó Orsi és (Macesz)/ receptjei alapján

4 Kultúra Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2019. június 28. | 5779. Sziván 25.

Elektromos repülőgép

IzraelbőlA tel-avivi Eviation nevű cég hamarosan piacra dobhatja azt a

9 személyes utasszállító kisrepülőgépét, amely forradalmasíthatja a

légiközlekedést. A cég egy hete mutatkozott be Párizsban rendezett

Salon de Bourget légiközlekedési fesztiválon.

A társaság Alice nevű, kilenc személyes kisgépe 500 kilométer per

órás sebességre lesz képes, és a tervek szerint legalább ezer kilo-

métert tud majd megtenni feltöltött akkumulátoraival. Az elektromos

meghajtásának köszönhetően a gép nagy előnye a viszonylag kis

súlya lesz, az elektromos motorok ugyanis sokkal könnyebbek, mint

a robbanómotorok, és a járműben való elhelyezésükre is több

lehetőség adódik.

A prototípust három darab, 260 kW-os motor hajtja, amelyek közül

egy a farokrészben, a másik kettő a két szárnyban kap helyet. A szén-

szálas anyagból készült gép 12 méter hosszú, 16 méter széles, és 6,3

tonna súlyú. Li-ion akkumulátorait a dél-koreai Kokam cég gyártja.

Tavaly 4,8 milliárd ember utazott légi úton, ami 6,1 százalékos

növekedést jelent az előző évhez képest. Ezért az újítás két szempont-

ból is jelentős: egyrészt, a kerozin felhasználásból eredő működési

költségek csökkentése. A másik, szintén lényeges ok a

környezetvédelem és ennek megfelelően a káros üzemanyagok

kiváltása, Alice pedig szén-dioxid kibocsátás nélkül üzemelne…

Idén repülési teszteket hajtanak végre, és az Eviation tervei szerint

2021-ben kaphatja meg a hatósági engedélyt. Míg a repülőgép 2022-

ben állhat majd kereskedelmi forgalomba.

Ugyancsak repüléssel kapcsolatos hír, hogy egy szintén izraeli

alapítású start-up, az NFT Inc. a városi dugók csökkentésére IS, olyan

technológia kifejlesztésén dolgozik, amely ötvözi a helikoptereket és

az elektromos autókat. Az utakon is közlekedni képes repülő járművel

hárman utazhatnak 550 kilométeres távolságon, 160-240 km/óra

sebességgel.

2019. június 28. | 5779. Sziván 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Kitüntetett zsidók 9

A kitüntetésrőlA Magyar Köztársasági Érdemrendet 1991-ben az Országgyűlés hívta életre. A rend előd-jeinek tekinthető a Magyar Érdemrend1922-ből és a Magyar Köztársasági Érdem-rend 1946-ból.Az 1922-ben, majd 1946-ban és az 1991-benújraalapított rendet kisebb-nagyobb eltérések-kel azonos kinézetben, azonos fokozatokkalgyártották le. Laikusok számára az alapvetőkinézeti különbségek a címer használatban ésa szalagok színeiben találhatóak. A legkorábbirend középpontjában a hármashalom és rajtaaranyszínben a kettőskereszt, háttérben vöröstűzzománccal és körülötte zöld tűzzománc ba-bérkoszorúval látható. Az 1946-os változatnála címer pozíciója ugyanaz, ám a kettőskeresz-tet felváltja a pajzs alakú nemzeti trikolor, aszalag pedig vörös alapon nemzeti szín triko-lor beszövésekkel a szalag két szélénél. Mígaz 1991-es változatnál koronás nemzeti címerkapott helyet, a címer háta mögötti rész, s azazt körülvevő babérkoszorú pedig emlékeztetaz 1922-es változatra. A kitüntetést ugyanazokkal a fokozatokkal ké-szítették és készítik mai napig, viszont meg-különböztetjük a polgári (zöld szalagos) és akatonai (vörös szalagos) változatokat.Az 1991-es alapításkor megfogalmazott sza-bályzat szerint, az terjeszthető fel a kitüntetésadományozására, aki a haza érdekének elő-mozdításában és az egyetemes emberi értékekgyarapításában kifejtett kimagasló, példamu-tató tevékenységet folytat, vagy folytatott.

A művésznek adományozott tisztikereszt egy-oldalas, domborított, tűzzománcos kivitelű, amár említett koronás címeres változat. Azon-ban a katonai fokozattal ellentétben, a keresztszárai nem vörös tűzzománc betéttel készül-tek, hanem zöld tűzzománc betéttel.

Az adományozottrólKézdy (Krausz) György 1936-ban születettBudapesten. Szüleivel a Rákóczi úton éltek.Édesapja munkaszolgálatosként halt meg a há-borúban. Édesanyja. húgával együtt neveltefel.Nyomdai könyvkötészetet tanult, de fiatalkora óta rabja volt az irodalomnak, színház-művészetnek. Gyermekkorától szeretett isko-lai rendezvényeken szerepelni, verseketszavalni. A próza iránti elhivatottsága is ebbena korban fogalmazódott meg benne igazán.Sikeresen jelentkezett a Színház- és Filmmű-vészeti Főiskolára, melyet Várkonyi Zoltán ta-nítványaként 1962-ben végzett el, majd aDebreceni Csokonai Színházhoz szerződött.1967-ben a Pécsi Nemzeti Színházban, 1977-1978-ban a Kecskeméti Katona József Szín-házban játszott. Ez idő alatt idejét és erejét

nem kímélve parallel játszott Budapesten aNemzeti Színházban és a Játékszínben is!1987 és 1993 között a Szolnoki SzigligetiSzínház oszlopos tagjává vált, majd 1993-tóla Veszprémi Petőfi Színház lett a második ott-hona. Mindeközben járta az országot és az or-szág számos színpadán fel-feltűnt. Színházi munkája mellett több rádiójátékban,filmben (pl. Szomszédok), filmjátékban ésmozifilm szinkronhangjaként is találkozhatottvele a közönség.Idős korára teljesen szabadfoglalkozású mű-vészként élt és dolgozott.Alapítója volt az Élet Menete Alapítványnak.Hihetetlen energiával és akarattal támogatta azalapítvány munkáját, régi jó barátjával, Szék-helyi Józseffel együtt. Politikai és társadalmikritikáit sosem vitte ki a színpadra, vagy a kö-zéletbe. Ha valami nagyon bántotta, azt az ál-tala választott előadó estjeinekmondanivalójából, tartalmából lehetett kikö-vetkeztetni.Magánéletéről sohasem beszélt, csak kevesentudtak róla. Tragikus életét nemcsak a fiatalkorában elvesztett édesapja, de húga borzasztóhalála is beárnyékolta. Művészettörténész fe-lesége, és később Balla Margit volt a privátéletben a legjobb társa. Fia és unokái híven vi-szik tovább emlékét és támogatják az általamegkezdett Élet Menete Alapítványt is.2013 februárjában, röviddel a 77. születés-napja előtt hagyott itt minket.

Az adományozásA Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét 2006.március 15-én adta át részére Sólyom LászlóKöztársasági Elnök a Parlamentben négy év-tizedes művészi munkájáért.Mint a cikk szerzője, s a művész barátja szeret-ném megjegyezni, hogy Kézdy György büszkevolt e kitüntetésére is, de hangulatát mindigpicit beárnyékolta, hogy a hosszú évtizedekalatt sohasem jutott eszébe a hatalomnak, hogypályafutását Kossuth-díjjal ismerje el. Halála után hálás közönsége és barátai a Kla-uzál tér 2-ben és a Dohány utcai Zsinagógábanis emléktáblát állított számára.

Izsák Gábor

Források:

https://tinyurl.hu/XW5A

A kitüntetés Izsák Gábor gyűjteményébőlszármazik, melyet a művész családja adott átrészére.

K i t ű n ő z s i d ó k - k i t ü n t e t e t t z s i d ó k( X V I I . ) – K é z d y G y ö r g y

Különböző kitüntetéseket és azok zsidó adományozottjait mutatjuk be ezen az oldalon. Reméljük, örömmel olvassák azok, akikszeretik a régi történeteket, a régi dokumentumokat, a régiségeket, a történelmet, melyek összefüggnek a zsidó múlttal-jelennel.Mostani hősünk, Kézdy György színművész, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend polgáritisztikeresztjének tulajdonosa, Zugló kerület díszpolgára.

Színházi fotó: Schiller Kata –

Téboly Thébában c. előadásról

8 Vendégoldal Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2019. június 28. | 5779. Sziván 25.

Miként lett Albánia majdnem zsidó ország?

Albánia csak az első világháborúelőtti években szabadult meg atörök birodalom rabságából.Ennek megfelelően az ország el-maradott volt, ipara, oktatása,egészségügye, közigazgatása, leg-alábbis európai értelemben alig-alig működött.

Albánia első és egyetlen királya, I. Zog 1928-ban lépett trónra, de1920-tól már miniszterként, 1922-től miniszterelnökként próbáltamegszervezni a függetlenedő Al-bánia életét. Nehezen igazolható,de Tiranában előszeretettel meséltanekdoták szerint sok zsidó barátratett szert, amikor 1916 és 1919 kö-zött Bécsben kényszerült maradni.(A monarchia szerette volna meg-szerezni Albániát és félt, hogyZog, aki Károly király koronázá-sára érkezett, visszatérvén a füg-getlenség pártjára áll, ezért inkábba császárvárosban tartották.)Zog állítólag felismerte, hogy or-szága európaizációjában sokat se-gíthetnek azok az általábaniskolázott emberek, akiket az úgy-nevezett művelt Európa jelentősrészén üldöznek.A rendelkezésre álló kevés levél-tári forrás szerint élt egy olyan el-képzelés, ha sikerül zsidókatvonzani az országba azok fellen-díthetik a kézműipart éppen úgy,ahogy közreműködhetnek egy ér-telmiségi réteg létrehozásában.

Ugyan a jövőt senki sem láthattaelőre, mégis érdekes, hogy az eu-rópai zsidók finoman szólva semtolongtak a lehetőségért. Azért,hogy Európa kétségtelenül legsze-gényebb országába kerülhessenek.S ahogy a Mussolini vezette Olasz-ország mind inkább kiterjesztettebefolyását Albániára, egyre nehe-zebb is lett a mentőakciók szerve-zése.(És, hogy a történet végét elmond-juk: Albániában a holokauszt ide-jén állami egyetértéssel, s alakosság tevőleges támogatásávalmegmentették a zsidókat, akik márkorábban ott éltek, vagy ide tudtakmenekülni, de erről majd máskor.)Shaban Sinani professzor az Albá-nok és zsidók című könyvében(Albanian and Jews, Protectionand Salvation, Tirana, 2014.) fel-idézi, a Népszövetségben már1926-ban előkerült egy javaslat,Albánia legyen egy afféle ideigle-nes állomása a zsidóknak, akiketEurópa egyre több helyén nemcsakegyénileg, hanem kollektíven is ül-döztek. A helyzet nem volt egy-szerű, hiszen ebben az évbenOlaszország már rákényszerítettegy „barátsági” egyezményt Albá-

niára, amely tovább nehezítette azsidómentő tervek megvalósulását.Ezzel együtt a Tiranába akkreditáltamerikai követ Herman Bernsteinelőkészített egy megállapodást,

ennek érelmében 500 zsidó csalá-dot fogadnának be a sasok föld-jére, amelynek tagjai aztán államitulajdonú földeken gazdálkodhat-nának, egyúttal bevezetve korszerűtermelési módokat, öntözési szisz-témákat is. A Litvániából szár-mazó, 1893 óta az EgyesültÁllamokban élő Bernstein koránakneves újságírója, az első világhá-ború fontos történetírója, maga is azsidó ügy elkötelezett harcosa volt,akit aztán szolgálatai jutalmául azEgyesült Államok 31. elnöke, Her-bert Hoover nevezett ki követnek,talán részben azzal a megbízássalis, nézzen körül, mit lehet tenni azüldözöttekért Európában.Állítólag Bernstein követ maga ke-reste meg azokat a területeket,amelyek alkalmasak lehettek volnaa betelepítésre, elsősorban a Bunafolyó mentén. S afféle kibucokatképzeltek el itt létrehozni.Bernstein még egy cikket is írtminderről a The New York Times-ba, (1930. április 3.) megemlítve,hogy Albánia a föld legkevésbé an-tiszemita országa. A terv megvaló-sításához 250 millió aranymárkakellett volna – talán itt bukott elmindez.

Segíthette volna a betelepülést,hogy 1930-ban eltörölték Albániaés Ausztria között a vízumkény-szert, és ez megnyithatta volna azutat sokak előtt.

Sinani kutatásai szerint 1930-1935között jó néhány nemzetközi szer-vezet tovább ügyködött azon, hogymiként lehetne zsidókat kimentenimás országokból Albániába.A legkecsegtetőbbnek egy 1935-öspróbálkozás tűnt, amikor az albángazdasági miniszter ösztönzéséreaz országba érkezett a nemzetközicionista szervezet képviseletébenLeo Elton, aki aztán tapasztalatai-ról egy 45 oldalas jelentést írt. Azelképzelések szerint Albánia jelen-tősebb számú zsidót enged be azországba, amely a Népszövetségfelügyelete alatt hasonló statusbakerülne, mint a úgynevezett pa-lesztin mandátum, amely a brit ko-rona védnöksége alatt állt.Állítólag több cikk is megjelentakkoriban arról, miként fog Albá-nia „izraelizálódni”, vagy „palesz-tizinálódni”.Az albán politikát nyilván nem,vagy nem csak humanitárius szem-pontok vezették, de talán még agazdaságilag sem önmagukban.Igen fontos szempont lehetett,hogy a kicsiny és szegény országmiként tudja nemrégiben meg-szerzett függetlenségét megőrizni,s talán a zsidó opció kihasználá-sával szerettek volna közelebb ke-rülni Angliához, az olaszdominanciával szemben. Titkostárgyalásokat folytattak a márakkor is befolyásos, később mi-niszterelnökké váló WinstonChurchill-lel is minderről.Mint tudjuk, Albánia saját függet-lenségét sem tudta megvédeni. Azolasz megszállás másnapján Zogkirály (és magyar származású fe-lesége, Apponyi Geraldine) elme-nekült az országból. De aszáműzetésbe került király, aki to-vábbra is megpróbálta visszasze-rezni országa függetlenségét, aztajánlotta, hogy ha a szövetsége-sek, elsősorban a britek, segítikvisszakerülni a trónra, akkor vál-lalja, hogy 50 ezer zsidót befogadés így megóv az ország. De ezmár megint egy másik történet…

Dési János

Arról, miként és hogyan segítettek az albánok a holokauszt idején zsidóknak megmene-külni, már írtunk a Pesti Sólet 2018. szeptemberi számában. Most újabb részletek kerültekelő arról, milyen tervek születtek már a háború előtt, hogy zsidók bevándorolhassanak Albániába és megmenekülhessenek az Európában mind jobban kibontakozó zsidóüldözéselől.

I. Zog

2019. június 28. | 5779. Sziván 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Kultúra 5

Max Simon Nordau (eredeti nevén SüdfeldSimon Miksa) éppen a budapesti EMG elsőnapján ünnepelhetné 170. születésnapját, hi-szen 1849. július 29-én született. Méghozzáa Dob utcában, nem messze az Izraelt újraál-modó, Herzl Tivadartól…Nordau 23 éves koráig Pesten élt, ahol orvos-nak tanult, majd újságíró lett. 1873-ban Ber-linbe költözött, 1880-tól pedig Párizsban élt.Bár felmenői között több rabbi is volt, de ka-maszként eltávolodott a zsidóságtól. Aztánmásokhoz hasonlóan őt is a Dreyfus-ügy ésaz azt szorosan kísérő antiszemitizmus éb-resztette rá, hogy reménytelen az asszimilá-ció. Nem sokkal később már Herzl Tivadarralegyütt megalapította a cionista mozgalmat. 1897-ben megszervezte az első, a bázeli Cio-nista Világkongresszust. A zsidó sport, a Mac-cabi szempontjából a II. Világkongresszus

kiemelkedő jelentőségű – Nordau ekkor be-szél először az izmos zsidóról (muskeljuden-tum). Az állandóan könyvek fölött görnyedőgettózsidót váltsa fel a sportos zsidó.Bár 1895-ben (akkor még) Konstantinápoly-ban megalakult az első zsidó sportklub, deNordau felhívása lobbantotta fel a lángot.Sorra születtek szerte Európában a sportegye-sületek, az erőt és a hősiességet szimbolizálvaBar Kochba, Maccabi, vagy Hakoah néven./Itthon 1906-ban alakult a Maccabi VAC./Életre kelt az „izmos zsidóság” álma. Aztán 1921-ben, a XII. Zsidó Világkongresz-szuson, Karlovy Vary-ban megalakult a Mac-cabi Világszövetség. Nyolc év múlvamegrendezték a már említett, az első, a prágaiJátékokat. Most pedig már számoljuk visszaa napokat a budapesti megnyitóig…

Max Nordau és az izomzsidó Egy hónap múlva, július 29-én rajtol Budapesten a Maccabi Európa Játékok, amely 90év után tér vissza Közép-Európába. Az első Európa Játékokat - 3 évvel az elsőVilágjátékok előtt - 1929-ben rendezték Prágában. Ebben persze szerepe van egy magyarszármazású zsidónak, Max Nordau-nak is...

Az idei Sziget első izraeli fellépőjeaz egyik legnagyobb, nemrég feltűnt tehetség, az etiópiai zsidószármazású Gili Yalo, akineketióp-etno-jazzfunk-pszichedeli-kus-soul zenéje mellett története issokrétű és sokszínű. Zenéjébensaját történetét meséli el, melyet aVOLT színpadon hallhatunkszombat este (10-én, 22:30). Kétnappal később itt találkozhatunk aThe Angelcy-vel is (12-én, 19:45).A csapat 2011-ben alakult, azótajárja Izraelt és Európát. Olyan mű-vészek inspirálják a bandát, mintLeonard Cohen, Tom Waits, BobDylan. A 2014-ben debütáló al-buma az Exit Inside Izraelben ha-talmas sikereket tudhat magáénak.Vasárnap hajnalban (11-én, 02:00)a raklapokból épített Colosseum-ban lép a publikum elé a Red Axes,amelynek tagjai Dori Sadovnik ésNiv Arzi. Direkt zenéik (és remi-xeik) elegyítik a ’80-as évekbelielődök munkásságát a diszkó játé-

kos izgalmaival és az egzotikus rit-musokkal.Szintén vasárnap láthatjuk a többiizraeli fellépőt is. Elsőként az Eu-rópa színpadon (18:00) a LucilleCrew-t, amely hiphop és soul zenétjátszik Izzy (Misgav Dotan) és adobos Yossi Adi vezetésével. A tel-avivi banda már Mac Miller-rel, a

Prodigy-vel, és Mano Chao-val islépett fel. Ezt követően kényelmesen odaér-hetünk Világfaluba (Global Vil-lage), ahol 20:15-kor kezd aQuarter to Africa. A Q2A egyethno-jazz együttes, funky beütés-sel. Trombitával, szaxofonnal, af-rikai ütőhangszerekkel mindezt

egy gitár és basszusgitár alappal,szintetizátorral és énekkel.Persze nem marad izraeli fellépőnélkül a Színház és Táncsátor(23:15). Az érzelmek képezik EllaRothschild által koreografált darabalapját, melyben a zene és a táncegy különleges nyelvvé olvadössze, melyen keresztül bepillan-tást nyerhetünk Ella Rothschild ésGershon Waiserfirer furcsa, humo-ros, de leginkább ellentmondások-kal teli kapcsolatába.Zárásként, már hétfőre csúszik(01:30) a Bacardi Arénában a ViniVici. A duó tagjai Aviram Saharai& Matan Kadosh elektronikuszenei producerek. Csak néhánynév, hogy korábban kikkel szere-peltek együtt:Armin Van Buuren,Steve Aoki és Dimitri Vegas &Like Mike.

További információk:www.sziget.hu

Izraeli előadók koncertjei a SzigetenMásfél hónap múlva ismét kisebb népvándorlás indul a Hajógyári-sziget felé, hogy egy hétre

magunk mögött hagyjuk a szürke hétköznapokat a „Szabadság Szigetén”. Hiszen 2019-ban is

„kell egy hét együttlét”, augusztus 7-14 között. S az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, ezúttal is

bemutatjuk a Pesti Sóletben az izraeli fellépőit.

Max Nordau

Red Axes

6 A Dohány körzet hírei Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2019. június 28. | 5779. Sziván 25.

DOHÁNY KÖRZET JÚLIUSI PROGRAMJAMinden hétköznap reggeli ima 7:30, esti ima 18:00 a Talmud-Tórában,vasárnap és munkaszüneti napokon reggeli ima 8:00, esti ima 18:00 a Talmud-Tórában.

Július 5. Esti ima a Dohányban 18:00, utána Kiddus a Talmud-Tórában.

Július 6. Reggeli ima a Dohányban 9:30Sálesüdesz a Talmud-Tórában 18:30

Július 12. Esti ima a Dohányban 18:00, utána Kiddus a Talmud-Tórában.

Július 13. Reggeli ima a Dohányban 9:30Esti ima és sálesüdesz a Talmud-Tórában 18:30

Július 19. Esti ima a Dohányban 18:00, utána Kiddus a Talmud-Tórában.

Július 20. Reggeli ima a Dohányban 9:30Esti ima és sálesüdesz a Talmud-Tórában 18:30

Július 21. Sívó Ószor BöTámmuz. Böjtnap, böjt vége 21:18Július 26. Esti ima a Dohányban 18:00,

utána Kiddus a Talmud-Tórában.Július 27. Reggeli ima a Dohányban 9:30

Esti ima és sálesüdesz a Talmud-Tórában 18:30

Az Alapítvány a Dohány utcai zsinagógáért az elmúltévekben rengeteg programot szervezett a körzet híveiszámára (kirándulás, múzeumlátogatás stb.), dekörnyezetünk szebbé alakításáért is rengeteget tettNádel Tamás elnök vezetésével. Elég megemlíteni azEmánuel park átalakítását, a sírkert rendbetételét,vagy éppen a Dohány templom orgonájánakfelújítását. S persze még hosszan sorolhatnánk,megemlítve, hogy minden évben anyagi segítségetnyújt valamely zsidó intézménynek.Kérjük, támogassa Alapítványunkat!

Bankszámlaszám: 11707024-20359234-00000000IBAN: HU71 1170 7024 2035 9234 0000 0000

Támogassa zsinagógánk alapítványát!

Múzeumok Éjszakája – zsinagógánkban isA szakadó eső ellenére is rengetegen ellátogattak szombaton este a Do-hány utcai zsinagógába és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárba a Mú-zeumok Éjszakája programsorozat keretében.A látogatóknak nagyon tetszett a Dohány kórusának előadása, melyet fő-rabbink, dr. Frölich Róbert konferált fel a szokott jó hangulatban. Perszekomoly dolgokról is szó esett, s kiemelte az imák sem egysíkúak, így azI.tentiszteleteken fölhangzó dallamok, zsoltárok is sokszínűek lehetnek,

és a régiek példájából okulva kijelenthetjük, a szakrális térben van helyehangszeres zenének.Ha már hangszeres zene, a kissé elázott színpadon ezúttal is remek kon-certeteket hallgathatott a publikum. A Múzeumban pedig szokás szerinthatalmas volt a forgalom a rengeteg – az est folyamán több, mint ezer –érdeklődőnek köszönhetően.

Nyári szünetre ment a

mini-tour

A tanév végén a Dohány gyerekcsapata, a vasárnapi mini-tourrésztvevői is megkezdték éves rendes vakációjukat. Ám a szünetelőtt még egyszer összejöttek, emlékeztek és pizzáztak egy nagyotJudittal, Vikivel és Balázzsal.

Fotók: Szentgyörgyi Ákos

Június 23-án (Sziván 20) tartotta a Dohány körzet a szokásos Mártír-megemlékezését, a temetőkertben. Egy korábbi rabbitanácsi döntés alap-ján Sziván 20-án azokra az áldozatokra emlékezünk, akiknek nem tudjuknevét és/vagy haláluk időpontját.Zsinagógánk a világon az egyetlen, amelynek kertjében temető található,amelyben majd 2500 áldozatot temettek el. Közülük 1140 név szerint is-mert, míg 1170 ismeretlen mártír 24 közös sírban nyugszik – s emlékeztetnap, mint nap…

Előbb Nádel Tamás, körzetünk elnöke köszöntötte a megjelenteket, majdMester Tamás, a BZSH elnöke mondta el gondolatait. Főrabbink, dr. Frö-lich Róbert beszélt az emlékezés és a nem felejtés fontosságáról. Garai Róbert színművész az alkalomhoz illő verseket szavalt, míg a kán-tori feladatot Rudas Dániel kántor látta el.Az emlékezés lángjainak meggyújtása után a jelenlevők átsétáltak, a ta-valy elültetett fához, melyet Iványi Gábor barátunk hozott Komonyec-Podolskiból, s az ottani áldozatok emléke előtt is fejet hajtottunk.

2019. június 28. | 5779. Sziván 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet A Dohány körzet hírei 7

Először Fekete László főkántor elénekelte az elhunytak emlékéért szólógyászimát, a Kél Mole rahamimot. Majd Gordon Gábor, az Élet MeneteAlapítvány kuratóriumának elnöke emlékezett barátjára, az Alapítványkuratóriumának tagjára. Szintén személyes hangvételű beszéddel idéztefel „Bandi Laci” segítőkészségét, jóságát és a – talán mindannyiunkbanélő – hamiskás mosolyt dr. Frölich Róbert. Zsinagógánk főrabbija kie-melte Laci családjához való rajongását, szülei iránti hatalmas tiszteletét.

Majd Bandi László gyermekei, Székhelyi Márton, az Élet Menete Ala-pítvány kurátora, Zoltai Gusztáv, a BZSH és a Mazsihisz korábbi ügyve-zető igazgatója és körzetünk elnöke, Nádel Tamás közösen leplezték lea márványtáblát, amely mostantól örök emléket állít a sokak által szere-tett Bandi Lászlónak.Az avatást követően a család nevében Laci lánya, Ági idézte fel édes-apját, s köszönte meg, hogy ilyen sokan jöttek el a megemlékezésre.

Felavattuk Bandi L ászló már ványtábláját Június 26-án, szerda délután családja, a barátok, és egykori kollégái, majd száz jelen lévő előtt avatták fel a tavaly

júniusban, fiatalon elhunyt Bandi László emléktábláját a Dohány utcai zsinagógában.

Mártírjaink emlékeztünk temetőkertben

Fotók: Szentgyörgyi Ákos

Fotók: Szentgyörgyi Ákos