JANUÁR 22. – A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

1. Minden évben január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. De miért pont január 22-én? Nos, Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Hymnus című versét. Azóta ezen a napon figyelmet szentelünk hazánk hagyományainak, szellemi és tárgyi értékeinek, erősítjük nemzeti öntudatunkat. Mióta ünnepeljük a magyar kultúra napját? 1 pont

2. 1823 nemcsak a Hymnus születésének éve. Melyik neves költőnk született ebben az

évben? 1 pont a) Berzsenyi Dániel b) Petőfi Sándor c) Arany János

3. Kölcsey Ferenc 1790-ben született Sződemeteren. Már gyermekkorában is sokat olvasott, szerette az antik irodalmat, a görög nyelvet is megismerte. Később franciául és németül is tanult. Melyik mai országban van Sződemeter? 1 pont

4. Kölcsey 1815-től Csekén telepedett le. A települést ma Szatmárcsekének hívják.

Szatmárcseke megyénk egyik leghíresebb községe. Ott találjuk Kölcsey Ferenc síremlékét is. A síremléket 1856. május 18-án avatták fel. Légvonalban hány km-re található Szatmárcseke Nyírbátortól? 1 pont a) kb. 50 km b) kb. 100 km c) kb. 300 km

5. Szatmárcseke nem csak Kölcsey Ferenc síremlékéről híres. A turisták megtekinthetik

a Kölcsey-emlékmúzeumot is, amit a község főutcáján, a Művelődési Házban rendeztek be, kertjében pedig Kölcsey Ferenc szobra látható. A település a Tisza partján fekszik. Melyik országot választja el a Tisza Szatmárcsekénél Magyarországtól? 1 pont

6. Szatmárcsekén még mindig van nevezetesség. Milyen egyedülálló dolgot láthatunk még a településen? 1 pont a) vízimalmot, melyet a Tisza partján láthatunk b) a csónakfejfás temetőt c) reneszánsz várkastélyt

7. Kölcsey Ferenc Hymnusz című verse 1829-ben jelent meg. A cím szerves tartozéka egy „alcím”. Hogyan szól a teljes cím? 1 pont

8. A verset Draskóczy Balázs eszperente nyelvre is „lefordította”. Egy versszakot olvashatsz itt. Vesd össze a Hymnus szövegével, s keresd meg, hogy az eszperente versszak hányadik versszakot takarja az eredetiből! 1 pont

„E terepen te kezed eledelt termesztett, hegyeken meg meleged levet csepegtetett. eme nemzet verte meg retteget keletet, s neves Fekete sereg rendesen remekelt. „

9. Vörösmarty Mihály Szózata és Kölcsey Ferenc Hymnusa megérintette az emberek szívét. Igény támadt arra, hogy ezek a csodás szövegek dallammal együtt szólaljanak meg. Mindkét mű megzenésítésére pályázatot írtak ki. A Szózat zenéjét 22 pályázó, a Hymnusét 13 készítette el. A Hymnus dallamát Erkel Ferencnek köszönhetjük. Ki nyerte el a Szózat megzenésítésére kiírt pályázatot? 1 pont

10. Kölcsey Ferenc írásai nagy értékek, számos tanítást tartalmaznak. Az Emléklapra című költeménye csupán két sor, de figyelmeztetése feledhetetlen a magyar ember számára:

„Négy szócskát üzenek: vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökűl, ha kihúnysz: A haza minden előtt.”

A Huszt című költemény utolsó sora is hazaszeretetre int, cselekvésre buzdít: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” Mindkét „parancs” szállóigévé vált. Mi a műfaja az előbb említett költeményeknek? 1 pont

11. Kölcsey Ferenc a legfőbb tanításokat összegyűjtötte egy kis könyvecskében, melyet

unokaöccsének szánt. A tanácsokkal, buzdításokkal, parancsokkal az volt a célja, hogy az ifjút felkészítse a közösség szolgálatára. Hogy hívták Kölcsey Ferenc unokaöccsét? 1 pont

12. 1903-ban Kölcsey himnuszát az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánította a magyar országgyűlés, de a törvényjavaslatot Ferenc József nem szentesítette. Ma már a nemzeti jelképeink egyike. Említs meg a Himnuszon kívül egy másik magyar nemzeti jelképet! 1 pont

13. A 19. században a magyar nyelv komoly veszélybe került. A német nyelv volt előnyben, s sokan azt gondolták, hogy a magyar nyelv csak a parasztoknak való. Szerencse, hogy sok jóérzésű, tenni akaró magyar ember nem így gondolta. Nekik volt igazuk, hiszen a magyar nyelv a világ egyik legnehezebb, de legszebb nyelve. Széchenyi István kezdeményezésére felállítottak egy intézetet, amelynek fő feladata a magyar nyelv felemelése, művelése volt. Ennek neve Tudós Társaság volt. Ma mi a neve ennek az intézetnek? 1 pont

14. A mai Budapest, azaz a régi Pest-Buda-Óbuda a 19. század harmincas éveitől kezdve Európa leggyorsabb ütemben növekvő városa volt.

Lakossága folyamatosan nőtt, s új városrészek épültek ki, a Dunán sorra épületek a hidak.

Mára Budapest gyönyörű világvárossá fejlődött. Mikor egyesítették Pestet, Budát és Óbudát? Mióta hívják fővárosunkat Budapestnek? 1 pont

15. Budapestnek számtalan nevezetessége van. Az alábbi képeken megcsodálhatod

néhány gyönyörű építményét, épületét. Nevezd meg őket! 5 pont

16. A gyönyörű budapesti képek után most lenyűgöző festményeket láthatsz. A 19. századi magyar festészet gyöngyszemeit csodálhatod meg. Közös bennük, hogy a magyar történelem egy-egy mozzanatát jelenítik meg. Nevezd meg a festőket és a festmények címeit! 10 pont

17. Nem győzzük emlegetni, hogy országunknak mennyi nagyszerű szülötte volt. Néhány kivételes magyart így emlegetünk:

„a legnagyobb magyar” „a haza bölcse” „az árvízi hajós” „az anyák megmentője”

Kik ők? 4 pont 18. Magyar tudósaink is messze földön híresek. Feltalálóink számtalan új dolgot adtak a

világnak, s ezek a találmányok, felfedezések mérföldkövek voltak, a fejlődést szolgálták, ezáltal az egész emberiséget. Nézz utána, hogy az alább felsorolt feltalálóknak miket köszönhetünk! 7 pont

a) Irinyi János b) Bánki Donát c) Eötvös Loránd d) Gábor Dénes e) Jedlik Ányos f) Neumann János g) Puskás Tivadar

Összesen: 40 pont