63
Japán és Korea

Japán és Korea

  • Upload
    gazit

  • View
    45

  • Download
    2

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Japán és Korea. I. A költségvetés törvényi szabályozása. Japán. 1946, Alkotmány 1947, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA) 1947, Parlamentről szóló tv. állami szintű - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Japán  és Korea

Japán és

Korea

Page 2: Japán  és Korea

I.

A költségvetés törvényi szabályozása

Page 3: Japán  és Korea

Japán 1946, Alkotmány 1947, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA) 1947, Parlamentről szóló tv. állami szintű 1947, Nyilvános elszámolásról szóló tv. szabályozás 1947, Könyvvizsgáló Bizottságról szóló tv. (BOA)

1947, A helyi önkormányzatokról szóló tv. (LAA) 1948, A helyi pénzügyekről szóló tv. (LFA) 1950, A helyi adókról szóló tv. (LTL) helyi szintű 1950, Az átengedett helyi juttatásokról szóló tv. (LATA) szabályozás 1955, Az átengedett helyi útadóról szóló tv.

Page 4: Japán  és Korea

Reformok:

Közpénzügyekről szóló tv. negyedik cikkelye, mint „aranyszabály”

1975-2004: a reformok időszaka → makrogazdasági stabilitás helyreállítása

• 1973-as olajválság hatásainak kezelése → 1975: rendkívüli tv. elfogadása ↔ évente megújítják → „hatálytalanítja az aranyszabályt”

• 1997. évi Kincstári szerkezeti reformról szóló tv. (FSRA): - visszaállítja az aranyszabályt

- egyes kiadások maximalizálása

- cél: a pénzügyi deficit csökkentése

• 1999: kötelező információszolgáltatás

• 2001: - Kabineti Hivatal létrehozása

- Gazdasági és Pénzügyi Politikai Tanács létrehozása

Page 5: Japán  és Korea

KoreaÁllami szinten:

1948, Alkotmány 1948, Nemzetgyűlésről szóló tv. (NAA) 1961, Költségvetésről és elszámolásról szóló tv. (BAA) 1991, Az alapok igazgatására vonatkozó kerettörvény (FAFM) 1963, A Könyvvizsgáló Bizottságról és a vizsgálatról szóló tv. (BAIA) 1961, A közvállalatok költségvetéséről és elszámolásáról szóló tv.

(PEBAA) 2002, A törvényes kiadásokról szóló alaptörvény 2002, A Kincstári Alap kezeléséről szóló tv. 1950, Kormányzati vagyon-kezelésről szóló tv. 1949, A közösségi adókról szóló tv.

Page 6: Japán  és Korea

Helyi szinten:

1949, A helyi önkormányzatokról szóló tv. 1963, A helyi pénzügyekről szóló tv. 1961, A helyi megosztott adókról szóló tv. 1990, Az átengedett helyi forrásokról szóló tv.

Page 7: Japán  és Korea

Reformok:

A 90-es évekig nincs jelentősebb reform.

1997: ázsiai pénzügyi krízis → radikális változtatások a pénzügyi politikában

• 2001-2003: reformok a FAFM-ban - a közbefektetések a Nemzetgyűlés jóváhagyásához kötöttek

- erősebb parlamenti felügyelet → nő a Nemzetgyűlés hatalma

• 2002: Alaptörvény a vezető törvényen alapuló kiadásokról - új adó bevezetése a Tervezési és Költségvetési Minisztérium jóváhagyásához kötött

- a minisztériumok évente beszámolnak a Nemzetgyűlésnek

- növekszik a Nemzetgyűlés ellenőrző hatalma a közpénzügyek menedzsmentje felett

• 2004: Nemzeti költségvetési tv. tervezete

Page 8: Japán  és Korea

Ii.

A költségvetési rendszert meghatározó alapelvek

Page 9: Japán  és Korea

JapánTradicionális elvek dominálnak, de megjelentek a modernebbek is.

Forrás: Alkotmány, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA)

Átláthatóság elve

Hatékonyság elve

Felelősség elve

Elszámolhatóság elve

Éves költségvetés elve (április 1-től következő év március 31-ig)

Egységesség elve

Egyetemesség elve

Specifikusság elve

Mérlegalapú költségvetés elve

Page 10: Japán  és Korea

KoreaForrás: Alkotmány, Költségvetésről és elszámolásról szóló tv. (BAA)

Évenkéntiség elve (jan. 1- dec. 31)

Egyetemesség elve

Mérlegszerűség elve

Felelősség elve

Specifikusság elve

Átláthatóság elve

Stabilitás elve

Teljesítmény (hatékonyság) elve

Törvényi jóváhagyás elve

Page 11: Japán  és Korea

Iii.

Jogi alapok a költségvetési rendszer intézményei és

szereplöi számára

Page 12: Japán  és Korea

JapánÁttekintés:

• Unitárius állam

• Parlamentáris rendszer → Miniszterelnök

• 3 szintű kormányzat: - központi kormányzat

- regionális elöljáróságok

- települési önkormányzatok

• Végrehajtás csúcsszerve: Kabinet• Törvényhozás: Parlament (Képviselőház + Tanácsosok Háza)

Page 13: Japán  és Korea

Kabinet és a miniszterek:

Kabinet

• = miniszterelnök + miniszterek, maximum 17 fő

• Feladata: - kormányoz

- igazgatja a közszolgáltatásokat

- előkészíti és prezentálja a költségvetést a Parlament számára

• 2001: Kabineti Iroda (Miniszterelnöki Hivatal + Gazdasági Tervezési Ügynökség)

Miniszterek

• Kollektív felelősség

Page 14: Japán  és Korea

Minisztériumok és végrehajtó ügynökségek

• 1948. évi nemzeti szervezetekről szóló tv. (NOA):- általános alapelvek

- függelékében felsorolja a minisztériumokat, bizottságokat, ügynökségeket

• Szervezeti törvények

• 2000: Pénzügyminisztérium szervezetéről szóló tv. - Költségvetési Iroda, Adóügyi Iroda

- központi kormányzat pénzügyi menedzsmentjéért felel → nemzeti költségvetés előkészítése, költségvetés végrehajtásának felügyelete

• 2001: Gazdasági és Pénzügyi Politikáért Felelős Hivatal (CEFP) - Kabinet tanácsadó szerve

- tanácskozik: gazdasági és pénzügyi menedzsment, irányvonalak

Page 15: Japán  és Korea

Köztisztviselők:

• Mindegyik köztisztviselőre azonos magatartási előírások

• Nemzeti közigazgatási etikáról szóló tv. (2000), mint „magatartási kódex”: - igazságos, diszkrimináció nélküli eljárás

- kapott információk tiszteletben tartása

- egész nemzet szolgálata

Parlamenti bizottságok:

• A Parlament az állami hatalom legfőbb szerve, tv. alkotására jogosult

• 1947. évi Parlamentről szóló tv. → Költségvetési Bizottság

→ Értekező Bizottság

Page 16: Japán  és Korea

Szabályok és felelősség szub-nacionális szinten:

• Alkotmány: helyi önkormányzatokra vonatkozó alapelvek - helyi autonómia

- közvetlen és nyilvános választások

- saját vagyon önálló kezelése, önálló ügyintézés, saját jogszabályok

• 1947. Helyi önkormányzatokról szóló tv. (LAA)

- helyi önkormányzás fogalma

- kétlépcsős szerkezet (47 prefektusság, 3100 település)

- választott testületek és szerveik összetétele, szerkezete, hatalma

• Helyi pénzügyekről szóló tv. (1948)

• Bevételek: - helyi adók

- kötvénykibocsátás (felettes szerv jóváhagyáshoz kötött)

- közvetlen adományok (előirányzati; megosztott adók kiegyenlítésre és különleges célok teljesítésére)

Page 17: Japán  és Korea

KoreaÁttekintés:

• Unitárius állam

• Prezidenciális rendszer → Elnök

• 3 szintű kormányzat: - központi kormányzat

- felsőbb szintű helyi önkormányzatok

- hagyományos (alacsonyabb szintű) települési önkormányzatok

• Végrehajtás csúcsszerve: Államtanács

• Törvényhozás: Nemzetgyűlés

Page 18: Japán  és Korea

Államtanács és a miniszterek:

Államtanács

• A végrehajtó hatalom legfőbb döntéshozó szerve

• Tagjai: - Elnök;

- Miniszterelnök;

- Pü. és gazd-i miniszter (MOFE) összesen15-30 fő

- Tervezésért és költségvetésért felelős miniszter (MPB)

- Egyéb miniszterek

• Feladata: - politikai tanácskozásokat folytat

Miniszterek• Személyes felelősség (nem tartoznak kollektív felelősséggel a Államt. döntéseiért)

Page 19: Japán  és Korea

Minisztériumok és végrehajtó ügynökségek

• 1948. évi kormányszervezetekről szóló tv. (GOA):- valamennyi kormányzati szervre vonatkozó szabályok

- létrehozás, átalakítás szabályozása

• Pénzügyi menedzsment és felügyelet szempontjából fontos: - Tervezésért és költségvetésért felelős minisztérium (MPB)

- Pénzügyi és gazdasági minisztérium (MOFE)

- Kormányzati ügyekért és belügyi igazgatásért felelős minisztérium (MOGAHA)

• 1999. évi végrehajtó ügynökségek létrehozásáról és működéséről szóló tv.

- cél: teljesítmény és színvonal emelése

- toborzás nyílt versenyeztetéssel

- jelentős mozgástér (kinevezés, áthelyezés, prémiumok, szerződéses dolgozók)

- különleges számla → rugalmasabb elszámolás

- beszámolási kötelezettség az alapító minisztérium felé

Page 20: Japán  és Korea

Köztisztviselők:

• Mindegyik köztisztviselőre azonos magatartási előírások

• Nemzeti köztisztviselői tv. (1949): - tudás, képzettség, képességek → vizsgák, minősítések

- közérdek szolgálata

- információ tiszteletben tartása

- tilos: - privát társaságban, profit-orientált szervezetben tisztséget betölteni

- részt venni politikai cselekményekben

• Magatartási szabályrendszer: - Közigazgatási etikáról szóló tv. (1981)

- Közigazgatási etikai kódex

államhoz való hűség, becsületesség, emberek szolgálata, szakmai és személyes tisztesség, feddhetetlenség

Page 21: Japán  és Korea

Parlamenti bizottságok:

• 1948. évi Nemzetgyűlésről szóló tv. (NAA)

• Különleges Költségvetési és Elszámolási Biz. (Költségvetési Bizottság) - a tagok száma 50 fő

- a tagok parlamenti pártok tagjai, kérelmükre a Házelnök választja meg

- hivatali idejük 1 év

- május: Bizottság elnökének megválasztása

• Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

• 2004: Nemzetgyűlés Költségvetési Hivatala (NABO) - ~100 fős személyzet

- segíti a parlamenti tagokat → erősíti a Nemzetgyűlés költségvetési felülvizsgálatát

- vizsgálja és kiértékeli a a kormány fiskális politikáját, a tervezeteket

Page 22: Japán  és Korea

Szabályok és felelősség szub-nacionális szinten:

• Alkotmány: helyi önkormányzatokra vonatkozó alapelvek - önálló hatalom

- jogszabályalkotás

- önálló döntés a helyi önkormányzat, helyi tanácsok szervezetéről, működéséről

• 1949. Helyi önkormányzati tv.

- helyi önkormányzati struktúra és funkciók meghatározása

- kétszintű szerkezet (2004-ben: 16 nagyobb és 232 alacsonyabb szintű helyi önk.)

- helyi autonóm feladatok elvégzése

- központilag rábízott feladatok

• Helyi pénzügyekről szóló tv. (1963): - önállóság a költségvetési eljárásban, adót szedhetnek

• Mérlegszerű költségvetés, kölcsönfelvétel központi jóváhagyással

• Átutalások, transzferek → különbségek mérséklése

• 2003: új, regionális fejlődést szolgáló különleges pénzügyi alap bevezetése

Page 23: Japán  és Korea

Iv.

Jogi rendelkezések a költségvetési ciklus

állomásaihoz

Page 24: Japán  és Korea

A japán költségvetés jogi rendelkezései

Page 25: Japán  és Korea

I. A végrehajtó hatalom költségvetésének tervezése

• Általános számla: A kormány legfontosabbnak ítélt programjai tartoznak ide, pl. oktatás, kutatás, gazdasági együttműködés, biztonság, adók.

• Különleges számla: 31 db. csak a törvényhozás által lehet létrehozni. • Miért?: Különleges projektek elkészítése miatt Különleges alapokat lehessen véghezvinni Bevételek és kiadásokat külön adminisztrálják az általános számlától. Pl: Nemzeti Nyugdíj- és Munka Biztosítás Speciális Számla

• Kormánnyal kapcsolatos számlák: 9 db.A kormány támogatást nyújt nekik, ezek teljesen tőzsdére vitt vállalatok

Pl: Japán Fejlesztési Bank, Nemzeti Élet Pénzügyi Vállalat

Page 26: Japán  és Korea

A költségvetés elfogadásának menete

• Április 1.: megkezdődik az új költségvetési év

• Áprilistól- Augusztusig: miniszterek elkészítik a költségvetési becsléseiket

• Júliustól- Augusztusig: a 2001-ben alakult CEPF (Gazdaságért és Pénzügyi Politikáért Felelős

Hivatal) megvizsgálja, az általános irányelveket a költségvetési becslésekben, majd átadja

őket a Kabinetnek

• Augusztus vége: Pénzügyminisztérium is megkapja ezekez a becsléseket

• Szeptembertől- Decemberig: A szakminiszterek által beadott becslések alapos megvizsgálása

és tárgyalások kezdése a pénzügy minisztériummal azért, hogy a költségvetés tervezetét be

tudják nyújtani a Kabinetnek.

Page 27: Japán  és Korea

• December eleje: A költségvetés megszövegezéséről szóló irányelvek elkészítése a

pénzügyminisztérium által és a Kabinet jóváhagyása mellett.

• December közepe: A pénzügyminiszter előadja költségvetési javaslatot a Kabinetnek. Utolsó

tárgyalások a pénzügy min. és a különböző szakminiszterek között, hogy elrendezzék a még

fennmaradó nézeteltéréseket

• December vége: Kabinet elfogadja a költségvetési javaslatot

• Kora január: benyújtják az Országgyűlésnek

• Március: Országgyűlés elfogadja a költségvetést

Page 28: Japán  és Korea

5 terület, amit mindenképp érintenie kell a költségvetésnek

1. Általános rendelkezések

2. A bevételek és kiadások: Részletesen kell szerepelnie a bevételeknek és kiadásoknak, ezt mellékelni kell a költségvetéshez.

3. Folyamatos kifizetések : Azok a kiadások, amelyek kivételt képeznek az egyéves költségvetés alól. Korlátozzák a folyamatos költségvetés jogosultságát max. 5 évre. Ezen kiadások hatálya és hossza az Ogy. döntésének tárgya.

4. Egy elfogadott kiadási tétel átvitele a következő gazdasági évre: Ez akkor merül fel, amikor a tartalék nem valószínű, hogy a vonatkozó gazdasági évben lesz elköltve természetéből, vagy más, a költségvetés elfogadása után kiderült okból adódóan.

5. Jövőben kötelezettség, ami a Kincstár által születhet :Ez a rendszer lehetővé teszi a kormánynak, hogy szerződéseket kössön projektekre, amelyeknél szükséges a tartozásokat a vonatkozó gazdasági évben vállalni, de a kifizetések a következő évben történnek.

Page 29: Japán  és Korea

A költségvetési tervezetéhez csatolt dokumentumok

A bevételi költségvetés részletezése

Minden minisztérium és ügynökség tervezett kiadásai

Jelentés az előző 3 év (mostanit is beleértve) végső pénzügyi jelentésének nettó és bruttó

mennyiségéről

Jelentés a az Állami Kincstár tőkéjéről, az előző 3 évben( mostanit is beleértve)

Jelentés: az állam nemzeti kötvényeiről, kölcsöneiről, a becsült egyensúlyról és az egy évben történt

közkötvények és kölcsönök visszafizetéséről

Jelentést kell készíteni az előző 3 év nemzeti vagyonáról, ennek az egyensúlyáról.

Jelentés a nyereségről, kiadásokról, profitról és veszteségről azoknál a vállalatoknál ahová a kormány

befektetett az előző 3 évben

Jelentés a bármilyen a Nemzeti Kincstárnál felmerülő költségről, beleértve a visszafizetés tervét.

Jelentés a folyamatos kiadásokról

Page 30: Japán  és Korea

II. Költségvetési eljárás a Parlamentben

KépviselőházBizottsága

Képviselőház egésze

TanácsosokHázának

Bizottsága

TanácsosokHázának egésze

Megegyezés esetén: Április 1-jénHatályba lép a költségvetés

Ha nem: Értekező Bizottság

Page 31: Japán  és Korea

Ideiglenes és módosított költségvetés

• Ideiglenes költségvetés:Kormány munkaképtelenségének elkerülése végett

• Módosítások: Országgyűlés, törvényi felhatalmazás alapján módosíthatja a költségvetés tervezetét, feltétele:

Legalább 50 tag a a Képviselőházból vagy 20 tag Tanácsosok Házából

Ahhoz, ami növeli a költségvetés teljes mennyiségét,a Kabinet beleegyezése szükséges

Csak a Kabinet nyújthat be költségvetési javaslatot DE!

Kabinetnek még sincs vétójoga az Országgyűlés általi módosítások felett

A végrehajtás az Országgyűlés összetételén alapszik, általában minden módosítás nélkül fogadják el a

költségvetést( II. vh. után összesen 4szer módosították)

Ha az Országgyűlés mégis módosítaná a kormány költségvetési tervezetét, az egyenértékű lenne a

kormányhoz rendelt bizalmatlansággal

Page 32: Japán  és Korea

Kiegészítő költségvetés

• Kiegészítő/ pót költségvetés:

A Kabinet készíti el és nyújtja be az Országgyűlésnek,

hogy pótolja a költségvetést azért, hogy egyensúlyba legyen a további kiadásokkal, vagy a szerződésekkel s hogy teljesíteni tudja azokat a követelményeket amik a költségvetés után keletkeztek,

költségvetés megalkotása után felmerülő okokból kell módosítani a költségvetésen

Például: Gazdaságösztönzés szükségessége, Egy természeti katasztrófa utáni felépülés miatt

Page 33: Japán  és Korea

A felhasználás és kölcsönök átvitele a következő évre: A felhasználás általában 1 év, kivétel ha

folyamatos kifizetésről van szó. Ilyenek például a szerkezeti és gyári munkák, amelyeknél

néhány évet igénybe vesznek a munkálatok, ezeknél az Országgyűlés előzetes döntése

szükséges. A folyamatos kiadás, nem haladhatja meg az egymást követő 5 évet.

Adók: Az alkotmány a végrehajtó hatalomtól megköveteli, hogy a Parlament előzetes

felhatalmazását kérje adózással és közbefektetések kiadásaival kapcsolatban.

Költségvetés kihirdetése: Nincs törvényi követelménye a kihirdetésnek, mert a költségvetés

nem tekinthető törvénynek, ami megkövetelné a kihirdetést. Az Alkotmány és a PFA előírja a

kormánynak, hogy tegye elérhetővé az elfogadott költségvetést.

Page 34: Japán  és Korea

Struktúra

• A PFA kiköti, hogy a költségvetés:

Adminisztratív Módon

Osztály Divízió

+Paragrafusok

(kwan)

cikkelyek(Kou)

PFA kiköti, hogy a költségvetés –adminisztratív módon és továbbá paragrafusokralegyen osztva a kifizetések célja szerint.A minisztériumokon belül a PFA előírja a kiadási paragrafusok cikkelyekre osztását.

Page 35: Japán  és Korea

III. Költségvetés végrehajtása

• Kabinet feladata a szakminisztereknek meghatározni a felhasználást

• Pénzügyminisztériumnak is kell készítenie egy végrehajtási irányelveket, ezt Kabinet jóváhagyja

• Szükségállapot: A Kabinet félretesz egy meghatározott mennyiségű összeget az eredeti költségvetésben, nem vonatkoztatva semmilyen konkrét okra- a pénzügyminisztériumé a feladat, hogy ezt használja

• A használatáról a PFA azt mondja: hogy a szakminisztereknek készíteniük kell egy dokumentumot, annak részletezéséről, hogy milyen okból használják ezt, a kiadások mennyiségéről és kalkulációkat, ami alapján felhasználják és ezt, Pénzügyminisztériumnak nyújtják be

• Ezek után a Pénzügyminisztérium ellenőrzi ezt. Majd amikor a Kabinet elfogadja a pénzügyminisztérium javaslatát, a kiadásnak elérkezhet az ideje.

• Miután azt az alapot használják, a szakminisztereknek el kell készíteniük egy jelentést, hogy használták a pénzt.

• Ok: rendkívüli katasztrófa, gazdasági problémák

Page 36: Japán  és Korea

Belső Ellenőrzés

A szakminiszterek pénzügyi tevékenysége a Pénzügyminisztérium ellenőrzése alatt áll.

A PFA előírja a szakminisztereknek, hogy a Pénzügyminisztérium által kiadott irányelvek szerint (amit a Kabinet fogadott el) hajtsák végre a költségvetésüket.

A belső ellenőrzési procedúrák a szakminiszterek irányelveiben vannak, és a belső ellenőrzés a Könyvvizsgálás témája is

Page 37: Japán  és Korea

IV. Könyvelés, pénzügyi jelentés

Kormány bankügyletei: A Nemzeti Kincstári Alap számla a Japán Banknál van, ahonnan az általános és

különleges számla bevételei be és kifizetődnek és ahonnan a kiadások mindkét számláról találkoznak.

Jelentési kötelezettség Az Alkotmány elvárja, hogy meghatározott időközönként, de legalább évenként, a

Kabinet tájékoztassa a Parlamentet és a nyilvánosságot a nemzeti pénzügyekről. – negyedéves- Országgyűlésnek

- hónaponta- a Kincstár Számla bevételeiről Éves beszámolók:• Pénzügyminiszter, pénzügyi év lezárását követően záró kimutatást/ beszámolót

készít• Ezt elküldik, a Kabinet jóváhagyása után, a Könyvvizsgáló Bizottságnak

ellenőrzésre-8 hónappal az lezárás után

Page 38: Japán  és Korea

V. Külső ellenőrzésKönyvvizsgáló Bizottság( BOA)

o Független a Kabinettől igazgatási, pénzügyi és kinevezési vonatkozásbano 3 biztosból és egy Általános Végrehajtóból állo A biztosokat a Kabinet jelöli ki, mindkét ház jóváhagyása mellett. o A BOA elnökét a Kabinet nevezi ki, a többi megbízottal egyetértésben.o 7 évre szól a kinevezésük, és 1szer újra választhatók. Mindkét Ház döntése mellett lehet őket

elmozdítani, ha képtelen ellátnia a feladatát mentális vagy fizikai akadály miatt, vagy megsérti a kötelességét.

Ellenőrzése lefedi:o A kormány kiadásait és bevételeit o Elfogadása és elosztása pénzeknek, javaknak és államkötvényeknek o A jogi vállalatok számlái, ahol az alaptőke fele a kormány befektetéseiből származik,o Azok az értékpapírok amiket a kormány tulajdonában vannak vagy felügyelete alatt vannak, és

pénzek és javak a kormány felügyelete alatto A direkt vagy indirekt kormányzati támogatásokban, ösztönző segélyekben vagy más pénzügyi

segítségben részesülő testületek számlái

Page 39: Japán  és Korea

A vizsgálat eredményei

Az 1947-ben született törvény a Könyvvizsgáló Bizottságról.( BOAA)

BOAA előírja a BOA-nak, hogy ellenőrizze az éves beszámolót, hogy megvédje az

hatékonyságot, és hogy kiigazítsa a hibákat a pontosság, gyakoriság, gazdaságosság és

teljesítmény tükrében.

A BOA ellenőrzésének eredményeként: ha egy hivatalnok a kormányzati munkájában súlyos

vesztséget okozott a kormánynak szándékosan vagy vétkes gondatlanságból, a hivatalnok

ellen, eljárást kezdeményezhet az illetékes szakminisztérium vezetőjénél vagy a hivatalnok

munkahelye szerinti illetékes személynél.

Page 40: Japán  és Korea

Korea:Költségvetési előkészítés és

előterjesztés a végrehajtásban

Page 41: Japán  és Korea

A költségvetés intézményei

A nemzeti költségvetés intézményei:

Elnöki Hivatal, Nemzet Gyűlés, Bíróság, Minisztériumok, Bizottságok, Ügynökségek.

Page 42: Japán  és Korea

A fiskális kapcsolatokat rendező főbb törvények

1961-es helyi megosztott adókról szóló tv.1971-es helyi oktatási adóról szóló tv.1963-as nemzeti segélyekről szóló tv.1990-es átengedett helyi forrásokról szóló tv.2003-as regionális egyensúly fejlesztéséről szóló

tv.

Page 43: Japán  és Korea

Költségvetési aggregátumok

jogi szerkezet nem tartalmaz rá pontos definíciót,

2003-ig utólagosan voltak elszámolva,2004 elején az Állami Tanács döntésével új

aggregátum rendszert vezettek be,mint kötelező irányelvek funkcionálnak.

Page 44: Japán  és Korea

Fiskális szabályok

Az Alkotmány megköveteli, hogy a kormányzat a Nemzet Gyűlés előzetes jóváhagyását kérje:

kötvények kibocsátásához, valamint hitelek felvételéhez.

Page 45: Japán  és Korea

Az előkészítés és az előterjesztés időbeosztása

a költségvetési év egybeesik a naptári évvel (január 1.-december 31.)

az időbeosztást a költségvetési eljárás szakaszaihoz az Alkotmány és az 1961-es a költségvetésről és elszámolósról szóló tv. Rögzíti.

Page 46: Japán  és Korea

Február vége:a tervek alávetése a kiemelkedő, folyamatban lévő projekteknek

Március 31. :a költségvetési előkészítés irányelveinek meghatározása

Május 31. :az írott költségvetés előkészítéseOktóber 2. :a költségvetési előterjesztés

alávetése a Nemzet GyűlésnekDecember 2. : Nemzet Gyűlés jóváhagyása.

Page 47: Japán  és Korea

A költségvetési terv részei

5 fő rész: Mellékletek: Általános rendelkezések:

irányelveket ad Bevételi és kiadási költségvetés:

részletes megállapításokat tartalmaz

Folyamatos kiadások: BAA határozza meg az eljárásokat

Kiadások átvitele a következő fiskális évre: a Nemzet Gyűlés előzetes jóváhagyásával

Jövőbeli kötelezettségek

Költségvetési előkészítési program

Bruttó és nettó elszámolása a költségvetésnek

Kincstári terhek Kimutatás az összes projekt

tervről A költségvetési szervek

személyzetének létszáma Kimutatás az állami tulajdon

értékéről Egyéb dokumentumok

Page 48: Japán  és Korea

Költségvetési eljárás a Parlamentben

1) A költségvetés felülvizsgálatát októberben kezdi meg a Nemzet Gyűlés

2) Elnöki beszéd a költségvetési tervezet alap irányáról, valamint főbb tartalmáról

3) Állandó bizottságok általi felülvizsgálat4) Képviselőház elnöke előterjeszti a tervezetet a

Pénzügyi Bizottságnak5) A Pénzügyi Bizottság vizsgálatának lezártával a

plenáris ülésen szavaznak .

Page 49: Japán  és Korea

Átmeneti költségvetés

Alkotmány intézkedik róla, abban az esetben, ha nem fogadják el a költségvetési

tervezetet.

A kormány az előző évi költségvetéssel összhangban és a Nemzet Gyűlés jóváhagyásával forrásokat biztosít az alábbi célokra:

1. az Alkotmány vagy törvény által létrehozott ügynökségek és hivatalok fenntartására és működtetésére

2. a kötelező kiadások végrehajtására,3. a korábban jóváhagyott projektek folytatására.

Page 50: Japán  és Korea

Módosítási hatáskör

Az Alkotmány rögzíti, hogy a Nemzet Gyűlés: nem emelheti meg a költségvetési tételek összegét és új tételeket sem hozhat létre.

A végrehajtás jóváhagyása nélkül, csak a tételek csökkentéséről dönthet szabadon, az előterjesztett adózási törvényjavaslatokat azonban korlátlan hatalma van módosítani.

Page 51: Japán  és Korea

Források jóváhagyása

az adók mértékét és típusát csak törvény határozhatja meg.

új adókat kivetni, vagy a meglévők szintjét módosítani csak a Nemzet Gyűlés jogosult.

Page 52: Japán  és Korea

A ráfordítások természete, szerkezete és időtartama

az irányvonalak határozzák meg, a költségvetésről és elszámolásról szóló törvény

előírja, hogy a költségvetési tervezetet tételenként osztályozzák,

a költségeket: fejezetekre, csoportokra, cikkekre és alcikkekre osztják( jelenleg 2200 cikk és 6000 alcikk van),

az átlagos időtartam 1 év, kivéve a folyamatos ráfordítások esetén,

bizonyos körülmények esetén, az el nem költött ráfordítások év végi átvitelét írja elő a törvény.

Page 53: Japán  és Korea

Köztartozások jóváhagyása

az 1949. évi közösségi adókról szóló törvény rendelkezik a tartozásokról

hitel felvételéhez és pénzügyi kötelezettséget keletkeztető szerződések megkötéséhez a Nemzet Gyűlés jóváhagyása szükséges

a törvény nem korlátozza a felvehető hitel összegét, viszont kötelezi a kormányt, hogy beszámolót készítsen a hitelfelvételekről a Nemzet Gyűlés számára.

Page 54: Japán  és Korea

Kihirdetés, közlemény és kiegészítő költségvetés

az elfogadott költségvetés az új fiskális év kezdetén automatikusan hatályba lép,

a nyilvánosság számára elérhető a Tervezési és Költségvetési Minisztérium, valamint a Nemzet Gyűlés honlapján.

alapos indok esetén a végrehajtás jogosult kiegészítő költségvetést készíteni,

számuk jogilag nincs korlátozva.

Page 55: Japán  és Korea

Költségvetés végrehajtása

a törvény kötelezi a minisztériumokat, hogy az MPB által kidolgozott irányelveknek megfelelően hajtsák végre költségvetésüket,

a minisztériumoknak költségvetés szétosztási tervet kell készíteniük,

ezen tervek alapján kell a megvalósítást lefolytatni, abban az esetben ,ha a költségek egy részét csökkenteni kell

vagy visszavonni, a kiegészítő költségvetést kell alkalmazni, a költségvetésnek tartalmaznia kell nem szétosztott alapokat,

az elháríthatatlan körülmények finanszírozására, a törvény szigorú limiteket ír elő a ráfordítások felhasználása

esetén.

Page 56: Japán  és Korea

Belső ellenőrzés

minden minisztérium rendelkezik önálló belső ellenőrzési egységgel,

a Tervezési és Költségvetési Minisztérium jogosult megvizsgálni, hogy a további minisztériumok pontosan hajtják-e végre költségvetésüket.

Page 57: Japán  és Korea

Kormányzati könyvelés

a kormány elszámolása pénztárállomány alapú, habár ez a törvényben nincs határozottan kikötve,

a Kincstári Alap kezeléséről szóló törvény előírja egy köz bankszámla létrehozását a Koreai Banknál,

erre a számlára kell befizetni minden bevételt és ugyanerről a számláról kell kifizetni minden kiadást,

a köz forrásoknak megvannak a saját pénzügyi forrásaik és a saját számlájuk a központi banknál.

Page 58: Japán  és Korea

Éves beszámolók és jelentések a MOFE készít végső beszámolót a központi

kormányzat tranzakcióriól, a minisztériumok kötelesek elkészíteni saját

beszámolóikat kiadásaikról és bevételeikről, szintén a MOFE készíti el az egységesített beszámolót,

melyet Állam Tanács megvitat, az elnök pedig jóváhagy,

ezt a későbbiekben az MPB-nek és a BAI-nak is előterjeszti.Az utóbbi elvégzi a felülvizsgálatot, majd visszaküldi,

az éves beszámolót 120 nappal a fiskális év vége előtt a Nemzet Gyűlés elé kell terjeszteni.

Page 59: Japán  és Korea

Külső ellenőrzés

Az Alkotmány az elnök felügyelete alatt hozta létre a Könyvvizsgáló Bizottságot, melynek meghatározta:

fő feladatait és intézményeit is.

A Bizottság 7 biztosból áll, akiket az elnök nevez ki, a

Nemzet Gyűlés és a Házelnök segítségével, aki könyvvizsgálói biztos is egyben.

Page 60: Japán  és Korea

Intézményi és hatásköri keretek

A Könyvvizsgáló Bizottságnak joga van ellenőrizni a központi, illetve a helyi önkormányzatokat, valamint azon vállalatokat, melyekben a kormány 50 % feletti tulajdonrésszel rendelkezik. Vizsgálatait közvetlen vagy közvetett módon végezheti. A Könyvvizsgáló Bizottságról és vizsgálatról szóló törvény ellenőrzési és vizsgálati hatáskört biztosít a biztosok számára.

Page 61: Japán  és Korea

Beszámolási kötelezettség és kiadvány

Alkotmány által előírt kötelezettség évente kell az elnöknek és a Nemzet GyűlésnekA kiadvány tartalmazza:• A kormány éves kiadási/bevételi beszámolóját• Az ellenőrzés során feltárt jog-, illetve

szabálysértéseket• A lefolytatott fegyelmi eljárások leírását valamint

azok eredményeit.

Page 62: Japán  és Korea

Büntetőszankciók

A fő büntetőeszközök:

1. Kötelezettség helyreállítása2. Fegyelmi eljárás megindítása3. Korrigálás kérése

Page 63: Japán  és Korea

Köszönjük a figyelmet!

Készítette: Bálint Anikó Iglár Viktória

Nyárádi Gergő