JAVÍTÓ VIZSGA – 12. FE

TEMATIKA:

• Koordináta-geometria (vektorok a koordináta-rendszerben, egyenes egyenlete, két egyenes

metszéspontja, kör egyenlete, kör és egyenes metszéspontjai)

• Sorozatok (számtani- és mértani sorozatok, kamatszámítás)

• Térgeometria (hasáb, henger, gúla, kúp, csonka gúla, csonka kúp, gömb felszíne és térfogata)

• Logika

A vizsgán függvénytáblázat és számológép használható!

A TÉMAKÖRÖKHÖZ AJÁNLOTT ÉRETTSÉGI TÍPUSÚ FELADATOK

KOORDINÁTA-GEOMETRIA:

http://www.studiumgenerale.hu/images/erettsegi/matek_temakor/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%B

Aj/k_mat_kord_fl.pdf

1, 2, 3, 4, 5, 7, 8, 9/b, c, 15, 17, 20, 21/a, 22, 23, 27, 28, 30, 31, 34

SOROZATOK:

http://www.studiumgenerale.hu/images/erettsegi/matek_temakor/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%B

Aj/k_mat_sorozatok_fl.pdf

• Számtani sorozatokhoz kapcsolódó feladatok: 2/a, 3, 5/a, 6, 7, 10, 12, 15, 17, 18, 22, 24, 25,

26, 39/a, 42

• Mértani sorozatokhoz kapcsolódó feladatok: 1, 4, 8, 11/c, 13, 14, 19, 23, 29/a, 35, 38

• Vegyes feladatok (számtani és mértani sorozat): 20, 21, 28, 37, 40/a,b, 43/a

• Kamatszámítás: 30, 32, 33, 34, 36

TÉRGEOMETRIA:

http://www.studiumgenerale.hu/images/erettsegi/matek_temakor/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%B

Aj/k_mat_tergeo_fl.pdf

• Hasáb és henger felszínéhez és térfogatához kapcsolódó feladatok: 5, 6, 7, 10, 14, 16, 21,

22, 23, 24, 25/a, 26/b, 28/a

• Gúla és kúp felszínéhez és térfogatához kapcsolódó feladatok: 2, 3, 8, 18/a, 19/a

• Csonka gúla és csonka kúp felszínéhez és térfogatához kapcsolódó feladatok: 17, 32/a)

• A gömb felszínéhez és térfogatához kapcsolódó feladatok: 1, 11

• Egymásba írt testek: 4, 12

• Összetett feladatok: 15, 20, 29/c, 33/a

LOGIKA:

http://www.studiumgenerale.hu/images/erettsegi/matek_temakor/K%C3%B6z%C3%A9p%C3%B

Aj/k_mat_logika_graf_fl.pdf

1/c, 15/b, 19, 20/c, 22, 25

A FELADATOK MEGOLDÁSAI ELLENŐRZÉS CÉLJÁBÓL MEGTALÁLHATÓAK:

http://www.studiumgenerale.hu/hu-Hu/erettsegik-temakor-szerint

TOVÁBBI FELADATOK

Árki Tamás, Konfárné Nagy Klára, Kovács István, Trembeczki Csaba, Urbán János: Sokszínű

matematika feladatgyűjtemény 11. (Mozaik Kiadó)

Koordinátageometria:

• Az egyenes egyenlete: 3641/b, 3644/d, 3657, 3658

• Két egyenes metszéspontja: 3672/a, 3673/b, 3675/a, 3675/a

• A kör egyenlete: 3693/e, 3694/a, 3695/b, 3699/a

Árki Tamás, Konfárné Nagy Klára, Kovács István, Trembeczki Csaba, Urbán János: Sokszínű

matematika feladatgyűjtemény 12. (Mozaik Kiadó)

Sorozatok:

• Számtani sorozat: 4085, 4087, 4088, 4091, 4102

• Mértani sorozat: 4116, 4117, 4121

• Kamatszámítás: 4135, 4137, 4138

Térgeometria:

• Területszámítás: 4245, 4246, 4277

• A hasáb és henger felszíne és térfogata: 4304, 4306, 4307, 4312, 4314, 4317

• A gúla és a kúp felszíne és térfogata: 4351, 4352, 4355, 4356, 4357

• A csonka gúla és a csonka kúp felszíne és térfogata: 4389, 4397, 4398, 4408, 4409, 4413

• A gömb felszíne és térfogata: 4423/a, 4424/a, 4427, 4433

A FELKÉSZÜLÉST SEGÍTIK MÉG:

A tanórákon kiosztott segédanyagok és feladatlapok, valamint a Mozaik Kiadó: Sokszínű

matematika 11. és 12. osztályos tankönyve.

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ KIDOLGOZOTT PÉLDÁKKAL

KOORDINÁTA-GEOMETRIA

• Vektorok a koordináta-rendszerben:

o Két vektor összegének koordinátái: legyen �⃗�(𝑎1; 𝑎2) é𝑠 �⃗⃗�(𝑏1; 𝑏2)

ekkor �⃗� + �⃗⃗�(𝑎1 + 𝑏1; 𝑎2 + 𝑏2)

pl. �⃗�(1; 3) é𝑠 �⃗⃗�(−2; 5), �⃗� + �⃗⃗�(−1; 8)

o Két vektor különbségének koordinátái: legyen �⃗�(𝑎1; 𝑎2) é𝑠 �⃗⃗�(𝑏1; 𝑏2)

ekkor �⃗� − �⃗⃗�(𝑎1 − 𝑏1; 𝑎2 − 𝑏2) vagy �⃗⃗� − �⃗�(𝑏1 − 𝑎1; 𝑏2 − 𝑎2)

pl. �⃗�(1; 3) é𝑠 �⃗⃗�(−2; 5), �⃗� − �⃗⃗�(3; −2) vagy �⃗⃗� − �⃗�(−3; 2)

o Vektorok számszorosának koordinátái: legyen �⃗�(𝑎1; 𝑎2) és 𝛼 ∈ ℝ

ekkor 𝛼 ∙ �⃗�(𝛼 ∙ 𝑎1; 𝛼 ∙ 𝑎2)

pl. �⃗�(1; 3) és α = -2, ekkor −2 ∙ �⃗�(−2; −6)

Ellentett vektor −�⃗� vagyis α = -1

pl. �⃗�(1; 3), ekkor −�⃗�(−1; −3)

o Vektor hossza: legyen �⃗�(𝑎1; 𝑎2), ekkor a vektor hossza |�⃗�| = √𝑎12 + 𝑎2

2

pl. �⃗�(−3; 4), ekkor |�⃗�| = √(−3)2 + 42 = √25 = 5

o Két vektor skaláris szorzata: legyen �⃗�(𝑎1; 𝑎2) é𝑠 �⃗⃗�(𝑏1; 𝑏2) és a két vektort közös

pontba felmérve, α az általuk bezárt szög (0° ≤ 𝛼 ≤ 180°)

(1) definíció: �⃗� ∙ �⃗⃗� = |�⃗�| ∙ |�⃗⃗�| ∙ cos 𝛼 → ha két vektor merőleges egymásra, akkor

skaláris szorzatuk 0, mivel cos 90° = 0.

(2) koordinátákkal: �⃗� ∙ �⃗⃗� = 𝑎1 ∙ 𝑏1 + 𝑎2 ∙ 𝑏2

pl. legyen �⃗�(1; 3) é𝑠 �⃗⃗�(−2; 5), mekkora szöget zár be egymással a két vektor?

skaláris szorzat meghatározása a koordináták segítségével (2):

�⃗� ∙ �⃗⃗� = 1 ∙ (−2) + 3 ∙ 5 = 13

két vektor hosszának meghatározása, hogy az (1)-es összefüggéssel szöget tudjunk

számolni: |�⃗�| = √12 + 32 = √10 és |�⃗⃗�| = √(−2)2 + 52 = √29

(1)-be helyettesítve: 13 = √10 ∙ √29 ∙ cos 𝛼

0, 7634 = cos 𝛼

𝛼 ≈ 40,24°

o Adott két pont A(𝑎1; 𝑎2) és B(𝑏1; 𝑏2), az A pontból B-be, illetve B pontból A-ba

mutató vektor koordinátái a következő módon számolható:

𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (𝑏1 − 𝑎1; 𝑏2 − 𝑎2) és a 𝐵𝐴⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (𝑎1 − 𝑏1; 𝑎2 − 𝑏2) (→ végpont koordinátáiból vonjuk

a kezdőpont koordinátáit)

pl. A(-2; 3) és B(4;-1), ekkor 𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (6; −4) és 𝐵𝐴⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (−6; 4)

o Két pont távolsága: Az A és B pontok távolsága megegyezik az 𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ vektor

hosszával. Azaz ha adott A(𝑎1; 𝑎2) és B(𝑏1; 𝑏2), akkor 𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (𝑏1 − 𝑎1; 𝑏2 − 𝑎2) és

𝐴𝐵 = |𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ | = √(𝑏1 − 𝑎1)2 + (𝑏2 − 𝑎2)2

pl. A(-2; 3) és B(4;-1), ekkor 𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (6; −4) és 𝐴𝐵 = |𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ | = √62 + (−4)2 = √52

o Szakasz felezőpontjának koordinátái: Adott A(𝑎1; 𝑎2) és B(𝑏1; 𝑏2) pontok által

meghatározott szakasz. Legyen a szakasz felezőpontja F.

𝐹 (𝑎1 + 𝑏1

2;𝑎2 + 𝑏2

2)

pl. A(-2; 3) és B(4; 1), ekkor F(1; 2)

o Szakasz harmadolópontjának koordinátái: Adott A(𝑎1; 𝑎2) és B(𝑏1; 𝑏2) pontok által

meghatározott szakasz.

A-hoz közelebbi harmadolópont koordinátái:

𝐻1 (2𝑎1 + 𝑏1

3;2𝑎2 + 𝑏2

3)

pl. A(-2; 3) és B(4; 1), ekkor 𝐻1 (0;7

3)

B-hez közelebbi harmadolópont koordinátái:

𝐻2 (𝑎1 + 2𝑏1

3;𝑎2 + 2𝑏2

3)

pl. A(-2; 3) és B(4; 1), ekkor 𝐻2 (2;5

3)

o Háromszög súlypontjának koordinátái: Legyen az ABC háromszög csúcsainak

koordinátái: A(𝑎1; 𝑎2), B(𝑏1; 𝑏2) és C(𝑐1; 𝑐2). Ekkor a súlypont koordinátái:

𝑆 (𝑎1 + 𝑏1 + 𝑐1

3;𝑎2 + 𝑏2 + 𝑐2

3)

pl. A(-2; 3), B(4; 1) és C(7; 2), ekkor S(3; 2)

• Egyenes egyenlete és két egyenes metszéspontja

o Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben:

▪ Irányvektor: Egy egyenes

irányvektora bármely, az egyenessel

párhuzamos, nullvektortól különböző

vektor. Jele: �⃗⃗⃗�(𝒗𝟏; 𝒗𝟐)

▪ Normálvektor: Egy egyenes

normálvektora bármely, az egyenesre

merőleges, nullvektortól különböző vektor. Jele: �⃗⃗⃗�(𝑨; 𝑩)

Az egyikből a másik úgy kapható, hogy a koordinátákat felcseréljük és az

egyiket ellentettjére változtatjuk.

pl. legyen egy egyenes két pontja A(1; -2) és B(4; -1)

az egyenes egy irányvektora pl. az �⃗� = 𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (3; 1) vagy �⃗� = 𝐵𝐴⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (−3; −1)

ezt ismerve az egyenes egy normálvektora: �⃗⃗�(1; −3) vagy �⃗⃗�(−1; 3)

o Az egyenes normálvektoros egyenlete: A koordináta-rendszerben elhelyezkedő

egyenes egyenlete egy olyan kétismeretlenes egyenlet, amelyet az egyenes P(x;y)

pontjainak koordinátái kielégítenek, más pontok koordinátái viszont nem elégítik ki.

Ha adott az egyenes egy 𝑃0(𝑥0; 𝑦0) pontja és egy normálvektora �⃗⃗�(𝐴; 𝐵) , akkor az

egyenes egynlete a következő alakban írható fel: 𝐴 ∙ 𝑥 + 𝐵 ∙ 𝑦 = 𝐴 ∙ 𝑥0 + 𝐵 ∙ 𝑦0.

pl. legyen 𝑃0(−3; 2) és �⃗⃗�(4; −1), ekkor az egyenes normálvektros egyenlete:

4𝑥 + (−1)𝑦 = −12 + (−2) 𝑣𝑎𝑔𝑦𝑖𝑠 4𝑥 − 𝑦 = −14

pl. legyen 𝑃0(−3; 2) és �⃗�(4; −1), ekkor az irányvektor átírható normálvektorrá a

korábbi módszerrel (koordinátákat felcseréljük és az egyik előjelét megváltoztatjuk)

�⃗⃗�(1; 4) pl., ekkor az egyenes normálvektoros egyenlete:

𝑥 + 4𝑦 = −3 + 8 𝑣𝑎𝑔𝑦𝑖𝑠 𝑥 + 4𝑦 = 5

pl. adott az egyenes két pontja A(1; -2) és B(3; 4). Az egyenesnek most két pontját is

ismerjük, az egyenlet felírásánál tetszőleges, hogy melyiket használjuk fel. Viszont

normálvektort nem ismerünk.

Először irányvektort tudunk felírni, hiszen 𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ vektor az egyenes egy irányvektora,

irányvektortból pedig tudunk normálvektort csinálni a korábbi módszerünkkel.

𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (2; 6) = �⃗� → �⃗⃗�(6; −2)

Az egyenes normálvektoros egyenlete ekkor, pl. A pont koordinátáit felhasználva:

6𝑥 − 2𝑦 = 6 + 4 → 6𝑥 − 2𝑦 = 10

pl. adott egy szakasz két végpontja A(1; -2) és B(3; 4). Írjuk fel a szakasz

felezőmerőlegesének egyenletét!

Szükségünk van az egyenes egy pontjára, mivel felezi a szakaszt, így a felező pont

pontja lesz az egyenesnek. 𝐹(2; 1)

Szükségünk van továbbá az egyenes egy normálvektorára, az A pontból B-be mutató

vektor megfelelő lesz, hiszen a szakasz és a felezőmerőleges derékszöget zár be

egymással, tehát �⃗⃗� = 𝐴𝐵⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗ (2; 6).

Az egyenes normálvektoros egyenlete tehát: 2𝑥 + 6𝑦 = 4 + 6 𝑣𝑎𝑔𝑦𝑖𝑠 2𝑥 + 6𝑦 = 10

o Két egyenes metszéspontjának koordinátái: A két egyenes metszéspontjának

koordinátái mindkét egyenes egyenletét kielégítik, ezért a két egyenes egyenletéből

álló kétismeretlenes lineáris egyenletrendszert kell megoldani és a megoldás adja meg

a metszéspont koordinátáit.

(Lineáris egyenletrendszert kétféleképpen tudunk megoldani (1) a behelyettesítés

módszerével, (2) az egyenlő együtthatók módszerével)

pl. legyen az egyik egyenes egyenlete: 2x + 3y = 1, a másik egyenesé x – 4y = -5.

Keressük a két egyenes metszéspontjának koordinátáit:

(1) módszerrel: a második egyenletből kifejezzük x-et: x = -5 + 4y és az első

egyenletbe x helyére ezt a kifejezést helyettesítjük, ezzel elérjük, hogy csak egy

ismeretlen szerepeljen az egyenletben, melyet meg tudunk oldani a korábbi

módszereinkkel:

2(-5 + 4y) + 3y = 1, a zárójelet felbontva: -10 + 8y + 3y = 1, összevonva: -10 + 11y

= 1, rendezve az egyenletet: 11y = 11, ahonnan y = 1. Visszahelyettesítve: x = -5 + 4

= -1

Tehát a metszéspont: M(-1; 1)

(2) módszerrel: a második egyenletet végig szorozzuk 2-vel, hogy az x-es tag

számszorzója a két egyenletben megegyezzen: 2𝑥 + 3𝑦 = 1

2𝑥 − 8𝑦 = −10}

A két egyenletet kivonva egymásból az x-es tagok kiesnek és újra csak egy

ismeretlennel kell dolgoznunk tovább:

2𝑥 + 3𝑥 − (2𝑥 − 8𝑦) = 1 − (−10) → 2𝑦 + 3𝑦 − 2𝑥 + 8𝑦 = 11 → 11𝑦 = 11 → 𝑦 = 1

Visszahelyettesítve egy korábbi egyenletbe: x = -1

o A kör egyenlete: Mivel a kört a síkon egyértelműen meghatározza a középpontja és a

sugara, ezért legyen adott a k kör K(u; v) középpontja és r sugara. A P(x; y) pont akkor és

csak akkor illeszkedik a körre, ha KP = r.

A kör egyenlete: (𝑥 − 𝑢)2 + (𝑦 − 𝑣)2 = 𝑟2

pl. Legyen egy kör középpontja K(1; -3) és sugara r = 4.

Ekkor a kör egyenlete: (𝑥 − 1)2 + (𝑦 + 3)2 = 16

pl. Legyen egy kör középpontja K(1; -3) és a kör egy további pontja P(2; 4).

A kör sugara meghatározható, ha kiszámítjuk a középpont (K) és a P pont távolságát.

𝑃𝐾⃗⃗ ⃗⃗ ⃗⃗ (−1; −7) → 𝑟 = |𝑃𝐾⃗⃗ ⃗⃗ ⃗⃗ | = √(−1)2 + (−7)2 = √50

Tehát a kör egyenlete: (𝑥 − 1)2 + (𝑦 + 3)2 = 50

pl. egy kör egy átmérőjének két végpontja A(-1, 3) és B(5; -5).

A kör középpontja az átmérő felezőpontja (hiszen tudjuk, hogy d = 2r)

K = F(2; -1)

sugara: 𝐴𝐹⃗⃗⃗⃗⃗⃗ (3; −4) → 𝑟 = |𝐴𝐹⃗⃗⃗⃗⃗⃗ | = √32 + (−4)2 = 5

Tehát a kör egyenlete: (𝑥 − 2)2 + (𝑦 + 1)2 = 25

o A kör és egyenes metszéspontjai: Egy kör és egy egyenes metszéspontjának koordinátái

mindkét alakzat egyenletét kielégítik, ezért a két alakzat egyenletéből álló kétismeretlenes

egyenletrendszert kell megoldani és a megoldás(ok) adja(ák) meg a metszéspont(ok)

koordinátáit.

Ebben az esetben csak a behelyettesítő módszer alkalmazható a megoldáskor!

Az egyenes a kört metszheti két pontban (ekkor az egyenes a kör egy szelője), az egyenes

a kört érintheti egy pontban (érintő), és lehet, hogy a körnek és az egyenesnek nincs

metszéspontja.

Mivel a kör egyenlete másodfokú, így a behelyettesítés után egy egyismeretlenes,

másodfokú egyenletet kell megoldani, melynek lehet két megoldása (két metszéspont),

lehet egy megoldása (egy metszéspont) és lehet, hogy nincs megoldása (nincs

metszéspont).

SZÁMSOROZATOK: jelölések a1 (a sorozat eső tagja), a2 (a sorozat második tagja), …, an (a

sorozat n-edik tagja, ahol n≥ 1 természetes szám).

• Számtani sorozat:

- Bármely két szomszédos tag különbsége állandó, azaz 𝑎𝑛+1 − 𝑎𝑛 = 𝑑.

d-t a sorozat különbségének vagy differenciájának nevezzük.

- Definíció: Tehát az (an) sorozatot számtani sorozatnak nevezzük, ha van olyan a és d szám,

hogy a1=a és an+1 = an + d, ha n≥1

𝑎1; 𝑎2 = 𝑎1 + 𝑑; 𝑎3 = 𝑎2 + 𝑑 = 𝑎1 + 2𝑑; 𝑎4 = 𝑎3 + 𝑑 = 𝑎1 + 3𝑑, …

Általánosan: 𝑎𝑛 = 𝑎1 + (𝑛 − 1) ∙ 𝑑

- A számtani sorozat első n tagjának összege: 𝑆𝑛 =𝑎1+𝑎𝑛

2∙ 𝑛

vagy az an-re vonatkozó általános alakot behelyettesítve: 𝑆𝑛 =2𝑎1+(𝑛−1)∙𝑑

2∙ 𝑛

- A sorozat bármelyik tagja felírható szomszédainak számtani közepeként:

pl. Egy számtani sorozat első tagja 5, különbsége pedig 3. a) Számítsuk ki a sorozat 10.

tagját, valamint b) az első 5 tagjának összegét! c) Tagja-e a sorozatnak a 305 és ha igen,

akkor hányadik?

a1 = 5, d = 3

a) a10 = a1 + (10-1)*d = a1 + 9d = 5 + 9*3 = 32

b) 𝑆5 =2∙5+(5−1)∙3

2∙ 5 = 55

c) 305 = a1 + (n-1)*d → 305 = 5 +(n-1)*3 → 300 = (n-1)*3 → 100 = n-1 → 101 = n

Mivel egy n≥1 természetes számot kaptunk megoldásnak , ezért tagja sorozatnak, méghozzá

a 101. tagja.

pl. Egy színházi nézőtéren a színpad felé haladva a székek száma soronként 4-gyel csökken.

Az első sorban 15 az utolsó sorban 99 szék van. Hány szék van összesen a nézőtéren?

a1 = 15, d = 4

Először határozzuk meg, hogy hány sor van a nézőtéren: an = a1+(n-1)·d, azaz

99 = 15+(n-1)·4 / -15

84 = (n-1)·4 / :4

21 = n-1 / +1

22 = n → A nézőtéren tehát 22 sor van.

𝑆22 =2∙15+21∙4

2∙ 22 =1254

pl. Egy számtani sorozat 12. tagja 62, 21. tagja pedig 116. Határozzuk meg a sorozat

különbségét és első tagját!

a12 = 62 és a21 = 116. A 21. tag felírható a megadott 12. tag és a különbség segítségével a

következő módon:

a21 = a12 + 9d

116 = 62 + 9d

54 = 9d

6 = d

a12 = a1 + 11d

62 = a1 + 11*6

-4 = a1

Vagy

a21 = a1 + 20d

a12 = a1 +11d

vagyis

116 = a1 + 20d

62 = a1 + 11d

Ezt megoldva, mint egy kétismeretlenes (a1, d) lineáris egyenletrendszert a korábbi

eredmények megkaphatóak.

• Mértani sorozat:

- Azokat a sorozatokat, amelyekben a második tagtól kezdve minden tag az előző elem

ugyanannyiszorosa, mértani sorozatnak nevezzük.

- Definíció: Az (an) sorozatot mértani sorozatnak nevezzük, ha van olyan a és q szám,

hogy a1 = a és 𝑎𝑛+1 = 𝑎𝑛 ∙ 𝑞 - Ha egy (an) mértani sorozat kezdőtagja a1, hányadosa (kvóciense) q, akkor a sorozat

𝑎2 = 𝑎1 ∙ 𝑞, 𝑎3 = 𝑎2 ∙ 𝑞 = 𝑎1 ∙ 𝑞2, 𝑎4 = 𝑎3 ∙ 𝑞 = 𝑎1 ∙ 𝑞3,… 𝑎𝑛 = 𝑎1 ∙ 𝑞𝑛−1

- Ha 𝑞 ≠ 0, akkor a mértani sorozat első n tagjának összege: 𝑆𝑛 = 𝑎1 ∙𝑞𝑛−1

𝑞−1

- Ha q = 1, akkor az összegképletet nem tudjuk használni. Mivel q = 1 esetén a mértani

sorozat minden tagja a1, így 𝑆𝑛 = 𝑛 ∙ 𝑎1.

- A sorozat bármelyik tagjának négyzete megegyezik szomszédainak szorzatával:

pl. a)

b) Mennyi a sorozat első 5 tagjának összege? c) Tagja-e a sorozatnak a 3072, ha igen,

akkor hányadik?

a) a6 = a5*q tehát 192 = 96*q, azaz q = 2

𝑎6 = 𝑎1 ∙ 𝑞5

192 = 𝑎1 ∙ 32

𝑎1 = 6

b) 𝑆5 = 𝑎1 ∙𝑞5−1

𝑞−1

𝑆5 = 6 ∙32 − 1

2 − 1= 6 ∙ 31 = 186

c) 3072 = 6 ∙ 2𝑛−1

512 = 2𝑛−1 → exponenciális egyenlet!!!

29 = 2𝑛−1 (mivel az exp. függvény szigorúan monoton)

9 = n-1

10 = n → Tehát tagja a sorozatnak, méghozzá a 10. tagja.

• Kamatszámítás:

pl. Év elején 20000 Ft-ot helyezünk el a bankban évi 4%-os kamatra. a) Mennyi pénzünk

lesz a bankban 5 év múlva? b) Mennyi idő alatt kétszereződik meg a pénzünk?

a) q =100+4

100= 1,04

1 év múlva: 20000·1,04

2 év múlva: (20000·1,04)·1,04 = 20000·1,042

3 év múlva: (20000·1,042)·1,04 = 20000·1,043

... 5 év múlva: (20000·1,044)·1,04 = 20000·1,045 = 24333,06

b) Az előbbi elgondolást folytatva: n év múlva: 20000·1,04n

Az akarjuk, hogy megkétszereződjön a pénzünk, tehát azt az n-t keressük, amire:

20000·1,04n = 40000 / :20000

1,04n =2 / exponenciális egyenlet, de nem tudjuk a 2-t 1,04 hatványaként felírni, tehát

vegyük mindkét oldal 10-es alapú logaritmusát

lg1,04n = lg2

A logaritmus azonosságainak felhasználásával:

n·lg1,04 = lg2 / :lg1,04

n = lg2/lg1,04 = 17,67 Azaz 18 év alatt kétszereződik meg a pénzünk.

TÉRGEOMETRIA – FELSZÍN- ÉS TÉRFOGATSZÁMÍTÁS

• Területszámítás

Ha a háromszög oldalai a, b és c, és ezekkel szemközti szögek rendre

α, β és γ

ma az „a” oldalhoz tartozó magasság

γ, az „a” és „b” oldal által közre zárt szög

R, a háromszög köré írt körének sugara

s, a háromszög kerületének fele

n - oldalú szabályos sokszög: felbontható egybevágó háromszögekre → 𝑇 = 𝑛 ∙ 𝑇ℎá𝑟𝑜𝑚𝑠𝑧ö𝑔

𝑇 = 𝑇𝑘ö𝑟𝑐𝑖𝑘𝑘 − 𝑇ℎá𝑟𝑜𝑚𝑠𝑧ö𝑔

• A testek felszíne és térfogata

LOGIKA

• A kijelentés olyan mondat, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis.

• Az egyszerű kijelentések többnyire egyszerű kijelentő mondatok, amelyekben nincsenek

logikai műveletek. Pl. Süt a nap./ Kati Zalában született. / Minden ember halandó./ Van gyűrűs

bolygó a naprendszerben.

• Összetett kijelentések összetett mondatokban jelennek meg.

Pl. Esik az eső és fúj a szél./ Kovács vagy Mészáros lőtt.

Ezek olyan állítások, amelyeket az ÉS, illetve a VAGY szavak kapcsolnak össze.

• A tagadás olyan logikai művelet, amely egy kijelentés igazságértékét ellentettjére változtatja:

a tagadás igazból hamisat, hamisból igazat csinál.

• Pl. Kijelentés: 3 osztója 2004-nek. (i)

Tagadás: 3 nem osztója 2004-nek. (h) vagy Nem igaz, hogy 3 osztója 2004-nek. (h) vagy

Nem áll fenn, hogy 3 osztója a 2004-nek. (h) vagy Nem teljesül, hogy 3 osztója a 2004-nek.

(h) vagy Hamis az, hogy 3 osztója a 2004-nek. (h)

• Minden ember matematikus. Tagadás: Van olyan ember, aki nem matematikus.

• Van olyan kutya, amelyik nyávog. Tagadás: Minden kutyára igaz, hogy nem nyávog.

Azaz: Egyik kutya sem nyávog.

• Pl. Minden fiú szereti a focit.

Válassza ki a fenti állítás tagadását az alábbiak közül!

A) Van olyan fiú, aki szereti a focit.

B) Nincs olyan fiú, aki szereti a focit.

C) A lányok szeretik a focit.

D) Van olyan fiú, aki nem szereti a focit.

E) A lányok nem szeretik a focit.

Megoldás: D