Embed Size (px)
Citation preview
Jelentés a bírósági szervezet korrupciós kockázatainak
felméréséről
2016.
2
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 4
2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK A BÍRÓSÁGI SZERVEZETRE
VONATKOZTATVA ............................................................................................................... 5
3. A BÍRÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER INTEGRITÁS RENDSZERÉNEK
JOGSZABÁLYI HÁTTERE ................................................................................................... 6
a. Magyarország Alaptörvénye .................................................................................................................. 6
b. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) ................................ 7
c. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) ............................................ 7
d. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) .................. 8
e. Az OBH elnökének döntései ................................................................................................................... 8
f. Etikai Kódex ........................................................................................................................................... 9
g. Ágazati jogszabályok ............................................................................................................................ 10
h. Nemzeti Korrupcióellenes Program ..................................................................................................... 10
4. NEMZETKÖZI IRÁNYMUTATÁSOK, AJÁNLÁSOK ÉS KAPCSOLATOK ...... 11
5. A BÍRÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER INTEGRITÁSA ÉS FELLÉPÉSE A
KORRUPCIÓVAL SZEMBEN ............................................................................................ 13
6. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET INTEGRITÁSA ............................................................. 15
a. A bírósági szervezet integritásának két dimenziója: ítélkezés és költségvetés ..................................... 15
b. A bírósági szervezet integritás térképe ................................................................................................. 16
7. INTEGRITÁS A VÉLEMÉNYEK TÜKRÉBEN ........................................................ 17
I. Nemzetközi felmérések ......................................................................................................................... 17 a. Igazságügyi eredménytábla..................................................................................................................... 17 b. Eurobarométer ....................................................................................................................................... 18 c. ENCJ ....................................................................................................................................................... 19 d. World Economic Forum ........................................................................................................................ 18
II. Hazai felmérések................................................................................................................................... 19 a. A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet felmérése ........................................................................... 19
3
b. Állami Számvevőszék ............................................................................................................................. 20 c. bírósági szervezetrendszeren belüli felmérések: ügyfél-elégedettség mérés és dolgozói elégedettség
kérdőív ............................................................................................................................................................. 20 d. A bírák integritás kérdőíve ................................................................................................................... 21
9. Összegzés, jövőkép ................................................................................................................................ 30
a. Érdekeltség feltárása (Összeférhetetlenség) ......................................................................................... 30
b. Átláthatóság .......................................................................................................................................... 32
c. Közbeszerzés ......................................................................................................................................... 33
d. Pályázati rendszer ................................................................................................................................ 34
e. Külső kapcsolatokról való döntés ......................................................................................................... 35
f. Tárgyi eszközök, biztonság ................................................................................................................... 37
MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 39
1. számú melléklet .......................................................................................................................................... 39
2. számú melléklet .......................................................................................................................................... 44
3. számú melléklet .......................................................................................................................................... 57
4
1. Bevezetés
Az integritás szó a latin in-tangere kifejezésből ered, többes jelentéssel bír: érintetlen,
sérthetetlen, feddhetetlen, értékvezérelt. Magát az „integritás” kifejezést a
társadalomtudományok használják, így etimológiai, szociológiai, filozófiai és jogi jelentéssel
is bír. A jogi-közigazgatási értelemben az integritás egy érték-fogalom, amely elsődlegesen
teljesítmények értékelésére szolgál és mind személyi, mind pedig szervezeti szinten
értelmezhető. Az integritás-alapú szervezeti működés és az ennek megfelelő dolgozói
magatartás (személyi integritás) erősítése a korrupció megelőzésének, a korrupciós
kockázatok mérséklésének és mindenféle egyéb hivatali hatalommal való visszaélés
megakadályozásának az egyik leghatékonyabb eszköze. Következtetésképpen egy szervezet
kizárólag abban az esetben őrizheti meg hosszú távon az integritását, illetőleg emelheti azt
egy magasabb szintre, ha rendszeres időközönként felméri, illetőleg felülvizsgálja a rá
vonatkozó korrupciós kockázatokat és kiépíti a megelőzésükhöz, kezelésükhöz szükséges
kontrollmechanizmusokat. Fontos azonban megjegyezni, hogy a korrupciós kockázatok
felmérése és kezelése érdekében tett szervezeti lépések kizárólag akkor vezethetnek
eredményre, ha ezek mellett az átláthatóság, illetőleg a nyilvánosság gyakori és hiteles
tájékoztatása is jellemzi az adott szervezetet.
Maga a korrupció - melyet sokan tévesen az integritássértés szinonimájaként használnak - az
integritássértés legszélsőségesebb megnyilvánulási formája. A korrupció vizsgálata során meg
kell különböztetnünk a személyi, illetve a tárgyi oldalt, így vizsgálnunk kell az elkövető
hierarchiában elfoglalt pozícióját, a korrupció tárgyának az értékét, továbbá magát a korrupt
cselekményt. A bírósági szervezeten belül esetlegesen megjelenő korrupció nem csak az adott
döntéshozatal pártatlanságát befolyásolja, hanem a bíróságba vetett bizalmat is rombolhatja.
Mivel a bírói függetlenség a jogállam „álló csillaga” , ezért a bírói és bírósági döntéshozatal
integritása kiemelkedő jelentőséggel bír. A függetlenséget a Bszi. 3.§-a a következőképpen
fogalmazza meg: „A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján
meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem
befolyásolhatók és nem utasíthatók.”
Az Alaptörvény 25. Cikkének (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy „A bíróságok
igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi.” A bírósági
szervezeten belül a központi igazgatás, és a helyi igazgatási vezetők felelőssége az, hogy
biztosítsák a bírói és igazgatási jellegű döntéshozatal integritását. A bírók és a bírósági
szervezet működésének célját és értékrendjét az Alaptörvény és a sarkalatos törvények
alapvetően meghatározzák. A 2012. évi igazgatási modell váltás egyik eredménye az a
törvényi felhatalmazás és kötelezettség, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének meg
kell határoznia a bírósági szervezet stratégiai céljait. Ezek a következők:
A bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, a független bírók magas
színvonalon és időszerűen ítélkezzenek.
Az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása.
A tárgyi feltételek biztosítása, azok optimális elosztása és hasznosítása.
A bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi
kiszámítottsága és ellenőrzöttsége.
5
A bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése.
A képzési rendszer fejlesztése, együttműködés a többi hivatásrenddel.
A személyi és szervezeti integritás megőrzése feltételezi a bírósági szervezet integritási
térképének elkészítését. Ez annak a feltárását jelenti, hogy a személyeket vagy szervezetet
érintően milyen integritási veszélyhelyzetek vannak az adott folyamat természetéből adódóan.
Ezek után lehet azt vizsgálni, hogy miféle események, körülmények és folyamatok azok,
amelyek növelhetik a veszélyeztetettséget, és mik azok, amelyekkel ezek a veszélyhelyzetek
csökkenthetők.
Fontos kiemelni, hogy a korrupció az integritás sérelmének szélsőséges megnyilvánulása.
Ebből következően nemcsupán az integritás sérelme elllen, de az ellen a jelenség ellen is
határozottan fel kell lépni, amely az integritás sérelmének minden lehetséges és tényleges
megvalósulását a „korrupció” fogalma alá sorolja. Ez a megközelítés ugyanis végsősoron az
állami szervek és szereplők működése iránti bizalom teljes és végletes megrendítését
eredményezheti. Ezért is lényeges az integritás és a korrupció tárgykörének megközelítés
során különséget tenni a folyamatok objektiv ismérvei (szabályozottság, mutatószámok stb) és
a folyamatok szereplőinek, vagy külső megfigyelőinek érzületei között. Utóbbit ugyanis az
ismeretek hiánya, a nyilvánosság hiányosságai, a média befolyásoló hatása sokszor inkább
meghatározza, mint a folyamatok megvalósulásának tényleges mikéntje. Ez ugyanakkor
rámutat arra a lényeges körülményre, hogy az integritás fenntartásában és megerősítésében –
bármely folyamatról is legyen szó – az átláthatóságnak, a kiszámíthatóságnak és a
nyilvánosságnak kiemelt jelentősége van. Ezeket minden folyamatnál a szabályozás, vagy a
gyakorlat lényegi szempontjának kell tekinteni.
2. Fogalom meghatározások a bírósági szervezetre vonatkoztatva
Átláthatóság és számonkérhetőség: a bírósági szervezet – a jogszabály által meghatározott
keretek között – bárki számára lehetővé teszi a rá vonatkozó adatoknak és a működésének
megismerését, továbbá elszámoltathatóságát
Bíróságok: az igazságszolgáltatás feladatát Magyarországon a Kúria, az ítélőtáblák, a
törvényszékek, a járási és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok látják el.
Ellenállóképesség: azt tükrözi, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült
kontrollok, illetve, hogy azok ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket.
Eredendő korrupciós veszélyeztetettségi tényezők: olyan tényezők, melyek a szervezet
jogállásából, feladatköreiből és a szervezetben dolgozó személyek életkörülményeiből
fakadnak (pl. családi, gazdasági).
Etikus szervezeti kultúra: olyan szervezeti jellemző, mely megköveteli a szervezetben
dolgozóktól az erényes és szervezeti céloknak megfelelő viselkedést, az ily módon elvárt
magatartást a szervezet hatékony mechanizmusokkal segíti elő, illetve adott esetben akár ki is
kényszeríti.
6
Integritás: a bíróság, a bírósági szervezet és a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró
és igazságügyi alkalmazott befolyásmentes, feddhetetlen, a jogszabályi előírásoknak, valamint
az OBH elnökének utasításában és ajánlásában meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és
elveknek való megfelelése és mindezeknek megfelelő magatartás, szervezeti működés.
Integritássértés: a bíró, az igazságügyi alkalmazott részéről megvalósított magatartás,
tevékenység, mulasztás által beálló következmény, állapot (szubjektív) vagy a bírótól, az
igazságügyi alkalmazottól független külső tényezők által elkövetett befolyásolás (objektív).
Korrupció: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.)
XXVII. Fejezetén belüli tényállások, és ezen belül a kötelezettség vagy joggyakorlás
elmulasztásának, hivatali helyzettel való visszaélésnek, a hatáskör túllépésének ígérete,
megtörténte vagy erre vonatkozó felhívás megfogalmazása jogtalan előny ellenében, vagy
ennek reményében.
Korrupciós kockázat: a korrupció bekövetkezésének lehetősége.
Korrupciós kockázatelemzés: egy olyan analitikus módszer, amely az adott szervezetben
előforduló lehetséges kockázatokat és forrásaikat beazonosítja, kiértékeli és iránymutatást ad
a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatosan.
Korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők: az eredendő veszélyeztetettségi
tényezőkön felül megjelenő mutatók, melyek az egyes intézményi sajátosságokból fakadnak.
Országos Bírósági Hivatal: az Alaptörvény szerint a bíróságok központi igazgatási feladatait
ellátó szerv.
Országos Bírói Tanács: az Alaptörvény szerint bíróságok központi igazgatásának
felügyeletét testületként ellátó szerv.
Személyi integritás: feddhetetlenséget, továbbá olyan viselkedést és cselekedeteket feltételez
az adott személy részéről, melyek által hű marad a saját értékrendjéhez.
Szervezeti integritás: az adott intézmény, szervezet kitűzött céljainak és értékrendjének
megfelelően látja el feladatait, működése átlátható, etikus, számon kérhető, feddhetetlen. A
szervezet munkatársainak viselkedése összhangban áll a szervezeti célokkal, azonosulni
tudnak az intézmény értékrendjével és mindennapi döntéseiket a szervezeti értékrend szem
előtt tartásával hozzák meg.
3. A bírósági szervezetrendszer integritás rendszerének jogszabályi háttere
a. Magyarország Alaptörvénye
Magyarország Alaptörvénye szabályozza a bíróságok jog- és hatáskörének, szervezetének,
ítélkezésének, továbbá a bírák függetlenségének legfontosabb kérdéseit, ezzel a legmagasabb
jogforrási szinten deklarálva a bírósági szervezet szervezeti és személyi integritását.
7
Az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdése világosan kimondja, hogy „A magyar állam
működése a hatalom megosztásának elvén alapszik”, a 26. cikkben foglaltakból pedig
egyértelműen következik, hogy az igazságszolgáltatási funkciót betöltő bíró - aki önmagában
és függetlensége birtokában testesíti meg a bírói hatalmat - a semlegességet és állandóságot
képviselő hatalmi ág.
Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek
vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a
törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket. Nem lehetnek
tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet. A függetlenségüket biztosítja az is,
hogy a hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
Az Alaptörvény értelmében Magyarországon az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtábla, a
törvényszék, a járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság gyakorolja. A bírósági
szervezet szakmai és igazgatási vezetése elválik egymástól. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
Az Alaptörvény 25. cikk (5) bekezdése a bíróságok központi igazgatásának feladatait az
Országos Bírósági Hivatal elnökére ruházta azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsot
felügyeleti szervként – döntési jogosítványokkal is felruházva – hatalmazta fel.
b. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
(Bszi.)
Az igazságszolgáltatás független működésének, az államhatalmi ágak elválasztása elvének
alapvető garanciáját jelenti a bírák függetlenségének rögzítése. E körben a törvény az -
Alaptörvénnyel összhangban, - Alaptörvény rendelkezését mintegy kibontva kimondja a
bírák és az ülnökök a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az
ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók, nem utasíthatók és
kizárólag a jogszabályoknak alárendelten végzik az ítélkezést.
A bírósági szervezeten belüli integritás minél teljesebbé tétele érdekében a törvényben
pontosan meghatározásra kerültek a bíróságok központi igazgatásáért felelős OBH elnökének,
a bírósági vezetőknek, a bíróságok szakmai irányításáért és a jogegység megteremtésért
felelős Kúria elnökének, valamint a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó
OBT-nek a jogai és kötelezettségei.
c. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.)
A hivatkozott törvény számos integritásra vonatkozó, illetőleg ahhoz kapcsolódó rendelkezést
tartalmaz az alábbi főbb témákban: a bírói kinevezés feltételei, a bírói pályázati eljárás,
pályaalkalmassági vizsgálat, a bíró jogai és kötelezettségei, a bíró munkájának értékelése és
az alkalmatlansági eljárások, a bíró fegyelmi felelőssége, a bírák javadalmazása,
összeférhetetlenségi esetek, vagyonnyilatkozat.
A törvény azon túlmenően, hogy kimondja a bírák függetlenségét, alapelvként rögzíti azt is,
hogy a bíró a bírósági szervezet tagja. A bíró függetlenségét kiegyensúlyozó elv, hogy a bíró
ítélkező tevékenységét egy szervezet tagjaként folytatja. Ennek kiegyensúlyozó szerepe abban
nyilvánul meg, hogy a bíró egy többszintű szervezeti rendszerben működik, a törvények által
meghatározott esetekben a társasbíráskodás keretei között jár el, és a törvények által
meghatározott döntés felülvizsgálati rendszernek alávetve határoz.
8
A személyi integritási szempontból kiemelt jelentőséggel bír, hogy a jogszabály alapján a
bírákat az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg.
A törvény szabályozza a bírói kinevezés feltételeit, valamint a bírói pályára való alkalmassági
vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket. A pályaalkalmassági vizsgálaton valamennyi bírói
álláshelyre pályázónak részt kell vennie. A vizsgálatnak egészségi, fizikai és pszichikai része
is van. Annak érdekében, hogy a bírói álláshelyeket betöltők a velük szemben támasztott
követelményeknek és a kihívásoknak leginkább megfelelőbb személyek legyenek, vizsgálni
kell, hogy rendelkeznek-e a bíró személyiségének intelligencia- és karakterjellemzőivel.
A bírói álláshelyet főszabály szerint csak nyilvános bírói pályázati eljárás útján lehet
betölteni, kivéve a törvényben meghatározott eseteket. (pl. munkaügyi jogvita alapján bírói
tisztségébe visszahelyezett bíró kinevezése) A nyilvános pályázati felhívásnak – amelyet az
esélyegyenlőség és átláthatóság érdekében a Bírósági Közlönyben és a bíróság internetes
honlapján hozzáférhetővé kell tenni – a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt
és a pályázat elbírálásának határidejét is tartalmaznia kell. A pályázat elbírálása
többlépcsőben zajlik, abban több bírói testületnek és különféle szintű bírósági vezetőknek a
törvényben meghatározott jogkörei vannak.
A törvény rendkívül szigorú és szerteágazó összeférhetetlenségi okokat nevesít a bírák
vonatkozásában. Ezek, a bírósági függetlenség és pártatlanság érdekében hozott
rendelkezések, melyek biztosítják a befolyásolástól mentes, kizárólag szakmai szempontok
által vezérelt ítélkezést egyrészt kiemelt jelentőséggel bírnak a bírósági szervezet
integritásának még teljesebbé tétele szempontjából, másrészt pedig hozzájárulnak a
társadalom bírósági szervezetbe vetett közbizalmának megőrzéséhez, erősítéséhez.
d. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról 1997. évi LXVIII.
törvény (Iasz.)
Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony jellege is megköveteli a tárgyilagos
ügyintézést és a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet. Ezért az igazságügyi
alkalmazottak függetlenségének biztosítása érdekében a törvény velük szemben kapcsolatosan
is megfogalmaz összeférhetetlenségi okokat. Így például az igazságügyi alkalmazottak sem
viselhetnek pártban tisztséget, bizonyos kivételektől eltekintve párt nevében vagy érdekében
közszereplést nem vállalhatnak.
Integritási szempontból is egyfajta kontrollt biztosít a szervezetben dolgozók felett, hogy az
Iasz. alapján az igazságügyi alkalmazottak munkáját – az írnokok és a fizikai dolgozók
kivételével - a jogszabályban rögzített időközönként kötelezően értékelni kell. A minősítés
célja az igazságügyi alkalmazott szakmai tevékenységének megítélése, az ezt befolyásoló
ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
e. Az OBH elnökének döntései
A fenti jogforrásokon túlmenően számos OBH utasítás, OBH ajánlás és OBHE határozat
tartalmaz személyi és szervezeti integritással kapcsolatos rendelkezéseket. A Magyar
Hivatalos Értesítőben, illetve a Bírósági Közlönyben is közzétett szabályozók többek között a
következők:
9
- 3/2016. (II. 29.) OBH utasítás a bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló
szabályzatról
- 5/2016. (V.20) OBH utasítás a „Bíróságok fejezet” alá tartozó intézmények
közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról
- 8/2015 (XII.12.) OBH utasítás a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat
részletes szempontjairól szóló szabályzatról
- 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal
gazdálkodásáról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás módosításáról)
- 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról
- 5/2015. (IX. 30.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal
gazdálkodásáról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás módosításáról)
- 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal
gazdálkodásáról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás módosításáról)
- 3/2014. (I. 23.) OBH utasítás a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos
eljárásról szóló szabályzatról szóló 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítás módosításáról
- 1/2014. (I. 17) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal
gazdálkodásáról szóló szabályzatról szóló 5/2013. (VI. 26.) OBH utasítás a bírák,
igazságügyi alkalmazottak részére kifizethető, alapilletmény jellegűnek nem minősülő
egyes rendszer
- 11/2013. (XII. 31.) OBH utasítása az Országos Bírósági Hivatal Szervezeti és
Működési Szabályzatáról
- 9/2013. (X. 18.) OBH utasítás a bírák vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről
és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt adatok védelméről szóló 22/2012. (XI.
23.) OBH utasítás módosításáról
- 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal
gazdálkodásáról szóló szabályzatról
- 24/2012. (XI. 23.) OBH utasítás az Országos Bírósági Hivatalban szolgálatot teljesítő
igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, őrzéséről,
nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről
- 23/2012. (XI. 23.) OBH utasítás az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat
tételéről, átadásáról, őrzéséről, nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes
adatok védelméről
- 22/2012. (XI. 23.) OBH utasítás a bírák vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről
és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről
- 234/2012. (VII.24.) OBHE számú határozata „A bírósági Integritási Munkacsoport”
működéséről és a Bjt. 29.§ (2) bekezdése alapján bíró kijelöléséről
- 24/2012. (XI. 23.) OBH utasítás az Országos Bírósági Hivatalban szolgálatot teljesítő
igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételéről, átadásáról, őrzéséről,
nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről
- 19/2012. (X. 18.) OBH utasítás az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII: törvény alkalmazásáról
- 14/2012. (X. 18.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal
honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, főbb feladatairól, továbbá
tevékenységének irányításáról
- 7/2012. (IV. 25.) OBH utasítás a bírósági épületekben tartózkodás szabályairól, a
bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeiről szóló szabályzatáról
f. Etikai Kódex
10
A bírósági szervezet integritásának minél teljesebbé tétele felé vezető úton kiemelt
jelentőségű lépés volt a Bszi. rendelkezésének 2014. évi módosítása, majd ezt követően az
Országos Bírói Tanács által elfogadott és 2015. január 1-jén hatályba lépett Etikai Kódex. A
kódex hatálya a Magyarországon dolgozó bírákra terjed ki, de iránymutatásul szolgál az
igazságügyi alkalmazottak, ülnökök számára egyaránt. A kódex hét cikkben foglalja össze az
elvárásokat, a függetlenség, az összeférhetetlenség, a méltóság, a gondosság, a tisztesség, a
tisztelet, és az együttműködés elve köré csoportosítva őket. (Lásd. 1. számú melléklet)
g. Ágazati jogszabályok
A fentebb felsoroltakon túlmenően természetszerűleg még számos olyan ágazati jogszabály
van, amely közvetve vagy közvetlenül a bírósági szervezet, illetőleg a bírák és igazságügyi
alkalmazottak integritásával kapcsolatosan határoz meg követelményeket. Ezen jogszabályok
a teljesség igénye nélkül az alábbiak:
- az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban,
2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2014. évi
LXVIII. törvény
- a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való
létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2011.évi XXV. törvény
- 2014. január 1-től hatályos a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi
CLXV. törvény
- a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései
- az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
- az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit
érintő korrupció elleni küzdelemről szóló, 1997. május 26-án kelt egyezmény
kihirdetéséről szóló 2005. évi CXV. törvény
- az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt, Korrupcióról szóló
Polgári Jogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2004. évi L. törvény
- az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló
Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény
- az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény
- a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
- a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
- a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
- a Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016.
évre vonatkozó terve elfogadásáról szóló 1336/2015. (V.27.) Korm. határozat
- a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012.
(IV. 6.) Korm. határozat
- Magyarországnak a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi
kezdeményezés keretében teendő vállalásairól szóló akcióterv jóváhagyásáról szóló
1080/2013. (II. 25.) Korm. határozat
h. Nemzeti Korrupcióellenes Program
11
A Kormány megalakulásától kezdve egyik legfontosabb feladatának tekinti az állam iránti
bizalom növelését, valamint a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenállóképességének
növelését a korrupció felderítése és a bűnösök elszámoltatása útján. A Közigazgatás
Korrupció-megelőzési Programja, amelynek közzétételére a korrupció elleni kormányzati
intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló
1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozattal került sor. A 2012-2014. közötti cselekvési időszak
elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek
visszaszorítását célozta meg. Ezt a koncepciót a Nemzeti Korrupcióellenes Program (2015-
2018) (a továbbiakban: Program) tovább folytatja oly módon, hogy az általános
célkitűzésekhez igazodóan ezúttal már a kormányzaton kívüli szereplőket is orientálni
kívánja. A Nemzeti Korrupcióellenes Program lefekteti a korrupció elleni kormányzati
cselekvés főbb alapelveit, a cselekvési irányok meghatározásához szükséges elvi-módszertani
alapokat, kitűzi az általános célokat és kitér a kapcsolódási, lehatárolási kérdésekre. A
helyzetértékelés keretében összefoglalja a korrupció elleni fellépés magyarországi fejlődését,
a korrupció megelőzésére tett kormányzati intézkedéseket, korrupciós elemzéseket, indexeket
mutat be, foglalkozik a nemzetközi szervezetek megállapításaival, továbbá áttekinti a főbb
nemzetközi antikorrupciós és integritás trendeket.
4. Nemzetközi iránymutatások, ajánlások és kapcsolatok
A bírósági szervezet és azon belül az Országos Bírósági Hivatal a bíróság személyi és
szervezeti integritásának megteremtése során kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi
iránymutatásokra és ajánlásokra. Ennek keretében a bíróság számos nemzetközi szervezettel
működik együtt, azok munkáját tagként vagy megfigyelőként segíti, ezzel is jelezve
elköteleződését a téma fontossága iránt.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció Elleni Egyezménye Magyarország
vonatkozásában 2005. december 14-én lépett hatályba. Az Egyezmény 11. Cikkének 1. pontja
kimondja: „Szem előtt tartva a bíróság függetlenségét és meghatározó szerepét a korrupció
felszámolásában, a részes államok – saját jogrendszerük alapelveinek megfelelően és a bírói
függetlenség sérelme nélkül – a bíróság tagjainak becsületességét és a bírói korrupció
megelőzését elősegítő intézkedéseket hoznak. Ezek az intézkedések szabályokat
tartalmazhatnak a bíróság tagjainak magatartására vonatkozóan.”
2010-ben az ENSZ, az Interpol és az OLAF kezdeményezése alapján jött létre a Nemzetközi
Korrupcióellenes Akadémia (IACA), mely továbbképzési, kutatási és együttműködési
lehetőséget nyújt a kormányzati, rendőri szerveknek, bírói testületeknek, nem kormányzati
szervezeteknek, kutatóknak és magánvállalatoknak.
Az ENSZ-nek az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó Alapelvei előírják, hogy
„valamennyi kormányzati és egyéb intézmény köteles tiszteletben tartani és érvényesíteni a
bírói függetlenséget”. A bírói magatartás bangalore-i alapelvei kimondják: „a bírói
függetlenség a jogállamiság előfeltétele és a tisztességes eljárás alapvető garanciája”.
Az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága 1997. november 6-án (97) 24. számú határozatával
fogadta el A korrupció elleni küzdelem 20 irányelvét. Az igazságszolgáltatásra leginkább
a 3. irányelv vonatkoztatható, mely szerint: „ A Miniszteri Bizottság biztosítja, hogy a
korrupciós bűncselekmények megelőzésében, nyomozásában, vádemelésében és ítélkezésben
felelős személyek feladataik teljesítésének megfelelő függetlenséget és önállóságot élvezzenek,
legyenek mentesek a jogellenes befolyásolástól és hatékony eszközökkel rendelkezzenek a
12
bizonyítékok beszerzése, a korrupció ellen küzdő hatóságokat segítő személyek védelme és a
nyomozás bizalmas jellegének megőrzése tekintetében;”
A határozat az által vált irányadóvá a Magyar Állam számára is, hogy Magyarország az
Országgyűlés 49/1999. (VI.3.) OGY számú határozata nyomán csatlakozott a „Korrupció
Elleni Államok Csoportjához” (GRECO). A GRECO ajánlásokat tesz közzé és szakértői
országértékelések alapján figyeli az egyes tagállamok egyezménybeli teljesítéseit.
Az Európa Tanácsnak az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága
(CEPEJ) fő célja az igazságszolgáltatás minőségének javítása, annak hatékonyabbá,
gyorsabbá tétele. Ennek elérését különféle tudományosan elismert, más területeken is
alkalmazott módszerekkel igyekszik segíteni, melynek keretében több más európai
intézménnyel, szervezettel is együttműködik. A referenciabíróságok („pilot courts”)
rendszerét a CEPEJ azzal a szándékkal hozta létre, hogy az egyes bíróságokon kipróbált és
bevált módszereket szélesebb körben is megismerhetővé és alkalmazhatóvá tegye.
Magyarországról az OBH elnöke referencia bíróságként a Veszprémi Törvényszéket jelölte
ki.
1997-ben született meg az Európai Közösségek tisztviselőit, valamint az Európai Unió
tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény.
Az EU intézményrendszerében 1999-ban hozta létre az Európai Csalás Elleni Hivatalt
(OLAF), melynek fő feladata az EU pénzügyi érdekeinek védelme, küzdelem a csalás,
korrupció és egyéb pénzügyi vonatkozású jogellenes tevékenységek ellen. Az OLAF hármas
küldetési rendszere a következő: 1. a csalás, korrupció, illetve egyéb pénzügyi vonatkozású
törvénybe ütköző tevékenységek elleni küzdelmével védi az Európai Unió pénzügyi érdekeit;
2. az európai uniós tisztviselők által elkövetett súlyos kötelességszegések akár fegyelmi, vagy
büntetőjogi felelősségre vonást is eredményező kivizsgálásával védi az európai intézmények
szabályszerű működésébe vetett bizalmat; 3. támogatja az Európai Bizottságot a csalás-
megelőzési és felderítési stratégiák, eljárások kidolgozásában, fejlesztésében és
megvalósításában. Hatáskörét tekintve az OLAF kizárólag olyan ügyekben járhat el, amelyek
EU-s forrásokkal hozhatók összefüggésbe, ezzel kapcsolatban belső és külső vizsgálatokat
folytathat le.
Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) egy szakmai szervezet, a
tagság nyitva áll valamennyi olyan Európai Uniós tagország nemzeti szintű bírói tanácsa előtt,
amely független a törvényhozó illetve a végrehajtó hatalomtól, vagy amely önálló és felelősen
biztosítja a független igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. A magyar bírósági szervezet
2012-től megfigyelőként vett részt az ENCJ munkájában, majd 2015-től a szervezet teljes
jogú tagjává vált. Az ENCJ 2015-2016. Munkaterve szerint három munkacsoport került
kialakításra, melyeknek témái: „Az igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének és
elszámoltathatóságának értékelése az EU eredménytábla adataira is figyelemmel”, „Közös
sztenderdek megállapítása: a civil társadalom szerepe, részvétele a bírósági igazgatásban”,
valamint a „Igazságszolgáltatás finanszírozása”.
1993-ban Berlinben jött létre a Transparency International (TI) civil szerveződés, melynek
célja a korrupció elleni küzdelem egyfajta „világkoalíció” kialakításával. A TI jelenleg több
mint 100 országban rendelkezik alapszervezettel, elsősorban a politikai korrupció leküzdése
érdekében hozták létre.
13
5. A bírósági szervezetrendszer integritása és fellépése a korrupcióval szemben
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a jogszabályi keretek között folyamatosan fejleszti azt a
vezetési és irányítási rendszert, amely biztosítja a bíróságok integritását. Ennek keretében
számos intézkedésre került sor a bírósági szervezeten belül az elmúlt években.
2012. évben Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a jogszabályi
kötelezettségeinek eleget téve 2012. évben hat stratégiai célt
hirdetett meg, és ezek egyike, a bírósági szervezet integritása, az
ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi
kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége.
2012. évtől Az OBH is csatlakozott ahhoz a megállapodáshoz, melynek
keretében az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a
Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke
közös nyilatkozatban vállalták az általuk vezetett állami
szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének
erősítését, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztését. A
megállapodást aláíró szervek minden évben a korrupciós
világnap alkalmából (december 9-én) nemzetközi konferenciát
rendeznek az integritás aktuális kérdéseire fókuszálva.
2012. évtől Az OBH elnökének 10/2012. (VI.15.) OBH sz. utasítása alapján
bevezetett ügyfél-elégedettségi adatlap nyolc kérdés feltevésével
igyekezett képet kapni a bírósághoz forduló ügyfeleknek, az
általuk igénybe vett szolgáltatásokról alkotott véleményéről. Az
ÁROP Szervezetfejlesztési Program eredményeként is
tovább fejlődött az ügyfél-elégedettség mérésére a
bíróságokon.
2012-2015. Az Országos Bírói Tanács megfigyelő státuszban vesz részt az
ENCJ szakmai munkájában, ahol a bírói függetlenség és etika
európai normáival rendszer szinten foglalkoznak.
2012. évtől Az OBH az Alkotmányvédelmi Hivatallal együttműködve
indította el a biztonságtudatosságot fókuszba helyező,
felvilágosító Awarness programját, melyben a képzéseket tartó
szakemberek tematikusan foglalják össze az a bírákkal és
igazságügyi alkalmazottakkal kapcsolatba hozható biztonsági
kérdéseket, továbbá lehetőséget adnak a visszacsatolásra a
hozzájuk érkező jelzésekről. Ilyen jellegű képzések más
szervezetekkel (pl. TI) együttmóködésben szervezve is
megszaporodtak a bírósági szervezetben.
2012. évtől Működik a Bírósági Integritás Munkacsoport, amely számba
vette az integritáshoz kapcsolódó kérdésköröket, előkészítette az
Etikai Kódex megszövegezését, foglalkozott az Integritás
szabályzat előkészítésével, az ügyelosztási rendeknek az ENCJ
sztenderdek szerinti kialakításával.
14
2012. évtől Az OBT megalakulásától kezdve, előre meghatározott
munkaterv szerint havonta ülésezik. Az üléseken az OBH
elnöke a különféle igazgatási folyamatokról, tevékenységéről
rendszeresen számot ad az OBTnek. Az OBT megválasztja a
fegyelmi ügyekkel foglalkozó szolgálati bíróság tagjait, elnökeit,
a végrehatói fegyelmi bíróság tagjait és elnökeit, jóváhagyja
ügyrendjüket és évente meghallgatja az éves tevékenységükről
szólü beszámolókat. A bírói pályzati rangsorra vonatkozó
szabályok értelmezését illetően ajánlásokat fogalmazott meg a
törvényszékeken, ítélőtáblákon működő bírói tanácsok részére.
Az OBT nek 2013-tól tanácskozási joggal rendelkező tagja az
igazságügyért felelős miniszter, a Legfőbb Ügyész, a Magyar
Ügyvédi Kamara elnöke és a Magyar Közjegyzői Kamara
elnöke is. Az OBT jegyzőkönyvei, döntései nyilvánosak.
2012. évtől Az OBH elnöke évente beszámol a bíróságok működéséről az
Országyúlés előtt, és a köztes időszakban – félévente – az
Országyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt. A beszámolók a
bíróságok központi internetes oldalán mindenki számára
elérhetők. Az itélőtáblák, törvényszékek elnökei egységes
szempontrendszer alapján ugyancsak évente adnak számot a
bíróság működéséről a bíróságok összbírói értekezletén.
2012. évtől A 1104/2012. (IV. 6.) Korm.határozat 12. pontja alapján az
Országos Bírósági Hivatalt évente tájékoztatást ad a bírósági
szervezet korrupció megelőzési és korrupcióellenes
tevékenységéről.
2013. évtől A bíróságok is részt vesznek az Állami Számvevőszék
integritás felmérésében.
2014. évben Elkészült a stratégai ellenőrzési terv, melynek két alappillére:
egyrészt a bíróságok belső ellenőrei a gazdálkodás területeinek
ellenőrzéséhez egységes ellenőrzési módszertanokat
alkalmazzanak, az eredmények pedig fejezeti szinten
hasznosításra kerüljenek, folyamatos visszacsatolás mellett.
Másrészt az ellenőrök tanácsadó minőségükben is egyre inkább
támogassák a bírósági vezetőket. A stratégiai tervnek
köszönhetően, a belső ellenőrzés keretében az ellenőri napok
száma 2000-re emelkedett.
2014. évben Megalakult a Mintaszabályzat munkacsoport, mely 8 szabályzat
kidolgozását vállalta, ezek mindegyike elkészült 2015-ben.
2015. január 1-jén Hatályba lépett a bírák Etikai Kódexe.
2015. évtől Az Országos Bírói Tanács az ENCJ teljes jogú tagja
2015. október- Bírák integritás felmérése.
november
15
2015. december Elkészült az Integritás szabályzat tervezete.
2016. január 1-én Hatályba lépett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
szóló szabályzat.
2016. január Elkészült a bírósági szervezet integritás térképe.
2016. január 27-28. Integritás konferencia került megszervezésre a Magyar
Igazságügyi Akadémián.
A szakmai találkozón az Országos Bírósági Hivatallal
együttműködő Állami Számvevőszék, a Nemzeti Védelmi
Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Központi Nyomozó
Főügyészség vezetői mellett a másodfokú Szolgálati Bíróság
elnöke, valamint az Országos Bírói Tanács részéről is előadást
tartottak a bíróság integritásával összefüggésben.
Az előadások célja a nemzetközi, valamint az alkotmányos
elvárások megismerése, továbbá az igazságszolgáltatási
tevékenység – ezen belül a bíróság – integritási
veszélyeztetettségének, a veszélyhelyzeteknek és a gyakorlati
tapasztalatok megosztása volt. A résztvevők megismerhették a
bírák és az igazságügyi alkalmazottak ellen indított
büntetőeljárásokkal kapcsolatos tapasztalatokat, a leggyakoribb
integritást sértő magatartásokat, valamint a CEELI Intézet
nemzetközi téren szerzett tapasztalatait.
2016. április Fenntartható Fejlődés Program meghirdetése.
(dolgozói és ügyfél-elégedettség mérés)
2016. július Hatályba lép az Integritás szabályzat. (Lásd. 2. számú
melléklet)
6. A bírósági szervezet integritása
a. A bírósági szervezet integritásának két dimenziója: ítélkezés és költségvetés
A bírósági szervezet integritásának két fő dimenziója van, egyrészt az ítélkezés integritása,
másrészt pedig a bíróságoknak, mint költségvetési szerveknek az integritása. Az ítélkezés
integritásának fontossága az állami szervektől eltérően az, hogy maga az integritás, azon belül
pedig a bíróságokra vonatkoztatható legfőbb ismérv, a függetlenség a bíróságok
alaptevékenységét jellemzi. Ez azt jelenti, hogy az ítélkezési tevékenységük során a bírók és
bírósági titkárok nem utasíthatók, kizárólag a jogszabályoknak alárendelve járnak el.
A bírósági szervezet függetlenségének másik záloga az, hogy önálló költségvetési szervként
működik. A pénzügyi forrásait a mindenkori költségvetési törvényen keresztül alapvetően az
Országgyűlés biztosítja költségvetési támogatás formájában. Ebben a vonatkozásban a
16
bíróságoknak, mint költségvetési intézményeknek alapvetően a hasonló szervezetekre
irányadó keretek között kell műköniük (pl. belső ellenőrzés, közbeszerzések)
b. A bírósági szervezet integritás térképe
Az OBH a nemzetközi példákat alapul véve felmérte a korrupciós kockázatok kezelésének
lehetséges módszertanait, rávilágítva a bírósági szervezet specialitásából fakadó eltérésekre.
Az integritás felmérés módszerének lényege, hogy feltérképezésre kerüljenek a bírósági
szervezetet érintő eredendő korrupciós veszélyeztetettségi tényezők, továbbá a korrupciós
veszélyeztetettséget növelő tényezők. Ezt követően lehet azt megvizsgálni, hogy milyen a
szervezet ellenállóképességének kiépítettsége.
Ennek vizsgálata kapcsán fel kell mérni a veszélyeztetett területek arányát a szervezet
ellenállóképességéhez viszonyítva. Ha a veszélyeztetett területek túlsúlyban vannak az
ellenálló képességgel szemben, akkor az integritási kockázat magas. A másik véglet, amikor
az ellenálló képesség van túlsúlyban a veszélyeztetett területekhez képest, ez
túlszabályozottságot, szigorú szabályozást jelent az integritási kockázat alacsony szintje
ellenére. A cél a két véglet között az ellenállóképesség egyensúlyának megteremtése, tehát az
integritási kockázatok feltárása és azok megfelelő szintű szabályozottsága révén az
integritássértések, a korrupció megelőzése.
A bírósági szervezet veszélyeztetettségi profilja a veszélyeztetett területek feltárását és tárgyai
meghatározását követően került kialakításra, ennek alapján került felállításra az integritás
térkép, amely a függetlenség – objektív elszámoltathatóság – érzület hármas tengely mentén
ábrázolja azon témaköröket, amelyek az integritás szempontjából kockázatot jelenthetnek a
bírósági szervezet működésében.
Az integritás térképen (Lásd. 3. számú melléklet) belül mind a függetlenség, mind pedig az
objektív elszámoltathatóság megjelenik a szervezet, illetőleg az egyén vonatkozásában is.
A függetlenség tengelyen belül az objektív szervezeti kategória az alábbi fő alcsoportokra
bontható: a bírói autonómia szervezettsége, a függetlenség jogi alapja, a bíróság pénzügyi
alapja, a bírósági szervezet igazgatása
Ugyanezen tengelyen belül az objektív egyéni kategória fő alcsoportjai a következők: HR
döntések a bíró felett, a bíró elmozdíthatatlansága, a függetlenséget fenyegető eseményekkel
kapcsolatos eljárás, az ítélkezés függetlensége, sérthetetlenség (mentelmi jog)
Az érzületi síkon – mely a szervezeti és az egyéni kategóriák között került meghatározásra –
elhelyezkedő benyomások, emóciók is további alcsoportokra sorolhatóak, attól függően, hogy
kinek a részéről kerültek megfogalmazásra: a közvélemény megítélése, az ügyfél megítélése,
a bíró megítélése).
Az objektív elszámoltathatóság tengelyen belül a szervezeti kategória a következő fő
alcsoportokra bontható: az ügyelosztás, kizárás (Elvonás), ügyvitel és határidők, rendszeres
beszámoló a bíróságokról, a bíróságok külső vizsgálata, panaszeljárás bírók és bíróság ellen, a
bíróság és a sajtó kapcsolata, átláthatóság, oktatás
Ugyanezen tengelyen belül az egyéni kategória fő alcsoportjai az alábbiak: ügyelosztás, Etikai
Kódex, a bíró kizárására vonatkozó eljárás, érdekeltség feltárása (összeférhetelenség), a
bíróságokhoz való hozzáférés foka, ügyvitel és határidő, átláthatóság, oktatás
17
Az érzületi sík – mely ezen a tengelyen is a szervezeti és az egyéni kategóriák között került
meghatározásra – alcsoportjai: a közvélemény megítélése, az ügyfél megítélése, a bíró
megítélése.
7. Integritás a vélemények tükrében
7.1. Nemzetközi felmérések
a. Igazságügyi eredménytábla
A hatékony igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés az európai demokráciák alapját
képező alapvető jog, amely a tagállamok közös alkotmányos hagyományainak részét képezi.
A bíróság előtti, hatékony jogorvoslathoz való jog jelentőségét az Európai Unió Alapjogi
Chartája is kiemeli. Az Európai Bizottság 2016-ban negyedik alkalommal tette közzé a
tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, színvonalát és függetlenségét bemutató
igazságügyi eredménytáblát1. Az eredménytábla segítséget nyújt a tagállamoknak az
igazságszolgáltatás hatékonyságának, eredményességének javításához.
Az eredménytábla a polgári, a gazdasági és a közigazgatási ügyek tekintetében vizsgálja a
tagállamok igazságszolgáltatását, részben általuk szolgáltatott adatok, részben pedig
különböző civil szervezetek felmérései alapján. Magyarország az ítélkezés hatékonyságára
vonatkozó mutatók többségét illetően már az elmúlt években is a tagállamok első harmadában
foglalt helyet. Ezeket az ügyforgalmi eredményeket a bírósági szervezetnek nem csupán
fenntartania, hanem néhány téren még javítania is sikerült. Továbbra is kiemelkedik a
közigazgatási és munkaügyi bíróságok teljesítménye: az egy lakosra jutó közigazgatási peres
ügyhátralék hazánkban a második legalacsonyabb az Unióban. A közigazgatási perek pedig
hazánkban érnek véget a hatodik legrövidebb idő alatt. Pozitívum, hogy az elsőfokú polgári és
gazdasági perek intézése tovább gyorsult hazánkban: a magyar bíróságok ezzel továbbra is a
hatodik leggyorsabbak az Unióban. Összességében az eredménytábla által vizsgált
ügytípusokat tekintve Magyarországon a negyedik legkisebb a bíróságok ügyhátraléka, míg a
perek befejezésének gyorsaságát tekintve a magyar bíróságok az ötödik leggyorsabbak a 28
tagállam közül.
A 2016. április 11-én közzétett Igazságügyi Eredménytábla az Eurobarométer és a World
Economic Forum érzületi mutatóit is felhasználta. Hangsulyozni kell azonban, hogy az ilyen
felmérések „eredményét” nagyon sok tényező befolyásolhatja, igy a kérdezés módszertana, a
merítés nagysága, de akár a felmérés körüli időpontban a sajtót uraló valamely konkrét
bírósági ügy körüli közéleti vita.
1 http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf
18
b. Eurobarométer
Az Európai Bizottság az Eurobarométer (EB) felmérések keretében az európai lakosság
körében gyűjt adatokat különböző kérdésekben, így az igazságszolgáltatás vonatkozásában is.
A legutóbbi Igazságügyi Eredménytáblába is beemelt Eurobarometer felmérés során a
következő kérdést tették fel: „A jelenlegi ismeretei alapján hogyan értékeli a bíróságok és
bírák függetlenségét az országában?” A közvélemény, illetve a vállalkozások lehetséges
válaszai a következők voltak: „nagyon jó – többnyire jó – többnyire rossz – nagyon rossz –
nem tudom” .
A közvélemény válaszai alapján felállított rangsorban Magyarország a középmezőnyben
helyezkedik el a 15. helyezéssel. A rangsor szerint utánunk következnek a velünk egyidőben
csatakozott országok – Észtország, és Románia kivételével, de mögöttünk van Olaszország,
Spanyolország és Portugália is. Ha azonban a válaszok megoszlását is vizsgáljuk az látható,
hogy a „nem tudja” válaszokat leszámítva (ez a válaszolók 18%-a volt), a válaszadók több,
mint 60%-a inkább pozítivan értékeli a bíróságok működését. Az érdemben válaszolóknak
mindössze 33%-a értékelte a működést inkább rossznak, miközben az uniós átlag ebben a
kategóriában ennél rosszabb: 36%. Előrehaladási lehetőséget mutató eredmény, hogy a
pozitiv visszajelzést adók 64%-ának volt már személyes érintettsége bírósági eljárásban.
Az ugyanerre a kérdésre a vállalkozások között végzett felmérés eredményei szerint az
összesített listában Magyarország csupán a 22. helyen áll, de ha a felmérés részletes elemzését
megnézzük, a válaszok csupán 41% negatív („rossz vagy nagyon rossz”) ami még az EU
átlaghoz képest is sokkal jobb, ami 44% negatív válasz. A magyar válaszadók nagy
százalékban, 25%-ban adtak semleges „nem tudom” választ. Ez az EU átlagban mindössze
8% volt. A semleges válaszokat azonban hiba volna negatív válaszként értékelni, bár azt
mindenképpen jelzi, hogy a bíróságok működéséről nem rendelkeznek elegendő ismerettel.
b. World Economic Forum
A svájci székhelyű Világgazdasági Fórum (WEF) 1979 óta adja ki Global Competitiveness
Report című ranglistáját. A szervezet a 2015. évben kiadott jelentésében 144, a 2016. évi
jelentésében már 148 országot hasonlított össze és rangsorolt a globális versenyképességi
index (GCI) alapján. A mutató 12 fő pillérből áll, amelyek további jellemzőkre oszthatók fel.
Az intézményi pilléren belül kerül sor a bírák függetlenségének vizsgálatára. A felméréseket
és elemzéseket a WEF részére a velük szerződéses viszonyban álló egyetem, gazdasági
társaság, vagy kutatóintézet végzi. A felmérés során jellemzően kb 100 gazdasági társaság
vezetőinek véleményét kérdezik meg.
A 2012-2013-as év rangsorában Magyarország a válaszok statisztikai átlagában 3,7 –es
értéket ért el, ezzel a 144 ország közül a 72 helyre (21. az EU tagállamok között) sorolták. A
2013-2014-es év rangsorában 3,9 értékkel a 66. helyen szerepelt Magyarország. A 2016.
évben közzétett és az Igazságügyi Eredménytáblába is beemelt 2015-2016-os jelentésben 3,6-
os értékkel a 79. helyre sorolták Magyarországot. A jelentés sok kérdést felvet a rangsor
kialakulását illetően, illetőleg abban a tekintetben, hogy azt mennyire lehet komolyan venni.
19
A rangsorban például a jogállamiságot a világ valamennyi országában, különféle
szervezeteken keresztül vizsgáló USA is csupán a 28. helyezett, és olyan országok előzik
meg, mint az Egyesült Arab Emirátusok, Szaud-Arábia, Quatar, Dél-Afrika, vagy Ruanda.
Ezen rangsor szerint az Európai Uniós tagállamok közül – az Eurobarométer közvélemény
felmérésétől eltérően – csupán Olaszországot, Spanyolországot, Hortvátországot, Bulgáriát és
Szlovákiát előzzük meg. Nem igazán lehet felidézni sem a bírósági szervezet működését
érintő olyan jogszabályváltozást, vagy olyan bíróságon belüli és a vállalkozókat érintő
változásokat a 2014. év és a 2016. év viszonylatában, ami a 3.9. érték 3.6-ra való visszaesését
magyarázhatná. Ez is megerősíti azt, hogy az érzületi felméréseket mindig a helyükön kell
kezelni és az ezekben rejlő szubjektiv és esetleges elemek miatt a messzemenő
következtetések előtt a módszerek és a tágabb – érzületet befolyásoló, de a vizsgálat tárgyán
akár kívül eső – körülményeket is számításba kellene venni.
c. ENCJ
Az Európai Bizottság 2013-tól kezdődően valamennyi igazságügyi eredménytáblában felhívta
az igazságügyi hálózatokat, hogy mélyítsék el e jogi biztosítékok hatékonyságának
értékelését, továbbá jelezte, hogy mérlegelni fogja e megállapításoknak a jövőbeli
eredménytáblákban való megjelenítési módját.
Ezen irányba tett első lépésként az ENCJ tanulmányt készített a bírói függetlenségről és
elszámoltathatóságáról, azon tagállamokat illetően, amelyek a munkájában részt vesznek. Ezt
a jövőben egy bírói érzületvizsgálat is kiegészítené, amelynek a módszertana azonban még
vita tárgyát képezi. Elsősorban a felmérés mikéntjét illetően, hiszen az internetes és anonim –
a bírósági szervezeten kívül állók által is elérhető és kitölthető - kérdőivek a felmérés
hitelességét is kétségessé tehetik.
7.2. Hazai felmérések
a. A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet felmérése
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató
Nonprofit Kft.) olyan kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket
nyújtson a magyar gazdaság számos területéről és a magyar vállalkozások helyzetét és
kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. Az intézet Magyarországon
piacvezető a vállalati empirikus vizsgálatok és ezen belül a konjunktúra vizsgálatok terén:
évente mintegy 17000 cég kérdőíves felmérését végzi el több módszer (személyes lekérdezés,
telefonos vizsgálat, on-line lekérdezés) segítségével.
A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet felmérése során a hazai kkv-k2 vezetőinek
véleményét feltáró kutatást négy hullámban (2010. október, 2014. július, 2015. július, 2016.
január) végezték, összesen 1207 válaszadó adatainak vizsgálatával.
2 A vállalkozások méret szerinti vagylagos csoportosítását az európai unió jogából a magyar jog is átvette 2004-től. E
csoportosítás szerint beszélhetünk mikrovállalkozásokról, kisvállalkozásokról és középvállalkozásokról. Ezeket leegyszerűsítve gyakran kis- és középvállalkozásoknak (rövidítve KKV) nevezik.
20
A bíróságok hatékonyságának megítélése kapcsán az állapítható meg, hogy nagyon magas
azok aránya, akik nem tudtak véleményt formálni vagy semleges véleményt fogalmaztak meg.
2010- ben arányuk 64% volt, 2014-re lecsökkent 48%-ra, 2015-re ismét emelkedett, elérte a
62%-ot, majd 2016-ra csökkent arányuk, 44%- ra. Az összes válaszadó arányában az (inkább)
pozitív véleménnyel rendelkezők aránya a vizsgált időszak elején volt a legalacsonyabb,
csupán 21%, 2014-ben 38%, 2015-ben 26% volt, 2016-ra pedig jelentősen megnőtt: elérte a
46%-ot. Az (inkább) negatív véleménnyel rendelkezők aránya minden évben 10% körül
alakult, 2010-ben volt a legmagasabb (14%), a legalacsonyabb (10%) pedig 2016-ban volt. Ha
csupán az (inkább) pozitív és az (inkább) negatív véleményeket vizsgáljuk, akkor a fentiekhez
hasonlóan azt láthatjuk, hogy a bíróságok megítélése jelentősen javult 2016-ra. Míg 2014-ben
csupán a válaszadók 60%-a ítélte meg inkább pozitívan a bíróságokat, addig ez az arány
2016-ra elérte a 83%-ot.
b. Állami Számvevőszék
Az integritás témában végzett hazai felmérések közül kiemelendő az Állami Számvevőszéké,
mely egy nemzetközileg igazolt és bevált módszertan hazai adaptációjával végzi el a
közszféra korrupciós kockázatainak feltérképezését. A kérdőívek kitöltésével - melyben 2015.
évben az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és az ítélőtáblák mellett valamennyi törvényszék
is részt vett - a szervezetek visszajelzést kapnak a jelenlegi korrupciós helyzetükről. Az
Állami Számvevőszék ezen felmérések koordinálása mellett az Európai Unió által
finanszírozott ún. Twinning Light projekt keretein belül kidolgozott egy a magyar
közszférában jelenlévő korrupciós kockázatok értékelésére és feltérképezésére alkalmas
módszertant, melyet a bírósági szervezet hasznosítani tudott a saját integritás térképének
felállítása során
c. bírósági szervezetrendszeren belüli felmérések: ügyfél-elégedettség mérés és
dolgozói elégedettség kérdőív
Az ügyfél-elégedettség mérést a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos
eljárásról szóló szabályzat – a 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítás – 13. § (2) bekezdése tette
lehetővé a bírósági szervezetben. Lényege, hogy az igazságszolgáltatásban megforduló
ügyfelek névtelenül tölthetik ki az ennek mérésére szolgáló kérdőíveket és számolhatnak be
arról, hogy elégedettek-e például a kezelőirodával, a tájékozódási lehetőségekkel vagy éppen
az épület biztonságával. A cél az, hogy a visszajelzések alapján minél inkább ügyfélbaráttá
váljon az igazságszolgáltatás.
Az OBH elnökének egyik stratégiai célja a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése. Ezt a
célt szolgálja az ügyfelek megfelelő és folyamatos tájékoztatása, a könnyen áttekinthető és
informatív honlap, ügyfél tájékoztatási centrumok létrehozása, továbbá az ügyfél-elégedettség
mérése. A fenti stratégiai célhoz kapcsolódóan a bíróságok többségén a 2014. évben
elkezdődött az ügyfél-elégedettség mérése, valamint a Fővárosi Törvényszéken
ügyfélcentrum került kialakításra.
Az ÁROP Szervezetfejlesztési Program választható témaköre volt az ügyfél-elégedettség
mérés és „ügyfél charta” bevezetése a bíróságokon. A fenti téma népszerű volt a bíróságok
körében, a pályázók majdnem fele fejlesztéseket hajtott végre ezen a területen. A projekt
keretében ügyfél-elégedettség mérési kérdőívet dolgozott ki a Kúria, a Budapest Környéki
21
Törvényszék, a Szegedi Törvényszék és a Miskolci Törvényszék, míg ügyfélchartát e fenti
négy bíróságon kívül az Egri Törvényszék és a Kaposvári Törvényszék készített. A fenti
témához kapcsolódóan hasznosítható továbbá a Szegedi Törvényszék által megalkotott
ügyfél-elégedettség mérési szabályzat is. Az ÁROP Projekt óta – néhány kivétellel – a
bíróságok többségén elkezdődött az ügyfél-elégedettség mérése. A törvényszékek ezekről a
mérésekről az éves elnöki beszámolókban, és internetes oldalukon rendszeresen számot
adnak. Az elektronikus eljársokat illetően a központi honlapon online kérdőív is az ügyfelek
rendelkezésére áll.
Az ügyfelek véleményének megismerésén túl első ízben 2014. évben a Budaörsi
Járásbíróságon, majd a Kaposvári Törvényszéken is sor került a dolgozói elégedettség
felmérésére. Ez azért is kiemelten fontos, mert a felmérés eredményei alapján megtett
intézkedéseknek köszönhetően a dolgozók elégedettsége, és ezáltal az ítélkező munka
hatékonysága és időszerűsége növelhető.
A 2016-ban meghirdetett „Fenntartható fejlődés” program keretében mindkét irányú érzületi
felmérés kiterjesztésre és fejlesztésre kerül a bíróságok által.
d. A bírák integritás kérdőíve
Az OBH elnökének intézkedése alapján a bírák részére első alkalommal 2015-ben integritási
kérdőív készült, amelynek célja az volt, hogy felmérje a bírákon keresztül a bíróságok
integritási helyzetét és a bírák tudatosságát az integritást sértő és veszélyeztető helyzetek
elkerülésében. A felmérés alapjául – a Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal
összefüggő intézkedések 2015-2016. évre vonatkozó terve elfogadásáról szóló 1336/2015. (V.
27.) Korm. határozatban foglalt korrupció megelőzési feladatokkal összhangban – az OBH
elnökének a Bszi. 76. §-ában foglalt stratégiai célkitűzése, a szervezeti és személyi integritás
erősítése szolgált.
8. Az integritás felmérés eredménye
A kérdőíveket – amelyeket önkéntes és anonim módon, elektronikusan vagy papír alapon
lehetett kitölteni – a 2676 fős ténylegesen munkát végzők közül 460 bíró, vagyis a bírák 17%-
a töltötte ki. A bírósági szintek eltérő bírói létszámából adódóan a kérdőívet legnagyobb
számban járásbíróság/kerületi bírósági (54,5%) és törvényszéki bírák (30%) töltötték ki. A
kitöltők aránya – 38% – ugyanakkor a Kúria esetében (30 fő) volt a legmagasabb.
A legnagyobb számban a polgári (40%) és a büntető (40,43%) ügyszakos, valamint a
legtapasztaltabb, nagy gyakorlattal, 11-20 és 21-30 év közötti szolgálati viszonnyal
rendelkező bírák (61,7%) nyilvánítottak véleményt, amely azzal magyarázható, hogy a
legnagyobb számarányban ezen ügyszakokban ítélkeznek, és a bírói állomány 60%-t a 11-30
év szolgálati idővel rendelkező bírák alkotják.
A felmérés kérdései témakörök szerint kerültek csoportosításra, melyek a következők voltak:
a. általános kérdések,
b. pártatlanság
c. függetlenség,
d. összeférhetetlenség,
22
e. mentelmi jog,
f. ügyfélkapcsolatok,
g. nyilvánosság,
h. bírói etika,
i. előmenetel.
Az alábbiakban a kérdőív tematikáját követve bemutatásra kerül a felmérés eredménye,
értékelése.
a. Általános kérdések
Az általános kérdések között a válaszolók összetétetével kapcsolatos kérdéseken túl egy
reflexiós kérdés is bekerült: „Ön tudatosan kerüli az integritást veszélyeztető helyzeteket?” A
kérdőív elején erre a kérdésre 70% azt válaszolta, hogy teljes mértékben kerüli, míg az
utolsóként megismételt kérdésnél már 72.61% válaszolt így. Ez is mutatja, hogy önmagában a
kérdőiv kitöltése is erősíti az integritás-tudatosságot. Összességében a megkérdezettek 94,13-
94.78%-a tudatosnak jellemezte magát.
Arra a kérdésre, hogy ”Lát-e a bírósági szervezeten belül korrupciós kockázatot?” , a
megkérdezetteknek mindössze 68.26%-a válaszolta azt, hogy nem vagy inkább nem. Ami
egyszerre jelentheti azt, hogy a veszélyeztetettség iránti érzékenység nem tól magas, de azt is,
hogy környezetükben nem látnak ilyenként értékelhető jelenségeket. Az további vizsgálat
tárgya lehet, hogy milyen elgondolások éltek a válaszadókban. Arra a kérdésre, hogy az
ítélkezés mely ügyszakaiban leginkább veszélyeztetett a bíróság a következő sorrend alakult
ki: felszámolási ügyszak, büntető ügyszak, nyomozási ügyszak, gazdasági ügyszak,
végrehajtási ügyszak, cégbíróság. A sorrendiség azt jelzi, hogy különösen a személyi
szabadság elvonással, a nagyobb gazdasági kérdésekkel foglalkozó ügyszakokban, illetve
azokban az ügyszakokban kell az integritást erősíteni, ahol nincs vagy korlázottan létezik a
kontradiktórius/nyilvános eljárás. Lényeges kiemelni, hogy az elmúlt tiz évben, mindössze
három esetben került sor hivatalban lévő bíró ellen büntető eljárás indítására és lefolytatására
a bíró előtt folyamatban volt eljárásokkal összefüggő korrupciós bűncselekmény miatt.
A veszélyeztetettség ezen a területen számos tisztán igazgatási (ügyfélkapcsolatok rendje,
birósági épületbe való belépés szabályai, vagyonnyilatkozat összevetés, fegyelmi eljárás stb)
és szakmai (jogegység, képzés, ügyelosztási rend, ügytipus vizsgálatok stb) intézkedéssel
csökkenthető. Ilyen intézkedésekre a bírósági elnökök és az OBH részéről is folyamatosan sor
kerül. Ezek a bírói kar, vagy nagyobb nyilvánosság előtt a szabályzatok, beszámolók,
tájékoztatók formájában megismerhetővé válnak.
b. Pártatlanság
A pártatlanságot az ügyfelekhez való hozzáállás mikéntjeként lehet értelmezni. Ennek
lényege, hogy a bíró elfogulatlan legyen az elé került ügyekben, és az ügyfelek irányában,
hogy az ügyeket tárgyilagosan, azaz a jogszabályok alapján ítélje meg. Arra a kérdésre, hogy
„Érte-e már befolyásolásra irányuló kisérlet?” a megkérdezttek 93.91%-a nemmel válaszolt.
Mindössze 5.22 % volt az, aki igennel válaszolt. Utóbbiak 75%-a nyilatkozott ugy, hogy ezzel
összefüggésben eleget tett a bejelentési kötelezettségének. Arra a kérdésre, hogy másokat
illetően tapasztalt-e befolyásolási kisérletet már 88.91% válaszolt nemmel, ami azt is
jelentheti, hogy az ilyesfaja jelenségek nem válnak ismertté a bírói kar előtt. További
vizsgálat tárgya lehet az, hogy vajon mit érthettek befolyásolási kisérlet alatt (ügyfél,
23
közvélemény, vezető megnyilvánulása, felső bírósági döntés stb). Ennek azért is lesz
jelentősége, mert a veszélyeztetettség csökkentése végett ehhez igazodva kell intézkedni.
A megkérdezettek 5.43%-a nyilatkozott úgy, hogy az eljárás résztvevői a bírói minőségével
összefüggésben ajándékot ajánlottak fel. A túlnyomó többség 94.13 % válaszolt ugy, hogy
ilyen nem történt. Ez azt mutatja, hogy az ügyfelek túlnyomó többsége és a közvélemény előtt
tudott, hogy a bírók nem fogadhatnak el ajándékot. Sajnálatos azonban, hogy a kivételesnek
tekinthető eseteket a válaszolók 36%-a nem jelentette be. A bejelentési kötelezettség
menetének tisztázatlansága tehát a veszélyeztetettséget növelő tényező. Ezért is jelent
előrelépést, hogy az integritási szabályzat ezt a bejelentési kötelezettséget, annak menetét az
ügyfelek és a bírósági dolgozók számára is egyértelművé teszi, azaz itt csökkenteni tudjuk a
veszélyeztetettségi tényezőt.
c. Függetlenség
A függetlenség olyan összefoglaló jellemzője és alapja a bíráskodásnak, amelynek számos
viszonylatban lehet kitéve veszélyeztetésnek. Mivel a függetlenség részben objektiv ismérvek
és részben a bíró személyiségében rejlő ismérvek és érzékenység alapján írható le, ezért az
ebben a körben feltett kérdések csupán kiindulópontjai lehetnek a jövőbeli, részletesebb
kérdéssornak. A bíráskodás természetéből eredően itt is lehetnek eredendő veszélyeztetési
tényezők. Ilyenek lehetnek: az ügyelosztási rend, és az üggyel összefüggő, de jogon kívüli
tényezők.
Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint a bíróságon alkalmazozott ügyelosztási rend biztosítja a
pártatlan és független itélkezést?”, a megkérdezettek 83%-a teljes mértékben és inkább úgy
véli, hogy az ügyelosztási rend biztosítja a pártatlan és független ítélkezést. További
vizsgálatot igényelne annak tisztázása, hogy miként lehetséges az, hogy 1.74%-a a
válaszolóknak nemmel válaszolt. Az ügyelosztásnak a lényege az, hogy a bírók a
kompetenciájuknak, illetve a bírósági szervezeti követelményeknek (pl. egy kis bíróságon a
polgári ügyszakos bíróknak minden ügytipusban el kell járniuk, mig nagyobb bíróságokon
szakosodhatnak) megfelelően legyenek terhelve, másrészt, hogy az érkező ügyek elosztása a
bírók között legyen előre meghatározott, visszaellenőrizhető. Utóbbi iránt általános igény
merül fel a közvélemény részéről, léteznek is ezzel kapcsolatos európai sztenderdek (pl.
ENCJ), de különféle nemzetközi szervezetek (GRECO) is rendszeresen veszik ezt gócső alá.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az un. automatikus ügyelosztás, amikor az adott ugy
adott bíróhoz rendelése előre kiszámítható, éppúgy veszélyeztetheti a pártatlan elbírálást, mint
a teljesen tetszőleges ügyelosztás. Előbbi esetben ugyanis a keresetlevél vagy akár a vádirat
beadásának napjával együtt az adott bírót is képes kiválasztani, ahogyan arra más európai
országokban akadtak is példák.
Az ügyelosztásban rejlő kockázatokat eleve csökkenti az, hogy a sarkalatos törvények, eljárási
törvények, OBH elnöki utasítás és a bíróságok szervezeti és működési szabályzata erre
számos rendelkezést tartalmaznak, hogy az egyes bíróságokon az ügyelosztási rendet a bírói
tanács, a szakmai testületek egyetértésével kell kialakítani, s azokat közzé kell tenni. Az
ügyelosztásban rejlő kockázatokat csökkenti az, hogy az elsőfoku ügyek kiosztásakor már
alkalmazható az ügyek nehézségi foka szerinti súlyozás. További előrelépést hoz majd, az
ügyelosztási rendek kialakitásának folyamatára, alapelveire, az intézkedés tartalmára és
formájára, azok egységes megjelenítési módjara vonatkozó OBH elnöki ajánlás kiadása. Ezzel
az OBH integritási munkacsoportja 2015-ben kezdett foglalkozni.
24
Annál a kérdésnél, hogy „Véleménye szerint a bírói döntést mely jogon kivüli tényezők
befolyásolják?” ötféle érdemi választ adhattak. A válaszok megoszlása a következő volt:
Semmi sem befolyásolja – 46,99%
Felek tárgyalóteremben tanúsitott magatartása – 21,11%
Média által közvetitett vélemények – 15,52%
Közszereplők nyilatkozata – 8, 69%
Felek tárgyalótermen kívüli magatartása – 1,65%
További kérdéssekkel pontositható volna, hogy itt a válaszoló az általános véleményét, vagy
az általa kezelt ügyekben szerzett, magára vonatkozó tapasztalatáról számol be. Utóbbit
erősítheti a feleket illetően adott válaszok magas száma: valószínósithető, hogy a felek, vagy
akár a tanuk szavahihetőségének megítélésében, igy a bírói mérlegelés körében (tények
bizonyítottsága stb.) a tárgyalótermi magatartásnak lehet jelentősége. A felek a
magatartásukkal az igényérvényesítéshez, a védekezésük eredményességéhez minden eszközt
igénybe kívánnak venni. Ehhez időnként a médiát is használják, amely a válaszok 15.52%-a
szerint befolyásolhatja a a döntést. További adalék, hogy a válaszolók 33.91%-a szerint a
sajtóban megjelenő valós vagy valótlan feltételezések nehezítik a pártatlan döntés
meghozatalát. Az ezzel ellentétes nemleges válasz 62.83%-a arra is utalhat, hogy ezek a
sajtóhírek a bíró és a bírósági ügy kezelésének külső megítélése által nehezítik el a döntést,
azaz a döntés felvállalását, vagy az ezt követő nyilvános visszhang elviselését nehezitik el.
Ezek a veszélyeztető tényezők azáltal csökkenthetők, hogy a bírók az ügyfelek lehetséges
magatartását illetően speciális képzésben részesülnek, illetve kellően felvértezedettek a sajtó
támadásai, vagy megnyilvánulásaival szemben. Utóbbit illetően a tárgyilagosság és
tárgyszerűség megőrzését ugyancsak a képzések erősithetik. Sokat segítene a veszélyeztetést
növelő tényezők ellentételezésében, ha a bírók védelme komolyabban jelenne meg a
jogszabályokban. Az angolszász jogrendszerben ismert „contempt of court” intézménye
ismeretlen, a magyar jogszabályok szerint a bírónak és a bíróságnak nincs elegendő eszköze a
nemtelen támadásokkal szembeni fellépésre. A veszélyeztetettség csökkenését
eredményezhetik az integritási szabályzatnak a bejelentésre, a bírót ért támadásokkal
szembeni vezetői fellépésre vonatkozó szabályai. Jelentős előrelépés volna, ha akár az anyagi,
akár az eljárásjogi szabályokban a bírósági eljárások és a nyilvánosság kapcsolatában
megmutatkozó bizonytalanságok, zavarok nagyobb figyelmet kapnának.
További kérdésként szerepelt az, hogy a kérdőívet kitöltő bírák függetlennek érzik-e magukat.
A válaszadók 98%-a függetlennek tartja magát. Ez egyértelmű igazolása annak, hogy
messzemenően érvényesül a függetlenség a bírósági szervezetben és a bírák a döntéseiket
kizárólag a jogszabályoknak alárendelve hozzák meg. Ezt erősíti meg az esetéeges vezetői
nyomásgyakprlást illetően feltett kérdés is: „Előfordult-e Önnel szemben az elmúlt két év
során jogellenes vezetői nyomásgyakorlás, amelynek célja az volt, hogy Ön egy meghatározott
tartalmu döntést hozzon meg az Ön által tárgyalt ügyben?” A válaszadók 97.17%-a
nyilatkozott igy, hogy ilyen nem történt. További kérdéseket igényelne annak pontosítása,
hogy a 0.87%-os (4 fő) igenlő válasz mögött milyen esetek állnak. Ez az arány mindenesetre
azt erősiti meg, hogy a valós helyzettől elrugaszkodottak azok a híresztelések, mely szerint a
bírák az érdemi ítélkezési tevékenységükben utasíthatóak volnának.
d. Összeférhetetlenség
25
Eredendő veszélyeztettségi tényzőnek tekinthető az, hogyha a bírók nem részesülnek az
hivatalukhoz méltó illetményben. Sajnos az elmúlt tíz évben lényegi illetményemelés nem
volt a bírósági szervezetben, a nemzetgazdasági bruttó átlegkeresethez képest 2004-ben még
2.4 %-os mértékű illetményalap 2015-re 1.63 szorosra csökkent. A CEPEJ jelentések szerint a
28 európai uniós tagország közül Magyarországon a legalacsonyabbak a kezdő bírói
illetmények. Ebben a viszonylatban, és a külső befolyásolás korlátozása, a különféle
érdekeltségek irányában való elköteleződés megakadályozás végett van jelentősége a
sarkalatos törvényekben is rendezett összeférhetetlenségi szabályoknak. Az
összeférhetetlenség esetei a tilalmazott tevékenységtől, a bejelentéshez kötött tevékenységig
terjednek.
A veszélyeztetettséget az is növeli, ha az érintettek ezekkel az esetekkel, a vonatkozó
szabályokkal nincsenek tisztában. Ezért ebben a körben az első lényegi kérdés annak
vizsgálatára irányult, hogy egyértelmű-e az a megkérdezettek előtt, hogy mik az
összeférhetetlenségi okok. A lehetséges esetekre a következő válaszokat adták:
Párttagság – 92,17%
Személyes közreműködés kft-ben – 73.7 %
Újságírói tevékenység internetes sajtóterméknél – 53,91%
Gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző civil szervezetben tagság – 46,09 %
Választott bírósági tagság – 42,39%
Filmproduceri tevékenység – 38,70%
Elenyésző számban jelölték meg összeférhetetlenségi oknak a munkaidőt részben érintő
oktatási tevékenységet, az egyesülethez köthető ismeretterjesztő tevékenységet, a
lakásszövetkezeti tagságot, a labdarúgói edzői tevékenységet. Nyilvánvalóan csökkentheti a
veszélyeztetettséget az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ismeretek fejlesztése és a
bejelentések módjának a szabályozottsága. Előrelépést jelent ezen a területen az integritási
szabályzat hatályba lépése. Támogatást jelenthet a bíróknak az is, hogy az OBT bírói
kezdeményezésre az Etikai Kódexet illetően értelmező állásfoglalást adhat ki.
A keresőtevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel a kérdőiv
kutatta a munkaidőt érintő és a munkaidőn kívüli egyéb jogviszonyok létét. Előbbit illetően a
váaszolók 91,09 %-a azt irta, hogy nincs ilyen jogviszonya. A mnkaidőt érintő és nem érintő
egyéb jogviszonyban tevékenykedők aránya 7, 83%, illetve 7,17% volt. Az érintettek 90,91%-
a eleget tett az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének. A bírók mindössze 11,3 %-ban
végeznek publikációs és szakírói tevékenységet, alapvetően csak az ítélkezési tevékenységük
az egyetlen kereső tevékenységük.
Viszonylag nagy számban (28%) tagok a bírák civil szervezetekben. Közülük 16% olyan
szervezet tagja, amely bírósághoz kötődik. A több, mint egy tucatnyi ilyen szervezetből a
legnagyobb tagsággal rendelkezők a Magyar Bírói Egyesület, és a Bírósági Dolgozók
Szakszervezete. Feltehetően legalább közvetett kapcsolat lehet a civil szervezet és a bíróság
között ott, ahol 33 bíró vezető tisztséget is betölt. Az utóbbi idők sajátos jelensége az, hogy az
egykor többségében bírók által alapított szakmai jellegű egyesületekben a „külsősök” aránya,
száma megnövekedett. Arra is van példa, hogy ilyen szervezetek az elnevezésükben is a
bírósághoz kötődő, arra utaló megnevezést használnak, amely a bírósági szervezet egészét
illetően is integritási kockázatokat hordoz magában. Ezt a kérdőívben adott válaszok is
visszaigazolták, mert a válaszadók 55,87%-a szerint van abban integritási kockázat, ha a
26
bírósághoz kapcsolódó civil szervezetnek nem bírüsági kapcsolódású tagjai vannak. Az
egyesülési jog tiszteletben tartása mellett is, helyes volna a civil szervezetek alapítását illetően
visszahozni azt a rendelkezést, amely az állami szervek tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó civil szervezetek esetében a megnevezés, az együttműködés, a kapcsolattartást
jogszabályi szinten is rendezte.
A veszélyeztetettséget csökkentő tényezőnek tekinthető a bírók vagyonnyilatkozattételi
kötelezettsége. Mégis arra a kérdésre, hogy „Egyetért-e azzal, hogy a vagyonnyilatkozat
tételét a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése indokolja?” a válaszadók
mindössze 42,61%-a nyilatkozott teljesen egyetértőleg. A válaszolók 26,30 %-a inkább
egyetértett, 11,09 %-a közepes mértékben értett egyet.
e. Mentelmi jog
Eredendő veszélyeztetettségnek tekinthető, hogy a bíró is követhet el szabálysértést,
bűncselekményt. Megtörténhet, hogy ilyen eljárást az előtte folyó ügyben való befolyásolása
végett indítanak meg vele szemben. Ezért van jelentősége annak, hogy a hatóságok, de a
bíróság vezetője is értesüljön az ilyenfajta eljárások megindulásáról, a bírói érintettségről. Az
utóbbi tíz évben a korábbiakhoz képest gyakori jelenséggé vált, hogy a büntető ügyekben
eljáró bíróval szemben pertaktikai okokból (az ügy átosztásával a pertartam emelkedhet,
amely a büntetés kiszabásnál enyhítő körülmény stb.) indítottak magánvádas eljárást, vagy
tettek feljelentést. A hivatali tevékenységgel össze nem függő ügy miatt indult szabálysértési
és büntetőeljárások, és az ennek alapjául szolgáló magatartások is veszélyeztethetik a bíróba,
a bíróságba vetett bizalmat. Növeli a veszélyeztetettséget, ha a bíró, vagy a bírósági vezető
nem értesül az eljárásról, vagy akár az is, ha a hatóság előtt marad rejtve, hogy az adott
eljárásban érintett bírói tisztséget visel.
A megkérdezettek 97,17%-a nyilatkozott úgy, hogy a szolgálati viszonya alatt nem indult
ellene büntető eljárás, 1,74% (8 fő) úgy nyilatkozott, hogy indult, míg 1,09% (5 fő) nem
kívánt válaszolni erre a kérdésre. A büntető eljárással érintettek a válaszuk szerint
mindannyian eleget tettek a bejelentési kötelezettségüknek. A megkérdezettek 90,87%-a
válaszolta azt, hogy nem indult vele szemben szabálysértési eljárás. A 6,74% (31 fő) válaszolt
igennel, és 2,39% (11 fő) nem kívánt válaszolni. A szabálysértési eljárást az igennel
válaszolók mindössze 77,42%-a (24 fő) jelentette be, 16,13% nem (5 fő) és 6,45% (2 fő) nem
kívánt válaszolni.
A büntető vagy szabálysértési eljárásokban rejlő veszélyeztetettséget (akár, ha elkövet ilyen
cselekményt a bíró, akár, ha befolyásolási céllal indul ellene az eljárás), nagyban csökkenti a
mentelmi jog intézménye. Mégis a bíróknak mindössze 87,83%-a nyilatkozott úgy, hogy
fontosnak tartja a mentelmi szabályokat, és 10,87%-a kifejezetten úgy válaszolt, hogy azok
nem fontosak. Arra a kérdésre viszont, hogy „Ön szerint elégségesek-e a mentelmi jogi
szabályok?” a megkérdezetteknek csupán 77,83%-a válaszolt igennel, míg 15,43% (71 fő)
nemleges választ adott. Arra a kérdésre, hogy élt-e a mentelmi jogával 1,09 % (5 fő) válaszolt
igennel. Kérdés volt az is, hogy „Mely esetekben élne a mentelmi jogával, ha sor kerülne
rá?”. A megkérdezettek 44,3%-a a „soha” választ adta, de magas volt azok száma is, akik
nem kívántak válaszolni (33,04%). A válaszok mindenesetre azt jelzik, hogy a mentelmi jog
és a bírókat érintő eljárások tárgykörében további kérdések volnának megfogalmazhatók.
A veszélyeztetettséget csökkenti az eljárások bejelentésével, ügymenetével kapcsolatosan is
rendelkező integritási szabályzat hatályba lépése. Csökkenti a kockázatot az is, hogy az OBT
27
– s rajta keresztül a bírói kar – évről évre tájékoztatást kap a fegyelmi helyzetről, ideértve a
mentelmi jogot is érintő eseteket is. Segítséget jelentene ezen a területen, ha az új Be.
Szabályai egyértelműbb rendelkezéseket tartalmaznának arra, hogy az OBH, illetve a
munkáltatói jogokat gyakorló elnök miként és mikor értesül a büntető eljárás menetéről.
f. Ügyfélkapcsolatok
A veszélyeztetettséget növelő tényező az, ha a bíró a hivatalos kapcsolattartási színtereken
(beadványok, tárgyalás stb) is kapcsolatot tart az ügyfelekkel. Másrészt viszont lehetnek olyan
ügyviteli jellegű bejelentések, kérdések, amelyek miatt a bíróknak elérhetőknek kell lenniük.
Ezért került sor ilyen jellegű kérdések megfogalmazására is. A válaszolók 86,52%-a
nyilatkozott úgy, hogy nem fogad az ügy érdemével kapcsolatos telefonos megkeresést.
Lényeges, hogy a bírók tisztában legyenek azzal, hogy az ügyfelek kiket kereshetnek és
milyen kérdésekben a bíróságon (pl.: tanúgondozás), az e körben feltett kérdésekre adott
válaszokból kitűnik, hogy ebben a körben fejlesztendő a bírók tájékozottsága.
A bírói hivatásból adódó viselkedési és magatartási korlátozottságra irányult a kérdés,
miszerint „Akadályozza-e a társadalmi életben vagy a lakókörnyezetében való részvételét a
bírói hivatás?” A válaszadók 25,65 %-a szerint igen, míg a 71,09 %-a szerint nem. Arra a
kérdésre, hogy „Részesült-e bármilyen előnyben a bírói hivatása miatt szolgáltatások
igénybevétele során?” a válaszolók 97,17%-a nyilatkozott nemmel, s csupán 1,52%-a (7 fő)
mondott igent. További kérdések mutathatnák meg, hogy miféle előnyökről lehet itt szó,
hiszen egy kisvárosban akár a sorban állás elkerülése valamely szolgáltatónál, is lehet ilyen
előny.
g. Nyilvánosság
Veszélyeztetettséget növelő tényező az, ha a bíróság működése nem átlátható. Az ítélkezést
illetően növeli a veszélyeztetettséget, ha a nyilvánossá vált döntések az ügyfelek, vagy a
közvélemény számára nem érthetők. A bírók számára azonban a törvény tiltja, hogy
nyilatkozzanak saját ügyeikről, illetve ilyen nyilatkozattételi korlát érvényesül a mások által
intézett ügyeket illetően is. Az ítélkezésről való nem megfelelő tájékoztatás, vagy a
tájékoztatás hiányának a kockázatát a sajtóval való kapcsolatra vonatkozó szabályzat
csökkenti, hiszen kijelölésre kerültek azok a személyek, akik konkrét ügyekről nyilatkozatot
tehetnek a bíróság részéről. A kérdések ezen szabályok betartására és ismeretére vonatkoztak.
A megkérdezettek 96,09%-a nem sértette meg a nyilatkozattételi tilalmat. A
megkérdezetteknek azonban 2,83%-a válaszolta, hogy a nyilvánosság előtt véleményt
nyilvánított a más bíró által befejezett ügyről. További kérdések tisztázhatnák, hogy ez utóbbi
válaszok az sajtószóvivői, vagy oktatói tevékenységet is végző bíróktól érkeztek-e. A
válaszolóknak 10,65%-a adott már sajtó nyilatkozatot ügyekről, amiből arra lehet csupán
következtetni, hogy a válaszolók között nagyobb arányban voltak sajtóval kapcsolatos
feladatot is ellátó bírók. Mindössze 3 fő válaszolta ugyanis azt, hogy nyilatkozatáról a
közvetlen vezetőjét nem tájékoztatta.
Az átláthatóságnak, a nyilvánosságnak a bírósági szervezet igazgatását illetően is jelentősége
van. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint a bíróságon belül hozott igazgatási döntések kellően
átláthatók a társadalom számára?” 34,57 %-a „inkább nem”, illetve 23,26%-a „egyáltalán
nem” választ adtak. A válaszok annak fényében különösen elgondolkodtatók, hogy a központi
és bírósági honlapok, a sajtószóvivői hálózat, az ezzel kapcsolatos képzések fejlesztése, a
helyi sajtóval való együttműködési megállapodások ösztönzése ellenére még hiányosnak
28
tartják a bírósági szervezet láthatóságát, vagy átláthatóságát a bírók. További kérdések
tisztázhatnák azt, hogy milyen területeken és hogyan lehetne növelni az átláthatóságot.
Kedvezőbb a kép a belső nyilvánosságot illetően. Az öt évvel ezelőtti helyzetnél sokkal
kedvezőbb ma a kép. A válaszadók 67%-a (305 fő) szerint a döntéshozatali mechanizmus
átlátható. A kedvező tendencia folytatódhat az igazgatási szabályzat hatályba lépésével, mivel
annak egyik alapvető célja az átláthatóság biztosítása. A bíróság elnöke ennek megfelelően
köteles az intézkedéseit az érintettek tudomására hozni a helyben szokásos módon és
közzétenni a bíróság intranetes honlapján. A szabályzat önálló fejezete foglalkozik a
nyilvánossággal és azzal, hogy a vezetők a bírák és az igazságügyi alkalmazottak felé az
információt hogyan továbbítják. A vezetői értekezleti rendszer szabályai pedig tartalmazzák,
hogy az értekezletet követően kinek, milyen tájékoztatási kötelezettsége van. Mindez
garanciát jelenthet a belső nyilvánosság megítélésének további kedvező alakulására.
Ide kapcsolható kérdés volt, hogy „Az informatikai rendszer használata során figyelembe
veszik-e az ezzel járó kockázatokat?” A válaszadók 84,99%-a válaszolt igenlően, ami azonban
azt jelzi, hogy ezen a területen fejleszteni kell a tudatosságot. Pozitív ugyanakkor, hogy a
közösségi média használatát illetően 95,22 % volt az válasz, hogy ezeket fokozott óvatosággal
kell használni. A válaszadók 2,83 %-a (13 fő), azonban nemlegesen válaszolt.
A bírósági eljárások természetéből következik, hogy ott bizalmas, akár titkos információkhoz
is hozzáférnek a bírók. Ezért volt fontos feltenni a kérdést, hogy „A bírák a szolgálati
viszonyon kívüli kapcsolattartásnál a bizalmas, a titkos információk kezelésére vonatkozó
szabályokat betartják-e?” A válaszadók 28.91%-a szerint „teljes mértékben”, az 57,39%-a
szerint „inkább igen”-el lehet jellemezni a bírák hozzáállását.
h. Bírói etika
A kérdések e tárgykörben a tavaly év elején hatályba lépett Etikai Kódex érvényesülésére és
az esetlegesen előforduló etikai problémákra koncentráltak. A megkérdezettek 80,27%-a
pozitívan nyilatkozott az Etikai Kódex érvényesüléséről. A megkérdezettek 15,87%-a
azonban „nem kívánt válaszolni” a kérdésre, amely további vizsgálódást tenne szükségessé,
hiszen az érdektelenségre is utalhat. Ennek azonban ellentmond, hogy a többség érdemi
választ adott arra, hogy „A bíróságon belül találkozott-e etikai problémával?”. A válaszolók
fele részben igennel (45%), és fele részben (45,22 %) nemmel válaszoltak erre a kérdésre. Az
igenlő válaszokat adók, a következő problémás területeket jelölték meg:
Magánéletében hivatásához méltatlan magatartás – 38,24%
Viselkedésében szélsőséges – 29,49%
Függetlenséget sértő magatartás – 17,51%
Világháló használata során méltóságát sértően nem körültekintő – 14,74%
A veszélyeztetettséget csökkentő tényező az Etikai Kódex, az igazgatási szabályzat és az
integritási szabályzat hatályba lépése. Utóbbi lehetőséget ad arra, hogy a bejelentések, a
figyelem felhívások megtörténhessenek az integritást sértő esetekben, méghozzá olyan
formában, hogy az ne eredményezzen „viktimizációt”.
i. Előmenetel
29
Eredendő veszélyeztetettség rejlik a bírói előmeneteli rendszerben. Lényeges azonban, hogy
az előmeneteli rendszert a sarkalatos törvényben, a kapcsolódó egyéb jogszabályokban,
valamint szabályzatokban foglalt rendelkezések, különösen a döntési szintek és a döntési
folyamatban résztvevők, valamint a nyilvánosság tekintetében rendkívül részletesen
szabályozzák. A veszélyeztetettséget csökkenti az OBT döntési lehetősége, valamint ellenőrző
szerepe, továbbá az, hogy a bírói pályázatok rangsorolását illetően ajánlást is megfogalmazott
a bírói tanácsok részére. Kedvezően hat a veszélyhelyzetek csökkentésére a nyilvánosság
kiterjesztése a jogszabályi kötelezettségeken túlmenő felületeket illetően. Ilyen például az,
hogy az OBH elnök kinevezési jogkörébe tartozó vezetői pályázatok esetében maguk a
pályaművek is nyilvánossá válnak a bíróság központi internetjén. Az OBH elnöke minden
évben részletesen számot ad a bírói és vezetői pályázatok elbírálásnak mikéntjéről, az egyes
konkrét eseteket is láttatva. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó pályázók a
törvényi rendelkezésen túlmenően személyes indokolást kapnak a pályázat esetleges
eredménytelenné nyilvánításakor.
Arra a kérdésre, hogy „Véleménye szerint a bírák vezetői előmenetele kizárólag képességeik
és tapasztalataik alapján történik?” a megkérdezettek 64,36%-a pozitívan válaszolt.
Mindössze 12,61% (58 fő) válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem, illetve 14,57% válasza az volt,
hogy „inkább nem”. Ki kell emelni, hogy a közel 3000 bíró karban több, mint 700 fő vezető
állású (bírósági elnökök, helyettesek, csoport vezetők, tanácselnökök stb.), s ezekből összesen
130 vezetői tisztség az, amely az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozik. Jellemző az,
hogy a nyilvánosan meghirdetett pályázatokon egy-egy jelentkező van. Ezek és egyéb a
pályázattal kapcsolatos tapasztalatok megerősítik azt, hogy fejleszteni szükséges a vezetői
kompetencia képzéseket, megnyitva azt a jövendő vezetők előtt is.
A bírók felső bírósági előmenetelét illetően a válaszadók 71,09 %-a pozitívan nyilatkozott
arról, hogy ebben a képességek és a tapasztalatok meghatározó jelentőségűek. Mindössze a
válaszadók 6,74%-a nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem kizárólagos a képességek és
tapasztalatok alapján történő előmenetel. Nyilvánvaló azonban – többségi vélemény ezt
igazolja -, hogy a rendkívül részletesen szabályozott pontozási rendszer, a pályázat elbírálási
folyamat összetettsége átláthatóbbá tette az előmenetelt. Ennek fejlesztése, a
veszélyeztetettség csökkentése érdekében azonban módosítani szükséges a 7/2011 (III.4.)
KIM rendeletet. Utóbbira vonatkozó bírósági javaslatokat már több, mint egy éve
előterjesztettük az igazságügyért felelős miniszter felé. Tovább növelheti az esélyek
egyenlőségét a felső és alsó bíróságok közötti kapcsolatok fejlesztése ( pl.: tervezett,
időszakos kirendelések a fellebbviteli szintre), a vertikális és horizontális szakmai hálózatok
erősítése, és a rangsorolásnál számításba vehető képességek, képzettség egyéni fejlesztésének
vezetői támogatása. Ezzel lehetne azt biztosítani, hogy csökkenjen azon válaszolók aránya,
akik szerint a pályázati kiválasztási rendszer „inkább nem” (28,67%), vagy „egyáltalán nem”
(17,61%) biztosít egyenlő esélyeket a pályázók számára. Utóbbiak a nemleges válaszukat a
következőkkel indokolták:
A jogállási törvény és a pályázati rendszer – 38,33%
A pályázat meghallgatáson adható pontok – 37,50%
A bírósági szervezeten kívüli pályázók kvalifikáltsága – 12,50%
A bírói tanács előtti meghallgatás – 7,08%
A bírósági titkárok túlterheltsége – 4,58%
További kérdésekkel tisztázható volna, hogy vajon a nemmel válaszoló személyek mit
tesznek, vagy tehetnek-e annak érdekében, hogy a lehetséges pályázat esetén az objektív
pontjaik (ideértve a szakmai többlet munkát stb) emelkedjenek. A kérdőivben szereplő
30
válaszok egybevetéséből ugyanis az tűnik ki, hogy nem a pályázati rendszerrel, hanem a
pályázatra való felkészüléshez szükséges esélyek egyenlőségének biztosításával kapcsolatban
vannak kétségek pl: az évtizedes gyakorlattal rendelkező bíró, nem tudhat magáénak annyi
többlet képzettséget, mint a fiatalabb generáció, hiszen ilyen lehetőségek korábban sem az
egyetemen, sem a bíróságokon nem nyíltak meg előttük. Biztató azonban, hogy az esélyek
egyenlőségére már a megkérdezettek 48,81%-a pozitívan válaszolt.
A bíróságra specializált, 62 kérdésből álló kérdőívek értékelését követően megállapítható,
hogy a bírák függetlennek érzik magukat, és nagy többségben tudatosan kerülik az integritást
sértő helyzeteket. A kezdeti bizalmatlansághoz képest növekedett azok aránya is, akik
szükségesnek tartják az integritási szabályzatot (36,09%). 2015 novemberében azonban még
magas volt az elutasítók aránya (48,91%). Tekintettel arra, hogy a szabályzat számos, a
törvényekben is nevesített tilalom, illetve korlátozás mindennapi kezelését illetően rendezi az
élethelyzeteket, annak érvényesülése bizonyosan növeli majd a bírók, a bírósági szervezet
integritását. Ez azonban további képzések, konzultációk szervezését, valamint a szabályok
egyszerű és átlátható érvényesítését is feltételezi.
A kérdőívek alapján a jövőben különös figyelmet kell fordítani azokra a területekre, amelyek
tovább erősíthetik mind a szervezeti, mind a személyi integritást, így különösen az
ügyelosztási rend szabályainak betartására a pártatlanság biztosítása érdekében, a jogkereső
állampolgárokkal való együttműködésre, az ügyfelek tájékoztatására, a sajtóval való
kommunikációra, a korrupciós kockázatoknak leginkább kitett területek, ügyszakok
rendszeres felülvizsgálatára, valamint a bírák és igazságügyi alkalmazottak integritás témában
való képzésére. A 2016. évi felmérésnél a kérdőív tartalmának a pontosítására is szükség
lesz.
9. Összegzés, jövőkép
Figyelemmel arra, hogy a bírósági szervezet integritása számos nemzetközi és hazai
szervezete érdeklődésének középpontjában áll, a bíróság a belső térképének felállítása során
különös figyelmet fordított a fenti szervezetek által kifogásolt területek elemzésére és a
felmerülő hiányosságok orvoslására.
A leginkább veszélyeztetett területek bemutatására az alábbi, – a 7. fejezetben bemutatott
integritás térképben is feltüntetett – szempontrendszer alapján kerül sor:
1. Eredendő veszélyeztetettségi tényezők
2. Veszélyeztetettséget növelő tényezők
3. Ellenállóképesség
4. Javaslat
a. Érdekeltség feltárása (Összeférhetetlenség)
Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak
alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.3 A függetlenség önmagában
3 26. cikk (1) bekezdés
31
azonban kizárólag akkor lesz teljes, ha a bírák és a bírósági szervezetrendszer más dolgozói
nem csak, hogy függetlenek, de annak is látszanak. Az elvárás és az elvi iránymutatás tehát
adott, azonban mindennek a gyakorlati megvalósítása jóval összetettebb feladat.
A bírák és igazságügyi alkalmazottak a társadalomtól nem elkülönülve élnek, így a velük
kapcsolatosan felmerülő családi és gazdasági kapcsolatok, pénzügyi érdekeltségek, az általuk
élt aktív közösségi élet integritási szempontból egyaránt eredendő veszélyeztetettségi tényezőt
jelent. A függetlenség zálogaként több jogszabály, köztük az Alaptörvény, a bírák jogállásáról
és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.), az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) és a bíróságok szervezetéről
és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) is megállapít összeférhetetlenségi
okokat és az összeférhetetlenségi ok meg nem szüntetése esetére irányadó szabályokat a bírák
és igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában. (a politikai elköteleződéstől való mentesség
kötelezettsége, meghatározott köztisztségek ellátásának tilalma, a gazdasági életben való aktív
és felelős közreműködés kizártsága, illetve egyes kereső foglalkozások mentessége, valamint
az együttalkalmazás általános tilalma.)
Veszélyeztetettséget növelő tényezőként említhetjük meg a jelenlegi bírói és igazságügyi
alkalmazotti illetményrendszert, amely nem nyújt kellő anyagi biztonságot és stabilitást a
szervezetben dolgozóknak, ezért egyre többen kényszerülnek egyéb munkaviszony
létesítésére, egyéb megélhetési források felkutatására. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az
egyéb munkavégzésre irányuló engedélyek megadásának, illetőleg a hozzátartozók
együttalkalmazásának engedélyezése körében tapasztalható regionális szintű eltérések szintén
növelik a veszélyeztetteséget. Nem hagyhatók figyelmen kívül továbbá e körben az egyes
bírák és igazságügyi alkalmazottak esetében felmerülő személyes ambíciók sem, amelyek
kontrollálása több szempontból is nehézséget jelent. Itt ugyanis egyszerre kell biztosítani és
ösztönözni a személyes fejlődés lehetőségét, a tudományos munkát, és emellett tudatosítani
kell a külső kapcsolatokban rejlő veszélyeket, a bírósági szervezet egészére is visszaható
negatív következményeket. A bírósági szervezet „soft law” szabályozásának egy része már
elkészült, azonban e tekintetben a jogszabályi környezet folyamatosan alakításra szorul majd,
figyelemmel az aktuálisan felmerülő veszélyekre.
A szervezet ellenállóképessége körében megkerülhetetlen tényező a rendkívül szerteágazó
törvényi szabályozás megléte, illetőleg a bíróságok működése és igazgatása felett kontrollt
gyakorló Országos Bírósági Tanács. Mindezeken túlmenően az elmúlt években - ahogyan arra
már fentebb is utaltunk – a bírósági szervezetben aktív munka folyt az integritás területén
érvényesülő ún. lágy kontrollok kialakítsa érdekében. Ennek eredményeként született meg és
lépett hatályba az Etikai Kódex, a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló szabályzat, a
bírák vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről, valamint az abban
foglalt adatok védelméről szóló 22/2012. (XI. 23.) OBH utasítás. Az integritási szabályzat
hatályba lép 2016. július 1. napján. A bírósági szervezet aktív szerepet vállalt továbbá egy
olyan bírósági életpálya modell kidolgozásában, amely az integritás egyik alappillére lehet.
Összegezve tehát, az összeférhetetlenség kapcsán tapasztalható kiemelt veszélyeztetettségi
faktor mérséklése érdekében elengedhetetlen, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak
illetményrendszere megnyugtatóan rendezésre kerüljön, és folytatódjon a bírónak élethosszig
tartó karriert biztosító, ám vele szemben többletkövetelményeket támasztó, valamint szigorú
képesítési előírásokat, képességbeli feltételeket megkívánó életpályamodell kialakítása. A
bírósági szervezet a veszélyeztetettségi rizikó csökkentése érdekében tovább folytatja a soft
law szabályok kidolgozását (2016. július 1. napján hatályba lép az Integritás szabályzat),
továbbá a témában folyamatos képzések szervezésével és érzékenyítéssel hívja fel a
32
szervezetben dolgozók figyelmét a rájuk leselkedő potenciális veszélyekre és ad iránymutatást
ezen helyzetek kezelésére.
b. Átláthatóság
Az átláthatóság, mint a bíróság szervezeti, igazgatási és ítélkezési tevékenységéhez fűződő
legfőbb kritérium, általános és folyamatos kontrollt gyakorol az intézmény működése felett.
Az átláthatóság megjelenik egyrészt a szervezeti működés egyik legfontosabb ismérveként,
másrészt objektív elszámoltathatósági kategória, azaz az átláthatóság ismérveinek megléte,
vagy adott esetben annak hiánya alapján mérhető az, hogy az adott intézmény – jelesül a
bíróság – a megismerhetőségnek milyen fokán áll.
A bírósági szervezet számonkérhetősége tárgyában az átláthatóság a bírósági szervezet külső
megjelenését, arculatát, továbbá belső rendszerét tekintve kiemelkedő stratégiai terület. A
bírósági rendszer működését tekintve – így mind az igazgatáshoz, mind pedig az ítélkezési
tevékenységhez kötődően – a legnagyobb jelentőséggel a külvilág felé a sajtómegjelenések,
az internetes felületek, valamint szakmai és igazgatási szempontból a bírósági szervezet
működéséről számot adó beszámolók állnak. Az átláthatóság egészét tekintve azonban azt is
látnunk kell, hogy a bíróság specifikus helyzetéből is adódóan nem képes teljes mértékben
transzparens lenni, hisz magából a bírósági eljárás sajátosságaiból fakadóan is az egyéni érdek
védelme prioritást élvez a köz tájékoztatásához képest. Eredendő veszélyeztetettségi
tényezőként merülnek fel egyrészt a jogszabályi előírásból fakadó kötelezettségek – zárt
tárgyalás elrendelése, iratbetekintés esetén zárt adatok kezelése, az ítélkezési tevékenységhez
kapcsolódó egyes részcselekmények nem hozzáférhető volta, a titkos ügykezelések, titkos
eljárások – másrészt épp a közvélemény tájékoztatásához kötődő egyes eljárások. Így a
médiával való kapcsolat, vagy éppen annak elégtelen működése nagymértékben
befolyásolhatja a bíróságról kialakított képet függetlenül attól, hogy a szervezet működése az
átláthatóság milyen fokán áll. A sajtókapcsolatok elégtelen volta éppoly veszélyeztetettségi
tényező, mint a belső kommunikációs csatornák nem megfelelő működése, a félretájékoztatás,
vagy a bírósági eljárás/döntéshozatal közvélemény számára érthetetlen volta.
Az eredendő veszélyeztetettséget növeli, amennyiben a közvélemény tájékoztatása nem zajlik
a lehető leggyorsabban és legszélesebb körben, valamint ha ez a tájékoztatás hiányban
szenved. Ez fakadhat egyrészt a média területén jártas szakemberek hiányából, másrészt a
menedzser típusú vezetői szemlélet kezdetleges voltából. Hasonló kihívást jelent az
informatikai biztonság megteremtése. Ezen a területen is a hozzáértő szakembereket illetően
kockázati tényező az, hogy az IT ágazatban magasabb bérekért helyezkedhetnek el a
szakemberek. Mindezeken túl megemlíthető potenciális veszélyforrásként maga az emberi
tényező, az a fajta gondolkodás, vagy épp annak a hiánya, amely megfelelően értékeli az
információk bizalmas voltát, vagy érzékeli azt, miszerint az adott cselekedet a bíróság
megítélését illetően visszafordíthatatlan károkat okozhat. Itt elsősorban az egyéni ambíciókat
említhetjük potenciális veszélyt növelő tényezőként.
A szervezet ellenállóképessége terén a bíróság igyekszik mind újabb és újabb garanciákat
beépíteni a rendszerbe, így a törvény rendelkezésein túlmenően, lásd a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.), az OBH megalkotta az Igazgatási
Szabályzatot, a Sajtószabályzatot, továbbá 2015. évben hatályba lépett az Etikai Kódex. A
fentieken túlmenően nagy hangsúlyt kap a bírák érzékenyítésére koncentráló oktatás, melynek
fontos eleme az időben felismert veszélyhelyzet, úgy a bírósági munkavégzéssel
összefüggésben, mint a magánélet területén.
Az átláthatóság növelésének - a jogszabály által biztosított kereteken belül - egyik eszköze a
bírák és bírósági dolgozók további érzékenyítése, ennek tárgyában oktatás szervezése,
33
továbbá a sajtóval való kapcsolat fejlesztése. E tárgykörön belül szükség van a sajtófelelős
személyek folyamatos képzésére külső szakemberek igénybevételével, továbbá
elengedhetetlen a bírósági informatikai védelmi rendszer fejlesztésén túl a központi internetes
és intranetes felületek állandó kezelése, tartalmának frissítése. Mindazonáltal további
elgondolást igényel az, miszerint maga az ítélkezési eljárás a köz számára nehezen érthető, az
ítélet magyarázata a jogban nem jártas résztvevők és szemlélők számára nehezen
befogadható. Ezen a területen szükséges lehet könnyítő mechanizmusok beépítése akár
törvényi szinten, amely az ítélet indokolási rendszerét, vagy akár az egyes eljárási, bizonyítási
lépéseket átláthatóbbá, érthetőbbé tehetné.
c. Közbeszerzés
A közbeszerzés, mint a bírósági működés átláthatóságának egyik fontos szegmense, a bíróság
integritás térképén a költségvetés egyik alfejezeteként jelenik meg. E terület egyik legfőbb
jellemzője a folyamatos szabályozás és kontrollok megléte, ugyanis a közbeszerzés fő célja az
átláthatóság, nyilvánosság biztosítása mellett, hogy a közpénzek a közérdeknek megfelelően
kerüljenek felhasználásra, azaz a jogszabályok által biztosított keretek között a lehető legjobb
minőség a lehető legkedvezőbb áron kerüljön beszerzésre, eközben biztosítva a piaci versenyt.
A közbeszerzési eljárás egy szabályozott és folyamatosan ellenőrzött terület, hiszen
általánosságban elmondható, hogy éppen a közpénzekkel történő gazdálkodás okán van a
közbeszerzési eljárás korrupciós kockázatnak kitéve. A közbeszerzési eljárás előkészítése, és
lebonyolítása során a korrupció kizárása törvényi biztosítékokkal védett, azonban még az
eljárás megindítása előtt, az előkészítő szakaszban is már egy plusz kontrollt jelenthet további
személy jelenléte a gazdasági szereplőkkel történő kapcsolatfelvétel során, és ugyanez
irányadó lehet a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések lebonyolításakor is.
Más szervezethez hasonlóan, akinek közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége van, a
bírósági rendszeren belüli közbeszerzési eljárások esetén is az eredendő veszélyeztetettséget
növelheti, ha hiányosak a hatósági iránymutatások.
Az eredendő veszélyeztetettséget növelheti továbbá, egy esetlegesen nem egységes
kommunikáció az ajánlatkérő részéről a potenciális pályázók felé, hiszen fontos, hogy az
ajánlattevők egyformán értelmezzék az ajánlatkérő általi tájékoztatásokat, dokumentumokat,
ezáltal is csökkenthető, hogy az eljárás során félreértések, eltérő értelmezések szülessenek az
ajánlattevők részéről.
A közbeszerzési eljárások során a jogszabályi keretek biztosítják, hogy a szerződéses partner
végül objektív módon kerüljön kiválasztásra a piaci szereplők közül, ez garanciális feltétele
annak, hogy az egyéni ismeretség, érdek kizárható, mely esetleg akaratlanul is sértheti a
verseny tisztaságát. Szemben a piac működésével, ahol elmondható, hogy a keresleti
magatartást az ár tényezőn felül az is befolyásolja, hogy attól vesszük meg a terméket,
szolgáltatást, akit ismerünk, akivel akár már szerződtünk, akivel kapcsolatban bármely
tapasztalatunk van.
(2) A bírósági szervezet ellenállóképességének alapjául elsődlegesen a vonatkozó törvényi
előírások mellett több intézményi garancia is szolgál. Így az előzetes vitarendezési kérelem,
jogorvoslat benyújtása esetén a bíróságoknak soron kívüli tájékoztatása van az OBH elnöke
felé, amelyhez nem társul előzetes jóváhagyási kötelezettség. A közbeszerzési értékhatár alatti
informatikai beszerzések esetén, és az olyan informatikai tárgyú közbeszerzési eljárások
esetén melyet a bíróságok saját maguk bonyolítanak a műszaki tartalomhoz az OBH
Informatikai Főosztályának vezetőjének minden esetben az előzetes jóváhagyása szükséges.
Ezen túlmenően éves beruházási program készül az építési beruházási tárgyú közbeszerzési
34
értékhatárt elérő, vagy minősített beszerzési eljárásokról. További intézményi garancia az is,
hogy nem csak a bíróságok által lebonyolított közbeszerzési értékhatárt elérő építési
beruházások esetén van az OBH Műszaki Főosztálya folyamatosan jelen az eljárás
lebonyolítás során, akár úgy, hogy közreműködőként vesz részt, akár úgy hogy felé
folyamatos tájékoztatási kötelezettség áll fenn a bíróságok részéről, hanem a közbeszerzési
értékhatár alatti építési beruházások esetén is az OBH Műszaki Főosztályát valamennyi
érdemi eljárási cselekményről előzetesen tájékoztatni kell. Ezen túlmenően a szabálytalansági
vizsgálatok és az utóellenőrzések is mind azt szolgálják, hogy ez a terület a
legmesszebbmenőkig mentes legyen a visszaélésektől. Az OBH Közbeszerzések és
Szerződéses Kapcsolatok Főosztálya a közbeszerzési eljárásokat a vonatkozó jogszabályok és
szabályzatok, intézkedések (5/2016. (V. 20.) OBH utasítás a „Bíróságok fejezet” alá tartozó
intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló
szabályzatról, 3/2015. OBH elnöki intézkedés az Országos Bírósági Hivatal
közbeszerzésekről, minősített beszerzésekről és beszerzésekről szóló szabályzatról)
maradéktalan betartásával végzi el. További eljárási garancia a 2016. július 1-jén hatályba
lépő integritási szabályzat X. fejezet 47. § (6) bekezdése, amely azt mondja, hogy beszerzési
eljárás esetében kettőmillió forint értékhatár feletti kötelezettségvállalás előkészítése során a
szerződő harmadik fél kiválasztásáig, és az átadás-átvételi eljárás során, közbeszerzési
eljárásban a közbeszerzés megindításáig a bírósági alkalmazottnak a külső kapcsolattartóval
történő személyes jelenlétet igénylő kapcsolatfelvétel kizárólag a bírósággal szolgálati
jogviszonyban álló, harmadik személy részvétele mellett engedélyezhető a közvetlen vezető
által.
Folyamatos, kiemelten kezelt feladat az eljárások lebonyolításával szükségszerűen együtt járó
adminisztrációs terhek szabályozása, csökkentése, a közbeszerzések tervezhetőségének
elősegítése, a stratégiai tervezés kiemelten kezelése. Emellett folyamatos a bírósági
szervezetben a közbeszerzési eljárások során felmerülő specialitások, tapasztalatok, jó
gyakorlatok továbbadása, oktatása is.
d. Pályázati rendszer
A magyar jogrendszer a kontinentális jogtípusba tartozik, amelyet a karrier típusú bírák
jellemeznek, az az a bírák kiválasztásának rendszere abból indul ki, hogy a bíró egész
életpályáját bíróként, a bírósági szervezetben kívánja eltölteni. Az állam egy stabil szervezet
kiépítésére törekszik, mely hosszú távra választja ki a bírákat, akiknek az Alaptörvényben és a
sarkalatos törvényekben rögzített szigorú feltételeknek, többlet kritériumoknak kell
megfelelnie, azonban ezért cserébe élethosszig tartó karriert biztosít számukra.
A bírák kiválasztásának, a pályázat kiírásának, a pályázati rangsor felállításának, illetve a
pályázat elbírálásának részletes szabályait a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 7-21.§-a, továbbá a bírói álláspályázatok elbírálásának
részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló
7/2011 (II. 4.) KIM rendelet rögzíti. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban eredendő
veszélyeztetettségi tényezőt jelent, hogy a 7/2011 (II. 4.) KIM rendeletnek a tapasztalatokon
alapuló felülvizsgálatára nem került sor, holott a joggyakorlati idő, és egyéb más ismérvek
értékének pontosítását illetően a javaslatok a minisztérium elé kerültek. A pályázati
rendszernek a sarkalatos törvényekből, de a pályázatok természetéből eredően is vannak
szubjektív elemei. A folyamat ezen részeinél a gyakorlat egységesítésének és az átláthatóság
növelésének lehet kiemelt jelentősége. A bírósági titkári, illetőleg a bírói álláshelyre történő
pályázat benyújtásakor a pályázatnak tartalmaznia kell a bírák és a titkárok pályaalkalmassági
vizsgálatáról szóló 1/1999 (I.18.) IM-EüM együttes rendeletben szabályozott
35
pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésének eredményeként kiállított érvényes vizsgálati
eredményt. Közismert tény azonban, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat a jelenlegi formában
nem igazán alkalmas a bírói léthez szükséges fizikai és pszichikai kompetenciák mérésére,
ezáltal súlytalanná válik a pályázókkal szemben támasztott, egyébként szigorú elvárások
között. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy a pályázók nem megfelelő fizikai
alkalmassági és pszichikai szűrése integritási szempontból eredendő veszélyeztetettségi
kockázatot jelent. Ugyanez a rendszer az egészségügyi okból alkalmatlanná váló bírák
esetében sem képes betölteni a rendeltetését.
Az eredendő veszélyeztetettséget egyértelműen növeli a pályázati rangsor kialakítására adható
pontszámok vonatkozásában, hogy annak ellenére, hogy az OBT egy ajánlást4 is
megfogalmazott e kérdéskörben, továbbra sincs az egyes bíróságok mellett működő Bírói
Tanácsokban egységes gyakorlat. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy olykor
jelentős eltérések tapasztalhatók az adható szubjektív és objektív pontok odaítélésében.
Szintén az eredendő veszélyeztetettséget fokozza, hogy a pontrendszer sajátosságaiból
fakadóan a fővárosban és a nagyobb bíróságokon dolgozó jelentkezők helyzeti előnybe
kerülnek egyes többletpontok megszerzésekor a kisebb bíróságokon dolgozó pályázókhoz
képest.5 A pályaalkalmassági vizsgálat vonatkozásában mindenképpen említést érdemel, hogy
a vizsgálat pontos menete és a vizsgálat során elvégzett tesztek ismertek a jelentkezők által.
Ezen körülmény pedig lehetőséget biztosít a pályázók számára a tesztek, így a pályázat
eredményének befolyásolására, ezzel is növelve az eredendő veszélyeztetettséget.
Az ellenállóképesség egyik záloga az, hogy egy rendkívül leszabályozott területről beszélünk
(pályázat kiírása, pályázati feltételek, pályázat elbírálása), másik pedig az, hogy a pályázatok
elbírálása során egy több lépcsős folyamat eredményeképpen, egy vagy több független,
bírókból álló testület közbeiktatásával, előre lefektetett szempontrendszer alapján születik
meg a végső döntés. Erős kontrollt jelent a rendszerben az, hogy a pályázati eljárás és maga a
döntés egy többlépcsős folyamat eredménye, így az eljárásban részt vesz az OBT, a Bírói
Tanácsok, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Országos Bírósági Hivatal Emberi
Erőforrás Gazdálkodási Főosztálya, valamint a bírósági elnökök is.
Az ellenállóképesség növelése érdekében az OBH elnöke részéről, az OBT-vel és a Magyar
Bírói Egyesülettel egyetértésben több javaslat is megfogalmazódott, illetőleg benyújtásra
került a 7/2011 (II. 4. ) KIM rendelet módosítása kapcsán. Emellett indokolt lehet a Bjt.
módosítása is annak érdekében, hogy az eljárás során a hiánypótlás lehetőségének kizárásával
jelentősen lerövidüljön a pályázatok elbírálási ideje. Célszerű lenne továbbá annak
megfontolása is, hogy a bírói álláspályázat benyújtásának egyik feltételeként előírásra
kerüljön egy minimális igazságügyi alkalmazotti szolgálati idő megléte a pályázónál. A
magasabb szintű integritás elérése érdekében célra vezető lenne a Bírói Tanácsok vezetőinek
rendszeres időközönként konzultációk szervezése az egységes joggyakorlat kialakítása
érdekében. Valamint ezzel párhuzamosan indokolt lépéseket tenni azirányba, hogy a Bírói
Tanácsok döntései átláthatóbbak legyenek a nyilvánosság számára.
e. Külső kapcsolatokról való döntés
A külső kapcsolattartások szabályozása integritási szempontból kivétel nélkül, valamennyi
szervezet esetében veszélyeztetettnek minősülő terület. Vitán felül áll, hogy ezen kérdéskör a
4 1/2012. (X. 15.) OBT ajánlás a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható
pontszámokról szóló a 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet értelmezéséről és gyakorlatban történő alkalmazásáról
5 részvétel jogszabálytervezetek véleményezésében, szakirányú tudományos oktatás vizsgáztatás
36
bírósági szervezet vonatkozásában, tekintettel annak speciális helyzetére is, még az átlagosnál
is fokozottabb figyelmet igényel.
Mindenekelőtt leszögezhetjük, hogy a külső kapcsolatok esetében, azok jellegéből fakadóan is
az eredendő veszélyeztetettségi tényezők száma kiugróan magas. Integritási szempontból az
egyik legnagyobb eredendő veszélyt rögtön az jelenti, hogy a bírák és igazságügyi
alkalmazottak munkakörük jellegénél fogva naponta számtalanszor kerülnek kapcsolatba
ügyfelekkel és más hivatásrendek dolgozóival. Szintén az eredendő veszélyeztetettségi
tényezők között kell megemlítenünk, hogy a külső kapcsolattartás vonatkozásában a
jogszabályi háttér – így elsősorban az eljárási törvények6 - meglehetősen hézagosnak
mondhatók és nem nyújtanak kellő iránymutatást a mindennapokban felmerülő
életszituációkra. A más hivatásrendekkel történő kapcsolattartás kereteire vonatkozó normák
például egyáltalán nincsenek lefektetve törvényi szinten. Egyértelműen eredendő
veszélyeztetettségi tényezőt jelent e körben, hogy az elsőfokú eljárások zömében, néhány
kivételtől eltekintve a bírák főszabályként nem tanácsban, hanem egyesbíróként járnak el.
Ebből adódóan egyedül, a törvényi keretek megtartása mellett szabad belátásuk szerint
dönthetnek a védők, tolmácsok, fordítók és szakértők kirendelése tárgyában, illetőleg
adódhatnak olyan helyzetek is, hogy a bírák négyszemközt maradnak az egyik érdekelttel a
tárgyalóteremben. Mindezeken túlmenően a mindennapi munka során kezelendő bizalmas
információk és minősített adatok rendkívül magas száma, továbbá a sajtóval történő
kapcsolttartás, valamint az eseti döntések külső kommunikálása is az eredendő
veszélyeztetettségi tényezők között említhető.
Az eredendő veszélyeztetettséget növeli, amennyiben a bírósági dolgozók nem kellő
elővigyázatossággal alakítják ki társas kapcsolataikat és vesznek részt a társadalmi életben,
valamint nem kellő körültekintéssel nyilvánulnak meg a közösségi médiában és a nagy
nyilvánosság előtt. Az adatkezelési szabályok be nem tartása, illetőleg a nem megfelelő
iratkezelés is egyértelműen az integritási kockázat növekedését eredményezi.
A bírósági szervezet ellenállóképességének alapjául ezen veszélyeztetettségi terület
vonatkozásában elsődlegesen a vonatkozó törvényi előírások mellett az Etikai Kódex,
valamint az idén hatályba lépett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló szabályzat
szolgál. Mindezeken túlmenően számos oktatás, illetőleg tréning került megszervezésre
központi és helyi szinten egyaránt, több esetben külsős előadók bevonásával az ügyfélkezelés,
adatkezelés és a sajtóval való kapcsolattartás témaköreiben. A bírósági infrastruktúra
folyamatos fejlesztésének egyik hozadékaként egyre több bíróságon valósult meg az
ügyféltér, illetőleg a bírói dolgozók fizikális elválasztása, ezzel is csökkentve a szeparáció
hiányából adódóan fellépő integritási kockázatokat.
A jövőre nézve a külső kapcsolatokból fakadó veszélyekkel szembeni ellenállóképesség
növeléséhez elengedhetetlen, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
szabályzat, valamint az Integritás szabályzat ide vonatkozó rendelkezései maradéktalanul
betartásra kerüljenek. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni az ügyfélfogadás rendjének
átfogó szabályozását is. Az egyesbíró eljárása kapcsán felmerülő integritási kockázatok
jelentős csökkenését kizárólag az eredményezheti, ha adott lesz a megfelelő jogszabályi,
pénzügyi és technikai háttér ahhoz, hogy valamennyi tárgyalásról kép- és hangfelvétel
készüljön. Az ellenállóképesség növelése érdekében valamennyi bíróságon meg kell
valósítani az ügyféltér és a bírói dolgozók teljes szeparációját, illetőleg az iratok megfelelő
tárolásának biztosításával elő kell segíteni a minősített adatok és bizalmas információk
megfelelő kezelését. A külső kapcsolatok vonatkozásában felmerülő veszélyekre továbbra is
6 a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
37
rendszeres időközönként oktatások és érzékenyítő képzések keretében fel kell hívni a bírósági
szervezet dolgozóinak figyelmét. Komoly előrelépést jelenthet az elektronikus eljárások
fejlesztése, az olyan kényelmi szolgáltatások kialakítása, amely biztosítaná az iratbetekintést,
és „továbbítást” illetően a hozzáférési jogosultsággal rendelkezők számára az elektronikus
kapcsolatot. A tárgyalótermekben az integritást erősíthetné a kép vagy hangrögzítéssel történő
jegyzőkönyvfelvétel.
f. Tárgyi eszközök, biztonság
A bírósági épületek állapota, a szervezet informatikai ellátottsága, a tárgyi eszközök megléte
és hozzáférhetősége, továbbá a szervezeten belül dolgozók személyes és tárgyi biztonsága
mind olyan ismérv, amely a szervezet működését nagymértékben meghatározó és befolyásoló
objektív kategória. A fenti elemek megléte vagy azok hiánya országon belül is nagyfokú
eltérést mutat, továbbá ez az egyik olyan legfontosabb objektív ismérv, amely a dolgozók
elégedettségérzésére, vagy annak hiányára közvetlenül hat.
A tárgyi eszközök eredendő veszélyeztetettségi mutatói közt első helyen szerepel a bírósági
épületek fizikai állapota, a munkavégzés feltételeinek elégtelen volta épületen belül. Számos
bíróságon mai napig megoldatlan pénzügyi fedezet hiányában az ügyfelektől való szeparáció,
a bírósági dolgozószobák és közös terek nyitva állnak minden, a bíróság épületében
tartózkodó személy előtt. Ezen túlmenően, ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a bírósági
szervezeti egységeknél szolgálatot teljesítő biztonsági személyzet sem létszámában, sem
pedig hatáskörét tekintve nem képes arra, hogy a felmerülő veszélyhelyzeteket kellőképpen
kezelje, a dolgozókat ért atrocitásokat megakadályozza, illetve azt megelőzze. Kiemelt
veszélyt jelentő elkövetői kör esetén nincs mód arra, hogy a tárgyaló bíró adott esetben
védelmet kapjon a tárgyalás idejére, amely abban áll, hogy a tárgyalóteremben elégséges
számú bírósági biztonsági személyzet őrködik a rend felett. Ehhez kapcsolódóan fokozott
veszélyforrásnak és egyben eredendő veszélyeztetettségi tényezőnek tekinthető az ügyfelek
beléptetése a bíróság épületébe, az átvizsgálás elégséges volta, vagy a beléptető biztonsági
kapuk megléte, illetve azok hiánya. A bírósági épületen belüli magatartásformák, az ügyfelek
viselkedése szintén olyan tényező, mely adott esetben negatívan befolyásolhatja a
munkavégzést, az ítélkező munkát, valamint az épületben tartózkodók biztonságérzetét.
Eredendő veszélyeztetettségi tényezőként kell megemlítenünk az iratbetekintés feltételeit, a
szűk és kis terek biztosítását e célra, mely mind az ügyféllel foglalkozó munkatárs biztonságát
veszélyeztetheti, mind pedig alkalmat ad arra, hogy a bírósági aktából adott esetben iratok
tűnjenek el. Az informatikai ellátottságból, vagy annak hiányából eredő veszélyhelyzettel kell
számolnunk, ha az informatikai biztonsági rendszer hiányosságokban szenved, ha pénzügyi
fedezet hiányában nincs lehetőség arra, hogy olyan védelmi rendszer kerüljön kiépítésre,
amely akár a magánszektort – különösen a személyi adatokat védeni köteles szerveket –
jellemzi. A fentieken túlmenően veszélyeztetettségi tényező a tárgyi eszközök hiánya és az
ennek következtében fellépő egyéni érzület, adott esetben a meg nem becsültség érzése.
A veszélyeztetettséget növelő tényezők elsősorban a személyes érintettségből, a bírósági
munka specialitásából fakadnak. Itt elsősorban azzal számolhatunk, hogy a külső szereplők
meglehetősen motiváltak a rendszer működésének megzavarására, mely alatt mind a külső,
mind pedig a belső zavarkeltést kell érteni. A személyes bosszúállás, mint motiváció
megnyilvánulhat az épület rendje elleni jogtalan cselekményekben, az ítélkező bíró személye
elleni támadásban, illetve annak kilátásba helyezésével, egyfajta ráutaló magatartással. Növeli
a veszélyeztetettséget az egyéni érdek, ezen belül épp a hiányos tárgyi eszközök és az ezen
keresztüli megbecsültség érzése hiányának kihasználása annak érdekében, hogy a külső
szereplő információhoz jusson, vagy ügyében előrelépés történjen.
38
A szervezet ellenállóképessége tárgyában a bíróság a rendelkezésre álló források keretein
belül mindent megtesz annak érdekében, hogy a potenciális veszélyhelyzeteket a minimálisra
csökkentse. A legfontosabb lépés ennek keretében a bírósági épületek felújítása,
korszerűsítése, bővítése, új épületek bérlése, az egyes szervezeti egységek egy ingatlanon
belüli elhelyezése. Az elmúlt években jelentősen nőtt a bírósági épületek fizikai biztonsági
eszközökkel való felszereltsége, az ezt kezelő személyzet képzése. A dolgozók
komfortérzetének növelése tárgyában különböző fejlesztések történtek, továbbá az ügyfélbarát
szemlélet jegyében az ügyfelek tájékozódását elősegítő intézkedések valósultak meg.
Elkészült a Biztonságtechnikai Tervezési Útmutató és az Arculati Kézikönyv, az informatikai
rendszer biztonságát jelentő tűzfal folyamatos fejlesztés alatt áll, mint ahogyan a
biztonságtechnikai feltételek kiépítése. Oktatások szervezése történik, mely a folyamatosan
változó veszélyekre igyekszik a figyelmet felhívni.
Jövőbeli tervek között szerepel a bíróság részéről a tárgyalótermi viselkedés szabályozása, az
épület használati rendje és azoknak az ügyfelek által is jól látható módon való elhelyezése, a
bírói dolgozószakaszok teljes elkülönítése az ügyfelek részére is nyitva álló egyéb terektől, az
elektronikus eljárások mind szélesebb körben való kiterjesztése, továbbá a bírók elleni
fenyegetések és erőszakos cselekmények számának minimálisra csökkentése.
39
Mellékletek
1. számú melléklet
Etikai Kódex
Preambulum
Az Alaptörvénnyel összhangban a bírói hatalom független, feddhetetlen bírákból álló,
átlátható bírósági rendszer útján tölti be alkotmányos szerepét.
A bírói hivatás a bírákkal szemben a társadalomban általánosan elfogadott etikai normákhoz
képest szigorúbb erkölcsi szabályokra épülő követelményeket támaszt.
Az Etikai Kódex megalkotásának célja, hogy a bírósági szervezet iránti közbizalom erősítése
érdekében meghatározza a bírák által követendő erkölcsi normákat. Iránymutatásként
fogalmazza meg a bírói hivatás etikai követelményeit, támogatást nyújt az etikai kockázatot
rejtő magatartások megismerésében és védelmezi a hivatásukhoz méltó magatartást tanúsító
bírákat.
Az Etikai Kódex hatálya
Az Etikai Kódex hatálya a Magyarországon kinevezett bírákra terjed ki és iránymutatásul
szolgál az ülnökök és az igazságügyi alkalmazottak számára.
Meghatározza a hivatali tevékenység gyakorlása során, valamint azon kívül követendő és
elvárható magatartási szabályokat.
1. Cikk
Függetlenség
(1) A bíró az ítélkező tevékenysége során minden befolyástól mentesen jár el, érvényesítve a
felekkel való egyenlő bánásmód elvét. Munkája során még a látszatát is kerüli annak, hogy
bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. Az ügyek eldöntésében -
40
az anyagi és eljárásjogi előírások keretei között, összhangban a saját lelkiismeretével –
szabadságot élvez.
(2) A bírónak tartózkodnia kell a törvényhozó és végrehajtó hatalomhoz fűződő szükségtelen
kapcsolatoktól és befolyásolástól oly módon, hogy ez kívülállók számára is nyilvánvaló
legyen.
2. Cikk
Összeférhetetlenség
(1) A bíró politikai tevékenységet nem végez, nem vesz részt politikai gyűléseken és
rendezvényeken, nyilvánosság előtt tartózkodik a politikai jellegű megnyilvánulásoktól. A
bíró nem lehet tagja olyan szervezetnek és nem tarthat fenn kapcsolatot olyan szervezettel,
állandó vagy alkalmi csoportosulással, melynek célja, tevékenysége jogszabályba ütközik,
diszkriminatív vagy a bírói hivatáshoz fűződő közbizalmat sérti.
(2) A bíró nem vállal olyan feladatot és nem végez olyan tevékenységet, amely természeténél,
eredeténél és jellegénél fogva befolyásolná a függetlenségét, illetve akadályozza bírói
munkájának ellátásában.
(3) A bíró nem támogathat olyan vállalkozást, karitatív illetve civil szervezetet, mely politikai
tevékenységhez köthető.
3. Cikk
Méltóság
(1) A bíró tisztségének gyakorlása során és a magánéletében jogkövető, magatartásával erősíti
a bíróság iránti közbizalmat és tiszteletet. Mind a viselkedésében, mind a külsőségekben távol
tartja magát a szélsőségektől, megjelenése mindenkor alkalomhoz illő és hivatásához méltó.
Nyilvánosság előtt nem kerül olyan helyzetbe, amely méltatlan a bírói hivatásához.
(2) A bíró az eljárásban résztvevőkkel szemben – a szükséges határozottság mellett –
türelmes és udvarias, tartózkodik az indokolatlan észrevételektől, a sértő minősítésektől és a
fölényeskedéstől. Megköveteli, hogy az eljárásban résztvevők a bíróságnak és egymásnak
megadják a kellő tiszteletet.
(3) A bíró a baráti és magánéleti kapcsolatait, valamint szabadidejének eltöltését úgy alakítja,
hogy az a hivatásának méltóságát, pártatlanságát, illetve annak látszatát se veszélyeztesse.
Magánéleti nehézségeinek higgadt, körültekintő és tisztességes rendezésére törekszik.
41
(4) A bíró a világháló használata során kellő körültekintéssel jár el. A személyére és a
hozzátartozóira vonatkozóan kizárólag olyan információt, hang- és képfelvételt oszt meg,
amely a bírói méltóságot nem csorbítja. A világhálón történő véleménynyilvánítása nem
sértheti a bíróság tekintélyét, a bírói hivatás méltóságát, illetve a nyilatkozattételre irányadó
szabályokat.
4. Cikk
Gondosság
(1) A bíró a részére kiosztott ügy célirányos és ésszerű határidőn belüli lezárására törekszik, a
munkáját felkészülten, szorgalmasan, kellő szakmai alázattal végzi.
(2) A bíró gondot fordít a bíróság eszközeinek, ellátmányának és erőforrásainak a
rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználására.
(3) A bíró önképzéssel és szervezett továbbképzések révén folyamatosan bővíti az általános és
a szakmai ismereteit.
5. Cikk
Tisztesség
(1) A bíró tisztségét nem használja fel személyes előnyök szerzésére. Jogai érvényesítése
során a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének minden körülmények között eleget
tesz.
(2) A bíró eljárása alatt kerüli az ügyben résztvevő személyekkel a nyilvános, részrehajlás
látszatát keltő kapcsolatot.
(3) A bíró nem teszi lehetővé, hogy lakásán más jogi hivatást gyakorló személy ügyfeleket
vagy jogi képviselőket fogadjon.
(4) A bíró jogosulatlanul nem használja, és nem hozza más tudomására a hivatása gyakorlása
során megismert információkat, nem szolgáltat és nem kér bizalmas adatokat. Távol tartja
magát minden olyan megnyilvánulástól, amely az ügyek lefolyását vagy eredményét
befolyásolhatná.
42
(5) A bíró a vele szemben megállapított jogerős, vagy előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított
kötelezettségének önként eleget tesz.
(6) A bíró tiszteletben tartja mások szellemi alkotását.
6. Cikk
Tisztelet, együttműködés
(1) A bíró előítélettől és diszkriminációtól mentesen tiszteletben tartja minden ember
méltóságát és ugyanezt megköveteli az eljárásban résztvevő személyektől és azok
képviselőitől is.
(2) A bíró hivatása gyakorlása során a hatóságok és szervek tagjaival, valamint
munkatársaival hivatali együttműködésre törekszik, kölcsönös tiszteleten alapuló udvarias,
kollegiális magatartást tanúsít.
(3) A bíró a felettes bíróság iránymutatásait a felek előtt nem kritizálja, eltérő álláspontját nem
hangoztatja. A határozataiban az alsóbb szintű bíróság sértő kioktatásától, a bírói tekintély
rombolásától tartózkodik. A kollégái által hozott döntéseket egyéb módon sem bírálja. Ezeket
azonban a tudományos, oktatói vagy egyéb szakmai tevékenységének a gyakorlásakor,
konstruktív jelleggel értékelheti, véleményezheti.
(4) A bíró nem használ felek közti különbségtételt sugalló nyelvi eszközöket, tartózkodik a
féllel való együttérzést mutató vagy leereszkedő megnyilvánulásoktól.
(5) A bíró tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól, melyek a munkatársait érintően
kötelezettségszegésre, politikai vagy egyéb érdekeket kiszolgáló ítélkezésre utalnak.
7. Cikk
Vezető beosztású bíró
(1) A vezető beosztású bíró tartózkodik a beosztottai emberi méltóságát sértő magatartástól,
kijelentéstől, cselekedettől. Feladatát a munkatársaitól elvárt jogi és morális
követelményeknek megfelelően, példamutatóan látja el.
43
(2) Az igazgatási tevékenysége során a munkatársaival igazságos, következetes és méltányos.
Ellenőrző tevékenysége során egyenlő mércét alkalmaz minden beosztottjával szemben.
(3) Ügyel arra, hogy a bírótársai hivatásukhoz méltó magatartást tanúsítsanak.
(4) A bíróság céljai és érdekei érvényesítésén túl törekszik a többi szervezeti egységgel
eredményes együttműködés kialakítására, a szükséges információk pontos és gyors cseréjére.
Az Etikai Kódexet az Országos Bírói Tanács a 2014. november 10-i ülésén törvényi
felhatalmazás alapján és a bírói kar véleményének figyelembe vételével fogadta el.
Az Etikai Kódex 2015. január hó 1. napján lép hatályba.
44
2. számú melléklet
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének
…............................. OBH utasítása
az integritási szabályzatról
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdésének b)
pontja, valamint a 76. § (6) bekezdésének b) pontja, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
23. § (4) bekezdés d) pontja alapján – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi
CLXII. törvény IV. fejezet 21. címe, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvény 36. §, 37/B. §, 39. § (1) bekezdés b) és d) pontja, 41/B. §, 41/C. §, az
információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és a költségvetési szervek belső
kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet II. fejezet 3.
címében foglaltakra, valamint a bíróságok véleményére figyelemmel – a bíróságok működésével
összefüggő visszaélések kezelésére, az integritás sértések meghatározására, az
összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmekkel és bejelentésekkel összefüggő eljárásokra, a
bírák mentelmi jogának a felfüggesztéséhez fűződő, valamint a folyamatban lévő eljárások
tekintetében a bejelentési kötelezettségre és az ajándék elfogadásának a tilalmára, az integritási
tanácsadásra, valamint a korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és
kivizsgálásával kapcsolatos eljárás rendjéről az alábbi szabályzatot alkotom:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. A szabályzat célja
1. § A szabályzat célja, hogy a bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban (továbbiakban:
OBH) olyan vezetési és irányítási rendszer működjön, amelybe illeszkedő belső kontrollrendszer
biztosítja a szervezet integritását az értékek meghatározásával, az azok követésében való
útmutatással, a szabályok betartásának ellenőrzésével – szükség esetén – jogkövetkezmények
alkalmazásával. E mellett meghatározza az integritás alapú szervezeti működés érdekében
ellátandó feladatokat, főbb folyamatokat és elősegíti az adott jogszabályi környezetben az
átláthatóság, a felelősség és a számonkérhetőség, a szakmaiság, a pártatlanság, a tisztességes
eljárás, a jogszabályokban és az OBH elnökének szervezetszabályozó eszközeiben meghatározott
értékek iránti elkötelezettség érvényesülését, és azt, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak
a feladataik teljesítését az esküjükhöz hűen gyakorolják. A szabályzat biztosítja az integritást sértő
magatartásokkal szembeni egységes fellépést, amelyek áttekinthetőek, előre meghatározottak és
az integritás-sértéshez arányos következményt rendelnek. Biztosítja a fennálló szervezeti és
személyi integritási helyzet eddig elért eredményeinek, értékeinek a megőrzését, védelmét és
továbberősítését.
2. A szabályzat személyi és tárgyi hatálya
45
2. § (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed az OBH, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a
járásbíróságok bíráira és igazságügyi alkalmazottaira.
(2) A szabályzat tárgyi hatálya a bírák, az igazságügyi alkalmazottak magatartására, az
összeférhetetlenségi esetekkel, valamint a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos és az
integritással összefüggő egyéb bejelentések kezelésére, és az ajándék elfogadásának a tilalmára,
valamint az ezzel kapcsolatos eljárásrendre, a bíróságok jogszabályokban, közjogi
szervezetszabályozó eszközökben és belső irányítási eszközökben meghatározott működésével
összefüggésben felmerülő visszaélésekre és korrupciós kockázatokra irányuló bejelentések
kivizsgálására és kezelésére terjed ki.
(3) A szabályzat hatálya – az V. fejezetben foglalt bejelentési kötelezettséget kivéve – nem terjed
ki a bírák és az igazságügyi alkalmazottak azon magatartására, amely miatt más jogszabályban
meghatározott szerv az ott rögzített eljárás keretében jogosult és köteles eljárni.
(4) Ahol a szabályzat járásbíróságot említ, azon a közigazgatási és munkaügyi bíróságot és a
kerületi bíróságot, valamint ahol járásbíróság elnökét említi, azon a közigazgatási és munkaügyi
bíróság és a kerületi bíróság elnökét is érteni kell.
(5) Ahol a szabályzat bíróságot említ, azon az OBH-t, valamint ahol a bíróság elnökét említi, azon
az OBH elnökét is érteni kell.
3. § A Kúria elnöke külön integritási szabályzatot alkot a Kúria bírái és igazságügyi alkalmazottai
vonatkozásában.
4. § E szabályzat rendelkezései iránymutatásul szolgálnak az ülnökök integritása tekintetében.
II. Fejezet
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
5. § Jelen szabályzat alkalmazása során:
a) elnök: a bíró és az igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkört gyakorló elnök;
b) alkalmazott: a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott;
c) integritás: a bíróság, a bírósági szervezet és a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró és
igazságügyi alkalmazott befolyásmentes, feddhetetlen, a jogszabályi előírásoknak, valamint az
OBH elnökének utasításában és ajánlásában meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és
elveknek való megfelelése és mindezeknek megfelelő magatartás, szervezeti működés;
d) integritás-felelős: az OBH, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke által kijelölt, az integritási
és korrupciós kockázatok kezelésében részt vevő személy, aki az OBH és az ítélőtábla, a
törvényszék elnökének közvetlen irányítása alatt áll;
e) integritási kockázat: a c) pontban meghatározottak sérülésének lehetőségét magában hordozó
folyamat, esemény, jelenség, tevékenység vagy mulasztás;
f) integritás-sértés: a bíró, az igazságügyi alkalmazott részéről megvalósított magatartás,
tevékenység, mulasztás által beálló következmény, állapot (szubjektív) vagy a bírótól, az
igazságügyi alkalmazottól független külső tényezők által elkövetett befolyásolás (objektív);
g) korrupció: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) XXVII.
Fejezetén belüli tényállások, és ezen belül a kötelezettség vagy joggyakorlás elmulasztásának,
hivatali helyzettel való visszaélésnek, a hatáskör túllépésének ígérete, megtörténte vagy erre
vonatkozó felhívás megfogalmazása jogtalan előny ellenében, vagy ennek reményében;
h) korrupciós kockázat: a g) pontban meghatározottak bekövetkezésének lehetősége;
i) integritási kockázat bejelentése (továbbiakban bejelentés): a közérdekű bejelentések közül az
integritási és a korrupciós kockázatokra vonatkozó, bárki által szóban, írásban, vagy
elektronikus úton tett bejelentés;
46
j) közvetlen vezető: a szervezeti és működési szabályzat alapján a bíró, az igazságügyi alkalmazott
beosztási helye szerinti szervezeti egység vezetője;
k) külső kapcsolattartó: a bíróság – alaptevékenységéhez kapcsolódó – feladatellátása során,
ügyfélnek, panaszosnak vagy az eljárásban résztvevő más személynek nem minősülő, a
bírósági szervezeten kívüli személy, akinek kapcsán felmerülhet, hogy a bíróság döntését
befolyásolni kívánja, így különösen a gazdasági hivatal, informatikai osztály szerződéseiben
megjelenő gazdasági szereplő.
III. Fejezet
AZ INTEGRITÁS SÉRELMÉNEK ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS ESETEI
6. § (1) Az integritást sérti, ha az alkalmazott a döntés befolyásolására irányuló magatartásról
nem tájékoztatja a bíróság elnökét.
(2) Az integritást sérti, ha a bíró a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.
törvény (a továbbiakban Bjt.) 39. § (1) és (2) bekezdésében, az igazságügyi alkalmazott az
igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXIII. törvény (a továbbiakban
Iasz.) 36. § (2) bekezdésének b) pontjában tilalmazott politikai tevékenységet végez, politikai
tisztséget tölt be, vagy a bíró és a kijelölt bírósági titkár párttagságot létesít, valamint a bíró a Bjt.
88. § (1) bekezdésében írt országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői vagy
polgármesteri választáson történő jelöltkénti indulásának a bejelentését elmulasztja.
7. § (1) Az integritást sérti, ha a bíró a Bjt. 40. § (1) bekezdése megsértésével kereső-
tevékenységet úgy végez, hogy a tudományos, oktatói, edzői, versenybírói, játékvezetői, művészi,
szerzői jogi védelemben részesülő, lektori és szerkesztői, valamint műszaki alkotómunka vagy a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony veszélyezteti a függetlenségét, a pártatlanságát, vagy
annak látszatát kelti, illetve akadályozza a hivatali kötelezettségei teljesítését.
(2) Az integritást sértik azon tevékenységek is, amelyek a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott
függetlenségét, pártatlanságát veszélyeztetik.
(3) A keresőtevékenység jogszabályba ütköző módon veszélyezteti a függetlenséget és ezen
keresztül a bírósági szervezet integritását különösen akkor, ha:
a) az valamilyen politikai tevékenységhez, párthoz, párt működését segítő tudományos,
ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványhoz, egyesülethez köthető;
b) a bíróság alkalmazottja tud, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene arról, hogy olyan
szerv, intézmény, gazdasági társaság megbízásából végez keresőtevékenységet, amely a
munkavégzése, ítélkezési tevékenysége szempontjából az érintett bírósággal szerződéses
kapcsolatban áll (pl. bírósági épületet érintő beruházásokat végez), vagy a munkavégzése,
ítélkezési tevékenysége szempontjából érintett bíróságon folyamatban lévő ügyben peres fél,
vagy a perben egyébként érdekelt;
c) a bíróság alkalmazottja tud, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene arról, hogy olyan
szerv, intézmény, gazdasági társaság megbízásából végez keresőtevékenységet, amelynek
vezetője ellen szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban az érintett
bíróságon;
d) a bírósági alkalmazott által végzett tevékenység nem szorosan oktatási vagy művészeti
tárgyú, így különösen a színházi menedzseri, az oktatási menedzseri, az ügynöki tevékenység
vagy a politikához köthető újságírói tevékenység.
(4) A bíró a keresőtevékenységre irányuló szerződéskötését megelőzően köteles meggyőződni,
hogy e tevékenység a függetlenségét, a pártatlanságát nem veszélyezteti, ilyen látszatot nem kelt.
47
8. § (1) Az integritást sérti, ha a bíró a szolgálati viszonya szerinti munkaidejét egészben vagy
részben érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának
előzetes hozzájárulása nélkül létesít (Bjt. 40. § (3) bekezdés)
(2) Az integritást sérti, ha a bíró a szolgálati jogviszonya szerinti munkaidejét nem érintő
munkavégzésre irányuló jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának történő előzetes
bejelentés nélkül létesít (Bjt. 40. § (4) bekezdés).
9. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kereső foglalkozást – munkaidejét nem érintő tudományos,
oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának
előzetes engedélyével végezhet (Iasz. 36. § (2) bekezdés c) pontja).
(2) Az igazságügyi alkalmazott a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatási, művészeti, lektori,
szerkesztői, sport, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni (Iasz. 37/A. §).
(3) Az integritást sérti, ha az igazságügyi alkalmazott az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak
megsértésével végez kereső tevékenységet.
10. § Az integritást sérti, ha a Bjt. 40. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a bíró
esetében:
a) a gazdasági társaságban végzett személyes közreműködés, vezetői tisztségviselői
tevékenység, felügyelő bizottsági tagság, egyéni cégben tagság;
b) a korlátolt felelősségű társaság személyes közreműködésre kötelező üzletrészének
tulajdonlása, a betéti társaság személyes közreműködésre kötelező kültagsága, betéti társaság
korlátlanul felelős tagsága, ha ezzel a bírói pártatlanság, függetlenség veszélyeztetett, vagy az
nem fér össze a bírói tisztséggel, különösen a tevékenységi körre figyelemmel;
c) ha a gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytató civil szervezetnél vezető tisztségviselőként
közreműködik.
11. § Az integritást sérti, ha a bíró a Bjt. 42. § (1) bekezdése szerint, az igazságügyi alkalmazott
pedig az Iasz. 37. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul nem jelenti be, hogy vele szemben
összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem kezdeményezi az összeférhetetlenségi ok
megszüntetését.
12. § Az integritást sérti, ha a bíró választottbírósági tagságot létesít – mely a megválasztása
alkalmával teendő írásbeli nyilatkozat aláírásával megvalósul – vagy azt nem jelenti be.
13. § (1) Az integritást sérti, ha – ide nem értve a Bjt. 232/E. § szerinti rendelkezési állományba
helyezés iránti kérelmet vagy esetet – a bíró a Bjt. 40. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igénybe
vesz öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, vagy más olyan pénzbeli ellátást, amelyet a
nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani (Bjt. 40. § (6)
bekezdés).
(2) A bíró köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha öregségi nyugdíjkorhatár
előtti ellátást vagy más, olyan pénzbeli ellátást vesz igénybe, amelyet a nyugdíjkorhatár
betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
14. § (1) Az integritást sérti a bíróságok igazgatásáról rendelkező 6/2015. (XI.30.) OBH elnöki
utasítás 5. § (2) bekezdése szerinti igazgatási intézkedésre jogosultjának a diszkriminatív
intézkedése a bírákkal vagy az igazságügyi alkalmazottakkal szemben.
(2) Az integritást sértheti, ha a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott esetében a fegyelmi eljárás
alapjául szolgáló magatartásról tudomást szerző – a bíróságok igazgatásáról rendelkező 6/2015.
48
(XI.30.) OBH elnöki utasítás 5. § (2) bekezdése szerinti – igazgatási intézkedésre jogosult nem
indítványozza, nem kezdeményezi vagy nem rendeli el a fegyelmi eljárást.
IV. Fejezet
ELJÁRÁS RENDJE ÉS MENETE ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ESETÉN
3. Keresőtevékenység bejelentése, engedélyezése
15. § A bíró és az igazságügyi alkalmazott a keresőtevékenység engedélyezése iránt előterjesztett
kérelmének, illetve a bíró szolgálati viszonya szerinti munkaidejét nem érintő munkavégzésre
irányuló jogviszonya előzetes bejelentésének tartalmaznia kell a keresőtevékenység tárgyát,
időpontját és tartamát, valamint csatolni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra
vonatkozó szerződés tervezetét, illetve ha a másik szerződő fél (megbízó, munkáltató) gazdasági
társaság, annak cégkivonatát.
16. § (1) A bíró és az igazságügyi alkalmazott a kérelmet, a bíró az előzetes bejelentést a
keresőtevékenységre irányuló szerződés megkötése előtt legalább 15 nappal köteles szolgálati
úton benyújtani a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül
bírálja el.
(3) A kérelem elbírálásának szempontjait a Bjt. 40. §-a és az Iasz. 36. § (2) bekezdés c) pontja,
valamint a jelen szabályzat együttesen határozza meg.
(4) Jelen szabályzat 7. § és 9. §-aiban foglalt integritás-sértés esetén a bíróság elnöke a bírósági
alkalmazott kérelmét írásbeli határozatával elutasítja vagy a korábban adott engedélyt
visszavonja, vagy a kereső tevékenység gyakorlását megtiltja a Bjt. 40. § (4) bekezdése szerinti
esetben.
(5) A bíró és az igazságügyi alkalmazott az engedélyezett keresőtevékenység megkezdését
követően 3 napon belül köteles a munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó végleges
szerződés másolati példányát becsatolni. Ugyanezen rendelkezés alkalmazandó a
szerződésmódosítás esetén is.
17. § A bíróság elnöke sürgős esetben, valamint a bírósági szervezeten belüli képzésekkel
összefüggő kérelem elintézése esetén soron kívül jár el.
4. Egyéb bejelentési kötelezettségek
18. § A bíró a Bjt. 39. §, 40. § (2), (5), (6) bekezdés, 41. § szerinti, az igazságügyi alkalmazott az
Iasz. 36. § (2) bekezdés b) pont szerinti összeférhetetlenségi ok esetén a munkáltatói jogkört
gyakorló elnöknek haladéktalanul köteles a szolgálati út betartásával e körülményeket
bejelenteni.
V. Fejezet
A MENTELMI JOG FELFÜGGESZTÉSE, VALAMINT A FOLYAMATBAN LÉVŐ ELJÁRÁSOKKAL
KAPCSOLATOS BEJELENTÉSEK SZABÁLYOZÁSA
5. A folyamatban lévő eljárások bejelentése
49
19. § (1) A bírót és az igazságügyi alkalmazottat bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatói
jogkört gyakorló elnök felé minden olyan tény, esemény tekintetében, amely a szolgálati
viszonyára, a beosztására, az integritására hatással lehet.
(2) A bíró, valamint az igazságügyi alkalmazott köteles haladéktalanul tájékoztatást adni a bírósági
szolgálati viszonyáról az ellene indult büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban annak
megindulásáról történő tudomásszerzéskor az eljáró hatóságnak.
20. § (1) A bírót az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban bejelentési kötelezettség terheli a
mentelmi jog felfüggesztése esetén a nyomozás befejezése, az eljárás megszüntetése, a
vádemelés, az ügyben hozott ügydöntő határozat tekintetében is.
(2) Amennyiben az OBH elnökének a javaslatára a Köztársasági Elnök a bíró mentelmi jogát
büntető vagy szabálysértési ügyben felfüggesztette, a Köztársasági Elnök döntéséről az OBH
elnöke a bíróság elnökét a Bjt. 2. § (3) bekezdése alapján tett javaslata egyidejű megküldésével
tájékoztatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti értesítést követően a Köztársasági Elnök döntését és az OBH
elnökének javaslatát a munkáltatói jogkör gyakorlója a bíróval haladéktalanul közli és biztosítja,
hogy a bíró tudomást szerezzen a mentelmi jog felfüggesztésének az időpontjáról és arról a
cselekményről, amelyre nézve a legfőbb ügyész, illetve a bíróság a mentelmi jog felfüggesztésére
vonatkozó indítványát előterjesztette és az OBH elnöke a javaslatát megtette.
(4) Ha az OBH elnökének a javaslatát a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította, a
munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót a (3) bekezdés szerint tájékoztatja.
21. § (1) Bíró érintettsége esetén, ha magánvádas büntetőügyben vagy pótmagánvádra indult
bírósági eljárásban a feljelentés, vagy a vádindítvány bírósághoz érkezését követően a feljelentett
személy mentelmi jogának felfüggesztése iránt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: Be.) 552. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseknek nincs helye, és a bíróság az
eljárást – magánvádas ügyben személyes meghallgatás kitűzése – és a Be. 552. § (1) bekezdése
szerinti intézkedés megtétele nélkül megszüntette, az e tárgyban született határozatot a bíró a
bíróság elnökének a kézhezvételt követően haladéktalanul köteles bejelenteni. A határozat
jogerőre emelkedése tekintetében, illetve ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot az
eljárás folytatására utasította, szintén külön bejelentési kötelezettség terheli a bírót.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök az (1) bekezdésben foglaltak szerint
tudomására jutott tényekről az OBH elnökét haladéktalanul tájékoztatja.
22. § (1) Amennyiben a bíró a magatartásával összefüggésben indult eljárásról a Be. 552. § (1)
bekezdésében írt esetben – a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően – tudomást szerez, úgy a
büntetőeljárás megindításának tényét haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának
bejelenteni.
(2) Az igazságügyi alkalmazott a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles bejelenteni a
munkáltatói jogkört gyakorló elnöknek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.
(3) A bíró és az igazságügyi alkalmazott a vele szemben indult szabálysértési eljárást – a
szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról szóló 2012. évi II. törvény II. Fejezete szerint
indult és azon szabálysértéseket kivéve, amelyek miatt közigazgatási bírság került kiszabásra – is
köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltató jogkört gyakorló elnöknek; a bíró akkor is, ha a
mentelmi jogáról lemondott, továbbá köteles bejelenteni a szabálysértési eljárás befejeződését
is.
23. § A bíró és az igazságügyi alkalmazott – a személyállapoti pereket kivéve – köteles
haladéktalanul bejelenteni, ha a szolgálati helye szerinti bíróság előtt polgári peres vagy bírósági
50
hatáskörbe tartozó nem peres eljárást indított, vagy vele szemben ilyen eljárást indítottak,
továbbá köteles bejelenteni ezen eljárás befejeződését is.
24. § (1) A bíró és az igazságügyi alkalmazott haladéktalanul köteles a bíróság elnökének
bejelenteni, ha:
a) az igazságszolgáltatási tevékenységével összefüggésben fenyegetés, támadás, sértés éri,
b) becsületét, személyhez fűződő jogait megsértik.
(2) Ha a bíró folyamatban lévő ügyében bírót, igazságügyi alkalmazottat, bírósági szervezetet
érintő integritás sértést észlel, úgy azt haladéktalanul köteles a bíróság elnökének bejelenteni.
25. § A bíró és az igazságügyi alkalmazott, amennyiben a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a
bíróság a szolgálati viszonyával összefüggésben tanúként idézi, ezt a bíróság elnökének
haladéktalanul jelenteni köteles, annak feltüntetésével, hogy mely hatóság, milyen ügyben
(ügyszám, tárgy megjelölése) és mely időpontra idézte.
26. § A bíróság elnöke köteles az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban Info. tv.) foglaltak
szerint a jelen szabályzat 19-25. §-ban szabályozott bejelentések bizalmas kezelését biztosítani.
VI. Fejezet
AZ AJÁNDÉK ELFOGADÁSÁNAK A TILALMA ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁS SZABÁLYAI
6. A tiltott ajándék
27. § (1) Jelen szabályzat alkalmazásában tiltott ajándék minden olyan dolog, személyes vagy
vagyoni értékű előny – függetlenül annak értékétől és jellegétől, – amelyet hivatali
tevékenységéért, illetve azzal összefüggésben az ügyfél vagy reá tekintettel más személy a bíró
vagy az igazságügyi alkalmazott részére, vagy reá tekintettel hozzátartozója részére ad vagy
felajánl.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott ajándékot a felajánlásakor, az átadásra vonatkozó
kísérletkor vissza kell utasítani.
28. § (1) A tiltott ajándék felajánlását hivatalos feljegyzés készítésével egyidejűleg szolgálati úton
a bíróság elnökének haladéktalanul be kell jelenteni. Amennyiben az ajándékot az átadáskor nem
lehetett visszautasítani, mert az kézbesítés útján érkezett, vagy azt az ajándékozó a bíróság
épületében hátrahagyta, úgy a hivatalos feljegyzéssel az ajándékot is továbbítani kell a bíróság
elnöke részére a további intézkedés megtétele végett.
(2) Ha az ajándékozó kézbesítési címe ismert, a bíróság elnöke, a tiltott ajándékot írásban
visszautasítja az ajándék elvitelére vonatkozó felhívás mellett. Amennyiben az ajándékozó
kézbesítési címe nem ismert, az ajándékot a jelen szabályzat 30. §-ban foglalt módon meg kell
semmisíteni, kivéve ha arra értékénél vagy jellegénél fogva más eljárási szabály vonatkozik.
29. § Az írásbeli visszautasításnak – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik –
tartalmaznia kell a következő tájékoztatást:
a) az ajándékozás tilos,
b) az ajándékozó a felhívás kézhezvételét követő 8 naptári napon belül a saját költségén köteles
gondoskodni az ajándék elviteléről,
c) a b) pontban foglaltak elmulasztása esetén vagy a jelen szabályzat 30. § (1) bekezdésben
foglalt esetekben az ajándék megsemmisítésre kerül, kivéve ha arra értékénél vagy jellegénél
fogva más eljárási szabály vonatkozik.
51
30. § (1) A bíróság elnöke az ajándékot a bíróság gazdasági hivatalának sürgős megsemmisítés
végett megküldi, ha:
a) a felajánlott ajándék állagának fenntartása költségráfordítás nélkül nem biztosítható,
b) az ajándék gyorsan romló,
(2) A gyorsan romló ajándék megsemmisítéséről helyben is lehet gondoskodni.
(3) Az ajándék megsemmisítéséről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A
megsemmisítés során a bíróság gazdasági hivatalának vezetője, vagy a bíróság elnöke vagy az
általuk kijelölt személy jelen kell, hogy legyen, aki a jegyzőkönyvet annak készítőjével és a
megsemmisítővel együtt aláírja.
(4) Amennyiben az ajándékozó kézbesítési címe ismert, az ajándék megsemmisítése esetén a
megsemmisítésről felvett jegyzőkönyvet meg kell küldeni az ajándékozó részére.
(5) A megsemmisítés módjára a selejtezett vagyontárgyak megsemmisítésére irányadó
szabályok alkalmazandók.
7. Protokoll ajándék
31. § A protokoll ajándék típusai:
a) szóróajándék,
b) szokásos vendéglátás,
c) figyelmességi ajándék.
32. § (1) A szóróajándék minden olyan dolog, amely a rendezvényen való részvételhez
kapcsolódóan, nem személyhez kötődően kerül átadásra és a becsült értéke nem haladja meg a
bírói illetményalap 2%-át.
(2) Szokásos vendéglátás valamely szakmai rendezvény keretében, valamennyi résztvevő
számára biztosított, általánosan elfogadott ellátás.
(3) A szóróajándék és a szokásos vendéglátás elfogadható.
33. § (1) A figyelmességi ajándék minden olyan dolog vagy vagyoni értékű előny, melyet hivatalos
alkalmakkor a bíróság általánosan elfogadott társadalmi szerepvállalásához kapcsolódóan,
nyilvánosan ajánlanak fel.
(2) A meghatározott személynek adott figyelmességi ajándék – pl.: könyv, üveg bor – a
társadalomban általánosan kialakult szokásoknak megfelelően elfogadható, amennyiben annak
becsült értéke nem haladja meg a bírói illetményalap 5%-át.
(3) Amennyiben a figyelmességi ajándék becsült értéke meghaladja a bírói illetményalap 5%-át,
azt a szervezet részére juttatott ajándéknak kell tekinteni és a bíróság elnöke dönt a
figyelmességi ajándék munkahelyen történő megőrzéséről, felhasználásának engedélyezéséről
vagy megsemmisítéséről. Ennek során figyelembe veszi a figyelmességi ajándék becsült értékét,
annak jellegét, valamint a bíróság társadalmi szerepvállalásának a megjelenítésére és a
kapcsolatrendszerének a dokumentálására való alkalmasságát.
(4) A becsült értéket a bíróság gazdasági hivatalának vezetője állapítja meg az áruforgalmi
viszonyok alapján.
(5) A (3) bekezdés szerinti figyelmességi ajándékot a bíróság gazdasági hivatalának át kell adni. A
gazdasági hivatal a figyelmességi ajándékot nyilvántartásba veszi vagy a jelen szabályzat 30. §
szerint megsemmisíti. A nyilvántartásba vett figyelmességi ajándékot a gazdasági hivatal az elnöki
engedély szerinti felhasználásra kiadja vagy a munkahelyen történő őrzéséről gondoskodik.
52
VII. Fejezet
INTEGRITÁSI SZABÁLYSZEGÉS ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYE
34. § (1) A bíróság elnöke az integritási szabályszegés esetén – indokolt esetben az integritás-
felelős közreműködésével – gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről.
(2) A szükséges intézkedés lehet különösen:
a) az integritás-sértés megállapítása,
b) az integritást sértő személy felé a megállapítás tudomására hozása,
c) a feltárt problémák és azok okainak megszüntetése a jogszerű állapot helyreállításával,
d) az okozott sérelem orvoslása,
e) kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése,
f) más hatóságok megkeresése.
35. § Integritás-sértés esetén a bíróság elnöke a bejelentés kivizsgálásának befejezését követő 15
napon belül az integritás-sértésről jelentést készít az OBH elnöke részére, amely tartalmazza a
megtett vezetői intézkedéseket is.
VIII. Fejezet
AZ INTEGRITÁS-FELELŐS KIJELÖLÉSE, FELADATA
36. § (1) Az integritási és korrupciós kockázatok hatékony kezelése érdekében az OBH-ban, az
ítélőtáblákon és a törvényszékeken szolgálati jogviszonyban álló jogi egyetemi, vagy a Nemzeti
Közszolgálati Egyetemen szerzett integritás tanácsadói végzettséggel rendelkező integritás-
felelőst kell kijelölni.
(2) Integritás-felelőst – hozzájárulásával – az OBH, az ítélőtábla, a törvényszék elnöke bízza meg
e feladattal.
(3) Az integritás-felelős a bíróság elnökének közvetlen irányítása, felügyelete és ellenőrzése alatt
áll.
(4) Ha az integritás-felelős egyéb feladatokat is ellát, e feladatai tekintetében a bíróság elnöke
által kijelölt más személy által is utasítható, de ez az integritás-felelősi feladatok ellátását nem
akadályozhatja.
(5) Az integritás-felelős kijelöléséről és a kijelölés visszavonásáról az OBH elnökét előzetesen
tájékoztatni kell.
(6) A törvényszék elnöke által kijelölt integritás-felelős látja el a jelen szabályzatban
meghatározottak szerint az illetékessége alá tartozó járásbíróságokkal, kerületi bíróságokkal,
közigazgatási és munkaügyi bírósággal összefüggő integritási feladatokat is.
(7) A törvényszék elnöke az OBH elnökének előzetes tájékoztatása mellett a 100 főnél nagyobb
létszámú járásbíróságon, közigazgatási és munkaügyi bíróságon, kerületi bíróságon önálló
integritás-felelőst jelölhet ki.
(8) A 250 főnél nagyobb létszámú bíróságon az integritás-felelős helyettese is kijelölhető, aki az
integritás-felelőst akadályoztatása esetén helyettesíti és ellátja a bírósági integritással összefüggő
feladatokat.
(9) Az integritás-felelős helyettes kijelölése és visszavonása tekintetében a jelen szabályzat 36. §
(1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
53
37. § Az integritás-felelős feladata, hogy közreműködjön a bíróság működésével kapcsolatos
integritási és korrupciós kockázatok felmérésében, az intézkedési terv, valamint annak
végrehajtásáról szóló jelentés elkészítésében és az integritási kockázatokra vonatkozó
bejelentések fogadásával, kivizsgálásával kapcsolatos feladatokban, így különösen:
a) minden év november 30. napjáig a következő tárgyévre vonatkozóan – a szervezeti egységek
vezetőivel közösen – integritási munkatervet, míg 3 évenként hosszabbtávú korrupció-
megelőzési intézkedési tervet készít a kockázatok kezelésére; a munkatervet és a korrupció-
megelőzési intézkedési tervet a bíróság elnöke hagyja jóvá,
b) közreműködik a bíróság működésével kapcsolatos integritási kockázatok rendszeres, minden
év december 31. napjáig történő felmérésében,
c) az éves korrupció-megelőzési intézkedési terv végrehajtásáról és annak eredményeiről a
tárgyévet követő év január 31. napjáig integritás-jelentést készít a bíróság elnöke számára,
d) a feladatkörében tájékoztatást és tanácsot ad a bíróság vezetői és alkalmazottai részére a
felmerült integritási kérdésekben,
e) előzetesen véleményez valamennyi integritással, továbbá jogszabályban rögzített eljárással,
a bíróság alkalmazottjának feladatellátásával vagy feladatellátásához kapcsolódó
találkozókkal összefüggő kérdéseket, körülményeket,
f) a korrupció-megelőzési intézkedési terv alapján javaslatot tesz a bíróság hivatásetikai és
antikorrupciós témájú képzéseinek megtartására, valamint közreműködik ezek
végrehajtásában,
g) fogadja és a bíróság elnökének továbbítja azokat az integritást érintő bejelentéseket,
amelyeket a bejelentő nem köteles más személynek megtenni,
h) a bírákat, igazságügyi alkalmazottakat ért méltatlan támadásokkal kapcsolatos
bejelentéseket fogadja, a bíróság elnökének továbbítja és egyidejűleg javaslatot tesz a
szükséges és megfelelő intézkedésre;
i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a bíróság elnöke megbízza.
38. § (1) Az integritás-felelős belső ellenőr nem lehet.
(2) Az integritás-felelős köteles az eljárása során a tudomására jutott szolgálati titkot megőrizni,
az integritást érintő bejelentések iratait az Info. törvényben foglaltak figyelembe vétele mellett
kezelni.
IX. Fejezet
INTEGRITÁS TÁRGYÚ BEJELENTÉSEK INTÉZÉSE, ELLENŐRZÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA
39. § (1) Integritást érintő bejelentés szóban, írásban, vagy elektronikus úton terjeszthető elő.
Szóbeli bejelentés esetén az integritás-felelős kérheti annak írásba foglalását, ennek hiányában a
bejelentés írásba foglalásáról maga gondoskodik. Az integritást érintő bejelentés előterjeszthető
az 1. melléklet szerinti adatlapon is.
(2) Az integritást érintő bejelentést haladéktalanul érkeztetni kell a bírósági ügyvitelre vonatkozó
szabályok szerint a IV. D. 3. ügycsoportba.
(3) Az integritás-felelős a bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja a bíróság elnökét és
egyidejűleg javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. A bíróság elnöke az integritást
érintő bejelentésekkel kapcsolatos intézkedésekbe – ideértve az iratbetekintést is – más bírósági
vezetőt bevonhat.
(4) Az integritás-felelős nevét, elérhetőségét és a bejelentési űrlapot a bíróság internetes és
intranetes honlapján is közzé kell tenni.
(5) A név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által tett bejelentés vizsgálata mellőzhető.
(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, alaptalan bejelentés
vizsgálata mellőzhető.
54
40. § (1) A bíróság elnöke és az integritás-felelős felelősséggel tartozik a bejelentő és a
bejelentéssel érintett személy(ek) személyes adatainak az adatvédelmi szabályoknak megfelelő
kezeléséért, továbbá az Info. tv. rendelkezéseinek megtartásáért.
(2) A bejelentő kérheti adatainak zártan történő kezelését.
(3) A bejelentéssel összefüggésben keletkezett iratokba kizárólag a bíróság elnöke, az integritás-
felelős, az iktatást végző elnöki iroda alkalmazottja és – a saját nyilatkozatát érintően – a
meghallgatott személy tekinthet be.
(4) A bejelentőt – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem érheti hátrány az integritást
érintő bejelentés megtétele miatt.
(5) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el és alaposan feltehető, hogy
ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet
okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult bíróság vagy
hatóság, illetve személy részére átadhatóak.
41. § (1) Az integritást érintő bejelentést a szolgálati hely szerinti bíróság elnöke vizsgálja meg,
melyben az integritás-felelős közreműködhet.
(2) A vizsgálat történhet különösen az iratok tanulmányozásával, az érintettek meghallgatásával,
vagy írásbeli jelentés beszerzésével. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A
meghallgatással érintett személyek kérhetik a személyes adataiknak zártan történő kezelését.
(3) A (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a meghallgatás helyét, időpontját;
b) a meghallgatott nevét, beosztását, szervezeti egységét;
c) a meghallgatáson résztvevő egyéb személyek beosztását, szervezeti egységét;
d) a meghallgatás tárgyát;
e) a meghallgatás során feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat;
f) az elhangzottak és a jegyzőkönyvben foglaltak egyezőségére vonatkozó nyilatkozatot;
g) a meghallgatáson résztvevők aláírását.
42. § (1) A bejelentésről – lényeges tartalma ismertetésével – tájékoztatni kell az érintettet. A
tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy az érintett haladéktalanul vagy 8 napon belül
írásbeli észrevételeket tehet, melyben jogosult a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját kifejteni
vagy a meghallgatását kérni.
(2) Amennyiben a bejelentés bíróval szemben érkezik, a meghallgatást a bíróság elnöke
foganatosítja.
43. § Az integritást érintő bejelentések ügyintézési határideje 30 nap, mely a bejelentés
érkeztetését követő napon kezdődik. A határidőt a bíróság elnöke indokolt esetben további 30
nappal meghosszabbíthatja.
44. § A bíróság elnöke:
a) köteles gondoskodni az integritást sértő magatartások felismerése és kezelése érdekében
a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós
kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásáról, kivizsgálásáról és az esetleges
jogkövetkezmények alkalmazásáról,
b) a korrupció-ellenességgel, integritással, közérdekű bejelentésekkel foglalkozó más
szervezetekkel (különösen az Állami Számvevőszékkel, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, a
Nemzeti Védelmi Szolgálattal, az Alkotmányvédelmi Hivatallal) közvetlen kapcsolatot tart,
c) a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra, valamint az
integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentéseket kivizsgálja.
55
d) lefolytatja az integritás-sértésekkel kapcsolatos egyéb vizsgálatokat és meghozza a
szükséges intézkedéseket,
e) bírákat, igazságügyi alkalmazottakat ért méltatlan támadások esetén a szükséges
megkereséseket foganatosítja és az alkalmazottak részére jogvédelmet biztosít.
f) ellenőrzi az általa meghozott döntések végrehajtását,
g) gondoskodik a bírák és az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában az integritás-felelős
beszámolója anonimizált formában való megismertetéséről a további esetek megelőzése
érdekében,
h) értékeli a megtett intézkedések hatékonyságát és következményeit;
i) jelentős integritási kockázat esetén haladéktalanul felveszi a megfelelő hatóságokkal a
kapcsolatot;
j) integritási kockázat esetén haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét.
45. § (1) A bíróság elnöke köteles gondoskodni az integritás-felelős közreműködésével az
integritási bejelentések nyilvántartásáról.
(2) A nyilvántartás-vezetés szigorú jogosultsági, informatikai rendszerben szabályozott
környezetben végezhető, melynek az adataiba kizárólag a bíróság elnöke és az integritás-felelős
tekinthet be.
46. § (1) Az integritás-felelős az integritási bejelentésekkel összefüggésben keletkezett iratokról
– a 2. melléklet szerint – elkülönített, naprakész nyilvántartást vezet, melyet évente összesít és
lezár.
(2) Az integritás-felelős számon tartja, és a nyilvántartásba feljegyzi a megtett intézkedéseket és
azok határidejét.
(3) Az integritási nyilvántartás vezetése történhet elektronikus úton is.
(4) A nyilvántartás vezetésére és az abban kezelt adatok kezelésére az Info. tv. és a jelen
szabályzat 40. § (1)-(3) bekezdésének a rendelkezését megfelelően kell alkalmazni.
X. Fejezet
A KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÓK FOGADÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND
47. § (1) Az alkalmazott részéről a gazdálkodást érintő feladatának az ellátása során vagy azzal
összefüggésben a külső kapcsolattartóval csak akkor kerülhet sor személyes jelenlétet igénylő
kapcsolatfelvételre, ha erről a közvetlen vezetőjét és az integritás-felelőst tájékoztatta.
(3) Az alkalmazott haladéktalanul tájékoztatni köteles közvetlen bírósági vezetőjét, amennyiben
a külső kapcsolattartó a feladat ellátásával összefüggésben előzetes bejelentés nélkül, váratlanul
megjelenik vagy munkahelyén kívül megkeresi. Telefonon, telefaxon, interneten vagy más
elektronikus eszköz útján érkezett megkeresés esetén is fennáll a tájékoztatási kötelezettség.
(4) Az értesítésnek ki kell terjedni a külső kapcsolattartó és – ha valamely szervezet
képviseletében jár el – az általa képviselt szervezet nevére, a találkozó céljára, időpontjára és
helyére. Amennyiben a bírósági alkalmazott a találkozóval kapcsolatban a szervezet integritását
veszélyeztető kockázatokra vonatkozó információval rendelkezik, ezt köteles írásban a bíróság
elnökének – a szolgálati út betartásával bejelenteni – és az integritás-felelőst tájékoztatni.
(5) Az integritás-felelős jogosult észrevételezni, ha a bírósági alkalmazottnak a külső
kapcsolattartóval való kapcsolatfelvételében integritási kockázatot észlel.
(6) Beszerzési eljárás esetében kettőmillió forint értékhatár feletti kötelezettségvállalás
előkészítése során a szerződő harmadik fél kiválasztásáig, és az átadás-átvételi eljárás során,
közbeszerzési eljárásban a közbeszerzés megindításáig a bírósági alkalmazottnak a külső
kapcsolattartóval történő személyes jelenlétet igénylő kapcsolatfelvétel kizárólag a bírósággal
56
szolgálati jogviszonyban álló, harmadik személy részvétele mellett engedélyezhető a közvetlen
vezető által.
(7) A bíróság szervezeti egységeinek vezetői évente kötelesek áttekinteni az irányításuk alatt álló
bírósági alkalmazottaknak a külső kapcsolattartókkal való találkozására vonatkozó információkat,
felmérni az ezzel kapcsolatos kockázatokat, és ennek eredményét a tárgyév november 30.
napjáig írásban az integritás-felelős részére továbbítják a korrupció-megelőzési terv kialakítása
érdekében. Az integritás-felelős a felmérés eredményét és az annak nyomán elkészített
korrupció-megelőzési intézkedési tervet és az integritási munkatervet a bíróság elnöke elé
terjeszti.
(8) Ha az érintett alkalmazott a személyes jelenlétet igénylő találkozó során a szervezet vagy
bármely alkalmazott integritását veszélyeztető kockázatot észlel, írásban haladéktalanul
tájékoztatja – feljegyzés formájában – a bíróság elnökét, melyet az integritás-felelős részére is
megküld.
(9) Az integritás-felelős évente köteles áttekinteni az (1) bekezdés szerinti találkozókról készült
feljegyzéseket. Az integritás-felelős az áttekintés alapján felméri a lehetséges kockázatokat és az
ezzel kapcsolatos megállapításait szerepelteti a jelen szabályzat 37. § a) pontja szerinti
intézkedési tervben.
(10) A bíróság alkalmazottai a külső kapcsolattartók fogadásakor az általános eljárási szabályok, a
jelen szabályzat rendelkezései, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján
járnak el.
(11) Sérti az integritást, ha az alkalmazott az (1)-(3) és (5)-(7) bekezdésekben foglalt
rendelkezéseket megsértve jár el.
48. § (1) Az érintett alkalmazottak a személyes találkozók adatait nyilvántartásban kötelesek
rögzíteni. A személyes találkozók nyilvántartásának adatait a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás tekintetében a jelen szabályzat 46. §-ában foglalt
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
XI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § Jelen szabályzat 2016. július 1. napján lép hatályba.
50. § (1) Az OBH, az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek e szabályzat végrehajtása
érdekében a hatályba lépést követő 60 napon belül belső szabályzatot vagy intézkedést kell
alkotni.
51. § Amennyiben az Info törvény II. fejezet 4. és 5. címében foglaltak indokolják, az OBH,
valamint a Bszi. 16. § a) – c) pontjában szereplő bíróságok az Info törvény 65. § és 66. §-ban
foglaltak szerint kötelesek a személyes adatok kezelésének nyilvántartásába vételét a Hatóságtól
haladéktalanul kérelmezni. Személyes adat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság bejegyző határozatának megérkezésétől kezelhető.
52. § A bíróság elnöke köteles gondoskodni az oktatás-felelős és az integritás-felelős
bevonásával az alkalmazottak integritási képzéséről a jelen szabályzat hatályba lépésének
évében, majd ezt követően szükség szerint, de évente legalább egyszer.
Dr. Handó Tünde
57
3. számú melléklet
58
59
