Jó Hír - IV. évfolyam, 10. szám

IV. évfolyam, 10. szám2007. október 24., szerda

Ára: 174 Ft

IV. évfolyam, 10. szám2007. október 24., szerda

Ára: 174 Ft

„Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsi-ságtól, mert nem a vagyonban való bővelke-déstől függ az ember élete.” (Lk 12,13-21)

„Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsi-ságtól, mert nem a vagyonban való bővelke-déstől függ az ember élete.” (Lk 12,13-21)

3Jó Hír A Pécsi Egyházmegye lapja 2007. október 24.

Kvanduk Frigyes„Nagyszerű dolgokat művelkarja erejével“

Kajtárné Tiborcz MáriaVisszatekintő

Kajtár EdvárdRózsafűzért imádkoztunk

Gesztesy András Kapisztrán Szent János

Bözsi néni (Bernadett nővér)Kis Szent Teréz látogatásaBözsi néninél

Gulner JánosHalottak napjára

Ivasivka MátyásKodály Zoltán és Pécs

Dr. Schmidt PálKultúrát a politikába!

Kodály-emlékdíjat kapottIvasivka Mátyás

Ifjúság

Pécsszabolcs temploma

Közlemények

Címlap:Római Katolikus templom,Kővágótöttös

TARTALOM:„Nagyszerű dolgokat művel karja erejével”

3

4-7

7

8

9

10

11-12

13-14

14

15

16-17

18-19

Alapító: A pécsi megyéspüspökFelelős szerkesztő: Fazekas Orsolya

Szerkesztőbizottság:Bognár Attila, Garadnay Balázs,Gesztesy András, Kajtár Edvárd,

Kajtárné Tiborcz Mária,Kvanduk Frigyes, Takács Gábor

Szerkesztőség:7621 Pécs, Szent István tér 23.

E-mail: [email protected]ó: Fazekas Orsolya

Layout: Komáromi CsabaFelelős kiadó: Fény Kft.

Pécs, Janus Pannonius u. 11.Nyomda: Páskum Nyomda, Szekszárd

Kvanduk Frigyes

Ami világunk az előző koroktól talánabban különbözik - természetesen sok

más közepette-,hogy tud másolni. Az ókor-ban, középkorban könyvet másoltak, desaját világuk szerint díszítették. A mi korunkembere másol; szöveget, lemezt, képet, stb. -talán mindent. De nem tudja másolatkéntfelfogni a szeretetet, nem elég a másik ember„fényképe” - az eredeti az egyetlen elfogad-ható. Éppen így nem elegendő a szentek íze-sített másolata sem.

Mindent tudunk másolni, de nem tudjuk má-solni a szentet(ket), nem tudjuk másolni azeredeti emberi szívet. Ezzel a kérdéses hely-zettel már önmagunk és hitünk középpont-jában vagyunk. A szentek - szentté avatottak,vagy nem - mindannyian eredeti kapcsolatotmutatnak fel az Istennel. Sajátost és nem egymegjátszott sajátost: a szentség az ő életük,nem a véleményük, nem a gesztusaik, nem amegoldásaik - Ők a szentek. Ez a tény sem-miféle általánosítást nem bír el. Ha az Őéletük eredeti szent mivolta nem is hatá-rozható meg, az azért leírható, hogy milyenakadályokon - kísértéseken jutottak át. Egy-ben az Ő tapasztalataikból szeretnénk „kiol-vasni” a mi emberi veszélyeztetettségünkvilágát.Szeretünk eszközöket, erőket, pénzt birtokol-ni. A kicsit is gondolkodó ember számáraezeknek önmagukban nincs mindent elsöprőerejük. De lehet velük - sokszor szükséges -hatást gyakorolni. Sőt lehetnek ezek a tár-gyak önkényes szándékaink romboló eszkö-zei. A gazdagság, a hatalom utáni vágy em-berlétünk első és legalapvetőbb kísértése. Aszentek, de minden Istent kereső ember leg-bensőbb vágya, hogy Őt magukban hordoz-zák. Ez szentség, de kísértés is egyben; mertszeretné Istent hatalmába keríteni. Istenazonban mindig kisiklik a kezünkből, nemlehet kényszeríteni vagy úgy fogva tartani,ahogy szeretnénk. Ha a birtoklás ilyen útjánjárunk, akkor az életben a szent (élet) lecsú-szik a lényegtelenbe. A szentség tehát egyolyan készség, amelyet a kitartás, a várako-zás, a karok kitárása fémjelez. A szentek meg-tapasztalták a várakozásban Isten közelségétrejtettségében megélni. Ebben a rejtett közel-ségben a szentek megtanulták, hogy azegész szívük újból és újból Istentől függ -Istenen függ.A szentek „tudásában” világossá lesz, hogyember létünket ott kell keresni, ahol aszabadság, befogadás, ajándékozás történik.Vagyis olyan területen, ahol kezdjük elvonni

magunkat, birtoklás, rendelkezés és kénysze-rítés világából. Az ilyen személy bizonyítékarra, hogy van még valami más is, mint amitkikényszeríthetünk, hatalmunk alá vethe-tünk.

Életünk egyik leghatalmasabb kísértése: csa-lódni abban, ami a legdrágább nekünk, amitgyökerével elfogadtunk. Azt szeretnénk,hogy amit erősnek, igaznak éltünk meg,azmindenkinek az legyen. De az igazit, az ere-detit nem lehet bebizonyítani, hanem olyan-mértékben fénylik fel, ahogy tisztul odaadá-sunk. Ember létünkben van egy mélység,ahol az ajándék egészen egyéni; csak egyet-len emberre érvényes. A türelmetlenségkísértése a legtitkosabb kísértés: azt akarja,hogy fölgyorsuljon, az Isten keze mindenrekiterjedjen, amit mi felfogtunk. Felfoghatat-lan nagy türelem az, amit Isten követőitől,szentjeitől elvár. Rohanásunkat hozzá kelligazítani járásához, magabiztos túlharsogószavainkat el kell tompítanunk az ő leghal-kabb szaváig. Ő mindent folyton előröl kezd,mindenkit ott érint, ahol leginkább a sajátvilága van. Ő nem ismétel.

Szívünk egy eredeti megajándékozásábanérzőbb, világosabb lesz. A lélek ilyenkor azIsten világába „ér” fel. A szentek ebből amagasságból tértek vissza a mi nyomorúsá-gos világunkba; ahol sokszor minden van,csak Isten nincs. Nyárból télbe; az ürességmegtörtség világa ez, kapaszkodó nélkülirögös út. A szentek ezt az állapotot maradék-talan odaadással küzdik le. Szótlanul, ki-fosztva térdelnek érthetetlen Istenük előtt -csak Ő létezik. Bele mernek Isten kifürkész-hetetlen akaratába. Feladják nagyságukat,elfogadva mindenki kicsinységét. Felkeresiktestvéreiket a hétköznapok szolgaságában.Náluk Isten lép az öndicsőítés helyébe, denem az elhatározás, hanem egy egész emberlétet megragadó szinten. A nagyság, a sajátnagyság elfeledésében, a gőg leküzdésébenbontakozik ki. Az igazi nagyság azokbanfejlődik ki, akik egy szép napon megunjáksaját dicsőségüket, de nem megkeserednek,hanem érthetetlen Istenük elé állnak, vagytérdelnek. Életükből az világosodik ki, hogyszoros felbonthatatlan kapcsolat áll fenn anagyságról való lemondás és az öröm között.Ellenmondásosnak tűnik, hogy az áldozat ésöröm összetartozik, de felfogható.

Mária éneke fejezi ki a szív világának e legfi-nomabb vonatkozásait találó szavakkal:„szétszórja a szívük szándékában gőgösködőket,de felemeli az alázatosakat”.

2007. október 24. A Pécsi Egyházmegye lapja Jó Hír

4 VISSZATEKINTŐ

Új élet KrisztusbanÉlménybeszámoló a Fülöp kurzusról

Közös zarándoklaton

Szent András Evangelizációs Iskola Fülöp kurzusttartott Simontornyán 2007. augusztus 21-től 23-ig.

A kurzus célja: hogy „új élet életünk legyen Krisztusban”.Bodor Kornél András plébános atya azért hívta meg plé-bániájára Hegyháti Tibor atyát és munkatársait, - mint azIskola képviselőit, - hogy a helybeli és távolabbi környékhívei közösen mélyüljenek el a gyakorlati keresztény hit-

ben, és Isten szere-tetének megtapasz-talásában.

Mit jelent az „újélet Krisztusban”?Anyaszentegyhá-zunk a Katekizmus-ban arról tanít, akeresztségben újjá-születünk. /KEKKompendiuma 100.

old. 251./ Ebből adódik, már van egy új életem Krisztus-ban, mi szükség van akkor még egy új életre?

Rendszeresen járok misére, fizetem az egyházközségiadómat. A gyermekem hitoktatásban részesül, házassá-gomat az Egyház megpecsételte, évente egy-két alkalom-mal még el is zarándokolok. Élem a krisztusi életemet,szépen, lassan, egyszóval komótosan.

Tibor atya és csapata: Serbán Andrea, Serbán Attila,Serbán Nóra, Bánosi Márta. A kurzus folyamán arról beszéltek, hogy Isten a szeretet.Gondoltam: ja, igen! Éppen most érkeztem haza a hitok-tatók lelkigyakorlatáról, ahol Hován Ágoston ferencespaptestvér is arról beszélt nekünk, hogy mennyire szeretminket a jó Isten. Számomra ezzel semmi újat nem mond-tak, mert tudom, annyira szeret engem Jézus, hogy bele-halt. Hullámzó érzésekkel, lelki vívódásaimban töltöttemel ezt a három napot.

Mint a mesében, telt múlt az idő, egyszer csak arra azelhatározásra jutottam, hogy haza megyek, ez olyan„szektás”. /De nem az, mert az Egyház engedélyével működikaz Evangelizációs Iskola, képviseletében, pedig mindig velünkvolt Tibor atya./ Megmondják, mikor, mit tegyek. Óráról

órára állandó változáson megyek át lelkileg. Mindig kö-zelebb Istenhez. Mint egy hagymahéj, úgy hámlott le ró-lam az évtizedek kemény páncélrétege, amely gátoltabban, hogy igazán nyitott legyek Istenre! Sírás-nevetés„egy zsákban”. Nagyon izgultam, milyen lesz az énekesdicsőítés? Mi fog történni? Milyen érzések borítanak be?Megszid bűneim miatt a Szentlélek? /Gyerekesen éreztemmagam./ Nem, nem! Nem így történt! Szentlelket befogad-ni olyan csodás! Régebben arra gondoltam: „Te jó ég! Miez, és ki ez a túlfűtött agyú társaság?” No lám csak, mostjó magam is itt allelujázok! Ének, öröm, boldogság!

Megtisztulva, mély békében, örömmel ért véget a Fülöpkurzus számomra.

Milyen személyes élményt adott nekem a Fülöp kur-zus?Valóban új életem van Krisztusban. Vágyakozást a hét-köznapi szentmisére. Isten Igéjét szívesen olvasom a mi-sén. Személyes Isten-élményt. Kevesebb alvás elég, még-sem vagyok fáradt. Jobban értem a Szentírást, késztetéstérzek arra is, hogy minden nap olvassam. Isten jelenlétében élek, ugyanakkor az Ősegyház lelküle-tét hordozom magamon.Felismerést: milyen utálatosak a bűneim. Folyamatosságot: mert mindig valami új, szokatlantörténik velem. Nem mondom, hogy könnyű a változás,mert a megszokott imamódom is teljesen felborult. A min-den napokban még jobban tudok kifele nyílni az emberekfelé.Az imádságom könnyű és édes.Jobb lett a lelki hallásom.A békességet nagyon mélyről érzem.Új imacsoportot kaptam.Mégis, miért mentem el erre a kurzusra?

Persze, nagyon vágytam arra, hogy Isten szeretetétérezzem, és kíváncsiságból. Ezek voltak az indítékok. Ésmi lett az eredménye?

Megértettem valamit abból, amit Jézus, Fülöp apostolkérése után fejtett ki János evangéliumában. (Jn 14, 9-14)

Hegedűs János tamási plébános atya a Szűz Anya szü-letésnapján /szeptember 8./ zarándoklatot szervezett

Máriagyűdre. A zarándoklaton Tamási, Regöly, Pári és apincehelyi plébánia hívei vettek részt. Megtisztelő volt apincehelyi hívek számára János atya kedves meghívása a

közös zarándoklatra, amin közel 150 fő vett részt. Nemgondoltam, hogy ilyen sokan zarándokolunk, hiszen aszüreti idő kellős közepében voltunk. /Úgy látszik, az egészévben gondosan ápolt szőlő szüretelése nem konkurrencia aSzűzanyának!/


VISSZATEKINTŐ

Keresztátadás Siklóson

„Fölkelek és Atyámhoz megyek” /Vö: Lk 15.18/

Plébániák Találkozója Simontornyán

Akatekumenek kisebb szertartására gyűltünk egybeszeptember 16-án az esti szentmisén. Ez az esemény a

szentségek felvételére való felkészülésük egy állomása. Álljon itt az a néhány gondolat, melynek kíséretében Far-kas Béla atya ünnepélyesen átnyújtotta az oltár előtt min-degyiküknek a feszületet: „Vedd a keresztet, legyen erős-séged és bölcsességed. A világ szemében a kereszt okta-lanság és botrány, de a meghívottaknak Krisztus Istenereje és bölcsessége. E jel erejében fogod legyőzni a sze-

mek kívánságát, a test kívánságát ésaz élet kevélységét.“A kereszt mindannyiunk életébenfontos. Aki nem tudja elfogadni akeresztet, az Jézust sem. Megszen-teli életünket, mert Krisztussal kötössze, erőforrás számunkra. Magunk előtt látjuk, visel-jük, Jézussal való egységünk jelképe.

Népviseletbe öltö-zött 11 gyermekek-kel köszöntöttük aSzűzanyát, majd rö-videsen elkezdődöttaz ünnepi szent-mise. Ceglédről hárombusszal érkeztekmeg Dr. Bokros Le-

vente atyáék. Levente atya homíliájában az ajándék szóvolt a kulcsfogalom.

Mária ajándék minden ember számára. Mert mindenkiédesanyja Mária. Kérdezzük meg magunktól: ajándékvagyok-e a családom, szomszédom, környezetem szá-mára. Ezeken a kérdéseken ne csak a mai napon gondol-kodjunk, hanem minden nap jusson eszünkbe és természe-tesen tudjunk rá válaszolni!A szívet és lelket melengető szentmise után a szabadbanebédeltünk, majd keresztutat jártunk.Örömmel és lelkileg megerősödve tértünk haza szeret-teikhez, hogy ajándékká váljunk a ránk bízottak számára.

Kajtárné Tiborcz Mária

Hagyományainkhoz híven, idén szeptember 22-én har-madik alkalommal rendeztük meg a hozzánk köze-

lebb, és távolabb eső Plébániák Találkozóját. A rendezvé-nyünk célja, hogy tanítványaink lássák, nem csak a sajáttelepülésen vannak hittanosok, hanem máshol is. Egyút-tal szeretnénk erősíteni a közösséghez tartozás örömét. Aházigazda, - mint minden évben - Bodor Kornél atya,Végh Istvánné Zsuzsa óvónő, Máté Imréné Klári kántor,és férje Máté Imre tanár úr voltak. A zenei szolgálatrasimontornyai plébánia középiskolásai lettek felkérve.Rendezvényünkre Szekszárdról és Dombóvárról egy-egynagy autóbusszal jöttek. A környék plébániáiról is szépszámmal jelentek meg. Szakály, Regöly, Tamási, PincehelyCece és Pécsről kb: 200-an. A találkozó mottójának Lk 15.18. versét választottuk,mert a bűnbánatra akartuk fel hívni minden korosztály fi-gyelmét. Különböző korosztályok képviseltették magu-kat, mint ovi, alsó és felső tagozat, középiskolások, egye-temisták és a nagymamák!Szentmisével kezdtük napunkat.

A tékozló fiú történetéről Tornyai Gábor székesfehérváriplébános a homíliájában így beszélt, illetve kérdezte agyerekeket:Ki halotta a most felolvasott evangéliumot? /Szerencséreelőző héten volt előírva ez a történet!/A Szentírást úgy kell olvasni, hogy én is benne vagyok.Ez a történet mi rólunk is szól. A tékozló fiú elbulizta avagyonát, majd a baráti is elhagyják. Még a moslékot semkapja meg. Talán jó lenne bocsánatot kérni apámtól.Belátta, hibázott és képes volt bocsánatot kérni.Gábor atya párhu-zamba állította a té-kozló fiú történetét,Ádám és Éva bűn-beesésével. Ádámés Éva azt hiszi,így jó lesz nekik.Elbújnak Isten elől.Az első emberpár,nem kért Istentől


6 VISSZATEKINTŐ

Katolikus cigányok országos találkozójaPécsről 3 csoport - felnőtt kísérőkkel együtt 25 cigány

fiatal - vett részt a katolikus cigányok legutóbbi or-szágos találkozóján. A Magyar Katolikus Püspöki Konfe-rencia az első ilyen jellegű országos találkozót 2003-banhirdette meg. A 2007. szeptember 29-én, Szent Mihály nap-ján tartott gödöllői találkozó tehát immáron a 4. volt asorban. A találkozón részt vett Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök úr, valamint számos szerzetes is, leg-nagyobb számban a Szeretet Misszionáriusai, azaz TerézAnya Nővérei.Az idei találkozónak két körülmény is különös aktuali-tást szolgáltatott. Egyfelől kereken 10 éve, 1997. 05. 04-éniktatta II. János Pál pápa a boldogok sorába El Pelé Cefe-rino Giménez Malla-t, a Barbastroban (Spanyolország, Ara-gónia) vértanúhalált halt cigány lókereskedőt, másfelől a2007. évet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium az

„Egyenlő esélyekmindenki számá-ra!” jeligével ésegyben célkitűzés-sel látta el.Amint El Pelé, azelső cigány boldogboldoggá avatásais rendhagyó mó-don történt - a vi-lág minden tájárólérkezett cigányokzenéltek és táncol-tak a szertartásalatt is - ugyanúgya mostani találko-

zó jelentős részét is a zene és a tánc tette ki. A több száz,gyönyörűen felöltözött, családdal, gyerekekkel, plébániaiközösségben a Szent István Egyetem Aulájába érkezőrésztvevő mindenike különleges ajándékot hozott a töb-bieknek: szívből fakadó zenét és táncot, színdarabokat ésverseket. Így szövődött a folytonos nyüzsgés, alapzaj kö-zepette is valóságos „színes szőttes Ceferinonak”.Az Egyház szerint El Pelé példakép lehet az összes cigányszámára. Amint prof. José Heredia Maya, a granadaiegyetem cigány irodalomtanára versében megfogalmaz-ta: azért, mert „Ő nemes anyagból készült”, „Ő mindenemberrel harmóniában tudott élni.”A 75 éves El Pelét 3 szerzetespappal együtt végezték ki az1936-os polgárháború idején garázda szabadcsapatokazért, mert rózsafüzért találtak Nála. El Pelét jóakaróiugyan még időben figyelmeztették, hogy az adotthelyzetben veszélyes hitvallónak lenni, imádkozni. Erre afigyelmeztetésre azonban El Pelé csak annyit válaszolt:„Mindent elvettek tőlem. Más nem marad számomra,mint az ima. Imádkozom, imádkozom a rózsafüzért.” ElPelé agyonlövése előtti utolsó mondata is egyszerű hit-vallás volt: „Éljen Krisztus király!” El Pelé életét részlete-sebben P. Josef Casceales cmf. írta meg, mely mű magya-rul a Márton Áron Kiadónál jelent meg 1997-ben.Meg lehet említeni, hogy a több ezer vértanút követelőspanyol polgárháborúban, „a világháború főpróbáján” akésőbb Magyarországon tevékeny Gerő Ernő a „katalánhóhér” melléknevet érdemelte ki a történelemtől.

Cseh László

bocsánatot. A téko-zló fiú nem muto-gat, bocsánatot kér.Nem hivatkozik er-re a „szlogenre”:mindenki ezt csi-nálja. Isten a bűnbeeső Ádámnak ésÉvának ruhát ké-szít bőrből. A tékoz-

ló fiú szép ruhát kap az édesapjától. Minden egyes szent-gyónásban ez történik. Én akarom irányítani életemet,nem a bűn. Őszintén elmondom: „Fölkelek és atyámhozmegyek!” Majd Gábor atya így folytatta: Szeretnék gyónni, beval-lom a bűneimet. Minden szentgyónás egy ünnep. Együnnepi alkalom, mert megtisztulok és elhatározom, hogy

szeretetkapcsolat-ban leszek a többiemberrel. Ne, fél-jetek a gyónástól!Az atyák nem„csámcsognak” abűneiteken!! Hátizsákokból „ki-vadászott” szend-vicsek elfogyasztá-sa után került sor a várva várt szellemi és sportvetélke-dőre. A kicsik kézműves foglalkozáson vettek részt. A fel-nőttek a plébánián imádkoztak.Kellemesen elfáradva csendes áhítattal zártuk napunkat.

Kajtárné Tiborcz Mária


LELKISÉG

„Rózsafüzért imádkoztunk”Kajtár Edvárd

Amonoton, az adott imaszövegperiodikus ismétlődésére épülő

imádság nemcsak, hogy egyidős akereszténységgel (elég, ha csak a Jele-nések könyvének liturgikus jellegű gya-kori felkiáltásaira gondolunk), hanemmár a zsidó, tehát ószövetségi ima-gyakorlat része is volt (erre a legszebbpélda a 118. zsoltár). „Imából füzértfonni” minden kor keresztényénekgyakorlata akár a Szent Szűzzel tuda-tosan megélt imaközösségben (az1200-as években kartauzi szerzetesekmár ismerik a ma imádkozott rózsafüzérimádság egy sajátos változatát), vagy aző egyházi jelenlétét nem hangsúlyozva,„litániázva” Jézus Nevét, Szívénekmélységét, vagy igéit. A domonkosrend a Szentlélektől ihletve kidolgoz-za a mai rózsafüzér gyakorlatát ésrendszerét, és vándorló közösséglévén terjesztik is mindenhol, aholmegfordulnak. A középkor vége felé,amikor a világ még mindig egy volt,egyszerű és egységes a politikai és

társadalmi élet nagy mozzanatait isimafüzérek keretezik. Keresztényeksokasága kíséri rózsafüzérezve a csa-ládjáért, nemzetéért, kultúrájáért had-ba vonuló katonáit. A domonkos ren-di szerzetes, Szent V. Piusz pápa,mint kortársai közül sokan mások,meg volt győződve arról, hogy aföldközi-tengeri Lepanto-nál a ke-resztény seregek a rózsafüzérrel kértIstenszülői közbenjárásra voltak si-keresek a török hódítók ellen, ezért1571-ben elrendeli a Rózsafüzér Ki-rálynője ünnepét október 7-re - innen-től jelzi e hónapot a rózsafüzér imád-ságának közösségi gyakorlata.

Monoton, ismétlődő imádság a rózsa-füzér, ahol a vissza-visszatérő szöve-gek „kelyhében” Krisztus életének ésüdvözítő misztériumainak gazdagsá-gát szemléljük, azokon gondolko-dunk, azok örömét, békéjét ízlelget-jük. A rövid imaszövegek (Miatyánk,Üdvözlégy, Dicsőség, Ó Jézusom) mo-noton ismétlése némi variálással(tizedenként mások a titkok) a kegyelmi

valóságon túl (Pál apostol szavai sze-rint minden imánkkal együtt sóhajtunk abennünk szüntelenül imádkozó Szentlé-lekkel) nemcsak érzelmileg és pszi-chésen hasznos gyakorlat ez (lenyug-tat, segíthet az odafigyelésben stb.). A ró-zsafüzér a lelkiségünknek is hasznos:önzéseink által megkérgesedett szí-vünk kemény burkát puhítják „aprókalapácsütések sorozataként” az is-métlődő kis szövegek (végtelen egy-szerűsége miatt a rózsafüzért a szellemönteltségének betegségében szenvedőknem szívesen imádkozzák; a rózsafüzér jóértelemben megaláz).

Mária a legalázatosabb, legelrejtet-tebb Krisztushívő Fia misztériumá-ban. „Nem adja magát” könnyen azimádkozónak, nem róla szól a hit - eza rózsafüzér-imádság valódi nehéz-sége, vagyis nem a lenyugvás, a békeaz értelme, hanem a szív önátadásaJézusnak. A szívben jelenlévő Jézusszeretetének örömét minden fohász-ban bőséggel nyújtja nekünk TáplálóÉdesanyánk.

Orgonát kapott a pécsi Dómmúzeum

Az egykori Kőtár helyén épült fel Bachmann Zoltán tervei alapján az a múzeum-épület, amit 2004-ben nyitottak meg a nagyközönség számára. A jelenlegi kiállí-

tás az épület földszintjén a román kori kőfaragványokat mutatja be, míg az emeletenidőszaki kiállításokat tekinthetünk meg. Az épület, mely alkalmas koncertek, eskü-vők, diplomaosztók, konferenciák megtartására is, most kétmanuálos orgonát ka-pott, mely lehetővé teszi, hogy gépzene helyett orgonamuzsika kísérje egy-egy ren-dezvény programját. Az új orgonát a püspöki megáldás után Dergez Zoltán és KöcskyTibor orgonaművészek szólaltatták meg.

Az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei kozármislenyi Flüei SzentMiklós templomában tett örökfogadalmat szeptemberben Krisztina nővér.

A szegénység, tisztaság, engedelmesség fogadalmával válaszolt Isten szere-tetének hívására, ezzel átadva magát


8 LELKISÉG

Gesztesy András

/”Fent”/ Nápoly mellett egy kis hegyifaluban született Capestranóban, bá-rói családból. Így megvan a módjaarra, hogy rendkívüli szellemi tehet-ségével az akkor leghíresebb jogi fa-kultáson, válogatott mesterek vezeté-sével folytasson tanulmányokat. Anápolyi királyság legfőbb törvény-székén mint legfőbb bíró dolgozik.Huszonnyolc éves korára ideiglene-sen a tartomány kormányzója lett. El-jegyzett magának egy szép és gaz-dag grófleányt. Eddig minden nyíl-egyenesen halad az életében, nagykarrier előtt áll. Lesz is karrier, demásmilyen, az életszentség karrierje.

/Fordulat/ Háborúskodás miatt egyidőre várfogságba került. Itt egy éj-szaka Assisi Szent Ferenc jelent megneki látomásban vagy álmában, ésélete megváltoztatására szólítja fel.Ez megtérésének időpontja. Kiszaba-dulása után felbontotta jegyességét,és harminc éves korában elhagyva azelőtte álló fényes pályát, belépett areformra elkötelezett obszerváns fe-rencesek közé, ahol Sziénai SzentBernardinó lett a lelki mestere. Ezzelvette kezdetét életének második sza-kasza. Kiemelkedő képességeit meg-változott életszemléletének megfele-lően kamatoztatta.

/Egész Európa/ Előbb azon fárado-zott, hogy a kissé leült, elpolgároso-dott ferenceseket az eredeti egysze-rűségre vezesse vissza. Minden szer-zetesrendnek, lelkiségi mozgalom-nak időről időre szüksége van meg-újulásra, mikoris a változtatandókváltoztatásával visszatérnek az ala-pítók szellemiségéhez. János bejárva

majd egész Európát megreformálta akolostorokat, új konventeket alapí-tott, élükre obszervánsokat helyezett./Az obszerváns szó azt jelenti, hogy megis teszi, nem csak fennen hirdeti./ Bejár-ta egész Olaszországot, Burgundiát,Flandriát, járt Bécsben, Passauban,Augsburgban, Erfurtban, Nürnberg-ben, Lipcsében, Krakkóban stb. szor-

galmazta a konstanzi zsinat utáni er-kölcsi megújulást, vitatkozott a huszi-tákkal, szervezte a ferenceseket.Vándorpredikátori életmódot folyta-

tott. Nem ritkán vagy tizenkét szer-zetes kísérte, akik tolmácsoltak neki.Néha háromórás beszédeket tartott.Kiterjedt levelezést folytatott azokkala helyekkel, ahol már járt. Hétszázlevele maradt fenn. Kötetek marad-tak utána beszédeiből, melyeket pre-dikálás alatt rendtársai jegyeztek le.Negyven éven keresztül járta Európaútjait, hirdetve mindenütt az evangé-liumot és az Egyház tanítását. A har-madrendet szeretetszövetséggé szer-vezte, kórházakat alapított. Igehirde-tését gyógyításokkal erősítette meg.Közel kétezer gyógyítás fűződik ne-véhez, sokról pontos jegyzőkönyv iskészült./Magyarország/ Élete utolsó szaka-szában egyre inkább tudatosult ben-ne, hogy a kereszténység és Európajövőjét a növekvő török veszély fe-nyegeti. 1455-ben Győrben jár, aholmegérkezik hozzá a pápa megbízásaa török elleni hadjárat meghirdetésé-re. A Hunyadi János vezérletével, atúlerővel szemben kivívott nándorfe-hérvári diadal 1456 július 22-én rész-ben az ő seregtoborzó szónoklatainakés buzdító igehirdetésének volt kö-szönhető.

/Fent/ Még abban az esztendőben, apestisjárvány áldozatait ápolva, ő ismegkapja a szörnyű betegséget ésoktóber 23-án Újlakon elhuny. Testé-nek a török hódoltság idején nyomavész. Bár maga Mátyás király sürget-te boldoggá avatását a Szentszéknél,az csak l690-ben történt meg. XIII.Benedek pápa l724-ben szentté avat-ta. Magyarország védőszentjéhezforduljunk rendszeres bizalommal.Van miért!

Kapisztrán szent JánosMagyarország védőszentje /1368-1456/

LELKIGYAKORLAT AZ ÉLETRENDEZÉS HÁZÁBAN • NOVEMBER 8 - 11. „Halhatatlan halandóként élni“ Kísérő: Nemeshegyi Péter SJA római Santa Sabina templomban látható egy 15. századbeli püspök szép síremléke, amelyet a következő latin felirat díszit: „Ut moriensviveret, vixit ut moriturus - Hogy meghalva éljen, halandóként élt.“ „A halál az igazság órája“ - tartja egy spanyol közmondás. Benne tükrözveéletünket, meglátjuk, hogy miként kezdődik el bennünk, már itt a földön, az örök élet.


LELKISÉG

Kis Szent Teréz látogatása Bözsi néninélAki 42 évet dolgozott India-Pakisz-

tánban a katolikus misszióban, arawalpundi Szent Család kórházbanés 12 évet Sindben a Kis Szent Terézkórházban.

Pécsi születésű vagyok, már 27 évevagyok itthon szülővárosomban éshála Istennek mindenekért - mond-hatom. Mikor hallottam, hogy a KisSzent Teréz ereklye érkezik, először akarmelita nővérek kolostorába, igenboldog voltam. Úgy éreztem értemjött, azért, hogy kérdezzen, hogy mitis csinálok az öreg 95 éves éveimmel.Hát őszintén megvallom, nemigentudok semmit tenni, csak imádkozósáska maradok Magyarországom,családom - és talán mondjam - azegész világ számára.

Amikor azt is megtudtam, hogy hoz-zák Kis Szent Teréz ereklyét Pécsre is,hát nagyon megörültem! Mert bi-zony Magyarország egy missziós te-lep - itt az igaz krisztusi szellem csakmost kezd bontakozni a sok háborúés baj után. De a talaj még kemény,Kis Szent Teréz kocsikereke majd föl-szántja az utat, hogy tudjunk majdpalántákat nevelni, egy jobb életetvisszahozni hazánkba, Szent Istvánországába.

Nagyon nehéz látni a sok hitetlenembert, szomorú látni, hogy akiknekmég a lelkükben van egy kis parázs,akikben még él az Isten szeretete, desajnos ritkán használják jól fel.Igaz, hazánk rossz állapotban van, delássuk be, mi a sárban, a bűnbenúszunk és jól érezzük magunkat ben-ne. Oly kevés ember van, aki próbálfölemelkedni és kiáltani Krisztushoz- Uram, segíts, mi elveszünk!

Hát bizony, missziós telep lett Magyar-ország. A nép nem kívánja Istent,mert a pénz lett az istene és a szabadélet. Futunk arccal a pokol felé.Szükségünk van a segítségedre, KisSzent Teréz. A nép nagyon lehangolt,

a mosoly eltűnt sokak arcáról, akiketmég úgy ismertem, mint mosolygósbarátnőimet. Fáradtnak, gyengénekérzik magukat, rohanás, munka, bű-nös élvezet a mindennapokban. Ma-napság sokaknak ez az élete, de nem-csak nálunk, az egész világon ez lát-ható. - Jöjj Kis szent Teréz, hullasdrózsáidat a kifáradt magyar népre!Küldj szent papokat, akik e nagymunkában segíteni tudnak. Máriaországa nem veszhet el! Sugározzonszívünkbe imáid által az a KrisztusiSzeretet, amire szükségünk van!

Az egyházak sincsenek megbecsülve,fölszentelt fiatal papjainkat hamaro-san elhúzzák az oltártól. Istenem, mi-csoda nagy bűn! Nem látják Krisztusszellemét, erejét, hitét egy papban, aSzent Hivatást, ahogy az Úr meghív-ta őket dolgozni ezen a cementestalajon.

Akiket hív az Úr, hogy Szolgálj, Sze-ress - de mindig Krisztust; ereje ésfénye világítsa utadat. Voltak 40 éve mártírpapok, azokatkérjük, hogy adjanak erőt az egyház-nak, hogy szent papjaink legyenek éshiggyék el, vannak is! - de kevés a pa-punk.

Kis Szent Teréz eljött hozzánk, hogykörülnézzen, mit is tud tenni nekünkebben a bonyolult, üres, bűnös világ-ban. Hullasd ránk a rózsaszirmokat -segíts bennünket, hogy legyünk minda példaképek egymás előtt és azegész világ előtt, hogy mi is tudjunkés akarjunk tisztán nézni, mi is tud-junk és akarjunk tisztán látni, mi istudjunk és akarjunk tisztán szeretni.

Amikor elmentél innen Pécsről, szin-te hallottam lelkemben, ne félj te kisvad bohó - eddig is veled voltam -hát még most, amikor látom népedetszenvedni!

Ez megerősített abban a teendőmben,hogy szeretném mindenkivel megis-

mertetni a Gondviselő jóságát. Azt aJóságot, amit a szentek közvetíteneksokszor nekünk. A jó Isten el van fog-lalva a világ sok bajával és nekem,amíg élek, nincs más dolgom mint új-ra fölvenni a missziós munkát, imád-kozni és Krisztust sugározni. Krisz-tust sugározni minden szenvedőnek,az egész magyar népnek, az egész vi-lágnak.

Szent Teréz látogatása hozza a re-ményt, hogy meg tudjuk érezni, hogyhol hibáztunk. Segíts bennünket ki abűnből! Vezessen Terézkénk arra a kisboldog, keskeny útra, ahol ő is sok-szor érezte a világ és a lelkek nyomo-rát. Legyen mosoly az arcunkon,amit csak Égi Anyánk és Terézke tudadni nekünk.

A mindennapi szentmisémben tölte-kezek sok kegyelemmel, és tanácsotés imát kapok. Kis Szent Terézkém,légy mellettem a rövid ideig, amíg aGondviselő Isten itthagy. Ha jól hasz-náljuk föl a sok kegyelmet, amit egyszentmisében kapunk az Úrtól, úgylesz erőnk küzdeni, szeretni és bízniegy szebb jövőben. Itt a földön küz-deni, remélni, majdan pedig egy bol-dog belépés az örökkévalóságban,ahol már vár reám az én Égi Szent kisBarátnőm, Szent Teréz! De nem sza-bad kihagynom szent Antalt sem párt-fogóim közül, mert nagyon sokat ka-pok az Égiektől.

Köszönöm, kis Égi szent barátnőm,hogy jöttél, és majdan beviszel amennyországba! Kérd a magyar szen-teket is, hogy ébresszenek föl ben-nünket a földi és örök boldogságra.Nagy munka! Nagy erő, kell de Álta-la és Benne minden sikerül.Alleluja!Miserere!

Bözsi néniBernadett nővér


10 LELKISÉG

Halottak napjáraGulner János

Halottak napján megtelnek a te-metők a szeretteiket felkereső

emberek tömegével. Az emlékezőszeretet virágoskertté varázsolja a te-metőt. A síroknál virágok, égő gyer-tyák. Imádkozó könnyes szemek, ját-szadozó gyerekek, az elmúláson el-gondolkodó, mindenkiben jelen lévőkérdés: ennyi az élet? Valóban élnekmég szeretteim az örök életben?

Harsányi Lajos győri papköltő versé-ben ad tanítást, melynek címe:

De profundis.

Talán délután lesz, este lesz, ki tudja?Egy félt napon véget ér majd

Az élet kanyargó földi útja.Lehet, hogy nyár lesz és aratnak éppen,A napsütésben áll az elborult ház,Hol függönyök közt leszel a sötétben.

Hiába nyílnak kint a remek virágok,Napfény, üveg, arany vígan ragyoghat,Te már csak ködben látod a napvilágot.

Csak rémlik már, hogy nálad járt az agg pap,Az égi ostya lassan hullt szívedre.Hogy homlokodra hős kezek tapadtak.Hideg fejednél két nagy gyertya gyullad,Egy-két virágot tesznek a lepelreÉs megbocsájtják elviharzott múltadA holtaknak virág jár és bocsánat, nem nekik fáj az elmúlás.Az itten maradt szívet szaggatja a bánat.

Minden ember, legyen hívő vagy hi-tetlen, biztos abban, hogy aki meg-született, az meg is hal. A hívő emberszámára bizonyosság, hogy a halálután van élet. Ezt bizonyítja Krisztusfeltámadása! A sírokon égő gyertyákfényei is a feltámadást, Krisztus fé-nyességét hirdetik, dicsőségét, győ-zelmét a halál felett!Isten, aki a szeretet, Fiában, JézusKrisztusban megmutatta, hogy nemhagyja magára az embert. KőváriJános írja: „Nem halok meg egészen”c. írásában: „Van egy kis anekdota ar-ról, hogy Isten miként tekint ránk.Két vándor nekiindul a nagy útnak.Útjuk végig vezeti őket a föld min-den vidékén. A vándorlás sokszortestüket-lelküket gyönyörködtette.Ám az út végén kietlen pusztaság

várta őket. A megfáradt vándor kö-zül, az egyik feladta a küzdelmet, smost már csak két lábnyom a sivatagvégtelen homokjában. Az út végén azelgyötört így szólt - látod Uram, anehéz időkben magamra hagytál. Asivatagban már csak az én lábnyo-mom látszott. Mire a másik, az Úr Jé-zus így felelt: tévedsz, az a lábnyomaz enyém. Amikor elfáradtál, két ka-romba vettelek és így vészelted át anehéz időket!” Minden korosztályban, de különösenaz idősek életében vetődik fel a kér-dés: mi értelme volt élni? Mi lesz asorsom a halál után? II. János Pál pápa a halálos ágyánezzel vett búcsút a körülötte állóktól,tanítást adva mindannyiunk számá-ra: „legyetek derűsek, én is az va-gyok”! Aki hisz a feltámadt Krisztus-ban, aki az úton Őt követi, annakkülönösen ebben az időben hallaniakell, „aki bennem hisz, nem hal megörökre”!Krisztus legyőzte a halált! Enged-nünk kell, hogy minket is a szeretethangja vezessen, s akkor sem az élet-től, sem a haláltól nincs miért fél-nünk, mert Isten karja oltalmaz ben-nünket.Virágos temetők, égő gyertyák fénye,imádkozó emberek, a temetői nagykereszten az értünk meghalt Krisztusvigyázza szeretteink nyugalmát éshirdeti az embert szerető Isten jósá-gát és irgalmát!Adj nekik Uram öröknyugodalmat és az örök világosságfényeskedjék nekik!

A Katolikus Egyház Magyarországon - 2007A Szent István Társulat gondozásában megjelent „A Katolikus Egyház Magyarországon - 2007” című kiadvány. Az ötven ol-dalas füzet bemutatja helyi egyházunk szervezeti felépítését, a püspöki konferencia működését és bizottságait, az egyház-megyéket, a főpásztorokat, a központi intézményeket, az egyházmegyék történetét és nemzeti kegyhelyeinket. Tartalmazzaa lelkipásztori és hitéleti adatokat, statisztikákat, valamint egyházmegyéinek térképét.A püspöki konferenciának húsz tagja van, az aktív papok száma 2149, akik 13 egyházmegyében, egy területi apátság és egyapostoli exarchátus keretében összesen 2133 lelkipásztori állomáson (plébánia, fília, templomigazgatóság) végzik a lelkipász-tori munkát. A hívek összlétszáma 5.952.000. Az előző évben hazánkban 45.425 katolikus keresztelő, 27.051 elsőáldozás,20.682 bérmálkozás és 12.472 esküvő volt.A füzet tartalmazza a Kárpát-medencén kívüli katolikus magyarság adatait is. Eszerint a külföldön élő magyar papok száma

280, akik közül 98-an vesznek részt a magyarok lelkipásztori ellátásában. Amerikában 31, Európában 28 és Ausztráliában 3 magyar egyház-község működik. A kiadvány megvásárolható a Szent István Társulatnál.


ÉLŐ EGYHÁZ

Kodály Zoltán és PécsVilághírű zeneszerzőnk 125 éve született

Ivasivka Mátyás

Anemzetközi hírű nagy magyarmesternek 1945-ig csupán postai

úton volt kapcsolata városunkkal.Elsőként Agócsy Lászlóval, a PolgáriFiúiskola tanár-karnagyával, az 1926-ban Pécsre került fiatal muzsikussal,aki 1929-ben megalakította a Fer-ences Rend pécsi Szeráfi Kórusát.Agócsy levélben gyermekkari kórus-műveket kért Kodálytól, aki elsősor-ban a Tantum Ergot javasolta, és en-nek kottáját el is küldte. A pécsi be-mutatóra hamarosan sor került. Eztaztán számos új Kodály-kompozíciókövette.Agócsy tanár úr a harmincas évekelejétől - két jeles pécsi pályatársával,a ciszterci Nyolczas Ipollyal és a je-zsuita (Piusz) gimnáziumban tevé-kenykedő szenttamási Horváth Mi-hállyal élére állt a városunkból éppennyolcvan esztendeje, 1927-ben elin-dult, rövidesen országos méretűvéterebélyesedett Éneklő Ifjúság Moz-galomnak, melynek fő-fő inspirálójaKodály Zoltán lett.Az 1944-45-ös szörnyű budapestiostrom megpróbáltatásait a Kodály-házaspár a Próféta utcai zárda óvó-helyén vészeli át. Itt fejezi be a MissaBrevis komponálását. (Muzsikus kö-rökben éppen ezért „Bunker-misének”aposztrofálják az akkor még orgonakísé-retes, majd szimfonikus zenekarral kibő-vített alkotást.) Néhány tételének elsőmegszólaltatására az Operaház hang-versenyteremmé alakított ruhatárá-ban, az odamenekült művészek elő-adásában, a szerző vezényletével ke-rült sor. A hallgatóság soraiban voltaz orosz városparancsnok, Vorosilovmarsall, a későbbi szovjet államfő is,aki 1956-ig a pécsi Felsővámház utcá-nak névadója lett.A háború borzalmainak kipihenéséreEsztergár Lajos polgármester a márakkor is ismert zeneszerző, zongora-művész, Takács Jenő zenekonzerva-tóriumi igazgató (most két esztendeje,

2005-ben 103 éves korában hunyt el)ösztönzésére meghívta KodályékatPécsre. A Magaslati (ma Surányi) út46. szám alatti Kabdebó villát bocsá-totta rendelkezésükre. Közel két hó-napot töltöttek itt. Záhonyi Tivadarjeles pécsi újságíró tájékoztatásaalapján itt értesült a mester a kiválóbarát, pályatárs Bartók Béla 1945.szeptember 26-án New Yorkbanbekövetkezett haláláról.Ám Kodály Zoltán nem töltötte tétle-nül a pécsi heteket. Idézzünk AgócsyLászló visszaemlékezéséből:„Mi, pécsi muzsikosok nem zavartuka mestert magányában, mert tudtuk,hogy Czinka Panna operáján dolgo-zik. Alig telt el azonban néhány nap,megjelent közöttünk a zenekonzer-vatóriumban. Magához hívatta atanári kart és feltette a kérdést: miértnem vesszük igénybe a segítséget?Erre a bátorításra néhány nap múlvaismét összejöttünk, hogy meghall-gassuk a Mester terveit az új magyarzenei nevelésről. Célkitűzését idé-zem: Mit kell tenni? Az iskolábanúgy tanítani az éneket és zenét, hogyne gyötrelem, hanem gyönyörűséglegyen a tanulónak, és egész életérebeleoltsa a nemesebb zene szomját…”A konzervatórium tanárai Kodályirányításával munkához láttak. Amester Agócsy László szolfézscso-portjának közreműködésével itt mu-tatta be a modern zenepadagógiaikoncepció életre váltását, mely ne-véhez kapcsolódóan ma az egészvilágon elterjedőben van. (elsősorbanJapán, az USA, Kanada, Finnország,Kína, Dánia stb. zenepedagógusai igye-keznek a módszert alkalmazni a helyiadottságokhoz igazodva) A mester pécsitartózkodása idején előbb szakembe-reknek, majd a nagyközönségnek tar-tott előadást az új szisztémáról.De még valami történt Kodályék itt-tartózkodása idején. A Mayer Ferenckanonok-karnagy által vezetett Szé-kesegyházi Énekiskola kórusa októ-ber 21-én a Dómban szólaltatta meg

először teljes egészében Halász Bélaorgonaművész kíséretével a MissaBrevist. Az ezt megelőző próbák aszerző jelenlétében folytak az énekis-kolában (ma Szent Mór Iskolaközpont).Még a mű tanulmányozása soránMayer Ferenc megdöbbenve vetteészre, hogy a szopránnak időnkéntháromvonalas c-t kellene énekelnie.Kérte a szerzőt, hogy a kritikus része-ket lefelé transzponálva szólaltathas-sák meg. Kodály először elzárkózottettől. Felesége, Emma asszony félre-vonta a karnagyot, és csak ennyitsúgott neki: „várjon csak, Mayer,majd én elintézem.” És a következőpróbán már transzponálva énekel-hették a fiúk a szóban forgó részeket.S a Missa Brevist (a „Bunker-mise”) azsúfolásig megtelt székesegyházbanvilágbemutatóként szólalt meg. Ha-marosan, november 19-én a NemzetiSzínházban is elhangzott. Ezt meg-előzően 10-én a Ciszterci Nagy LajosGimnáziumban Nyolczas Ipoly cisz-terci atya rendezésében népdalisme-reti verseny volt. A zsűri elnöki tisz-tét Kodály Zoltán vállalta. Ugyanőelnökösködött az 1946. május 21-én aZárda (ma Leöwey Klára Gimnázium)dísztermében sorra került újabb kö-zépiskolás népdal versenyen. A délu-táni eredményhirdetés, melyet mi,diák-résztvevők nagy -nagy izgalom-mal vártunk, a székesegyház előttitéren volt. Kodályék a püspöki rezi-dencia erkélyén, Virág Ferenc me-


12 ÉLŐ EGYHÁZ

gyéspüspök társaságában foglaltakhelyet. Lelkesen fújtuk a Nagysza-lontai köszöntőt: „Amennyi fűszál van a tarka mezőben, Annyi áldás szálljon Mesterünk fejére.”Ezután Kodály lejött közénk, ered-ményt hirdetett és minden résztve-vőnek dedikált példányt nyújtott át azenetanulóknak szánt műveiből. A Missa Brevis - közben világhírű kó-rusok, zenekarok tűzték műsorukra,számos hanglemezfelvétel készült be-lőle, (2000-ben például az angliai West-minster katedrális kórusának tolmácso-lásában elnyerte az év hanglemeze díjat)- a következő években, évtizedekbentöbbször elhangzott a pécsi székes-egyházban 1967-ig, Kodály haláláig -nem egyszer az alkotó jelenlétében.Valamikor a 60-as évek elején történt(pécsi tartózkodásakor a mester mindigitt vett részt a vasárnapi szentmisén),hogy a mise végeztével a templombejáratánál beszélgettünk. Akkormár Hergenrőder Miklós kanonok-karnagy volt a templom kórusánakvezetője. A szellemes szójátékairól isközismert Halász Béla orgonamű-vész hozta a hírt, hogy kőhajításnyirainnen, az akkor Nevelők Házában amásik nemzetközi hírű magyarzeneszerző, Kodály első tanítványai-nak egyike, Bárdos Lajos tart előa-dást a modális harmóniákról. Bélabácsi (ma dísztábla hirdeti emlékétegykori, Janus Pannonius utcai otthoná-nak falán) most sem mulaszthatta el apoén lehetőségét:- Szívesen meghallgattam volna Bár-dos tanár úr előadását a modális har-móniákról, de nekem most kodális(kodályi) harmóniákat kellett meg-szólaltatnom.Kodály Zoltán a nála szokatlan kaca-gással nyugtázta Béla bácsi furcsatréfáját.Első hitvese, Emma asszony halálaután pécsi családból nősült; Péczely

Saroltát vette feleségül. Ez még job-ban városunkhoz kötötte a mestert,1962-ben, 80 évesen kórusművet írtAz éneklő ifjúsághoz címmel. A kot-tán olvasható ajánlás így szólt:„Agócsy Lászlónak, a pécsi éneklőifjúság vezérének.” Az új mű szöve-gét Vargha Károly, pécsi főiskolaitanár írta. Kodály már jó előre intettea professzort: Kedves Vargha, olyanszöveget írjon, amelyik a vörös egy-háznak is tetszik!” (A mester ezzel azuralkodó kommunista párt ideológusairacélzott…) 1963 tavaszán kérésemrejelentős segítséget nyújtott, hogy aJanus Pannonius gimnáziumbanének-zene tagozatot indíthassunk.(12 évnyi érdemes működés után ez arészleg átkerült a meszesi Dobó utcaigimnáziumba, mely később felvette Kodá-ly Zoltán nevét).1965 tavaszán megbízott, hogy aJanus Pannonius és a Nagy LajosGimnázium egyesített vegyeskarávala keszthelyi Helikoni Ünnepségekenbemutassam hatalmas méretű alkotá-sát, a Kisfaludy Károly versre írt Mo-hácsot. Hitvesével, Sarolta asszonnyaljelen volt, beszédet is mondott a forróhangulatú ősbemutatón. A darabmegszólalása előtt a Kisfaludy versetdiákunk, Papp Lajos (ma nemzetközihírű szívsebész professzor) tolmácsolta.Mindez akkor történt, amikor a dik-tatúra az úgymond „felszabadulás”(értsd ezen a szovjet megszállás kezdetét)20. évfordulóját ünnepelte. (Csupán ateljesen ostobák nem értették, hogy Kodálymiért pont ezt a költeményt zenésítettemeg a „jeles” évfordulóra, nem is szólvaa műben fel-felbukkanó oroszos motívu-mokról…)Ebben az időben jött a hír a Vatikán-ból, hogy a VI. Pál pápa által celebráltbíborosszentelésen a római rádióének- és zenekara Kodály BudaváriTe Deumát szólaltatta meg a SzentPéter bazilikában.

Néhány hónappal Kodály Zoltán1967. március 6-án, életének 85. évé-ben Budapesten bekövetkezett halálaelőtt a pécsi székesegyház énekkaraHergenrőder Miklós kanonok-kar-nagy vezényletével - itteni ősbemu-tatóként - megszólaltatta a mesterutolsó alkotását, az egyszólamú kó-rusra és orgonára írt Magyar Misét. Amegragadóan szép, valóban ősi ma-gyar zene talajában gyökerező alko-tás (a 2. tétel például Tinódi-melódiátidéz) a II. Vatikáni Zsinat szellemé-ben, a mise magyar szövegére szüle-tett.1976. október 24-én székesegyhá-zunk tőszomszédságában, alsó Séta-téren emlékezetes ünnepség kereté-ben avatták fel az első életnagyságú,szabadtéri Kodály szobrot, VarghaImre alkotását, akinek Szent István -szobra a Magyarok Nagyasszonyakápolnát díszíti a Vatikánban.

Negyven éve jelent meg a „Populorum progressio” enciklikaMegemlékeztek az ENSZ-ben a Populorum progressio (A népek fejlődéséről) kezdetű enciklika megjelenésének 40. évfor-dulójáról. „A politika a társadalom építésének alapvető dimenziója. A világban szükségünk van a politika újjászületésére ésegy eszményképek ihlette új politikus nemzedékre” - hangsúlyozta Diarmuid Martin dublini érsek, Írország prímása azENSZ-ben. VI. Pál pápa enciklikájának 40 évvel ezelőtti megjelenése alkalmából tartott New York-i megemlékezésen a fő-pásztor kiemelte, hogy ma olyan emberekre van szükség, akik fel tudják vállalni az ideálok valóságba való átültetésének koc-kázatát, legjobban felhasználva az erőforrásokat és a tehetséget mindenki javára. Vatikáni Rádió / Magyar Kurír


KORUNK KÉRDÉSEI

Kultúrát a politikába!„Alig tudunk bízni a politikusi szavakerejében, a hang őszinteségében, a céloknyíltságában, a gesztusok aranyértéké-ben. Nemzedékem megítélésében valaho-gyan devalválódott s még mindig inflá-ciós korát éli a politika” - kezdi grófKlebelsberg Kunó Jöjjetek, harmincasévek! című könyvének recenziójátFöldi Mihály a Nyugat 1930. évi 2.számában. De Klebelsberg gondo-lataival, írásaival kilóg a politikusoksorából. Földi így folytatja könyvis-mertetését: „Cikkeivel figyelmet és ro-konszenvet tudott kelteni a politika és apolitikusok iránt. Érezzük, hogy… lélekbeszél a politikusból. A politikusból?Ritka fordulat történik itt: egy politikusbeszél, aki megtagadja a politikát.”

Igen, megtagadta a politikát, s elfor-dult a napi csetepaték tágas harcteré-ről, a tudás, az alkotás, a művelődés,a haladás nevében hadat üzent apártéletnek, a pártprogramoknak, s amunka, az alkotás, a magyar és em-beri történelem magaslatába emelke-dett. A magyar közszellem mindenmás tevékenységgel szemben túlsá-gos jelentőséget tulajdonít a politiká-nak - szólt Klebelsberg egyik beszé-dében-, a napi politika nagy esemé-nyei nagyobb perspektívában sem-mivé zsugorodnak össze, a messzekiható dolgokat pedig észre semveszik. És, ami mindent kifejez:Nemcsak általános kultúra van -mondta -, van politikai kultúra is és apolitikai kultúra süllyedéséből igensokszor következtetéseket vonhat akülföld a magyar általános kultúrasüllyedésére is.

Mi a politikai kultúra? Gondolkodásés viselkedés együtt, a politikusközszolgálatról való gondolkodásá-nak és a közszolgálattal kapcsolatoscselekvéseinek összessége. Az, hogyhogyan látja távlatokban, évtizedek-re előre az ország jövőjét, és milyenmódon igyekszik feladatában, nem-zetszolgálatában helytállni s a kitű-zött célokat elérni.

Gróf Klebelsberg Kunó Magyarpécs-kán (Arad vm.) született 1875-ben,gimnáziumi tanulmányait a ciszterci-ták székesfehérvári gimnáziumábanvégezte. Egyetemi tanulmányait abudapesti, berlini, párizsi és a mün-cheni egyetem fakultásain végezte.1898-ban a budapesti egyetemenpolitikai tudományokból doktorált.Változatos közigazgatási pálya után,az első világháború alatt előbb vallás-és közoktatási, majd miniszterelnök-ségi államtitkár. Mielőtt 1921-benvallás- és közoktatási miniszter lett,fél évig belügyminiszterként volt azelőző Bethlen-kormány tagja. 1920után népszerűség és elismertségszempontjából gróf Bethlen István-nak a választásokon ő lehetett volnaaz egyetlen érdemi vetélytársa.Klebelsberg ekkor maga kérte Beth-lentől a kulturális tárcát. A minisztericímet ugyanis nem hatalmi, politikaipozícióként, hanem az állam és anemzet szolgálataként értelmezte.Meggyőződése volt, hogy a történel-mi Magyarország széthullása után akultúrát kell kiindulási alapnak te-kinteni, amely biztosíthatja a nemzetmegmentését, megújhodását és fel-emelkedését.

Szinte szállóigévé váltak ezek a sza-vai: A magyar hazát ma elsősorbannem a kard, hanem a kultúra tarthat-ja meg és teheti ismét naggyá. Mintelhivatott ember, nyíltan és szóki-mondóan harcolt: Egyik szomorú tü-nete közéletünknek, hogy bizonyelég sok olyan gazdasági tényező,akinek a maga működése terén atöbbtermelés megvalósítása nem si-került, e gazdasági balsikereire gyógy-írt a szellemi kevesebb termeléstőlvár, s ebben a gondolatzavarbanegyesek megkísérelték, hogy megho-nosítsák a kulturálatlanság kultu-szát… Ha van valami érdemem anemzeti ügy körül, akkor ez az, hogya nagyvonalú takarékosság szüksé-gessége idején áttörhetetlen gátattudtam emelni, hogy a kicsinyes

takarékosság be ne törjön a magyarművelődés kertjébe.

Klebelsberg politikai kultúrájában alegfontosabb erkölcsi elem a jogok ésa kötelességek összhangja volt, és kö-vetelte az erkölcsi elvek érvényesü-lését a politikában is. Sokszor szólt ameddő pártpolitikai torzsalkodásokellen, s a vádlottak padjára ültette amindenáron való ellenzékiséget: Anemzeteknek közömbös az, hogy apolitikusok micsoda zászló alá es-küdtek fel, a nemzetek élni, haladni,boldogulni akarnak… Egyik legvég-zetesebb hibánk a pártoskodás… aversenytársból nagyon hamar vetély-társ, a vetélytársból nagyon hamarellenség lesz… Le kell fokozni a köz-tudatban a politikai szereplés jelen-tőségét. Ne a politizálás, hanem aközegészségügyi, kulturális, tudo-mányos és irodalmi, közgazdasági ésszociálpolitikai alkotás legyen az újnemzedék eszményképe - írta egyikcikkében.

Álláspontját a politikusi és a minisz-teri felelősségről pedig többek köztígy fejtette ki: A magyar élet egyiksajnálatos hibája, hogy minálunk azutód rendszerint nem folytatja előd-jének megkezdett munkáját, annakirányával rendszerint szakít, művétnem egyszer lerombolni igyekszik.Azért marad a politikai életben annyireformtorzó. Politikai attitűdje jól ki-világlik a helyi politizálással kapcso-latos állásfoglalásában is: A városipolitika elfajulásához vezet, ha ottnapi és pártpolitikai kérdéseken vi-tatkoznak, személyeskednek, és eköz-ben elhanyagolják saját városuk köz-ügyeinek megvitatását és okos eliga-zítását.

Klebelsberg életművének központjá-ban a gyermek állt, egészségénekmegőrzése, oktatása és művelése:Küzdenünk kell a tömegbetegségek-kel, az analfabétizmussal, védenünkkell a nemzet erkölcsi egészségét és

Ivasivka Mátyás karnagy és zene-tanár, a pécsi kórusmozgalom Ma-

gyar Köztársaság Arany Érdemke-resztjével kitüntetett kiemelkedőalakja Agócsy László és Antal Györgytanítványaként már ifjúkorában akodályi zene-pedagógia lelkes hívelett. Éppen fél évszázada kezdte megpécsi tanári tevékenységét a NagyLajos és a Janus Pannonius gimnázi-umokban. Utóbbiban Kodály segítsé-

gével és támogatá-sával 1963-ban meg-alapította az iskolazenei tagozatát, melyma a Kodály ZoltánG i m n á z i u m b a n ,Kertész Attila veze-tésével működik.1965-ben a Keszthe-lyi Helikonon a NagyLajos és Janus Gim-názium egyesített kó-rusaival ő mutattabe Kodály Zoltánutolsó nagy a capel-la vegyeskari művét,

a Kisfaludy-versre komponált Mo-hács-ot, mely a keszthelyi hivatalosbemutatók előtt Pécsett is felhang-zott, egyik alkalommal a Mesterjelenlétében. Ivasivka Mátyás Kodályszemélyes engedélyével 1964-bennőikari változatban adta elő „A fran-ciaországi változásokra” című Kodály- férfikart a Janus Gimnázium leány-karával, majd 1983-ban ugyanezenengedélyre építve a Nemzeti dalt a

Janus Pannonius Nőikarral. A 60-asévekben a világ akkor legnagyobbzeneszerzőivel, Sztravinszkijjal, Brit-tennel, Orffal, Hindemith-tel, Soszta-koviccsal, Hacsaturjannal állt szemé-lyes levelezésben, melynek eredmé-nyeként legtöbbjük műveinek szá-mos magyarországi és pécsi bemuta-tóját vezényelte, a Carl Orfftól kapotthangszerekkel pedig megalapítottaaz ország első Orff-zenekarát.

1995 és 2003 között egykori tanára,Agócsy László nevét viselő zeneisko-la igazgatója volt.

Bárdos Lajos utódaként a MagyarCserkészszövetség országos zeneivezetője.

Újságunk tiszteletbeli szerzőjének,sok-sok cserkész gondozójának ez-úton is gratulálunk, további életé-hez jó egészséget kívánunk!


14 KORUNK KÉRDÉSEI

minden eszközzel megakadályozniolyan női típus kifejlődését, amelynem akar gyermeket és gyűlöli a fér-jet… A magyar anya, aki világra hoz-za az újszülöttet és a magyar tudós,aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szol-gálja: Magyarország feltámadását.

Klebelsberg 1932. október 11-én haltmeg. Halálának 75. évfordulója kínálalkalmat a rá való emlékezésre. 1926-ban ő szervezte meg a tanyasi iskolaikörzeteket, s 3 év alatt ötezer népis-kolát, ezekhez tanítói lakásokat, 1500népkönyvtárat és 500 óvodát létesí-tett. Minden faluban felkutatta a te-hetségeket, s aztán ösztöndíjjal gon-doskodott róluk. Hihetetlen gyorsa-sággal felépített három egyetemet.Elsőként valósított meg tudatos sport-politikát és sportdiplomáciát. Különköltségvetési keretet harcolt ki a test-

nevelés számára. Létrehozta a Testne-velési Főiskolát, a Magyar OlimpiaiBizottságot, megépítette a margitszi-geti Nemzeti Sportuszodát. Ő dolgo-zta ki a magyar kulturális külpoli-tikát, és alapította meg a külföldi ma-gyar kulturális intézeteket. Az ő mű-ködése nyomán vállalhattak a múze-umok, közgyűjtemények állagmeg-őrző, feldolgozó, kutatói szerepet. Őharcolt ki jelentős anyagi eszközöketa Magyar Tudományos Akadémiamegmentésére. 1927-től az ő kezde-ményezésére adtak a rádióban isme-retterjesztő műsorokat, amelyek anépművelésben komoly áttörést hoz-tak. Olyan művelt nemzetet képzeltel, amely a világ mércéjével méri ma-gát.

A kommunista évtizedek szándékoselhallgatása után a nemzetet szolgáló

politikusi attitűdjét ma már sokanfelfedezték és becsülik. Elismerikállamférfiúi látásmódját és kultúr-politikai eszményeit. Klebelsberg -bár maga konzervatív politikus volt -bárkivel, bármilyen párt tagjával haj-landó volt egy asztalhoz ülni, kész ésképes volt szót érteni. Alighanem ezpolitikai kultúrájának leglényege-sebb eleme, azon túl, hogy nemegyéni politikusi vagy pártérdek,hanem az elszegényedett nemzetkulturális felemeléséből kirajzolódószebb jövőkép vezérelte. Tekintsükpéldaképnek, kiváltképp most, ami-kor politikai kultúrát nagyítóval semtalálni, s az átgondolatlan takarékos-ság a megmaradás reményét is össze-zúzva betört a magyar művelődéskertjébe.

Dr. Schmidt Pál

Kodály-emlékdíjat kapott Ivasivka Mátyás


IFJÚSÁG

Egyházmegyei Regionális Ifjúsági Találkozót tartottak Bogádon október elején. A nap sok-sok játékkal, vetélkedővel,énekléssel és nem kevesebb nevetéssel telt, majd 15.00-kor hálaadó szentmisével zárult.

A különböző sportversenyekben az eredmény a következőképpen alakult:

NyertesekUltimate Freezbee:

1. helyezet: Szent Mór Cserkészcsapat2. helyezet: Sásd

Röplabda:

1. helyezet: Spájz Bojz2. helyezet: Gumimacik

3. helyezet: Csak Csajok / Baranyajenő-Gödre

Labdarúgás („Kicsik”):

1. helyezet: Baranyajenő-Gödre2. helyezet: Sásdi VSK

Labdarúgás („Nagyok”):

1. helyezet: Made in Hungary2. helyezet: Pepe FC

Asztalitenisz (Férfi):

1. helyezet: Máre József2. helyezet: Farkas Szilárd

3. helyezet: Pintér Ábel

Asztalitenisz (Női):

1. helyezet: Takács Viktória2. helyezet: Gargya Enikő3. helyezet: Kosári Kata

ERIT 2007


16 TEMPLOMAINK

Pécsszabolcs templomaMagyarok Nagyasszonya napján ün-nepelte búcsúnapját a pécsszabolcsirómai katolikus templom. A három-napos ünnep során szentmiséket,szentségimádásokat, fákylás zarán-doklatot tartottak.

Templomunk történeteA századforduló táján a régi plébánia-templom egyre szűkebbnek bizo-nyult, egyre kevésbé volt alkalmas ahívek sokaságának befogadására. Arégi templom a katolikus községi te-mető (a faluhoz közelebb eső temető)keresztje környékén állott. Eredeteismeretlen (?) - legalábbis a plébánialevéltárának anyagából eddig nemtaláltam a keletkezésére vonatkozóanyagot - mivel azonban Szabolcsközség története az Árpád-kor kez-detére nyúlik vissza, nem valószí-nűtlen, hogy a településsel egyidős.1788-ban bővítették, de a XX. századelső éveire így is kicsinek bizonyult.(A régi templom történetére a későbbiek-ben még visszatérünk.)1904-ben Mayer György lett itt aplébános, aki a hitközség történeté-nek egyik legkiemelkedőbb alakjavolt. Élete fő céljának tekintette, hogyúj templomot építsenek. Ennek érde-kében igyekezett megnyerni a püs-pöki uradalom támogatását. Az uradalom gazdasági vezetője, azőrkanonok azonban elutasította aplébánia kérelmét azzal indokolvaazt: hogy a mecsekszabolcsi híveknem érdemlik meg az új templomot,mert hitükben megfogyatkoztak, „smint kevésbé templomba járós nép arégi kis templomban is elférnek.“Pedig már legalább 25-30 évvelkorábban kellett volna az építkezés-ről gondolkodni és akkor nem fejlőd-tek volna a körülmények oda, ahovafejlődtek. Nem is szólva arról a kö-rülményről, hogy 30-40 évvel koráb-ban az építkezés is olcsóbb lett volna. 1906-ban gróf Zichy Gyula lett apécsi püspök, akihez terjedelmesbeadványt küldtek az építkezésekügyében. A jólelkű megyéspüspök

méltányolva a hitközség kérelmét,elrendelte a templom építését, még-pedig a hívek hozzájárulása nélkül. Aplébános kérése magában foglalta azt

is, hogy mivel a székesegyház románstílusban épült, a szabolcsi templo-mot is ily stílusban építsék fel, ke-reszthajóval, akkora nagyságban,hogy a templomba járó hívek kényel-mesen elférjenek benne. Az első tervet Horváth István székes-egyházi uradalmi mérnök készítette.Ezt azonban a Vallás és KözoktatásiMinisztériumban nem fogadták el. Apüspök ezek után Aigner Sándor bu-dapesti műépítészt bízta meg a temp-lom tervének és költségvetésének el-készítésével. Az építész 1909. január10.-én Szabolcson járt, hogy a hely-színi viszonyokat tanulmányozza.Még ebben az évben el is készültek atervek, amelyeket jóváhagyás végettismét a minisztériumba terjesztettekfel. Ezt a tervet már elfogadták, és így1910. április 25.-én megkezdődhettekaz előmunkálatok. Pünkösd harmadján egyházhatóságifölhatalmazás folytán az építendő újtemplom alapkövét megszentelték,és a délnyugati sarokban elhelyezték.

A szertartást Mayer György plébánosvégezte. 1912. május 1.-én szállították a temp-lom új harangjait, összesen négyet,amelyeket az aradi Hőnig Frigyes ha-rangöntő cég készített. A harangok latin nyelvű felirataitMayer György plébános készítette. Anégy új harangot a Rómában távol-lévő gróf Zichy Gyula püspök meg-bízásából Walter Antal általános püs-pöki helynök szentelte fel a CorpusChristi kápolnában 1911. május 2.-án. A püspök elfogadta a plébános általjavasolt felszentelési időpontot: 1912.október 2. vasárnapját - október 13.-át - mivel a templom a Magna Domi-na Hungarorum tiszteletére lesz ne-vezve. Alighogy a templom kívül-belül el-készült, alighogy felszentelték, a há-ború következtében máris vesztesé-gek érték. 1916. december 13.-án dél-után 1-2 óra között meghúzták azösszes harangot. Erre sok nép jöttössze kíváncsian várva a harangokledobását. Aznap este ledobták a délitoronyablakon a 80,5 kg-os és a 148kg-os harangot, majd másnap dél-előtt leeresztették a legnagyobb ha-rangot, a 620 kg tömegűt. Így csakegy maradt, a 261 kg-os Szent Györgyharang, minden imára, istentisztelet-re, temetésre, vagy kiharangozásra.Egyedül maradt, némán siratva tár-sait és a toronyóra is nagy harang hi-ányában csak negyedet üthetett. A harangokat 1917. február 17.-énelszállították és kilónként 4 koronát,vagyis összesen 3.394 koronát fizet-tek értük. Az eseményről Mayer György plé-bános így írt feljegyzéseiben: „Ezzelszépen csengő harangjaink szinténbevonultak, hogy változott alakban,mint ágyúk védjék drága hazánkat.Ha már ekkora áldozatot adtunk aharangok leszerelésével, vajha a jóIsten engedné, hogy hatalmas sza-vukkal az ellenséget elnémítanák ésvégre egész Európában csendet ésbékét teremtenének!“


TEMPLOMAINK

Az orgona sípjai közül is sokat lesze-reltek hadi célokra. Ezeket utólagkellett pótolni, amit az Angster-cégvégzett el. A háborús idők pusztítá-sait némiképpen ellensúlyozták,hogy a ruhatár valamelyet gyarapo-dott. Név szerint is fennmaradt kétoltárterítő készítőjének a neve: FeldKárolyné és Fenár Katalin. Az új templom felépítése után ahitközség erejét messze meghaladtavolna, hogy egyidejűleg két templo-mot is fenntartson. Ezért Mayerplébános azt javasolta még a szen-teléskor a püspöknek, hogy a régitemplom tornyát, hajóját és sekres-tyéjét bontsák le, míg a megmaradtszentélyt alakítsák át temetőkápol-nává. Így a székesegyházi uradalom-nak sem jelent dupla kiadást a kéttemplom tartása. A püspök ezt azelőterjesztést elfogadta.

A templom belseje A templomnak három bejárata van. A keleti, a déli főbejárat és a nyugati.A nyugati bejárat használaton kívüli.A kórusra a bejárat a déli főbejárattól

keletre található. Lépcső vezet a kó-rusra. A sekrestye bejárata északonvan. A déli főbejáratnál a kórus alattegy üvegfallal elkülönített belépő ké-szült. Belépve a templomba, baloldalt aLourdesi barlang a Szűzanyával ésBernadettel látható. Tovább menvejobbra kis Szent Teréz, balra SzentBorbála szobra. A baloldali mellék-oltáron Szent József szobra, a jobboldalán Szent Margit, bal oldalánSzent Erzsébet szoborral. A jobb oldali mellékoltár a JézusSzíve oltára, jobb oldalon Szent Ala-jos, baloldalon Szent Margit. A jobbés baloldali mellékoltárnál egy-egygyóntatószék található. Tovább ha-ladva baloldalon a szószék a négyevangélistával: Lukács, Máté, Márk,János. Szemben a szembemiséző oltárt lát-hatjuk tartozékával. Balra van a bejá-rat a szertárba. Jobbra a sekrestye ki-járat, mellette a keresztelő kút talál-ható. A főbejárattal szemben a szent-élyben áll a főoltár Szűz Máriával kö-zépen, karján a kis Jézussal. Tőlebalra Szent István, az apostoli kettős

kereszttel, jobbra Szent László bárd-dal a kezében. A mennyezeten Mária Jézussal a kar-ján, a zsámoly tetején ül. Tőle jobbraés balra két angyal, Szent Borbála atoronnyal, mellette három bányász-szal látható. Bal oldalon földművescsalád és a Szent Jobb van ábrázolva.Felül a Szentlélek, a boltozaton pediga következő felirat olvasható: Magya-rok Nagyasszonya, könyörögj éret-tünk! A freskót Gebauer Ernő festet-te. A sok szép szobor, alkotás között ki-emelkedik Szent Antal szobra.

forrás: www.luna.hu/pecsszabolcspleb

Oh Nagyasszony, nemzetünk reménye,rád szegezzük könnytelt szemeink.Veszni indult István öröksége,szép kertedben ős erényeink.Szállj közénk és sírj te is velünk,Vigasztald és mentsd meg nemzetünk.Magyarok Nagyasszonya könyörögj éret-tünk!

Püspöki szemináriumA nyár folyamán Dallos Tamás (Pécs), Hosnyányski Balázs (Nagydorog), Balabos Balázs (Balatonkeresztúr), nyer-tek felvételt a Pécsi Egyházmegye papnövendékei közé, felkészülésüket a Pécsi Püspöki Szemináriumban kez-dik meg. Utólagosan nyertek felvételt Papp János (Újfehértó), valamint Vida Zsolt. A szeminárium kéri a hívekimádságos támogatását.


18 KÖZLEMÉNYEK

AMagyar Katolikus Püspöki Konferencia és a FaludiFerenc Akadémia szervezésében október 16-án kon-

ferenciát rendeztek Budapesten a magyar egészségügyirendszer reformjáról, különös tekintettel arra, hogyanérintik a tervezett átalakítások a szegényeket és a betege-ket. A rendezvényen elhangzottak összegzéseként mellé-keljük Beer Miklós püspök, az MKPK Egészségügyi Bi-zottsága elnökének állásfoglalását az igazságosság érvé-nyesüléséről az egészségügyben.

Az intézményes egészségbiztosításirendszer az európai civilizáció fejlő-dési vonalát követve a XX. század for-dulóján alakult ki Magyarországon.Olyan átfogó társadalmi intézmény-rendszerünk van, amelynek működé-si alapjait elsősorban nem az uralko-dó elit akarata, hanem a munkaválla-lók és munkáltatók együttműködéstkereső önszerveződése teremtette meg,ami Európában is különleges helyetfoglal el.A kötelező részvételen alapuló Orszá-gos Társadalombiztosító Intézet felál-lítása már 1928-ban megtörtént. A múltszázadban kialakult rendszer a szoci-alizmus idején módosult. Az állam améltánytalanul alacsonyan tartott bérek fejében min-denkinek élete végéig ingyenes egészségügyi ellátástígért, de a visszatartott pénz nem került bele az egészség-biztosítás rendszerébe. Ez is része a mai államadósság-nak.Az egészségbiztosítás hazánk olyan intézményrendszere,ahol a szolidaritás elve érvényesül. Az egészségügybenma még közjogi garanciákkal és kényszerekkel biztosí-tani lehet, hogy a tehervállalás az anyagi képességek, azigénybevétel pedig az egészségügyi szükséglet alapjántörténjen.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Igazságosabbés testvériesebb világot! című körlevelében (1996) sajnála-tosnak nevezte, hogy több év elteltével sem sikerült köz-megegyezésre jutni számos alapvető kérdésben, és nem

jött létre valódi társadalmi összefogás az ország hosszútávú érdekeinek figyelembevételével. Az egészségbiztosí-tási rendszer jelenlegi reformkoncepciója kapcsán a szak-mai és civilszervezetek megnyilvánulásai azt mutatják,hogy az egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerkérdésében sem alakult még ki egyetértés.Társadalmunkban a legkiszolgáltatottabbak közé tartoz-nak a betegek, különösen ha még szegények is. Az Egy-ház nem csupán imádkozik a betegekért, de rendszeresen

látogatjuk is őket otthonukban és aszervezett kórházi lelkigondozás ke-retében. Két egyházi kórházat, egyrendelőintézetet, intézményi szintűházi betegápoló szolgálatokat mű-ködtetünk. Emellett figyelemmel kí-sérjük a meghatározó társadalmiintézmények, köztük az egészségügyiés egészségbiztosítási rendszer átala-kítását, amely a betegek mellett a már-már embertelen anyagi és erkölcsi kö-rülmények között lévő egészségügyidolgozók, orvosok és ápolók helyze-tét is jelentős mértékben befolyásolja.Az egészségügyben hangsúlyosankell figyelembe venni a személyiméltóság, a szolidaritás és a szub-szidiaritás elvét. A biztosítói verseny

külföldi tapasztalatai alapján félő, hogy a közfinanszí-rozás jelenlegi és esetleg tovább csökkenő szintjét a ver-sengő magánbiztosítók egyre komolyabb önrészfizetés-sel, szűkülő ellátási csomaggal ellensúlyozzák, ami sú-lyosan korlátozhatja az ellátásra szoruló beteg és szegényemberek hozzáférési lehetőségeit és életkörülményeit.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Faludi Fe-renc Akadémia közös rendezvényének célja, hogy előse-gítse a tisztánlátást és a társadalmi párbeszédet az egész-ségügyi rendszer igazságosabbá tétele érdekében.

Szerdahelyi Csongorsajtóiroda-vezető

MKPK Sajtóiroda

Igazságosság az egészségügyben

Az Irgalmas Rend pécsi kórháza - Új könyvNovemberben jelenik meg a Házmester '98 Kft. gondozásában lapunk állandó szerzőjének, Dr. Schmidt PálnakDr. Süle Tamással közösen írt könyve. A közel háromszáz oldalas, képekkel és dokumentumokkal gazdagonillusztrált munkában a szerzők a pécsi Irgalmas Kórház 210 éves történetét dolgozzák fel. A könyvbemutató dá-tumát a sajtón keresztül később teszik közzé.


KÉPESLAP HELYETT

Köszönjük,hogy itt lehe

ttünk!

Üdvözleta cserkészjamboree-rólLondonbólDoffkay Emese,Pásztor Virág,Szemeti Mónika,Vacsora József.

Pécsi Advent 2007M agyarország egyik leghíresebb, mediterrán hangulatú városában, ahol közel 2000 év óta él

a kereszténység, kulturális bemutatókat és adventi vásárt rendezünk minden év decem-berében. Megyéspüspök úr szavait idézve: „Megnyílnak a Bazilika millenniumi bronz

kapui, melyek hívnak és csalogatnak. A kapu nem lemezből készült, nem elválasztó falként áll előt-tünk, hanem venyige szőlőlevéllel, terméssel, a románkor szimbolikájában megtalálható állatkák-kal, madarakkal.“

A Bazilika megtelik a kultúra jeles képviselőivel, akik európai és hazai kultúránk szebbnél szebbdarabjait kínálják. A téren kézművesek kínálják portékáikat, hívogat a forralt bor és a kürtős kalácsillata.

A Pécsi Advent ideje alatt ingyenesen látogatható a Bazilika és a Dómmúzeum. Keddtől szombat-ig délelőtt 11.00 és 12.30 órai kezdettel, előzetes bejelentkezéssel (tel.: 72/513-080) idegenvezetőkíséretében tekinthetők meg az említett helyszínek.

December 7. és 21. között minden délután az egyházmegye területén élő kistérségek kalauzoljákvendégeinket. Bemutatják hagyományvilágukat, népszokásaikat, kultúrájukat és a kezük munká-jával készült kézműves termékeiket.

E rendezvénysorozattal nem csak a Bazilikát és annak terét kívánjuk megnyitni, hanem az emberiszíveket is, melyek kell, hogy békességet és szeretetet sugározzanak minden jóakaratú és jó szán-dékú ember felé, hogy a jó jobbá, a rossz pedig jóvá válhasson.

AZ ADVENTI ÜNNEPI NAPOK PROGRAMJAI INGYENESEN LÁTOGATHATÓK!

www.pecsiadvent.hu

Documents

Jó Hír - IV. évfolyam, 10. szám