@JOLD_SZMJOBB = (28a)nevarchivum.klte.hu/sorozat/pesty/pesty.doc · Web viewMivel ez esetben a valódi konvertálás helyett Word-makrókkal támogatott kézi munkával

Ez a file a Hoffmann István–Kis Tamás: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Bihar vármegye I. (Debrecen, 1996.) és a Hoffmann István–Kis Tamás: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Bihar vármegye II. (Debrecen, 1998.) c. kötetekből az egyes települések anyagát és a helynévmutatót tartalmazza Corel Ventura 4.2-ből Wordbe áttéve. Mivel ez esetben a valódi konvertálás helyett Word-makrókkal támogatott kézi munkával történt az átalakítás, az itt található Word szöveg nem pontosan felel meg az eredetinek (formázásában és tördelésében eltér a nyomtatásban megjelenttől, de az átalakítás során akár a szövegbe is becsúszhattak hibák). Ennek megfelelően hiteles forrásnak csak a szöveg könyv, illetve PDF formátumú közzetétele tekinthető. (http://mnytud.arts.unideb.hu/sorozat/pesty/pesty1.pdf, http://mnytud.arts.unideb.hu/sorozat/pesty/pesty2.pdf)

Az alábbi fájlban — miként a nyomtatott kiadásban is — a nem egyértelműen olvasható részek dőlt betűvel vannak írva!

(28a)Hely nevek

Almosd kőzségből Bíhar megyéből

Az 1ő kérdésre:Almosd kőzség tartozík Bíhar megyéhez —Érmelléki Járáshoz: 1848/9

ik év után tartozott Észak Bíhar megyéhez — A Vámos Pircsi Járáshoz — később a Díószegi Járáshoz csatoltatott — és tartozott ezen díószegí Járáshoz 1861ik esztendeíg.

A 2ik kérdésre:Almosd kőzségnek csak ís egy neve van, és ezen Almosd név alatt ísmeretes ország szerte.

A 3ik kérdésreAlmosd kőzségnek más elnevezése nem tudatík, és más kép nem ís íratott.

A 4ik kérdésreHa bár a kőzség nagyon koraí jelentőséggel bírhatna — mínd azon által írott adatok híánya míatt leg korábban említtetík ennek előtte 250 esztendőkkel.

Az 5ik kérdésreHogy honnan népesíttetett ezen kőzség kí nem puhatolható. — a hagyoma szerínt ítten Ráczok laktak, és ezt mutatja a jelenlegí Ref egyház régi építésí formája — mely a keleti Görőg Szertartáshoz tartozhatott, — színte a hagyoma szerínt a Tatár futás alkalmával 2ik András kíraly alatt pusztult el a kőzség. Később a Vér Család nyerte donatíoba

(28b)A 6ik kérdésre:

Almosd név eredetéről írott vagy nyomtatott emlékekből semmít sem tudhatni.

Pesty Frigyes: Bihar vármegye

7ik kérdésre.Almosd község határán nevezetes topografia nevek kővetkezők — Dűlők1ő Belsőség /a hol a kőzség van.2ik A Csuszkójó dulő — hogy honnan vehette ezen elnevezését nem lehet

tudni.3ik Berek dűlő — hajdanában nagyon berkes és reketyés vólt ezen dűlő —

Ebben a dűlőben van egy 32 holdas Ludas elnevezésű tó tőbbnyíre vízzel tele, és csak 1836k és 1863ik években volt kíszáradva tudomással — ugy annyíra, hogy száraz lábbal lehetett benne járni — a hól máskor mínt az elnevezése mutatja Ludas — Ludak vad rutzák, és más vízí repűlő alatok tanyaztak — ebben a két esztendőben legelőűl használtatott.

4ik Dűlő Legelő.Dombos és vőlgyes homok talaj. A tagositás meg tőrténte 1839ik

évek előtt még nem rég — a még fíatal nemzedék emlekezetére ezen dűlő gazdag tőlgyfás erdő lévén — azonban a tagosításkor egészben levágatott — és most sílány tővís bokrok tanusitjak az ős erdőnek — kímultát.

5ik Dűlő Kékkálló — honnan vehette ezen (29a) elnevezését bíztoson nem lehet kípuhatolni — a Bagamérí határból jőn egy ér — melyet Bagamér kőzségben ís ugyan csak annak nevezík.

6ik Homok dűlőDombos és homokos lévén ezen dűlő, onnan nyerhette nevét.

7ik Kis mező dűlőA kőzséghez leg kőzelebb lévén — ezen kívűl belől 20 holdnyi

legelő — azért nevezhették el Kis mezőnek8ik Szíget dűlő

A kőzségen keresztűl menő és fél hold formába kőrűl ővezvén ezen dűlőt — onan nyerhette ezen elnevezését

9ik Sárfű dulőLapályos lévén ezen dűlő — és vízes — regébben sárfűvet termet.

10ik Gőrbe. Dűlőformátlan fekvése míatt így neveztetik

11. Rácz Dulő.Egy kíhalt Rácz nevű Család bírtoka vólt régentén.

12. Kas dűlőEzen dűlőnek kas formája lévén — onnan nevezhették el.

13. Gulácsi Lapós — a Tagosítás előtt a Gulácsí család birtoka vólt14. Major dűlő.

Hajdanában Péchy Ferencz Kamarás urnak — Majorja levén benne — onnan nyerhette elnevezéset.

(29b)15 Selíndí utza dűlő. — Er Selíndre vezető ut kőzt fekszík ezen dűlő16. Téglavető dűlő

hajdanában téglát vetettek ezen dűloben

22


17 Káposztás kert — alkalmasént régentén kaposztát termeszthettek ezen dűlőben onnan kaphatta ezen elnevezését.

Kelt Almosdon Majus 10en 1864

Főbíró Nagy Bálint2ik bíróJakab Míhály kőzségiJegyző által

(31a)Helynevek1

Alpár Község böl Bihar megyében, mely tartozík a Nagy Váradi föszolgabirói járáshoz.A Kozségnek román elnevezése ”Alparea”A Község hogy mikor említtetik legkorábban? kípuhatolni nemlehet.Hogy honnan népesíttetett arra adat níncsen.A név eredetét tudní nem lehet.A Község határában semí nevezetes hely nem létezík.

Kelt Alpáron 1864 év Juni 30án

főbíró Mihucz Togyer +Party JósefKörjegyző

(32a)Helynevek.

Alsó Kimpány községből Bihar megyéből

Alsó Kimpány falu fekszik Bihar megyében, Belényesi járásban, Rézbánya vidékén, Rézbányával, ’s Fonácza, Felső Kimpány, Herzest és Segyestel falvakkal kőzős neve „a Rézbányai körjegyzőséghez tartozó” kőzség — most élő neve csupán csak Alsó Kimpány, — vólt é hajdan más neve? nem tudatík, — mikor emlitettik neve leg korabban nem tudatik, — régi lakossai valószinűleg a Rómaiaktól maradtak itt, ’s a mostani lakosok azoknak ivadékai — honnan eredt e helység neve? nem tudatik, — bokros legelője van a helység közelében „dumbrava” dűlőben, — szántó földjei ís a helység közelében ograda, goronás, mláka, prundár Kodrisor, tersoro, troas, kuratura, és zevoj dűlőkben, — kaszáloja pedig az „ízláz” dűlőben — erdeje csityera név alatt, — Felső Kimpany, Segyestel, Herzest, Segyest és Alsó Verzár községekkel hataros, magaslata „csityera név alatt, — vannak több források az erdőben melyek név nélkűliek — patak mely Rézbánya felől a’ fekete körősbe folyik.

Kelt Rézbányán Julius 22én 1864.Pap Jósefjegyző

1 Lásd még a 207. lapon is!

33


(33a)Helynevek

Alsó Lugos kőzségből, Bihar megyéből.

1. A. Lugos kőzsége fekszik Bihar megyének NVáradi járás, élesdi szakaszában. E’ vidék táj néven ”Kőrős vőlgynek„ neveztetík.2. E kőzség magyarul A. Lugos, oláhul pedig Lugas den zsos”nak neveztetik, más neve nem tudatík.3. 4. pontokra felelni nem tudunk.5. Állitolag a’ szomszéd, és határos f. Lugos kőzségéből származtak ide az első telepítők.6. A. Lugos nevét kölcsőnőzte felső Lugos kőzségétől, melly állítolag előbb fenállott, mint hogy ennek alatta egy hegy alatt fekszik, neveztetik A Lugosnak. — Honnan nyerte annak nevét, nem tudatík.

7. A. Lugos határában elő forduló helynevek im kővetkezők: funtina de la ram /:csat kút:/ a’ muntsel nevű hegy tővében fakad, ’s olly bő forással folydogál a’ Sebes Kőrősig, hogy a’ leg nagyobb szárazságban sem apad ki, — Muntsel, egy magos, és kopasz terméketlen hegy, mellynek lejtősebb helyein azonban szőllők űltetvék ’s meglehetős asztali borokkal jutalmazzák, a’ szőllő műves fáradságát. — Evvel határos a’ gropa calda /:meleg gődőr:/ dusa — kaszáló rétek, ezt kőveti a’ vale mare egy patakocska, melly alsó, és felső (33b) Lugos kőzségek kőzt egy határvonalt képez, e’ melett nyulik a’ monuncusa, apró gaz, és tővisből álló legelő — itten van a’ funtina tyoruluj melly jelenleg kívan száradva, — az erdő részek nevei im igy kővetkeznek „Kitsera, Culme, sela Truk, vegyes fa nemekkel um: cser, tőlgy és bíkkes erdő részek, ezt kőveti Vale Viszturzie, Vie turzi, hajdan szőllők most azonban kopár hegyek, — Szkonesze a’ kővesdi határ szélben, Seszú paszte vale, Culme de pure /:peres csucs:/ hol egy hármas határ halom találtatik A. Lugos, Őrvénd, és Kővesd kőzségek határait jelőlve. — A hajdani határ villongásból nevét kőlcsőnőzvén. — Evvel szomszédos a’ ”tsetatye„ hajdan valami erődecske, mellynek azonban jelenleg semmi ösmertető maradványa nem mutatkozík. — ezután jő a’ koszta Jankuluj /:Janku hegy:/ még szinte erdő rész, mellynek allyába kezdődnek a’ kővetkező nevű szőllő hegyek; um: hizsú recs /:hideg berek:/ hizsu ruzs /:rozsás berek:/ hizsu Vukuluj, itten egy patak melly vale ungurilor, magyar pataknak neveztetík, ezek allyába vannak, a’ kővetkező kaszálló, és szántó főldek, nevezetesen; kis láz (34a) Perú Jankuluj, Botkis, Ritú Moki, Luntucza, Akasztó szántó főldek.

A lakosok gőrőg szertartásu oláhok, hogy azonban hajdanában magyarok is lakták tanusitja azon kőrűlmény, hogy egy utcája, mais magyar utcának, /:ulica ungurasca:/ nak nveztetík.

A Lugos május 10. 864.beadjaMájer János mkJegyzö

(35a)Alsó Poeny, Bihar

44


Bíharmegye Belényesi Járás főszolgabírája Tekíntetes Veres János urnak f. évi 1188. sz. a. kelt rendeletére Pestí Frígyes Magyar Academíai tag részére a’ nyílatkozott Also Poény /:Poényi de Zsosz:/ kőzsége Előljároi részérül a’ lentebbi sorrend alatt tétetík: u: m: —

Az 1ő pontra — Bíhar Megye, Belényesí Járás — és Szék helyét tudja Belényes várossában, és tartozik a’ Buntyesdí Jegyzőséghez. —a’ 2ik pontra — Also Poény — /:Pojényí de Zsosz:/ melly nevezését századok alatt veszí. —3ik pontra — nem volt soha.4ik ~ ” ~ — nem emlékszík senki.5ik ~ ” ~ — nem tudatík.6ik ~ ” ~ — semmít —7ik ~ ” ~ — Mező — Czárína, Pemíntu Szetyenku, Gúdrászka, Zsur’sászka, Párintsá, Dombrovítin, Kurátura, Lá ogórú; Fínatzele Mihutrestyílor, Dombrová, Krujánká, Rítu ádruméstyolor, Bóltá, Czáríná, Fínátsele Kontesztyílor, Teuskenei Kímpu gyígyestya, Kadrísor, Hánku, Kímpuluj Jepure, Czárína din Zsosz, Jszvorele, Kontíászká, ezen kívül Zevóje és a’ folyó Sebesi folyó víz, Vále czérkunyintyilor, poreu muntselului, Kále stredini, Csolá, Muntsel, Sztírvíná, gyálu korb, gruju, Dolúszlád, Kítserá, Vále tyéjetuluj, sipodrénle; — Ezeken kívül. —Van ezen kőzségnek havasa hol nyáron által marháit legeltetí, mely ís Kutsarlútu, fáretu, Plurui árszá, Homontselele, Hornu, Stáuia gárulúj, Zevoje, grohozele, folyók rújsa árágyásza folyó víze. —Ezen kőzség szomszédos Nap keletnek felső Poény /:Pojenyí de Szusza:/, Délnek Dombrovány — nyugatnak Buntyesd, és Északnak Szod és fenéres kőzségekkel. —Ezen kőzségben tíszta Román gne népség lakík. —

Kelt Buntyesden Juníus 20n 864.

also Poényi Bíró Konta Tyodor k/vEskűdt Konta Toma k/v

~ ” ~ Grua Mihály k/váltalam

Boicz Aron mkJegyző

(36a)Helynevek

Alsó Topa kőzségből Bihar megyéből.

A’ megye székhellye: Nagyvárad, a’ járás székhellye: Belényes, a’ járás szakasz székhellye: Magyar Cséke. —

A’ helység neve A. Topa mely románul Topa de zsosznak neveztetík. — a’ helységnek két utczája van semmi elnevezéssel nem bir — a’ határbeli

55


térségek nevei: Fundetura — Czelinyor — Bálta — Hotarászka — mely hely nevek magyar nyelven is ezen néven neveztetnek ’s íratnak ki.Magának a’ helységnek más neve régen sem volt, most sem ísmeretes.A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett elnevezéséről mít sem tud.A’ népesítés helybeli a’ lakosok mind g.n.e. románok.

(36b)A. Topa helység fekszik egészben hegy oldalon, két sor házból ál, határa lapályos és oldalos, folyó vize fel említhető nints — határos Cseszora — Dusesd — N. Kerpest —Nánhegyesel — és Felső Topával — ’s azok határaikkal.

Kelt Nánhegyeselen 16/4. 864.Guricza Mihályjegyző.

(38a)Also:Valenyagra

1er Bihar megye NVaradi kerűlet Belenyesi jarás2ra A Község neve ország szerte Also:Valenyagra3ra Más név alatt nem ösmeretes soha sem is volt más neve4re ~~~~5re Tráján császár által népesíttetett2

6ra ~~~~7re A kozség határos Dombrovany, Rienny Kiskoh, Styej Herzesd Petrileny, Zavojeny és Segyest nevezetesebb hellyekParo kurti — vagy is Kurta nevü Rablo elrejtett hellye — Pláj dosz, gruju Tulaszká, Triosel, Sztirmina Karanyaszká, Vale Luiroj Tyiser Szlátiná Torsi gyes, Zsubokoj Mnyertza, gyesrime, fácá funtunyi —

(39a)Helynevek

Also verzar községből, Dél Bihar megyéből.

(40a)1ő A. Verzár községe tartozik dél Bihar megye Belényesi járás vaskohi szakaszhoz.2or E községnek csakis ez neve él és ez alatt ösmeretes.3or E községnek más elnevezése nem volt, hanem valtozatlanul ez alatt ösmeretes.4er Hogy míkor említettík leg korrábban nem tudható.5ör Tráján császár által népesíttetett3

6or E községnek név eredetérül hagyományok és irományok hiányába semít sem lehet tudní.

2 E mondatot utólag írta be egy másik kéz.3 Az eredeti szöveget egy másik kéz áthúzta, és e mondatot írta fölé.

66


7er E község fekszik egy hegynek oldalába, ’s nagyobb része a helység határának erdöböl áll.

Vaskoh Juníus 2án 864Karaján Mihályjegyzö

(41a)Helynevek

Ágrís községből, Bíhar megyéből.

(41b)Ágrís kőzség, — mely a NVáradi pűspökségí uradalom egyík erdészi székhelye Kumányesd kőzelében fekszík. —Szántó főldjei nagyobb részt dombokon fekszík, — és ígen csekély kiterjedésű, — a kőzség határát nagyobb részt az úgynevezett Galalói erdő teszí. —Tőbb malmaí vannak melyeket kísded patakok hajtanak. —

(42a)Felelet a tulnan írt kérdésekre.

1re Ágrís kőzség tartozík Bíharmegye Szalontaí járás Beélí szakaszához. —2ra a kőzség áll 42 házszámból s 117 lélekból, — kík egypár úrí család kívételével — román ajkuak, — tartozík a NVáradí lat szttásu Pűspőkség Beélí uradalmához3ra Más elnevezése níncs. —4re Telepítésí ídeje bízonytalan.5re A kőzség magából szaporodott.6ra Eredetéről sem írott sem szóbelí adatok nem léteznek, — nagyobrészt Erdőségből áll, — mely Galaló nevezet alatt van. —

Agríson május 10. 864bíró Átyimp Jue k × v.jegyző Holnapy

(43a)Helynevek

Árkus községből, Bihar megyéből.

(43b)Árkus kőzség egész határa hegyes vőlgyes vídékből áll, — melyek közőtt a Czarína din Szusz; Kantoreszku; Nagy rét; Hornyícza; Gyalu moczílor, Gyalu denuczistyilor; Vojvonyesd; Hosszú Malé, és Galaló, hegyek vannak elnevezéssel. —Több folyoí, s malmaí vannak, —

77


(44a)Felelet a tulnan írt kérdésekre.

1re A kőzség tartozík Biharmegye, Szalontaí járás Beélí szakaszához.2ra Neve Árkus, mely áll 89. számu házból 168 lélekből kik románok, — tartozík a NVáradí lat. szttsú Pűspőkség Beéli uradalmához.3 ra A kőzség más elnevezéssel nem bír.4re Telepítési ídeje nem tudatik.5re A kőzség magából szaporodott.6ra Eredetéről sem írott, sem szóbeli adatok nem léteznek.7re A kőzség határa 2557 hold, 510 □ ől tőbb patakjaí s hegyeí vannak ez utobbíak, Czarína dín Szusz, Cantoreszku; Nagyrét, Hornyícza; Gyalu moczilor, Gyalu denuczistyílor, Vojvonyesd, Hosszú Málé és Galaló nevezetűek. —

Kelt Kumany Árkuson Május 10. 864

főbíró Tokaján Kozma k × vjegyző Holnapy

(45a)Helynevek

Ártánd községből, Bihar megyéből.

(46b)Feleletek az 1ső laponni kérdésekre

A lsőre. — Ártánd helység fekszik Biharmegyének Sárréti járásában. — E vídék más elnevezéssel nem bír. —

A 2ikra. — E’ helységnek úgy helyben, mint országszerte ismeretes neve: Ártánd. —A’ 3ikra. — E’ helységnek más elnevezése hajdan sem vólt. —A’ 4ikre. — A’ XVIk század első felében említtetik legkorábban mint puszta, a’ mikor az

Ártándi ős magyar nemes család bírta. —Az 5ikre. — Az Egyház levéltárában lévő régi jegyzőkönyvben olvasható jegyzés szerint,

ezen helységet a’ Nagyvárad közelében fekvő Ősi pusztáról kivált Márton, Kabai, Kenderesi, Nagy és Sáhi családok űlték meg előszőr 1722k esztendőben. —

A’ 6ikra. — A’ község neve az öregektől átvett hagyomány szerint, eredetét, első bírtokosától az Ártándi családtól vette. —

A’ 7ikre. — Ártánd kőzség határos, keletfelől Bors községgel, Északról Nagyzomlin pusztával, Nyúgotról Mezökeresztes mezővárossal, délről Tarján községgel. A’ község határában lévő topographiai nevek közzűl említést érdemelnek:

a./ „Barát-Zomlin”, egy kis puszta, hajdan kamarabirtok vólt, ’s egy a’ múlt század második felében elpusztúlt kolostorban, barátok lakták, de már nem tudni, miféle rendűek.

b./ „Farkas domb” emelkedett hely, hajdan erdőség környezte, most szántóföld, nevezetét azon körűlményektől nyerte, hogy hajdani rendkivűli nagy árvízes időkben, más helyről a’ farkasok kiszoríttatván, ide vonúltak ’s iszonyatos ordítással rémítették a’

88


lakosokat, ’s innen a’ határ ezen része máig is „farkas domb dűlőnek” neveztetik. —

c./ „Kóldúshát” kissé emelkedett hely, szántó föld, nevezetét hajdani terméketlenségétől nyerte. —

d./ „Harangöntő sziget” hajdan rétes sziget, most kaszálló; itt öntetett 1793ban az Ártándi, és a’ M.Keresztesi kissebbik harang ’s innen vette nevezét. —

e./ „Csíkos ér” különösen árvizes időkben sok csíkot és halat tenyésztő ér. —

Más említésre méltó nevezetességgel nem szolgálhatunk.Kelt Ártándon Aprilis 19én 1864.Halász Imre mk Fülöp Jó’sef főbírójegyző

(47a) Helynevek

Bagamér községből, Bihar megyéből

(48a)l. Bagamér, tartozík az Érmelléki járáshoz, mely a’ rajta keresztül folyó érvízéről veszi nevezetét, Bihar vármegyében.2. A’ községnek a’ neve Bagamér. — 3. A’ község legelőbb emllitetík a’ Gombos lexicona szerint 1552. évbe.4. Honnan lett népesitéséről semmí nem tudatík. —6./ A község szájhagyomány szerínt legelösször Magabírnak neveztetett, mivel a’ község azt maga bírta, a’ szomszéd Selind község egy részével együtt, de ezen elnevezésről írásilag, vagy nyomtatásílag nem tudni semmít, sőt Bagamér is csak 1552. évbe említtetik, mínt a’ N. Váradi l. szertartásu Káptalan bírtoka, ’s mínt népes falu, az ugyan azon évben elrendelt országos össze írás alkalmával. — Az 1611: évbe Bátori Gabor erdélyi fejedelem, a’ hadjáratában tett szolgállatáért a’ hajdu városok sorába emelte, ’s ezen hajduvárosi jogába Rákóczy fejedelem megerössítette az 1703 ik évbe sőt az 1706ik évbe olyan joggal ruházta fel, mely szerínt mínden a’ községbe eső ügyes bajós dolgokat a’ maguk fórumán végezhetnek. A’ községnek ezen Hajdu városi joga 1611től 1716ik évig tartott, a’ mely idö alatt nem tartozott a’ Káptalan bírtokához, ’s csak ezután vette azt ísmét a’ Káptalan bírtokába. —

Az 1784k, évbe folyamodott a’ község IIk, Jósef császár ö felségéhez mínd Hajdu városi jogáért mínd azért, hogy a’ Káptalan által jogtalanul bírt község adassék vissza magának a községnek, ’s ugyan azon évben a’ Kegyelmes Kir. rendelet e’ tárgyba a’ Megyére le is érkezvén a’ vísgálat megkezdetett, minek a’ következménye per lett, azomba a’ község hütelen ügyvédje bízonyos Dombi Márton nevezetű, mind a ’ períratokot, mínd az ahoz csatolt Bagamér község multjára fényt deritő okíratokat elsíkkasztotta, ugy hogy a’ község töbszöri utánjárásra sem juthatott többé a’ szükséges íratokhoz. —

(48b)

99


7er A község határa 2/4 részben fekete, 2/4 részben homokos földből áll a’ fekete földje sík, homok földje némely helyeken dombos, Álmosd, Székelyhid, Selínd, Kénéz, Ábrány, Vámospércs szomszédságában, — a’ határba találtató topographiai nevek Nagy szöllös, Kis szöllös kert, szöllös termelő hely, egyik nagyobb, mint másik.

Kopasz hegy, melyen egy átalaban nem terem semmí.Csorda hálás, jelenbe homok szántó föld ez elött csorda hált rajta.Babós erdő mindig igy neveztetett.Malomgát kaszálló rét a’ végibe vizi malom vólt ’s az ezen rét mellett elvonuló töltés képezte a’ malom víz gátját.Fejér föld szíget melybe fótonként fejér szik föld, vagy is köznyelven „csapó föld” van mit ezelőtt mész kíméllés tekíntetéből a’ ház első meszelésére, és fonal fejeritésére hasznaltak.Györgyér kaszálló rét mellyen külömben jelentéktelen víz foly keresztül. —Csonka füz folyása lápos, nádlásos folyó ér, mely mellett füz fák vóltak köztudomásulag, mínek az ágát vagdalták, ’s így a’ csonkán maradt füz fáktól nyerte nevét.Paraszt rét, mint mindég az eddigi jobbágyok birtak.Szilágyi szállás kaszálló, ’s szántó föld. —György egyháza szántó és kaszálló föld félkörbe erdőtől környezve, itt száj-hagyomány szerént Bátory fejedelem idejében veresbarátok Klastroma vólt, ’s a’ templomnak alapja most is meg van, ’s azon helyet az ott lévő kövek miatt használni nem lehet.Musdaj hegy egy domb, mely mindég ugy hivatott. —Kökényes hegy a’ rájta termett sok kökényről vette nevét.Sajtos geringye domb, egy juh tartó embernek a’ juha ott fejetett, ’s legeltetett, innen az elnevezés. —

(49a)Vaskapu, két hegy közti szoros, hol az ellenségeknek a régebbi idöben könnyen ellene álhattak. —

Vírágvőlgye egy kut mélység formába ki kerekedett mély vőlgy körül erdővel, melybe a’ háborus idő szakba egy Virág nevezetü menhelyet talált. —Takó szántó föld. —Somos erdő melybe somfák vóltak, innen nyerte nevétBolhás szántó földRépás kert erdő közt, veteményes kert vólt ez előtt, ’s sok répát termeltek rajta. —Mélyut hát szántó föld, hajdan méj ut ment el mellette, mit mos már betőltöttek. —Kerek kátyó egy kerekségű lápos rét.Vöcsök egy domb hajlásPaládi kut ez előtt kut vólt, most csak kut gödör, a’ háborus időben a’ hazulról eltávozott ’s itt tanyázott Paládi lakosok ásták. —Szilfás dülő ez előtt szilfák vóltak rajta. —Dézma kert hova 1848. év előtt a’ méh beli dézmát szállították. —Farkas domb farkas fogásra azon ásták a’ gödröket. —Kosárhegy juhokat tartottak ’s ellettek rajta ugy nevezett juh kosárba, vagy karámba. —Kurta hegy

1010


Kapitány hegy.Józan hegy.Csalános hegy, a’ rajta termett sok csalántól vette nevét.Lóhalál hegy meredek széltorlásos domb, ’s éppen a’ felmenetel nehézségétől neveztetett igy.Czipők hegy papucs formájától nyerte nevét. —Kék álló, kékes mocsáros víz. —Macska domb.

(49b)Székelykut, a’ háborus időbe a’ székelyek tanyáztak itt ’s azok ásták ezen kutat, mely most csak kut gödör.

Czigány rét, czigányok tanyáztak mellette rendesen.Bátori kut az itt táborozó Bátoriak ásták. —

Kelt Bagamérba 1864. év Jun:5én

főbiró helyettSzabó Jósef mk 2,k biró Gubo Jánosjegyző

(51a)Helynevek

Bagó-Sáránd községből — Bihar megyéből. —

1ö kérdö pont. Ezen község hová tartozik? —Ezen Bagó-Sáránd község fekszik Bihar megyének Sárréti járásában, — melly községet és ennek határát körül veszik: Hajdu Szoboszló, Derecske, Hajdu Bagos, Mike Pércs községek és Bodóháza puszta határai. —

2ik A községnek hányféle neve él most sat?Egy t. i. B. Sáránd, és ez is ösmeretes mint helyben mind ország szerte. —

3ik Vólt é hajdan a’ községnek más el nevezése sat?Tudomás szerént nem vólt. —

4ik A község mikor emlittettik legkorábban? sat —Erre nézve semmi bizonyos adat nincs, nem is tudatik egyébb semmi mint az, hogy a’ helybeli ref. egyház kezében van egy Ur asztalába szükségelt kanna /:edény:/ mellyen 1666ik év van feljegyezve — a’ község házánál lévő legrégibb irat pedig 1714ik évről szóll. —

5ik Honnan népesittetett? —Semmi bizonyos adat nincs, söt hagyomány sem szóll rólla. —

6ik Mit lehet tudni köz tudomásból, hagyományból sat a’ név eredetéről?

(51b)

1111


Sem köztudomás, sem hagyomány nincs, mely ezen község eredetét helyesen jellemezné, hanem némellyek szerént Bagó nevüek, mások szerént Sárrándi nevüek ülték volna meg legelsőbben ezen helyet, ’s innen lett vólna a’ Bagó Sáránd nevezet, — mások pedig így adják elő: minthogy ezen község Bagos község szomszédjában vagy is Bagos irányában fekszik, innen vette vólna nevezetét Bagos-iránt, Bagó Sáránd. — de ez csak puszta okoskodás, semmi hagyományon nem alapszik.

7ik A’ község határában elö forduló többi topographiai nevek sat? —Halmok: Jukas halom, Kornyó halom, tisztás halom, Laponyag halma, Lenárt halma, Diós domb, Szarka halma, Szabó halma, — Tornyos halma, /:régen torony lehetett rajta:/ Baksa halma, Két halom, — két egymás melletti halomról, — test halmok, hihetőleg itt hajdanában ütközet lehetett, ’s az elesteket ide temették, innen maradt vólna neve, — a’ mint azon halmok ásása alkalmával találtak itt csontokat, sarkantyút és kardot, — telek part, ezen helyen valamikor falu lehetett, mit abból következtethetni, hogy innen föld hordás alkalmával elporhadt tégla, vagy égetett föld részeket találnak, — Pattogó halom, a’falu alatt, hová gyakran a’ fiatalság játszani össze szokott jönni, innen vehette nevét is. —

Dülök: Bánom dülö, az ott lévő Bánom nevü szöllős kertről; Kis konyári ut dülö, Konyár községbe ve(52a)zető kis tilalmas utról; Ványi kosár dülö, Bagosi határ dülö, Bagos község határ mentiben; — Fürjes dülö; — Tornyos kerületi dülő az ott lévő tornyos nevü halomról; Bodzás dülö; Juh kut dülö az ott lévő, ’s régibb időtől kezdve juhok részére ásott itató kutakról; — Hármas nagy szék környék az ottani szikes helyekről; első, második, harmadik nagyobb dűlök a’ sorrendi felvételről; — Baksa gát dülő, Baksa lapos dülö mind kettő az ott lévő vizenyős, de járáskelésre alkalmassá töltött föld részről; Sós víz dülö, az ott lévő posványos, szikes vizről; Kun Ferencz lapossa dülö, onnan, hogy itt egy darab föld, melly mellett ezen dülö elnyulik, régebben Kun Ferencz nevü emberé vólt; — Hosszu víz dülő, egy ott levő posványos kákás vízröl; — Belsők dülöje a’ belsö emberek földjei /:pap, rector, jegyző sat:/ ezen dülöben fekszenek, innen vette nevezetét; — Ernyő rét dülö egy ott levö posványos kákás helyröl, melly ernyő rétnek hivatik; — Pásztor dűlő, a’ községi pásztorok földjei ezen dülöben vannak, ínnen a’ neve is; — Vénkert dülö, a’ mellettei régen plántált ’s Vénkert nevet nyert szöllős kertről; Borsi lapos dülö az ott levö posványos lapos földrészről, melly hajdanában Borsi nevü emberé vólt; — Diós domb dülö az ott lévő diós nevezetü dombról, melly hajdanta Diós nevü emberé lehetett, — Szováti uti dülö, ezen dülö mellett (52b) egy út van, mellyen Szováth községbe járnak, innen a’ neve Ferencz deák kissebb, Ferencz deák nagyobb dülö, eredete nem is gyanittatik; — Tekeres közép dülö, melly dülöt keresztül kasul foly egy tekeres nevezetü ér, innen vette nevét; — Külső középdülö, a’ községtöl távolabb fekszik, mínt a’ Tekeres közép dülö, de éppen mellette ennek, ezért neveztetik Külsönek, — mind kettő pedig közép nevet onnan nyert, mert egyenes fekvésben a’ hataron keresztül vezet. Károly dülö az ott lévö Károly nevü ember földjéröl; — Kis Kornyó dülö, Nagy Kornyó dülö, mind kettő az ott lévő Kornyó nevezetü halomtól, — gyalog szeres Kornyó dülö 4 , az ottani földek, gyalog

4 A szeres szót a sor fölé írva utólag toldották be.

1212


napszámot dolgozó embereknek adattak régebben, innen a’ nevezete. — Szilas elsö és Szilas második dűlö, mind két dülö egy más mellett, nevezete nem tudatik; — Város rétje dülö, egy ott lévö vizenyös kákás föld területtől, melly a község v város tulajdona Pircsi határ dülő Pircs község határa mentiben, — Laponyag dülö az ott lévö Laponyag nevü halomtól. — Kovács rét dulö, az ott lévö lapályos földrészröl, melly kovács rétnek hívatik; — Tekeres halma dulö, az ottani Tekeres halmátol v tisztás halmától, melly a’ tekeres nevü kis ér folyó viz mellett fekszík; — Szarka halma dűlö az ott levö Szarka halomtól; Lénárt halma dülö az ott lévő Lénárt nevü halomtól, Szoboszlói ut dulö a’ mellette Szoboszló községbe vezetö uttól; — Szabó halma dülö az ott lévö (53a) Szabó nevü halomtól; — Ország ut dulö a’ debreczen – N. Váradi ország ut itt megyen el, innen van nevezete. — Görbe dülö a’ földek nem egyenes iránybani vagy is görbe fekvésöktől; — Paptava dülö az ott lévö lapályos vízenyös részröl, melly paptava névvel bir, ez pedig pap tavának mért neveztetik nem tudatik. — Jukas halomdülö az ottani jukas nevü halomtól, mellyen sok ásott gödör v juk van; — Talléros dülö melly föld részen szántás alkalmával tallér pénzt találtak, ez előtt mintegy 50 évvel, innen nyerte nevezetét. —

Továbbá keresztül folyja a’ határt egy tekeres nevü ér viz, melly minthogy a’ határon igen nagy kanyarulatokat tesz, hihetőleg innen vette nevét, foly pedig ezen kis ér M.pírcs község felöl Szováth község felé, s ott az ugy nevezett Kösü nevü érbe foly. —Bornyu Kut, domján Kut, rossz viz Sárgödör, három Kut, melly viz fekvéses gödrös helyek a’ legelöben feküsznek, nevezetök nem tudatik. —Bánom kert szöllö, Vén kert szöllö,Nagy Jánosné rétje, Kornyó szék, Locsogó Hosszu viz, Kerek szék, disznó Kut, mind ingoványos posványos föld részek, nevezetök nem tudatik. —Aligálló nevezetü csapszék, a’ debreczeni NVáradi ország ut mellett. —

(53b)Végül megjegyeztetik, hogy ezen Bagó Sáránd község a’ Herczeg Eszterházi

birtokai közé tartozott 1848 elött, kivel számos éveken keresztül mai napig is jogaiért pelekedő viszonyban vólt, és ezen községnek lakossai hajdanába hajdui szabadalmat is nyertek, de jogaikat a’ víszontagságos idökben elvesztették; keresték ugyan ezen joguk víssza nyerését több izben de azt soha meg nem nyerhették. —

Egyébb iránt mind ezen adatok, mik fentebb ezen községre nézve elöadattak, nagyobb részint puszta okoskodáson, és igen kis részben alapulnak hagyományon

Kelt Sárándon Aprilis l9. 1864.

Főbiró Diós János mkFüzesséri Ferencz mkjegyzö

(55a)Helynevek

Balaleny községből, Bihar megyéből.

1313


(56a)Balaleny község rövid topografiai leirása. —

Bihar megyének NVárad — Belényesi járásnak hova a község is tartozik szekhelye Belényes — hova a nevezett községnek lakosai is heti vásara szoktak járni. —

2. A község neve Balaleny3. Hogy volt é a községnek más elnevezése is nem tudatik. —4. A község mikor emlitetik leg korabban nem tudatik. —5. Hogy honnan nepesitetett nem-tudatik. —6. Köztudomásból, vagy hagyományból a név eredetéről, vagy értelmeről mit sem lehet tudni. —7. A község határában előfordúlo dülök nevei: l. Dugyászka, 2. Czarina de isvoru — 3. Porka. 4. Szoresi, 5 La Krucse —

Közel a falu határán keresztül folyik a fekete Körös. —Szomszédjai: P. P. Cziganyesd, Tatárfalva, B. Lázur és

Henkeres községek hatarai —Kelt B. Lazuron 29/4 1864

Papp PálB. Lazuri körjegyző

(57a)Barakony község Helynevei.

Barakony község határa fekszik OszMiklos. Cséffa, Gyapju és Pankota Puszta között, OszMiklos felöl végig nyulik egy nagy lápos ér kevés nádassal, melynek felső végén egy fa hid van, innen Pankota Puszta felé véve a „Kapu Jerului” nevü dülő fekszik egész a Pankota Puszta határig mely határokat nagy árokkal volt fel hányva ut valasztya ’s ezen ut „Ordög Árkának” neveztetik; — innen a Gyapjui határ felé véve a harmas határ dombnal mely Barakony Gyapju és Pankota Pusztai határokat választyák van egy volgyecske ’s ez Mokusnak neveztetik, ezen továb haladva a Cséffai határ felé kővetkezik egy dülö melynek neve, „Puszta nyomás” ’s igy a Cséffai és Barakonyi határ közt haladva van egy kís völgy eres és ez Megye völgynek neveztetik; — innen egy a Nyila czimü dülő nyulik egész az elől érintett Oláh szMiklos felöl való nagy érig.

Megjegyezvén hogy Barakony községböl OszMiklos felé vezetö ut a Barako(57b)nyi ” ugynevezett Kiss Bornyu nyomáson vonul keresztül.

’S hogy községünk több nevezetes hely nevekel nem bir, ezennel hivatalosan bizonyittatik.

Kelt Barakonyban Sept. l0én 864.főbiró Gál Togyer k × vterv: biró if Butka Péter ×esküdt Rácz Togyer ×Fonay Mihály mk „ ör Mokra János ×Körjegyző „ Turkucz János ×„ ör Butka János ×

1414


(59a)Helynevek

Barest községből, Bihar megyéből.

(60a)1ör Barest község tartozik Dél Bihar megye Belényesi járás vaskohi szakaszhoz.2or E községnek csakis ez neve él, és ez alatt ösmeretes.3or E községnek más elnevezése nem volt. —4er Hogy mikor emlitették leg korábban nem tudhattó —5ör Tráján császár alatt népesittetett5

6or A név eredetéről azt állitják némelyek, hogy e községben elöször is valami Bárrá nevezetü család telepedet le, némellyek pedíg hogy azon hely a hol a község fekszík az elött forásos hely volt, amit Román nyelven Bárá:nak neveznek, és így utoljára a községre ra ragadt ezen név Barâsci, mit magyar nyelven Barestnek mondják.7er A község határán leg nevezetesebb helynevek vanak. u. m. Árák /:abarare:/ mit magyarul Ároknak neveznek — ezen a helyen még a törökök nek magyar országba be jövetelük elött még létezett egy vas hámor illetöleg vaskoholó hely — a melyik aztán késöbben leomladozván ’s Barest község le telepedvén, átt tették vaskohra, ahonét aztán vaskoh vette eredetét — továbbá Árszuri dülö, a melyíket azért neveznek Árszurinak, mert azon helyen aba az időbe nagy Bik fa erdö volt, mít a vas hámorra használtak, szén égetésnek és több szükségletekre, ’s késöbben vég képen ki vágván, jelenleg Barestnek a leg jobb szántó földjei vanak; végre a község fekszik egy hegy oldalba, ’s az egyik végénel folyik a fekete körös, ’s keresztül vágja a határnak egy részét, a hol ismét jó földek léteznek.

Vaskoh Junius 2án 864

Karaján Mihályjegyzö

(61a)Helynevek

Barzesd községből, Bihar megyéből.

(61b)Bárzesd község kősziklás határát legnagyobb részt gyümölcs fák tenyészik melyek a palinka főzés által a lakosságnak kereskedelmi czikkül szolgálnak. —Az egész község tőbb nagy hegyek s dombokból áll, melyekböl csergedező források patakokká alakulva, tőbb, a lakosság élelmí ígényeihez szükségelt malmokat hajtanak.

(62b)Felelet a tulnaírt kérdésekre. —

5 Az eredeti szöveget egy másik kéz áthúzta, és e mondatot írta fölé.

1515


1re Barzesd község tartozik Biharmegye Szalontai járás Beéli szakaszához.2ra a község áll 37 házszámból és 83 lélekből kik román ajkuak, — tartozík a NVáradi lat. szttásu Püspökség Beéli uradalmához3ra Más elnevezése nincsen. 4re Telepítési ídeje nem tudatik.5re A község magából szaporodott,6ra Eredetéről sem irott sem szóbeli adatok nem léteznek. —7re A község határa 2836 hold és 1505 □ öl — hegyes vőlgyes vídéken a gyümölcs fák buja tanyája van. —

Barzesd Május 10. 1864bíró Herzsó Juon k × v.jegyző Holnapy

(64a)Hely nevek

Báránd községböl Bihar megyéből

1. Báránd község esik, illetöleg tartozik Bihar megye Sárréti Járásához — Sárrét nevezete alatt emlitetnek azon községek, mellyek a’ Berettyó folyó kiöntései miatt rengeteg nádassá alakúlt rétek partjain jobb és balfelől feküsznek — példáúl, ha a’ környéken a’ Sárrét említtetik, ez alatt együvé foglalva értetnek Szerep — Udvari — NBajom — NRábé — Báránd — Dancsháza — Torda — Bakonszeg — BÚjfalú — BSzmárton — Fúrta Zsáka — Darvas Csökmö — Vekerd — Komádi Füzes Gyarmat — Túr sat községek2. Báránd község az emlékezettel felvihető idők óta mindég ezen egy néven vólt úgy a környéken, mint ország szerte ösmeretes. —3. Báránd községnek más elnevezésére sem a legrégibb emberek nem emlékeznek, sem az okmányok felvilágositást nem nyújtanak. —4. Báránd község mikor emlitetik leg korábban biztos túdomás rólla nints, a’község szokott petsétje 1700 év számmal van ellátva, azomban a régi iratok csak az 1742 ik évtöl kezdödnek, hagyomány szerint a’ debreceni egyház levéltárában emlités van téve arról hogy egy debreceni ref. Lelki pásztor onnan Bárándra az 1612 ik évben vitetett Lelki pásztornak.5. Báránd község benépesitésére, különösen, hogy honnan, és mikor népesitetett be, semmi biztos túdomás nints.6. Báránd község helynevének eredetéröl sem köztúdomás, sem hagyomány, sem írott, vagy nyomtatott emlékekböl semmi bizonyossat túdni nem lehet. —7. Báránd község határában lévő topographiai nevek a’ túllapon következnek

(64b)a./ Árokalja — egy forduló szántóföld — melly emelkedett fekvéssel jó minőségü

szántóföldet tartalmaz —b./ Fútak — egy kaszálló forduló lapossas fekvéssel, mellyet a’ kállófolyó kiöntései rendesen megfutottak, és lejtösségénél fogva a víz vonúltával jó kaszalló vólt — és máig is az. —c./ Hangyás — egy emelkedettebb helyen esö szántó föld fordúló — mellyen egy kifli alakú használható lapossas hely vonúl keresztül —

1616


d./ Eszteróhát — egy fordúló szántóföld — melly az úgy nevezett eszteró ér partján fekszik ezen ér a Berettyó és Kálló kiöntéseivel vizzel borittatott el, a’ viz vonúltával pedig legelés, vagy kaszallásal használtatik.e./ Papérhát — egy fordúló szántó föld — melly az úgy nevezett papér partján esik — ezen gyanítólag onnan vette nevét, mível ’a partjain a’ papoknak van legtöbb szántóföldjük —f./ Kincses — egy fordúló kaszálló föld mely kedvező időben jó termést szokott adni —g./ Kacskara. szinte egy kaszálló fordúló föld, mely szikes természeténél fogva csak rítkán és igen kedvező idő járás kor használható —h./ Vékonyérhát — egy a’ Kálló kiöntéseinek kitett hosszan és vékonyan elnyúló erpartján eső szántó föld rész —i./ Dögös érmegi: egy kaszálló fordúló föld mely a’ Kálló kiöntéseinek vólt kitévek./ Tábla föld: egy téglalap alakú korábban úradalmi, most községi lakosok túlajdonaban átbocsájtott szántó föld.l./ Kórós ér Hajdan a’ Kálló kiöntései által vízzel boríttatott, most kopár, kóró termö szíkes hajlásos legelőm./ Keresztér — egy ér szakadéka — melly kereszt alakú, külömben szikes legelő —n./ Inacs ér — egy ér mellyet a’ Kálló fojó kiáradása szokott megtölteni, — külömben legelőo./ Bolhás ér a’ fojó kiöntései által megtöltetni szokott lapos hely, — melly a’ viz vonúltával kopár lapóss szikes legelő.

(65a)p./ mészársziget ere: szinte egy vizáradásos lapos hely — külömben szikes legelő. —q./ Papér — a’ papok földjét köritő ér — melly szárazidőjárás kor kaszaltatik —r./ Békás ér — egy vizáradásos lapos legelő —s./ Korgo egy kanyargós érrel köritett kaszállót./ Batsó egy szikes vizenyős laposas hely a legelön — terméketlen, és hasznavehetetlenu./ Külső és Belső Bánya: vizenyős lapossas terméketlen szikes legelő.x./ Saja sziget: egy emelkedettebb szikes legelő rész —y./ mogyorós egy viz állásos terület a’ legelőbenz./ Pápa szem — a’ legelő közepén lévő két vízzel töltött szik föld egy keskeny érrel össze kötvej./ Kő domb. egy emelkedetebb hely a’ legelőben, mellyen sok kő darab találtatik, a hagyomány szerint e’ helyen házak léteztekv./ Baránd halma: egy emelkedetebb hely az eszteró parton —w./ Fútak halom: egy emelkedettebb hely a’ Fútaki kaszálló szelénaa./ Vénkert egy az úrbériség előttiidökböl fenálló szöllős kert —bb./ Újkert: az úrbériség állása óta keletkezett szöllős kert —cc./ Epres kert: a’ temető mellett eső József császár idejében felfogott és eperfákkal berakott 3 holdnyi föld.

Kelt Bárándon 864 apr.23.

Vágó Ferencz Bíró János mkjegyző P. H. biróP. H.

1717


(67a)Helynevek

Bedő községből, Bíhar megyéből.

(68a)Feleletek

Az első lapon olvashato kérdő pontokraI. Bedő Község tartozik Bihar Vármegye Sárréti Járáshoz Szolgabiroi szakasz Mező KeresztesII. Nevezett Községnek két neve él most Bedő és Oláhul /:Bedeu:/ mi Országszerte ösmeretesIII. Ezen községnek csak ezen nevezést tudunk a hagyománbolIV A Község Törökök el pusztitások után mingyárt emlitetíkV Népesitetett Marmarosbol, Erdélyböl, Szilágyságból, és Magyar Ország több hellyeiböl, görög Kath. vallásuak.VI semmitVII Ezen határban lévő dőlök nevei l. Legelő, 2. Papprét /:Ritu Popei:/ 3. Sonkolyos, 4. Nagy láp 5. Nagy halom 6. Kis barát, 7. Kerektó halom, 8 Nagy bárát ér, 9. Kenderzug, l0 Temető dűlő, ll. Őlyvős, 12 Nagy kert, 13 Nagy rét, 14.Csikós ér l5. Gát dűlő, — Grápa Nyámtzului Urszuj halom, Zsombokos halom, Gátu betsului, Klastrom Oláhul Kolostrom, itten réginten egy apátza Klastrom létezett, amint kőztudomásbol létrejött, de az eredetiségre nem jöhetünk, de az akkor volt méhes kertnek maig is meg van a’ neve /:Stupina/ méheskert, /Vie:/ Szöllős kert, Nagy csíkos, Kis Csíkos midön sok esözések vannak körül veszik a falut, Ó temetö, uj Temető, Kiss halom, az ugynevezett méheskert /:Stupina:/ körül van véve nagy széles árokkal. A közönséges legelön létezík egy ivó kut; a honnan az egész Község hord vizet. Váradi ut /:drumu Oradei:/ Keresztesi ut, Nagy Kereki ut, Bojti ut, — Nagy utcza, uj sor, — Nagy Kereki, (68b) Bojt, Mező Keresztes, és nagy Zomlény határok körűl veszik a’ Kőzséget.

Kelt Bedön April 19en 1864.tisztelettel bémutatjákAz eloljárokKomornyik János mkjegyző

(71a)Helynevek

Belezseny községből, Bihar megyéből.

(72a)l, Bihar megye, belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is, Székhely Belényes2. Belezseny név alatt.

1818


3. a’ községnek más elnevezése nintsen.4. nem tudatik.5. nem tudatik.6. a’ név eredetéröl mitsem tudni.7. E község határában előforduló dűlők nevei. u. m. Czárína, Ritu cu Glimei, Fiszueszk, Zevoj, Ograda dupa teleku, Ku prunyi, Ográdá dinszusz, Gura Voi, La gróf, Kuntyinitu, Gyálu mare. —

(73a)Helynevek

Belényes város községből, Bihar megyéből.

(73b)Feleletek:

Az lő pontra: Bihar megye; Belényesi járás, mely utóbbi Belényes városáról, mint a’ járás’ székhelyéről neveztetett el; a’ járás délkeleti szélén Rézbánya város felett van egy, az egész havas’ bércei felett uralgó havasi hegycsucs, melynek neve Bihar; ezen név azon kérdést költi fel: vajon e’ hogy nyerte é nevét a’ megyétől, mint a’ megyebeli hegyekközt leg magosabb; vagy e’ hegytől vette nevét a’ megye, mint határtól e’ megye, és Erdélyhoni Alsó Fehér megyeközt.

(74a)A’ 2ra: Belényes város; a’ Románok kiejtéseszerént: Beius; a’ Belényes név eredetéről hiteles adat nem létezik; némelyek a’ Bölénytől szokták származtatni; mi, a’ mennyiben Belényes egy felől Magyarhont Erdélytől elválasztó zordon havasok, más felől Bihar és Arad megyeközti hegyes völgyes, bérces rengeteg erdökközé ékelt vad regényes lapályon fekszik, melynek tájékán az ős korban a’ Bölények jól találhatták magokat, nem helytelen felfogás.A’ 3ra A’ l5. és l6ik századbóli szabadalom leveleiben is, melyek legrégibbek a’ levéltárban, Belényesnek iratott; azomban 1451. évből való pecsétjén Belenes név áll; mely eltérés a’ metsző hibájának tudajdonítható.A 4re: A’ levéltári íratok felebb nem menvén — a’ 15ik században 1422ből kelt okíratban emlitetik legkorábban; azomban az Erdelyi híteles helyeken, hova tartozott a’ megyével hajdan, felebb lehetne vinni neve eredetét; mert a’ 15ik században már mint szabadalmazott város szerepelt.Az 5re: A magyar nyelvi tájkiejtés, ’s népviselet, mely Belényes, és az ezt köritö nehány magyar ajku falvak’ sajátja, azt gyanitattják, hogy Erdélyből népesittetett, hova tartozott.A 6ra: Többet nem, mint a’ 2ik pont alatt elmondatott.A 7re: A’ következő topographiai nevek érdemelnek említést:

(74b)I. Szántóföldek:

a./ Halomalja: A’ város nyugoti végénél terül el, hol régebben halom vólt; a’ partos hely még most is áll; ennek hagyományszerü története az: hogy egyszer a’ rácok reá ütöttek Belényesre, kirabolták; azomban a’ segítségül

1919


jött Váradiakkal egyesülve a’ Belényesiek a’ rablókat le verték, ’s hólt testeik a’ városalatt temettettek el, ’s innen lett a’ nagy sírhalom; mít igazolnak az ásás alkalmával ott található ember csontok.b./ Nádas: egy nagy területü szántó föld, közepén ingoványos helyekkel.c./ Rikas: a’ belényesi határ szélén Tárkány határához tartozó egy nagy szekér-kas alaku völgy; végig folya egy patak, melyben rákok vannak; valószinüleg rákkasból lett rikas.d./ Egeres: mellette patakfolyó, partján tenyész égerfa, innen egeres.é./ Bíkarét: egy urasági posványos kaszáló; békáknak jó helye = békarét.f./ Rovina: román el nevezése egy nagy patak kiöntéseáltal posványosá tett föld területnek; rovina magyarúl tán posványos helyet jelent.

II./ Patak:Hideg örvény: régebben halászható nagy patak vólt, melynek kútfeje

forrás vólt, és így hidegIII. Legelő:

Cserdomb, és Cserhát: két egymástól távolabb esö legelő rész; az utobbin még most is (75a) van csere, másikról már elpusztult; az első dombos hely; a’ másik hátas hely.

IV. Erdő:Csonkás erdő: A’ benne vólt, ’s egy részén még most is élő agg, csonka tetejü tölgy fáktól.

V./ Szőlőka./ Ebédleső: róla fekvésénélfogva a szölőpásztor kényelmesen belátja

a’ városból számára ebédet vivő cselédet; — ugyan emellettb./ Bondor: dombos hely, domboru alaku; talán dombor-ból.c./ Zöldeság: egy nagy szőlőhegynek völgyei által formált ág forma

része; zöldel rajta a’ szőlö terület.d./ Csermáj: cserés helyen épített szőlő.V. Utca:Patarászka: óly földeknek beltelkeké alakításából épült, melyek

hajdan ezen utca’ végénéli dombon romokban látható barát templomé vóltak; tehát a’ patereké vóltak.

Belényes Aprilis 28 1864.Benedek FerencJegyzö

(76a)Belényes Kotsuku, Bihar 6

Folyó évi Március 28 án Járási Főszolga Biró Tekintetes Veres János urnak 1188. sz. a. kelt rendeletére, Kotsubai Elöljároság által a’ nyilatkozatat Pesti Frigyes Magyar académiai tag reszére a’ nyílatkozat a’ lentebbi modokon tétetett: —

az lö pontra. — BíharVármegye, Belényesi Járás, hol szék helyét tartja. —

6 A címet egy másik kéz írta a szöveg fölé.

2020


a’ 2ik pontra. — a’ Községnek csak is Kotsuba neve van, és míután Bíharvármegyében más Kotsuba is létezík, ezen község Belényes Kotsubának nevezík el. —3as pontra. — más neve soha sem volt. —4ik pontra. — arra tudomásunk nincsen. —5os pontra. — nem tudatík. —6ik pontra. — Semmít.—7ik pontra. — A’ községben van Mláka, Rovína, eclésía, popáska, lá merune dülök.vannak hegyek p. o. vírvu luí príhogyístye, ín kúlkulú, virvu lui korej, Vále Máre, pirsoni cú brázsi, vírvu luí megura, sorólu, vírvu koserilor, vírvu Zsulesculuí; — ezen el nevezéseken kívűl van miket hegyeknek neveznek, van vále kornyaszuluí, vále luí Bud, nevű patakok, és Blídás nevű kaszálo, és van egy barlang — melly a’ parasztság által pestyérenek neveztetik, mellynek súlyos ajtaján be menni lehet, ezen barlangon keresztul foly egy ígen hídeg barlang, és benne lehet járni, hol ís ígen sok népség ferhet nelé; — ezen fentebbi el nevezéseken kívül van a’ községnek egy havasa, hol nyáron által: Majus, Junius, Julius és augusztus havakba szokta a’ marháit legeltetni, ezen havas Hergyíszutnak nevezík, hol foglal magában több el nevezéseket p. o. Lá csítyéra, virvu botrístyí, Lakunyíu, la grohot, vírvu kulenluí, — és van egy ízbuk nevű patak, melly a’ havason folyik. —

Kelt Buntyesden Junius 21én 864.NB. Kotsuba községe szomszédos Napkeletre Kotsubai BíróGurány, Délre Bragyét, nap nyugotra f. Poény, Torelunte Míkula k / vés északra Ferícse községekkel. — Esküdt Korobánú Iszténíu k / v

(77a)Helynevek

Belenyes Lázur községből, Bihar megyéből

(78a)Belényes Lázur Község rövid topografiai leirása

Bihar megyének NVárad, Belényesi járásnak hova a község is tartozik székhelye Belényes — hova a nevezett falunak lakosai heti vására is szoktak járni. —

2or A község neve B. Lázur.3. Hogy vólt é más elnevezése? nem tudatik. —4er A község mikor emlitetik legkoraban — nem tudatik.5er Honan népesitett? nem tudatik. —6or Köztudomásból, vagy hagyományból a név eredeteről vagy értelméről — mit semlehet tudni. —7er A községnek dülő nevei: 1er Gyalu Medriki 2. Sztrigoiu, 3. Holde cu Brusi, 4. Ungye Mare 5. Czarina de isvoru, 6. Kuretiste, 7. Várátyek

Közel a falu határán keresztül folyik a F.7 Kőrős.

7 A betűt utólag egy másik kéz írta be.

2121


Szomszédjai: Szudris, Köszvényes, Henkeres, P. P. Cziganyesd és Balaleny községek hatarai. —

Kelt B. Lazuron 29/4 1864

Papp PálB.Lázuri kőrjegyző

(79a)Belényes-Örvényes

FeleletA túl lapon tett kérdésekre

1ső pont Belényes Örvényes helysége Bihar Megyében, tartozik a’ Belényesi főszbirói járáshoz — az Úrszádi körjegyzöséghez — földes ura a’ NVáradi Kath Püspök.2dik pont Neve e községnek román nyelven Úrvís —3dik pontra, tudomás nem létezík4dik 5dik és 6dik pontokra, Hiányzanak minden adatok —7dik pont, B. Örvényes helységben van egy a régi századból fent maradt templom az építés alakától török kéz müvének látszik lenní — ezt a lakosság meg nagyobbítatta fából essze állított falakkal és használja a jelen ídőben ís —

A helység keleti oldalán van egy szíklás meredek hegy óldal tövébe a Sebess körözs foj — a (79b) szíklák között több apró barlangok nyíllásaí láthatók, míröl az íttení babonás nép azt tartja hogy a gonosz lelkek lak tanyája, nagyon sajátságos az hogy mível az ut e vidéken többnyíre magos hegyek tövében olyformán halad hogy egyfelöl meredek hegyek, másfelöl mélységben a körözs foly, hol vígyázatlanságból gyakran megtörténík hogy az után a körözs melységébe ledöl szekerestől, és ezt mínd annyíszor arra magyarázzák hogy az ímént említett szíkla barlagokba tanyázó gonosz lelkek valamelyíke állotta útját és dőjtötte le — Déli részén a helységnek. Sígó, Tóka, Handresty Tarnyícza, Fíngó, Vále fíegyúlúj és Geczóje hegy lánczok terülnek el míndenüt szálas erdöséggel borítva — Nyugat felöl egy kavícsos hegy, Bokse emelkedík — ezen hegy és a helység között ’s nagyrészt (80a) Észak felöl terjed el a szántó kaszálló föld mely felvan osztva Czarína dín Szusz, /felsö mező/ Czarína din Zsosz; /Also mező/ Gyálú Beszerícsí /Templom domb:/ Ogrek dűllökre

B. Örvényessel határos: Széplak, Fórró, B. Ujlak, Borz, H. Dombrovícza, Sólyom és B. Szt. Míklos községek.

Kelt B. Örvényesen 21/6 864

Kádár Lajos mkkörí jzö

[Belényes Szelistye](81a)l Belényes Szelistye tartozik Bihar megye belényesi járáshoz2. Csak ezen egy neve el most.

2222


3. Soha sem volt más neve4-5.r megfelelni senkisem kepes6. a’ név eredetéről mit sem lehet tudni.7 Gáborászka dűlő neve Talp és Telek községekkel határos nyugatnak, dombos szántó földekkel nevét a hely tulajdonossátol vette. Fácza szinte dülö neve, szanto főldekkel, nevét deli fekvésétöl vette. Doszu Sebes és Belezseny kozségekkel szomszedos dülő, nevét ejszaki fekvésetöl vette. —

Egyébb semmi nevén nevezendő nevezetesebb helyek níncsennek.Kelt B:Szelistyen Juni 18 1864

Biro Pányi GyukaEder János mk.P. H. jegyző

E községben igen sok nemes faju cseresnye termesztetik, mi a lakoságnak fontos anyagi szükségeit fedezi. a’ pecsét nyomo kőzepében látható fa a’ cseresnye fát jellezi.

Kelt mint fentebb

Éder János mk.jegyző

(83a)Helynevek

Belényes Szent Márton községből, Bíhar megyéből.

(83b)Belényes Szent Márton falu — belényestől 1/4 orai távolságra, 408 lélekből számlálo község Belényes Várossa levél tárába lévö irományoknál fogva a 16. században magyar község, azomban hogy mely idö ólta telepedet ide a Román lakosság és mi idö olta pusztult el magyarság biztos tudomással nem birhatni; egy kis dombon fekszík az egész község, qin’ egyesültek, folyo vizök níncsen, vannak házi kutak azomban fagyás vagy nagy szárazság esetében a’ Remetröl folyó víznél ítatják marháikat, határak hegyes és lapályos földjök meg lehetös, fajzás tekíntetéből Sonkolyos Községéhez tartozó és Belényesi Püspöki Uradalom Erdeiböl fajzanak penzért és munka bérért, —

(84a)a határ kí terjedése 857 hold, mely kővetkezö 10 dülöre oszlik, um: Belsö dülö, Horoszka, Seszu, Ovetsis, Czárína den Zsosz, Kis csonkás, Tyiri goz, Gyálu bultsestyilor, Czárína de Szusz, és Ogríz, egyébb nevezetéségekkel nem bir —

Kelt Bszt Márton Aprilis l7én 1864-

Orbán Lajos mkjegyzö

(85a)Belényes Szt. Míklós Bihar

2323


FeleletA tulnan írt kérdésekre.1sö pont Belényes Szt Míklós község, kebelezve van Bíhar Megyében, tartozik a Belényesi Fő Szolgabírói járáshoz és az Urszádi körjegyzöséghez, — földes ura a NVáradi Kath Püspök2dik pont A’ községnek csak ez neve él, azon kívül más nevéröl nints is emlekezet,3dik pont. Tudomás nemlétezik4dik 5dik és 6dik pontokra, Hiányzanak mínden adatok.7dik pont A Helység mellett, és annak határán keresztül foly a Sebess körözs, e mellett terjednek el szántó és Kaszálló földjei, a helység felett Kelet felöl két hegység emelkedík, az alatsonyabb mely szíklás kopasz hegy arról nevezetes hogy rajta égy a régibb századbol meg maradt csonka torony látható, ha ezen torony falát az ember meg vízsgálja látszik hogy ahoz még egy nagyszerü templom ís tartozott, annak falaí azomban földig le vannak (85b) már rombolva, a torony falaíba ígen szép kö faragványok vannak, ’s ügyes kéz által látszik lenní építve — a magossabb hegy mely ezt fedezí színte szíklás meredek hegy ’s csak apró bokrokat terem, neve mínd ket hegynek Bokse, szálas erdöség az egész határon níntsen. —

B: Szt Míklóssal határosak Széplak, Belényes Örvényes, — Sólyom, és Urszád Községek. —Kelt B. Szt Míklóson Junius 20 864.

Kádár Lajos mkKöri jző

(87a)Helynevek

Belényes Ujlak községből, Bihar megyéből.

Ezen község tartozik a N. Váradí kormány kerülethez Belényesi járási föszolgabirosághoz itt van a Jegyzöi körneki székhelye — lakossai száma meghaladja az 1300 kiknek 2/3 része, reformáta vallást követö magyar ajkuak, — 1/3 része pedíg Görög Kath. vallásuak, mínden vallás felekezetnek, van csinos temploma a reformátusoknak, ískolájok igen jokarban van, az únítusoknak pedig iskolájok, nincs hanem a tanítást bérelt házba teljesítik, — a tanulok a két ískolába vegyesen tanitatnak, — megjegyzendö az is hogy a lakosság, minda magyar mind az oláh nyelvet beszéli, — ezen községnek van a fekete körözsön egy 3 kerekü vízí (87b) malma, melynek jővedelméből, a cs. k. adonak nagyobb részét, és a közkőltőt fedezi — itt a fekete kőrőzs 3 vonalt képez ’s miután az aradra vezető ország ut, a kőzség also részén vezet keresztűl ezen vonalokon két hidat a kőzség egyett pedig a megye szokot fentartani, — hogy mikor és honnan népesitetett e kőzség annak nyomára jőnní nem lehet, van ezen községnek Szöllö hegye is mely tehet mínt egy 250 holdat, ’s közönséges fehér bort terem

Legnevezetesebb [a] elnevezése a népmonda után határának azon helye mely az erdön határát Sonkolyos községétöl valasztja el, az ugy nevezett „Kőkecskék” melyröl a néprege azt mondja hogy midön Sz. Péter (88a) a földön járt, az ott legeltetö juhásztol tejet kert volna, de ez annak adását megtagadta ’s igy a kecskék és juhok kővé váltak,

2424


hol a köalakok oly csoportozatba feküsznek, mintha csakugyan ezen mondát ábrázolnák.Van még az erdön egy kicsucsorodott kőszirtnek „Pont” elnevezése, melynek keletí részén a Sonkolyosiaknak, északí részen pedig B. ujlakiaknak szép kiterjedésü szánto földjeik vannak ’s rajtok több erdejí szállások elszorvák; ugyan attol nem mesze lefele van az ugy nevezett „Imám Kő” honnan egy forrás ís eredvén patakká válik, ’s ezen patak „Imám patakának neveztetik ’s a fekete körözsbe szakad.Ezen község határos Sonkolyos Petrány B. Valány, Preszaka, Dsoszanforro, Borz, és Havas Domrovícza kozségekkel.Kelt B. Ujlakon Junius 16.1864

Regíner JánosKöri Jegyző

(89a)Helynevek

Belényes Valány községből, Bíhar megyéből.Ezen község tartozík NVáradí kerűlethez Belényesi járásí föszolgabirosághoz és BUjlaki kőri jegyzöséghez, — lakossága mínd gör. Kath. vallásu, temploma ígen szép volt de 1862be a községnek egyrészével bárha a községen kívül fekűtt az akkori borzaszto szél miatt leégett ugyanakkor iskolajok ís hamuvá lett de az olta a szűkségesek beszereztetvén a templomnak mégnagyobb szerü épitése már folyamatbanvan.Ezen kozségnek eredetét megnépesitését kipuhatolni nem lehet.

(89b)Folyó víze nincs ’s nagy szarázsagok idején mínt a mult évben is a távolí fekete

körözsbol látták el magokat vizzel.Ezen kőzség határos Petrány Szankány, Preszáka és B. Ujlak kőzségekkel.Kelt B. Ujlakon Junius l6. 1864.

Regíner JánosJegyző

(91a)Helynevek

Benyesd községből, Bihar megyéből.

(92a)Felelet a’ tulnan tett kérdésékreAz 2ra Ezen községet hivják Benyesd. 42 házbol állo kiss román helység 210 lél: Beélhez félórányira fekszik, u. pos. Beél. tartozik a’ NVaradi lat. Szer püsp. Beeli Uradalmához.1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli Szakaszához.3ra Ezen községnek sem most sem elnevezese nem volt.

2525


4re Ezen község keletkezéséröl mindösszve a’ mit szóbeli adatokbol merithettünk — hogy a’ jelenlegi helyén mindössze mint egy 200 éve hogy áll, azelött a’ hegyeken szétszorva nehány viskó képezte a’ helységet, ’s jelenben is csak fiók község.5re Az öregebbek elöadása szerént nagyobbrészt ezen megye Belényes vidékéröl származtak.6ra Eredetéröl v a’ név értelméről, irás és szóbelí adatok hiánya miatt legg kisebb tudomást sem nyujthatunk. kivéve mint a 4ik pontba felemlitetett.7re A kőzség terjedelme 997 catszt. hóld.és 147 □ ölet tészen, éjszaki reszén folyik az ugy nevezett Megyes patak — bir kővetkező dűlőkkel u: m: Belsőtelek Spinasze Gyaluprunyilor Gruecz Terszále, Azaszt Hornyicza Nyeveszt ’s kővetkező erdő részekkel: Pareo Butsi Gyalu Nyeveszt Borheszku Szalavosa Gruecz — a’ községnek van egy utszája mely bojuder név alatt jőn elö a hol a’ marhat kihajtjahatar szomszéd falvak Tagadó, Bokkia és Kumanyesd

Költ Beel April ho 6 864

Németh Istvánjző

(94a)Helynevek

Berek-Böszörmény községből, Bihar megyéből.

(94b)Bihar V Megyébe kebelezett Berek-Bőszőrmény kőzségenevének

helyi magyarázata.——————

(95a)ad l. Berek-Bőszőrmény kőzsége Bihar Vmegyében, ennek Székhelye NVáradtól nyugotra 2 3/8 mértfőld távolságra, azúgy nevezett „Sárréti” járásban fekszik, kőzigazgatási főbb űgyeiben föszolgabírája — törvény kezési és kissebb kőzigazgatási ügyeiben alszolgabirája lévén illetékes Hatósága.

Jelen ídőben a kőzségnek más elnevezése nem ösmertetik. —ad 2. Berek-Bőszőrmény kőzség tudomásunkkal — de hiteles adatok nyomán is /:Lásd Fényes Elek „Magyarország geopraphíai leírását:/ ország szerte csak is e’ néven ösmertetik. —ad 3. A’ kőzség hajdan „Nagy-Bőszőrmény” néven is neveztetett, mit igazol egy 1518. évet magán víselő ily kőríratú pecsét nyomója „Sígillum Cívítatís Berek alías Magno- Böszörméniensis. 1518. —ad 4. A’ magyar haza tőrténetében tudomásunkkal, mint kűlön váló nem szerepel, de mint tiszta magyar ajkú — ’s a’ magyar faj jellegét őn magán viselő népről jogosan feltehető, hogy a’ haza jó ’s bal sorsában egyaránt osztozott. —

N.Váradhoz kőzel esvén, feltehető, hogy a’ Török uralom véle is éreztethette hatalmának súlyját. —

2626


E’ főltevésre jogosit az 5ík pont alatt megjelőlt, de most már csak szóemlékben letező, — elpusztúlt ’s hagyomány szerint (95b) a’ mai Bőszőrménybe beolvadt „Berek” kőzség; — úgy azon oklevél is, melly állitólag 1558ban — a’ kőzséget már korábban bírt Gróf Csáky családból származott Imre és Ferencz által adatott a’ kőzség lakosaínak megjutalmazására a’ kőzség határán lévő ’s a’ nevezett urak tulajdonát tett ingatlan birtok adományozásának megerősitésére azon — az oklevélben említett okból, hogy Berek vagy Nagy Bőszőrmény fent nevezett uraikat a’ török fogságból megszabadították.

Van a’ község bírtokában egy más oklevél is, 1657 ből kiállitva, melly II ík

Rákoczi Győrgy által adatott ki a’ kőzségnek bizonyos határ villongás feletti pörében.

De hogy a’ fentebbi okmányok míly hitelességűek, alólírt mint nem szakértőnek mellettők vagy felettők pálczát törni nincs sem feladatában sem hatalmában. — A’ hitelesség meghatározása tekintetőből ohajtandó lenne azonban, hogy a’ kőzség birtokában létező ’s a’ kőzőnség által nagy becsűnek tartott okíratok a’ „Helynevek magyarázója” igen tisztelt szerzője Pesti (96a) Frigyes úr — mint Szakértő által vizsgálat tárgyává tétetnének, — mivel elérése czéljából az ígen tisztelt Akademiai tag-úrral kőzvetlen — e’ tárgyra vonatkozó levelezésbe bocsátkozni alolirt Előjáróság hazafiúi kőtelességének ismerné. —ad 5. Berek Bőszőrmény — /:ha hivatalos űgyekben használatban levő pecsétje kőriratának hítel adható:/ 1518. évben„Nagy-Bőszőrmény” nevet ís víselte a’ „Berek” elő név pedig akkor vehette kezdetét /:1518ík évet megelőzőleg:/, midőn a’ mostani Berek-Bőszőrménytől keletre fekűdt „Berek-Bőszőrmény” helység elpusztúlt s megmaradt lakossai az akkor „Nagy” nevet viselt mai Berek-Bőszőrménybe telepedtek meg, ’s feltehető, hogy a’ „Berek” elő név ís akkor kezdett használtatni, nem záratván ki a’ „Nagy” előnevezet sem. —ad 6. Hogy a’ „Berek-Bőszőrmény elnevezés honnét veszi eredetét; — arra — kűlőnősen az utó név gyök szavára írott vagy nyomtatott adataink nincsenek kezeink kőzőtt; — de a’ magyar tőrténet lapjairól kővetkeztetést vonva, hínni merjük, hogy B. Bőszőrmény (96b) a’ Magyar Nemzet egy nagyobb családját képezte, miként a’ palóczok, matyók, jászok, kúnok; — mely vélelmet a’ „Nagy” előnevezet megerősiteni látszik.

Az 1518 előtt létezett Berek-Bőszőrmény pedig elő nevét onnan nyerte, mert berkes, erdős helyen épittetett; — hogy pedig valóban létezett, azt a’ 7ík pontban VI. sz. a. leirt elnevezések: „Templom főld” — „Berek köze” — „Berek-kert” ’s a’ nép szájában maí napig fen maradt szó hagyomány igazolni látszik.

ad 7. Berek-Bőszőrmény kőzség határában letező szántó főldek, kaszállók, legelő, erdőkben létező topographiai elnevezések.

A./ Szántó ’s kaszálló főldek:I Vernyike dűlő. Ennek részei:

a./ Czigánydomb, — nevét onnan nyerhette, hogy régebben satoros czigányok tanyázhattak területén. —

b./ Csonkadűlő — valószinűleg az úrbéres földeknek nemí potlékát képezhette.c./ Város dűlő, — mennyiben a’ községgel kőzvetlenűl éríntkezik.

II. Lyukas halom dűlő. Nevét onnét vehette, mert a’ kűlőnben sík felűletű dűlőben egy — a’ régi csatákról tanúskodó behorpadt (97a)

2727


tetejű halom — főldhányás van. — Szó hagyomány szerint csaták utáni temetkezési helynek tartatik. —

Ezen fő dűlő részeít kepezik:a./ Szilhát — helyjén hajdan szilfát termő erdő lehetett, ma már búzát termő szántó

főld. —b./ Csahos környéke. — A’ „Csahos” egy bokrok és vadfákkal benőtt terület, hová

nyáron a’ pásztorok a’ barmokat, a’ nap forrósága ellen megovandók, hajtják, nevét valószínűleg a’ pásztorokkal levő ebek ugatásától — csaholásától nyerhette.

c./ „Őrdőg árkon” kivűli felső és alsó dűlő. —Nem lesz felesleges, ha az „Őrdőg árka” cimű megjelőlésre a „helynevek magyarázója” igen tisztelt szerzője figyelmét különösen felhívni bátor vagyok. —

„Őrdőg árká”nak neveztetik Berek-Bőszőrmény kőzség határában azon — némely helyen egy — másutt 1 1/2 öles magyasságú főldhányás, melly a’ határ szél éjszaki oldalán kezdődik, ’s annak nyugot–déli részéig húzódik; — úgyvagyunk értesűlve hogy e’ főldhányás mármaros megye szélén kezdődik; ’s a’ Bihar megyeig kőzbe eső megyéken keresztűl (97a) haladva, igy kőzségünk határánn keresztűl ’s a’ szomszédos kőzség határát is elhagyva — Békés megyét átszelve egész a’ Tiszáig terjed. —

A’ nép, mint rendkivűli ’s emlékét meghaladó régi épitményt „Őrdőg árkának” nevezte el; de szerény nézetem szerint ez egy — a’ magyar ősők bejövetelét megelőzőleg — itt lakott nép bírtokának határát jelölheté.

d./ Kerek bokor kőrnyéke nevét a’ rajta volt tűskés bokroktól kölcsőnzé. —e./ Nyilas — a’ kaszállók szokott módoni elnevezése. —f./ Akol kőrnyéke, — az uradalom által régibb ídőben épitett, de már most nem

létező nagy lóistállótól vette nevét. —g./ Tolvajbokor kőrnyéke, ez is cserjés hely volt régibb időben.

III. Korhány dűlő, — E’ terűlet hajdan erdő volt, de kivágatván, nevét való színűleg a’ korhadó fatőrzsektől nyerte, mik kiírtatván, legkövérebb búza termő főld. — Ennek részei

a./ Döczőgős gát dűlő, az ezen főldek mellett elvonúló úttól nyeré nevét. —b./ Nagy vőlgy hát, téres helyet magában foglaló szántó főldek. —

(98a)c./ Győkmő — régibb idöben fagyőkerekkel teljes, de már megtisztitott szántófőld.d./ Szílhát — hajdan szílfát bőventermő erdőrész lehetett. —e./ Lábas rét, — melly nevét egy — lábait V alakban szétvető emberformától

kőlcsőnzée./ Sásvőlgy — sást termett régibb időben, de az áradások megszűnvén a’ körös

szabályozás folytán, meglehetős szénát termő kaszálló. —g./ Almás kőrnyéke Nevének eredete ismeretlen. —h./ Csente környéke. — „Csente” név alatt ismertetik egy — a’ határ éjszak keleti

írányán a’ főld alól — /a’ kőrős folyóból veszi származását, melly innen alig 1/4 ora távolságra folyik:/ főlfakadó ér, a’ határ nyugot felé terjedő részéig halad.

i./ Faragó zug, — ily nevű egyén volt egykorí bírtokosa. —k./ Toldás nyilas” az urbéres kaszállók pótléka. —

2828


IV. Homoktető dűlő. Ezen dűlő nevét a’ homokos állományú főldtől nyeré. Részei

(98b)a./ Kőkút dűlő — azott épitett kúttól nyeré nevet. —b./ Kis Homoktető dűlőc./ Nagy homoktető. —d./ Orbán zug — egykori tulajdonosa neve. —

V. Gőngyőr dűlő. /:nevének eredete ösmeretlen:/ Részei:a./ Csíktó kőrnyéke — kőrős áradások alkalmával halakkal bővelkedő hely, ma már

a’ legjobb kaszálló.b./ Kerek fűz — kőrős áradások alkalmával sok füzfa vesszőt termett hely, ma

kaszálló. —c./ Csente kőze” — a’ III alatt h./ alatt emlitett érnél. —d./ Hegyes halom dűlő, egykor majd nem csúcsba végződőtt halomtól vette nevét.e./ Nagy Gőngyőr.f./ Zsombékos.g./ Szík domb alsó és felső részeh./ Előér. —i./ Állórét egy nagy kiterjedesű kaszálló.

Ennek részei ismét:aa./ Ruzsa hát; — neve’ eredete ösmeretlen.bb./ Berek hát; egykor berkes hely, ma már kaszálló. —

(99a)cc./ Besenyő, — nevének eredete a’ magyarok régi tőrténelmében keresendő.

—VI. Berek erdő. Részei:

a./ Fűzfa erdő, nevét — bár általában tölgyfát terem — valószinűleg onnét nyeré, mert ezen erdő részt ővedző árkok fűzfával vannak nagy részt bekeritve.

b./ Nátzi zug, nevének eredete ismeretlen.c./ Templom föld szó hagyomány szerint azon hely, hol az 1518 év előtt létezett, de

elpusztult Berek-Bőszőrmény létezett /:Lásd az 5„ í k pont alatti beirást:/ —d./ Irtás föld egy kaszálló a’ Berek erdőn. —e./ Berek kőze, egy utcza szélességü nyílás a’ Berek erdőn, melly hagyomány

szerint az elpusztult község utczáját képezte volna. —f./ Berek-kert — hagyományszerint a’ létezett kőzség egykori kertjeit képezte. —g./ Malom lapossa, egy tisztás hely az erdőben.h./ Malom zug azon hely, hol egy — a’ régi, de medrét végkepen elhagyta kőrős

folyó által hajtott malom létezett. —i./ Rókás lapos, ismét egytisztás helyk./ Bűdős tó egy kifolyás nélkűli kissebb szerű tó, vagy kőznyelven: Tócsa az

erdőben, melly kívált nyáron bűzhődt léget áraszt.l./ Tinkó zug — valószínűleg egykor létezhetett tulajdonosa neve. —m./ kőrős átalya, vagyis: a’ medrét hagyta kőrős vagy mostani nevén: Holt kőrősőn

túl fekvő kaszállók ’s kenderfőldek.

2929


(99b)VII. Vén erdő. Ennek részei:

a./ Kerektó, — egy tócsa az erdőben.b./ Tőkős tó, — nevét nyerte a’ benne termő vízi tőktől.c./ Horgas ér — egy horog alakú ér az erdőben.d./ Szalontai zug, — nevének eredete ismeretlen.e./ Cserfák hátja, a’ cserjéstől származik. —f./ Kerek láp.g./ Göbőly zug — A’ gőbölynek szánt szarvas marhák számára egykor fentartott

kaszálló az erdőben. —h./ Emlitést érdemel úgy a’ Berek — mint a’ Vénerdőn keresztűl haladó „Holt

kőrős” medre, hol régibb ídőben a’ kőrős vize folyt, — lejebb az elhagyott vízmeder „Őrdőngős” nevet visel, majd ismét „holt ér”nek neveztetik.

VIII. Legelő.A legelőűl fől használt térségek kűlön elnevezéssel nem bírnak, — de van ezek

kőzőtt is egy rész, melly „Nyáras” nevet visel.Berek-Bőszőrmény Határai.

(100a)Éjszakról: Mező Keresztes. Keletről: Gyíres kőzség ennek határában eső szántó

főldek, úgy Vízesgyán kőzséghez tartozó szántó ’s kaszálló főldek. Délről: A’ Sebes-kőrős folyó, Vizes gyán, és kőrősszeg gőzségek. Nyugatról: Kőrősszeg-Apáti kőzség, a’ „Kőrmősdi puszta, és Puszta-Told kőzség. —

Ezek azon adatok, mellyeket B. Bőszőrmény kőzségnek helyi leírásához úgy a’ kéznél levő adatok; valamint több egyéneknek meghallgatása nyomán — összebirtam gyűjteni. — Ha azok a’ szígorú ítészetet ki nem állják, mentségeműl szolgáljon az idő rővidsége ’s főleg azon kőrűlmény, hogy Berek-Bőszőrmény kőzségben csak 3 év óta lakván, múltját ílletőleg a’ legkissebb részletekig nem tanúlmányozhatám; de ha a’ „Helynevek magyarázója” cimű munkának kiállításához csak egy homokszemet vihettem, legszebb jutalma leend jó akaratomnak.

Kelt Berek-Bőszőrményben April 20„á n 1864.

Ambrózy Márton mkkőzségi jegyző.P. H.

(101a)Helynév.-

Beretyó Szent Márton községből Bihar megyéből

1. Biharmegye Sárrétijárás2. A Község csak is egyedűl Beretyó Szent Márton név

alatt ismeretes.

3030


3. A Helységnek halydani elnevezése vólt, 1700ik év elején Púszta Szent Márton de míútán a Beretyó vize körül folyta, arról neveztetett el, Beretyó Szent Mártonnak.

4. Az 1700ik évben van rólla említés. —5. Magyar nemesek, s részint Tótok által. —6. semmit. —7. Beretyó Szent Márton községe Határán halydantan

több falúk vóltak, u m Újlak, Bócs, Szomolyom, Szent Dienes, s még az 1600 azaz egyezer hatszázadik évben Újlakról van említés — s vannak több dűlőei u m. Bagjos halydan mocsáros s jelenleg jó kaszálló föld Halom, azért neveztetett el, mert, a közepén egy halomvan.Csődörös Diófás, Harcsás, Bokorszállás, Rekketyés, Hoszszúsziget, Göz hát, Veresnyele, Topa sziget, Csárda hát, Tölyvös és Szolnaktó halydantan, igen sok halak fészke volt. —Több nevezetes adatokkal nem szolgálhatúnk.Kelt B.SztMárton April 29en 864.

Fő Biró Szilágyi László mk.Eskűtt Dantsházi Gábor mk.

(102a)Berettyó Ujfalu

1./ Fekszik Bihar — hajdan Byhor vagy Bychor — vármegyében s ennek ugynevezett Sárréte járásában, mely Sárréte név onnan ragadt e lapályos sik vidékre, mert a Sebes Körös — Berettyó és Kis Körös folyamok árjai, kiöntései miatt hajdan nagy részben vizzel, mocsárral, nádas ingoványos rétekkel, lápokkal vólt boritva.2./ E község mely hajdan — 1482-ig felvihetőleg — több földes urak birtoka vólt,8 a XVIIik század elején Báthori Gábor fejedelem korában szabaditotta fel magát a főldesúri hatóság alól, — pecsét nyomója ís e korból 1607 évet mutatja egy oroszlánnyal, — Ez időben hajdúi kiváltságot nyert és a több hajdui szabad állásra jutott községekkel együtt az Erdélyi országyülés által is beczikkelyeztetett. Ugyanis Bihar megye Zápolya korátol Erdélyhez tartozván, a későbbi fejedelemnek névszerint Bocskai, Báthori Gábor, Bethlen és I. Rákóczy György, az e megyében magokat földesuraiktól megváltott — ugy a pusztán maradt helységek határán megtelepedett katonákat, nagy (102b) számmal ajándékozta meg hajdúi kiváltsággal az az nemességgel9 oly feltétel alatt, hogy szükség esetén tartozzanak fegyverrel szolgálni. Ezek közé számittatott B. Ujfalu is, és ez állapotában szép gyarapodással indúlt, mert Báthori Gábor fejedelemtől a b. ujfalui 100 hajdú vitéz, s ezeknek vezére Nadányi Gergely a vele határos Szent Kozmai pusztában, egy darab földre nyertek dotatiot — és ez állapotukban szerezték a Kórodi vagy mostani névvel Kórógyi pusztának nagy részét az Adorján zug nevű részét későbben, 1752 évben szerezvén meg Megyeri Borbálátol. Az ide zárt 1482 és 1510 évi Okmányban még minden előnév nélkül csak B. Ujfalunak neveztetik. A Berettyó

8 [+ jellel megjelölve, s a lapszélen más kéz által hozzáfűzve:] nevezetesen a Csáki, Báthori Rozgonyi — késöbb Dersi, figedi-Mező Gyáni Családok 1552 évben,9 [+ jellel megjelölve, s a lapszélen más kéz által hozzáfűzve:] és birtokjogi képességgel, a szerzett birtokokra adomány leveleket adván nekiek.

3131


előnevet a hozzá közel folyó Berettyó folyó vízről vette, — hajdúi állapotában Hajdú Ujfalunak is neveztetett Szalárdi krónikája szerint.3./ Más elnevezése nem volt — megjegyezvén hogy a Berettyó folyó neve hajdan

Berekjónak is mondatott mit bizonyít egy határjárásról 1430 táján kelt levél, mely a gyulafehérvári káptalan levéltárában (103a) van; de másolatban a Gaborjáni községnél is feltatálható. E határlevélben az a figyelmet érdemlő körülmény van, hogy Angela birtokosnő kérelmére történik az ő gáborjáni s herpályi birtokainak határi járása, melyből úgy látszik, mintha azon helységek, melyek most ezen térben feküsznek, még akkor nem letttek vólna um: a Gáborján és herpályi puszta közt levő Szent Péterszeg helység — nem különben B. Ujfalu — mint szintén a szentkozmai és Andaházi puszták, de a melyek későbben a fent idézett oklevél szerint 1482ben léteztek és Ujfalu mint Herpály tartozmánya tekintetett.

4./ Ezen oklevélben emlittetik legrégebben Ujfalu tudtunkra.5./ Honnan népesittetett az első megülésekor, azt tudni nem lehet. Anyi bizonyos hogy a Tatárok által több izben elpusztittatott de lakosai honnan szaporodtak? azt felderíteni nem lehet. Azt tudjuk hogy Rakóczi szabadság háborúkor a herpályi lakosok is bele költöztek — lehet hogy a szomszéd pusztákból is nagyobb bátorság okáért itt telepedtek le a lakosok.

Egyébiránt mint a szomszéd Herpály pusztában itt is találtattak több régi római pénz darabok és hamv vedrek, melyek oda mutatnak hogy e helly római telep lehetett a magyarok ide jövetele előtt.

(103b)6./ E név Ujfalu maga megmagyarázza magát és a fentebbiek után hihető hogy a hajdan

kori herpályi földesurak telepitettek a herpályi határnak e szélére lakosokat s igy keletkezhetett Ujfalu kőzség s a néve, mit bizonyit a fent ídézett okmány, hol Ujfalu a Herpály tartozmányaként jön elő; továbbá bizonyítja az is, hogy midőn a Herczeg Eszterházy statutiojának a Gúthy familia mint herpályi birtokos ellent mondott, Ujfalu parasztszer nevü utczájat tisztán öt illető herpályi földnek tartotta s követelte.

(104a)B. Ujfalu határában következő halmok vannak: Nyugotra a p. kovácsii útfélen az Ökörúsztató halom mert alatta terült el a város alól erre jövö nagy ér, mely a Berettyóból szakadt ki; a Törökhalom a mácsó ér partján mely a Főldesre vezető úttal ketté metszetett, hol hihetően az itt portyászó török tatár sereg ütött tábort. Szérdékhalom, hihetően juhnyájak fejő helye vólt és szérdéket túrót ott csináltak; vagy onnan hivatík igy, — mert fehér szikes per analogiam olyan mint a szerdék. A város határának nagyobb része mely szántófőlddel használtatik, neveztetik Negyven hóldnak, holott több száz hóldból áll. Ezen elnevezés valódi értelme jelen korunkban ki nem tapogatható hanem ugy lehet vélekedni, hogy a városnak vagy valakínek lehetett ott 40 hóld bírtoka s arról az egész tájat igy nevezték el; mintha mondaték:10 a negyven hóld fele vagy körül levő táj — e rész a herpályi és sz. kozmai puszták közt nyúlik el. A negyven hóld nevü tér közt van a Bántó — Mácsó darab föld — a déli óldalon B. Sz. Márton felől esik: Berettyó laposa, Malom zug, az egykor ott állott malomról és gátjáról hol Kádár a történelmí vítéz Szalárdi krónikája szerint kétszázad magával

10 [Más kéz által javítva:] mondanák

3232


állotta útját a Töröknek, s ott nyillövés által megsebesittetvén meghalt és a köznép mondata szerint a Kóródi pusztán temettetett el, hol egy halom ma is kádár temetőjének neveztetik,11 Paperdeje, mely hajdan a herpályi pusztabeli klastromban lakott barátoké lehetett. Nagyerdő, hol hajdan erdő vala. Szénássziget a bő széna terméstöl.Szőllős kertjeinek neveiÖkörúsztató, az12 ér mellett. (104b) Szilér, a város szélén menö ér partján. Sáskert, mert a város és közte hajdal sásas rét vala. Sárostó kert, mert körülte mély sáros tavak vannak, a Berettyó árja azokból nem folyván ki.13

A város nevezetesebb utczái: Nemeszug a Fodor nemes telektől; ez után a Parasztszer — 1848 óta Nagypolgár utcza — Pesti utcza, Nagyutcza, Szilér útcza, Vőlgyköz, Úri útcza, a megyei épűlettől mely a szolgabíró szállása. Oláh város, hol elsőben oláh juhászok telepedtek meg — A Berettyó partján van egy korcsma Révház név alatt, hajdan hajóni átkelés — rév — helye.

A város végén van egy kút a Bácsó kútja, mit a múlt század elején Báchó nevű megyei eskütt s itteni curialista ásatott.

E városban van nyólc nemestelek um: 1 Fodor, 3. Csiffy 2. Bácsó, 1 Pázmány, vagy Kodormány s 1 Parlagi telek. ezen kívűl az egésznek földes ura vala Herczeg Eszterházy a múlt század elejétől kezdve, midőn a Tőrőknek a Váradi várbóli kiüzétése után ezen község is hajdúi állapotából kiesett s I Lepold által mint kamarai (105a) jószág Herczeg Eszterházy nádornak adományoztatott.Határos területek vele Északról a herpályi puszta és derecskei határnak kis csucsa — délkeletről a váncsodi határ — délről Berettyó-Szent Márton ettől a Berettyó valasztván el — és14 nyugotról a szentkozmai puszta.Lakosai a reformatió óta tisztán reform. magyarok — egy templommal 3 fi és 2 leányiskolával mintegy 6000 lélekkel, — a reformatio előtt Herpálynak vólt fíliája s itten r. kath. templom soha sem volt. Van Van benne jelenleg15 ház — 16

(106a)Szent kozma

B. Újfaluhoz csatolt pusztát illetőleg.

1./ A Szent Kozmai Puszta fekszik Bihar Megye Sárréti Járásban.2./ Más neve soha sem vólt.3./ Más elnevezése sem vólt.4./ Tudtunkra legkorábban Bihar Megye 1552ik évi portalis öszveirásában

emlitetik „Zent Kozma névén.Falu vólt a’ kőzelebb emlitett esztendőben. Földes Urai szintén azok, kik

B Ujfalút es Herpályt birtak — ’s állott 47 1/2 portából; a’ Váradi Római

11 [+ jellel megjelölve, s a lapszélen hozzáfűzve:] Nyáras, Dán árka12 [Betoldva:] olyan nevü13 [Betoldva:] és a Szik kert szikes talajatól14 [Más kéz által betoldva:] és a Bócsi puszta15 [Más kéz által kiegészítve:] 64016 [Más kéz által beírva:] posta és vas uti állomás —

3333


vallású Papság Schematismusába annyi van róla feljegyezve, hogy „hajdán Parochia.” —

5./ Honnan népesittetett hajdán az őskorban? nem tudni. —6./ A’ név eredetét következtetni lehet annak jelentéséből mit p.o. egyébb

szerzetekről nevezett helységek, ugy ez is az ös idöben Szent Cozma vagy Kozma tiszteletére szentelt egyháztól vehette nevét. —

Mikor pusztult el ezen falu, homály fedi, — hihetően a’ sok Török, tatár és Kurutz hadjáratok miatt pusztult el, és mivel B Ujfalu szomszédságában ’s egy Földesuraság alatt vala, — lakossai B Ujfaluba költözhettek be. —

(106b)7er Ennek a Derecske M Város és Mező Szent Miklósi jelenben a főldesi

határral ősszve olvadt puszta határai érintkezésének van a’ Palocsa halom, a Berettyóból Pocsaj és Esztár közt kiszakadt, de már hatóságilag elzáratott Kálló folyón tulsó partján ezen halomtól neveztetik a’ Szt Palocsa lapály a’ Szt Kozmai határban, melynek nagyobb része hajdán a’ Kalló árja miatt rétes hely vala; — a Less halom — közöl az andaházi puszta határ széléhez, mely hajdan ellenség elleni leshely lehetett jelenben Szt Kozmai közbirtokos Marossy Család temetkező helye, továbba a’ pusztában van az Ökörtó halom.

E pusztabeli dűlők nevei a’ „Telek” hol a hajdani falu feküdt, alatta a „bajuszszozó ér” bajusz formán nyuló alakjától „Nagy és Kis Bagjos szántó földek, — „Csurgó tér” — melynek nagyobb része a’ Kovácsi határ felé legelő, hozzá körül a’ „Köles ér”. —

Ezen Szent Kozmai határa: Északról a’ Derecskei és M Szt Miklósi — N. Keletről a B Ujfalui, Délről a’ Bócsi /:Hidközi:/ és puszta Kovácsi N. Nyugotról ugyancsak a P Kovácsi és Andaházi puszták. —

(107a)Andaháza

1./ Bihar Megyében a’ Sárréti járásban fekszik az Andaháza jelenleg puszta.

2./ Mindég e’ név alatt ismeretes.3./ Más neve, hogy lett vólna? nem tudatik.4./ Az 1552 évi Bihar Megyei portális öszveirásban emlitetik tudtunkra

legkorábban, melyben mint falú jőn elő, 21 portát tett és Földes Urai szintén azon családok vóltak, melyek B Ujfalút, Szt Kozmát és Herpályt birtak, u.m. a’ Csaky, Derzsy , család ezen kivűl birt benne Telegdi is, — most biratik a’ Balajti ivadékok általi jogán közelebb a’ Marossy és Csanádi utódok által.

5./ Honnan népesíttetett vólna az ős korban — nem tudni.6./ A név eredetéről semmi bizonyost sem tudni, a’ név jelentéséből ugy

látszik, mintha Anda névű hajdani birtokos házáról neveztetett volna el így.7./ Mint az egész sárréti vidéke, lapályon terül el ’s jelenben a’ nagyobb

része mely Szt. Kozmával határos: Nagy Andaházának a Saáp helységgel szomszédos, kissebb része pedig kis Andaházának neveztetik.

3434


(107b)Nagy Andaházán van a’ „Csomboros” halom — környékén hihetően

Csombor termett — és a’ régi falu helye, mely Telek nevét visel, a Kődomb melyen hajdán épület lehetett.

Kis Andaháza van a’ Baranyi későbben Szilágyi Mihály fele Tanyához közöl a Laponyag halom; A Földesi határtól Nagyandaházát a’ Kálló folyam választá el, — ki Andaházat pedig a’ Tajta ér, mely 1430 evi Herpalyi határjárásról szólló levélben már mint határ útnak emlitettik.

Határai eggyütt a’ két Andaházának északról a’ Mező Szent Miklósi, Keletről a Szent Kozmai, Delröl a’ Puszta Kovácsi N. Nyugatról a Sápi határok.

Herpály.

1./ Bihar Varmegye Sárréti Járásban fekszik.2./ Most ezen egy neven Herpály hívatik.

(108a)3./ Hajdán és egész bizonsággal oklevelek alapján még a’ XV században

„Erpál” nevet viselt, — a Pál vagy Pali vagy Pályi nevezetet a’ területén létezett a’ területeni Pálos szerzet klastomról — az Ér elő név pedig meg külömböztetésül a’ hozzá nem távol fekvő (105a) most Hosszú — hajdán Nyir Pályi ’s az ezzel szomszédos Monostor Pályi — Monester dum Pauli — nevü helységektől ragadt ra; a’ mennyiben ezen Herpályi tért a’ Berettyó Ujfalu számos erei futottak bé.

4./ Régíbb okmányt Herpály — Érpál — régíségéről nem tudni mint a’ B Ujfalunál idézett XV századbeli.

5./ Honnan Népesittetett nem tudni6./ A 6. pontra mint a’ 3 pont alatt meg van felelve oly hozzá adással,

hogy a’ XV században ugyan azon valánk Főldes Urai kik B Ujfalúnak, u.m. Csiki, Dérzy, Mező Gyáni Családok, és akkor állott Herpály 22 1/2 portából ’s vólt benne hajdan Szent Páltól nevezett Prepostság két magas toronnyal diszes Klastrommal, mely kettős sanczczal vala erősitve Berettyó ereiről körül vizzel véve feküdt, mely klastrom, mikor rontatthatott le, nem tudni. —

A’ Nagy Váradi R. Cath. Clerus Schematismusa azt mondja, hogy virágzott a’ prépostság a’ XIVik században megszünt a XVIik században, keletkezési ideje nem tudatik. Említésre méltó, hogy ezen Klastrom két tornyai közzül egy csonkán a’ Dél Bihar Megyébe (108b) áll fenn, és éppen oly vekóny erős teglából vastag messzel van épitve, mint a’ Grof Csáky Család Körösszegi Romvárának fenálló tornya a’ vólt.

Ezen helység elpusztulóságnak ideje is bizonytalan. A Törökök és Tatárok berohanása miatt kellett elpusztolnia, mint az Alföldőn igen számos helységeknek is több izben felépűlt de ismét elpusztult; — mely következhető onnan, mivel a Reformatió után helvét hitvallasú Egyház vala itten, de ez is elpusztult, mint állitják a’ múlt Század elejen a Rákóczy Szabadság haborujákor ’s már templomának sincs nyoma. Lakossai pedig a’

3535


véle határos és szomszéd B. Ujfaluba költöztek által. Utólsó elpusztolása útán mint puszta használtatik, jelenleg is Balajthi jogon a’ Marossy és Csanádi útódok által, Veres Guthy jogon a’ Fényes útódok által, — van ezen kivül benne a Csiffy, Fodor és Bacsó ivadékoknak is birtoka.

7./ A mi a’ puszta területén lévő topographiai neveket illeti először is figyelemre méltó a’ már emlitett Klastrom — a’ B Ujfalui határához közel — ezzel átellenben Észak Keletre az Egyház sziget, melyben (109a) egy kerekded árokkal körül vett templom helye látható — mely most már szántóföld — ebben az Aranyos sziget, szénás sziget, ettől lejebb a Berettyó fele a’ Sziget hajdan rétesség, ebben az Aranyosszigeti Aksadomb, a’ szerfüz ere, a Domb sziget, Káposztás sziget, földvár — mely széles érrel, széles árokkal körül vett, nagy halombeli óldalan nem környezi ér — alakitásáról ’s történetéről semmi hagyomány níncs. —

Továbbá a telek két párhuzamos ér közt emelkedett párton, hól a falu állott és még a’ mult század elején bízton látszott némű omladek a’ reform. templomnak, ill régi római pénzek is találtattak.

Továbbá a’ Szent Péterszegi úton túl a’ Somos nevű dűlő, hihetően Somos erdő lehetett hajdan rajta, benne vadász és néző dombok jelenben szántó föld, — Az után Kis telek — kettős halom — Gorcsös e’ mellett Korhán halom és rétesseg a Korhán szigettel, túl a Derecske fele vezető országuton a Perde Dasnak Dabó nevű dűlők, a Perde és Dusnak halmokkal és a Dusnak és Dabó erekkel, melyek jelenben mind termékeny szántó földek, és az erek kaszállók.

Szőllős kertjei, melyek hajdán (109b) erdők valának, a Gacsa, Hérnek, Csere kertek. Ezen kertek közt nagy részben szíkes, benne az ugynevezett Csere, melyben hajdan Cseres liget vala.

Itt valamikor nagy harcz történhetett, de még a magyarok kijövetele előtt, mert fegyver darabokon kivül urnák is találtattak; ezen kivül a’ Lipót kért végén három kis ded halmok, melyek közzül egy a’ közelebbi megásatván, benne régi fegyverdarabok, ember csontok és egy aranyozott ezüst lemezből készült romai Sisak találtatott, mely a’ Nemzeti Muzeumba Csiffy László által felküldetett, valamint a’ Hérnek kertben találtatott egy régi sarkantyú mely a’ Debreczeni Muzeumnak adatott Miskolczy Károly által; a Gacsa kert árkában pedig egy hosszú széles egyenes kard, mely hasonlóúl a Nemzeti Muzeumba van. —

A 7re jelenben hatarai északról a’ Derecskei és Tépéi határ, keletről a’ Szt Péterszegi, Váncsodi, délről a B Ujfalui és Bócsi, nyugotról a’ Szt Kozmai helységek es illetőleg puszták.

(110a)Kórógy

1. Fekszik Bihar Megye Sárréti Járásának balparti oldalán a’ Berettyó folyam mellett lapályos víz erekkel átjárt Sikságon.

3636


2ra 3kra Jelenben lágyitva Kórogy néven hívatik, de régen Kóródnak is neveztetett

4er Régi helly lehetett, de ős eredetét mély homály fedi; hogy Falu vólt, bizonyitja Telek nevű dőlője hol a’ Falu állott.

5ör Honnan népesittetett? nem tudni.6or A név eredete is bizonytalan, úgy véljük, hogy e’ szó Kóród ember név

lehetett, talán birtokosa volt e’ térnek, ’s rólla neveztetett el birtoka; mint ezen honunkban a’ legszámosabb példák vannak.

7er E’ helység mikor pusztul el? arról semi adat nints: jelenleg B Ujfalu M.Város községének tulajdona, melly ezt Hajdú szabadsága korszakába szerezte akkori birtokossától: egy részét t.i. az ugy nevezett Adorjáni szigetet 1752k évben szerezte meg Megyeri Borbálától. Emlitésre méltó e’ pusztában a’ Zsákai határ szomszédságában lévő temető nagy domb, melly Kádár temetőnek is hivatik olly vélelem mellett, mintha a’ Törökök által a’ XVIIk században megöletett Kádár vitéz sirja itt lenne, mely víz erekkel körűl vett helly.

Határai északról a’ P Kovácsi és Bakonszegi határoktól (110b) elválasztó Berettyó folyam Keletről a’ B. Szent Mártonhoz tartozó Sz. Dienesi puszta, délről és nyugotról a’ Zsákai határ.

Kelt B Ujfaluba május 4en 864

Főbiró Kinter FerenczSzilágyi Lajos jegyző

(112a)Helynevek

Betfia községből Bihar megyéből

1ör a megyének, kerületnek járásnak, széknek neve a hová a helység tartozik?Betfia községe tartozik Bihar megye Nagy Váradi

járáshoz, a melynek széke NVáradBetfia NagyVáradhoz 1 1/2 állomásnyi távolságra

van.2or a községnek hányféle neve él most mellyik bir csak helybéli elterjedéssel, mellyik

ismeretes országszerte?Ezen községnek ország szerte Betfia a neve

3or Volt e’ a közsegnek hajdan más neve? vagy tán csak különfélekép iratott a mostani helynév?

Nem volt.4er A község mikor emlitetik legkorabban?

Ezen község 1750 olta emlegettetik5ör Honnan népesitetett?

nem tudatik6or Mit lehet tudni köztudomásbol, hagyománybol írott vagy nyomtatott emlekből a név eredetéről, értelméről, mindegyík nyelvű helynévre (112b) nézve?

3737


semmit.7er A község határában előfordulo többi topographiai nevek például: mező, dűlő, szánto,

fordulo, legelő, kaszálo s a t:?Ezen kőzségbe van egy nagy kő hegy, melyet Somljonak neveznek, — ebből, a lakosság a termés kővet lő porral repeszti szét, ’s a kővekből meszet éget, a’mi egész országba a’ jóságárol nevezetes — e kőzségnek főldes ura a’ Szent István vértanúrol czimzett Prepostság, vagy is a’ fejér papok.E kőzség határábn az uraságnak 1000 hold erdeje a lakosságnak pedig 400 hold szánto, ’s kaszállo főldjűk.Ezen kőzségnek népessége tesz 250 lelket — g. Cath. vallásuak.Ezen határbeli dűlők neve Mnyelás Forás Irtás és Ráris tye 17

E kőzséggel határos szomszéd faluk: Hájo, Alma mező Szent Elek és Kis Kér kőzségek.

(114a)HelynevekBeel közséből

Bihar megyéből.

(115a)Felelet a tulnan tett kérdésekre.

1re E kőzség tartozik Bihar m. Szalontai járás Beeli szakaszához, honnét a szakasz nevezetétt veszi2ra Községnek neve jelenleg Beél, románul (Beliu) m. város jelenleg áll 230 házbol lakja Magyar oláh zsidó melyekközt 280 Rom. cath. 750 G. cath. 495 Görög n. e. 55 Helv. hitv. 60 zsidó ősszvesen 1640 lélek. a NVáradi 1. sz. püspö Beéli uradalmának fövárósa3ra E községnek más nevét a’ jelenkor nem tudja4.re Keletkezéséről biztos adatok hiányaba semmi felvilágositást sem adhatunk, azomban állítolag a’ magyaroknak a’ hét vezér alatti bejövetelökkor leteznie kelletett és nagyobb kiterjedésel bírhatott mert a’ NVáradi 1. sz. pusp. m. papi névtárra szerént 1333 ba két Rom. cath. pélébania volt benne alsó és felső nevezett alatt, mi hajdan korri nagyságára elég világot vett, ezen plébániák egész a Mohácsi gyász esetig állottak midőn is a’ törökök által szét romboltatván, velök együtt a catholica vallás is a’ végenyészetbe döntetett, mig nem 1744be a’ vallás ujra virágozni kezdvén, ’s uj plébánia alakult, de az isteni tisztelet az uradalmi lak udvarában egy fa épületbe végeztetett, azomba 1819 be midón is a’ NVáradi 1. sz. püspokségi székhely üresedésbe jövén, a’ M. királyi kincstár által szilárd anyagbol egyház épitetvén, mely ugyan azon évben fel is szenteltetet, ’s áll jelenben is, ’s bir azon haranggal mely 1742ik évben O. Budán öntetett, — most azomban ezen igénytelen kis m. város multjához képest sokkal

17 [Javítva:] Rárisce

3838


csekélyebb, hogysem több érdemet (115b) arató nevezetességeket mutathatna fel, mit a történelem kőnyvében jegyezhetnénk, — továbbá van jelenleg három egyháza: Rom. cath: ger. cath: és g.n.e. ugyan anyi oskolája, van posta kiadó hivatala, van egy figyelemre vonzo üveg gyárra, melyet 1735be nehai NVáradi 1. sz. püspök Grf. Csaky Miklos, Beél Mező várossához 1 ora tavolságnyira fekvő Hagymás helységben épitetett, — azomba 1781be a gyár Beél M. várossában tétetett át, ’s Lajcsák pűspök által 1841–42be nevezetes épületekkel gazdagitattott ugyan is: egy csatornára nagy szerrü kötörö és üveg köszörülö malmokat építetett. Hamu-zsír gyárt alakitott, és ágyabeli segéd részére szilárd anyagbol külön lakhelyt rendezett.5re E község sokkal regíbb, hogy sem annak volta képpen honann lett nepesedését — nyomozhatnánk, miután leg kisebb irásbelí, hagyomanyal honan e tárgyban adatokat meríthetnénk — nem bírunk.6ra E kiss város neve eredeteről v értelméről jelen nemzedék legkisebb tudomással sem bír. Kivéve mint a 4ik pontba felemlitetett, hogy Beél már a’ magyaroknak magyarhonba 3szor tett bejővetelökkor létezett, és mint a’ kivül fekvő falvak nevei mutatják, — magyarok lakhatták — akkoron azomba sokkal nagyobb ki terjedessel birt és valóban város lehetett ez pedig kitünik onan is hogy tőbb kőrül fekvő falvak, Beélt elő nevül hasznalják. nevezetessen. / Beélfenyér, Beél Zerind, Beél Rogoz, és Beél Őrvényes. —

(116a)7re E kis m. városhoz egy 1/4 orányi tavolságra ugynevezett Gimojiscsai dülöben van egy kiss földvárrom mi hajdan csak erőd vagy csak őrszemül használtatott, terjedelme mint egy 140 □ öl — a város hajdankori nagyságát ez is nyiltan bízonyitja miszerént még 1830ik évben az érintett várrom kőrül az utszák, házzak és telkek helyei még láthatolag kivehetök voltak, a’ város közepén folyik az ugynevezett Beéli patak. mely két urad: vizi malomhoz szolgál eszközül, szinte a’ városon folyik keresztül a’ Megyes patak, melyröl Tagadó egy mellék község mely Beéllel kapcsolatban áll — nyeri mellék nevét. van egy tava ugy nevezett Balta Kara buczul — mely a’ hegyekböl veszi eredetét, beleszakad a hamarkába, ’s igy egyesül a’ tözvizével — a’ tözvize a’ város déli részén folyik mely jó izü rakjaival kinálkozik — ’s elválasztja Bihart Arad megyétöl. Az uradalommal nyugoti részen van egy kis szöllő hegye is, melynek terjedelme — 20 hold és 700 □ öl. — A község határa egész terjedelmében 6173 catastr. hold és 1575 □ ölet számít. Kővetkező elnevezesu dülöi vannak. u. m. Beltelek, Gimojiscsa Cseripuszta , felsö Czárina Turku Sulucz, fletán, Ligazel, Ligad, Csorderel Ograda, Timalaszku, és erdoreszek: Lunka Grujecz, Galalo, Rovina. az erdőbe vad(116b)disznó, őz és más nemü kisebb vadállatok kaphatok. — végre megjegyeztetik a tagosítás ezen községbe végre hajtatott — hataros szomszéd falvak. Tagadó, Árkus, Szék Mocsérla és (Bokszeg, Arad m.) —

Költ Beél April ho 9én 864

Németh Istvánjzo

(117a)Helynevek

3939


Beél Őrvényes községből, Bíhar megyéből.

(117b)Beél Őrvényes kőzség kilencz hegyen fekszík, — melyek a Mora Batrena; Jzsestye; Cseristye; Valye Szekerestyilor; Gyalu vísínyílor; Gyalu vladuly; Gyalu Lazuluj; Fonúr, Kulme la vurovan több dússabb patakja, melyek öt őrlő malmot hajtanak. —

(118a)Felelet a tulnani kérdésekre.

1re Beél Őrvényes kőzség tartozík Bíhar megye Szalontaí járás, Beéli szakaszához. —2ra A kőzség áll 46 házszámból és 120 lélekből, kik román ajkuak. — tartozik a NVáradi latin szttásu Püspökség Beéli uradalmához.3ra Más elnevezése níncsen.4re Telepítésí ideje nem tudatik.5re A kőzség magából szaporodott.6ra Eredetéről sem írott, sem szóbelí adatok nem léteznek. —7re A kozség határa 2536 hóld és 256 □ öl. —Kilencz hegyen fekszík. —

Kelt Őrvényesen Május 10. 1864főbiró Gróra Ille K × vjegyző Holnapy

(119a)Helynevek

Béél Rogoz községből, Bihar megyéből.(120a)

Feleletek a tulnan megirtt kérdő pontokra

1ső Kérdő pontra: Béél Rogoz község Biharmegye Szalontai főszbirói járás — Beeli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróság Beél vidéki elnevezettel is bir.2ik Kérdő pontra: Beel Rogoz Község más elnevezéssel régebben sem birt.3ik Kérdő pontra: nem vólt4ik Kerdő pontra: nem tudatik5ik Kérdő pontra: nem tudatik6ik Kérdő pontra: Semmit. —7ik Kérdőpontra: A kozség határában előforduló mező dölők nevei kovetkezők, jelesen. I Ripa fekvésére téres és bok dombos, minőségére középszerü szántó föld. II Plop, fekvésére téres, dombos közép szerü szantó főld. III., Gyalu Szátuluj községi közlegelő, fekvés dombos, bokros. IV. Cseret, dombos bokros roszminőségü szántó főld. V. Gyalu Mocsuluj a Belényesbe vezető ut mellett részint bokros, nyomás, részint pedig kevés mennyiségben szántó főld VI. Sztrin tura fekvésére nézve részint dombos, részint lapályos ’s itt ott bokros szánto föld VII. Ritu téres, kevés mennyíségben lapályos középszerü szánto főld VII Leasze, vizes lapályos szantó föld. IX, Ariny Ez ís vizes

4040


lapályos szántó föld. X., Berku vizes lapályos szantó főld. XI Peret, részint lapályos reszint dombos szántó föld; szájhagyomány szerint a török háboru idejében valami udvarhaz vólt e dülőben XII Dumbrava fekvesere nezve reszint téres részint dombos bokros szántó főld. XIII Trisztie, vizes lapályos szántó föld XIV Kurtye téres középszerü szántó föld XV Ograda téres jó minőségü szántó föld. — Erdö dülök nevei: I Guretzu fiatal cseres fekvésére nézve hegyes vőlgyes, II., Facza Drumuluj reszint bekkes részint cseres kevés tőlgyes erdö a Nagyváradi D. sz. puspoksegi uradalom tulajdona kedvezö idő járás alkalmával középszerü makktermest nyujtanak. A kozség hatara határos Keletről: Kismarus, Délről Nagy Marus és Siád, Nyugotról Siad, eszákról Bogy község határaival

Kelt Nmaruson Május 6án 1864.

Biró Bercse Vaszali k × vSzáva Jura k × vThamó János mkjegyzö

(121a)197/864

HelynevekBihar városából, Bihar megyéből

1. Bihar város, felszik Bihar megyében, Nagyváradi járás szekhelye Nagyvárad.2. Ezen városnak több elnevezése nincs nem is vóltlakossai egyedül magyar ajkuak Római Cathol és Helvét hit vallásuak. —3. E’ városnak több elnevezése nem tudatik.4. E városnak elnevezése mint a’ történelem mutatja 891től kezdve van, s elnevezesét folytonosan meg tartotta. —5. mint a’ történelemböl tudható Biharnak népesitése 896ba történhetett Árpád által, mint a’ ki Mén Marót kozár fejedelemtől, azt elfoglalta, a’ Bihari felyedelem vólt utólsó kit árpád meg hódithatott, hat évi kűzdés után —

(121b)6. „Bihar” eredetéről ’s elnevezéséről a történelemből azt tudjuk: hogy 892 ik évbe a’ midőn Árpád a’ magyar főld elfoglalója már nagyobb részét a’ magyar főldnek elfoglalta még marót kozár fejedelem vólt kit sem igérettel sem fenyegetéssel meg nem hodithatott, a’ mikor is Szabólcs és Töhötöm vezéreit kűldte ellene, kik által a’ Tisza környékéről ki szorittatván Marót Fejedelem kesöbb a’ maros és szamos környékét is kéntelen vólt el hagyni, ’s igy a’ körös három folyójától övedzett birtokába szorult s ott magának szék helyűl Bihart választá, ’s onnan kis országát Bihar országnak nevezte el, hogy ezen kis országát annál biztosabban fen tarthassa Bihar alá egy még most is emlékezetes, ’s romjaiból itélve nagy erösségü főld várt hányatott, melynek minden árkait vizzel bocsátotta tele, ezen várba tartotta fen magát Marót, Arpád ostroma ellen hat évig, mig nem Árpád egész erejét ösze szedve 896ba Marót ellen jöt kuldte seregét a’ Bihari föld vár alá Öcsöb és Velek vezérlete alatt, ’s csak ugyan sikerült az óriasi seregnek tizenhárom napi ostrom után Marót kozár fejedelmet meg hóditani ’s ekkor

4141


Marót át adta Bihar országát Árpádnak egészen ’s a’ Hon alkotás Bihar megnyerése által vól be fejezve, ’s Bihar vólt utólsó mit Árpád elfoglalt, innen van e’ vármegyenek is Bihar neve. —7er A’ Város határában elöforduló topographiai nevek jelesül 1ör Bihar maga a’ hely. — határaiban van elöször is a’ még most is emlekezetesen fen álló Föld vár, melynek környékét földvár dűlőnek nevezik. — Gáti dűlő, Komócsó, Régeny, Reketyés, Csefán Körtvélytó, mely ez elött csak öt évvel is mint egy 200 hóld főldnyi kiterjedésben olly nádas rét vólt, hogy többször történt meg hogy a’ szegény állat — szarvas marha és ló — legelni bele menvén a’ lápba benne maradt ’s bele döglöt, ’s gazdája csak később akkor akadt rá mikor már a’ vad állatok husát meg is ették, szóval olly jarhatatlan láp vólt, hogy sem ember sem állat lábbal bele nem mehetet, most pedig már tökélletesen ki van száradva, s ezen jarhatlan helyen kaszálófőld diszlik, idövel ’s már részbe most is miután a’ zsombékoktól naponként tisztittatik tökelletesen haszon vehetövé lessz. — a’ Dübögő láp szinte ennek egy részét képezte Kűrtös, Hájó és Iklód dülő. — A’ Bihari hegyen hasonlóul több elnevezések vannak nevezetesen Somlyó Szén égető Vásáros, Domoszló Dinyés Benes, Csermáj Fojás Setétág; Vizeli nyaros, Borják és Czineges ezen kivül még van az ugy nevezett ör hegy tetö: melyet

egészen (122a) Bocskai birt ki N. Kerekibe lakótt. —Kelt Bihar April 26. 1864.

Szőke József mkjegyzőP. H.

(123a)HelynevekHelynevek

Bogy községből, Bihar megyéből

(124a)Felelt a túlnan tett kérdésekre.

Az 1öre E község tartozik Biharmegye Szalontai Járása Béeli szakaszához — a székhelye jelenleg Béél Mező városa. —2ra A községnek neve Bogy —3ra A községnek más elnevezését sem most, sem hajdanról nem tudják.4re Ez igénytelen és csak 47 házból álló oláh község már a törökök itt lakása idején is ilyennek emlittetik —5re E község is mint az ittenkörül levő többi román falvak Erdelyből népesedett meg —6re E községről semmi mást tudni nem lehet.7re E község határa mínden mivelési ágakkal együtt 397 cataszt: hóldat teszen, a határos községek pedig Ökrös, Ólcsa, Karasszó, Csontaháza, Béél Rogoz — és Siád községek, — tartozik a Nvaradi lat: szert: püspökség Bééli uradalmához — A dülők nevei pedig következők. u m. Dombrovicza, Szabolyászka, Gyalumáre, válenezi, Terricsászka , Gyalu, sturúluj. —

Kelt Ökrösön Márt. 30. 864. —

4242


P. H. Biró Pópa Tóma +eskütt Hepucz Vaszeli +Popovits Péter mkG. n. e. lelkészMárton ’Sigmondjegyző

(125a)Helynevek

Bojt községből, Bihar megyéből.

(126a)1ő

pontra. Bojt Község fekszik Észak Bihar megyében, Sárréti járásban; Keletről N.Kereki, Délröl M.Keresztes, nyugotról Váncsod, északról Kis-Mariától környeztetve. 1164. Reformált lakossal.2ík pontra. Egyedül Bojt név alatt ösmeretes, ezen a néven emlitetik az eddigi Statisticai adatokban ís.3ík pontra. E Községnek — menyibe a jelenleg élö legöregebb lakosok emlékezni tudnak — más elnevezése sóha semvólt.4ík

pontra. Erre felvilágosítást leginkább az Egy ház Anyakönyvei adhatnának, de mivel az Egy ház legrégibb Anya könyvei vagy tüz általí elégés, vagy egyébb közbe jött szerentsétlenségek következetében elvesztek, amost meglévö Anyakönyvek legrégibje csakis 1765ik éven kezdödik, felvilágosítást innen sem lehet meríteni.5ík pontra. Nemlehet tudní a honnani népesíthetését.6ík pontra. Semmít sem tudunk, sem köz tudomásból, sem hagyományból, sem írott vagy hagyott emlékekböl a név eredetíségéröl, ’s értelméröl.7ík pontra. A Község határ területe csupa sikságból áll, minden erdö, vagy hegység nélkül, felemlítést érdemlö nevei a határ némely részeinek akövetkezendök; ugymint a Váncsodi határ szélben egykisded emelkedés, mely pör, vagy valoszínübben per dombjának neveztetik, hihetöleg azért (126b) mivel sok üdökön keresztül kérdés alatt álott, hogy melyik Község határához tartozzék; Kereki felöli óldalon az ugynevezett Komlos határ rész, mely mint azt Községünk legüdösbjeí máig ís emlegetik rengeteg erdö vólt, és hihetöleg a Komlos elnevezést azért nyeri. — A Pest N. Váradi vas utvonal elkészítése előtt ahatár területet Kereki felöl Váncsodnak keresztül szelte az ugy nevezett Kis körözs, mely a Beretyóba végezte futását, és abban az üdöben nem kís mértékben gazdagitotta ahatár terület széna termö részét, ezen útvonal elkésztése ólta elzáratott, és csak üresen állo medre jelöli egykóri utját; A M. Keresztes, és Bojtí határ szélben folyt az ugy nevezett öjvős ér, de amely aközelebb múlt 3. év szárazság következtében híhetölegörökre fenekig kiszáradott.

(128a)HelynevekBokkia községből,

Bihar megyéből.

4343


(129a)Felelet a tulnan tett kérdésekre.1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli Szakaszához.2ra Ezen 57 számbol álló kiss román helységet hiják Bókkia, (románul szintugy) 285 lelekbír Beél M. Városához 3 negyedóra távolságra fekszik utólsó postája Beél. tartozik a NVáradi latin szertartásu püsp. Beéli uradalmához.3ra E községnek más elnevezése sem most sem hajdanrol nem emlitettik.4re E’ község a jelenlegi helyen mindösszve a törököknek magyarországbol lett kiüzetésok olta áll — az elött szét szorva a hegy tetökön alig számlált 18 házat — külömben jelenleg is hegy óldalba fekszik.5re E község nagyobb részben ezen megye Belényes vidékéröl népesedet.6ra Eredetéről legkisebb írott v szóbeli adattal nem bírunk — mind összve mint a’ 4ik pontba felemlitetett.7re Nevezetessége e’ községnek hogy jó minémüségü cserép edény készitésre alkalmas anyaggalbir van egy kiss homók hegye, miböl igen jó perző készitetik. a község közepén folyík keresztül az ugy nevezett Megyes patak. van két hideg forrása Kucsászka és Hesaje nevezett alatt, — a község terjedelme 1631 cattasz. hold és 700 □ ölet tészen, bir következö dölökkel. u m. Belső telek Pareo Rippi Gyalu flori, Gruuez, Gyálu Tyonkuluj, Bokkincza Gyalu Árgyelánuluj Gyálu Novánkuluj (129b) Szalavasa, Gyalu Beszericsí, Gyalu Dugyilor és kővetkező erdörészekkel: Szalavása es Gruuez, az erdőbe táláható több nemű vad állatok. határos szomszéd falak: Benyesd, Szakács, Agris es Kislaka.

Költ Beél Aprilhó 7en 864Németh Istvánjzö

(130a)Helynevek

Bors községből, Bihar megyéből.

(131a)Az Iső pontra: Bihar megye, Váradi kerület, Sárréti járás.

IIk pontra: a’ községnek egy neve, u. m. Bors létezik, ’s e névröl ösmeretes ország szerte.

IIIk pontra a’ községnek hajdan más el nevezése nem volt ezen mostani hely nevén kivűl.

IVk pontra: a községnek leg korábban mikor említéséröl leg kissebb tudomás sem létezik.

Vk pontra: a’ községnek honnan nepesitésére szolgálo leg kissebb adat sem mutattathatik elő.

VIk pontra: Sem köz tudomás ból, sem hagyományból a’ név eredetéröl, értelméröl leg kíssebb sem tudatík.

VIIk pontra: a’ község határába elö fordülö többi topographiai nevek következök jelesen: —

4444


Dűlők: Veres füz hajdan veres füz fát termett, most szántó föld: határos szomszédok, Kis, és Nagy Zomlényí puszták hajdan mind kettö falu volt; az utóbbin fen áll egy majór, ’s a NVáradi d.sz. Káptalan birtoka: továbbá Pálhalma, Kártyás, Egres. Nyárszeg dülök el nevezéséröl semmi sem tudatík. Ördög árka: hajdan a’ Tatárok, és Törökök elleni sántz: — Kappanta, Körösszakadék: Kiskút dülö: mely egy ott, emberek emlékezetét felül haladó idöbe volt, azomba hallomás után tudomásra jön ’s jó vízzel el látott kis kútról neveztetík: Szilfa dülö, hajdan ott volt nagy szilfáról vette nevezetét. — Három fordúlo szinte fentebb felelt dülök neveit viseli. Legelök el nevezése: Homok hát, mely egy azon részen létezö homok hátról neveztetik: Almás hajdan erdös (131b) hely: Sárgödör: egy ottani sárgodörröl neveztetven. Kaszállók el nevezése: Szomjú hát: száraz idöben éppen hasznavehetlen, az esöt mindég szomjuhozza: Nagy rét azért neveztetík igy, mivel a’ többinél nagyobb kiterjedésü: Kert alja: mely a’ házak utánni kertek lábjába létezö fekvéséröl vette nevezetét: puszta, sivatag, liget: berek erdö, rengeteg nem léteznek: — határok: kis és nagy Zomlényi puszták Kis Szantó, Sz. János, Tarján, és Ártánd községek; — tanya, csárda, major szállás, kert, szöllök nem léteznek: árok: mely a’ berettyónak, a község határán keresztül szándékolt vitetése, megyei köz munka erö által ásatott, azomba késöbben abbeli terv meg híusúlt: — rom irtvány: tisztás ház, halom, domb, csúcs, orom, magaslat, fensík, hegy, hegy gerintz, hegy lántz, szikla, bértz, bánya, barlang, örvény, szoros, zuhatag, forrás község határán nem léteznek. Legelön létező kútak nevezése: Demeter mely hajdan bizonyos Demeter nevű emberről, ki azt ásta vette nevezését: homok alja, a’ körülötte lévö homok dombotska aljáról neveztetík: ér, tó, folyó patak, mocsár, posvany, láp, ingovány, nádas, rét, komp állás, rév gázló sziget a határon viszont nem léteznek.

Bors 18 april 864 fö biró Isza Bálint mkDaróczi János fts lelkész. Varga Miklós mkDanyesz István Medgyesi András mkbirtokos Z Vass András keze × vonása

név író Csontos Imre mkBaisz Ferencz mkBalázs János mk

(133a)Helynevek

Borz községből, Bihar megyéből.

Ezen község tartozik a Nváradí kerulethez a Belényesí járásí foszolgabírosaghoz és a B. Ujlaki körí jegyzöséghez, — lakossága mínd g. nem. egyesült, fekvése öszsze szorult kőszírtes hegyek között hol a fekete körözs ís vonul keresztül nagyobb áradások alkalmával meg templomjok belsejét ís meglátogatja.

Elnevezését nyilván a Borz álattol kapta mert azok kösziklás hegyeikben még most is tartozkodnak.Nevezetessége ezen községnek az hogy a község nyugotti részén egy kö szirtböl (133b) bizonyos forrás eredvén bárha a lefolyás 3-4 lábnyinál nem szélesebb, és a fekete körözsbeni beleszakadásig 100 ölnél több tért nem képez 11 malmot hajt, és soha se szárazságba sem pedig a legnagyobb fagyások alkalmával rajta lévő malmoknak viz

4545


hiányok nics, mert a legnagyobb szárazságba sem apad el és a legnagyobb hidegbe sem fagy be.

Hogy mikor eredt ezen község és honnan népesitetet meg az kinem puhatolhato.Megjegyeztetik még az is hogy ezen (134a) község lakossága terményeinek nagyobb részét kapával szokta vetni, mind a mellet lakossága nem lehet mondaní hogy a szegényebb szorsuak kőzzé tartozna.

Ezen kőzség határos B.ujlak Dsforro, B.őrvényes és Havas Dombrovicza községekkel.

Kelt B. Ujlakon Junius 16án 1864.

Regíner János mk.jegyzö

(135a)Helynevek

Botfej községből, Bihar megyéből.

(135b)Botfej község tőbb kőszíklás hegyekből áll, — melyek kőzőtt a kís darabokban elszigetelt szántó főldeken — a lakosság élelmére szűkségelt gabonák tenyésznek. —A kőzség nagyobbrészt — pálínka főzés és malom kővekbőli kereskédésből él, — melyet a lakosság a kőszíklákról idö szakonként leeső nagy darab kővekből készítenek. —Van benne egy g. n. e. templom

(136a)Felelet a tulnan irt kérdésekre.1re Botfej kőzség tartozik Biharmegye, Szalontaí járás, Beéli szakaszához. —2ra A község áll 57 számu házból 175 lélekből, — kík román ajkuak, — tartozík a Nváradí lat. szttásu Pűspőkség Beélí uradalmához. —3ra Más elnevezése níncs.4re Telepitési ideje bízonytalan, —5re A kőzség magából szaporodott. —6ra Eredetéről sem írott, sem szóbelí adatok nem léteznek. —7re A kőzség határa 918 627 hóld és 865 □ öl, — van több patakja s kőszíklás hegyeí.

Kelt Botfejen Május 10. 864.fobíró Krízsán Mítru k × v.jegyző Holnapy

(137a)Bragyet

1re Bihar megye NVáradi kerűlet Belényesi Járás2or Község neve ország szerte Bragyet név alatt ősmertetik3.or Mindetíg Bragyet név alatt osmertetik ezen közseg —

4646


4.r e ~~~~5 Tráján császár által népesittetett18

6 Regi Irományok hianya míatt az öregek semmit sem tudnak.7er a Község határos, Kiskoh, Petrosz, Gurány Kotsuba és Brost kőzségekkel, neveik funtunyele, Kapralanu, Skoritse, funtina Baursuluj, Tataroj, Manu, kokosesku, Zóbotsesku, Ples, Vale Runkuluj, Preluka, Vale Ples Cserboj, gyalu Zsuli Kause, Kuru Doszuluj, Prirlop, Troás, Togyászka, Bálta, Begyaszku Stetaszká, Vale Lunga, gyálu, áriny, Vale gyegyuluj, a falut ketté vagja Kreásza nevű patak, a ki a havasrol ered — vegre meg emlitendö az is, hogy a falu harom reszre van osztva —

(138a)Helynevek

Briheny kőzségből Bíhar megyéből.

1. Tartozik fent írt megyéhez, Belényesi járás Vaskohi szakaszhóz2/ Nints s nem volt más neve3/ Nem volt más el nevezése4/ Ember emlékezett olta.5/ E’ részben adatok a kőzségi levéltárba nem léteznek, hihetö Tráján üdö szakaból, s azok románok voltak.6/ Adatok hiányában mit sem lehet tudni.7/ A’ kőzség határában lévő főld nemüek u: m: szánto, kaszálo, legelő es erdő, a’ dülök nevei: báltá de susu, Rogyína, Lá sátu pe gyaluri, és ponore cu peduri, van a’ kőzségben vas hámor, és annak határában vas ércz toucz név alatt, az egészben semmi nevezetesség nincsen a kőzségen keresztul foly patak, mely hegyi forrásokból ered, az erdőben találhato vad állatok — farkas, vad dísznó, őz és roka, a’ patakban találhato pistrángot.7/ a’ község határos Sust, kollest, monyásza, Lunka kőzségek határjaival.

Brihenyben Junius 4én 864Brihenyi biró Skrofán Nósieskütt Skrofán György

(139a)Brost

1re Bihar megye Nvaradi kerulet, Belenyesi Járás2ra A kozség neve Brost ország szerte ugy osmertetik3ra Ezen kőzség mindetíg Brost név alatt álott4ra ~~~~5.re Történelem szerin Tráján császár által népesittetett19

6ra ~~~~ regi irományok nintsenek hogy valamit tudni lehetne7. Hataros a község, Dombrovany, Bragyet, Kotsuba felső Poeny, Also Pojeny, Buntyesd Szudruts, Also Valenyagra, és Kiskohval — el nevezése a szánto foldeknek s,

18 E mondatot utólag írta be egy másik kéz.19 E mondatot utólag írta be egy másik kéz.

4747


a t. u m Stiur Rit Czariná, Ograda Kimp Szelistye, Gyál Curaturá Dambrava, Paekutsej Valelunga, Szudrisel Láutus Máliny, Botyeszku, Koszte

(140a)Helynevek

Budurász községből, Bihar megyéből.(141a)1ör Budurász község tartozik Bihar megye nagyváradi kerület belényési járásához2or Ugyan ezen egy neve él most3or Soha sem volt más neve4er 5re Senki sem tud felelni, és ere vonatkozlag irott emlekek sem léteznek6 Szeketura dűlő neve délnyugatnak kevéske dombos szántó földekkel Száka községgel szomszedos. — Barareszku dulő szinte délnek szántó földek, nevét onnan kapta, hogy réggebben itt egy sörház volt mellyenek helyén meg most is látható egy tavas gödör. — Ilenyászka dülő B. Szelistye község határanak szomszedságábán dombos hely, nevének eredeterűl semmi nyom.

Kövvetkeznek a’ Nagyváradi g e püspöki uradalomhoz tartozó erdöségek és havasok — u m keletnek

Gyalu szek Bükk erdő fericsei határral szumszedós hegy láb tetejében kaszalókkal, nevét a’ hely száraz állapotaról vette

Grujlung, egy hosszu völgy melly a’ havas aljig felnyulik bükk erdő melyen a’ budurászi patak egy része veszi eredetét. —

Gyálu kohuluj Hegy bükk erdővel, hajdan itt letezett vasbányatol vevén elnevezését. —

Boiczásza Havas a’ keleti részén fütermő mező, egy részben fenyö és bük fakkal vegyes erdö nevét a hajdan ítt volt vasbányaktól vette.

(141b)Parau úrszuluj Iszonyu nagy völgy oldaláni mező és fenyő erdővel. A’ dragán vize eredetet innen veszí, mely végre a’ több ágakkal a’ Nagyváradon keresztül folyó körözst képezí. Nevét a’ hely zordonságatól és onnat hogy az ítt lévő kosziklakba medvek tanyáznak vette /:medve völgye:/Loje, — Sztíná de rung, — Akre, — Hodrín guza, — orzína, — Grapa Varaticuluj, — musino jele, Havasok, igen jó és dús nyari legelőkkel fenyvesekkel és terméketlen szíka bérzekkel. nevekről semmit sem tudni —

Fázsetyele szinte legelő és szikla bérczekkel, nevét a’ rajta lévő bük erdőtől kapta, a’ mi itt a’ fenyvesek hazájában ritkasagul tünik fel. —

Runku kapri. — Molivis, — Magura, — Gruju Káluluj, legelök fuves és szikla berczekkel körül véve, neveik eredetérűl mít sem tudni. —

Vurvu, a’ hegy lánczban a’ legmagasabb csucs gyönyörü mezővel borítva, az egész vídékre belátható tojás forma kupja nevét alakjatol vette.

Funtínyele Termeketlen bérczek kevés legelö földel. nevét a rajta fakadó igen sok forrástol vette

4848


Grujésu Termeketlen szikla berczes völgy Boiczásza mező, nagyobb részben szikla bérczes fenyö erdö.

Rupsoru, legelö mellynek oldalan egy iszonyu omlás van. —Gruju Krecsunuluj mező, melly lenyulík a’ Krecsun nevezetü

patakhoz, neveíket honnat nyertek nem tudni. —Vale Száka Egy melly völgy mellyek végig a’ patak medrei

láthatók, de viz benne nincs azert ís nevezík igy. —Priszlop, píramis alaku csucs legelővelMíkó, a’ leg kiterjedtebb legelőt nyujtja, körül szikla

bérczekkel és fenyves erdövel deli oldalán egy igen szep forrassal mellyet funtína de drecz nek neveznek

Szkaricza, legelő, nevét a’ nyereg forma hegy horpadástól vette, Itt a’ mező közepében egy nagy köszikla áll kí, melly visszhangot (142a) ad, a’ felé kiábalása. e’ követ Tiatra tálhárulujnak hivjak a’ nép nyelvén, lehet visszhangu minöségénél fogva. —

Oncsásza Egy részben legelő, egyrészben sziklás bércz — fenyvesekkel koritve. Ennek oldalában van a’ híres oncsaszai barlang, melly nagyszerü, és a hol igen sok, most már nem létező nagy állatok csontjai — vannak, még a víz özön elötti időkből. —

Runku ársz, — Hertyityen, — Kucsulotu helyek elnevezetei, legelö és szikla berczes —

Sztiná de piatra, szíklakkal körözött mező.Bátrina Egy magos hegy a’ havasokon aljában mező tetején

fenyö erdővel. —Kalinyásza, — Ieczer, Glávoju, — Muncselu, — Kusztur, —

Ponor, — Balinyásza, — Pogyés, — Vurtupu, — Piatra ársz, — mínd annyi hely nevek, a’ havasi legelőkkel fenyvesekkel es szikla berczekkel.

Bohogyíj. Az egész belenyesi vidékre be latható nyereg forma magaslat, nyugotti részén terméketlen kopár bercz, tetején gyönyörü mezővel, rajta egy a’ havási számtalan forrásokat felül muló — gyonyörü forrás felséges vize és jeghideg voltánál fogva, a’ nép nyelvén funtina recsé nek hivatik mellynek vize lepatakzík a’ Gruju urszuluj fele völgybe honnat a drágán vize, majdan nagyvaradi körözs veszi eredetét, rajta számtalan fürész malmokkal, mellyen fenyő deszkakat fürészelnek.

Kelt Budurasz Juni 20 1864P. H.20 Biró Láza Floro +Éder Jánosjegyző

Petsetjenek semmi jelentösége avagy eredeti multja níncsen k m f.

Éder Jánosjegyző

20 A pecséten Budurasza 1822 felirat látható.

4949


(144a)Helynevek

Bukurványi Kotyiklet községből, Bihar megyéből.

Belényesi járás, magyarcsékei szakaszban, a lakosság öszve véve oláság — Bukurvány magyarul őrőm hely elnevezését onnét nyerte, hogy ezek elött 180 évvel Vuskán nevezetü juhász e helyre vetödött juhaival, a hol ís nékíe e vidék meg tetzett megörvendett, megtelepedve e község alapját meg tette ’s tolle nyerte népességét — Családja ágai maig ís léteznek. Bukurvány egy magass hegyen fekvö helység egy utzával, határos, DrCséke, Sztrákos, Kotyiklet, Szurdok, Seges, és Korbest községekkel — Egy forduló neve frapszin, magyarul gyertyán (144b) Régentén gyertyánfa erdö lévén e helyen — a második Gyalu Pisti, magyarul István halma, ezek elötti tulajdonossa Bálint Pistáról vette nevezetét 115 év olta, harmadik fordulója Csunzse jelentéktelen név — Erdöje Floare Virág nevezetü kicsi kiterjedésü — folyo vize esö viz zuhanásokon kivül nintsen, Szálha jelentéktelen neveztü egy forássa volt, miolta a község létezik ezen egy forrás ad ítalt az egész községnek — Ezen köségben igen nevezetes gyümölcs fa és szöllö töke gyüjteménye van Valászky Károly földbirtokos urnak, a többek között szilva és szöllö melly csak is hó leesés után nyeri megérésétEzen község egyébb jelentöséggel (145a) nem bir.

Bukurvány 1864 Aprilis 14énföbiró Szimut Mihály k × vesküdt Szimut Szimen k × vesküdt Czirtye Péter k × v

Koszta Jozefáskör jgyzö által

(146a)Buntyesd, Bihar

Bihar Megye Belényesi Járás főszolgabírája Tekintetes Veres János urnak folyó évi 1158. sz: a: kelt rendeletére, Pesti Frigyes Magyar Académiai tag részére a’ nyílatkozat Buntyesd községe Elöljároi által a’ lentebbi moddon tetetik u: m: —

az’ 1ö pontra — Bihar megye, Belényesi Járás — Székhelyét tartja Belényes várossában, és a’ Jegyzőség helyben, mellyhez tartozík nyolcz kőzség: n: Buntyesd, Also Poény, felső Poény, Kotsuba, Gurány, Petrosz, Ferítse, és Szód községek —a’ 3ik pontra — Buntyesd község, mely nevezését honnét vette, nem tudhatní. —3ik pontra — Nem vólt soha. —4ik — ” — nem tudatík —5ikre — ” — nem tudatík. —6ikra — ” — Semmí nevezetest.7ik — ” — Mezők, Szelístye, Nyágrú, Fripnenyi, Kápátsi, Kuráturu, Rítu luí Búllústyílor, Zsonináská, Truiúsu lu Haegye, Ungyetyu, Inhérleúszká, Lá Dombrává, Dombrává nevü Tőlgyes erdö, Tomászka, Bitúnyeszku, Méístye, Árinzi, Plevászkú, Pekonze, inczinczúje, Lá margu, Lá menu,

5050


Mesurrtenyi, Deguszkú, ínnen a’ folyó vízen, mely Sebes vízének neveztetík, Zevoje, Bobusászkú, Gyúlutru, Brísánú, Buhenku, Kinpuréte, Nyomásu, Gyálu Csoronuluj, itten van egy kut, mely fúntinú torkujunak neveztetik — rituri le’ lá Ura Popi, Leurgyásza: melly erdő, és közte folyó víz is van, mely mind Leurgyászának neveztetík, Doszu leurgyászi, — agídi lá kúlodekurmezú végi —Ezen kívül van ezen kőzségnek Havasa: hol nyáron által szokta marháit legeltetní, ezen havas neveztetík — Buntyászá, Kumunútsele, és van rajta egyfolyó viz mely Vajaszunak, és Drogánul egy másík — neveztetík.Ezen község határos Nap keletnek A’ Poény /:Pojánosi dezsosz:/ Délnek Dombrovány — Nap kelet — Sebes, és Északnak felé Leurgyásza nagy erdő. —Ezen községben egyedül tsak Román ajku gne népség lapja: —Kelt Buntyesd Junius 22én 864.

Buntyesdi Bíró Hórie Petru k × vesküdt Búleá Mártes k × v— ” — Lászlo Vanuliu k × v

általamBoicz Aron mkjegyzö

(147a)Helynevek

Burda községből, Bihar megyéből.

(147b)1 Bihar megye Belényesi járásahoz tartozík2 A község csak egyedül Burda név alatt esmeretes3 A községnek más neve nem volt4 Ember emlekezetet meghaladó idö ota5 Hogy honnan és mikor nepesitetett? halgat a Kronika6 A község nevének eredetét, miután a községnek régibb idöröl leveltára níncs nem tudhatni.7 A kőzség határában elö forduló dülök nevei Maldeszku, Alaría, Szekatura, anyít tesz mínt írtásos hely, Talnyísora, Botyesku és Kimpu (148a) mely dülök egyaránt hegyen völgyön és dombokon fekvö szántók, és kaszallok úgy cserékkel benőtt legelökböl állannak, ehez tartozik még a Nváradi Ge. Püspökség tulajdonát képezö Szekaruta és Talnyisora nevezetü bükkös erdök. —A községet keresztül folya egy „Vále” patak mely a szomszédos havasokból ered, ’s mindjárt a köseg végénél a Buduraszi havasokbol eredö „Vale” patakkal egyesül és Nyimoesden keresztül folyva Belényesnél a fekete körösbe folyik. A község határos A magyar és Erdélyhon közt elnyuló havasok, Karbunár Pocsovelesd Száka es Kreszulya Községekkel

Kelt Burdán Juníus 5én 1864

5151


Neubauer Istvánjegyző

(149a)Helynevek

Butsum községből, Bihar megyéből.

MagyarCsékei szakasz és vidék — Butsum oláh elnevezés, semmi jelentéke nintsen, — A lakossok oláh és tótok vegyessen, a községnek soha más elnevezése nem volt — e község lakossai mint juhászok a határ területén pajtákban laktak, ’s ez elött mint 150 évvel huzatott öszve a község, — Butsum község völgyben fekszik, X forma három kereszt utzából áll, határos Cséke, DrCséke, Topest, és Kotyiklettel — Egy fordulónak jelentéktelen neve Tejits — a másik forduló Vále Bankuluj ezen név magyarul anyit tsz mint Banku völgye kiröl a nép (149b) azt reggélli, hogy Banku ezek előtt 200 évvel azon egész völgy birtokossa volt mely van 200 köblös terület továbbá Ritu Pakuluj forduló magyarul anyit tesz Pakuluj rétje az szinte ezelött 100 évvel Pakuluj nevü gazdájé volt — Egy darab erdö rész neveztetik magyarul Talpá„nak, a másik név darab Vale funtre magyarul részlet völgy, egy folyo ere van Vále Szatuluj nevezetü magyarul a falu vize, a melly tsak akkor folyik midön esös idöben a hegekröl nyér apadó vízeket — a községi legelön van egy forrás halastó nevezetü, a nép azt regélli rolla hogy ez elött 150 évvel meg víz állás volt és a környéket hallal ellátta, száraz évben egyedül ezen forrás nyújt a községnek ivó vizet.

(150a)Egy darab szántó föld van Buska nevezetü, ez a nép rege szerént 200 évvel elötti gazdájáról neveztetik el magyarul jelentéke nintsen, mai napig is élnek emberek kik azon földben kintseket kerestek, és az állitatik hogy Mihok nevezetü pásztor ezek elött 152 évvel igen sok pénzt ásott ki, kinek utodjai maig is gazdag egyének Butsum községében.Egyéb jelentöséggel e község nem bir.

Butsum 1864 April 14én

főbiró Mihelu Jura ×esküdt Zsurkay Floru ×” Végvárszky György ×Koszta Jozefáskör jgyzö által

(151a)Helynevek

Csatár Községből BiharMegyéből

1. Csatár tartozik, BiharMegyéhez, NVáradi kerület NVáradi járásához.

2. Jelenleg Hegy Köz Csatár névvel él

5252


3or Vólt é’ hajdan a községnek más elnevezése? nem tudatik.

4. Mikor emlitetík legkorában, nem bizonyos; a hely régíségére mutat, az elégett óharangon vólt 1465, és a torony tetején lévő 1007 számú fel írás.

5. Honnan népesitetett nem tudni.6. A nép hagyományból a név eredetéröl annyít lehet

tudni, hogy Csatár hajdan több pusztákat bírván, ígen gazdag hely vólt, ’s a községbe ígen sok búzával meg töltött vermek lévén, — mellyeknek, ásatáskor nyomai most is látszanak, — a vidéknek míntegy tárházáúl szolgált, innen Csaktár elnevezést kapott, ’s ebből lett vólna, meg röviditve Csatár.7. A Községbe előfordúló topographiai nevek. Madárkúsztő, Kertalja, Nyólcz Hóld, alhegy alja, Sárhoszsza, Morgó, hosszú kert, Csiket, akol. emelkedett és egyenes fekvésű szántó földek, Tóttelek, és HKKovácsi községekkel határos. Ritkás, nyerges (151b) alja, Patak, Ágoston, Kont, Kaszállo rétek lapos fekvésüek, a hegy óldalokról hirtelen le rohanó víz által gyakran az egész széna termés elsepertetik. — Hajnalhegy, Buriász, Sz Illyés, Veres domb Szöllök, töbnyire tető fekvésüek, ’s dél óldali mérsékelt hajlatuak, legjobb ’s leg több bort adnak. Czigánhegy, alhegy alja Ujhegy, kevesebb ’s gyengébb bort teremnek. Kis-mező, Csipkés, Rókás, Konya tető legelők, többnyire bokros hellyek. Nagy és Kis Latabár, Bihar, Patak, Cserhát; Farkasos, Agoston, erdők, — fekszenek lejtős dombokon, a községtől keletre, Cser, bükk, és tőlgy ’s más nemű kemény fát szolgáltatnak.

Kelt Csatár Mártíus 28 1864

főbíró Szílágyí Sándor mk2dik Marjay Lajos mk

(153a)Helynevek

Csehi községből Bihar megyéből

1őr a megyének, kerületnek, járásnak, ’s széknek neve a hová a helység tartozik?Csehi község tartozik Bihar megye Nagy Váradi járáshoz, a melynek széke Nagy Váradon van.Csehi Nagy Váradhoz 4/8 allomásnyira van.

2or a községnek hányféle neve él most mellyik bir csak helybeli elterjedessel, mellyik ismeretes országszerte?

Ezen községnek országszerte Csehi a neve romanúl Ceheiu

3or Volt e a kőzségnek hajdan más neve? vagy csaktán különfélekép íratott a mostani helynév?

Nem volt.4er a község mikor emlitetik legkorabban?

Ezen kőzség 1750. év olta5ör Honnan népesitetett?

5353


nem tudatik6or Mit lehet tudni köztudomásbol, hagyománybol irott vagy nyomatott emlékböl a név

eredetéröl, ertelméröl mindegyik nyelvű helynévűre nezve?Semmit.

(153b)7er A község határában előfordulo tőbbi topographiai nevek példaul: mező, dülo, szánto, fordulo, legelő kaszálo sat:?

E kőzségbe semmi nevezetes nintsen — a lakosság száma tesz 700 lelket — kik ország szerte a’ marha kereskedésről hiresek — ezért a’ földet nem is igen művelték akkoran de most már miután egy pár év olta, a’ kereskedésre mostoha idő van. — a’ főld műveléshez fogtak — .ezen kőzség földes ura volt a Nagy Váradi deák Káptalan — akinek itt 500 hold szánto, ’s 400 hold erdeje van —a lakosság szinte mintegy 1500 hold szánto ’s kaszállo főldet bir —ezen kőzségel határos szomszéd faluk. Pecze Szőllős, O. Apáthi, Kardo, Pecze Szent Mártony kőzségekNevezetes e kőzségrűl az, hogy ez előtt mintegy 5 évekkel uniált — mert az előtt g. n. e. vallásu volt a’ lakossága e kőzség határábn a’ dűlők nevei: Labu Ograda Silinki. Árille. Tirsi gálli Budaule Lebenyiczistye nyilás — Forás

(155a)[Cseszora]

Cseszora lakosai G. n. e. valláson lévő rómánság, földje hideg természetü a’ Belényesi járásban több hellyen vörös agyagos hegyes-erdös kevés lapály átaljában III osztályba soroható miáltal a szükségletet nem képes megteremni, dülöinek elnevezése.1ör Urszeszku2or Gerleszku3or Bareszku4er Hepeseszku5or Zsiboleszku6or Ritu de afáre7er Dodulászka8or Berinyászka9er Bojnyászka10er Szlúguj11er Sztrintúri12er Gyalú de szusz

5454


13or Gyalú florúlúj határai éjszakról Korbest, Keletről F. Topa, delröl Dusest, nyúgotról M Cséke.

M Cséke Aprilis 4. 864Biró Lajosjegyzö

(156a)Helynevek

Csokaly községből, Bihar megyéből.

(157a)A’ túlsó levelenni pontokra feleletek.

1ső

Pontra. Bíhar megye, Érmelléki járás, Csokaly község.2ik Pontra. Csokaly név alatt ismeretes országszerte.3ik Pontra. Csokalynek sohasem vólt egyéb elnevezése.4ik

Pontra. Csokaly község a’ 17ik század elejétől ismeretes.5ik Pontra. Csokaly népesítetett a’ körül fekvő falvakból, mert eredetíleg púszta vólt. —6ik

Pontra Némelyek szerint Csokaly nevét vette azon körülményből, hogy ígen lapájos helyen levén fekvése, azt mondták róla, hogy „Csak alj.” — mások szerént pedig Csokalynak egykori tulajdonosa Zólyomi Dávíd után bizonyos Vér Mária, a’ meg akkor Csokaly pusztát egy Csókért ajándékozta állítólag bízonyos Gutí nevű egyéníségnek, és ez utóbbiak szerént a Csóktól vette eredetét. —7k Pontra. Csokaly községbeli mezők és dűlők következő nevekkel birnak, — Tövisbokor dülő, eredetét állítólag a’ rajta levő tövisektől vette; továbbá Bikáné dűlő, eredetét állítólag onnét vette, mert rétes, forrásos hely levén egy időbe sok vizi bika vólt benne, — a Kardos kert dülő eredete ismeretlen, — Szomjúhát dűlő, dombos fekvésű hely, vizhiány végett neveztetett el, — Soós ut dűlő egykori Soós nevű tulajdonosától neveztetett el, — Kollát dűlő eredete ísmeretlen — Irtás dülő az 1844ik éví erdő kívágása után vette nevezetét.

Csokaly község 1844 ólta tagosított község, kiterjedésére nézve 2500 Cath. hóld, és Compossesorátus; határos Székelyhíd és Diószeg városok Kóly és Kágya községekkel. — Csokaly községét az ugynevezett Ér folyam hasitja ketté, mely a Kraszna folyamból veszí eredetét és Pocsaj községénél a’ Berettyó folyamba szakad. —Van egy domb a’ határba „Tegze domb” név alatt, mely az 1844k évi tagosítás alkalmával a’ Tegze családnak esvén, innét vette eredetét. — Az utszáknak neveít, melyek ugyan semmi nevezetességgel nem bírnak íde iktatjuk, nevezetesen Nagy utsza, Bojtorján sor, Sziget utza, Botostó, mely eredetét az egykor mellette levő rétes helytől vette. —

Kelt Csokalyba 1864 Junius 5én

Madúz Károlyközségí jegyzö

5555


(158a)Helynevek

Csontaháza községből, Bihar megyéből.

(159a)Feleletek a tulnan irt pontokra.

1ső Kérdőpontra: Az emlitett község Bihar megye Szalontai főszbirói járás — Beéli szakasz szbirósághoz tartozik, ’s egyszersmind a szakasz szbiróság Beél vidéki elnevezettel is bir.2 ik Kérdő pontra: Az emlitett község régebben Csontaházavalány néven is ösmeretes vólt. Csontaházától egészen külön váló kis vőlgyben a Nváradi Mlgos D. sz. püspökségi uradalom által régebbi időkben telepittetett Valány község21 s már Csontaházával jelenleg egyesült. Hajdan Valány, Bogy községével egy községi biró felügyelelete alatt vólt. —3ik kérdőpontra: Más elnevezése nem tudatik.4 ik Kérdő pontra: Nem tudatik.5ik Kérdő pontra: Nem tudatik.6ik Kérdő pontra: Nem tudhatni.7ik Kérdő pontra: Iső Mező dülő: Ritu Ruzsinyi, lapályos hely, szántó és kaszaló, fele vizenyős, fele pediglen kavicsos föld. II: Koszte, — dombos és bokros szántó föld. III:, Gyálu Zsugyestyilor, nevét a Zsugye családtól vette — dombos, bokros igen rosz minőségü szántó föld. IV., Gyalu Krutsilor, Dombos és bokros igen rosz szántóföld; hihetöleg a hajdan itt fenállott kereszttől vette nevét. V: Gyalu Nutsilor, dombos és bokros szántó föld hajdan egész domb diófával vólt beültetve ’s hihetöleg innen kapta nevét is. VI: Gyalu Beszeritsi, Dombos hely, nevét a hajdan itten vólt templomtól vette; VII: Vale Makoluj, rétes szántóföld; itt ered egy kis patak, mely Valányon keresztül foly és kismaruson alól a csontaházi patakba szakad ’s alkalmasint nevét innen vette. VIII: Facza Valanyilor, dombos és bokros hely kevés, szántó főld állitólag nevét regébben nevezett Valány községtől vette. IX: Gyalu Popi, bokros, dombos, völgyes hely, hol igen kevés igen rosz minőségü szántó főld van. X: Gyalu Mare, dombos és bokros hely, körülötte egy völgy ’s kevés szántó főld vagyon. — Csontaház községének határában a Nváradi D. sz. Mlgos püspökségi uradalomnak 3000. katastralis holdat tul haladó bikk, tölgy és cseres erdeje vagyon. Az erdöbeni dülők elnevezesei, jelesen: I: Kimpu Henczuluj, itt régebben szántottak is. II:, Dobranyie, egy kis tisztás hely. III: Bretyanu, egy kis erdő tükör, itt hajdan szilvás vólt, IV: Ograda herapuluj, V: Ograda Beeli VI Kimpucz, — mind kis erdö tükrök, hol hajdan szántó föld vólt. Van egy kis patak mely eredetét a Kimpu Henczuluj nevü hegy oldalból veszi mely a községen és határán keresztül foly. Határai Csontaház községe határának Eszakról: Karasszói erdő; Nyugotról: Kismarusi mező, Délről: a N:marusi — Keletről: a Dombraviczai erdők.

Kelt Nmaruson Majus 5én 1864.Biró Balla Juon k × vBakó Vaszali k × vThamó János mk Krisztina Mojszie k × v

21 [Lapszéli betoldásként:] Csontaházáról

5656


jegyző Bakó Illie k × v

(160a)Helynevek

Csökmő Községből, Biharmegyéből.

1ör Ezen Község esik jelenleg a’ Tiszántúli Kerűlet’ Biharmegye’ sárréti járás’ magyarhomorogi szakaszában2or Egyedűl a’ fent is leírt Csökmő névvel neveztetik jelenleg is e’ Község, sőtt3or már elnevezése régebben sem vala; — 4er 1520 körűl említtetik e’ Község mínt falu, — de5or honnan lett benépesítése ismeretlen, — mínt színtén6or az is bizonytalan, hogy honnan vette nevezetét.7er E’ Község határában következő nevezetű, dűlők, szántó, kaszálló, szőllő főldek, és vizenyes hellyek vannak:

a./ belső telkek csupán házak és gazdasági épületekkel rakottak, kevés konyha-kerttel.

b./ libanyomás, víz állásos szík legelőül használtatik.c./ vénkert, szíkes sovány szőllőföldd./ kórósderék, nádas mocsáros térség.e./ kórós sziget, szíkes szánto és kis mértékben kaszálló.f./ borjú sziget és kovács zugg./ hosszú dűlőh. kis barsa,i./ Török sziget és vad zug, ingoványos mocsár, kevés nádas réttel.k./ bika sziget és kádár zug, kaszállofőld —l./ váczi zug kaszálló térség.m./ Nagy barsa, szíkes szántó és kaszálló főld.n./ nyárfás zug, – “ – – ” – – “ –o./ Árpás, Csurka, Varga sziget, és Botló, lehetős minőségű szántó és

kaszálló földek, úgy nem külömbenp./ a pírcsi és sörezugi dűlők ís.q./ Papgeczi, szíknádszík, szekrényes eleje szíkes szántó, de legínkább

kaszálló földek.r./ Telek és gátzug, sárközi, templomszíget, ökörsziget, pap zug,

laponyag, hosszú sziget szíknádrét, csonka ér zug, lovas szekrényes, kispéter, varga zug, földesi zug vermeshát, sáros ér zug nagy ér hát ennek előtte több évekkel nádas, jelenleg azomban kiszáradván, kevés mennyiségben kaszálló, nagyobb részben pedig szántóföld térség

s./ kolozsvári és cseh zugok víz alól szabadúlt haszonvehetlen térség.t./ nagy ér-tő és nagy rét nádas térség u./ két fok közi nádfiókos ’sombékos kaszállóx./ szénás sziget, káposztás, tanító szigetek, rekettyés és

malomszigetek szántásra ínkább alkalmas víz alól szabadúlt kaszállók.y./ kis és nagy halas fele részben szíkes szántó, másik fele részben

haszonvehetlen szíkes kaszálló

5757


z./ Csonka derék, halas derék és kan sziget legalább viz állás, partjai sovány szántófőldek.

j./ kislukácza, pendelyzug haszonvehetetlen szíkes szántó és kaszálló főldek.

v./ Gyökeres, Dinnyés sziget, ösz pász sziget szíkes szántó ’s kevésbbé kaszálló főldek.

a.a./ dinnyés ér vizes ér.b.b./ rossz kert, kis tó hát, nagy lukácza és basa lapos többnyire

haszonvehetlen szíkes szántó és kaszállófőldek.c.c./ csíkér, kréta sziget, nagy és kis törmény és törményzug fele

részben szántás alatti, másik fele részben zsombékos térség.d.d./ halom környéke, nagy tó közi, kis tó közi és erdő zug szíkes

szántófőldeke.e./ Nagy és Kis sós tó vízállásos tér.f.f./ cserepeskert szíkes szőllőfőld; — mellyeknek elnevezését csak is

e’ következőkben lehet elősorolni,a’ vénkertet illetőleg, mert ez a’ legidősebb szőllőskert a’ határon

(161a)a koróssziget hajdanta csak borona tövis és cserebokrokat nevelt,

innen vehette nevezetét, az ezen sziget körülvevő ér pedig ezért nyerte a’ kórósderék nevezetet; —

a’ borjú szigetbe hajdanta bogárzás idején a’ borjúk hajtattak, —hosszúdűlőben ennekelőtte leghosszabbak valának a’ földekárpás midőn felszántatott: bő árpa termést adott,botló szerfelett zsombékos helly lévén, ritkán lehetett egy lépést is úgy

tenni, hogy az ember meg nem botoljék.szíknád szík magaval hordja a’ nevéttelek régenten telepűlvény hely lehetettlaponyag közepén egy nagy domb, körűlötte lapályos helly; ezért

neveztethetettel.szíknádrét hajdanta a’ legszebb nádat termette, míg körűltte szíkes

térség terűlt el; e’ kettőről neveztethetettel.Csonka ér zúg és lovas ezen hellyen sok csontmaradványok találtattak;

— sőt ha barmelly ló ezen szigetbe vetődött: az onnan ki nem jöhetettszekrényesnek szekrény forma alakja van, kispéter-ben hajdanta Kiss Péter nevű ember csíkászott.vermeshát a’ csíkfogó, és gabona rejtő vermeket itten szokták

készíteni, mínt régenten igen partos hellyiségennagy ér hát-at mélly ér folyta körülkét fok közi a’ vizimalmokra vizet vezető canalis között eső térség.szénás szíget ezelőtt bőv széna termést adottkáposztásba az első feltöréskor káposzta termeltetettrekettyés sok rekettye vesszőről.malom szigetek a vizi malmok canálíssai között lévő rét főld.

(161b)

5858


kis és nagy halast környező csonka derékban több ’s kevesebb mennyíségű hal fogatott; —

a’ kan szigetben régebben egy eltévedt sertéskan több idő múlva találtatottmeg.

a’ pendelyzugban egy nőről inge /:ezen környéken pendelnek neveztetik:/ maradt le.

a’ gyökeresben részínt fa, részínt mező gyökerek vóltak nagy mennyíségben.

a’ dinnyés ér által körül fogott partosabb földterületen elősször dinnye termeltetett, innen dinnyés szíget nevezete.

rossz kert ennekelőtte szőllős kertnek osztatottki, de a’ termő erő belőlle kifogyván, parlagon hagyatott, ’s innen rosz kert nevezete.

Kis és nagy sós tó a’ bennük vólt szíksós vízről neveztettekel, mig a’ körülöttök lévő partosabb földterűletek színtén innen nyerték kis és nagy tó háti azvagy közi nevezeteiket

csíkér a’ benne nagy mennyiségben vólt csík bőségétől nyerte nevezetét

kréta szigetbeli partosabb földterület színe a’ krétához hasonlóHalomkörnyéke az ottan lévő nagy sóstó halomtól nyerte nevezetéterdőzúgon hajdanta füzfa erdő valacserepeskertben sok régi cserép és kavics darab találtatik; —

az itten elnevezését illetőleg fel nem említett hellyeknek mi okonni el nevezése vagy nem tudatík, (162a) vagy általában kimondható, hogy a’ szigetek és zúgok a’ körűl fekvő víz — azvagy erek mellett estek és esnek, innen vannak elnevezéseik; — Kelt Csökm vagy pedig ezen víz erek között fekvő, ’s még annakelőtte ismeretlen partosabb részek, az azokat felfedezett egyének’ neveiről neveztettekel.Kelt Csökmőn, Biharmegye Aprillis hó 26. 1864.

főbíró Katona András mktörvénybíró Nagy Dániel mk

Esküdttek:A Nagy Bálint mkHorváth Bálint mkF Tóth Sámúel mkZ Nagy Bálint mk

Katona János mk jegyző

(164a)Helynevek

Czéczke, községből, dél Bihar megyéből.

a’ Körös völgyén – az élesdi járásbol – ,Czéczkéhez mínt fö birtokhoz tartozík a Szomszéd

Köallya és Ízsopallaga heljségei, melly birtok régi idő óta a’ Beöthyeké volt, mig utolso bírtokossa Beöthy ’Sigmond mind egy Tíz ével eladta örökösön jelenlegi birtokos Zaturesai Zatureczky Gedeonnak – :

5959


(165a)Ezen heljség nevezette minden féle nyelvén ugyan az – de hogy mi jelentösége? vagy hogy honnan vette nevezetét? nyomára nem jöhettem – ha tsak szláv nyelvböl meg nem magyarázhato – ez a’ három heljség közül a legrégíbb – a’ más kettö késöbbi telepítvény – de Czéczkének ís csak a’ mult századi összeirásba leljük nyomát – Népessége g. n. e. oláh – ámbár ezen heljségbe ís vagynak eloláhosodott magyar családok – mint Körözsi – Rigó – Bara – Pap stb. de még sínts annyi mínt más körözs völgyi régentén tíszta magyar heljségekbe – most pedig mind el oláhosodvák –; hogy itt ís több versen történt telepítés és hogy honnan? azt vezeték nevök tanusítja mint Árgyíllán /:erdélyi:/ Alparán /:alpári:/ stb. – Czéczke határának dülözete vagy annak elnevezésse – semmí érdekességre nem vezet – többnyíre a’ föld minösége vagy fekvése szerént elnevezvék p. o. Carina alba – Carina nyágra – az elsö fehér – ez utóbbi fekete földel bír – la Tó – egy posványos nádas hely volt – de már ki csapolva is nevezetét megtartotta – mocsár – Zópa, – ez szakadásoso gödrös helj – Vale Szatuluj – a heljség patakja melletti tér – rituri csel din szusz – felsö rétek stb. Ezen heljség határos Keletről Keszteghel /:Tyisztág:/ délröl Köallyával, Ny: Mező Telkivel, északrol Őrvénd és Also lugossal –kelt Czéczkén Juni 26án 864

Kendy Sándorkörjegyző

(166a)Helynevek

Czéczke községből. Bihar megyéből.

ad I. Czéczke kőzsége Bihar megye — Nagy Varadi Jarás főszolgabiroság: Elesdi Szakasz Szolgabirosághoz tartozik —

ad II. mindig Czéczke nevü község volt —ad III. törzökés neve Czéczke —ad IV. körül belöl 100 éve hogy létezik.ad V. Roman ajkuak.ad VI. semmi —ad VII. Bezsán rét — mori — nevü düllök — a község Kőrösvölgyen fekszik — erdő

része sikság — a szomszéd faluk — Izsopalaga — és Kőallya — nevü kőzsegek — folyo vize van a sebes körös — bövölykedik hal dolgaba —

Kelt Czéczke Debr. 20 865.Sábert AndrásjegyzőUram Jánostanitó

(168a)Helynevek

Cigányfalva községből, Bihar megyéből.

6060


(168b)1. Cigányfalva tartozik Bihar megye, nagy váradi főszolga birói járás, élesdi

szakasszához, a’ vidék mellyen a kőzség fekszik „lakság” oláhul „Lunka” név alatt ösmeretes

2. Cigány falva, oláhul Ciganyesd”nek neveztetik, itt a’ vidékben Janka falvának, oláhul Jancsesd”nek is hivatik, azonban csak az előbb emlitett név ösmeretes ország szerte.3. 4. 5. pontokra a’ legidősebb emberek sem tudnak felelni, levéltárunkban pedig erre vonatkozó adataink nincsennek.

(169a)6. A nép azon véleményben van, hogy a’ község első telepitője Jank család volt, melly

való szinű is azért, mert jelenleg is, e’ néven több családok vannak, ’s ezen első telepitőkről neveztetett Jankafalvának, a’ később be kővetkezett népesedésnél hogyan kapta Cigányfalva elnevezését, a’ monda nevetségesnek tünik fel, mellyet rövid vázlatban it elő sorolok, — midőn a’ Jank telep uj lakosokkal szaporodott, ezek felett a’ Jankok felsőbbséget gyakoroltak, ebből sok civakodás származván, később még a’ telep neve is pertárgyává lett, ’s ezen peres civakodásból kapta osztán az ország szerte ösmeretes jelenlegi nevét.

7. A kőzség nem nagy kiterjedésénél fogva igen kevés helyneveket tartalmaz, ezek leginkább a’ tulajdonosok neveit viselik, a’ nép által a’ következők még is emlitetnek, Culme csel mare, funtina corbuluj /:holló kut:/ gyalu lupuluj farkas hegy, ezen folyik a’ vale lupuluj, farkas pataka, — Ritú de zsos, Ritu de szusz. Alsó, és felső rét, Dumburcsán, Bajdok szekatura. gyalu Plesuluj, gyalu Kapaszoj, Culme Baranyi, Culme hasznosuluj.

Cigányfalvának határai északrol Bogdán furár hegy, keletről Kövesd, délről Örvénd, nyugotról B. Ujlak.

lakossai oláhok, g. n. e. vallásuak.Őrvénd junius 1. 864.BeadjaMájer Janos mkkörjegyzö

(170a)Helynevek

Dancsháza községből, Bihar megyéből.

(171a)Feleletek

1ső Kérdésre. Dancsháza község tartozik Biharmegyéhez, a Sárréti járáshoz; székhelye B. Ujfalu mezőváros. Sárrétnek neveztetik Bakonszeg községtől kezdve Szerepig a Berettyó folyam két parja, felső és alsó Sárrétre osztatván, a Berettyó kiöntései által a szabályozás előtt gyakorta okozott kiöntésektől vevén nevét.2kra. Dancsháza község jelenleg csak ez egy néven neveztetik.

6161


3kra. Volt a községnek más elnevése is hajdan, mely szájhagyományokban most is él, nevezetesen Rózsaháza, mely nevét mi okfőből nyerhette, nem tudatik.4kre és 5kre. Dancsháza község 1711k évben népesült meg a rácz pusztítások elől Bárándról, Bajomból s több helyekről kímenekült lakosoktól, mint a helybeli reform. egyház legrégibb jegyzőkönyvében az akkori öreg emberek előadása után bejegyezve találtatik. Már az előtt, mint a szájhagyomány állitja létezett itt falu, Rózsaháza név alatt, de ez a törökök által elpusztíttatván, helyje 1711.ig puszta maradt.6kre. A Dancsháza név eredetéről hiteles adatok nincsenek. A szájhagyományok azt állitják, hogy e község legelső jelentékenyeb megtelepűlöjétől, Dancs nevű embertől kőlcsönözte e nevét, kitől aztán a Dancsházy nemes, ma is élő család származott. Dél nyugotról egy színte régi falunak puszta helyje határos Dancsházával, mely jelenleg N. Rábé község határának levén kiegészítő része, Kerenyeháza nevére csak a legidősebb emberek emlékeznek.7kre A község határában eső helynevek kővetkezők:I. Benn a községben:

a/ Mester utcza, azért neveztetik igy, mivel régen itt volt az iskola, melyben lakott egyszersmind a tanitó, régi czímén mester.b/ A többi utczák nevei, templom utcza, nagy utcza, hajnal utcza önként értetvén, magyarázatot nem szükségelnek.

(171b)II. Külső határban:

a/ Halomszerdűlő, így neveztetik egy benne lévő nagy halomról, melyből koronként embercsontokat ásnakb/ Kálló dűlő, a Kálló folyamról, mely kétfelé hasitjac/ Peresdülő; a Báránd felőli határvonalra nézve sokáig per alatt volt a N. Váradi római kathólikus püspökséggel.d/ Tupor dülő; a Bárándiak is így nevezik mellette a magukét s így nevezték emberi emlékezet olta, de magyarázatát adni senki sem tudja.e/ Sástó dűlő, nevét a benne levő sásas tavaktól kapta.f/ Érhát dűlő, a mellette elnyúló, a holt Berettyóból szakadt ér folyótól veszi nevét, mely vízes években hallal bővelkedik.g/ Kis és Nagy Zug, a B. Ujfalui országut által két felé szakasztva, nevét ezen elkülönitésnek köszöni.h/ Tósziget dűlő; vizes időben álló víz veszi körűl.i/ Tóhát és Tólapos dűlők a Tószegetet körűl vevő tavak lejtősebb és magasabb mellékei.k/ Setétvölgyhát közlegelő, nevét a benne lévő ugynevezett setétvölgytől veszi, mely olykor vízzel borítva van, de mindig terméketlen, s talán nevét e szegénységének köszöni.l/ Tatártó. Terméketlen gödrök a falu alatt, melyek nagy esőzések alkalmával vízzel telnek meg. Ide vetették mint a szájhagyomány állitja, azon 3. tatárt, a Dancsházai, akkor még Rózsaházai kuruczok, kik a N Bajomi várból ide adószedés végett kijöttek, de itt az elkeseredett nép dühének áldozatai lettek.m/ Szederjes völgy, nevét a benne most is teremni szokott sok szedertől vette.

6262


n/ Kék Kálló, folyó, mely az Ér folyóból a Konyári határban szakad ki. A Dancsházai határon tul e nevét elvesztve, különféle nevek alatt s több ágakra szakadva, a Hortobágyban, a NBajomi, és Udvari nádas rétekben vész el. Sok halat tenyészt. Nevét onnan vette, mert a gubás mesterek igen alkalmatosnak találják a gubák kalolására.

o/ Kígyós, álló víz, eső vizekből s a földárjából (172a)22 táplálkozik, kevésbé nedves években kiszárad; valaha nagy kígyófészek volt.

p/ Rózsakút, igen jó vizű ivó kut a falu alatt, mely többszöri ujraásatása után is megtartotta régi nevét s jó hírét; szájhagyományok szerint a hajdani Rózsaháza lakosai is innen oltogatták szomjukat.

Jegyzet. Dancsháza községgel következő falvak határosak: Keletről Torda; Északról Saáp és Báránd; nyugotról N.Bajom; délről N. Rábé. —

Kelt Dancsházán 1864. ápril 15én

Bonyhay József mk. Bagosy István mkjegyző főbíró.

(174a)Helynevek

Darvas községböl Bihar megyéből, adó tekintetben hozzácsatolt Csiff, Nagy Bozsód, és Kis Bozsód pusztákkal.

1. Darvas község Bihar megye NVáradi kerületben, Sárréti járásnak Debreczen Városában székelő szólgabirói hívatala alá tartozik2. Egyedül ezen név alatt ösmeretes községünk, melynek lakossai nagyobb részben Magyarok, kissebb részben Románok, kik szinte magyarúl beszélnek, és javat birók:3. Ugyan ezen név alatt ösmertetett községünk hajdan is, és annak más neve nem ösmertetik4. Mikor emlittetik leg korábban nem tudatik, a’ most élő öregek arra nem emlékezvén, és semmi olly régi íromány itten nem találtatván a’ monda szerint 1030 tályán puszta vólt5. Népesitése honnan történt? nem tudatik.6. A’ név eredetéről semmi tudomány, hihetőn mint hajdan, rétes, ligetes, víz járta hellyen sok daru járván, onnan neveztetett Darvasnak, ’s pecsét nyomóján is onnan lett a’ daru címer — régi pecsétnyomója el veszvén, az sem adhat világositást, hogy mikor mettződött az éve nem tudatván, a’ helyette készült 1855. évszámmal lévén meg jegyezve rajta tsak a’ Darvas és Daru maradt régibb.7. Darvas községét környezik Napkeletröl Zsáka község, — északról a’ régi Berettyó meder déli óldala mellett Sár réte szélin lévő Csiffi puszta — Nap nyúgotról Békés m. Füzes Gyarmat község — Dél nyúgotról Csökmő község — Délről a Komádi határ eszaki széliben esö Kis, és Nagy Bozsódi puszták határai. — határának nagy része a’ Zsákai határon a’ Berettyó régi medréből Szeghalomnal a’ Sebes körösbe vezetett ujj berettyó csatornája által — mellyen a’ Darvasi, és Zsákai határ öszveütközésénél épült

22 [A lap tetejére címként felírva:] Melléklet Dancsháza község helyneveinek magyarázatához.

6363


hídon megyen keresztűl a’ Zsákáról, Csiffi pusztán által F. Gyarmatra vezető ország út —

helynevek a’ határán: Szőrfű, szántó, és kaszalló föld — hármas határ völgy, vadzug, törvény zug kaszállók — kis barsa, kis barsa dombja, szántó és kaszálló — Tóth sziget — Kádár sziget — Ekklésia sziget — nagy barsa, Kan sziget — Czigány sziget — Daru sziget kaszállók — Papok hegye hajdan vízzel körűl véve, melly a’ monda szerint Klastrom, vagy temetkező helly lehetett — Pálinkás halom — Csontos halom — kőkút zug — Butzkó fokja — Fel — hajdan Fejes sziget — hosszú sziget — kotsordos sziget — rühes sziget — Olaszok szigetje — bába zug — kotsordos zug — Czifrás gát — Brezse zug — Brezse láp közi — Mosolygó árka, mellyen hajdan malom vólt — Kotsordos eleje — borjú nyomás — szík gödör legelő. Nagy Bérczes lapály, és benne fel emelkedett domb — Király ajja, szinte erekkel körűl vett sziget — Gyarmati Gát, hol hajdan F. Gyarmatról NVaradra menő országút vólt, híddal el látva — jelenleg a’ hellyén jelentékeny főld töltés létezik — Fenék, egy teknő formájú víz állás —

Fenék hát szántó föld — Olasz Gyurka zugja kaszálló — kis bogárzó — (174b) Leka zug — Nagy bogárzó, hajdan gyümölcsös szöllős kert — Asszony zug, jelenleg köz legelők, mellyek méjj lápos érrel vannak körül véve, kevés hellyen árokkal — Olasz zug szántó, ’s kaszálló föld — Szöllö bokor, fel emelkedett, nehány tölgyfával el látott, nádas érrel körűl vett jelentéktelen, Zsáka, és Darvas községek között kérdés alatt álló kisded sziget — Olasz zug szája, egy jelenleg is látszó régi árokkal — Ürmös domb, régebben sok fehér üröm teremvén rajta és bogárzó hát, szántó föld — kerek lapos, víz állásos szíkes lapos — Nagy lapos — Szigeti dűlő — Peres, mély, hajdan Zsákával peres föld vólt — Zsombokos lapos — Csonka ér — Malom völgy, kaszálló Malom völgy hát szántó föld — Csavarodó — falu alatti Nagy ér jelenleg szántó föld — Daróczi lapossa kaszálló, — Szőke lapossa kaszálló — két Csárda laposs — az első völgy, mellyen az ujj berettyó csatornája végig megyen — Román halom, régebben Ritók határ dűlő — Második völgy — Vögy tekerűlet — Falu kaszállója — Pap halma — Kő domb, tégla darabokkal — Kő domb lapossa víz állással — Kutya ugráló szík kotyványok — Kis állás Domb — kis állás lapossak újonnan nevezett Álom domb.

A’ községben, dél nyugoti részen Honvéd telkek — Katona útsza Olá kis útsza — Magyar kis útsza — Sírály ülés útsza — pocsos és Nagy útsza.Csiffi pusztán Zsákáról F.Gyarmatra vezető Országút mellett a Csiffi Csárda, állással — ugyan ott a’ Gyarmati határ szélen Nagy Mihály birtokos lak hellye — Ritók Jánoséféle korcsma, állással — Csiffi Pálé féle jelenleg Farkas Bórek nagy tanyája — Csiffi László tanyaja — Kiss Károly, és Kállay László tanyájukkal, a Sár réte mellett — a’ Zsákai határt Csiftől el valasztó Csonkás — Csík ér — Rózsás sziget — Takáts sziget — Kotsis sziget — Határ sziget — Rojtás sziget — Béli sziget — Méh keltneze sarok — Telek sziget — Balog sziget — Nagy Májvás — Kis Májvás — Vadas szigetek — Vesszős sziget, sok rekettye vessző teremvén benne — ezeken belől észak felöl a’ Sárréte, abban Gát tisztája,

6464


tiszta víz — Malom fok, hajdan Malom vólt rajta — Buzgó láp, szép nád termő helly.Nagy Bozsód Izsák János tulajdona, gazdaságí épűlletekkel el látva nevezetesek Czifrás sziget — Vesszős sziget — Czifrás zúg, szántó föld — Görbe gát, híddal el látva — Villongó, kaszálló — Kis dinnyés, szántó föld — Bozsódi róna — Borzos sziget — Peres sziget — Nagy járás, legelő — Hegyesi zug kaszálló — Nagy Dinnyés, tó — Temető sziget.Kis Bozsód Mólnár György tulajdona, színte gazdasági épűletekkel el látva, annak északi óldalán a’ Darvasi határ felől Bába zug, kaszálló — Rókás, szántó föld — Bőgős, szántó nagyobrészben kaszalló — Pántya, kaszálló — Szekrényes zug kaszálló — Héder eleje kaszálló — Nagy ér hát kaszálló — Borbély zug szántó föld — Telek szántó, és kaszálló szigetek.Keltt Darvason April 9én 1864.

fő biró Magyarosi BálíntJuhász Miklós mkjegyző

(176a)Hely elnevezések. Szabad királyi

Debreczen városa határában.

(177a)Egyes hely elnevezések. Sz. kir. Debreczen

Városa határában —

Sorszám — Hely elnevezése és minősége — Puszta neve, melyben esik — Jegyzés.23

Á. 1. Agárdi hegy — Gút — Homok domb láncz. 2. Aggrét — Gút — Mocsár. 3. Ágod völgye — Ondód — Lásd Balkányi Sz.Lajost. 4. Aklos hegy — Belső legelő — Domb láncz. 5. Álomzug kis, és nagy — Belső legelő — Önálló puszta. Lásd Balkányit. 6. Angyaltelek — Gút — Erdős hely. Egykori rabló Angyal Bandi búvó helye. 7. Apafája — Belső legelő — Lásd Balkányit. 8. Apró laponyag — Mátán — Laponyag = kis halmocska. 9. Arczúpéter halma — Elep — Lásd Balkányit.10. Árkús — Ohat, és Zám — Lásd Balkányit.11. Ásott telek — Zám — Gödrös legelö terület.

B.12. Báál hegy és tisztája — Nagy Csere — Lásd Balkányit.

23 A névanyag táblázatszerűen, az itt megadott szempontok szerint van elrendezve. Helykímélés végett az egyes oszlopok adatait gondolatjellel különítettük el.

6565


13. Bacsó telek — Máta — Legelö terület.14. Bogdán gödre — Nagy Erdő — Fák közt régi gödör.15. Bagi hegy — Gút — Homok domb láncz.16. Bagossi /hajdú/ zúg — Veker — H.Bagosi határra nyúló Erdő.17. Bagossi /puszta/ zug — Haláp — P.bagosi határra nyúló ritka erdő ’s szántóföld.18. Bakó telek és domb — Gút — Homok dombláncz és szántó föld.19. Balúton hegy — Belső legelő — Domb.20. Bánk — Belső legelő — Önálló puszta Lásd Balkányit.21. Bankás telek — Máta — Legelő rész.22. Bánki telek — Bánk — Halydani falú helye.23. Bánom telek — Zám — Legelőrész.24. Basa halma — Belső legelő — Lásd Balkányit.

(177b)25. Bajnok fenék ’s telek — Zám — A tatárülések melett. Legelő rész.26. Bedecs — Haláp — Erdő közti tisztás.

27. Beke fok — Máta — Árviz kor ezen folyt a’ Hortobágyba a viz.28. Berek — Gút — Erdőrész. Szép sűrű erdő.29. Biró lapossa — Nagy Csere — Erdő közti nagy tiszta hajdan a Birák használták.30. Bivalyos — Máta — Legelőrész.31. Bocskoros — Pacz — Mocsáros hely.32. Bodajcs ér — Ohat — Határvonalt képező ér33. Bodó folyása — Haláp — Rétes hely.34. Bodzás telek — Fancsika — Erdő rész.35. Bodzafatö halma — Ohat — Domb.36. Bogárzó — Máta — Legelő rész.37. Bokrétás fa útja — Gút — Nyir adonyba vezető út egy határszéli nagy tölgy fa mellett.38. Bóldogfalva — Gút — Szőllős kert. Lásd Balkányit.39. Boros fok — Elep — Árviz kor sebess folyású ér.40. Borsós kis és nagy — Máta — Árviz kor nagy kiterjedésű mocsár.41. Borsós laponyag — Máta — Dombocska.42. Botos gödör — Monostor — Lásd Balkányit.43. Bőr bokra — Haláp — Erdő rész.44. Bújer gaz — Nagy Csere — Erdő rész.45. Bujár laponyag — Ohat — Dombocska.46. Büdözs ér — Zám — Határvonalt képező ér.47. Büdöss kút — Gút — Mocsáros hely.

Cz.48. Császár utja — Fancsika — Lásd Balkányit.

(178a)49. Csász rét — Bánk — Lásd Balkányit.50. Csapó kert — Bánk — Csapó utczai részhez közel. Szöllős kert.51. Csécs halom és laposs — Zám — Legelő rész.52. Czégény laposs — Gút — Rétes hely.

6666


53. Cseke rakottyás — Bánk — Mocsáros hely.54. Csenketelek — Fancsikán — Erdő közti tisztás.55. Czenetelek — Nagyerdő — Erdő közti tisztás.56. Cserepes ház — Nagy Csere — Erdőszlak.57. Csernitelek — Máta — Legelő rész.58. Csige kert — Máta — Hátamegett az 1849. aúg.2- csatában elesett orosz és magyar katonák temetője. Szöllős kert.59. Czigánytelek — Apafája — Erdő közti tisztás.60. Czigány telek — Fancsika — Erdő közti tisztás.61. Csíkós telek — Máta — Legelő rész.62. Csillag hegy — Bánk — Homok domb láncz.63. Czinegát — Belső legelő — Kondoros folyón keresztűlí híd.64. Csipő halom és fenék — Ohat — Lásd Balkányit.65. Csirizes laposs — Zám — Mocsáros legelő.66. Csizmadia telek — Gút — Erdő közti tisztás.67. Czitra halom — Hegyess — Lásd Balkányit.68. Czompó lapossa — Nagy Csere — Mocsáros rét.69. Csontos telek — Gút — Erdő közti tisztás.70. Csonka telek — Zám — Legelő rész.71. Csórés halom — Ohat — Domb.72. Csőreg völgye — Nagy erdő — Erdőben.73. Csösz halom — Belső legelő — Magános domb.

(178b)74. Czucza — Ondód — Lásd Balkányit.75. Csukás sarok — Monostor — Erdő szeglet.76. Csukás folyás — Nagy Csere — Mocsáros rét.77. Csukás csapszék — Belső legelő — A’ rét mellett.78. Curia rét — Nagy Csere — Lásd Balkányit.79. Csürködi laposs — Haláp — Erdő közti tisztás.

D.80. Dáritelek — Ondód — Egy része az Ondódnak.81. Darvas — Gút — Mocsáros rét.82. Darvas rét — Nagy Csere — Mocsáros rét.83. Debreczen — Nagy Csere — Sz. kir. Város. Lásd Balkányit.84. Derzsi telek és halom — Ohat — Lásd Balkányit.85. Disznós hegy — Bánk — Homokdomb láncz.86. Disznós hegy — Gút — Homok dombláncz.87. Disznótanya — Apafája — Erdő közti tisztás.88. Disznókút folyás — Haláp — Vizenyős rét.89. Dóka — Elep — Mocsáros rét.90. Dobonyi kút — Haláp — Mocsáros hely.91. Dúna halom — Ohat — Lásd Balkányit.

E.92. Ebes — Ohat — Önálló puszta. L. Balkányit.

6767


93. Égett telek — Gút — Erdő közti tisztás.94. Egybokor hegy — Haláp — Homokdombláncz.95. Eklézsía halom — Belső legelő — Magános domb.96. Erőssjúkhegy és rét — Nagy Csere — Homok dombláncz és mocsár.

(179a)97. Ethel laka — Zelemér — Lásd Balkányit.98. Elep — Zelemér — Önálló puszta. Lásd. Balk.

F. 99. Falúvég halom — Zám — Lásd Balkányit.100. Fancsika — Zám — Önálló puszta. Lásd. Balk.101. Fancsikai telek — Fancsikán — Hajdani falú helye.102. Farkas gát — Belső legelő — Mocsáros helyen.103. Farkas zug — Gút — Erdő rész.104. Fecske fok — Máta — Árviz kor viz folyás, rajta híd.105. Fegyverneki vőlgy — Ondód — Hajdankori vizmedret mútató, hosszú völgy.106. Fehérnádtő fok — Ohat — Árvíz kor víz folyás.107. Fekete rét — Ohat. Máta — Nagy kiterjedésü vízenyős legelő.108. Fekete vőlgy — Gút — Erdő közti tisztás.109. Felhalom — Zám — Egyes halom.110. Fertő — Elep — Vizenyős terület.111. Fényes tó — Gút — Nyiradony felőll nagy mocsár.112. Fodor telek — Gút — Erdő közti tisztás.113. Forrás fenék és telek — Máta — Mocsáros legelő rész.114. Forrás kút — Máta — Bővizű gúlya kút.115. Forrás csere — Gút — Vizenyős talajú Erdőrész.116. Főldvár — Bánk — Lásd Balkányit.117. Földvár halom — Ohat — Egyes halom.118. Futottak útja — Belső legelő — M.pércsről, Sámsonba járó út.119. Füle halma — Belső legelő — Lásd Balkányit.120. Fűzes fertő — Zám — Mocsáros legelőrész.

(179b)121. Füzfa csösz ház — Belső legelő — A’ Tóczó retjén.

G.122. Gál — Gút — Erdőrész.123. Galambos folyás — Nagy Csere — Sámson felől bejövő egykori vizfolyás.124. Gyantafőző — Gút — Lásd Balkányit.125. Gyarmati laposs — Gút — Erdő közti tisztás.126. Gyémánt temetés — Nagy Csere — Gyémánt nevü öreg jámboréletü Méhész sirja környéke.127. Gyékényes fenék — Ohat — Mocsár.128. Gencsi folyás — Fancsika — Vízenyős rét.129. Geszteréd — Ondód — Egy része az Ondódnak.130. Gilányi — Csapszék — most katona laktanya. Lásd Balk.131. Gyilkos rét és folyás — Fancsika — Mocsáros rét.

6868


132. Gyilkos rét — Kisálomzug — Mocsáros rét.133. Godolya hát — Ohat — Vizenyős rétek közt emelkedett, terület.134. Gömöri gaz és laposs — Gút — Erdő, és vizenyős rét.135. Gömörői rét — Bánk — Nagy darab mocsáros rét.136. Gömörő vagy Gyömörő — Bánk — Lásd Balkányit.137. Görbe ér — Zám és Máta — Határvonalt képező kanyarúlatos mocsár.138. Görbe rét — Gút — Erdő közti vizenyős rét.139. Görbe halom — Belső legelő — Egyes halom.140. Gönyei gaz — Nagy Csere — Erdő rész.141. Guba hegy — Gút — Homok domb láncz.142. Gugyori vagy Barak Csapszék — Gút — Lásd Balkányit.143. Gut kis és nagy — Gút — Önálló puszta. Lást Balk.

H144. Haláp — Önálló puszta. Lásd Balká-

(180a)145. Hadközi piacz — Nagy Erdő — Lásd Balkányit.146. Halápi Csapszék — Haláp — Vendégfogadó.147. Halas laposs laponyag — Zám — L. Balkányit.148. Halász laponyag — Máta — A hortobágy partján dombocska.149. Hármas halom — Máta — L. Balkányit.150. Háromág /vizállás/ — Ohat — Árvizkori Tisza szakadék.151. Hát hegy — Nagy Csere — Homokdombláncz.152. Határ fenék — Máta — Mocsáros legelő.153. Hatvan utczai kert — Máta — Szőllős kert.154. Hajnal gazza — Nagy Csere — Erdő rész.155. Hegyes kis és nagy — Nagy Csere — Önálló puszta. Lásd Balkányit.156. Hegyes halom — Elep — Egyes halom.157. Herep folyó — Ohat — Tisza szakadék.158. Hodály fenék — Máta — Mocsáros legelő.159. Hodos kút — Máta — Hajdani gúlyakút melléke.160. Homok kert — Máta — Szőllős kert.161. Honvédsírja — Pacz — Lásd Balkányit.162. Holtember laponyag — Máta — Dombocska.163. Hortobágy — Máta — L. Balkányit.164. Hortobágy folyó — Mátán — Erről neveztetik az Elepi, mátai, Zámi és ohati legelő Hortobágynak.165. Hortobágyi Csapszék — Mátán — Vendégfogadó nagy kőhiddal a víz parján.166. Hosszútelek — Máta — Legelő rész.167. Hosszú fenék — Máta — Mocsáros legelő.168. Hosszúvíz folyás — Haláp — Az egész Halápot keresztül szelő mocsáros rét.169. Hosszúszék — Belső legelő — Vizenyős legelő.170. Hosszú hegy — Gút — Homok domb láncz.171. Hosszú föld — Gút — Szántó főld.172. Hunyoros rét — Nagy Csere — Vízenyős rét.173. Husztine folyása — Bánk — Vízenyős rét.

6969


I.174. Ísten földje — Elep-kösílyszeg — Lásd Balkányit.175. Játszó domb — Monostor — Egyes halom.176. Jány hegy — Gút — Homokdombláncz.177. Jebákné telke — Máta — Legelő rész.178. Juhoss telek — Máta —Legelő rész.179. Jukas hegy — Gút — Homok domb láncz.180. Jukas halom — Ohat — Lásd Balkányit.

K.181. Kádár árka — Nagy Csere — Lásd Balkányit.182. Kadarcs folyó — Máta — L. Balk.183. Kadarcsi csapszék — Máta — Vendégfogadó híddal a víz partján.184. Kakúcska mocsár — Gút —Vízenyős rét.185. Kakas halom — Belső legelő — Egyes halom.186. Kamarás halom — B.legelő — Lásd Balkányit.187. Kanál hegy — Bánk — Homok domb láncz.188. Kántor hegy — Gút — Homok domb láncz.189. Káposztás telek — Pacz — Lapájos fekvésü tiszta.190. Kapús hegy — Gút — Homok domb láncz.191. Krajczár hegy — Gút — Homok domb láncz.192. Kása hegy és gödör — Gút — Homokdombláncz, alatta egy sajátságos keskeny mélyedés.

(181a)193. Kajlatelek — Zám —Legelő rész.194. Kenyérváró hegy — Veker — Kopár homok domb láncz.195. Kenderátó kis és nagy laposs és halom — Lásd Balkányit.196. Képhalom — Zám — Egyes halom.197. Keresztes szállás — Pacz — Erdő közti tisztás.198. Kettős halom — Máta — L. Balkányit.199. Kettős halom — B. legelő — Két külön álló halom.200. Keve lapossa — Gút — Vizenyős terület a Szathmári országut szélén.201. Kígyós laposs — Ohat — Mocsáros rét.202. Kígyós hegy — Apafája — Homok domb.203. Kincses telek v. fenék — Zám — Legelő rész.204. Kisököritó — Nagy Csere — Vízenyős rét.205. Kismély földes halom — Ohat — Egyes halom.206. Koczka telek — Máta — Legelő rész.207. Kónya — Belső legelő — Hajdan vízállás most majorfőld.208. Kokasló — B-legelő — A Város egyík Cserépvetője.209. Komlós kert — B-legelő — Egykor komlótermelő hely, most kaszálló.210. Koncz hegy — Gút — Homokdomblánc.211. Kondoros folyás — B-legelő — Csatornázás által kiszáradt legelő rész.213. Koronás halom — Kösélyszeg — Lásd Balkányit.214. Köhögő — B.legelő — Egykor vizenyős, most mivelés alatt álló terűlet.215. Köntös gát — B.legelő — Egykori mocsáros helyen keresztüli töltés.

7070


216. Köntös kert — B.legelő — Szőllős kert a Köntös gát mellett.217. Körizses folyás és erdő — Haláp — Vízenyős talaju kőrízs fa erdő.218. Kőrizses erdő — Nagy Csere — Ugyan olyan erdőrész.

(181b)219. Kösélyszeg — Önállópúszta — Lásd Balk.220. Kösély folyás — Kösélyszeg — Tekervényes víz folyás.221. Köszörűs laposs — Gút — Vízenyős rét.222. Közép fok — Máta — Árvizkori folyás.223. Kő udvar — Elep — Lásd Balkányit.224. Köves halom — Zám — L. Balk.225. Kúnpál kertje v. kis köves laposs — Ohat — Vízenyős rétek köztti elmelkedett terűlet.226. Kún pál halma — Ondód — L. Balk.227. Kún György laponyag — Máta — Egyes dombocska.228. Kún kápolna halom — Macs — Egyes halom229. Kútya vőlgye — Belső legelő — Hajdankori vízmedrét mútató hosszú vőlgy.

L.230. Lápos rét — Nagy Csere — Egy kor nagy Mocsár.231. Láró hegy — Gút — Homok dom láncz.232. Látó hegy — Fancsika — Lásd Balkányit.233. Látóképi Csapszék — Fancsika — Lásd Balkányit.234. Libatelek és laposs — Zám — Nagyterűletű vízenyős legelő.235. Lovászok zúgja — Belső legelő — A Szepesi pusztába beszegellő most mivelés alatti terűlet.236. Lúdas Csapszék — Bánk — Vendégfogadó a Diószegi Útban.237. Lúdas fenék ’s laposs — Mátán — Lásd Balkányit.238. Lúka háza — Nagy csere — Erdő közti tisztás.

M.239. Macskatelek — Máta — Legelő rész.240. Macs — Máta — Önálló púszta. Lásd Balk.

(182a)241. Macsí folyó — Belső legelő — H.Böszörmény felől bejövő egykori vizfolyás és rét, a város kaszállója.243. Macsí pálné tisztája — Nagy erdő — Erdő közti tisztás.243. Malomgát folyás — Bánk — Egykor vízfolyás, most rét.244. Malomzug — Zám — Lásd Balkányit.245. Máta — Zám — önálló puszta. Lásd Balkányit.246. Máta laposs — Máta — Hirtelen elöntetní szokott terület.247. Matyó fenék — Máta — Egykor nagy mocsár keresztül megy rajta, a debreczeniek által Matyoldnak nevezett iványiak útja. púszta Margítára.248. Medvés folyás — Nagy Csere — Lásd Balkányit.249. Megyes laposs kis és nagy — Ohat — Vizenyős rét a kócsi határban.250. Méhes telek és laponyag — Zám — Legelőrész egy kis dombocskával.251. Méhes kert — Gút — Erdőközti kaszálló.

7171


252. Mérges ér — Zám — Határvonalt képező olykorí vízfolyás.253. Méhes hegy — Bánk — Homok domb láncz.254. Mike lapossa — Elep —Vizenyős rét.255. Mise hát — Ondód — Az ondódnak egy kis része.256. Morotva folyó — Ohat — Árvízkor hólt Tisza /Mortua/.257. Mosó hát — Ohat — Rétek közt emelkedett terület.258. Monostor — Ohat — Önálló puszta. L. Balkányit.

N.259. Nádas halom — Kösélyszeg — Lásd Balkányit.260. Nagy Csere — Kösélyszeg — Ön álló púszta.261. Nagy Sándor halma — Belső legelő — Lásd Balkányit.262. Nagy állás — Zám — Kitűnő jó legelő terület.263. Nagy pípás laponyag — Zám — Egyes halom.264. Nyarjass halom és laposs — Ohat — Lásd Balkányit.

(182b)265. Nyírő laposs — Máta — Vízenyős legelő.

Ó.266. Ohat — Máta — Önálló puszta. Lásd Balk.267. Olajűtő — Belső legelő — 32 házból álló telep. Olajütők lakják.268. Ondód — Belső legelő — Önálló púszta. Lásd Balká-269. Ördög árka — N. Erdő Blegelő — Lásd Balkányit.270. Ördög hegy — Nagy Erdő — Homok domb.271. Ördög árki fok — Zám — Lásd Balkányit.272. Ökörító — Haláp — Vízenyős rét.273. Őrhalom — Elep — Egyes halom.

P.274. Pacz — Elep — Önálló púszta.. Lásd Balk.275. Paczérí folyás — Nagy Csere — Lásd Balkányit.276. Pallag — Nagy Csere — Önálló púszta. Lásd Balká.277. Palatinus hidja — Nagy Csere — Lásd Balkányit.278. Pálinkás telek — Nagy Csere — Erdő közti tisztás.279. Papegyháza — Máta — Lásd Balkányit.280. Pápai hegy — Gút — Homokdombláncz.281. Papzug — Belső legelő — Macsi pusztába beszegellő most mívelés alatt álló terűlet.282. Pap-ér — Máta. B.legelő — Lásd Balkányit.283. Párnás telek — Nagy Csere — Erdő közti tisztás.284. Parajos telek ’s halom — Ohat — Lásd Balkányit.285. Peczenpál halma — Ohat — Lásd Balkányit.286. Pénzes gödrök — Nagy erdő — Régi gödrök.

(183a)287. Pente zúg halom és fok — Zám — Vizenyős legelő terület a Hortobágy vize kanyarulatában.

7272


288. Pentefordúlója — Zám — A pentefok tekerületénél legelő terület.289. Pércsí zug — Belső legelő — A m.pércsi határra nyúló terület.290. Perma tisztálya — Nagy Csere — Erdőközti nagy terület.291. Perzsa rét — Belső legelő — Egykor mocsáros vizállás, most legelő.292. Peselő halom és folyás — Belső legelő — A macsi folyóból a Tóczóba szakadó vizfolyás helye.293. Petes tisztája — Fancsika — Erdőközti tisztás.294. Pinczetok — Bánk — Homokdombláncz csöszlakkal.295. Pínczés rét — Ohat — Vízenyős kaszálló főld.296. Pipó hegy — Haláp — Homokdombláncz.297. Pipa gödrök — Belső legelő — A Cserép pipa anyagot ebből ássák.298. Poczos telek — Mátán — Legelő rész.299. Pokolmező — Haláp — Lásd Balkányit.300. Poltrás telek — Zám — Legelő rész.301. Pongor telek — Máta — Legelő rész.302. Porkoláb telek — Gút — Erdő közti tisztás.303. Poros hát — Máta — A’ Hortobágy partján emelkedett fekvésű Szántóföld.304. Pozsgán telek — Zám — Legelő rész.

R.305. Rácz laponyag — Máta — Egyes dombocska.306. Réczés — Nagy erdő — Sürű erdőrész.307. Rék tisztája — Gút — Lásd Balkányit.308. Répás kert — Nagy Erdő — Erdő közti tiszta.309. Rókajuka telek — Máta — Legelő rész.

(183b)S.

310. Sárállás — Nagy erdő — Olvadáskor és esös ídőben vízállás.311. Sáros ér és halom — Zám — Határvonalat képező vizfolyás partján egy egy domb.312. Sashegy — Gút — Homokdombláncz.313. Strázsa halom — Ohat — Egyes halom.314. Szálka halom és fok — Máta — Árviz járta területen egy egy halom.315. Szalóki kút — Nagy erdő — Méjjedés.316. Soma-hegy és rét — Nagy Csere — Lásd Balkányit.317. Szárcsás kis és nagy — Bánk — Egykor terjedelmes mocsár.318. Szász laponyag és fenék — Máta — Egyes dombocska és vizenyős legelő rész.319. Szatai folyás és domb — Nagy Csere — Lásd Balkányit.320. Szavar — Szepes — Egy kor nád termő mocsár most vivelés alatti.321. Séta kert — Szepes — Szőllős kert.322. Sexta kert — Szepes — Szőllős kert.323. Széchényí kert — Szepes — A vásárállás mellett régi nevén kos, vagy Zsidó kert.324. Szentjános hegy és rét — Nagy Csere — Homokdombláncz és vizenyős kaszálló.325. Szepes — Nagy Csere — Önálló púszta. Lásd Balk326. Szerencsi folyás — Nagy Csere — Lásd Balkányit.

7373


327. Sziki gyakor — Nagy Csere — Asámsoni határba vízenyös homokdombos önálló púszta.328. Szik gát — Belső legelő — Ezen gát melett van a’ város másik Cserépvetője.329. Szikla hegy — Gút — Homokdombláncz.330. Szilas hegy — Gút — Homok domb láncz.331. Szőke hegy — Nagy erdő — Homok domb láncz.

T.332. Tatárűlés kis és nagy — Zám — Lásd Balkányit.

(184a)333. Tartó fenék — Ohat — Tisza szakadék, árviz kor soká van benne víz.334. Talyígás gát — Belső legelő — A varga kert melett a Szoboszlaí utba a talyigások kötelesek javitani.335. Téglás kert — Belső legelő — Melette régi téglavető gödrök.336. Tégla hát — Máta — Szőllős kert legnagyobb a hortobágy partján emelkedett terűlet.337. Telek hegy — Ohat és Gút — Az ohati egyes halom, régi épűlet romaival. A’ Gúton domb láncz.338. Teke zug — Zám — A hortobágy partján legelő rész.339. Templom hegy — Belső legelő — Egyes halom épület nyomaival.340. Tengerszem — Gút — Üst alakú két kerek méjjedés.341. Tetves hegy — Belső legelő — Egyes halom.342. Tóczós kert — Belső legelő — Szőllős kert.343. Tóczó — kis és nagy — Belső legelő — Egy kor állandó vizállás vízi malommal, most kiszáradva.344. Tornyi domb — Máta — A’ hortobágy partján egy kís halmocska.345. Tököstó — Nagy Csere — Egykor nagy mocsár, most vízenyös kaszálló.346. Tökös fenék — Ohat — Mocsár.347. Töviskes telek — Zám — Legelő rész.348. Túrás kert — Zám — Szőllős kert leg kisebb.

Ú.349. Új kert — Zám — Szőllős kert.350. Ürge nyílas — Belső legelő — Az erdő alatt nyúlik el, ferdúlónként míveltetik.

Z.351. Zám — Belső legelő — Önálló púszta. Lásd Balk352. Zelemér — Belső legelő — Önálló puszta. Lásd Balk353. Zsombékos — Zám — Lásd Balkányit.354. Zúgó folyás — Nagy Csere — Egykor nagy viz folyás P.Bagos felől, most kiszáradva.

(184b)355. Vár hegy — Gút — Homokdombláncz.356. Vad hegy — Gút — Homokdombláncz.357. Várkús oldal — Nagy Csere — Erdő rész.358. Varga kert — Nagy Csere — Szőllős kert.

7474


359. Varjas laposs — Belső legelő — Vizenyös legelő.360. Vas kapú — Pacz — A H.pályi útba. két domb közti elkeskenyedés.361. Vasas rét — Nagy Csere — Egy kor mocsár most rét.362. Vasné tisztája — Nagy Csere — Erdő közti tisztás. 363. Vajda laposs és halom — Elep — L. Balkányit.364. Vedrő tisztája — Haláp — Lásd Balkányit.365. Veker — Önálló puszta — Lásd Balkányít.366. Vén telek — Ohat — Kaszálló terűlet.367. Vén ház — Bánk — Csöszlak dombtetőn, alatta Földvár.368. Vén, vagy Csemete kert — Bánk — Szőllős kert.369. Vértesi gaz. — Gút — Erdőrész.370. Veres vizű kút — Ohat — Gúlya kút, vize a válút és vedret veresre festi.371. Villongó — Zám — Határ szélbe eső legelő terűlet.372. Virág vőlgy — Gút — Erdő közti hoszú keskeny Liget.373. Vontai hegy — Gút — Homokdombláncz.374. Vőlgyes — Ohat — A’ tisza árviz idején ebböl öntötte elleginkább a Hortobágy mellékét.375. Vérvőlgy — Ondód — Lásd Balkányit Sz. Lajost.

(185a)Tóldalék

376. Barak Csapszék — Belső legelő — Lásd Balkányit.377. Csődörös Epres kert — Belső legelő — Egy kor a’ város csődörei itt teleltek.378. Kétökrű halom — Ohat — Magános domb.379. Lyúkas halom — B.Legelő — Lásd Balkányit.380. Monús halma — Ohat — Magános domb.381. Medjes halom — Ohat — Magános halom.382. Mély főldes halom — Ohat — Lásd Balkányit.383. Nagyerdő — – — Lásd Balkányit.384. Paptava — Városon — Lásd Balkányit.385. Pircs vagy pircsí rész — Ohat — Lásd Balkányit.386. Rácz gát — Belső legelő — Régí tőltés.387. Szilágy vízállás — Ohat — Vizállás és kaszálló.388. Savóskút — Ön álló púszta — Lásd Balkányit.389. Simoní gát — Város alatt — Lásd Balkányit.390. Sziget vagy szígetegyháza — Kösélyszeg — Lásd Balkányit.391. Teke szarva — Zám — Lásd Balkányit.392. Úr dombja — Pallag — Lásd Balkányit.393. Zsomb v. Zsongvőlgy — Ondód — Lásd Balkányit.Öszve szedte Debr. Aug 25én 1865.

Szentgyörgyi Elek mkt. Fö Jegyző.

(186a)

7575


HelynevekDekányesd községből, Bihar megyéből.

(186b)1ő pontra. Dekányesd kőzség Bihar megye Belényesí járásban NVárad környékén fekszik.2or A községnek egy neve van Dekányesd.3or E községnek lett-é volna hajdan más elnevezése bizonyost nem tudni némellyek álitják hogy hajdan magyar kiejtés szerint Gyékényes lett volna4er Mikor emlittetik e község legkorábban — nem tudni.5ör Honnan nepesittetett az sem tudatik6or A község neve eredetéről mit sem tudni mível semmi fele írat, vagy okmány — nincsen.7er A községi határban előforduló topographiai nevek: mező, dülő, szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros, (187a) puszta, berek, erdő, szállás, kert, árok, írtvány hát, halom, domb, hegy, hegygerincz, hegyláncz forrás, kut, patak

A község határos Topest, DrágCséke, Tasádfő, M Gyepes, és /Grujlung/ Hosszuliget községekkel.

Dekányesd község előljárói.

(188a)Helynevek

Deretske községből, Bihar: megyéből.(190a)

Helynevek! Adataí.1. Bihar megyében kebelezett Deretske M Város, Sarrétí Járásban deretskeí Szakasz.2. A Városnak ország szerte ísmert neve Deretske.3. Hajdan e Város Dereskének neveztetett; de nevét eredetíleg míről, s honnan nyerte nem tudhatni.4. A Község legkorábban 1631 Évben említetik.5. Honnan népesített, nem tudni, de már II. Rakotzi György ideje elött jóval népesítve volt, kitöl is 16 varosi Hajdúságott nyert, több közsegekkel együtt, mellyek a’ Deretskei Uradalomhoz tartoztak. —6. Hagyomány képpen írott vagy nyomtatott emlekekből a’ név eredetett, hogy névre nézve kipuhatolni nem lehet, mínthogy fentebb említett Városnak rendes levél tára nínts. —

(190b)7. A Község határát íllető topographiai nevek következök, Kapolnás vagy is Zsíros — Kis osztás, Kettős vagy is Tekeres, Botos, Nagy Radó, szantó földek fordulokban. Nagy telek, Kis telek, Nagy tílalmas, egyrésze szantó, nagyobb része kaszálló valamint Nyalakodó és, — Paripa szíget szinte szántó és kaszálló, paripa szíget: eredetíleg nevét innen nyerte II. Rakotzy Győrgy ídejeben; hogy ott a’ Deretskeí Insúrgensek kik hadí szolgállatott víseltek, legeltetthették tsak hátas parípaíkat, ezen területben körül folja a Kék Kálló víze, a hajdan ős apák által telepített Erdőtskét; mely által egy szigetett képez. — /tulajdona a Varosnak/,

7676


Határ szomszédjaí: Szováth, Földes, Szt. Kozmaí puszta, Beretyó Ujfalu, Szt Péterszeg, Tépe, Konyár, Saránd, H. Bagos.Terűlete, ezen Deretskei hatarnak dombos, sik ’s lapos,

A hataron létezik Nagy Meltosagú (191a) Hertzeg Eszterhází birtokához tartozó ugy nevezett, Morgó hajdani dézma kert, egy 9 emeletes Ostka magtárral, annak kőzelében fekszenek több gazdaságí epületjeí ’s egy Víz fenék mely tsupa Vak szik, ahol egy kor fentt említett bírtokos tőbb mennyíségü salétromot főzetett, a magos Állam részére.

Nevezetessebb épületjei Deretske M: Varossának, a Hel: hit: 6 osztálybol álló Gimnásíuma; Leány gyermekek, két osztályos Tanodája, Sárretí Jarásí magtar melyben a Katonaság,ψ részére lótáp tartatik. —Bírtokossa ezen határnak, Hertzeg Eszterhazí Pál; Curíalísták, ’s a’ közlakosok.Különös nevezetességekkel sem a határ, sem a Város bír, mínek kikutatására a helybelí íratok adatokat nem — nyujtanak. Kelt Deretsken Julius 8/1864.

Ferentzy Illés főbíró Szőke Józsefjegyző

(192a)Helynevek.

Első pontra.Megye Bihar, Járás Sárrét, Székhely N: Várad.Masodik pontra.Városnak neve Derecske s ezen név elterjesztesével ismeretes org: szerte s az Ausztriai birodalomban.Harmadik pontraVarosnak más elnevezése lett volna nyoma nints.Negyedik pontra.A község legkorában emlitetik 1631k évbenÖtödik pontraMidön IIk Rákótzy György fejedelem Bihar s több megyéket elfoglalt hadjáratában részt vett 1000 katonaságát telepitett meg kiknek 1631k évben donationalis mellett hajduságot adományozott. —Hatodik pontraA név eredetéről hogy derecske honnan eredhetett nyoma nints.Hetedik pontraA község határában előforduló, fö topographiai nevek.Keletröl: Kis Osztás, Zsiros vagy is bájolnás, Délkeletröl Kis és nagytelek, nyugotról nagymezö vagy nagy Rádó, Eszak nyugotról Botos és Kettös fordulók

(192b)Délröl és délnyugotról Nagytilalmas– „ – paripa sziget. —a Kisosztás Zsiros és Kápolnás fordulóban meg emlitést érdemlő több felemelkedett dombok vagynak., melyeket a vének állítása szerént a Hazát duló Törökök hordottak

7777


öszve táborhelyeik fö pontyául, ’s ezek Kápolnás, Akasztó Zsíross halmoknak neveztettnek, ezek között mint vizfenekek, Lepó lapos, Iklódi lapos, fekete szék és Csorvási szék, mind kettő gyógy erövel birók, és nádasszék talaltatnak; dülök elnevezése — Kántor tó dülö, Kapolnás és Zsiros dülö. — Akasztó halom dülö. —b/ Kis és nagytelek Kálló menten nevezetes rétje Horgas lapossa itt találtatik a Köhalom domb, melyett az öregek régi Török várnak tartották, Kis és Nagytelek dülövel. —c/ Nagy Radó máskep nagymezei forduló itt találtatik az /a/ betü alatt megemlitettekhez több hasonló halmok, melyek amazokkal egylántczolatban lenni látszannak, Nagy Rádó és Sámson, Kerekes és Pergelő halom; — Imandi lapos, nádas kut völgy, belső kis és sóós kut, Reszeg völgye, Cse lapos Pergelő hátvölgye, kaszálók és réteik dülei. —Nagy Radó és Botos dülö. —

(193a)d./ Botos fordulóban, Kerekes és Sámson halom, Megyes szék, Kis András Sóós lapos dülövel Botos Bakhalma halmokkal.e./ Kettős vagy tekeres forulóban Kotsi lapos muslitzás lapos Zsákai Nagy András lapos, Nagy tavak, Kigyós és tekeres folyam egymással öszve kötve: dülök Nagy András, Muslitzás, Zsákai és Kotsi lapos dülö. —f./ Nagy tilalmas két kaszálló nagyobb része, kevesebb szánto, az ugy nevezett Palotza jukas halommal; dülök Inke szék, Sóós lapos Mikó domb, Nyalakodó dábó, jukas halom Palotza halom, Darabos dábó Orbánkut dülö Karakás lapos Molnár lapos Oláh Mihály dülö, Löríntz Karakás Orbán kut Molnár István, Tizenhárom nyílas völgye, Darabos Dábó lapossa, Nagy György lapossa.g. Végre paripa szigetben Kék kálló folyó vize, Gebés, Kotsordra, székestó, szalonnas laposokkal ennek egy része szántó nagyobb része kaszálló dülei Mikó domb, Székestó dülö és Kálló zug; mintegy 40 hold terüle(193b)tü mesterségessen ültetett Erdötskével melyet a Kálló vize foly körül, s egy kis szigetet képez.h./ Eszak nyugoti oldalon vagyon Herczeg Eszterházy Pál Morgó s Nagyszék nevezetü tanyája.i./ Váross bir 1684 ház számmal; nevezetessebb utzai, Kövitses ország ut, piatzi org: ut régi Debretzenyi utcza csapszék ucza. Nagy András köz, Egyház utza, Szöllös kert utza, Kis és Nagy kut utza, Városkert utza, Kisuj Utza, csendör Utza Városkert Utza, Kert Utza. —k. Városkertkörül, fekvő veteményes kertek.

Szik kert, Tégláskert Nagy-dinyés Kert, Kis dinnyés Kert hoszuhati Kert Megyeskert, szakarina Kert, Sátorkert Török sziget, Bőgőkert Majtérkert,

l./ Községnek vagyon két darab szölleje egyik mint 150 hódas Nagy szöllös kert másik az ugynevezett hosszalkert mely mint egy 50 holdas. —

(194a)m./ Határos Deretskével, Tépe, Konyar, Bagos B. Sáránd, Kötelesi puszta, Szováth, Tetéttlen, Szentkozma, Földes, Szt: Miklósi puszta, és B. Ujfalu községek. —n./ Egész határterjedelmének öszves topographiája /vagy helyrajzi száma/ 14824. —

Kelt Derecskén December, 2/864

Ferentzy Illés főbíró Szőke József mk

7878


jegyző

(196a)Helynevek

Diószeg községből, Bihar megyéből.

(197a)Az elsö lapon elöirott pontokra felelet.

1. pontra.Diószeg község Bihar megye, Érmellék járáshoz tartozik. Ezen politicai felosztáson kivül a’ vidék ”Érmellék„ név alatt ismeretes — a’ Szatmar megyebeli Pér köségtöl keletfelül délfelé nyúló terület a’ kraszna megyeí ”Kraszna„ vízéböl eredö ”Ér„ /:társulatilag a’ tó lapaly, vízenyös helyek lecsapolásával huzott Ércsatorna:/ folyamtól nyerte elnevezését, és ez tart Bihar megyében kebelezett Pocsaly községig, hol a’ Berettyó folyóba ömlik.2. pontra.A község Mezö város. Diószeg neve él, és ezen neve ország szerte ismeretes, rendszerint ujjabb idöben Ér- vagy Bihar Dioszegnek íratik, leginkább hivatalos, és póstai közlekedéseknél az indokbol, mivel Posony megyében is van egy Diószeg nevű község, melly azonos név mellett a’ küldemények ide, s tova tévelyegnek.

(197b)3. pontra.A község ember emlékezet ólta mindég „Diószeg”nek neveztetík, nemelykor irásokban — Diószegh név alatt fordúl elö.Egyébbiránt hagyomány szerint 4ik Béla király idejében a’ községhez közel délkelet felül eső, most Szőllő hegyet képező hegység rengeteg erdő vólt az úgy nevezett Bihar megyei Rézaljaig, melly idöszakban a’ községéhez mintegy 1/4 mértfőldnyire észak felöl volt ”Egyed„ nevű helység a’ tatárok vad csoportjai által szét dúlatván, menekült lakossai egy a’ mondott Erdő, most szöllö hegy alján vólt dio fás Oarba, melly vízzel, nadlással körül vétetett, huzodtak meg, és ezen Dió fás helyröl Diós Zúgnak elnevezték, honnat idövel a taj név könyebb kiejtéséböl Diós szeg, rövidülve Diószeg névre átalakúlt.4. pontra.Ezenpontrai határózott feleletre adatunk nincsen, a’ hagyomány ’s nép Cronica nyomán kövekezöket elöterjeszthetvén.

Diószeg városa mikor lett, nem tudhatni, azon legelsö utzája vólt keleti részén ”Kandía„ az ottan lakott, Candialis csekíní barátoktól igy neveztetvén; ezen baratok felöl nyom nemlétezet egyébb (198a) Egyébb iránt a’ NVáradi béke utanni adatok szerint Isabella királynő megunván Martinnúzi György cselszövényeit, az ország koronáját az ifiu Zsigmond Jánossal Ferdinánd Császárnak átadni magát határozta. Ez idöben Diószeg földes ura Gróf Salm Miklos — vólt Ferdinánd császár hü embere. E közben Martínuzí a váradi püspök Isbella királynő kedvenc embereivel politicai cselleít tovább is szövén — a’ Magyar Korona a Diószeg kelet felöli rétes, lapályos vizenyös részén feküdt kis földvárban 3 hónapig rejtegettetett, míg aztán

7979


Gróf Salm Míklós, Nádasdy Míklós, és Martínuzí Dioszegen tartott értekezlet után a’ Váradi béke létesülvén — a’ koróna Ferdinánd Császárnak átadatott. —

5 pontra.A község első népesedését vette tatár Járáskor mint 3 pontra feleletben.6 pont megoldatik a’ 3rai felelettel

(198b)7ik pontra. Dülök nevezése

a/ ”Nyúzó völgy„ szomszéd Álmosd községfölul északnak neveztetík onnan, mert Ferdinand Császár ídejében Gróf Castaldó, az által vezényelt Zsoldos katonaí Diószeg és Almosd között láp mellett letelepedvén, a’ Diószegiek reájuk ütöttek, és lovastól fegyverestől a’ lápnak szorítván, részint a’ lápba fuladtak, részint majd egy lábig lekonczoltak, ezen fegyver ténytöl a’ hely ”nyuzó völgynek„ neveztetik. Szántó föld most.b/ Szóllóka” jó legelö, sík tér, fekszik a’ város, és szőllő hegy közt dél keletnek, nevét onnan vette, hogy eres, völgyes domborulatos hely lévén, tehát a’ járó kelő szekerek helyel helyel a posványokba fenakadván, a’ szekeresek iga vonóikat nógatni szokták, magyar szekeres szokása szerínt, egyik a’ másikára kiáltuván ”Szólj neki„ és így ezen ”Szolj„ szórúl szóllóka nevet nyert. —

(199a)c./ ”Tatárjáró„ itt a’ portyázó tatár hordát Diószegi nép — posványos helyen

megsemmísítette, kelet felé fekszík a’ várostól, most jo szántó, kaszállód/ ”Vár sziget. nevezetes onnan, mert még most ís mintegy fél órányi járásra kelet felől megvannak egy vár romjai lapály helyen. E várt hagyomány szerint az Erdély történelmében szereplő Zólyomi Dávid Csóta, és a’ Székely hídi hírneves várnak elö várassa vólt, mikor, ’s ki által építtetett, nemtudni, most jó kaszálló.e./ ”Malomsziget„ ezelőtt vízi malom vólt az Érfolyón /Lásd 1. pont/ — földes Uraság tulajdona, elhanyalott, most legelö.f./ ”Barátok vőlgye„ Pocsaly felé délnek fekszík, Egyed községnek a’ tatárok által lett elpusztulásákor a’ községnek szöllő hegy vólt, e’ között az Egyedenlakott Veres Barátok szöllö birtoka lévén, nev innen eredt, most kaszálló.

(199b)g./ ”Pinczés völgy„ keskeny völgy keletröl ott vólt Egyed községnek pinczesora,

elpusztult hely, most részint Erdő, részint szántóh./ Vásárfája dülö most irtvány, ezelött nagy erdö vólt, 1782 évben a Sáska összetépte — északra fekszík, most szántó hely jó.

kúták0

aa ’Méh kerí’, név alatt láp álló víz, tó, ez vólt azon gát, és sancz erődítmény, melly a’ legelön észak felül vont árok által huzatott az ellenség rohamaí gátlásaúl, míkor, nem tudni, nevét mitöl vette, nincs adat, hagyomány szerint mély kör árok vonaltól, mé kerínek rövídítve.

8080


Utcákaaa. Nagy Utca. a város bel terét ketté metzö útca Debrecen felé vonuló posta állam út.bb. ”Velencze„ Délről Jankafalva felé fekszík, to nádás vizekkel körül vett sziget alaku tér, ettöl neveztett.

(200a)cc. ”Köleses„ Útca a beltelkeken termesztett jó kölesesért neveztetett el.dd ”Viz„ utca aljas helyt fekszík délnek a Köleses utca szomszédjában, és mível tavaszi föld árkor majd a’ házakig terjedett az ár, víz utcának neveztetett el,ee ”Tószer„ útca ezelött tó vízzel körül vett dombos hely nyugotról, ff . Horváth Utca, nyugotra, 1766 évben Horváth János Uradalmi tiszt telepítvénye.hh. ”Egyed„ Útca„ Nyugátról — a’ 3. pontra utalólag az Egyed községi menekültek egyrésze a’ tatár dulás után, oda települvén. —ii ”Halom Utca, Északra, közepén vólt egy természetes halom, honnan az egész város környékét belátni lehetett, régente e’ halom dombban az utcai lakok búza vermeí vóltak most a halom lehordva van, az utca és udvarok tömetésére.

(200b)kk. ”Csillag Utca„ közönségesen Csillag városnak hivatik arról, mert Csillag Ádám Uradalmi felügyelő benépesítette 1775 évbe. kelet felül fekszík.ll. ”Csür Utca„ Diószegnek néhai földes Ura Grof Sternberg Ádamnak az utca egyík helyén kelet felül Majórja, ’s Csürje volt.mm. ”Oláh falu„ útca az ottan, mikor nincs adat, települt — egészen elkülönözötten lakó Oláh népességtöl neveztetik. Kellet felül.nn. ”Kándiá Utca„ keletfelűl, leg elsöbben alakúlt útcája a’ városnak az ott lakott fratres Candialis csekíní barátoktól.

Szöllö”Nagy hegy„ terminología úgy neveztetík, mert leg magassabb a’ szöllö hegyek közzül, legtöbb szöllö …24 foglalja magába keletröl legjobb szöllö termö hegy

(201a)2. ”Kis hegy, emennek tövében keletröl kis hegy alakjáról úgy neveztetík, jó szöllöt terem.3. ”Csontos„ keletnek, Csontos nevű családé vólt jó bórt terem.4. ”Buczkó, lejtős dombos szöllö rész, ezért a’ járó kellők könyen eshető bukkásaért így neveztetík, gyengébb bor termö.5. ”Padalja„ ott egy píncze sor vólt, és van, a’ szöllö hegy óldalábe beasva, déltöl, és azért neveztetík így, mínthogy a’ pinczék mintegy pad alá bevajva vannak.

ErdöA. ”Zóldogos„ ezelőtt sok Zóldog fa vólt benne, de kíveszett, most tölgy, cser, és gyertyan fás, Gróf Zichy Ferenc tulajdona a’ szomszédos Hegy Köz SzentImrei és Kólyi határral érintkezik keletrol fekszík a Diószegi hegyek alatt. …25 200 hóld

(201b)

24 Ezen a helyen két szó olvashatatlan.25 Ezen a helyen egy szó olvashatatlan.

8181


B Egyedi Erdö, északfelöl van az elöbbiek szerínt elpusztult Egyed községé vólt, most Grof Zichy Ferencz tulajdona, nagy gondal ápoltatik, …26 800 hóld

Függelék”Egyed puszta, Diószegtöl Nagy Léta község felöl — északnak Gróf Zichy Ferencz Majórja. Gazdasági épületeí Dombon, a régi Egyed közsegtöl neveztetik, nem mesze ettöl

Úri Egyedi malom, 2. köre fentirt uraságé — a’ Nyúzó — Álmósdí völgyekben szívargó sok víz erektöl dagadó természetböl alakúl, és technícáilag rendezett tó víz csapólasából kap vízet

Gróf Zichy Ferencz bírtókaDiószeg Maj 2. 864.

körjegyzö föbiró Kis István

(205a)Helynevek

Dobrest Községböl Bihar megyéböl.

A’ megye székhellye: Nagyvárad, a’ járás székhellye: Belényes, a’ járás szakasz székhellye: Magyar Cséke, —

A’ Helység neve Dobrest mely románul is szinte Dobrestnek neveztetik. — a’ helységnek rendes utczái nem lévén azoknak nevök sints — a’ határ beli térségek nevei Bobu sászká — Dimbu luj belistye — virvu árzenyi — Szuples lá Káminyicza — és Ritu de zsosz, mely hely nevek magyar beszédben is ugy neveztetnek.

Magának a’ helységnek más mellék elnevezése Kodru /: nagy erdö :/ menyíben rengeteg erdöségek közt fekszik.

A mostani nemzedék a’ helység mikor lett elnevezéséröl mit sem tud.A népesítés honnat származott nem tudatik, azok azomban mind g. n.

e. román ajkuakDobrest helység fekszik egészben hegyeken oldalokon erdöségek közt,

utczáí nincsenek (205b) menyiben nagy kiterjedelemben szét szorva fekszik, határa hegyes oldalos, bokros, erdös vad vidék, meg emlithetö folyó vize nints — határos Lunkászprie — Szitány — Nán hegyesel — és Felső Topa Községek határaival.

Kelt Nánhegyeselen 16/4. 864.Guricza mihályJegyző

(207a)Dombrovány.

1re Bihar megye, NVáradi Kerület, Belényesi Járás —2ra A Kőzség neve Dombrovány — ország szerte ugy ösmertetik

26 Ezen a helyen egy szó olvashatatlan (azonos a 2. lábjegyzet szavával).

8282


3ra Mindetig ezen kőzség Dombrovány név alatt neveztetik4re ~~~~5re Tráján császár által népesitetett27

6ra Semmit — mert regi iromanyok nintsenek7re Határos a kőzség — Brosty — Also Valenyagrá Rieny Szudrits Bragyet, és Also Pojény kőzségekkel, ezen községben a földek, ’s egyébb fekvések igy neveztetnek, u,m, Rit, Szuveronyászka, Czarina de Szusz, Czarina de Zsosz, Galinyászka Ritu Joimestyilor, Szirbászka Butune, Beluszig Roviná, Irvás, Ograda, Csabatsio Ariur moistye, Gura Voi, Vále lungá, Curaturu Osurtog, Irvasel Rituluj Herdello a Kőzségen keresztűl foly egy patak, mellynek neve Kreászá — nyárbn a nagy szarazság miatt ki szárad. —

(209a)Helynevek

Dragonyesd községből, Bihar megyéből.

(210a)l, Bihar megye, Belényesi járás, Székhely Belényes, — neveztetik Belényesi vidéknek is.2, Dragonyesd név alatt ösmeretes.3. a’ községnek más elnevezése nem tudatik.4, Nem tudatik.5. Nem tudatik6. a’ név eredetéről mitsem lehet tudni.7. E község határában előforduló dűlők nevei, u. m, Lá pod, tcárina cátrá apá, tzárina catrá Negra, tzárina rosie /:veres mező:/ Ritu Hestiloru, Kuratura, Lunka, Dimburile cu imás, fontana la gitás, Ritu celu mare /:nagy rét:/ Ograda Seceriste cu Vitieleriste, Zevoje, — folyo, Sebes név alatt, a’ havasról szakadt, Tatár falván Körözs folyoba.

(211a)Helynevek

Dragotyán községből, Bihar megyéből.

(211b)Dragotyán falu 712 lelket számlálo község, 4 dombon fekszik közepén egy keskeny völgy; folyo vize nincsen, kutaiban is csak esös idöben létezik viz, marháikat 1/2 ora távolságra Remete mellettelfólyó patakra hajtják sőt fagyás vagy nagy szározságban hordokban hordot viz által tápláltatnak oda haza is; a’ határ ki terjedése 1652 hold, melyből 258 hold uradalmi erdö — gyümölcsel bövölkedik, lapályosabb helyeí esös ídöben vizesek és tavasak, kőzép évi járlatban széna e’ községben meglehetös terem a’ község eredete irományok híányában tísztán nem tudhato — a’ község két vallás felekezetü u:m: GCath: és g:n:e: a g:n’e temploma van a GCat.níncsen. — (212a) az egész határ elosztatik 6 dülöre u:m: Grimis, Pojána Todoroj Bojkán, Markusáska, Vernye és Patkús dülökre de ezen dülök nevezeteségekkel nem bírnak. —

27 E mondatot utólag írta be egy másik kéz.

8383


Kelt Dragatyánban Apri 17e 1864

Orbán LajosJegyzö

(213a)Helynevek

DrágCséke községből, Bihar megyéből.

Belényesi járás magyarCsékei szakasz és vídék, a lakosság öszve véve oláság, e községnek más elnevezése nem volt — Drág magyarul annyit tesz „Kedves” e község míntegy 180 éve huzatott ösze, lakossai az erdökön szét szorva laktak ’s pásztoroskodtak, DrCséke domb oldalban fekszik, határos Butsum, Topest, Dékanyest, Sztrákos, Bukurvány, és Kotyiklet községekkel — Egy fordulója van Bojelestyú, magyarul Buja föld, második hely Gyihorestyú magyarul ürgés, harmadik hely Intreszku jelentéktelen névü forduló — Erdeje Bogye nevezetű magyarul gubats — Kulme magyarul (213b) hegyes — folyo vize esö viz folyam Vale szatuluj község medre nevezetü — Egy forássa van Vale csel re magyarul rosz forrás, ezen viz ásványos ’s kelemetlen ize miatt neveztetett el rosz forrásnak —

A község Z forma három utzából áll. A vale csel re nevezetü völgyben van egy kö bánya kire még mesében sem emlékszik a lakosság, még most ís találtatnak ott négy szegü kifaragott negy táblájú kövek nagyobb menyíségben, továbbá van egy völgy Vale Bogyí — a Bogye völgye, és egy Vale Turtsilor a török völgye, ezen völgy arrol is emlékezetes, hogy a nép azt regélli midön a magyarok leg elöször e vidékre jöttek az oláság e völgyben menekedett, ’s midön az elsö (214a) magyar embert meglátták börbe öltözködve, egy oláh nadrágát mi ju gyapjuból volt készitve hirtelen levetette, és bizotmányí tag képpen a magyarhoz közeledve, neki ajándékozta e szavakkal „Na dráge” ne kedves — és igy közöttök minden viszály meg szünt.

E község egyébb jelentőséggel nem bír.DrCséke 1864 Aprilis 14én

Koszta Jozefás föbiró Betye Jánye k × vkör jegyzö által esküdt Kozma Szima k × v„ Topa Jun k × v

(215a)Helynevek

Dsoszán Forro községből, Bihar megyéből.Ezen kőzség tartozik a NVáradi kerulethez a Belenyesi járási föszolgabirosághoz és B.Ujlakí körí jegyzöséghez — lakossága mind Gör. nem egyes. vallásu, lelkek száma az 1400 körül vagyon.Ezen kőzség tőbb dombokon szélyelszórva épűlt ’s azért a népkőzőtt kűlőnbőző elnevezései vagynak, nevezetesen „Plastyín” „Dsoszán” „Forro ”Fuska” „Kerpenyét” de hivatalosan mindég csak mint Dsoszánforro fordul elő.

Temploma ezelőtt 176 évvel épűlt fábol (215b) már most, oly siralmas álapotban van hogy annak ujboli épitése terveztetett és miután a kőzség oly tetemes kiadást meg

8484


nem bír a kölcsön kőtelezvényeik eladhatásáért felsőbb helyre a folyamodás benyujtatott ’s ennek megnyerésevel a községhez illö templom fog épittetní.Nevezetességei níncsenek, valamint hogy a község mikor és honnan telepítetett kinem puhatolhato.Ezen község határos B. Ujlak Preszáka, Robogány, Sz. Szaldobágy B. Őrvényes és Borz kozsegekkel

(216a)Kelt BUjlakon Junius l6. 1864.


(217a)Dsoszány Gurbesd

1ör Dsoszány Gurbesd nevü helység mín Bihar megyében kebelezett tartozik a Nagy Váradi kerülethez és a Belényes járásbéli Föszolgabírósághoz, ezen helység Belényesi vidék elnevezéssel bír.2or Ezen község mondenkor az elsö pont alatt kitett névvel élt, és él jelenleg is, erröl isméretes ország szerte, nem levén más el nevezése: lakja tiszta Román ajku népség.3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lett volna, nem tudatik mint hogy az sehonan se vehetö ki.4er Ezen Dsoszány Gurbesd községe, eredetétöl említetik, s emlitésének mas határozott kora nem tudatik5or Ezen községnek honan lett népesítését nem tudhatni minthogy arról szóló adatok nem léteznek6or Ezen község név eredetéről mitsem tudhatni mást mintsem a 3ik pont alatt elő adva van7er Ezen község határos keletröl Meziád nyugotról B.Valány délről Remete és éjszakfelöl Kebesd községekkel. fekszik részint sik helyen részint pedig kissebbszerü dombok közt. — Silány és kis parczellákra osztott földjei Bezsenyeszku, Tyirileszku Buzdugán, Matyies Zevoj Rokonyí Goilányeszku és Gyálu Pleszi nevezetü dűlökben fekszenek. Ezen községet Kebesdről folyópatak keté szakitja. — A helységen felül igen nagy távolságnyíra a Belényes Püspök Méltóságos Uradalom birtokához tartozó nagy bükkös erdös havason, Muncsi és Piátra kálului nevezű legelök léteznek, hol a község nyáron átt jószógát legelteti.Kelt Dsoszány Gurbesden junius 27. 864

Millián Simon mkKebesdi Köri Jegyzö

(219a)Helynevek

Dubricson községből, Bihar megyéből.

1. NVáradi járás, élesdi, vagy 4ik szakasz, a’ körözs vőlgyben.

8585


2. Románul Dubrisonesti3. 4. 5. 6. Nints tudomás rólla.7. Apró vízi malmai a’ falu szélén levő /: télben:/ meleg források miatt, follytonosan őrölhet, vize be nem fagy, ezen patakban a’ falun alól Kakuts felé fojásában sok apró rák, és kevés písztráng kapható.

A’ falu határa kővetkező 3. dűlőből áll u:m: Falu dűlö — Czária és Valesáare. — Jobbára az egész határ dombbol ’s hegyből áll.

Erdeje 1400. holdbol állo, csak nem régiben nővésnek indult szép fiatal jobbára cser erdő.

(221a)Helynevek

Dubricson kőzségből — Bihar megyéből

az 1ső pontra.Létezik a’ N.Váradi járásban — az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.

a’ 2k pontra.Két néven neveztetík u:m: magyarul a’ fenti néven — oláhul pedíg Dubricsonyesd, és így valodí magyar elnevezéstől ígen kevéssel tér el.

a’ 3k pontra.Nem tudatik.


az 5k pontra.E’ helységet egészében oláhok lakják még pedíg bízonytalan ídő olta.

a’ 6k pontra.a’ név eredetéről sem kőztudomásbol — sem hagyománybol avagy egyebekből mi se tudhato.

a’ 7k pontra.E’ kőzség határát 3. dűlő képezí u:m: az 1ő Faludűlő a’ belső telkekből ál, a’ 2k dűlő

Czarína szánto és kaszállo főld — a’ 3k dűlő Valesa áre, hegyből-dombol és vőlgyekből állo hely — melynek also része hitvány szánto földek — az emelkedettebb része nagy kiterjedésű tuske ’s bokros kőzlegelő — a’ hegy tetőt pedig fiatal cser ’s bik fákbol állo erdő képezi, — van egy patakja elnevezés nélkűl, mely Gálosháza helység határán egy oldalbol kitőrő forrás utján keletkezik, ’s utjában több források által szaporodva Magyar Kakucs helység határára folyik, télí ídőszakban enyhős vol tánánál fogva a’ szigoru hideggel is megmérkőzzik, mi által (221b) a’ rajta lévő malmocskákoni őrőlhetést ílletőleg nagy előnyel bír. E’ község határának terílete fekszik Gálosháza Krajnikfalva — Magyar Kakucs — Olá Kakucs — Rév — Birtíny helységek határai, és az ugy nevezett Tízfalu határa között.

(223a)[Dusesty]

Dusesty község Bihar megyében Belényesi járásban. lakossága román, földje hideg természetü a IIík és IIIík osztályba sorozhatók, dülöinek elnevezése

1ör Riul Irimie

8686


2or Gyálu Bili 3or Horesti 4er Opreszku 5or Zálogu 6or Dimbu Lukoje 7er Bradu 8or Vale máre 9er Kontyinity10er Kornyesu11er Vretyitselu12er Grinduri13or Sztául14er Plopisu15or Grujeczu16or Dimbu bettyelor17er Kulme cserára18or Koszta Dimitrie19er Vale Dimitrie20or Teuri határos északról Cseszorával Keletröl K. Terpestel

délről Szombatsággal nyúgotról Farkas Patakával. —M Cséke 3/4 864Biró Lajosjegyzö

(224a)Helynevek

Eskűllő kőzség Bihar megyéből

1ör Eskűllő kőzség fekszik Bihar megye Váradi járásában az ugy nevezett sebess Körős vőlgyin Elesdi szolgabiroi szakaszban — tartozik az ugynevezett Őtfalu határba — mely őt falu határ áll Pestere Esküllő Űrgeteg, Kalota és Keszteg kőzségekből. —2or Ezen kőzségnek két neve van a Magyar néve Eskűllő, a Román neve Astyillo. —3or Tudomás szerént más neven ezen község nem neveztetett. —4er A ’ kőzség multjárol semmit tudni nem lehet.5ör Felvilágositás nem kaphato. —6or Az Eskűllő név az eskű magyar szotol származtathato, még pedig a helyiséghez mérten, azon okbol mert a kőzség kőzelébe delre eső kelet dél és napnyugotnak vonulo mészköves hegytetején áll mai napon is egy nagyszerű kő kereszt, mit hihetőleg vagy Telegdi István, mint a fent le írt hegyvonal napnyugoti csutsán a Pesterei határba létezett vár tulajdonosa, vagy miután régebb időkben ezen vidék Erdélyi fejedelemség alá tartozott, az Erdélyi fejedelmek allittattak fel, az Erdély hont annyiszor zaklatott háboruk alkalmával a kereszttel által elleni téren gyűjtvén seregeiket az őszve gyűlés és eskű tétel idejeig várakozo harczosok nevezvén el azon helyet esküvésig űlő rőviditve Eskűűlő hellynek melyből származtatott később a falu Eskűllő neve. — hogy bár adatok nincsenek a fent jegyzettekre az Esküllő nevet más honnét származtatni nem lehet

8787


tanusítja azon kőrűlmény is hogy a kőzség Román Astyilo nevének semmi jelentése nincs. —

(224b)7er A kűlső dűlök a faludűlő a falu szélén terjedő fekete szántó főld. — Ritu de gyál

fekete szánto főld. Ritu de mesztecseny részint agyágos szánto főld, részint nyirfa bokros legelő. Présésty részint szánto és kaszállo részint cserjés bokros legelö — Dombráva luj Burkus szánto és kaszálo fekete főld a kő szikla alatt. Irtás de gyál fekete szánto föld. Czarina de subkaszte a falu nap nyugotti oldalán a kősziklás hegy alján fekszik fekete szánto főld. ezen kősziklábol őmlik egy forrás melyből kijövö viz a Kesztegi határig hat kissebbszerü malmot hajt —

Esküllőn Majus 20án 1864.

Mártonffy Sándor mkJegyző

(226a)Statistikai adatok

Esztár község mikori keletkezéséről, neve honnan származásáról, határbani földek elnevezéséről ’s regibb eseményekről

1.Bihar Megye Sárréte járásába kebelezett Esztár község neve a’ monda

szerint onnan eredt, hogy a’ 16k században Botskai és Bethlen idejében a’ most is fennálló domb — melly akkori időben vízzel ’s nádtermő réttel körül véve föld vár vólt, ’s közel hozzá egy kápolna állott, később pedig egy magtár építtetett közelébe ugyan ott, hol most a’ reform. templom áll. Egykor Bethlen Gábor ott menvén el a’ körülte lévőktől kérdezvén, hogy azon kitűnő épűlet — ertvén a’ magtárt — mitsoda, erre a’ felelet az vólt „Ez tár /:az az magtár:/. Bizonyos Szűts nevűtől tudakozván, hogy akadnának e’ kik ezen videket megtelepítenék, ez igennel felelvén, több családokat hozott egy ’s más helyről, ’s igy a’ letelepültek által Ez-tárnak, később Esztár szókiejtéssel neveztetett el.

2.Más név alatt soha elő nem fordult

3.Semmi

4.Miután a község háza mindenféle irományaival együtt tűz által

megemesztetett, az 1ő pontban elősoroltaknál semi sem világosulhatik.5or

Az 1ő pont szerint6.

A’ fentirtakon kivűl semmi egyéb7.

8888


A’ határbani: részint főldesúri részint köz lakossági főldek elnevezése következő

a) Belső telek — ház és kertb) Csótos dűloc) Kertallyai dülőd) Lucernás dülő

(226b)é) Hólt Kálló dülőf) Nagy széki dülőg) Bajontai dülőh) Mogyorós dülői) Kálló dülők) Otska gát dülől) Lator rét dülőm) Körtélyes dülőn) Madaras tó ésKeverhátiUrasági Majorok vannak: T. Szúnyogh Albert Hodosi Miklós Uraknak, és özv. Radványi Istvánné s Vér Amalia Asszonyságoknak, mellyek mind a’ tulajdonosok neveiről neveztetnek.

Halom: Nagy Korhán, Borza, Jukas.Domb: Pető-halma, Rébék halma.Folyó: Berettyó, Nagy Kálló

Ér: Hólt Kálló, és Határ ér. Erdő Kortvélyes. Csere: Mogyorós.

Ezen fentebb elősorolt elnevezések honnan eredtek s mint keletkeztek, arról a’ legidősb lakósok sem tudnak felvilágosítást adni.

Kelt Esztárban Jun 1 en 864.

főbiró Papp András mkCsuka Endre mk Eskütt Kamuti SandorJegyző által

(228a)Élesd m: várossa Státísticai leirása.

1. Élesd m: várossa, Bihar Megyének váradi járásában, ugy nevezett Sebes Körös vőlgyén, ennek köztpontján fekszík Várad Kolosvári közlekedési kövecses ’s meg lehetős töltéssel gondvíselt Nagy Ország ut mellett, — melly e Mezö város közepét szeli át, —: valamint határának déli részét szomszéd Erdély-Országa havas hegyeiből eredő ’s e Bíhar Megye déli oldalát át futo sebes rohamu Körös vize metszi át,: mely gyakori rendkivüli áradásaival a’ határ főldeibe többször kárakat szokott okozni: ugy

8989


hogy e M:város másfél század előtti telepítvényét is, minthogy a’ határ déli oldalán jelenlegi medrén tuli fekvésébe a’ hol korábban azon belől Eskűllő és Pestere délí szomszédos, ’s partosabb helyen létező falvak határ szélíbe folyt: rendkivülli áradásával 6-700 öl formán éjszakra jelenlegi ujjabb medrét válosztva anyíra el öntötte, hogy az egész várost a szöllö hegyek alá éjszakra át kellett telepiteni, ’s most az elöbbi telepitvény romjai alig ősmerhetök: Ezen régibb fekvésű helyen létezett templom harangjai közül egy mai időben is az ujjabban épült ’s át változtatott kőzségben fel állított helvét hitvallásu felekezet templom tornyába mint leg kissebb harang használtatik: melyen évszám ugyan nintsen csupán e’ szavak olvashatok: In te domine sperávi: azomban a’ harang alakja valoszinüvé teszi: miként az elpusztult régi templom elöbb R:Cath: hitüeké volt, ’s még az idöben készittethetett. e’ M:város szomszédjai keletről: Tinod, délröl Esküllö és Pestere, nyugotrol Keszteg Al: és Felső Lugos, éjszakrol Pestes kőzségek határai. — e’ M:város mult ’s közelebbi századokban e’ sebes Körös völgy keleti felsöbb oldalán létező 16 községből állott, előbb a Pestesi határba esö ugy nevezett réz hegylánczolatt kőszirtes magaslatán épitett, ’s a 14 ik századtul 17ik század végéíg virágzatt Sollyomköi várhoz szolgálo községekböl állo, ’s e’ várol Solyom köinek nevezett Uradalom fö helyiségét kepezte: mely Uradalom 17 ik század végén ’s 18ik század elején szomszéd Erdély Országában ma is nagyobb tekintélyű birtokok tulajdonossa Gr: Banfy családbul Gf: Bánfy Dienes bírta kitöl a 18 ik század elején Pozsonyban az időben fel állított N: Méltoságu M: Kir: Udv: Kamara bírtokába esett csere utján,: a honnatt 1780, i k évben Kir: adomány utján N: Méltoságu Gf: Batthyáni György Josef Ur tulajdonos bírtokába jővén, ennek két fia Josef és Vincze urak (228b) kőzőtt 1813,ik évben osztály utján két részre válosztatott, ’s utodjai által bíratva ma is: Élesd, Brátkai, vagy Solyomköi nevezeteket, ugy Al: Lugos Révi uradalmak kűlőmböztetö el nevezést használo uradalmakra szakadt: e’ város az előbbi iratt Uradalom fő helye maradt továbra is, mely mind korábbi kamarai uri kormányzat, mind a mostani tulajdonos birtokos Ur alatt központul és székhelyül használtatott, a’ mi ért ítten léteznek főldes Uri kastély, ugy a’ tisztelt kamara által 18, ik század elején épitett kö kerítésbe foglalt eleinte Erdély és Magyar Ország kőzőtt dívatozott harminczad hívatal lakásául szolgált, utobb egyedűl csak rakhelyül és el adásul használt Soház épűletek, mely állami Soház kőkeritésbe vett épűletek helye, a’ Kírályí adomány levélben ís fentartatott: ’s jelenleg is állami kincstár tulajdona képpen kezeltetik, itten létezvén ma is az állami soraktár, ’s kíncstári Élesdi nevet használo ado kerület ado kezelő tisztsége. E’ község M:városi czímet nyert 1760, ik évben, a’ mikor az idő beli állami kíncstári gazdászati kormányzoság kőzben járása mellett 3 Országos, ’s minden heti vásárok tarthatására nyert kíválttságot: melyet a’ mostani Méltoságos Főldes uri birtoklása kezdetével be kővetkezett víszonyok által e’ kőzségtöl el sajátította a’ tulajdonos Főldes uraság, ’s most is ennek bírtokában vagyon. E község mint sebes Körös völgye központya, az 1848,ki alkotmányos uj idöszak idején életbe lépett kővet választási kerület helyiségévé jelőltetett ki: későbben 1854, ik évben felállított Bach féle Kormány rendszer alatt ujjabb országos fel osztás szerint Váradi Kerűlet dél Bihar Megye Élesdi járásába helyezett hívatalak székhelye is maradatt: az 1861, ik évi kormány változás alkalmával pedig csupán az Élesdi ado kerületi kezető tisztség lak, és soraktár helye maradatt, ’s ma is e’ helyezetben létezik, ugy hogy jelenleg az ado, és kővet választási kerűlet székhelyéűl is szolgál.

E’ Mező városi községnek csupán Magyar ajku lakossága vagyon, melynek nagyobb, és átalán többsége helvét vallást kőveti, külön jo állapatu kötemplommal

9090


bir: Rom: Catholica hített az ide kőltőzőtt állami, és gazdálkodási hívatalnokok, iparűzők, kereskedők, ’s kézművesek, (229a) vagy ezek utodai kővetnek,: az állami kíncstári kőkerítésbe foglalt helyiségen van építve kötemplomjuk, ’s ottan vagyan a’ Romai Catholicus lekész laka is felállítva, mint hogy e’ templomot 17. század elején kezdett állami kíncstári bírtoklás létrejőttével, a’ gazdászati ígazgatoság tisztsége építette, ’s 1780,ik évben ki bocsátott Kir: adomány mellett, mostani tulajdonos bírtokos Gfi családnak adatott az egész Solyomkői Uradalom, a’ R:Catholica egy ház Kegy uri joga is nekíe engedtetett át, oly feltétellel, hogy R:Catholica templom, és paplak továbbra is ezen állami kíncstári helyiségen maradjon ugyan, de ez épűletek fentartásával ’s az egy házi személyzet fizetésével járo minden kőltségeket mostani tulajdonos bírtokos főldes ur telyesitse, és hordazza, utobb az 1848,i k idö szak után botos kereskedést , és ipar űzletet gyakorlo Izráeliták is tőbben vándoroltak íde be: némelyek állando lakhelyet is vásárolván maguknak.

3.E’ Mezö városnak volt é hajdon más neve, a’ mostani nemzedék, még

hagyomány képpen sem tudja, csupán régibb íratokban láczhato, e’ név kűlömbözö leírása: mint hogy korábbi századokban így íratott e’ név: Ellesd: utobb Élesd.

4.Mostan élő nemzedék mít sem tud ezen kőzség kezdetéröl, csupán

hagyománybul annyi tapogathato ki, hogy e’ helylyiség már a Magyar Nemzet e’ Magyar honbani le telepedésével űltettetett be.

5. A Magyar nemzet le telepedésével e’ kőzség, ugyan csak Magyar lakosakkal

népesíttetett.

6.Ezen Mező város községe nevének eredetéről sem hagyomány, sem íratak

nyomán bíztosan mít sem tudhatni: hanem régíbb rege gyanánt meséltetik rolla,: hogy e’ helyiséget a’ magyar nemzet le telepedése előtt is, ítten lakott népek használván lakhelyűl, az idő táján Élend nevet viselhetett: Magyarok le telepedésével ítten magyar ajku lakosok is lakhelyt választván, későbben be kővetkezett háborus víszonyok folyama alatt az ellenség vonulását szemmel tartani kelletvén: Ellesd nevet használt és vett fel, ’s az ujabb 18ik karszak alatt írásílag Élesdre változtatott. át.

Élesd m: várossa kőzsége határában bár kőzőnséges, de jo ízű asztali borakat termö szőllő hegyek, ugy e’ vídéket (229b) tekintve elsőbb kellékű és természetű szánto és kaszállo földek is létezvén, a’ határt képező korábbi az 1851, ík évben kezdett állami kíncstári ado alapját rendező ado bízotmányi munkálat kezdetét, és az 1863,ik évben foganatosított urbérí rendezésí tagosítást meg előző időkben a határt képező dűllők kővetkező neveket viseltek, jelesen: e’ kőzség éjszak keleti oldalán szomszéd Pestes kőzségétől dél felé fekvö része van Pestesí rét nevű dülö, ’s ennek szélébe csekélyebb kiterjedésű Dombrovicza nevű legelő, előbb Körős, mostan főldes uri magány legelői ílletik: e’ dűllő szánto és kaszállo földjeí, a

9191


kőzségi lakosok volt urbéres bírtokába maradtak, és délre menve a nagy ország utig, ugy ezen alol Sebes Körös vize folyásáig mostan Marincza nevet vísel,: de elöbb az ország uton alol, a’ Kőrős medréig terjedő főld része a kőzség belső telkei fekvéséíg Also és Felső mezö nevekkel hívattak, szomszéd Tinod kőzsége határáig. — A’ Körös vizén tul Esküllö, Pestere délre eső szomszéd helységek, ugy dél nyugoti Keszteg helysége határai közt fekvö részek régebben a Kőrős déli partjátol indulva Nagy Mező, e’ város korábbí telepítési helye. Puszta, ’s ezt kővetőleg a tőbbi határ részek: Marha delelő; Dillo: Kasnárá: Dávid fűzesse: Bán Gödre és füzesse,: To; neveket hordoztak, utobbi korban Nagy Mező düllő Kőrős nevet őltvén fel: ítten a határszél el szorva vagyon mostan a kőzlakosság szánto és kaszállo mostani földjei mellet, ezek kűlőn osztot legelöi ílletéke is, mely át vonul e’ Körösőn tuli határ részbe a Kesztegí határ széléig: a’ To nevü helytöl mostani Nagy Mező nevü dűllö szélétöl nyugotnak tarto: előbb hideg főld, és To kőze, jelenleg csak hideg főld nevezetett bírnak: ezen Körös vize dél oldalán fekvö terűleten folynak át Űrgeteg és Eskűllő szomszéd helyekről folyo patakocskák, Ricsuj és Eskűllő nagyobb patak néven, mely előbbi Ricsuj nevet a szomszéd oláh falvak adván e’ pataknak, ítten is meg hagyatott neve, Dél nyugotti oldalon ísmét a’ város belső fekvésén kívül nyogotra eső határ rész, a’ Kőrös vízín a’ déli résztől éj szaknak ujra a’ Kőrősőn vísza fordulva Also és Felső Lugas szomszéd határok kőzőtt szánto és kaszálo

főldek, az ország utig korábban: Nyíres Mező, Also Rét, Foglár, Hoszuföld, Nagy Föld, az (230a) ország uton felől ugyan csak éjszaknak: Mocsár, Fejér föld, Puszta rét, és Hegy allya aprobb nevezeteket használt a szöllő hegyig, jelenleg ezen apro dűllők, Foglár nevű dűllőbe olvasztatván, mínd magány szánto és kaszállo főldek gyanánt bíratván, a Kőrős éjszaki oldalán is nyervén a közlakosok bírtokot, a’ mostaní tagositás utján is, e’ düllő nagyobb része azomban ugy az ország uton alol délre, mínt ezen felül éjszakra fekvő főldek, mostan a főldes Ur tagját képezík. — E’ Foglár nevü dűllö a szőllő hegyekig terjedvén, az ítt következett szöllö hegyeket nyugotrol keletnek tartva kővetkezö elnevezéseket birnak: Lugosi hegy, — Nagy szakasz, — Puszta hegy, — Ebédleső, és Dombrovicza. — A’ szőllő hegyek mellett ’s ezeken tul fekvö határ részek Borjus kert, Czigány kert, Husszia, neveket birtak, mostan Puszta hegy és Husszia nevü dűllőket képeznek: mely részen a szőllőket és alyakat kivéve, melyek a főldes Uran kivül tőbb köz lakosok bírják; fekszík éjszakra a Pestesi határ felé nyulo szélig a tagosítás olta a földes Ur kűlön bírtokát teszik, a’ hol cserés helyekbűl ki írtott szánto földjei vannak, ’s nagyobb részt most is cserésnek hagyot legelőűl használtatík. A’ szőllő hegy déli oldalán a’ város keleti része táján a’ szőllő űltetvények egy kíssebb terűletbe ketté szakittatva vagynak mínden vallásu temetö helyeí. — E’ mező város keletí szélíbe szomszéd Pestes helységében Réz nevű hegy lánczolatbul, ’s tőbb rendű volgyeiből őszpontosult Solyom köi nevet víselő nagyobbacska folyo jön dél felé eső sebess Körős vízíbe szakadva, mely a nagy ország utat is át metszve, a kőzlekedést, egy nagyab és magas tőlgy fa híd kő falakra rakva tartya fent: mínt hogy gyakran a réz nevű hegyekről kírohano víz árja el szokta e’ magasabb hídat is hordani, és e’ mező város lakosságának szánto ’s kaszállo főldeibe, valamínt e’ folyo partjára szolgálo háztelkébe ís károkat okozni, e’ folyo vízből a hídon feljül keleti oldalon nagyobb távolságrol kűlőnősőn vezetett csatornára épített paraszt lisztelő malom van készítve az egy kori Méltoságos főldes uraság által,

9292


melynek kűlső két vízí kerekét a csatornábul rohano víz forgatja. (230b) E’ város színte kőzepét futja át, egy kissebb szerű, de viz árradások idején nagyobb kárakat is okozo, nagyob mélységű árkot magának készítő Otrás vize, mely csak e’ határ szöllő hegyeíből eredvén csupán esősebb időben szokta kínőnni magát; míért a’ város része kőztí közlekedést e’ víz árkára épített két rendü fa hid, a’ nagy Ország uton pedig egy erősebb alaku kő hid eszközlí. Végül e’ városban létezík 1840,ik év olta egész Sebess Kőrős völgy vídékét Orvosi szerekkel ellátot gyogyszertár, ugy szinte e’ vidéki lakosság egésségére felügyelö két megyei, egyik tiszteletbeli egyik fizetéses Orvos laknak. Itten létezik Cs: Kr: postai állomás is: E’ kőzség határa egyébb természeti külőnős ajándokkal, mint eddig le tott nem bír: E’ város kőzsége foglal magába 210 számú házakat, íde nem értve kissebb gazdasági épűleteket: a házak az ország ut kőzel mentén Zsendelyel és cserepekkel fedettek, ezeket tőbnyíre az Uradalmi épületek, kereskedő lakosok Orvosok, Gyogyszerész ’s iparosok által biratnak, valamint az állami kincstár kő kerítésbe vett főldjén létező epűleteket: az eredeti magyar ajku közlakosság házai majd mind szöllö venyigével fedvék: utobbi időbe kevesen kezdették zsindely alá venni a’ fedeleket, a’ köz lakosok házaí és épűleteínek falai többnyire tőlgyfa sasak kőzt vesszőből font patist nevet viselő anyagbul, és későbben a’ zsíndej alá vett ház falai a közlakosok házaínak vert főldből készítvék. — E kőzség lakosságának foglalatossága és kereset modja a kereskedőket ipar üzőket és hivatalnokokat kívéve,: szántás, vetés, szöllö mívelés,: azokban termett gyűmőlcseli kereskedés, fuvarroskodás, N.Váradrul szállítván Kolosvárra a’ kereskedők számára mínden nemű áru czikkeket, ugy gabonát is: e’ lakosság vono marhákkal bíro része tavasztol őszíg e’ sebess Kőrőss vőlgy északi részen fekvö helységek határaiban égetett mészel is nem megvető kereskedést űznek, Szathmár Bíhar Szabolts és Békés Megyékbe szállítván azt.

Kelt Élesden 1864ik év Április 25.kén

Esztegár Tivadar mkélesdijegyzö által

(232a)Érmihályfalva mező várossa helyneveinek magyarázata.

Ér Mihályfalva mező város, Bihar megyében Ér-melléki járásban; jelenbeni felosztás szerént tartozik a Diószegi szolgabirói szakaszhoz, ennek székhellye Díószeg.

Ezen város régibb időben két megyéhez, még pedig a keleti rész Szabolcs, a többi Bihar megyéhez tartozott: miglen 1811-ben e két kőzség egyesítve Bíhar megyéhez csatoltatott: mostani elnevezéséről ösmeretes ország szerte; — körül belől 400. éve említtetik e kőzség — eredetét vette bizonyos Nagy Not Mihálytól, a ki régí mondák szerént épitette volna e hellyen a legelső házacskát, ettől fogva kezdet e hely népesedni, ’s falunak, vagy is alapítójától Nagy Nót Mihálytól, Mihályfalvának elneveztetett. Minthogy pedig e megyében sőt, a szomszéd megyékben is, több Mihályfalva lehetett, megkülömböztetés okáért; azon érnek mely a Tisza,

9393


Szamos, és Kraszna árvízeiből szakadt ki, ’s itt tőbb ágakra oszolva folyását tovább folytatja; elneveztetett ÉrMihályfalvának.

A kőzség határán előforduló dűlőrések1. Móka dűlő, eredetéről tudomást szerezní nem lehet.2. Posta kuti dűlő, nevét honnét vette, egészen homályban van3, Vizvőlgy dűlő, azért neveztetik, minthogy a szántó (232b) földek között létező vőlgyek, mellyek nedves idöben vízzel megtelnek, azok hasznavehetetlenné válnak.

4. Kiss lapos dűlő, a benne létező kis laposról neveztetett el.

5. Mír domb dűlő, egy tekenő alaku dombos emelkedés; valószinűleg a körül lévő lapályos hely miatt neveztetett el hajdan; — hogy mír van ott domb — Mír dombnak.

6. Határ ut dűlő; a város belterületéből vezett kí egyenes vonalban a Tarcsaí határig, hol elenyészik; minthogy pedig csak a határig vezett, elneveztett Határ ut dűlőnek.

7. Ragúti dűlő elnevezéséről semmí tudomás.8. Tarcsaí domb dűlő; minthogy a Tarcsára vezető

utvonalban ennél emelkedetebb hely níncs; innét vette nevét9. Gémes kuti dűlő, elnevezése nem tudatik.10. Libuczos dűlő, el nevezéséről semmi tudomás,11. Petri kuti dűlő, bízonyos Péter nevezű kerűlő által

épített kutról neveztett el.12. Nagy dűlő, ősmeretlen elnevezésű.13. Mese kuti dűlő, ősmeretlen eredetű.14. Szegény szer dűlő, valószínűleg a földnek hitvány

termése okozta a dűlőnek elnevezését.15. Homok oldal dűlő, még régiektől neveztetík azért;

mert éppen a fekete főldek végében van.16. Gőrbe rét dűlő, a rétnek girbe görbe formájárol

neveztetett így el.

(233a)17. Bakfa dűlő, hajdani ezen elnevezése ősmeretlen.

18. Déda dűlö, a hagyomány szerént itt hajdanában a mező birák gyűléseztek, ’s a legelő tilalom áthágóít magok között elítéltek, ’s ítéletet rajtok végre ís hajtották, ezen gyülésezést Diétának nevezték; ezen elnevezés kiejtése hosszu lévén, megrövidítés okáért Détának nevezték; minthogy ezen kiejtés is hosszunak tetszet, megröviditve Détának, ’s igy végre Dédának nevezték el.

19. Cserhágó dűlő, elnevezteése ősmeretlen20. Nagy Tárnok dűlő, elnevezteése ősmeretlen21. Tivadar dűlő, elneveztetése ősmeretlen22. Furkó dűlő, elneveztetése ősmeretlen23. Mohos dűlö, elneveztetése ősmeretlen24. Petres dűlő, a hagyomány szerént hajdan bízonyos

Petres nevezetű birtokos tulajdona volt, ’s hihetöleg erről neveztetík a dűlő.

9494


25. Papp réti dűlő, hajdan Szabolcs Megyéhez tartozott, a hagyomány szerént 1ső Béla Magyar Király ídejében telepitvény volt, ’s azon hellyen voltak a papoknak főldjeik, honnét elneveztetett a hely, ’s maradt ezen elnevezés

26. Dobó dűlő hajdan Szabolcs Megyéhez tartozott, ezen helynek Dobó nevü kerűlőjéröl lett elneveztetése.

27. Ujkert dűllő, 1825-ben a köz legelőböl fogodott fell, ’s alakíttatott szöllő kertté.

28. Hágó dűlő, magaslataíról neveztetík így.29. Fűzék dűlö, rakottyás természeténél fogva

neveztetett így el.

(233b)30. Kállai hegy, valószinűleg hajdan valami Kállai nevezetű birtokos tulajdona lehetett.

31. Dienes dűlő, elneveztetéséről semmí tudomás.32. Űrgés dűlő, ezen hellyen sok számtalan űrge fészkek

voltak, ’s jelenben is vannak, minek folytán ezen helynek elnevezése ínnét vette eredetét,

33. Vásártér. 1846-tól a vásár szabadalom kínyerésétől fogva neveztetik.

34. Derék dűlő, elneveztetését onnét vette, hogy a derék uczai gazdák fogták fell ezen hellyet, ’s szőlővel űltették be;

35. Kiss mező dűlő, miután vízes erekkel van kőrűl folyva, a dűlő maga mező alaku, elneveztetését ínnen vette.

Van végre e város határán tőbb hellyen mocsár, posvány, láp, ingovány, kevés nádas, ingovány, mellyek jelentéktelen érdek nélkűliek.

Egyébbiránt e város határán a délí oldalon még ma ís látható árok vonul el, mely az Érsemjéni határtól a dél keleti oldalrul folytatólag, ’s a dél nyugoti oldalon ísmét az Érsemjéni határba ereszkedík; mely árokról a rege azt tartja, hogy ez Zsigmond Magyar Király idejében huzatot, és az Országot keresztűl vágja, míért ís azt tartják hogy ezen árok két Országnak határa volt, és maíg ís Őrdőg árka név alatt ísmertetík.

(234a)Kelt Érmihályfalván Majus 2-kán 1864.

főbiró Kováts Jóseffőeskütt Szabó Sándoreskütt Csuka András

Várray János mkJegyző által

(235a)Helynevek

Ér Selind községből, Bihar megyéből.

(235b)

9595


1. A’ Megyenek neve Bihar, Kerületnek Tiszántuli, Járásnak Érmelléki, Székhelynek Nagy Várad, hova e’ Helység tartozik.2. A Község neve Ér-Selind most, és ez elött is, nevezetét vehette a’ régibb időkben Selindi János nevü birtokostól, 1645 évben, mert már örök eladást tett a’ NVáradi D. Káptalannal kinek özvegye János fiával már zálogos eladást tett akkori Hajdú Bagamér várossával 1645 évben, későbben a Nváradi DKáptalannak adodott át, mit a’ szomszédos Bagamér Község jegyzökönyvében másolatban ólvashatni3. A Helységnek más elnevezéséröl semmi világos nem tudatik.4. A’ Község legkorábban mikor kapta ezen nevét bizonyoson meghatározni nem lehet.5. Honnan lett meg telepiteseröl világos tudomás níncs, hanem annyit tudni, hogy az orosz ajkuak Máramarosbol, az Oláh ajkuak Erdély Országból szállíngóztak ide az 1817ki nagy drágaságban.6. Sem köz tudomásból, sem hagyományból, a’ név eredetéről semmit sem tudhatni.

(236a)7. A Község határában elő forduló tophographiai nevek a’ határ fekvése szerint a következök: A’ szomszéd Bagamér Közseg határa felőll északról. van Csonkás, honnan az ezen fordulóba esö Urberi szántó földek Csonkási Fordulónak neveztetnek, melyek igen kis részben homok, többi nagy részben fekete földek. Innen belyebb Farkasvermi balázsgát forduló, mely szinte fekete földü. — ezen forduló közepén balazgát forrásos ér nyulik el, posványos ingoványos hely, mely forgó kaszálloul adatott a lakosoknak még az 1845 évben bevegzett tagositással. — Vízes idökben folyó vize folyamlik a Helység alatt a’ Községi közlegelö szélén lévő Rét folyás nevű folyamba. Ezen fordulóban van régibb idökröl egy Farkas verem, a’ honnan vette ezen forduló a’ maga nevét. A’ harmadik forduló Kismező névvel, ez is fekete földü, mely fordulót két fele választ a’ Helységböl északnak kijövő Ér Semjeni postaút. Ezen fordulónak a’ Helységhez közelebb esö részén vólt a’ Helység egy része, de az onnan egészen elpusztult; a’ honnan a’ Templom csak négy háznál van belyebb a’ Helységben. Ezen forduló végibe nap kelet felőll kezdődik a’ Községi közös lehelő a’ Kenéz Község határa szélén, melynek e’ része Császlónak neveztetik — azon kijjebb van egy lapályos sziget, mely Koborlónak nevezetik. Itt kezdödik egy folyásos víz, mely eredetit veszi az ÉrSemjén Közsegbeli móka vízetől, melyek mind ketten olykor olykor nagyobb víz áradásokkal a’ távol folyó Kraszna folyó vizéböl tele öntetnek, és ezen folyásos víz neveztetik Folyasnak, és ez a’ határban egyesülvén a’ rét folyással. délnek ki megy a’ Székelyhidi határra. A’ köz legelö a’ Keserüi határ szélen nyulika’ Keserü Községbe vezetö kozösülönagy utig, melynek azon határ szélén felemelkedett magasság Hegynek, azon belöll pedig a’ legelön lévö domb Világos hegynek neveztetik. A’ legelön belöll feküsznek a’ Község és és a lakosok Urbéres kászálloi, ezen belöll pedig éppen a’ bel telkek allyán a’ Kender földek mely a’ tagositással Kenderes dülönek neveztetett. A Keserüi úttol kezdödnek a’ köz birtokossági tag birtokok itt is a’ felemelkedett rész Hegynek neveztetik, mely nyulik a’ Keserűi határ szélen egy nagy halomig, A hol van Bóér Gustáv Urnak tanyaháza, ’s gyümölcsős kertje, mely

(236b)

9696


Püspök halomnak neveztetik. ennek közelibe van egy nádas tó mely Borsányi kátyónak neveztetik, bellyebb a’ folyás viz mentében egy domb, mely Törvenyes dombnak neveztetik ennél bellyebb a’ helység felé, egy rész kaszálló mely Szíknek neveztetik. Innen killyebb dél fele egy halom, mely kutya dombnak neveztetik. Innen tovább délnek menve mindenütt kaszállók és rétek, hol a’ Keserü község határközelébe kelet felöll van egy domb mely éhezőnek neveztetik. — nyugot felöll pedig egy lápos nádas hely mely Gémesnek neveztetik. innen délnek menve egész a’ Székelyhid város határáig terjedö rétek és kaszállók Csáknak neveztetnek. innen meg fordulva nyugotnak mindenütt szántó földek vagynak, melyek között egy fel emelkedett halom Ebédhalomnak neveztetik. Itt van Ivánka ’Sigmond Urnak tagi kerülö háza. Innen nyugotnak tartva van a’ Szántó földek között egy lapossas hely, mely méjj völgynek neveztetik, itt van Miskoltzy Lajos Urnak tagi háza és birka szinje. A’ helység fele közeledve a’ szántó földek Kátyó óldal, és Katyó környekenek neveztetnek. itt van Fráter Bertalan Urnak tagi gulyás háza. A’ helység alatt délnek van az Izraeliták, mellette pedig a’ görög egyesült orosz, és oláh ajkuak temetői, a’ hová temetkeznek ugy az itt nehányan lakó RCatholicus, és Reformatusokis. innen killyebb az erdö mellett el nyuló szántó föld Dolhanak neveztetik. arrébb nyúló szántó fold pedig Szomjuhátnak. épp az erdő mellett van Bóér Gustáv Urnak tagi tanya haza és nagy birka istalloja. A’ helység mellett nyulik el a’ NVáradi D. Káptalánnak 100 hóldnyi igen szép épületi fáknak alkalmas erdeje, mely mint hogy e’ határon van Selindi somosnak neveztetik. A Somos erdöben lévö szántó földek, melyek nem rég irtattak, irtásnak neveztetnek. A’ Somoserdö tö szomszédsagában van Fráter Bertalan Urnak négy hóldnyi (237a) igen szép épűletekre alkalmas szil, és tölgyfákból álló kerek erdeje, ebben van azon Uri ház, családi kriptája. Ettöl bellyebb az Uri lakház, több gazdasági epuletekkel. Ezen Uri lakháztól nyugotnak megyki a’ helységböl, Bagamer községbe járó közösülési út, mely út mellett, két felölröl, az Uri lakháztól el kezdve, van Fráter Bertalan urnak 145 Catastralis hóldnyi jo minoségü fekete földü tagositott birtoka, csaknem a’ szomszéd Bagamér község határaig, melyek két felöll, az út mentiben szép sor rendben ákász fákkal több évek olta be ültetvék. — Ezen helység összes területe a’ Redamationalis mernöki munkálatok szerént 3289 hóld és 902 □öl.

Kelt Érselénden Majus hó 25én 1864.Főbíró: Szilágyi János mk

Nagy Sándor mkKözségi jegyzö által

(238a)HelynevekÉrSemjén községből,

Bihar megyéből.

Ér Semjén község fekszik Bihar Megye érmelléki Járásában elnevezését vette köztudomás szerént a’ községet csaknem minden óldalról körül vevő semlékes vagy is

9797


víz állásos helyektől, magának a községnek v falunak keletkezéséről semmit sem tudhatni.

Ér Semjén községnek már „1843” év ólta tagositott rendezett határa következő dűlőkre van fel osztva: Móka hát, Vizvőlgy, Császló, mellyekbe ismét apróbb elnevezesekkel biró térségek foglaltatnak pédául szita rét, lenes volgye jeges kutja, nagy sziget, kerek rét, sat mellyek leginkább még a’ községbe ismeretesek.

(240a)HelynevekÉrsemlyén községéből

Bihar megyéből1 ör Megye: Bihar. Kerűlet: tiszántúli. Jarás: érmellék. Megye Szekhely: NVárad. környékének semmi különösebb elnevezése nincs.2or Er-Semlyén községe kizárolagosan csak ezen néven ismeretes, megjegyezve hogy az Ér mintegy előnévként több Semjén nevű közsegektőli meg különbeztetés végett a helység keletkezésénél későbben vétethetett fel, azonban sem ennek sem a’ falunak magának keletkezése ideről sem szobeli sem irásbeli hagyomány vagy emlék nincs. valamint arra nézve sem hogy a’ község honnan népesittetett.3or A’ község határán következő topographiai elnevezések ismeretesek:

1. Mókahát: dűlő neve melly egy Mihályfalva felől a Semlyéni hataron keresztűl menő viz folyás az úgy nevezett Móka mentében fekszik.

2 Kincse egy darab szántó főld a Mókahát dűlőben3 Szomju hát Ugyan azon dűlőben egy darab sovány szántó főld.4 Vízvőlgy: dűlő neve a’ rajta keresztül menő vízvőlgy folyásról.5. Kolopi Szállás Szántó főld a’ vizvőlgy dulőben a’ név eredetéről semmi adat nem

létezik.6. Telek: Egy ingoványos rét, mellynek aljában a’ felső sombikos réteg alatt kender

áztatásra is alkalmas viz tömeg van.7. Telek hát: Szántó főld a’ fent emlitett telek melletti emelkedett részen.8. Csonka: Szántó főld a’ telekháton.9 Bömbös rétes hely a’ vizvőlgy dűlőben.10. Császló: dűlő neve. Jó minőségű és leginkább kaszaló részint szántó főld

(240b)11. Kankuria: Egy darab viz állásos rétes hely a Császló dűlőben.12. Nagy Sziget: Egy forrásos folyásokkal hálózott kaszáló.13. Köpű: Igy neveztetik azon tér, hol jelenleg egy tanya fekszik, egy régi kútról,

melly köpű kutyának neveztetett.14. Kerek tövis Jó minőségű szántó főld a Császló dűlőben15. Mijvőlgy: Magos homok hegyek közében eső gödrős szinte hasznavehetetlen

szántó főld.16. Vékonygaz: Egy kis cserés erdő.17. Jeges kut folyása: Egy régi forrás kutról neveztetik, melly most is igen jó és bő

vizet ad.18. Nyálas kert: Egy darab kaszáló.19. Tiszta hegy: dűlő neve. homok fuvásos szántó főld20. Határ fa gerindje: Egy nagy homokhegy21. Nádas lapos. 22. Kutyakaparás: elpusztúlt korcsma helye.

9898


23. Sűlt erdő tisztája: Egy darab rétes hely, hol régebben erdő állott s leégett:24. Dinnyehely lapossa: Egy kis szép lapajos tér hol igen sok dinnye termesztetett.25. Márkus folyasa: Egy kis kaszáló főld. hol a régibb időkből a’ faluból menekűlők

által készített főld hazak nyomai most is láthatók.26 Rakottyakut: dűlő neve egy most is letező nevezetes viz bőségű kutról, mellynek

környékén erdőség vólt, most is van.27 Musdaj: Hajdan igen vizes hely, jelenleg jó szántó főld.28. Nyir erdő: Fijatalos erdőség.

(241a)29. Gonosz mező: Hajdan sürű erdőség lévén gujások és szegénylegények tanyája,

most már kiirtatván nagyobbreszben jó szántófőld.30. Bakostya: Sován viz állasos vadvizes hely.31. Sás pupja: Egy a határban leg emelkedettebb helyen fekvő szántó főld.32. Barontó hegy: Erdős hely, nagy részben szántó főld. rajta tanya áll:33. Kerthely: Szántó és kaszáló főld34. Tökös rétje: Hajdan járhatatlan rét, most legelő.35. Török János szőllője: Egy darab szántó főld.36. Gát hegyi: Két nagy homok domb közt eljáró út.

(242a)HelynevekÉr-Tartsa Községből Bihar Megyéből.

1ső Kérdő pontra. Bihar Megye, érmelléki Járás. /mi az érfolyam mentén van/2ik — Ér-Tarcsa. nembírvánn e’ név magyarázatára az előnévenkívűl semmi adattal, nemmagyarázható.3ik — Más elnevezése a’ községneknemvólt ember emlekezete ólta, — Mindíg ér tartsanevevólt.4ik — Oklevelekhiányában nemtudatík.5ik — Nemtudatík.6ik — Nemtudatík általunksemmí, hihető e’ tárgyban a’ NVáradi Deák Szertartású Káptalan adhatna bővebbfelvilágosítást, míután már a’ 15ik század véginn vólt itt bírtoka.7ik — Miután e’ község két um: kis és nagy utszára van felosztva, ’s mínd a’ helv hitvallásuaknak, mínd a’ románokk van templomjok és paplakjok, mínt színtén tanítójuk. a’ községbe egyéb nevezetes níncs, mínt az, h a’ most Mtgos Bujanovics urakbírtokábavan egymagas domb tetején egy épület, mellynek hajdan ollykálváraíavólt hellyén, hol a’ búcsújárók imádkozni jártak. — ezen vonalon a’ Községből dél keletnek menő margitai út vonal mellett jobb kéz felől esik azér folyam, van rajta egy 16-18 öl hosszú fahíd a’ határ felől, kőzelebb a’ faluhoz ismét egy kőhíd; — az érfolyam a’ lakosságnak nádlásúl használtatik, azután van:

1ő a’ Szőke domb. melly részint kaszáló részint szántó főldűl használtatík, kissebb emelkedettebb helly, mint a’ mellette lévő. azután van a’

2or Kilenczes. elnevezésének eredete bízonytalan. egészen kaszálónakhasználtatík.

9999


3or Csonka. mellynevét onnan vette, hogy hajta itt erdő lévén, a’ lecsonkúlt fákról, hitták így, ’s maradt rajta e’ név maig,(242b) mamár fáknaknyomasincs, hanem szíkes és keserű fűvet termő, részínt kaszálónak, részínt szántó földnekhasználtatík, ezis, mint azelébbi sík főld, lapály.

4er Vadkert, vad sásat és fűvet termő nevéről. Szinte kaszáló. Népmondaszerént valaha azítt mellette lévő erdő szélén a’ vólt uraságnak vadas kertjevólt. —

5ör Nagytó Nádas rétség, ’sombikos alant főld.6or Halomajja emelkedettebb a’ fentebb nevezett Kárváría alattí

térség jelenben igenjó kaszálóúl használtatik, szelíd fűvetterem. —7er Ragát szíget. elnevezéséneksemmi nyoma. kőrűlfolyja azér

— jelenben a’ kőzség kender főldjéűl szolgál, a’ hozzá juthatást egy 4 őles fa híd eszkőzli. —

8or Ragát hegy. Szőlővel beűltetett bortermő helly, emelkedett lánczmódjára délnek nyúló magaslat. ajjába van azér folyásának egy kanyarúlata. benne két forráskúttal.

9er Kískert, a’ ragát hegyszegletén azértartsaí, éradonyí és ér keserűi határ kőzt. 3 szegletű kís kaszáló síkság.

10er Kotyesz gödre. egy hajdaní Kotyesz nevezetű magassabbhellyen végig elnyúló főld’ bírtokosáról neveztetett így, ’startja maís nevét. fűvet termő hajdan útnak ’maigis annak használható alantabbeső földrész.

11er Hegyhát fordúló, a’ ragát hegykeserű felőli részen 4 dűlőre osztott szántó főld, mellyaz értartsai szántó földek’ leg gyengébb termést szolgáltato földje. első fordúló.

12er hosszú dűlő a’ második fordúló szántó főldje azértartsai vólt úrbéres osztálynak.egész azértsemjéni útig hosszan elnyúló 3. dűlőre osztott szántó főld egyenes. síkság.

13or Síralomhegy. Száj hagyomány után ezen emelkedettebb téren vólt hajdaní űtkőzetről neveztetíkígy. jelenben szőlővel beűltetett másod rendű bor termő helly, melly gyengéb bort terem, minta’ fentebbírt ragáthegy.

14er a’ dorongos hegy. Mít azelőttevaló Síralom hegytől(243a) egy vízmosás szűlte út választ el, ’s másként űrge hegy, mivel 1824 körül midőn kiosztatott ezen emelkedett folytatólagos lánczmódjárahúzódó homokos természetű agyagos főld, ezen dombban igensokűrgék tanyáztak. eza’ legujjabb szőlő űltetvény a’ 3 köztt. — ezzelöszekőttetésben

15ör a’ dorongos nevű domb. a’ néveredetéről semmit nemtudunk. emelkedett domb, fűvet termő helly, jelenben a’ legelőnek — mi ennek ajjába szinte kereken a’ hegyek kőr alakjának alatti síkon fekszik, ’s más felől a’ falu a’ határa — kíegészszítő része. — a’ vólt úrbéres osztály legelő bírtoka

16or Nagy csohos. egyenes síkság, ígenszelíd fűvettermő legelője a’ vólt úrbéreseknek, ebbe esik. /nevének eredete nemtudatík/

17er a’ rósás tó. álló víz. kőrűlte rósát termő bogáncs kóróíról. és a’

100100


18or ludastó. ezis szinte álló víz. kíssebb méjjedésébe a’ nagy csohos legelőnek. a’ benne tanyázni szokott ludakról neveztetvén. a’ legelőnek a’ dombok óldalából fakadt 4 forrás kút adja díszit. — ’s ítatásra szolgál a’ legeltetni szokott állatokk és a’ kőzségnek.

19er a’ harmadík fordúló szántó föld akasztófa dűlőnek neveztetík, a’ rajta hajta vólt akasztó fáról. mellytőbb dűlőkre van felosztve, mível ezen dűlőbe már a’ vólt főldesurnak bírtokais van kapcsolva. Van ezen dűlőn Semjéni ország úton egy ítató kút. —

20or bodonkút dűlő. több dűlökre osztott szántó főld azérmihályfalvaí országúttól, a’ Gálospetrí (243b)28 Petrí felé nyúló országútíg, mind a’ földes urakbírtokába lévő egyenes szántó földnek használt tér, van ebbe egy forrásos posványos ’sombíkos helly, ’s egy

21er a’ forró fű. vad sásat termő alantabb eső rész, melly forrásaiból bő vízet szolgáltat. ebbevan egyígen jó forrású bodonnal gárdgyázott ívókút, honnét az egész dűlő vettenevét. — ezen lapályból a’ víz, — mellyen hajdan vízí malom vólt, jelenben pedig bírkaförösztésre használják — azérfolyamba ömlik. — ennekvégíbe

22er a’ puszta. mí színte majoral el látott juh akol és cseléd lakó helly, el ellátott szántó főld ígen jó főld míndenféle veteménynek, a’ vólt főldes urak bírtokábalévő emelkedettebb részen ennekvégíbe Gpetri felől,

23or a’ líbuczos. kőrűlte tanyázó líbuczokról. kákás posványos forrásos hosszan el nyúló méjjedés. az érmihályfalví és Gpetri határ szélen. a’ pusztáhoztartozik.

24er Tyukszer apátí puszta a’ Mtgos Bujanovícs és Deák Szertartású Káptalanbírtoka. ítt Tyuk szerapáti nevezetű Grofi falulehetett, a’ hagyomány szerént, mellyhez egymégmais meglévő Őrdőgárka nevű út vezetett a’ faluba. —

25ör a’ laposs. szántó és kaszáló főld. síkságon. —26or Kis csohos. jelenleg a’ Káptalan kaszálója. síkság.27er Csegze. nád termő lapos ’sombíkos helly.28or Ménes kút. legelőn lévő ménesnek ásott kútjáról.29er ÉrTartsától az Ottományi határszélíg nyúlik a’ Nagyerdő.

hajdannagyfákattermő erdő vólt, jelenleg a’ fáknak hellyét néhol egy egy tövis bokor juttatja eszűnkbe kaszáló, és szántó egyenes sík főld. —

Ér Tartsa 30/4. 864

Ethey János mkjegyző

(244a)Helynevek

28 [A lap tetejére felírva:] Tarcsa.

101101


farkas patak községből, Bíhar megyéből.(244b)A megye székhelye: Nagyvárad, a’ járás székhelye: Belényes, a járási szakasz székhelye: Robogány a’ helység Hollodi vidékén fekszik.A helység neve farkaspatak románul Lupoi’a, két névvel bir. — a helység Keleti részét dimbu lui lupse fuinak, északi részét dimbu szekerelenak, nyugoti részét dimbu mandrestinak nevezik, a helybeli románok, mely, elnevezés semmi tulajdonságot nem jelenet, ezen elnevezés régi okát senki nem tudja, hivatalos iratokban elö nem fordul, a szomszéd falvak lakoi sem használják ezen elnevezést. A határban térségek neve: Pogyina, ograda casei lapályos hely, ritu peste apa, a falu vizen át fekszik; — ritu cel mare, nagy rét a helységnek koszáló helye; — Maluiste, agyagos föld. ritu puestilor; puesti nevü lakosok lakták onnan veszi nevezését.Magának a helységnek más nevei régen sem volt, most sem ísmeretes.A mostani nemzedék a helység mikór lett elnevezéséről semmit nem tud. A népesítés helybeli, a lakosok mind románok.

(245a) farkaspatak (Lupoi’a) helység fekszik dombon, hegy oldalon, ’s vőlgyben, alakja 2. sor házból áll — Hatara hegyes és vőlgyes; fólyó vize a Hodíselu pataka. — Határos Kis Dombrovitza, Hollod, O. Hodos és Fórrószeg helységek határaival. —

Kelt Farkas patakon 14 aprilis 864.Csokán Tívadar

Jegyző

(246a)Helynevek.Felső Kimpány községből Bihar megye.

Felső Kimpány falu fekszik Bihar megyében Belényesi Járásban Rézbánya vidékén, Rézbányával Fonácza, Alsó Kimpány, Herzest és Segyestel nevű falvakkal közös neve „a Rézbányai körjegyzőséghez tartozó község, — mostan élő neve csupán Felső Kimpány, vólt e hajdan más neve nem tudatik, valamint az sem, hogy neve mikor emlitettik leg korábban, régi lakossai valószínűleg a Rómaiaktól maradtak itt, ’s a mostaniak azoknak ivadékaí, honnan eredt a helység neve nem tudatik, — bokros mezeje v legelője van a helység kőzelében „la gyál” dűlőben — szántó főldje szinte a helység közelében, csoncsaszka, dimba, máliny, blíhászka, perusimogy, pominyaguluj, funtina galbina, kimpuri, és kimpu dűlőkben — kaszállója a község mellett Vale reo, dűlőben, ugy az erdőben — lapjetral, pohots, bogyaszka, preluk, dosz, prizlop, sesz, hangyaszka, gruj, hodobana, dossza, lunka szodojes név alatt. — az erdeje kűlőmbőző részeinek néve, ugyan azok melyek a kaszállókra nézve feljegyeztettek, mert a kaszollójuk az erdőben azon nevű helyeken fekszik — határos szomszédjai Fonácza, Segyestel, Alsó Kimpány és Alsó Verzár — magaslatok éppen azon nevűek mint az azokon lévő ’s fentebb már meg emlitett kaszállok, valamint a hegy láncz ’s gerincznek a nevei is ugyan azok — több forrás van az erdőben név nélkül, patak mely Rézbánya felől a fekete körösbe folyik.

Kelt Rézbányán Julius 22en 1864.

102102


Pap Jó’sefjegyző

(247a)Helynevek.Fonácza községből Bihar megyéből

Fonácza falu fekszik Bihar megyében, Belényesi járásban, Rézbánya vidékén, Rézbányával, Felsó és Alsó-Kimpány, Herzest és Segyestel falvakkal közos neve „a Rézbányai kör jegyzőséghez tartozó” községek. — most élő neve csupán Fonácza, hogy vólt e hajdan más neve, nem tudatik, valamint az sem, hogy neve mikor emlitettik leg korábban, régi lakossai valószinűleg a Rómaiaktól maradtak itt, ’s a mostaniak azoknak ivadékai, — míből eredt e helység neve? nem tudatik, — a helység mellett van egy kis kavitsos legelő mezeje az ograd nevű dűlőben, — szántó főldje a helység körűl troas, és ganyászka dűlő név alatt, — kaszállója pedig az erdőben la podure dűlő név alatt dombos helyen, — erdeje „la gyál” név alatt. határos Rézbánya, Segyestel, Felső Kimpány és Alsó Verzár kőzségekkel — magaslata ”Prizlop„ név alatt sovány kaszálló, — barlangja van „pestyere” név alatt az erdőben a faluhoz egy órányi távolságra, mely barlang csepegő ’s csepegése kő oszlopokká vállik, — több források vannak az erdőben név nélkűliek, — patakja mely Rézbánya felől a fekete körösbe folyik.Kelt Rézbányán Julius 22én 1864.

Pap Jó’sefjegyző

(248a)HelynevekFelső Lugos kőzségből, Bihar megyéből.

1. F. Lugos kőzsége fekszik Bihar megyének, nváradi járás, élesdi szakaszában. E’ vidék táj néven „Kőrős vőlgy ”nek neveztetik. 2. A község magyarul F. lugos, oláhul Lugás den Szusz néven ősmertetik, más neve nem tudatik.3. 4. 5. 6 pontokra felvilágositó adatokkal nem szolgálhatunk.7. Ritu Kracsunás, kis hágó, kapú filippuluj, — Prihagyestyi, Zermező e hely Tőrők mezőnek is neveztetik. Prujlung, Pruet, gyalu lupuluj, cale rossie, cale dela Bisztru, Poron cú búlf. lafrunatura, capu fruncilor,la mormontul Pittzi, csunzi vigyikuluj. Pojana flori, Tarnyica, Ciklú de roszitye, Gruj Urszuluj, Zományice, vezunye, la Tou, la valije, coda hulpi, /:roka fark:/ vale mare, glimei, Muncsel. funtina Keterászk, Dusa, felső hegy, Mocsár, Akasztó, Lunkíca, Ritu Moki, Botkis, Hizsú recse, Vale loli, vale csurzi, — Felső lugosnak van még az erdőkben egy nehány házból álló tot ajkú lakosokkal (248b) megszállott telepitvénye, a’ hely Pojána nevet visel.

F. Lugos határos északról Bodonos, keletről Élesd, és Pestes, délről alsó Lugos, és Őrvénd, nyugotról pedig Kővesd kőzséggel.Lakossai g. n. e. vallású oláhok.Kelt FLúgoson junius hó 10én 1864

beadja

103103


Májer János mkJegyző

(250a)Felső Poeny Bihar

Járási Föszolgabíró Tekintetes Veres János urnak folyó évi 1188. sz. a. kelt rendeletére, Pesti Frigyes Magyar Academíai tag részére, a’ nyílatkozott felső Poény községe Elöljárósága által a’ lentebbi moddon tétetik: u: m:

Az 1ö pontra Biharvármegye, Belényesi Járás, Székheljét tartja Belényes várassaba, és Buntyesdi Jegyzőséghez tartozik, hol szék helyét tarja. —a’ 2ík pontra — községünk el nevezése Magyar nyelven felső Poény — Románul Poenyi de Szusz, ezen nevezést századok olta bírja. —

3ík pontra — nem volt soha más el nevezése —4ík pontra — arra tudomásunk níncsen. —5ík pontra — nem tudánk6ík pontra — Semmít7ík pontra — Vále lui bud mind kövicses hely, Furtsitade, Fíntína, Boskónria, Prislop, Izbuku, Cserbászú, Borczíku, fintíná Kozonunului, Doszu Toplítzi, Gruju Pujului, Stríménu, Gyálu csoki, Málityászá, folyó sebisu nevű vízen keresztül fúntiná Denutrestyílor ígen nevezetes folyó víz, Tufele nyítses tyílor, Vále gyegyului, Mláka, Sztobul nevü dűlö, Kremínaszú, Virvu Zsuleszkului, Butsumu, ínnét Vále petri. Tau strisilor. ezeken kívül tartozík a’ határhoz ugy nevezett Havas, melly Virtopnak neveztetík, és van benne Kukalej, lá Teurí, fíntíná la pagyisu ígen nevezetes fris forásu víz, Lá Pranosú hol egy egész nevezetes nagy Barlang a’ nép nyelvén Pestyérnek nevezetü — hely vagyon Stiviu, Várásójú, Pojányína, és Vírvu Bogi nevű nagy köszikla, ez egy igen nevezetes hely, miröl a’ nép jelenleg ís azon bal hiedelembe van, hogy iten t. i. Petru Bogán a’ gonoszak élnek, íten egy borzaszto nagy meredekség létezík a’ köszikla között. —Ezen falu Napkeletnek Kotsuba, Délre Brost, nyugotra alsó Poény, Poényi de’ Zsosz, és északrul Ferítsével határos — és lakja gne vallásu Román népség. —

Kelt Buntyesden Junius 22. 864. Bíró Bus Díu k × vEsküdt Ozgus Gyurka k × vKorb Illíu k × váltalam Boicz Aron mk Jegyző Bus Míkula k × vCzirbán Konstantín k × v

(251a)Helynevek

Felső Topa Községböl Bihar megyéből.

A’ megye székhellye: Nagyvárad, a’ járás székhellye: Belényes, a’ járás szakasz székhellye: Magyar cséke. —

104104


A’ helység neve F. Topa mely románul Topá de susznak neveztetik. — a’ helység utczáinak nevei nagy ucza — vále zsurkoi — Kata mázer — a’ határbeli térségek elnevezései: Zapogyile — Palá hizsuluj — Czárina — Zavidu — Holgyele — Bozile — Podvorie — Eclésia — Lunkucza — gyálu betyestyilor — gyálu markuczestyilor — és gyálu Fáurestyilor mely hely nevek magyar kimondásban is csak ily néven neveztetnek.

Magának a’ helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes.A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett elnevezéséröl mit sem tud.

(251b)A népesítés helybeli a’ lakosok mind g. n. e. románok F. Topa helység

fekszik kis részben völgyben, nagyobb részt oldalokon ’s magasb hegyeken, három nagyobb sor házból áll, határa nagyobb részt oldalas ’s hegyes — folyó vize a’ Reu patakja mely ugyan kis szerü patakhoz hasonló folyó — határos Nán hegyesel — A. Topa — Cseszora — Korbest és Dobrestel valamint a’ Kamarális erdöségekkel.

Kelt Nán hegyeselen 16/4. 864.Guricza MihályJegyzö

(253a)Felső Valenyagra

1re Bihar megye NVáradi Kerület Belenyesi Járás2 A Község neve Felső Valenyágra ország szerte ugy hívják3ra Ezen kőzség mindetíg Felső Valenyagra név alatt osmertetett4re —5 Történelem szerínt Tráján császár által népesittetett29

6. Nintsenek olly irományok hogy valamit tudni lehessen —7re A kőzség határos Kiskoh magura, Herzesd, Segyestel Also Kimpán kőzségekkel, — nevezetesebb hellyek Izbuk kis folyo a falut keresztül vágja — Pá Vále Liváda, Popaszálá, glemej Seszu, Ograda Lutseszku, Postavále, Pogoru, Preluká, gyalu liszuluj, dimbu, lá Pojény, Rogoz, Vale bouluj, Víutká, Beszetikun, Bols, Árszúra, Vale Lunga, doszu,

(254a)Helynevek

Felső-Verzár községből, Dél Bihar megyéből.(255a)Iső ’s a többi pontara F. Verzár községrészéről is csak azt alítják mít A. Verzárral.

Vaskohon Juníus 2án 864Karaján Mihályjegyző

(256a)


105105


HelynevekFeneres községből, Bihar megyéből

(256b)Feneres Falu 696 lelket számlálo község, magos domb tetön építve, melynek egy

része egy nagy árok által majd oranyira az anya falutol el szakitva, folyo vize níncsen, hanem vannak házi kutaík, azomban fagyás vagy szárazság esetében a’ Remetéröl le folyó vízre hajtják marháikat ítatás végett söt élelmökre nézve is hordokkal hordják a’ vízet a’ magoson álló községbe, — határok egyenetlen dombos és lapályos, fajzás tekínteteből 3om ora távolságra járnak a’ Sonkolyosi Püspöki erdökbe fáért pénzért vagy munka berért, gyümöltse elegendö, gabona termése kevés, határa kiter(257a)jedése 1255 hold mely következö dulökre osztva u m Belsö dülö, Ogréz, Csukojeszk, Zvernye, Prelucs, Popászk, Bonczászk és Pojény dülökre, — irományok hiányában e közsének mikénti eredete nem tudhato — egyebb nevezesebbre melto meg emítésekkel nem bir. Kelt Feneres Apr 18an 1864

Orbán Lajos mkJegyző

(258a)Fericse, Bihar

Biharmegye, Belényesí Járás FőszolgaBírája Tekíntetes Veres János urnak folyó évi 1188. sz.a. kelt rendeletére, Pesti Frigyes Magyar académiai tag részére a’ nyílatkozott Ferícse község Előljárosága által a’ lentebbí moddon tétetik u: m: —

Az 1ő pontra — Bihar megye, Belényesi Járás — székhelyét vonja Belényes városában, és tartozík a’ Buntyesdí Jegyzőséghez. —

2ík pontra, — kőzségünk jelen el nevezését századok olta bírja. —

3ík pontra, nem volt soha.4ík — arra tudomásunk níncsen. —5ík — nem tudatík —6ík — Semmít7ík pontra —

1ő Dülö Belső Telek. foglal magában 117. ház számot, lapájon fekszik ugyan, de körül van véve Berczekkel, a’ községen keresztül folyo egy patak, melly vale Ójinak neveznek, melly eredetét veszí a’ falu mellet lévő ígen nagy Barlangbol, hol minden féle csontok találtatnak, és nevezetes mert iden meg tekíntés végett ígen sokon járnak, ezen dűlőben más nevezetéség níncsen. —

II Dűlő Ritutile — melly hegyekböl ál, Vótusóje gyúlulúi Dumitru, Honku, Kitserá.

III. Dűlő Kurátura melly lapajos helyen fekszik.IV Dűlő Seszu, melly színte lapájos helyen fekszík,— van benne Toplicza

nevű folyó víz, valamínt izbuku, színte folyó víz, és hegyek Bánkuta,

106106


Virtopele nevezetüek és egy ígen nevezetes Mágura nevű csucs, honnét veszi kezdetét a’ Berizes havasok. —

Vík Dülü, Czarína, mely a’ fües mellett lapájos helyen fekszík. —VIík Dülö Topitele, — ezen dülö lapájos helyen fekszík.VIIík Dülö Lákun melly hegyen fekszík —VIII Dülö gyálui Fogís, ezen dülő tsupa erdőségbül ál, van benne bükfa.

—IXík Dűlő Valje óji csupa hegyeken fekszík. —Xík Dűlő Styesuluj, csupa erdőségböl ál.XI Dűlö Pláju, csupa Bérczekből a’ havas áján,XII. Kerpenyászka színte erdőségböl al.XIII Vírtopele — csupa Berczekből a’ havasXIV. Plaju csupa erdöségböl al.

(258b)XVík Dülö Plesu, színte hegyekből al. —XVI Dűlő Parzu ntúluj, nyomás dűlő az erdö szélénXVII Kornyísón színte hegyeken fekszík. —XVIII Vale Kiszuluj folyó víz van benne, lapájoson fekszík. —

Ezeken kívül van ezen községnek Havasa, hol nyáron által marháját legelteti, Varasuja nevü és Breajásza név alatt, csupa Berczekkel el látva, hol közel van a Samos folyó víze. —

Kelt Buntyesden Junius 25én 864.

ferícseí Bíró Szultá Zahoría ×általam Eskűdt Bro Szimion ×Boicz Aron mk —„— Szúri Zahoria ×Jegyző —„— Bonkis Sufán ×

(259a)Helynevek

Felegyház községből, Bihar megyéből

Felegyház község fekszik Bihar megye Ermelleki jarasaban — mely az 1854–1860 ig tartott időszak alatt Dioszegi és Margitai járás néven állott, Felegyház a Diószegi járásban feküdt az ermelléki járás déli szelén a’ berettyó vőlgy kezdetén Nagyváradhoz 3, Diószeghez 1 mértfőldnyire.

A községnek más neve nem létezett, mindenkor csak Felegyház néven vólt ösmeretes, mely nevét hihetőleg felemelt helyen épült templomától vette, s hogy megkülömböztetve legyen a’ Kerekegyházától.

Legkorábban 1617 ik évben említtetik, midőn Bátori Annatól megvétetvén megűletett, mely vásárlás Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által is megerőssíttetett.

Benépesittetett a’ nagyváradi Szabó Balthazár és 50 vevő társai által, és az akkor tájban elpusztúlt szomszed gyapoly — kerekegyház falvak lakosaiból, mely puszták azólta a’ Kökényesdi vagy Kozmafalvai pusztával eggyütt mindég a’ felegyháziak által bíratott zalogban.

107107


A községhez csatolt gyapolyi puszta úgy Kerekegyháza is hajdan község vólt, mit bizonyítnak az említett puszták elpusztúlt templom és faluhely dűlö részek elnevezései is; mert a’ gyapolyi puszta a’ 15 ik században népes és reformált vallású kozség vólt, melynek papja Budai Ezsaias történet tana szerént a’ Csengeri zsinaton is jelenvólt; — Ezen puszta a’ Zólyomi család bírtokához tartozott; a’ kozmafalvi puszta pedig a’ Kozma család bírtoka vólt, eléb falu, melynek lakói szinte a’ Kozma család onnan kőltözött be Felegyházára

(259b)A község határában előfordul a’ Főldvár dűlő mely vár a’ tatár pusztitás alatt menhelyűl szolgált a’ környékbeli lakosságnak.

Gyólcs-kaszálló rész, nevét onnan vette mert óly szép és egyenlő kitűnő fü termett rajta, és óly kitűnő vólt, mint a’ gyólcs a’ vászon között

Pityergő-rét — vizenyőssége miatt neveztetett el.Őrvény sziget — a’ berettyó folyam őrvényes helyei által környezett

hely.Telek — hajdan az elpusztúlt telkek helyeKörtvélyes egy gyönyörű és ritka kitünő erdőség, hajdan sok vadkörte

termett ott.Szentlélek sziget, erdős hely: a’ régi tatár járásos időben a’ki oda

menekült, óly biztonságban lelte magát, s óly nyúgodt vólt ott, mintha a’ szentlélek szállta vólna meg.

Késa: mert ott kés élességű füvek termettek.Eszterő: sziget a’ felegyház és gyapolyi határon, az ér által körül

folyvaGirinczi zug: lapos, víz állásos helyektőlkörnyezett, s azok közzé

gerincz formára nyúló hátas hely.Szeles: egy magas helyen fekvő, szél fúvásnak kitett csapszék.Vizeli: egy a’ berettyóból ki és ugyan abba folyó víz szakadék, hová

az egész község asszonya, lánya mosni jár, és ivó vízet hord: mert ott mindég vizeskednek.

Asvány: egy olyan víz hová a’ berettyó kiáradása szolgáltat vizet, honnan azomba a’ víz ki nem foly hanem maga magát elássa.

Kelt Felegyházán Május 20 n 1864

Kovács Endre jegyző

(261a)Helynevek

Fórrószeg községből, Bihar megyéből.

A megye székhelye: Nagyvárad, a járás székhelye: Belényes, a járás szakasz székhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik

A helység neve fórrószeg, románul is ugy nevezík, — a helység keleti részét, gyalu boldorinák, eszaki részét, gyalu dumbravinak nyugoti részét, gyálu kajestilorunak nevezik, a helybeli románok, mely elnevezés semmi tulajdonságot nem jelent,

108108


(261b)Ezen elnevezés régi, okát senki nem tudja hivatalos iratokban elő nem fordul, a szomszéd falu lakosai sem használják ezen elnevezést. —

A határban térségek nevei: curatura, boldora, bolzu, lunkutza, gyalu. —

Magának a helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes, — Amostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud. —

A nepesites helybeli, a lakosok mind románok.

(262a)Fórrószeg helység fekszik dombon és völgyben, alakja 2. sor házból áll — határa hegyes és vőlgyes, — fólyó vize a Hodiselu pataka. — Határos Jancsesd Hodis és farkaspatak helységek határaival. —

Kelt Fórrószegen 15ik aprilis 864.

Csokán Tivadar mkJegyző

(263a)Helynevek30

Fugyi kőzségből Bihar megyében, mely tartozík aNVáradi föszolgabiró járáshoz,A kőzségnek csupán egyetlen elnevezése van,

A község legkorábban 1620 ík évben említtetík.Hogy honnan népesitetett arra adat nem létezík.

A név eredetéről semi adat nincsen.A kőzség határában semi nevezetes hely nemlétezík.

Kelt fugyiba 1864év Juni 30án

főbíró Antal Demeter ×

Party JósefKörjegy

(264a)Helynevek

Fugyi- Vásárhely községböl Bihar megyéből.

Csupán fentebbi neve aközségnek ísmeretes. Legkorábban 1587 ík évben említtetík.Honnan népesittetett tudni nem lehet.Fugyi vásárhely Nagy Váradnak régi kíterjedésekor vásártére volt.

A község határában vagynak Temető kuti, Nyúlas kukuj kékdomb, dülő nevezetü Szántóföldek. Hajó uti alsó és felső, Csergő és hideg kúti nevezetű kaszállók, Csonkás nevezetű erdők, amelyek kipusztúlt erdők lévén, már most szándó földé is alakítattak egyrészben. A kaszállók


109109


közepett áll Seres nevezetű tó, hajdanában a Körős folyó kiönteni akarván, tavat formált, mely a legnagyobb szárazságban sem száradki.Ehatárban fekvö szöllök állanak, Kis- és nagy bor patak, Szelesaltal és tető, Omlás altal és tető, Hárs kapú, Észak oldal, Böltsös és Körös oldali dűlö nevezetekből. Ehatárt keresztűl folya a Sebes Kőrős, és egyik részét Tatár patakja.Eközség határos Szakadát, Fugyi, Alpár, és VáradVelenczével.31

Eközség tartozík Bihar megye Nagyváradi járáshoz, azugy nevezett Körős vőlgyben.

Fugyi községCsupán fentebbi neve ösmeretes.Hogy mikor említtetík legkorábban tudni nemlehet.Honnan népesíttetett, felnemderíthető

(264b)Aközség határában vagynak, Czompó és Egres dülö szántó. Nagyrét, Selyemrét, nagy és kis kogyoszló kaszálló földek.Egres nevezetű legelő ahol Sástó nevű vizes posvány is fekszik.

Szöllö hegye áll Kápolna dűlő nevezett alatt: ahol a Novák családnak temetkezési kápolnája áll — épült 1836 évben.E községet a Sebes Körös több helyen keresztül folya, van egy Hodos nevü patak amely erös idöben bír folyással csupán.Eközség is Bihar megyének NagyVáradi járásában kébelezve — azúgy nevezett — Körös volgybe. Kis Ujfalú, Szakadát, és FVásárhely községekkel — határos.32

Alpár község — romanúl AlpareaLegkorábbi említését ’shonnan népisíttetett felderiteni nemlehetCsupán afentebbi két név alatt említtetík.Eközség határában vagyon Valfi, Bukurványi Czarína, Kurilla dülöbeli szántó, Gyelnicze és Tasádi dülö kaszallók, Erdeje Nyires és Hirs dülö nevezettekel jeleltetík a Hirs erdö rész hegyes táj, van egy gát nevezetű motsár, —Ehatárt ketté metszi a Tatár patak, mely csakis áradáskor vízes. —Bihar megyének NagyVáradi járásába kebelezve, F Vásárhely — Szakadát, Szaránd, Kis Kér, NagyKér és Várad Velenczével határos.

Kis-Kér község — romanúl Fel Tyér.Legkorábbi említésit,Honnan lett népesítését felderíteni nemlehetCsupán afentebbi két név alatt ismeretes.

(265a)Eközség határa Pojana, Kurílla, és Mal szántó, Rekesz, Puszta és Scsura dűlőbeli kaszálló, Erdeje Kimpunel dülő nevezet alatt egészen hegyes helyen áll.

31 E mondatot utólag írta be egy másik kéz.32 E mondatot utólag írta be egy másik kéz.

110110


Eközséget a Tatár patak átmetszí, —Eközség Bihar megyének N.Váradi járásban kebelezve, Szaránd Alpár, Szent Elek, és Nagy Kér községekkel határos.

Nagy-Kér község romanúl TyerLegkorábbi említését éshonnan lett telepítését felfedezni nemlehet.Csupán afentebbi két név alatt ismeretes.E község határa Puszta, Valfi, Alpari, dülő szántó, Magyar, Kornyitó és Somlyói dülö kaszálló, és erdeje Gligátó dülö nevezett alatt fordúlelő, ezenis legelője pedíg Padure orbuluj nevezettel.Eközségis Bíhar megyének NVáradí járásába kebelezve, Kis Kér, Róntó, Alpár, és Várad Velenczével határos.

Kelt F.Vásárhelyt 1865 év Deczber 1én

Party Jósef körijegy

(266a)Helynevek33

Fugyi-Vásárhely községből, Bihar megyében mely tartozik a Nagy-Váradi föszolgabirói járashoz.A községnek csupán egyetlen elnevezése van.

Máselnevezése nem volt, emlékezet olta,A község legkorábban 1620 ík évben említtetíkHogy honnan népesítetett tudni nemlehet reá adat nem létezík. „Vásárhely” elnevezésböl következtetni lehet, hogy NVáradnak hajdani kiterjedésekor, „vásártére volt.”

A község határában semi nevezetés elnevezés níncsen.Kelt fugyi-Vásárhelyt 1864 év Juni 30án

főbíró Szilágyi LajosParty Jósef körjegy

(268a)Helynevek

Furta községből, Bihar megyéből.

1. Furta község fekszik: Bihar megyének Sárréti járásában, a’ Sárrét vidékén, mely vidék a’ Zsáka, Darvas, F Gyarmat Bajom, Dancsháza, Rábé, Torda és Bakonszeg községek közt elterűlő ingoványos és lápos Sárrétről veszi elnevezését.2. A’ községnek csak a’ Furta neve élt köztudomásilag mindég.3. Más elnevezése a’ községnek nem vólt; ’s mínt tudni e’ név máskép nem is iratott. —4. A’ község legrégibb eredete nem tudatik, csupán anyi van feljegyezve a’ helybeli helv: hitv: egyház levéltárában levő egyík jegyzőkönyvbe, hogy 1679ben a’ nagy pestisben a’ lakosok nagy részben elhaltak, ’s a’ kík meg maradtak azok szélyel


111111


széledtek, csupán a’ Ref: pap — kinek családja szinte elhalt — maradt meg, ki magánosságában megőrülvén, mint ilyet a’ B. Ujfalui Egyház vitette el, ’s vette gondviselése álá.

41. évig e’ hely puszta vólt, csupán a’ régí templom falai állottak fen. —

Hihető — de ezt sem emlékezet, sem iratok nem erőssítik — hogy e’ község már a’ tatár járás idejében létezhetett, menyiben a’ Nagy Szőllős kert, és Zsákai határ közt fekvő lápos ér — hol árok ásás közben csontok, fegyver darabok, kengyel vasak, és 3–5. fontos vas golyók gyakran találtattak ”Tatár csapás„nak neveztetik.

5. A’ község 41. évi pusztán léte után 1720ban ujból népesűlt, a’ szomszéd Zsáka helység ből átköltözött 20. család által kiknek (268b) utódjai, vagy legalább névutódjaí kevés kívétellel most is lakják a’ községet, ’s míndnyájan a’ helv: hitv: egyházhoz tartoznak; azomban 1783ban Alapi nevű RCathol: Prepost — mint ezen község főldes ura — ide a’ most is fenálló RCath: templomot építtetvén, ’s az úgynevezett Új sorra 4. házat is építtetvén, meg alapította, a’ most már 500. lelket meghaladó RCath: Egyházat, mellyel a’ község igen hirtelen meg népesedett.

6. A község neve eredetéről ’s valódi értelméről semmi bizonyos nem tudatík.7. A’ község határában előforduló helyrajzi nevek, ’s azok eredete, a’ következőkben adatík elő:

1., Falu sziget. Egy sziget alak, mellyet hajdan nádas ér környezett, ’s melyben maga a község is fekszík.

2. Szűrű sziget — szinte hajdan nádas érrel vólt körül véve, ’s gabona nyomtató hellyűl használták.

3. Tekse a’ Zsákai határ érrel körített sziget, — elnevezésének eredete nem tudatik.

4. Poczos Szőllős kert, mely szíget lévén, hihetőleg az ott elszaporodott poczok /:patkány:/ férgektől vette elnevezését.

5. Kaposztás szántó főld, egy szigetben, mellyet régebben káposztás kertűl használtak.

6. Sut szántó főld, mely a’ kaposztás mellett, a’ Zsákai határra beszegellvén fekvésétől vette elnevezését.

7. Vereshát szántófőld, — mint a’ határ legmagassabb része, így neveztettett el.

8. Csát óldal szántófőld, — neveztetík azon tóról, mely közel íde a’ Zsákai határban Csát-tó név alatt ösmeretes.

9. Acsás nagy kiterjedésű szíkes gyep legelő — elnevezése ismeretlen.

(269a)10. Farkas zug szántó főld és kaszálló, az előtt nádas rét — hihetőleg farkasok tanyája vólt.

11. Virágos szántófőld az elött igen virágos kaszálló fűvet termett.

12. Kordasziget sziget alakú szántó főld, mely hajdan nádassal köríttetett, ’s mely hihetőleg a’ még most ís elő Korda családtól vette elnevezését.

112112


13. Vámos Sziget sziget alakú szántó főld lápos érrel körítve, elnevezése az ítt lakó Vámos családtól származhatik.

14. Szúnyogos többnyire szántó főld, hajdan sik fekvésű nádas rét, — hihetőleg az itt tenyészett igen sok szúnyog bogártól vette név eredetét. —

15. Ölyvös szántó és kászálló főld terűlet; — elnevezését vette, azon Ölyvös folyótól, mely a’ Nagy Váraddal határos Szt. Janosi erdőnél, a’ Nagy Körözsből kiszakadt Kutas folyó, — ’s ugyancsak a’ N. Váradi Fáczános erdőnél, a’ Nagy Körösből eredt Kis Körözs kiönteseíből származván: e’ község határán, tekervényesen keresztűl folyt, ’s mely az ittení réteket és lapossakat folytonosan vízzel tartotta.

16. Csődörös az előtt rétes legelő, most szántó és kaszálló főld; — elnevezése ösmeretlen.

17. Csipkés szántófőld — elnevezése ösmeretlen.18. Tóköze partos legelő és szántófőld, — elnevezését vette

azon félkörű Nagy tótól, mely a’ víz szabályozások előtt míndég tele vólt.

19. Fűzfás az előtt szép kaszálló, most jó szántó földek, — elnevezésének oka nem tudatik. —

20. Hármas nagy legelő, mely a’ régibb ídőben három szigetett képezvén innen kapta elnevezését. —

(269b)21. Peres tanya, ’s épületekkel ellátott nagy legelő, szántó és kaszálló főld.

A’ 4ik pontba hívatkozott Egyház levéltári jegyző könyv szerent onnan vette elnevezését, mert ezen részét a’ határnak az alatt míg Furta 41. évíg pusztán állott a’ szomszéd M. Sass község lakosaí elfoglalták, ’s csak hosszas perlekedés folytán juthatott ismet ennek birtokába a’ N Váradi RC Káptalan Prepostsága.

22. Hidérköz átaljában kaszálló ’s legelő; — elnevezését vette azon hidtól, mely az ott keresztűl vonúlt ország úton állott. —

23. Kantaköze szántó és kaszálló főldek, — elnevezése ösmeretlen.

24. Lépcsős most szántó és kaszálló főld, az előtt Zsombokos lapos tér vólt, innen vette elnevezését is, mert ítt csak Zsombokról Zsombokra lépés által lehetett jární. —

25. Buza ér köze egy sziget, mely jó búza termő főld lévén, innen vette elnevezését.

26. Telek mindég jó szántó főldek vóltak, ’s ínnen — de főleg mert ítt egy régí épűlet romjának alapja még most is látszík, mely a’ nép ajkán levő monda szerént egy a’ régib időkben Papp Megyernek nevezett falu temploma romjának tartatik, ’s mert a’ falu telkei rendesen kövér jó főldek szoktak lenni — nyerte ezen dülő eredetí elnevezését. —

27. Dinyés egy sziget, mit hajdan nádas rét környezett, — elnevezése ösmeretlen. —

113113


(270a)28. Tolvajsziget, hajdan nagy nád termő réttel környezett 3–4 hóld terűletű sziget a’ Zsákai és Nyésta pusztai határok ösze szegellésénél.

Elnevezését vette a’ többször emlitett Egyhází jegyző könyv tanúsítása szerént onnan, hogy a Kurucz világ után egy csapat rabló ezen szigetben húzta meg magát, ’s innen ki ki csapva üzték gonosz mesterségüket; azomban szárazság következvén a’ szigetet környező rét át gázolható lett a’ mikor a’ Vármegye a’ környékbeli lakosokat ezen tolvajokra rá hajtván, őket ott agyon lövőldözték. — 1765ben még az ottani sír dombjok is meg látszott.

29. Ludastó köze szíkes hátas gyep és szántó főld, — elnevezését vette azon Ludas tótól, mely ennek nyugoti óldalán fekszík, ’s mely még most is mocsáros ugyan, de sok tisztással telyes, ’s a’ vadmadarak igen kedves tanyázó hellyűl szolgál. —

30. Nagy és Kis Megyeri, két egymáshoz közel álló tó, a’ Ludastó közén; — mely elnevezését híhetőleg a’ nép mondában élő elpusztult falu Pap Megyertől veszi.

31. Makkos köze szántó és legelő főldek. — Elnevezése ösmeretlen, de hihetőleg itt erdő vólt, még pedig egy összeköttetésben a’ Zsákai erdővel, mít az ís bizonyít, hogy hellyel hellyel tövis bokrok még most is találtatnak. —

32. Hangyás sziget alakú szántófőld. Hajdan kaszálló vólt, mít vakondokok durkáltak fel, — e’ durások kaszálásra hangya fészkekkel teltek meg; innen nyerte elnevezését. —

(270b)33. Györgyös szikes szántó és kaszálló főldek képezík ezen szígetet, melynek elnevezése ösmeretlen.

34. Nagy szőllős kert Szőllővel berakott kert, mellyet a’ Furtai lakosoknak 1770 körűl a’ főldes úr, a’ míndég bóldog emlékben elő Nagy Váradi RCath. Kaptalaní kis prepost Alapi János, ingyen ajándékozott.

8. Furta község határ területe a’ következőleg elősorolt helységek és pusztákkal szomszédos u: m:

a., Kelet felől: M. Sass kőzség határab., Dél felől a’ Nyestai puszta és a’ Zsáka község határac., Nyugot felől: Zsáka kőzség és határa.d., Eszakról: Zsáka kőzség határa és a’ Bócsi puszta.

Kelt Furtán Aprill: 16án 864

Főbiró Hajzer Gábor mkésP. H.34 tanátsa

Juhos Ferenc34 A pecséten Furta falu 1799 felirat látható.

114114


jegyző

272aFeleletek

Pesti Frigyes magyar akademiai tag ur által szolgabíró Tekintetes Jakó Pál Urnak folyó évi april hó 24éről kelt 350.864 ksz. igen tisztelt körlevelével leküldött helynevek gyüjtéséhezAz 1ő pontra.

Bihar megyében Sárréti járáshoz tartozik Gáborján községe, mely ez előtt az elmult években a’ cs. kir. hivatalok fenállásakor a’ Derecskei cs. kir. szolgabírói kerűlethez tartozott

A’ 2ík pontra.A’ községnek csak is jelenlegi /: Gáborján:/ neve ismeretes, ’s

csak is magyar lakosággal bir. —A’ 3ik pontra

nincs semmi nemü adatunk.a’ 4ík pontra

adatok hiánya miadt nem tudatik a’ templom még az rajta lévő iratból 1670ik évbe készült

5ík pontraadatok hiánya miadt nem tudatík

a 6ik pontraadatok nem létében semmíta’ 7ík pontra a’ község határában lévö dülők nevei a’

következendők. u: m: Beltelek, Csereláp, Sujmos, Békás, kopasz, Füzesér, Rövid, kisherczeg, Nagyherczeg, hegyes, Jukas, Ludastó, Szilvölgy, Vékonyér, Aprórét koldushát, Madaras, Kettös, külsőhorgas, Atal, Szartó, Orbánhalom, Mogyorós, Bertók szík, Belsőforgas, Kásás, Nyálasdomb, Duricza, Korhány, Vasmáté, Luri, Balaton, Kert, Nagy legelő, Kecskeszik, Orsova, Totfalu (272b) Főldvár zug. Alsó rét, kövér szíget, Boda, Komlókert, füzfás kert, Malomrét, Bürü, Lófogó, Hármas, Nyiri, Görbeláp, Köröszug, Tulsó sziget, Középfok, Tokös kert, kis szeg, Csere, Varsazug, Sárkány, határér, Bábád, Botlászló, és Erdö dülő. Henczida felöl a’ falu szélén a’ berettyófolyam megyen el, a’ községnek határos szomszéd falvai Henczída, Bojt, Váncsod, Sz: Péterszeg. —

Kelt Gáborjánban 1864. Julius 7én.Mály Sándor skJegyzö. —

(274a)Helynevek

Gálosháza községből, Bihar megyéből.

115115


1. nváradí járás, élesdí v 4ik szakasz a’ körözs vőlgye szélén fent hegyek közt.2. Geleseni román nevén ísmertebb — Geleseny névvel.3. Nínts tudomás rólla.4.–5. A’ Tatár járás alkalmával a’ a körözsvölgyi nép mely a’ Király hágói út miatt a’ NagyVáradra járó csapatoknak élelmezésével, fuvarozásával szerfelett terhelve volt, ’s e’ mellett a rablásoknak nagyon ki volt téve, — megúnván a’ nép a sok terhet, az akkori időben ős erdőkkel benőtt hegyek közé vonult fel a’ marháíval, ’s így Rikosd rom: Bután, völgyi faluból sok barom tulajdonos Lele N. nevű vagyonos oláh felmenvén a’ hegyre, írtott egy jó darab főldet szállást vagy is ístálókat építvén, meg telepedett, későbben többen jöttek hozzá, ’s alakult az 55. házból álló, — mai napig ís szétszórt Gálosháza, mely jelenleg a’ nváradi l:sz: Káptalané, mint volt főldesúré, mai napíg rendezetlen.6. Semmi tudomás

(275a)7ik pontra A’ 2100. Cat. hold bűkk erdője domb tetőn szakadatlan föld töltsérekből áll, mely jó legelőt szolgáltatna a’ jószágnak, de az egész erdőn, sőtt fent a’ tetőn közel az erdőhöz sínts víz, ’s így a’ patakra lejárás rontja a’ jószágot. Az egész erdőt Oásnak nevezi a’ nép sok része kűlön névvel bír így oszoly egy 80. holdnyi kopár legelő, valamíkor szántva volt, Kícseroj, Kornyetu /:somfás:/ Tomnatyítselu legelő Pjatra lunga, Rítás /:v irtás:/ Redeasín, Kinyepístye Popi, Putyinyeli Kimpu cu ferítse /a’ sok farkas borda növényről:/ Tou Rosu /:veres agyag eső vizet sokáig megtartja:/ Szekatura — Godojuluj, Danuluj, Ardelánuluj, Ograda Urszuluj. van egy Válemnyerei nevű patakja, mely Brusztur név alatt ered a’ Tot falusi határon, ’s Kalotán alól egy nagyszerű Diadal kapu forma barlangba Zuhog be.

Keletről határos egy 16,000 Cat: holdat tartalmazó pusztával mely 10.falusi határ néven ísmeretes, mínthogy tízfalu, nevezetesen VárSonkolyos, Bírtíny, Dubricson, Olá Kakutsí közbírtokosoké Rév, Magyar Kakuts Gróf Zichyé, a’ 3elsőben ís legtehetősebb, Szász falva, Krajnikfalva, Gálos háza a’ nváradi l:sz: Káptalané, Rikosd Szervánszky Sándoré, ’s a’ tíz község lakossága ís ígényt tartván hozzá, noha 1772. körűl már felvolt mérve, térképezve, azolta foly a per, — Dél, és Nyugotról határos Kalotával, mely színte osztatlan öt falu’ határa u:m: Kalota, Eskűllő, Pestere, Űrgeteg, Keszteg. Eszakról Szászfalva, Krajníkfalva, Dubricson.

(276a)Helynevek

Gálosháza kőzségből — Bihar megyébőlaz 1ö pontra.

Létezík a’ N.Váradi járásbana’ 2k pontra.

Vidékén két néven ősmeretes, ugyan is Magyarul a fenti névén, Oláhul pedig Geleseny elnevezésen.

a’ 3k pontraNem tudhato.

a’ 4k pontra

116116


Nem tudhatoaz 5k pontra

Bízonytalan idő ota egészben olá nép által lakatik.a’6k pontra

Név eredetéről ’s értelméről mi se tudhato.a’ 7k pontra.

(276b)E’ falu hegyes vőlgyes fekvésénél fogva szét szorva fekszík, ugy, hogy hozzá hasonlo

helyzetü falvak — hegyek kőzőtt is mínt ahol ezen falu fekszík — ritkán találhato. — Határa noha meglehetős nagy, csak 2. dűlőt számlál, u:m: Ráré dűlőt mely a’ falvat ’s annak hegyböl-vőlgyből-sziklábol állo silány főldjét képezi. — Avas dűlő, ez egészben ős bik erdő, léteznek ugyan benne tőbb tiszta helyek mellyek jelenleg legelőűl használtatnak, valamíkor pedig mínt a’ hátra maradt jelek ígazolják szánto főldűl használtattak, — mely tísztások következő név alatt állanak u:m: Kicsera — Kornyetu — szekatura Árgyilánuluj — szekatura godoj — szekatura Kukuluj — Tomnátyek — Ityátrá lungá — Ritás — Kímpu putyíneli — Ograda Urszuluj — Kímpu Kufericse — Tou-rosu — La redecsin — Kinyepistye popi. — Ugyan e’ dűlőben van a’ falu kőzelébe ugynevezett gyálu baroki, kőzelében lakott ’s barokának elnevezett egyenről kapta nevét, ezen hegy oldalbol bukkan kőszírtek kőzzűl olyan forrás, mely azonnal egy kis szerű malom kerekét forgatja ’s potakot képezve foly le Dubricson helységbe. A’ Ráré dűlőben színte vannak források kijelelve ’s

funtína Szurtyi — az elsőnek csergedező víze a’ templom kőzelébeni völgy torkolatában létező szíkla űregen keresztűl ísmételve a’ föld alá hatol. — Van e’ falu határán egy patak, mely a’ tíz falu határárol eredve ’s e’ község határát Kalota helységétől elválasztva folyík Kalota helységbe, neve a’ Kőzség lakoi nyelvők szerínt Vále-mnyeroje, vagyis Kék patak, víze színétől kapta nevét. — E’ helység határa fekszik Kalota — Szászfalva — Krajník falva —Dubricson helységek határai és az ugy nevezett Tízfalu határa kőzőtt.

(278a)Délbihar N. Várad Megyei kerűletElesdi szakasz

Határleirás

Gégény községnek, mely romanul Gyegye — neveztetik, Gégény község keletröl Kőrős Topa Délröl Rév Dél nyugotrol Birtin, nyugotrol Ősi hat. határos. —Ezen község sikságon fekszik, ’s a községen felüli hegy mely fiatal fák cserjék, és bokrokkal bevan nőve ’s alatta egy szép kastély van fel építve. főldjei töbnyíre az elsö osztályba sorozandok, buza, rozs, zab, föleg tengeri bőségben terem, szőllő és erdeje nincsen, a községen keresztől az Varadrol Kolozsvárra vezetö utvonal van, és dél nyugotrol az szánto főldjeiben a Sebes körös tetemes károkat okoz, vizek és gyakori esők által a főldek be iszapolnak. — 340. lelekkel bir mind g. n. e. hitvallásuak ezen közseg 4. dűlőben van fel osztva u. m. 1.or Falu dülő 2dík Ritu dülö. 3dik La Kimpu de zsosz. 4.

117117


Glimei — A szánto földek154 hod kaszálo 326 hold 50 □ öl legelő 410 hold. — s egyébb kűlőnös a mi valami érdekes volna a feljegyzésre nem tudatik.

Tőtös Junius 18án 864.Vajda Lászlokörjegyzö

(280a)Helynevek

Gróss községből, Bíhar megyéből

(280b)Grós község lakossaí általán g. n. e. vallásuak, s legínkább pálinka főzés — s ílletőleg kereskedésből élnek, mínthogy a roppant gyűmőlcs fák, — mínden rendezetség nélkül egész vadon vannak el tenyésznek, mínden helyeín. —

Több hegyei vannak — melyek nagyobbrészt kopár kősziklákból állanak, melyek a malom kővek készítésénél a lakosságnak színte egy kereskedési Czíkkül szolgálnak. —

Patakjai tőbb olaj ütőt s 15 őrlő mal(281a)mot hajt, —

Felelet a túlnani kérdésekre.

1re Ezen község tartozik Biharmegye, Szalontaí járás Beéli Szakasszához.2ra Ezen kőzséget híjják Grosnak, mely áll 133 számu házból, — általán román nép lakja 450. lélek, — a Nváradi latin szttsu Püspökség uradalmi tulajdona. —3ra E kőzség más elnevezéssel nem bír. —4re Telepítési ideje bízonytalan, — s nem tudatik.5re A község magából szaporodott6ra Eredetéről sem írott sem szóbeli adatok nem léteznek. —7re A kőzség határa 5521 catastralis hold és és 732 □ öl. — több patakjai vannak,— melyek a kőzségen keresztűl folyván, — malmokat hajtanak, — Hegyei: A Vojvodína és Kodru. —

Kelt Grósson Május 10. 1864bíró Zsurzs Miron K × v.K. jegyző Holnapy

(282a)Helynevek

Gurány községből, Bihar. megyéből.

(282b)1. tartozik Bihar megye Belényes járásához, tiszta román ajku.2. csupán az 1 ponti elnevezéssel bir.3. semmi adat nem létezik —4 ~~ ~~5 Századok olta sajjat helyiségéből.

118118


6 adatok nem léteznek. —7. 1ső düllő Beltelkek 140 számot foglal — ronás fekvésű, dél felöl egy 10 öl szélességű 10 köbláb állandó folyó vizet magában foglaló (Sebess viz) folyóval határolt — éjszaknak szinte lapályba ereszkedő szántó, és kaszálló földekkel határos —

II. Dlő Mláka egésszen lapos szantó föld.III. düllő Treoásu — a’ falu felöl lapos éjszaknak hegyre emelkedik, szántó s hegyi kaszállókat tartalmaz

(284a)35

IV. Dimbu prunesilor — doszu Csobánuluj — Barbulu — Virtopele — Vurvu káuri és Faca alleóuluj elnevezéseket részint fennálló ős bűkkös erdőkben, részint irtásás kaszállókban, és kopár legelőkben foglalja magában —V. Pojána szurte ős erdő és kaszálló, úgy legelő téreket foglal magában ’s éjszaknak tart egéss a Bahogyi havas tisztás legelőig mely 4004. láb magasságot tartalmaz — ezen havasbol ered az Alleó patak 4 köb láb tartalmu vizzel, mellyen egy vas ércz kő olvasztó van felállitva ugyan ezen térben több vas ércz banyák léteznek. —VI Vurvu Tyisai szinte a’ fent emlitett havas allyáig felnyúló ős bükkes erdőket, úgy kopár legelőket, és irtott munkálat alatt álló kaszállókat tartalmaz. —VII. Csunzsi, Leorgyesu — Gúra Luppoj — Szublacsa — Kincsu elnevezésekből áll szinte ős erdő — legellő, és kaszálló téreket foglal magába. ezen részt középen hasitya az úgy nevezett Sebesel patak, amely kijjebb a IVik dűllőnél az Alleó patakkal testvérkedik. —VIII. Magura. — Pagyina, Vakareacza — Talaoje — elnevezetű térek délnek lefele fordulva kijjebb erdő részeket, több erdei kaszállókat úgy legelőket foglalnak magokban. —

Kelt Gurányban Junius 21én 864.36

Gurányi Bíró Lukun Floru k×vEsküdt Konts Míkalu k×váltalam BoiczAron mk ~ ” ~ Nyíká Uaszulíu k×vJegyző ~ ” ~ Korb Juonyétu k×v

(283a)Gurány, Bihar.37

Bihar Megye Belényesi Járás főszolgaBírája Tekintetes Veres Janos urnak f. évi 1188. sz. a. kelt rendelésere, Pesti Frigyes Magyar academiaí tag részére, a’ nyílatkozott Gurány kőzsége’ Előljárói által a’ lentebbi modon tetetik. u: m:

az 1ö pontra — Bíhar Megye. Belényesi Járás — szék helyét tartja Belényes városában — a’ Jegyzőség szék helye Buntyesden, melyhez tartozík ezen község is. —

a’ 2ik pontra — Gurány község, melly nevezését századok olta veszi. —

3íkra nem volt soha

35 A faluról két leírás készült (lásd a 219. lapon is). A két szöveg oldalait összekeverve kötötték be, mi a lapokat eredeti sorrendjükben adjuk közre.36 A keltezés és az aláírások egy másik kéz írása.37 A címet egy másik kéz írta fölé.

119119


4íkre arra tudomásunk níncsen5ikre — nem tudatík —6íkra — Semmít —7íkre pontra — Mláku dűlö, Zevoje, a’ falu keresztül folyik a’

Sebes patak, mely Románul Apa Sebesilujnak nevezik — Triás dűlő Gleméu, Lázuri, vannak hegyek Szklátyénaszá, Uszoru, Vákáréaczá, Virvu Kercsi, Virtopele, Vadu nevű folyó víz az erdőn. Selúsztu ís itten van Sebes folyó víze, Szmolenyíka folyo víze, Csunzsí Meru, Tyintsu, Sztenyísóru, Gura Lupuluj, fatza plajului, gyálu Sebíszluluj, Vále ele, Vále portuluj folyó viz, van ottan egy nevezetes Motrok nevű folyó Kut, Dínkoszú, Pójána Lá metnyunyí, Vírvu, Tyiszelor, Vále Kukále folyó víz, Fáczá áleuluj) és ápáluj Dínkoszú folyó víz; — ínnét fel felé a’ Havasra, melly határos Erdély honnal, melly neveztetík, Oncsásza, hol van egy egész nevezetes Barlang, hol temérdek csontok léteznek, míről a nép azon mesét beszéli, hogy ottann a’ gonoszok járnak, és ottan sok minden féle rítkaság találtatík, ezen Oncsásza Barlang tetején gyönyörü mező létezik, van rajta nevezetesen — Petrá tulharuluj, hol egy nevezetes tolvaj tanyázott, alunu nevű folyó víz, mely a’ Szamosba folyík, két Magura, és szomszédos Erdély honnal.

Ezen kőzség szomszédos Nap keletre Petrosz, Délre Bragyét, Nyugotra Kotsuka, és Északra ís Berczes fenyvesekkel. — és lakja tíszta Román fajú gne népség.

Kelt Buntyesden Junius 21en 864.GurányiBíró Lukun Floru k×vEsküdt Konts Mikalu k×v~ ” ~ Nyíká Uaszolíu k×v~ ” ~ Korb Juonyétu k×váltalam BoíczAron mkJegyző

(285a)Helynevek

Gyalány községből, Bíhar megyéből.

(286a)Gyalány falu –, mely 425 lelket számlál GCath,val, Belenyes várossátol 1/4 orányi

távolságra, folyó Vize nintsen, házi kutakkal bírnak, marhákkal kereskedő nép, Különös nevezetes emlékeí nem tudhatók, határa Kiterjedése 6 dülöre osztva u: m: Belsö dülö, Kuratura, Loku Keszilor Czárína, Gyalu velitsestyílor, és Ogréz név alatt

Kelt Gyalánybán Aprs 15–1864Orbán Lajos mkJegyzö

(287a)Helynevek

120120


Gyapju községből – Bihar megyébőlAz adat-gyüjtés:

1,ő pontjára: Gyapju község Bihar megyének Szalontai járásához tartozik; – a főszolgabírói székhely Szalonta mezőváros.

2:ik pontjára. Nem tudjuk, ’s nem is hallottuk. hogy Gyapju község jelenben, vagy régibb időben más néven neveztetett vólna. Vidék, és Ország szerte mindég ez egy néven emlittetik, és íratik.

3ik: pontjára. – Hogy valaha más neve ís lett vólna Gyapju Községnek, erre Véneink sem emlékeznek, sem semmi némü erre vonatkozó adatokkal nem bírunk.

4:ik pontjára. – E’ pontra a’ Megyei levéltár adhatna választ, – mert a’ községnek levéltárában. 60–70 éves iratoknál régiebbek nem találtatnak, – nem, míntha e’ község csak ekkor népesíttetett vólna, hanem ínkább azon okból. mert a’ községi levéltár kezelése el vólt hanyagolva.

5:ik pontjára. – Hogy honnét népesíttethetett nem tudhatni; színtugy mint Bíhar megyének számos román községeí, honnét történt népesítése bízonytalan. – de hogy Gyapjúról, már régíbb időben némely lakosok más községbe telepedtek, ki tünik abból, miként több e’ Megyei községben élnek Zsepíán Zsepján.– /:Gyapjui:/ nevü családok, kik innét történt elkőltözésök után, új lakhelyökön, az ottani lakosoktól kapták e’ nevet, régi családi nevök helyett.

6:ik pontjára. – a’ Gyapju község név eredetéről semmínémü irásbeli, vagy szóhagyomány szerínti adatokkal nem birunk. –

7.ik pontjára. – Gyapju község területén következő Helynevek fordúlnak elő.

a., Tyegle: a’ legjobb széna termő rétek. – nevét onnét veszi (287b) mert régíbb időben e’ terület egy részében tégla vető hely vólt, melynek nyomai máig ís láthatók.b., Rogoza. szinte jó széna termő rétek.c., Plopid, Sirinkae., Futrás. – legelő. – régente az előfogatozásből víssza tért fáradt lovaknak egyedüli kizárólagos legelőhelye vólt. f., Kodrutz színte legelő rész.g., Paducsel.h., Petrisini., Mókus egy patak, mely a’ kelet felőli hegyekből eredve, több határokon, erdőkön és a’ Gyapjui határt ís keresztül fútja; ’s tőlünk a’ Barakonyi határra megy.k., Tufoj – mintegy 70 hóldnyi szép kís erdő.l., Bitánga – erdő. ezen erdő át nyúlik a’ szomszédos Nyárszeg község határára is. – ’s nevét onnét vette, hogy: ez előtt 70–80 évvel a’ Gyapjui és Nyárszegi főldes uraságok mind két részről tulajdonokul tekintvén ezen erdő részt, egyík sem akarta a’ másiknak át engední, míg végre perre kerülvén a’ dolog, – a’ per folyama alatt sem egyík, sem másík főldes Uraságnak használní nem lehetett. – tehát a’ hosszas per folyam alatt ezen erdő elhagyatva, bírtokos nélkül, mintegy b i t a n g j á b a n hevert, prédáltatva a’ szomszédos községek által. – mig végre a’ per le folyván; egy része a’ Gyapjui, más

121121


része a’ Nyárszegi főldes uraságoknak itéltetett. – de a Bitanga név mínd e’ maí napíg ís fen áll, úgy a’ Gyapjúi mint a’ Nyárszegi erdő részre nézve.–m., K.Orosi púszta – a’ Gyapjuí határnak kí egészítő része, a’ főldes Uraság majorsági bírtoka.

Gyapju községhez tartoznak még községí, közígazgatási szempontól.–1., puszta Pankota. egy pár ezerhóld igen jó mínőségü főldel, ’s szép dombos fekvésü szőllős kertel.2. Nagy Méhesi, és Kis Méhesi puszták. – míntegy 400 hóld szántóföld, ’s több ezerhóld erdővel – ezen Méhesí puszták a’ NVáradi L. Sz. Kaptalan Uradalmához tartoznak, –

(288a)Gyapju község – 800–900 lelket számlál, – kik 40–50 lélek kivételével görög n: e

románok. –Van g: n: e. egyháza egy lelkésszel – ískolája egy tanítóval, van egy rom. kath. kápolnája ís, de több idő ólta használaton kívül áll.Van posta hivatala. – mely a NVáradróli szállítmányokat Szalontára és Tenkére naponként tovább küldi.Gyapjú község NVáradtól egy állomásra – a’ NVárad–Aradí országútban esik. Keletről: Less község és a’ Méhesi púszták. – Délről Bikáts község – és Inánd. – Nyugotról Cséffa és Barakony községek. Eszakról a’ Pankotaí puszta által vétetve körül. mint határos helyekkel.

A’ fentirtakon kivül sem írásbelí, sem hagyományszerü adatokkal nem bírunk, melyek a’ Helynevek gyüjtéséhez anyagúl szolgálhatnának.

Kelt Gyapjun Apr. 18án, 1864.

Kovacs Sándor mk főbíró Ollár Tógyer keze × vjegyző által és Esküdt társaím

(289a)Helynevek

Gyigyiseny Voeny községböl, — mely tartozik, Dél Bihar Megye, Belényesi járás, Vaskohi szakaszhoz, — e Községnek jelenleg csakis ez neve él, és csak Románok lakják, más elnevezése nem volt, hogy mikor emlitetik legkorábban nem tudható, — Tráján császár által népesíttettett38, — E község eredetéröl mit sem lehet tudni — a határán pedig, glemei, — Blákány, Popászka, Kindeászka, Handa, Csepászka, Rampunyeveszti, — Pankoje, dülök neveiken kivül mely mind román elnevezések, mi nevezetesség sem létezik.

Rieny 27. majus 864.Vanku Josef mkjegyzö

(290a)

38 Az eredeti szöveget egy másik kéz lehúzta, és e mondatot írta fölé.

122122


Helynevek

Gyires Községböl Bihar Megyéböl

1. Gyires Községe fekszik Bihar Megyének Szalontai Járásában a Sebes Körös folyó mentében annak partján, NVáradtól Két mértföldnyi távolságban.2. A Községnek mindig mindig Gyires — /:oláhul Zsiris:/ neve vólt3. Arról hogy a Községnek hajdan más neve lett vólna, semmi sem tudatik, mert mindenkor ugyan azon név alatt vólt ísmeretes.4. Hogy mikor emlittetik a Község leg Korábban? erre nézve semmi adat nincsen, de hogy régi Község lehet onnan is gyanitható, mert a Község petsétjén 1730 ik év szám van metszve.5. A Község nevének hogy honnan népesittetett arról bizonyost tudni nem lehet lakossai Görög Kath és G. n. e. oláhokból állanak, és oláh nyelven beszélnek, de nagyobb részint a magyart is értik.

(290b)6. A Község nevének eredetéröl semmi bizonyost tudni nem lehet

7. A Község határán — melly a NVáradi latin szert Püspökség Uradalmához tartozik— feküsznek az ugy nevezett Mácsai és Álcsi nagy kiterjedésü puszták — ez utóbbin egy dombos hellyen egy régi Klastrom vagy Templomnak romjai mostís láthatók a földbe; van ezen pusztákon igen sok szép gazdasági epüllet, ’s egy Két kövü göz malom is. —

dülök el nevezéseUngyuricza — Begyerás — Gyerán Gropoj — Kalemori — Fontina Bojlor — Paducsii — La paszturile — Cserepes — Lyokus háza — Tóldás /:mintegy pótlás a földekhez:/ Krumplis — Káposztás — Kaszálló.Gyires Községe határos Tarján V.Gyán és B.Böszörmény Községekkel, és egésszen sik területen fekszik, kivévén a Mácsai pusztát, melly már sokkal magassab és emelkedettebb hellyen áll.

Gyires April 1én 1864.

Gyires Község ElöljáróiHollósy LászlóKör jegyző

(292a)Helynevek

Hagymás községből, Bihar megyéből.

(292b)Hagymás kőzség, — melynek lakósai míndnyájan g. n. e. vallásuak hat39 nagy heggyel van kerítve, — melyeknek neveí; a Porovásuluj; Moguleczki; Luboje; Bolozsászká; Czeretó, és Kis Czarina; — Patakja, — mely a Luboje hegyből ered, tizenhat őrlő malmot hajt, — mely a lakosság élelmére szükségelt gabonák őrlesére használtatík. —

39 Először öt-öt írt, majd ezt javította át hat-ra. A szó fölött a két pontot nem törölte.

123123


(293a)Felelet a tulnani kérdesekre. —1re Hagymás kőzség tartozík Biharmegye Szalontaí járás Beélí szakaszához,2ra A kőzség áll 128 sz. házból 282. lélekből, — kík román ajkuak, — tartozík a NVáradí lat szttásu Püspökség Beélí uradalmához,3ra A kőzség más elnevezéssel nem bír.4re Telepítés ídeje bizonytalan.5re A kőzség magából szaporodott6ra Eredetéről sem írott sem szobelí adatok nem léteznek, —7re A kőzség határa 4074 hóld és 550. □ öl, — hat nagy heggyel van kerítve, —

Hagymáson Május 10 864bíró Vatyís …40 K×v.jegyző Holnapy

(294a)Hajdú-Bagos Község és területének leirása.

1. A’ Megyének, Járásnak neve.Bihar Megye, Sárréti Járás.

2. A’ Községnek hány féle neve áll most?Hajdú-Bagos.

3. Vólt é hajdan más nevezete?Bagos.

4. Mikor emlitetik legkorábbanIVik Béla király alatt pusztitott Tatár járás alkalmakor, már

helység volt, — mert a’ régi öregek mondása után, a’ most varjasnak nevezett dűllő, mint akkori nagy erdőből rohanták meg a’ Tatárok, a’ templomban áhitatoskodó lakosságot.

5. Honnan népesitetett?Nincs rá adat.

6. Mit lehet tudni köztudomás, hagyomány, iratos vagy nyomtatott emlékből, a’ név eredetéről?

1606ik évbe Bocskay István Erdély fejedelme , az akkoron Bihar Megyéből Erdélyhez tartozott községekből, 20 községet — mellyek közt Bagos is emlitve van, hű szolgálatukért meg nemesitett és hajdúi szabadalommal felruházott, ’s hihetőleg ez időtől nyerte Hajdú-Bagos (294b) nevezetét, hogy pedig hajdúi szabadalommal fel vólt ruházva aztt, az 1626ik évi „Approb. Constit. Regni Transilvaniae Part 3. Tit. 86. Art. 1nmo” igazolja, melly okmány hiteles másolatban, a’ községnél most is meg van. Az Erdelyi Fejedelmek donátióit, és igy tehát a’ most említett szabadalmat is, Iső Leopold Magyar Király az 1691ík évi diplomájában megerősitett, ’s annak folytonos gyakorlatában vóltak. —

40 A név olvashatatlan.

124124


1700ba Iső Leopold Király parancsolatya folytán, — nem ugyan jobbágyi , — de dézsma és taxa fizetésre szoritattak.

1702be a’ 20 Község közül 10et, jelesen Szalonta, Konyár, Derecske, Kaba, Berettyó-Újfalu, Bagos, Félegyház, Sáránd; Komádi és Sass szabadalmazott községeket a’ Kamara a’ Jus Annorumért elfoglalta, és 100,000 ftba. az Eszterházy Hercegi háznak zálogba adta, — melly községek minden felszóllamlásaik, ’s a’ Hercegi ház ellen folytatott perek ellenére 1762be privilegiumaiktól végkepp megfosztattak, ’s a’ Herceg Eszterházy háznak — nem ugyan robotos jobbágyi hanem contractualis taxa fizető alattvalói lettek. —

7. A’ Község határában előfordúló többi topographiai nevek. —a.) Debreczeni ut dűllő egészen szántó földből áll, a’

Debreczenbe vezető utvonal hoszába nyulik. —b.) Sárándi határ belső dűllő, szántó és kaszálló földekből áll,

— majd csak nem Sáránd községére nyúlik. —

(295a)c.) Pércsi határ dűllő, egészen szántó földböl áll, M.Pércs

község határával határos.d.) Sárándi határ külső dűllő, részint szántó, részint kaszálló

földekből áll. — ’s Sárán község határával határos. —e.) Derecskei ut dűllő, nagyobb részint néhány lapost kivéve

szántó földből áll, — ’s Derecske M:Város határával határos, — ezen dűllőben van egy lapos, melly „túzokosnak” neveztetik, ’s a’ tuzokoknak igen kedves tanyája. —

f.) Daraboshegy dűllő, egészen szántó földből áll, több apróbb dűllőkre van osztva, a’honnan hihetőleg nevezetét is vette. —

g.) Nagymező dűllő, részint szántó részint kaszálló földekből áll, ’s hajdanában egészen kaszálló vólt ’s ez a’ legnagyobb dűllő a’ határon. — Ezen dűllőben van egy halom, melly „Szőke halomnak” neveztetik, bövőlködő korpa fű szőke virágáról vehette nevezetét. —

h.) Szőkerét dűllő nagyobb részint szántó főldből áll, — lapossi szőke levelű füvet terem. —

i.) Varjas dűllő, részint szántó, részint legelőből áll, — hajdanában nagy erdöség vólt, ’s a’ varjaknak kedves tanyája lévén.

k:) Szabórét dűllő nagyobb részint szántó földből áll, ezen dűllőben van egy lapos, a’hol is egy Szabó nevezetű pásztor hajdanában marháít deleltette. —

l.) Pályihatár dűllő, nagyobb részint szántó földből ψ áll, H.Pályi község határával határos. —

ψ részint erdő és kaszállóbólm:) Sűrű tisztája dűllő, erdőből áll, de igen sok tisztás hely

találtatik benne. —

125125


n. Nyomás dűllő, legelőből áll, H. Pályi Debreczen és M:Pércsi határral határos.

Hajdú Bagos April 18. 1864.Főbíró Szabó István mk

Csellei Károly mkjegyző által P. H. Eskütt Dávid Lajos mk

(296a)Helynevek

Hájo Kőzségből Bihar megyéből

1őr A megyének, Kerületnek, járásnak Széknek neve a hová a helység tartozik?

Hájo Községe tartozik Bihar megye Nagy Váradi járáshoz, a melynek széke NagyVárad.

Hájo Nagyváradhoz 1: allomásnyi távulságra van.2or a Kőzségnek hányféle neve él most mellyik bir csak helybeli elterjedéssel, ismeretes

országszerte?

Ezen Kőzségnek országszerte Hájo a neve. románul Haieu.41

3or Volt é a Községnek hajdan más neve? vagy tán csak Külőnfélekép iratott a mostani helynév?

Nem vólt.4er a Község mikor emlitetik legkorábban?

Ezen község 1760 év olta5őr Honnan népesítetett?

nem tudatik.6or Mit lehet tudni Köztudomásbol, hagyománybol irott vagy nyomatott emlékből a név

eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvűhelynévre nézve?

Semmit

(296b)7er A Község határában előfordulo többi topographiai nevek peldául: mezö, dülő, szánto, fordulo legelő Kaszálo s a t:?

Ezen kőzség hatarába fakad a’ hires Hajoi, vagyís a főldes urrol nevezve, Püspők fűrdő, a’melyet mesze főldről még idegen országbol is meg látogatnak.

Ezen gyogy fűrdő igen szépen van fel szerelve a’ látogató vendégek el fogadására van benne 6. tűkőr fűrdő, 82. szoba – egyszoval jól be van rendezve, ’s butorozva a’ látogato vendégek elfogadására

41 Ez utóbbi mondatot egy másik kéz jegyezte be.

126126


Ezen főrdőnek tulajdonosa a NVáradi d. Pűspők — Ezen fordő évenkent 6000. ftot jövedelmez —Ezen vizbe szokták a’ kőrűl lako szomszéd kőzségek lakossai a’ kendert áztatni, a’hol 3 nap alatt igen szépen megfehéredik.Ezen határba van az ugy nevezett Somlyo kő hegy — mely termés kőveket, ’s mész kőveket bőven ád, — egész Várad kőrnyéket ellátja termés kővekkel.Ezen határba van az uroságnak még egy 4 kerekű vizi malma, a’ gyogy fűrdőből ki foljo meleg vízen épűlve mely a’ legnagyobb hidegbe sem fagybe (297a) Évenkent 5000. ftot jövedelmezEzen határ 1400. Cat. hold kiterjedésű — a melyből az Uroságnak 1000 hold erdeje és 100 hold szánto földje van — a’tőbbi főldet a’lakosság birja —Ezen lakosság száma tesz 320. lelket, kik g. Catholi. mindnyajjan földművelésből ’s szarvas marha tenyésztésből élnek.Ezen kőzség határos Pecze szent Márton; Kardo, Betfía, szent Elek, Ronto, kőzségekkela’ kőzség határába lévő dűlők nevei: Vale tyeruluj, vale Kardoluj, veres Hágo Ruguluj, Bai csere vale Kolibi és nyilus

(298a)Helynevek

Határ kőzségéből Bíhar Megyéből

1; Tartózik fent irt megyéhez Belényesijárás Vaskoi szakaszhoz.2; Nincs ’s nem vólt más neve.3; Nem volt más elnevezése.4; Ember emlékezett olta5, E’ tekíntetben adatok a’ kőzségi levél tárba nem találtattnak, híheto Traján üdö szakaból.6, Adatok nem léteznek, ez előtt is románok lakták.7, A’ kőzség határában levö főld nemüek u m szánto, kaszalo, legelő és erdö, ezeknek düllö nevei Peglemeí, lá balányászka, Turcsászká, Szaracsászká, Pankoja és Oszoj, semmi nevezetességel nincs ösze kőtve, az erdőben találtatík farkas, vad disznó, őz és roka.7. Ezen kőzségek határos Gyigyíseny, Stej. Lunka, Briheny községek határjaival.

Határon Juníus 5én 864

Határí bíro Zsugye Szándrueskűtt Klepcse Danyilla

(299a)H. Dombrovicza Bihar42

Felelet

A tullapon tett kérdésekreIső pont. Havas Dombrovícza helysége Bíhar megyében, tartozík a Belényesi Föszbírói járáshoz, az Urszádi Körí jegyzöséghez. — földes ura a NVáradi LSzt Káptalan

42 A címet egy másik kéz írta fölé.

127127


2od pont Neve ezen helységnek román nyelven Dombrovícza de Kodrú nevét pedíg onnan veszí mível határán magas hegy berczek terjednek el rengeteg erdövel mít az olah Kodrúnak nevez —3dík pontra. Tudomás nem létezík —4dik 5dík 6dík pontokra, Híányzanak mínden adatok7dík pont A helység Nap kelet felőlí részén nagy hegy berczek lanczozata terjed és az

lenyúl egésszen délnek nevezetesen Urmező.— Ritú Serbuluj — /e két kopasz az az erdö nélkülhegy óldal között egy csúcson van egy szíkla (300a) barlang meglehetős nagyságú, erröl színte azt híszík a babonás népek hogy gonosz lelkek tanyája, sőt azt állítják hogy többször öket vígadozní ís halják ottan, de olyankor meg közeletní a vílágért sem mernék — a valóság pedíg azt mutatja hagy rabloknak szólgálhat ígen jó tanyáúl mít bízonyít az ís hogy sok helyen a füst befogta és bevan kormozva bízonyosan a rablók által, egyszer máskor rakott tüzek míatt — — Hégasel, Musát e hegy tetön van egy ígen jó frís vízü forrás, Gyálú pínyílor, Gureczú Kálúluj, Vúrvu Plopílor, Banyísorá, Doszú nyegrú, Nesztoj, Gérba, Kírlígétura, Vále lung, Gúreczú lúng Bolú, Purkerícsor, ítt a határt bezárja egy patak, mely sem soha benem fagy, sem tökélletesen kí nem apad ’s két névvel bír Vále de viszág — és vále jádúluj az az a pokol ka patakja. (299b) Van még egy egy más patak emennél sokkal nagyobb szerü neve vále Solymuluj ezen van építve a hegyek között egy hamúzsír égetö huta — általánosan ezen elö sorolt hegy lánczolatot rengeteg erdöség fedezi ’s a vad sertéseknek és Özeknek kűlönös jó tanyáúl szólgál, mít a vadász ottan elegendö számmal ís találhat míndenkor —

Ezen helység nem rendes útczákat alakitó sorokba van építve hanem valami 5 vagy 6 hegyen van elszórva szana szélyel ’s a nép kűlönösen marha tenyésztéssel gazdálkodík — szántóföldjeík nevezetesebb düllői Ritúr, Czarína din Szusz, Czaríana dín Zsosz, Düllöu Beszerícsí, Hírtopa,

Havas Dombrovíczával határosak, Sólyom B. Örvényes, Borz, B. Ujlak, Sonkolyos, Fenes, Ágrís, Botfej, NMaros, Csonta háza és Pok lúsa — Kelt Urszádon 21/6 864

Kádár Lajos mkKörí Jző

(301a)[H. K. Kovátsi]

68 864

Tekintetes Eskütt Úr!

A 197. szú rendeletére hivatalos tisztelettel van szerentsenk jelenteni.az 1ik Pontra,

Dél Bihar megye, N. Váradi Járás — Székhelye N. Várad várossa. H. K. Kovátsi helységenek.

a 2ik PontraH. K. Kovatsi helység az elött, és ezuttal is úgy neveztetett.

a 3ik Pontra,

128128


Nem volt, ugyan azon nevet viseli miolta megtelepedett.a 4ik Pontra,

Mintegy 200 éve.az 5ik Pontra

Sikszai Kiss Péter örökössei leszármazása hozzák a Lakosokat külömbözö helyekröl6ik Pontra

Irás béli adatok nintsennek7ik Pontra

(301b)Hegy allya Düllö /:Szántó Föld:/ neveztetik mert a’ Szőllö hegy alatt van. Szöke Part düllö Szántó föld azért nevezödik igy mivel földje sovány szökés — van Kocsordos nevü Kaszálló mely azért nevezödik igy — mivel Kotsord füvet böven termi — — van egy Csontos Tó — nevezetű nyomás melly onnét veszi nevezetét hogy vízállásos és ez elött Sír kert volt — hol is több tsontokat leltek.

A falu alatt van egy kisszerü Patak melly eredetit veszi Siter volgyröl és Nyüved Községe határán a Berettyó folyóba beszakad — neveztetik Közsmönek mi okon azt nem tudhatni.

Tisztelettel lévén H. K. KovácsibanÁprilis 4e 864

Tekintetes Eskütt úrnakalázatos szolgaifőbíró Konta GáspárJegyző Tóth János mk

(303a)78/864.

Helynevek.

Hegyközt Pályi községéből, Bíhar megyéből.

1ör Tartozík község a N:Váradi járáshoz, Semmi más elnevezéssel nembir.

2or A községnek egyedűl ez az egy neve ösmeretes3or A község semmí más elnevezéssel nem bírt soha4er A község 1695ik év táján űletett másodszor meg, a’ mínt azt

jelenben is a község kezeí közt lévő, — Szíkszaí Kíss Péter által adományozott levél elegé igazolja. Szíkszai Kíss Péter, mínt ennek a községnek akkori főldes ura, ki ezt kírályí adományképp kapta így ír, Debreczenből hol akkor lakott, „akik Bíhar megyébe lévő Hegyközt Pályi puszta falumban lakní és letelepedni akarnak, megengedem nékík hogy ott házakat építvén, oda szállásoktól fogva mínden féle

129129


szolgálattól mentek legyenek, se taxát nefizessenek43, se urdolgára három esztendeig nemenjenek, sat, sat, satt Actum Debreczíni die 4a Julii Annó 1695 Szíkszai Kis Péter kezeírása Kűs pecseti mp 0 satt

5or Tudomás szerént a körülli helyekről nepesítetett meg, s amínt az idősb emberek állítják, de mínt a most ís látható, a templom igen régí lehet, és csak romjaiból építetett fel az új nemzedék által.

(303b)6or Köztudomás szerént a név eredetéről anyí semmí tudomás, a név

előtt álló praedicátum, híhető onnét ered, mível a község hegyközt fekszik; ínnen vehette a „hegy köz nevet“

7er A község határán felmerülő topographiai nevek közzé tartozík a „Cserhegy“ mely a községnek keletre fekszík, Összveköttetésben van a HK. Ujlaki heggyel. Nevét onnét vehette, hogy főldje cserjés erdőből vólt kiírtva Burjász, Polyás, és Bernát, összeköttetésben allanak a bíharí heggyel a községnek északra feküsznek.

Keresztes hegy és Ujhegy az utóbbi az elnevezést onét vehette, hogy az előtt alig 70 évvel ültetett és alakíttatott át szőlő hegygyé, — fekszík a községnek nyugotra a bíhari szántöfőldekkel határos.Uj hegy, Nagyhegy Kápolna vőlgy ez utóbbi az elnevezést onnét vette, hogy azon a helyen a régíbbi ídőben kápolna állott, mít az most ís látható rom ígazol öszve köttetésbe állanak a NVáradi hegygyel, feküsznek a községnek delnyugotra,Mogyorós hegy fekszík a községnek délre, öszve köttetésben áll a Száldobágyi határral, az elnevezést nem tudni honnét vette.Kömpe, Csermály, erdők, fekszenek a községnek délre, öszve köttetésben vannak a Száldobágyi határral, az el nevezést nem tudni honnét vették.

A község alatt elterűllő nyomást gátlapossának nevezík, ez el az elnevezést onnét vette, hogy a községből mégmost is látható gát vezette ki a lakosságot; — a köz(304a)séget körül folyt víz miatt csak egyedűl az említett gáton lehetett ki menekülni, vagy ís menní a községből „ a körűlötte elterűlő lapos tehát ínnét vette az elnevezést.

Csatári rét, Vén erdő, — kaszállók, — az első öszveköttetésben áll a Csatári határral, — az elnevezést ís onnét vette, — a’ második a bíhari határral, fekszík a községnek északra, az elnevezést onnét vette hogy hajda nagy erdőség vólt ugy alkalmaztatott később kaszállónak. Még most ís sok nagy kiterjedésü, sok időkre mutató fák tanuskodnak előbbi helyzetéről.Kelt HK: Pályiban Apríl 5e. 864

Főbiró P Szabó Sándor2” bíró Szabó Jánoseskütt Balga Mihály

Ungváry Imre mkJegyző

43 Eredetileg sefizessenek, majd az s-et átjavították.

130130


(305a)[Hegyköz Száldobágy]

Hegyköz Száldobágy Községe fekszík Bihar Megyében Nagy Várad várossának tő szomszédságában Nagyváradi járásba kebelezve. — ezen község emlékezet olta csakis ezen nevezettel bírt, s jelenleg ís bír, s semmi más elnevezéssel nem bír ezen nevezet alatt ösmeretes országszerte, — ezen helynek név eredete szo hagyományokbol meritve onnét jönni álítatík, hogy az Tatár s török hadjarat elöttí üdökben Nagy Váradí egyeseknek Szállás helyeíkül szolgált. — mi még ugyancsak a Tatár és török hadjárat elött meg ülepitetvén nevezett község s helynevezett alatt, hogy honnan népesítetett tudomásonkívüli a leg régibb üdö szakbol annyíval szolgálhatunk, hogy a Török hadjárat alatt ezen helység el pusztítatván az benne lakot népség részint le ölettek, rész szerint rabszolgaságba elhurczoltattak részínt bujdoklová váltak, az akkorí elö népség közzül Kati Máté és Katusz András, több üdökíg a Tatárok rabsága járma alatt szenvedtek, Kík ís több üdök lefolyta után Julius 23n 1697ik esztendöben a Tatár járom alol meg szökve hazájokba vissza jönni akarván utjokat nem tudván Burkus ország Dánczíng nevü várossában jutván az Danczíngi Városi hatoságtol a nevezet idöben nyertek vissza jöhetésre utlevelet, mely ut levél eredetiben Hegyköz Száldobágy Községeben jelenlegís Űdösbb Kis Gábor kezei között német nyelven írva fel találhato, mely két egyénnek sikerült is hazájokba vissza jönni, de vissza jövetelek alkalmával Hegyköz Száldobagyott oly el pusztított álapotba találták, hogy Káti Máté haza helyére egy emlékezetes vén szilfa feltalálása (305b) által ösmert reá Katusz András pedig nem Hegyköz Száldobágyi hanem Berettyo Ujfalusi illetőségű lévén hazájába születés helyére haza ment — ezen Kati Máté magyar ajku Református valállásu egyén vala — s emlékezet olta ez hely népe magyar ajkuak református vallásuak voltak. s jelenlegís azok. — Hegyköz száldobágy külömben mélto nevét víselí míután fekvése az helynek az hogy fel emeltebb hegyes helyen, s hegyektől környös körűl evedzve foglalva áll. —

A kőzségben semmi nevezetesség, s el nevezés níncsen — azonban:A község határában elö fordulő dülök, hegyek s erdöségek több

topografiai nevezettel bírnak u. m.Az Nagy Várodrol ki jövö HK. Száldobágyra vezető utvonal jobb oldalon

levö szánto s Kaszállo fekvösegei Korpás dülönek neveztetík, mínthogy a föld igen sovány alaku, azon nép mondabol hogy ne vess oda barátom semmit mert még a korpának valot sem termi meg vette nevezetétt silanyságánál fogva korpás dülö.— Erdöség dülö színte szánto s kaszállo s tövíses cserésbokrokkal patakos helyekkel van ellátva, máskínt kö ormány oldalnak ís nevezík mível az Kö ormány alatt nevezett hegyet körül evedzí s az erdöségre le vonul, de állando neve csakís Erdőségi dülö. — továbbá Nadaskut völgye mely vizenyös evekben forrásos hely volt s a forrás szivárgo utján ímít amot peszle lenge nádak voltak láthatok hova két kut ís az lakosság joszágaí ítatása szükségletére készítetett innét vette nevezetétt Nádas kut völgye mely telek kőnyvileg az erdöségi dülöbe be kebelezve van. — a Vajda dülö melynek melynek egy kevés része szánto a legnagyobb részben pedig omlásos patakos cserés legelö, hogy honnat neveztetett Vajda

131131


dülönek tudomáson (306a) kívűli ezen nevezett áll a Telekkőnyvbe ís. — Temetö aly dülö ezen térség mely a temetö alatt latháto részben csere bokros legelö, részben a cserebokroktol ki írtva kender földnek használtatík, részben pedíg szilva fákkal vegyes kaszáloul szolgál nevezete a Temetöröl eredett . — Gar oldal dülö silány hegyes völgyes szánto föld, név eredetéröl leg kissebbet sem lehet tudni emlékezet olta azon nevezeten volt s mostís áll. — Törkömerö dülö hegyes vőlgyes fekvésü víz mosásos patakokkkal, s tővíses cserés legelövel kevés szánto silány földel el látva név eredete színte nem tudhato. ezen nevezete azonban telekkőnyvbeís be vezetve van. — Szöllö hegyei pedig e következők u. m.

Isten hegye Meredek magas fekvésénél fogva emlékezet olta Isten hegy nevezett alatt ösmeretes.

Nagy hegy nevezetétt onnét vészi, hogy a többi hegyeínknél leg nagyobb kiterjedéssel bír innét van el nevezve Nagy hegynek.

Ujhegy minden hegyeknél leg késöbben alakitatott Szöllö hegyé ínnét nevezttetett uj hegynek.

Köormány hegy földje máléköves lévén Kövessegéről neveztetett köormány hegynek. —

Czipellis hegy regebb üdöben általában szöllöhegy volt ez azonba már nagy részben ki írtva vetemény földnek, s csak kevés részben használtatik szöllönek, név eredeteről leg kevessebbel sem szolgálhatni. —

Bodon hegy ezís részben a szöllötöl ki írtva vető földnek, s kíssebb reszben Szöllönek használtatik, hogy ezen nevezetét honnat vette azzal nem szolgálhatunk

Végre FelKert ezen fekvőség a falu felet észak felé levö részén fekszik, tulajdon képpen kertí szöllö s az helysegnél fentebb esőségénél s kert tulajdonságánal fogva nevezetét fel kert névbe öröklötte.

(306b)Erdöségei Hegykőz Száldobágynak két részre oszlik u. m. Uradalmí és Községí erdöre az Uradalmi erdönek tulajdonossa a Nagy Váradi latin szertartásu Püspökség, a Községi Erdönek H.K Száldobágy testülete; az Uradalmi erdöbe több el nevezések vagynak. u.m. Száraz gát egy völgyes hely mely hajdant keresztül rekesztve vala gáttal s ínnét vette nevezetét Száraz gát, Csoma, Hidas, Pál Domb, oszlo patak, odal ut, Sötét ág, Város erdö, Veres patak, a Községi erdöbe szinte elö fordul veres patak nevezet es Láz, hogy honnat vették elneveztetésöket tudomáson kivülí. —

Hegyköz Száldobágy, mely hívatalos közlemények utján HK. Száldobágynak az irás rovidítése tekintetéből íratík, mely anyit tesz mint HegyKöz — ílly elnevezéseít terségenek s eredétíségéről környülményes leírásunknak voltát amidön közölni van szerencsénk, hitelére tesszük nevünk alá írását Kelt H.K.Száldobágyon Aprillis 8n 1864.

Főbíró Lutskaí Bálínt2 bíró Nagy Bálint mkEsküttek Kupás Sándor mkMónár József mkMezey Sándor mk Szebeni Sándor mkjegyzö által Egy ház Gondnoka

132132


(308a)Helynevek

h. k. Szent Imre községböl Bíhar megyéböl.

H. K. Szent Imre (:olvasd hegy köz Szent Imre:) község fekszik Bíhar vármegyének érmelléki járásában, Nagyváradról mint a’ megye szék városától 3. mértföldnyire észak felöl. — Körülötte fekvö helységek: Keletről Szent jobb, délkeletről Farnos, délről Szalárd, nyugottról Vajda és Janka, — észak nyugotról Bihar Diószeg, nyugottról északról Kóly és Nagy Kágya, észak keletröl Szent Miklós. Ezen község , — melyben 1061. magyar ajku nép közzül 1011 lélek reformáta, 50. lélek romai catholica vallású lakik, határa pedig szántó föld ’s Kaszállókban — hozzá értve a’ belsö telkeket is — 2170. (1100 □ ölével számitott) hold és 346. □ öl, — szölő hegye pedig 1600. □ öles holdban 699. hold és 75. ölet tészen, — mint a’ népmonda álitja Szent István 1sö magyar királyunk által fia Imre herczeg emlékére építtetett volna de róla semmí hiteles adattal nem bírunk. —

Hogy mióta hivják hegy köz szent Imrének nem tudjuk mert a’ régíbb íratokban csak Szent Imrének van nevezve; a’ toronyban lévő két harangon pedíg — melyek egyike 1766. másíka 1782ik évben készült Berettyó Szent Imrének van nevezve, a’ község déli oldalán Keletről nyugotnak lefolyó Berettyó vízéröl. — Azomban községünknek most a’ fent említett nevén kivül semmi más nyelven elnevezése níncsen

Helységünknek leginkább 1674ik évtől fogva bízonyíthatjuk fennállását, a’ mostani templom falára felírt következö sokorokkal.

„ Az elébbeni Fa Templom Boltozattyán„ ez az Inscriptió volt:„ Soli deo„ Gloria„ Ez Isten Háza épittettett a’ Szent Háromság„ Egy örökké Uralkodó Sz. Istennek tiszteletire

(308b)„ és ditsősségire a’ Szent Imrei Reforta Szent„ Eklésia maga költségével Ano Domini„ 1674. “

tehát ezen felírásból látható, hogy azon ídőben már reformáta vallású lakossai egy fa templomot épitettek.

Jegyző könyvei a’ községnek 1700ik évtöl fogva vagynak meg ’s ezen időtől fogva rendesen vezettettek a’ tanácskozási jegyző könyvek valamint egyébb községet erdeklő ügyekrőli naplók ís, melyekből ígen érdekeseket lehet olvasni, a’ nép hajdani erkölcsiségére nézve, hol egy embert azért, hogy mert a’ másiknak „ eb az inge anyáju ” mondta, érette Kalodába záratot ’s az egyházrészére 1. forint büntetést fizetett, másik azért, mert „ kutya lelkü, Kurva anyád ”at mert száján kibocsátani, Ecclésia követésre büntettetett. Egy szóval az egész büntetési naplókból a’ nép tíszta erkölcse ’s szelíd természetét lehet kimagyarázni.

Szent Imre községének déli oldalán, ’s a’ berettyó vízének épen tövében ’s nyugotti oldalán, községünktől mintegy fertály óra járásnyira a’

133133


Szalárdi határ szélen áll az úgy nevezett Adorján vár omladéka, mely mint tudatík hajdan az adorjánita barátoknak véd bástyákkal és sánczokkal ellátott zárdája volt. — Eröl az a monda forog a’ nép ajkán, hogy a’ magyarok bejövetelekor itt találtatott de hogy kivolt bírtokossa nem tudatík. — Annyi látható a’ Kaszálló réteken és a’ h.k. szent Imrei temetőben ’s kövecsesnek nevezett szölő hegyen mutatkozó épület alapokból — melyek ásatás alkalmával színre jönnek — hogy valaha nem csak zárda hanem vár lehetett, ’s egészen a Szent Imrei hegy tetőig belehetett épitve. —

Az is állitatik községünkről, hogy valaha a’ Bocskaí birtokában lett volna, ’s erre adatúl szolgál a’ szölőhegynek Kis Bocskai, Nagy Bocskai, nevü része, ’s mint a’ lakosság (309a) álítja, a’ helységnek felszeg utcza nevű fele része mint Kismarja várossa, szabadalommal lett volna ellátva + a’ miért bánátnak ís neveztetett, ezen helység résznek — mely kelet felöl fekszik — mínden földjet és szölőhegyét nemesi jogon birta volna a’ lakosság, ’s lett volna oly egyén, ki az erőli okiratot a’ Leleszi Káptalanban látta volna, — de miképen esett al a’ község jogától, ’s hogy esett a’ NVáradi l. sz. Méltóságos Püspökség birtokába mint jobbágyság, erröl senki sem tud felvilágositást nyujtani.

A’ község határában előforduló topographíai nevek a’ következökI. a’ szölőhegyen:

1. Kövecses: bízonyosan veszi nevét azon kövektől, melyek ásás alkalmával mínt régi épületek alapjai találtatnak2. Monostor: míndjárt a’ kövecses mellett ara mutat, hogy az adorjánitak zárdájának

főbb pontja ottan lehetet.3. Gárdon: hihetőleg gárda domb lehetett hajdan, míkor Bocskai tanyázott e’ helyen.

—4. Kis és nagy Bocskai: Bocskainak ítten tanyázó táboráról vagy inkább áról, hogy ő

tette ezeket szabad földekké.5. Koppán: igen sovány szőlő hely.6. Szóár hegy: bizonyosan onnan vehette nevét, hogy ínnen Szent jobb fele ’s Farnos

fele mesze térség látszatván, a’ hang meszire el hallik, — mert e’ hegy tetőről legalább 17. helységet meglehet olvasni, ígen szép kínézés van róla.

II. A’ határbeli szántó föld s’ kaszálló dülöknek oly igénytelen neveí vagynak, hogy emlitésre sem méltók. —

Kelt HKSzent Imrén Majus 1./864. főbíró Monai Imre mkEndorffer László mk eskütt Vintze Imre mk

Jegyzö — Elek Imre mkSzörős Sigmond mkFerenczi Imre mkOláh Sándor mkOláh István mkSipos Ferentz mkJégh Jósef mk

(310a)Helynevek

HK . Ujlak — Községből Bihar Megyéből: 1864. Apr 10.

134134


1ör BiharMegye N. Varadi Járásának Bihari Szakasz Szólgabiróságához tartozik HK. Ujlak Községe

2or A Községnek jelenleg csakis egy neve él HKUjlak, mely országszerte ísmeretes.3or A’ Községnek 1792dik Évig Páji Ujlak elnevezése vólt:4er A’ Község: a’ meglévő, Peresügyeket számláló JegyzöKönyvszerént: a’ mely

legrégib a’ levéltárba 1696 óta mutathatófel: Demár akkoris 12 személyböl álló községi bírósággal bírt — következhető miszerént az előtt sokkal Korábban telepíttetett: de erröl a mostani öregek felvilágosítást nemadhatnak.

5ör Hogy honnan népesíttetett nem tudható.6ra A’ Név eredetéről csak annyit lehet tudni, hogy HK Páji Községe Közel lévén e’

Községhez: s elöbb népesíttetvén mínt Ujlak, ennél fogva kapta elöbb a Páji Ujlak elnevezést. — Demiután a’ 3ík szám alatti Évben, már népesebb lett annál — Kisebb Községtöl nem akarván magátt továbbrais neveztetni: ennélfogva változtatta elnevezését HK. Ujlakra: mínt hogy Hegyekkel van környezve.

7er HK. Ujlak Község 1860ba Tagosittatott /:FöldUra vólt a’ N. Váradi L.S.v Deák Káptal:/ ekkor: osztatott 3m Fordulókra: ezen Fordulók esnek kővetkező Dűlőkbe /:de a’ Dulökbe majd nem minden nemü mivelési ágakkal zavarvák:/ u: m:

a) Belső Telek: meljen a’ Község fekszik. utszái pedig neveztetnek:1. Felszeg utsza. — nyúlik Kelettől Északnak legmagassabhely 46.

házzal ’s telekkel.2 Derék uttza nyúlik Deltöl: Északnak menedékes lejtősségel.

Ezen Utszába van D Kaptalan Udvar háza, Község ház, Református Templom — oskola, ’s Lelkészi lak. 52. házzzal s telekkel. míntegy Dereka v közepe a’ Községnek.

(310b)3 ik Utsza Alszeg Nyúlik Nyugotról Keletnek lapos heljen s leg

lentebb 43 37. házzal s telekkel: 6: TeleknélkülEzen három utszák fekvésöktöl vették elnevezéseket felszegDerékfekvésök ijenforma alszeg

4 ik Utsza Bánát — Nyúlik Téli nyugottól Téli Keletnek szinte lapájos heljen 12 házzal s Telekkel. ezen rész régebben a’ határ job részét tette ’s miután ott házak épöltek, meg bánták és innen neveztetík Bánom v Bánát utszának:

5ik Útza Matskás Nyúlik Éjszakról Délnek meredek heljen 19 házzal ’s Telekkel régebben gödrös és gazos helylevén nevét vette a’ mocsoktól motskos helytől, végre macskás névetvetfel.

6 ik Ebes Kert utsza Nyúlik Kelettöl nyugotnak 12 házzal Telekkel 3 Telek nélkül. ezen részen van Két temető Kert Refftus és RCath. hívek számára. elnevezését onnan Kapta, míszerínt ezen házak Közt egy Kert vólt elkölönítve ’s

135135


elhagyva, hova44 az elvert ebek hányattak. Később kitisztittatván; most szölövel gyümölcsössel van bérakva; ’s házakkal ellátva. ezen Kert vis hely alatt: több nevezetes Pontok is vannak: magos heljen fekszik.

7 ik Róka Uttza — a’ Község utszáitól egészen kivül elkülönitve 8. házzal Telekkel 1 ház Teleknélkül elneveztetését onnan vette, míszerínt nyomás, és meredek gazos hegy Környezi hova a’ Rókák, a’ midön a’ Községben tyókászni mennek, elöbbis ezen heljet látogatják meg.

Ezen 196 ház Kertjeíkben Szőllő, őszi és Tavaszi vetések ’s minden nemü gyümölcsfák a’ jóidöbe kielégitően termesztetnek ’s tenyésztetnek. Fekvését úgy lehet rajzolni mint egy Teknő formájú v állásu hosszan elnyúló feldomborodo hegyet melynek Két felöl

(311a)a’ hegyaján völgy van: a’ község tehát részint a’ tetőn Két sor házzal van ellátva ’s erröl Két felé, de legnagyobb részben észak felé nyulnakle az utszák elágazásai.

Szomszéd határossaik Délről Száldobágy Községe Erdeje, s legelöje; mínd Dombos és völgyes heljek: – nyugotról HK Pályi Község Szőllő. hegye – és Szántó Koszálló földje hegy vőlgy, és Egy részbe Koszálló rétik. Északra Csatár Város Kaszálló rétjök lapájos helyek. Keletről Nagy Erdöség Kis Ujfalusi határ.

b). 2 ik Dűlő - Rózsáshegy mely esik Nyúgotról. többnyire Szőllővel van bérakva a’ Községgel egy tartalmu hegyen a’ tető úttól Dél és Északnak fekszik: nevét a’ böven termett Bokortól vagyis Rózsásbakatortól vette.Két elnevezéssel bir u: m: Dél és Észak Rózsás.

C) 3 ik Dülö Csohos Nyári Nyúgot részet szátó, és Kevés Kaszálló földek: a’ Szántók hegy óldalon nyúlanak le északnak – a Kaszállók lapájos heljeken fekszenek

Ezen Dülönek több elnevezései vagynak. Tábortető a’ Tatárfutás alkalmával táboroztak ezen heljen, szamtalan szor talaltak ottan szántás és írtás alkalmával tábori eszközöket: a’ régi öregek beszélleseknelfogva.

Kákás: vizeshely lévén sok Kákát terem.Van egy jó ívó víz Kutja a’ Községnek ezen heljen

mely a’ Közelebbi 2.Évi

(311b)nagy szárazságban, a’ midön a’ Kútak kíapadtak ez

mégis elegendö vízet szólgáltatott alakosságnak a’ Dűlőrül neveztetik Csohos Kútnak. ezen dűlö mellet van

44 Eredetileg hol-t írt, majd az l átírásával javította.

136136


a Borju nyomás nevű hely. – itt Délelnek a’ Szarvas Marhák lapáj hej az utsza végén egy szintén jó Karban lévő itató Kuttal. mellette a’ Régi temetö Kert van.

4 ik Dűlő Kertajja Tagosított kaszálló rétek. Délről rá nyúlnak az alszeg, és bánát nevü Uttza házak Kertjei északról elválasztja a’ Csatári határtól, az úgy nevezett Kösmő patak: melyis csak esődzésekkor fojik sok károkat okoz a Kaszállókba olyesetekbe: elnevezéset honnan vette légyen nem tudható.

5. k Dűlö: Cigány Kert Többnyire Szántó, ’s részben Kaszállók a’ határba job mínőségű földek: Eszakról a’ Kösmö patak választja Csatártól. íttis egy ítató jó Karban lévő Kút. honnan vette nevezését nem tudni. menedékesek észak óldalon és szántók, lápójon vannak a’ Kaszálló földek.

6 ik Dülö Feketetó ajj.A Szántó, Kaszálló, Legelö, és bokros hely Eszakról a Kösmö patak választjael a’ Csatári határtól — Dombos gödrös, lapájos hely északnak fekszik.

7 ik Dűlö Virág rét másík neve határ gödör legelö, Kis részbe Szántó, és Kis részbe Kászálló föld Tagositás kor a’ D. Káptalannak jutott rész. Dombos, gödrös lapájos heljek.nevezetét a’ sok mezei virágokról a’ másik elnevezését a’ határba lévő nagy gödörröl vette.

(312a)8 ík Dűlő Fót Erdö A’ Káptalan bírja nagykiterjedésbe és

egykisrészbe Servánszky família nevezetét vette onnan mert többheljen Kaszálló és legelönek való rétek lévén Közte az Erdőt részekre szakítják el. Északról a’ Csatári Erdőt határt a’ Kösmö választjael tőlle Kelet és Délről a’ Kis Ujfalusi Erdöség. Dombos és völgyes helj — találtatik benne Farkas. Vad Sertés, Róka, Őz. Nyúl – Császármadár. vadászatra nézve tílalmas helyTölgy, Cser. Bük és szerszám fák tenyésznek.

9 ík Dűlő Mogyorós Szőllőhegy egy hegy fojamon a’ Község és Rózsás Szőllő hegyel: meg említtetik egy részbenne, az úgy nevezett Szemét Domb.

Mogyorós nevezetét vette onnan, mert Sok Mogyoró fák írtattak ki téréről.

Szemét Domb nevét vette onnét. mivel a’ népmondaszerént a’ régi időbe elhagyatva vólt, ’s e’ részét mint szemét v ís haszontalan heljet tekíntették.

mellete van a’ Szöke Kút völgy Délről: elnevezését nem tudhatní míből vette.

mellete Bagjos nevü Község Közös Legelője gazos hely. Délről a’ Szílvás hegye Északról a’ Mogyorós hegy alattí Zőkeréti vőlgy Keriti. — meljnek ís

137137


Elnevezését megnem lehet magyarázni. Dombos gödrös hely.

10 ik Dűlő Kópés Szántó földek Észak óldalba van. Dombos hely. elnevezését nem magyarázhatni meg.

(312b)mellette van a’ Kincses völgy nevü Legelö helj. a’ Mogyórós és

Szilvás hegy Közt. Keletfelöl nyúgatfelé nyulik egész a’ Község mellet lévő Rózsás hegy aljáíg HK Páji határáíg.

miért neveztetík Kincses völgynek nem tudható.Mellette van a’ Taba lapos és Legelő, ezen heljen

van a D. Káptalannak egy száraz Malma. és a’ Községnek 3m ítató Kutja.

Elnevezése míből eredt? nem tudatik.11ík Dűlő Szílvás hegy Szőllő hegy Nagy részbe elhagyva magas

hegy ’s nagy kiterjedésű a’ leg erösebb bort termő — Szántó Kaszálló földekTöbrészekre osztva nevezödík. Tormás hegyKontisorRavazdi ÓldalBukmós ÓldalEzen elnevezések eredetét sem tudhatni

Mínd a’ három Szőllő hegyen: idejébe jó és sok gyümölcs terem.Mellette van a’ Csemző nevü hely: Szántó Kaszálló

földek. Dombos hely elnevezése honnan eredetéröl vílágosítást nem nyújthatni.

Mellette van a’ Külsö Kontisor nevü helj Községi legelö helyDomb: bokros hely.

12 ík Dülö Ravazdi Szántó, nagyobb részt Kaszálló és Legelő hellyek. elnevezése honnan eredtlégyen nem tudható.

(313a)13 ík Dűlö Matskajuk Szántó Kaszálló Legelö heljek Dombos

völgyes hely.Egyrésze neveztetík Drugás szállós-nak: Matska juk elnevezése

eredetét megnem mondhatni: aról nevezetes azonba hogy a’ határba csak ítt lehet építkezésre használható követ tomegben talální.

Másik elnevezése onnan eredt: hogy Régebben KisUjfalusi Drugás família birta kík szállásokat épitvén: maí napig fent maradt ezen darabrétre nézve a’ Drugás nevezet.

Mellete van a’ Falu Ritkássa Község Rétje és Legelője tagosítás utján is helybe hagyatot mín régi bírtoka a’ Községnek. Dombos

138138


14 ik Dűlő – Csoma Szántóföld — nagyobb részbe a Községnek Közös legelője mely gazos — elnevezése nem tudatik míből szarmazot. Délre Száldobágyal határos.

15 ik Dűlö Dobolló Szántó Földek Dombos hely és völgyes — elnevezése eredetét nem tudhatní.Délre Száldobágyal határos

16ik Dűlö Halasi Szántó Földek Dombos völgyes hely Száldobágy Községel határos —

elnevezését nem tudhatni.17ik Dülő FrigyKert Szántó földek Dombos — HK Pájival határos

nyúgotról Délről az Rózsás hegy fekszík, elnevezése eredetéröl mítse tudhatni.

(313b)mellete van az úgy nevezett halom rét Kaszállók lapájos heljen.

nevezetet onnan vette mert mellette egy kítűnö halom formára, de terjedelmes és magos hegy fekszík. Ezen halom forma hegy mínden magassága ’s terjedelme mellett Kis Halomnak neveztetík. mivel a ’ Körülette lévö hegyek Közt leg szükebb tért foglalel, ’s alacsonyab ís a’ többi hegyeknél. Legelö hejje a’ Községnek mint gazos hely.

Kelt. HK. Ujlakon Apr 11. 864tisztelettel felmutatjákFőbíró Petri Sándor mk2dik: D. Somogyi Imre mkEskűt vítéz Kemény mkEskütt Szilágyi József mk

Buday György mkJegyző

(316a)Helynevek

Henczida községből, Bihar megyéből.1. Biharmegye Sárréti Járás.2. A községnek csak a fent irott neve él, s ezen néven ismeretes ország szerte.3. Nem vólt a községnek hajdan se más elnevevezése.4. A község legkorábban a 14k században említtetík szájról szájra terjedt hagyomány szerint.5. Szájról szájra tett hagyomány szerint a község alatt elvonuló Berettyó fólyónak tulsó óldalán vólt hajdan egy falu, a hely mostani elnevezéséről gyanitólag „Telek” nevű, s a Tatár járás után onnét népesült vólna meg a község. A mondott helyen hogy falu vólt, a főldben lévő, még most is tisztán kivehető templom igen erős tégla alapok /:fundamentum:/ bizonyitják, s olly fent a főldszinen vannak, hogy a különben szántó földet még most se lehet olly helyeken szántani a tégla darabok s fal tövek miatt.

139139


6. A község nevének eredetéről biztos tudomás nincs, állitolag midőn a Zsóldos Henczek a szomszíd Nagy Kereki és Henczida Község közt harczoltak a község alatt a Berettyón hidat vertek átvonolás végett, s igy aztán a henczek által vert hidtól vette volna a község elneveztetését Henczek hidja = Henczida, de ez csak gyanitáson alapul, biztos adat rá nincs.

(316b)7. A község határán a következő topographiai nevek fordulnak elő: Ó. Szuszka a

község legrégibb utczája, – Sirály zug a község ally lapalyos helyen fekvő egy része, hol hajdan viz és járhatlan rét vólt, – Parajta szőllős kert, Ráka szőllős kert, Katonás szántó s kaszálló föld, – Tégla szántófőld hol régebben téglát égettek, – Butyka vizér, – Kopasz nagy részben terméketlen szántó főld, – Tépei fertő, a község határának Tépe község felé eső részén lévő mocsáros hely, – Ördög árka a község határán keresztül vonuló igen nevezetes árok forma hely, – Füzesér, lapályos eres hely, legelő, hol hajdan sok füz-vessző termett, – Herczeg szántó föld, a szomszéd Gáborján község Herczeg nevü szántófőldjével határos , Gáborján pedig Herczeg Eszterházy Pál derecskeí uradalmában lévő község, Büdös gyógy hatással biró büdös szagu vizéről nevezett tó, mely a szárazabb években kiszárad, – Sasa-laposa- legelő, ez előtt sásat termett, – Szerdék halom, halom szántó s kaszálló föld közt, Espánta /:valószinüen ispán-tó:/ mocsáros, nádas hely Esztár község felöl határban, Diós domb szántó föld, – Komjáti szántó főld, régebben Komjáti nevü emberé vólt, – Pozsárvető, Szakona, Lakósziget kaszálló főldek, Kaposztás szántófőld, régebben káposzta termő föld vólt, – Rákász szántóföld a Berettyó mellett, hol régebben a Berettyóban rákászni, rákot fogni szoktak, – Horgas kaszálló főld, – Táskás, Köbölgyik kaszállók, Bakos kaszálló, régebben Bakos nevü emberé vólt, – Domb-sziget kaszálló, az ott lévő dombról, – Szilfás szántóföld, hol régebben sok szilfa vólt, – Libucz ülés szántóföld Kismarja város határafelől, sok libucz szokott ottan ez előtt tanyázni, – Bőtvesszőhát szántó kaszálló főld, régebben rekettye és füz vesszőtt termett a lapossabb része, – Tökös szántó főld, – Terebed szántó főld, – Kődomb – puszta tégladarabokkal vegyes dombos főld, jelenben Tek: Miklóssy Pálnő asszony lakó pusztája, – Szilas szántófőld, – Eva akla – lakóhelyül szolgáló pusztai tanya, e helyen (317a) régebben egy nagy akol vólt, s a főld terület azon időben Bencze Eva-e vólt, kit később Beöthy Mihály nőül vett, s a tulajdonos nevéről Eva aklának nevezett puszta folytonosan a Beőthyek birtokában volt 1863évig, a mikor a mostani tulajdonosa Tek. Baláshazy Jósef megvette, – Czigány rét, nádat gyékényt termő rét, – Lápóldal szántó főld, – Kelemen laposa szántó laposas föld, régebben a Kelemen családé vólt, – Hólt Keresalj, rétes hely a mellette elfolyt Kis körös medrénél alacsonyabb , s árviz idején a Körösböl belé foly viz ott maradt, s ettől nyerte nevét, – GyürüszegTekint: Beöthy Andor ur lakó pusztája, körülötte egy viz ér kört képez, – Test halom, Keres óldal – szántó főldek a Körös mellett, – Szikes völgy az évaaklaí pusztátol Gyürüszegi pusztaalatt el a nagy erdőig elnyuló vőlgyes kaszálló hely szikes főldjéről nevezve el, – Nagy erdő – tüzi fát termő erdő, – Külső erdő, és Pap erdő kiirtott erdők most szántóföldek, – Salamon puszta Tek. Beöthy György ur tulajdona, szántó s kaszálló főldekkel, – Csontafok vizes lapályos helyekkel erekkel körül vett szántófőld, – Telek szántófőld, állitólag a régebben ott feküdt, de a Tatár járáskor elpusztult „Telek”nevű falutól nevezve el, honnét később a mostani Henczida népesedett volna meg, – Gátóldal részben szántó, részben kaszálló főld a Berettyó

140140


áradásai ellen kíszíttetni szokott gátaktól, – Kozma haraszt részben szántó, részben kaszálló főld, – dinnye főld – szántófőld egy időben dinnyét termesztettek rajta, – Barakony – szántó főld a Berettyó mellett, régebben a Barakony családé vólt. Nótáros laposa – kaszállóval körül vett tó a konyári határszélen emberek emlékezete ólta folytonos a Községi jegyző használatában vólt és jelenben is ott lévő tavas lapos hely, melly a szárazabb években kiszokott száradni, de a közepe akkor is terméketlen, –

Kelt Henczidán August 26án 1864,főbiró Horvát István mkeskütt B Tóth János mkP. H. Pataki István mk Jegyző

(318a)Helynevek

Henkeres községből, Bihar megyéből.(319a)

Henkeres Kőzség rővid topografiai leírása.Bihar megyének NVárad, Belenyesi járásnak hová a Kőzség is tartozik székhelye Belényes – hova a nevezett falunak lakosai heti vására ís szoktak járni. —

2or A Község neve Henkeres –3or Hogy volt é más elnevezése? – nem tudatík. –4er A Község mikor emlitetik leg koraban? nem tudatik. –5er Honan nepesítetett? nem tudatík. –6or Köztudomásból, hagyományból, a név eredetéról, vagy értelméről

mit sem lehet tudni. —7er A nevezett Községnek szántó és Kaszáló földjei nagyobb rész az

erdőben elszórva lévén – miért is azoknak több elnevezései vannak;—1ör Gyalu vülor; 2. Vezuriste, 3. Fácza Goronyiloru 4. Oszoiu, 5. Szekeri, 6. Koszticza, 7 Boiczászka. 8 Vale Troasului 9. Szeketura, 10 Tipu, 11 Vale Tontenei 12 Fáczá Dimbului 13 Gyalu Tiszeluru 14 Riposz 15 Ternyicsora, 16 Plopi, 17 Fáczá Gyevi, 18 Csúnzs 19 Oszoin Gyevi, 20 Tarnyicza, 21. Fagulecz 22. Buzsurel 23. Zsugrászt 24. Dimbu Krucsi, 25. Plestyori 26. Booriste, 27. Virtope, 28 Parazsinye 29. Doszu, 30 Terebenyeszku, 31. Szohodol. 32. Buzsurelu B. 33. LaKu stricatu – 34. Facza Puczului, 35 Fontana Buzsarolui, 36 Krestyetu, 37. Mesztecseny 38. Szes, 39. Kicsera, 40 Kocsorlou 41. Munyaszka 42 Fontana lui Bugyi 40. Varatyek, 44 Virvu. 45. Pantasezska 46. Trepczínyi — Fekszík erdő aljaín—Szomszédjaí – B. Lazur, Merág, Tarkaicza Tatárfalva és Balaleny Kőzsígek hataraí. —

B. Lazur 28/4 1864Papp PálJegyző

(320a)Helynevek.Herzest Kőzségből Bihar megyéből

141141


Herzest falu fekszik Bíhar megyében, Belényesi Járásban Rézbánya vídékén, Rézbányával, Fonácza, Felső Kimpány, Alsó Kimpány és Segyestel falvakkal közös neve „Rézbányai kör jegysőség hez tartozó” község – most élő neve csupán csak Herzest, vólt e hajdan más neve? nem tudatik, valamint az se hogy mikor emlitetik leg korábban, – régi lakossaí valószínűleg a Romaiaktól maradtak itt, ’s a mostaní lakosok azoknak ívadékai – hogy honnan eredt e helység neve nem tudatik — a helység közelében van legelő mezeje szelcsilte, és Dumbrava dűlőkben – szántó főldje cselhasze, tomasaszka, Kuratura, Kapacsel, troas, ritu dimbu, bursaszka, dulőkben — kaszállója pedig cselhasze, Kurature, Kopacsel, dimba és szelcsilte dűlőkben a szántó főldek között elszórva — erdeje ”beszeri kutri„ név alatt határos Alsó Kimpany, Alsó Valenyágra, Segyest és Segyestel kőzségekkel, patakja mely Segyestel község felől a fekete körösbe folyik –

Kelt Rézbányán Julius 22én 1864Pap Jósef Jegyzö

(321a)Helynevek

Hogyis községből, Bihar megyéből.

1. A megye Székhelye NagyVárad, a járás székhelye: Belényes, a szakaszbélí szolgabiró székhelye Magyar Cséke; a vidék MCséke vidékének ís neveztetik.2. A helység neve közigazgatásnál ’s mindenfele iratoknál Hogyis használtatik, az oláh ajku lakosok ’s a nép rendesen Ozsest néven hivja, oláh nem is mondja „Hogyis” hanem csak Ozsest.3 A helységnek hajdan ís irás szerínt Hogyís, az oláh nép közt Ozsest volt a neve.

(321b)4. A legrígíbb lakosok sem tudják az elnevezés ídejét.

5; Ezen helység II. József császár uralkodása alatt vonatott össze, mert az elött a hegyen volt szélyel szórva; a lakosok mind oláhok.6. A név eredetéről nem tudnak semmít alakosol.7. A helység határában előforduló helynevek oláh eredetűek ’s semmi jelentűséggel nem bírnak.

A helység fekszik egy hegy láncz tövében éjszaki oldalon, határa szomszédos Rota(322a)rest, Kráncsesd, Hegyes, Nagy Kerpest helység határaíval.Kelt Szombatsag 30/3 864

Szilágyí Ambrus mkJeg

(323a)Helynevek

Hollod községből, Bihar megyéből.1. Bihar megye Belényesi járás

142142


2. A községnek három neve él most, u: m: Hollod, Hidastelek, és Puszta; a helybeli elterjedéssel bir Puszta név, Ország szerte osmeretes Hollod név, Hidastelek nem bir ugyan elterjedéssel, de a községi pecséten éppen az foglaltatik.3. A községnek más elnevezése nem volt.4. A község leg korábban emlitetik 1814töl fogva.5. A község népesittetett Belényesi járásban kebelezett Meziás, Dusesd, Havas-Dombrovicza, és Nyimoesd községekböl.6. A név eredetéről annyit lehet tudni: hogy Hollod név Hollod vizétől vette eredetét, Hidastelek pedig onnan, hogy ezen községnél a földes uraság egy vám szedési szabadalmas hiddal bir, — Puszta név pedig onnan, mivel ezen községbeli lakosok nem urbéresek, hanem jelenleg is a földes Urasági pusztaí földeket haszonbérbe bir(323b)ván azoktól jelenleg is szolgálni tartoznak.7. A község határában elöforduló többi topographiai nevezek ezek: Hollod vize; Pusztália és Malomnyomás düllö egyenes fekvésű szántó föld; – Lunkucza düllö bokros legelö leejtéses fekvésű; — Vále luncsi, Vále koseri, Vále domnuluj, Vále sutyili; Vále párouluj erdő részek, határosok Lunkucza düllövel, Oláh Hodos és Gyanta községek határaival, úgy Gyálu Heregyestyilor düllövel; — Gyálu Heregyestyilor düllö emelkedett szántó föld, határos Gyálu Kopasz és Szolomestyilor düllövel; Gyálu Kopasz és Szolomestyilor düllök emelkedett fekvésű szántó föld, hataros Kuratura, Ritu Lapuluj, Gyálu Suri; Gyálu Heregyestyilor, és Lupistye düllökkel; Lupistye düllö Hollod vize mentében egyenes fekvésü kaszálló és szántó föld, határos Kurátura, Ri(324a)tu Lupuluj, Gyálu kopasz; Gyálu Szolomestyilor dülőkkel, úgy Venter község határával; — Kuratura és Ritu Lupuluj düllök egyenes fekvésü szántó és kaszálló föld, hatarosok Venter község határával, Ritu cselmáre, Ritu Beszericsi, Gyálu Kopasz, Gyálu Szolomestyilor, és Lupistye dülökkkel; Ritu Cselmáre és Beszericsi egyenes fekvésü kaszálló föld, határos a községgel, Gyálu Suri, Kuratura, és Ritu Lupuluj düllőkkel; Gyálu Suri düllő emelkedett fekvésű szántó föld, határos a községgel, Gyálu Kopasz, Gyálu Szolomestyilor, Kuratura, Ritu Lupuluj, Ritu csel máre és Ritu Beszericsi düllökkel.Végre az egész község határa határos Farkaspatak, Oláh Hodos, Gyanta, Venter, és Kis Dombrovicza határaival.

Jegyzés Pusztália és Molomnyomás düllö határos Kis Kis Dombrovicza és Ho Farkaspatak kőzségek határaival, úgy Hollod községgel, Lunkucza düllö pedig Hollod községgel, Farkaspatak község határával, és az erdövel. —

(325a)Helynevek

Hosszulíget községből, Bihar megyéből.(325b)1ő pontra. Hosszulíget község Bíhar megye Belényesi járás M Lázur Környékén fekszík.2or A község Magyar nyelven Hosszulíget, román nyelven Grujlung elneveséssel bir.3or Hogy hajdan e községnek más elnevezése lett volna — nem tudni.4er Mikor emlitetik e Község legKorábban — nem tudatík5or Honnan népesítetett színte bizonytalan6or A Közseg néve eredetéről hagyomány és iratok hiányában mit sem tudni

143143


7er A Község határában előforduló topographiai nevek: mező, dülő, szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros (326a) puszta, berek, erdő, szállás, kert, árok, irtvány hát, halom, domb, hegy, hegygirincz, hegy láncz, forrás, kut, patak,

A Község határos M. Gyepes, Dekányesd, Jancsesd, Puszta Bikáts, Puszta M. Karand és M,Lazur községekkel.

Hosszulíget Község előljárói

(327a)Adatok a’ haza helyneveinek gyüjtésére és összeirására

Hosszú Pályí községböl

1.) Hosszú Pályí községe fekszik Biharmegyében, a’ tiszántúlí kerületben, a’ sárretí szolgabírói járásban, székhelye Várad Olaszi.2.) Hosszú Pályinak mind helybeli, mind országosan ismert neve: Hosszú Pályi3.) Hosszú Pályinak a’ hagyomány szerint régi neve vólt: hortus pauli.4.) H. Pályi mikor emlittetik legkorábban? nem tudatik.5.) H. Pályi honnan népesittetett? nem tudatik.6.) A’ Hosszú Pályi névről hagyományból annyit lehet tudni, hogy az hortus paulinak mondatott, ’s a’ mai neve hihető ebböl magyarosíttatott, és ez nagyon hihető, a’ mennyiben, a’ paulinusoknak itt egy kies hegytetőn emelkedett de már csak rom zárdájuk vagy klastromjuk vólt, ’s ők vóltak urai is H. Pályinak, de 1550–1560 táján a’ mikor a szomszéd Debrecenből a’ reformatio ide is bejött, ’s az egész helység reformaltatott, a’ paulinusok többé itt nem szerepeltek ’s klastromjok is hihetöleg ekkor pusztult el.7.) A’ hosszupályi határban eloforduló topographiai nevek: legelők: emberölés, péternévőlgye. — kaszállók: körtvélapos, nagyszík, csikónyomás, üred, nyárvíz, folyó, ’sombokos, horgas, didere, főldgát. — puszták: fejértó, bajonta, mindkettő egykor falu, de hihető a’ tatárjárással elpusztúlt. — Erdők: gyertyános, kerekerdő, gárdony, vasvárisűrűs, hegyvágás, Zuk Zug: malomzug. csárdák: szabótiszta, messzilátó. Szöllők: öreg, uj, koldús és csobánkert. Árok: ördögárkok, 4 öl széles 400–600 ölhosszú árok, mely átmegy a’ konyári határra, mi czélból ásatott valaha nem tudatik. Rom: a’ paulinusok zárdájának a’ romja, — a’ földvár, egy sürü erdő közepesti 8–10 öl mélységű 12–15 öl szélességű (327b) 20–30 öl hosszú kerekded mélység, hová a’ hagyomány szerint menekültek ’s vonúltak a’ tatárjárás alkalmával az üldözött hosszú pályii lakosok.

Tisztás: Szabótiszta, egy erdő közepetti szép territorium csárdával ellátva. Halmok: erdőhalom, jukas halom, füleshalom, élestemploma. Hegyek: török metéllő hegy. forráshegy, csorbahegy, szőllóshegy. Tavak: Sós vagy tihanyitó, mely a’ vídéknek mint sziksós fördő, különösen a’ reumás bajokban igen látogatott és keresett helye, izletes épületekkel ’s sétakerttel ellátva, — hol egyúttal szik sepertetik ’s nagyban gyártatik, — sziktó, hol szinte szik sepertetik, — Nádasok: völgyes körülbelöl 300–400 hold terjedelmű, hol igen szép nád terem, — szilok, Rétek: szőkerét, hol széna és nád terem, — erdőrét, faggyasrét, — szigetek: futósziget, hosszúsziget, kis sziget mind megannyi jó szénatermő helyek.

144144


Kelt H Palyiban Május 1sőn 1864Főbíró Buka József mkJuhász Ferencz mk Jegyző

(329a)Helynevek

Ízso pallaga községből, d. bihar megyéből.

Körös völgy – élesdi járás – Ízsopallaga magyar nevezetét oláhul ís magyar név szerént nyerte – a’ mennyire Határ nak hivják oláhul –

(330a)ezen heljség lakoi tiszta magyarok voltak és abba az idöbe az egész táj népesebb és müveltebb volt – a’ mit biznyit azís – hogy a’ most körül fekvö több ezer holdakra terjedó erdöségek és legelökön – sembe tünöleg látzik a’most; szokásos felemelkedett hátra szántás – koporso formára – ezen heljség ugy a’ szomszéd Telkesd – Borostelek ugy Szakadát – heljségeí – mind magyar heljségek — a’ Mezö Telegdi várhoz tartoztak – és a’ Reformatio után mint protestans Magyar lakok a’ Telgdi Refor: Anya egyház fíliáí voltak –: 1744–45 be nagy pestis pusztítot az egész körösvölgyén – ekkor még a’ körösnek medre nem lévén – a’ Sár rét formá jára – nagy motsáros nádas rétségeket formált – szigetjeín Százados tölgyesekkel – a’ melyekböl most ís sokat mos ki a’ körös foljó –: Ezen pusztíto dög meg szüntének emlékére – most ís virág vasárnapján háromszor mennek a’ Refor: a’ Templomba –. a’ Telkesdi gazok között fen álott Refor: Templom romjaibol még tsak az elött 6 evel égettek azon heljség lakoí meszet – mínthogy mész köböl volt építve (330b) ezen vőlgy – tájék át menetére ugy a’ történelemre nagy felvilágosítást deritene a’ mező Telegdi Vár – ugy a’ jelenleg és régen is …45 Ref. Templom – ugy az alatti sir bolt tanulmányozása – vagy a’ már …46 általí fel fejtése —: azon Ref Templom sekrestyéjébe most ís láthato régi írások nyoma meljek a’ többszöri bémeszelés alol most is kílátzanak –.

Ízsopallaga jelenlegi lakoi oláhok g. n. e. Vallásuak – megtelepítése a’ kormány által eszközöltetet a’ mult századba – az említet nagy pestís után – ugy a’ jelen század 1817 ik évébe ís a’ nagy éhség után – történeti nevezetességek de fekvéséböl – erdejí – mezei elnevezéséböl ki nem vehetni – egyszerüleg Templom hegye – gyalu beszeritsi közép hegy – gyalu mislok – agyagos – lutoj stb. lévén elnevezve –. Ezen heljség határos észak és Nyugatrol – Mező Telki és Posa laka – Reformatus heljségekel

Kelt Izsopallagán Juni 26án 864Kendy Sándorkörjegyzö

(331a)Hely nevek

45 E helyen egy szó olvashatlan.46 E helyen két szó olvashatlan.

145145


Izsopallaga Községböl Bihar megyéből

ad I. Izsopallaga Községe Bihar megye Nagy Váradi Járas fő szolgabiróság és Elesdi szakasz szolga birósághoz tartozik. –ad II Izsopallaga magyarul, román nyelven pedig Határ. –ad III más elnevezése soha se volt tsak mindig a II pont alatti hely nevek. –ad IV a Község Körül belül 150 év olta létezik.ad V Görög Kelleti románokad VI hagyományokbol vagy nyomtatott emlekekböl nints semmi.ad VII a düllö pedig, düleu beserecsi, gyalu de mislok, düleu brejKucza. a Község Környüs körül hegyek Közt ál mely hegyek rengeteg ös erdő melyben vad disznó, őz, rokák, nyulak tartozkodnak nagy számal ritkán medve is található folyo vizek nem léteznek.

Kelt Izsopallogán December hó 20.a 865.…47 ÁrminjegyzőÁvrám János mktanitó

(332a)Helynevek

Jancsesd községből, Bihar. megyéből.

(332b)1ő pontra Jancsesd kőzség Bihar megye Belényesi járásban, MCséke környékén fekszik.2or A községnek két neve van, tudniillik, Magyarul Jáncsesd romanul Incsesd.3or Hogy e községnek hajdan lett volna é más elnevezése — nem tudatik4er Mikor emlittetik e község legkorábban — nem tudni5or Honnan népesítetett legyen — rólla az öregek sem emlekeznek6or A Község neve eredetéről semmi bizonyost nem tudni hitelt nem érdemlő állitások szerint ezen szó Jancsesd a Jány csecs névből származott, mivel e község egy igen magas gömbölyű hegyen fekszik — de ez irat, vagy más okmányok által benem bizonyitható.

(333a)7ík pontra. A községi határban elöforduló topographiai nevek — mező, dűlő, szántó,

legelő, kaszálló, rét, bokros, puszta, berek, erdő, szallas, kert, árok, irtvány, hát, halom, domb, hegy, hegygirincz, hegyláncz, forrás, kut, patak.

A község határos Hosszuliget (Grujlung); Topest, MCséke, Dusesd, FPataka, Forroszeg és Puszta Bikáts községekkel.

Jancsed község elöljárói.


146146


(334a)Helynevek

Jankafalva községből, Bíhar megyéből.

ezen helység, csak maí epochalís ídőben nyerte admínístratív Szervezetét, elöbb ínkább csak ”pusztak„ bírtok vólt. —

(335a)Topographiai leirása Jankafalva Púsztának

1ére Bihar megye Érmelléki Járásaba fekszik Jankafalva Púszta, Diószeghez 1/8 mértfőldnyire, és hóvá mint Fíliája Csatólva van, más neve emlékezetre nem vólt.2re Ezen Púsztának Jankafalva , és rőviden Janka a’ nevezete, régi ídőbe Falú vólt, hanem a Tatár járáskór elpúsztúlt, a’ Templóm Rómjaiból még móst ís látható a fúndamemtóm, és egy Harangja a’ Diószegí Tórónyba mint Egyhází Filiájába teszí a’ szólgalatót móst ís —3ór Jankafalva, és Janka nevezeten kívül más névvel nem neveztetett. —4re Az íttení emlékezetből, és a’ régí iratókból a látzik ki, hogy ezen Pusztai bírtók valaha a’ solómi Dávidé vólt, a’ kitől mint Notoriustól elvétetvén, és a’ Físcusra szálván, Királyi adómánynál fógva Szíkszay Kiss Péternek ájándékóztatótt IIiki Leópóld Császár által, míről a’ kettős Dónátiónális Levél móst ís kéznél van – ezen fentnevezett Kiss Péternek leszármazás útján bírjak jelenben ís az Útódjái általlánóssan, mint az adó mentesek ósztállyából, mind magyar ajkúak, Refórmátúsók, és kevés Rómán Katólikusók. Terűletére nézve 2933=1200 □ öles hóldat tészen — Van ennek kebelébe erdőből

(335b)egy űltetvény mellynik neve Kiss Janka, van rajta 25 ház, lakják jelenben is Napi számókat szólgáló Cóntractúálísták. Népesedett kűlőmbözö hellyekről /:ezek állanak az 5iki és 6iki póntra:/—7re A’ Jankaí határ álván 2933–1200 □ hóldból, melly dűlök szerint az alábbi nevezetekkel fórdúlnak elő úm: első dülő Kenderes igen jó Kaszálló, és Szántó főld nevezetét ónnan vette, mivel Tagosítás előtt Kenderföldeknek hasznaltattak — ezen dűlőbe nevezeteseb helyek, Német sziget — Két pap sziget kisseb és nagyób, ez ónnan neveztetett mível a’ Diószegí Papók bírták Tagósítás előtt. György Deák sziget ez ónnan vette nevezetét mível hósszas ideíg valamí György Deák nevezett alatt mint Deakós ember bírta — az ér fólyónak kiöntésii mikor áradásba van fójja kőrűl — másódik Dűlő. Körtvélyes sziget nevezet alatt, ez arról neveztetet minthogy az egész sziget Körtvély alapzatú; Ezen dűlőbe nevezetes hely Templóm tisztája mert annak közelibe vólt az elenyészett Templóm — Harmadik Dűlő – Csányé sziget, ennek a’ Nevezete nem tudatik, ezen dűlőbe esik a’ Baluskó sziget, ez ónnet veszí nevezetét, mível egy Baluskó nevezetű Ember bírta hajdanába — Negyedik Dűlő Malómka ez ónnet veszi nevezetét mínt

(336a)hogy óda hajdanába malmót akartak építení, úgyan ezen dűlőbe esik a’ Sebes halom – nevezetét pedíg ónnet származtatyák mível a’ régi hadakózó feleknek őr dómbúl szolgált, – és a’ Csattogós sziget melly ónnan neveződik, mivel ótt a’ Fiatalság Jószágot

147147


őrizvén mint szigetbe Csergetés között legnagyobbat Csattant az óstór — Ötödik Dűlő Kóró sziget ez onnét neveztétik, mivel Tagosítás előt a’ bírtókósság míndég Tengerí vetésnek használta – ebbe találtatik nagy és kiss pár sziget, mint hogy egy más mellett álván egy pár sziget — ugyan ótt találtatik az Árkús szíget, melly alapzatáról van elnevezve, ezen kívűl Nagy és kiss Bodór ez ónnét vette nevezetétt mint hógy ígen szép bódórkás fűvet terem Hatódik dűlő Nagy sziget, nevezetét ónnan viszi, mint hógy a’ leg nagyób Szántó és Kaszálló tért teszi a’ határon — ebbe előfordúl Lökös sziget, mellyet ugyán azón nevezetü ember sók ideig használván vette nevezetét — Kőleses sziget melly ónnan neveztetett el, mint hogy ebbe leg töbnyire Kölest termesztettek — Cserés sziget melly ónnét neveztetett el, mint hógy ónnét irtóttak használatra való vesszőtt, és Tővisket —

A Szőllő hegyekre nézve Jankafalvaí határon elő fórdúl 4 szöllő hegy, kűlön nevezett alatt, ezek kozött első

(336b)a’ nagy hegy, melly ige szép felemelkedésénél és fekvésénél fógva és talajánál fógva mint jó mívelésbe álló hegy, kitűnő jó bórókat terem általlánósan ís, de bakur bóráért nézve kítűnő — Ezen hegyen létezik egy helly, melly búsí dómbnak nevezttetík ez pédíg arról nevézetes emberí rege szerint, hógy ótt hajdanába egy Kólóstór létezett vólna, nevezetesen Veres barátók Kolóstóra lett vólna, mellynek rómjai móst is láthatók — Másódik hegy, Bánom névalatt fórdúl elő, ez ónnét veszi nevezetét, mint hogy beűltetés útán a’ leg jőbb búza termö főldnek szemlélték, és meg bánták a’ beültetését — Harmadík nevezett alatt elö fordúl az úgy nevezett Nagy újj hegy máskép Cszus Cúsz fálva — a’ Negyedík hegy Kiss új hegy melly hasónlóúl Cúsz falvának és Gatya szárnak neveztetík — Ezen két hegy Cúsz falvának azért neveztetík, mint hógy észak óldalú, vőlgyes fekvésű a’ lég olly hatással van, hóg ótt kőnnyen Cuszt kaphat az ember — a’ 4ík hegy pedig ónnét vette a’ Gatyaszár nevezetet ís, míkép éppen óllyan a’ fekvése mint a’ gatya —

Mesgyeí Dűlő, ez ónnét veszi nevezetét mivel két hegy közön és szőllőhegyek a’ Vajdaí, és Jankaí szőllő gyepük közótt fekszík, és irtás föld —Az erdökre nézve, mellyek két

(337a)Nevezet alatt fórdúlnak elö, nevezetesen Gánás, és Vájús — a’ Vajús Nevezetétt ónnét származtatyúk, míkép óttan egy ördög árka fórma huzódik rajta végíg mínt egy váju — a’ Gánás pedig ónnét neveztetik, hógy egy fórrás huzódik rajta végíg, melly fólyó Gánásnak neveztetik, de hógy hónnét vette azón nevezetét nem tudatik — Jankafalva szomszéd határaí északról Diószeg mező Várassa, és annak határa — Keletről Sz Imre, és Vajda Községek, és annak határjaí — Délről Félegyháza, és a’ Kózmafalvi Púszta — nyugóról pedíg a Gyapólyi Púszta — megjegyzendő még az, hógy Jankafalví Púszta bírtókóssaí Lakása, egy úttzából ál, mellyen keresztül a’ Nagy Kárólyból vezető Kavicsós töltés húzódik végíg Nagy Várad felé, melly útt mellett Janka végén létezik egy Fógadó kellő ellátással, kűlőmben a’ község egésségre nézve igen jó, és kellemetes lakó helly —

Kelt Jankafalvan Majus 3an 1864

148148


főbiró Kiss István mkPortörő Jósef mkSzécsey Lajos Jző Kőzségi Eskűdt

(339a)Helynevek

Jánosfalva községből, Bíhar megyéből.

Ezen kőzség tártozík a NVáradi kerűlethez Belényesi járásí főszolgabirosághoz, és B. Ujlakí kőrí jegyzőséghez, — lakossága Reformáta és görög Kath. vallást kővetők ’s bár a reformátusok csekélyebb számmal vagynak, ískolájok meglehetös álapotu, templomjuk jokarban van,A fekete kőrőzs határát kétfele szabja ’s így szánto és kaszálo földjeí szép fekvésűek.Erdösége is van de leg nevezetesebb a legelője mely jo minöségénél fogva a községnek nem megvetendő jővedelmet hajt.

Ezen községnek eredetét és megnépesí(339b)tését kipuhatolni nem lehet.Határos Belényes mezővárossal Sonkolyos, Füzegy Fenes Petrány kozségekkel, ugy Pokola és Sz.márton kozségekkel.Kelt B.Ujlakon Juníus 16. 1864.


(341a)[K. Terpesty]

K. Terpesty Község Biharmegyében Belényesi járásban lakossága román ajkú, földje hideg természetü III osztályba sorozható, dülöinek elnevezése következö:

1ör Varatyik2or Ográda dánuluj3or Kulme4er Hotár5ör Ritu máre6or Menczeszk7er Bodrú8or Kotuczistye9er Buclistye10er Szákállistye

Határos északról N. Kerpestel, Keletröl Rotarestel, délröl szombatsággal, nyúgotról dúsestel, határa hegyes völgyes, folyólya az ugynevezett malom vize, mely a készitett Kis Kanálisból gyakran Kiapad miáltal a lakosság őrlés hiányát szenvedi. —

M Cséke 3/4 864

Bíró Lajosjegyzö

149149


(342a)Helynevek

Kaba községből Biharmegyéből. —

1., A’ község (: Kaba:) Biharmegye sárréti Járásához tartozik2. A’ község csak is az elsö pontban irott névvel neveztetik3., A’ községnek — köztudomás szerint – más neve soha nem vólt.4., A’ község Buday „Magyar Ország’ Historia-”ja szerínt már a’ XIII. Században, mínt az a’ „Ritus explorandae veritatis, per judicium ferri candentis” czimű folyó ’s késöbb 1555k évben nyomtatás alá jutott írásból is kitűnik — e’ néven emlittetik.5., Honnan népesíttetett —6., E’ név „Kaba” – honnan vette eredetét ? okmányok vagy elfogadható Szájhagyományok hijányában megfejteni tehetségünk határán kívül esik.7., a’ község határában előforduló topographiai nevek, mint dűlők, legelők, kaszálók, szőllős kertek elnevezései — puszta sivatag, liget, erdő, rengeteg, zúg, csárda, sat — nem leven — e’ tekíntetben semmi jelentőséggel nem bírnak

Kaba May 20a 1864Főbiró Nagy Gáspár mkNemes Ferencz mkjegyző

(344a)Felelet

A hely nevek gyűjtése tárgyában académiai tag t. Pesti48 Frigyes ur által közzé tett kérdő pontokra Kaba49 m. város részéről. —

Isőre Biharmegye, Sárréti járás. /: Szabólcs megye s a Hajdu kerület szomszédságában:/ — Más e pontban fel emlitett körülményekre vonatkozó elnevezés sem a multban nem dívatozott, sem jelenben nem használttaík. —2ra M. városunknak csak egy neve él: „Kaba”, e néven ösmeretes helyben és ország szerte. —3ra Tudomásunk szerint községünknek más el nevezése soha nem vólt, sem különfélekép nem íratott. —4re Községünk Budai „magyar orszag historiaja” szerint már a 13 ík században a „Ritus explorandae veritatis per judicium ferri candentis” czímü folyó — s később 1555ben nyomtatás alá került – íratból kitünőleg e néven említtetik „Kaba”. — E pontot érdeklőleg más felvílágosító adatok rendelkezésünk alatt níncsennek. —5re Hogy honnan népesíttetett? erre nézve sem írásbeli sem szóbeli adattal nem bírván, felvilágosítással nem szolgálhatunk. —6ra Hogy községünk nevét honnan nyerte? ezt meg fejteni okmányok, vagy elfogadható szájhagyományok híjányában tehetségünk határán kívül esik. —

(344b)

48 Egy másik kéz Pesty-re javította.49 Egy másik kéz húzta alá.

150150


7re Községünk határa általában síkságot képez, s benne következö elnevezésü dülők léteznek:

a, „Csonkapál” dülő lapályos sikság, Báránd község határával szomszédos, keleti szélén ugynevezett „kórós ér”től határozva, a határ déli részén fekszik, — most emlitett ér régebben a Berettyó és Kálló vízek árjaitól olykor olykor vízzel vólt telve, jelenleg száraz s legelőnek használtatik, fekvése pedig egyenes irányu. —b, „Czakó” dülő, a határ nyugati részén, a Püspök Ladányi határ mentében, egyenetlen V alaku sikság, régebben a Kun-Karczagi ország uttól metczve, jelenleg pedíg a Tiszai vas ut vágja kettő; — részben szántó, részben kaszálló főld. —c, „Gorsás” dülő, nyugatra terül, egyenlő sík ’s szántó főld, ennek nyugati részén van egy természettől alkotott domb, mely „Sas halom” nevet visel, e domb a Püspök Ladányi, Nádudvari és kabai határ közt fekszik, a honnan még „hármas határ domb” nevet is nyert. —d, „Hordóskut” dülő Nádudvar község határával határos U alaku szántó főld, dombos és vőlgyes, mely dombok és vőlgyek külön névvel nem birnak. —e, „Hollós” dülő, Észak nyugotra a Nádudvari és Hajdu Szoboszlói határt érintve fekszik, egyenes síkság s szántó főldnek használtatik. —f, „Horgas” dülő, északi óldalon fekszik, sík és szántó főld, nyugati széle egy „Horgas ér” nevü s a Nádudvari határba kanyargós irányba átmenő, régebben vizes, jelenleg száraz ’s szántó főldnek használt értől érintetik. —

(345a)g, „Párgás” dülő, jelentéktelen s külön névvel nem biró völgyek s domboktól

változatos fekvésü síkság, s szántó föld, ahatár északi részén Hajdu Szoboszlói határ mentében. —

h, Ebből ki folyólag fekszik „Nyalakodó” vagy „Borbély telek vőlgy”, szinte sík s szántó. —i, „Bogaras” dülő, lapályos ’s olykor olykor föld árjától járt nedves szántó főld észak keleti óldalon.k, „Uj kut” vagy „Bács kut” dülő, itt ott völgyes sík szántó s kaszáló föld.l, „Törökkut” dülő, szántó, egy ugy nevezett „Török kut völgy”el, s egy hason nevü ígen jó vizü kuttal.m, „Kohárikut” dülő, egyenes sikság, szántó főldnek használtatik, a határ keleti részén terül el a Derecskei ország uttól s a H. Szoboszlai és Szováti határoktól környezve. —n, „Kis Pallag” dülő, lapályos, itt ott kissebb szerü emelkedésekkel, szántó főld, a határ délkeleti részén, a derecskei ország ut – Herczeg Eszterházy Pál ö exja tag bírtoka – s Tetétlen és Báránd községek határaítól s a legelő dülötöl környezve; a közepén egy erecske van „virágos ér” névvel, minthogy itt nedvesebb idő járás alkalmával sok szép mezei virág termett, jelenleg száraz. —Ezeken kívül a legelő dülőben a határ északi részén Nádudvar község határa felé van egy halmoktól vőlgyektől változatos ’s legelőnek használt

151151


helyiség, mely „Tatár ülés” elnevezést bír, s ugy látszik, hogy emberi kéz müve, nyugati óldalán egy egykor vizes jelenleg száraz értöl határozva, mely hason nevü. —

(345b)Van még határunkba „Csarkó kert”, „Uj kert” „Major kert” ’s „Téglás kert” név

alatt négy szőllős kert a község közelébe, melyek semmi különös jelentőséggel nem bírnak —

Továbbá: herczeg Eszterházi Pál ö exjának határunkba levö jelentékeny bírtoka „Percs” vagy „Kis kabai puszta” nevet vísel, rajta egy kiterjedett gazdaságnál szükséges gazdasági épületekkel ellátott major fáktól körül véve, Báránd felőli szélén pedig egy hajdan mocsáros, rétes, jelenleg pedíg száraz termö tó alaku lapály van „Dögös” név alatt. —Az itt elsorolt helyekben községünk s határa egészen ben foglatatik, ’s ezek tudomás szerint más névvel nem bírtak, ’s hogy felemlített el nevezésöket honnan nyerték, azt fel deriteni képtelenek vagyunk, mint hogy sem szóbeli, sem írásbeli hagyomány bírtokunkba níncs, s mínt hogy erröl ajelenben élö leg idösb emberek sem tudnak fel világositást nyujtani. — Végre az e pontban felhozott mínden többi tételekre vonatkozó körülmények községünket illetőleg fen nem forogván , azokra feleletet sem adhatunk. —

Kelt Kabán November 22én 1865

Nagy Gáspár mk BíróEsküdt Kovács Bálint mkKis m Sándor mk ~ Nagy Balás mk ~ Tösér Lajos mk ~ Barta Josef mkközségi elöljárók

(347a)Jegyző könyv

Érmelléki Járás fő Szolgabirája Tekintetes Nagy Lajos Urnak ad 743/864 K. számú rendeletével kikűldött „Utasitás” folytán, a’ haza helyneveínek gyüjtésére, ’s őszveírására nézve. —

A’ ki küldött utasításban felhozott1ő pontra:

Kakad50 község fekszik, Bihar megyében annak éjszakí részén, az Érmellékí Járásban, Székhelye Almosd, mint Járási Fő Szolgabiroí lakhely, és hivatalí helyiség, különösebb megjegyzésre méltó elnevezéssel a’ vídék nem bír. —

2k pontra. —A’ községnek neve, közönségesen neve „Kakad” — irásilag is igy emlittetík, egyházi és községi pecséteken is igy áll. —

50 Egy másik kéz húzta alá.

152152


3k pontra.Hajdan ís, nevezetesen pedig , a’ község levél tárában meglevő 1786/7ik ’s közelebbí évekről szólló jegyző könyvek tanúsítása szerént a’ Közseg neve, a mostani gyakorlat szerént „Kakad” vólt, és jelenbe is úgy iratík

4k pontra. —Mint az alább felvett 6k pont pont alatti feljegyzésből kitűník, a’ Közseg a X111k században létezett. —

5k pontra —Arról, hogy honnan népesittetett a község, a mostaní emberi nyomnak tudomása nintsen. —

(347b)6., pontra. —

Ezen pontnak vilagosítására szolgáljon 1836 évben a ref. egyházban meg kezdett egyhází anyakönyv első lapján talált, és szóról szóra ide felvett jegyzés: —

„Kakad községének eredete homályba van annyi bizonyos, hogy már a X111 században fen állott, — Találtatott nevezetesen a’ Nagy Váradi Catedrále templom Segrestyéjében, ’s 1550ben Kolosváron kí is adott „Ritus explorandć verirátis per judicium ferri candentis” czimű régi könyv, mellyet Bél Mátyás 1740ben „Apparatus ad historiám hungariae” czimü munkájához tóldva ujra kiadott, melly könyvben leirattatik, miképpen vólt gyakorlatban, a’ kétséges dolgokban az ígazság kikeresésének módja, — tüzes vas által, — /:Judicium vel examen ferri candentis:/ ’s egyszersmínt elő számláltatnak benne több olly városok és helységek nevei, mellyeknek lakosai közűl, némelyek ezen tűzproba huszonegy éven által t. i. 1214től 1235íg ki állották melly helységek nevei között előfordúl Kakad ís következés képpen Kakadnak már ekkor állani kellett.É”

„Ugyan ezen régi kőnyvből kitünik, hogy Kokad hibásan irodik Kakadnak, mivel ott igy fordúl elő „Kokot”. már pedig, minthogy az idővel sokat változott hang ejtés, törvénye szerént az akkorí t. í. 1200. táján rövíd o val mondott szótag ma rövid A val mondatík ki, tehát Kokadot helyesen „Kakat” néven kellene nevezni. — Ugyan emlittetik „Bogus” melly a mostani említes szerént „Bagos” néven ösmeretes.”

7k pontra.ÉA’ Község 169 ház számmal, két fő, és (348a) mellék uttzából áll, a’ déli

óldalon elvonuló fő uttza neveztetík „rét uttzának” a’ telkek végeben levő nagy rét ségtől, az éjszaki fő uttza pedig neveztetik „erdő sornak” a’ helység háta megett ezek elött, mintegy fél századdal állott nagy erdőségtől vévén nevét, melly jelenbe egy részben ronává irtott legelő hely, más részben rendes vágásban vett erdő. — A helység nyugoti végén levő mellék uttza neveztetík „pályí” néven, melly név mi alapon vehette eredetét, nem tudatík, — a’ keleti részen levő mellék uttza neve „Kert alja” azon okon, mert az erdő soron levő kertek végébe van, —

A’ Kűlső terűletnek elnevezései kővetkezők:Kis mező, akol oldal, tölgy fa dűllő, gesztenye dűllő, majór dűllő, a vólt főldes uraság jelenbe is meg levő majorjától vévén nevét, — ispotály dűllő, vajas dűllő, azon okból, mert legtermékenyebb része a határnak, a most nevezett részek, mind szántó főldek, — Vajás kaszálló, mert leg jobb, — Kenderfőld dűllő, rét dűllő,

153153


Siskas dűllő, Diószegi határ dűllő, sósut dűllő, nevét a keresztűl vonuló ország uttól nyerte, mellyen valamint régenten úgy most ís sót szállítanak Erdélyből Debreczen vidékére, a nevezett düllök ismet mind szántó főldek: lapos dűllő, szántó — sós uti lapos, kaszálló — létai határ dűllő, kút dűllő, szántók — Itató, egy tó melly legelő marhák ítatására szolgál, — Lapos rét, a község déli óldalán elvonúló, eddig nádat termő, jelenben csatornára vett lapos rétség, — Nemesek düllöje, a község nemes lakosai birtoka volt szántó, és kaszálló. — Folyás dűllő, czina rét dűllő, szántók és kaszállók, ez utóbbi a’ NLétaí éjszak keleti határszélbe, Kis Vágás, hajdan erdőség, melly kiírtatásától nyerte mostani nevét, — Legelő részek: Játszó hegy, Várhegy, czígánydomb, kopár homok dombok, — Sár gödör, folyás, a’ laposrétből nagy Léta felé tartó víz járás, egy kanálison, — Német gát, Kazal tisztája, Vánkuj erdelye, eczetes geríncz ez egy nagy homok domb, kiválólag savanyú füvet terem mellyet a marhák nem igen szeretnek, — Kis erdő kút lapossa, sark erdő, tapló kátyujt, ez egy posványos álló vízes hely; — Erdő részek, e’ következők: Horváth kaszálló nyires lapos, bőndős lapos, teljes fa hegy, hollós hegy, (348b) gyertyán fás, — Somos hegy, — görcsös út lapossa, — eresztvény.

A Nagy Kaszálló részek következők: Széles notórius sziget, halász domb, hajdan illy nevű embér bírtoka vólt, daru láp, — vizes idő járással járhatlan zsombékos hely, — határ hegy, ez az egész kászálló rétet nyugotról környező homok domb vónal, melly egyszersmind e helyen a Kakad–NLétai határt jelezi. —

Végre felemlíttetík, mínt szó hagyomány, hogy IV. ik Béla Magyar Királyunk idejébe a tatár futás kor a helység a túl lapon irt ispotály, vajas kender főld düllök helyeín vólt, de a tatárok által el pusztíttatván, az elszéledt lakosok akkor vonúltak a jelenlegí helyiségre, azon időben dél felől, az úgy nevezett lapos rét járhatlan nádas, és az éjszaki oldalon vólt roppant sürü erdőség közzé, hol, az idővel megnépesedvén, alapitották a mostaní „kakad” helységét. — azonban ezen elő adás hitelességére bővebb adatokat felhozni Kakad község öregjei nem képesek. —

Kelt Kakadon Május 2kán 864.P. H. főbiró Borsodi Imre mkeskütt Péter Gábor mk

Bakos Ferencz mkjegyzö

(350a)Kalácsa

HelynevekKalácsa községből, Bihar megyéből.

(351a)Feleletek a tulnan tett kérdésekre. —

1ére E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Béli szakaszához, s jelenlegi szekhelye Beél mező varossa —2or E községnek jelenlegi neve Kalácsa, lakosai románok.

154154


3" E. községnek hajdani neve Kalacsícza vólt.4 E községnek keletkezése nem tudatik, annyi bizonyos, hogy már a törökök bejövetele előtt mostani fekvésénél valamivel lejebb az ugy nevezett Vála Márén feküdt, ’s álitolag magyarok lakták.5. E község meg telepedett az Erdély felől bevándorlott családokkal. —6.ra E község eredetéről biztos adattal nem bírúnk —7re. E község összes határ területe 1548 cataszt. hóldat, és 500 □ ölet teszen, következő nevezetü dűlökkel u m. Terezászka Barko – Vále Ökrösiuluj. – lunka – Mnyerle. határos szomszéd községek pedig következők. Ökrös – Barakony; Talpas – Feketetót. fekete Győrös Bélfenyér, és Olesa községek. ’s tartozik a N.váradi lat: szer: püspökség Bééli uradalmához. —

Kelt Ökrösön Márt. 31/864.

P. H. Bíró Tódor Juon. —eskütt Bogdán Petru

Márton Sigmondjegyző

(352a)Kalota Kőzsége Bihar megyéböl.

1ör Kalota Kőzsége fekszik Biharmegyébe a Nagy Váradi Járásba az ugynevezett Sebess Körös völgyén, Elesdi szolgabiroi szakaszba — tartozik az ugy nevezett Őtfalu határba, mely ötfalu határ áll Pestere Esküllő Urgeteg Kalota és Keszteg Községekből,2or Ezen Községnek Két neve van a magyar Kalota Román Kaleczej. —3or Tudomás szerént más néven ezen Község nem neveztetett.4er a Község multjárol semmit tudni nem lehet mínthogy Kezdetben nem a mostani helyen hanem az ugy nevezett Pusztán volt alakitva, mikor és miért vitetett a mostani helyére rolla semmi fel világisitás nem eszközölhető.5ör Szobeszéd szerint a pusztán állott régi falubol Költözött a nép jelen hellyisegre.6or A Kalota magyar név eredetet szármoztatni lehet Kaloda roman szotol, — mely alatt értetik „zárthely”, vagy azon Kor gyalázatu, -fogda” melly Korábbi időkben Különösön az Román ajku ohitü Községekben használtatott a vétkesek megszégyenitésere felállitva volt a’ templomok mellett, pellengérnek is neveztetett — hihető hogy miután mint jelen fekvése mind a régi pusztan volt hellység körben mészkőves sok helyt járhatlan hegyekkel van Körül véve, részint zárt helyiségenél, részint Körülte fekvö Kedvetlen járhatlan mészkőves hegyek miatt nyerhette a Kaloda, gyalázatos fogdat jelentő Román szotol a Kalota nevet.

7er A Külső dűllők közül 1ő Puszta dűlő szánto főld itten volt hajdon a falu, át folya egy patak mely Valepuszti nevet visel. 2ik dülö Avas le tarolt erdő. Kasztare meredek alig járhato mészkőves hegység. Fontina Zlameny egy kut itt hajdan a nép monda szerént bizonyos hires tolvajok a Karosokat le gyílkolták azért vette ezen nevezetétt. — Cimpu longu a hegytetön egy hosszas legelő rész amellyen semmi bokor níncs, Lázur (352b) Fruntora fiatalos erdö rész, Hirtopile la gros, Sekaturile. 3ik dűllő Irtás Kaszálok, részei Kornyet az itten termö Somfárol neveztetett el. Valemnyeri egy patak melly a falun tul volt puszti nevet visel. – Poenyicza a falu feletti hegy. 4ik dülö Sutyety Kaszálok. 5ik falubeli lakosság által biratva, – részei Kícséra Turkuluj magos hegy

155155


bokros részint kaszálo. – Korhás egy bokros hegy oldal ez alatt folyván Pestyesel folyam, Fintina Remeczilor egy igen jo vizü forrás. Kicsera turculuj bokros hegy oldal. – Grapa burdi egy gödör miböl viz foly ki, Dimbu Mnyerestyilor egy hegy oldal melyen Mnyera nevű család retjei fekszík. ez alatt Vale Mnyerestyilor patak — Dimbu Nyiski hajdon Nyikoli nevü birtokosé volt — La ulmu Cziki La Brusztier Brusztar az őtfalu és tizfalu határ Közötti forrás mely egy helyt a földalá be foly és bízonyos távolságra ismét elö áll — Gropile Sululej – gödör, a Kornyét mellett Fintina Csori egy forrás – 5ik

dülő Pojána reszei Csienzi, Kratsi mnyerestyilor Czikla Mínton mész Köves Kősziklás helly hol mész égettetik. 6ik dűlő Arzína erdőség, Arzina mik, és Arzina mare Kaszálok az erdök Közt. Tyetranu mészköves erdőrész, mely alatt áll a tizfalu határ szélbe Pestyíroly nevü csepegö köves barlang – Kubles patak az erdöbe, Szekatura Blázs tisztás hajdon írtás volt. – A Községnek Eszaknak esö hegyeiben — Ponorisu ítten fazéknak valo igen hires agyag van a földbe. Czarina a falu felett északnak fekvő részint bokros, részint Kopasz Kősziklás hegy. — Kícsera puszti, Hirtopu Zsidouluj itt egy Zsido öletett. onnan veszi nevezetétt. — Serbota mori mesz köves magos hegy. Dimbu diaculuj eclesia birtok volt.

Kalotán Junius 1en 1864.


(354a)Keszteg Kőzsége Bíhar megyéböl.

1ör Keszteg Községe fekszik Biharmegye Váradi Járásban az ugynevezett Sebess Körös völgyön. Elesdi szolga birói szakaszban — egy Község az ugynevezett ötfalu határbol mely őtfalu határa áll Keszteg Pestere Esküllő Űrgeteg és Kalota Községekből. —2or Ezen Keszteg Községnek Két neve van esmeretes Keszteg magyar neve, Tyisztág Román neve.3or tudomás szerént más néven ezen Község nem neveztetett. —4. a Község multjárol irás tudatlan nép lakván a Községröl semmi bizonyost tudni nem lehet. —5ör A népszerü szájroli át adás utján semmi fel vílágositás nem Kaphato. —6or Keszteg magyar névből let formáltatasa, a’ Tyisztág román elnevezésnek onnét gyanithato, mert a Tyisztág román szonak semmi jelentete níncs —7er A Külsö düllök a lakosság által ujjobban elnevezett falu düllö homokos föld — 2ik dülő Locuteuluj szánto föld homokos valaha tos hely volt innet maradt rá nevezete, — 3ik dűlő Által homokos szánto föld a locuteuluj dűlőn tul, nyugotnak fekszik onnét neveztetett — 4ik düllö Czarina mare szép tiszta sik tér agyagos szánto föld. — itt jön le az Esküllö patak a falu Közepén át nem messze távolságra a Körösbe szakad — a határ délnyugati részét a Körös vize igen gyakran tetemes pusztitást okoz.

Kesztegen Junius 5én 1864.


156156


(356a)Helynevek

Kaluger községből, Dél Bihar megyéből.(357a)E Községröl hagyamányak és iratok híányában semmit sem lehet tudni.

E Községnek határán leg nevezetessebb helyek vannak. u. m. Moma – egy magas hegy csucs nagy fákal ellátva ahol vad désznak ís találtatnak, az utám egy ízbuk nevü folás, mely magyar nyelven ídö szakí forásnak neveznek, ezen forás azal nevezettes, hogy már a nép valamí gyogyító hatást hísz benne, ’s így május és juniús honapokban 3–4 napí távalságral is jönek hozá, ’s ha télen nagy hó van vagy tavaszal sok esö jár akor május és Junius hónapokban gyakrabban buvik ki a viz bellölle, ’s tartalmaz ropant hideg vízet, végre bövebb magyarázatott a természet vízsgálo bizatmánynál mely Smídl Prafeszar vezetése alatt történt, ki leg utaljára 1861ík évben látogata meg ezen vídéket, – lehet nyerní.

Vaskoh Junius 2án 864Karaján Elek mkJgyzö

(358a)Helynevek

Kardo községből, Bihar megyéből.

(359a)Helynevek

Kardó Kozségből — Bihar Megyéből.

1. Kardó vidéke hegyes, erdős, meg emlitettlen időktől gőrög Katolikus román nép lakja, mintegy 600 számmal tartozik a Szalontai kerűleti szolgabíroi járáshoz, szekhelye pedig NVárad, lakosa barom kereskedésből és fa szállításból él, NVáradhoz mintegy 1/2 mértföld távolságra esík, hátara általjában dombos, bokros.2. A községnek egyedüli neve Kardó, ami román nyelven semmi jelentése nincsen, és ezen nevezete ország szerte ismeretes.3. A község más elnevezeseről emlités nincsen, nem lévén erre nézve semmi okiratai.4. A Község határában előfordulo több topographiai nevek ezek: Pafuka. igen jó vizzel meg áldott Kut, magos hegyekkel van körül véve, az egész lakosság a legnagyobb fáradsággal ínnen hordja ivó vizét, és a legnagyobb szarazságban marháját itten itattja, eredete talán papfoka, mivel a forása a papnak egy földjéből ered, – Cintirimu a falu határában, ahol szinte van kut kiapadatlan vizzel, jo termö szantó főldekkel és szilvásal Körül véve, az hol az eke éget tégla darabokat, és ember csontokat hány ki, vgy szinte régi fözö edények találtattnak, a nép rege szerint török telepítvény let volna, – Rekestu. Kistelecu, Rodave, Kublesu, Dialurile, Kimpu mocului vagy Scaunle bobiloru, ahol rege szerint egy Mócz holt meg, Mekelisu Cale de Bae a Felix fürdőbe vezetö ut, Ritu Bari, Tingo, Kimpu Vonyi, Sloboda, Kertu, Taurile Tomi, Adína szinte nagy hegyekkel

157157


körül vet vőlgy egy forrás Kutal, Kimpu lui Bungo, Zonoga, Unditaok, Rodase, Dialu viiloru, hajdan szöllövel ültetett hegy, jelenleg pedig rétek. Petrani, Szkibeltin Ratacelu Szucsului, Vale Kincsulni egy nagy vőlgy, (359b) ahol 1862 és 63 több ezer mázsa Kőszén ásatott, a Köszén bánya mostis fenál, Kőrnyéke igen erdős és vőlgyes, Vaddisznók, és őzek tanyája. Vale sforga ciulu Salatrucu, Ritu Bili, Milasiurile, Bohentile Vale Cerului, Vale Curatituri, Pirlagele, ’sat.Kelt Kardon Sept. 5. 1864.

feljegyezteSzabo Samuel mkKardoi gr. Kat. Plebánosbemutatja…51

Kőrjegyző

(362a)[Karbunár]

1. Kárbunár község tartozik Bihar megye Nagyvaradi kerület belényesí járásahoz2or A községnek mast ugyan azon egy neve él 3or Ember emlékezet óta a községnek mindeg ugyan ezen neve él.4 és 5ik pont alatti kérdésre a’ mennyibe írott emlekek nem léteznek, ember emlékezet pedig arról mit sem tud — megfelelni nem lehet.6 Helynévre nézve: annak eredetét az öreg emberek előadása szerént onnat vette valna, hogy hajdan itt mínt erdöség szélen letelepedett lakosok szénégetéssel foglalkozván nevét Kárbon /szén/ karbunár /:szénégetők:/ től vette volna.7er Szeketurabozoltok dülő neve a’ község nyugati részén — Burda helység szamszedságában dombos lapályos hely Nevét silány természtéröl nyerte. — Troás ejszáknak szinte Burda helység szomszedsagába vizenyős hely Kaszáló föld, nevét vizességéröl nyerte. – Gyálu Hirinkuluj. dülö a’ havasok lábánal éjszakkeletnek dombos hely, nevet a’ hajdani jobbágy tulajdonostól nyerte. Príszlop magaslat azon irányban, ős bűkerdő kellö tetejében és ittott az oldalán egyegy darabb Kaszáló földel, őzek vaddísznak és császár madarakra kitünö vadászhely — nevének eredetét nem tudní, Funtínele mínd ínkább keletnek fekszík ugyan azon hegy lánczban mint elöbbi bűkkerdő és kaszálokkal, nevét az oldalában fakadó Kut vagy forástól kapta. Szamogyén ugyan azon hegylanczban meg jobban keletnek. bűkk erdő Kaszolokkal, nevének eredetét nem tudni

(362b)mind ezen magos erdöségek a’ Nagyváradí g:egyesült püspoki uradalom bírtokahoz tartoznak, az azokon szét szort kaszaló földeket pedíg Karbunár községbelí lakosok bírják és használják, mínt volt urbéri telkeík kiegészitö részét. — Itt aztan következík Budurasz közseg határa.

Kelt Karbunaron Jun 1 1864

P. H.52 bemutatják51 Olvashatatlan aláírás.52 A pecséten Karbunnar felirat látható.

158158


Biró …53 Gyika +A községi pecsétnek semmi eredetí multja níncs jelentősége síncs egyebb mint a mí rajta latzik K m f.

Éder János mkjgyzö

(364a)Helynevek

Koroj községből, Bihar megyéből.

Felelet a tulnan tett kérdésekre

(365a)Az 1őre E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Bééli szakaszához, — a’

székhelye jelenleg Béél mező varossa2ikra E községnek jelenlegi neve Koroj.3ra E községnek más elnevezése sem jelenleg nincs, sem hajdanról nem tudatik — .4re – Ez 56 házból álló kis román község ide telepedése mintegy 100 éves. —5re — E község állitólag Erdelyből kivándorlattakkal nepesült . —6ra Eredetéről, semmí mást tudni nem lehet, mínt, hogy lakossai a Mária Terézia

úrbariuma kiadásával telepedtek meg —7re E községnek összes határa 475 catasztr: holdat és 100□ ölet teszen –’s a belső

telken kívűl, a dűlők nevei következők: Ogrezi — ograda mortuluj — lazask — Francask — és Csúnsz —, — a határas községek pedig Ökrös, Krajova, Csermő, és Somoskesz —. Tartozik a N.varadi lat: szer: püspökség uradalmához —É

Kelt Ökrösön Márt 30/864

P. H.54 Bíró Leukucza Jóma +eskütt Barna Stefán +

(366a)Kebesd

1ör Kebesd nevü helység Bihar megyében lévén kebelezve, tartozík a Nagy Váradi kerülethez és a Belényesí járásbéli Föszolgabírósághoz. — Ezen helység Belényesí vidék elnevezéssel bír.2or Ezen község mindenkor Kebesd nével élt és él jelenlegís; ezen névről ösmeretes ország szerte nem lévén más elnevezése, lakja tiszta Román ajku népség.3or Ezen községnek hogy hajdan más el nevezése lett vólna nem tudatik, mivel hogy azt sehonnan sem lehet ki venní

53 A név olvashatatlan.54 A pecséten Koroj felirat látható.

159159


4er Ezen Kebesd községe eredetétöl fogva emlitetik s emlitésének más határozozott kora nem tudatík.5ör Ezen község honnan lett népesitését nem tudhatni, mínt hogy arról szóló adatok nem léteznek.6or Ezen község név eredetéröl mitsem tudhatni mást, mintsem a 3 ik pont alatt elő adva van.7er Ezen község határos keletröl Meziád, nyugotról B.Valány délről Ds. Gurbesti Goila, éjszak felől Szuhodol Lázur és Rossia községekkel; — Fekszik dombok és hegyek közt melyek kövicsesek és kősziklások. — Silány és kiss pártzelákra osztott földjei Zeletruk, Gyálu bligyi, Ruszeszku, Unczesku, és Finácze nevezetü dülőkben fekszenek. — Kebesd községét Rossía és Sz. Lázurról jövö folyó keté szakitja. A

Az egész határt nagy szerü szíklás és erdős hegyek környezik. — A helységen felül jó nagy távolságnyira Belényesi Püspöki Méltóságos uradallom birtokához tartozó nagy szerü Bükkös erdös havason Gyálu Szocsilor Oarzena, és Akre nevezetü legelők állanak hol a község nyáron átt mínden féle jószágait legelteti,

Kelt Kebesden Junius 23. 864.Millián Simon mk

Kebesdi Köri Jegyző.

(368a)Helynevek

Kerpenyet községből, Dél Bihar megyéből.(369a)A Község részéröl hagyomanyok és irattak hányában semmít sem lehet tudni.

Vaskohon Junius 2án 864

Karaján MihályJgyző

(370a)[Érkeserű]

Keserüi ElöljáróktólAzErmelleki Jarás szolgabiraja Tekintetes Strobl Károly úrnakKeserű 29/6 864

ad 149.fen tisztelt meg hagy áshoz mérten a Hely nevek leirását illetőleg van szerencsénk elölegesen felterjeszteni alazatos tisztelettel hogy az alantab leirt hely nevek eredetéröl a községben senki semmi fel világositást adni nem tudván azok felterjesztesünkben csak név szerint emlitetvék meg.

160160


1re A Község nek neve Erkeserü mikor Kiáltal telepíttetet senkinem tudja, és nevét honnan veszi sem tudatik.2or a határban van 5 szollohegy az 1sonek nev Borzhalma 2ike MNály. 3ik Semjen ály 4ik Kenéz aly 5ik vegsohegy s a szánto főldek kozt ezen elnevezések vanak. a Szilkerek vegyes Kaszállokkal – Berek szantó fold – felsö er szantó föld. szőr kut — szántó fold szarka fold szantó fold Nagy erdö gyep terület Papkert szinte székes szíget Paragi Csokás vásáros erdö Vágott szenes Pál Bika szíget hoszu sziget Gánás. Répás szíget, fehér tó – Szil Kis Pállaj hoszú foldek lapossa Kis és Nagy Paprét zsombekos. orbán. mind meg anyi egymással egy bekottetetbe alló gyep Kaszállok — Lováta a szantóföldek Kozt vannak Forras Domb – akasztofa dombja Jukas halom. Takacsi domb s hoza tartozó Kís teruletekkel tovabba pűspok halma. hétszeg nevezettel bíró terűletek melyek ember em(370b)lekét meg haladolag már ezen neveket bírták azomban felvílagosítást honnan eredtek ezen nevek senki adni nem KepésA Közseget Közbirtokosság bírja s azok nagyobb részben bent is laknak határ terulete míntegy 7000 holdattesz 1100 oles hóldakban. van a hataron egy 150 holdat tartalmazó Erdö szíget név alatt, melyet a Körűl Kanyarito nadas kőzt leven onnan vette –Ezeken kívűl több megemlitendő név a község határán nem fordúl elö mit is ezennel alazatos tisztelettel felterjesztünk

Fobiro hon nem levén

Kuthy SandorJegyzö

(372a)Helynevek

Kimp községből, Dél Bihar megyéből.

(373a)1ör Kimp község tartozik Dél Bihar megye Belényesí járás vaskohi szakaszhoz.2or a községnek csak ís ez neve él és ez allatt ösmeretes.3or E Községnek ez elött 20 ével Kímpu bauluí /ökör mező/ neve volt, ’s csak Késöbb Kezdették Kimp-nek nevezni.4er E községet ezelött 20 ével kezdették Kimp nek nevezni.5ör Tráján császár által55 népesitetetett, és tíszta Románok lakják.6or E Község név eredetéröl azt állitják hogy a község Kezdette ellött oly vadon hely volt, hogy egyszer az erdöségben el veszet egy ökör, ’s azt sok ídeig nem tudták meg találni, míg egyszer egy hegy tetön egy erdö tükörben egy terebélyes fa alatt ra akadtak, és így atol az erdö tükörtül vette eredetét Kimpu bouluí mit magyarul Ökör mezönek neveznek, és így rea ragadt azon név Kímpu bauluí — ökör mezö mit Késöbben a román nevet használták el Kezdették Kímp-nek nevezni.7er a község határán leg nevezetesebb helyek vannak u m. csicsera Urszului, csicsera cístke Kaí, virvu ponorului, jezer, Bainsora, Restyet, mely helyek Kaszálo és erdökböl állanak, továbba Kimpányászká és Glemej – mely szantó földnek használják; végre az

55 A mondat első három szavát egy olvashatatlanul áthúzott szöveg fölé írták.

161161


egész helység oly nagy dombokon fekszík, hogy egy háztol a másíkkíg 2–3 ora járás szükségeltettík.


Karaján Mihályjgyzö.

(374a)Helynevek

Kis Belényes községből, Bihar megyéből.(374b)1. Bihar megye Belényesi járásához tartozík2 A község Kisbelényes név alat magyar néven oláhul pedig Beusel név alatt esmeretes, Beusel magyarul Belényesecskét jelent3 A közsegnek más neve nem volt4 Ember emlekezetét meghaladó idök ota6 A községnek neve eredetéröl halgat Kroníka5 Hogy honnan és míkor népesitetett nem tudatík

(375a)7 A község határában elöforduló dülök neveí Moczászka, nevét veszi a birtokló Mocz nevezetüektöl, Rovina, Dombrovicza, Kodoru, Gugajaduluj, Pojenyíle, Harkacsu, Czarína, és Norocseszku, mely összes dülök töbnyire kies fekvésü dombok és völgyekböl állanak legkevesebb része számlálható a lapálynak, állanak pedíg szánto Kaszáló és cserjés bokros közlegelöböl továbbá a Nagy váradi G e Puspökség tulajdonát Képező Dombrovícza Kodru nevü Bükkös és Tolgyes erdöböl továbbá Guga jadului és Akre nevezetü Bükkel és fenyvessel vegyes erdökböl, egy fürész malommal melyet a’ jád vize halyt, ezen folyó a’ Sebes Körözsel egyesül, ezen folyo a Község határába be sem folyik; A Közseget Keresztül folya egy patak „Vale” mely eredetét veszí a szomszéd Kreszuja Községel határos havason – és a Kőzségen Keresztül folyván Nyimoesd Kőzségnél szinte egy ”Vale„ nevű patakkal egyesül honnan a Sebes Körösbe folyik.

Kis Belényes Község határos Meríád, Kreszuja Burda Pocsovelesd és Kuraczel községekkel

Kelt Nyimoesden Junius 3án 1864

Neubauer IstvánJegyzö

(376a)Helynevek

Kis Dombrovitza községből, Bihar megyéből.

162162


Megye székhelye: Nagyvárad, a járás székhelye Belényes, a járás szakasz székhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik. —

A helység neve: Kis Dombrovitza, románul is ugy nevezik; — a helység nyugoti részét gyalu mnyántzulujnak északi részét Kimpu marénak déli részét vale perilornak nevezik; mely elnevezés semmi tulajdonságot nem jelent, ezen el nevezés régi, okát senki nem tudja, hivatalos iratokban elö nem fordul. —

(376b)A szomszéd falvak lakoi sem hasznalják ezen elnevezést; —

A határban térségek nevei: ritu tyejuluj ritu cel mare, lunka, vigyikánu, la kruce la fontina luj pojus ritu luj dubou,A helységnek más neve régen sem volt, most sem ösmeretes. —A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud. —A népesítés helybeli, a lakosok mind románok. —

(377a)Kis Dombrovitza helység fekszik ko hegy oldalon, alakja 2. sor házból áll, —

határa hegyes és völgyes, — fólyó vize a Hollod, és Hodiselu pataka. — Határos Rogoz Venter, Hollod és Farkas patak helységek határaival.

Kelt Kis Dombrovitzán 16ík aprilis 864.Csokán TivadarJegyzö

(378a)Helynevek

Kis Kágya községből, Bihar megyéből.(378b)

ErtesitésekAz 1ó pontra. —

Bihar megye, Érmelléki járás, Kis Kágya község. —A 2ík pontra. —

Mindég Kis Kágya név alatt volt országszerte ismeretes. —A 3ík pontra.

Kis Kágyának soha egyébb neve nem volt.A 4ík pontra. —

Kis Kágya 1810 ota ismertetik. —

(379a)Az 5ík pontra. —

Kis Kágya község puszta volt eleinte csak egy egy csapszék volt benne, közbirtokossági majorsági földeken települt, és Székelyhid városábol nepesíttetett, jelenleg 65 házbol áll. —

A 6ík pontra.Kis-Kágya nevét vette a szomszéd Nagy Kágya községtől —

A 7ík pontra.

163163


Kis Kágya község míntegy 900 holdbol áll, mellybol 180 hold vagy is 1440 kapás jo mínöségü bakatort termö szöllö hegy, a határt az ugynevezett Er folyam hasitja keresztül, — dülöi kovetkezö elnevezéssel bírnak a Szöllöhegyen: Nagy és Kis rozsa dülö, állitolag hasonnevü egykori birtokosarol neveztetík, továbbá Koldus dűlö arrol neveztetett el mert az egész hegyen a leg alpáribb bort termí, Kenesei dülö egykori tulajdonosárol neveztetett el, ki a legnagyobb részt bírta ezen dulőben, Darvai dülö, legnagyobb részét a Darai család bírván, ettöl neveztetett el, Bagoly dülö ismeretlen eredetü, Ormos dülö szinte a nagyobb bírtoku tulajdonosrol neveztetík. — A szántóföld rétek és Legelök az erdökkel három dülöre oszlanak u: í: Templom dülö, állítolag IVík Béla ídejében egy kápolna allott, erröl neveztetik, — Nyírfás dülő ismeretlen eredetü, Hosszu dülö kiterjedésétöl vette nevezetét. —

Kelt Kis Kágyán 1864 Junius 12én

főbiro Nagy SándorMadúz Károlyjegyző

(380a)Helynevek

Kapocsány községből Bihar megyéből.

1. A megye székhelye NagyVárad, járás székhelye: Belényes, a szakaszbelí szolgabíró székhelye: MCséke, a vídék magyárCséke vidékének neveztetik.2. A helységnek más neve nincs, magyarul oláhul a neve Kapocsány.3. A helységnek hajdan sem volt más neve.4. A legrégibb lakosok sem tudják az elnevezés ídejét.5. Ezen helység ís II József császár uralkodása alatt vonatott össze, az elött mint a többi oláh falvak szélyel szórva volt a hegyeken. Lakosai mind oláhok.6. A név eredetéről semmit nem lehet tudní.7. A község határában előforduló helynevek oláh eredetüek, semmi jelentőséggel nem bírnak.A helység fekszik egy hegyláncz nyugoti végén lapályon, egy része azonban a déli részen van. Határa szomszédos Varasány, Venter, Rogoz, és Szombatság helység határaival.

Kelt Szombatságon 30/3 864Szilágyi Ambrus

Jegyző

(382a)[Kiskereki]

Pesti Frigyes magyar Akadémia tagnak a’ hazai helynevek gyüjtése körüli feladatának sikeres megoldhatása tekíntetéböl Kis Kereki56 községet illetőleg a’ következő adatokkal szolgálunk szem előtt tartva a’ nyomtatásban velünk külött utasitást:


164164


Kis Kereki község fekszik Biharmegyében az Érmelléki járásban. A’ megye székhelye NagyVárad A’ járásnak jelenben főszékhelye níncs, mível a’ szolgabirák vagy lakhelyükön, vagy a’ szakasszaikban levő községekben biráskodnak,

Kis Kereki a’ hagyomány szerint 1241 előtt már község vólt, de akkor a’ tatárok teljesen elpusztitották. A’ hely hol hajdan feküdt ma ís Régi teleknek és B: azaz belső teleknek neveztetik – A’ templom hely most is észlelhető az össze omlott kőmaradványokból – Ez a’ dűlő kender répa burgonya termelésre elkülönítve a’ többitől használtatik. A’ mostani helyétől a’ községnek mint egy 400 ölnyi távolságra esik az Érfolyam közelében. Hihető, hogy a’ mostani helyre csak hamar a’ tatárok kivonulása után telepittetett a’ helység. Régi korbeli okmányaínk nem lévén, a’ hagyományon kívül másra nem támaszkodhatunk ’s meg nem határozhatjuk, hogy míkor fordul elő legelőször a’ község neve. Annyit azonban tudhatni a’ Kis Kerekí ref ekklésia birtokában levő, ’s ur asztalához használt ezüst poháron olvasható fel írásból, hogy az 1600-ik évben évben is Kis Kereki már reformált község vólt. Ezt a’ poharat Virginász János ajándékozta 1600 ban ajándékozta a’ (382b) nevezett Egyháznak. A’ községnek egy utczája ma ís Kis-erdőnek neveztetík, mi azt láttatik igazolni, hogy a’ helység jelenlegi helyén erdő vólt 1241 előtt.Másik nevezetes dülő a’ helység közvetlen szomszédságában az ugy nevezett Német temető – hová a’ Bocskai hajdui által 1604ben K Kereki alattí csatában megvertt német sereg halotjai temettettek.Vannak ezeken kivül még több helynevek ís ugy mínt Kis halom a’ némettemető szomszédságában – mely hihető hogy ágyutelepül használtatott. Nagy Halom Vár domb, de ezekről sem okmány sem hagyományból nem tudni semmít, továbbá Mogyorós Paprét – mely hajdan papi kaszálló vólt Parrag – mely hajdan parlagul heverhetet ’s onnan vette nevét Borcz – hihető, hogy itten mikor még erdő vólt sok borz tanyázott Nagy és Kis Kerek erdő minden felől nád termő érrel környezve, most szántó és kaszáló, de hagyomány szerént a’ tatárok dulása alatt és a’ Kurucz világban erdőség lévén, menhelyűl szolgált a’ lakosoknak és barmaiknak, Duttyánok – melyek apró szigetekből állanak az ér között, Farkas sziget Daru sziget Tőlgy fa szíget Vőlgyes – a’ határon levő ereknek legmélyebbike – Varsaszeg – Kaszálló most – melynek körületén levő erekben nádból halfogó tőröket /helyi elnevezés szerínt varsákat vagy vészeket:/ állítottak fel bő víz idején ezen halfogó eszközök ma is használtatnak. Sívó dűlő – mely legrosszab része a’ határnak főldje szíkes lévén, Öreghegy és Ujhegy mind kettő szőllővel van beültetve hajdan dézmás most mindenik szabad, miután a’ szőllőbirtokosok a’ bordézmát örök áron megváltották.

Kelt Kis-Kerekiben 1864 april 26.főbíró Tóth Ferentz mKközgyám Pap Imre mkjegyzö Kocsár Mihály mk

(384a)Helynevek.57


165165


Kis-Kér Községből. – Bihar Megyében, mely tartozik a Nagy Váradi főszolgabírói járáshoz.

A községnek román elnevezése Fel-TyeríuA Község hogymikor említtetik legkorábban kipuhatolní nemlehet.Hogy honnan népesítetett, arra adat nem létezík,A név eredetét tudní nemlehet.A Község határában semi nevezetes hely nem létezík.

Kelt Kis-Kéren 1864 év Juni 30án

föbiró Takaji Demeter +Party Jósef körjegyzö

(385a)Helynevek

Kislaka községből, Bihar megyéből.

(386a)Felelet a tulnan irt kérdőpontokra.

1 ső Kérdő pontra: Kislaka község Biharmegye szalontai főszbirói járás Bééli szakasz szbirósághoztartozik ’s egyszersmind a szakaszszbiróság Beél vidéki elnevezessel bir.2ík Kérdő pontra: Aközségnek régebbi elenevezéset nem tudják. —3ík Kérdő pontra: nem vólt4ík Kérdő pontra: nem tudatik.5ík Kérdő pontra: nem tudatík6ík Kérdő pontra: A község eredetéről sem száj sem irott hagyományokból mitsem lehet tudni. —7 ík Kérdő pontra: Aközség határában előforduló mező dülők következők, jelesen: I: Czárina, több rétes mint hegyes szántó földből áll, a tenkei–beéli ország ut keresztül metszi. II: Skorusuluj nevét valami két nagy berkenye fától vette, mit romanul skorus-nak neveznek, dombos hely többnyire községi közös legelő. III: Tagadoluj, dombos bokros és igen terméketlen szántó főld IV Paro Styánuluj, nevét a Styán családtól vette, kiknek hajdan ezen vőlgy mellett nevezetes nagy tanyajuk vólt, fekvésére nézve téres, itt ott bokros szántó föld, több kérget hántanak a lakosok ’s adnak el a timároknak. V Tero csel mare nevét egy keresztül vágó értől vette, téres szántó és kaszáló föld. VI Retyicza: a községen alóli téres helyen fekszik, általában szántó és kaszáló földnek használtatik. VII Telmegyei puszta hajdan a község egyes lakosai haználatában vólt, jelenleg pedig a NVáradi Mtgos D. Sz. püspökségi uradalom tulajdona, téres szántó főld a Nmarusi Csontaházi erdőről lejövö patak mellette mint egy felkört képez. — Erdö dülök nevei: I. Felső Lunka lapájos hely tölgyes erdő II. Alsó Lunka fekvése téres a telmegyei puszta delkeleti részén III. Gruecz fekvése hegyes völgyes, bikk cser és tőlgyes erdő. Kedvezö idöben ez erdők bö makk termést adnak. Kislaka község határos Keletről: Bokkia, Délről Mocsirla, Nyugotról Aradmegyei Csermő, északról Krajova községek határaival

Kelt NMaruson Május 5én 1864Biró Zsarka Szimion k×v.

Bisztrián Petru k×v.

166166


Katona Gyorgyie k×v.Thamó János mk Kurta János k×v

Jegyző

(387a)Kiskoh

1re Bihar megye NVaradi Kerűlet Belenyesi járás2r a Kőzség neve Kiskoh ország szerte ugy ősmertetik3ra Ezen község eleinte hivatott Koh Plutye név alatt, ennek oka onnan gyokeredzik, hogy régentén egy tehetős ember Kiskoh közsegebe lakott egy Vas hámort épittetett neve azon tehetős embernek Pluta léven a vas hamol el pusztulván most ország szerte Kiskoh név alatt letezik ezen falu ösmeretssége4re ~~~~5re Tráján császár által népesíttetett.58

6ra ~~~~7re Kiskoh kozsége hataros Petroszaval, Rubanyával felso Valenyagrával, Magurával, Bragyettel Also Valenyágrával ’s Erdéllel59 — nevezetes hellyek — Slatyiná, Gyalu Todotsestyilor, Gyalu beszeritse, Czermure Czárina, Vale Pestyere Curatura, Podul, Vale Runkuluj, gyalun, malaistye Steusz nuts, la Ogrez funtinyele, fetrele, gyalu vez szetsi, Tenutsera, fágu Petri, Tyvor, Kirligátu, Ptyátra rosi, Zulesty, Brusztur, Doszur Tyeis, Szudris Dláj Czisi, Dumbravutca, Doszu Vale Lunga, Pautyestyi, Kárbunáristye, Terekaré, Kusztura Paulasza — a közseget kettő vagja egy patak neve Kreasza —

(388a)Helynevek

Sz: Kis Maria Községből, Bíhar Megyéből.

1) Bíhar megye, N: váradi járáshoz tartozik Székhelye Nagy várad.2) A’ városnak egyféle neve él, és Sz: Kis Maria név bir el terjedéssel3. Más elnevezése a városnak tudtunkal nem vólt soha mint Sz:Kis Maria. —4. A’ város 1606 ólta mídön Bochay Ístván fejedelem kiválcságát adta az idő ólta szabad Kis Maria város emlittetik. —5) Magyar honból népesíttetett.6 A név eredetéről, értelméről, köztudomásból, sem hagyományból, sem írott vagy nyomtatott emlékekből nem tudonk semmít. —7. A község határán elöfordulő többi topographiai nevek 1, A’ Bochay föld vár a’ város északi részén hol maga Bochai Ístván fejedelem is született. — (Bocskai)

A’ város legelőí a) A Somos hajdan somfás erdő vólt b) Tótok erdeje hajdan ez is erdöség vólt c) Óriás erdő hajdan szép tölgy fás erdö még mos van rajta néhány szál. d) Réj ennek szélébe van egy Csetnek nevű Zug hol a’ beretyó fordol Pocsaj é) Hajog szeg legelő egyszersmínd tölgyfás erdö. — Panyikás Komlós faggyas Tompafok legelőkről el

58 E mondatot utólag írta be egy másik kéz.59 Ezt a sor fölé egy másik kéz szúrta be.

167167


nevezeseiröl semmi tudomásunk. — g) farkas likhát és fekete ér lapos a’ beretyó északi részén. —

(388b)3) Erdők a) Palló erdeje b) sebes érhát mínd eggyík ritkás cserés erdö. –4. Kaszállók a) Csonta sziget. a’Beretyó és ér egy szakadékja közt, b) Egeresi sziget szinte a’ beretyó és érszakadék fojja körül nevét a’ birtokosoktól veszi c) fenék tó mély lapos ez előtt használhatlan mocsár már mint egy 30 év ólta csapolás által használhatóvá vált. d) Matyás sziget Az anya beretyó es ennek eggy szakadékja övedzi közül. — é) Szarvas sziget beretyó szakadékkal körül véve f) Oszlanyí sziget színte a beretyó szakadék körül veszi nevét a bírtokosok neveiről vette g) Belső sziget Nyáras sziget ordító szíget míndeník az ér és beretyó szakadék körül h) Vagórét Bíri sziget a’ beretyó szakadék környezí, í) Irtás hajdan erdöség vólt k) Biharí, Zálogos, l) Sajtos sziget a’ bírtokos nevétől m) Táborhej körül veszí a beretyó monda szerínt a’ tatár járás idejébe taboroztak vólna e’ szígeten. — n) Kis Kenderszer60 egyrésze jelenleg szántó föld NKenderszer szinte ennek nagyob része szántó föld o) Kasza sziget ennek is egyresze szántó főld a’ kenderszertől elválasztja az érszakadék; p) Durina, Czompostó Hosszurét Bakórét Velencze Szemetestó Asszonyfertő Bobána a beretyó egy részét körül foja neveik eredetéröl semmi tudomásunk. q) Takarózug a’ beretyó fordolatába vólt birtokosiról veszi nevét r) Martzí foka Zálogos sikkaszálók, neveikről semmi tudomásunk s.) sötét erdő a’ beretyó szakadék környezi egy része jelenleg szántó főld hajdan erdő vólt. —5. Szántó földek, és dülők elnevezése: Borsziget Kistelek Nagy vasad hajdan erdő vólt Ritka vasad szinte hajdan erdö, Megyes óldal Sovány rét hajdan kaszálló Akasztófadüllő (389a) Bodzás hát Rakotyás Nagy szíget Kisréthát sós utdűlő Annók halmi dűlő Róka juk dulö több róka jukakról veszi nevét. Précze dülő nevét veszi egy mellette levő Précze nevü halomról, a’ többiekre nézve hogy honnan veszik név eredetöket tudomásunk nincs. —6/ Puszta Ujmariai puszta hajdan város vólt rajta Nagy María név alatt, a’ monda szerínt tatár járás alkalmával pusztulhatott el; a’ város elpusztult teplom romjai mostís laczhatók; és a’ teplom mellett van egy csárda Nagy maría név alatt: a’ puszta mint egy 12000 hóld mellynek fele részét a’ Beöthy Ödön, másik fele részét pedíg a’ Beöthy László utódaí birják; a’ pusztán van két kastély, kertel, cseléd épületekkel és majorokkal ellátva. A’ puszta jelenleg sík, szántó, kaszálló, és legelőből ál, fel vannak osztva dülökre vannak benne halmok is de ezek történeti vegy nyelvészeti tekintetbe semmi érdekkel nem bírnak. —7/ A város határán ugy a’ pusztának egy részén keresztűl fojó beretyó víze melybe az ér Pocsaj Község alatt szakad. —

A’ város hatarán ’s pusztán kutak ugynevezett Samariaí Rakotyás Zeneselö forás van egy Ró’sás kut névvel elnevezés eredetéröl semmí tudomásunk. —Határ: Pelbarthída Nagykerekí Henczída Esztár Pocsaj Kassza Puszta Grof Zichy Ferencz birja

Kelt Kis Maria város April 21. 864.

Fazekas Károly Gellén Mihály60 Eredetileg Kenderszeg-et írt, majd a g-t átírva javította.

168168


körjgyző. főbíró

(390a)Helynevek

Kis Marus községből, Bihar megyéből.

(391a)Feleletek a tulnan irt kérdő pontokra

1ső Kérdő pontra: Kis Marus Község Biharmegye szalontai főszbirói járás — Beéli szakasz szbirósághoz tartozik, ’s egyszersmind a szakasz szbiróság Beel vidéki elnevezéssel ís bír.2ík Kérdő pontra Magyarul: KisMarus, románul Sztonyest. ösmeretes az előbbi nevéről.3ík Kérdő pontra más elnevezése nem vólt4ík Kérdő pontra: nem tudatik5ík Kérdő pontra: A szomszéd Nagy Marus községből népesittetett. Mikor? idejét nem tudhatni. Száj hagyomány után emlittetík mégis annyi, hogy ez előtt 60 evvel egy községi birája és egy pecsétje ’s s adó könyve vólt Nagy Marussal. –6ík Kérdő pontra: Bizonyost tudni nem lehet.7ík Kérdő pontra: A község határában elö forduló mező dülők nevei következők: I Ritu téres, kevéssé vizeses szántóföld II Doszu Ruzsinye Dombos bokros roszminőségü szántó föld III Gyalu Trincsestyilor, nevét hihetőleg bizonyos Trink családtól vette, dombos roszminőségü szánto föld. IV Doszu Kerpenyetuluj, dombos, bokros és vizmosásos roszminőségü szántó főld V Ritu Makoluj téres közép minőségü szántó főld. VI Facza Makoluj meredek dombos bokros vizmosásos roszminőségü szántó föld. VII Ritu Pufulestyilor nevét vette hihetőleg a Puf családtól, részben téres részben bokros szántó föld. VIII Doszu Beéli, a csontaházáról jövő ut és patak mellett, dombos bokros szántó föld. Az erdő NagyMarus község határához tartozván a helynevek ottan vetettek fel. A község határai határosok Keletről: Csontaház, Délről Nagy Marus, Nyugotról Béél Rogoz, Eszákrol Beel Rogoz és Csontaház községek határaival.

Kelt NMaruson Majus 6án 1864

Biró Ungur Illie k × vPuff Togyer k × v

Ungur Demián k × vTrink Juon k × v

Thamó János mkJegyző

(393a)[Kisszántó]

1.sör Bihar megye Sárréti járás mezőség – – – – – ––

169169


2sor Kis Szántó – – – – – – – – –– –

3sor Semmí elnevezése nem vólt – – – – – – ––

4ser 1710ik Évben kezdték meg űlni. – – – – – ––

5sör Tőbb helyekről költöztek6sor Magyar ajkuak helv: hitv. követők7ser Sziget dűlő Temető dűlő Cseresznyefa dűlő Erdő dűlő

Fekszik Várad Pűspöki Bihar Mező városok, N Szántó N Zomlény puszta (N Várad diak szer tartású kaptalan birtoka Kis Zőmlény puszta jeleni Kis Szántói bírtokos Nagyságos Lányi István Úrtól vásárolt Nagy Váradi lakos Pollák Eduárd birtoka:–) Bors kőzség közelében a’ Pest Nagy Váradi vas útmellett szinte Kis Szántóhoz tartozó ugy nevezett Szebeni Puszta szomszédságában A Szebeni puszta ugyan azon nevezett csárdával egyűtt, ezen szebeni pusztában Kavics bánya van az egésszen szük helyen feksik a helység —

Kis Szántó Aprillis 12en 864.

Kovács Mihály mkJegyző Főbiró Kintses Jó’sef mk

(394a)Helynevek

Kís Ürögd községből, Bíhar megyéből.

(395a)1. Bíhar megye, Szalontaí Járáshoz tartozík Kis Ürögd Községe.2. Más néven nem fordul, s nem ís fórdult elő, tsak Kis Ürögd,3. Más elnevezése nem volt,4. Mikór emlitetik legkórábban nem tudatík,5. Hogy honnan népesítetet nem tudatík,6. sem kőztudomásból, hagyómányból írot emlékből a név eredetéről mít sem lehet tudni.7. a Község határában előforduló többi topographiai nevek következendők, dupe ogrez, a kertek alattí dűlő, — de la peri, hajdan Körte fák voltak bene onnan neveztetet el, — la drumu csel mare, a mellet elvónulo Országutról, la Cseru, ot létezet Cserfákról, — holumbás ot lévő dómbról, — hogy hogyan keletkezet ezen domb nem tudatík, – dupa gyál, mint hogy egy dombon tul vagyón, — Velzsu, Kaszáló föld egy völgy melyen az eső víz szókót elfolyni nagy esőzések alkalmával, — Kurtyilís Közsegi erdő, igen sok vad körte fák levén benne ónnan neveztetet Kurtyilisnek, Békáskuti Kut, melyben igen jó ívó víz van, a leg nagyobb szárazságban egy Közseget el bír vízel, hajdan ót letezet békás tórol vette nevezetet, — Malayesztye uraszágí erdő, — hogy mírtneveztetík ugy nem tudatík, — Cserutza színtén uraszágí erdő, hajdan vadas Kert lévén, Csupa Cserfából ál. — határós a Község N. Ürögd, Ó apáti, Les, Poósa, és Sályi Községekkel.

170170


Kelt Kis Ürögdön September 4én 1864Szabó Josza k × vsa

Bethner Jánós FőbíróJegyző Szílágyí Jánós k × vsamásod biróIlle Mitru k × vsa Eskűdt

P. H.

(396a)Helynevek

Klitt puszta községből, Bihar megyéből.

(396b)Klitti puszta pűspőkségí puszta bírtok, mely csak nehány családnak nyújt allandó lak helyet, — ezért ís közígazgatás tekintetben ís Más hozzá közel eső községhez csatoltatott, —

(397a)Felelet a tulnaní kérdésekre.

1re Klít Puszta tartozík Biharmegye Szalontaí járás Beélí szakaszához2ra E puszta áll 26 számu házból és 130 lélekből, — kík románok, — tartozík a NVáradí lat. szttásu pűspőkség Beélí uradalmához. —3ra Más elnevezése níncs. —4re Telepítésí ídeje nem tudatík.5re A kőzség magából szaporodott. —6ra Eredetéről sem írott sem szóbeli adatok nem léteznek. —7re a kőzség határa, – 94. hóld, — , – tőbb patakjaí vannak. — s hegyeí, melyek elnevezéssel nem bírnak.

Kelt Klítten Május 10. 1864.főbíró Farhucza Párk K×vjegyző Holnapy

(398a)Helynevek

Kollest községből, Dél Bihar megyéből.

(399a)1ör Kollest kozsége tartozik Dél Bihar megye Belényesí járás vass Kohí szakaszhoz. —2or E községnek csak ís e neve él és ez alatt ösmeretes3or E Községnek más elnevezése nem volt. —4er Hogy mikor említették leg korábban nem tudhattó.5ör

171171


Tráján császár által népesíttetett61 miert ís Románok lakják.6ór E községnek név eredetéröl hagyományok és iratok híányában semít sem tudható.7er E Község határán legnevezetesebb helyek vannak u. m. a község közepén egy lapos hegy tetön van egy tó mely míntegy husz ölnyi széleségű, mélysége pedíg bízonytalan, ezen tórol azt állitják, hogy régentén annak a helye a helység közepén líba nyomásnak hasznalták, és dísznak turás alkalmával forásas helynek változott, nem más által, hanem hogy a magasabb hegyekröl levalt esö és forásas vízek mínd oda folynak és anyí ereje nintsen hogy a földbe be szívárogjon egy tavat Képeznek, a melyet Kallest község marhák itató helynek használnak, és idörül idöre oly anyíra mély lett, hogy jelenleg annak fenekét nem tudják bár mély rudal vagy vagy más mértekkel probálják, vannak több erdö csucsak kaszallok a havasak u. m. Rontzál, vírvu csícseri, fatza ponoruluí, gzázsgyuri és tautzu, a Két utolsó hegyekben találtattík vas ércz, mít a vas Kohí hámorhoz szállitják az egész helység egy domb tetőn fekszík, ’s foglal magában fehér tarka márvány követ, ’s a község határába özek és vad dísznak találhatni.

Vaskohi Junius 2án 864Karaján Mihályjgyző.

(400a)Értesítés

A’ Községi hely nevekrőlKóly Községből — Bihar Megyéből.

1. Neve a’ Megyének?Bihar

“ Kerületnek?Tiszántuli Kerület — 1849-től pedig 1861-ig Nagyváradi

Kerület nevezettel volt.“ Járásnak?

’s a’ t?Érmelléki járás Nagyváradon székelő Megyei hatóságokhoz

tartozikA’ többiről ez első pontban níncsen semmi emlékezet.

2. Hány féle névvel él most a’ Község? Egy névvel él, mely ország szerte ösméretes: Kóly, igazábban:

Kój. Itt egyébb észrevétel nincsen3. Volt é a’Közsegnek hajdan más elnevezése ’s a’ t.?

Hagyományok nyomán ezen Község nevezete hajdan volt: Kis Zólyom. Zólyomy váráról, melynek romai most is láthatók; – most Kaszálló hely, hajdan nagy láp; nádas, és mocsár vette körül. E’ várban hagyomány szerint hajdan a’ víllongós időben a’ Magyar Korona ís sokáig öríztetett.

4. A’ Község míkor említtetík leg inkább, és legkorábban?

61 A mondat első négy szavát egy olvashatatlanul áthúzott szöveg fölé írta egy másik kéz.

172172


Erről nincs emlékezet, a’ régibb nép monda szerint e’ jelenben fen hegyen települt Község, lent a’ laposon feküdt, ’s az lehetett Kis Zólyom néven, e’ Községnek mostani neve Kóly-á régí írások szerint Kój.

5. Honnan népesíttetett?Az ugy nevezett Kiszólyom helyröl üzettek ide fel a’ hegyre a’

lakosok hagyomány szerint.6. Mit lehet tudni köztudomásbol, hagyománybol ’s a’ t. a’ nép eredetéről, értelméről,

mínd eggyik nyelvü hely névre nézve? Kój a’ Közmonda szerint Világ közepének valamely utazási

észrevétel, vagy Kalandból el neveztetvén, e’ reá nevezés környék szerte mai napig is fen áll, és Köz mondattá válván: Kój a’ világ közepe –

(400b)A’ vár a’ nagy Zólyomy Dávid rejtéllyes fészkeiből való, mely

átlábolhatatlan nádas, és mocsáros helyekkel volt körül véve, ’s hihetőleg munkát adott a’ vélle ütközőknek, annyíval is inkább, mível a’ hely színezet felvételéből az kitűnik, minthogy ezen vár szemben — ’s össze köttetésben állott egy a’ dioszegi határban eső romba dült várszerü nagy sánczolattal.

7. A’ Községben ’s határában előfordúló többi topographiai nevek. például: Mező van e’ néven. — Dűllők:1. Törzsökös, mely erdő lévén sok törzsökből állott, most

legeltetésre használtatik, dombos tér.2.) Berek, hajdan sűrű fás erdő lévén még egy része ma is fen

áll; — a’ többi rész szántó föld.3. Nagyvásár, nevezetét vette hajdani földbírtokossától, szántó,

rétes, és nádas.4. Kivvásár —5. Szőkés. —6. Gyilkossziget Még a’ jelen elő öregebb emberek apáiktól

hallották, hogy e’ szígetben verekedés esvén, a’ mezei Kerüllők a’ Község csordássát itt ölték meg.

7. Sebesér Az érfolyó dereka itt foly át most rendezett kanálisba nagy sebességel, hogy még a’ rajta lévő hídat is rendezetlen állapotában többször felszaggatta.

8. Nagysziget Rét közt eső legnagyobb tér, szantó, ’s kaszálló föld.

9. Csókás. Ily nevü ember tulajdona volt.10. Fűzfás Szép és bokros fűzfák termettek itt, most is 30–40.

nagyobb ’s kissebb szálfák láthatók.11. Hosszú szíget Hosszu, ’s keskenysége miatt alakjáról vette

nevét két ér fojás között, szántó ’s Kaszálló föld.12. Vársziget a’ 6d pontba emlitve van. Itt van a’ romlott vár.

173173


13. Határsziget, Mível határba esik a’ diószegi határ mentén — erről veszi nevezetét.

14. Cseresznyéshát. Itt Debrecenből leginkább, és vidékekről cseresznye vásárlók jöttek, minthogy idejében itt a’ hegyen nagy mennyiségü cseresznye szokott teremni, itt esik a’ Cseresznye vásár, hogy ítt Korcsma is e’ néven van – ugy esik az ösz gyülekezet, A’ hegy fentebb van, mely Cseresznyésháti hegy név alatt régi időtül fogva ösmertetik.

15. Lapos. Szép sziksági területéért neveztetik, jó füvet terem.

(401a)16. Kóji völgy. Két nagy hegy közt van, víz mosás, és forrásos

mindég folyó hely.17. Irtás Erdő lévén hajdan kiirtatott szántó földnek.18. Erdőkert. Hajdan nagy erdő volt itt, több élők emlékezetére

kiirtatott szántó földnek.19. Holdmező E’ néven esmertetik mindég.20. Nagyhegy Érfolyam. Ez legnagyobb területű, és legrégibb

Szőllő hegy; — Az ér alatt foly el kevés távolságra.Szántó, ’s Kaszálló, rét, nádas ’s a’ t’ két fordúllóban

müveltetett ember emlékezete olta.Csárda: Lásd fent 14. sz.Szőllőhegy van 3. hegy mint fent írva van.Árok: a’ felemlített kanális.Rom: — várrom.Irtvány, hát, halom, domb, csúcs, orom: ez egy ugy nevezett

Kopasz hegy név alatt álló helyen van, terméketlen, sárga ílványos kis hely.

Magaslat, fensík, hegy, hegy gerincz a’ 3. hegyeken találtatnak.Forrás: Van kettő ben a’ Községben az alsó uttzán, mely felül

ívó Kútnak használtatik jó viziért, és foly a’ nagykágyai hegy mentén a’ kólyi földön végig a’ nagy Kágyai határig — honnat az érbe folyik.

Kutak: Vannak igen minden udvaron, jelesen a’ felső uttzán 14.–18. ölesek.

Nádas: Van mint fentebb kijelöltetett több helyeken.Uttzái neve: Alsó uttza, felső uttza.Több zug sikátorai közt van ugy nevezett medve út, itt fél

oldalon pincze sor van, és nehány ház. Ős időben e’ hely rengeteg erdő lévén, és a’ forrásokra le járó út lévén. Vadakról neveztetett el.

Végül határos Puszta Nagykágyával Keletről és délről, — Csokallyal Ejszakról, Diószeggel nap nyugotról és délről.

Kelt Kólyon Junius 14. 864.Szováthy Lajos Főbiró Nagy Sándor mkJegyző. több tanácsos társaival

174174


(402a)Helynevek

községből, megyéből.

Komádi Várossa miért neveztetett igy nem tudatík, más el nevezésről tudomásunk níncs, a többire

÷

(402b)Bihar Megye Sárréti Járásában kebelezett Komádi várossa 1606 évben telepíttetett meg Bocskai Fejedelem által 1700ik évíg mínt hajduk a Komádi lakosok fegyverrel szolgáltak, 1702ik évben a kir. kamara elfoglalta, az Eszterházi Herczegi háznak Szalonta Konyár Derecske, Kaba B.Ujfalu, Bagos, Félegyháza, Sáránd, Sas Városokkal 100000 fban az Eszterházy Herczegi háznak Zálogba adta. Herczeg Eszterházy Családnak u: nevezett taksát fizetett 1848ik évig, — mult 1863ik évben Augs 21én lépet Urbéri egyességre a tisztelt Herczegi házzal Komádi Kőzsége. Komádi határán lévő dűlők következők: Varsánhát, Nagy György, Csoma, Zsombokos, Tot Pál, Bánom sziget rosz szíkes föld, Szilvás, Szílvás szíget, falu szíget hajdan mint (403a) mondják falu volt hátas hely, Gabonás jo gona termö föld, Borostó, Nagy János, Kétesí, Vermeshát, Kurtato, Fűzgát, Szílva szérű, Észi gabonás, Arany ásás, Kurta érhát, Diófél, esitelek, Kurtsó Sziget, Picsor, Eszi erdö, Bánocza, Balázs, Borzos, Tohát, Csébí, Megyeri föld, Észí erdő alja, Poklos, Észí, Gyökeres, Apáti Sziget, Feketeföld Váczi Zug, Nagy érhát, Juhász ködomb, Belsö és Külsö ködomb, Nagy András és usztato, Nádas és Koti Puszta.

Kelt Komádiban Apríl 11én 864Főbiro T Nagy Jósef mkmásod bíro Berés Jozef mkTörök György skJegyző

(404a)Helynevek

Konyár községből, Bihar megyéből.(405a)

Felelet –

A Hely nevek magyarázata tárgyában kélt alább el sorolt kérdő pontokra. —

1ső pontra: – Bihar Vármegyének Sárréti járásában tartozik Konyár helysége. —2ik pontra: – Konyár községének egy neve él az 1703ik évbe kezdett végzések jegyző könyvénél, régibb okmány a’ levél tárba föl nem található, és ezen jegyző könyvbe, mint szinte a’ kezünknél lévő 1751–1803ik évben készűlt Térképekben mindenüt „Konyár mező város” elnevezéssel fordul elő. —

175175


3ik pontra: A’ Községnek más néveni elnevezését a’ hajdan korból felderiteni nem lehet, mivel a’ kéznél lévő okmányok csak 1703tól fogva szóllanak. —4ik pontra: – Konyár mint Mező Város leg korábban 1606ik évbe emlitetik Bocskai Fejedelem idejéből, és az Erdelyi Fejedelmek korszakában 1606től fogva, mint szabad Hajdu nép, ugy élt e’ hely lakossága a’ Fejedelmek uralkodása meg szűnteig. —5ik pontra: – Honnan népesitett meg e’ hely azt be igazolni adatok hiánya miatt nem lehet. —6ik pontra: – A helynév eredetéről, Kis Bálint Protestáns Lelkész Statisciai adat gyüjteményei nyomán annyit tudhatni; miszerint e’ név Konyár Syrus nyelven czimbalmost jelent, hihető hogy ösienk be bevándorlásuk közepette Syriában is tartózkodván, a’ nyelvekkel össze vegyült syrus nyelven nevezhették el; vagy a’ Tatár futás idejében kedvező fekvése miatt jó legelővel bővölködvén lovaik legeltetésere használhatták a’ tért, ’s orosz nyelven Konya annyit tesz mint ló — a’ Tatárok el üzése után maradhatott fönt a’ használat módjától a’ hely nevének el nevezése. —

(405b)7ik pontra: A’ Község határában elő forduló több topographiai nevek, az előttűnk fekvő

Térképek igazolása szerint, az akkoriban élt és most is életben levő családok nevei után neveztettek el leginkább nevezetesen. Szőke Rét, Farkas Rét Vida Rét, Kiss János lapossa. — Balló lapossa. — Cs. Erdőháty Lapossa. Bazsa lapossa. — Kiss István lapossa. — Szentesi lapossa. — Csóka lapossa. — Kiss István lapossa. — Nagy György János lapossa. — Csordás István lapossa. — Lénárt rét. — Gáll lapossa. — Berkesi lapossa. — Bakater lapossa. — Budai lapos, — Fekete rét. – Farkas rét. — Gáll György lapossa. — Vasas sziget a’ Vas családról. – Kender sziget Kenderi családról. — Kis és Nagy ’Sombokos, hajdanta Zsombokossága miatt hasznavehetetlen vólt. — Kigyós telek – ezen föld rész birtokot a’ Város a’ hajdan korban a’ Kigyósi családtól vette. — Papp lapossa, a’ mai napig a’ Lelkészek birtokában állt. — Halas tó a’ régi időben halat bőven tartalmazott. — Városrét, mint hajdan, vagy most ís a’ város birtokában ál. — Bűbájos sziget, a’ hajdan korban termékenysége miatt nyerte el nevezését. — Fényes tó, sik, gaz nélküli tó lévén innen nyerte elnevezését. — Sós Tó, lugos tartalmáért neveztetett igy. — Kerék szik Tó, mintha czirkalommal vólna ki kerekitve oly kerekded a’ Tó, lugos tartalmu vize, és szárazságban sziksó termelésére használtatik. — égető domb a szötétség kor szakában, a’ boszorkányságáról balul fölesmert szerencsétlenek égettettek meg e’ dombon. —

Kelt Konyáron Ápr: 18: 1864.

Kiss Ferencz mk főbíróP. H.62 Nagy József mk Eskütt

Vass Tamás mk Jegyző

(408a)[Korbesty]

Korbesty lakosai G.n.e. valláson lévö románság Bihar megyében Belényesi járásban, földje hideg természetű s nagyobb részt terméketlen köves, dűlöinek elnevezése62 A pecséten Konyár felirat látható.

176176


1ör Vále Nyágra2or Malu3or Ritú vidulestilor4er Reucseszku5ör Ileaszka6or Tútrekú7er Gyouse határai északról a Király erdő Keletröl Felsö Topa Délröl

Cseszora, Nyugotról Kotyiklet.M Cséke 4/4 864

Biró Lajosjegyző

(409a)Helynevek

Kotyiklet községből, Bíhar megyéből.

Belényesi Járás, MagyarCsékei Szakaszban, a lakosság öszve véve Oláhság, a Községnek más elnevezése soha sem volt, e Község mintegy 180 éve huzatott öszve lakossai pásztorok voltak — Kotyiklet oláh elnevezés semmi jelentéke níncsen a Község völgyben egész szorossan fekszík, egy hosszu utzából áll, hátáros DrCséke, Butsum, MCséke, Cseszora, Korbest és Bukurvány Községekkel — Egy forduloja Bunkur jelentéktelen név másík forduló magura magyarul magass hegy, harmadík forduló Csunzset, magyarul Csonkás — Az Erdő neve Dombráva, magyarul Liget, semmi nevezetességgel nem bír —

(409b)Egy név nélküli víz ere van, hegyekről ösze folyó vizböl áll; míután a falu völgyben

és szorultságban fekszík, ezen víz, télen nyáron az utza szélességében az egész falun keresztül csergedez.

Ezen község semmí nemü egyébb jelentöséggel nem bír.Kotyiklet 1864 April 14én

föbíró Popu Mikula + vesküdt Puje Mihály + v

Dána Togyer + vKoszta Jozefáskör jgyzö által

(411a)Helynevek

Kőallya /:Sub Tyátra:/ községből, dél Bíhar megyéből.

a’ Körösvölgyén élesdi járásban – ezen bírtok – a’ Szomszéd Czéczkének kiegészítő része. mínt egy bírtokos, tulajdonai

(412a)

177177


Köallya helység nevét – megfejti fekvése mínekutánna Egy magas meredek szíklás hegy alatt fekszík – melly távolrol nézve ugy néz ki mint ha eppen közvetlen a’ felette í köszikla alat feküne –. Ezen helység későbbí telepitvény mínt a’ szomszéd Céczke – lakoi jelenleg oláhok – vallásukra g. n. e. erdején mezején semmi történeti emlék vagy elnevezés nem találhato — söt düllöi ugy erdeinek több részeí ís a’ fekvés vagy felszin szerént nevezvék – u. m. köves domb. nagy domb. hideg patak – valle retse – minthogy pesterével és igy áz ösmert Igritz barlangal kelet felöl szomszédos – minthogy egy faj mész Stratumkol áti hegy teje – ezen erdoség nyugoti részén is van egy kis szerü barlang –: mely a’ gendarm világ idejébe – legtöbbnyire lopott husok kamarájául szolgált – ezen helység hátáros esz: Céczke – Kelet. pestere Dél fancsika és Vircsalog /:Vírtselak:/ fancsika székely szo – rongyot tesz/. nyugotrol Izsopallagával —:

Kelt Köalján Juni 26án 864 Kendy SándorKörjegyző

(413a)Hely nevek

Köalja Községből Bihar Megyéből.

ad I Köalja Kőzsége, Bihar megye, nagy Váradi Járás fö szolgabiróság és Elesdi szakasz szolgabirósághoz tartozik. –ad II Köalja magyarul, roman nyelven pedig sub Piatra.ad III más elnevése soha sem volt tsak mindig a IIik pont alatti hely nevek. –ad IV a Község Körül belül 200 év olta létezikad V Görög Kelleti románokad VI hagyományokbol vagy nyomtatott emlékekböl nints semmiad VII a düllők pedig: dülleu recse, düleu dela Beltye a Község pedig ropant Kösziklás hegyek Közt fekszik a Kösziklás hegyek jobb része mész anyak az erdők zordon ös erdő – melyben vad disznó, öz, roka és nyulak nagy számal tartozkodnak ritkán medve is található különösön öz kor a midön a mána és vad gyümölcs érik –

Kelt Köaljan December hó 20a 864…63 Ármin mkkör JegyzőAvrám Jánostanito

(414a)Kőrősszeg Apáthi Helynevi magyarázata

1ször K. Apáthi fekszik Bihar megyében, a Sárrétíjárásban —2or Melléknevét vette a szómszed Körösszeg nevű rómán falútól, innét nevezik Körösszeg Apathinak, nevezik még Magyar Apáthinak is, hógy a szinte Biharba lévő Oláh Apátitol meg Különböztessék.


178178


3or Neve a Községnek a móstani nép tudomása szerint, mindég a fentebbi. —4er Hógy mikór, és melly kórból emlitetik leg Kórábban nem túdható. —5ör Hógy hónnét, és míkór népesítetett meg nem túdhatni, hihető hógy Kezdetbe púszta lévén a szómszéd púsztakról, és falvakból népesűlt, mi ónnét ís fel tehető, mivel Magyarok és Oláhók Kezdettől fógva vegyesen lakják. —6or A mi a Község neve eredetét íllető, nagyón híhető, nevét ónnét vette, – hogy ezen község mindég a Gróf Csákyak birtokan lévén, kik kőzűl sókan föpapságót ís viseltek, innét kifólyólag valamellyik Csáky, kié ezen birtok vólt Apát lehetett, a nép kérdezvén egymástól kíé ez a bírtok, a felelet ez lehetett reá, az Apáthé t.i., az akkórí Apát, Csákyé, a Későbbi nép ezt aztán, megtartótta, s nevezte Később (414b) Apáthinak, —7er A község határában semmi meg emlitésre méltő nevezetes helyiség elö nem fórdúl, egyen kívűl melly is az Úgynevezett Kúnűlés, jelenleg a Gróf Csáky úradalom bírtókába, melly míntegy 60–80 hóld terűlet; A szájhagyomány fólytán ezen helyen IV ik

László Király idejébe Kúnók laktak, de hógy itt meddig laktak, és hóvá lettek , és hógy a mai nemzedék nem ezeknek a maradványa nem túdhatni; azonba hógy a Kérdéses helyen, Kúnók egy időre valósággal letelepedhettek, s a hely, nevét innét vehette, fel tehető, mivel ezen Környék, mind a történelem, mind a száj hagyomány tanúsága szerínt IVik László Királynak, Kedves múlató, s vadászó helye vólt, Kiröl pedig túdjúk, hógy útólsó éveibe, töbnyíre a Kúnókkal társalgót, söt a monda szerint, ezen helyhez alig egy fertály órányira eső, s szinte a Gróf Csákyak birtókába lévő Böszörményi erdőbe öletett meg a Kúnók által, a melly helyen jelenleg is van egy mintegy 18 öles, tömör falú, s régí alkatú Csónka tóróny, sáncz és bástya helyén mai nap ís láthatók; ezen helyiség mint egy 300 □ öl helyen van, mint egy 4 öles dómbon; a mónda szerint késöbb, barát Clastrom vólt, még ezen kórba (415a) szinte erösség, s óstrómmal vétetett be, s pusztítatott el a Törökök által, a Kíváncsi nép még mai nap is áskálja, kincset keresvén benne, a tóróny jelenleg is jó Karban van, tető alatt, a Csáky úradalom, magtárúl használja; Kívánatos hógy ezen órszágos régi emlék, az útó kór által ís, tiszteletbe tartassék. —

Kelt K. Apáthí Ápríl 28 – 1864Matólcsy Ferencz sv.községi Jegyző

(416b)Kimutatása

Bihar megye Nagyszalontai Főszolga bíroi járás Gyapjui szakaszában Kebelezett Kőrősszeg vagy Keresztszeg helység fekvésének, s ennek határában fekvő más hely

nevek és nevezetességeknek!64

1 — Megye — Bihar2 — Főszolgabírói járás — Nagy-Szalontai3 — Szakasz — Gyapjui

4 — Hány féle neve él most É helybeli elterjedéssel — Kőrősszeg É ország szerte — Keresztszeg

64 Az anyag táblázatszerűen, egy része a lapon keresztben írva, az itt megadott szempontok szerint van elrendezve. Helykímélés végett az első nyolc oszlopok adatait gondolatjellel elválasztva közöljük.

179179


5 — volt-e? hajdan más elnevezése — nem tudatik6 — mikor emlitetik leg korábban — a jelen kor emlékezete óta7 — honnan népesitetett. — Bíhar megyéből

8 — mit lehet tudni irott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről — a volt főldes uraságoknak a Kettős Kereszt lévén jelvénye, s azt a Kőzségí petsét maí nap ís Képén hordja. – erről csak gyanitatik hogy neve innen eredt azomban más Képp nem tudatik.

(417a)65

A Kőzség határában elő forduló topographiai nevek például mező dűlő szántó, forduló, legelő, kaszáló, puszta, sivatag, tanya, csárda, liget erdő, szikla bértz, bánya, barlang, rengeteg, zúg, határ, őrvény szoross Szőllős, árok rom írtvány, major, szállás, Kert, forrás, Kút, értő, folyopatak, tisztás halom domb csucs, magaslat, fennsík, hegy, hegy lántz, satt. s. a tt. . . . . .

jegyzet.

1. A község fekvését illetőleg nagyobb részt lapály, míg csekély része az egyházzal kissé feltűnő dombon fekszik, a mennyíben régebb a Sebes Kőrős víze választotta el egy mástól, jelenleg ís egy része ugy szolván fele idomtalanul messze fekszík egy mástol 200 lakházzal 1056 Román ajku mindannyi G.n.e. lakossal, három héber családdal ugyan annyi magyar és hét czigány családdal mely utóbbiak színtén 41 lelket számlálnak. –

Catastr: vagy is 1600 □ öles holdakbanSzántó földekben 1016 hold 288 □ őll.Rétekben 850 ” 346 ” ”Legelőkben 1150 ” 1258 ” ”Erdőkben 334 ” 1343 ” ”Terménytelenek 304 ” — —Egész kiterjedés 3656 ” 35.

2. Styubej dűlő nagyobb részt szántó csekély legelővel Álcsí puszta felől dél Keleten dombos a legelő részén hajdan elegendő vizzel bővőlkődő forrás létezett jelenben pedíg el van hanyagolva e dűlő áll 254- holdbol3.Dupakáp dűlő nyugotról Nagy Harsány felől vezető s délre az ugy nevezett Sztninba nevű egészen délre eső tőbbnyíre szánto Kevés Kaszálloval a tamási pusztafelől dél Keletre az álcsi pusztáig terjed szintén 254 holdbol áll.4. Pasztakris dűlő nyugotrol K. Apáti felől fekszík csekély szántó legtőbb Kaszállóval az ugy nevezett Keresztszegi erdőig s délre a Körös folyoíg Keletre a kőzség fekvéséíg s északra a B. Böszörményi erdőig terjed az ugy nevezett Dombi csárdával, és egy még a tőrők időből származó s még jelenleg ís használható

A legelő részben meg emlittetík hógy a főldes uraságok még az 1835ik évben meg történt Commassatió alkalmával a lakosoknak faoskolát nem adtak, annyíval ínkább temetkezési helyet, mínd ezek a lakosok Kárára Később s Korábban a Köz legelőből szakítottak ki Körülbelől 1. hold és 261 □ öl catasztrálís holdját 1200 □ öllel számítva melynek egy része epres Kert, a másik a temetkező vagy is Kőz Sír Kert. –

65 A szöveg kilencedik és tizedik oszlopának szövegét két hasábba szedtük. A kilencedik oszlopban a sorok eleje a 416b, a sorok vége a 417a oldalra esik, mivel a lap félbehajtva lett a kötetbe bekötve.

180180


állapotban lévő ugy nevezett Csonka toronnyal, mely a állására nézve szilárd ép, és hétszögre alkotott Külsejű nem rég zsindelyel fedetett. Kemény ajtokkal. Kényelmes Kígyozó feljáró lépcsőkkel, értékes csígával belűlről jól ellátott 7-osztályu padlással tőbb ablakokkal minden osztályba melyet a Grof Csáky család mint sajátját magtárul használ egy mellette Két szobából álló csősz házzal, csak nem az erdő szélén, hol álítolag Kun László vesztette életét, miről a tőrténelem bővebben tanuskodik. –5. Rápitra dűlő a Sebes Kőrős baloldalán délnyugotra nyulik N. Harsány felé nagyobbrészt szántó és csekély kaszálóval, ez hajdan víz ér volt tömérdek apró hallal, most azomban a 3- év olta uralgott szárazság míatt egészen szántó főldé alakitatott. ennek Keleti oldalán van az ugy nevezett peselő csárda.6. Lunka dűlő. Keletről északi oldalon Vizesgyán Község határátol nyugotra a B. Böszörményí utig. északnak a B. Böszörményí határíg és délre a Község fekvésenek terjed, hajdan nádas posvány erdővel Környezett s a Körös áradásaínak örökké ki téve Kíetlen hely volt, míg most a leg jobb Kaszálló, s részínt fel szántott föld a munkás embernek gazdagon fizet, ésVégre a Kőzségből délre a Sebes Körösre vezető úton, a Körösön fekvő 32 ől hosszu és 6-ől Széles magán hid fekszik még ez ideig a vám jóg nem engedélyeztetett, bár az tőbbször felsőbb helyről Kéretett, s mínd ez ideig nem tudatik, ha ídővel a vám jóg meg engedtetík is ha a hid megyéinek avagy Közös Községí és uradalmának hagyatík- e? meg, annyí tény, hogy ha még csak egy pár havig igy áll, s a vám jóg meg nem adatik vég Képp elpusztul. –

Kelt Körösszegen 1864 éví Ápríllís hava 6ik napjánfőbíró Kríszte Lázár × v.és tanáttsaGőrgényi Péter mkJegyző

P. H.66

a végezetül éríntett hid a Békés megye Gyuláról Debretzenbe vezető transennálís hid lévén a Grof Csáky család, és a NVárad hegy foki Praepostsági uradalmak Körösszeg Község lakossaí hozzá járulásával építették s mint hogy a vám jog míndezideíg meg nem adatott, a hídnak tetemes Kölcséggel járó továbbí fentartását, a Kellő anyagok Ki szolgáltatása tekíntetéből az uradalmak meg tagadták, míg a Község mely csak ís napszámmal járult ahoz, Békés Csanád és Heves megyék, ugyan Kun és Jászság részére melyek által naponta ígénybe vétetík, fenn tartani nem Képes.

181181


(418a)Helynevek

Körözs-Tarján községböl Bihar megyéböl

1. Körözs Tarján Községe fekszik Bihar megyének Szalontai járásában a Sebes Körözs folyó mentében NVárad Várossától egy állomásnyi távolságra egésszen sik területen.2. A Községnek más neve jelenleg nincsen.3. A Községnek hogy hajdan más neve lett vólna arról semmi nem tudatik.4. Hogy mikor emlittetik a Község leg Korábban? erre nézve semmi adat nintsen5. Minthogy a Község a Körözs folyó vize mellett létezik leg első lakossai alkalmasint a halászatot kedvellő ’s abból élö emberekböl állottak, ’s ezeknek utódai G.n.e. oláhok; az 1820ik év Körül azomban néhány felső Német országi Német, és Heves Megyei magyar család telepedett le a Községben, Kik az akkori birtokos Beöthy Sándor Urtól saját majorsági földjeiböl ház hellyet és földet kaptak, ’s hellyes lakosokká váltak; ezek vallásukra nézve Ro: Katholicusok ’s a magyar nyelvet beszéllik.6. A Község nevének eredetéröl semmi bizonyost tudni nem lehet.

(418b)7. A Község határán feküsznek az ugy nevezett Cserepesí, Mindszenti és Bessenyői

puszták, ez utólsón vólt a Johannita rendnek Klastroma, melynek hellyisége jelenleg is Kimutatható, ambár egy ujjabb épités Következtében annak romjai már nem láthatók. —A Község határában lévö ugy nevezett Füzfásba – melly a Körözs folyása miatt egy egész szigetet Képez, szinte nyomai vannak egy másik Klastromnak is – melynek romjai ez elött még egy pár tizeddel láthatók vóltak, de azt a lakosok már el hordották, ebből épitvén nagy részben Kéménnyeiket; — Malom Zug – Bernát Zug – Bokros – Rózsás – Nagy rét – Körözs Mellyék Nagy erdö – Kis erdö – Temetö dülö – Fláka – Korhán domb – Bagoly ér – Malom csatorna – /:mellyen a 8 Kövü vizi malomra a viz megyen:/

7 Tarján Községe egésszen sik területen fekszik Sz. János – Bors – Ártánd – Mezö Keresztes és Gyires Községek Szomszédségéban, egyedül a Bessenyöi puszta van inkább egy Kevéssé emelkedett helyen, mellyen több völgyek és méllyedések láthatók; Tarján Községnek ’s az ugy nevezett Bessenyöi és Cserepesi pusztáknak jelenlegi birtokossa (419a) a Jombárt család /:Franczia:/ – ez elött mint egy 6 evekkel meg vévén azt Mtgos Beőthy Sándor Urtól.Tarján April 1én 1864.

Tarján Község ElöljáróíP. H.67 Hollósy LászlóKör jegyzö

(420a)Helynevek

Köszvenyes /Cusuis/ községből, Bihar megyéből.

66 A pecséten Keresztszeg · k · hely. petset: 1818 · felirat látható.67 A pecséten Tarián kozség felirat látható.

182182


(421a)Köszvényes /Cusuís/ kőzség rövid topografiai leírasa

Bihar megyének NVárad Belényesí járásnak hova a község is tartozík Széhelye Belényes hova nevezett községnek lakosai ís heti vására járnok. —

2: A Község neve Kőszvényes /románul Kusziis es a vidéken az utobi neveröl ismeretes —3: Hogy volt é a községnek más elnevezése nem tudatik. —4: a község mikor emlitetik legkoraban? nem tudatik. —5: Hogy honan nepesitetett nem tudatík. —6: Köztudomásból, vagy hagyományból a név eredeteról, vagy ertelmeről mit sem lehet tudni. —7er A nevezett község hatarában elöforduló dülök nevei: —

1or Trojan, 2 Ográda, 3. Szeliste, 4 Gyalu Momi, 5, Gyalu Turkului, 6 erdőbeni földjei. —

Közel falu határán a fekete Körös folyík. — Szomszédjai: Kakacseny, Rieny, Szudris, és B. Lazur Községek hatarai. —

Kelt B. Lázuron 29/4 1864

Papp PálB. Lazuri körjegyző

(422a)Helynevek

Kövesd községből, Bihar megyéből.

(422b)1. Kővesd kőzsége fekszik Bihar megyének, nváradi főszolgabírói járás, élesdi szakasszában. A vidék táj nyelven lakság-’nak, — oláhul pedig Lunka-nak is neveztetik, —. határai északról Almaszeg, Keletről alsó és felső Lugos, délről Őrvénd, nyogutról P. Ujlak, és Kabaláspatak.2. A község ország szerte Kővesd néven neveztetik, Oláhul azonban Kóesd-’nek hivatik.3. 4. 5. pontokra a’ lakosok semmi felvilágositást nem adhatnak.6. A név eredetére, a’ kőzmonda úgy szóll, hogy az (423a) északi határba fekvő Kóesd oláhul, Kővesd magyarul nevű hegytől , melly nagyobb részt Kősziklákból áll, — nyerte volna nevét, innen ered egy Kövesd nevű patak is, melly az egész kövesdi határt által futja.7. Culme de Pojana, ebben van a’ funtina corbuluj, gyalú Bisztri, loranda patakkal, culme de Kicseo. Pojana flori, reszigye patak, gyalu Pogor, gyalu vezunyie se la Truk, Koszta ponyetrú, Csereszuluj, culme flentye, viuca, gyalú fetyingyenilor, vale tyinosa /:sáros patak:/ irtásu Dumitrú. — Gáboron, Bohuson, Albes kete hizsú, Mangó, Dingu, ezen nevek leginkább gazdáikról neveztetnek, kik a’ helyeken főldeket bírnak, gyalu vakaricá, kete zományca, tó cu calcsi, puna huta, gyalú onucoj kete Szermase, Koheskú puna vale retyíci, Karbunyest, cimpú kete Karpeny, Bustyin, tyinosa heuca.

183183


A lakosok g.n:e. vallású oláhok, kik hely neveiknek magyarázatával nem sokat tőrődnek.

Kövesden május 29. 864.

be-adjaMájer János mkJegyző

(424a)Helynevek

Krajnikfalva községből, Bihar megyéből.

1. NVáradi járás elesdi vagy 4ík szakasz, a’ Körözs vőlgyben.2. Ismertebb a’ román neve Djosanu a’ magyarok is Zsoszánynak nevezik.3-4.-5.-6. Semmi tudomás7. A Község határán lévő ’s a’ nváradi l:sz: Káptalan tulajdonához tartozó ős cserfa erdő Dumbráva néven ismeretes az egész erdő 284.Cat: hold, domb tetőn kíssebb nagyobb tölcsérekből áll, melyeknek eredetét a’ főld gyomrában lévő pataktól származtathatni, a’ Keleti meredek rész mész kőből áll silány növényzettel alatta folyik Gálosházáról eredő patak, mely Lunka nevű patak az eredetétől 3. ölnyire egy-egy kövü őrlő malmot bő vizzel táplál ’s mintegy 3000. ölnyi utján néhány kissebb források vizével szaporodva öszesen 8. vízi malmocskát 12 kővel hoz mozgásba, de a’ mult éví szárazság szűk vízzel bűntette ezt is, — De a’ kemény hideg tél daczára a’ Dubricson felett fakadó meleg források nem engedték, hogy a’ dubricsoni 4. malom el fagyon.

(425a)7ík pont folytatása az erdő alatt közvetlenűl a’ legelő bokros hely nyúlik melyben van egy Vie Bonyi nevű kís tisztás, ehez nem mesze egy Tarkó kert nevű gyümöltsös kert melyben van egy omladék, hajdan a’ bejárás keletre nézett elő tornácza 4–5’ magosságra áll — ezen bemenve jobbra ílletőleg északra van egy szoba 2. ölnyi széles, 3 ölnyi hosszu, az egész épűlet alatt a főld színén felűl 3. lábnyi magosságra boltozott píncze, vagy jobban kífejezve zárda cella talán, mínt hogy a’ 3. öles széles épűletnek közepén folyosó volt, ’s abból mindössze 8. kis cella szerű szoba nyíllott egy □ öl terűlettel mindenik, a’ nyugoti, északi, és déli oldalon egy egy olyan alaku ablakkal, mint az ágyu lő rés, a’ falának nagy része daczol az idővel, annyit tudnak rólla hogy ezelött 15 évvel a’ még ép padlásán volt egy 6–8.” átmérőű élő cseresznye fa, ’s azon rege ált, hogy Tarkó nevű Kaluger lakott ottan, ki oly dúsgazdag volt, hogy saját kőltségén épített fa templomot, melyre még élők emlékeznek hogy fen állott, ’s Pesterére elhordván ott most is templomul használják van előtte egy szűk nyílásu barlang is, de ember nem fér bele ezen kert színte tőlcsérekből áll, ’s észak nyugoti részén foly ki egy patak, mely Gálosházán a’ falu közepén foj be a’ föld alá, ’s fél óraí vándorlását itt végzi be, innen keresztűl a’ kőzségen ígen jó kaszálókat varázsol, míg a’ kakutsi határon Mískét néven árokba szoritva halad a’ Körözsíg

(426a)Helynevek.

184184


Krajnikfalva kőzségből — Bihar megyéből.68

az 1ő pontra.Létezik a’ Nagy Váradi járásban, az ugy nevezett Kőrőzsvőlgyén.

a’ 2k pontra.Magyarul a’ fent ki irt néven, — oláhul pedig Zsoszány-nak neveztetik.



az 5k pontraE’ helység lakossaí míndnyájan oláhok mínt a vídék nagyobb része.

a’ 6k pontra.az elnevezés eredetéről avagy értelméről mí se tudhato.

a’ 7k pontra.E’ helység határa 3. dülőből ál u:m: falu dűlő mely a’ belső telkeket képezi — Tresztie dűlőből, mely lapály vízenyős hely, ’s a’ legnagyobb aszály idején is a’ tulajdonosok javára szénát dusan szolgáltat. — Gráma dűlőből, mely hegy oldal aljában fekszík domb ’s vőlgyből álló szánto ’s kaszállo főld; itt van a’ N. Váradi L. sz. Káptalan tulajdonát kepező ’s jelen ís Tarko kert alatt ősmeretes parlag ’s gyűmőltsös helyíség – hol jelen ís láthato egy kís szerű lak romjaí, melyben hajdan e’ hely tulajdonosa Tarko nevű olá szerzetes lakot a’ nép monda szerínt. — ugyan e’ dűlöben emelkedettebb helyen helyen van tűske ’s bokorbol állo kőzős legelő, a’ hegy tetőn pedíg ős cser erdő. — E’ dűlőben fakad a’ hegy oldalban 2. forrás mellyekből eredő patakocskák utján a’ Tresztíe (426b) dűlő széna termő helyé alkottatík. E’ község terűlete fekszík Szászfalva — Magyar Kakucs — Dubricson és Gálosháza helységek határaí kőzőtt.

(428a)Helynevek

Krajova községből, Bihar megyéből.

(429a)Feleletek a tulnan irt kérdőpontokra

1ő Kérdőpontra: Krajova község Biharmegye szalontai főszbírói járás — Beéli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróság Beél vidékí elnevezettel is bir.

2ík Kérdő pontra: Krajova községe más elnevezéssel regebben sem birt 3ík Kérdő pontra: nem vólt4ík Kérdő pontra: nem tudatik;5ík Kérdő pontra: Szájhagyomány szerint Belenyesi járásí Bagyet – Bodorásza, Petrileny

román községekből telepitettnek állittatik. —

68 E jelentés más kéztől való, mint az előző.

185185


6ík Kérdő pontra: A község eredetéről sem száj sem irott hagyományokból mitsem lehet tudni. —

7ík Kérdő pontra: A községhatárában eloforduló mező dülők nevei, következők, jelesen: I dülő: Sipotu din szusz, a tenke-bééli ország ut mellett részint téres részint dombos és bokros hely kevés szántó földdel. II: Sipotu din zsosz, emlitett ut nyugoti részén részint téres részint dombos és bokros szántó földdel. III: Ritusel, téres tiszta szántó föld. IV. Bozul, ez egy puszta, a Nváradi Mtgos Dsz. püspökségi Uradalomtól ember emlékezete ólta kialakudott haszonbér mellett csak nem az összes lakosság szántja veti. V: Ogrezile, ezen dülőben földek a beltelkek végeinél vannak ’s erről is vette nevét, részint lapályos részint kissé dombos hely. VI Bandarasszó egy nagy hegyes vőlgyes bokros puszta, melyet a lakosok többen ember emlékezettől fogva évenként fizetendő bér mellett haszonbérben birnak a NVáradi Mtgos D.sz. püsp. uradalomtól. VII: Viczellár, dombos szántó föld a Belényesbe Vezető közlekedési ut mellett. — Erdö dülők nevei: I., Dumbrava Egy kis lapályos szeglet erdő, melyben több tőlgy, mint cserfa találtatik, a lakosok által haszon bér fizetés mellett nyári legelőül használtatik. II: Gurecz, ez hegyes és vőlgyes erdő a NVaradi Mtgos D.sz. püsp. Uradalom tulajdona, tölgy, bükk és cserfákkal. Az erdők kedvező idő járással bö makk termést nyujtanak. Krajova község határa határos keletről: Szakács és Nmarus, Északról: Ökrös és Koroj, Nyugotról: Koroj, Délről: Kislaka községek határaival

Kelt Nmaruson Majus 5én 1864. Biró Guller Mitru k × vThamó János mk Manye Lázár k × v Jegyző

(430a)Helynevek

Krántsesd községből, Bihar megyéből.

A’ megye székhellye: N. várad, a’ járás székhellye: Belényes, a’ járás szakasz székhellye: Magyar Cséke. —

A helység neve Krántsesd mely románul Krentsesty-nek neveztetik. — a’ helységnek csak egy utczája van semmi elnevezése nincs — a’ határbeli térségek nevei: Czárína — Háturi — Czermuri — (430b) Báltá Popi — Páró — Gyálu Popi — Halasto — melyek magyar nyelven is így neveztetnek ’s íratnak ki.

Magának a helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretesA’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett el nevezéséröl mít sem tud.A’ népesítés helybeli a’ lakosok mind g. n. e. románok.

(431a)Krántsesd helység fekszik hegy oldalon egy sor házból áll, határa részibe lapályos, részibe hegyes oldalas sovány — folyó vize a’ határ alsó részén keresztül folyó reu patak Nánhegyeseli határ felöl mely ugyan a’ nagyobb patakok közzé számítható csak ís — határós — Ozest — Szpinus — Nánhegyesel — N. Kerpest községek határaikkal.

Kelt Nánhegyeselen 16/4 864

186186


Guricza mihály.Jegyzö.

(432a)Helynevek

Kreszulya községből, Bíhar megyéből.

(432b)1. Bihar megye Belényesi járásához tartozík2 A község csak egyedűl Kreszulya név alatt esmeretes3 A községnek más neve nem volt4 Ember emlékezetét meghaladó ídő ota5 Hogy honnan és míkor népesítetett halgat a Kroníka6 A község nevének eredetéröl miután a községnek régi ídőröl levél tára níncs mit sem tudhatni7 A kőzség határában előforduló dűlők neveí

(433a)Mosászka kornyestyilor, Runku, Baimsora, Jad la pojána, Plopis, Dragomán, Botyeszku, Kodrisor Gyalu buhestyilor, Czarinucza és Csonka, tőbnyíre kies fekvésű hegyen völgyön fekvö szántók kaszállók és cserjékkel benött legelök, ehez tartozik a Nagy Váradi Ge Püspökség Plopis, es Baimsora nevű Bükkös erdője, úgy a „jád la Pojána” er nevű bükkös és fenyves erdeje egy deszka fürész malommal. A községen keresztül folyik egy patak oláhul Vale, mely a szomszédos havasokban veszi eredetét ’s Nyimoesd községnél egy másik patakkal egyesül, honnan a fekete körősbe folyík Burda Kreszulya község határos A magyar és Erdély hon közt lévö havasokkal Burda, Pocsovelesd és Kís Belényes községekkel

Kreszulya Junius 4en 1864

Neubauer IstvánJegyzö

(434a)Helynevek

Kakacseny községből, Bihar megyéből.

(435a)Kakacseny község rővid topografiai leirása

Bihar megyének – NVárad – Belenyesi járásnak hová a község is tartozik – székhelye Belényes – hova a nevezett községnek lakosai ís heti vására szoktak járni. —

2. A község neve Kakacseny3. Hogy volt é más elnevezése – nem tudatík —4. A község míkor emlitetik legkorabban — nem tudatík. —

187187


5. Hogy honnan nepesitetett — nem tudatik —6 Köz tudomásból, vagy hagyományból, a név eredetéről, vagy ertelméről

mít sem lehet tudni. —7. A kőzség határában előforduló dűlők neveí: 1.or Ritu. 2. Kabalyászka. 3.

Padaria — és erdőbeni földjei. —Közel a falu határán Keresztöl folyík a fekete Kőrős. —Szomszédjaí Gyigyiseny, Rieny, Köszvényes, Községek hatarai. —

Kelt B. Lazuron 29/4 1864

Papp PálB. Lazuri kör jegyző

(436a)Helynevek

Krístyor községből, Bíhar megyéből.

(437a)I. Bihar megye Belényesi Járás. Vaskohi szakasz.II Kristyor Községe román ajku lakosokkal.III. nem tudniIV Nem tudniV. Vének elöadása után Tráján császár idejében colonizáltattak e’ vidékre.VI. Vének előadása után hagyománykép elö adjak hogy itt mindeg románok laktak. – /vláhi – oláh/ elnevezés alatt.VII A’ Község határos Keletröl Zaránd megye Lazur községével Erdély ország Alsó Fejér megye Vidra Községével Nyugotról Lehecseny Községével – Délröl Zaránd megye Acsova községevel ejszakról Vszelistye Községgel. –

A’ Határ felsö vége veszi kezdetét a’ Bihari havas ormárol, és pedíg Cucurbeta és Zare nevü helyről mi nyári legelöül használtatík – melly havasnak közepében van egy to mi ki nem apad – hól a’ marhák ítattattnak nyáron és soha elnem apad – tau mare név alatt. – innét le jövetveszieredetét egy nagy fenyves erdö – mi Ariesu. Rumana – Dibaltzu – Dímbu cerbului Smida – la Zepoz – nevek alatt – melly erdöböl kijöve talál az ember egy bikes erdöt le huzodva – egy rész Pojánának – másík VSzelistyének – egy rész Zaránd megyei Lazurnak – és Acsova Közsegeknek az erdö elnevezései ezek – Doszu Corbului Runku. Túdra Rogozu – Arsura – Bogyiti – Leurzele – nevek alatt. – továbbá a’ Kristyori határba lévö Gyegyes nevü víz veszi eredetét a’ Bihar hegy tővéböl és foly az erdön keresztül a’ Gyegyes és Lojka nevü kaszálon keresztül, hól cs. kír. ércz törde van – és folyík Zaránd megyeí Lazur községének – van még egy patakja mi szintén Bihar hegye tövéböl veszi eredetét és pedig Dela petrele Cristiorului – melly viz a’ Szelistyei kaszálokat ketté hasítva folyik – a’ Kristyori határónatt, hól késöbb alsó Kristyort két fele hasítva le fojik – Kalugeri határnak és kijön Kerpenyetnél hól a’ fekete körözsbe megy – van rajta mint egy 12 vízi malom egy egy kőrre többek tulajdona – és hivják ezen folyot Kristyorelu –

188188


(437b)a’ Község fekvése fel oszlík – vagy ís építve van

Iör Terbonczeszty nevü hellyre –IIor Maczastye nevü helyre.IIIor a’ Krístyorra –4er Felső Kristyorra, mi megint fel oszlika. Bacséstib. Grozascic. Tomsestsid. Marinyestsie. Bodganyestsif. Nemesetsig. Balkani – és így a’ község 11 helyen elszorva fekszik

mintegy 3000 catastrális hold földön. a’ Község határa áll a’ már meg említett erdön kívül szántó és kaszálló földböl – mellynek nevei – ezek. – Csunzsi – Ulmu – Prizlop Gyigyisoru Tyityisoru – Csicsera. Retyetsisu – Bradu mare. – Grui Petri Dimbu obersi – la Ogrezi – Curatura – Kimpu mori és Lunka név alatt. es Bogyits – hogy ezen nevek honnét veszik eredetőket már a mostani emberek nem tudják –

Az egész község fekszík hegyen és szantó földjeí ís , mint egy 200 holdon kivül – mi a’ Kristyorelu folyo menteben van – a’ föld egy része kavicsos – más része szíkes mi a’ völgyön van – es van egy ország utja mi Zarand megyébe visz egy gyalu mare nevü helyen valoban attól veszi eredetét mare /nagy/ mert üres szekérbe ís 4 ökör kell – ha az ember Zaránd megyébe akar menní, hanem most készül egy uj ut hol semi mászás mondván níncs és vezet a’ Sántzíg v is határ szélig Sáncznak pedig azért neveztetík – mert csak ugyan sánczal van el választva a’ két megye ezen sántzokat pedíg régi cholera idejében huzták – elö adás után —

Krístyor 864 Junius 5en Tomse Juon × biro

SarkadíJegyzőKrístyor

(438a)Helynevek

Kumanyesd községből, Bihar megyéből.

(438b)A község neve Kumanyesd, – hataraín vannak hegyek jelesűl: az úgy nevezett Galaloíhegy, – es a, Gyálú Lázuluj féle hegy — úgy szinte a falu Közepén, az úgy nevezett málé domb, — mely hajdan, illetőleg régebb idő olta szőllővel be űltetve volt, jelenben pedig, vad gyűmőlcsfás hely — vannak patakjai — Ily. a Tyinosza patak, – Lázuluj patak, – ugy színte egy forrása málé domb alyába, melyet ís, Kopaszuluj víznek hívnak, mível; Kopasz Juon egy öreglakos találta fel a leg egéségesebb ívó víz (439a) úgy szinte majdnem szembe, a Málé dombal

189189


van egy nagyobb szerű domb, melynek tetején a Községi anya szent Egyház epíttetett. — ezt Templomhegy — vagy ís Gyálu Beszerícsínek hívják. –

Felelet a túlnaní kérdésekre.

1re A kőzség tartozík , Biharmegye, Szalontaí járás Beéli szakasszához2ra A kőzség neve Kumányesd, mely áll 37. számból, – 190 lélekból, kik mindnyájan románok, – tartozík a NVáradí lat. szttásu Püspőkség Beéli uradalmához.3ra A kőzség más elnevezéssel nem bír.4re telepítési ídeje bízonytalan s nem tudatík.5re A község magából szaporodott6ra Eredetéről sem írott, sem szóbelí adatok nem léteznek7re A község határa 693 hold és 685 □ öl, van két patakja a Tyinosza és Lazuluj patak, — s forrása a Malé domb aljába melyet Kopaszuluj víznek hívnak, – s a templom hegy Gyalu Beszerítsí. —

Kelt Kumányesd május 10. 1864bíró Míhók Illie K × vjegyző Holnapy

(440a)Helynevek

Kuraczel községből, Bihar megyéből.

(440b)1 Bíhar megye Belenyesi járásához tartozik 2 A község csak egyedül Kuraczel név alat ismeretes3 A községnek más neve nem volt4 Ember emlekezetét meghaladó idők ota5 Hogy honnan és mikor népesítetett nem tudatik6 A község nevének eredetéröl miután községnek regíbb időről levéltára nincs mit sem tudhatní7 A Község határában elő forduló dülöknek nevei,

(441a)Bakusászka dűlő, nevét veszi az ezen dulöt nagyobb részt birtokló Bakus családtol, — Debeszku, Csorászka, nevét veszi a hajdanában ezt bírtokló Csora nevezetűektöl — Kuratura, nagyob rész írtott hely a honnan nevezetét is veszi Kuratura magyarul irtott helyet tészen, Czárina, Mátyászka, és Belcsí, fekvésök töbnyíre domb völgy és lapály egymást felváltva ide tartozik még a Harkacsu nevü legelő, cserés bokros hely mely a N:Váradi G e: püspökség és a Község közös tulajdonát képezi, továbbá a fen nevezett Püspőkségnek Dombráva név alatt ismeretes tőlgyes erdeje.

Kuraczel községe határos Nyimoesd, Meziád, Kis Belényes és Poczovelesd Községekkel

A községet Keresztül folya a Kreszuja községel szomszédeos havasokon eredö Vale nevü patak mely a Nyimoesd községet keresztül folyo szinte vale nevü patakkal Nyimoesd községben egyesül honnan a fekete körösbe folyik.

190190


Kelt Kuraczelen Junius 2én 1864

Neubauer IstvánJegyző

(1a)Lehecseny. községböl. Bihar Megyéböl

I.Bihar megye Belényesi járás Vaskohi szakasz.

II.Lehecseny községe. Román ajku lakosokkal.

III.Nem tudni.

IV.Nem tudni.

V.Vének elöadása után Tráján Császár idejében kolonizáltatott.

VI.Vének elöadása után hagyománykép elöadják, hogy itt mindig románok laktak.

VII:A’ Község határos Keletröl Pojánával Nyugotról Kerpenyettel. Délröl. Kaluger. Éjszakról FVerzár Községekkel. A határ illetöleg az erdö veszi eredetét vagy is kezdetét Pojána felöl – la funtinyele nevű helly elnevezéssel. – azután dimbu grui Urszului – dimbu Lazuri loru – dimbu szekarisci, Dripelsica, – dimbu Liribului – dimbu szakaristyeloru – honnét le jöve Lehecseny szántó és kaszáló földei közzé – mi egy része kavicsos más része fejér agyagos – a’ szántó és kaszáló földek dülöi és elnevezései ezek – Kimpuri Kimpu Mosului – Gurgojetu – Grindasiu – Gura lui Vaie Lazurile – Malaistye – Gropile Tomeszku – Pirtyaszka – Izbegyu – Boksaszka – hogy honnét vették eredetöket ezen elnevezések – csak hagyomány után tudni – de eredeti szövegét nem – folyo víz a Polyánán keletkezö fekete körözs mi Szelistyéröl foly és a’ községet két felé metzve fojik Kerpenyét Községének. – –

Krístyor 864 Juni 6án

Termi Sándor × biro

Sarkadyjegyzö

(3a)

HelynevekLelesd községből, Bihar megyéből

(4a)

191191


1.Bihar megye, belényesi Járás, neveztetik belényesi vidéknek is, székhely Belényes.

2.Lelesd név alatt ősmeretes.

3.Nints más elnevezése.

4.nem tudatik.

5.nem tudatik.

6or

a’név eredetéről mitsem tudni.7.

EKőzség határában előforduló dűlők nevei u. m. Ograda lá Mnyerászká, Czálápiru, Leorgiásza, Kuratura, Sztrizsácej, Ritu dupe telek, Parintyistye, Dumbrává máre, Zevojé.

(5a)

HelynevekLess községből, Bíhar megyéből

Szalontai járás. E község és környékünk semmí más kűlön elnevezéssel nem bir, sem több falvakkal együttesen valamely elnevezése nínts.2 Eközség csak a fennebbi neven ösmeretes ország szerte, ’s semmi más nevét nem tudunk. Lakossága olá és magyar.3or Arra a községben senki nem emlékszik hogy annak valaha más elnevezése lett volna.4er erre semmi felvílágosító körülményel nem szolgalhatúnk.

(5b)5re Nem túdatík. —

6ora Hítűnk az hogy a régíbb időkben midőn a Törökők N.várad városát ostromolták a Tőrökök főerődje íttartózkodott; ezért neveződött volt Lessnek, mível a törökök ít mint egy Lessbe voltak míndég, ’s ínnet vette a Less nevet. – /:Hagyomány szerint:/7re a község határában előforduló Topográfiai nevek az alábbiak: u. m: /:Lúnka. szántó föld ez régebben erdö volt.69:/ /:Pankotai völgy Rét és szántóföld régebben ez is erdö volt:/ /:Puszta szántó föld itt hajdan a falu volt hallomás szerént70.:/ /:Ariszte szántó föld:/ /:Nádastó lapájos vizes hely környéke szántó föld:/ – (6a) /:Kút dűlő szántó föld egymár rég elenyészet kútról nevezík kút dűlőnek:/ /:Gyírdom ez egy kerek terűletű lapály, holhajdan mindég viz állás volt, most már évek olta szántó föld:/ /:Plop úcz szántó föld ez régen Nyárfás volt. mít olahúl Plopucz nak hívnak ’s ínnen vette az elnevezést:/ /:Kólczó. szántó föld ez szegleten esík, ’s ínnen vette oláhúl a Kólczó

69 Az előző négy szó utólag van beszúrva.70 Az előző hét szó utólag van beszúrva.

192192


nevet://:Perúlúj szántó föld ot régen egy pár körte fa volt ’s onnan vette olahúl a Perúlúj elnevezést:/ Drúmú somosel szántó föld, a Somogyi út keresztül vágta régen ínnen vette az elnevezést:/ Ográda szántó föld, az ország útmellett egy el enyészet korcsma kertről neveztettett/ /:Volzsu somosel szántó és Kaszálló föld, somogy felé nyúlik, ínnen vette az elnevezést:/ Krisma dela péri szántó föld ít hajdan egy korcsma volt. a kertjében sok kőrte fákkal innen vette nevét:/ Ezenkívül van a községnek szöllője egy kevés, és Erdeje, hol a vadaknak apróbb nemei ís találhatók.

Kelt Lessen April 9én 1864

A községi bel elnevezéseket tévedésből kihagytúk, útólagosan meg említjük, hogy a községnek vagy egy útzája Simánd és egy másík Hatrongyos elnevezéssel az első hogy honnan vette nevét nem túdjúk. az útóbbi onnan vette az elnevezést hogy egykor ot hat vándorló czigányok telepíttetettek le, s ezeket a nép hat rongyosnak nevezte.

főbíróFejér Frígyesés EsküttársaimKihalgatott egyénekCzíáky Gábor mkör Blezsán János s × vör Bott Jóssef s × váltalamBölöny KálmánJegyző

(6b)Továbbá a község határos Póósa K: Ürögd N: Ürögd Somogyi Púszta Mácsai Puszta Rojt község Olá sz: Míklós Pankotai Púszta és K: Méhesi Púsztával.

(7a)Délbihar Nagy Várad megyei kerület

Élesdi szakaszHatárleirás

Lokk községnek, mely románul Lungsiora. nevezik. Lokk község keletröl Cséklye, délröl Kis Bárod és Körös Topa és Gégény nyugotrol Ösi és Tötös h. határos. —Ezen község 1350 lélekkel bír mind G. n. e. hit v.71 fekvése ezen községnek 3 hegyen és völgyön, mely Cserestyi, Mazsáresti és Lolának nevezík a községen felül a nagy meredek hegyek vannak mely fiatal bík, cser, és tölgyel van benőve az egész erdő sziklás vőlgyes és sok állatok tanyáznak benne és különös jo forrásokkal bővelkedik, mely vizi malmokat is hajt, a szánto földjei jo termékenységüek buza, rozs zab, árpa, főleg tengeri bőségben terem föld minösége feketeés sárga, – a rétek ezek a szánto földekkel egy tulajdonságban osztatnak és utó legeltetéssel sarjut is kaszálnak, a roszabbak savanyu terményt nyujtanak, most pedig szöllö űltetéssel nagyban foglatoskodnak, mely igen jo bort teremnek, föleg a gyümölcs fákat nagyban 71 Az utóbbi tagmondat a sor fölé van beszúrva.

193193


tenyésztik, mely szinte csak innen veszik ki némelyik élelmezösöket (7b) mert majd minden nemü finom oltványok, mínt alma és körte — bővelkednek. — az Varadrol vezetö ut Kolozsvárra — ettöl ejs keletnek fekszík ezen község hatarát több nevü dülokkel nevezik mint falu dűlö Vale omuluj. Szkaunyele, Vracsicsel — Hanku, mely az Izélycsági erdövel és hataraval hataros. —

Egyébb különös feljegyzéseket nem tudok elösorolni a mi az ügyre vonatkozolag érdekes volna, az nem ott létem és régi ösméretetlenségem miatt.

Tötös Junis 18án 1864.

Tisztelettel felterjesztiVajda Lászlo

Kör jegyzö

(9a)

HelynevekLunkaszprie községből, Bihar megyéből.

(10a)Hely nevek

Lunkaszprie kőzségböl, Bihar megyéből.

Az elöirt kérdö pontokra gyüjtött feleletek következök:

1. A fent nevezett község fekszik Bihar megye Belényesi járás, Magyar Csekei szakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —2 a Község megnevezésére sem helyben sem ország szerte más név nem használtatik, mint a’ fent említett. —3. Hogy a Községnek hajdan más elnevezése volt, arrol e videken senki sem bir tudomással.4. Nem lévén birtokában semmi erre vonatkozo adattal felelettel nem szolgálhatunk.5. Minek után senkinek erröl tudomás a nincsen, erre vonatkozó Kérdéseink hasztalanok lévén felelette nem szolgálhatunk. —6. Köztudomásbol, vagy hagyomány bol éppen ugy mint irott, vagy nyomatott emlékekböl, a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —

(10b)7. A’ hivatalos hasznalatban lévö düllö nevek CZarina, Kolibilor, Rakás, Dumbráva Zakárestyilor, ezen felül a nép száján egyes helyeknek következö elnevezése van: Luncsi szánto föld síkságon, — Csunguj legelö, Toplicza szántó völgyben, Közepén forrás vizzel, — Szklávu legelö hely magas laton, három forással, — La Kolung alsobb föld legeltetésre, — Lazu rerile, és Lázu mind kettö legelö föld. —

194194


Patak név alatt a szomszédos Király erdőböl egy sebes folyócs Ka foly a át a Község határát, mely még a szomszédos Szitányi hataron is patak nevet visel, de már az ezzel határos Papmezö Községiek Kis Hollód névvel tisztelik meg e Kis folyot, mely innen mint egy 4 ora járásnyira mar Hollod nevet visel. a Király erdöbeni forrás ánal teremnek benne az ugynevezett (11a) pisztrang, e vídeken is jo izénél fogva Kapos jo és fizetett hal. —

A Község határán semmi Különös figyelmet érdemlö tárgy nem létezik.

(13a)

HelynevekLunka Úrzest kőzségből, Bíhar Megyéből

1. Tartozik fent irt megyéhez Belényesi járás Vaskohi szakaszhoz.2. Nincs ’s nem volt más neve.3. Nem volt más el nevezése4. Ember emlékezett olta5. E’ tekíntetben adatok a’ kőzségí levél tárban nem léteznek, híhető Tráján korából, ’s

ezek mind románok voltak.6. Adatok e’ tárgyban nem leteznek, e’ végre meghívot őreg emberek is a’ dologban

nem tudnak semmít.7. A’ kőzség határában létezö föld nemüek. u: m: szánto, kaszálo, legelő, erdő, a’ dülök

nevei: koaste popílor, troásu din josu et susu, Czárina beseritsi, din drumu czerí kete Stej, Burgyest, Intre Ulicza, Lá ulícza din josu kete Határ és Ponore cu pedure, ezekben semmi nevezetesség nem rejlik, a’ kőzség nap keletí részén foly egy patak, a’mely forasos hegyekböl ered, az erdőben találtatík farkas, vad dísznó, őz, és roka.

7. Ezen kőzseg határos Stej, Segyest, Szerbest, Sust, Briheny, Monyásza, és Határ kőzségek határjaival.

Lunka Junius 6án 864Lunkai biró Szerák Mihály

” eskutt Pupá Juoní

(14a)

Magura.

1 re Bihar megye NVaradi Kerület, Belenyesi Járás2r A Kőzség neve Magura, ország szerte ugy hivják3ra Mindég ezen kőzség Magura név alatt létezett más név alatt nem ősmeretes.4re - - - -5re Tráján császár által népesittetett72

6ra - - - -


195195


7er Hataros felső:Valenyagrával, Kiskoh, Segyestel és Erdel honnal — nevezetesebb hellyek, Oburse, Dimburi Vale Mihuluj Izbuk, Troás Vurvu maguri, Faca runkuluj, Hodobeiún, Hanka Szekatura, Plaju Doszurile Burtozsaszká, Curaturá, Bolf, Fácá Árszuri Gruj lunga, Tsitsera, Vurvu gyáluluj Retyetyelu Szohodolu. — A faluba semmi folyo viz nincs Dombon fekszik —

(15a)

[Magyarcséke]

Magyar Cséke, régenten magyarok lakták, mezö városés vásáros hely vólt, de a Török világba levelei elvesztek miáltal jogáról eleset a Magyar lakosság nagyobb része Tenke és Gyantára széledt, az itt maradottak Közzül néhány család maís él, de miután nagyobb számu románság Költözött ezenhelyre a megmaradt Kevés Magyarság is szinte elrománosodott, a nagy ehség alkalmával többen Kihaltak többen az országba elvándoroltak, ekkor bejött a Tótság, kik R. Cath. valláson vannak, mint a megmaradt Magyarság, Kik mármost rendesen öszve házasodnak. földje hideg természetű némely hellyen Kissé agyagos a IIik és IIIik osztályba sorozható, mind a mellett ipar és szorgalom által Kevés felesleges terményt is tud előállitani, Kivévén az olyan évet mikor a hegyekröl hirtelen lezuhanó viz a lapossabb részekből az az, az ugynevezett, poholy mindent elsöpör. –

Dűlöinek elnevezése.1ör Zabok dülő2or Dimbu Malúlúj3or Czárina4er Sandró Malma mely gazdájáról vette nevét. —5or Medvis hajdan Medvés6or Ritu Grecúlúj szinte vólt gazdája nevét viseli

Kelt M Csékén Aprilis 21. 864

Biró Lajosjegyzö

(16a)

HelynevekMagyar Gyepes községből, Bihar megyéből.

(16b)1ő pontra: Magyar Gyepes község Bihar megye Belényesi járásában NVárad környékén fekszik.2or A községnek két neve van tudni illik Magyar nyelven Magyar Gyepes és Román nyelven Kále-Máre a nváradi országuttól melly mellett a község fekszik – vette nevezetét; a Kále Máre elnevezés

196196


3ik p. Hogy e községnek hajdan lett volna-é más elnevezése – nemtudatik.4ik p. Az sem tudatik, mikor emlittetik e község legkorabban.5or Honnan népesitetett erről még az öregek sem emlékeznek –6or A község neve eredetéről semmi bizonyost nem tudni, mert sem hagyom, sem iras vagy egyébb okmányok nincsennek

(17a)7ik pontra: A községi határban előforduló topográphiai nevek: – méző, dűlő szántó,

legelő, kaszálló, rét, bokros, puszta, berek, erdő szállás, kert, árok, irtvány, hát, halom, domb, hegy, hegygirincz, hegyláncz, forrás, kút, patak. –

Végre a község határos Almamező Harangmező Drág Cséke, Dekányesd, Mikló Lazur és Nyárló községekkel.

M. Gyepes község elöljárói.

(18a)

Hely nevekMHomorog Kőzségből Bihar Megyéből

1, Magyar Homorog fekszik Bihar Megye Sárréti Járásában a’ Sebes Kőrős szomszédságában

2, A’ Kőzségnek neve Magyar Homorog, miután benépesedett, – ennekelőtte régen volt Praedium Homorog.3, Más elnevezése a’ Kőzségnek nem tudatik4, A’ kőzség leg régibb eredetéről semmi se tudatik, Petsétje 1761be készűlt, ezen felirással Sigillum Homorog kőzepében szántó vassal, de még ekkor nem tudatik puszta volt é vagy falú, régibb iratokbol nem világlik ki.5, Népesitése minthogy négy család lakik benne a’ Kis és Nagy Tarsoly Család, a’ mely Erdély Országból vette eredetét, Erdélybe elszaporodván, kijöttek Magyar Országba, ’s Homorog Komádinak egy része, Bokori, Bozsok, és Papi púszták őrőkségek lévén, ezen felosztozkodtak, ezen Családba beházasodván a’ Rettegi család Erdélyből szinte, és a’ SZabo család, valamint a’ Kis Tarsoly család, igy meg népesedett.6, Köz tudomásból vagy hagyományból e’ Név eredetéről mit se lehet tudni.

7, A’ Helység határa, mely mintegy 1000. Cath Kőből C hold, két fordulora van osztva, vagy is két dűlőre, Csík gát dűlőre, és Mogyoros dúlőre. A’ Csík gát eredeti elenevezését vette ennek előtte régen, míg a’ Sebes Kőrős sűrűbben kiöntéseket tett (18b) egy kis ér menv én rajta keresztűl, melyet a’ falusiak elgátolván, abba sok csíkot fogtak, erről rajta maradt a’ Csík gát elnevezés.

8, A’ Mogyoros dűlő, melly a’ rajta volt, de már kiírtatott kis Mogyoros erdőről vette elnevezését.

9, Vannak hozzá tartozo puszták u. m. a’ Petlendi puszta a’ Kis és Nagy Nyéstai Puszták, Boldog Asszony Telki puszta, Kis és Nagy Tóti puszták, Kenézi puszta.

197197


10, A’ Petlendi Puszta árviz alóll most felszabadúlt, leginkább Kaszálló főld, melyből idővel jó szánto főld válik

11, A’ Nyéstai puszták szíkes vegyűletű szántó főldekel, és szíkes legelőkkel bővőlködik.

12, A’ Boldog Asszony Telki Puszta igen jó minőségű, fekete szántó, és kaszálló főldjei vannak.

13, Kis és Nagy Tóti, a’ melyet a’ Sebes Kőrős keresztűl vág, – árviz járású főld, a’ mely a’ Sebes Körösnek mostani regulázása folytán, egy év tized mulva jó szántó és Kaszálló főldé válik, – most nagy része rét, nádas.

14, Kenézi Puszta, egyvelges fekete és szíkes szántó kaszálló, és legelővel bővőlködik.

15, Magyar Homorog Kőzség terűlete, a’ kővetkező elősorolt Helységekkel, és Pusztákkal határosa, Kelet felőll Szakál Kőzséggel, Délfelől a’ Toti puszta, és Komádi Kőzség határa.b, Nyugot felőll Boldog Asszony telki pusz(19a)ta és Komádi Kőzség, valamint a’ Kenézi puszta határa.c, Északrol Kenezi Puszta határa

Kelt MHomorogon Aprilis 22én 1864.

Főbiro Fejér Elek mkés TanátsaP. H.Baktay János mkJegyző

(20a)

HelynevekMagyarKakuts községből, Bihar megyéből.

1. NVáradi járás élesdi vagy 4ik Szakasz a’ körözs völgyben.2. Románul is Kakuts Ungururu.4–5. Semmi.6. A’ vidékben lévő több község magyar nevéről, ’s még máig is fentartott néhány magyar ajku lakosokról nevei után ítélve a’ Tatár járáskor itt több magyar község is volt, hihetőleg székely eredetűek a’ kiejtés is néműleg eltér a’ megye sikján lakó magyarokétól, mely sajátság ugyan az egész megyében az oláh részen csaknem ugyan az. Igy Szalontán belől Tenke–Belényes–Elesd vidékén még a’ víselet is csak nem ugyan az. A’ Kakutssal határos Bírtíny nevü oláh községben mai napig ép álapotban van, az élők emlekére még fen álló Ref: Magyar templom alapja. – Ellenben

198198


M.Kakutson a’ régi templom valaha szentélyel bírt, de már a’ múlt század elejéről bír edényeket, mínt ref: község.

(21a)A’ 7k pontra. Határa következőleg elnevezett dülőkből áll, u: m: Belsö telek dűlő – Cserés – Nádas – Hímlős – és Rozsoskert, – közlegelője Kőrőzsőknek neveztetík, hajdan a’ rajta volt Kőrős fákrol, mellyeknek jelen semmi nyomuk nem láthato, az egész legelő sík mező.

Egy állandoul folyo patakon kívűl, mely a’ Dubricsoni határrol jön át – van még két patakocskája, kijelelve Berze és Miskél, de ezek csak is vizenyős idöjáráskor bővelkednek vízzel.

(22a)Helynevek.

Magyar Kakucs kőzségből — Bihar megyéből.

az 1ő pontraLétezík a’ Nagy Váradi járásban — az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.

a’ 2k pontra.E’ helység magyar nevén kívűl a’ benne ’s kőrnyékén lako oláság által olá nyelven Kakucs Ungureszk-nek is neveztetik.

a’ 3k pontra.Nem tudatík.


a’ 5k pontraE’ helységet elnevezése alkalmával Magyaroknak kelletett lakní, — azonban most már lakossai magyarok ’s oláhok vegyesen.

a’ 6k pontra.a’ községnek elnevezése sem hagyománybol — sem kőztudomásbol sem pedíg egyebekből nem tudhato, mínd azon által a’ valoságot legínkább megközelítő vélemény szerínt a’ telepités alkalmával akkorí magyar ajku lakoítol kaphatta.

a’ 7k pontra.a’ helység határát kővetkező dűlők teszik u: m: Belső telek dűlő mely a’ belső telkeket ’s az ahoz kerítés által rekesztett kőzelí szánto ’s kászállo főldeket tartalmazza. — Cserés dűlő szánto és Kaszállo főld — valamíkor cserje volt. — Nádas dűlő — vad vízenyős kaszállo és kőzős legelő. — Hímlös dűlő,szánto ’s kaszállo főldből állo. — RozsosKert73 – dűlő szánto főld. Dubricsonbol íde folyo és csak patak néven ősmert folocskáján kívűl van még két patakocskája u: m: Mískét ez Krajníkfalvárol ered, ’s Hímlős és (22b) Nádas dűlőkőn keresztűl halad Űrgeteg felé, de mínt posványos folyocska csak is vízenyös idő járás alkalmával, midőn a’ hegyekröl lefuto víz által szaporítatik – meneszti ’s változtatja poshat vízét. — Berze, patak meder – mely tőbbnyire szárazon áll, csak is sok essö ’s hó olvadáskor képez patakot. — Ezen helység

73 Ez a szó utólag lett a sor elé betoldva.

199199


határa fekszik Olá Kakucs — Dubricson — Krájnikfalva — Szászfalva — Ríkosd — Űrgeteg — Tínod és Tőtős helységek határai között.

A’ mi pedíg a’ dűlők elnevezése eredetét ílletí, a’ Cserés dűlőre nézve megvan emlitve, de Nádas – Himlős és Rozsos Kert74 dűlők mirőli elnevezésők nincsen megemlitve, tehát a’ mennyíben ezen elnevezések kítudhatok valának, használatul megemlitetik; ugyan is Nádas dűlő, vízenyősségénél fogva rajta itt–ott termeni szokott nádrol kapta nevét. — Himlős dűlő a’ sok vakondok turástol – mellyek miatt mintegy ripacsos alakot öltött magára — Rozsos Kert75 dűlő, a’ rozsot kedvező eredményel szokottságátol kapta.

(24a)

HelynevekMargitta községből — Bihar megyeböl.

1. Margitta m̅város fekszik Bihar megye északi végében, az érmelléki járásban; fő helyje az ugynevezett réz aljának, vagy helyesen rész aljának, mert szószármazás szerint rész, nem pedig réz hegyeknek neveztetnek azon hegyek, melyek magyarhon kapcsolt részeit, um: Kraszna, Középszolnok stb. megyéket az országtól elválasztják.2. Ezen község régen Margitha néven iratott, a mult században azonban már Margitta néven fordúl elö; nevét — szóhagyomány szerint — Margit nevű ősrégi úrnőjétől nyerte.3. Eredetének ideje nem tudatík.4. Legrégíbb lakosai tösgyökeres magyarok; a tótok e század elején telepíttettek ide néhai gr. Csáky Sándor itteni vólt földes ur által a felsö megyékböl — mint egy 50 család, de ezek s utódai már mind elmagyarosodtak, s alig van köztük ki tótúl tudna.5. Figyelmet érdemlőbb helynevek:Tuga: juhnak való legelőGögos dűlő: hason nevű kúttólNádaskut dűlő, nádas környezetű kúttólSuthát: két völgy közti dombos szántóföldBába halom: dombos szántóföldHosszúaszó: hosszú, aszványos kaszálló

(24b)Bika homlok: tüskés, üreges dombóldal.Bokrócz kut: bokros környezetű kút.Aligálló: süppedékes út.Csádé: aljas vizes — hajdan nádas kaszállóOrhát: erdő, hosszas dombonCsipdő: szántó föld, kaszálló és legelö mellette a szomszéd legelőn járó marhák csipkedéseinek kitéve.Zsombor: zsombékos kaszálló

74 Ez a szó utólag lett a sor fölé betoldva.75 Ez a szó utólag lett a sor fölé betoldva.

200200


Rózsaóldal: bakatoros hegyóldal.Kontyhegy: kopár csucsos domb.

Kelt Margittán majus 18. 1864.

Ketskés SándorfőbíróHorváth Jósefjegyzö

(25a)

HelynevekMárka Szék községből, Bihar megyéből.

(26a)Felelet a tulnan tett kérdésekre

Az 1re Ezen Község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszához.2ra Ezen 84 számbol álló Községet hijják Márka Szék, lakják románok 425 lél: Beél MVárossához mintegy 3 negyedórai távolságra fekszik, utolsó postája Beél. tartozik a NVáradi l. sz. pűsp: Beeli Uradalmához.3ra Ezen községnek sem most sem hajdarol más neve nem tudatik.4re Ezen község a’ török világ elött már állott, ’s akkoron magyarok lakták a /NVáradi l. sz. püsp m papi névtárra szerént/ Rom. cat plébániával birt.5re Hogy honnét népsedett régisége miatt nem tudható6ra A Kőzség v neve eredetéröli irásbeli hagyomány hiányába, mínd öszve csak enyit tudhatunk hogy hajdanába jelenlegi helyénél valamivel lejebb feküdt ’s inkább lapájon most azomba hegyes helyen fekszik.7re A’ község aljabb részén délre vannak több sós forrás szemek, mely a’ szárazságban valóságos só tartalmat vetnekfel, mit a jószág kedvel és nyal – ezen forrás szemek soha sem száradnakki, és három négy ől mélyek. – Hajdanába a’ község déli részén fekvő hegyen, szőllő is termesztetett, – a’ község erdejébe jelenleg is látható az ugy nevezett „Traján” utja, mely Keresztül vág az egész határon Belényes felé, továbbá a’ község erdelyébe van egy tisztás mely Poklusicza név alatt jön elö, van egy hátsik v is hegy girincz, erdővel benőve mely az uraság birtokához tartozik. a’ község határán van (26b) egy kiss nádas is, mely urasági Kaszáló név alatt fordul elö mint egy 200 Kéve nád vágatikle évenként tartozik az uraság Kizárolagos tulajdonahoz. A Község nyugotí határán folyik az ugy nevezett Grosi patak, mely déli részén bele szakad az ugy nevezett töz vizébe, mely valasztja Bihart Aradmegyétöl – a tözvizébe Kitünö rákok teremnek – nem külömben az erdöbe talalható őz. vad disznó, ’s egyébb Kisebb vad állatok, – végre a Község határa őszvesen 2324 catasz. hold és 1300 □ ölet tészen – a’ dülök nevei következök, és pedig Belsőtelek, Kimpudepálinkára, Szelistye Ligáda Bátrin vále Paszugyál, Kimpu-flore Kimpu devalkucz, erdörészek: Hosszu mále Ográda Lunka Poklusicza, – az erdőbe mint fentebb meg jegyzém több nemü vadak találhatok. – határos Beél, Arkus, Karánd, és /Repszeg Arad m/ Községekkel.

201201


Költ Beel April hó 7én 864Németh Istvánjzö

(27a)

Meziad Bíhar76

1 ör Bihar Megyében kebelezett Mezeád helysége tartozík a NagyVáradi kerülethez és a Belényes járás beli Föszolgabirósághoz. — Ezen helység Belényesi vidék elnevezésel bir2or Ezen községnek a kitett neve élt és él jelenleg is; erröl isméretes ország szerte, nem lévén más elnevezése; — Lakja tiszta Román ajku népség.3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lett volna, nemtudatik; mert az sehonan sevehetöki.4er Ezen Mezeád közége eredetétöl emlitetik: s más határozott kora nem tudatik.5or Ezen község honnan lett népesitését nem tudhatni, mert az arról szólló adatok hiányaznak6or Ezen község név eredetéről mitsem tudhatni mást: mintsem a 3 ik pont alatt elö adva van.7er Mezeád községe határos Keletről Kiss Belényes, nyugotról Kebesd és Remete, délről Kuráczel, ejszakfelől pedig Szohodol Lázuri községekkel. — Fekszik bokros dombok és erdős hegyek közt; melyek kövícsesek és kösziklások. — Silány és kiss párczelákra osztott földjei Czáriná, Rostyászka, Ritu cselumáre, Ponor, Gyálu Báéi, Gyálu szászuluí, Gyálu bunyeszku nevezetü dülőkben fekszenek — Ezen község egyik erdös hegy alatt vagyon egy nagyszerü s nevezetes Barlang, melynek bementi térség szélesége mínt egy nyolcz hosza pedig mint egy tizen öt ölnyi a hol osztán a meszire terjedő barlangnak be menete vagyon. — Ezen barlangnak egyik odalából eredö patak a faluba folyík és azt ketté szakitja. — Ezen barlangot idegen földekről is több nagy rangu Urak járultak, és jarulnak maiglanis látogatására.

(27b)Mint hogy abban csepegésekböl kővévált külömbnél külömbféle nagy szerü csodálatos látványok láthatók.Majdnem az egész határt igen sziklás és erdös hegyek veszik körül, jó nagy távolságnyira pedig a Belenyesi Püspöki Méltóságos Uradalom birtokához tartozó nagy szerü Bükkös erdös havason Láe, Sztiná de Runk, és Boczasza nevezetü legelők vagynak, hol nyáron átt a lakosság jószágait legeltetti.Mezeád helységének lakosai ki égetett Mészel és Fenyö deszkákkal kereskednek.

Kelt Mezeádon Junius 26 864.Míllián Simon mkKebesdi Köri Jegyzö

(30a)


202202


265/864Helynevek

MKeresztes községből, Bihar Vármegyéből.

(31a)Adatok M Keresztest illetőleg

Az 1ső pontra. Bihar Megye, Tiszántuli kerűlet, Sárréti járas. Mezőség.2d pontra. Mezö Keresztes. ezen kűl semmi mellék neve nincs.3d pontra. A’ városnak hajdan sem vólt más elnevezése.4d pontra. A’ község birtokában semmi ok levél nincs régi elő múltról, csak szó hagyományból tudatik, hogy a’ Dózsa forrongás idején vette e’ Keresztes Nevezést, /:Palugyai Magyar Országróli leirasa e’ tekintetben mindent magába foglal, mit öszve tett erő Keresztes m. város hely ismertetése vegett elő állithatott, e’ végett a’ tisztelt helynevek Kiadója becses figyelmét annak át olvasására ’s kiadandó könyvének az ott leirotttaknak föl használására föl kérní . . nemlehet el mulasztani:/. A’ Keresztes kurucoktól Vette gyanithatólag ez elnevezést, mert azok itt a’ Biharon77 vólt főld várat körűl táboroztak ’s a’ Kereszteshez közel Szent Jánoson akkor lakott Iohanniták vezérlete alá tartoztak, kiknek itt Kapolnájok vólt a’ reformatio előtt, ’s rajta Nagy fa kereszt. — (Némelyek azonban az elnevezést a’ buza keresztek sokaságáról származtatják, a’ mely véleménynek gyámolitására szolgál az, hogy mind az egyháznak —, mind a’ községnek emberek emlékezete ólta használt régíbb és ujabb minden pecsétjei buza kévével diszittettek ’s ékeskednek, Gyámolitja továbbá e’ véleményt az is, hogy Keresztes községnek egéssz helyisége számlálhatlan sokaságu föld beli buza vermekkel van le juggatva ugy hogy alig lehet miattok épiteni.) —

Már a reformatio előtt állani kellett Keresztesnek még pedig lehetős nagyságban, a’ reformatio után pedig hogy nagy ecclésia vólt már bizonyitja Egy az egyház birtokába levő Canna, mellyen 1626 év szám látható. — Ez az első irat, ’s leg régibb melyen a’ Keresztes név emlitve van már még pedig mint reformált ecclésia

5d pontra. – Honnan? telepittetett nem tudatik; de a’ menyiben itt nyelv hajlitás nélkűli magyar nyelv használat él, ’s virágzott mindég, – és semmi más nemzetiségbeli nem vólt e’ Községben birtokos sem lakos 1848 előtt, ’s maig is azon családok utódjai élnek e’ községben: kiket év századok előtt emlittetnek a’ régibb levelekb, ’s kiknek nevéről a’ község határának bizonyos részei elnevezvék mint alább meg erintetik: Ezekből okszerüleg állitható hogy Keresztes község lakossága az eredeti magyar régi fajnak egyenes leszármazása.

(31b)A’ 6d pontra: Már a 4d pontban fel található a’ felelet.7d pontra: Lencsés hát dűlő, ez a’ leg kitűnőbb része a’ határnak ’s leg termékenyebb, – Szárcsás mely név maga mutatja, hogy ez hajdan vizess helyiség vólt, melyben szárcsák kacsák serege tanyáztak, de most már szántófőld, – Török Zug, Gyilkos Sziget, Sebtej

77 E helyen két vagy három szót olvashatatlanul áthúzott a szöveg írója.

203203


ezek hajdanta falu helyiség részei vóltak, de el nevezésökröl törteneti adat nincs. – Kis telek, H Gémes, mindezeket az Őjvös – vólt folyó – medre szegélyezi, mely egyszersmind határ vonal is Bojt és Keresztes közt. – Ördög árok mely északtól Délnek keresztűl vágja a’ határt, – Keserű, Régényi hát, Kenéz Szállás, Csegő rét Rakottyás Körmező, Nádas bokra Vékony Szállás, Sasi domb, Kuri kortsma, a’ Sas község felé vezető ut vonalban. Dübörgő egy hid a’ kutas folyamon, melynek hangja messze hangzik, e’ Kutas folyam kanyarogja be vizesebb időkb Keresztes határának déli részét, – Balogh Szallás Kalló Zug, Fűzfás sziget, Csárda hely, Farkas domb Ez egy föl emelkedett helyiség, melyet hajdan rétség vett körül, a’melyb tanyazott farkasokat a’ viz áradás e’ dombra szoritotta föl.

MKeresztesnek szomszédjai Északról Váncsod és78 Bedő község ugy Bojt – Község, – Keletről: Artánd; – delről Tarján, Gyires és B. Böszörmény. – Nyugotra Tóld, Peterd közsegek.

Kelt MKeresztesen Ápril 27. 1864.

MKeresztesi előljáróság általEsküt Papp Lajos mkEsküt Pál János mk

(33a)

HelynevekMező Peterd községből, Bihar megyéből.

Előre bocsátva – mikép 302/1000 □ mértfőldnyi téren a’ belsőség 81 1062/1000kűlsőség pedig 3075 1450/1000

Ősszesen 3157 9 1012/1000avagy is birtoklási áganként

a’ Szántó - - - - - - - - 1187 1300/1000Kaszálló - - - - - - - - 877 100/1000

Legelő - - - - - - - - 932 100/1000az Erdő - - - - - - - - 74 733/1000

a’ terméketlenség - - - - - 86 379/1000 hold főldterűletet foglal el, a’ lakosság száma 680 főből egyedűl ezek miveléséből szegényen élődik, de mulhatlan boldogabb lehetne, ha dus áldását kettőzőtt igyekezet és szorgalommal megérdemelni tőrekedne.

(34a)ad 1. Mező Peterd fekszik a’ nagy Bihar vármegyében tiszántuli kerűletben /:a’ régi

felosztás szerint ’s ujabbal nem szolgálhatván:/ és Sárréti főszolga birói járás Mező Keresztesi alszolgabirói szakaszában, a’ Nagyvárad–debreczeni országut vonalon mely a’ szélső házak mellett megyen el, – a’ vaspályától – mely északi oldalán Váncsod és Mező Peterd kőzőtt fut el – 1000 lépésnyi távolságra, – Nagyváradtól 4 és Debreczentől 6 mértfőldnyire.

78 Az utóbbi két szót a sor fölé szúrták be.

204204


Van 2 egyházközsége, római katolikus és görőg nem egyesűlt, ’s a’ nép 1/3 része magyar, a’ tőbbi román.

A’ keresztény katholikusoknak legfelsőbb helyen szabályozott fizetés, főldbirtok, kisded lakással ellátott plébánosok, tanodájok, fizetéses tanitójok, Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére emelt templomuk – szilárd anyagból kisded harangokkal, a’ hivek száma 70–80. az iskolás gyermekeké 15–20.

A’ gőrőg nem egyesűlteknek szintén papjok, az utólsó tűz ólta tűrhető lakással, templomjuk kisded harangokkal, tanodájok 20–25 iskolás gyermekkel.

ad 2. A’ kérdéses helységnek és pedig egyetlen évszázak ólta használt neve Peterd, ’s hogy a’ másik szintén Biharban levő Peterdtől megkűlőnbőztesék mely kis vagy puszta melléknevet visel – a’ mi Peterdűnk – Mező Peterdnek neveztetik.ad 3. Helységűnk nevét bizonyosan az itt Szent Péter tiszteletére emelt Templomtól vette. Tudva van, hogy a’ magyar nyelvben ad, és néha az egyszerű d betű helynévképző rag. Igy származtak az Udvar-d, Tömör-d, Farkas-d ’s. t. igy Peterd helynevek.ad 4. Peterd neve előfordulhat általunk szegénységűnk miatt nem ismert oklevelekben is, de kűlőnősen előfordul Pray Hiorar: hungaricae parte II pg pag: 139 idézett Fragmentum Collectionis decimae pontificus okiratban, melyben Szakál – Szakál és Apati most Apáthi falvak előtt Peterd is megjelent. Papja ez időszakban 1344–50 kőrűl és jelenleg is 520 évvel később Miklós vala. És e’ jó pap fizetett Annátában 10 – mond tíz erős magyar garast mi akkor nagy pénz lehetett. – Tehát már a’ 14k században létezett e’ helyen Peterd helység, ’s mint gondolni lehet jó keresztény katholikus magyar lakosokkal. Elpusztulása bizonyosan Szapolyai János, Bátori, Bocskai és társaik a’ tőrők uralom idejére és a’ Nagyváradi káptalan kivágatásának szomoru időszakára esik. Helyre és vissza állittatott a’ mult század negyedik tizedében.ad 5. A’ Gázsy család ugyanís /:mi uton: Zálogolás – vétel és donatió utján é? még ki nem puhatolhatvák:/ eme puszta és temetővel ellátott tanya kőzt volt földterűletű helyet magának megszerezvén, itt katholikus Templomot ísmét Szent Péter tisztetletére épittetett, ’s mint mondják erdélyi oláhokkal az általa felépitett helyet be is népesitette.ad 6. A’ 4k szám kőzt fordul elő.ad 7. A kőzség határában előforduló tőbbi topographiai nevek, melyek az akkori helyi viszonyokhoz képest csak másodszori benépesitése ólta keletkezhettek és érdekkel nem igen birhatnak – kővetkezők:

Puszta: hátas főld, semmi jelentősége, Templom dülő – szomszédos az előbbivel ’s nevét az ott álló templomtól vevé, Zug – a’ mostani országuton tul esík, Őlyvős v̄: Baglyas – Borsi helység alatt származott az előtti körözs szakadása viz után. Sándorzug. – az ugy nevezett régi Ölyvős és Hangyás ér közti térség, Perjes vagy Péres – lehet hogy peres volt, most azonban a’ lakosság szántója, Keserű – dombos és lapos hely is a’ Keserű ér után onnan, hogy nádtermő hely volt, most szántóföldé alakulva, Hosszugát – a’ régi ország ut vonalon volt 7 hidtöltés után, Gerendás – pedig, hogy emeltebb lévén szántófőld volt, Nyilas – mert urbéri kaszálló volt, Hangyás – a’ hangyás ér után mely Keresztesről jőtt, Tulmező mert a’ hangyás éren tul esik, Pinczerét

205205


– lehet mert a’ tőbbinél mélyebben esik és monda szerint hajdan a’ vaddisznók fészkelték, Hármas határ – Toldi helység, Szomajomi puszta és a’ peterdi határ miatt, Ujfogás – pedig mert legelőből fogódott el, Nagy és kis halom – egyik feljebb, ’s a’ másik alantabbi

fekvésénél fogva, Baglyos, Ko ncz v̄ kis erdő – (34b) semmi érdekűek, Róna vagy Koszrona mert a’ kis erdő után valamivel rónább volt, Erdőalj – Ráta – mindegyik ujabbi elnevezés, Régi pallók – tulajdonképen azonban inkább Pallag – maga magát jellemezi, Homokhát – homokos voltánál, Malom sziget – Sass község felé, mert mint tartatik malom állott ott az Őlyvős éren, Nyilas – Berettyó Szent Márton helység felé, mert urbéri kaszálló volt, Nagyszék – nem tudni, Veres nyíl – mert mint hallomásból rebesgetik ott a’ tőrők háboru alatt nagy vérontás volt, mi könnyen meglehet, mivel a’ közeli Bereg Bőszőrményi helységben még most is fennálló de magtárul szolgáló Mecsetjűk volt a’ Tőrőkőknek, Peres tagrész – Nagy peres – csak időközi nevezések, Somsziget – nem tudni a név eredetét de most kaszállóul adatott, Cserealy – mivel Cserjes erdő volt.

Az egész pontra megjegyezvén: mind hogy mindannyi nevezetek a’ dűlők nevét foglalja magában, és az egész táj, az ujabb országut és vaspálya miatt oly nevezetes változáson ment át, miszerint nem az eredeti ős – de ujabb bekőltőzőtt és nép elhalt nép elődjei ha feltámadhatnának tőbbé rá sem ismernének.

Az első pont kipótlásaul pedig: hogy ezen helység Keletről Ártánd Mező Keresztes és odébb Puszta Told, délről Berettyó Szent Márton Mező Sass, nyugottról Berettyó Szent Márton, és északról Váncsodi falvaktól kőrnyeztetik.

És átaljában: hogy adataink hiányait Pesti Frigyes Ur ne a’ mi irodalmi egykedvűségűnknek, mintsem mindent kifejező tehetetlenség ’s az idő rővidségének tulajdonittani szíveskedjék.

Kelt Mező Peterden Május hó 5n 864.

Lőeczl Antal Főbiró Kiss Demeter k × vJegyző Törvénybiró Ványa Demeter k × vEskűdt Szilágyi Sándor k × v

(36a)

Helynevek

Mező Sass Községből Bihar megyéből

1. Mező Sass Község fekszik Bihar megye Sárréti járásában, a’ felső Sárrét videkén, mely vidék n: Bajom, Rábe, Bakonyszég, ’s több községek közt elterűlő ingoványos és lápos sár-rét-éről veszi elnevezését.2. A’ Községnek Sass neve élt – ’s későbben tétetett a’ „Mező” név elébe, – mint Mező város.3 A’ Község hagyomány szerént puszta vólt, melyet 1600 tajba Sas István nevű

206206


űltetetett bé – ’s csak hoszas be népesedése után, a’ község pecsetje szerént, már 1630 ba Mező Sass várossáva lett. ’s Hajdú privilegiumal bíró lett.

A’ község levél táraban lévő 1721 april 20ról szólló okmányból a’ tünik ki, hogy a’ hosszas haborúsagban a’ község ismét pusztulo félben vólt, – a’ honnan az elpusztult templom, parochia 1721 ik évt ’s aztkövetö években; adomány gyűjtéséből epűlhetett fel.

4 A’ Község határában elö fordúló helyrajzi nevek, ’s azok eredete a’ következőkben adatik elö

a, Bere sziget – a’ bere vizéről, mely folyása által szigetet formál – vette nevezetét.

b, Öjvös – szántó és kaszálló főld terűlet – el nevezését vette az öjvös folyótól, mely a’ nagy körösből ki szakadt Kútas folyó, úgy a’ kiskörös ki öntéséből származván: a’ Község határán kígyózík keresztűl.

(36b)c, Kúp nád sziget. egy fel emelkedett terűlet, a’ hová – a’ körösönn lévő nádtermő lápos folyókból – mint biztos helyre – a’ le vagott nadat, kupokba rakosgatták.

d, Farkatlan nád. – jelenleg kaszálló – nevezetét onnan vette, hogy az ez elött ott termett magas nádnak farka, vagy is pihe nem vólt.

e, Csente sziget – szántó, ’s kaszalló főld, el nevezését az azon terűletben nagyobb részt biró Csente családról vette.

f, Ürmös – jelenleg szöllös kert – a’ most is nagymennyiségben termő bárányürom-től vette nevezetét.

5. Mező Sas Község határ terűlete a’ következö pusztákkal, ’s helysegekkel szomszédos: ugy mint

a, kelet felől, B: Böszörmény. K: Apáti helységek, és a’ Gróf Csáky család Körmösdi puszta bírtoka.

b, délről, M: Homorog, Komádi Községekc, nyugot felől Furta Községd, északról b: sz: Marton Község és Somojomi puszta

Kelt Mezö Sas majus 4én 1864

Ercsey László Főbiró Kőrösi Ferentz mkjegyzö ’s tanácsa

P. H.

(38a)

Helynevek(:Mező:)79 M. Telki községből, Bihar megyéből.

79 Ezt a szót utólag írták a név elé.

207207


(38b)1.

Mező Telki tartozik Bihar megye, nagyváradi járás, élesdi szakaszhoz, — határai: Északrol Őrvénd községe melytől a’ Sebes körös által választatik el, keletről Cécke, délről kőallya és Izsopallaga, nyugotról pedig Posalaka községek. — A’ vidék hol e’ kőzség létezik, kőrős vőlgyének neveztetík, mit minden esetre onnan lehet kővetkeztetni, mert a’ Sebes Kőrös futja keresztűl azon vőlgyet, mely két hegy sor lánc által mint egy beszegélyezve Bihar megyének felső határáig, egész Erdély országig terjed.

2. E kőzség ország szerte Mező Telki néven ősmeretes. Oláh nyelven azonban Tyeletyi”nek neveztetik.

(39a)3.

Mint a’ nép száján forog a’ monda, e’ község Telk-nek neveztetett, hajdan a’ grof Telekiek birtoka volt, mire látszik mutatni e kőzség oláh neve is „Tyeletyi„ erdős hely lévén valami felügyelői lakot, később cselédségi telek, utobb telepitvény lett belőle, majd midőn a’ sűrű erdőségek kiirtattak, ’s a’ telepitvények száma szaporodott nyerte Mező Telk, ismét Telki elnevezesét.

4. A kőzség mikori keletkeztéről, a’ leg idősbb emberek sem birnak tudomással, — annyit azonban bizonyossággal emlitenek, hogy hajdanában e’ kőzség nem a’ jelenlegi hellyén fekűdt, — hanem egy Péteres nevű hellyen, melly a’ déli oldalon, csak nem az izsopallagi határ közelében van, — mit tanusit azon kőrűlmény is, hogy midőn a’ lakosok e’ hellyen munkálodnak, régi épületek maradványaira bukkanak. — Honnan vette a’ Péteres el nevezést nem tudják.

5. Honnan népesitetett, bizonyosan tudni nem lehet, mind a’ mellett a’ kőzség tőbb családjai, előbbi lak helyüknek neveit, faját tulajdon nevűkűl máig is használják, illyen például a’ Főldesi család, melly állitolag Bihar megye Főldes kőzségéből származott ide — Cséki család Bihar megye Magyar Cséke kőzségéből, nem kűlőmben Bicskei család, Bihar megye Micske kőzségéből származott, volt előbb Micskei, később lett belőle Bicskei.

6. Mint a’ 3ik pontban már emlitve volt a’ grof Teleki névről nyerte nevét alkalmasint, mit tanusitnak e’ kőrnyékben tőbb hason hangzású község nevek is, mellyek mind a’ Teleki család tulajdona volt, igy például Telegd, Telkesd.

7. E’ községnek említést érdemlő nevezetessebb topographiai nevei, igy kővetkeznek; ugy mint: északról kezdve van (39b) Györgyi rét, melly onnan vette nevezetét hogy hajdanában egy Győrgyi Fánye nevű Oláh emberé volt, ki ezt ki irtotta, most azonban irtás dűlőnek is neveztetik, evvel kapcsolatban áll a’ mocsár nevű dűlő, melly vizenyős fekvése miatt nyerte ez elnevezést, ezt kőveti a’ malomdűlő, az ott fekvő két vizi malomtól véve nevét, ennek szomszédságában van a’ mogyoros rét, melly hajdan Mogyorósi nevű embernek sajátja vola nevét is a’ tulajdonossától nyerte, — ezután jő az alsó mező dűlő, ez

208208


onnan nyerte nevét a’ falúnak alsó részén fekszík, ’s az úgy is erdös, és gazon fekvésű községnek ronáját, és mezőségét képezi; — A’ déli oldalon van a’ domb allyai dűlő, melly egy domb allyában nyulik el, azért neveztetik domb allyának. Pap rét dűlő onnan neveztetik, mert kőz tudomás szerint mindig az egyház, és és belső emberek birtokában volt, — most kővetkezik a’ Gombás gaz, cserés bokros helyiség melly azonban nagy mennyiségű gombát termest, úgy ennek szomszédságában van a’ vad almás gaz, nagy számú vad alma fáiról elnezve, — Motoláz dűlő, jelenleg kaszálló rétek, régenten valami Moto nevű ember kezdé irtogatni, a’ lakosok által gunyolva ”lázban van Moto„ ragadt reá Motóláz. Illy tulajdonságú a’ piroska rét is, melly valami Piroska nevű ember által kezdetett irtatni. Medes dűlő, Medes pataktól nevezve, melly tőbb határokon keresztűl menve, mengyen szóról koltsönözve nevet magának.

M. Telki tagositott állapotban van, jozan életű lakossága meglehetős jó létnek őrvend, kik nagyobbára reformatus magyarok, egy nehány Oláh családot kivéve.

Kelt Őrvénden május hó 19én 864.beadjaMájer János mkJegyzö

(40a)

HelynevekMézes községből, Bihar megyéből.

(41a)1. Bihar megye, belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is, szekhely Belényes.2. Mézes, romanul Miziesiu név alatt.3. a’ Községnek más elnevezése nem tudatik.4. nem tudatik honnan emlitetik legkorabban.5. nem tudatik honnan népesitetett.6. a’ név eredeteről mitsem tudnak.7. E község határában előforduló dűlők nevei u.m. Falu dulő, Ritu peszte facze, Ritu peszte vale, Munuhu legelő, Kuratura, Gyalu Mizesului. —

(42a)

HelynevekM. Pércs községből Bihar megyéből

1. M. Pércs helység tartozik Bihar Vármegye Sárréti Járásába, — az absolut rendszer alatt tartozott Bihar Megyének Két részre lett felosztása idején Észak Bihar megye Derecskei Járásához, ’s jelenleg is adó fizetés tekíntetéből ezen járásba van.

209209


2. A’ helységnek neve Mike vagy Kis Pércs, nevét hajdani birtokosaitól nyerte, a’ Kík a’ régí időben Mikék és Pércsiek vóltak, némelyek a’ Mike nevet onnan magyarázzák, hogy e’ helység valaha Görög colónia lehetett ’s minthogy igen kicsiny helység vólt innen ragadt rá a’ Kis el nevezés a’ görög Mike szótól, mely kícsínyt jelent, a’ környék általánosan Kis Pércsnek nevezí, a’ régi íratok közt pedig mindenütt Mike Pércsnek neveztetík.3. Semmi4. A’ helység a’ kezünknél lévö íratok közt már a’ XIIk században fen állott5. Nem tudatik.6. Semmi7. A’ község határában a’ dűlők nevei: Cserepes, Dóczi, Czigány Domb, Kánya, Fura, –

mely elnevezések eredetéről semmi nem tudatik – továbbá Nagy Mező – mely onnan neveztetett így, hogy hajdan legínkább kaszálló mező vólt, most azomba szántás alatt van – az erdők el nevezése: (42b) Pacz, Falka erdő, Farkas ordító – hol hajdan farkasok ordítottak – Sinay hegy óldal. – folyó de szárazság idején rendesen ki száradt vizek Tekeres, Kondoros, Veker; — Tavak Kis és Nagy Tatár űlés, Kornyó, Szörnyü rét, Fekete Rét; — Homok Dombok Tatár sír dom, Nyárfás hegy, Beleczi hegy, Czigány Domb, Píra Domb, Kornyo halom, Róka halom; — Útak: Morgó út és Futottak útja, hol hajdan a’ tatárok elöl az erdőbe futottak a’ lakosok

Kelt MPércsen Ápril 15ik 1864

Föbíró Balla Jósef mkLukács István mk Jegyzö

(44a)

HelynevekMikló Lázur községből, Bihar megyéből.

(44b)1ő pontra Mikló Lázur Község tartozik Bihar megye Belényesi járáshoz NVárad Környékén.2or A Községnek egyedül ezen egy neve van ugy magyar, mint román értelemben.3or Volt-é hajdan ezen községnek más elnevezése a legöregebb emberek sem emlékeznek rolla4er Mikor emlitetik a község legkorábban – Kinem puhatolható.5or Honnan népesittetett – nem tudni.6or A Község neve eredetéről mit sem tudni, mivel sem hagyomány, sem irat vagy okmányok – nincsennek7er A Községhatárában előforduló topographiai nevek ezek: mező, dülő, legelő, szántó, kaszálló, rét, puszta, berek – erdő, szállás, kert, árok, hát, halom, domb, hegy, hegy girincz, hegyláncz, forras, kut, patak, –

(45a)

210210


Végre ezen község határos M, Gyepes Dekanyesd, Hosszuliget, P,NKáránd, OGyepes, Nyárló, és Somogy Uzsupa Községekkel.

MLázur Község elöljárói

A Mikló Lazuri jegyzői Kör-höz (így neveztetik a’ pecsétis) ezen Községek tartoznak:80

Mikló LazurMagyar GyepesJancsesdDekanyesdMirlóHosszulígetPuszta BikátsPuszta Nagy KárándPuszta Kis Káránd

mindnyájáról elégtelen a válasz

(46a)

HelynevekMirló községből, Bihar megyéből.

(46b)1ő pontra. Mirló Község Bihar megye Belényesi járásban Mikló Lázur Környékén fekszik.2or A Községnek Magyar neven, Mirló, románul Mihellő.3or Más elnevezése e községnek hajdan lett volna-é nem tudni.4er Mikor emlitetik legkorábban a község – nem tudni.5or Hogy honnan népesitetett az öregek sem emlékeznek6or A Község neve eredetéről hagyomány és íratok hiányaban semmit sem tudni.7er A Község határában elöforduló Topographiaí nevek: mező, dülő, szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros (47a) puszta, berek, erdő, szállás, Kert, árok, irtvány, hát, halom, domb, hegy, hegy girincz, hegylancz, forrás, kut, patak.

A Község határos Puszta nKáránd P. Bíkats. Puszta Kis Karand Nagy Patak és Rippa Községekkel

Mirló Község elöljárói:

(48a)

Helynevek

80 A megjegyzés szövege egy keresztbe bekötött, nem számozott, önálló lapon olvasható.

211211


Mocsirla községből, Bihar megyéből.


1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszához.2ra Ezen 106 számbol álló községet hiják Mocsirla, lakják románok összvesen 550 lelekbir Beél M. Városhoz 3 negyed orai távolságra fekszik utolsó postája Beél. tartozik a NVáradi l. sz. püsp81 Beeli Uradalmahoz3ra E’ községnek más neve sem jelenleg sem hajdant nem tudatik.4re Ezen községnek voltaképpen mikor lett keletkezése nem tudatik mind összve mit szóbeli hagyománybol merithettünk hogy Mocsirla a’ törökoknek magyar honból lett kiüzetésekkor – már állott5re Hogy honanlett népesedését bizton állithatnák telyes lehetetlen, miután legkísebb irott annál kevesb szó beli hagyomanyal e’ tárgyban nem birunk.6ra Eredetéröl semmi mást nem tudhatni mint hogy ez elött mint egy 270 évvel a’ jelenlegi helyenél Kevéssel távolabb, feküdt82 mely helyett jelenleg Mocsirlucza pusztanak neveznek7re A község nagysága 2395 catast. hold és 1000 □ öl – bir következó dűlökkel ugy mint Belső telek Paraó Belyág Cseri Gyogyaszka-Máre Tera Puraszka Pases Kern és következö erdö részekkel: Lunka Dombráva, határos Beél, Kislaka. (Boros Jenó. Csermő, Arad m) községekkel. a község sikságon fekszik.

Beél April hó 6án 864Németh Istvánmk

(50a)

HelynevekMpályi községből, Bihar megyéből.

(51a)Kérdő pontokrai felelet Mpalyí községböl

1 sö pontra . A helység tartozik Bihar Megyébe, Tiszántúli kerűletbe, Sárrétí járásba, NVáradi székbe. –2ik pontra. A községnek jelenleg egyféle neve él; ’s ez ország szerte ismeretes. –3 ik pontra . A községet hajdan hagyomány szerint Érsekpályinak is hivták, ’s a községi pecsét Bizónysága szerint mely 1734 évbe készült Monostoros Pályí nevezettel is birt; jelenben csak mint Monostorpályí emlittetik ’s ismertetik. Hagyomány szerínt hajdan Paulinus szerzetesek laktak benn, és nevét, – latinúl Monastérium Pauli, – onnan nyerhette. –4ik

81 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.82 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.

212212


pontra. A község legkorábban 1714be emlittetik; a’ mikor már reformátusok lakták ’s Rimaszombati Péter vólt a Predikátor ’s minden egyhází ingó javak már akkor leltároztattak mint ezt az egyház legrégibb jegyzőkönyve bizonyitja. –5 ik pontra . Honnan történt népesítése nem túdatík. –6 ik pontra . Hagyomány szerint a név eredete már a 3ik pontban megemlittetett. –7 ik pontra . Gőzhát. – sík fekete szántó föld. – Folyás dűlö többnyíre sík szántó és kaszálló föld, elneveztetvén a közte folyó értől. – Simahalmi dűlö részint szikes részint fekete homokos és fútó homokos szántó főldek sikságban. – Malom zúg. fútó homokos szántó főld. Nyirerdő. nevezetét onnan vette hogy a Nyír szélén esik kűlömben tőlgy és szílfák termő helye. Lapos leginkább völgyes kaszállók itt ott szántó földel vegyitve közepén egy kis ér foly mely fövenyes nevet vísel. – Csonkás hajdan erdő vólt most egyrészén szőllős kertfekszik úgyanazon név alatt; más része hegyes vőlgyes fútó homokos szántóföld. Sürü. jelenleg is fenn álló erdő. – Czigánváros hegyes vőlgyes sívó homokos szántófőld. – Liget hajdan erdő vólt jelenleg hegyes völgyes homokos szántóföld. – Rákóczi tíszta Kaszálló a’ Nyirerdő közepén erdővel köritve. – Bónékút rétes hely hagyomány szerínt Bonaparté tanyázó helye vólt. – Ördögárok mai nap is látszó árok mely a tatárjárás alkalmával a lakosok részére védelemhelyül szolgált ’s keresztül megy az egész határon. –

Kelt Mpályíban áprílís 17én 1864.

Papp Gedeon mkJuhász Sándor mkJegyző által főbíró

(53a)

LeírásaT. Bihar megyében a Sárréti járásban Kebelezett N: Bajom várossa és vólt Várának, mint szintén a’ hátár területén lévö helyi elnevezéseknek, az Ó- és Új Korra vonatkozólag

I Rész Honnan vette N:Bajom várossa nevezetét. – s ki vólt elsö bírtokossa:

1 N:Bajom várossának a’ neve vólt Bajom ’s a’ mint a’ Község és Egyház bírtokában lévő Krónika és régi íratokból Kitünik elsö bírtokos Ura vólt Bajoni Miklós, utolsóbb pedig ennek két fijai Bajoni János és Benedek — vóltanak.

Hogy miként Került légyen ezen város a Bajoni család bírtokába az tisztán ki nem nyomozható, mivel IIik Lajos Király által adott donationális és több családi leveleik a’ Dózsa lázadás alkalmával elraboltattak. azonban még ís találtatott egy Gothus nyelvenn írt oklevél, mely bár a’ régíség miatt olvashatatlan vólt, meg ís a’ mínt Kivehetö vólt, — abban is Bajonnak van nevezve, innen van a’ Bajoni családnak is igaz neve — Bajoni de Bajon.

2 Mikor a’ magyarok ide jöttek, vólt ezen a’ részen egy gazdag Gothus fejedelem Kinek három leánnyai vóltanak, – ezek Közzül egyet adott a Bajoni családba feleségül, ’s vele együtt Bajont, Zánt, Ohatot – ’s több helyeket. A’ második leánnyát a’ Petneházi családba házasította. A’ harmadik Ágota nevű leánnyát mely apácza vólt, az ö nevéről

213213


neveződött Ágotai Zárdába /:innen vette nevezetét a’ hortobágyi Ágota P. Ladány és Karczag Között:/ Huhot Kun vitéznek adta feleségűl, azon Huhotnak, Kiről irja Budai Ésaias Magy: Or: his: 1 M 97 oldal. – ” Árpád idejében Szabólcs és Thas nevű magyar vezérek seregeiket a’ Tiszánn Dorogmánál által Kőltöztették, ott egy Huhot nevű Kun katona hasznos szolgálatjáért Árpádtól egy jó darab főldet nyert ’s ezen darab főld a Huhot maradékának még 1174 körül is bírtokába vólt, – hogy tehát tsak ugyan azon fent emlitett Kun Katona Huhot (53b) vette feleségül a’ fent említett Gothus Úrnak Ágota leánnyát, ’s azzal együtt nyerte Bajont is. ’s midönn Huhot a’ Keresztyén hitre áttért, Bajon várossáról a’ Bajoni nevet választotta családi nevének. innen tehát Következtetni lehet, hogy Bajon várossáról vette nevét a’ Bajoni család, ha ugyan a’ hallomásnak, és traditioknak hitel adható.

II Rész. A’ várról. ’s annak épitőjérőlMint fellyebb említve vólt a’ Dózsa lázadás alkalmával minden

családi érdekes íratai elraboltatván ezen nagy veszteség arra indította a’ családot hogy egy bátorságos helyet állitsanak elö a’ családi íratoknak, egy jó eröss várnak épitésére határoztak el magokat, – ’s hogy helyzeténél fogva Bajon várossát választotta Vár helyül a’ Bajoni csalad. – az elvítáthatatlan.

Bajoni Ferenczet emlegetik a’ régi öregek hogy építtette az első várat Bajoni Benedeknek a’ fija 1sö Zápolya János fejedelem engedménnye mellett /:Jegyzet Bajoni Ferencz attya Benedek a’ Dózsa lázadás kor nagy vitézséget tanúsított, és nagy fordításokat tett, azért nyérte a’ vár épitési engedményt Bajoni Ferencz, t:i: attya érdemeiért:/. de hogy Bajoni Ferencz építtette é a’ Bajoni valamennyi várakat, mível ott Öt vár vólt egy más közelében, az utóbb említendők ből nyilván Kiviláglik. a’ Középvár mely 1200 □ öl területü vólt és négy szegeletes ’s helye még ma is szembetűnően Kitetszik, e’ Közép vártól Keletre, délre, nyugotra és északra még nagyobb Kiterjedésű váraknak a’ nyomai mutatkoznak, Külön Külön Sánczal egymástól elválasztva.

Bajoni Ferencz hunytával ennek fija János lett a’ vár és a’ városhoz tartozott Uradalomnak bírtokossa, Ki is sziget váránal Zrinyi Miklós sógorának /:Zrinyinek felesége Bajoni Zsófia vólt:/ segítségére menvén ott 1566ik évi Sep 7n elésett, ’s benne Bajon várossának és várának fiágonni utólsó Ura egészszen Kihalt. ’s mint magva szakadt — ’s az erdélyi fejedelem(54a)séghez tartozott jószágot Zápolya a’ várban lévö családi levéltárral eggyütt Kezéhez vette, és Bajonba tisztartóúl Csukat Pétert rendelte.

III ik Rész a’ Vár és Csukat Péter története.Csukat Peter jeles, derék

természetü vitéz ember vólt, ’s a’ mint irja Betlen János historájaban Csukat Péter Bajonból a’ várból 1592 be Belényesbe ment és a’ Bátori Zsigmond dühössége elől szaladó Gálfi Jánost ott elfogta, ő fogta el 1594be a Fejedelem parancsából Bátori Bóldizsárt, Kendi Sándort és Bornemisza Jánost ’s tőbb Urakat Kik megölettek. — ezentúl eltűnik Csukat a’ magyarok történelméböl de él Bajomnak emlékébe.

Ugyan is ő lévén már a’ Város és Vár Kapitánnya és Földes Ura, mely czímekkel Zápolyától ajándékoztatott meg, mint

214214


nyughatatlan és munkas ember Ö épittette a’ Közép Vár Körül, melyet Bajoni Ferencz építtetett vólt, a’ négy elő várat, itt nyilván Kitűnik, Külömben is csak azon feltétel és Kötelezettség mellett adatott neki által a’ Vár Kapitányság és Uraság, hogy ö a’ várat felépitse, erőssé tegye, és jó Kar ban tartsa.

Csukat Péter huzatott a Berettyóból mintegy 800 ölnyi hoszszúságú csatornát húzatott83 a’ vár Közelebe, részint azért, hogy az által a’ várat erőssbé tegye, részínt pedig azért hogy azon vizi malmot tsináltasson. Ezen csatornának nyoma még ma is, a Fog gáttól fogva a’ Gyalog érbe szakadva a’ vár hely és a város Körül meg látszik és Csukat. — mai nevezetszerint Csutak árkának hivják.

Csukat Péter után lett a vár Kapitánya Kun András, kiről semmi nevezetes nincs.

Kun András után a’ Bajoni Vár Uraságát mondhatni tsak Kapitányságát Botskai István átruházta Nagy Andrásra. Ez a’ Nagy András vólt az, Kit Bátori Gábor vadászat színe alatt N:Váradra magához hívatott és ló futtatás közben, mely a’ vadászatot megelőzte vólt, a’ Fejedelem által hasán annyira megsebessíttetett, (54b) hogy béle Kiomolván abban el is halt. Nagy Adrás ily módonni megöletése idézte osztán elő Bátori Gábornak, Nadányi és Szilasi Urak általi megölettetését. Nagy András 1606ba lakott a Bajoni Várban, mintegy Kilentz esztendeig.

IV Rész A’ Vár végső állapotjáról és utólsó bírtokossairól, ’s más nevezetességekről.

Vólt még végezetre a’ Várnak és a városnak egy bírtokossa és lakossa, kinek emléke N: Bajom egy ház emlék Könyvében örökre megmarad meg a’ keső maradeknál is ez Petneházy Istvánné Petneházy István Zarándd fö Ispánjának felesége Király Anna aszszony. Ezen aszszonyság Kétség kivül azért jött a’ Bajoni Várba lakni, hogy jószágához mind Közelebb, mind bátorságosabb helyen légyen üress lévén azon időben úgy is a’ vár, de meg más Ként is a’ két család u: m: Bajoni és Petneházi családok vérség szerinti atyafiak vóltak egymáshoz a’ mint a régiek hallomás szerint beszéllik, mely is Bajonnak régi mivóltára a tudományként tartozik.

Ez az aszszonyság ajándékozott a’ Bajoni Sz: egyháznak 1629be

egy egészszen ezüst tányért, 1633ba egy meszszejes talpas ezüst poharat, a’ Város részére egy jó darab szőllőt, mely szőllő a’ Várnak észak nyugoti részében vólt, ’s most is a’ tájon fekszik, ’s nevezett aszonyság a’ várban laktában maga űltettette. – a’ szőllő még ma is meg van, de már nem a’ város bírtokában, henem a Nemes László örökössei tulajdonává lett 12 évvel ezelött vétel útjain, ’s ma ís Vár szőllönek neveztetik. ehez mint egy négy ölnyi távolságra mutatkozik a belsö vár romja ákátz fakkal körül keritve, és vár helynek neveztetik. ez még ma ís a’ város bírtokában van. meddig lakhatott Petneházi ne aszszonyság a’ Bajoni Várba bizonytalan, mint szintén az is, hogy hol halt el.

83 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.

215215


Eddig terjed Bajon várossának és várának történelmi fonala, ’s hogy valaha lakott é valaki még benne vagy (55a) Úri, vagy vár Kapitányi ranggal emlékezete sehol nintsen, ’s kétségen Kívül a’ Vár a’ Várossal együtt a’ Kismarjai Iurisdictiohoz csatoltatott, ’s csak maga jussával élő Communitássa változott, ’s ez által Bajon elevesztette verbíróságát mellyet a Bajoni családnak 1412 esztendőbe Zsigmond magyarok Királya ajándékozott Böszörményben, és hogy ezen jogával élt is bizonyitja – még ma is az Akasztó halom, mely abban az időben túl a Berettyó fojásán esett Közel a városhoz északkeletre. ezen a’ halmon azon időben a’ gonosztévők aggattak és vesztettek el, ’s ma ís Akasztóhalom nevet visel.

V ik Rész Bajon határábanni nevezetessegek, történelmi

események, ’s helyi elnevezések.Czélba vévén a’ Török alsó magyar Országnak, u: m: N:Várad felöli részének megvételét, Buda felöl jövö segítő serege 1659 be Bajon alá szállott, és Bajontól délnyugotra eső Török halomra /:ma ís úgy hívják:/ ütötte fel a Basa sátorát. a’ magyarok pedig szintén Bajontól fél órai távolságra dél Keletre eső Csata halmára, melyet ma a’ Köznép hibásan Csetehalmának nevez állitották táborukat. Ott Kezdödött meg az öszsze csapás onnan a’ harcz által ment a Berettyó vizén a’ Kis Rábai pusztára holott a’ Törökök a’ magyarokon tellyes győzedelmet vettek. az elhúllottakat a’ Törökök eltemették; – ’s az eltemetteknek sírjaikat még ma is mutogatják nehány apró dombotskák a’ Kis Rabai főldőn, és neveztetnek, a’ nép nyelvén aprodombotskáknak. Ezekkel altal ellenben van a’ Berettyó Kiszáradt medre N:Bajon felőli nyugoti partján, a’ Horhány halma. ezen a halmon tartotta a nyert győzedelemért Tedeumot a Basa ’s azon a’ halmonn olvastatott el a Török tábor előtt az Álkorán, ’s innen vette, ’s tartja is az említettem halom ma ís a nép nyelvén a’ Horhán halom nevet.

Van még egy megemlitésre méltó nevezetessége Bajon várának és várossának. ugyanis 1576ban Miksa Király adott Bajoni Zsófiának a’ Pásztori János özve(55b)gyének /:melyik Bajoni ’Sófia lehetett bízonytalan, annyival is inkább hogy a’ Zrínyi Miklós felesége is Bajoni Zsófia volt, de ez férjével Sziget vára alatt vitézül halt el:/ egy donátió levelet, melyben a’ mínt elö van adva az özvegytöl Görbe telke és Osztro telke elidegenitödtek, mely telkek abban az időben a’ várhoz tartozó telkek vóltak, – Különössen Görbe telke a’ várnak majorság beli telke vólt, az a’ hely ez hol most Udvari helysége fekszik, és az onnan a’ várba vezető utat még mais Vár útjának nevezik.

Eddig terjed Bajon várossának, várának és helyi nevezetességeinek, a’ mint az öregek elöadásaiból ’s az egyház bírtokában lévő s régiség míatt alig olvasható jegyzetekból öszve szedhetö vala, – rövid leírása.

Kelt N:Bajomba Sz:György hó 25n 1864.

Tóth István mk: jegyzö által

216216


(58a)

1. lap

HelynevekNagy Harsány községből, Bihar megyéből.

1. A megye neve: Bihar; kerűlet: délbihar, járás: szalontai; szék: Nagy Szalonta.2. A község helybeli s országszerte ismeretes neve: Nagy Harsány.3. A községnek más elnevezése a hajdankorban sem létezett, azonban használtatik „N. Harsán” és „N. Harsány” nevezet. A községnek 1630-ban metszett pecsétnyomóján „HARSANI VARASANAK PECZETI” körirat levén: a község helyesebben neveztetik „Harsány”nak , mint „Harsán”nak.4. A község legkorábban emlittetik a nagyváradi cathedrale templomnak segrestyéjeben találtatott s Kolosváron 1550-ben kiadatott „Ritus explorandć veritatis, per judicium ferri candentis” czimü könyvben. E könyvben ugyan is elösoroltatván azon városok és községek, melyekből való lakosok az 1214-dik évtől fogva az 1235-dik évig, a tüzes vas hordozása által probát tettek, vagy másokkal tétettek: a sorozatban /:Harsány, Kereki, Ugra, ’Saka, Zadán, Gyán Apáti s. t. b:/ Harsány is ott áll s igy már 1214 előtt létezett.

Az 1242-dik évi tatár nagy pusztitáskor a Várad vidékét feldúlt tatárok által Harsány is feldúlatott. Hihető azonban, hogy a lakosság nagy része a falút környező erdöségek s rétsegek közt rejtözködve, a legyilkolás s rabságra hurczoltatástól, megmenekülhetvén: a tatároknak az országbóli kitakarodása után, a feldúlt falut csak hamar ujra felépiték.

Harsány neve a kezűnk közé kerülhetett adatokban nem fordúl elő egész az 1564-dik évíg, a midön Harsány a Kolos-monostori levéltárban levö84 adománylevél szerént, Artándi Kelemennek dotaltatott.

Az 1606-dik évben Bocskai István fejedelem, több bihar megyei községekkel hajdú városi czimmel, nemesi jogokkal s kiváltságokkal ajándékozta meg Harsányt is.Az 1658-dik évben Erdelybe s innen Magyarországra betört, Debreczen s Várad vidékén több városokat s falvakat elpusztito tatár Chán csordái által, – vagy más adat szerint 1660-ban a váradi várnak Ali basa

(58b)2. lap.

általi bevétele alkalmával Harsány ismét elpusztittatott. De nehány év múlva a megmenekült lakosok, s talán a szinte elpusztúlt szomszéd Püski, Tamási falvak megmenekülhetett s a harsányiakhoz csatlakozott lakosaitól, ismét megépittetett.

5. Honnan nepesedett? Az 1242-dik év előtt létezett Harsányt igen hihetően a honfoglaló s a harczok bevégzésével állandó lakhelyeket, falvakat épitett őseink közel maradékai ülték meg /:Nem létezett e Harsány őseink bejövetele előtt a Bihari Men Marot idejében itt lakott s a magyar nemzettel egy törzsről szakadt, egy eredetű s talán

84 Ezt szót a sor fölé szúrták be.

217217


ha különbözö kiejtéssel is, de bizonyosan ugyanazon nyelvet beszelő Kozár nép idejében?:/

Az 1242, majd 1658 vagy 1660-ban történt elpusztulások utáni megtelepűlők, kétségen kivül a pusztúlás elől megmenekülhetett harsányiak valának; azonban népesedhetett a község a szomszédságban elpusztúlt magyar falvak megmenekülhetett lakosainak itt történt megtelepűlése által is.

6. Harsány neve eredetéről sem köztudomásból, sem hagyományból nem tudúnk semmit. Feltehető, hogy a Község „Harsány”nak neveztetett azért, mivel a sebes Körös partján feküvén, alatta vagy hozzá közel, az erdökkel szegélyezett csavargos partok közt a Körös „harsogva” „harsányan” folyt. /:De hát vajjon a Somogy, Baranya és Borsod megyékben eső „Harsány” nevü 5 Község alatt folyik-e vagy folyt-e az elnevezéskor harsogva, harsányan, valamely folyam?:/

Talán az első telepitő, vagy főldes úr vólt „Harsanyi” nevű? Az 1797-dik évben Harsány a többi bihar megyei hajdú városokkal együtt pert folytatván a hajdui jogok s kiváltságok visszanyerése végett: az Ügyvéd arra hivta fel a községi elöljáróságot, hogy minden olyan leveleket hajhásszanak fel szorgalmatosan, melyek azt igazolják, hogy Harsány 1554. előtt világi családoké (:nem papi, nem káptalani birtok:) vólt, s a harsányi elöljáróságott Kántor Jánosiban lakó Harsányi nevü úrhoz utasitja, ki neki – az ügyvédnek igérte, hogy ez ügyben munkás leend. Ezen Harsányi nevű úr, ősei után ismerhette e Harsány község régi történetét s viszonyait s az ő, őshajdan korban

(59a)3. lap

élt őseiről vette-e Harsány község a maga elnevezését? vagy csak történetesen vólt Harsányi nevű azon úri egyén, kihez az ügyvéd az elöljáróságot utasitotta? vagy e Harsányi nevű egyénnek ősei valamikor Harsányban lakván, a község neveröl vették fel a Harsanyi család nevet? mind ezen kérdések, csak kérdések maradhatnak. Az 1631-dik évben II Rákoczi György által a harsányi lakosoknak adott új adomány levélben 77 /:hetvenhét:/ harsányi hajdú katona emlittetik meg név szerint, de ezek közt Harsányi nevü nincs.

A „nagy” melléknévre megjegyzendő, miszerint: Harsány község, minden kezünk közt levö okiratban a „nagy” melléknév nélkűl egyszerűen csak „Harsány”nak van irva. Igy van nyomtatva az emlitett „Ritus explorandć etc.” czimü könyvben, igy van irva a Kolosmonostori levéltárban levö adomány levélben; a község pecsétnyomoján szinte csak „HARSANI” körirat van; a „nagy” mellék név nélkűl emlittetik Harsany az „Aprobatć et compillatć constitutiones Transilvanć” czimü 1669-ben kelt Torvénykönyv, hajdú városokról szóló III. Részében. Igaz ugyan, hogy az I Rakóczi György fejedelem által 1631. maj 5-kén kiadott új adomány levélben, Bihar megyébe kebelezett Kis- és Nagy Harsány birtokok átadása emlittetik a Harsány varosában lakó hajdú katonáknak s maradekainak; de az adomány levél kezdetén és végén mindég csak „Harsány” városa emlittetik. Igen hihetö tehát, hogy Kis Harsány és Nagy Harsány, ugyan azon egy városnak „Harsany”nak csak különbözö részei

218218


valának s együtt véve alkották „Harsány” városát. E feltevés alaposságát igazolja az, miszerint semmi száj- vagy irásbeli hagyomány nincs, mely arról emlékeznék, hogy Nagy Harsánynak külön temploma vólt, vagy hogy ezen templom, ha valaha létezett vólna, hol vólt?, holott a Kis-Harsány nevü dűlöben most is látható a templom rom, s Püski végképen elpusztult temploma helyét, talán a gyermek is ismeri. Mikor vette fel a Község a „nagy” mellék nevet? nem tudatik. Még 1773-ban készűlt úrberi táb-

(59b)4. lap.

lázaton csak „Harsány” van, az illető helyre beirva.A „nagy” melléknévnek — Közsegünkhöz közel más Harsány nevü község nem levén, melytől való megkülönböztetés végett hasznalná a nagy melléknevet — semmi jelentösege nincs. községűnk neve elött, s ha a Somogy, Baranya s Borsod megyékben levö Nagy- és Kis Harsány nevü községektöl akarja magát megkülönböztetni, talalóbb melléknév lenne a „Körös” név, a Körös parton esvén községűnk, Körös-Ladány, Körös-Tarcsa s. t. b. példájaként, Körös-Harsány-nak neveztetvén. —

7. A község határaban előforduló topographiai nevek.

a.) a Község utczái nevei:

Nagy utcza. /:a templom, egyházi s községi épületek ezen, minden utczák közt legszélesebb utczában vannak:/ ennek egy része:

Tó utcza /:hosszas esözésekkor a viz tóvá gyűl benne:/a Nagy utcza másik ágai

a) Varga Márton sikátora /Varga M. háza megett:/b.) Iskola sikátor, a fiu iskola háta megett, régebben „Pap sikátor” a jelenlegi fitanitoi lak lelkeszi lak levén ezelött.

Tökmata utcza. Igy két utcza neveztetik egyik a Körös mentében, másikban a Kaszálóra nyúlnak az udvarok végei. Amaz első Körösre nyuló kertjeiben korábban igen sok és nagy „tökök” termettek. Ez mostanában Körös utczának is neveztetik.

Hosszú utcza, leghosszabb utcza a Községben. Ennek felsö vége 15 házbol allo része

a.) Kis utczának, alsó vegénb.) Kotszeg utczának is neveztetik. Kotús, lapályos hely.

Ujűlés utcza. Az itt levö házak ez elött 50–52 évvel epittettek. Az elött e tér „Kenderhát”nak neveztetett, mivel kender termö kert vólt.

(60a)5. lap.

Baszárka utcza. Ez elött 30–32 évvel ülték meg ez utczát. Egy sor ház s udvaraik a szántó főldekre nyúlnak, melyektől egy mély árok választja el.

Szeles utcza, hosszában délnek nyúlik s mig a végénél elnyúló Baszárka utczai sorházak nem vóltak meg, mint egy szél torkában volt.

219219


Árkos utcza, végig rajta egy esőviz vezető árok vanTemető utcza, szélső háza a temető mellett esik.Hatház sor, hat hazból alló s a legelöre arczczal nyuló házsor.

b.) A közsegen kivül a határban levő helynevek.

Megygyesszeg, szántó főld, közvetlen a falu alá nyúlik be, talán megygyfák vóltak a faluhoz közel eső részén? A Megyesszeg egy része:

a) Péntekdomb, felemelkedett hely; más része:b.) Diófasor, korábban a még most is élő idősb emberek gyermek korában is meg vólt még nehany dió fa, régebben több is lehetett.c.) Regi kender főldek, szinte szantó föld, az 1857 ben megtörtént Úrbérrendezés elött Kender termö föld vólt.d) Oláh Mihály kaszálója. régen kaszáló Oláh M. birtokában, most szántóföld.

Holt Körös, a határ nyugotti reszén elvonúl délre Ugra alá. Az ős hajdanban az anya Körös medre, jelenben néhol mély, szeles árok, s benne csak igen nagy esözésekkor, vagy a Körös szabalyozás előtt, a Körös kiöntésekor van es vólt viz.

Püski. Kendert termesztö szántófőld. Egy a hólt Körös melletti, felemelkedett terűlet. Itt egy hason nevü falu vólt 1660 elött. A temploma alaptéglaiból ezelött 30–35 évvel az eke egy-egy nehány darab teglákat vetett fel s a szántók ez elött 6–7 évvel is római pénzeket találtak. Ezek egyikén „HADRIANUS” kör irat tisztán olvasható.

Püski zug a hólt Körös egy széles szarü C alak-

(60b)6. lap.

ban veszi korül, a püskii kenderföldek mellett nyugottra.Puski gazPap tava, a püskii templom hely közelében, a száj hagyomány szerint a püskii

lelkész udvar kertje e tóra nyúlt. Most legelő, esős időben vizállás s sásas gyepet terem.

Kis rétóldal, Hajdan mocsáros, rétes hely, ké-Nagy rét óldal sőbb kaszálló, jelenben szántóföld.Nagy szík, egy része legelő, más része szikes szántó főld.Püski gaz. a püskii kenderföldektől keletre, közte s a kender földek közt a Nagy

szik. Korábban bokros, gazos hely, majd legelő, jelenben szántóföld. Hajdan talán Püski község határa vólt.

Szőrretje. Régen káka, gyékény termö rét, a rét környékén szőrös fü termett. Jelenben csak esös időben van benne viz s legelönek használható.

Szőrrétje zugja. A szőrrétjébe benyuló hátasabb legelö föld.Csárda dűlő. Ez előtt mintegy 50 évvel /:az Ugra Váradi út szélin:/ a Községnek itt

egy csárdája vólt.Sárostó. Régen gyekényt, kákát termő sáros fenekű tó vólt. Most legelő.Rövidi. Rövid dűlőkre osztott szántófőld, a körülte elterűlö legelö szántófőldnek

nem alkalmas.Rövidi szik, a Rövidi szántófőldek körül elterülő szikes legelő.

220220


Bódány laposa, legelő; ily nevű birtokosa lehetett a hajdankorban; lapályos főld.Kerek tó. Egy kerek vizállásos hely, a jelen korban csak esözésekkor telik meg

vizzelA Sárostó, Rövidi, Rövidi szik, Bódány laposa és Kerektó az Urbérrendezés

óta„Majorság” név alatt a nagy váradi Káptalan, mint vólt főldes úr birtoka.Bénégát. Szántofőld. E dűlőföld hosszában korábban egy a Miska rétből jövö

folyás /:Fenyes ér:/ volt, s e folyáson egy híd, gát, melyet talán

(61a)7. lap.

Bené nevü épitett vagy épittetett.Bénégátja óldal. a Bénégáti szántófőldek alatt el folyó Fenyesér innenső szélén

elterűlő legelő.Fenyesér hát, szántófőld, északi szélén végig folyt a korábbi, vizes s áradásos

idöben, az ugynevezett Fenyes ér.Fenyes ér. Miólta a Körös szabályozás 1858 óta megkezdetett Harsány alatt, az érben csak esös idöben van viz. Az elött a Körös kiöntéseikor85 szinte folyó vólt s átment az Ugrai határba. A Fényes Elek geographiai szótarában ez ér Fényes érnek neveztetik

Ördögárka. A harsányi határból az ugraiba megy át, néhol mély nagy partokkal környezett árok, néhol el el vész s ismét előtűnik.

Érköz. Dél, nyúgot és észak felől a Fenyes ér veszi körül. Emelkedett homokos szántóföld.

Borizug, legelö a Fenyesér egy kis zugábanSzűrűs kert. Régen beomlott árkokkal körülvett térség. Korábban szérük s asztagok

helye.Miskarét. Korábban kákát sást termett nagy területen feküdt rétség vólt s vizét

részint az esö s hóvizből vette, részint a Körös kiáradásaikor a Fenyes érből vette. Most nagy része, a viz leszaradván róla, kopár haszonvehetetlen.

Miskarét-óldal, a Miskarét körűli legelő.Talánkrét. Régen állandó vizű rét, jelenben legelö s csak esőzésekkor van benne viz.Talánk óldal, a Talánkrét környékén levö szántófőldek s legelők.Rojti út. Rojtra vezetö közlekedési út.Határ Igy neveztetnek a Körösszegi Község és Tamási puszta határainál elterűlő

legelő főldek.Tamási út. A Tamási pusztára vezető út.Zsombokos. Szántóföld, e dűlő vegénel vizállásos, zsombékok vóltak korábban.Zsombokos laposa. A zsombokos dűlőbeli szántó-

(61b)8. lap.

főldek körűli vizes hely, részint legelő. —Szérűk lapossa, szántófőld.Soványhát; hátas, homokos soványszántófőld.Soványhát laposa; a soványhát dülöi szántófőldeknél alantabb fekvö térség,

régebben legelő, jelenben részben kaszáló, részben szántófőld.

85 Eredetileg kiöntéseibol-t írt, majd ezt átírással javította.

221221


Feketerét, korábban állóvizében sás, káka, gyékény s nád termett, jelenleg részben legelő, részben kaszáló s szántófőld.

Feketerét-óldal, a Feketerét szomszédségéban, kaszáló s legelő.Kiserdő. Ez elött 60–80 évvel tőlgyfa erdő, kesőbb cserjés, jelenben szántófőld.Malomrét. A Községen kivűl levő száraz malomhoz közel eső kaszáló. Régebben a

Körös kiöntéseikor miatt rétség vólt.Szőlőskert. Szőlő s gyömölcs termö kert, egy részeLunkán-nak neveztetik, lapályos; regebben áradásokkor vizállásos hely.Malomkert.Kis Káposztás. Kaposzta termő kertek.Nagy KáposztásRégi malom árka, A Körösön 1830 előtt létezett, de a megye parancsából elrontatott

5 kövü vizi- s jelenben ugyan itten körül levö száraz malom legelojét körülvevö árok.

Kis Harsányi Kaszáló. – 1660. elött itt feküdt Harsánynak „Kis Harsány” városrésze a Körös jobb partján, A templom falából egy romdarab a földre dőlve egy kis felemelkedett helyen még ma is látható. Nagy Harsány kétség kivül ehhez közel fekudt, de hol? határozottan kimutatni nem birjuk, csak annyit tudúnk szájhagyományból, hogy Kis-Harsánynyal átellenben a Körös bal partján feküdt.

Kis-Körös: Régen, a vizi malom fennállása

(62a)9. lap.

Korában, ezen vezettetett le az anya Körös felesleges vize. A Kis-Körösnek az anya Körösböli kiszakadásanál vólt egy zúgó, ettől a:

Zugó környéke, a Zúgó körüli legelö.Kandia. A Kis-Körös és anyaKörös közt. Itt hajdan erdö vólt. Egy kártékony vad

kan-disznót ellővén egy a harsányiak közül; az okozott kár dija meg lőn fizetve. A Kandia kaszaló egy része:

Palántos86 ~ Palántos kert, a Körös parton. A káposztát nagy mennyiségben termesztő harsányi nők, itt termesztik a palántot, minden birtokosnak egy-egy kis darab földje levén itt.

Gulya állás. A körös parton, hova a tehén borjú s ökör csordák delelés s itatás végett hajtatni szoktak.

Nagy Kaszáló; nagy teruletű kaszáló-főld, a S. Körös mentén. Régen nagy része gyékényt nádat termett. Részei:

a Füzes. Korábban itt a faluhoz közel, nagy fűzfák vóltak.b.) Epreskert; szinte a falu alatt, hajdan eperfák vóltak itt.c.) Gémes. a Körös egy Zugában, régente gém madarak tanyáztak itt.d. Nagy fok; a Körös egy Kanyarúlata mélyedésében. Régen erdö helye.e.) Tapolcsán A Körös szabályozás előtt a Köröstől csak nem egészen körül keritett

felszíget.Uj Körös, vagy Kanális. A Tapolcsán keleti s a félszigetet a nagy kaszalóvál

összekötözö föld részén. E Kanalís ásása ólta a Tapolcsány egész szigetté alakúlt.

86 Eredetileg hibásan jegyezte le, majd felülírással javította.

222222


f.) Varjas, a szomszéd p. peterdi határban levö Kis erdöben fészkelő varjak gyakori leszaló helye.

Hólt Körös. A harsányi nagy kaszaló s szakáli főldek közt határt képez Haj-

(62b)10. lap

dan az anya Körös itt folyt el Püski s innen Ugra alá, most csak kevés melyedés látható.

Hagymás kert dombja. Felemelkedett hely, régen hagyma termesztésre használtatott.

Hagymás kert laposa, a hagymás kert dombja meletti alacsony fekvésü legelő.Kocsord; Kocsord füvet termö kaszaló.

A községen kivül esnek:Epreskert, körül árkolva, egyrészében nehány nagy eperfa van; más része luczernas,

káposztás, szénás kert, egy szegletében van a bikaakol.Régi temető.Uj temető.

Harsány Községéhez van csatolva közigazgatásilag:a Tamási puszta itt látható egy Templom rom, melyből egy faldarab még a maí

napon ís fenn ál.E nagy kiterjedesű pusztán semmi helynevek nincsenek s csak

Gázsi János részeJuricskai Mór része neveztetik. - - -

feljegyezte, 1864. aug 11en

helybeli Lelkész Csomor János” Jegyző Kovács István

KözLakos Gergely Janos

(64a)Helynevek

Puszta Nagy Kágya Községből Bihar Megyéből.

Az 1ö pontra nézve:A’ megyének neve Bihar. Érmelléki járás. Diószeg a’ széknek neve.

A’ 2ik pontra nézve:A’ Pusztának több neve nincs és a fent irt név ismeretes országszerte.

A’ 3ik pontra nézve:Puszta Nagy Kágyának más elnevezése soha sem vólt tudtunkal, azonba hogy ezen puszta község vólt régebben nyilvános azon okokból mivel Temploma fundamentoma a’ mostani temetkezési hellyen most is látható, továbbá hiteles ember állitása hogy a’ Nagy Létai Ref. templom tornyába lévő harangok egyikén Nagy Kágya olvasható, hir

223223


szerént a’ népes község a’ mongolok által pusztitatott87 el ’s meg maradt népe az akkoriban Kis Betlehem, most Kóly lakosai közzé88 vegyűltek. Ezen elpusztult Község a’ mongolok elmenete után Bethlen kézre szállott és mínt néptelen birtokát pusztának nevezvén oly nemesi kiváltságot nyert hogy az 1848ki évig soha adót nem ismert.

A’ 4ik pontra nem felelhetünk mint szinténaz 5ik pontot a’ fentebbi magyarázzaA’ 6ik pontra nézve szinte nem felelhetünk mivel ez előtt

10 évekkel a’ hegyház leégvén minden régíbb irományok benne elhamvadtak. Köztudomást sem vehettünk minthogy az itten nyomorgó 25–30 taxát szolgálók örökös változáson mennek által ’s mind idegenekből áll.

(64b)A 7ik pontot illetőleg:

Fekszik ezen puszta Kóly, Csokaj, Kis Kágya szent Miklós szen jób, szent Imre és Diószeg községek határai között — részínt lapályos, részínt pedig igen szép ’s jeles bort termő szőlő hegye van, van erdeje is. A’ lapály föld elnevezései: Nagy sziget, az érvize között, Mólnári, Bokor szíget, Tőlyös, bokrok között. A’ szőlő hegye dülők elnevezései: Bükk vőlgy — hajdan Bükk nevűé vólt, Nagy cserhegy, Kis cserhegy, — cseres főldje van, Kis rózsa Nagy rózsa hegy, szép fekvéséért neveztetett el. Kis írtás óldal — erdöböl irtották. Gunár hegy ez előtt 40 évvel liba legelő lévén onnan kata nevét. Lődörtó, — mellette lévő nagy tóról neveztetett így Padűr, — teknős üregüségéről neveztetett el. Sinai dülő, — igy neveztetett mivel Sinainak van azon dülöbe leg nagyobb darab szőlője. Az erdő neve Anikoros, — hogy miért neveztetett igy nem tudjuk.

Kelt Puszta Nagy Kágyán Junius 5 1864.

Főbiró Csorvási András mkPorcsalmy Jósef mkJegyző

(66a)165 / 1864. Nkereki község elöljáróitól.

Nváradi járás Szolgabirája —Tekintetes Fráter Ferencz Úrnak

NváradonTekintetes Szolgabiró Úrnak folyó évi Martius 23án 197/1864 szám alatt Kelt tiszti meghagyása folytán, a’ használatúlküldött Utasítás szem előtt tartása mellett az útasítás Kérdő pontjaira Következő Statisticai adatokat szerezvén be – tisztelet teljes jelentését alant irt elől járóság beterjeszti.

87 Eredetileg pusztitatván-t írt, ezt javította át.88 Ezt a szót a sor fölé szúrta be a lejegyző.

224224


az Utasitás 1ső pontjára: NagyKereki tisztán magyar ajku ’s reformált vallású Község fekszik Bihar megyében, – tartozik a’ nváradí járáshoz, – adó tekintetben pedig a’ nváradí cs. Kir. pénzügyi Kerűlethez.a 2ík pontra: A’ községnek jelenleg csupán ezen egy féle neve él: NKereki.

a 3ík pontra: E’ Községnek hajdanában, – de olly régen, hogy az év száma Ki nem tehető, – ezen elnevezése volt: „De curru”, melly elnevezést a’ hajdan itt létezett de curru nevű apátságtól vette; későbben ismét még e’ neve élt a’ közsegnek: „Nagy Kerek”, – e’ nevét a’ 17ik század elején egy nádas ingován̄yal Körűlvett, s a Bocskay István fejedelem Korában némű jelentőséggel bírt, ’s lakott vártól Kapta; különben a hely megülése a’ régiség homályában vész el. Igy lett később NKerek elnevezésből NagyKereki, meg emlittetetik itt, hogy Bocskay István fejedelem itt lakta korában NKereki mező város volt, ezt látszik igazolni a’ községnek mai napig használatban lévő pecséte, mellyen e’ kör irat olvasható: „N. Kereki váras pecséti 1605.” A fönt (66b) emlitetett vár Bocskay fejedelem korában hogy nem csekély jelentőséggel bírt, levéltari adatokból Kitetszik. hogy Bocskay fejedelem idejében a’ nadas ingován̄yal köritett vár a’ német ellennel daczolt, mutatja ezt a’ var körűl maig is meglevő 7. halom, melly magyarok és németek sir halmait képezi. Ezen halmok mind egyike bizonyos nevet viselt, melly halom nevek közzül csupán egy a’ most uri lak’ – hajdan várhoz legközelebb eső „Varjas” halom ösmertetík.

a 4ik pontra: NKereki Község legkorábban 1605 ben emlittetik, mint Város.az 5ik pontra: Hogy NKereki honnan népesitetett? tudni nem lehet. –a 6ik pontra: A’ felelet már a’ 3ík pont alatt megtétetett.a’ 7ik pontra:A’ község határában előfordúló többi topographiai nevek, mint példáúl a’ mező, dűllő, halom s a t. elnevezésére beszerzett adatképen csupán a’ jelentékenységgel biró egyes határ vagy halmok neveit tűntetjük elő, – nem látván a’ fontos statisticai ügyre nézve szükségesnek illyetén határ neveket: kigyos halom, dusnak, és ország út tábla s a t megnevezní, miután különösebb jelentőséggel nem bírnak. a’ határ dűllők s a t. elnevezése között, különösen ezek méltók a figyelemre: Éva akla, Éva sárja, Eva halma, Ádámi puszta. A’ nép rege szerént az állíttatik, miszerént hajdan Krisztus születése előtt a’ valódi paradicsom itt lett volna, s első szülőink nevéről vették elnevezési eredetüket, – de ez megczafoltatik a szomszéd község Henczidán beszerzett adatokból, a’ hol szintén illy nevezések ottan is megvannak, ott ugyanis az állíttatik: hogy igen régen e’ környeken Bencze nevű Úri család lakott, s Bencze Ádám, Bencze Éváról tőrténtek a fenti el nevezések. – Van egy tó a’ NKereki határ szélén Bors községhez kebelezett Zomlín puszta közelében, ezen hajdan ingovány láp most kiszaradt tó Hergotz nevet visel, erről az mondatik, hogy magyarositott nevét

onnét vette: midőn Bocskay a’ (67a) németeket megverve Bors községe felé Kergette volna, azon vizes lapályos lapos helyen, melly mint mondók a’ Kereki határ szélén esik, – a’ német csapatok egy része a’ lapba sülyedezvén, Kiabálták: Herr Gott!

225225


Ezen el nevezések: Barátok ere, – sz: péter ere, – sz péter sziget a’ hajdan de curru apátság klastromát korített ér és a mellette lévő szigeteket képezte, mellyeket a’ barátok hihetőleg magok neveztek el a’ mai napig is fenn lévő elnevezésekkel. – végreHajdú Per’se nyílassa el nevezésével biró kaszálló, hajdan víz lapályos hely, – a nevét Bocskay István fejedelemmel az emlitett várban lakó igen csinos hajdú leány ”Erse„ nevéről kapta, a leány elannyira meghittje volt a’ fejedelemnek, hogy több izekben az ellen tábora Kikémlésére küldetett, éppen illy megbizassal küldetett legutolszor Erse a’ mar mar közeledő németek tábora Kikémlelésére, mídőn a’ németek elő csapatai őt a’ kérdéses viz lapályos hely mellett észre vették, elfogták, s a’ lapályba folytották. Hajdú néven Er’sének azért nevezte őt Bocskay várbeli udvara, mivel azt tudtak hogy hajdú leány, de vezeték nevét csak maga Bocskay fejedelem tudta; a’ később perzse elnevezés csak rosz magyar Kífejezés lehetett, ’s maig is a’ hely Hajdú perzse nyilassa nevet vísel. legvégreMegemlíttetík, miszerént a’ község határán a Kis Körözs folyt Keresztűl, mig a viz szabalyozás nehány évvel ez elött megtörténvén, mai nap már csak szaraz medre latható.Több adatokkal alant irt előljárok nem szolgálhatván, teljes tisztelettel vagyunk.

NKerekiben Aprilis 4én 864.

főbíró Nagy Ístvánesküdt. Nagy AndrásRagány Ferencz mkjegyzö

(68a)Helynevek

Nagy Kerpest községből, Bihar megyéből.

A megye székhellye: N. Várad, a’ járás székhellye: Belényes a’ járás szakasz székhellye: Magyar cséke. —

a’ helység neve N. Kerpest mely románul Kirpesti márí-nak neveztetetik. — a’ helység utczáinak elnevezései ulíczá dupa vále — ulíczá rusilor és ulícza csel máre — a’ határ beli térségek nevei:

(68b)Krutsi — Beszeritsi — Luntsi — Bukurásu — Tyeglilor — mely hely nevek magyar kiejtésben is így neveztetnek ’s iratnak.

Magának a’ helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes.A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett el nevezéséröl mit sem tud.

(69a)A népesités igen régi ’s helybeli a’ lakosok mind g. n. e. románok.

226226


N. Kerpest helység fekszik hegy alyba völgyben 3 sor házból ál, határa nagyobb részt lapály kis részben dombos — folyó vízei nagyob szerüek nintsenek. aprobbak: vále máre mely a. Topa felöl folyik — vále Krevi mely Dusest felöl folyik — vále de áriny mely Kis Kerpest és Dusesti határ Közt foly el — reu patakja mely nánhegyesel határ felöl fojik át — vále Kopiluluj mely K. Kerpesti határ szélen át folyik — Bálta nevü patak mely, Cseszora felöl foly el — Határos: Krántsesd — Nánhegyesel — A. Topa — Cseszora — Dusest — K. Kerpest — Rotarest — és Ozest Községek határaikkal.

Kelt Nánhegyesel 16/4. 864.

Guricza MíhályJegyző.

(70a)Helynevek89

Nagy-Kér Községböl. Bihar megyében mely tartozík aNagyváradi föszolgabiroi Járáshoz.

A Községnek román elnevezése ”Tyeriú„ Hogy míkor említetik legkorábban? kipuhatolní nem lehet.Hogy honnan népesítetett? arra adat nemlétezík.A név eredetét tudni nem lehet.A Község határában semi neveztes hely nem találtatík.

Kelt Nagy-Kéren 1864év Juni 30án

föbiró Mitra Jóna +

Party JósefKörjegyző

(71a)Helynevek

Nagy Léta községből, Bihar megyéből.

(71b)1öre NLéta tartozik Biharmegye érmelléki járásába közigazgatásilag NVárad, adóügy tekintetében diószeg–Debreceni igazgatósághoz2ra A’ községnek nincs ’s nem is vólt más neve mínt NLéta.

89 Lásd még az első kötet 207. lapján is!

227227


3ra A községnek más el nevezése hajdan sem vólt4re A’ község pecsétnyomóján félhóld és 3 csillag 1609 évszám lévén hihetö hogy már azon időben, midőn e megye is a többiekkel török uralmat ismert már akkor, meglehetett telepítve a község.

(72b)5re Hogy honnan telepittetett, az nem tudatík, de mivel az itt lakó románok nem régí lakosok, eredeti lakosai e községnek magyarok vóltak6ra Száj hagyomány után nevétvehette ezen latin szóból lćtus, laeta, laetum, melly öröm, örvendetes vigat jelent, híhetö hogy még a rómaiak idejeböl midön ezen vidéken csatározások történtek, a mi onnan magyarázható mert a szomszéd község Vértes-nek hívatík, véres csata után itt pihenvén meg a harczoló felek győzelmökben vigak vóltak7re A’ község határában többféle elnevezések fordulnak elő. um: akasztó domb allitólag egy bünös ottan felakasztatott; — Kádár árka, Kádár nevü lakos ásatta. Szil-erdő, hol régebben szilfa erdő vólt, Kalmárszállás Kalmár család birtoka, Vaskapú hegy, hol szoros ut van, két szekér ki nem térhet egymás mellett Kápolnahegy hol régebben kápolna templom vólt az ott található kődarabok arra mutatnak, Bánkhegy, itt község lehetett mert régí kőfalak nyomai máíg is találhatók.

Kelt NLétán Majus 23 — 864

főbíró Nagy János mkés előljárókKiss Gábor mkjegyzö által

(73a)Helynevek

Nagy Marus községből, Bihar megyéből.

(74a)Feleletek a tulnan irt kérdő pontokra

1., Kérdő pontra: Nagy Marus község Bihar megye szalontai főszbiró járás – Bééli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróság Beél vidéki elnevezessel is bir.2ik Kérdő pontra: egy: Nagy marus.3ik Kérdő pontra: nem vólt.4ik Kérdő pontra: nem tudatik.5ik Kérdő pontra: nem tudható

228228


6ik Kérdő pontra: semmit.7ik Kérdő pontra: A község határában fekvő mező dülök nevei következők: I: Ograda Hankuluj, fekvése részint lapályos, részint dombos bokros vad vizeses szántó föld, II., Ograda Lupuluj dombos bokros roszminőségü vad vizeses szántó föld., III Gyalu Sováruluj, fekvése dombos bokros roszminösegü szántó föld IV., Doszu Skorusuluj fekvése dombos, részben vizmosásos roszminőségü szántó föld. V., Berku fekvésére nézve lapályos kozonséges minőségü szántó föld. VI., Ána Zsenuntye, nevét egy buzát térden gyomláló Ána nevü nőtől vette, fekvésére nézve inkább téres mint dombos közönséges minőségü szántó föld VII Dimbu Móczuluj fekvése lapályos részben vizenyős közép minőségü szántó föld VIII Hirna fekvése dombos, kisse téres ’s részben bokros közép minőségü szántó föld IX Fácza Kerpenyétuluj fekvése egeszen dombos bokros rosz minőségü szántó föld. X. Gyalu Glimej fekvese dombos vizmosásos nagyobb részben bokros szántó föld. XI Kirna fekvése részben dombos, részben lapályos középszerü szántó föld. – XII., Vále mare fekvése lapályos, az erdőröl kijövő kis patak mellett, közép szerü szántó föld. — Erdö dülők nevei I: Girba a község határában a legmagasabb erdő csucs; oldalából ered a községen keresztül folyó kis patak a csucs alatt nem messze vagyon igen jó hideg forrás, mely a vadászoknak, erdőn dolgozó munkásoknak enyh-italul szolgál. II. Dobronyic, egy nagy erdö tükör roppant sok ördög bordát terem, a lakosok nyári legelőül használják, A NVáradi D. Sz. püspökségnek tulajdona; kedvező idö járásban bő bikk kevés musdaj /:hegyi tölgy:/ és kevesebb cserfa makk termést nyujtanak. A községnek határai határosok Keletről Havas Dombrovicza és Botfej, – Délről Szakács községek erdeivel, – Nyugatról: Siád, Északról Kismarus kozsegek határaival

Kelt NMaruson Majus 5en 1864

Biró Dugy Mihály k×vMocz Mihály k.×vIrimie Vaszali k×v

Thamó Janos mk Otyis Vaszali k.×vjegyző Mocz Vaszali k×v

(75a)Helynevek

Nagy Patak községből, Bihar megyéből.

A megye székhelye: Nagyvárad, a jarás székhelye, Belényes: a járás szakasz székhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik.

A helység neve: Nagy Patak románul Valemare Két névvel bir. — a helység keleti részét gyalu luj Bogyeunak eszaki reszét Vitze larunak deli részét Sityilának nevezík, mely elnevezés semmi tulajdonságot nem jelent, ezen elnevezes régi, okát senki nem tudja. —

(75b)Hivatalos iratokban elö nem fordul, a szomszéd falvak lakoi sem használják ezen elnevezést.

229229


A határban térségek nevei: Berku, Vale domnuluj, oveszele Camputzu, Kimpu mare.

Magának a helységnek más nevei régen sem volt most sem ösmeretes.A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem

tud.A népesités helybeli, a lakosok mind románok. —

(76a)Nagy Patak helység fekszik dombon, alakja két sór hazból áll, határa hegyes és völgyes, – Fl Fólyó vize nintsen. Határos Mihelö Mocsár és O. Hodos helységek határaival. —

Kelt Nagy Patakon 16ik Aprilis 864

Csokán TívadarJegyző

(77a)Feleletek

Nagy Rábé Községből Pesti Frigyes magyar akadémiai tagnak a’ hazai helynevek gyűjtése körűli kérdéseire.

HelynevekNagy Rábé Községből, Bihar megyéből

a’ Község neve Nagy Rábé, melly hajdan mikor még a’ Berettyó vize a’ mostani Helység alatt folyt, nem azon a’ hellyen feküdt a’ hol jelenleg fekszik, hanem a’ Berettyónak a’ Dancsháza Község felőli részén, azon a’ hellyen a’ hol most szántófőldek léteznek, és a’ melly szántó főld dűlő mai napig is puszta dűlő nevet visel azon az okon mert az ott létezett falu – melly N. Rábé nevet viselt – végképpen elpusztúlt.

a’ következő kérdő pontokrai felelet.1. Nagy Rábé község tartozik Bihar Megyéhez az úgy nevezett Sáréti Járáshoz. Ezen

községhez tartoznak közigazgatási tekintetben az úgy nevezett kis rábéi, és rét szent miklósi pusztak, mellyek hajdan színtén falvak valának, hanem a’ szó hagyomány szerént a’ mohácsi vész után elpusztúltak, és az ólta puszta bírtokok.

2. a’ Községnek ország szerte divatozó neve Nagy Rábé és nincs is nem is vólt más neve soha is. a’ Község lakosai tiszta Magyar ajkúak, és helv: hitv: követők.

3. a’ Községnek más elnevezése soha sem vólt.4. Nagy Rábé Község régi falu, és már 1595ben, mikor az írás szerint elősször

említtetik, az egész Község lakossága reformált hitű vólt, és mint nagyobb egyháznak rét sz: miklós, és kis rábé leány gyülekezetei valának.

(77b)5. Hogy a’ Község lakossága honnan népesíttetett nem tudhatni, hanem a’ monda szerint a’ N:Bajomi várhoz tartozott, ’s annak kertész faluja vólt.

6. Hogy a’ Község miért hívatik Nagy Rábénak, annak eredetéről nem tudhatni semmit. Nagy Rábénak neveztetik pedig azért hogy egy más mellett két Rábé nevű falu vólt; u:

230230


m: Nagy és kis Rábé, mellyek közzűl kis Rábé elpusztulván lett falvat pusztává, Nagy Rábé pedig máig is megmaradt falunak.7. NagyRábé Község határa a’ hozzá adózási és közigazgatási tekintetben oda csatolt rét szent miklós, és kis rábéi pusztákkal együtt tészen:a.) Szántó főldekben: 3437 hóld 937 □ öletb.) kaszállókban : 4230 hóld 564 □ öletc.) szőllőkben : 588 kapás 195 □ öletd.) Legelőkben : 1965 hóld 406 □ öleté.) Nádasokban 2795 hóld 1074 □ öletf.) terménytelen térekb: 3199 hóld 1030 □ öletg.) utzákb és udvarokb: 108 hóld 56 □ ölet

összesen: 14,752 hóld 1060 □ öletcatastr: hóldakban, mellyeknek tiszta jövedelme 26038 …90 peng: pénzb:a’ Kőzség határán nevezetesebb elnevezések a’ következők:a’ N: rábéi kaszállókat, és nádvágó rétet Békés Megyei Füzes gyarmattal összekötő vízi út máigis Király útnak hívatik, a szó hagyomány szerint azért hogy egy Magyar Király akkor midőn a’ N: bajomi vár az ellenség által bevétetett: ezt F. gyarmaton meghallván egész seregével együtt F. gyarmatrol a’ rétségen keresztül N. Rábénak jött, ’s azon útat a’ rétségen keresztűl seregével ’s azok lovaival vágatta kí.

(78a)Van továbbá a’ nádvágó rét közt egy szíget, mely bika vőlgy hátnak neveztetik, a’

szóhagyomány szerint azért, mivel egy időben a’ F. gyarmati és N: rábéí kívert bikák azon vőlgybe vették magukat, ’s a’ N: rábéi kivert bika a’ f. gyarmati kivert bikát azon a hellyen megölte.Van még a’ N: rábéi határban egy halom is melly csatahalomnak azért neveztetik, mivel ott hajdanta csata lehetett; de a’ míről hallgat a’ krónika.a’ fentebb elősoroltakon kivűl van még a’ N: Rábéi határban úgy nevezett papfertő nevű dűlő, melly nevét onnan kapta hogy mocsáros helly szokott lenni, és mindég a’ N:Váradi l. sz. Méltóságos püspökségi Uradalom haszonbéres főldje vólt.az úgy nevezett Patócs dűlő nevezet pedig onnan eredt hogy azon dűlőben a papnak van legnagyobb főldje, ’s mint hogy azon dűlőbe sok tócsa van, a’ lakosság elkeresztelte patócsnak, vagy pap tócsának.Van végre még egy fűbánya nevű kaszálló melly nevét onnét vette, hogy azon a’ helyen a’ bóldógabb időkben sok széna termett.A’ mi a’ Községhez csatolt kis rábéi pusztát illeti: ott mint fentebb is emlittetett hajdan szinte falu vólt, de az elpusztúlván most egészen puszta bírtok. Ezen pusztán nevezetesebb elnevezések nincsenek. Mind a’ mellett a’ kis rábéi temetőbe tégla, és homok gödrök, mint szinre a’ Berczi kút — melly nevét Berczi nevű gujástól vette — máig is mutogattatnak, és úgy neveztetnek.Ezen puszta tartozik a’ NVáradi l. sz. mltgos püspökségi uradalomhoz, ki azt régi vólt Jobbágyainak a’ Bárándi, udvari, és N: rábéi lakosoknak szokta vólt haszonbérbe kiadni.

(78b)

90 E helyen egy szó olvashatatlan.

231231


A’ rét szent miklósi pusztát illetőleg nincs megjegyzésre méltó tudomásunk. ennek jelenlegi tulajdonosa a’ Kruspér család után Des keherolles Kruspér Károly Úr Ő Nagysága.Kelt Nagy Rábén Majus 17én 1864

főbíró Duska Sándor mktörvénybíró Papp Péter m k

Kerekes Imre mkeskütt Dajka Jó’sef mkJegyző által

(80a)Helynevek

Nagy Szántó községből, Biharmegyéből

1szőr Nagy Szántó községe Biharmegye Nagy Váradi jarásában fekszík.2szór Ezen kőzség régi idöktől mindég ezen egy nevén neveztetett, és nevezödik ország szerte — Reformatus vallású, magyar ajkú, közöt vannak görög egyesűltek, de tőbnyire magyarúl beszélnek.3szor Ezen községnek mióta jelenlegi legöregebb lakossai emlékeznek soha más névre sem nem emlékeznek sem másoktól nem hallották.4szer A község mikor emlitetik legkorában — nem tudatik.5ször A romanok ide származtak Kigyikről, hogy mely évben — nem tudatik.6) Nem tudatik, mindég csak N Szántónak neveztetett mert hagyományból vagy nyomtatott emlekből mit sem tudni

Nagy Szántói határon elő forduló nevezetesebb dülöka Gaz dűllő azért neveztetett, mert ezen düllönek végébe erdő vólt, és vetése mindenkor gazos levén, Kis Szántóval és Biharral határosb. Dergenye. nem tudatik mindig úgy neveztetik.c. Pál sziget Zomlinyi pusztával határos hajdanában a’ Káptalan cselédjei a’ Nagy Szántai lakossokkal ösze verekedvén, az ide való birtokos Úr tisztjét Palagi Pálnak hivták, ösze verekedtek és azt jól megverték: onnan vette nevét.

(80b)d, Dongóhát. Nem tudatik N. Kereki hataral határos.e, Dekán rét. Nem tudjuk. Adányi pusztaval határosf. A Szikdomb, Ezen helyen a’ főld szikes, ezert rég ólta igy neveztetik

232232


g, Régeni fark, Igy nevezik, mert a’ Régenyi pusztaval határos.h. A hadi út, Mindég ugy nevezték, okát nem tudjuk, Biharral határosi Körtéles. Régente vad körtve fákat lehetett ezen helyen találni, ’s onnan kapta ezen elnevezést.h. Dios. Iidös emberek allitássok szerint barátok kolostorjok volt e’ helyen, mert szántás alkalomkor tegla darabok söt ember koponyák is találtatnak, ezen helyen dió fák ís vóltak igen hihető, miszerint azért neveztettik úgy régi idök olta.Ezen ösze irás, helybeli legidősebb emberek elöadások nyomán telyesítetett, miután a’ községnek semmi féle okmányok nem lete miatt bövebb felvilágositást másoktól nem nyerhetünk.

Kelt N. Szántón feb. 19 1866

…91 Főbiró if Pasztor István m kJegyzö

(82a)[Nagyszántó]

ad 197 k. i / 864 — 69/864.

az 1ra Nagy Szántó Bihar megye, tiszán tuli kerület, Nagyváradi járás, NVárad székhez tartozik — egyébb magyarázás hiányzik miután semmi adatokkal nem bír, csak hogy mindég régtől ólta igy neveztetett.2ra Mindég Nagy Szántonak neveztetett —3ra Nem vólt más elnevezése.4re Nem tudatik mikor létesült.5 Nem tudatik.6. Nincsenek semmi adatok, és igy nem tudatik.

A’ község határon léteznek, ugy nevezett dulők:7re a, földvár dulő Régi mondások után állittatík: hogy ezen düllö hajdan korül vólt sánczolva azért neveztetett földvárnak, kesöbben Kosztolányi László vólt tábornok palóczokkal telepítette meg, tizen két ház vólt rajta épitve, valami négy évi lakás után, el távoztak ’s igy el pusztúlt, az árkok behuzattak, és szántó földé vált.

91 Olvashatatlan aláírás.

233233


b, Dergenye düllö, ezen föld rész hajdan víz álásos posványos hely vólt, régi idökbe szinte igy neveztetett — jelenleg miután a’ viz leapadt szántó földeknek használtatik.c Gaz düllö, hajdan erdő vólt, kesöben kivágatott és kiirtatott, most szántó fold —d Dióssziget — hajdan körül vólt vizekkel véve, a’ szigeten sok diofák letezték — idös emberek émleke szerínt egy kápolna is vólt, melyben fehér papok laktak — a’ földben sok ember koponyák, és tégla darabok találtatnak.e. Dékán rét, hajdan rétes hely léven, jelenleg miután a’ viz leapadt közlegelönek használtatik.f. Pál sziget, most szántó föld, régi idöktöl ugy neveztetett.g, Gönczy sziget, hajdan vizzel vólt körül véve, — az elnevezésröl nem emlekszik senki.

(82b)h, Körtvélyes hajdanába sok vad körtve fa tényeszet ezen a földrészen, onnan vette el nevezését.i, Pal sziget. — ezen el nevezésröl nem tud senki emlekezni.7ik pontra NSzántó határa, eszak felöl Ádani, és Régeni pusztákkal, napkelet felöl Bihari rétek, dél felöl Kis Szántó községel és nap nyugot felöl Nagy Zomlini pusztával és Nagy Kereki helység határával.

Egyéb nevezeteségekkel Nagy Szántó nem dicsegedhetik, miután semmi régibb levéltára nincsen.

Kelt Nagy Szántón Aprilis 2. 1864

…92 Föbíró Pásztor Ístván mkJegyzö m b …93 FerenczEsküt Kozák Mihály m kEsküt Várí Ferencz m kEskűt Gáti Imre m k

(84a)ad 275 / 865

Nagyváradi járás föszólgabírájaTekintetes Kosztin Tamás úrnak

NVáradon

92 Olvashatatlan aláírás.93 Olvashatatlan aláírás.

234234


2812/865 sz. a. kelt tisztelt rendelete folytán, van szerencsénk Nagy Szántó község Helynevek kiirását ide ÷ alatt mellekelve tisztelettel bemutatni.

Vagyunk tisztelettel

NagySzántó februar 19en 866

A Tekintetes föszolgabíró úrnak

…94

Jegyzö

alázatos szolgája

föbiró if Pásztor Ístván mk

(85a)Helynevek

N: Ürögd községből, Bíhar megyéből.

(86a)1 Bihar Megye, Szalontai járáshoz tartózík N. Űrögd Község.2. Csak is N. Űrőgd néven ismeretes.3. Más elnevezése a Községnek nem vólt.4. a Község mikor említetík legkorábban nem tudatík.5. Honnan népesítetet nem tudatík6. a név eredetéről nem tudatík.7 a Község határában előforduló topographiai nevek következők, u. m Pál tó fordulo – ugyan azón forduloban volt hajdan egy tó, mely jelenleg mínt kaszáló használtatík, onnan vette nevét az egész dűlőbení forduló — Sómí dülö hajdan erdő lévén, igen sók sómfa lévén onnan vette nevét ezen fordulo — Holumbás, egy emelkedet domb vagyon onnan vette nevét. — Patrarílle, a rész földek lévén kiadva onnan vette nevét, — Somozel, – az ugy nevezet Kís Somógyí pusztától veszi nevét, — Velzsu, hajdan viz folyas lévén jelenleg Kaszáló, — Fundator, ezen kis gát, hajdan a törökőktől maradványnak mondtatik. — Bólí dülő, az abban lévö Bólí fórrás kuttól neveztetik. Ismét egy kis fórás, mely a Papp Kaszálojában vólt, ónnan neveztetík funtína Pópínak, — A Balóg réti to az ottan levö kórcsma felálítójatól vette nevezetét. — Puszta hajdan falu levén ót elpusztulván pusztának neveztetet azón föld rész, — Ugyan e puszta részben a falu mellet vagyon egy G. Cath. egyház, melynek tornya török mecset maradványának lenni alítatík.

Az erdő, mely Csereí nevet vísel, onnan, hogy hajdan Csere bokrok közöt több szép fiatal fák lévén, onnan vette nevezetét. — Nagy Ürögd határós, N. Várad, Szőlős, Csehi, Ó apáti, Kis Ürögd, Les Községekkel, és Mátsai, Vargyaí, Besenyői, és Iklódi pusztákkal.


235235


Kelt Nagy Ürögdön Sept 4én 1864

Bethner Jánós Krajnik Jánós × föbíroJegyző Dóbai Nuti × másód bíróör Dóbai Mítru × Esküdt

P. H.

(87a)a’ 2902ik számhoz1865

Értesítvénya Nagyváradon és környékén létező helynevek gyűjtése tárgyában.

Alig létezik Magyarországban város, mellynek kissebb terűletű határa lenne, mint 20,000 lelken felül biró ’s hazánk egyik legnevezetesebb városaként ismert Nagyváradnak; a mezei gazdálkodást segitő határ szűkét a várost félkör formában ővedző szöllö hegyek pótolván, mellyeken a különben ipart és kereskedést üzö lakosok szőllö műveléssel is foglalkoznak, ’s leginkább ezek képezik jövedelmi forrásaikat. —

Csekély kiterjedésű lévén a város határa, helynevek is kevés számmal találtatnak, ’s igy az ezek gyűjtése céljából felvett 7 kérdésre is csak igen kevés kővetkező adatok kőzölhetők.

1ő Szabadalmas Nagyvárad város fekszík Biharmegyében a tiszántúlí kerűletben, a N: váradi járásban.

2. A városnak valamint (87b) hajdan úgy jelenleg is csak egy neve él, ’s ezen ismeretes ország szerte; azonban 1850k évben felsőbb hatósági megerősítés alapján 4 város részből egyessittetett, melly város részek nevei következők;

a) Nagyvárad ujváros; azért neveztetík így, mert a vár közelében a korábbi háborús századok alatt fenállott ős város elpusztíttatván, ezen városrész csak a 17k század másodiík felében a háborús idők megszűntével épűlt. —

b) Várad olaszi /:hajdan Olasz falva:/ híhetőleg onnan nyeré az Olasz falva elnevezést, hogy ítt hajdan Olasz ajkú egyének telepedének le. —

c) Várad várallja, melly ép̅en a vár tővébe épűlvén, nevezetét onnan nyerhette. —

d.) Várad velencze, vagy közönséges néven katona város, mível a várnak ’s az azt lakó katonáknak közvetlen közelében létezik ’s itt az előttí időkbe szállásoltattak a ’ (88a) várba nem járt katonák. —

Megjegyeztetík egyébiránt, hogy Nagyváradnak hajdan vadkert nevű város része ís volt, melly a tőbbi, nevezetesen pedig Várallja, és Velencze város részekbe olvadván nyom nélkűl elenyészett, nevét

236236


pedig onnan vehette, hogy a NVáradi rom: kat: Püspök vadas kertje közelében állott.

3.) Mint már fentebb a 2k pontban érintve van a községnek hajdan sem volt más elnevezése, ’s különfélekép sem íratott. —

4.) Nagyváradnak az eredetét Bonfín Szent László királynak, Lázius pedíg Szent Istvánnak tulajdonítja. —

5.) A várad ’s vídékére szomorú emlékű tatár járáskor már meg űlt város vólt; akkor azonban elpusztíttatván, az ország minden részéből népesűlt.

6.) Nagyvárad elnevezésének eredete mind eddig kinyomozva nincsen, Ke„ (88b) Keresztúri a szláv „Belarad” fejér várat értelmező szótól származtatja, valamint a „Surungrad” szótól Csongrád eredett. —

7.) Létezik a városon kivűl dél felé a Rhédey kerten túl egy lapályos helyen forrásokból táplálkozó igen jó ívó vizet adó kút, melly Boné kútjának neveztetik, melly elnevezés onnan származik; mert /:Fényes Eleknek geographiaí szótára szerint:/ 1706ban báro Palocsai és Boné IIk Rákoczy Ferencz tábornokainak hadserege, melly a várat ostromlotta, e kút környékén táborozott, ’s hihetőleg e’ kút ís Boné által ásattatott.

Továbbá letezík a város dél keletí szélén hol a nváradí, szőlősi, és űrögdi határ összejön egy határ halom, melly Péró halmának neveztetík mai napíg ís, azon okon, mert a város levéltárában levő jegyzökönyben foglalt 1759k (89a) évben történt határjárás alkalmával ezen dombon Péró nevű lázadó rácz kapitány akasztófája még fenállott, kinek teste a múlt század elején felnégyeltetett, ’s az ország kűlönféle részeibe szét küldetett, ’s Nagyváradra ís kűldetett egy része felakasztás végett. —

Végül egy szöllö hegyet — melly a városon kivűl délkelet felé az úgynevezett ψ sötét ágon fekszik, — Szent István hegyének neveznek, azon oknál fogva, mert az ezen hegyen Szent István király által épített templomot IIk István magyar király sok jószággal megajándékozva, ’s törvényhatósággal is felruházva az általa meg telepített Praemontrei Praepostságnak ajándékozta, később azonban az itt létezett kolostor elpusztúlt, de alap helye maí napíg (89b) is meg van.

Nagyvárad Julius 3a 865.Kocsis Jósef mkalbiró.Hajdu Ferencz mkfőszám vevőFollinus Ístván mkváros fő Jegyzője.

(91a)Helységek jegyzéke.

237237


Melyek a nagy méltóságu m. kir. Helytartó tanács által rendelt hely nevek gyüjtését nem foganatositák vagy a gyüjtést hibásan eszkőzőlték.

A helység neve.

Derecske.Kaba.Told.

Nagy Várad October 10én 1865.

(92a)Helynevek

Nánhegyesel községből, Bihar megyéből.

A’ megye székhelye: Nagy várad, a’ járás székhellye: Belényes, a’ járás szakasz székhellye: Magyar Cséke. —

Helység neve Nánhegyesel mely románul Hidiselu Nándnak neveztetik. — a’ helység utczáinak semmi elnevezése nínts — A’ határbeli tér ségek el nevezései: Kolibisie — Horoklán — Togyicseszku — Jazér — Czárina — mely nevek magyar nyelven is azon (92b) azon néven neveztetnek —

Magának a’ helységnek más neve regén sem volt, most sem ísmeretes.A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett el nevezéséről mít sem

tud.A népesités helybeli a’ lakosok mind románok.

(93a)Nánhegyesel helység fekszík kis részben völgyben nagyobb részt hegyen, 3 sor házból áll, határa hegyes és lapályos, folyó vize a’ Reu patakja. Határos Dobrest, F. Topa, A. Topa, N. Kerpest, Krántsesd, és Szítány Községekkel ’s határaikkal.

Kelt Nánhegyesel 16/4. 864

Guricza Míhály.Jegyzö

(94a)Helynevek

Nyarlo községből, Bihar megyéből.

(95a)Adatok az elöirt kérdőpontokra.

238238


Az 1őre Nyarlo Román ajku és egyátalában görög nem egyesült vallásu Község, fekszík Bihar megye szalontai járásában, ’s tartozík a’ NVáradí l. sz:t: Püspökség uradalmához

A’ 2ikra Elöbb nevezett községnek köz tudomás szerént mas neve nem létezett, ’s csak is a’ megnevezett név bír helybeli elterjedéssel, ’s ez ísmeretes országszerte. – Román elnevezése Nyarleu –

A’ 3ikra Hogy hajdan ezen községnek más elnevezése lett volna, aról senki tudomásal nem bír. –

A’ 4ikre Hogy a’ község mikor emlittetik legkorábban senki sem tudja. –

Az 5ikre Hogy ezen községnek Román ajku lakossai, honnan telepedtek ide, nem tudatík. –

A’ 6ikra A’ név eredeteröl semmit sem lehet tudní. –A’ 7ikre Kirbolya erdőrész, – Skrumetare legelő, – Oltván erdő, Hidegkut kaszálo, ezen elnevezés magyar lévén, azt lehet hinni, hogy ezen községet magyarok is lakták. – Sztuperie legelő, régen méhészet. – Bárna kaszálo, – Maulistye erdő, – Gyálu máre, erdő, – Lepedeu /:magyarul lepedő:/. magaslat. – Valya de fára völgybeni kaszálo kuttal. – Csetatíle legelö /:regi rom:/. Valye Kórbuluj Kaszálo. – Valya pálinkerü völgy forásal, ’s pálinka házal. – Gruju, kaszálo. – Glimeje legelő. – Válya szelistye völgy. – Válya sípot. Válya Aldása, völgy. – Valya Készílor, erdövölgy. – Csuja, völgy, – Válya Burleczuluj, – Pareu (95b) Albulesti vőlgy. – Válya Ulmuluj, völgy erdövel. – Stráva völgy kaszálo ’s erdövel ’s kuttal. –

O: Apáti Septembner 4 864

…95

Kőrjegyző által

(98a)Helynevek

Nyermegy községből, Bíhar megyéből.

(98b)Nyermegy Kőzség hegyes vőlgyes terűlete kőzőtt kűlőn elnevezéssel bírnak tőbb hegyeí, melyek Oncseszku; Olaraszku; Kimpu Máre; Kimpu Karanzel és Hosszú mál. —Több kíssebb patakjai három őrlő malmot hajtanak, —

(99a)Felelet a tulnaní kérdésekre.

1re Nyermegy kőzség tartozík Biharmegye Szalonta járás Beéli szakaszához. —2re A kőzség — áll 69 számu házból ’s 136 lélekből, kik románok, — tartozík a NVáradi lat. szttásu Püspökség Beéli uradalmához. —


239239


3ra Más elnevezése níncs.4re Telepítése ídeje nem tudatík.5re A kőzség magából szaporodott6re Eredetéről sem írott semszóbelí adatok nem léteznek. —7re A kőzség határa 918 hóld és 1529 □ öl Van tőbb patakja, — s hegyei melyek Oncseszku, Olorászku, Kimpu Máre, — Kímpu Karanzel, és Hosszú Male. —

Kelt Nyermegyen Május 10. 1864

főbiró Brecort Mítrú k × vjegyző Holnapy

(100a)Helynevek

Nyégerfalva községből, Bihar megyéből.

(101a)1, Biharmegye, belényesi Járás, neveztetik belényesi vidéknek is, szekély Belényes.2. Nyégerfalva, románul Nyegru név alatt.3. a’ Községnek más elnevezése nem tudatík.4. nem tudatík.5. nem tudatik6. a’ név eredetéről mitsem tudni.7. E’ község határában előforduló dűlők nevei u. m. Vizkőz rét, Kert alya, melegviz, Pisztrangos, Veres mező, Pepényistye, alsó mezö, Nyárfás, Rekketyés tér.

(102a)Helynevek

Nyimoesd községből, Bíhar megyéből.(102b)1. Bihar megye, Belényesi jarásához tartozik.2 A község csak egyedűl ”Nyimoesd„ név alatt ismeretes3 A községnek más neve nem volt.4 Ember emlekezetét meghaladó idök ota.5 Hogy honnan és mikor népesitetett nem tudatik6 A község nevének eredetéről miután a községnek régibb idöröl leveltéra nincs mit sem tudhatniA község határában elöfordulnak ”Farkasászka„ dülö Czarína, Guczászka Beszericsászka, (103a) Stefászka, Kuratura, Bolhászka, – dülők, melyek szántó kaszalló és legelőkböl állanak, fekvésök hegy völgy legkevesebb része lapály, ehhez tartozik még a A nagyvaradi G: egyesült püspökség tölgyes96 erdeje mely Dombráva név alatt esmeretes – A községet keresztül folya 2 patak melyek csak Vale név alatt esmeretesek, Vale magyarul patakot tészen, ezeken ezen patakok egyike eredetét veszi a Budurász községgel szomszédos havasokon és Belényes Városon keresztül folyva a varoson kivül

96 E szó a sor fülé van beszúrva.

240240


a fekete körősbe folyik a masik patak pedig eredetét veszi a Kreszulya községgel szomszedos havasokbol s Nyimoesd község közepén a buduraszi havasokbol eredö patakkal egyesül

Nyimoesd községe határos Belényes Várossa, Gyalány, Kuraczel Pocsovelesd Száka és Mézes kőzségekkel.

Kelt Nyimoesden Junius hó 1én 1864Neubauer IstvanJegyzö

(104a)[Nyüved]

I. Biharmegye Nagy Váradi Járás Bíhari szolgabirói Kerület Nyüved 97 Község /:a’ hozzá csatolt. ’s 21 számú házból álló Kügyi 98 pusztával – együtt, a mely is a’ községtöl 1/2 mért földre esik:/ határja északról a’ gyapoji puszta és Félegyházi határ, délről Kügyi és Régényí puszták. Keletről P. tamási Község és a’ Benkei Puszta, nyugotról Pelbárthid kőzsége.II. A’ Község neve csupán Nyüved, valamínt Kügye is – ’s ezen nevek is tsak helybeli

elterjedéssel bírnak.III A’ Község hajdan „Kis” melléknévvel is emlittetett, de ezen mellék név tökélletesen

elmaradt ’s tsak Nyüvednek említtetík.IV A’ Kőzség leg korábban 1600 év körűl említtetík az ídősbek állítása szerént, de

semmi okmányból nem deríthető ki.V. a’ Község honnan népesíttetett – nem tudatík.VI. Nyüved községét hajdan 1680ík év táján a’ Kihalt Nyüvedi család mondaképpen

bírta volna, – s eről vette nevét, mi jelenbe ís áll.VII Nádasszeg: nevét a’ rajta termett sok nádtól nyerte, most lapályos kaszálló. Kalaprét hajdan kalapforma kerek viz folyta körül most lapályos kaszálló. Bota fája. hajdan sok botnak való fát termett. most azonban hátas kaszálló. Gyűrűs régente sok veres gyűrűfákat termett, most hátas szántó föld Markó, hajdan maroknyi, ’s jó széna termő hely vólt, most lapályos kaszálló. Rozsdás (104b) nevét onnan nyerte hogy hajdan ha a’ viz meg futotta a’ benne termett fűvek rosdás szinüek voltak a’ hátra maradt íszaptól – most lapájos kaszálló. Fekete ér a’ benne termett fekete sástól vette nevét, most lapályos kaszálló. Kenyeres. hajdan – a’ nép monda szerént egy kenyéren vétetett, most lapályos fekvésü kaszálló. Sárkány szíget a’ nép monda szerént hajdan ítt sárkány fészket találtak, most lapályos kaszálló. Fövényes fok. nevét a’ sok fövény töl nyerte, most pedig terméketlen. Hosszú rét. nevét a’ hosszanni elnyúlástól vette, most hátas kaszálló. Egetterdő hajdan erdő volt, ’s leégették, most szántó és kaszálló. Héjjafészek. régente a’ héjják ítt költötték tojásaikat, most lapályos kaszálló – Paptőkéje hajdan lelkész kaszállója vólt, ’s egy nagy tőke vólt benne, most lapályos kaszálló. Rákos. nevét az ott nagy mennyiségbe vólt sok ráktól vette, most lapályos kaszálló. Égés hajdan nád termő hely vólt, ’s gyakran égették, most lapályos szántó és kaszálló. Farkasfája hajdan sok fa termett ítt, ’s sok farkasok tanyáztak benne, most szántó és kaszálló. Kisrét. nevét kitsiségétől kapta, most hátas szántó főld. Nagyrét.

97 Egy másik kéz húzta alá.98 Egy másik kéz húzta alá.

241241


nevét nagyobságától vette most hátas szántó főld. Vár telek. hajdan ítt vár vólt ’s erről neveztetík jelenbe ís. most hátas szántó főld. Dekány hajdan Dekány nevü egyén bírtamost legelő. Kantár, a’ nép monda szerént hajdan egy kantáron vevődőtt, most legelő és hátas kaszálló. Nagy írtás. hajdan ígen bokros hely (105a) vólt, ’s kíírtották, most lapályos szántó és kaszálló. Lókert allja. hajdan itt a’ lovaknak kertet kerítettek föl, ’s erröl nevezödőtt el, most legelö. Lápallja. ez nagy láp mellet nyúlt el most legelő. Sástó. hajdan nagy sás termő hely vólt, ’s a’ közepén egy tó vólt, most legelő Somosdomb hajdan sok somfát termett, most szántó és kaszálló. Tilló hajdan igen nagy lápos hely vólt, most lapályos szántó főld. Kerek tó. hajdan tó vólt és kerek, most hátas szántó föld. Temető dülő, jelenbe temetkezési hely. Tamási dűlő. Tamásí kőzsége alá nyúlik hátas szántó főld. Pap laposa. hajdan Pap nevü egyén bírta, ’s a’ közepén haszna vehetetlen lapos vólt, most ís terméketlen. Pénz gödör. hajdan e’ helyt pénzt ástak kí, most hátas szántó főld. Szílbokor. nevét, mível szélen volt, ’s nagy bokor volt rajta, – vette, most hátas szántó főld. Vápa. hajdan nagy danca, és sülyedős vólt, most lapályos szántó főld. Disznó fertő hajdan a’ sertvéseket íde hajtották förödní, most hátas szántó főld. Tóth vőlgy. régente Tóth nevü bírta, most legelő, Sovány dűlö. ígen szikes sovány föld, ’s jelenbe is az, most szántó főld. Csonkahatár, nevét a’ rővídsége míatt vette, most hátas szántó főld. Gugyorí lapos. hajdan e’ helyt gugyori nevű csapszék vólt, most lapályos szántó főld. Malomhely. hajdan e’ helyen vízi malom vólt, most lapályos szántó főld. Berettyó folyam közvetlen a’ község alatt foly el de 3 éve hogy a’ községtöl 1/4 orányi járásra (105b) uj canális ásatott, ’s most azon ís foly a’ Beretyó folyam jő az úgy nevezett Szílágyság felől.

Keltt Nyüveden Apríl hó 3. 1864.

Baky György. Lovas Péter mkKörjegyző. FöbiróFelföldi Zsigmond M. K.masodik bíróGőntzí SándorFarkas Péter M K.Kőzségi tanátsosok

(107a)Helynevek

Olá Apáti községből, Bihar megyéből.

(108a)Adatok az elöírt Kérdőpontokra.

Az 1ore Olá Apáti Román ajku ’s görög nem egyesűlt kőzség fekszik Bíharmegye szalontaí járásában, ’s tartozík a’ NVáradí l:sz:t: Püspökség uradalmához. –

A 2ikra Elöbb nevezett községnek más neve nem létezett tudomás szerént, ’s csak is a’ megnevezett bír helybelí elterjedéssel, ’s ez ismeretes országszerte. – Román elnevezése Opátio. –

242242


A’ 3ikra, Hogy hajdan ezen községnek más elnevezése lett volna, – arrol senkí tudomásal nem bír, –

A 4ikre Nem tudní. – Az 5ikre Hogy Román ajku lakossai honnan telepedtek

ezen községbe nem tudatík. –A’ 6ikra A’ név eredetéről semmít sem lehet tudni. – A’ 7ikre Dupegyál, a’ falu elött állo hegyen tul lévő

szánto ’s kaszálo földek. – Dupepadure, az erdön tul lévő szánto földek. – Nyílelile, szánto ’s kaszálo földek, – Víczelár , szánto ’s kaszálo földek. – Radovoj, völgy kaszálokkal; – Csung hajdan csonka fákbol állo jelenleg jó karbani erdő. – Válya lupírol, sürű bokros völgy. –

O Apáti September: 4 864.

…99

Kőrjegyző

(111a)

Helynevek.Olá Kakucs kőzségből — Bihar megyéből

az 1ő pontra.Fekszík a’ Nagy Váradi járásban az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.

a’ 2k pontra.E’ helység a’ fenti magyar nevén kívűl olá nyelven Kakucs rumunyeszk-nek ís neveztetik, mely utobbi nevéről csak ís kőrnyékén ősmertetik.



a’ 5k pontra.E’ helységet bízonytalan idő olta olá ajku nép lakja.

a’ 6k pontraSem kőztudomásbol – sem hagyománybol – sem pedíg egyebekből a’ kőzség neve eredetéről és értelméről mít se tudhatni, azonban valo színűnek látszik, hogy elnevezését a’ vele szomszédos Magyar Kakucstol kapta, ’s mínthogy telepesítés alkalmával ís lakoí ugy mínt most ís oláhok valának, tehát annál fogva kaphatta Olá Kakucs nevet.

a’ 7k pontra.E’ helység határát a’ belsőtelek dűlőn kívűl képezík Mező puszta — Kis mező — Felső

fordulo és Zevoj dűlők merő síkságbol állo szánto és kaszállo főldek, mellyek homok ’s kővecses talajjosságoknál fogva vízenyős ídő járás alkalmával a’ szánto vetőt síkerrel jutalmazzák. — Határának egyík szélét a’ Sebes Kőrőzs folyja (111b)


243243


végig, mely míatt rendkívűl aradás alkalmával nagyban kárositatik ís. — E’ kőzség határa fekszík Magyar Kakucs — Tőtős — Ősi — Gégény — Rév és Dubricson helységek határaik kőzőtt.

(113a)

Helynevek.Olá Kakucs kőzségből, Bihar megyéből.

Az 1ö pontra. NVáradi járás – Élesdi szakasz – a’ Kőrőzsvőlgyén.a’ 2k ” Oláhul Kakucs rumunyeszknek neveztetik.a’ 3–4–5 és 6k pontokra. – Nem tudatik semmi.a’ 7k pontra. – Ezen 45. számu házbol állo kisded helység a’ Sebes Kőrözs partján áll, – mely miatt aradások alkalmával a’ helység ’s határa sokat szenved, – az egész határ sikság – ’s földje átalyánosan Kőrőzs hordta kővel telt, minek kővetkeztén vizenyős időjárás alkalmával elégé termékeny, – kevés essőzéskor aszálynak van kitéve, – határa kővetkezőleg elnevezett dűlőkből áll. u: m: Mező puszta vagy Carina – Kis Mező – Felső fordulo, és Zevoj.

(114a)Helynevek

Oláh Sz. Miklós községből, Bihar megyéből.

(115a)1. Kérdésre.Oláh. Szent. Miklos község fekszik Bihar megye Nagy szalontai járásban.2ík —A községnek jelenlegi neve él s ezen ismeretes megye és országszerte. Hogy nevét honnan kölcsönzé nem tudatik, valamint a g n e templom védszentje Sz. Miklós a község is ezen néven van 2000 lélek számmal birván s a lakosok általán román ajkuak s nemzetiségüek hihetőleg a többi Sz. Miklós néven előforduló községektöli megkülönböztetés végett vette fel az Oláh elönevet.3. —A községnek hajdan volt-e más elnevezése? — nem tudatik4. —A község hogy mikor említtetík legkorábban bizonyós de sejthető adatok nyomán sem mondhatni — pecsétje melynek közepén egy futő nyul látható 1715 iki évszám és SZ. MIKLOS PECSÉT körirattal van ellátva, az Oláh elönév elönem fordul.5. —Hogy honnét népesíttetett? — nem tudatik.6. —Hogy a község nevét honnét vette sem hagyomány sem köztudomás vagy irott s nyomtatott emlékekböl nem tudatik.7. —

244244


Elöforduló helynevek a határban következők — Düllők. Vár düllö Pap düllö, Ér düllő, Parlag düllö, Ördög árka düllö – Ördög árkán tuli düllő, nevét azon helyektől nyeré melynek közelében fekszik. Ér d. az ér mellett, Vár düllö egy régi földhányás mellett, Parlag düllö mível hajdan parlagon hevert, Ördög arka düllö az ördög árka mellett egy oldalon a falu felé a az Ördög árkán tuli düllö – az árkon tul, Pap düllö — a Pap szigetek s kaszállótól. A hely nevek 1. Kisgát ér. 2. Bandi lapos 3. Gále földszik. 4. Mágó szík 5 Mágó folyása (ér) 6. Bogdán szik. 7. Trípucza rét. 8 Trípucza szík. 9 Zsugyó Vaszali ere. 10. Radványi határ szík. 11. Porumb lapos. 13 Ujvarosi lapos. 14. Fehér Vaszali lapos. 15. Szingula György lapossa 4 draban 16 Pap Kaszáló. 17 Pap sziget. Demeter sziget és Vaszi szíget. 3 drban. 18. Bendő rét – (zsombékos hely) 19. Száv Milm sziget 4. drb. 20. Nyomás szik. 21. Nagy rét mellék. 22. Vak sziget. 23. Nagy szík. 24. Mágó lapos. 25 Butyka folyás (ér) 26 Berek rét – (ér) 27. Gábris rét. 28. Banik rét. 29. Rövid lapos. 30. Butyka – Gál sziget ér által környezve

(115b)31. Barakonyi ér mely OSzMiklós és Barakony helységek között fekszík. 31. Köböl kut lapos. 33. Belta. 37. Tokaj 35 Juhász 2 drb. és 36.Tóth laposok. 37. Toprongyos folyam, mellette Tuduk rét. 38 Zsugyó Vaszali ere. 39 Mieszunyika lapos. 40 Vak sziget és Borka sziget ér által körül véve 41 Gábor sziget (Kurtyon) legnevezetesebb volna régiség tekintetéből a „föld vár” mely négyszög alakbani földhányás és az „Ördög árka” mely hosszan nyulik s több határon keresztül fut — azonban ezekröl semmi bizonyos adat ki nem fürkészhető. — A többi nevek, a határban régen tanyát tartó elődöktől vették nevöket.Jegyzet. Oláh Sz. Miklós községe Mária Terézia idejében adományoztatott a

föméltóságu H. Eszterházi családnak. Határos — Keletröl Pankota Mácsa pusztákkal, délről Barakony — Cséffa — Nyugotról Atyás, Ugra, ejszakról Rojt közsegekkel.

Kelt Oláh Sz Miklóson april 15én 1864…100 Dezsö mkjegyző

(118a)Helynevek

Ólcsa községből, Bihar megyéből.

(119a)Feleletek a tulnét tett kérdésekre

1ore E község tartozik Bihar megye Szalontai járása Bééli szakaszához, ’s jelenlegi székhelye Béél mező varóssa. —2ra E községnek jelenlegí neve Ólcsa, lakják románok. —3ra

100 A családnév olvashatatlan.

245245


E községnek sem most, sem hajdanról, más neve nem emlittetik —4re E községnek keletkezése valoszínűleg a Törököknek magyarhonból történ végleges kiűzetésével egyidejű. —5re E község népesedett az koronként Erdélyből bevándorlottakból —6ra Eredetéről mínd irott, mínd pedig szóbeli adatok hiánya míatt semmit nem tudhatni, ’s mínd össze ís az mit szóbeli hagyomány utján tudni lehet – anyi, hogy regenten egy kevés távolsággal lejjebb feküdt, jelenlegi fekvésénél. —7re A község határa összesen 1548 cataszt: hóld, és 500 □ öl, következő dűlőkkel um. belsötelek. Gyaluri — Kasucza — Huble — lúnka. — Szomszéd községek pedig – Bélfenyér. Karasszó Ökrös. és Kalácsa Községek; ’s tartozík a N.varadi lat: szer: püspökség Béélí uradalmához. —

Kelt Ökrösön Márt 30/864

P. H. Bíró …101 Tóma

Popovits Péter mkG. n. e. lelkész.Márton ’Sigmond Jegyző

(120a)Helynevek

Oláh Hodos községből, Bihar megyéből.

A megye székhelye: Nagyvarad, a járás székhelye: Belényes, a járás szakasz székhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik.

A helység neve: O. Hodos romanul is ugy nevezik, — a helység eszakí részét Bozganyászkanak” nevezik, – a helybeli románok, mely elnevezés semmi tulajdonságot nem jelent, – ezen elnevezes régi; okát senki nem tudja. hivatalos iratokban elö nem fordul, a szom(120b)széd falvak lakoi sem használják ezen elnevezést. —

A határban térségek nevei: duleu barkuluj, gyálu beszerecsi, duleu czermurilor, duleu curaturi, duleu goronilor, pantyászka

A helységnek más neve régen sem volt most sem ösmeretes. —A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem

tud, —A népesítés helybeli, a lakosok mind románok.

(121a)Oláh Hodos helység fekszik dombon, alakja két sór hazból áll, — határa hegyes és völgyes.


246246


Fólyó vize a Hodiselu pataka. — Határos fórrószeg farkaspatak és Hollod helységek határaival. —

Kelt O.Hodoson 15ik Aprilis 864.

Csokán TívadarJegyző

(122a)Ökrös

HelynevekÖkrös községből, Bihar megyéből.

(123a)Felelet a tulnét tett kérdéseket ílletőleg.

Az 1ore E község tartozik Biharmegye Szalontaí járása Bééli szakaszához,– a székhelye jelenleg Béél mező várossa.2ra E községnek neve jelenleg Ökrös /romanul Ucurisiu:/ – jelenlegi helyén a Töröknek Magyarországból lett végképpeni kiveretése ólta áll, az előtt pedig Mihales név alatt egy 1/4 mértföldnyivel távolabb, jelenleg is a határban eső ugynevezett Török dombon – oláhul Gyalu turkusestyilor – feküdt, akkor vólt állítólag míntegy 42 ház, jelenleg pedig 156.

3ikra Mint a másik pontban emlittetett hajdan a község neve Míhales —4ikre Jelenleg a községnek mikori keletkezését nem tudják de valoszínűleg már a törökök bejövetele előtt is allott s mint neve mutatja magyar község volt —5re E község népesedett az időnkint Erdély felől bevándorlott családokból.6ra A község eredetére nézve a jelen nemzedék biztos tudomással nem bir, de mint fentebb is emlittetett már a Törökök bejövetele előtt Ökrös nevezetű község állott7re A község határa összesen minden mivelési ágat együvé véve 3952 catastralis hóld és 510 □ öl a mely határbaní dülők következők = Dúmbrovicza. Talmácsi — Ogrezeli — Harpataki — Kimpumáre — Sabamáre — Gruecz — Dosz — Gyalu Turkusestyilor — Gyalú besericsí — Leugyelászka — Temetó — és Szuszági dűlők alatt ösmeretes.A szomszéd határos községek – Északról Ólcsa —, Keletről Hodiseli puszta, és Bogy Községe — Délről — Krajova és Koroj községek – Napnyúgotról Somoskesz Barakony — és Kalácsa községek. —

Kelt Ökrösön Márt 31. 864 —

247247


Bíró Boczok MitruP. H. Popovits Péter mkG. n. e. lelkész.Márton ’Sigmond Jegyző.

(124a)

HelynevekŐrvénd községből, Bihar megyéből.

(124b)1. Őrvénd tartozik: Bihar megye, nváradi járás, élesdi szakaszához — e’ vidék táj elnevezése ”Körös vőlgy” melly elnevezés onnan van, hogy a’ Sebes Körős futja végig ama vőlgyet, melly két hegy sor által ővezve, a’ felsőbb vidéken tőbb csucsokat is képezve, az Erdély országi határokig nyulik. Őrvendnek határai; északről Kővesd és Czigánfalva, – Keletről Alsó Lugos, délről Czéczke, M. telki, és Posalaka – nyugotról pedig Puszta Ujlak.2. Őrvénd kőzsége ország szerte Őrvénd”nek neveztetik, még oláh nyelven is, csak az Ő betű válto(125a)zik O„ra, neveztetik Orvénd3. E’ községnek más neve nem tudatik.4. Őrvénd keletkeztéről a’ legidősebb emberek sem birnak tudomással, a’ kőzségi levéltárban pedig e’ tárgyra vonatkozó irományok nem léteznek.5. A’ népesitésre vonatkozó adataink szinte hiányzanak — valamint6. a’ név eredetéről is. Azonban a’ nép két hagyományos mondát tart emlékben, nevezetesen:

a., némelyek beszélik; hogy a’ hajdani jobb világban az őrvéndi közbirtokosok, mint hogy a’ községnek igen jó bór termő hegyei vannak, – magyar vendég szeretettel párosult vig szüretelés, hetekig tartó öröm űnnepeket űltek, őrvendettek, nyerte volna az Őrvénd nevet.b, mások szerint, a’ Sebes Kőrősben e’ hellyen régenten igen nagy méllységek, úgy nevezett őrvények voltak, ’s innen származtatják az Őrvénd szó elnevezést.Mellyik bir nagyobb hitelességgel, meg határozni nem lehet. — Az elsőt látszik támogatni az Őrvéndi egyház /:ref:/ pecsétjére vágott Szőllő fűrt. a’ másodikat sem tagadja meg azon tény állás, hogy a’ község határa a’ kőrős folyó által hasittatík, előbbi őrvényeit azonban be tőltve, most olly veszedelmes hellyek nem léteznek. Ez állitást támogatják még a’ község határában alább a’ 7ik pontban megnevezett, helynevek is, — mellyeknek lehetőleges meg magyarázását adni kivánjuk.

7. E’ kőzségnek emlitésre érdemesebb helynevei im kővetkezők; Északról a’ Telkes dűlő, szántó főldek, egy erdő alatti, ’s két hegy kőzőtti ”telek alaku„ csucsba be(125b)nyulva a’ felette fekvő erdő rész is Telkesnek neveztetík, monda szerint tűndér lak, parasztosan telek elnevezéssel, — sőt jelenleg is élnek olly emberek tűndéreket hogy láttak legyen e’ hellyen erősen bizonyitják /:alkalmasint álmukban:/ itt van a’

248248


telkes kut, melly más képpen csola kutnak is neveztetik, azért mert valami fijatal paraszt legény, egy barna bőrű cigán leánnyal jőtt szerelmi érintkezésbe. Ezt követi a’ Mocsár dülő melly a’ Kőrős mellett fekszik, lapályos és vizenyős fekvése miatt nevezve, itt találtatik egy kaszálló rét is ”neresz„ nevű — hajdan veszedelmes lápokkal, mélységekkel tőlt helly, honnan a’ gazdák cselédeket tiltották a’ joszág legeléstől ”ne ereszd” lett belőle rövidebben ”neresz„ ezt kőveti a’ felső rét nevű dűlő a’ községnek felső határáni fekvése által igy nevezve, ebben van a’ kigyospatak, kacskaringos folyásáról nevezve, Kőrös köz, a’ malom csatorna, és a’ nagy v annya körös kőzti fekvéseről, fűzes, fűzkés bokrairól, kis rét, kut allya, domb allya, úr rét, siker rét, bogár rét, bogár hát alakú fekvéséről nevezve.

Szőllő hegyei: a’ posalaki hegy, azért neveztetík, mert nagyobbára Posalaka kőzség lakossai által biratík. Oloszó hegy, egy erdő közi vőlgybe O forma fekvéssel benyulva, ezt kőveti az ”Aghegy„ monda szerint a’ legrégibb szőllő hegy Őrvénden, — ”Által hegy„ ”Kert allya hegy„ végre „fogas hegy” a’ kőzségben leg erősebb borairol fogas„nak nevezve.

Erdő részei: a’ Telkes, Pántos vőlgy, egy benne levő kerek pánt alakú tóról nevezve, Rozsás vőlgy, szénégető vőlgy, hajdan a’ szénégetésre kitűzőtt hely, — Igásó, egy magas nehéz feljuthatású hegy, íga, és só, — ”Tatárvágás„ a’ tatárok által kivágott erdős hegyen keresztűl nyuló út, — melly kis, és nagy ványínak is neveztetik, ”Mosdos hát„ tőlgyes erdő rész. Ezután jő ”Mélly vőlgy„ ”Rokalyuk„ ”Bodis rét„ ”Bodis patak„ (126a) ”Bika föld„ nép monda szerént, e’ hely a’ szomszéd Puszta ujlak kőzség határához tartozott, hol azonban, egy lopott bikára találtak, az elveszett jószág tulajdonossa, ’s ennek kereső társai azt fürkészték, hogy melly kőzség határához tartozik ezen rész hol elveszett bikájukat megtalálták, mert akkori szokás szerint, azon község lakossága tartozott a’ kárt meg tériteni, hol valami lopott joszág megtaláltatott, ezen okból az p. ujlakiak e’ darab főldet határjukból kitagadták, ’s maradt az őrvéndieknek a’ bika ára megtéritése fejében, — ”Baranyi hágo„ egy magas meredek domb hajdanában, mellyen jelenleg egy mélly út van vágva, monda szerint egy laksági uraság itt keresztűl utazván, esős űdő, ’s rosz út lévén lovaival elakadt; Baranyi uram ezen nagyon boszankodván, hogy ez rajta többszőr megne történjen, jobbágyait ide hajtva, azon mély utat vágatta, melly máíg is Baranyi nevet vísel.

Kelt Örvénden Május hó 30an 1864

beadjaMájer János mkJegyzö

(128a)Délbihar Nagy Várad megyei kerület

Élesdi szakasz

Határleirás

249249


Össi községnek, mely románul Auseu-nak nevezik Ösi község keletről Gégény, délről Oláh és Magyar Kakucs Dél nyugotrol Tötös hat. határos. — 515 lélekel bir. G. egyesültekHatára kezdődik keletröl Kolozsvárra vezetö ut mellett Gégény község felől, mely község 6. dülöben van felosztva u. m. Falu dülö melyben a szánto földek házak és épületek vannak — mely község sikságonfekszík és sok gyümölcs fák tenyésztésre nagyon alkalmas földjeí a jobb termekenységüek közzé tartozván melyben buza, rozs, és zab legnagyobb mértékben pedig tengerivel vettetnek be és közép szerü években kielégitö mag termést adnak, megjegyzendö hogy a Körös felöli oldalán ezen osztályu szantó földek a Sebes Körös naponként hordja. — földmínöségük fekete, sárga szurkos agyag kevés homokkal és iszappal vegyitve, vannak ugyan silány kavicsos homokos iszapos földek, melyek igen sok esőt kivánnak az termésre, ’s majd minden három évbe kelletik tragyázni, mert a községen ejsza102 keletröl egy hegy van mely délnek fekszík gyakori esők alkalmával az egész szánto földeket be iszapolja mert derülö ormáín homlok ormaín fekszikek103, mely csupa homok sárga kavicsos földel vegyítve,

ennek alsobb alján szollok vannak ültetve mintegy 160 kapás alya szöllö, tulajdonságára nézve (128b) savanyu bort teremnek a, nevezett hegynek órmain a legelő van, mely hegyekböl és ronatérekböl és kopár hegyekböl állanak. — a 2dik dulö Czarina. 3dík Czarina seráka dülö silány földjei miatt neveztetik igy. — 4dík Czarina din zsosz dülö. — 5 Szöllö dülö. 6dik erdö dülö, a szanto földek 320 hold 200 □ öl, kaszáló 529. hold 50 □ öl, szöllök 160 kapás. erdök 697 hold 900 □ öl legelö 587 hold 70 □ öl az erdöben találtatnak Vad Díszno. öz, roka nyul. s. t. b. hegyes völgyes sziklás mely televénnyel fedetik. — a községen keresztül a Varadrol – Kolozsvárra vezetö útvonal van. egyébb érdekes feljegyzendő észrevételek nem talaltanak.

Kelt Tötösön Junis 19én 864.Vajda LászloKörjegyzö.

(130a)

HelynevekPapmezö községből, Bihar megyéből.

(131a)Helynevek

Papmezö kőzségböl, Bihar megyéből

Az elö irt kérdö pontokra gyüjtött feleletek következök:

102 [A lehúzott szó fölé beszúrva:] felöl103 Eredetileg fekszenek-et írt.

250250


1. Az érdeklet község fekszik Bihar megye, Belényesi járás, Magyar Csekei szakasz, Papmezei Köri jegyzöségben. —2. a Községnek fenti neve ismeretes ország szerte, mely mindenütt ugy helyben is használtatik.3. Arrol: hogy a községnek hajdan más neve volt, tudomással e videken senki sem bir, de mi után a jelenleg használatba levö név magyar azon következtetésre jogosit, hogy itt hajdanában magyarok lakhattak annyival is inkább, mért e vidéken még most is vannak az román falvak között elszorva részínt egész magyar, részínt románokkal vegyes falvak; — vagy pedig aminekutánna itt helyben még jelenleg is fenn állanak egyes falai egy régi romnak melyröl alantabb bövebb emlités fog tétetni, hihetö az is, hogy ezen rom lakoi papok lehettek, a mint ezt többen gyanitják (131b) Kiknek tulajdonához tartozhatott a jelenleg is nevét megtartotta Papmező mely ezen idöben hihetöleg pusztaság volt ezt annyival is inkább lehet következtetni mivel a Községgel határos Két Község Papmező Kimpány, és Papmező Valány Kezdő szavai szintén ugyan azok egy roman szoval hosszabitva, söt még a szomszédos Robogányi jegyzöi Körben is találtatik Papmező Szelistye nevet viselő község, — melyek hihetöleg a Papmezei papi birtokhoz tartoztak.4. Erre nézve adataink nincsenek.5. Nem tudatik. —6. Sem köztudomásbol, sem hagyománybol, annál kevésbé irott, vagy nyomatott emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —7. A’ Község határa hivatalosan használni szokott meg nevezés szerént következö düllökre van osztva Plopi, és Vlágyicsászka. — a nép által külön meg nevezett helyek Ritu Prekuluj Kaszállo földek. — Lázur szánto földek, Ritusel szánto, kaszállo földek, — Intra ápi, szánto földek a Kis Hollod, és az ebböl kifogot malom árok között, — mind sikságon a mennyiben az egész határon egy domb sincsen. (132a) A régi rom, mely a’ falunak déli részén az utolso ház felet ál még most is emlékül egyes hatalmas falaíval, a falak vastagságáról, de különösen egy darab hatalmas magasságban fenn állo oldalfalán láthato lö résekröl ítélve, nem egy szerü zárdát, hanem azon idöben lehetett eröséget mutat fel, az égesz épület alapjátol egész fel termés egyenetlen köböl építve, az össze rakásnál használt meszes anyag ugy látszík, hogy nem most használásban lévö modon készitetett, mert egyes fenn állo részei oly erösen fortak össze, hogy követ kötöl csak is erö

feszitessel lehet el választani, — Különösen fel tünö a falak hoszába futo 1’ átmérönyi de ennél kisebb és a fal hosszában futo gömbölyü üregek, melyek minekutánna az epület alapjánál majd csak nem egészen a föld szinén a falakba láthato füstöl jelenleg is fekete üregekröl itélve, meleg ség vezetök lehettek a felsö épületekbe, még a fütés az épület külsején az emlitett űregekben gyakoroltatott, a romnak eröség(132b)nek kelle lenni ezt bizonyitja láthato maradványa, de ugyan csak a Községi pecsét nyomo is egy két bástyáju bejáratott abrázolo metszéssel van el látva, a bástyáktol jobbra és balra egy egy csillag, a két bástya közötti kapu feletti falazat felet pedig fél holdat lehet látni. — a napokban történetesen egy igen réginek látszo idomtalan metszetü pecsét nyomonak jöttünk birtokába melyet egy falusi Kisleány a romokhoz közzel folyo Kis Hollodban talált, homokot ásván annak medréböl, ennek lenyomatát jonak láttuk ide tenni P. H. ez szinte felül Két csillagos, csak Között egy fél holdat ezek alatt egy vonalt, melynek jobb felöli végén egy nagy csillag van, mely alatt

251251


ismét jobbrol négy pontal Körül vett fél hold, és ezektöl balra Két egyenlö jegyet mutat. a pecsét nyomo réz öntetü, durva, formátlan darab, fogoján egy juk furva.

a Községen Keresztül folyo Kis Hollod vize a Király erdöben veszi folyását, eddig Lunkaszprie, és Szitány Községeket erintve patak név

(133a)alatt, mint egy három orányi távolságra tőbb apro források és patakok által szaporodva a Hollod vizét Képezi, mely név alat Hollod Községénél ösmeretes. —Más meg emlitést érdemlö tárgyak a Község határán nincsenek. —

(134a)

HelynevekPapmezö Kimpány Községböl, Bihar megyéből

az elő irt Kérdő pontokra gyüjtött feleletek Következök:

1. Az érdeklet Község fekszik Bihar megye, Belényesi járás, Magyar Csekei szakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —2. a’ Községnek a fenti neve ismeretes országszerte, mely mindenütt, ugy helyben is használtatik.3. arrol: hogy a Községnek hajdan más elnevezése volt, tudomással e vidéken senki sem bir, de minekutánna a’ jelenleg használatban lévö neve egy magyar, és egy román szobol van össze téve, meltán hagyja gyanitani, hogy ez nem az eredeti neve, söt még azt hihetni is jogosit, hogy itt hajdan magyarok laktak, annyival is inkább, mert ide Közzel elszorva még most is vannak magyar községek a hajdan korbol; vagy pedig azt engedi Következtetni, hogy a határos Papmező Községben – hol egy igen régi rom falai egyes részletekben még mai napig is áll, amint azt e videkén gyanitgatják valosággal valamely szerzet lakot, ’s ezekhez tartozhatott mint papi birtok Papmező Kimpány, az ezzel határos Papmező Valány, és talán még több (134b) Körül fekvö más helységek a mennyiben még a szomszéd jegyzöi Körben is van egy Papmezö Szelistye névvel biro Község.4. Erre nézve semmi adattal nem birunk.5. Misem tudatik rolla.6. Sem Köztudomásbol, sem hagyománybol, de annál kevésbé irot, vagy nyomatott emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —7. a’ Község határa hivatalosan használni szokott meg nevezés szerént két düllöre van osztva Lunka, és Muczuleszkuluj, a nép által ezeken kivül egyes helyiségek következö elnevezéssel birnak Drikur, Tepuristye egy egy darab szánto föld sikföld domb alatt, — Viczelaru Kaszállo föld viz mocsáros helyen, hol esözesek alkalmával a hegyröl lefolyo viz el ömlik, – ugyan ily helyen Halastoele. — Mláka szánto, Kaszállo földek sik föld. — Oszoj legelö földek hegy oldalban, — Sztrintur erdö közötti kaszállo földek völgy és domb partokon, Ponoru, és Kimpumuczuluj – erdö Közötti tisztás. — (135a) Gyalárí — hegyeni erdöség, — Tyátra sziklás erdöség, — Aszkuczitel erdöben Keskeny magaslat Két oldalroli mély völgy felett. —

252252


a Község területén semmi Különös meg emlitést érdemlö tárgy az emberi figyelmet magára nem vonja. —

(136a)HelynevekPapmezö Valány községből,

Bihar megyéből.

(137a)Helynevek

Papmezö Valány Községböl, Bihar megyéből

az elöirt Kérdö pontokra gyüjtött feleletek Következök:

1. Az érdeklet Község fekszik Bihar megye, Belényesi járás, Magyar Csekei szakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —2. a Község megnevezésére valamint helyben ugy ország szerte is a fenti név használtatik.3. Hogy a Községnek hajdan más megnevezése volt, arrol e vidéken senki sem bir tudomással, mind azon által a Községnek jelenleg hasznalatban lévö neveröl itélve, a mennyiben annak első szava magyar, még a végszo román, meltán hagyja magát gyanitani, hogy ez nem eredeti név, — söt még azt hihetni is jogosit, hogy e helyen hajdan magyarok laktak, annyival is inkább, mert ide közzel még most is vannak egy nehány a roman falvak között elszort községek részént egészen magyar, részént románokkal vegyes magyar lakosokkal, vagy pedig azon következtetésre enged jöhetni, hogy a határos Papmezö (137b) Községben, hol egy nagy szerü épületnek még most is fenn állo egyes fal romjai láthatok, amint azt a videken gyanitgatják, valosággal valamely szerzet lakot, ’s ezekhez tartozhatott mint papi birtok Papmezö Valány, és az ezzel határos Papmező Kimpány, és talán még több közzel fekvö más helységek is, a menyiben még a szomszéd jegyzöi Körben is van egy Papmezö Szelistye nevet viselő Község.4. Semmi adattal nem birva, erre nézve felvilágositolag mit sem felelhetünk. —5. Erröl semmi tudomással nem birunk sem a köznép felvilágosito felelettel nem szolgálhat. —.6. Sem Köztudomásbol, sem hagyománbol, de annál kevésbé irott, vagy nyomatot emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni.7. A hivatalos használatban elö forduló düllö nevek Bucsumilor, Mesztecsinyilor, Pusztucza, és Magura, — ezeken Kivül a nép által elnevezet egyes helyek Következök: Olorászka, Kaszállo földek egy meleg forrásos helyen, hol egy a földbe ásot fa odubol folytonosan eléggé jo izü ihato (138a) viz folyik, mely a leg hidegebb télen által sem fagy be, — Goron szánto föld, hajdan tölgyes erdö, — Csorgo egy bokros völgy melyböl egy bizonyos helyen viz csorog, — Zekatore cserés legelö hely dombos meredek óldalokkal, — Csokatan hasznavehetetlen dombos, partos, szinte járhatatlan, — Oris domboldalos, hol csak is Kapával lehet vetni tengerit, — cselá város hol hajdan a falu volt, de innen a’ jelenlegi

253253


helyére telepítetett által a föld felosztás alkalmával, — Pusztucza szánto fensik, — Kursza bokros erdö rész a rokák buvo helye, — La Krucs egy régi Kökeresztröl elnevezett hely, hol állitolag egy ismeretlen ember eltemettetett, — Koszta pestyeri, a völgyben nyillo barlang feletti hegység, ezen barlang meglehetős tágos nyílással bir, hol egy üregböl a másíkba egy szük bejárás vezett nem oly nagy szerü, nevezetes, hogy az üregböl a szikla hegyen Keresztül Két Kémény üreg megy fel egész a hegy tetejeig, az üreg (138b) falát kemény Kö Képezi földezete homokos és szük belsejéböl gyenge forrás csergedez a barlangot fedő hegy tetön van egy forrás, melyböl a viz egy darabot haladva ismét a földbe tünik hihetö hogy ez Képezi alant a barlangba csergedező forrást, Blidáru legelös erdös hely, formája hasonlit egy tál mélyedéséhez. — Istoku egy erdö rész, — Vale cselre Két sziklás hegy közötti völgy. —

A megnevezett barlang, és forrason Kivül semmi meg emlitést érdemlö tárgy a Község területén figyelemre nem vétetett. —

(140a)

Papp Tamási Község helyneveinek magyarázata

1ör A Községnek csak egy neve van Papp Tamási2or Bihar megye NVáradí járásában fekszik3or Más elnevezése a községnek nem volt4er A községi levéltárba lévö okiratokból kiviláglik hogy 1604 ugyan azon néven mint hajdu város emlittetik, ’s lakossai Katonai szolgálat alatt állottak nemesí joggal voltak felruházva, több tavolabb esö pusztákat bírtak, melyeknek birtoklásába Bocskaí, Bátori Gábor ’s Rakotzi fejedelmek által megerösíttettek.5.or Az országban 1600 elött már fentállott ugy nevezett hajdu katonákból telepítettek le az elsö lakosok6or A Község nevének eredete honnan származott, sem a regíbb íratokból sem száj hagyományból Ki nem tűnik7er A Község Keleti részét Keresztűl vágja az ugy nevezett Kösmö patak, mely a sitervölgyi határról jövén, vizét egyedül hó és esö által nyeri, a község észak felöli végéig megtartja a kösmö nevezetet. onantul nevét Sivora változtatja át ’s a községtöl mint 1400 lépésnyire a Berettyo folyamba szakad, esős évekbe ’s fellegszakadáskor a határba igen sok kárt okoz.

Szanto földje 3 fordullora van osztva, mellyek (140b) Közül elsö a Nagyföld düllö, 2ík Nyul szíkes azért neveztetett így mert a nyulak azon helyett igen szeretik; 3ik a Kásás szer düllö.

A Község Körül levö legelö szíknek neveztetik szikes természeténél fogva. A lapokkal Körül vett legelök Közzül egy részt Apátinak egy rész Ereszvénynek ’s Nagy Érnek neveztetik.

NVáradrol N.Károly felé vezetö ország uton a Berettyó Kiömlései által elöidézett posványságon van egy nagy Kö híd a Papp Tamási és Sziget pusztai határ Köztt, melly Razabelli hid nevett visel az öreg emberek szerint azért neveztetík így mert a magyarok egy Raza nevü török vezért ott vertek meg.

254254


A láp Köztt vizzel Körül véve vannak több szigetek p. Szt István hol egy régi templomnak elpusztult romjai láthatok; továbbá Nagy Ördöngös Kis Ördöngös Zsombékos Ördöngös Három águ Ordöngös Hosszu ördöngös Tehenes rét Sas fészek és Kecskés szígetek; van még vár telek nevü sziget is vizzel és nádassal Körül véve, míntegy 26 hold nagyságu nevét onnét vette, hogy a tatár futáskor benne a nép mint valami várban, tartozkodott ’s a tatárok Közzül oda menekült egy ronán volt a bejárás bele, mely maí napig ís gyílkos gátnak neveztetík, ezen bejárásra Kaszák voltak a viz alá a lápba elhelyezve, hogy menedékek bíztos lehessen.

(141a)A Kaszállo földek Köztt megemlítendok a Mihály háza, Hodos attya Széna

Kert, és Kösmö Kaszállo, ugy szinte a Dekány és hat hold mellyeknek nagyobb része mínt szántó föld használtatik jelenleg.

Papp Tamási határos északrol a Gyapolyi és Szigeti pusztákal a Gyapolyi pusztátol az uj Berettyó meder választja el. Keletröl a kis falusi és Benkei pusztákkal, délről a Kügyi pusztával, nyugotrol pedig Nyűved Kőzsége határával.

Van a Községbe 186 ház a lakosok tisztán refmtak.

Kelt Pap Tamásiba April 30án 1864.

Főbiró Tóth István mkMasodik biró Nagy Sándor mkSzücs János mkKun IstvánJegyző

(142a)Helynevek

P. P. Czigányesd községből, Bihar megyéből.

(143a)1. Bihar megye, belényesi Járás, neveztetik belényesi vidéknek is, székhely belényes.2. Pántásest Pákálest Czigányesd név alatt ösmeretes3. Nints más elnevezése.4er

Nem tudatík.5ör

nem tudatik.6or

a’ név eredetéről mitsem tud.7.

255255


E’Község határában előforduló dülök nevei u. m. Lunká, Ograda Katra Krisu, Zevoje, Ograda Mare, Dugyászká, Dumbrává, Ograda Katra drumu czarii, Lá podu, Czarina din Szusz, Kimpuletu cu Szinzáró, Ritu catra Sebes, Zevoj, Czarina catra Tálpi, Glimei cu rie, Kukuleu, Kurátura, Ritu mare cu Czáriná, Kuratyístye.

(144a)[Pelbárthíd]

ad 91 / 864.

I. Biharmegye Nagy Váradi Járás. Bíhari Szolgabirói Kerület. Pelbárthíd Község. határos Eszakról a’ Kaszadi pusztával, Nyugotra Kis Maria Város határával, Délre Ádámí és Régényí pusztákkal, Keletről Nyüved község, és a’ Gyapoji puszta határokkal.

II. A’ Község neve csupán Pelbárthíd 104 ’s e’ név is tsak helybeli elterjedéssel bír.III. A’ Községnek más elnevezése soha nem vólt.IV. A’ Község leg korábban említtetík 1600ík év tája körűl, de semmi regíbb okmányból

ki nem deríthető.V. A’ Községbe tőbbféle földes urak lakván az időbe, ’s ezek telepítették, Szilágy;

Máramaros megyékből, és Erdély orszagból.VI. A’ Kőzségét nép monda szerént az 1600ík év táján történt villongások alkalmával

egy Pelbárt nevű jeles hadvezér nyerte, vagy foglalta el, ’s az időbe a’ Beretyó folyamon egy nagy vámhíd vólt, híhetőleg a’ Község ínnen nyerte jelenlegi nevét – de hagyomány vagy okírat ezt sem tudja meg fejteni, mivel a’ község levél tárába ez adatra vonatkozólag semi sem találtatík.

VII. Kerités dűlő – e’ nevet a’ körülötte lévő árkoktól nyerte. Vajas dülő jó legelöjéröl, mely ma ís áll, neveztetett el, Nagy és Kis Borsó szíget ezen 2 sziget elnevezését a’ regibb idöben borsó termellésröl nyerte, most szántó és lejtős kaszálló föld. (144b) Bajicza közvetlen a’ község Kelet felől eső része alatt terül el, ’s lápos hely. és vízállásos, nevét a’ benne évenként szokott Kender áztatástol vette Bajíca román név, magyarúl Bányát jelent, ’s erről maradt a’ név maí napig is. Hosszú hajtó dülő, elnevezését a’ körűlötte folyó Beretyó folyamtól vette, jelenbe lapályos kaszálló föld. Somos domb hajdan sok somfa termett rajta, most kaszálló vőlgyes helyt. Tóth János szép sík kiterjedésű kaszálló szíget Tóth János bírta hajdan. Kun Gergely. jelenbe kaszálló és szántó föld, ezt is Kun nevezetü egyén bírta régentén. Gyilkos. lapályos kaszálló, a’ nép monda szerént e’ helyen gyikosság követtetett el. Fiatalos. hajdan sok gyenge csemete fák találtattak. jelenbe hátas szántó, és kaszálló. Gát erdő – hajdan erdő vólt, ’s az ott vágott vesszőket a’ Beretyó folyam kicsapásaihozszükségelt gátakat onnan készítették, most lapályos és hátas szántó és kaszálló földek. Ótovány rég óltványos kert vólt jelen be hátas szántó és kaszálló föld. Buda rét hajdan Budai család bírta jelenbe szántó és kaszálló föld. Görbe rét régente környékén kőrűl nád termő szíget vólt, most azonban szántó és kaszálló. Asvány rég sziget vólt, most hátas és lápos kaszálló. Nagy rét – Nagy nevű bírta most sík, és lapályos kaszálló. Kis Kertész. rétje és dombjáról neveztetett most kaszálló. Nagy Kertész ez nagyobb terjedelmű mínt a’ másík most szántó és kaszálló. Pálinkás, nevét Pálinkás nevü bírtokossától nyerte most


256256


lapályos kaszálló. Sírató. hajdan ígen lápos és járhatat(145a)lan kerülete vólt, anyira, ha a’ szarvas marha oda tévedt, többet soha ki nem jöhetett, hanem ott veszett el, most azonba lapályos szántó és kaszálló föld, Kis Buda rét, hajdan Budai nevü birta most lapályos kaszálló, Tekerő környék, hajdan tekervényes víz folyta kőrül, most lapályos kaszálló, Szeremí domb, ígen szép helyen fekűdt, jelenbe sík szántó és kaszálló föld. Rác rét. hajdan Rác nevü bírta, most hátas és lapályos szántó és kaszálló főld. Füleptó. rég Fülöp nevü bírta, jelenben szíkes rét, Kis Ludas tó – régen nagy lápos hely vólt, a’ vad rucák és ludak tanyája. jelenbe lapályos kaszálló, és kevés szántó főlddel, Nagy ludas tó. nagy tava van most kevés szántó föld, tőbnyire rétes és lápos hely, Dobogó, rég nagy láp volt ’s a’ menés alatt dobogott, ’s erről neveztetett el; jelenbe szántó, kaszálló, és rét. Megyes, hajdan meggyes kert vólt most szántó és lapályos kaszálló. Kardos. hajdan Kardos nevű bírta, most lapályos kaszálló főld. Szemetes tó, hajdan tó vólt, ’s gazt termett, ínnen van neve is, jelenbe alacsony szántó és kaszálló. Velence elnevezése nem tudatík, most lapályos kaszálló Füzes. rég. sok fűzfa termett, most sík szántó, és kaszálló. Nyakazó a’ nép monda szerént hajdan e’ helyen fővétel tőrtént, most lapályos szántó és kaszálló föld. Ereszvény. jelenbe temetkezési hely. Kis, és Nagy Kastély. hajdan nagy épületek voltak e’ helyen jelenbe legelő, és szántó főld. Új Kert. jelenbe községi pásztor ház, illetöleg Major, Szíget erdő hajdan szíget és erdő vólt, jelenbe szántó és lápos kaszálló. Bigecs eredeti neve nem tuda (145b) tudatik, most hátas, és lapályos szántó és kaszálló főld. Póska sziget. jó kövér föld vólt, most szántó és kaszálló. Kis és nagy telek. telkes földről neveztetík, most sík szántó föld. Nagy, és Kis szílfa, hajdan sok szílfa termő erdő vólt, most hátas, szántó és kaszálló. Vermes dűlő hajdan partos és vermes hely vólt, most egészen sík szántó föld. Márvány dűlő. hajdan régí márvány kő darabokat ástak ki, jelenbe sík szántó föld. Nagy bokor dűlő bokros hely volt régen, most szántó, és legelő, Sovány dülö. szíkes sovány szántó föld, Kurutyoló, régen nagy láp, és víz állás, most lapályos szántó és kaszálló föld. Régényí dűlő a’ Régényí pusztára nyúlik, most sík szántó föld. Sugó kúti dűlő. ítt most is kút van, hajdan Sugó nevű bírta, most sík szántó és legelő, Csonka dűlő a’ nevét rövidsége míatt nyerte, hátas legelő és szántó főld. Czíberés hídja. esős ídöbe ígen sáros és mocsáros hely, jelenbe legelő. Beretyó folyam közvetlen a’ község alatt foly el, jelenbe regúláztatík.

Keltt Pelbárthíd. Apríl hó 2n 1864.Baky György. Kirílla Lőrintz keze ×Körjegyző. községi főbíróMaté György mkmásod bíróHalász János mkKis Imre mk.tanátsosok.

(147a)Helynevek

Pestere községből, Bihar megyéből.

257257


1ör Pestere Községe fekszik Bihar megye Váradi járásaban, az ugy nevezett Sebess Körös völgyén Elesdi Szolgabiroi szakaszban egy község az ugy nevezett Ötfalúhatárbol, mely ötfalu határa áll, Pestere, Esküllő, Űrgeteg, Kalota, és Keszteg Községekböl. —

2or Ezen Pestere Községnek Két neve esmeretes Pestere mint magyar neve, Pestyire mint román neve. —3or Tudomás szerént más néven ezen Község nem neveztetett. —4er A Község multjárol irás tudatlan nép által lakatván semmi bizonyost tudní nem lehet.

(147b)5ör a népszerü által adás utján semmi felvilágositás Kaphato. —

6or Pestere ezen Könnyebb szokiejtésért magyarositva van, eredetét veszi a Román Pestyire névtől, mely szarmaztatott a Román Pestyir szótól, mely barlangot jelent, — mit a hellyi fekvés igazolata szerint a Község felett délre, Kelet és napnyugoti vonalba fekvö meszes Köves hegyekbe több barlang létezik. — s ezen barlangok között itt van az ugy nevezett Igricz barlang melynek fenekén létezett nagy mennyiségű csontokközt találtatott fel az ujabb Korba a Magyar Nemzeti Muzeumba felvitetett s felállitva láthato Csontrágo Hiéna Csontváza. — ’s hihetően ezen barlangtol lett, mint nevezetes helyiségtöl a Község el neveztetése

7er A Külsö dűllök a’ falu után az ujabbi elnevzés szerént Bisszá de gyalu mész Köves Kösziklás hegy, néhol bokros cserjével lepett, néhol Kopasz sziklás. — egyes részei ezen hegy lánczolatnak Serbota Kalotára vezető meredek utonni magas hegy. Oszolyu Serbotuluj, Hirtopile Hendri bokros gazos völgy a hegytetön. Ritu Hora Alezi, hajdan volt irtás Kaszállo most bokros legelö Gropa Ku nyau oly völgy mellyben késő tavaszon is ho találtatik. — (148a) Glimeji trép reszint bokros meredek hegy részint déli oldalba Kopasz mészköves legelő. — Pisnyicza Székáre a Kalotai határ szélén egy barlang formáju juk, a melybe a függö, s minden perczen leomlással fenyegető mészkövek alatt egy egy szerü malom ál 1848 ik év olta felűlröl botsájtott viz által hajtatva a viz a barlang méjibe veszvén el. — állitolag ezen patak a mészköves hegy alatt egybeköttetésbe az Eskűllön Ki jövö több apro malmot hajto forrás vizzel, valamint a Pesterén a vizesbarlangbol ki folyo vizzel — a Pisnyicza Szekáre név részint onnét van mert a malmot Szekára nevű Család birja, részint mert az elő téren Kalotai határba eső földek Szekáré Család birtoka. — Szohodol egy völgy melyben Kaszállo földek vannak. — Glimelye Long bokros mész köves hegy. Vurvu Kankuluj la Ungyisor bokros hegyoldal, Ptipolpinzi egy mozsát üreg forma juk a Kőbe miről a gazos hegy oldal nevezetét vette. — Gurgujáta bokros hegy oldal, Tou de magura viz állo hely, Tou de Sipoty víz állo hely Ritu Kahi hajdan rét volt most bokros. Muczuj gazos hegy lántzolat. Szekatura Monyi egy rét a hegy tetőn. — Csataczel hajdan itten volt Telegdi István vára, melynek nyomai most is Kivehetök — Lázu bouluj Kaszalokkal telyes völgy. Tyius Csataczel alatti bokros hegy oldal. Fintina drág egy forrás igen jo veze van attol nyerte nevét. Kosu Korbuj meredek Kopasz hegy. Tyátra Solymuluj egy barlang. — Kasztá Igréczuluj azon hegy oldal melybe az Igrecz barlangba be járás van Tyatra de arám veres réz szinü Köves hegy lábja ezen hegy oldalba is van barlang. — Piznyitz egy pintze formáju barlang melyböl viz foly Ki, mely nyárba hideg, télbe meleg — Kurso hegy

258258


tető a barlang felett, — Oszoju Kurso részint Kopasz részint bokros hegy terület. — Hirtope Gali, Albiorile Markuluj hajdan irtás volt most gazos legelő. — 2ik dűlő Csokány, Lazucz, a Csataczel hegy alatti szánto és Kaszálo főldek — Csokány Kaszálo föld részint bokros legelö. — Holdgyi nyégrii fekete föld — Kuratura Kaszálo és szánto foldek — 3ik dűlő Czarina Nyágra földje részben fekete szinü. 4ik dülö végre Bisza a Községtöl delnek esö hegy aljábani földek. — Fontína Tomaj egy forrás kut melly a hegy lábjába van a belölle Ki folyo viz a faluba bent a piznyitzbol ki folyo vizzel egyesűl.

Pesterén Május 20. 1864.Mártonffy Sándor mkJegyzö

(149a)Pestes helységének statisticai leirása

1. Pestes oláh nyelven Pestyis: fekszik Bihar megyében, Váradi járásnak sebess Kőrős vőlgy nevét viselő kőzpontján helyezett Élesd m: várossa észak keleti tő szomszédságába, kőzel mint egy 2/8 mértfőldnyire, e város belső fekvésétől: e kőzség a réz nevű hegy lanczolat déli oldalának alyán épitve, melyet gőr: nem egyesűlt vallást kővető nép lakja; Élesd m: várossát biró földes uraság, mostan Élesd-Brátkai, korábban Solyomkői ’s jelenleg is néha ugyan igy nevezetthez tartozott és tartozik, minél fogva Élesd m: várossa községével egy jegyzői kőrt képez: e kőzség határában igen nagy kiterjedésű 12 ezer holdnyi erdőség létezvén, ennek északrol a Réz nevűhegy lánczolat tetején szomszédja a régi Baranyi féle család Micskei uradalomhoz tartozott, ugyan csak e rézhegy lánczolaton fekvö erdőségei; keletről pedig a Szilágyságot jelesen Kraszna megyét e Bihar megyétől elválasztó hasonló réztető: a hová nyulik Kraszna megyei Halmosd helység határszélében e 19 század elején felső Magyar ország vidékéből ide vándorlott tot ajku RCath hitet kővető lakosokkal betelepitett Hármos-patak nevű kissebb kiterjedésű községecske: melynek lakosai tőbbnyire hamuzsir égetéssel foglalkoznak: — hasonloul dél kelet felől szomszédja, Tinod kőzsége erdősége, a mely délfelől és nyugotnak tartva átövedzi: dél nyugotrol Élesd m: várossával egész nyugottra Felső Lugos községével határos. Továbbá e község nagy erdőségének elöbb nevezett Baranyi féle főnemes család Micskei uradalmához tartozó Almaszeg nevű tőszomszédos réztető hegyi helység határán e század elején állitott űveg gyár(149b)hoz közzel és mellette, az élesdi vagy is Solyomkői uradalom birtokos tulajdonossa néhai Mlgos Gf idösb Batthyány Josef 1826. évben, egy darab két ezer holdnyi terűletet felsöbb magyar országi megyék tót ajku lakossaibol ide vándorlott nagyobb számú nép által kiirtatván, ma is virágzó állapotban lévő, Solyomköi névvel felruházott üveg gyárt állitott fel; ugyan ezen kőzségi erdőségnek Varatyek (:magyarul: nyaraló:) domb északi oldalábol eredő, ’s nagyobb folyo patakot képező, észak nyugot felé Kraszna megyéből Bihar megyébe átvonuló Berettyó vizébe, a Réz hegy lánczolat alyán szakadó Biztra nevű patak viz partjára: mely az űveg készitéséhez szűkségelt anyagok töréséhez alkalmazott gépeket ís forgatja. E Solyomkői űveg gyár kezeléséhez megkivántató hamuzsir égetéséhez tűzifa vágáshoz és hordáshoz szűkségelt munkák telyesitése tekintetéből egy pár száz tót lakosokat is telepitett, szerződésileg meg állapitott, ma is divatozó szolgálat, és főldbér fizetés mellett, az előbb felhozott kiirtott térségre: mely uj telepitvény Solyomkői kőzség néven Pestes helysége kőzségi bírájátol

259259


fűgg, ide számittatván kőzigazgatási és tőrvénykezési tekintetben, mint ezen régibb kőzség kiegészitő része. Ezen Solyomkő nevet viselő uj telepitvény tót lakossai valamint kőzzel a Szilágyság jelesen Kraszna Megye déli határ szelén a réz hegy lánczolat északi oldalán egy mértfőldnyí távolságban e’ század elején Halmosd, és Gyömölcsényes — Szilágysági kőzségek határainak erdő szélébe, az előbbin, főnemes Keczely család által Hármas-patak nevű helyen: az utobbin pedig Mlgos Gf és Báró Bánffy család által Magyar-patak kőzség néven telepitett kis kőzségek tót lakossai mindnyájon RCath hitet kővetvén, néhai NVáradi hálás tisztelettel emlithető RCath. Pűspők Lajcsák Ferencz ur ő Mga, a Solyomkői űveggyár mellett, e hivek számára szép kötemplomot épitett az 1836ik évben és kűlőn lelkésszel ellátta, kinek fentartására, ’s azon templom javitására, kellő alaprol is gondoskodott.

(150a)Fentebb irt Pestes kőzségének határában eső Réztető észak nyugotnak nyuló, de

ezen határ szélében fekvő Solyomkő nevet régi időtől viselő kőszirt magaslaton Felső Lugos községe erdősége fele hajló oldalon volt épitve, 15 ik század elejétől a 18ik század végeig virágzásban állott solyomkői vár melynek ma csak romjai szemlélhetők, ’s nevét vette e köszirtben jelenleg is élő ’s fészket tartó solyom madártol. E vár nevezetes védhelyűl szolgált a Tőrők ellenség becsapásai ellen, ’s utobb az Erdély országi fejedelmek ígen kedvelt várai kőzzé tartozott, a hová Erdély országbol, mindenűtt a rézhegy lánczolat tetején jó használható kőzlekedési ut szolgált, melyet ma csak a vidék szomszéd lakosok használnak kőzlekedésül; minthogy a sebess Kőrős volgyén átvonuló, és szomszéd Erdély országát is átmetsző kőzlekedési nagy országút, jelen 19ik század elején készűltek. E Solyomkői váron alol nyugotra létező nagyobb térség a megtámadó Tőrők ellenséggel vivott csata emlékéűl ma is Törökmezőnek hivatik

E Pestes kőzségén átvonul jelenleg Élesd m: várossábol kezdett rendes jó készűletű kővecses csinált út, mely a Réz nevű hegylánczolatban a Baranyi féle család Micskei uradalmához tartozott Fekete erdő nevű helyen csehországi nagy iparos Liebich János nevű űveg gyárnak által fel állitott űveg gyárhoz ’s ennek főntartásául szolgáló telepítvényhez kőzlekedésűl szolgál ’s egyszersmind, Bihar megye váradi járásának Sebess Kőrős vőlgyi vidékét ugyan e megye Érmelléki járásának északi szélén fekvő Margita vásáros várossával, ’s ennek termő vídékével ősszekőttetésbe ’ kőnnyebb kőzlekedésbe hozza: mely jó állapotu (150b) és kőzlekedési ut, emlitett gyártulajdonos kőzbenjárása és tetemes öszvegű pénz áldozata mellett, felsőbb hatosági engedélyel készittetett.

Ezen ujjabb útnak a Réztetőn átvonuló keleti részétől észak keletre mostan a Solyomkői gyár felé kezdett rendes készűletű ut, ezen űveg gyár mostani bérlője Kovács Károly ur pénzsegitségével, ’s felsőbb hatosági engedély és némű segedelem hozzájárulásával, a Szilágyságí Kraszna megyei határ szélt képező Halmosd kőzsége, vagy is mostan Hármospatak uj telepitvény széleig; a honnat Kraszna megye mostan főispáni Helytartoja Nábráczky Antal ur ő Nagysága eréljes kőzre műkődése nyomán, Szilágy Somlyó ’s ez által Közép Szolnok megyei, szabad kir: város Zilah, és Sibó m: város nevezetesebb lábas jószág vásárokkal állátott helyekkel e Bihar megyét, ’s ennek kőzponti nagy vásárokkal biró Nagyvárad várossát őszvekötő rendes közlekedési út folytattatík ’s már

260260


készittetik is, Szilágy Somlyó várossába szolgálo ’s Kraszna megyei Nagyfalu m: várossában létező rendes ország utjába.

2. E kőzségnek csupán elő irott nevezete vagyon magyar és oláh nyelven t.i: Pestes, — Pestyis.3. E kőzség más el nevezéssel nem birt.4. E kőzség telepitése későbbi időben tőrténvén 16ik századon innét létesittetett, és láttatott el e nevezettel kezdetétől fogva.5. E kőzség tisztán szóbeli hagyomány utján, ’s az itten létező oláh ajku nép vezeték neveiből szármoztatva e sebess Kőrős volgyén fekvő tőbb oláh kőzségekből, jelesen: Lokk, Űrgeteg és (151a) Pestere, ugy e Bihar megyének Belényesi járásában fekvő Hegyesel szinte oláh kőzség lakossai kőzűl át kőltőzőtt családakbol népesittetett.6. E kőzség oláh nyelveni Pestyis nevezetét hagyomány képpen származtatja a kebelében létező patak folyó vizekben régi időben tenyészett és talált igen nagy mennyiségü pisztrang és egyébb nemű halak miatt; mivel pestyis név magyar szó értelmébe halas helyet jelent: de magyar kőzségek lakossai pestyis nevet elmagyarositva Pestesnek nevezték el mit sem figyelve a pestyis olah név, magyar jelentőségére, s valodi ártelmének ’s tartalmának magyar nyelvbeni kiejtésére, ’s átforditására.7. E kőzség kebelében három rendű folyo patak eggyesűl melyek a főldes uraság által épitett paraszt lisztellő két kűlső kerekű felűl csapó malmat forgat, és egyesűlve solyomkői vagy pestesi patak nevezetekkel délre sebess Kőrős vizének tartva áthasitja az élesdi — pestesi rét nevű — nagy darab főldet, ’s Élesd m: várossa dél keleti ’s egész déli oldalát érintve e város közepe táján egész délnek fordulva a határ jobb részét áthasitva ’s gyakori rohamaival kőzlakosság főldjét rontva a főldek kőzőtt dél nyugotnak kanyarodva szakad belé a Sebess Kőrős vizébe: a kőzség kebelén átvonúlo ujjonan készűlt uton e folyora jó fahid van épitve, hogy ezen ut használata minden időben a kőzlekedést fentartsa. E kőzségben eggyesűlő 3 kissebb rendű folyok leg nagyobbika a helység belső fekvésének észak keleti határ részébe eső Varatyek (151b) nevű hegy domb, ’s kőrűlette létező más kissebb hegyekből eredő forrásakbol nevekedve, a helység déli részen érkezik a kőzségbe, ’s vale csel máre /:magyarul a nagy patak:/ nevet hordja: — a közép patak alább telj északi táján fekvő Vartyicsel hegyből eredve szakad a kőzség kebelébe, az előbbi nagyobb patakba, Vale luj Juon /:magyarul a János patakja:/ nevet viselve; a harmadik patak e helység nyugott oldalát érintve szakad ki azon vőlgyőn, mely nyugot észak táján a réz tető magaslaton, Pojána nevű hegyen épitett Solyomkői vár alatti kőszirtes hely alyábol ered és a Solyomkői patak nevezet alatt eggyesül a helység kebelében az előbbi két folyocskával és itt egybe olvadva kőveti folyását Élesd m: várossa határának.

E helység nyugot déli ’s dél nyugotti részén Élesd m: várossa határa felől vannak jó izű kőzőnséges bort termelő: Muncsid és Husszia neveket viselő szőlő hegyei, a hol az élesdi szomszéd és pestesi hegybéli lakosok, bírják és mívelik azokat, az egykori főldes ur is, tartva kőzte kűlőn szőlőt a tőbbiek természetbeni bor kilenczed adozást telyesitvén, az egykori főldes urnak.

E kőzség határa eddig elé kőzős rendezetlen állapotban lévén a helység deli oldalán Élesd és Tinodi őssze rugó határ szélei felől, igen csekély kiterjedésű, hanem valodi nagy kiterjedése észak nyugot, telj eszak, és kelet eszak felé fekszik, s a kőzség kőzelébe kevés mennyiségű volt urbéres főldek és nagyobb kiterjedésű

261261


cserés, bokros, részint vőlgyős részint dombos, közlegelőket használ, ’s ezen kívűl az egész nagy erdő(152a)ségben ís szabadon legeltet, a nagy erdők közepeibe szelyel szort, sőtt a Solyomkői két orányi távolságra fekvő űveg gyár kőzelébe is, a határ keleti oldalán birnak jelenleg meg nem vető mennyíségű volt urbéres szántó és kaszáló főldeket,: e kőzség körűl kezdve, részint magány volt urbéres főldeket, részint közlegelő darabokat magába foglaló vőlgyes és dombos helyek, ugy ezeket követő nyugot, telj észak és kelet észak, ’s felőli nagy erdőségi részek következő nevezeteket viselnek: Czarina /:magyarul: tilalmas:/ Karmazán, Muset, Láulyu, Lamesztáken, Oszój, Kupuj, Kimpu pejusuluj, Kimpu Kureturilor; Kimpu tyejusu luj, Lamormint, Vurvu oszojuluj, Kimpu oszajilor, Lálivez; Látágna Bucsuluj; Laprelucs, Koszta Nulli; Ritu Boncsi, Lakornyet; Ples, Plesár; Oszoj; Blidár; Oszojele; Mustyetye; Mustyet; Vorátyek; Biztra patak; Percselvén; Runku; Frápszen; Pitsoru oji; Vártyicsel; Plesoara, Pojána, Gyialuluj Tyiuse; Pitsoru Bojti; Sztául majales; Láker mező; — itten megjegyzendő, hogy e hely a Solyomkői vár kőzelében esvén, a várbeli őrség itten vigyázva, tőbbszőr, itt kerűletet tévén kerűlő mező nevet innet nyert, ’s igy maradt oláh nyelven Kermező:/ Blidár; Sintyeuluj, Laszoka; Kále lá álpájlák; Gruj szulitz; Kureturele; vále Kureturilor; Pejusu, Koszte máre; Porkerecz; Buda; Lupsore, Pestyisel; — Ezen itt elésorolt nevezetű határ(152b)részek, az állami kincstári adókiosztás alapjául készitett adóbizottmányi munkálat alkalmával kővetkező dűllőkre osztattak: 1. Falu dűllő, 2. Czáriná; 3. Muncsid; 4. Livozile; 5. Solyomkői puszta; 6 Blidár; 7. Oszoje; 8. Vále máre; 9. Buda; 10. Mustyetu.

Végűl megjegyzendő itten: miként e Pestes kőzsége a Solyomkői mostani Élesdinek is nevezett uradalomhoz tartozván, mint kőzbirtokos telj főldes uri joggal biró Nemes Jákob család bir egy régi telket /:antiqua sessiot:/ mely család ősse, az idő tájban midőn a’ Solyomkői vár virágzásban állatt ’s e kőzségi határ is, a vár hadi igazgatosága alatt volt: bőrtön őri és kapus, régi nevezettel porkaláb szolgálatot vitt, alkalmilag kitűntetett vitézségiért Erdélyi fejedelem első Rákoczy Ferencztől nyerte a nemességet, s ezen antiqua sessiot főldes uri joggal; melyet addig is, kűlőnős szolgálat általi telyesitésével birt: hanem a közelebbi 18 ik század elején e magyar honba fel állitott: neo aquistica commissio által főldes uri jógátol megfosztatván a Baranyi családbol, az időben Pesti királyi táblai űlnök ’s egy időben királyi ügyek főigazgatoja néhai Micskei Baranyi Gábor urtol Királyi adomány mellett felkéretvén, meg ís nyeretett: de (153a) ettől későbbi időben ismét vissza szereztetvén, jelen időben a Baranyi család által nyert királyiadomány levél erejénél fogva ismét telj főldes uri joggal birja ugyan ezen Nemes Jakab család.

Ezen kőzség 162 számu, a hozzá tartozó Solyomkői gyár uj telepitvénye pedig 48 számu házakat foglal magában, melyek majd mind bűkkfábol őssze rovott falakra epitett, és szalmával fedett kémény nélkűli házakatbol állanak, az uj telepitvény ház fedelei tőbbnyire bűkkfa zsindelyel vannak fedve,. A Pestesi lakosok foglalatosságai: főldmiveles, mésszelí és néha gyűmőlcsőt termő években, őssszel gyúmölcseli kereskedés, ugy fuvarozás is, melyet — Nagyváradtol szomszéd Erdély országába fekvő Kolosvár szabad kir: várossába vezető ország uton gyakorolnak minden nemű kereskedelmi áru czikkeket ’s gabonát szállitván a kereskedők számára.

262262


Kelt Pestesen 1864ik év Április 27kén

Esztegár Tivadar mkéledi jegyzö

által

(155a)Helynevek

Petrány községből, Bihar megyéből.

Ezen kőzség tartozik a NVáradi kerűlethez a Belényesi járásí főszolgabirósághoz, és a B. Ujlaki kőrí Jegyzősékhez — lakossága görög kath. vallásu, temploma a rendezett de tornya a község jővedelméből készitet harangot, megnem birván ágasokon ál.Nevezetessége az ugynevezet ”Pontoskő románul ”Piatra„ honnan nyilván nevezetét is veszi a kőzség ezen hely egy öszetomörűlt köszirt keletfelöl melynek aljába az Aradra vezetö ország ut ’s amellett mindjárt a fekete kőrőzs vonul el, ’s emiatt (155b) már hatoságilag bányaszok által szélesbittetett az ut, ’s még is az az megnem szoko utasokat borzadályal tőltí el – bárha ezen tömörodott kövek nyugottí és délí105 oldala legszebb lejtőségben fekszik ugy teteje mintegy 4 holdnyíra lapos és a legjobb fekete foldel ellátva, – mindamellett bárha itt a legjobb szöllök diszlenének, a lakosság által csak legeltetésre használtatík. Ezen hegynek tetejére a ki felmegyen fáradtság böven meg van jutalmazva, mert annak tetejéröl egész a Bihar havassáig előtte a panorámák leg szebbike nyillik meg, – onnan látván a belényesi járásnak igen sokfele elszort köz(156a)ségeit két oldalt a legszebb hegylanczolatott és kőzépen a nem kis kiterjedésü vőlgyet egész fel Vaskoh mezö varosig a melyröl a fekete körosz omlik le;Pontoskőnek neveztetik nyilván azért mert a keleti oldala kicsucsosodott kőszirtekböl ál, ’s miután az észak oldala cserjés a rokáknak igen kedves tanyájuk.Ezen kőzség határos Janosfalva, Pokola, B. Valány, B. Ujlak és Sonkolyos községekkel.

Kelt BUjlakon Junius 16. 1864.


(157a)Helynevek

Petrász Solymus községből, Bihar megyéből.

(157b)Petrász Solymus falu, 661 lelket számlalo Község a’ 16 i században magyar ajku lakoságí Község, és a’ mint még meg találhato irományokbol RCath: Község, hogy osztán később egészen Román ajku nép telepedet ezen helyre mi idöben történt légyen bízonyosan Kímutatní nem lehet, ezen Község Két részre osztva

105 Az előző két szó a sor fölé van beírva.

263263


fekszík, melyböl míntegy 30 Család a’ Remetéröl le folyo víz által el valasztva az anya falutol 1/4 orányira fekszik, azomban egy lelkészök és birájok van a’ határa egyenetlenül dombos és lapályos helyen fekszik, folyo vize níncsen, hanem bír több házi Kutakkal, gyümöltse elegendö, – fajzás tekíntetéböl a belenyesi Püspöki (158a) Uradalom Erdejiböl élöskedik fizetésért vagy munka bérért, nevezetesebb törtelmei nem tudhatok –

Kelt Gyalányban April 17n 1864Orbán Lajos mkJegyzö

(159a)Helynevek

Petrileny, Zavoeny, községböl, mely dél Bihar megye, Belényesi járás, Vaskohi szakaszhoz tartozik. – e községnek hogy más elnevezése lett volna nem tudható. – hogy mikor emlitetik legkorábban arrol mitsem tudható, – Nepessitetett Tráján császár által106

,– a név vette eredetét egy Petre nevü román egyéntöl – kinek utodjai meg szaporodván – a román szomszédjai Petrileni-nek nevezték – Zavoeni pedig hozzá csatolt egy része a községnek mely mostis elkülönitve van, vette nevét Zavoin-tol és igy lett e község Petrileny – Zavoeny neve: a határán pedig, – bucsi bili, – Szloveszku, – peri lui Zsozsig, – vále doszului, – andruczászka, – korbászku, – román elnevezésü dülök neveken kivül misem létezik egyéb nevezetesség.

Rieny 24 Majus 864.Vanku Josef mkjegyzö

(160a)Helynevek

Petrósz községből, Bihar megyéből.

(160b)1. tartozik Bihar Megye Belenyes jarásához – tiszta Román ajk. –2. az 1ő ponti elnevezéssel bir. –3. semmi adat nem létezik4 ~ ~5. sajjat helyiségéből —6. adatok nem léteznek. –7. I. düllő. Beltelkek. 140 ház számot tartalmaz, ezen falut az ucczán keresztül hasittya a’ Sebess patak 10 köbláb viz tartalommal, mellyen nem egy vas gyár van felállitva 4. hámori kalapáccsal. ugyan e’ gyárnak olvasztója Gurány községben az Vik dülőben van felemlitve: —II Düllö koszte – részint lapos, reszint hegyekre emelkedö szántó földeket tartalmaz. –

106 Az eredeti szöveget egy másik kéz áthúzta, és e mondatot írta fölé,

264264


III. Rumunyáska – valisaszka – Treurele – Sztriuinosza – Boru Vorátyul – Prizlop – Kalics – Teóruguj – Kornyecz – Budu – Bóza – Bulzu, erdőket foglalja magában – és rengeteg (162a)107 erdöket, tart108 melyek egésszen a’ Bo hogyi havas tiszta legelőleig tartanak melynek lápjában a’ bükk sudár fenyvessel tárkadzik – a’ Bohogyi csucstól jobbra keletnek all a’ Bága szikla 200 f.öll hosszú, ezen sziklától keletnek kedves havasi ronaságot kepező kristály forrásokkal ellátott legelö kezdödik, még nyugott felől ugyan a’ kitett vonal hosszában egy szédületesen függőleges 600 lábnyi természettöl alkotott köfal áll109 e szirtok közzepén áll egy barlang torkolat, mely csakis az át ellenes hegyekről szemlélhető, látcső erejével min egy 20 f. öll belátható, de oda eljutni, még ember által meg nem kisértettett, e’ szirt tövéből zuhan ki egy 4 köblábnyi patak Baga vize név alatt mely lejjebb a’ Vále Re, Vale Rugoji patakokkal össze folyva Bulz vize nevezetet kap ’s igy lejjebb tartva a’ Gálbina vizevel össze folyva Sebbess patak nevezetet kap. IV. Dullő Magura száka szinte bérczes ös erdök – ide tartozik a’ Florile, és Galbina erdei kaszálló térek – ezen dullőben jön be keletről a’ Galbina patak, melly mint fent elő adatott a’ Bulz vízével össze foly –V. Paulásza – Czerei – Tomnátyek. Bugyásza – Sertyina – Vurcsorozs Zapogyincza – Grohotu Fontinyele – Zapogyiele – reszint ös erdőket, reszint kaszálló – szántó, és bokros legeloket tartalmaznak. — Kelt Petroszon Junius 23án 1864.

Petroszi Bíró Bule Gyálu k × vEsküdt Bulgyeku Juonis k × v– Igu Varuluj k × v

általamBoicz Aron mkJegyzö

(161a)Járási Fő szolga Bíró Tekintetes Veres János Urnak folyó évi 1158. n. a. kelt

rendeletére Pesti Frigyes Magyar académiai tag részére a’ nyilatkozott Petrosz községe Elöljárósága által a’ lentebbi modokon tétetik u: m: –

Az 1ő pontra – Bihar megye, Belényesi járás, szék helyét tartja Belényes várossában, és tartozik is Buntyesdi jegyzőséghez. –

2ik pontra— községünk jelen el nevezetét századok olta birja. —3ik pontra— nem volt soha.É4ik pontra— árru tudomásunk nincsen5ik ~— nem tudatik6ik ~

107 A faluról két leírás készült (lásd a következő lapon is). A két szöveg oldalait összekeverve kötötték be, mi a lapokat eredeti sorrendjükben adjuk közre.108 E szó a sor fölé van beszúrva.109 E szó a sor fölé van beszúrva.

265265


— semmit7ik ~ —:Dülö – Popiaszka, Plesu, Czarina de Zsosz, Bantseászka, Munisoru,

Pegyálu, Zepegyiásza, Virvolose, Gyohoju, Sesgyeri, Petrile, Popisuluj, Virvu gárduluj, Lungsora Pernusá, Pacsiu Izbukuluj, Virvu Petri golbine, Magura Száka, Petru lurisi, és a’ Sebes folyóviz110 ezen elnevezéseken kivül, van a’ községnek havasa: hol nyaraltatja marháit, mely következő el nevezesekkel van el látva. — u: m: — Fintiná lui Zepogyia ígen nevezetes kut. Izvoru lui batiu nevezetes folyó víz, Petrú luji, mely nevezetes hely mert a’ lakosság azt meseli, hogy itten a’ gonoszak laknak és ottan nagy meredekség van, hol …111 el lakhatnak a’ havas tetején, Gyálu Teuluj, Prislop, Doszu váratyakuluj, és Fervu Magura. —

Ezeken kivül Baluluászu, Ponosol, és Magurá havasok, van ezen község határán nevezetes folyó víz Bulza, Gálbán, Reu Sebes Patak és Alen

Ezen község szomszédos Keletnek a’ Nagy havas, Délre Kiskoh, Eszakra Garány és Nyugatra a’ Szútna és Nagy havassal. — és lakja tiszta Román ajku gne népség, és igen kevés vagy 10. házbol állo Totság, kik az itten lévő vasgyárnál dolgoznak, és ezen község a’ vasgyárrol is nevezetes.

Kelt Buntyesden junius 23án 864.

Petroszi Bíró Pale Gyáku ×Esküdt Bolgyáku Juonis ×É Igú Vernuluj ×

általamBoicz Aron mkJegyzö

(163a)Helynevek

Preszáka községből, Bihar megyéből.

Ezen község tartozík a NVáradí kerülethez a Belenyesi foszolgabiroi járáshoz és B. Ujlaki köri jegyzőséghez — lakossága g. Kats. és vagy husz család Gör. nem. egyesült vallásu mely mint leány egy háza Ds.forroi g. n. egy. egyházközséghez tartozik, – Temploma igen régí fábul épűlt ’s igen siralmas álapotu ’s oly kicsí hogy a hiveket befogadni képtelen.

A község elnevézése azon roman nevezettöl ered hogy aprobb dombjai és völgyei levén ezeket románul ”Prísécs”nek szokták nevezni ’s innen eredt a Preszáka nevezett.

Nepesitése hogy honnan, és mikor történt kinem puhatolhato.

(163b)

110 Az előző öt szó a sor fölé van beszúrva.111 E helyen egy szó olvashatatlan.

266266


Nevezességei nincsenek — folyovize sincsen.Határos Bel. Valány, Saukány, Robgány, Dsforro és B.

Ujlak kőzségekkel.Kelt B. Ujlakon Junius 16. 1864.

Reginer JánosJegyző

(165a)A helynevek gyüjtésére vonatkozó

adatok Bihar megyei Pocsaj község részéről.

1. Bihar megyei Sárréti járás, Pocsaj község.2. A községnek csak egy neve él jelenleg – Pocsaj s e’ néven ösmeretes országszerte.3. Hajdanta 1338ik évben Póthely, 1630 ban Potsa néven említtetik a község.4. Pocsaj község legkorábban az 1338ík évbe említtetik .5–6. Az 1338ik évbe112 Póthely nevet viselő községünknek Simon nevü lelkésze vólt, s mint Rom. Cathólicum egyház a Bihari esperestséghez tartozott s dézmát fizetett 20 garast mikor Debreczen 22töt. 1630 táján mikor 1ső Rákóczi György ide az Ér és Berettyó össze folyásánál egy pompás várkastejt épittetett, mely ma Vámház név alatt ösmeretes, a helység Potsa nevet viselt. – A fejedelem itt roppant ki terjedésü marha, méz, viasz, méhser és szürposztó kereskedést monopolisált s felette sok baja is vólt miatta.. –

1550ík évben Martinuzi Püspök bírta mint magán jószágot, s ennek legyilkoltatása után 1552ben Ferdinánd örökös jussal a Váradi róm. Cath. Püspökségnek adta által, s leg első Püspök földes ura Zaberdinus Mátyás vólt s az ólta a helység felét a (165b) N. Váradi püspökök birják. – A másik felének pedíg leg első tudható bírtokosa valami Karlatovich György nevü Erdelyí fő ur vólt.

1598ban Szatercsi nevü török basa a vizeszü Báthori Zsigmond ellen bejövén a honba, a Várad és Debreczen közt levő helységeket Pocsajjal együtt elpusztította. –1604 Octóber 15–23én a Barbiánus Cón ci Sennyei és Petz, Bocskaít Váradról Kassafele kergető serege a Berettyót itt gondolta át gázolhatónak; de mídőn neki jött, egymásra tódult tíz ezer németjei közül felette sokan a mocsárokba vesztek. –

1610 körül az ebben az évben 2ík Mátyás király és Báthori Gábor felyedelem közt Aug 16án Kassán kötött Szövetségnek, melyet Sept. 6án az Erdei rendek ís megerősítettek Kolozsváron /: Georgius Karlatovich m.p.:/ mínden czím nélkül írtta alá magát még pedíg legutólsó helyen, de másutt váradi szolgának van írva a szovetségbe.

1630 tályán Iső Rákoczi György által helyre állíttatván a Varad Debreczen közti községek s a Pocsaji várkastély ís, magán kastélyba nyáron által sokat lakott kedves embere lévén az akkori Pocsaji ref. lelkész Debreczeni Gergely uram, ki mint esperest a Szatmár-Némethi nemzeti Zsinatban 1646ban a fejedelemmel jelen vólt. –

112 Itt és az előző két sorban eredetileg 1838-at írt, majd az első nyolcast átírva javította.

267267


Iső Rákóczi György fia II.ík Rákóczi György meg bukván ahíres lengyel expeditió míatt 1660 (166a) Majus 10 – 22ik napjai közt Szejdi Ambát basa császára parancsolatjára be índúlt ellene Erdelybe s leg elöször is a Bocskai által kí váltságot nyert s sík főldön lakó s Rákóczi mellett híven állt Hajdu Városokat vette czélba: de ezek előlle Debreczenbe, Kállóba, Etsedre, Szatmárra Tokalyba, Székelyhídra és a Pocsají várakba menekültek, s a Hajdu városokat csaknem üressen találván, véghez vitt kegyetlenségei után Debreczenen keresztül a Szilágyság felé Erdélynek tartott, s midön Székelyhídfele menne táborával, a Rákóczi partjan levő Pocsaji várból anémet és magyar katonaság és fegyveres menekültek seregének hátulsó részét megtámadván, igen meg viselték. – Ezt látván Szejdi, vissza és egyenesen a Pocsaji várnak fordul s a benne levőket, mind egy lábig le öleti s magát a helységet felgyujtatja, s ugy ment tovább Szilágy Somjó felé. –

Ekkor pusztult el az 1630 körül épült Rákóczi várkastély is, s romba hevert 1750íg mikor fele része magasságának le hányattatván az illető földes uraságok által vám háznak és vendéglőnek fordíttatott.

Melyik lett legyen a Pocsaji határon levő főld várak közül az, mely először Szejdi által meg boszultatott, bizonyosan bajos meg határozni. Annyi bizonyos, hogy az, vagy a mai leány- vagy a vámházi vár lehetett. A többiek u. m. 1ször Hosszu zugi, 2szor a Híd köz, 3szor a szigeti föld várak aborzasztó mocsárok közt csak a Pocsaji lakosoknak buvó helyeik lehettek és vóltak, mert csak nem képzelhetetlen az a borzasztó láp, víz, nádas, mely (166b) ezen föld várak körül ez elött csak 30 esztendőkkel is vólt. – Csak krokodilus hiányzott belőlök, – most pedíg már gyönyörü kaszálló rétek, a hal, csík, vidra, vadrucza, farkas, és rókák száma a hajdanihoz képest éppensemmi.

A helység az Erdelyből ki és bejáró Török, német, Kurucz, Laboncz, Tatár, Hajdu csapatok pusztitásainak s nyomorgatásainak számtalanszor martalékja és kóldussa vólt. –

7. a) A helység határában a keleti óldalon előlvan az ördög árok dülő, melyen egy régi árok vonul el, amely míndég ördög árok néven ösmertetett illetöleg neveztetett, innen vette nevezetét az ott közel s mellette álló dülő; dehogy az árok az „ördög árka” nevet honnan vette arról tudomásunk nincs: – Továbbá:

b) Létai ut dűlő, mely a N Létára, mint szomszéd községbe járó uttól vette nevezetét: Az után jő ac) Vértesi ut dűlő, mely színte a Vértesre járó uttól vette nevezetét. – Továbbád) Lapos dülő, mely – a határnak több része emelkedettebb lévén, ez a része pedig lapos innen vette nevét.e) Ország ut dülő, mely a N. Várad–Debreczeni ország ut mentében lévén, ország ut dülőnek innen neveztetett. f) Csárda dülő, mely helyen ez előtt a Debreczeni ut mentében „Csárda” névvel nevezett csapszék lévén, innen vette nevét, de a mely ez előtt mint egy 40 évvel elpusztult g) Hosszu zug dülő, mely mivel viz között vólt hosszu sziget forma főld, innen vette nevét is. –

/:folytatása következik:/

(167a)

268268


/:folytatás:/h). Szígetek, – Töviskes, – Legelő szíget, – mely sziget sürüen tele lévén tövis bokrokkal, – innen „Töviskes”nek neveztetett. –i) Tatár szíget, mely régen igen nagy vizek között lévén; s az emberek a Tatárjáráskor ezen szígetben keresvén menedéket, – késöbb „Tatár szíget”nek neveztetett. –j) Símonka szíget, mely régenten valamí Símonka János nevü ember bírtoka vólt, – ínnen később „Símonka” nevet nyert.k) Halász szíget mely e helységbeli méltóságos uradalmak jelesen előbb a N. Váradi latin sz.t. Püspökség, jelenleg Pedig Gr. Zichi Ferencz ur birtokában levén, ’s régenten az uradalmak rendes halászokat tartván: ezen szígetet azoknak adták használatul, s ínnen kölcsönzötte a „Halász szíget” nevezetet.

Kelt Pocsajon Julius 11. 864JegyzeteSzabo JozseffJegyzö

P. H.113

(169a)Helynevek

Pocsovelésd községből, Bihar megyéből.(169b)1. Bihar megye Belényesi járásáhóz tartozik

2 A község csak egyedül Kreszulya Pocsovelesd114 név alatt esmeretes3 A községnek más neve nem volt soha4 Hogy honnan és míkor népesítetett? halgat a Kronika6 A község nevének eredetéröl miután a községnek régibb idöröl levéltára níncs mit sem tudhatní7 A község határában elő forduló dülök neveí Ritu, Czarina, Závoje és Belcsi és Paduricza (170a) mely dülök vegyesen szántó kaszálokbol ugy cserjés legelökböl állanak fekvésök egyaránt felváltva hegyes völgyes, ehez tartozik a nagy Váradi G:e: Püspökség tulajdonát képező Paduricza nevezetü Paduricza nevezetü tölgyes erdeje. A községet keresztül folya a Budurászi havasokban eredő patak ”Vále„ mely Belényesnél a fekete Köröszsel egyesűl.

Pocsovelesd község határai, Kreszulya, Burda, Nyimoesd Kuraczel és Kis Belényes községek.

Kelt Pocsovelesden Junius 6a 1864

Neubauer IstvánJegyző

113 A pecséten Pocsaj község felirat látható.114 E szó a sor fölé van beszúrva.

269269


(171a)Helynevek

Poklusa községből, Bihar megyéből.

(172a)Feleletek a tulnan irtt kérdő pontokra

1ső Kérdő pontra Poklusa község Biharmegye szalontai főszbirói járás – Beeli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróság Beel vidéki elnevezessel is bir.2ik Kérdő pontra: nincs, nem ís vólt3ik Kérdő pontra: nem vólt.4ik Kérdő pontra: nem tudatik. 5ik Kérdő pontra nem tudatik.6ik Kérdő pontra: Semmit.7ik Kérdő pontra: A község hataraban eloforduló mező dülők nevei következők: I: Gyalu Szatuluj dombos bokros oldal, igen rosz minőségü szántó föld. II Gyalu Szávuluj, dombos bokros igen rosz minőségü szántó föld, – III Gyalu Dreguczeszk, dombos, részín szántóföld, részint községi közös nyomás, IV Preluka, dombos es vizmosásos hely roszminöségü szántó föld. V Gyalu Mare dombos völgyes, szántó föld. VI Puszta tiszta oldalas közép szerü szántó főld. Az erdő Csontaház község kozseg határához tartozván, a helynevek ottan vétettek fel. – A község havasai határosak keletről Dumbrovicza, Délről Csontaháza, Nyugotról Puszta Hodisel, Északról a Karasszói és Úrszádi erdőkkel. –

Kelt NMaruson Majus 6án 1864

Biró Hosszasszán Avrám k × vIkid Kosztám k. × v.

Thamó János mkJegyzö

(173a)Helynevek

Pojána községből, Bihar megyéből.

(174a)I

Bihar megye – Belényesi járás. – Vaskohi szakasz.II.

Csak Pojána név alatt áll. – Tisztán Román lakosokkal.III

270270


Nem tudni.IV.

Nem tudniV.Tráján Romai Császár idejében colonizáltatott hagyomány történettan115 utánVI.

Nem tudnak egyebet mínt hogy e’ vidéken mindíg Románok laktak.VII.

Bihari hegy lánczolat, hól a’ vidék nyári legelöt használ Majustul – septemberig – ÷Bíhar havas÷ a’ bihari havasról lejövet a’ havason létező ÷fantonyeli÷ forások mellett Ior is találja az ember – az ugy nevezett fatza Krisulujt. hól kaszálok és erdö találtatik – – amelly bihari havas aljáról veszi eredetét a’ fekete körőzs és folyik a’ községen keresztül VSzelistyének s így tovább – a’ hól a’ körözs eredét veszi találtatik fenyves erdö Gyigyiseny – határ – Tísza Tomnatyik név alatt. – le jövet ezen fenyves erdőböl – az ugy nevezett Grui lungon kezdetét veszi egy nagy bikes erdő – és pedig dimbu korbului – Gruia vetri sipotu nevek alatt. – továbbá a’ Bihari havas nyugott felé lévö oldalrol le jövet – találja az ember az ugy nevezett Plaju nevű legelöt innét le érve találja az ember – Blága nevü hely szántó és kaszáló földeket – utána Zimbrut. Repát. Gyála Lunkát.

Továbbá a’ Bihari havas kelet felöli részen lejövet Iör is találja az ember Runkuj nevü kaszálot – Grujat – Sztretyajét. – Ismét Lazur nevü düllö földen haladva le ér az ember a’ Községbe – mi a’ Körözs két partja mellett van építve. – és így a’ Körözs mentén le haladva a’ Község utjáján ki le ér az ember a’ Lunkára – nevü szántó földekhez. – Inét huzodnak VSzelistye hataráig Pojána községe Keletrül határos – Erdély ország a’ Fejér megyében lévö Lapus községgel – nyugotról Bihar megyei Rézbánya bánya helyiséggel – Délről Krístyor községgel – éjszakra – Verzár helységgel. –

Kristyor 864 3/6Mikula Juon × bíro

Sarkadyjegyzö

(175a)

HelynevekPóósa községből, Bíhar megyéből.

Szalontaí járás, e község semmi kűlőn el nevezéssel nem bír, sem tőbb falvak csoportozatával egyűtt, elnevezéssel níncs.116 bír.

115 E szó a sor fölé van beszúrva.116 Eredetileg nem-et írt, majd ezt javította át.

271271


2or3. Eközség csak Póósa név alatt ösmeretes ország szerte, ’s arról semmí túdomásúnk nints hogy e község valaha más elnevezéssel ís bírt volna.4er Nem tudatík.5re ϑtó ϑtó6ra Nem túdatik.

(175b)7re a község határában előfordúló Topografiai nevek az alábbiak, – ú: m:

1ör/:Varjas – szántóföld és bokros:/2or/:Tilda szántóföld:/3or/:Gyálú szántó és cserés:/ dombos fekvése míán neveztetík oláhúl Gyalúnak:/4er/:Hanka szántó és bokros:/5ör /:Vőlgy Patak szántó és bokros:/ nevezetét veszi egy pataktól mely azt keresztűl vagja.:/

(176a)6or/:Völgy köz Terméketlen cseres:/

7er/:Filip Völgy szántó és Kaszálló:/ mellette a káptalannak vagy egyFilip nevű erdeje erről neveztetik:/8or /: Kís Méhesí szántó. ez ís egy szomszéd erdőről veszi nevezetétt:/9er /: Kúratura szántóföld. írtás:/10er /:Tapíl. Szántó és kaszálló:/

Ezekre nézve az elősoroltaknál tőbb felvílágosító körülményel nem szolgalhatunk.a Község határos Sályi, Kis Ürögd Less, község és a Méhesi Púsztával.Van a községnek erdeje is hol apróbb nemű vadak is találhatók.

Kelt Lesssen Apríl 9en 1864

A községi bel elnevezéseket tévedésből kihagytúk, azt útólagosan emlitjűk meg hogy a községben semmi bel elnevezés nínts

főbiróTriffa József s × vés esküttársaímkíhalgatott egyénekPap Símon s × vSzim Tógyer s × vTriffa Illésné s × v

általamBölöny Kálmánjegyző

(177a)

HelynevekPuszta Bikáts községből, Bihar megyéből.

272272


(177b)1ő pontra: Puszta Bikáts Bihar megye Belényesi járás M Lázur Környékén fekszik.2or Ezen népesitett pusztának egyedül ezen egy neve van3or Volt é hajdan más elnevezése – nem tudni4er Hogy mikor emlittetik legkorábban, azt bizonyosan nem tudni; erre nézve a NVáradi L. Sz. Püspökségi Uradalom, Kinek bírtokához ezen puszta tartozík – és kitöl szerzödés mellett bírják bővebb felvílágosítást adhat.5or Honnan népesitetett a puszta az sem tudatik.6or A neve eredetéről semmí okmány nincs.7er A határban elöforduló Topographiai nevek: mező, dülő, szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros, puszta (178a) berek, erdő, szállás, kert, árok, irtvány, hát, halom, domb, hegy, hegygirincz, hegylancz, forrás, kut, patak —

A puszta határos Jancsesd, Forrószeg Puszta NagyKaránd és Hosszulíget községekkel.

Puszta Bíkáts elöljárói.

(179a)Helynevek

Puszta Tóld községből, Bihar megyéből.

(180a)1ső pontra.=

Tiszántúli kerűlet. Biharmegye. Sárrétijárás. Megyei székhely N. várad. – 2ik ” .=

Puszta Tóld. –3ik ” .=

Soha más elnevezéssel nem bírt. – 4ik ” .=

1760ik évben kezdték telepíteni, s akkorig semmit sem tudunk rólla. –5ik ” .=

Az 1/2 mértfőldnyire fekvő Berek böszörményből. – 6ik ” .=

Hagyományból annyit tudunk, mintha a N. Szalontai Gróf Tóldy családtól vette vólna a nevét.

7ik ” . =

A kútas, folyóág, mely a sebess körösfolyóból táplalkozik. – A tohai, hát, most szőllős kert. –A botló, mocsáros, zsombékos hely, most kaszálló. –

273273


A büngöshát, szántófőld. –

.

Kelt P, Tóldon April 18kán 864

Fő bíró Köleséri Mihály mk Törv Farkas Gergely mk

(181a)Puszta Hodísel, Bihar.117

FeleletA tullapon tett kérdésekre

1ső pont PHodísel Bíhar Megyében tartozík a Belényesí föszbíróí járáshoz – az Úrszádí Köríjegyzöséghez bírtokosa a NVáradí DSz Pűspökség –

Puszta Hodísel tulajdon képpen nem rendezett falú. – Az ottani lakosok mínt púsztások laknak szana szét, haszon bérbe bírják a DSz Püspökségtöl a nevezett púsztát s csak addíg lakhatnak meg ott míg a haszon bért pontosan fízetík – semmí meg említésre méltó nevezetesség ítten nem létezík – külömben határos Poklusa, Csontaháza, Rogoz Ökrös, Karasszó, és Urszad községekkel –

Kelt Urszádon 21/6 864Kádár Lajos mk

Jző

(183a)

HelynevekPuszta kis Káránd községből,

Bíhar megyéből1 ő pontra: Puszta Kis Káránd Bíhar megye, Belényesi járás Mikló Lázur környéken fekszik.2or Ezen népesitett pusztának egyedül ezen egy neve van.3or Volt e hajdan más elnevezése – nem tudni4er Hogy mikor emlittetik legkorábban azt bizonyosan nem tudni, erre nézve a nváradi L. Sz. Püspökségi Uradalom, Kinek birtokához ezen puszta tartozik – s Kitöl szerzödés mellett bírják — bövebb felvílagosítást adhat.5or

117 A település nevét egy másik kéz írta fel a lap tetejére.

274274


Honnan népesitetett a puszta – nem tudatik.6or A neve eredetéről semmi okirat nincs.7er A határban elöforduló Topographíai nevek: mező, dülő, szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros, puszta, berek, erdő, kert, árok, hát, domb, hegy, írtvány, hegygiríncz forrás, patak.

A puszta határos P.NKáránd, Mirló Rippa, és OGyepes Községekkel.

P.KisKárándi elöljárók.

(185a)

HelynevekPuszta Nagy Káránd községből, Bíhar megyéből.

(185b)1or Puszta Nagy Káránd Bíhar megye, Bélényesi járás M Lázur Környékén van2or Ezen népesitett pusztának egyedül ezen egy neve van3or Volt e hajdan más elnevezése – nem tudni.4er Hogy míkor említtetik legkorábban, azt bízonyosan nem tudni, erre nézve a NVáradi L. Sz Püspökségi Uradalom, Kínek bírtokához ezen puszta tartozík, és Kitöl szerzödés mellett birják — bővebb felvilágosítást adhat.5or Honnan népesitetett e puszta – nem tudatik.6or A neve eredetéről semmi okmány níncs.7er A határban elöforduló Topographiai nevek: mező, dülő, szántó, legelő, kaszálló, rét, bokros, puszta (186a) berek, erdő, kert, árok, hát, domb, hegy, irtvány, hegygirincz forrás, patak

A puszta határos: Hosszuliget (Grujlung) Puszta Bikáts, Nagy Patak, Mirló, Puszta Kis Káránd, O. Gyepes és Mikló Lázur Községekkel.

P.N. Kárándi elöljárók.

(187a)

275275


P.Szuszág118

HelynevekPuszta Szuszág községből, Bihar megyéből.


1őre E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Bééli szakaszához, ’s jelenlegi székhelye Béél mező városa. —2ra E községnek jelenlegí neve Puszta Szuszág, – lakják románok.3ra E községnek más neve níncs.4re E község. mínd amellett is hogy 200 házból alván — megérdemlené a rendes község nevezetet — azért neveztetik pusztának, mivel a házak töbnyire csak tanyák szerint, nem pedig rendszeres község módjára vannak épitve; ’s mível a lakosonak tulajdon birtokuk itt éppen nincs, hanem mínd a N.Váradi lat: szer: püspök ő Mélgától vannak haszonbérelve, mely haszonbérlésnek ’s így a településnek ideje körűlbelől 50 év lehet —5re E puszta község szinte e megyebeli Kiskóh községből népesíttetett.6 Eredetéről anyi tudatik hogy a lakosok telepítő lakosok jobbnak látva az ily nomád életet, mely itt számokra kínálkozott ’s, eladván előbbi kőzségükben /Kiskóh/ levő tulajdon119 birtokukat, – eljöttek ide bérlöknek.7re Ez 1300 cataszt: hóldat tevő puszta csak egy dűlő, jelesen Szuszági dűlő nevezettel, bír, s a szomszéd határos községek – Koroj, Csermő, Somoskesz, Barakony és Kalácsa Községek. ’s tartozík a N.varadi lat: szer: püspökség Beelí uradalmához.

Kelt Ökrösön Márt 30. 864.

P. H. Biró Zsula Floraeskütt Szirák GyörgyMárton ’Sigmond Jegyző

(189a)P. Talmács120

HelynevekPuszta Talmács községből, Bihar megyéből.

118 Ezt a nevet egy másik kéz írta fel.119 Ezt a szót a sor fölé szúrta be a lejegyző.120 Ezt a nevet egy másik kéz írta fel.

276276



Az 1őre E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Bééli szakaszahoz, ’s jelenben Székhelye Béél mező városa. —2ra E községnek jelenlegí neve Puszta Talmács, – románok lakják.3ra E községnek más neve níncs, mert:4er E kis puszta község melyben összesen 36 ház van, tulajdonképpen nem is község, hanem egybegyűlt tanyásgazdák, kik 300 hóldnyi kis pusztájokat az uradalomtól bírják míntegy 50 év ólta haszonbérben, a még itteni megmaradhatásuk részben Mélgos uradalomról, részint köztörv: hozásról feltételeztetik —5re E pusztára származtak szinte e megyébe eső Belényes járása többféle községeiből —6ra Eredetéről egyébb nem is tudatik, minthogy az emlitett időben a földhaszonbérlökké jövén — e pusztán megöröklöttek.7re E puszta nem ön álló határ, hanem az Ökrösi határnak csak ki egészítő része, egyetlenegy dűlővel, u n. Talmácsi dűlővel, a szomszéd községek Somoskesz; és Barakony. ’s tartozík a a N.varadi lat: szer: püspökség Bééli uradalmához —

Kelt Ökrösön Márt 30./864.

P. H. Bíró Dolge Perníeskütt Flóra MihalyMárton ’Sigmond Jegyző

(191a)Helynevek.

Püspöki községböl – Bihar Megyéből.

1., Püspöki Község fekszik Biharmegyében a’ NVáradi Járásban. A vidéknek semmi különös elnevezése nincs. – 2., A’ Községnek más elnevezése nincs.3., Hajdan korba sem használtatott más elnevezés, külön félekép nem íratott soha.4., A’ Községi levéltárban a’ Jegyzökönyvek legrégebbike 1711k évről van vezetve, hagyomány után 1630k évröl emlittetik e’ Község.5., Benépesítésének körülményeiröl semmi tudomás nem szerezhető.6., A’ nevet nyerte közhiedelem szerént onnan, mivel a’ NVáradi l. sz. Püspök Uradalmához tartozott, NVáradhoz igen közel esvén, más hason nevű Községtől való megkülönböztetés okáért Nagy Várad – Püspöki néven ismeretes. –

7., Szántó és rét földek – mellyek vegyesek – dülönként következő nevűek: 1. Szállás kert 2. Nagy hát 3., Lakó rét 4. Sári pály 5., Hosszu sziget 6. Nagy fa dombja /:hol hajdanta nagyságára nézve kítünö fa vólt:/ 7., Nagy Füzes /:hol régibb idöktöl fogva füzes kis erdöcske vólt, a’ jelenben már csak ritkán találtatnak e’ füz fák:/ 8., Felső kert /:hol régebben a’ házak után veteményes kertek osztatvák:/ 9., Várad köz, igy, neveztetik a’ Nagy Várad (191b) felöl esö, azon határral szomszédos földterület

277277


Püspöki Községnek egy magában álló szölő hegye van, ezen hegy láncznak részei következőleg neveztetnek a., Macsmóna, b., Felsö palánt, – c., Kecske kö, – d., Nagy hérnek, – e., Kis hérnek, – f., Kántor utja tetö, – g., pontus óldal, h., cseresznyés ally, – i., répás aly, – k., sajgó óldal, – l., Nagy diós vőlgy /:az ott létező nagy diófáktól nyervén nevét:/ m., Pergelő oldal, – n., Pergelő ally, – o., Kis diós vőlgy, – p., Kotyor, – q., Sárverem, mi már alacsony hellyen fekszík, ’s hihetőleg a sár-tól vette nevet. –

Püspöki Községét keresztül vágta a Kis Körözs folyó, azonba ez elött 9 évekkel ezen folyó a’ Nagy Körösböli kifolyásánal elzáratván, gátoltatván; most már csak a’ medre van meg, melly néha néha zápor esözések alkalmával a’ hegyről lerohanó vizet fogja föl.

Van a’ Község területén a’ NVáradi Püspök birtokában létező egy kis erdő, melly Fáczányosnak neveztetík, azért, mivel ott Fáczányok tartatnak. –

Kelt Püspökiben Majus 7én 1864.

Jakab Imre mkföbiró

Héner Károlyjegyző által.

(193a)Helynevek

Remete községből, Bíhar megyéből.

(193b)Remete falu-nepesége 1049 lelket számlál, melyből 1/3da Román, a’ többi Helvéth hit vallásu, ez ellött egy századdal egészen magyar lakoság vólt; és lassan egy egy család huzodván e’ Községbe szaporodot az Román es lakosság enyíre; Van e’ Községbe két templom Refor és Román g:n:e: a’ Reformatusuk templomának Külsö és belsö szerkezete azt mutatja hogy121 az Országnak a’ török járomtolí meg szabadulása után vissza Kerülö magyarság által foglaltatott el, és ez nem Reformatusok szamára vólt Készitve, mert, bent a’ lekopott mész alatt tísztán láthato sok szent Képe, apo nagy Képek a’ falba metzve, hold, nap, ablakaí Keskenyen s rezunton vágba, fö nagyságu gojok a’ falakba, –

(194a)A’ falu szelén nehány ház Közön a’ havasokrol Két ágon jövö víz egybe szakadván, alkott egy meglehetös folyot, meljen több Kís vízi malmok vannak, és ömlík, Petrány Községenél a’ Sebes Körösbe, – ebbe Kissebb szerü halak és rákok elegendöen találtatík, – ezen Községben van a’ jegyzöi lak és Belényesí GCath: Püspökségnek erdészi lakja, – az Ugy nevezett Csonka és Csomorka hegyeken bir szőllökkel, melyek hajdonában nagyobb Kiterjedésüek voltak, de elpusztulván, csak nehány év ólta vették szorgalmatosobb munkálás alá, – a’

121 E szó a sor fölé van beszúrva.

278278


Község Kiterjedése 2699 hold, melyböl 680 hold erdö a’ többi szánto és Kaszalló és Szöllö, az erdö az Belenyesi GCath: Püspökségi Uradalomhoz tartozo. – a’ Község határa el osztatik 9 dülöre, u:m: Sugjárto, Lobda Kismezö, Dragmán, Csonka fűzes, Csomorka, Barájok, Rákos, mely leg szebb rét, Kis erdö hát és Dínnyes Kert nevek allatt azomban a’ Dínnyes Kertben nem dínnye, hanem kender termesztetík, a Község bővelkedík mínden féle gyümöltsel, jo ivo vízével ís dicsekedhetik, egyébb nevezetességekkel nem bír.–

Kelt Remetén Apríl 16án 1864

Orbán Lajos mkJegyzö

(195a)Helynevek

Rézbánya községből, Bihar megyéből

Rézbánya bánya város, és Rézbánya falu mínd két községnek fekvése szinte csak egy tag, s csak egy köztök folyó patakon lévő híd választja el egymástól, de mind kettőnek külön bírája van, feküsznek Bíhar megyében Belényesi járásban, a vidék is rézbányai vidéknek neveztetik, valamint ezen közös név Rézbánya kör jegyzőséghez tartozó községek Fonácza, Felső Kimpány, Alsó Kimpány Herzest Segyestel falvakkal együtt név Rézbánya várossát és faluját is illetti, – most élő és országszerte ösmeretes nevei mind kettőnek csak az első pontba fel jegyzett nevek, de Rézbánya falut a helybeli és a környéken lakó románok Boitzának nevezik, régi neveik ugyan ezek vóltak, – mikor említetnek ezen nevek leg korábban? nem tudatik, – a város lakossai románok, németek és kevés magyarok, – a falubeliek mind románok, ’s ezek valószínűleg a románoktól maradt régi lakosok ivadékai, a város nevét hihetőleg a dusan termelt réz ércz bányáktól vette – a város határa csak azon terület, melyen az ott lakók epületjeik ’s belső telkeik feküsznek, – a falunak pedig legelő mezeje ladrum, lagyal, livada, dulokben, – ugy a havasi legelő „muntye” név alatt mely erdély országgal határos, – szánto földje a ritu flur, bulz, toplicza, lasure, vetre,– dülokben, – kaszállója szinte ezen dűlőkben a szántó földek között szét szórva, – erdeje, kuratura, magura, sopotyásza, tyejtó, gyálu lung (195b) csuken, plaju marzsinyi, izvor, dimbu barbuluj, plaju, pregnyi, blidar, pomitzene, hatarel, ferdinanti, sipot, vurtup, fraptzinel, ruzsinosza, korna, korlatu, muntsel, és kosur nevek alatt, – csucsainak és hegyeinek neve mint az erdőnek – nevezetes bányák vóltak a határban blidár, antoni, kosur, frapczina és vale száke, melyek hajdan rezet és ezüstöt gazdagon termeltek, de jelenleg elegendő ércz nem találtatván a bányák az épűlettekkel együtt a magas kincstár által e folyó évben eladóva téttetett. – barlangja van portale, cziczille, és korlati név alatt, mely utóbbíból ered a fekete körös, – zuhatagja van sapatyasze név alatt, vannak több források név nélkűliek – patakjai Verksthal, rumik, vale mare melyek öszve folynak lefele a fekete körösbe. – határos erdélyországgal, Pojána, Alsó Verzár, Fonácza, és Segyestel községekkel – az utczái között kettőnek van neve u:m. fő utcza, és arany utcza.

Kelt Rézbányán Julius 22én 1864.

279279


Pap Jósefjegyző

(197a)Tekintetes szolgabiro ur!

E folyó Május hava 9én 114/864. sz. a. kelt rendelet következtében tisztelettel jelentem hogy a jegyzöi irományok kőzt semmi olyan mi ezen122 rendelet foganositására elő segélést nyujtana, nem találtatván, a több egyénektől való oly móddali tudakolásra pedig mint a melyet a meg kűldött utasitás, és a rendelet czélja kiván, annak elkészitésére több hónapok kivántattnak, ez uttal ezen tárgyra nézve, csak azt123 jelenthetem hogy a népesitésnek idejéröl s egyébb kőrűlményekről véleményem szerént, a N. Váradi l. sz. püspökség levéltárában hiteles adatokat lehet találni

mire nézve tisztelettel kérem tekintetes szolgabiro urat hogy azok iránt, a méltóságos uradalmat, mint a kőrőmbeli kőzségek vólt főldes urát fel szólitani méltoztassék.

telyes tisztelettel lévén,

Rézbányán Máius 24én 1864.Pap Jósefjegyző

(198a)Tekintetes szolgabiró Ur!

E’ folyó évi Junius 20án 223 R.sz.a. kelt rendelet következtében van szerencsém a kivánt kimutatást ÷ körömbeli községek részéről ÷ alatt 6 drb ide mellékelve tisztelettel be mutatni. – teljes tisztelettel lévén

Rézbánya Julius ho 23án 1864.Pap Josefjegyző

(199a)Helynevek

Rieny– községből, megyéből.

(199b)1ör Rieny községe tartozik Dél Bihar megye Belényesi járás. Vaskohi szakaszhoz.2or e községnek csakis ez neve él és ez alatt ösmeretes

122 E szó a sor fölé van beszúrva.123 E szó a sor fölé van beszúrva.

280280

3or e községnek más elnevezése nem volt hanem változatlanul ez alatt ösmertetett.4er Hogy mikor emlitetik legkorában nem tudható.5. Állitás szerint Tráján császár által124 népesitetett6. A név eredetéröl azt állitják miszerint a határ elején ahol jelenleg ország út létezik rosz emberek álloták az utat, a honnan románul reú mondották locu reu és innem omeni rai (200a) és utoljára a községre reá ragadt Rieni név mely magyarositva Rieny–nek neveztetik.7 er A község határán vagyon legnevezetessebb egy rom mely egy Liváda nevü lapalyos helyen le omlodozva fekszik, hogy ki által és mikor épitetett légyen nem tudhatok.

Rieny 27. majus 864.

Vanku Josef mk

jegyzö

(201a)dela notariatu Rieni

83/564.

Speptate Domnule Pretore!

In urmarea pretiuitei ordin atiuni data in 9a dia l. c. Nrul 114. amu norocire postitele tilere umplute oficiose cu Salutáre avile asterne Speptabilitatiei vostre.

Rieni 24 maiu 864.

Josifu Vancuntariu.

(202a)Helynevek

Ríkosd községből, Bihar megyéből.

1. Nagy Váradi járás, Élesdi szakasz az ugy nevezett Körözs völgyén.2. Oláhul Butánnak neveztetik.3–4–5–6. nem tudatik semmi.7. hegy alatt, mellyet cser és bük erdő borít fekszik, mind őssze is 40. számu házbol állo csekély helység, – a’ hegy odalban az erdő kőzelében van egy Csoroj nevű forrása, mely a’ falu népét jó ivó vízzel látja el, – határát következöleg elnevezett dulök képezík, ugyan is 1ö Belsötelek dűlő – 2k Rituri – 3k Fazset Dumbráva – a’ 4k Retungye.

(203a)Helynevek.

Ríkosd kőzségből — Bihar megyéből.

124 Az eredeti szöveget egy másik kéz áthúzta és e mondatot írta fölé.


az 1ő pontraFekszik a’ Nagy Váradi járásban az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.

a’ 2k pontraKét néven neveztetik ugyan is magyarul a’ fent ki írt néven – olá nyelven pedig Bután, e’ név csak is a’ kőrnyéken lakok elött ösmeretes.

a’ 3k pontraNem tudatik.

a’ 4k pontraNem tudatik.

az 5k pontra.E’ helységet egészben oláhok lakják még pediglen bizonytalan idö olta.

a’ 6k pontraSem kőztudomásbol sem hagyománybol avagy egyebekből a’ néveredetéről – értelméről mit se lehet tudni.

a’ 7k pontraE’ község határa a’ belső telkeken kívűl 4. kővetkezőleg elnevezett dűlőből áll, ugyanis: Rituri hegyre nyulo dombos-völgyes fekvésü hely, szánto és kaszállo főldeket tartalmaz. Fazset dumbráva, e’ dűlőnek egy része hegyet képez melynek tetején cser és bik fábol állo őserdő létezik, e’ hegy oldalábol ered az ugynevezett Csorgo – vagy Csoroj forrás. – ugyan e’ dűlő másík részét tűske ’s bokrosbol lévő közős legelő – valamint szánto főldűl szolgálo lapály képezi.

(203b)Végre a’ falu határa fekszík Szászfalva – Kalota – Esküllő – Űrgeteg és Magyar Kakucs helységek határa szomszédságukban.

(205a)Helynevek

Rogoz községből, Bihar megyéből.

1. Bihar megye Belényesi járás.2. A községnek más neve nincs.3. A községnek, hogy más neve is lett volna, tudomást szerezni nem lehet.4. A község, hogy mikor emlittetik leg korában, tud nem lehet.5. Honnan népesittetett légyen, nem tudható.6. A név eredetéröl semmit sem lehet tudni.7. A község határában elöfordulö többi topographiai nevek ezek: Kimpu Ráduluj düllö völgyben fekvö szántó föld határos községgel és Vlágyeászka erdö részszel; Fázset, Kornyet, Vlágyeászka, és Rogoze erdőrészek domb oldalos fekvésüek, határosok Szombatság, Dusesd, és Kis Dombrovicza községek határaival; Pucsu düllö szántó és kaszálló föld, határos Czárina düllövel, közseggel, és Rogoze erdö résszel; – Czárina düllö egyenes fekvésü szántó és kaszáló föld, határos Kapocsány községgel, Pucsu, Rutu Csel Máre, és Által düllökkel; – Áltál düllö (205b) Hollod viz melletti kaszálló, és szántó föld, határos Venter és Kapocsány községek határaival, úgy Czárina dülövel; – Ritu Csel Máre düllö egyenes fekvésü szántó és kaszálló föld, határos Czárina düllövel, községgel, úgy Kis Dombrovicza és Venter község határaival.

282282


Végre az egész kőzség határa határos Dusesd, Kis Dombrovicza, Venter, Kapocsány, és Szombatság községek határaival, és község határaban össze folyik a Hollod vize mind a két ága tudni illik Szombatsági és Kapocsányi.

(207a)Rojt község Helynevei!

Rojt község határa áll Osz Miklos, Mácsa Puszta, Tamásí Puszta, Nagy Harsány és Ugra határok között, Oszmiklostol a Mácsai Puszta felé nyulik az ugynevezett Gál Réti dülö és Less vonal, hol semmi nevezetes hely nem létezik kívéve a Gyapju felé vezetö utatt mely Ördög árkának neveztetik; – Innen a Tamási Puszta felé nyulik a Temetö nevü dűlö, honnan a Nagy Harsányi határ felé van a Talank czimü Uradalmi tag, innen véve az Ugrai határ felé nyulik a községi közlegelö és e mellett oláh Sz Miklos felé a Rovid czimű Rojti lakosok kaszálloja, ’s egyébb nevezetes helyek községünk határán nincsenek.

Kelt Rojton Sept 27én 864.

föbiró Nyegró Péter2od biró Mihucza Togyer ×esküdt Rácz János ×” Trippa János × ” Márkucz Koszta ×

P. H. Fonay Mihály mkjegyzö

(209a)Helynevek

Ronto községből Bihar megyéből

1ör a megyének, kerületnek, járásnak, ’s széknek neve a hová a helység tartozik.Ronto község tartozik Bihar megye Nagy Varadi járáshoz, a melynek széke Nagy VáradRonto Nagy Váradhoz 1 állomásnyi távolságra van.

2or a községnek hányféle neve él most mellyik bir csak helybeli elterjedéssel, mellyik ismeretes országszerte?

Ezen köszégnek országszerte Ronto a neve, a romanok „Rontau”nak nevezik.

3or Volt e’ a községnek hajdán más neve? vagy csak tán különfélekép iratott a mostani helynév?

Nem volt.4er a község mikor emlitetik legkorábban?

Ezen község 1750 év olta5ör Honnan népesitetett?

nem tudatik.

283283


6or Mit lehet tudni köztudomásbol, hagyománybol írott vagy nyomatott emlékből a név eredetéről értelméről mindegyik nyelvű helnévre nézve?

Semmit

(209b)7er A község határában elöfordulo többi topographiai nevek például: mező dűlö, szánto, fordulo, legelő, kaszálo s a t:

Ezen kőzség határába semmi olyan nincs a’ mi kűlőnős figyelmet érdemelne.E kőzség határába dűlők nevei: Seszu kaszálo főldek, Cruci Ograda Pandorítzi Ovessiste Ograda mormentî ezekbe vannak a szánto főldek. –Ezen határ kiterjedése tesz 1000 Catest. holdat – ebből 490 hold uraság erdeje, mit a Nagy Váradi d. káptalan bír – a tőbbi szánto, kaszállo, s legelö főld.E kőzség lakosságának népessége 350 lélekre megy, akik g.ne. vallásuak. –e kőzség lakossai főldművelésből, ’s szarvas marha tenyésztésből élnek.

Van ezen kőzségben a’ pecze vizén a’ Káptalannak 2 malma, egy 4 kerekű, egy 2 kerekű vizi malma. a’ melyek évenkint mintegy 5000 forintot jővedelmeznek – Megjegyzendő, hogy ezen pecze folyo a’ leg nagyobb hidegbe sem szokott befagyni (210a) mert a’ kőzség határos Hajoi fürdőből jővő meleg forrás hajtja a’ malmok kerekeit.Ezen kőzség határos: Hájo, Pecze Szent Martony, Pecze Szőllős, Kis Kér, ’s Szent Elek kőzségekkel.

(211a)Rossia, Bihar125

1 ör Rossia nevezetü helység Bihar Megyében van kebelezve, s tartozik a Nagy Váradi kerülethez és a Belényesi járásbéli Fö Szolgabirósághoz. — Ezen helység Belényesi vidék elnevezésel bir2or Ezen községnek csak a ki tett neve élt, és él jelenleg is; és eröl isméretes ország szerte, nem lévén más elnevezése; és lakja tiszta Román népség.3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lett vólna nem tudatik; mint hogy azt sehonnan sem lehet kivenni; annyi bizonyos hogy Rossia elnevezését egy Piátra Rosia nevezetű helyen eredt kiss pataktól vette.4er Ezen Rossia Községe eredetétöl emlitetik: de más126 határozott kora nem tudatik.5or Ezen község honnan127 lett népesitéset nem tudhatni.6or Ezen község név eredetéröl mitsem tudhatni mást, mintsem a 3 ik pont alatt elö adva van.

125 A címet egy másik kéz írta fölé.126 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.127 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.

284284


7er Ezen község határos Keletröl Szuhodol Lázurral, nyugotról B. Valányal, délröl Kebesdel, éjszakfelöl Sonkolyos és a Kamrai Erdövel, fekszik pedig dombok és nagy szerü hegyek közt, melyek igen kövécsesek és kösziklások. — Silány és kiss pártzilákra osztott földjei Korgyie; Doszului Jákob; Runkur; Piatra nyiágra; Kicsera és Gyálu Kocsului nevezetü Düllőkben fekszenek. — Rossia községet Piátra rosie és Toplitza nevezetu két helyen eredö két patak egyesülve ketté szakitja.

Az egész határt igen nagyszerű kösziklás és erdös hegyek környezik. A helységen felül jónagy távolságnyira a Belényesi Püspöki Méltóságos Uradalom birtokához tartozó erdös havason Magura Csunzsi Tomestyilor;

(211b)Trapsinosa; Grohot es Cociu Pojana nevezetü legelök álanak, a hol a község nyáron át jószágait legeltetti. Rosssia Junius 20. 864

Míllián Simon mkKebesdi Köri Jegyzö

(213a)Helynevek

Rotarest községből, Bihar megyéből.

1. Megye székhelye NagyVárad, a járás székhelye Belényes, a szakaszbéli szolgabiró székhelye Magyar Cséke, a vidék neveztetik Magyar Cséke vidékének is.2. A helységnek más neve nincs, magyarul és oláhul ezen néven hívatik.3. A helységnek hajdan sem volt más neve.4. A helység elnevezésére senki nem emlékezik.

5. 1817-diki nagy éhségkor a helység lakosainak nagyobb része elhalván, a kamara Sáros megyei oroszokat is telepitett az üresen maradt (213b) telkekre ’s most a helységnek 3/4 része oláh ajku 1/4 része pedig orosz ajkuakból áll.6. A helység neve eredetéről semmít nem lehet tudni, ez a név Rotarest – magyarul annyit tesz = Kerekes, de ezen jelentősége soha nem használtatik.7. A határban előforduló helynevek oláh eredetűek s semmi jelentűséggel nem bírnak.A helység fekszik egy hegyláncz tövében éjszaki oldalon, csak egy utcza választja el Hogyis helységtől. A határ szomszédos, Hogyis Szombatság Hegyes, Kis Terpest helységek határaival. — Kelt Szombatság 30/4 864

Szilágyi Ambrusjzö

(215a)Hely-nevek

Sámson Községből; – Bihar Megyéből.

Kérdő pontok

1., A’ Megyének; Kerűletnek; Járásnak; Széknek; neve hová a’ helység tartozik?Bihar-Megye; – Sárréti járás

285285


2., A Kőzségnek hányféle neve él most; melyik nevebir csak helybeli elterjedéssel; melyik ismeretes Országszerte?E’ Községnek eggyetlen egyneve van; jelesen Sámson. – Minthogy azomban tőbb Sámson nevű kőzség is van; meg kűlőmbőztetésül tehát e’ Község Nyir Sámsonnak neveztetik azonn oknál fogva, hogy Szabólts megyével határos lévén; e’ Község szomszédságában , ’s e’ községen túl mindjárt, az úgynevezett Nyirség kezdődik. –3., Vólt é hajdann e’ Községnek más elnevezése? vagy tán csak külöféleképp íratott a’ mostani helynév? –A’ Községnek más elnevezése nem vólt soha, ’s e’ Község mindenkor Sámson néven íratott. –4., A’ Község mikor emlittetik leg korábban?Mínt a Debretzeni reformált Egyház Magyar Levéltárában feljegyezve van, (215b) 1645ben már Sámson Község említtetik 1sö Rákótzy György fejedelem idejében úgy; mint Anya Egyház; – papja, temploma, tanítója vólt; de még akkor a’ Sámsoni Ekklésia sokkal kissebb vólt, a’ vele szomszédos Gút, Tamási; Bagos, Pallag ’s több e’ kőrnyéken elpúsztúlt Ekklésiáknál. —5., Honnan népesíttetett?A’ múlt század elején, a’ fentebb meg nevezett szomszédos Községek a’ Rákótzy zavargások alkalmával egésszen elpúsztúlván; Sámson Községének is hihetőleg nagy változásokon kelletett keresztül menni; - de azért mint a’ szomszéd falvak közép pontja egészszen el nem púsztúlt; sőt hihető, hogy az elpúsztúlt községek lakosainak egy része itt telepedett meg; ’s innen népesűlhetett e’ Kőzség. –6., Mit lehet tudni a’ helynév eredetéröl, értelméröl?A’ Sámsoni Egyház Községben az Egyháznak csak128 1712be említtetik papja – az anyakönyv pedig kezdődik 1761be régibb okmány nemtalálhatóA’ Közseg bírtokában lévő ’s most is használat alatt álló hívatalos pecsét 1779be készült; – A’ Község levél tárában pedig tsak 1785beli jegyző könyv található. – mínt leg régibb. –

Ez érdemben írott vagy nyomtatott emléknek, vagy hagyománynak birtokában nemlévén; – a helynév eredete és értelme tudomásúnkonn kivűl áll. – 7., A’ Község határában előfordúló többi topographiai nevek. –A’ Kőzség határában ötféle helyi elnevezés van; u:m: Kútyahúgyoztai óldal; – Diósvári Óldal, – Felső, és Alsó Szállás. – ’s Földvári Óldal

(216a)A’ Kútya hugyoztai óldal nevét vette onnan, hogy azon részre, egy gúja kút még a’ régibb korban készíttetvén; mídön az elkészűlt, egy kútya által annak kávája azonnal meg húgyoztatott, ’s erről őrőklé e’ nevezetet. –A’ Diósvári Óldal neveztetik onnan, hogy ezen Óldal részen egy romladozott főldvárhoz hasonló homok domb lévén; bizonyos Diós nevü gújás a’ gujabeli marhákat ott szerette és szokta állásolni. – A’ Főldvári óldal nevét vette egy nagy, romladozott földvárhoz hasonló alakzatú homok dombról; – mely az ezen foldvari óldalnak, csaknem közepén fekszik. –


286286


A’ Felső és Alsó szállás pedig, nevét onnan birja, hogy a’ felső szállás a’ határnak felső /:Északi:/ – az Alsó szállás pedig, az alsó /:Déli:/ részén esik, ’s e’ Községbeli lakosok egészsz nyáron által múnka ideje alatt leginkább ottszállásoltak. –

ErdőkSavós-gút; – Sötét erdő; – Lentsés; – Kis erdő, – nevezettel. – Savósgút; honnan vehette nevét ösmeretlen Tán az elpusztult Gut falutól.129

Sötét erdő; onnan kapta nevezetét, mivel az, a’ Községnek napfelkelt való óldalán, felette sürü, ’s hajdantan gondviselt állapotban, ’s nem meszsze távolságban lévén; a’ Községre szembetűnő feketeségben sötétellett. –

(216b)Lencsés. – nevét birja onnan; hogy hajdanában e’ helyen az erdők némely púszta részein itt, ott, lencse termeltetvén, azt bövenn és jó minőségben termette. –Kis erdő; onnan neveztetik, mivel ez, a határ külön részén egyedül, ’s a tobbieknél kissebb kiterjedésben áll.

CsárdaVan kettő, u: m: Savós gúti, és Mogyorósi

Szőllős kertek.Kis, Közép, és Nagy Martinka; – továbbá Kúltsár, – Közös; – Megyes; Budaházy; – Nyitzki; Fábián és Vén kertek.A’ Három martinkai kertnek honnan lett elnevezése ősmeretlen. – A’ Kúltsár; Meggyes, Búdaházy Nyitzki, – Fábián szőllős kertek, neveztetnek főldes úraik nevéről. –A’ Közös kert arról, mert az, több birtokosok által, közösben bíratott.A’ Vén kert pedig onnan, mivel az, a’ határon legelső és legrégibb kert. –Tavak.János tó; – Mosótó; – Máriás, – Lápos; – Hosszú tavak. – Neveiknek honnan lett örökítése bízonytalan. – DombokÉhező; – mivel terméketlen; – Meleg Óldal; – mivel délnek hoszszan feküszik; Akasztó; – mivel reá hajdantan (217a) embert akasztottak; – Főldvári és Díósvári dombok, – neveiket földök formájokról kapták. – Lapossak.Fülekút; mivel ide egy Füle nevü ember kútat készíttetett. – Dinnyés mivel régenten e’ helyen igen sok jó, és hires dinnye termett; miről Sámson most is nevezetes, – Mogyoros; mivel ez a’ hajdan korban, jó főldi mogyoróleveles szénát és pedig bővmennyiségbe adott. – Meg emlittetik végre, mikeál Sámson Kőzség határos, Sz. K. Debretzen és Hatház városokkal; P. Geszteréd; P. Aba; P Tamási púsztákkal; – Ezen szomszéd városok és púszták pedig feküsznek, jelesen: Sz K Debretzen város Bihar megyében; Hatház a’ Hajdú Kerűletben, – Geszteréd, Aba, és Tamási púszták pedig Szabólts Vármegyeben. –

Kelt Sámsonban 19dik Április 1864Sámson Község ElőljáróiSándor Mihály Fő BíroSándor János mk eskütt


287287


P. H.130 Biró Gábor mk. esküttLudmány Ambrús mk eskütHamar János esküttKiss Jó’sef mkjegyző által

(218a)Helynevek

Sályi községből, Bihar megyéből.

Sályi község esik Bihar megyének szalontai járásában; és Nagy Váradtól – melyben székelő megyei131 törvény hatóság alá tartozik. 1 és 7/8 mértfőld távolságra; ’s magában foglal 621

lakosságot, kik közül 331 – egyén magyar ajkú és R.Kat: vallású 290. egyén román ajkú és g.kat: vallást követők.

Ezen helység határa határos Kis Ürögd, Oláh Apáti, Kardó, Somogy Uzsopa, Székelytelek (218b) Nyárszeg és Poósa helységek határával, és kiterjedése 3284 katasztralis hóld, melyből 644 hóld szántó, 407 hóld rét, 71 hóld legelő, 8 hóld szőllő, 1965 hóld erdő, 99 hóld terméketlen főldterület; határában lévő szántófőldek veres agyag vegyítékü majd átaljában sovány természetü terméketlenek de a’ kaszállo résznek egy ötödrész forma mennyisége jó minemüségü és közönséges termést ád, hól jobb idő járáskor egy kevés sarjút is kap az illető tulajdonos, de a’ többi kevés és rossz szénát szokott teremni, és sarjút soha: ezen szántófőldek és kaszállók apróbbszerü dombokon ’s illetőleg dombok között feküsznek, nagyobb zápor essők idején az itt lévő kaszállók a’ viz leömlés által beiszapoltatván, ilyenkor éppen semmi hasznokat sem lehet venni, (219a) mivel az itten termett füvet ha térdig érne is az iszapos sár öszvefogja, és e’ miatt leétetni, annyival inkább lekaszálni lehetetlen. – A’ Sályi erdőség rendes vágásokra lévén felosztva, az itten lévő cser, – tőlgy és kis mennyiségben lévő bikfában, a’ nváradi d.sz. tek: káptalan mínt Főldesuraság tüzelés végett ölekbe szokta vágatni, és nagy részben eladás végett Nagy Váradra beszállittatni: – ezen erdő Koszta gyaluluj, Gyálu vietor, Grihegya Poknina, Porszakadás, Kéri kert, Gyerzime Liget, Márzsine Csunzsilor nevű helynevezeteket foglal magában. – Legelő Kimpu ungurilor (:magyarok mezeje:) dülő nevezetet visel . – A’ szántófőldek Gyalu, Aradvány Kreászka, Czarina, Kiss csutkó, Nagy csutkó, Nagy mező, Mezőfenék, Fiatalos, Cseresznyefa óldal dűlő nevezetek alatt állanak – A Kaszállok vagy rétek, Rét, csonkás, és Seszu dülö nevezet alatt állanak. –

Kelt Sályiban 1864 évi April hó 11én —

Sályi Előljárók

(220a)Helynevek

130 A pecséten Sámson község pecsétje 1854. felirat olvasható.131 Az előző két szó a sor fölé van beszúrva.

288288


Sebes községből, Bihar megyéből.

(221a)1.Bihar megye belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is, székhely Belenyes.2.Sebésu név alatt ősmeretes, Sebes nevű folyotól.3.nincs más elnevezése.4.nem tudatik.5ör

nem tudatik.6or

a’ név eredetéről mit sem tudni.7er

E kőzség határában előforduló dűlők nevei u.m. Plostyina, Lánkójászká, Plopistye, Koltyeu, Loka molenyiloru, Ispányászka, Ograda din Zevoju, Barburászká, Czálápiru, Urdesoszká, Troiás, Gyálu, Lukutzászká, Zevojá, Erdő. —

(222a)Helynevek.

Segyestel községből, Bihar megyéből.

Segyestel falu fekszik Bihar megyében, Belényesi járásban Rézbánya vídékén, s Fonaczával, ’s Rézbánya, Felső Kimpany, Alsó Kimpány és Herzest falvakkal közös neve – a Rézbányai kör jegyzőséghez tartozó község – mostani neve csupán csak Segyestel, vólt e hajdan más neve? nem tudatik, valamint az sem, hogy míkor emlittetik neve leg korábban, – régi lakossai valószinüleg a Rómaiaktol maradtak itt, a mostaniak pedig azoknak ivadékai, – honnan eredt a helység neve nem tudatik, – mezeje nints hanem az erdőben van nyári legelője, szántó főldje a troás, szallistya, dúbele, sturzeska, maliny, dülökben a helyseg kozeleben, – kaszállója troas, és vále lupuluj dülőkben a szántó főldek között szét szórva, ugy az erdőben la zsurzse, szekature, és prizlop dülökben – erdő dosszu név alatt ösmeretes, – határos szomszédjai Rézbánya, Fonácza, Magura, és Felső Kimpány, – magaslat prizlop nevű, – több forrás az erdőben név nélkűlí – az erdőből folyó patak mely Herzest felé a fekete körösbe folyik.

Kelt Rézbányán Julius 22én 1864 Pap Josefjegyző

(223a)Helynevek.

Segyesth községböl, – mely tartozik Dél Bihar megye, Belényesi járás, Vaskohi szakaszhoz, – E községnek csakis ez neve él jelenleg, – és csakis román ajku nép lakja,

289289


a községnek más elnevezése nem volt, és mikor emlitetik legkorábban nem tudható. – Népessitettett Tráján császár által132 – köztudomásbol mit sem lehet tudni – iromány pedig mi sem létezik – A község határán létezö. – Zavoiu, – Vale runkului, – Kornu dialului, – Vále danti, – fatia dealului, – Zleanianu, – dungá dialului, – Valtsáje, Bodesti, – bálta nevü, román elnevezésü dülökön kivül mi nevezetesség sem létezik.

Rieny 24 május 864.

Vánku Josef mkjegyzö

(224a)Helynevek

Siád községből, Bihar megyéből.

(225a)Feleletek a tulnan irtt kérdő pontokra

1ő Kérdő pontra: Siád köség Bihar Megye Szalontai főszbirói járás – Beéli szakasz szbirósaghoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróság Beél vidéki elnevezéssel bir.2ik Kérdő pontra: A nevezett község régebbi idökben sem birt más névvel3ik Kérdő pontra: nem vólt.4ik Kérdő pontra: nem tudatik. 5ik Kérdő pontra: nem tudatik.6ik Kérdő pontra: Sem száj hagyomány sem iratokból mit sem lehet tudni. —7ik Kérdő pontra: A község határában előforduló mező dülők nevei következők: I., Ritu din Zsosz, téres lapájos szantó és kaszálló föld. II., Ritu din Szusz teres lapájos szántó föld. II., Gyalu beszericsi, nevét onnan nyerte, hogy régebbi időben a községnek temploma ide vólt épitve, dombos hely, kevésben bokros szántó főld. III. Szurána fekvése dombos rosz minőségü szántó föld IV Gyalu din Szusz a községen felül, fekvésére nézve dombos, igen rosz minőségü szántó főld. V. Gyalu din Zsosz, fekvésére nézve dombos minőségére pedig igen rosz szántó föld. Erdö dülők nevei I Szurána fekvésére nézve lapájos, kissé dombos cser és tőlgyes erdő. II Cseret fekvésére nézve hegyes vőlgyes víz mosásos bikkes tölgyes ’s kevés mennyíségben cseres erdő; a NVáradi Dsz. püspökség tulajdona, kedvező időjárás mellett bö makk termést adnak. A közsegnek határa határos Keletről NMarus és B.Rogoz, Délről: Krajova, Nyugotról: Krajova, északról Ökrös és Bogy községek határaival.

Kelt NMaruson Május 5én 1864.

Biró Popa Juon k × vTarcse Tanász k × v

Thamó János mk


290290


Jegyzö

(226a)Sólyom Bihar133


1ső pont Solyom helysége Bihar Megyében, tartozik a Belényesi Foszolgabirói járáshoz, az Úrszádi köri jegyzőséghez – földes ura a N. Varadi G. Cath Püspök2dík pont Ezen községnek csak egy neve él Sólyom – más névere níncs emlékezet.3dík pontra tudomás nem létezík – 4dík 5dík és 6dík pontokra. Hiányzanak mínden adatok –7dík pont A Helységet keletfelöl egy hegy láncz övedzí délnek nevezetesen – Olerászka, Gyálú kászilor /a házak dombja/. Gyálú beszericsí /a templom dombja/ Vále szák – /száraz patak/ Gyálú vacsí /a tehén hegy/ Vále Zaraszágúluj Goronyie /ezen hegy bizonyosan onnan veszí nevet, mivel rajta ígen szép tölgy erdö terül el, /góron, tölgyfa/, vále Solymúluj melynek mentén több szép szántó földek is feküsznek a hegyek közt, Gyálú csetetzí /a várhegye/ ez nevezetes arról hogy rajta egy (226b) váromladék áll, a vár a mínd annak omladozott falaíból kívehetní, nem igen nagy szerü lehetett. és mínthogy rengeteg erdöség között ván azt engedí gyaníttatni, hogy vagy valami nagy úri vadász lak vagy a régí századokban nagy számmal létezett rabló fészek, vagy pedig títkos börtön gyanánt használt vár lehetett. nevezetesség rólla semmí sem maradt fen sem …134 semmí adatok níntsenek: — ez útán folytatva a hegy lánczolatot következik a Katetore /tükör/ ínnen a vále Solymúlujba megy le egy gyalogút mit a nép kále vrezsitorúlujnak – a jósló utjának nevez – ez helység felé még van egy hegy neve Márga. – ezen elösorolt összes hegy lánczolatot míndenüt szálas és termékeny erdö fedí – a Helység nyugotí és északí részén terülnek el a szántó és kaszálló földek, itt ismét nevezetes egy igen jó kiterjedésü, nem nagy (227a) emelkedetségü hegy neve Hrisztor, ezen mint momdom jó nagy kíterjedésü kegye kerek hegyen ismét egy régí vár omladékaí láthatók, de ez már sokkal nagyobb szerü lehetett, mínt az erdö között létezö, előbb említett váratska – ítt igen szép köfaragványokat ’s öt ígen régí ösmeretlen betükkel jegyzett köveket lehet talální – a fent álló falakon lőrések láthatók, és a fal egész külseje mind □ alakú ígen fínomra kífaragott fehér kövekböl van kírakva, ezen egész kerek hegyen több apróbb épületek ís lehettek mert a szántó ember most is mindenüt feszít fel ekéjével egész téglákat a főldböl. – Ezen romrol a nép azt mondja hogy valaha veres barátok laka vólt, és hogy azon tepl templom mely a B:Szt: Míklósí határon a Bokse nevü hegyen vólt mely tornya most ís fenn áll, színte íde tartozott vólna – távolság nem is sok van közöttök csupán a Sebess körözs (227b) választja el a két hegyet –

Megjegyzendönek látom ítt, hogy ezen három kűlömböző rom mínd egy vonalban fekszík és ugyan azon egy ídőböl látszík lenní ís –

Sólyomal határosak B. Örményes; Havas Dombrovicza Poklusa, Urszád, és B. Szt. Miklós községek

133 A település nevét egy másik kéz írta fel a lap tetejére.134 E helyen egy szó olvashatatlan.

291291


Kelt Solymos Junius 21 864

Kádár Lajos mkKöri Jző

(228a)Helynevek

Somogy Uzsupa községből, Bihar megyéből.

(229a)Adatok az elöirt kérdö pontokra

Az 1őre Somogy Uzsupa Román ajku, és egyátalában görög nem egyesült vallásu kőzség, fekszík Biharmegye szalontai járásában, ’s tartozík a’ Nagy Váradí l: sz t: Püspökség uradalmához. –

A 2ikra Elöbb nevezett községnek, hogy hajdan más neve lett volna, nem tudatík, – ’s csak ís a’ megnevezett név bír helybeli elterjedessel, ’s ez ismeretes országszerte. – Román elnevezése Sumuzs Uzsupa. –

A’ 3ikra Hogy hajdan ezen községnek más elnevezése lett volna, arol senkí tudomásal a’ községben nem bír. –

A’ 4ikre Hogy a’ község mikor emlittetík legkorábban senkí a’ községben nem tudja.

Az 5ikre Hogy ezen községnek Román ajku lakossai, honnan telepedtek íde, – nem tudatík. –

A’ 6ikra A’ név eredetéről semmít sem lehet tudni. –A’ 7ikre Hideg kut, völgy szánto ’s kaszálo főldekkel. – Csunzsi popi, szánto és kaszálo földek. – Gyálu mare, erdő. – Mocsirla, szánto és kaszáloföldek, – Máka erdö, szánto és kaszálo földek. – Krisztoszu szánto és kaszálo főldek. Bobostye erdö, kaszálo és szantofőldek. – Csunzsi Beri szánto és kaszálo földek. – Szekeristye kaszalo és szántofőldek. – Malaistye szánto és kaszálo főldek. – Valya Korboi, erdő, szánto és kaszálo földek. – Gyálu Hegedi, erdö szánto és kaszálo főldek. La Gropi és Bana, szánto és kaszálo földek (229b) Valya luj Sipot, erdő szánto és kaszálokkal. – Glimeje szánto és kaszálo főldek. – Dumbráva erdőség. – Dimburíle erdőség. – Kulmi sályi /: a S Uzsupai és Sályi határt képezö hegy ormo:/ erdőség. – Kuntyínyításí erdőség.– Dimbu Ruzsilor erdőség. – Féczile erdöség. – Hamaszo patak. – Valya Tyeuluj erdőség. – Zekatoricza és Gyálu Bényí erdöségek. –

O:Apáti September 4 864.

…135 Károly mkKőrjegyző

(232a)


292292


HelynevekSonkolyos községből, Bihar megyéből.

Ezen község tartozik a N. Váradí kerűlethez Belényesí járásí főszolgabírosághoz és a B. Ujlaki kőri Jegyzöséghez, lakossai reformáta és Görög Kats. vallást kővetnek, – templomjuk mindkét vallás felekezetnek igen csinos vagyon az oskolástatás, erélyesen folytattatik, amennyiben mult éví Május hoban a fefor. vallásbeliek oskola házuk több más lakosok házaival együtt leégvén egy idöre a tanitás berelt házba tartatik de jelenleg oskola házuk, bisztos anyagokbol épűl, – ezen község lakossai mind a magyar mind az oláh nyelvet beszélik; nevezetes (232b) vadakkal telt érdejéről hol őzekre és vaddisznokra gyakori vadászatok tartatnak, – van egy meg lehetös kiterjedésü erdö tükre, melyet ”Száldobos”nak neveznek hol igenjo minöségü szenát termesztvén marhaikat az ott felálitott szálásokon szokták teleltetni.

Ezen községnek elnevezése kinem puhatolhato valamint az sem hogy honnan népesitetett meg.

Folyovize csakis a fekete körözs mely határa szélén a kőzségtöl nem mesze vonul el melyen a kőzségnek egy 2 kerekü vízí malma van mely a község szűkségleteit fedezi.

(233a)Ezen kőzség határos Janosfalva, Petrány, és B. Ujlak községekkel.

Kelt B. Ujlakon Junius 16. 1864.

Reginer János Köri Jegyzö

(234a)Helynevek

Steji községböl; Tartozik Dél Biharmegye Belényesi járás, Vaskohi szakaszhoz, – e községnek csakis egy neve él most, más elnevezése nem volt, románul Steiu-nak iratik – hogy mikor emlitetik legkorábban nem tudható – népesitetett Tráján császár által,136 a helynevek eredetéröl mit sem lehet tudni egyebet, minthogy itten régentén erdök és sürüségek voltak – és miután erdély országnak az egyenes utja itt ment, az uton állok, az utazókat meg állitani akarván azt mondották románul hogy stei mely annyit tesz mint megály vagy álymeg és innét e község rom. Steiu, magyarul pedig Steji-nek neveztetik Köztudomásbol egyebet mit sem lehet tudni iromány pedig mi sem létezik – dülö nevek pedig – dunga campurilor – batraná, – Szlaveászka – germánu – neveken kivül melyek mind román nevek – nevezetesség semmi sem létezik.

Rieny 27 majus 864.

Vanku Josef mkjegyzö.


293293


(235a)

HelynevekSust kőzségből, Bíhar Megyéből

1, Tartozik fent írt Megyéhez, Belényesi járás Vaskohi szakaszhoz2, Nincs ’s nem vólt más neve.3, Nem vólt más elnevezése.4, Ember emlékezett olta.5, E’tekíntetben adatók a’ kőzségí levéltárba nem léteznek, hihetö Traján üdö szakából,

’s azok románok voltak.6, Adatok hiánya miatt mit sem lehet tudni.7., A’Kőzség határában lévö föld nemüek: u: m: szánto, kaszálo, legelő és erdő, a’

düllok nevei: Dimbu spinzeritorilor itt 1848 elött akasztofa volt, Kotulung csori es tirsel, Rovéná Mihiczászka, Szalkucz et dumbrává, Kale brihenyi loru, ezek felöl semmi nevezetesség nem tudatík, a’ község mellet foly a’ fekete Körözs.

ad 7, A kőzség határos Barest, Szerbest, Lunka, és Briheny községek határjaival, részínt dombos részínt lápalyos fekvésüek.

Suston Junius 4én 864.Susti biró Bogdán Petru” eskütt Togye György.

(236a)Helynevek

Szakács községből, Bihar megyéből.

(237a)Feleletek a tulnan irtt kérdőpontokra

1ső Kérdő pontra Szakács község Biharmegye szalontai főszbirói járás – Beéli szakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróság Beél vidéki elnevezéssel bir.2ik Kérdő pontra: A községnek más neve níncs nem is vólt.3ik Kérdő pontra: nem vólt4ik Kérdő pontra: nem tudatik, még is hagyomány utján az éltesebb lakosok hallották szüleiktől beszélni, hogy a szomszed Bokkia és Benyesd községbeliek halottjaikat ide hozták eltemetés végett. 5ik Kérdő pontra: szájhagyomány szerint a határban levő hegyeken és dombokon létezett tanyákből népesittetett.6ik Kérdő pontra : A község eredetéről bizonyost tudni nem lehet.7ik Kérdő pontra: A község határában lévő mezö dülők nevei kovetkezők: jelesen: I Vicellár, kis részben téres, nagyobb részben pedig dombos szántó és kaszálló föld. II., Doszu Csirésuluj nevét a sok termő cseresnye fától vette, jelenleg tisztás dombos szántó föld. – III Ograda Mortuluj részint nyomás, részint szántó föld, fekvése dombos, nevét

294294


az oda temetkezéstől vette. IV., Facza mare, részint bokros részint szántó főld fekvése dombos, vőlgyes. V,. Fáczá Rosa hegyes völgyes részint bokros részint szántó föld. VI., Gyalu Bongyie, nevét valami Bongyie nevü családtól vette, részint bokros részint szántó főld fekvése dombos. VII Funtine Pulestyilor, a dülő közepében levő igen jó forrástól vette nevét, fekvése inkább téres mint hegyes szántó és kaszaló föld VIII Doszu Reo fekvése dombos részint bokros, részint pedig szántó föld. IX., Gyalu Gool nagy meredek csucs, igen terméketlen szántó föld. X Doszu Plopilor fekvése hegyes völgyes bokros igen terméketlen szántó föld XI Ferekár fekvése dombos, vadvizes igen terméketlen föld. Erdö dülök nevei: I., Funtinyel fekvése hegyes völgyes részint bikk, részint tőlgyes erdő II. Gureczu csel lung si csel kurt fekvése igen hegyes völgyes, bikk és tőlgyes erdö, III., Facza Gureczuluj fekvése hegyes vőlgyes többnyire cseres és tölgyes erdö. IV Preluka Ginye hegyes vőlgyes többnyire tőlgyes és bikkes erdő. Áltálán véve ez erdők kedvező idő járás mellett bő makk termést adnak. Található bennök ritkán őz és vad disznó. Az erdök tulajdonosa a NVáradi Dsz. püspökség. A fent irtt község határos Keletről Botfej, Delről: Bokkia, Nyugotról: Krajova, Északról pedig NMarus Község hataraival

Kelt NMaruson Majus 5én 1864

Biró Nyika Mihály k. × vNyika Pável k × vPule Juon k × v

Thamó János mkJegyzö által

(238a)Helynevek

Szakáll községből, Bíhar megyéből.

(238b)1ső pontra, Bíhar Megye,, Nagy Váradí Kerűllet,, Sárréti Járás,, székhely Nagy Várad. Szakáll község2k pontra, A község jelenben is csak egy,, és pedig Szakáll nevezetet bír,, – mínt azt egy szántás alkalmával talált régi vas petsét nyomó – itt kinyomott mettzet mútatja régebben Felső Szokol nevezetű vólt lakossai magyar és Román ajkúak. P. H.3k pontra., A község régi neve,, – mint az a 2k pontba emlittetik Felső Szokol vólt4k pontra, Nem tudatik5k pontra, Nem tudatik6k pontra, A mostani nevezete Szokol-névből származottA község – mely firól fira szállott köz túdomás szerént a Török dúlás útán telepítettett meg. – Ígen termő sík főldön fekszik. Határát kettő mettzi a Sebess Körözs – magát a községet pedig,, egy a csak esőzés alkalmával folyó,, ér. –Megemlitést érdemlő a község déli óldalán fekvö úgy nevezett Nagy Telek dűlő,, hol hajdan valóságos falú vólt,, s a Templom romjai most is láthatók,, ígen hihetö hogy a törökök púsztitottákel.

295295


a 7 k pontra., A község Eszak keleti óldalán Vastagfa dűlő szantó föld fekszik. – elnevezését onnan nyerte,, mert ott egy oly vastag átmérő tölgyfa vólt hogy midön levágták – a fa törsre 10 ember számára készült ételt tálba feltéve – azt korült ülve fogyasztottákel. A vélle szomszédos községek. – Keletre Körösszeg Apáti,, Délre Nagy Harsány,, és Ugra,, Nyúgotra,, Magyar Homorog. – Eszakról pedig Sass községek.A községben tobb,, vagy említést érdemlő helynevek nincsennek

Kelt Szakáll Apríllis 20 864Főbíró Györfi János ×ésTanátsafeljegyzetteSzabó Ferencz mkJegyzö

(240a)Száka, Bihar137

1ör Száka község tartozik Bihar megye Nagyváradí kerűlet belényesí járásához2 A községnek csak ezen egy neve él.3 Más elnevezése soha sem volt.4k és 5k pontra senki sem tud felelni.6. A név értelme Száka /:száraz:/ eredetét is innet vette, mert a’ helységbe folyó viz nem levén nyáron át kőlönösön szárazség idején meg kutaiban síncs víze. – 7er Raszte dülö – szanto földekkel, dombos hely ejszaki részén a’ község szomszédságaban, – Doszu domb szinte éjszaki részen Bszelistye szomszedságában cserével …138 legelo föld, – Stolna lapos hely dülö szántó földekkel Becedai legelö föld szomszedságában, – Mundrasza egyenes hely dülő szántó földekkel Karbunár községi legelő föld szomszédságában – Gázsászka egyenes hely dülő szanto és cserés föld. – Ritu Gázsí lapos helycserével be nöt legelö B szelistye helység szomszédsagában délnek, – itt van egy kut mellyet funtíná Lupuluj-nak neveznek /:Farkas kutja:/ melly nevét onnat kapta volna, hogy itt, minthogy az egy omlásos gödörbe esik – gyakran farkasok ordításaít hallaní különösen télí idöben. A’ többi helynevek honnan kaptak el nevezésüket azt jelenben senki sem tudja megfejteni. –

Kelt Szákán Juni 14 1864

Szákai biróPopovics GyörgyP. H.139

(240b)

137 A település nevét egy másik kéz írta fel a lap tetejére.138 E helyen egy szó olvashatatlan.139 A pecséten Száka helysége felirat láthaó.

296296


A’ pecsét, a’ helység közepében álló templom, és hajdan annak közzelében állott egy ős tölgy fát – ábrázolja. –

k m fÉder János

jegyző

(242a)178/865

Szászfalvi jegyzőtől.

Főszolgabíró Tekintetes Kosztin Tamás Urhoz N.VáradonA’ 2812. k. számu rendelete folytán Pesti Frigyes részére kívánt helynevekre vonatkozo adatokat jegyzöi kőrőm részéről 8. darabban ide rekesztve tísztelettel beterjesztem.

Szászfalván Dec: 2án 1865.

Kiss Lajos mk jző

(243a)Helynevek

Szászfalva községből, Bihar megyéből.

1.Nagyváradi járás, élesdi vagy 4ik szakasz, a’ körözs vőlgyben.2.Szászfalva, románul Magest, mely annyira gyakorlott, hogy a’ környékbéli magyar községekben is ismertebb mózses, mínt a’ valódi magyar név.3.Régebb időről nínts semmi tudomás.4.5Semmi rege vagy hagyomány6.7. Az erdő mely Kalota, Rikosd, Gálosházával határos magas fensík neve Dumbráva.

bíkkes, nyíres, égeres részekkel ős cserfa erdő, van benne hídeg kut v fontina recse nevű tér egy kitűnő jó vízű forrásról, melynek az a’ sajátsága hogy eső előtti napon vize nagyon meg vagy el is apad, a’ községen keresztűl fojva rét öntözésre használtatik. A’ közlegelőn van agyagbánya hol a’ felréteg alatt 11/2 ölnyire fazekas agyag, – : az alatt többnyire kö lap, melyet (244a) át törve az üveg anyag olvasztásához szükséges szürkés agyag található, de nem versenyezhetvén a’ révível – nem miveltetik, – Ugyan itt járdáknak használható kő bőven van; de rendkivűli rosz utaink miatt drága a’ fuvar. – A’ csekély kis határban a’ falun felűli rész dombnak, az alsó rosz réteknek neveztetik, a’ lakosok neveíről ísmeretes mínden darab föld. –

297297


(245a)Helynevek.

Szászfalva kőzségből — Bíhar megyéből

Az 1ö pontra. Fekszík a’ Nagy Váradí járásban az ugynevezett Kőrőzs vőlgyén.

A’ 2k pontra.Két féle néven neveztetik u:m: magyarul Szászfalva oláhul Mazsest, e’ utobbi neven csak is a’ vidékíek előtt ősmeretes

A’ 3k pontraNem tudatik

A’ 4k pontra.Nem tudatik.

Az 5k pontraHogy honnan népesitetett nem tudatík, annyi bízonyos hogy e’ falu lakoi, mínt a’ kőrnyék nagy része – oláhok, ’s rég ídőtől lakják e’ helységet.

A’ 6k pontra.Nyomatott emlékekkel nem bír, és így a’ néveredetéről – értelméről – sem magyar, sem olá nyelvre nézve – köztudomásbol avagy hagyománybol mít se lehet tudni.

A’ 7k pontra.Az ősszes határ, a’ belső telkek kívételével 4. dülőből áll: u: m: (245b) also – felsö dűlőből, mellyek ís rosz mínöségű szánto ’s kaszállo főldet tartalmaznak. — a’ 3k dűlő Válcsa váre tüskés bokros legelő ’s mínt hegyen fekvő tőbb helyen meredek, e’ dűlő helyiségének egy része jo mínőségű ’s távolabb helyekre szét hordani szokott agyagot szolgáltat. a’ 4k dűlő Dumbráva 140 hegylánczolat tetején lévő ’s cser és bikfábol állo őserdő. E’ két dűlő között létezik az ugynevezett funtina-recse névű forrás, melyből eredő csekély forás a’ helység határát keresztűl folja.

Végre – A’ 7k pontra.E’ község határa fekszik Rikosd – Kalota – Gálosháza – Krájnikfalva – M. Kakucs és Űrgeteg helységek határai kőzőtt.

(247a)Helynevek

Szelistye-Száldobágy községből, Bihar megyéből.

1. Bihar megye Belényesi járás.2. Ezen községnek több neve egynél nintsen.3. Volt e ezen községnek más neve nem tudható.4. A község mikor emlittetik leg korában tudomást szerezni nem lehet.5. Hogy honnan nepesittetett, annak nyomára nem juthatni.6. A név eredetéről szinte tudomást szerezni nem lehet.7. A község határában elöforduló többi többi topographiai nevek ezek: Ritu Hirzsestyilor düllö, határos községgel, Dumbra, és Ritu Viduluj düllövel, Venter községgel, úgy Ritu Hárnuluj düllövel, egyenetlen szántó, kaszáló, és legelő földekböl

140 Az m betűt utólag írták a szó fölé.

298298


áll; – Ritu Vejilor, és Ritu Hárnuluj düllök határosok Venter községgel, és Dumbrava erdővel, egyenetlen szántó, kaszáló és legelő (247b) földekböl áll; Ritu Viduluj düllö határos Venter község határával, Dumbráva erdövel, és Ritu Hirzsestyilor düllövel, úgy a községgel, – egyenetlen szántó, kaszáló, és legelö földekböl áll; – Ritu Szekelilor határos Dumbráva erdövel, községgel es Ritu Vejilor düllövel, egyenetlen fekvésü szántó, kaszáló, és legelö földekböl áll; – Dumbráva egyenetlen fekvésű erdö, illetöleg Domboldalos, határos Gyanta, Kápolna, Széplak, Belényes- Örvényes, Dsoszány-forró és Venter községek határaival, – úgy szinte a meg emlitett községek határai közt fekszik az egész község is.

(249a)

HelynevekSzerbest kőzségből Bíhar Megyéből

1., Tartozík fent írt Megyéhez Belényesí járás Vaskohí szakaszhoz.2., Nincs ’s nem vólt más neve.3, Nem volt más el nevezése.4, Ember emlékezett olta.5, E’tekíntetben adatók a’ kőzségí levéltárba nem léteznek, hihetö Traján üdö szakából,

’s ezek mind románok voltak.6, Adatok hiánya míatt mít sem lehettudni7, A’Kőzség határában lévő főld nemüek u: m: Szánto, Kaszálo, és Erdő, a’ dülök

neveí: fogyászká, Intreosel, sesu pine lá foltyesti, Lá gríndás és oszoi semmi nevezetességgel nincs össze kötve, a község déli oldalán foly patak, hegyekböl származzík néha egészen ki szárad.

ad 7., A kőzség határos, Vasko, Barest, Sust, Lunka, Al:Kimpány községek határjaíval, lapályos.

Szerbesten Junius 5én 864.

Szerbestí bíró Koszta Juan” eskütt Rotuná Szandrucz.

(250a)Szerep helység

1., Fekszik Bihar Vármegyében a’ Sárréti Járásban. – Megjegyeztetik hogy Biharvármegyének azon része, melly a’ Berettyó vize kiömlése által okozott posványok mentében fekszik, Sárrétnek neveztetik, bár a’ Járások politicai felosztásának’ nevei főképp utóbbi időkben ezen nevezettől eltérnek, a’ legujabb időben azomban Biharmegye ezen Járásának ősi ’s természeti fekvésének megfelelő Sárrétí neve ísmét víssz adatott. —2., A község jelenleg csak egyetlen Szerep neve él. –3., Szerep helysége a’ régibb időkben Zerepnek is iratott és mondatott kí. /:lásd Béla Király névtelen jegyzőjének XXVIIIk fejezetét:/

299299


Nemellyek állitása szerént, de melly allítás hiteles oklevelekkel nem igazolható Szerep helysége már a’ magyarok Á’siáboli bejövetele idejekor Zerp nevű falú vólt légyen, melly név az illetök által magyarúl Sarlót kífejező tót Zerp szóból származtatik. –

4., Szerep községe legkorábban említtetik Béla Király névtelen Jegyzője múnkájának XXVIIIk Fejezetében /:lásd Szabó Károly forditását Ráth Mór kíadásával Pest 1860:/ A’ fent említett író múnkájának XXVIIIk Fejezetében szabatosan kí van mondva hogy „a’ magyarok Arpád ídejében, a’ Szamos vídékéről kí indúlva, ’s a’ Körös vidékének tartva, a’ Hómosó-ér folyón, /:melly mai nap is mint hólt viz meder Hamvasér 141 nevezete alatt a’ Szerepi határban létezik:/ átkelve, Szerep helységig jövének, ’s innét megindúlva Zeguhalmura /:jelenleg Szeghalom név alatt Békés Megyében:/ a’ Körösön leendő átkelés míatt mentek.”7,, Szerep község határa majd csak nem minden kis egyes részetskéjének külön el nevezése van, mi onnan veszi eredetét, hogy a’ Berettyó /:1326k (250b) évig Túr viz név alatt ismeretes:/ kiömléseí által számtalan nagyobb és apróbb szígetekre szakgattatott el, mellyek’ egymástóli megkülömböztetés miatt az idő folyama alatt külömbféle elnevezéseket nyertek. –

A’ határon elő forduló nevek következők.a., Gatály hajdan Gatályteleknek nevezett ön álló puszta, jelenleg a’ Szerepí határhoz tartozó terjedelmes szántó föld és kaszállókból álló pusztaí birtok. Ennek al elnevezéseí.Nagy-gatály szántó föld.Kis-gatály szántó föld.Konda. szikes kaszállóAgoston. szikes kaszállóBorúzs lapos. hajdan rétség, jelenleg a’ víz lecsapolása után szántó föld. Ezek eddig a’ Gatályí puszta’ kíegészítő részeí, az ezután elmondandók közvetlenül a’ szerepí határhoz tartoznak. –Madaras szeg ér. hasonlóképp neveztetik a’ mellete lévő szíkes kaszálló. –

Paphalom, mint neve mutatja az alfőldön látható halmok egyíke.Nagykaszálló.Bácsi. – Sebesér,Atyók.Hamvas.Lázár.Laposrész.Farkas út.Csícsó –Sósszeg.Nagy árkus.Kis árkus.

141 E szó a beszúrásra utaló + jellel a lap aljára van írva.

300300


Nagy sziget.Hosszú sziget.

(251a)Kút porong.GecziZódony eleje.Zódony –Bucsa.Kárászos,MonostorÖrdögszigetKeményszíget.Nagy vész szeg.Kis vész szeg.Ösvénytő. ezek mint erek, mind a’ Berettyó áradásaí által egymastól külön álló szígeteket képeznek, legnagyobb részben sásas kaszállók, kís részben szántó földek, azon erek, mellyek egymástól ezen szígeteket elválasztották a’ mellette lévő földrész nevét vették fel, p: o: lapos vész derék, farkasút derék, nagyszíget derék sat.Szerepí Sárrét egy több ezer hóldra menő Berettyó posvány, mellyben csak egyes lápok fordúlnak elő u: m: Nagy láp, Vágó láp, Nótáros láp, Tapogatós, hajdan vízfenék, mellyben sok jó nád termett, ’s hajdan tapogatóval halásztatott is. –Berettyó csatorna 1836ba a’ vármegye által asott vízvezető csatorna.Vénberettyó, elhagyott folyása a’ Berettyónak.Bessenyő domb a’ rétség közepette egy meglehetős magasságú halom.–Szalmazug, Czimeres, Mátézug, legelők és kaszálók, –Sebesfok, egy sebesen folyó kíágazása a’ Berettyónak.Pusztafalu. hajdan Szerep fekvésének helye, honnét a’ a falu mintegy 150 év előtt költözött jelenlegi helyére.

Puszta domb. szinte régí falu hely mint (251b) az ott látható tegla maradványok mutatják a’ régí Szerepnek kiegészítő része, és az ugy nevezett puszta falutól csak egy ér, Szent Mihály ere által választatik el, – ezen puszta dombon áll az úgy nevezett kő, melly egy két öl magas, és másfél öl széles igen erős anyagokból épült falomladék, mellynek hajdaní rendeltetéséröl külömbözők a’ vélemények, de hitelesen egy sem bizonyitható be, némellyek a’ Tatárjárás idejéből való védvár maradványának tartják, mások azon időben, mídőn a’ vídéket az Erdélyí Fejedelmek birták, e’ vídék és a’ harczí nép számára felhalmozott sóraktárának állítják, – ismét mások, de meg nem határozva melly ídőből szent egy ház maradványának vélik lenni, – körülötte régi időben szántás közben egyes pénzdarabok, dúrva vaskészletek, cserépedény darabok /:hamveder:/ vettettek fel. –

Kerülő lapos, hajdan motsáros fenék.Zőld halom. jelenleg szántás alatti alföldi halomTemető domb, a’ Szerepi protestans egyház temetkezésí helye. –

Szil, Alsóvágás, Kusztonzug, Bodzás, Bálínt lapos, Kártelek, Jégverem-alja Fűrmadaras a’ lakoság által bírt dűlő elnevezések.

301301


Zsombokos, a’ lakoság’ kevés hasznót hajtó szőllős kertje, mellyben nedves időjárás alkalmával a’ túlságos föld árja miatt sem fa, sem szőllő nem igen tenyészík, ’s jelen szárazságban luczernásnak használtatik. –

Körtvélyes ér a’ falut körül folyó ’s jelenleg mívelés alatt álló ér. 5 év előtt kolokánnal, hinárral beiszapolt víz állás, durva sürű nádat termő hely vala, mellyen keresztűl, az ugy nevezett Budai teleknél egy ’silipes tőltésgát szolgált, ’s szolgál máíg is bejárásúl a’ községbe, ’s ezen egyetlen úton lehe(252a)tett kivált 5 évekkel ez előtt száraz lábbal bejární ’s onnét ísmét kíjőnní; honnan

kúlcsos nevezetet érdemelt vólna ’s mivel ezen út elvágatván, a’ bejárást a’ vele szomszédos Udvarí községtől tökélletesen lehetetlenné teszi. – Azomban az ujabbí úrbérí rendezés alkalmával, többfelé vezetö csatornák segitségével jó karba helyezett ’s mindenütt egy láncz széles országutjai vannak, mínd a’ vele szomszédos Udvari községe mínd pedig a’ Szabólts megye szélén eső Püspök-Ladány mező varasa felé és pedíg egyenes vonalban. –Határos Szerep községe, Udvarí, Nagy Bajom, továbbá a’ Békés megye szélén eső Füzes Gyarmat, Nagy Kún Karczag és, Püspök ladány mező varosokkal. — Kelt Szerepen. 1864. Májj. 25én

Szondy György mk bíró Mester Míklós mkJegyző esk Míle Bálínt mkP. H.142

(253a)Hely nevek

Szent András Községéből Bíhar Megyéből.

1. Sz. András Községe van Bíhar Megyében a’ Szalontaí Járásban NVáradtól egy kís mért föld távolságra nyugatra2. Sz. András Községnek más neve nínts ’s nem is vólt3. Hajdanába is tsak Sz. András vólt.4. Matyás Kírály korába, az itten létezett Sz. andrás apátságtól nyerte nevét, Kereszturi Descriptio I Rész 273 lap.5 Honnan népesittetett nem tudatík, hanem a’ Községben élő sok magyar nevekről gyanítható, hogy első lakói magyarok lehettek, most azomba Görög Cathólikusok, Kegy ura a’ Plebániának a’ NVáradi Kis Prćpostság.6. oly emberek a’ Községben nem léteznek, kík valami régibb históriai adatokkal birnának, mind szegény együgyü román nép Lelkésze Jegyzője nem régen jöttek a Községbe.7. A’ Község határában elő forduló mezök dülök elnevezései semmi jelentőséggel nem bírnak, fekvése síkság a’ Körös déli részén, a falu alatt folyó Pecze vize észak felől, ettöl mint egy 300 öl távolságra folyó Sebes Körös ugyan tsak Észak felé, van a falu mellett mindjárt a’ Pecze vizén egy 3 kövű vízí malom a’ NVáradi Kis Prćpostság

142 A pecséten Szerep pecsétje felirat olvasható.

302302


tulajdona, a’ Község határa Eszakról a’ NVáradi D. Sz. Káptalan Mitskeí pusztája, Keletröl NVárad város határa, Délröl Besenyei puszta, Nyugatról Palota községe.

(253b)A Község határa középszerü termékeny, meg termi a’ tiszta búzát, kétszeres búzát, rozs s tengerít, és Krúmplit is, lakossága 850. – G. Cath. 780, és Rom Cath. 70. ég hajlata egésséges, Község háza, iskolája Temploma kielégitő, határjába semmi erdő.

Kelt Sz. andráson april 22 1864.

Sz. András Község ElőljáróiUjj Palotaföbiró Ellmes János

(256a)Helynevek

Szentjános községből, Bihar megyéből.

(257a)Alant irott Előljáróság a’ túllapon látható kérdésekre, lekiösmeretes útán járás, és ki kérdezések folytán: következő feleleteket adhat. —ad 1./Bihar megye, Sárréti járás, Szentjános község. — ad 2./A’ községnek csupán ezen egy neve van. —ad 3./1700k év elött a’ Község Ó-Apáti nevet viselt; de a’ múlt Század elejen a’ Rákóczi forradalom — /:a’ nép nyelve szerént Kuruczvilág:/ idejében ezen Ó-apáti Községet a’ Várad körül öszvegyűlt Ráczok el pusztíták lakossai egy részét le ölték, egy részét el kergették, — a’ Ráczok legyőzése után az elpusztított Ó-Apáti Község meg maradt lakossai vissza tértek, és az elpusztított községhez közel, az azt körülvevő erdőségekbe kezdettek házakat épitni; később az erdöség itt ritkittatott, a’ házak szaporodtak; így alakitották a’ meg maradt O-apáti lakosok ez új Községet. —ad. 4.Bizonyos miszerént ez uj község a’ múlt század elején építtetett tehát elöbb nem is emlittethetik. — A’ régi Ó-apáti nevü Község mikor épülhetett, vagy mikor emlitetik leg régebben, erre nézve semmi nemü adat ki nem puhatoltathatott. —ad 5.Hogy Ó-apáti Község honnan népesittetett, ez nem tudható, de az, hogy az uj „Szentjános” nevet nyert község az elpusztított Ó-apáti meg maradt lakosságából népesíttetett, nem csak szó hagyományból, de iratokból is világosan kitetszik. —ad 6A’ Körözs folyam partján nem messze a’ Községhez közel feküdt valaha a’ Johanníták egy Klastroma egy nagy dombon, ennek közelébe Szent Jánosnak egy nagy kő szobra vólt, — nagy kő alapokon fel állítva, és ettől lett az ujon alakult község „Szentjános”nak nevezve, — mind ezek szó hagyomanyból tudatnak; de az említett

303303


dombon jelenben is látszanak hajdani nagy epület alapjainak maradványai, melyek közzé az uradalom egy Kis Csősz házat épittetett – mely most is „Klastrom” nevet vísel. —ad 7.A’ most emlitett „Klastrom” dombhoz közel a’ körözs vize jobb óldalán van mint egy 200 hóldnyi legelő és szántó föld „Telek” név alatt. — Az említett O-apáti község itt feküdt, azért neveztetik e’ hely teleknek. —Bagjos 200 hóldnyi úrbéres kaszáló, Keletről és Délről (257b) Uradalmi erdővel fedve, – dél keleti része mint egy sötét Zugot képez. —Pável rét A’ Bagjosnak nyugoti részét képezi, mintegy 300 hóldnyi kaszáló, – régenten egy Pável nevű csősz belement, a’ végen lévő kákás és nádasba, ’s a’ nagy lápból ki nem tudván jönni, ott meg halt. – Nyaló 500 hóldnyi kaszáló, ujabb időbe nagy része feltöretett szántó főldnek, – délről a’ Bagjos, Nyugat és Észak felől a’ borsi határ, keletről a’ Szentjánosi urbéres földek veszik körül, – vizenyős hely, a’ sebes körözs kiöntésekor, minthogy lapossabb a’ körülötte lévő földeknél mindíg tele maradt vizzel. —Serpenyő 30 hóldnyi kövecses szántó főld Északra a’ Szebeni, Keletre a’ micskei puszták143 dél és nyugotra Szentjánosi határral körül véve, melyeknél lapossabban fekszik, mint egy ki völgyelve; e’ terület csaknem terméketlen, mert földje nagyon tele van kaviccsal, e’ miatt meleg nyári napokban a’ növényzet benne meg sűl. — Pánczél A’ Közlegelő keleti részéből szántó földnek alakitott zug; Keletről a’ micskei pusztával határos; dombos közepe, de kör vonala által is, egésszen Panczél alakú. —Égés, 100 hóldnyi bokros nyomás, régenten erdő vólt de meg égett, — délröl a’ micskei puszta, másrészről a’ többi nyomás körözi. — A’ Bagjos, Nyaló, Panczél dűlő Serpenyő dűlő, a’ fent írt tulajdon névvel bíró föld daraboktól veszik nevüket, a’ többi dűlők egyszerüen alső, közép, és felső névvel neveztettek el. – Kelt Szentjánoson Apr. 15én 864.

Fő bíró Parag IstvanFekete Jósefjegyző esküdt.

P. H.144

(259a)194./864 Szent jobb község. –

HelynevekSzent Jobb községből, Bihar megyéből.

Szentjobb, hajdan egész Szent-László király idejéig „Berkes” nevet viselt. Nevezett nagy királyunk e helyen – hihetőleg a táj szépsége által megnyeretve – a Bencések számára zárdát épittetett körülbelül 1086-an, s ez akkortájban Székesfehérvárott fölfedezett Szent-István király épségben levő jobbját e szerzetesek őrizetére bizta. E szent jobb azután egész a tatárjárásig itt őriztetvén, tőle vette a város jelenlegi nevét.

(259b)143 E szó a sor fölé van beszúrva.144 A pecséten SZT JÁNOS felirat olvasható.

304304


Szt: Jobb község fekszik Bihar vármegye déli részen az Érmelléki járás egyik beretyó menti sarkpontját képezi a’ község alatt folyik a’ beretyó, a’ község három részre oszlik, az ugynevezett Belső falú mi kepezi az anya községet – körül folyva a’ Beretyó által hol a’ Szt Jobb Apátság temploma, udvar háza, és a’ Reform: templom van, leg nagyobb részt magyar ajku Reform: lakják. A’ Sváb utza a’ község mint egy egy negyede, hajdan a’ többi magyar országi svábokkal jöve telepedtek itt meg, – de már tellyesen magyar ajkuak, söt sváb németül nem is tudnak. –

(260a)Toth utza, magyarország felső videkéről hajdan ide telepített totokból keletkezett, azomban már tökeletesen elmagyarosodtak, ha bár ezek máig magány és családi társalkodó nyelvül még anyanyelvöket birják, – képezik a’ község 2/4 részét, – ugy a’ svábok mint a’ totok Rom: Chatolicusok. —

A’ községnek neve Szent Jobb volt emlékezet óta más elnevezése nincs, – regibb idöböl találni ugyan illy kör iratú cziméret Szent Jogh – de ez hibás ki irásnak tulajdonitható. – A’ község határa általjában véve hegyes völgyes, sikság a’ beretyó viz mentén van, szöllö hegyei terjedelmes öreg hegy, nagy hegy, kopasz hegy, csíndova és Csákí hegy nevezet alatt. – Szánto földjei kopasz hegy alj, – völgy, falú tallaja, Csipkés, Haraszt Deményes, a’ kaszálok Hármas, felső rét, alsó rét, – erdeje nyulas, és mándics nevek alatt ísmeretesek. –Földminősége reszint veres agyag, – reszint szürke cser föld, – általjába agyagos természtüSzomszéd határos községek Szent Miklos, – Szent Imre, Nagy Kágya, Poklos telek, Csanálos, Csohaj ez utobbi szinte az Apátság birtoka. –

Kelt Szt Jobb Dber 18 864

Bozsik Josef mkjegyzö.

(261a)463/865

Érmelléki járás Fő szolgabirájaTekintetes Nagy Lajos Urnak

Álmosdon!

Múlt évi 3107/865 ki sz: a: kelt tisztelt rendeletre álázattal jelentjük, miszerint a’ helynevek magyarázatára vonatkozolag 1864dik év Dber 18rol 194 sz: a: kelt leirásunkban miröl csak tudomást szerezhettünk leírásunkat elküldtük. –

Ennél fogva e’ tárgyban ha csak kőlteménnyel nem tóldjuk, – többet – illetöleg nagyobb szerü adatokat nyujtani nem tudunk. –

Kelt Szt: Jobbon Janu 1. 866.

Föbiro: Hígílí Istvány

Bozsik Josef mkjegyzö.

305305


(262a)Szent Péterszeg község. Bihar megyéből.

1 pontra: Bihar megye Sárréti járás.2k pontra: A’ községnek jelenleg egy neve él, és ez ismertetik ország szerte, Szent Péterszeg3k pontra: A’ községnek hajdan is ez vólt neve, csak hogy az a’ mint a’ kéznél levő ’s 1552k évben145 egész Bihar megyére vonatkozó ösze irásból kitünik nem ugy iratott mint most, hanem, Szent Péter Szeg. –4k pontra: A’ község legkorábban emlitetik az 1552k évben, a’ midön is az összeirás szerint a’ Nagy Váradi L: Sz: t: káptalannak mint már akkor is földes urnak 15 telke vólt a’ községben.5k pontra: Hogy honnan népesittetett nem tudhatni. –6k pontra: Sem köztudomásból sem hagyományból a’ község nevének eredetéről nem tudni semmit, mely bizonyos alapossággal birna: annyit ugyan beszélnek, hogy a’ régi időben bizonyos Szent Péter nevü szerzetnek lett vólna itt zárdája, a’ miről asztán maradt vólna hátra ezen jelenlegi név; de ez nem bizonyos. – 7k pontra: Község határában vannak topographiai nevek: jelesen A’ káptalani tagbirtokon: Hencz halma, egy domb hol állitólag a’ török világban egy Hencz nevü osztrák fő tiszt esvén el, oda temettetett. –Ludas tó. A’ bele járó sok vadludtól neveztetik, sik viz kevés nadat terem. –Gáp. Sik vizGáp kereszti nádat termő zsombékos rét.Orsoja. A’ község alatt levő kis erdőt fél körben övedzö zsombékos rét, nádat és szénát terem. —

(262b)Tótfalu. A község alatt levő kaszállóA’ lakosság földjén.Horgas. Egy horog formáju tó.Sós kut. hajdan nád termö rét jelenleg sik vizNagy és Kis Suhasztó. mind kettő sik viz.Sorbán, szikes ’s mocsáros legelő. —Mogyorós part. egy domb hol hajdan sok mogyoró termett.Domb sziget. hajdan sziget, jelenleg már szántó föld. —

Kelt Sz: Péterszegen April 23 864Andrássy Sándor mkJegyzö.

(264a)Helynevek

Székelytelek községből, Bihar megyéből.

145 Eredetileg 1532-t írt, majd a hármast átírva javította.

306306


Székelytelek helység esik Biharmegyének szalontai járásában, és Nagyváradtól, – melynek tör melyben székelő megyei törvényhatóság alá tartozik 3 mértfőld távolságra, ’s népessége tészen 851. lelket, kik közzül 120 g. kat. vallású 731 pedig g.n.e. vallású és mindnyájjan románok.Ezen helység határa határos, Somogy Uzsopa, Vasand, Hosszúaszo, Janosda, Nyárszeg és Sályi helységek határával. és (264b) kiterjedése 5862 katasztralis hóld, melyből 1738 hóld szantó, 616 hóld kaszálló, 560 hóld legelő, 2855 hóld erdő és 93 hóld hasznavehetetlen terűlet, megjegyeztetvén, miként ezen területben a’ Nváradi RKat. tek: Káptalan birtokában lévő Babostya nevezetű puszta is ben foglaltatik: ezen területben lévő szántóföldek veres agyag vegyitékü sovány természetü terméketlenek, kivévén a’ kaszálló résznek mintegy 1/20ad részét, de ezek is a’ vőlgyekre leömlő iszapos viz által igen gyakran használhatatlanokká szoktak tétetni, a’ többi kaszálló rész pedig igen kevés és rosz fajta szénát terem; ezen szántó és kaszálló földek (265a) több apróbb dombok és közöttök lévő völgyön feküsznek. – A’ Székelyteleki erdőség rendes vágásokra lévén felosztva, az itten lévő cser és tőlgyfákat a’ Nagy Váradi d.sz. tekintetes Káptalan mint földes uraság tüzi fának ölekbe szokta vágatni és N.váradra behordatni: – ezen erdő Vale Korusuluj, Dombrovicza, Vale Grueczuluj, Hamaság, Parau gyaluluj, Gyeruristye, Vale csel máre, Bikálló Szárhegy, Hagymág, Kircsága, Keile, Gururórele, Grindu, Harasztu, Vale rekesztuluj és Sesu helyneveket foglal magában. – Legelő Ritu Fauri és Lebenyiczistyele dülő nevezetek alatt áll – A szántófőldek Sontúr, Kimsore, Kuraturile, Puszta, Kimpu csel mik, Velzsu, és Kimpu csel máre helynevezeteket foglalnak magukban. A’ kaszállók vagy rétek, Sontur, Puszta és Sontur nevezetü dülökbe fekusznek..

Kelt Székelyteleken 1864 évi April 11én

Székelyteleki Előljárók

(266a)Helynevek

Szpinus Községböl, Bihar megyéből

az elö irt Kérdésekre gyüjtött feleletek Következök:

1. Az érdeklet Község fekszik Bíharmegye Belényesi járás, Magyar Csékei szakasz, Papmezei Köri jegyzöség:2. ugy ország szerte, mint a vidéken és helyben a fenti neve ismeretes a Községnek más elnevezése ismeretlen. —3. Hogy a Községnek hajdan más neve volt arrol senki sem bir tudomással. —5. Minek utánna tett Kérdezödések után erre vonatkozolag semmi nemü tudomást szerezni nem lehetett, felelettel nem szolgálhatunk. —6. Sem Köztudomásbol sem hagyománybol, de annál kevésbé irott, vagy nyomot emlékekböl a név eredetéröl semmi sem tudatik. —

(266b)

307307


7. A hivatalos uton használni szokott elnevezése a düllöknek: Kuratura, és CZarinye. — ezen felül a nép által egyes helyeknek adott nevek Következök: Viduestyilor egy hoszu domb oldal erdö alatt, melynek alya a völgyben suledéses forrásos hely. — Zmidegyász, ez elött sürü bokros erdö hely jelenleg tisztára irtott szánto föld az erdö alatt domb oldalon, Dimbu Gol egy magaslat erdö Közepet nagy sik tér Kaszállo föld, Halastoele, egy volgynek lápos forrásos alya Kaszállo földekkel, Murmoj, dombos helyek az erdöben, — Baraj, régi forrás igen izü vizzel, — Vale Bobuskuluj, völgy egy Bobusku nevére régi idöben elkeresztelve. —

a Község határán az ugynevezett Kis Hollod foly Keresztül mely a Király erdöben veszi

(267a)Kezdetét, és több források által szaporodva Képezi mint egy 3 ora járásnyira Hollod

Községe alat esmeretes Hollod vizet

a figyelmet Különösen felélesztö más tárgyak a Község határán nem találtatnak. —

(268a)

Helynevek

Szitány Községből Bihar megyéböl

az elö irt Kérdö pontokra gyüjtött feleletek Következök:

1. AZ érdeklet Község fekszik Bíhar megye Belényesi járás, Magyar csékei szakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —2. A fenti név ismeretes országszerte, de az itteni szokás azt még Turburest szoval meg toldani, melyröl azt mondják, hogy a falunak az északi végén el nyulo Keskeny de egy szersmind rövid völgyre használnák a nevet, mint hol régentén fürészmalom is volt, ’s jelenleg mint egy elszigeltlt helyen a földes uraság lakháza, minden gazdálkodási epületekkel együtt van. —.3. Hogy a Község hajdan más néven neveztetetett, erröl senki sem bir tudomással.4. Minekutánna erre nezve semmi adat Kéznél nincsen, felelettel nem szolgálhatunk. —

(268b)5. Semmi tudomást erre vonatkozolag nem birván szerezni, felelettel nem szolgálhatunk.6. Sem Köztudomásbol, sem hagyománybol, valamint irott, vagy nyomatott emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —7. A hivatalosan használatba hozott düllök: Bozilor, Viduestyilor, CZárinyi, és Kindrestyilor. — ezeken kivül a nép által használt elnevezések egyes helyekre nézve Következök: — Tyátra, Turbulestyilor sziklás hegy oldal, Funtina Fáguluj szomszédságában, mely arrol nyerte ezen nevét, mert a viz egy nagy Bük fának aljábol fut Ki, — Grueczu Ku Kale, tiszta erdös hely melyen Kellemes gyalog ut vezett Keresztül. — Ples az erdöbeni szekér utat vezetö domb, Csunzi a völgy beni Kövecses

308308


legelö hely, — Funtina Kuraczituri erdös hely forrásokkal, — Vale Alu Mez alacson helyeni erdöség forrásos hely (269a) Kászallo, és legelö földekkel, — Buzdum, Tocseszku az erdö egyes részei. — Turburestyi mint fentebb is emlitve volt a Községtöl éjszaka fele levö völgy, melynek a hegyek felöli leg bensö része Két oldalrol a Lunkaszprie felöl a hatarra befolyo patak által Két oldalrol Körül folya, és így egy tökéletes szigetet Kepez, igen Kelemes táj az urasági ház, és gazdálkodási épületekkel, itt volt hajdanában fürész malom, hol bíkfa deszkákat gyártottak honnan a Község pecsét nyomóján még most a fürész mint jelvény használttaik deák Kör irattal. —

Külömben az egész Község területén semmi Különös figyelmet érdemlö tárgy nem találtatik. —

(271a)

Szohodol Lazur146

1 ör Szohodol Lázur nevü helység mint Bihar Megyében kebelezett tartozík a Nagy Váradi kerülethez és a Belényesi járás beli Fö Szolgabirósághoz. — Ezen helység Belényesi vidék elnevezésel bir2or Ezen község mindenkor Szohodol-Lázuri névvel élt, és él jelenlegis, s ezen névröl, nem lévén más elnevezése; ösmeretes országszerte; lakja tiszta Román ajku népség.3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lettvolna adatok hiánya miatt nem tudatik.4er Ezen Szohodol-Lázurí községe eredetétöl fogva emlitetik, s emlitésének valamely határozott kora nem tudatik; nem lévén arra vonatkozó adatok.5or Ezen község honnan lett valódi népesitéset nem tudhatní, minthogy arról szóló adatok nem léteznek.6or Ezen község név eredetéről mitsem tudhatni mást mintsem a 3ik pont alatt elö adva van.7er Ezen község határos keletröl Meziad, nyugotról Rossia délröl Kebesd, éjszak felöl ismét Rossia községekkel. — Fekszik igen nagy dombok és hegyek közt, melyek felette kövícsesek és köszíklások. — A hegyek közt eredő patak az egész községet két felé hasitja. — Silány és kiss parczelákra osztott földjei Tarnyicza, Gruecz, és Csunzsi nevezetü dülökben fekszenek.

Az egész határt nagyszerű sziklás és erdös hegyek veszik körül. — A helységen felül jó nagy távolságnyira a Belényesi Püspöki Méltóságos Uradalom birtokához tartozó nagyszerü Bükkös erdös havason, Sztina de izvor; Molitvis, és Fezsetyele nevezetű legelök léteznek, hol nyáron átt a lakoság jószágát legelteti.Kelt Szohodol Lazuron Junius 28 864.

Millián Simon mkKebesdi Köri Jegyzö

(273a)


309309


HelynevekSzombatság községből, Bihar megyéből.

1. A megye székhelye: Nagyvárad, a járás székhelye: Belényes, a szakasz székhelye Magyar Cséke, – a vidék is közönségesen MCséke vidékének neveztetik.2. A helységnek más neve nincs, magyarul ’s oláhul Szombatság a neve.3. A helységnek hajdan sem volt más neve.4. A legrégibb lakosok is nem tudják az elnevezés idejét.5. Ezen helység II József császár uralkodása alatt a határban lévő hegyről vonatott össze a lapályba ’s a helység ott volt hol most szántóföldek vannak.

(273b)Az 1817-dik évi nagy inségben a helység lakosai éhhalállal elhulván, a magas

kamara sáros megyei oroszokat telepitett a kihalt lakosság helyére, ’s most a lakosság fele része orosz ajku fele pedig oláh ajkuakból áll.6. A név eredetéről semmit nem lehet tudni.7. A község határában elöforduló helynevek: Versunya — magyar értelme pörös — Varátyek — semmi értelme nincs —, Poény — semmi értelme nincs — Resinyászka — magyar értelme Szurkos — Gyalu orbului — magyar értelme Vak hegy — Mikeászka — semmi értelme —. Ezen helyek szántó és kaszállóföldek.A helység fekszik lapályon, a határ déli óldalán van egy hegy láncz, határos pedig Varasány, Rogoz Kis Terpest, Rotarest, Dusest, és Kapocsány helységek határaival. — Kelt Szombatságon 30/4 864

Szilágyi Jegyzö

(275a)Helynevek

Szőllős községböl Bihar megyéből

1. a megyének, kerületnek, járásnak széknek neve a hová a helység tartozik?Szöllös községe tartozik Bihar megye Nagy Váradi járásához, a melynek széke NVárad.Szőllős Nagy Váradhoz 2/8 állomásnyi távolságra van2. a községnek hányféle neve el most mellyik bir csak helybeli elterjedéssel, mellyik

ismeretes országszerte?Ezen kőzségnek országszerte Pecze Szőllős a neve. – e község szomszéd román falvai e’ kőzséget Szelleusnek hivják

3. Volt e hajdan a kőzségnek más elnevezése? Vagy tán csak különfélekép iratott a mostani helynév?

Nem volt.4. A község mikor emlitetik legkorabban?

Ezen kőzség 1700 olta emlegettetik.5or Honnan népesitetett?A hagyomány szerint ezen kőzség lakossai a NVáradi D: szertartású püspök mint földes úr Szőllős kőzséget mely 1700 után (275b) mint púsztát nyervén birtokába /:mert az

310310


azelőtti Szőllős községének lakossai, azon idő tájban NVárad és környékén uralkodott háború miat végképpen kipúsztúlván, ezen hely mint púszta népesitetett be6or Mit lehet túdni köztúdomásbol, hagyománybol, irott vagy nyomatott emlékekböl a

név eredetéröl, értelméröl, mindegyik nyelvü helynévre nézve?A hagyomány szerint, ezen község 1600ban Nagy Várad várossának a Szőllős kert czime alatt kiegészitő részét tette, de az akkori időben úralkodott háború miat, és ezek útán bekövetkezett változás folytán Pecze Szőllős nevet vett fel és pedig azért mivel a határán a Pecze folyo vize keresztől folyik.

7er A község határában előfordúlo tőbbi topographiai nevek példáúl: mező, dűlő, szánto fordúlo, legelő, kaszálo, s a t:?

E község határában lévő 1600 Catast: holdat tevő főld a beltelkeken és kender földeken kivűl malom dülöbe van, és ezen dűlő azért neveztetik malom dűlőnek, mivel a kőzség lakossainak egy 4 kerekü vizi malma van, a mely nekie 4000 oszt: forintot jövedelmez, és ezen jövedelemböl (276a) fizeti e község Fejedelmi adoját, tisztviselőjit, egy szoval minden kiadásait ezen évi jővedelem nem csak hogy fedezi, hanem meg marad is minden esztendőben, a nélkül, hogy a lakosságra csak egy krajczár is kivetettnék.Ezen malomhoz úgy jutott a kőzség, hogy midőn ezen kőzség a Nagy Váradi d: Pűspőkség birtokába esett, és lakossai kipúsztúltak, — ezen helyet be népesitendő és a népet ide kecsegtendő a Határon keresztül folyo Pecze vizén malomnak helyt ajándékozott Benkovits pűspők — a mely helyen előszőr egy kővű, később két kővű, útobb három kővű 1862be négy kővű malom épitetett. Ezen dűlőbe 400 hold kaszálo van. Továbba a szánto főldek három fordúloba vannak jelesen az Belényesbe vezető országút melletti dülőbe, Adona dülőbe, és Külső düllőbe. Ezen kőzség a volt földes úrasággal kiegyezvén, az úrbéri per 1858ba létre jött egyesség folytán megszűnt.

Az egyesség a lakosság reszére kedvezőn ütött ki, mert nem csak (276b) hogy minden remaneantiális föld csekély váltság fizetése mellett a lakosok birtokába maradt, hanem még a határba 82. hold erdeit az úraság a lakosságnak ajándékozta.Ezen község határos Várad Velenczével, Rontoval, Pecze Szent Mártonnal, Csehivel, Nagy Ürögdel és Szálkai púsztával.E község népessége 500 lélekböl áll, kik mindnyájan Rom: Cath:, a kiknek 3/4 része magyarok, egy negyed része német, de ezek is mindnyájan magyarúl beszélnek.Foglakoznak földmüveléssel és szarvas marha tenyésztéssel.

(278a)Helynevek.

Szőllős községéből Bíhar megyéből.

1. Ezen község tartozik a felosztás szerint a NVáradi járás Főszolgabírói hivatalhoz, melynek székhelye NVáradon van. —2. Szőllős községe Pecze Szőllős községének neveztetik és ezen néven ösmeretes. —3. E községnek hajdan más neve nem volt.4. E község 1600 olta emlittetik.5. Honnan népesítettett nem tudatik.

311311


6. Hagyományból annyi tudatik, hogy Szőllős községe határa a NVáradi d: szert: Püspökség uradalmához mint puszta birtok tartozott és népesíttetett be későbben.7. E község nap keletről határos v is szomszédos NVárad Velenczével, Rontó és Pecze Szent Márton községével, délről Csehi, N: Ürögd községek határával.nyugotról a szálkai puszta.éjszakról pediglen NVárad városhóz tartozó Csíllag várossal. —

E községben van úgy nevezett malom dűlő, mely jó szénát terem, belső és külső dűlő, mely szántó föld, és gabona termő

E község határán keresztül folyik az úgy nevezett adona patak, a melyben csak nagyobb esözések alkalmával a szomszéd községek hegyeíből lefolyó viz van, száraz időben egészen ki szokott száradni. –

(280a)658/865

Tekintetes Főszolgabiro Ur!

A 2812. ki. szám alatti rendelete folytán Pesti Frígyes Ur által készitendő statisticai munkalathoz Szőllős kőzsége részéről kívánt leirást az ÷ alatt ide csatolva van szerencsém beterjeszteni

Tisztelettel lévén Szőllősőn nov. 9. 1865

Tettes Főszolgabíro Urnak

alázatos szolgájaVozáry Vincze

jegyző

(281a)Helynevek.

Sztrákos községböl Bihar megyéböl Belényesi járás magyarCsékei szakasz és vidék, a lakosság öszve véve oláság, e községnek jelentéktelen neve miolta létezik mindég meg van, ezen község valami 130 év olta van öszve huzva, lakossai mind juhászok szét szorva laktak. Sztrákos hegy oldalban fekszik határos DaCséke, Tasádfő, Gyikanyest Bukurvány községekkel – Egy forduló neve Ritu Batrin öreg rét – második Vále Bentzi, Bentze völgye – Az erdöje Oszoly, és „Domb:ráva” nevezetü, vize Vale Lazuluj magyarul Láza folyam, Vale Pestyeri Barlang vize eredetét egy barlang forma üregböl veszi – A község Dombráva nevü erdejében két ösmeretlen és nagy barlang Pestyere nevü létezik.A község L formáju két utzát képezEgyebekben e község semmi jelentöséggel nem bir.

Sztrákos 1864 14ik aprilis

Föbiró Lupp flóra k × v

312312


esküdt Sau…147 Gyorgyi k × vvtv Steff Zanaszie k × v

Koszta Jozefáskör jegyzö által

(283a)Helynevek

Szudrizs községből, Bihar megyéből.

(284a)1. Bihar megye, belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is, székhely Belényes.2. Szudrizs név alatt ösmeretes.3. nincs más elnevezése.4. nem tudatik.5. nem tudatik.6. a’ név eredetéről, mitsem tudnak7. E’ község határában előforduló dűlők nevei u. m. Kuretura – Gyálu, Ritu miku, Ritu mare, Ritu lá pogyini, Csurba, Padure, Dumbrava,

(285a)

HelynevekTagadó Megyes községből, Bihar megyéből.

(286a)Felelet a tulnan irt Kérdésekre.

1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszához.2ra Ezen községet hijják Tagadó Megyes, mely áll 111 számbol lakja román 529 lél., Beél M.Városával Kapcsolatba áll – tartozik a NVaradi l. sz. püsp. Beéli Uradalmához.3ra E’ községnek más elnevezése nincs.4re Az öregebbek állitása szerént M. Therezia idejében a telepitetett a’ jelenlegi helyére, az elött szét szorva a hegyeken alig számlált 30 házat.5re A község magábol szaporodott.6ra Eredetéröl sem irótt sem szóbeli adatok nincsenek mindösszve mint a 4ik pontban felemelítetett, hogy Keletkezése elött néhány házbol állott Kik jobbágysági szolgalatott sem tettek7re A Község határa tészen 2722 hóld és 1100 □ ölet összvesen van egy forrása ugy nevezett Megyes patak honan a Község mellék nevét nyeri alatta folyik a Hagymási patak – Kővetkezö nevezetü dülökkel bir u. m. Beltelek Osztás GyaluCsernyestyilor Gyalu Ketyestyilor Gyalu Beszericsi Mezes Kurenyístye Szeratuzile erdörészek: Galalo, Szalavása es Gruecz határos Beel. Banyesd, és Kumanyesd Kőzségekkel. az erdőben több nemu vadak találhatok. végre megjegyeztetik miszerént a’ tagositás ezen Község be végre hajtatott


313313


Költ Beél April hó 6an 864Németh Istvánmk

(287a)Talp. Bihar148

1r

Talp község tartozik Bihar megye, Nagyvaradi kerület belényesi járásához2or

A községnek most ís ugyan azon egy neve él.3or

Ember emlékezet óta a’ községnek ugyan azon egy neve volt.4er 5or

Nincsennek adatok mellyeknek alapján meg felelni nem lehet. –6A hely neve honnan eredt nem tudhatni. – 7er

Kucseszku dülő neve Telek helység szomszédságában dombos völgyes hely egy része legelö másik része szanto, nevét Kucs nevü jobbagy tulajdonostól vette. – Páveleszku dülö Mézes község szomszédságában dombos völgyes szántó föld nevét Pavel nevü jobbágy tulajdonostol vette. Csupászka dülö Dragonyesd, Cziganyesd és Belezseny helyseg határai szomszedságában dombos völgyes hely, szántó kaszaló és legelö föld, nevét Csupá nevü hajdani jobbágyoktól vette. – Viczelár legelö föld B Szelistye szomszedságában. —

Kelt Talpon Juni 20 1864.

P. H.149 Biró Csupa Vaszaliesküdt Csupa Tyudor

(289a)Helynevek

Telek községből, Bihar megyéből.

(290a)1or

Telek község tartozik: Bihar megye Nagyváradi kerület, belényesi járáshoz2or A’ községnek valamint regebben ugy most is ugyan ezen egy neve él.3or Ember emlekezet ota e’ községnek mindig ugyan ezen egy neve volt. –

148 A címet egy másik kéz írta a szöveg fölé.149 A pecséten Possesio Talp felirat látható.

314314


4. és 5k kérdésre, a’ menyibe irott emlékek nem léteznek; ember emlékezet pedig annyira vissza nem hathatván, — meg felelni nem lehet6 Köztudomásból hagyományból a’ helynévre nézve tudni semmit sem lehet. Valoszinü azonban hogy a’ Telek nevet, a’ jobbágy telkek kiosztása alkalmával az innen valo elnevezésből nyerte7. Csuláka dülő neve Talp község szomszédságában dombos gödrös hely tövísses bokros hely. a’ név eredetéről mit sem tudni. – Illestyi dülő Mézes község szomszedságában, szántó föld egy dombon neve ered a’ hajdan Ille nevű jobbágy tulajdonos nevéről. – Válé Korbuluj egy völgy a’ községi legelőn keresztűl, a’ név eredetét nem tudja senki. itt van egy forás is Útzi nevezettel, nevét nyerte egy helységbeli Utza nevű lakostól kinek a forrás szomszedságában földje volt – Stolna dülö neve, egy része hegyes más része sik, tövís bokros legelo föld Száka község szomszédságában nevét egy azon lévő forrastól kapta, melly Stolnának neveztetík. e név eredetét, jelentöségét megfejteni senki sem tudja. – Vále Mocsíri dülö neve, legelő föld dombos vőlgyes hely. a’ hajdani Mocsorán nevű tulajdonosok nevéről. B Szelistye község szomszedságaban Kopliczászka dülö neve, B Szelistye szomszédságában délkeletnek, hegyes völgyes hely, kaszalóul hasznaltatik, nevét ez is hogy honnan vette kapta (290b) senki sem képes meg fejteni. —

A község határában elöforduló thopographiai nevek elő sorolva levén ezzel a’ leirás bezaratik Telken Majus 21 1864

beadjaTeleki bíró Petrus Juana’ község nevében

PH

Pótlólag a’ községí pecsétre nézve megjegyeztetik, hogy annak semmi jelentösége egyéb nincs hogy a’ község szántás vetésel foglalkozik. Kelt mint fentebb

Éder János mkjegyző

(293a)Helynevek

Tépe községből, Bihar megyéből.

(294a)1sőre

Bihar Megye, Sárréti Járás, székhely N. Várad2dikra

egy: Tépe –3 ~nem vólt

315315


4 ~1583dík évben Szemere Sebestyén végrendeletében, ki Tépét fijának Szemere ’Sigmondnak hagyta. – ez 1595ik évben, Tépét, mint birtokát cserébe adta a’ Lavazoly családnak. – mely azt eladta örökösön 1613dik évben Kovács Péter kapitánysága alatt állott hajdú katonáknak 800 forintért. Jelenleg pedíg van, a’ N. Váradi deak szertartású Káptalan birtokába, – hova jutott 1713dik év körűl. –5dikre

nagyobb része, a’ hazáért fegyverrel szolgált emberekből –6dikra

semmit. –7dikre

Mérges – Legelö. itt van a’ derecskéről B. Ujfalu felé vezető kövecses ország út félen hasonlóul Mérges nevü korcsma. – Szalányos – szántó kaszáló föld ’s legelő ugynevezett Szalányos álló víz közt. – nyomás düllö, – Puskás düllö, – hajdan urasági vadászok convonnonális fizetség képp használták –, határ düllö, – derecskei határ mellett – Lencse főld – Gát düllö, – Nádas árok, – tépei és derecskei határok közt eső kettős nagy árok mellett, melynek környékén hajdan nád termett. – Pap laposs, – közép düllő, – Dábó, – hajdan nádat termő rét vólt, – később a’ nád ’s viz belölle ki kopván, fel szántatott, ’s jelenleg a’ leg jobb minőségű szántó föld – Nagy laposs. – nagy viz állásos hely volt ide elé – Sós kút, – sós ízű víze van Karajános, – veress kút, – Tojásos. – Csonka dűlő, – fekvéséről nyerte nevét –, Czigány ér, – árok, – Lopó út, – Incsk ás föld, – Szénási kút, – Hosszú düllő, – Péterszegi út düllő, – Sáska árok, – disznó kút, – Váradi kút, – Határ Laposs Sz. Péterszegi határ mellett – Gáthalma, – ez alatt van egy nagy székes álló viz, mely ritkán apad ki, ’s midőn kí apad, medrébe sziksó seperhető – Pálvőlgyí dülö, – Nagy széki – nagy székes térek vagynak benne, – Borsó Zug; – Horgas. – viz állás, – fekvéséről vette nevét, – Bíka Zug, – szántó kaszálló főld a’ Sz. Péterszegi és derecskei határok mellett, a’ horgas álló víz mentén. – Békás, – Halomkút düllö, egy nagy halom mellett, hol mezei kút van – Kálló köz. derecskei határ mellett, a’ Kálló nevű folyam köze. – Palló dűlő, – szőllős kert a’ Kálló folyam partján, pallón kell bele járni. — Kelt Tépénn Julius 6 kán 1864.

föbiró: Kiraly István mkMakó Dániel mk jegyzö

(295a)Tinod helysége’ statisticai leirása.

1. Tinod kőzsége Bihar megye Váradi járásának sebess Kőrős völgy nevű vidék központján Élesd m: varossához 2/8 mértfőld távolságnyira ettől keletfelé a nagy ország utban fekszik, mely e kőzség kőzepén átvonul, és déli oldala a sebess Kőrős vizének mostan északi partját képező, ’s a Solyomkői mostan Élesdinek is nevezett uradalom kizárolagos teljtulajdona: e helység IIik Josef Császár korában mostani fekvésétől északra lévő dombokon el szorva lévén — sorrendbe huzodtak őssze mostani helyére, a későbben a 19ik század elején készitett nagy ország út két oldalára, hanem az 1817 ik évben a sebess Kőrős vize rendkivűli árradása által e kőzség déli szélében addig létezett nagyobb kiterjedésű jobb szántó és kaszálló főldjei elsepertetvén szinte e kőzség kőzepe

316316


tájára, éppen ott hol e kőzség szőlő hegyeiből essős időben néha nagy tőmegben ősszvegyűlt ’s Vale Gyorgyiás nevet víselő viz ár az ország utot ketté metzve szakad a sebess Kőrős vizébe az ország út déli oldalán 36 házat telkestől, ’s az ország út egy darabját is, elszakitotta, ’s ezen ország út e része északnak egy néhány őllel bellebb is hozatott, ’s a kőzlekedés főntartása tekintetéből, itten az emlitett essős időkbeni ősszegyűlt előbb említett patak árjátol képezett folyó mély medrére épített kőhid állittatott fel.

Továbbá e kőzség Élesd felőli nyugoti szélében ismét egy nagy kőhíd létezík az ország utba, mely észak nyugotra fekvő Dumbrává (295b) hegyből eredő Lutosze /:magyarul: iszapos ’s földes:/ nevet viselő kis folyo patak rohama ’s gyakori árjai által készitett mély medrére vagyon építve ugyan e kőzség kebelén átvonuló ország uton léteznek keletfelőli Tőtős szomszéd helysége felé vezető nagy ország utban kissebb kőhid Valcsává Vancsuluj /:Váncs patakocskája magyarul:/ nevű, ’s az északi oldalon létező helybéli nagyobb dombakbol eredő és essős időkben folyová nevekedő kís patak árkára van helyheztetve; ezen felöl keletnek tartva van még két kissebb rendű kőhidacska az ország utba, az előbbi csak esső viz arjai, az utobbi a kőzség keleti széle felé Valeluj Botok, északra fekvő határbeli Gyaluluj Pataki hegyből szakadó folyocska medreire: e magyar nevezet onnan szármozott mert szomszéd Magyar Kakucs helyíségben lakozó Pataky nevű magyar család, ember emlékén tuli időktől bír és mivel e helység északi oldalán fekvő szőlő hegyeken bor kilenczed adozás mellett szőlőket —

E kőzség fekszik északrol Pestes, észak keletről Tőtős, délkeletről a sebess Kőrős vizéntul délnek Magyar Kakucs, és Űrgeteg községek; délről Űrgeteg és Eskűllő; nyugotrol Élesd m: várossa szomszéd határai kőzőtt.

2. E helység kőzségének ember emlékétől fogva szobeli hagyomány utján ís egyedűl mostani neve létezett Tinod magyarul, oláhoson Tyinod. E kőzséget szazadok elötti időktől (296a) tisztán oláh ajku nép lakta, ’s ma is ugyan ez lakja mindnyájon gőrőg nem egyesűlt vallást kővetve, kik az oláh vidéken, igen ritka helyen látható nagy kő templomot, saját erejűkőn épitettek és használnak.3. E kőzség mennyire jelen nemzedék hagyomány utján is emlékezik csupán csak e nevet viselte mindenkor.4. E kőzség létezése a leg régibb időktől fogva emlittetik.5. Telepitése és benépesitése honnat; ’s mely időbe tőrtént nem tudhatni, a miért a valószinűség azt gyanittatja: hogy az oláh faj e honbani első bejővetele alkalmával, már e helyre telepedhettek.6. E kőzség nevének eredetére nézve bizonyost állítani nem lehet: hanem rege képpen meséltetik: míként e helységet leg régibb ídőben ugy az olahok, mint a magyarok e honbani jővetele előtt, más nemzet faj lakván, azok nyelvén Die noth nevet viselhettek, és utobb magyarositva Tinod névre változtatott.7. E Kőzség határában északi oldalán léteznek kővetkező nevezetű kőzép minőségű bort termő szőlő hegyek; Élesd m. várossa határ szélétől kiindulva e helység keleti széle felé tartva: Dombrovicza; Berkurile; Oszojesu; Kitsera; Boros hegy; Gyiáluluj Pataky; a hol Élesdi, hely béli, és más szomszéd közsegekbeli lakosok birnak és tartanak bor 9ed adózás melletti szőlőket; az egy kori főldes ur ís tartván ugy e kőzség nyugoti, mint keleti (296b) végeibe majorság szőlőket két helyen egy egy nagyobb darabba.

317317


E helység rendezetlen állapotban lévén, minden határ oldalban vegyesen mivelnek és birnak volt urbéres magány főldeket, s mind a gazas, cserés, mind a nagy erdős részekben gyakorolják a kőzlegeltetési haszonvételt; a határ tőbb részein létező dűllők korábbi időben kővetkező neveket víseltek: e helység Tőtős felőli keleti szélén a nagy ország uttol délnek tartva, az ország ut és Kőrős viz medre kőzti darab Kimpu máre: a Kőrős vizén átmenve részint kőzlegelői, részint vegyesen magány főldek kissebb dűllőinek nevei: Lapelin; Arinyi csel máre; Intre páráu; Retyita rosi; Ritu unguruluj; itten nyugot felé folytatva: Riturile Bregyestyilor; Láoty; Kimpu mori; Ritu hoczuluj; Laplop; Riturile morerestyilor; Ladilba Jazuluj; /:Jáz tava magyarul:/ itten ismét sebess Kőrős vizén átfordulva, ’s északnak tartva a kőrős észak oldalátol kezdve van Czárina dűllő egész a szőlő hegy alyáig: a szőlő hegyeken felűl nagy legelői térség, cseres, bokros, ’s egy része mint egy 20–30 életkoru fiatal nevendék cser, tölgy s itt ott bikkfákat tartalmazva; Dumbráva; Ptyetris; Doszu nevű hegy lábakan, a pestesi Varatyek patakáig; La csoroj; Csorojele innét e határ szélen kelet eszaknak, ’s egész keletnek tartva kővetkeznek: Csunzsi Zsurzsucsestyilor; Ritu Berkujes; Prihogyestye; Ordegej; Pestesi tető (297a) a Tőtősi határszélbe: innet alább Csunzsi Bregyestyilor: ezen felől délnek a hegység felé menve részint nagy erdős, részint vegyitve e kőzőtt, ugy feljebb mint ezen alol el szorva bíratnak volt urbéres kaszáló és szántó főldek; a dűllők nevei igy kővetkeznek: Lakomore; Mecje; innet keleti oldalon ered egy folyocska, mely e nevezetet tartva Tőtős szomszéd kőzséget atmetsző nagyobb folyo patakba szalad; Kukuli, Gyálu Pataky; Resistye; és Keriturile dűllő nevek; megjegyezve, hogy e három utobbi nevek alá eső határ rész mind tisztán kőzlegelői térség.

Az elősorolt apró dűllők az adobizottmányi munkálatban 12 nagyobb dűllő darabokba eggyesitve, jelenleg e neveket nyerte: 1. Belső telek; 2. Morarestye; 3 Bálmorestye; 4 Czárinora; 5. Kicsera; 6 Kárpinye; 7. Oszojestye; 8 La meeje; 9 Barkulestye; 10 Csunzsi Bragyestyilor; 11. Dombrovicza; 12 Berku.Itten megjegyzendő még: hogy e kőzség kebelében a sebess Kőrős vizéből vezetett csatornára van épitve az egy kori főldes uraságnak paraszt lisztet őrlő malma 3 kűlső kerékre, és ugyanannyi forgo kőre.

E kőzség 121 számu házat foglal magában, melyek a templom és uradalmi csapszék épűleteit mint melyek kőfalakkal birnak, és fenyő zsindelyel fedve — a kőzlakosságé bikkfabol ősszerott és egybe rakott falakkal vannak ellátva. szalmá- (297b) szalmával fedve, — kivéve vagy kettőt a kózlakosokébol, melyek bikkfa zsindelyel vannak fedve.

E kőzlakosok főld és szőlő mivelés mellett, fuvarozást, gyűmőlcs és mész kereskedést is gyakorolva, szerzik meg szűkséges ruházat és élelmi czikkeiket.

Kelt Tinodon 1864iki április 29kén

Esztegár Tivadar mkélesdi jegyző

által

(299a)

318318


[Topest]Topest Községet román ajku nép lakja földje átaljában csaknem

terméketlen hegyes, Kevés völgy – annál több erdőség, dűlőinek nevei.1 ör Glime

2or Bujelis3or Kolnyik4er Kuratura5or Czarina6or Borilla7er Szemnyík8or Puszta lúj Márkís

határos északról Bútsummal Keletröl M Csékével délről Táncsesdel, nyugotról Dekanyesdel.

M Cséke 3/4. 864

Biró Lajosjegyzö

(300a)

HelynevekToplicza Káránd községből, Bihar megyéből.

(301a)Felelet a tulnan tett Kérdésekre

Az 1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszahoz.2ra Ezen 87 számbol állo Községet hivják Toplicza Káránd lakják románok 470 lél. Beel M.Varossához 5 negyed orai távolságra fekszik utolsó póstája Beél. tartozík a NVáradi l. sz. püsp. Beéli Uradalmához3ra Ezen községnek semmost sem hajdantol más neve nem tudatik4re E község meg a’ Törököknek magyar honba lett jövetelét előzőleg, már létezett ’s akkoron magyarok es tothok lakták ’s Rom. cath. plébaníával is birt, továbbá jelenleg bir G. n e. Esperesti Székhelyel és óskolával.5re Régisége miatt honann lett nepesedéséről leg Kisebb tudomásal sem birnak,6ra Eredetéröl mind irótt mind szóbeli adatok hiánya miatt – sem̅it sem tudhatni. 7re A kőzség határa összvesen 3730 catast hold es 1100 □ ólet tészen, van egy meleg forrása ugy nevezett Toplicza honan a’ Kőzség mellék nevét nyeri, Következő dülökkel bir u m. Belsö telek Toplicza CZolestyilor, Koltyeú, Kiss Káránd, Ograda Gyalú Bugyestyilor Gyalú Rossentyilor, Gyalú-Setyestyilor, az erdörészek: Lunka Hosszu-Mále Karánzel Gruez, ittfolyik a’ töz vize mely jó rákokkal bövelkedik – és elvalasztja Bihart – Arad megyétől. határos Szék, Arkus /Kertes es Repszeg Aradm/ Kőzsegekkel.

Költ Beel April 6an 864

319319


Németh Istvánjgyzö

(302a)tóttelek község elöljáróitól

Szakasz szolgabiró tekintetes Fráter Ferencz urnak

NVáradon.

A folyó évi márt 23ról 197. sz. a. kelt rendeletre ’s a rendelet mellett kiküldött utasítás ’s ahoz kapcsolt, schemanak kérdö pontjaira e következendökben tísztelettel jelentjük.

1. Tóttelek nevü község fekszik Bihar vármegyében, nagy váradí főszolgabiróí járás ’s bihari szolgabiróí szakaszban.

2. Egyedül Tóttelek név alatt ösmeretes.3.Tóttelek község az 1781k év elött, – tottelek puszta név alatt

ösmertetett. 4. 1781. május 8k napján leg korábban említtetett községnek. –5. Népesíttetett Bíhar megyei Sz: Jobb nevü községböl

származott tót nembül való r. ch. emberekkel.6. Helység neve vette eredetét tóttelek nevü pusztától7. Ezen községben szántó földek farkasos irtás, – kereszt dülö,

– juhász düllö ’s vágás, – Dónyíska, – versko, – nyílas /:tatár domb, cserhát és bükkös:/ – gorza mezö, – also düllö és rókás gyertyános név alatt fordulnak, erdők Láz – Köles tó – Czinke lyuk, Kelemen pad, – farkasos irtás, – juhász düllö ’s tatár domb név alatt ösmeretesek, – Kaszallók farkasos irtás, – nyílas és tatárdomb, – zavínyícza, – vároldal és szöllö aly név alatt, szöllö hegyek Kelemen pad, – alsó dél oldal, – uj hegy, – rokás, – felsö dél oldal, – és fingo vőlgy, – és végre legelök vároldal, szöllö aly, – és farkasos irtás név alatt ösmeretesek. –

Községnek 3. utzája lévén, templom utza, – közép utza, – és rókás nevezetűek.

A vár oldal rét felett két domb lévén, melyeknek (302b) tetején régenten vár lévén, de mikoron Török magyarországban zsákmányolt, leromboltatott, annak jelenleg csak helye látható. – mely vártól a legelö és kaszálló vette elnevezését. –

Tóttelek községnek határos szomszédja egyik oldalról Siter másík oldalról pedig Csatár községe és azoknak határai.

Kelt tótteleken márt: 30. 1864.

Konyerday Jánosföbiró: Mászlán AndrásJegyzö 2k biró: Fehér Károlyesküdt Dulós György mk.

(304a)

Délbihar Nagy Várad Megyei kerület

320320


Élesdi szakasz

Határleirás

Tötös Községnek, mely románul Gros-nak nevezik Tötös Község Keletről Lokk és Össi, Délről Oláh és Magy. Kakucs Dél nyugotrol Ürgeteg, Nyugotrol Tinod, Eszakrol Pestes hat. határos.Határa kezdödik keletröl Kolozsvárra vezetö ut, mely község 5 dülöben vannak. u. m. Falu dülö, melyben a szántó földek, Házak gazdagsági épületek és gyümölcsös kertek vannak. Ezen düllö rona téres szánto földjei is jobb termékenységűek közzé tartozván, öszi, tavasz buza, rozs tengeri és zabbal felváltva vettetnek ’s mint egy harmadonként trágyázva mínden harmadik évben ezelőtt ugarnak hagyatott, a magosban fekvők ellenben csekélyebb termékenységüek, s ezek rozs, de nagyobb részt egy éven át tengerivel vettetvén, megjegyeztetvén miszerént a szánto földek eme része a természeti viszonyoknak magas fekvésüek miatt igen ki vannak téve. — Rétek: Ezek a szántokkal melyek kőzt fekszenek szintén egy forma tulajdonságban osztattnak, a jobbak éven át egyszer kaszálva vegyes minöségü szénát és uto legeltetéssel kevés sarjut is kaszálhatnak a rosszabbak azonban csak is savanyu terményt nyujtanak. Legelök. Ezen egyetlen osztályu legelök, erdő szélekböl vagyis cserékböl, gazos gödrökböl meredek hegyekböl és kevés sovány ronatérekböl (304b) és elhagyott parlag földekböl állanak, melyek savanyu és gyengén tenyésztö füvekkel vannak be növe többnyire bokros, cserék között felette csekély termékenységüek — földminöségük fél labnyíra ásva tulnyomolag sárga sovány agyag helyenként kavits Erdők. Az erdők éjszaki részén egy tagban fekszenek, a községhez közelebb eső részek közép koru vegyes fákat, a magassabban fekvök pedíg szép fiatal Bik cser, tölgyfa s. t. b. fákat teremnek. — földminöségük sovány sárga kavicsos agyag alretege mereven szíklás mely televénnyel fedetík; ezen erdöben vad diszno, öz, roka, nyul császár madár s. t. b. böségben van, meredek sziklákon, völgyön, mely erdönek térképessége 1198 3106 hold.

Szöllök, Mely a Zápoly hegynek délnek derülö homlok ormain fekszenek, mind a mellett a szomszédcságba emelkedö havasokrol gyakran ide hato hideg szelek, dér, jég, ártalmaz, tulajdonsága miatt általán véve savanyu bort teremnek, föld minöségük egy lábnyira rétegre fekete helyenként kavicsos homokkal kevert agyag — fekszenek a Mesztecsinye dülöben. — az egész község 6 dülöben van fel osztva. 1. Falu dülö. 2 Közös. 3. Czarina. 4 Bozoje 5. Ordonzsele 6. Mesztecsínye dülö, a földbirtokra nézve pedig áll a föld becslési munkálatban a tetelek ekkép állanak.

Szánto földek 559 hold 500 □ölRétek 1249 ~ 1550 ”Szöllök 187 kapás —Legelök 398 hold 1525 □ ölErdök 3106 ~ 80 □ ölÖszvesen 5429 hold 182 □ ölennek tiszta jövedelme adolag 4262Ft 59 fr. p.p.

(305a)Továbbá ezen községbe határán igen jo forrásokkal bövelkedik ’s az erdöben mész kö is találtatik — ezen község 715 lélekkel bir, mind G. egyesült. Ezen

321321


községnek határán keresztül sebes Körös vízeis foly, mely gyakran a szánto és kaszáló földeket be iszapolja, és tetemes károkat okoz, van egy hegy nyugotrol mely 1851 le folyt ’s a tetején mostan is egy tó van, melyben vad ruczák találtattnak — mélysége 4–5. ölnyi. — több érdekes tények ezen községröl nem tudatik. —

Kelt Tötösön Junius 19én 864.

Tisztelettel felterjesztiVajda Lászlo mkKörjegyzö

(306a)

ad 48. Tötösi Jegyzöségtöl1864.

Tekintetes fö szolgabiro Ur!

Folyó évi Oktober hó 21ről 2812ki szám alatt kibocsájtott rendelete folytán, mely által hogy Pesti Frígyes akademiai tag felkérése folytán a statistícai adatok leirásának és egybesitésének kiegészitésére beadott részletes és körülményes leirás béküldeni rendeltetett, melynek kiséretében tisztelettel jelentem, miként a körülményes leirás ezen jegyzöség által már 1864ik év Junius hó 20án fenti számu jelentésem mellett béküldetett az élesdi Tekintetes Biroságnak 193.ki. számu rendelete folytán, melyre nézve a Tötösi jegyzöségtöl még nagyobra kiterjeszthetöbb indokolások annál is inkább nem adathatnak, miután az uradalmak és nagyobbszerü birtokosoknál setérképet kapni nem lehett sem pedig a helységeknél is, miután ez ideíg itt Községi archivumok nem léteztek. — ’s igy az alább irt jegyzöség mély tisztelettel azt hiszi, hogy kötelezetségenek már elegett tett, mert azon 4 db kimutatások melyik béküldetettt, az előbb kelők lakosok és régibb lakozó tudományos lelkészek elöadásaik folytán készíttetett, mínek következtében tisztelettel jelentem, hogy körülményesebben és megérthetőleg azon leirások a mint készítettek ez alkalommal is nem vagyok képes tudni és többet irni a mint megirtam volt.

Tisztelettel levén Tötösön November hó 11en 65.Tekintetes föszolgabiro urnak

alázatos szolgájaVajda László

(307a)Helynevek

Udvari községből, Bihar megyéből.

(308a)1. Bihar megye Sárréti járás. Udvari község. A’ Vidéket az ott el terülő Sárrétjéről Sárréti Vidéknek hívják. 2, Udvari név vólt, hajdan ugy mint most ismeretes, azon külömbséggel, hogy néhol az 1763ból fen maradt kéz íratokban az akkor szokásos írás-

322322


mód szerént az utó i, yal íratik: 3. hogy vólt é más neve valaha e helységnek, azt sem írott, sem száj hagyományból nem hallottam. A’ község leg korábbi emlitését sőt eredetét, a’ száj hagyomány utján írott Nagy Bajom Város krónikájábani fel jegyzés szerént, valamelyik Erdelyi Fejedelem ajándékozta Udvari nevű Embernek ’s mint a’ nevezett krónika határozottan mondja, ezen embertől vette eredetét ’s nevét a’ falú, mert az előtt csak mint a’ Nagy Bajomi Várhoz tartozó főldbírtok vagy major emlittetik. Azonban itt azon kérdés támadhat, hogy ezen embernek egyéni vagy Családi neve vólt-é Udvari? vagy csak azért neveztetik igy mivel a’ névleg nem emlitett Erdelyi Fejedelem Udvarában lakott. Annyi azonban bizonyos, az egyház jegyző könyvében lévő későbbi fel íratból hogy 1613ban a’ helység Udvari név alatt Kamuti Balázs bírtoka vólt, kinek tiszttartója Nagy András, a’ templom nagyobbitásakor e’ fel íratot találta a’ falon „épitette Kamuti Balázs 1613ban” 5. Hogy honnan népesíttetett nem tudhatni.

6. Minthogy sem írott sem nyomtatott emlékűnk, mely a’ név eredetéről bizonyságot tenne; csak a’ 4ik pont alatt emlitett bizonysággal kell be érnünk.

7. A’ község határában elő fordúló topográphiai nevek: Balázs-halma, – mely nevet hihetőleg Kamuti Balázsról vette, – egy halom, mely közel a’ Falú alatt emelkedik. Szabó-halma, hihetőleg valami Szabó nevű embertől vette nevét. – Őrhalom, mint beszéllik nevét, onnan nyerte, hogy a’ török járás alatt, ezen halom őr álló helyűl szólgált. Félhalom, hogy nevét honnan vette? bár fekvését tekíntve azt hiszem félszeg formájától. Gyilkos hát Nevét a’ Kún világkor ott törtent borzasztó gyilkolástól nyerte – Kúnok szállása, itt száltak, vagy pihentek meg mint száj hagyományban él, a’ Kúnok az imént emlitett gyilkolás után.

(308b)Nyársas halom, hihetőleg a’ Törökök szokásos kinzásától a’ nyársba huzástól vette nevét. Túzok hát, sok túzok szokott környékén és rajta tanyázni. Domokos hátas szántó főld, nevét mint mondják hajdani birtokosától Kóti Domokostól nyerte. Hangás vagy Hangos, nevét hihetőleg azon kis viz-hangtól /:echó:/ nyerte, mely ott, meg viz környezé észrevehető vólt. Kovács tava Szántó főld, nevét magán viseli? Csúrka-vőlgy, szántó főld. Hangás ér, mely a’ feljebb említett Hangás nevű földön foly keresztűl. Karika Zúg, Szántó főld, nevét talán onnan nyerte hogy mint egy kör vagy karika ugy köríté egy kis ér mely karika érnek hívatik. Eszteró megi, Szántó főld nevét az alatta lévő Eszteró-nevű víztől nyerte melynek eredetéről alább. – Gát-szeg neve eredete? Rövid-dűlő Szántó főld, nevét magán viseli. – Vesszős ér hajdan sok rekettye és fűszfa vesszőket nevelt. – Eszteró ér mely sok féle le írása által gyanítni engedi, hogy az Eszterházy névből vagy ez utóbbi amabból vette eredetét, mert hol Esztró hol Eszteró, hol esztoró, még Esztorás is emlitettik, pedig a’ régi kéz íratokban Esztorás név = Eszterházy, mint ez a’ Nagy Bajomi krónikában ki fejtve van. Nagy-Szík Szíkes szántó főld Tikics – vagy Tigis, – vagy Dikics ér, neve eredete /:?:/ Disznó-Sziget, nevét azon szokástól vette hogy ítt őriztettek az Uraság dísznai. – Űrmös. kaszálló, sok ürmöt terem. – Rákos – kaszáló, nyomás vagy legelő bizonyosan onnan nyerte nevét hogy hajdan itt sok rákot halásztak. Tamás-Zug legelő neve, ’s eredete (:?:) Csarna, jó szántó főld, Ösventő szántó főld. Pap-ere kaszáló. Körtvélyes hát Szántó főld Sziget, hajdan tökéletesen magán hordhatá nevét mivel egészen víz keríté. – Cártelek jó kaszáló.

A’ Sár-rétben lévő nevezetes lápok; Rúczás-láp Cseh-láp, Német-láp, Garos-láp, Vesszős-láp, Görcsös-láp. Nád-vágó-láp, Pali-láp, Kis Jankó-láp, Darús-láp, Hóra-láp: ez utóbbi nevét nem a’ Hóra világból nyerte é? Macskás-láp, (309a)

323323


Figés-láp, Nagy-láp Kis derék-láp, Főld-láp. Nagy Halas-tó, mint egy 32 Catast: hóld területű álló víz, mely a’ Sárréte között fekszik, nevét onnan nyerte hogy benne sok halat fogtak.

Kelt Udvariban 1864. május 20án

Balogh Lajos mkjegyző

(311a)Helynevek

Uj-Palota községből Bihar megyéből.

1. Uj-Palota

Uj-Palota egy 62 házszámból, és 470 lélekből, délvonal szerint rendezett 4 utszából álló, kereszt alaku – melynek karjai az ég 4 tájai felé nyulna. igen csinos kis német romai katholikus Hely község. Fekszik Bíhar vármegye Szalontai Járásában, a sebes Körös, és a Hájói Püspök főrdőből eredő Pecze folyók mellett délre, Nagy-Váradtól 11/4

geogr. mérföldre nyugotnak, kellemes domborodásu magaslaton, igen egésséges éghajlat alatt. – Jelenlegi birtokosa, néhai Nagy-Lónyai és Vásáros-Naményi Lónyay Andor, Cs. K. Aranykulcsos, és hadseregi huszár Kapitánynak özvegye született Frimont Theodora Grófnő, mint néhai Palotai Gróf és Antrodorcsi Herczeg, Cs. K. Lovassági Tábornok és Hadtanácsi Elnök Frimont Jánosnak leánya. – Határai éjszakról a Sebes Körös és150 a Pecze folyók, és Ó-Palota Puszta, Keletről Vadász Puszta, délről Besenyő Puszta, nyugotról Mindszent Puszta.

2. Elnevezés.

Nevét egy ezen Helység éjszaki határán a Peczén tul régenten fennállott Palotától – castellum – vagy váracstól nyerte, melynek alapjai itt ott még most is kivehetők. Ezen Palotának neve a szomszéd Sz. Jánosi magyar ajku Község nyelvén „László Palotája”, hihetőleg Sz. László magyar Király egykori vadász- vagy kéjpalotája volt itt, az akkoriban létezett nagy erdőség közepette, ki Herczeg korában Biharon lakott állandóul, Bíhar és több megyéket birt Erdéllyel együtt herczegi tartásul testvérével báttyával Geizával egyetemben /Lásd Buday, Thuróczi és Anonymus./ Salamon Királytól. — Herczeg korai palotájának kellett lennie, mivel (311b) a nép nyelvén, egyszerüen „László palotájának” és nem „László Király palotájának” neveztetik, pedig Lászlót mint királyt, bár hol említessék a történetben vagy népmondában „László Királynak”, – vagy „Szent Királynak” nevezik. – Hogy ezen hely Fejedelmi, tehát vagy Királyi, vagy herczegi birtok volt, bizonyítja az, hogy mindig a Magyar Királyi Kincstár volt földes ura, a Mohácsi vész után – és más senki – míg 1819 aug 30án Gróf Frimont Jánosra szállott. – Ezen Palotának környéke hajdan bevolt népesitve, mert a N.Váradi l. sz. Egyházi névtár szerint itt rom. Kath. Plebánia létezett – Ezen Palota és

150 Az előző négy szó a sor fölé van beszúrva.

324324


községe, vagy 1566ban a vallási villongások alkalmával; vagy ha a Bethlen János által Horányinal 1 Rész. említett Palota, csakugyan ezen Palota, /:mint Keresztúri – Descriptio s.a’t’ 2 könyv 352 lap. 26 pont. – véli a 17ik század végén Sinán török vezér által pusztittatott el. Ezen idő óta Palota környéke pusztává lett.

3. Benépesités.

Palota határának benépesitése kezdödött dícső emlékű Mária Therezia Kormánnya alatt, midőn Palota határán 1765 táján a sebes Körösön egy 8 kövü malom, egy 1850íg virágzó serház, és egy uradalmi tísztí lak emeltetett, mely épületek maig is fennállanak; de ekkor csak mint majorsági pusztai birtok kezeltetett a nváradi Kir. Kincstári gazdasági hivatalok által.

A tulajdonképpeni benépesités, vagy is telepités II Jósef kormánya alatt 1784 és 1786ban történt, két izben érkezvén ide telepedők az akkori nagy német birodalomból, különösen Elsasz, és Bajor választó fejedelemségből, mely telepedők sajátságos sváb tájszójárással birtak; de jelenleg nyelvök már tisztultabb német. Az ezen németek által benépesített része Palotának, – a malom, és serháztól délre – Uj-Palota; a (312a) másik, a Pecze folyó által elválasztott rész pedig, hol a malom és serház állott és áll, ’s mely magában foglalja a régi Palota, vagy Kastély, vagy várnak helyét – Ó-Palota nevet nyert.

És ez Palota Uj- és Ó- mellék elnevezésének története, és eredete. Kora 1786 óta.

4. Uj-Palota egyes földrészeinek elnevezése.

Uj-Palota egyes földrészeinek telepedés előtti elnevezései nincsenek emlékezetben – oka alkalmasint az, hogy a telepedők németek lévén, a magyar neveket és szavakat nem értvén, emlékezetökben meg sem tarthatták. – telepedés után is csak egy kis – mintegy 6–7 – holdból álló résznek van saját neve, „Czerny György Kenderföld”. Tudni illik a Falunak kimért helyíség körül nem jutván minden telepedőnek kenderföld, a ki nem elégittettek folyamodtak a Kir. Kincstárhoz kenderföldért, s ezt meg is nyervén, az éjszak-keleti kenderföldek végében lévő uradalmi földekből, ezek azon időben mérettek ki Markovics uradalmi fökormányzó – Prćfectus – által, midőn hire járt, hogy Czerny György a Szerb Szabadság hős Magyar honba is be akar törni. És ezért adatott azon kenderföldeknek „Czerny György” név.

5. Uj-Palota egyes földrészeinek ujabb elnevezése.

A Hiteltelekkönyv behozatala alkalmával mínden dűlő nevet kapott, mely jelenben divatozík: 1 éjszakra Szent János dűlő, az azon részen álló Nep. Sz. János kápolnájától, 2. Keletre Keresztes dűlő, a falu keleti részén álló kereszttől, melyhez keresztjáró napokban, sz. menet intéztetik. 3. Délre, Temető dűlő az azon részen fekvő temetőtől. 4. Nyugatra, Mindszenti dűlő, mely Mindszent Pusztával határos. (312b) 5.) Réti dülő

325325


melyben a rétek és a sebes körös által elmosott rétek részek helyett uradalmi földekből nyert szántó földek feküsznek, a mostaní falu éjszakí részén. 6.) Kerti dülő, mely a falu körül, közvetlen a házi kertek alatt fekvő kenderföldeket foglalja magában. 7.) urasagi dülő, melyben az urbéri rendezés alkalmával, az uradalomnak esett földek foglaltatnak. Ezen dűlő151 a falutól keletre fekszik, és az éjszaki töltött úttól délnek a besenyei határig, egyenes vonalban huzódik. Végre 8.) a Sz. János, és Urasági dűlő közt, a falu éjszaki szélétől, az éjszaki töltött utig egyenes vonalban elnyúló Szőllős kertek.

6.) Ó-Palota egyes földrészeinek elnevezése.

Ó-Palota, mely az eredeti tulajdonképeni Palota, s mely uj-Palotától éjszakra esik, egyes földrészeinek nevei sincsenek emlékezetben, a jelenleg ugynevezett „urasági kerten” kivűl, mely „László Palotájának” neveztetík. Ezen földrész a Pecze és Sebes Körös által körittetik. Itt állott hajdan, a hagyomány szerint „László Palotája” vagy Kereszturiként „vára”, melyről e vidék elneveztetett, és valamely apácza kolostor. – Némi alapok látszanak még itt ott, de az épületek rendeltetését meghatározni, csak hosszabb kutatás után lehetne! – Ezen szép tér a megtelepedés idejében uradalmi gyümölcsös Kert volt, mely Gróf Frimont által kaszálóvá, és az uradalom jelenlegi haszonbérlője Topich Antal által szántó földdé alakíttatott. – Ezen téren állott egy a Keresztszegi, és Szalontaihoz hasonló csonka torony, mely ledöntetvén, ennek és a többi, telepítéskor romokban fekvo heverő épületeknek erős tegláit és köveit használták a telepedő élelmes németek kutjaik, és pinczeik épitéséhez. – Még él egy uj-palotán egy idős ember, – Dőrner Jósef – ki Ó-Palotán, a (313a) kőhordás alkalmával, pinczét és szobákat talált, de csak romokban, és a szobákban fej nélküli ember csont vázat. — Ezen helyet az itteni németek, „Kamn”nak nevezik; de az elnevezés alapját nem tudják.

Ezen Ó-Palotának van még egy kis része, mely a sebes Köröstöl, a Sz. Jánosí legelőig, délről éjszakra nyulik, mintegy 46 hold, melynek régi neve szinte elenyészett, a telepedéskor szinte „Kis cserjének” neveztetett, utóbb Fáczános kert lett, és néhai Frimont Jánósné Grófnő birtoklása alatt, néhai Osvald Jósef Fő Erdész által 1845ben csinos rendszerben ültetett kis erdővé alakíttatott, mostani neve „kíserdő”

Ó-Palotának csekély mennyíségű szántóföldeí a jelenlegi telekkönyvben „malomzugnak” neveztetnek.

Pro superabundanti.7.) Uj-Palotának természeti nevezetességei.

Kies fekvés, ígen egésséges levegő, ugy hogy a himlőn kivül, semmi járvány itt nem uralkodott, még a NVárad vidékén 831. 36. és 49ben dühöngött cholera is, csak egy kettőt lepett meg, és ragadott el; marha vész épen nem uralkodott e határon. Végre igen tiszta egészséges, és igen jó izü vize van.

8. Uj-Palota Termékeinek nevezetesbjei.


326326


1ör kitünő rozs, mely szesz gyártásra igen alkalmas, és az illetők által, a más vidéken termeltnél többre becsültetik. 2or Burgonya, mely az itteni szorgalmas németek által nagy mennyiségben termeltetik.

(313b)9.) Uj-Palotának Epítészeti és Szépműi nevezetessége.

Uj-Palota Helységének kellő közepén, szép szabad téren152, egy sajátságos modorban épült rom. Kath. Templom áll. Epittette Gróf Frimont János, és neje Mitterburgi Mitterpacker Katalin, 1825–1829. a Mária Terezia Vitézrend Keresztjének alakjára. – Meglepő alaku és szép, müvészetí kívitelű, sok drágasággal, és müemlékkel ékeskedik. Nagy-Várad vidékének dísze.

10.) Palotának Ipar-nevezetességei.

1ör Ó-Palotán egy nagy 8 kövü közönséges malom Mária Terezia kormánya alatt a kincs tár által épittetve a Sebes Körösön, a vidéknek valódi áldása, jelenlegi haszonbérlője Brüll Leopold, és Mihalfi. Továbbá egy 1850ig virágzó serház, szinte a Kincs tár által állíttatott, és Gróf Frimont Béla által szeszgyárral gyarapíttatott. Jelenleg szünetel. –

2or Uj-Palota határán, egy kisszerü, de ígen jeles lisztet készítő, amerikai malom, műmalom, a Pecze folyóra Gróf Frimont Béla által épittetve. Jelenlegi haszonbérlője, Lederer Sámuel.

Kelt Uj-Palotán April 9én 1864.

SzerkesztettekészitetteNyáry FerenczUj-Palotai Plebános.

(315a)Urszád, Bihar153


1ső pont. Urszád helysége Bihar Megyében van kebelezve tartozik pedig a Belényesí föszolgabírói járáshoz egyszersmind körjegyzöi állomás hozzá tartoznak még mint jegyzöséghez Belényes Szt Míklos, Sólyom, Belényes Örvényes, Havas Dombrovícza, és Púszta Hodísel – Urszád maga tartozík a NVáradí DSz Káptalan bírtokához.

152 Az előző három szó a sor fölé van beszúrva.153 A település nevét egy másik kéz írta fel a lap tetejére.

327327


2dík pont. Ezen Községnek jelenben csak egy neve él, – Úrszád ’s más nevére nem ís emlékeznek hanem híhetöleg hajdant magyarajkú nép lakhatta ezen vídéket ’s meg lehet hogy akkor a község neve Úrszék vólt s csak később eloláhositva kapta az Urszád nevet erre azomban semmi adat níntsen – 3dík pontra tudomás nem létezik4dik 5dik és 6dik pont Híányzanak mínden adatok7dik pont – A Helységet fél körbe hegyek és erdőség veszí körül ezeknek

külöm(315b)bözö neveik vannak, nevezetesenBohászka – Zsenuntyíle pópí /Pap térde/. Kornyet, Vále Nányi /Néni patakja/ Gyálú Mihócseszk, Vále Poklúsá, ezen a patakon éppen most fedeztetik fel egy gazdag köszén réteg – Gráuréid, Gureczi Homkárisluj – ezen az erdö részen van egy bükk fa mít lemnúluj Dávídnak neveznek, nevét onnan veszí hogy nehány évekkel ezelött vólt Urszádon egy Dávid nevezetü Kántor – ez történetesen egy szombat estve az erdőbe járva reá akadt hogy a kérdéses fának odvába fent a fa teteje felé egy megszökött méh raj tanyázik – tulajdon képpen ő másod magával vólt – estve felé lévén azonban az ídö nem értek reá hogy a mézet az oduból kí vegyék elhatározták tehát hogy másnap ha a templomból kijönnek elmennek ísmét együtt és a mézet kivéve egy más közt felosztják – Azomban Dávid mínt telhetetlen ember odahaza mást gondolt, ’s vasár(316a)nap reggel a helyett hogy templomba ment, – vólna, még Kántorí kötelességét is képes volt elhanyagolni – kí ment títkon az erdöre, felmászot a nevezetes fára ’s midön az odu kívájásával foglalkozott a fa teteje letört Dávídot messze elhajitva ugy sujtotta a földhöz hogy keze lába össze törve ottan szörnyet halt. – ezen esetet az ittení babonás nép színte íntö példáúl beszélí el ma ís. – következík a Kímpúrel, Valcsáú, Gyálú víílor, Vále Dobí. –

Másík félkörbe a szántó földek körözík a helységet – mellyek düllöi a következö elnevezéssel bírnak – Maczászka, Sztínéj, Dímbú rel, Kaszálló –

Urszáddal határosak Poklúsa, Hodísel, Karasszo, Petegd, Széplak, B. Szt. Míklos, és Sólyom Községek –

Kelt Urszádon Juniús 20 864

Kádár Lajos mkköri jző

(317a)Helynevek

Űrgeteg községből, Bihar megyéből.

1. pontra Nagy váradi járás – Élesdi szakasz – a’ Kőrőzs vőlgyén.2. “ Oláhul Urtyityágnak neveztetik.3. 4–5–6. pontokra. Nincsen semmi tudomás.7. pontra. A’ kőzség határa jobbára egyenes főldőn fekszik, csak is tűskével ’s bokrol tölt kőzős legelője nyulik fel hegyre, – e’ helység határa kűlőmben az ugynevezett Ötfalu határhoz tartozik, vagy is Esküllő – Keszteg – Pestere és Kalota helységekkel

328328


mintegy kőzős, – A’ falu határát következő 3. dűlők képezík u: m: Falu dűlő – Kuratura és Kimpu mori.

(318a)Helynevek

Ürgeteg községből — Bihar megyéből.

Az 1ö pontraLétezík a’ Nagy váradi járásban, az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.

A’ 2k pontra.Két néven neveztetik, és pedig magyarul a’ fenti néven, a’ helységet lako ’s vidéki oláhok által pedig Urtyítyág.

A’ 3k pontra.Nem tudatik.

A’ 4k pontraNem tudhato.

Az 5k pontra.Bízonytalan idö olta olá nép lakja, – e’ tárgyban bővebb adat nem szerezhető

A’ 6k pontraSem kőztudomásbol – sem pedig hagyománybol a’ néveredetéről – értelméről mit se lehet tudni.

A’ 7k pontraE’ kőzség határa 3. dűlőből áll u: m: falu dűlő – mely a’ belső telkeket tartalmazza, – Kuratura dűlő, szánto ’s tűske bokros legelő – és Kimpu mori dűlő szántó ’s kaszállo főldből állo, – e’ dűlők elnevezéséről mit se tudhatni. a’ Kimpu mori dűlőben van topilá nyágra nevű mély posvány – ezen posványal egy kapcsolatban van Drobole patakot képező forrásos folyocska mely színtén posványá vált. Egyébb nevezetességek nem léte míatt a’ hátrrol mi sem említhető. Fekszik pedig Magyar Kakucs – Rikosd – Kalota – Esküllő – Tinod, és helységek határaik között.

(320a)Helynevek

Vajda községből, Bihar megyéből.

Vajda község fekszik Bihar vármegyében, az Érmelléki járásban Nagy Váradtól = mint a’ megye székvárossától = 3 mértfőldnyire Észak felől, – Körülötte fekvö helységek Keletről: Hegyköz Sz. Imre, = Délkeletről Szalárd = Délről, Hodos = Nyugotról Félegyház, = Északról Jankafalva népesitett puszta. – Ezen község eredetéről = melyben 730 helv: hitv: magyar ajkú nép lakik = sem régi irományok sem hagyomány vagy népmonda alapján semmit nem tudni. –

Határa: Szántófőld és kaszállókban hozzáértve a’ benső telkeket is 1764 180/1100 hold; – Szöllö hegye 594 hold – Erdeje 400 920/1100 hold. –

A’ templom dombja oldalában létező pinczék ásásakor az ujabb időkben sok ember csontot és gesztenyefából készült koporsók

329329


találtattak, mi arra mutat, hogy a’ hol a’ falu közepére épitett templom áll, hajdant temető vólt. –

Hogy mi okon és melly idő ólta neveztetik a’ község „Vajda” név alatt, úgy szinte azt sem, hogy honnan népesittetett, – ki nem puhatolható; – A’ községnek a’ most fent emlitett nevén kivűl semmi más nyelven elnevezése nincsen. –

A Helységnek fennállása az 1694ik évtől bizonyitható, mint a’ mely évben a’ községnek most is használatban lévő pecsétje készült. –

Legrégibb jegyzőkönyve a’ községnek 1792ik évről van, a’ melly évtől fogva, = megszakitással ugyan = vezettetnek a’ jegyzőkönyvek.

Vajdának 1697ben okmányilag kimutatható birtokosa vólt Gróf Csáky Zsigmond. Továbbá Vajda egy részének birtokosa vólt – Dobozy Mihály és neje Bay Patai Klára a’ kik a’ Koncz család kihaltával e’ család birtokrészét adományúl nyerték Gróf Pálfy János nádortól 1744ben.

A’ község határában előforduló Topographiai nevek a’ következök: u.m:

(320b)Nyugotról a’ Félegyházi határnál kezdve, – Egynehány fa – jelenleg szántófőld, – régebben Erdő vólt, ’s a’ fennállva maradt nehány szál fától kapta nevét. – Puszta Komló. – szántófőld; – Eresztöfok, egy vizállásos ér forma lapály, – mely azomban most már egészen kiszáradt és kaszállónak használtatik. – Szőrök egy érrel körűlvett szántófőld. – Köris szeg a’ Hodosi határra nyúló kaszálló, – Békési tava, egy jelenleg egészen kiszáradt tó. – Zsombok Zúg egy zsombokos kaszálló; – Kecske rét. egy hátas kaszálló; Cséki sziget, egy a’ berettyó szakadékával körűlfolyt kaszálló; – Nyáras, szántó főld és kaszálló, a’ nyárfáktól = melly a’ szélén van ültetve = kapta nevét – Sirató, egy kis lapos, az ugynevezett Alsó Erdő és közlegelő köztt. – Varga rét, tövis bokros kaszálló. – Alsó Erdő egy fiatal tölgyfás Erdő a’ Szalárdi határ mellett. – A’ neveknek eredete nem tudatik. – Kunyhó köze egy az Alsó Erdö mellett árokkal körűlvett erdőből kiirtott szántófőld, – melly állítólag onnan kapta nevét, hogy a’ Török járás ideje alatt a’ környékbeli lakosság még akkor mint erdőbe: menekültek ’s ott földkunyhókat154 Építettek. – Tótkert szántóföld, nevét kapta onnan, hogy tótok irtották ki. Akasztófadomb, egy kopár sovány hegyoldal. – Somos. Szántófőld a’ Sz. Imrei határszélen, a’ mellette lévő Erdőszélén lévő somfáktól neveztetik. – Füveskert, az ugy nevezett felső Erdő közt elnyuló nagy vőlgy, melly észak felől Délnek kétfelé vágja az erdőt, – jelenleg szántófőld. Kúlízs. Erdőből kiirtott szántófőld. – Bigets a’ Jankai határ mellett fekvő szántófőld. – Cserdűlő, – hajdanában Cserfás erdő vólt. Cseri hosszú szinte cserfás erdőből kiirtott igen hosszú szántófőld. – Sóspart. egy sárga főldből álló hegyoldal. Sóslapos, a’ Sóspart alatt Délre a’ Félegyházi határ mellett fekvő legelő. – Sóskert az úgynevezett Sóspart oldalba ültetett kis darab szőllős kert. – Öreghegy a’ falu alatt Délről Északra fekvő csekély emelkedésű szőllőhegy. Laposkert. Az Öreghegynek délre fekvő lapos része neveztetik igy. – Csállai oldal, Az Öreghegynek szinte Délre fekvö partos része neveztetik így.154 E szó első része a sor fölé van beszúrva.

330330


(321a)Zajgó Az Öreghegynek délre kiszögellő legmeredekebb része neveztetik így, hihetőleg azért kapta nevét, hogy a’ keleti oldalán fekvő partos Erdőből esö alkalmával a’ viz sebesen szokott lezuhogni. Vágott. Az Öreghegynek keleti része, nem régen kivágott Erdő helyére ültettetett. Málhegy. A’ Jankai határ mellett fekvő nagy szőllőhegy. Cserhegy, a’ Málhegynek Keletre nyuló része neveztetik így. – Sút. A’ Málhegyen lévő kis zúg neveztetik igy. –Az itt felsorolt helynevek eredete nem vólt kipuhatolható. –

Kelt Vajdán 1865 évi December 3án

Dobozy András Szőrös MihályJegyző főbiró

(322a)Helynevek

Vajda községből Bihar vármegyéből

Vajda község fekszik Bihar vármegyében az Ermelyéki járásban Nagy Váradtól, mint a’ megye székvárosától 3 mértfőldnyire észak felől; – Körűlötte fekvő helységek Keletről H. K. Szent Imre; Délkeletről Szalárd; délről Hodos; Nyugotról Félegyháza; Északról Jankafalva népesitett puszta. Ezen község eredetéről = melyben 730 mind reformata vallásu magyar ajku nép lakik = határa szántóföld és kaszállókban hozzá értve a’ benső telkeket is 1764 /:1100 □ ölével számitott:/ hold és 180 □ öl; szőllő hegye 594 hold és 920 □ öl; Erdeje pedig 400 holdat tészen == sem régi irományok, sem hagyomány vagy nép monda alapján semmit nem tudni; – a’ templom dombja oldalában létező pinczék ásásakor az ujabb időkben sok emberi csontváz tulságos nagy emberi koponyákkal, és gesztenyefából készűlt felette vastag koporsók találtattak, – mi arra mutat hogy a’ hol a’ falu közepére épitett templom áll, régiebb időben temető vólt. –

Hogy mi okon és melly idő olta neveztetik a’ község „Vajda” név alatt szinte semmit nem lehet kipuhatolni, ugyszinte aztsem, hogy honnan népesittetett. Községünknek a’ most fent emlitett nevén kivűl semmi más nyelven elnevezése nincsen.

Helységünknek fennállását az 1694ik évtől tudjuk bizonyitani, mint a’ mely évben a’ községnek most is használatban lévő hivatalos pecsétje készült.

Legrégibb jegyző könyve a’ községnek 1732ről van, a’ mely évtől fogva = megszakitással ugyan = vezettetnek a’ jegyző könyvek.

Vajdának 1697ben okmányilag kimutatható birtokosa vólt Gróf Csáky Zsigmond. Továbbá Vajda egy részének birtokossai vóltak Dobozy Mihály és neje Bay Patai Klára, kik a’ Koncz család kihaltával, e’ család birtokrészét adományul nyerték Gróf Pálfy János nádortól 1744ben.

(322b)A’ község határában előfordúló topographiai nevek a’ kovetkezők:

331331


1 ör Szőllőhegy.A’ község felett elterűlő csekély emelkedésű szőllőhegy

„Öreghegy” név alatt ismeretes. A’ községtől Északfelé fekvő szőllőhegy „Málhegy”nek neveztetik. A’ községnek nyugati végén fekvő kis szőllőskert „Sóskert” névvel neveztetik; – de hogy mi okon és melly időben kapták e’ neveiket éppen semmit nem lehet kipuhatolni.

A’ Szántófőld és Kaszálló dűlőknek olly igénytelen helyi elnevezéseik vannak, hogy azok emlitésre sem méltók.

Kelt Vajdán Május hó 23án 1864

P. H. Erdei Gábor főbiróDobozy András Szőrös Mihály 2 biróJegyzö Eskütt Borbély ’SigmondEskütt Kalmár Sándor

(324a)Helynevek

Varasány községből, Bihar megyéből.

A megye székhelye: NagyVárad, a járás székhelye: Belényes, a járási szakasz székhelye: Magyar Cséke, — melyért a helység Magyar Cséke vidékén fekszik.

A helység neve Varasány sem magyarul sem oláhul tulajdonságot nem jelent, mind a két nyelven ez a neve. – A helység keleti részét Kreczánnak, nyugati részét Pekerdának nevezik a helybeli oláh lakosok, mely elnevezés semmi tulajdonságot (324b) nem jelent, ezen elnevezés régi, okát senki nem tudja; hivatalos iratokban elő nem fordul, a szomszéd falvak lakói sem használják ezen elnevezést. A határban térségek nevei: Muncsel, egy magos hegygerincz — annyit jelent fáradtságos hegy —. Lunka — lapályos —, Vále treszti — nádas völgy — Gyalu krecz — göndör hegy — Gyalu lung — hosszu hegy — Gyalu skurt — rövid hegy.Magának a helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes.A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud.A népesités helybéli, a lakosok mind oláhok, s családi nevük után itélve II József császár uralkodása alatt alakittatott a helység (325a) 3–4 családból, mert a lakosok vezeték nevei erre mutatnak.Varasány helység fekszik hegy oldalon dombon, s völgyben, alakja 2 sor házból áll. – Határa hegyes és lapályos; folyó vize a Hollád pataka. Határos, Robogány Kapocsány Szombatság Rotarest és Albest helységek határaival.

Kelt Szombatságon 30/3 864Szilágyi Ambrus

jzö

(326a)Helynevek

Vaskoh községből, Dél Bíhar megyéből.

332332


(327a)1ör Vaskoh község tartozik Dél Bihar megye Belényesi járás vaskohi szakaszhoz.2or E községnek csak is ez neve él, és ez alatt ösmeretes.3or E községnek allitolagos más elnevezése nem volt. Craiova.155

4er Hogy mikor emlitették leg korábban, nem tudható.5ör A történettan szerint Trajan császár alatt népesittetett156 lakják Románok és kevés157 magyarok.6.or A Vaskoh158 név eredetéröl azt állítják hogy a míkor Barest határbol át épitették a vas hámort, akkor kezték nevezni vaskohnak – vaskoholás név töl. ez elött Craiova volt.159

7er

A község határán leg nevezetessebb hely nevek vannak. u. m. Boj vize, ezt azért nevezik Boj-nak mert egy hegyböl folyik kí, mít románul ugy mondják Buicsa izbuknyestye, ez a víz télen nem fagy mível hogy meleg, nyáron pedig oly hídeg, hogy öt pertzig nem lehet bene a testnek valami tagját bene tartani, hasznalják ezen vizett a vashámorra, és két malom kereket hajt, van egy Rákava nevü dülö, ezen dülö közepén van egy meleg forás, és regentén sok rákokat tartalmazott, és így onnan nevezték rákovának; továbbra van Popászka dülö, aban a dülöben nagyobb része a Görög nem egyesült és Romai Catholika papoknak egyháznak160 földjei vannak – ínen vette aztán Popászka nevezetét, végre a község egy hegy aljába fekszik, mely hegy mogyoró fákkal van telle a honét nevét is vette a román ajkuiaktol Álunyis, folyik pedíg a községen keresztül a fekete körös, mely Barestnél a mezőn kezd folyní, vaskaíg pedíg a havastul kezdve t. i. – Bihar havas aljátul – négy községen u. m. Pojána, V. Szelistye Lehecseny és Kerpenyeten keresztül folyik, és vaskohnál e körösnek nagyobb részét a hámorra van csapva, ’s ösze jövén a Baji vizel télen nyáron böségben van a hámornak161 víze.

Vaskohon Júníus 2án 864Karaján Mihályjegyzö

(328a)Tekintetes Szolgabíro Ur!

155 Egy másik kéz áthúzta a nem szót és beszúrta az allitolagos és Craiova szavakat.156 Az eredeti szöveget az előbb említett másik kéz áthúzta és e mondatot írta fölé.157 E szót a sor fölé írta be a javító kéz.158 E szót a sor fölé írta be a javító kéz.159 E mondatot utólag szúrta be a javító kéz.160 E szót a lehúzott szó fölé szúrta be a javító kéz.161 A nak-ot utólag szúrta be a javító kéz.

333333


Tettes szbiro urnak mult hó május 2án 114 ’s Bihar m. föispáni helytartó ur ö mságának március 3án 2454ik szám allatti leíratra, ’s tettes szbiro urnak meg hagyása folytán, az adat gyüjtési iveket betöltve az ÷ alatt ide melékelve van szerentsém hivatalos tisztelettel bémutatni.

Vaskohon Junius 3án 864Karaján Mihályjegyzö

(329a)Helynevek

Vaskoh Szohodol községből, Dél Bihar megyéből.

(330a)1ör Vaskoh Szohodol község tartozik Dél Bihar megye Belenyesi járás, Vaskohí

szakaszhoz.2or E községnek csak is ez neve él és ez alatt ösmeretes. 3or E községnek más el nevezése nem volt.4er Hogy míkor emlittetik leg korábban nem tudhattó.5ör Tráján császár által népesittetett162 s mindíg Románok lakták.6.or A község név eredetéröl, hagyományok és irottak hiányába semit sem lehet tudni.7er A község határán leg nevezetesebb egy üreg Románul Pestyire, ez egy hegy oldalba van, mintegy 6–7 ölnyi köszikla hasadás, belül egy 10 ölnyi üresség van, a melyikbe bele folyik egy forásos patak, a melyik Kalugeri határban lévő Moma nevü hegy oldalbol ered, ’s keresztül folyik Kalugeren és vszohodolon, és a Pestyíre nevü üregbe le folyván vaskoh az inensö hegy oldalba ki folyik, és ered belöle azon viz, mit a vaskohiak Bojnak neveznek, azt is álítják rola, hogy valaha aban az üregben bele botsátottak egy libát és egy rutzát, ’s vaskohnál a hegy oldalba csak a rutza jöhetett kí, miröl azt gyanitják hogy a hegybe a kövekközt nincs anyi hely hogy egy liba keresztül hasson, söt a víz és a mint vaskonál kí buvik, nagy víz morajjal jön kí; végre az egész község egy völgybe fekszik; körül van véve szántó földekkel, a kaszálo földek mintegy 4–5 ora járás a községtöl a nagy erdöben mint erdö tükrök képeznek, mely erdö helyeket momu trának, Páltyínyászának, jezernek és vale Panoruluinak neveznek.


Karaján Mihály jegyzö

(331a)Helynevek

VSzelistye községből, Bihar megyéből.

162 A mondat első négy szavát egy olvashatatlanul áthúzott szöveg fölé írta egy másik kéz.

334334


(332a)I

Bíhar megye. Belényesi járás – Vaskohi szakasz. II

Vaskoh Szelistye név alatt esmeretes Román ajku lakosokkalIII

Nem tudniIV

Nem tudniV.

Nép ajkán forgás után Tráján Romaí császár idejében colonizáltattak e’ vidékre. – VI

Utodról utodra hagyomány kép – mindín Román ajkuak laktak laktak.VII.

A’ község határos Keletröl Pojánai határról nyugotról Verzárral Délröl Kristyorral – éjszakról – Pojána határa egy részével.

Erdeje – kezdetét veszi a’ Pojánai erdö széltöl – a’ Szelistyei határba lévö la Krucse nevü hellyen – honnét lefelé jövet találja Tyertyes – Szpinyele – Capul Maguri – Paraul Corbului la bai – Varvu Runcului Molsvelu – erdöségtöli helytöl veszik kezdetöket Pirlop nevü kaszálok – ezeket elhagyva jövünk a Píatra alba nevü erdöségbe – osztán szipla – la fantana recse kaszálot érjük mint Kokonaczu – honnét a’ suta helyen ujjolag erdöt találunk mi minden bikes erdö – ínnét átt megyünk a Magura nevü tölgyes erdőbe. – ezen keresztül menve erjük a’ Sizsu és Barák nevü szántó és kaszáló földeket – mi elterül Lehecsenyi határig – ugyan ezen oldalon van nyires és cserjés legelö hanku név alatt – szinten lehecsenyig – ezt elhagyva a’ földeket keresztül menve találjuk a’ községet – mit a’ Pojánáról folyo fekete körözs kétfelé vág – és így a Körözs éjszaki része felöl a’ kőzség falu végén a’ Körözs felsö része felöl betérve találjuk a’ Lunka nevü helyen – fel menve – érjük stirbei nevü erdö részt – dripelestye – Zapa – Csoroi. la kapai – la vale boi – la stubeiu – nevü helyeken – itt kitérve jövünk a Puncsászka és Tuloiaszka nevü szántó és kaszáló földeket – melly földek Szésu és Barák nevü helyekkel a községet a’ középre veszik – és elterjed egész Lehecseny községeig – folyo vize a’ Pojánán keletkezö fekete Körözs – és ketté hasítva a’ községet fojik Lehecseny község határába.

Krístyor 864 4/6

Malle Péter × bíro

Sarkadíjegyzö

(334a)Helynevek

335335


Váncsod községből, Bihar megyéből.

(335a)1. Váncsod magyar ajku falu fekszik Bihar megye Sárréti járásában2. Országszerte Váncsodnak neveztetik. 3. A szóhagyomány szerint ősidökben Vánsudnak neveztetett.4. A földesúri levéltárban létező okiratok nyomán 1595 évig tudunk fölmenni, és

azokban Váncsod név áll. 5. Szóhagyomány szerint a honfoglalók egyike Vánsud nevü ülte s népesitette volna

meg. Annyi bizonyos, hogy a Török uralom alatt elpusztult szomszéd Gúszár nevű falu lakosai Váncsodra költözvén, ez által e helység népességben nagy gyarapodást nyert. —

6 Váncsod neve eredetéről nem tudunk semmit. Átalános vélemény a szóhagyomány után e helységben, hogy hajdani birtokosát Váncsodyt nem a helyről nevezték el, hanem ő adott nevet az új telepitvénynek. —

7. A község határában levő mezők, dűlők, szántóföldek, folyók s a t nevei következők: Közerdő, hajdan erdő, most szántó- s kaszáló föld, nevét onnan vette, mert mint erdőt a lakosok a földesurakkal együtt közösen használták. — Aligáll, hajdan ingoványos hely levén, alig állott, hogy a rálépővel el nem süjedt; most gazdag szántó főld. — Avas, hajdan vén-avas fákból álló erdő, most szántóföld. — Gúszári telek, a föllebb emlitett Gúszár nevü falu hajdan itt feküdt. — Szénás, hajdan gazdag szénatermő terület, most szantófőld. — Szurdék a Berettyó által körülfogott szükhely. — Balaton, nehány hold kiterjedésű tó. — Csaplár dülő, itt hajdan csárda volt. — Kerülő dülő, nevét onnan vette, mert ha valaki ide akart jutni, a Berettyónak egy szakadékát kellett megkerülnie. — Cserepes, szik-kotyványos hely levén, mikor a nyári melegben kiszárad, felszine fölcserepesedik. — Baglyos, hajdan mint igen zsombékos, kákát, nádat s gyékényt termő helynek Bugjos volt a neve, mint az öregek beszélik. — Kenderláp, még nem régen is kenderáztató tó, most már kaszáló. — Fejér tó, hajdan vizállás, most szántóföld. — Csorcsán gát, hajdan vizállás, mit eléggé mutat egy régi idökben emelt, most is létező gát. — Gátszög az Ölyvös folyón levő nagy gáttól a körötte fekvő szántó- s kaszáló főldek neveztetnek igy. — Ölyvös oldal, az Ölyvös folyó mentén eső főldek neve. — Horgas egy görbe sziget. — Mályvás, hihető a benne bőven termő mályváról. — Borzik, néveredete nem tudatik. — Vesszős sziget, hajda rekettye veszszőt termett. — Homokszeg, homokos terület. — Kecske szík, igen sovány természetü szíkes tér. —Hosszu sziget, nevét alakjától nyerte. — Sár-ipály, hajdan járhatlan iszapos tér. — Nemes sziget, Felső sziget, emelkedettebb szántófőldek. — Ten(335b)geri sziget, hajdan többnyire tengerit termesztettek itt. — Szarv sziget, szarv alaku keskeny földnyelv. — Tánka zug, hajdan sziget. — Nagyszigeti fertő, hajdan álló tó. — Kis és Nagy Békás, ma is vízállások. — Akasztófa dűlő, öregek emlékeznek, hogy itt hajdan akasztás történt. — Gyapáros, a rajta termő gyapártól, homokos, emelkedett terület. — Kerektó alakjáról vette nevét. — Kázmán pusztai birtok, egy rajta keresztül folyó Kázmán, a nép nyelvén Kaszmán–nevü értől. — Lompér, veteményes kert melyet hajdan egy zsombékos, gazos, lompos ér vett körül. — Egyház sziget egy része szántó s kaszáló föld, más része a reformátusok temetkező helyök, melynek egy emelkedettebb részén egy egyháznak alapja most is kivehető. A köznép köztt az a

336336


hir él, hogy itt volt hajdan Váncsod helysége, s az emlitett egyház rácz templom volt. — Tőkés, valamikor erdő, most szántóföld. Koldushát, sovány, hátas főldek. — Ásvány, – szántó főldek. Parlagi dűlő, a hajdani Parlagi tulajdonos család nevéről. — Kemenczés dűlő, az itt találtatott kemenczék düledék-maradványairól, melyeket hihetöleg a tatárvilágban a nádasok köztt rejtőző bujdosók készítettek. — Vöcsökös, rétes hely, az ott tartózkodó vöcsök nevü vizi madarakról. — Nagy szík, majd 2000 holdnyi területü legelő, külömböző birtokosok birtokában. ÉVáncsod határa 9000 □ hold. Fekvése erdő nélküli sik. Kelettöl nyugatra a Berettyó folyó határozza, melybe a helység alatt kígyódzó, most már kiszáradt kis körös, Szent Péterszeg községhez közel bele szakad. – Északról délre futva határozza a hires

ördög árka, melynek partja csaknem mindenütt látható. – Ismét kelettől dél s nyugat felől az Ölyvös folyamka határozza, melyben egyébiránt csak igen esős években van víz. — Váncsoddal következő községek határosok: Északról: SzPéterszeg, Gáborján, Henczida; — keletről: Bojt, Mező Keresztes; — Délről: Mező Peterd; — nyugatról: Berettyó Sz.Márton, és Berettyó-Ujfalu mezőváros. —

A község értelmesbjei s öregei előadásuk nyomán fogalmazta

Váncsodon 1864 April 19-kénRácz Lajos mk.Váncsodi reform. lekészTörök Jósef mk Föbiró

(337a)Felelet.

A hely nevek gyüjtése tárgyában Kiadott Kérdésekre. – Vekerd község részéről. –

I Pontra.Vekerd községe tartozik Bíhar megye Sárréti járásában Székhely N. Várad. –

IIík Pontra.A Községnek jelenleg csak egy e’ neve él – Vekerd, e néven ugy a környéken mint ország szerte is ösmeretes. –

IIIík Pontra.Hogy vólt-é a községnek más el nevezése hajdan, vagy hogy külön félekép íratott-é a jelenlegi neve?, – nem tudatik. –

IVík Pontra.

Hogy a község mikor említtetik legkorábban, azt Ki puhatolní nem lehet, mivel írásbéli adatok ép ugy, mint szóbeli hagyomány nem létezik, s csak puszta sejtelem kép annyi emlitethetik fel, hogy a 17ík század közepe tályán keletkezhetett. – Egyébb iránt evégre itteni bírtokos Elek Pál urtól szabólcs megyei Demecser községben nálla talán levő okmányokból alkalmasint bövebb utasitást nyerhetni. –

(337b)

337337


Vík Pontra.

Hogy honnan népesittetett a Község, szinte nem tudatik.VIík Pontra.

Hogy a község az elnevezését – Vekerd – honnan nyerte – e végre semmi írás – vagy szóbelí hagyomány fen nem maradván, – Ki puhatolni nem lehet.

VIIík Pontra.A Község határában Következő elnevezések élnek:a) Rüttyengi dülő, mely hogy e néven miért neveztetik, alaposan Ki nem nyomozható, de hihető, hogy arajta keresztül vonuló ér – régebben nagy réttől. –b) Ősz erdő dülő, mely nevét a hajdan e helyen levő ő s e r d ő t ő l költsönözte. –c) Kigyósi dülő, mely az ezt kanyargósan átmetsző Kígyó alaku értől neveztetik. –d) Kenderes dülő; az ezt keresztül vágó hajdan nagy vizállásos érbeni folytonos Kender áztatásból eredt az elnevezése. –e) Ez utóbbi dülőnek egy része, mely hajdan mély fertő vólt s mely v á j u alaku, – ez alakjától V a j i c s k a nevet visel. –

A község nagyobb birtokosai Demecseri lakos Elek Pál ur s Nemes Adámné Budai Anna asszony. Csícseri lakos.

———

(338a)A Község 64 házból álló, kís szerü határa leg nagyobb részt egyenes sikség s rétes

illetőleg lapályos erekkel vágott. – Az egész határ minden dülőjébe ugy alakosság, mínt a föld birtokosok birnak. –

A lakosság óhitü románok. –————

Semmi egyébb nevezetesség fen nem forogván a községet érdeklőleg, annak még meg emlitésén kívül, hogy e község határa minden óldalról mint egy szíget a Zsákai határtól köröztetik, – fenn nem maradván, – e jegyzék berekesztetik, s az elöljáróság aláírásával163 és község pecsétjével megerősíttetik.

Kelt Vekerden April 20. 864.

Főbíró Z Mezei Miklós k × v.Törvény bíró Bódor János mka többi tanácsbeli tagok s lakosság nevében. –Netyő István mkG.n.e. LelkészP. H.

(339a)Helynevek

Venter községből, Bihar megyéből.

163 E szó a sor alá van beszúrva.

338338


1.2. Belényesi járásból /:Román nyelven Vintyir:/3. Ezen községnek hogy más féle elnevezései is lettek volna tudomást szerezni nem lehet. –4. A község régi és annak eredete nem tudatik. –5. Ezen község, hogy honnan népesittetett légyen, szinte tudomást szerezni nem lehet. 6. A név eredetéről mit lehet tudni.7. A község határában többi topographiai nevek e következők: Hollod vize; Áltálú düllö Hollod község határával határos Hollod vize mentében fekszik egyenes fekvésű szántó es kaszálló földekböl áll; Lunka düllö Hollod vize mentében fekszik egyenes szántó es kaszálló földböl áll; Kuráturi düllö Gyanta község határával határos egyenes fekvésű szántó és kaszálló földekböl áll; Burzászka düllö Sz. Száldobágy község határával határos emelkedett fekvésü szántó földekböl áll; Puszta düllö emelkedett fekvésü szántó földekböl áll; Dumbrává Sz. Száldobágy község határával határos emelkedett és dombos fekvésü erdő; Kulme Dso(339b)szány Forró község határával határos hegygerinczes erdő; Fázset Robogány község határával határos hegy oldalos fekvésü bikkes erdő; – Higyigyászka düllö Varosány és Kapocsány községek határával határos hegy oldalos fekvésü szántó földekböl áll, – ezen düllöben van: patak Vále cselmare, patak Vále 164 Kornyetuluj, Vále paszulistyi; és Vále sultsi; 0165 – düllö la Báltá érmelletti fekvésü szántó s kaszálló földekböl áll, Kapocsány és Rogoz községek határaival határos; – düllö la Cseru dombos erdö; düllö Gyálu dombos fekvésü szántó föld; – düllö Doszu domb oldalos fekvésü szántó föld; – düllö Gyálu Viji szőlő hegy; – düllö Kotá domboldalos fekvésü legelö; – düllö la Kotyetz két domb közt elnyulo legelö. –Végre Venter község határával határosok Hollod, Gyanta, Szelistye-Száldobágy, Dsoszány-Forró, Robogány, Varosány, Kapocsány, Rogoz, és Kis Dombrovicza községek határai.

(340a)0 Higyigyászka düllöben van úgynevezett Bratyest, a hol tanyák vannak, és némely venteri lakosok télen nyáron ott is laknak.

(341a)Helynevek

Vizes- Gyán községbül Bihar megyébül.1ör a fent irt község fekszik Bihar megyenek Szalontai járásában.2or E’ község két néven neveztetik „Vizes-Gyán”, és „Tobol” román nyelven, az első néven országszerte ősmeretes, még az útobbin csak a környéken.3. Hogy e’ kőzség más néven is neveztetett volna, arra senki nem emlékeszik. 4. Hogy e’ község hány száz esztendeje elöl épülhetett biztos tudomás arról nints, de a határban lévő romok elhítetik azt, hogy e’ község a Török háború idejekor már fent álhatott.

164 E szó a sor fölé van beszúrva.165 E jel a sor fölé van beszúrva.

339339


5. E’ község népesedett Rossiabúl, Fuskárúl Bihar megyében és Abrudbányárúl Erdélyben6or Semmit sem lehet tudni, hagyománybúl, köztudomásbúl, vagy nyomatott emlékekbül.7én E’ kőzségnek határában vannak darab föld részek mellyek saját ságos néven neveztetnek u:m. Pajtra, Lévai, Farkasdom, Lupistye, Bika rét és Stupár, de hogy honnan vették elnevezéseket senki sem tudja.

(341b)S végre e község határa tiszta sikság egy kevés szék is találtatik, a Sebes Körös metzi ketté határát, és határos kelet felöl Gyires községgel, délrűl Átsi pusztával, nyugotről Körösszeg községgel, és éjszakrúl B: Böszörményel

Kelt V: Gyánban Augusztus 9án 1864.Motsán JánosföbiróPosztel Jozsef mkjegyzö

(344a)Felelet

a helynevek gyüjtése tárgyában Kiadott KérdésekreZsáka Község részéről.

Iső Pontra.

Zsáka községe tartozik Bihar megye Sárrétí járásahoz, székhely N. Várad. –

IIík Pontra.

A Községnek jelenleg csak egy e’ neve – Zsáka – él, s e’ néven ugy a környékben mint ország szerte is ösmeretes. –

IIIík Pontra.

Zsáka község reformált egyháza tulajdonához tartozó 1766 ík évben keletkezett egyházi mátricula szerint már az 1612ík évben a község e néven említtetik – Zsáka. A Község pecsétje kör irataszerint pedig, mely az 1728ík évben készittetett – Ziaka neve látszik feltünni, mely azonban hihető, hogy a metsző hibálya s tévedéséből áll ott Ziáka Zsáka helyett, s hogy ezen vélemény nem egészen alaptalan, abból is Kiviláglik, hogy a reformált egyház birtokába levő urasztalához tartozó tiszta ezüst poháron ily fel írás áll: „a Sákai eklézsiához való 1612.”; egy ezüst tányéron pedig ez: „Szákai Garabuczi Mathias tízedes”, miután ha(344b)bár egyiken sem tísztán van ki írva Zsáka, mely ismét csak metszési hibának tekínthető – mint Száka, mind Sákaból Ziaka éppen nem, de Zsáka értelmezhetö, s ha már az 1612 ík évben a Zsáka

340340


név élt, bizonyos, hogy 1728ba Ziaka nem lehetett, annyival is inkább, minthogy jelenleg is Zsáka név ösmeretes.

IVík Pontra.

A fent érintett mint leg korábbi időből fen maradott bízonyitékok szerint Zsáka község leg korábban az 1612 évben emlittetik; azonban az hogy ez idő tályt keletkezett-é, vagy előbb?, – miután afentebbi bízonyítékok s adatok a fenmaradottak közül legkorábbiak, az utóbbi korból pedig világot nyujtókkal nem bírunk, – ez adatok hiányos vólta miatt – Ki nem puhatolható. –

Vík Pontra.

Zsáka Községe honnan lett népesitését szinte homály fedi, annyit azonban meg emlitendőnek tartunk, hogy szóbeli hagyomány szerint a Község egy időben Kis Mariai Bocskai István birtokába vólt, kinek itten a falu közelében egy jelenleg már csak puszta helye látszó föld vára is vólt; továbbá atörök had által – hogy mikor, azt meg határozni nem tudjuk – a Község elpusztíttatott, mely után ujra epíttetett s alakittatott, s afent érintett vár helyén, melyet a lakosok aközelebbi években is áskáltak, sok ember csontok, koponyák s ködarab halmazok találtatnak, S hogy pedig a község ujrai megülése vóltaképpen hogy, honnan és mikor történt, erre semmí ádatott nem birunk. –

(345a)VIík Pontra.

Zsáka község nevének semmi eredetéröl bizonyos vagy feltételes felvilágosítást fel nem jegyezhetünk, mivel adataink nincsenek. –

VIIík Pontra.

Zsáka község határát következő elnevezések jelzik:A) Káposztás dülő, általában sik tér, mely nevét hihetöleg a

hajdanta e helyeni Káposzta termeléstől nyerte – E dülö magában még Következő mellék részeket foglal:

a) Román b) kis sziget, egy réttel környezett kis domb, c) Korhán halom, d) Karácson domb, melyek neveinek eredetét Ki puhatolni nem lehet adat hiányában. – A lakosoké. –

B.) Körélyesidülő, általjában sik tér, mely nevét hihetőleg a hajdan e helyen levő vad körte fáktól vette. Méllék részei:

a) ásvány, b.) Vereshát, ez elnevezések eredetét sötét homály burkolja – A lakosoké. –

C) Gállápí dülő, általjában sik tér, értöl át hasitva, mely hajdan nagy láp lévén, s itt híhetőleg valami Gal nevü egyén birtokolván – neve ínnen eredhet. Ez azonban részben puszta sejtelem. Alakosoké. –

341341


D) Csátói dülő, C alaku hátas főld, Csátó és Szónak tó által meczve és övezve. Az elnevezés eredetét nem tudni. –

(345b)Mellék részei:

a) Dínnyés domb, melynek neve hihetőleg vagy a rajtai dínnye termesztéstől hajdanta, vagy valamely Dínnyés nevü tulajdonosától származhat. – Egyéb íránt semmi bizonyost nem tudhatní.

b) Aka vár, Dombos hely, atörök vílágban valamely Aga lakhelye, jelenleg helyén szőllős Kert díszlik, avárnak, illetőleg ahely tőrténeti nevezeteségét látszík bízonyítani, az ott elszorva heverő tégla és csont darabok sokasága. –

Báró Vay Miklós ur s a község birtokában van. –E) Nagycsípszila, székes, hátas főld. Név eredete nem tudatík.

Báró Vay Miklós uré. –F) Sárréti dülő, jobbára vőlgyes, ez előtt nagy pocsos nádas

réteknek itt fekvése által nyerte nevét. Gróff Rhedey Gábor, Rhedey János és Báró Vay Miklós urak birtoka. –

G.) Csurgó dülő. Altalában székes sikság, mely nevét a Berettyóból – mely közel folyik, edülőbe levő nagy „Kengyel” nevü érre; melyböl a Viz hajdan ís ki fogyott, s a marhák itatására szolgált, – e végből húzott árkon bele folyó viznek csurgásától kölcsönözte Az ér a „Kengyel” nevet, hogy honnan viseli, nemtudatik. Gróff Rhédey János ur bírtoka. –

H) Ökörháti dülő, egyenes sikság, nevét híhetőleg a régebben talán itt legeltetett ökröktől vette. Rhédey János uré. –

I) Sóstó dülő, egyenes síkság, magában egy tót foglalva, melynek víze egykor sós izü lévén, nevét innen viseli. – Rhedey János uré. –

(346a)J) Szőllő bokor dülő, hátas és vőlgyes váltakozólag, nevét abene fekvő kis szigetet alkotó fás s hajdan talán vad szőllőt ís tenyésztő dombocskától – mely Körös Körül értől köröztetík, – nyerte. – Rhédey János uré.

K) Nagy Király dűlő, Dombos és völgyes tér, egy itt levő dombon egy kor hajdanta vár vólt, de hogy mikor s hogy keletkezett, hogy pusztult el s míkor, és e-nevét „Király” hogy honnan víseli? azt mély homály fedi. – Gróff Rhedey János uré. –

L) Kigyósi dülő, eres és hátas főld, arajt át menő Kigyó alaku értől neveztetik, Rhédey János uré.

M.) Nagy nyomási dülő, nagy Kiterjedésű sík legelő, mindég barom legeltetésre nyomásnak használtatván leginkább, nevét innen vette, Gróff Rhédey Gábor és Báró Vay Míklós uré. –

N.) Mustói dülő, legnagyobb részt lapályos eres tér, nevét arajta keresztül menő nagy mocsáros tótól nyerte hihetöleg, azt azonban, hogy e kifejezés „Mus” honnan ered, nem tudni. – Rhédey Gábor urbirtoka. –

342342


O) Biczói dülő, hátas tér, nagy tótól környezve, jelenleg a közepe szőllős kert, kivül pedíg szántó és legelő. Nevének eredete nembizonyos, de hihető, hogy akörnyező tóba levő sok békától, illetőleg ennek folytán Békástó elnevezéstől nyerte. – Rhédey Gábor uré. –

P. Cseke hídja dülő, eres és hátas tér, nevét egy régenten rajta levő hidtól, – melyet alkalmasínt valamely Cseke nevü ember készíttethetett, – vette. – Rhédey János uré. –

(346b)Q) Nagyszigeti dülő, nagy hátas sikság, értől körülvéve, s így szígetet képez, neve innen van. –

Meg jegyeztetik, hogy a Berettyó folyó aKözségtől nap nyugotra, a Zsákai, Bakon szegi s N. Rábéi határok közt foly, arégí medert értvén választó falat képez a határok közt; a jelenleg folyamatban levő Berettyó szabályozás Következtében az uj meder a határ egy részét is metczí. –

A Község mínt egy 360 házat számlál, reformált és óhitü, magyar és román lakosokkal. –

Nagyobb föld birtokosok Gróff Rhédey János lakik Kolozsvárt, Gróff Rhédey Gábor, lakik helyben csinos Kastélyában földszinti, és Báró Vay Miklós urak.

Egyébb iránt aKözség történetéről Bővebb tudomást szerezhetni a Gróff Rhédey család Kolozsvárt levő levél tárából. –

E Községet érdeklőleg semmi egyébb megjegyezni való tudomásunk szerint nem lévén, jelen jegyzett berekesztetik, alá iratik s pecsét által iserősittetik.

Zsákán, April 19. 864

A fent írtakat bízonyítja: Főbíró Düngő JánosOláh Bálint mk Törvény biró Szántó István mkref. lelkészsatöbbi tanácsbeli tagok s a’ lakosoknevében. –Fejer János mkKőrjegyzö

Helynévmutató

A mutatóban szereplő nevek írásában a mai helyesírás szabályai szerint jártunk el. Csak ott nem változtattunk az eredeti írásmódon, ahol többféle értelmezés közül kellett volna választanunk: ilyen esetekben etimológiai állasfoglalásra nem vállakoztunk. A román névalakok írásának egységesítését csak minimális mértékben végeztük el.

343343


A mutatóban dőlt szedéssel szereplő sorok a nevek belsejében és végén található név-részekre, névelemekre utalnak. E részekben csak a magyar helynevek szerepelnek.

Abapuszta 477Ábrány 61Abrudbánya 556Acsás 210Ácsipuszta 556Acsova 325Ádámipuszta 387, 430Adányipuszta 396, 397Adína 277Adona-dűlő 513Adona-patak 515Adony L. Ér~, Nyír~Adorjáni-sziget 99Adorjánvár 241Adorján-zug 92ág L. Három-~, Sötét-~,

Zöldes-~Agárdi-hegy 142Agg-hegy 420Agg-rét 142Agídi la kúlodekurmezú

végi 122Ágod völgye 142Ágoston 125, 498Ágota 372Ágris 58, 110, 233ágú L. Három-~-Ördön-

gös-szigetAgyagos 257Akasztó 53, 194, 477Akasztó-domb 390Akasztófa-domb 543Akasztófa dombja 282Akasztófa-dűlő 190, 295,

552Akasztó-halom 157, 375Akasztó-halom-dűlő 157Akavár 558akla L. Éva~aklai L. Éva~pusztaAklos-hegy 142Akol 125Akol környéke 88Akol-oldal 270

Akre 118, 280, 285Aksa-domb 97Alaría 123Albes kete hizsú 318Albest 546Albiorile Markuluj 434Álcsipuszta 224, 314Alen 444Alföld 97, 499Al-hegy alja 125Aligáll 551Aligálló 66, 354alj L. Csere-~,

Cseresznyés-~, Erdő-~, Fekete-tó-~, Holt-Körös-~, Kenéz-~, Kopasz-hegy-~, Pergelő-~, Répás-~, Semjén-~, Szőlő-~, Temető-~-dűlő

alja L. Al-hegy ~, Árok ~, Domb ~, Észi-erdő ~, Halom ~, Hegy ~, Hegy ~ dűlő, Homok ~, Jégverem ~, Kert~, Kert~-hegy, Király ~, Kő~, Kút ~, Láp ~, Ló-kert ~, Nyerges ~, Rész ~, Réz ~, Várad-vár~

aljai L. Domb ~ dűlőállás L. Kis-~, Kis-~-lapo-

sok, Nagy-~, Sár-~Alleó 218álló L. Kék-~Álló-rét 89Almamező 101, 348Almás 111Almás környéke 88Almaszeg 318, 435Álmosd 49, 61, 160, 269Álmosdi völgyek 162Álom-domb 141Álom-zug 142Álomzug L. Kis-~, Nagy-~Alpár 51, 206, 207

Alparea 51, 207Alpari 207alsó L. Hajó úti ~, Ördög-

árkon kívüli ~ dűlőAlsó-dél-oldal 527Alsó-dűlő 365, 407, 495,

527Alsó-erdő 543Alsó Fehér megye 75, 325Alsókimpány 52, 192,

193, 197, 252, 463, 480, 497

Alsókristyor 325Alsólugos 53, 135, 176,

178, 194, 318, 419Alsólugos-rév 176Alsó-Lunka 292Alsó-Magyarország 375Alsó-mező 178Alsópoény 54, 117, 122,

164, 195Alsó-rét 179, 213, 504Alsó-Sárrét 138Alsó-szállás 475, 476Alsótopa 55, 196, 404Alsó utca 303, 304Alsó-vágás 500Alsóvalenyagra 56, 117,

164, 252, 293Alsóverzár 52, 57, 192,

193, 198, 463Alszeg 242, 244Által 275, 468által L. Omlás-~, Szeles-~Által-hegy 420Áltálú 555Alunu 219Álunyis 547Ána Zsenuntye 391Andaháza 96Andaháza L. Kis~, Nagy~Andaházipuszta 93, 95András L. Kis-~, Nagy-~Andrucászka 442

344344


Angyal-telek 142Anikoros 384Annók-halmi-dűlő 295Antoni 463Anya-Berettyó 294Anya-Körös 420Apafája 142, 143, 144,

147Ápáluj Dínkoszú 219Apa Sebesiluj 219Apáti 360, 376, 427Apáti L. Körösszeg~,

Magyar~, Oláh~, Tyúk-szer~puszta

Apáti-sziget 305Apró-dombocska 375Apró-laponyag 142Apró-rét 213Arad 222, 440Arad megye 75, 103, 370,

292, 355, 526Aradvány Kreászka 478Árák 69Aranyásás 305Aranyos-sziget 97Arany utca 463Arcúpéter halma 142Ardelánuluj 214Ariesu 325Árille 127Árinzi 122Ariny 105, 115Arinyi csel mare 523Ariszte 341Ariur moistye 164árka L. Csutak ~, Dán ~,

Kádár ~, Mosolygó ~, Ördög ~, Ördög ~ dűlő, Ördög ~́n túli dűlő, Régi-malom ~

árki L. Ördög ~ fokárkok L. Ördög-~Árkos utca 379Árkus 59, 103, 142, 355,

526Árkus L. Kis-~, Nagy-~Árok 69, 521

árok L. Nádas-~, Ördög-árkon kívüli alsó dűlő, Ördög-árkon kívüli felső dűlő, Ördög-~-dűlő, Sáska-~

Árok alja 71Árpás 132, 133Arsura 197, 325Árszuri-dűlő 69Ártánd 60, 111, 316, 358,

361Arzina 273Arzina mare 273Arzina mik 273ásás L. Arany~Ásott-telek 142Astyillo 173Ásvány 203, 430, 552,

558Aszkucitel 424aszó L. Hosszú~, Hosszú-~Asszony-fertő 294Asszony-zug 141Atal 213átalja L. Körös ~átó L. Kender~Atyás 415Atyók 499Auseu 421Avas 215, 273, 551Azaszt 85Bábád 213Bába-halom 354Bába-zug 140, 141Babós 61Babostya 507Bacsésti 325Bácsi 499Bács-kút 267Bacsó 72Bácsó kútja 94Bacsó-telek 142Bácsó-telek 94Bagamér 50, 61, 184, 185Bága-szikla 443Baga vize 443Bagi-hegy 142

Baglyos 91, 246, 360, 361, 502, 503, 551

Baglyos L. Kis-~, Nagy-~Bagoly-dűlő 287Bagoly-ér 316Bagos 65, 158, 226, 227,

270, 305, 474Bagos L. Puszta~, Hajdú~Bagósáránd 64, 158Bagosi-(hajdú)-zug 142Bagosi(puszta)-zug 142Bagosi-határ-dűlő 65Bagyet 321Bahogyi 218Bai-csere 230Baimsora 323Bainsora 284Bajdok szekatura 137Bajica 430Baji-víz 547Bajnok-fenék 142Bajnok-telek 142Bájolnás (= Kápolnás)

157Bajom 138, 209, 372, 373Bajom L. Nagy~Bajomi vár 374Bajonta 256Bajontai-dűlő 174Bajuszozó-ér 95Bakater laposa 306Bakfa-dűlő 182Bak-halma-halom 157Bakó-domb 142Bakonszeg 71, 99, 138,

209, 362, 560Bakó-rét 294Bakos 249Bakostya 187Bakó-telek 142Baksa-gát-dűlő 65Baksa halma 64Baksa-lapos-dűlő 65Bakusászka-dűlő 328Balaleny 67, 78, 251Balaton 213, 551Balázs 305

345345


Balázs-gát 184Balázs-gát L. Farkas-

vermi-~Balázs halma 531Bál-hegy 142Bálint-lapos 500Balinyásza 119Balkani 326Balló laposa 306Bálmorestye 524Balogh-szállás 358Balog-réti-tó 400Balog-sziget 141Balta 55, 115, 388, 481Balta de susu 116Balta Kara bucul 103Balta Popi 322Bál tisztája 142Baluluászu 444Baluskó-sziget 260Balúton-hegy 142Bana 485Bánát 241, 244Bánát L. Utca ~Bánátság 241Bánát utca 243Bancseászka 444Bandarasszó 321Bandi-lapos 414Bán füzese 178Bán gödre 178Banik-rét 414Bánk 142, 143, 144, 145,

146, 147, 148, 149, 150, 151, 152

Bankás-telek 142Bánk-hegy 390Bánki-telek 142Bán kútja 200Bánoca 305Bánom 65, 261Bánom-dűlő 65Bánom-kert-szőlő 66Bánom-sziget 305Bánom-telek 142Bánom utca 243Bántó 93

bánya L. Abrud~, Belső-~, Fű-~, Külső-~, Réz~

Banyesd 518Banyísorá 232Baraj 508Barájok 462Barák 550Barak csapszék 146, 152Barakony 68, 221, 222,

250, 272, 414, 415, 418, 459, 460

Barakonyi-ér 414Báránd 71, 138, 139, 266,

267, 395Baránd halma 72Baranya megye 377, 378Baranyi-féle-tanya 96Baranyi-hágó 420Barareszku 118Barâsci 69Barát L. Kis-~Bárát-ér L. Nagy-~Barátok ere 387Barátok völgye 160Barátzomlin 60Barbulu 218Barburászká 479Barest 69, 488, 497, 547Bareszku 128Barkulestye 524Barlang 356barlang L. Igrec-~, Igric-

~, Oncsásza-~, Oncsá-szai-~

Bárna 405Bárod L. Kis-~Barontó-hegy 187Barsa L. Kis-~, Kis-~

dombja, Nagy-~Barzesd 70Basa halma 142Basa-lapos 133Baszárka utca 379Bátori-kút 63Batraná 487Bátrina 119Bátrin vale 355

Bazsa laposa 306Becedai-legelő 492Bedecs 142Bedeu 73Bedő 73, 358Begyaszku 115Begyerás 224Beius 75Béka-rét 76Békás 213, 521Békás L. Kis-~, Nagy-~Békás-ér 72Békás-kúti-kút 298Beke-fok 143Békési tava 542Békés megye 88, 140,

180, 315, 395, 498, 500Bél 85, 102, 108, 110,

272, 279, 355, 370, 416, 418, 459, 460, 518, 526

Belcsi 328, 450Beleci-hegy 367Belényes 54, 55, 67, 74,

75, 78, 85, 105, 122, 123, 163, 165, 191, 195, 196, 200, 204, 219, 220, 251, 253, 263, 286, 288, 317, 321, 322, 324, 340, 351, 355, 366, 373, 388, 393, 404, 407, 408, 417, 429, 444, 450, 473, 479, 511, 513, 517, 546

Belényes L. Kis~Belényesi járás 52, 54,

56, 57, 67, 69, 74, 75, 77, 78, 79, 80, 82, 83, 84, 113, 115, 116, 117, 118, 121, 122, 123, 128, 154, 164, 165, 167, 168, 169, 172, 192, 193, 195, 197, 200, 218, 219, 223, 231, 232, 251, 252, 254, 255, 259, 263, 264, 278, 280, 284, 285, 293, 300, 308, 309, 317, 321, 323, 324, 325, 328, 339, 340, 344, 345, 346, 348, 356,

346346


366, 368, 369, 407, 408, 422, 424, 425, 429, 437, 440, 442, 443, 444, 446, 450, 452, 454, 456, 457, 458, 463, 465, 468, 472, 479, 481, 480, 483, 486, 487, 488, 492, 496, 497, 508, 509, 510, 516, 517, 519, 520, 538, 547, 549, 550, 555

Belényesi vidék 74, 165, 169, 280, 340, 356, 366, 407, 429, 472, 479, 510, 517

Belényeskocsuba 77Belényeslázur 67, 78,

251, 317, 324Belényesörményes 484Belényesörvényes 79, 82,

113, 168, 233, 496, 538Belényesújlak 79, 83, 84,

113, 137, 168, 233, 263, 440, 446, 486

Belényesújlaki körjegyző-ség 84, 113, 168, 263, 440, 446, 486

Belényesvalány 83, 84, 169, 280, 440, 446, 472

Belényes vidéke 110Belényesszelistye 80,

118, 492, 519, 520Belényesszentmárton 81,

99Belényesszentmiklós 79,

82, 484, 538, 539Belezseny 74, 80, 519Bélfenyér 103, 272, 416Béli országút L. Tenke–~Béli-patak 103Béli szakasz 58, 59, 70,

85, 102, 104, 105, 108, 110, 114, 130, 217, 225, 272, 279, 292, 296, 299, 321, 327, 355, 370, 391, 406, 416, 418, 451, 459, 460, 482, 489, 518, 526

Béli-sziget 141

Beliu 102Bélörvényes 103, 104Bélrogoz 103, 105, 108,

296, 482belső L. Sárándi-határ-~-

dűlőBelső-bánya 72Belső-dűlő 81, 199, 220,

515Belsőfalu 504Belső-forgás 213Belsők dűlője 65Belső-kis-kút 157Belső-kő-domb 305Belső-legelő 142, 143,

144, 145, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153

Belsőség 49Belső-sziget 294Belső-telek 85, 110, 174,

200, 242, 289, 355, 370, 416, 524, 526

Belső-telek-dűlő 351, 352, 412, 466

Belső-telkek 132Belta 414Beltelek 103, 213, 518Beltelkek 218, 443Beluszig 164Bél-vidék 105, 292, 296,

321, 391, 451, 482, 489Bélzerind 103Bendő-rét 414Béné-gát 380Béné gátja oldal 380Benes 107Benkeipuszta 409, 428Benyesd 85, 110, 489Berces 219Bérces L. Nagy-~Berci-kút 395Bere 362Berek 86, 90, 143, 282,

302

Berekböszörmény 86, 224, 315, 358, 361, 362, 455, 556

Berekböszörményi-erdő 314

Berek-dűlő 49Berek-erdő 89Berek-hát 89Berekjó 92Berek-kert 87, 89Berek köze 87, 89Berek-rét 414Bere-sziget 362Berettyó 71, 91, 92, 94,

95, 97, 98, 99, 109, 111, 129, 138, 139, 140, 141, 159, 175, 202, 203, 234, 240, 241, 249, 250, 266, 294, 295, 373, 375, 394, 410, 427, 428, 430, 431, 435, 447, 498, 499, 504, 542, 551, 552, 559, 560

Berettyó L. Anya-~, Vén-~Berettyó-csatorna 499Berettyó laposa 93Berettyószentimre 240Berettyószentmárton 71,

91, 94, 361, 362, 552Berettyóújfalu 71, 92, 95,

96, 97, 98, 138, 155, 158, 227, 237, 305, 521, 552

Berettyóújfalui országút 139

Berettyó-völgy 202Berinyászka 128Berizes-havasok 200Berkes 504Berkesi laposa 306Berku 105, 391, 393, 524Berkurile 523Bernát 235Bernát-zug 316Bertók-szik 213Berze 351, 352Besenyeipuszta 501Besenyő 89, 535

347347


Besenyő-domb 499Besenyőipuszta 316, 400Besenyőpuszta 533Beszericsászka 408Beszericsi 232, 388Beszeri kutri 252Beszetikun 197Betfia 100, 230Betlehem L. Kis-~Beusel 285Bezsán-rét 136Bezsenyeszku 169Bicói-dűlő 559Bigecs 431, 543Bihar 106, 125, 236, 297,

357, 396, 397, 533Bihar L. Dél-~, Észak-~

megyeBihardiószeg 159, 240Bihar-havas 547, 452Bihar havasa 440Bihar-hegy 325Bihar-hegycsúcs 75Bihar hegye 325Bihari 294Bihari-havas 325Bihari-hegy 235Bihari szolgabírói szakasz

242, 409, 430, 527Biharország 106Bikács 222Bikács L. Puszta~Bika-föld 420Bikahomlok 354Bikálló 507Bikáné-dűlő 129Bika-rét 556Bika-sziget 132, 282Bika-völgy-hát 395Bika-zug 521Bíri-sziget 294Bíró laposa 143Birtiny 216, 171, 214, 351Bisza 434Bisszá de gyalu 433Bisztra 435Bisztra-patak 438

Bitánga 222Bitúnyeszku 122Bivalyos 143Blága 452Blákány 223Blidár 438, 463Blidáru 426Blídás 77Blíhászka 192Bobána 294Bobostye 485Bobu sászká 163Bobusászkú 122Bocasza 356Bócs 91Bócsipuszta 94, 95, 98,

212Bocskai L. Kis-~, Nagy-~Bocskai földvár 294Bocskoros 143Boda 213Bodajcs-ér 143Bódány laposa 380Bodesti 481Bodganyescsi 325Bodis-patak 420Bodis-rét 420Bodó folyása 143Bodóházapuszta 64Bodon-hegy 238Bodon-kút-dűlő 190Bodonos 194Bodór L. Kis-~, Nagy-~Bodorásza 321Bodrú 264Bodzafatő halma 143Bodzás 500Bodzás-dűlő 65Bodzás-hát 295Bodzás-telek 143Bogaras 267Bogár-rét 420Bogárzó 143Bogárzó L. Kis-~, Nagy-~Bogárzó-hát 141Bogdán-furár-hegy 137Bogdán gödre 142

Bogdán-szik 414Bogus 270Bogy 105, 108, 130, 418,

482Bogyaszka 192Bogye 167Bogyics 326Bogyiti 325Bohászka 538Bohentile 277Bohogyi-havas 443Bohogyíj 119Bohuson 318Boica 463Boicásza 118Boicásza-dűlő 119Boicászka 251Boj 547, 549Bojelestyú 167Bojkán 166Bojnyászka 128Bojt 73, 109, 213, 358,

552Bojti út 73Bojtorján sor 129Bokkia 85, 110, 292, 489Bokkinca 110Bokogyi-csúcs 443bokor L. Egy~-hegy,

Kerek~, Szil~, Szőlő~, Szőlő~-dűlő, Tolvaj~

Bokor-dűlő L. Nagy-~Bokoripuszta 349Bokor-szállás 91Bokor-sziget 384bokra L. Bőr ~, Nádas ~Bokrétásfa útja 143Bokróc-kút 354Bokros 316Boksaszka 339Bokse 79, 82, 484Bokszeg 103Boldogasszonytelkipuszta

349, 350Boldogfalva 143Boldora 204Bolf 346

348348


Bolhás 62Bolhás-ér 72Bolhászka 408Bóli-dűlő 400Bóli-forrás 400Bolozsászká 225Bols 197Bóltá 54Bolú 232Bolzu 204Boncászk 199Bondor 76Bóné-kút 371Boné kútja 402Booriste 251Borbély-telek-völgy 267Borbély-zug 141Borc 289Borcíku 195Borheszku 85Borilla 525Bori-zug 380Borják 107Borjú-kút 66Borjú-nyomás 140, 244borjú-nyomás L. Kis-~Borjús-kert 179Borjú-sziget 132, 133Borka-sziget 414Boros-fok 143Boros-hegy 523Borosjenő 370Borostelek 257Boros-tó 305Bor-patak L. Kis-~, Nagy-

~Bors 60, 111, 297, 316,

360, 387, 502Borsányi-kátyú 185Borsi-lapos-dűlő 65Borsod megye 377, 378Borsós 143Borsós L. Kis-~, Nagy-~Borsós-laponyag 143Borsó-sziget L. Nagy-~Borsó-zug 521Bor-sziget 295

Boru Vorátyul 443Borúzs-lapos 498Borz 79, 83, 113, 168,

233Borza (halom) 175Borz halma 282Borzik 551Borzos 305Borzos-sziget 141Boskónria 195Bota fája 409Botfej 114, 233, 391, 489Botkis 53, 194Botlászló 213Botló 132, 133, 455Botos 155Botos-dűlő 157Botos-forduló 157Botos-gödör 143Botos-halom 157Botos-tó 129Botyeszku 117, 123, 323Bóza 443Bozganyászka 417Bozile 196Bozilor 509Bozoje 528Bozul 321Bozsód L. Kis~, Nagy~,

Nagy~pusztabozsódi L. Nagy~puszta,

Kis~pusztaBozsódi-róna 141Bozsokpuszta 349Bőgő-kert 158Bőgős 141Bölcsös 206Bömbös 186Böndős-lapos 270Bőr bokra 143Böszörmény 86, 374Böszörmény L. Berek~,

Hajdú~, Nagy~böszörményi L. Berek~-

erdőBöszörményi-erdő 312Böszörményi út 315

Bőtvessző-hát 250Bradu 172Bradu mare 326Bragyét 77, 115, 117,

164, 219, 293Brátka 176Bratyest 555Breajásza 201Bretyanu 130Brezse-láp köze 140Brezse-zug 140Briheny 116, 231, 345,

488Brísánú 122Brost 115, 117, 164Brusztur 214, 293Buckó 161Buckó foka 140Buclistye 264Bucsa 499Bucsi bili 442Bucsum 124, 167, 309,

525Bucsumilor 425Bucsumu 195Buda 375, 438Buda L. Ó~Budaházy-kert 476Budai-lapos 306Budai-telek 500Buda-rét 430Buda-rét L. Kis-~Budaule 127Budu 443Budurász 118, 278, 408Budurásza 118Budurászi-havasok 123,

408, 450Budurászi-patak 118Buglyos 551Bugyásza 443Buhenku 122Bujár-laponyag 143Bujelis 525Bújer-gaz 143Bukmós-oldal 246Bukurásu 388

349349


Bukurvány 121, 167, 309, 516

Bukurványi 121, 207Bulz 463Bulza 444Bulzu 443Bulz vize 443Bunkur 309Buntyászá 122Buntyesd 54, 77, 117,

122, 195, 201, 219, 445Buntyesdi jegyzőség 195,

444, 54Burda 123, 278, 285, 323,

450Burgyest 345Burjász 125, 235Burkusország 237Bursaszka 252Burtozsaszká 346Burzászka 555Búsi-domb 261Buska 124Bustyin 318Bután 214, 466, 467Butune 164Butyka 249, 414Butyka-folyás 414Búza-ér köze 211Buzdugán 169Buzdum 509Buzgó-láp 141Buzsurel 251Buzsurelu B. 251Bűbájos-sziget 307Büdös 249Büdös-ér 143Büdös-kút 143Büdös-tó 89Bükkös 527Bükk-völgy 384Büngös-hát 455Bürü 213Cakó 266Cálápiru 340, 479Cale brihenyi loru 488Calecej 273

Cale dela Bisztru 194Cale la álpájlák 438Cale-Mare 348Cale rossie 194Cale stredini 54Cale vrezsitorúluj 483Campucu 393Cantoreszku 59Capu filippuluj 194Capu fruncilor 194Capul Maguri 550Cária (= Carina) 170Caríana dín Zsosz 232Carina 54, 74, 117, 171,

196, 200, 207, 220, 274, 285, 292, 322, 328, 344, 347, 356, 404, 408, 413, 421, 438, 450, 468, 478, 523, 525, 528

Carina L. Felső-~, Kis-~Carina alba 135Carina besericsi 345Carina catra apá 165Carina catra Negra 165Carina catra Tálpi 429Carina de isvoru 67, 78Carina den Zsosz 81Carina de subkaszte 173Carina de Szusz 81, 164Carina de Zsosz 164, 444Carina din Szusz 59, 79,

232, 429Carina din zsosz 54, 79,

421Carina mare 275Carina nyágra 135, 434Carina rosie 165Carina seráka 421Carinora 524Carinuca 323Carinye 508Carinyi 509Cár-telek 532Cécke 135, 136, 310, 364,

419Cégény-lapos 143Ceheiu 126

Celinyor 55Cene-telek 143Cerei 443Ceretó 225Cermure Carina 293Cermuri 322Ciberés hídja 431Cicille 463Cifrás-gát 140Cifrás-sziget 141Cifrás-zug 141Cigány-domb 87, 270,

367Cigány-ér 521Ciganyesd 67, 78, 137,

429, 519Cigányfalva 137, 419Cigány-hegy 125Cigány-kert 179, 245Cigány-rét 63, 250Cigány-sziget 140Cigány-telek 143Cigányváros 371Cikla Mínton 273Ciklú de roszitye 194Címeres 499Cina-rét-dűlő 270Cine-gát 143Cinegés 107Cinke-lyuk 527Cintirimu 277Cipellis-hegy 238Cipők-hegy 63Citra-halom 144Cociu Pojana 472Coda hulpi 194Colestyilor 526Compó 206Compó laposa 144Compós-tó 294Cruci Ograda Pandoríci

471Cuca 144Cucurbeta 325Culme 53, 167, 264, 555Culme Baranyi 137Culme csel mare 137

350350


Culme cserára 172Culme de Kicseo 318Culme de Pojana 318Culme de pure 53Culme flentye 318Culme hasznosuluj 137Culme la vurovan 104Culmi sályi 485Cu prunyi 74Cusuis 317Cúszfalva 261Cu Vitieleriste 165Czerny György-kenderföld

534Csabacsio 164Csádé 354Csahos 87Csák 185Csáki-hegy 504Csalános-hegy 62Csállai-oldal 543Csanád megye 315Csanálos 504Csányé-sziget 260csapás L. Tatár-~Csaplár-dűlő 551Csapó-kert 143Csapó utca 143csapszék L. Barak ~,

Csukás ~, Gilányi ~, Gugyori ~, Halápi ~, Hortobágyi ~, Kadarcsi ~, Látóképi ~, Ludas ~

Csapszék utca 158Csárda 448csárda L. Csiffi ~, Dombi

~, Két~-lapos, Mogyo-rósi ~, Peselő ~, Savós-Gúti ~

Csárda-dűlő 380, 448Csárda-hát 91Csárda-hely 358Csarkó-kert 267Csarna 532Császár útja 143Császló 184, 186, 187Csász-rét 143

Csatacel 434Csata halma 375Csata-halom 395Csatár 125, 236, 244, 245,

527Csatár L. Hegyköz~Csatári-rét 236Csátó 558Csátói-dűlő 558Csát-oldal 210csatorna L. Berettyó-~,

Malom-~Csát-tó 210Csattogós-sziget 261Csavarodó 141Csébi 305Csécs-halom 143Csécs-lapos 143Csefán 106Cséffa 68, 222, 415Csegő-rét 358Csegze 190Csehi 126, 400, 514, 515Cseh-láp 532Cseh-lapos 157Cseh-zug 132Cséke 124Cséke L. Magyar~, Drág~Cseke hídja dűlő 559Cseke-rakottyás 143Cséki-sziget 542Cséklye 343Cselá 426Cselhasze 252Csemete-kert 152Csemző 246Csendőr utca 158Csenke-telek 143Csente 88Csente környéke 88Csente köze 89Csente-sziget 362Csepászka 223Cserbászú 195Cserboj 115Cser-domb 76Cs. Erdőháty laposa 306

Cser-dűlő 543Csere 98, 213csere L. Bai-~, Forrás-~,

Nagy~Csere-alj 361Cserei 400Csere-kert 98Csere-láp 213Cserepes 224, 367, 551Cserepes-ház 143Cserepesipuszta 316Cserepes-kert 133, 134Cserés 351, 352Cserestyi 343Cseresznyefa-dűlő 297Cseresznyefa-oldal 478Cseresznyés-alj 461Cseresznyés-hát 303Cseresznyés-háti-hegy

303Cserés-sziget 261Csereszuluj 318Cseret 105, 482Cserfák hátja 90Csergő 206Cser-hágó-dűlő 182Cser-hát 76, 125, 527Cser-hegy 235, 543Cser-hegy L. Kis-~, Nagy-

~Cseri 370Cseri-hosszú 543Cseripuszta 103Cseristye 104cserje L. Kis-~Csermáj 76, 107Csermály 236Csermő 279, 292, 370,

459Cserni-telek 143Cseruca 298Cseszora 55, 128, 172,

196, 308, 309, 388Csetatíle 405Csetatye 53Csete halma 375Csetnek 294

351351


Csícser 553Csicsera 326Csicsera cístke Kaí 284Csicsera Urszuluj 284Csícsó 499Csienzi 273Csiffi csárda 141Csiffi László tanyája 141Csiffi Pálé-féle-tanya 141Csiffipuszta 140, 141Csiffy-telek 94Csige-kert 143Csík-ér 133, 134, 141Csík-gát-dűlő 349Csikó-nyomás 256Csíkos L. Kis-~, Nagy-~Csíkos-ér 60, 73Csikós-telek 143Csík-tó környéke 89Csillag-hegy 143Csillag utca 161Csillagváros 161, 515Csíndova 504Csipdő 354Csipkés 125, 210, 504Csipő-fenék 144Csipő-halom 144Csípszila L. Nagy-~Csirizes-lapos 144Csityera 52Csizmadia-telek 144Csobán-kert 256Csohaj 504Csohos 244Csohos L. Kis-~, Nagy-~Csohos-kút 244Csóka laposa 306Csokaly 129, 304, 384Csokány 434Csókás 302Csókás L. Paragi-~Csokatan 425Csolá 54Csola-kút 419Csoma 239, 247, 305Csomboros 96Csomorka 462

Csomorka-hegy 462Csoncsaszka 192Csongrád 402Csonka 186, 188, 323Csonka-derék 133, 134Csonka-dűlő 87, 431, 521Csonka-ér 141Csonka-ér-zug 132, 133Csonka-füzes 462Csonkafűz folyása 62Csonka-határ 410Csonka-hegy 462Csonkapál 266Csonkás 141, 184, 206,

371, 478csonkás L. Kis-~Csonkás-erdő 76Csonkási-forduló 184Csonka-telek 144Csonkatorony 314Csonta-fok 250Csontaház 296, 451Csontaháza 108, 130,

233, 296, 451, 456Csontaházavalány 130Csontaházi-erdő 292Csontaházi-patak 130Csonta-sziget 294Csontos 161Csontos-halom 140Csontos-telek 144Csontos-tó 234Csorászka 328Csorba-hegy 256Csorcsán-gát 551Csorda-hálás 61Csordás István laposa 306Csorderel 103Csórés-halom 144Csorgó 425, 467Csoroj 466, 550Csorojele 523Csoroj-forrás 467Csorvási-szék 157Csóta 160Csótos-dűlő 174Csődörös 91, 210

Csődörös-Epres-kert 152Csökmő 71, 132, 140Csőreg völgye 144Csősz-halom 144csőszház L. Fűzfa ~csúcs L. Bokogyi-~Csuja 405Csukás csapszék 144Csukás-folyás 144Csukás-sarok 144Csukat 374Csuken 463Csukojeszk 199Csuláka 520Csung 411Csunguj 344Csúnsz 279Csunzi 509Csunzi vigyikuluj 194Csúnzs 251Csunzse 121Csunzset 309Csunzsi 218, 326, 472,

510Csunzsi Beri 485Csunzsi Bragyestyilor 524Csunzsi Bregyestyilor 523Csunzsi Meru 219Csunzsi popi 485Csunzsi Zsurzsucsestyilor

523Csupászka 519Csurba 517Csurgó-dűlő 559Csurgó tér 95Csurka 132Csurka-völgy 531Csuszkójó-dűlő 49Csutak árka 374Csutkó L. Kis-~, Nagy-~Csürködi-lapos 144Csűr utca 161Dábó 521Dábó L. Darabos-~,

Darabos-~ laposa, Nyalakodó-~

Dabó 98

352352


Dabó-ér 98Dambrava 117Dán árka 94Dáncíng 237Dancsháza 71, 138, 209,

394Danuluj 214Darabos-Dábó 158Darabos-Dábó laposa 158Darabos-hegy-dűlő 227Dári-telek 144Daróczi laposa 141Daru-láp 270Darus-láp 532Daru-sziget 140, 289Darvai-dűlő 287Darvas 71, 140, 141, 144,

209Darvas-rét 144Dávid füzese 178Debeszku 328Debrecen 140, 142, 144,

161, 227, 228, 235, 256, 270, 303, 315, 359, 376, 390, 447, 448, 477

Debreceni országút L. Nagyvárad–~

Debreceni út 448Debreceni utca L. Régi ~Debreceni út dűlő 227Déda-dűlő 182Deguszkú 122Dekán-rét 396, 397Dekány 409, 428Dekányesd 154, 167, 255,

348, 368, 525dél L. Alsó-~-oldal, Felső-

~-oldalDe la peri 298Dela petrele Cristioruluj

325Dél-Bihar 343, 421, 528Dél-Bihar kerület 376Dél-Bihar megye 57, 69,

97, 135, 177, 198, 223, 234, 257, 276, 281, 284,

300, 310, 442, 465, 481, 547, 549, 487

Dél-Bihar megyei kerület 216

delelő L. Marha-~Dél-Fancsika 310Dél-Rózsás 244Demecser 553Deményes 504Demeter-kút 111Demeter-sziget 414Derecske 64, 94, 95, 98,

155, 157, 158, 227, 305, 403, 521

Derecskei járás 367Derecskei országút 267Derecskei szakasz 155Derecskei szolgabírói

kerület 213Derecskei út dűlő 227derék L. Csonka-~, Farkas

út ~, Halas-~, Kis-~-láp, Kórós-~, Lapos-vész-~, Nagy-sziget-~

Derék-dűlő 182Derék utca 182, 242Dergenye 396Dergenye-dűlő 397Derzsi-halom 144Derzsi-telek 144Dézma-kert 62Dialurile 277Dialu viiloru 277Dibalcu 325Didere 256Dienes-dűlő 182Dikics-ér 532Dillo 178Dimba 192, 252Dimbu 197Dimbu barbuluj 463Dimbu bettyelor 172Dimbu cerbuluj Smida

325Dimbu diaculuj 274Dimbu Gol 508Dimbu grui Urszuluj 339

Dimbu korbuluj 452Dimbu Krucsi 251Dimbu Lazuri loru 339Dimbu Liribuluj 339Dimbu luj belistye 163Dimbu luj lupse fui 191Dimbu Lukoje 172Dimbu Malúlúj 347Dimbu mandresti 191Dimbu Mnyerestyilor 273Dimbu Móculuj 391Dimbu Nyiski 273Dimbu prunesilor 218Dimbu rel 539Dimburi 346Dimburile 485Dimburile cu imás 165Dimbu Ruzsilor 485Dimbu spinzeritorilor 488Dimbu szakaristyeloru

339Dimbu szekarisci 339Dimbu szekerele 191Din drumu cerí kete Stej

345Dingu 318Dínkoszú 219Dinnye-hely laposa 187Dinnyés 107, 211, 477Dinnyés L. Kis-~, Nagy-~Dinnyés-domb 558Dinnyés-ér 133, 134Dinnyés-kert 462Dinnyés-kert L. Kis-~,

Nagy-~Dinnyés-sziget 133, 134Diófás 91Diófa sor 379Dió-fél 305Diós 396Diós-domb 64, 65, 249Diós-domb-dűlő 65Diósvári-domb 477Diósvári-oldal 475Diós-völgy L. Kis-~,

Nagy-~

353353


Diószeg 129, 159, 181, 202, 260, 261, 302, 303, 304, 384, 390

Diószeg L. Bihar~, Ér~Diószegi-határ-dűlő 270Diószegi járás 49, 202Diószegi szolgabírói

szakasz 181Diószegi út 148Diós-szeg 159Diós-sziget 397Diós-zug 159Disznó-fertő 410Disznó-kút 66, 521Disznó-kút-folyás 144Disznós-hegy 144Disznó-sziget 532Disznó-tanya 144Djosanu 319Dobó-dűlő 182Dobogó 431Dobolló 247Dobonyi-kút 144Dobranyie 130Dobrest 163, 404Dobrestel 196Dobronyic 391Dóci 367Dodulászka 128Dóka 144Dolha 185Dolúszlád 54Domb 494domb L. Akasztó-~, Akasz-

tófa-~, Aksa-~, Álom-~, Bakó-~, Belső-kő-~, Besenyő-~, Búsi-~, Cigány-~, Cser-~, Dinnyés-~, Diós-~, Diós-~-dűlő, Diósvári-~, Dorongos-~, Égető-~, Farkas-~, Forrás-~, Földvári-~, Halász-~, Hármas-határ-~, Játszó-~, Juhász-kő-~, Ka-rácsony-~, Kék-~, Kor-hán-~, Kő-~, Kő-~

laposa, Kő-halom-~, Kö-ves-~, Kutya-~, Macska-~, Málé-~, Mikó-~, Mír-~, Mír-~-dűlő, Nagy-~, Nyálas-~, Pál-~, Péntek-~, Píra-~, Puszta-~, Sasi-~, Somos-~, Szatai-~, Szemét-~, Szeremi-~, Szik-~, Szőke-~, Takacsi-~, Tarcsai-~-dűlő, Tatár-~, Tatársír-~, Tegze-~, Temető-~, Tornyi-~, Török-~, Törvényes-~, Ürmös-~, Vár-~, Veres-~

Domb alja 420Domb aljai dűlő 365Dombi csárda 314dombja L. Akasztófa ~,

Hagymás-kert ~, Kis-Barsa ~, Nagyfa ~, Per ~, Pör ~, Úr ~

dombocska L. Apró-~Dombráva 122, 309, 328,

370, 408, 516Dombráva luj Burkus 173Dombravicai-erdő 131Dombrová 54Dombrovány 54, 56, 117,

122, 164Dombrovica 108, 178,

179, 285, 507, 523, 524Dombrovica L. Havas~,

Kis~Dombrovica de Kodru

232Dombrovica Kodru 285Dombrovitin 54Domb-sziget 97, 249, 506Domján-kút 66Domokos 531Domoszló 107Dongó-hát 396Dónyíska 527Dorongos-domb 189Dorongos-hegy 189Dosz 192, 418

Dossza 192Dosszu 480Doszu 80, 197, 251, 492,

523, 555Doszu Béli 296Doszu Corbuluj Runku

325Doszu Csirésuluj 489Doszu Csobánuluj 218Doszu Kerpenyetuluj 296Doszu leurgyászi 122Doszuluj Jákob 472Doszu nyegrú 232Doszu Plopilor 489Doszu Reo 489Doszur Tyeis 293Doszu Ruzsinye 296Doszu Skorusuluj 391Doszu Toplíci 195Doszu Vale Lunga 293Doszu váratyakuluj 444Döcögős-gát 88Dögös 267Dögös-ér megi 72Dragán 118, 119Drágcséke 121, 124, 154,

167, 309, 348, 516Dragmán 462Dragomán 323Dragonyesd 165, 519Dragotyán 166Drikur 424Dripelestye 550Dripelsica 339Drobole 541Drogánul 122Drugás-szállás 247Drumu Oradei 73Drumu somosel 341Dsoszán 168Dsoszánforró 83, 113,

168, 446, 496, 555Dsoszángurbesd 169Dsoszángurbesti 280Dúbele 480

354354


Dubricson 170, 171, 214, 214, 215, 319, 320, 351, 352, 412

Dubricsonyesd 171Dubrisonesti 170Dugyászka 67, 429Duleu barkuluj 417Duleu cermurilor 417Duleu curaturi 417Duleu goronilor 417Dumbra 496Dumbráva 52, 105, 252,

319, 321, 344, 429, 485, 494, 495, 496, 517, 522, 555, 523

Dumbráva mare 340Dumbravuca 293Dumbrovica 418, 451Dumburcsán 137Dumitru 200Dúna-halom 144Dunga campurilor 487Dunga dialuluj 481Dupa gyál 298Dupakáp-dűlő 314Dupegyál 411Dupe ogrez 298Dupepadure 411Durica 213Durina 294Dusa 53, 194Dusesty 55, 128, 172,

254, 259, 264, 386, 388, 468, 511

Dusnak 98Dusnak-ér 98Dusnak-halom 98Duttyánok 289Dübögő-láp 107Dübörgő 358Düleu beserecsi 258Düleu brejkuca 258Düleu dela Beltye 311Düleu recse 311dűlő L. Adona-~,

Akasztófa-~, Akasztó-halom-~, Alsó-~, Annók-

halmi-~, Árszuri-~, Bagoly-~, Bagosi-határ-~, Bajontai-~, Bakfa-~, Baksa-gát-~, Baksa-lapos-~, Bakusászka-~, Bánom-~, Belső-~, Belső-telek-~, Berek-~, Bicói-~, Bikáné-~, Bodon-kút-~, Bodzás-~, Boicásza-~, Bóli-~, Borsi-lapos-~, Botos-~, Cina-rét-~, Csaplár-~, Csárda-~, Csátói-~, Cseke hídja ~, Cser-~, Cseresznyefa-~, Cser-hágó-~, Csík-gát-~, Csonka-~, Csótos-~, Csurgó-~, Csuszkójó-~, Darabos-hegy-~, Darvai-~, Debreceni út ~, Déda-~, Derecskei út ~, Derék-~, Dergenye-~, Dienes-~, Diós-domb-~, Diószegi-határ-~, Dobó-~, Domb aljai ~, Dupa-káp-~, Első-Nagyobb-~, Erdő-~, Erdőség-~, Erdőségi-~, Ér-~, Ér-hát-~, Ernyő-rét-~, Falu-~, Faluhely-~, Felső-~, Ferenc deák-kisebb-~, Ferenc deák-nagyobb-~, Folyás-~, Földvár-~, Furkó-~, Fürjes-~, Fűzék-~, Gál-lápi-~, Gál-réti-~, Gar-oldal-~, Gát-~, Gáti-~, Gaz-~, Gémeskúti-~, Gesztenye-~, Gligátó-~, Gonosz-~, Gögös-~, Gőngyőr-~, Görbe-~, Görbe-rét-~, Gyalogszeres-Kornyó-~, Hágó-~, Halom-kút-~, Halom-szer-~, Harmadik-Nagyobb-~, Határ-~, Határ út ~,

Hegy alja ~, Hegyes-halom-~, Himlős-~, Hirs-~, Holt-Kálló-~, Homok-~, Homok-oldal-~, Homok-tető-~, Hosszú-~, Hosszú-hajtó-~, Hosszú-víz-~, Hosszú-zug-~, Irtás-~, Ispotály-~, Juhász-~, Juh-kút-~, Kálló-~, Kántor-tó-~, Kápolna-~, Kápolnás-~, Káposztás-~, Kardos-kert-~, Károly-~, Kas-~, Kemencés-~, Kenderes-~, Kender-föld-~, Kenesei-~, Kereszt-~, Keresztes-~, Kerítés-~, Kertaljai-~, Kerti-~, Kerülő-~, Kever-háti-~, Kígyósi-~, Kis-~, Kis-Konyári út ~, Kis-Kornyó-~, Kis-kút-~, Kis-lapos-~, Kismarusi-~, Kis-mező-~, Kis-Ró-zsa-~, Kocsi-lapos-~, Koldus-~, Kollát-~, Kor-hány-~, Korpás-~, Kovács-rét-~, Kő-kút-~, Körös-oldali-~, Körté-lyes-~, Körtélyesi-~, Közép-~, Kucseszku-~, Kun Ferenc laposa ~, Kút-~, Külső-~, Külső-közép-~, Láker-~, Laponyag-~, Lapos-~, Lator-rét-~, Lénárt halma ~, Létai-határ-~, Létai út ~, Libucos-~, Lucernás-~, Lunka-~, Lyukas-halom-~, Madaras-tó-~, Major-~, Majos-~, Malom-~, Márvány-~, Második-Nagyobb-~, Medes-~, Mese-kúti-~, Mesgyei-~, Mesztecsinye-~, Mindszenti-~, Mír-

355355


domb-~, Mláku-~, Mocsár-~, Mogyorós-~, Mohos-~, Móka-~, Motoláz-~, Muslicás-~, Mustói-~, Nádas-~, Nagy-András-~, Nagy-Bokor-~, Nagy-~, Nagy-Király-~, Nagy-Kornyó-~, Nagy-mező-~, Nagy-nyomási-~, Nagy-Rózsa-~, Nagy-széki-~, Nagy-szigeti-~, Nagy-Tárnok-~, Nagy-telek-~, Nyíres-~, Nyírfás-~, Nyomás-~, Ócska-gát-~, Oláh Mihály-~, Orbán-kút-~, Ormos-~, Országút-~, Ökör-háti-~, Ördög árka ~, Ördög árkán túli ~, Ördög-árkon kívüli alsó ~, Ördög-árkon kívüli felső ~, Ördög-árok-~, Palló-~, Pál-völgyi-~, Pályi-határ-~, Pap-~, Pap-rét-~, Pap-réti-~, Pap tava ~, Parlag-~, Parlagi-~, Pasztakris-~, Pásztor-~, Pércsi-~, Pércsi-határ-~, Peres-~, Péterszegi út ~, Petres-~, Petri-kúti-~, Posta-kóti-~, Préce-~, Puskás-~, Puszta-~, Rác-~, Ragúti-~, Rápitra-~, Raszte-~, Régényi-~, Rét-~, Réti-~, Ritók-határ-~, Ritu-~, Róka-lyuk-~, Rövid-~, Rüttyengi-~, Sárándi-határ-belső-~, Sárándi-határ-külső-~, Sárfű-~, Sárréti-~, Sás-tó-~, Se-lindi utca ~, Sima-hal-mi-~, Sinai-~, Siskas-~, Sómi-~, Somlyói-~, Somos-~, Sós-lapos-~, Sós-tó-~, Sós út ~, Sós-

víz-~, Sovány-~, Söre-zugi-~, Styubej-~, Sugó-kúti-~, Sűrű tisztája ~, Szabó halma ~, Szabó-rét-~, Szarka halma ~, Szegény-szer-~, Székes-tó-~, Szentjános-~, Sziget-~, Szigeti-~, Szilas-első-~, Szilas-második-~, Szilfás-~, Szoboszlói út ~, Szomjú-hát-~, Szováti úti ~, Szőke-part-~, Szőke-rét-~, Szőlőbokor-~, Szőlő-~, Szuszági-~, Talléros-~, Talmácsi-~, Tamási-~, Tarcsai-domb-~, Tasádi-~, Téglavető-~, Tekeres halma ~, Tekeres-közép-~, Telkes-~, Temető-alj-~, Temető-~, Templom-~, Tivadar-~, Tornyos-kerületi-~, Tó-sziget-~, Tölgyfa-~, Törkömerö-~, Török-~, Tövisbokor-~, Tresztie-~, Triás-~, Tupor-~, Új-kert-~, Urasági-~, Ürgés-~, Vajas-~, Vajda-~, Ványi-kosár-~, Vár-~, Varjas-~, Város-~, Város rétje ~, Vásárfája-~, Vastagfa-~, Vén-kert-~, Veres-~, Vermes-~, Vernyike-~, Vértesi út ~, Víz-völgy-~, Zabok-~, Zsákai-~, Zsíros-~

dűlője L. Belsők ~, Nemesek ~

Ebéd-halom 185Ebédleső 76, 179Ebes 144Ebes-kert utca 243Ecetes-gerinc 270Ecsed 448Egeres 75

Egeresi-sziget 294Égés 409, 503Égető-domb 307Égett-erdő 409Égett-telek 144Egres 111, 206Egybokor-hegy 144Egyed 159, 160, 161, 162Egyedi-erdő 162Egyedi-malom L. Úri-~Egyedpuszta 162Egyed utca 161egyház L. Fel~, Kerek~egyháza L. Fel~, György~,

Kerek~, Pap~, Sziget~Egyház utca 158Egyház-sziget 97, 552Egynehányfa 542Éhező 185, 477Eklézsia 77, 196Eklézsia-halom 144Eklézsia-sziget 140eleje L. Héder ~, Kocsor-

dos ~, Szekrényes ~, Zó-dony ~

Élend 178Elep 142, 143, 144, 144,

145, 146, 147, 148, 149, 152

Élesd 176, 194, 351, 435, 436, 437, 438, 522, 530

Élesdi járás 135, 177, 257, 310

Élesdi szakasz 53, 136, 137, 170, 173, 194, 214, 216, 258, 273, 275, 311, 319, 318, 343, 351, 364, 413, 419, 421, 433, 466, 494, 528, 540

Éles temploma 256Elő-ér 89első L. Szilas-~-dűlőElső-Nagyobb-dűlő 65Első-völgy 141Emberölés 256Epres-kert 72, 382Epres-kert L. Csődörös-~

356356


Ér 61, 129, 139, 159, 184, 186, 189, 202, 287, 294, 295, 303, 414, 447

ér L. Bagoly-~, Bajuszozó-~, Barakonyi-~, Békás-~, Bodajcs-~, Bolhás-~, Búza-~ köze, Büdös-~, Cigány-~, Csík-~, Csíkos-~, Csonka-~, Csonka-~-zug, Dabó-~, Dikics-~, Dinnyés-~, Dögös-~ megi, Dusnak-~, Elő-~, Eszteró-~, Fekete-~, Fekete-~-lapos, Felső-~, Fenyes-~, Fenyes-~-hát, Füzes-~, Gál-sziget-~, Görbe-~, Gyalog-~, György-~, Hamvas-~, Hangás-~, Hangyás-~, Határ-~, Híd-~-köz, Holt-~, Hó-mosó-~, Horgas-~, Inacs-~, Kereszt-~, Keserű-~, Kis-gát-~, Kórós-~, Köles-~, Kört-vélyes-~, Kösü-~, Kurta-~-hát, Mácsó-~, Madaras-szeg-~, Mérges-~, Nagy-Bárát-~, Nagy-~, Nagy-~-hát, Nagy-~-tő, Ölyvös-~, Pap-~, Pap-~-hát, Sáros-~, Sáros-~-zug, Sebes-~, Sebes-~-hát, Szil-~, Szil-~ utca, Tajta-~, Tekeres-~, Ti-gis-~, Tikics-~, Vékony-~, Vékony-~-hát, Vesszős-~, Virágos-~

Éradony 189erdeje L. Palló ~, Pap ~,

Tótok ~, Vánkuj ~Erdély 73, 75, 92, 108,

160, 226, 270, 272, 279, 293, 349, 376, 416, 418, 447, 448, 533, 556

Erdélyhon 75, 123, 173, 219, 323, 346

Erdélyország 176, 184, 325, 349, 364, 419, 430, 436, 439, 452, 463, 487

Érdiószeg 159Erdő 479erdő L. Alsó-~, Berekbö-

szörményi-~, Berek-~, Böszörményi-~, Cson-kás-~, Csontaházi-~, Dombravicai-~, Égett-~, Egyedi-~, Eszi-~, Észi-~ alja, Falka-~, Fekete-~, Felső-~, Fót-~, Fűzfa-~, Galalói-~, Gát-~, Hirs-~, Izélycsági-~, Kamrai-~, Karaszói-~, Kerek-~, Keresztszegi-~, Király-~, Kis-~, Kis-~-hát, Kis-~-kút laposa, Kis-Kerek-~, Konc-~, Kőrises-~, Köz-~, Községi-~, Külső-~, Máka-~, Nagy-~, Nagy-Kerek-~, Nagymarusi-~, Nyír-~, Óriás-~, Ősz-~, Pap-~, Pojánai-~, Sark-~, Somos-~, Sötét-~, Sült-~ tisztája, Szentjánosi-~, Sziget-~, Szil-~, Uradalmi-~, Város-~, Vásáros-~, Vén-~, Zsá-kai-~

Erdő-alj 361Erdő-dűlő 213, 297, 421Erdő-halom 256Erdőháty L. Cs. ~ laposaerdők L. Sonkolyosi-püs-

pöki-~Erdő-kert 303Erdő-rét 256Erdőség-dűlő 238erdőségek L. Kamarális-~Erdőségi-dűlő 238Erdő-sor 270Erdő-sziget 282

Erdő-zug 133, 134Ér-dűlő 414ere L. Barátok ~, Mészár-

sziget ~, Pap ~, Szent Mihály ~, Szent Péter ~, Szerfűz ~, Zsugyó Vasza-li ~

Eresztő-fok 542Eresztvény 270, 427, 431Ér-folyam 188, 190, 289,

303Ér-folyó 160, 260, 302Ér-hát-dűlő 139éri L. Pac-~-folyásÉrkeserű 189, 282Ér-köz 380Érmellék 159Érmelléki járás 49, 61,

129, 181, 184, 186, 188, 202, 240, 260, 269, 282, 287, 289, 301, 354, 384, 390, 436, 504, 505, 542, 544

Érmellék járás 159, 186Érmihályfalva 181, 190Ernyő-rét 65Ernyő-rét-dűlő 65Erős-lyuk-hegy 144Erős-lyuk-rét 144Erpál 96Érsekpályi 371Érselind 50, 184Érsemjén 182, 184, 186,

190Értarcsa 188Ér vize 384Esi-telek 305Esküllő 173, 176, 178,

214, 273, 275, 433, 467, 522, 540, 541

Esküllő-patak 275Espánta 249Észak-Bihar megye 49,

109, 367Észak-oldal 206Észak-Rózsás 244Észi 305

357357


Eszi-erdő 305Észi-erdő alja 305Észi-gabonás 305Esztár 95, 174, 249, 295,

532Eszteró 72Eszteró-ér 71, 532Eszteró-hát 71Eszteró megi 531Eszterő 202Esztró 532Etellaka 144Évaakla 250, 387Évaaklaipuszta 250Éva halma 387Éva sárja 387Fábián-kert 476Faca 80Faca áleuluj 218, 219Faca Árszuri 346Faca Dimbuluj 251Faca Drumuluj 105Faca funtunyi 56Faca Goronyiloru 251Faca Gureculuj 489Faca Gyevi 251Faca Kerpenyétuluj 391Faca Krisuluj 452Faca Makoluj 296Faca mare 489Fácános 210, 461Fácános-kert 536Faca plajuluj 219Faca ponoruluj 300Faca Puculuj 251Faca Rosa 489Faca runkuluj 346Faca Valanyilor 130Fagulec 251Fágu Petri 293Faggyas 294Faggyas-rét 256fája L. Apa~, Bota ~,

Farkas ~Falka-erdő 367falu L. Belső~, Berettyó-

új~, Oláh~, Öt~, Öt~-

határ, Puszta~, Nagy~, Tíz~, Tót~

Falu-dűlő 170, 171, 173, 216, 275, 320, 343, 366, 421, 438, 528, 540, 541

Faluhely-dűlő 202Falu kaszálója 141Falu ritkása 247falusi L. Kis~puszta, Tíz~-

határFalu-sziget 209, 305Falu talaja 504Faluvég-halom 145falva L. Boldog~,

Cigány~, Cúsz~, Érmihály~, Janka~, János~, Krajnik~, Mihály~, Nyéger~, Olasz~, Szász~, Tatár~

falvai L. Kozma~pusztafalvi L. Kozma~pusztaFancsika 143, 145, 145,

148, 150Fancsika L. Dél-~Fancsikai-telek 145Fantonyeli 452Faragó-zug 88Fáretu 54fark L. Régenyi-~Farkasászka 408Farkas Bórek nagy tanyája

141Farkasd 360Farkas-domb 60, 62, 358,

556Farkas fája 409Farkas-gát 145Farkas-lyuk-hát 294Farkasordító 367Farkasos 125Farkasos-irtás 527Farkaspatak 204, 254,

191, 286, 417Farkaspataka 172, 259Farkas-rét 306Farkas-sziget 289Farkas út 499

Farkas út derék 499Farkasverem 184Farkasvermi-Balázs-gát

184Farkas-zug 145, 210Farkatlan-nád 362Farnos 240, 241Fatia dealuluj 481Fazset 468, 555Fazset Dumbráva 466,

467Fazsetyele 118Fécile 485Fecske-fok 145Fegyverneki-völgy 145Fehér megye L. Alsó ~Fehérnád-tő-fok 145Fehér-tó 282Fehérvár L. Székes~Fehér Vaszali lapos 414Fejér-föld 179Fejér-föld-sziget 62Fejér megye 452Fejértó 256Fejér-tó 551Fejes-sziget 140Fekete-ér 409Fekete-erdő 436Fekete-ér-lapos 294Fekete-föld 305Feketegyörös 272Fekete-Körös 52, 67, 69,

78, 83, 84, 113, 123, 192, 193, 252, 263, 317, 323, 324, 325, 328, 339, 408, 440, 450, 452, 463, 480, 486, 488, 547, 550

Fekete-rét 145, 306, 367, 381

Fekete-rét-oldal 381Fekete-szék 157Fekete-tó-alj 245Feketetót 272Fekete-völgy 145Fel 140fél L. Dió-~

358358


Felegyház 202, 227, 409, 542

Felegyháza 202, 261, 305, 543, 544

Fel-halom 145Fél-halom 531Félixfürdő 277Fel-kert 238felső L. Hajó úti ~, Ördög-

árkon kívüli ~ dűlőFelső-Carina 103Felső-dél-oldal 527Felső-dűlő 495Felső-ér 282Felső-erdő 543Felső-forduló 412, 413Felső-hegy 194Felső-kert 461Felsőkimpány 52, 192,

193, 252, 463, 480Felsőkristyor 325Felsőlugos 53, 178, 176,

194, 318, 435, 436Felső-Lunka 292Felső-Magyarország 435Felső-mező 178Felső-Németország 316Felső-palánt 461Felsőpoény 54, 77, 117,

122, 195Felső-rét 420, 504Felső-Sárrét 138, 362Felsőszállás 475, 476Felső-sziget 551Felsőszokol 491Felsőtopa 55, 163, 196,

128, 308, 404Felső utca 303, 304Felsővalenyagra 197, 293,

346Felsőverzár 198, 339Felszeg utca 241, 242Feltyér 207Feltyeríu 291Fenék 140fenék L. Bajnok-~, Csipő-

~, Forrás-~, Gyékényes-

~, Határ-~, Hodály-~, Hosszú-~, Kincses-~, Ludas-~, Matyó-~, Mező-~, Szász-~, Tartó-~, Tökös-~

Fenék-hát 141Fenék-tó 294Feneres 54, 199Fenes 233, 263Fenyér L. Bél~Fenyes-ér 380Fenyes-ér-hát 380Fényes-tó 145, 307Ferdinanti 463Ferekár 489Ferenc deák-kisebb-dűlő

65Ferenc deák-nagyobb-dűlő

65Fericse 77, 118, 122, 195,

200Fertő 145fertő L. Asszony-~,

Disznó-~, Füzes-~, Nagy-szigeti-~, Pap-~, Tépei-~

Fervu Magura 444Fetrele 293Fezsetyele 510Fiatalos 430, 478Figés-láp 532Filip 453Filip-völgy 453Finace 280Finacele Kontesztyílor 54Finacele Mihutrestyílor

54Fingó 79Fingó-völgy 527Fintina 195Fintina Csori 273Fintina drág 434Fintina Kozonunuluj 195Fintina la pagyisu 195Fintina luj Zepogyia 444Fintina Remecilor 273Fiszueszk 74

Fláka 316Fletán 103Floare 121Florile 443Fodor-telek 94, 145fogás L. Új-~Fogas-hegy 420Fog-gát 373Foglár 179Fogyászká 497fok L. Beke-~, Boros-~,

Csonta-~, Eresztő-~, Fecske-~, Fehérnád-tő-~, Fövényes-~, Két-~ közi, Közép-~, Malom-~, Nagy-~, Ördög árki ~, Pente-~, Sebes-~, Szálka-~, Tompa-~

foka L. Buckó ~, Marci ~folyam L. Ér-~Folyás 107, 184, 270folyás L. Butyka-~,

Csukás-~, Disznó-kút-~, Galambos-~, Gencsi-~, Gyilkos-~, Hosszú-víz-~, Kondoros-~, Kőrises-~, Kösély-~, Malom-gát-~, Medvés-~, Pac-éri-~, Peselő-~, Rét-~, Szatai-~, Szerencsi-~, Víz-völgy-~, Zúgó-~

folyása L. Bodó ~, Csonkafűz ~, Husztine ~, Jeges-kút ~, Mágó ~, Márkus ~

Folyás-dűlő 270, 371Folyó 256folyó L. Ér-~, Herep-~,

Hortobágy-~, Kadarcs-~, Kutas-~, Macsi-~, Morotva-~, Ölyvös-~, Sebes-~, Sólyomkői-~

folyóvíz L. Sebesi-~Fonáca 52, 192, 193, 252,

463, 480Fontana Buzsaroluj 251Fontana la gitás 165

359359


Fontana luj Bugyi 251Fontina Bojlor 224Fontina recse 494Fontina Tomaj 434Fontina Zlameny 273Fonúr 104forduló L. Botos-~, Cson-

kási-~, Felső-~, Hegy-hát-~, Kettős-~, Nagy-mezei-~, Pál-tó-~, Teke-res-~

fordulója L. Pente ~forgás L. Belső-~Forrás 101, 127forrás L. Bóli-~, Csoroj-~Forrás-csere 145Forrás-domb 282Forrás-fenék 145Forrás-hegy 256Forrás-kút 145Forrás-telek 145Forró 79, 168Forró-fű 190Forrószeg 191, 204, 259,

417, 454Fót-erdő 245fő L. Tasád-~föld L. Bika-~, Fejér-~,

Fejér-~-sziget, Fekete-~, Hideg-~, Hosszú-~, Incs-kás-~, Irtás-~, Kender-~-dűlő, Lencse-~, Megyeri-~, Nagy-~, Szarka-~, Tábla-~, Templom-~, Gále-~-szik

földek L. Hosszú-~ laposa, Kender-~, Régi-kender-~

Földes 93, 95, 96, 155, 158, 364

földes L. Kis-mély-~-halom, Mély-~-halom

Földesi-zug 132Föld-gát 256földje L. Isten ~Föld-láp 532Földvár 97, 106, 145,

256, 415

földvár L. Bocskai ~Földvár-dűlő 106, 202,

397Földvár-halom 145Földvári-domb 477Földvári-oldal 475, 476Földvár-zug 213Fő utca 463Fövenyes 371Fövényes-fok 409Francask 279Frapcina 463Frapcinel 463Frápszen 438Frapszin 121Frigy-kert 247Fripnenyi 122Fruntora 273Fugyi 205, 206Fugyivásárhely 206, 207,

208Fundator 400Fundetura 55Funtina Baursuluj 115Funtina corbuluj 137Funtina corbuluj 318Funtina de drec 119Funtina de la ram 53Funtina Fáguluj 509Funtina galbina 192Funtina hulpánuluj 215Funtina Keterászk 194Funtina Kuracituri 509Funtina Lupuluj 492Funtina Pópí 400Funtina recse 119, 495Funtina Szurtyi 215Funtina tyoruluj 53Funtinele 278Funtine Pulestyilor 489Funtinú torkuju 122Funtinyel 489Funtinyele 119Funtunyele 115Fura 367furár L. Bogdán-~-hegyFurcsitade 195

Furkó-dűlő 182Furta 71, 209, 362Fuska 168, 556Fútak 71Fútak-halom 72Fútaki-kaszáló 72Futó-sziget 256Futottak útja 145, 367Futrás 221fű L. Forró-~Fű-bánya 395Füle halma 145Füle-kút 477Fülep-tó 431Füles-halom 256fürdő L. Félix~, Hájói ~,

Püspök~Fürjes-dűlő 65Fűrmadaras 500Füves-kert 543fűz L. Kerek-~, Veres-~Füzegy 263Fűzék-dűlő 182Füzes 382, 431füzes L. Csonka-~, Nagy-~füzese L. Bán ~, Dávid ~Füzes-ér 213, 249Füzes-fertő 145Füzesgyarmat 71, 140,

141, 209, 395, 500Fűzfa csőszház 145Fűzfa-erdő 89Fűzfás 210, 302, 316Fűzfás-kert 213Fűzfás-sziget 358Fűz-gát 305Gabonás 305gabonás L. Észi-~Gáborászka 80Gáborján 92, 93, 213,

249, 552Gáboron 318Gábor-sziget 414Gábris-rét 414Gacsa-kert 98Gál 145Galaló 58, 59, 103, 518

360360


Galalói-erdő 58Galalói-hegy 327Galambos-folyás 145Gálbán 444Galbina 443Galbina-patak 443Gálbina vize 443Gále-föld-szik 414Galinyászka 164Gál-lápi-dűlő 558Gáll György laposa 306Gáll laposa 306Gálosháza 171, 214, 215,

319, 320, 494, 495Gálospetri 190Gál-réti-dűlő 469Gál-sziget-ér 414Gánás 261, 282Ganyászka 193Gáp 506Gáp kereszti 506Garány 444Gárdony 241, 256Gar-oldal-dűlő 238Garos-láp 532Gát 207gát L. Baksa-~-dűlő,

Balázs-~, Béné-~, Cifrás-~, Cine-~, Csík-~-dűlő, Csorcsán-~, Döcögős-~, Farkas-~, Farkasvermi-Balázs-~, Fog-~, Föld-~, Fűz-~, Görbe-~, Gyarmati-~, Gyilkos-~, Hosszú-~, Kis-~-ér, Köntös-~, Malom-~, Malom-~-folyás, Német-~, Ócska-~-dűlő, Rác-~, Simoni-~, Száraz-~, Szik-~, Talyigás-~

Gatály 498Gatály L. Kis-~, Nagy-~Gatályipuszta 498Gatály-telek 498Gát-dűlő 73, 521Gát-erdő 430

Gát halma 521Gát-hegyi 187Gáti-dűlő 106gátja L. Béné ~ oldalGát laposa 236Gát-oldal 250Gát-szeg 532, 551Gát tisztája 141Gátu becsuluj 73Gát-zug 132Gatyaszár 261gaz L. Bújer-~, Gombás-~,

Gömöri-~, Gönyei-~, Püski-~, Vékony-~, Vértesi-~

gaza L. Hajnal ~Gaz-dűlő 396, 397Gázsászka 492Gázsi János része 383Gdańsk L. DáncíngGebés 158Geci 499Gecóje 79Gégény 216, 343, 412,

421Geleseni 214Geleseny 214, 215Gémes 185, 358, 382Gémeskúti-dűlő 181Gencsi-folyás 145Gérba 232Gerendás 360gerinc L. Ecetes-~gerindje L. Határfa ~,

Sajtos ~Gerleszku 128Germánu 487Gesztenye-dűlő 270Geszteréd 145Geszterédpuszta 477Gilányi csapszék 145Gimojiscsa 103Gimojiscsai 103Girba 391Girinci-zug 202Glávoju 119Glemej 223, 284

Glemej Seszu 197Gleméu 219Gligátó-dűlő 207Glime 525Glimei 194, 216Glimei cu rie 429Glimeje 405, 485Glimeje Long 433Glimeji trép 433Godojuluj 214Godolya-hát 145Goila 280Goilányeszku 169Gombás-gaz 365Gonosz-dűlő 187Goron 425Goronás 52Gorsás 266Gorza-mező 527Göböly-zug 90gödör L. Botos-~, Határ-

~, Kása-~, Pénz-~, Sár-~, Szik-~

gödre L. Bán ~, Bogdán ~, Kotyesz ~

gödrök L. Pénzes-~, Pipa-~

Gögös-dűlő 354Gömöri-gaz 145Gömöri-lapos 145Gömörő 145Gömörői-rét 145Gönczy-sziget 397Gőngyőr L. Nagy-GőngyőrGőngyőr-dűlő 89Gönyei-gaz 146Görbe 50Görbe-dűlő 66Görbe-ér 146Görbe-gát 141Görbe-halom 146Görbe-láp 213Görbe-rét 146, 430Görbe-rét-dűlő 182Görbe telke 375Görcsös 98Görcsös-láp 532

361361


Görcsös út laposa 270Gőz-hát 91, 371Gráma 320Grapa burdi 273Grapa Nyámculuj 73Grapa Varaticuluj 118Gráuréid 538Grihegya Poknina 478Grimis 166Grindasiu 339Grindu 507Grinduri 172Grohot 472Grohotu Fontinyele 443Grohozele 54Gropa calda 53Gropa Cu nyau 433Gropile Sululej 273Gropile Tomeszku 339Grós 217, 528Grósi-patak 355Grozasci 325Gruec 85, 292, 418, 510,

518Gruecu Cu Kale 509Gruj 192Gruja 452Gruja vetri sipotu 452Grujecu 172Grujésu 119Grujlung 118, 154, 255,

259, 458Gruj lunga 346Gruj lungon 452Gruj Petri Dimbu obersi

326Gruj szulic 438Gruju 54, 56, 405Gruju Káluluj 118Gruju Krecsunuluj 119Gruju Pujuluj 195Gruj Urszuluj 119, 194Gruuez 110Guba-hegy 146Gucászka 408Gúdrászka 54Guga jaduluj 285

Gugyori 146Gugyori csapszék 410Gugyori-lapos 410Gulácsi-lapos 50Gulyaállás 382Gúnár-hegy 384Gura luj Vaie Lazurile

339Gura Luppoj 218Gura Lupuluj 219Gurány 77, 115, 122, 218,

218, 219, 443Gura Voi 74, 164Gurec 321Gureci Homkárisluj 538Gurecu 105Gurecu csel lung si csel

kurt 489Gurecu Kálúluj 232Gurecu lúng 232Gurgojetu 339Gurgujáta 433Gururórele 507Gúszár 551Gúszári-telek 551Gút 142, 143, 144, 145,

146, 147, 148, 148, 149, 150, 151, 152, 474, 476

Gút L. Kis-~, Nagy-~, Savós-~

Gzázsgyuri 300gyakor L. Sziki-~Gyál 117Gyála Lunka 452Gyalány 220, 408, 441Gyalárí 424Gyalog-ér 373Gyalogszeres-Kornyó-dűlő

65Gyalu 108, 115, 204, 453,

478, 479, 517, 555Gyalu Árgyelánuluj 110Gyalu Báéi 356Gyalu baroki 215Gyalu Bényí 485Gyalu beszerecsi 417Gyalu beszericse 293

Gyalu Beszericsi 79, 110, 130, 257, 327, 418, 482, 483, 518,

Gyalu betyestyilor 196Gyalu Bili 172Gyalu Bisztri 318Gyalu bligyi 280Gyalu boldori 204Gyalu Bongyie 489Gyalu Bugyestyilor 526Gyalu buhestyilor 323Gyalu bulcsestyilor 81Gyalu bunyeszku 356Gyalu Csernyestyilor 518Gyalu csetecí 483Gyalu csoki 195Gyalu Csoronuluj 122Gyalu de mislok 258Gyalu denucistyilor 59Gyalu de szusz 128Gyalu din Szusz 482Gyalu din Zsosz 482Gyalu Dreguceszk 451Gyalu Dugyilor 110Gyalu dumbravi 204Gyalu Fáurestyilor 196Gyalu fetyingyenilor 318Gyalu flori 110Gyalu florúlúj 128Gyalu Glimej 391Gyalu Gool 489Gyalu Hegedi 485Gyalu Heregyestyilor 254Gyalu Hirinkuluj 278Gyaluj Fogís 200Gyalu kajestiloru 204Gyalu Kapaszoj 137Gyalu kászilor 483Gyalu Ketyestyilor 518Gyalu Kocsuluj 472Gyalu kohuluj 118Gyalu Kopasz 254Gyalu korb 54Gyalu krec 546Gyalu Krucsilor 130Gyalu Lazuluj 104, 327Gyalu liszuluj 197

362362


Gyalu luj Bogyeu 393Gyaluluj Pataki 522Gyalu lung 463, 546Gyalu lupuluj 137, 194Gyalu mare 74, 108, 130,

326, 405, 451, 485Gyalu markucestyilor 196Gyalu Medriki 78Gyalu Mihócseszk 538Gyalu mislok 257Gyalu Mizesuluj 366Gyalu mnyánculuj 286Gyalu mocílor 59Gyalu Mocsuluj 105Gyalu Momi 317Gyalun 293Gyalu Novánkuluj 110Gyalu Nucsilor 130Gyalu Nyeveszt 85Gyalu onucoj 318Gyalu orbuluj 511Gyalu Pataky 523Gyalu pínyílor 232Gyalu Pisti 121Gyalu Plesuluj 137Gyalu Pleszi 169Gyalu Pogor 318Gyalu Popi 130, 322Gyalu prunyilor 85Gyaluri 416Gyalu Rossentyilor 526Gyalu Sebíszluluj 219Gyalu Setyestyilor 526Gyalu skurt 546Gyalu Sováruluj 391Gyalu Suri 254Gyalu szászuluj 356Gyalu Szatuluj 105, 451Gyalu Szávuluj 451Gyalu szek 118Gyalu Szocsilor 280Gyalu Szolomestyilor 254Gyalu Teuluj 444Gyalu Tiszeluru 251Gyalu Todocsestyilor 293Gyalu Trincsestyilor 296Gyalu Turkuluj 317

Gyalu turkusestyilor 418Gyalu Tyonkuluj 110Gyalu vacsí 483Gyalu vakaricá 318Gyalu velicsestyílor 220Gyalu vez szecsi 293Gyalu vezunyie se la Truk

318Gyalu vietor 478Gyalu viilor 251, 538Gyalu Viji 555Gyalu vísínyílor 104Gyalu vladuly 104Gyalu Zsugyestyilor 130Gyalu Zsuli 115Gyán 376Gyán L. Vizes~Gyanta 254, 347, 496,

555Gyantafőző 145Gyapáros 552Gyapjú 68, 221Gyapjúi szakasz 313Gyapoly 202Gyapolyipuszta 202, 261,

409, 428, 430Gyarmat 141Gyarmat L. Füzes~Gyarmati-gát 140Gyarmati-lapos 145Gyegye 216Gyegyes 325Gyékényes 154Gyékényes-fenék 145Gyelnice 207Gyémánttemetés 145Gyepes L. Magyar~,

Oláh~Gyerán Gropoj 224Gyertyánfás 270Gyertyános 256, 527Gyeruristye 507Gyerzime-liget 478Gyesrime 56Gyialuluj Pataky 523Gyialuluj Tyiuse 438Gyigyiseny 231, 324, 452

Gyigyisenyvoény 223Gyigyisoru 326Gyihorestyú 167Gyikanyest 516Gyilkos 430Gyilkos-folyás 145Gyilkos-gát 427Gyilkos-hát 531Gyilkos-rét 145Gyilkos-sziget 302, 358Gyírdom 341Gyires 90, 224, 316, 358,

556Gyogyaszka-Mare 370Gyohoju 444Gyolcs-kaszáló 202Gyouse 308Gyökeres 133, 134, 305Győkmő 88Gyömörő 145Györgydeák-sziget 260Györgyegyháza 62György-ér 62Györgyi-rét 364Györgyös 212Györös L. Fekete~Gyula 315Gyúlutru 122Gyümölcsényes 436Gyűrűs 409Gyűrű-szeg 250Gyűrűszegipuszta 250Hadi út 396Hadközi piac 146hágó L. Baranyi-~, Cser-

~-dűlő, Király-~, Kis-~, Veres-~

Hágó-dűlő 182Hagymág 507Hagymás 102, 225Hagymási-patak 518Hagymás-kert dombja

382Hagymás-kert laposa 382Haieu 229hajdú L. Bagosi-(~)-zug

363363


Hajdúbagos 64, 142, 155, 226

Hajdúböszörmény 148Hajdú kerület 266, 477Hajdú Perzse nyilasa 387Hajdúszoboszló 64, 267Hajdúújfalu 92Hajnal gaza 146Hajnal-hegy 125Hajnal utca 138Hájó 101, 229, 471, 533Hájó (dűlő) 107Hajog-szeg 294Hájói fürdő 230, 471Hajó úti alsó 206Hajó úti felső 206hajtó L. Hosszú-~-dűlőHaláp 142, 143, 144, 146,

146, 148, 149, 150, 152Halápi csapszék 146Halas L. Kis-~, Nagy-~hálás L. Csorda-~Halas-derék 133Halasi 247Halas-lapos 146Halas-tó 124, 307, 322halastó L. Nagy-~Halastoele 424, 508Halász-domb 270Halász-laponyag 146Halász-sziget 449halma L. Arcúpéter ~,

Bak-~-halom, Baksa ~, Balázs ~, Baránd ~, Basa ~, Bodzafatő ~, Borz ~, Csata ~, Csete ~, Éva ~, Füle ~, Gát ~, Henc ~, Horhány ~, Kún Pál ~, Laponyag ~, Lénárt ~, Lénárt ~ dűlő, Monús ~, Nagy Sándor ~, Pál ~, Pap ~, Pecen Pál ~, Péró ~, Pető ~, Püspök ~, Rébék ~, Szabó ~, Szabó ~ dűlő, Szarka ~, Szarka ~ dűlő, Tekeres ~, Tekeres ~

dűlő, Tisztás ~, Tornyos ~

halmi L. Annók-~-dűlő, Sima-~-dűlő

halmok L. Test-~Halmosd 435, 436Halom 91halom L. Akasztó-~,

Akasztó-~-dűlő, Bába-~, Bak-halma-~, Botos-~, Citra-~, Csata-~, Csécs-~, Csipő-~, Csontos-~, Csórés-~, Csősz-~, Der-zsi-~, Dúna-~, Dusnak-~, Ebéd-~, Eklézsia-~, Erdő-~, Faluvég-~, Fel-~, Fél-~, Földvár-~, Fú-tak-~, Füles-~, Görbe-~, Hármas-~, Hegyes-~, Hegyes-~-dűlő, Kakas-~, Kamarás-~, Kápolnás-~, Kép-~, Kerekes-~, Kerek-tó-~, Két-~, Ké-tökrű-~, Kettős-~, Kígyós-~, Kis-~, Kis-Kenderátó-~, Kis-mély-földes-~, Korhán-~, Kornyó-~, Koronás-~, Kő-~-domb, Köves-~, Kunkápolna-~, Laponyag-~, Lénárt-~, Less-~, Lyukas-~, Lyukas-~-dűlő, Meggyes-~, Mély-földes-~, Nádas-~, Nagy-~, Nagy-Kenderátó-~, Nagy-Sós-tó-~, Nyarjas-~, Nyársas-~, Orbán-~, Ökör-tó-~, Ökör-úsztató-~, Őr-~, Pálinkás-~, Paloca-~, Paloca-lyu-kas-~, Palocsa-~, Pap-~, Parajos-~, Pattogó-~, Pente-~, Perde-~, Pergelő-~, Peselő-~, Préce-~, Püspök-~, Róka-~, Román-~,

Sámson-~, Sáros-~, Sas-~, Sebes-~, Strázsa-~, Szabó-~, Szálka-~, Szarka-~, Szeg~, Szerdék-~, Szőke-~, Test-~, Tisztás-~, Tor-nyos-~, Török-~, Urszuj-~, Vajda-~, Varjas-~, Zöld-~, Zsíros-~, Zsom-bokos-~

Halom alja 75, 188Halom környéke 133, 134Halom-kút-dűlő 521Halom-rét 247Halom-szer-dűlő 138Halom utca 161Hamarka 103Hamaság 507Hamaszó-patak 485Hamvas 499Hamvas-ér 498Handa 223Handresty 79Hangás 531Hangás-ér 531Hangos 531Hangyás 71, 211, 360Hangyás-ér 360Hangyaszka 192Hanka 453Hanka Szekatura 346Hanku 54, 343, 550Harangmező 348Harangöntő-sziget 60Haraszt 504haraszt L. Kozma-~Harasztu 507Harcsás 91Harkacsu 285, 328Harmadik-Nagyobb-dűlő

65Hármas 210, 213, 504Hármas-halom 146Hármas-határ 360Hármas-határ-domb 68,

266Hármas-határ-völgy 140

364364


Hármas-nagy-szék 65Hármas-patak 436Hármos-patak 435Három-ág 146Három-ágú-Ördöngös-

sziget 427Három-kút 66Harpataki 418Harsány 376, 377, 378Harsány L. Kis~, Körös~,

Nagy~harsányi L. Kis~-kaszálóHárs-kapu 206hát L. Berek-~, Bika-

völgy-~, Bodzás-~, Bogárzó-~, Bőtvessző-~, Büngös-~, Csárda-~, Cseresznyés-~, Cser-~, Dongó-~, Ér-~-dűlő, Eszteró-~, Farkas-lyuk-~, Fenék-~, Fenyes-ér-~, Godolya-~, Gőz-~, Gyilkos-~, Hegy~-forduló, Homok-~, Kender-~, Kis-erdő-~, Kis-rét-~, Kis-Tó-~, Kol-dus-~, Körtvélyes-~, Kurta-ér-~, Lencsés-~, Malom-völgy-~, Mélyút-~, Mise-~, Móka-~, Mosdos-~, Mosó-~, Nagy-ér-~, Nagy-~, Nagy-völgy-~, Orr-~, Pap-ér-~, Pergelő-~ völgye, Régényi-~, Ru-zsa-~, Sebes-ér-~, Sovány-~, Sovány-~ laposa, Sötét-völgy-~, Sut-~, Szil-~, Szomjú-~, Szomjú-~-dűlő, Tégla-~, Telek-~, Tó-~, Túzok-~, Varsán-~, Vékony-ér-~, Veres-~, Vermes-~

Határ 231, 257, 258, 345, 381

határ L. Bagosi-~-dűlő, Csonka-~, Diószegi-~-

dűlő, Hármas-~, Hármas-~-domb, Hármas-~-völgy, Létai-~-dűlő, Ötfalu-~, Pályi-~-dűlő, Pércsi-~-dűlő, Radványi-~-szik, Ritók-~-dűlő, Sárándi-~-belső-dűlő, Sárándi-~-külső-dűlő, Tízfalusi-~

Határ-dűlő 521Hatarel 463Határ-ér 175, 213Határfa gerindje 187Határ-fenék 146Határ-gödör 245Határ-hegy 270Határ-lapos 521Határ-sziget 141, 303Határ út dűlő 181Hatház 477Hatház sor 379Hát-hegy 146Hathold 428háti L. Cseresznyés-~-

hegy, Hosszú-~-kert, Ke-ver-~-dűlő, Kis-Tó-~, Nagy-Tó-~, Ökör-~-dűlő

hátja L. Cserfák ~Hatrongyos 341Háturi 322Hatvan utcai kert 146havas L. Bihar-~, Bihari-

~, Bohogyi-~, Nagy-~havasa L. Bihar ~Havasdombrovica 79, 83,

113, 232, 254, 391, 484, 538

havasok L. Berizes-~, Budurászi-~

ház L. Cserepes-~, Cson-ta~, Vén-~

háza L. Anda~, Bodó~-puszta, Csonta~, Cson-ta~valány, Dancs~, Gá-los~, Kerenye~, Kisan-da~, Lúka ~, Lyokus ~,

Mihály~, Nagyanda~, Rózsa~

házi L. Csonta~-erdő, Csonta~-patak

Héder eleje 141Hégasel 232Hegy 184, 185hegy L. Agárdi-~, Agg-~,

Aklos-~, Al-~ alja, Által-~, Bagi-~, Bál-~, Balúton-~, Bánk-~, Barontó-~, Beleci-~, Bihar-~, Bihari-~, Bodon-~, Bogdán-furár-~, Boros-~, Cigány-~, Cipellis-~, Cipők-~, Csáki-~, Csalános-~, Cseresznyés-háti-~, Cser-~, Csillag-~, Cso-morka-~, Csonka-~, Csorba-~, Darabos-~-dűlő, Disznós-~, Dorongos-~, Egybokor-~, Erős-lyuk-~, Felső-~, Fogas-~, Forrás-~, Ga-lalói-~, Guba-~, Gúnár-~, Hajnal-~, Határ-~, Hát-~, Hollós-~, Hosszú-~, Játszó-~, Józan-~, Kállai-~, Kanál-~, Kántor-~, Kapitány-~, Kápolna-~, Kapus-~, Kása-~, Kenyérváró-~, Keresz-tes-~, Kertalja-~, Kí-gyós-~, Kis-Cser-~, Kis-~, Kis-Rózsa-~, Kis-Új-~, Konc-~, Konty-~, Kopasz-~, Kopasz-~-alj, Kosár-~, Kökényes-~, Kő-ormány-~, Krajcár-~, Kurta-~, Lány-~, Lá-ró-~, Látó-~, Lóhalál-~, Lugosi-~, Lyukas-~, Mál-~, Méhes-~, Mogyorós-~, Musdaj-~, Nagy-Cser-~, Nagy-~,

365365


Nagykágyai-~, Nagy-Rózsa-~, Nagy-Új-~, Nagyváradi-~, Nyárfás-~, Oloszó-~, Ördög-~, Öreg-~, Őr-~-tető, Pá-pai-~, Pipó-~, Pósalaki-~, Puszta-~, Ragát-~, Réz-~, Réz-tető-~, Rózsás-~, Sas-~, Sinai-~-oldal, Siralom-~, Soma-~, Somos-~, Szár-~, Szentjános-~, Szikla-~, Szilas-~, Szilvás-~, Szóár-~, Szőke-~, Szőlős-~, Telek-~, Teljesfa-~, Templom-~, Tetves-~, Tiszta-~, Tormás-~, Törökmetélő-~, Új-~, Ürge-~, Vad-~, Vár-~, Végső-~, Világos-~, Zápoly-~

Hegy alja 179Hegy alja dűlő 234hegycsúcs L. Bihar-~hegye L. Bihar ~, Isten ~,

Papok ~, Szent István ~, Szilvás ~, Templom ~

hegyek L. Rész-~, Réz-~Hegyes 144, 213, 253,

473hegyes L. Kis~, Nagy~Hegyesel 437Hegyes-halom 146Hegyes-halom-dűlő 89Hegyesi-zug 141Hegyhát-forduló 189hegyi L. Gát-~Hegyközcsatár 125Hegyközkovácsi 125, 234Hegyközpályi 235, 242,

243, 246, 247Hegyköztpályi 235Hegyközújlak 235, 242Hegyközszáldobágy 237Hegyközszentimre 161,

240, 542, 544hegyláncolat L. Réz-~

Hegy-vágás 256Héjjafészek 409hely L. Csárda-~, Dinnye-

~ laposa, Kert-~, Malom-~, Pót-~, Vár-~

Henc halma 506Hencida 213, 249, 295,

387, 552Henkeres 67, 78, 251Hepeseszku 128Herceg 249Herceg L. Kis-~, Nagy-~Herdello 164Herep-folyó 146Hergoc 387Hergyíszut 77Hérnek L. Kis-~, Nagy-~Hérnek-kert 98Herpály 92, 95, 96Herpályipuszta 93, 94Hertyityen 119Herzest 52, 56, 192, 193,

197, 252, 463, 480Hesaje 110Hét-szeg 282Heves megye 315, 316híd L. Pelbárt~, Razabelli-

~, Székely~hida L. Pelbárt~Hidas 239Hidastelek 254Hideg-föld 178Hideg-kút 405, 485, 494Hideg-kúti 206Hideg-örvény 76Hideg-patak 310Híd-ér-köz 211Hidiselu Nánd 404hídja L. Ciberés ~, Cseke

~ dűlő, Palatinus ~Híd-köz 448Hídközipuszta 95Higyigyászka 555Himlős 352Himlős-dűlő 352, 353Hirna 391Hirs-dűlő 207

Hirs-erdő 207Hirtopa 232Hirtope Gali 434Hirtopile Hendri 433Hirtopile la gros 273Hirtopu Zsidouluj 274Hizsu recs 53Hizsu recse 194Hizsu ruzs 53Hizsu Vukuluj 53Hodály-fenék 146Hodis 204Hodisel 456, 539Hodisel L. Puszta~Hodiselipuszta 418Hodiselu 286Hodiselu patakja 191,

204, 417Hodobana 192Hodobeiún 346Hodos 206, 542, 544Hodos L. Oláh~Hodos attya 428Hodos-kút 146Hodrín guza 118Hogyis 253, 473Holde cu Brusi 78Holdgyi nyégrii 434Hold-mező 303Holgyele 196Hollád patakja 546Hollod 191, 254, 286,

344, 417, 423, 508, 555Hollod L. Kis-~Hollodi vidéke 191, 204,

286, 393, 417Hollod-víz 468Hollod vize 254, 508, 555Hollós 267Hollós-hegy 270Holtember-laponyag 146Holt-ér 90Holt-Kálló 175Holt-Kálló-dűlő 174Holt-Körös 89, 90, 379,

382Holt-Körös-alj 250

366366


Holt-Tisza 149Holumbás 298, 400Homok alja 111Homok-dűlő 50Homok-hát 111, 361Homok-kert 146Homok-oldal-dűlő 181Homok-szeg 551Homok-tető L. Kis-~,

Nagy-~Homok-tető-dűlő 88Homoncselele 54Homorog 349Homorog L. Magyar~Hómosó-ér 498hon L. Erdély~, Magyar~Honku 200Honvéd sírja 146Honvéd-telkek 141Hóra-láp 532Hordós-kút 267Horesti 172Horgas 249, 267, 256,

506, 521, 551Horgas L. Külső-~Horgas-ér 90, 267Horgas laposa 157Horhány halma 375Hornu 54Hornyíca 59, 85Horoklán 404Horoszka 81Hortobágy 139, 143, 146,

150, 151, 152, 372Hortobágy-folyó 146Hortobágyi csapszék 146Hortus Pauli 256Horváth-kaszáló 270Horváth utca 161hossza L. Sár ~Hosszal-kert 158hosszú L. Cseri-~Hosszúaszó 507Hosszú-aszó 354Hosszú-dűlő 132, 133,

189, 287, 521Hosszú-fenék 146

Hosszú-föld 146, 179Hosszú-földek laposa 282Hosszú-gát 360Hosszú-hajtó-dűlő 430Hosszú-háti-kert 158Hosszú-hegy 146Hosszú-kert 125Hosszúliget 154, 255,

259, 368, 454, 458Hosszú-mál 406Hosszú-Mále 355, 406,

526Hosszú-Malé 59Hosszú-Ördöngös-sziget

427Hosszúpályi 97, 256, 228Hosszúpályi út 152Hosszú-rét 294, 409Hosszú-szék 146Hosszú-sziget 91, 132,

140, 256, 282, 302, 461, 499, 551

Hosszú-telek 146Hosszú-tó 477Hosszú utca 378Hosszú-víz 66Hosszú-víz-dűlő 65Hosszú-víz-folyás 146Hosszú-zug 448Hosszú-zug-dűlő 448Hotár 264Hotarászka 55Hrisztor 483Huble 416Hunyoros-rét 146Husszia 179, 437Husztine folyása 146Iecer 119Igásó 420Igrec-barlang 434Igric-barlang 433, 310Iklód 107Iklódi-lapos 157Iklódipuszta 400Ileaszka 308Ilenyászka 118Illestyi 520

Imám-kő 83Imám patakja 83Imandi-lapos 157Inacs-ér 72Inánd 222Incincúje 122Incsesd 259Incskás-föld 521Inhérleúszká 122Inke-szék 158In kúlkulú 77Intra ápi 422Intreosel 497Intre páráu 523Intreszku 167Intre Ulica 345Irtás 101, 185, 273, 294,

303irtás L. Farkasos-~, Kis-~-

oldal, Nagy-~Irtás de gyál 173Irtás-dűlő 129, 364Irtás-föld 89Irtásu Dumitrú 318Irvás 164Irvasel 164Iskola sikátor 378Ispányászka 479Ispotály-dűlő 270, 271Isten földje 147Isten hegye 238Istoku 426Itató 270itó L. Kis-ökör-~, Ökör-~Ityátrá lungá 215Izbegyu 339Izbuk 77, 197, 276, 346Izbuku 195, 200Izélycsági-erdő 343Izláz 52Izvor 463Izvoru luj batiu 444Izsópallaga 135, 136, 257,

258, 258, 310, 364Jad la pojána 323Jád vize 285

367367


Jancsesd 137, 204, 255, 259, 368, 454

Janka 240, 260, 543Jankafalva 137, 161, 260,

542, 544Jánosda 507Jánosfalva 263, 440, 486János-tó 477járás L. Belényesi ~,

Derecskei ~, Diószegi ~, Élesdi ~, Érmelléki ~, Margitai ~, Nagy-~, Nagyszalontai ~, Nagyváradi ~, Sárréte ~, Sárréti ~, Szalontai ~, Szalonta ~, Vámospércsi ~, Váradi ~

járása L. Sárréte ~járó L. Tatár-~Jászság 315Játszó-domb 147Játszó-hegy 270Jazér 404Jebákné telke 147Jeges-kút folyása 187Jeges kútja 186Jégverem alja 500jegyzőség L. Buntyesdi ~Jenő L. Boros~Jezer 284, 549jó L. Berek~Józan-hegy 62Jszvorele 54Juhász 414Juhász-dűlő 527Juhász-kő-domb 305Juhász-vágás 527Juh-kút-dűlő 65Juhos-telek 147Juricskai Mór része 383Jzsestye 104Kaba 227, 265, 266, 305,

403kabai L. Kis~pusztaKabaláspatak 318Kabalyászka 324Kacskara 72

Kádár árka 147, 390Kadarcs-folyó 147Kadarcsi csapszék 147Kádár-sziget 140Kádár temető 99Kádár temetője 94Kádár-zug 132Kadrísor 54Kágya 129Kágya L. Kis~, Nagy~,

Pusztanagy~kágyai L. Nagy~-hegyKajla-telek 147Kakacseny 317, 324Kákás 244Kakas-halom 147Kakucs 170, 319Kakucs L. Magyar~,

Oláh~Kakúcska-mocsár 147Kakucs rumunyeszk 412,

413Kakucs Ungureszk 352Kakucs Ungururu 351Kalácsa 272, 416, 418,

459Kalacsíca 272Kalap-rét 409Kalemori 224Kalics 443Kalinyásza 119Kállai-hegy 182Kállay László tanyája 141Kálló 71, 72, 95, 96, 138,

157, 266, 448, 521Kálló L. Holt-~, Holt-~-

dűlő, Kék-~, Nagy-~Kálló-dűlő 138, 174Kálló-köz 521Kálló-zug 158, 358Kalmár-szállás 390Kalota 173, 273, 214,

215, 273, 275, 433, 467, 494, 495, 540, 541

Kaluger 276, 325, 339, 549

Kamarális-erdőségek 196

Kamarás-halom 147Kamn 535Kamrai-erdő 472Kanál-hegy 147Kanális 382kanális L. Kis-~Kandia 159, 382Kandia utca 161Kankuria 186Kan-sziget 133, 134, 140Kanta köze 211Kantár 410Kántor-hegy 147Kántorjánosi 377Kántor-tó-dűlő 157Kántor útja tető 461Kánya 367Kapacsel 252Kápácsi 122Kapitány-hegy 62Kapocsány 288, 468, 511,

546, 555Kápolna 496Kápolna-dűlő 206Kápolna-hegy 390Kápolnás 155, 157Kápolnás-dűlő 157Kápolnás-halom 157Kápolna-völgy 235Káposztás 133, 134, 210,

224, 249káposztás L. Kis-~, Nagy-

~Káposztás-dűlő 558Káposztás-kert 50Káposztás-telek 147Káposztás-sziget 97Kappanta 111Kapralanu 115kapu L. Hárs-~Kapus-hegy 147Karácsony-domb 558Karajános 521Karakás 158Karakás-lapos 158Karánd 355

368368


Káránd L. Kis~, Nagy~, Pusztakis~, Puszta-nagy~, Toplica~

Karánzel Gruez 526Karanyaszká 56Karaszó 108, 416, 451,

456, 539Karaszói-erdő 131Kárászos 499Karbunár 123, 278, 492Karbunáristye 293Karbunyest 318Karcag 372Karcag L. Nagykun~karcagi L. Kun~ országútKardó 127, 230, 277, 478Kardos 431Kardos-kert-dűlő 129Karika-zug 531Karmazán 438Károly-dűlő 65Karpeny 318Kárpinye 524Kár-telek 500Kártyás 111Kása-gödör 147Kása-hegy 147Kásás 213Kásás-szer 427Kas-dűlő 50Kasnárá 178Kassa 447Kastély L. Kis-~, Nagy-~Kasuca 416Kaszadipuszta 430Kaszáló 224, 539kaszáló L. Fútaki-~,

Gyolcs-~, Horváth-~, Kisharsányi-~, Nagy-~, Pap-~, Urasági-~, Va-jás-~

kaszálója L. Falu ~, Oláh Mihály ~

Kasza-sziget 294Kaszmán 552Kasszapuszta 295Kasztá Igréculuj 434

Kasztare 273Kata mázer 196Katetore 483Katonás 249Katona utca 141Katonaváros 401kátyú L. Borsányi-~,

Kerek-~kátyujt L. Tapló ~Kátyú környéke 185Kátyú-oldal 185Kause 115Kazal tisztája 270Kázmán 552Kebesd 169, 280, 356,

472, 510Kecske-kő 461Kecske-rét 542Kecske-szik 213, 551Kecskés-sziget 427Keile 507Kék-álló 63Kék-domb 206Kék-Kálló 50, 139, 155,

158Kelemen laposa 250Kelemen-pad 527Kemencés-dűlő 552Kemény-sziget 499Kenderátó 147Kenderátó L. Kis-~-halom,

Kis-~-lapos, Nagy-~-halom, Nagy-~-lapos

Kenderes 260Kenderes-dűlő 185, 553kenderföld L. Czerny

György-~Kender-föld-dűlő 270,

271Kender-földek 185kender-földek L. Régi-~Kender-hát 378Kender-láp 551Kender-szeg 294Kender-szer L. Kis-~,

Nagy-~Kender-sziget 307

Kender-zug 73Kenesei-dűlő 287Kenéz 184Kénéz 61Kenéz-alj 282Kenézipuszta 349, 350Kenézszállás 358Kengyel 559Kenyeres 409Kenyérváró-hegy 147Kép-halom 147Kér L. Kis~, Nagy~Kerek L. Nagykerekkerek L. Szil-kerekKerekbokor 88Kerekegyház 202Kerekegyháza 202Kerek-erdő 256Kerek-erdő L. Nagy-~,

Kis-~Kerekes-halom 157Kerek-fűz 89Kereki 376Kereki L. Kis~, Nagy~Kerek-kátyú 62Kerek-láp 90Kerek-lapos 141Kerek-rét 186Kerek-szék 66Kerék-szik 307Kerek-tó 89, 380, 410,

552Kerek-tó-halom 73Kerek-tövis 187Kerenyeháza 138Kereszt-dűlő 527Kereszt-ér 72Keresztes 360Keresztes L. Mező~Keresztes-dűlő 535Keresztes-hegy 235Keresztesi út 73Keresztes-szállás 147kereszti L. Gáp ~Keresztszeg 313, 535Keresztszegi-erdő 314kerí L. Méh ~, Mé ~

369369


Kéri-kert 478Kerítés-dűlő 430Keriturile 524Kermező 438Kerpenyászka 200Kerpenyét 168, 281, 325,

339, 547Kerpest L. Kis~, Nagy~Kert 213kert L. Bánom-~-szőlő,

Berek-~, Borjús-~, Bőgő-~, Budaházy-~, Cigány-~, Csapó-~, Csarkó-~, Csemete-~, Csere-~, Cserepes-~, Csige-~, Csobán-~, Csődörös-Epres-~, Déz-ma-~, Dinnyés-~, Ebes-~ utca, Epres-~, Erdő-~, Fábián-~, Fácános-~, Fel-~, Felső-~, Frigy-~, Füves-~, Fűzfás-~, Gacsa-~, Hagymás-~ dombja, Hagymás-~ laposa, Hatvan utcai ~, Hérnek-~, Homok-~, Hosszal-~, Hosszú-háti-~, Hosszú-~, Káposztás-~, Kardos-~-dűlő, Kéri-~, Kis-Dinynyés-~, Kis-~, Kis-szőlős~, Koldus-~, Komló-~, Komlós-~, Kos-~, Köntös-~, Közös-~, Kulcsár-~, Lapos-~, Lipót-~, Ló-~ alja, Major-~, Majtér-~, Malom-~, Meggyes-~, Méhes-~, Nagy-Dinnyés-~, Nagy-~, Nagy-szőlős~, Nyálas-~, Nyicki-~, Öreg-~, Palántos-~, Pap-~, Répás-~, Rhédey-~, Rossz-~, Rozsos-~, Sáros-tó-~, Sás-~, Sátor-~, Séta-~, Sexta-~, Sós-~, Szakarina-~, Szállás-

~, Széchényi-~, Széna-~, Szérűs-~, Szik-~, Szőlős~, Szőlős~ utca, Tarkó-~, Téglás-~, Tócós-~, Tót-~, Tökös-~, Túrás-~, Új-~, Új-~-dű-lő, Urasági-~, Vad-~, Varga-~, Város-~, Város-~ utca, Vén-~, Vén-~-dűlő, Vén-~-szőlő, Zsidó-~

Kertalja 111, 125, 244, 270, 407

Kertalja-hegy 420Kertaljai-dűlő 174kertek L. Szőlős~Kertes 526Kertész L. Kis-~, Nagy-~Kert-hely 187Kerti-dűlő 535kertje L. Kún Pál ~Kertu 277Kert utca 158kerület L. Dél-Bihar ~,

Dél-Bihar megyei ~, Derecskei szolgabírói ~, Hajdú ~, Nagyváradi ~, Tiszántúli ~, Váradi ~

kerületi L. Tornyos-~-dűlőKerülő-dűlő 551Kerülő-lapos 500Késa 202Keserű 184, 282, 358, 360Keserű L. Ér~Keserű-ér 360Keserűi út 185Kesz L. Somos~Keszteg 135, 173, 176,

178, 214, 273, 275, 433, 540

Kétcsárda-lapos 141Kétesi 305Kete Szermase 318Kete zományca 318Két-fok közi 132, 134Két-halom 64Kétökrű-halom 152

Kétpap-sziget 260Kettős 155, 213Kettős-forduló 157, 158Kettős-halom 98, 147Keve laposa 147Kever-háti-dűlő 174Kicsera 53, 54, 200, 215,

251, 472, 523, 524Kicsera puszti 274Kicsera Turkuluj 273Kicseroj 214Kigyik 396Kígyós 139, 158Kígyós-halom 386Kígyós-hegy 147Kígyósi-dűlő 553, 559Kígyós-lapos 147Kígyós-patak 420Kígyós-telek 307Kilences 188Kimp 117, 284Kimpány L. Alsó~, Felső~,

Papmező~Kimpányászká 284Kimpu 123, 192Kimpu bauluj 284Kimpuc 130Kimpu csel mare 507Kimpu csel mik 507Kimpudepálinkára 355Kimpu devalkuc 355Kimpu-flore 355Kimpu Henculuj 130Kimpu Karanzel 406Kimpu kete 318Kimpu Kufericse 215Kimpu Kureturilor 438Kimpuletu cu Szinzáró

429Kimpu longu 273Kimpu luj Bungo 277Kimpuluj Jepure 54Kimpu mare 286, 393,

406, 418, 523Kimpu moculuj 277Kimpu mori 326, 523,

540, 541

370370


Kimpu Mosuluj 339Kimpumuculuj 424Kimpunel 207Kimpu oszajilor 438Kimpu pejusuluj 438Kimpu putyíneli 215Kimpu Ráduluj 468Kimpurel 538Kimpuri 192, 339Kimpu tyejusu luj 438Kimpu ungurilor 478Kimpu Vonyi 277Kimsore 507Kincse 186Kincses 71Kincses-fenék 147Kincses-telek 147Kincses-völgy 246Kincsu 218Kindeászka 223Kindrestyilor 509Kinpu réte 122Kinyepistye popi 214, 215Király alja 140Király-dűlő L. Nagy-~Király-erdő 308, 344,

423, 508Király-hágó 214Király út 395Kirbolya 405Kircsága 507Kirligátu 293Kírlígétura 232Kirna 391Kirpesti márí 388kis L. Belső-~-kút, Lobda-

~-mező, Magyar ~ utca, Oláh ~ utca

Kis-állás 141Kis-állás-laposok 141Kis-Álomzug 142, 145Kisandaháza 96Kis-András 157Kis-Árkus 499Kis-Baglyos 95Kis-Barát 73Kis-Bárod 343

Kis-Barsa 132, 140Kis-Barsa dombja 140Kis-Békás 551Kisbelényes 285, 323,

328, 356, 450Kis-Betlehem 384Kis-Bocskai 241Kis-Bodór 261Kis-Bogárzó 141Kis-borjú-nyomás 68Kis-Bor-patak 206Kis-Borsós 143Kis-Borsó-sziget 430Kisbozsód 141Kisbozsódipuszta 140Kis-Buda-rét 431Kis-Carina 225Kis-Cser-hegy 384Kis-cserje 536Kis-Csíkos 73Kis-Csohos 190Kis-csonkás 81Kis-Csutkó 478Kis-derék-láp 532Kis-Dinnyés 141Kis-Dinnyés-kert 158Kis-Diós-völgy 461Kisdombrovica 191, 254,

286, 468, 555Kis-dűlő 50, 270, 412,

413kisebb L. Ferenc deák-~-

dűlőKis-erdő 289, 316, 361,

381, 382, 476, 536Kis-erdő-hát 462Kis-erdő-kút laposa 270Kisfalusipuszta 428Kis-Gatály 498Kis-gát-ér 414Kis-Gút 146Kis-hágó 194Kis-Halas 133, 134Kis-halom 73, 247, 289,

360Kisharsány 377, 378, 381Kisharsányi-kaszáló 381

Kis-hegy 161Kishegyes 146Kis-Herceg 213Kis-Hérnek 461Kis-Hollod 344, 422, 423,

508Kis-Homok-tető 88Kis-irtás-oldal 384Kis Jankó-láp 532Kiskabaipuszta 267Kiskágya 287, 384Kis-kanális 264Kis-káposztás 381Kiskáránd 457, 526Kiskáránd L. Puszta~Kis-Kastély 431Kis-Kenderátó-halom 147Kis-Kenderátó-lapos 147Kis-Kender-szer 294Kiskér 101, 207, 291, 471Kis-Kerek-erdő 289Kiskereki 289Kiskerpest 388Kis-kert 189Kis-Kertész 431Kis-Kogyoszló 206Kiskoh 56, 115, 117, 197,

293, 346, 444, 459Kis-Konyári út dűlő 65Kis-Kornyó-dűlő 65Kis-Körös 92, 109, 210,

250, 362, 381, 382, 387, 461, 552

Kis-Köves-lapos 148Kis-kút-dűlő 111Kis kút utca 158Kislaka 110, 292, 321,

370Kis-lapos-dűlő 181Kis-Latabár 125Kis-Láz 53Kis-Ludas-tó 431Kis-Lukáca 133Kis-Mályvás 141Kismarja 109, 241, 250,

294, 374, 430, 558Kismarja L. Szabad~

371371


Kis-Martinka 476Kismarus 105, 130, 296,

391Kismarusi-dűlő 131Kis-Megyeri 211Kis-Meggyes-lapos 149Kis-Méhesi 453Kisméhesipuszta 222, 342Kis-mély-földes-halom

147Kis-mező 125, 184Kis-mező-dűlő 50, 182Kisnyéstaipuszta 349Kisnyüved 409Kis-osztás 155, 157Kis-ökör-itó 147Kis-Ördöngös-sziget 427Kis-Pallag 267Kis-Pállaj 282Kis-Pap-rét 282Kis-pár-sziget 261Kispércs 367Kis Péter 132, 133Kispeterd 360Kisrábaipuszta 375Kisrábéipuszta 395Kisrábépuszta 394Kis-rét 409, 420Kis-rét-hát 295Kis-rét-oldal 379Kis-Rózsa-dűlő 287Kis-Rózsa-hegy 384Kiss István laposa 306Kiss Janka 260Kiss János laposa 306Kiss Károly tanyája 141Kissomogyipuszta 400Kis-Sós-tó 133, 134Kis-Suhasztó 506Kisszántó 111, 297, 396,

397Kis-Szárcsás 151Kis-szeg 213Kis-sziget 256, 558Kis-szilfa 431Kis-szőlőskert 61Kis-Tatár-ülés 151, 367

Kistelecu 277Kis-telek 98, 155, 157,

295, 358, 431Kisterpesty 172, 264, 473,

511Kis-Tócó 151Kis-Tó-hát 133Kis-Tó-háti 134Kis-Tó-közi 133, 134Kistóti 350Kistótipuszta 349Kis-Törmény 133Kisújfalu 206, 244, 245,

247Kis-Új-hegy 261Kis új utca 158Kis utca 378Kisürögd 298, 342, 400,

453, 478Kis-vágás 270Kis-Ványi 420Kis-Vásár 302Kis-Vész-szeg 499Kis-Zólyom 301Kiszomlinipuszta 111Kis-zug 139Kis-Zsombokos 307Klastrom 73, 97, 502Klitt 299Klittipuszta 299Klittpuszta 299Koaste popílor 345Koborló 184Kocka-telek 147Kocsi-lapos 158Kocsi-lapos-dűlő 158Kocsis-sziget 141Kocsord 382Kocsordos 234Kocsordos eleje 140Kocsordos-sziget 140Kocsordos-zug 140Kocsordra 158Kocsorlou 251Kocsuba 77, 115, 117,

122Kocsuba L. Belényes~

Kocsuka 219Kodormány-telek 94Kodoru 285Kodrisor 323Kodru 163, 217Kodruc 221Kóesd 318Kogyoszló L. Kis-~, Nagy-

~Koh L. Kis~, Vas~Kohári-kút 267Koheskú puna 318Koh Plutye 293Kój 301Kóji-völgy 303Kokad 269, 270Kokasló 147Kokonacu 550Kokosesku 115Kokot 270Kólcó 341Koldus-dűlő 287Koldus-hát 60, 213, 552Koldus-kert 256Kolibilor 344Kolibisie 404Kollát-dűlő 129Kollest 116, 300Kolnyik 525Kolopi-szállás 186Kolostrom 73Kolozsvár 176, 180, 216,

269, 343, 376, 421, 439, 447, 528, 560

Kolozsvári-zug 132Koltyeu 479, 526Kóly 129, 162, 240, 301,

384Komádi 71, 140, 227,

305, 349, 350, 362Komjáti 249Komló L. Puszta-~Komló-kert 213Komlós 109, 294Komlós-kert 147Komócsó 106Konc-erdő 361

372372


Konc-hegy 147Konda 498Kondoros 143, 367Kondoros-folyás 147Kont 125Kontíászká 54Kontisor 246Kontisor L. Külső-~Konty-hegy 354Kontyinity 172Kónya 147Konyár 65, 139, 155, 158,

227, 250, 256, 305, 306Konyári út dűlő L. Kis-~Konya-tető 125Kopacsel 252Kopasz 213, 249Kopasz-hegy 61, 303, 504Kopasz-hegy-alj 504Kopaszuluj-víz 327Kópés 246Koplicászka 520Koppán 241Korbászku 442Korbesty 121, 128, 196,

308, 309korcsma L. Kuri ~, Mérges

~, Ritók Jánosé-féle ~Korda-sziget 210Korgo 72Korgyie 472Korhán L. Nagy-~ (halom)Korhán-domb 316Korhán-halom 98, 558Korhán-sziget 98Korhány 213Korhány-dűlő 88Korhás 273Korlati 463Korlatu 463Korna 463Kornu dialuluj 481Kornyec 443Kornyesu 172Kornyet 273, 468, 538Kornyetu 214, 215Kornyísón 201

Kornyitó 207Kornyó 367Kornyó-dűlő L. Gyalog-

szeres-~, Kis-~, Nagy-~-dűlő

Kornyó-halom 64, 65, 367

Kornyó-szék 66Kóród 98Kóródipuszta 92, 94Kórógy 98Kórógyipuszta 92Koroj 279, 321, 418, 459Koronás-halom 148Kórós-derék 132, 133Kórós-ér 72, 266K. Orosipuszta 222Kórós-sziget 132, 133Kóró-sziget 261Korpás-dűlő 237kosár L. Ványi-~-dűlőKosár-hegy 62Kos-kert 151Kosu Korbuj 434Kosur 463Koszrona 361Koszta Dimitrie 172Koszta gyaluluj 478Koszta Jankuluj 53Koszta Nulli 438Koszta pestyeri 426Koszta ponyetrú 318Koszte 117, 130, 443Koszte mare 438Kosztica 251Kotá 555kóti L. Posta-~-dűlőKotipuszta 305Kotszeg utca 378Kotucistye 264Kotulung csori 488Kotulung tirsel 488Kotyesz 189Kotyesz gödre 189Kotyiklet 121, 124, 167,

308, 309Kotyor 461

Kovácsi 95Kovácsi L. Hegyköz~,

Puszta~Kovácsi-útfél 93Kovács-rét 65Kovács-rét-dűlő 65Kovács tava 531Kovács-zug 132Kozmafalvaipuszta 202Kozmafalvipuszta 202,

261Kozma-haraszt 250Kő 500kő L. Imám-~, Kecske-~,

Pontos-~, Sólyom~, Somlyó-~

Kőalja 135, 136, 310, 364Köbölgyik 249Köböl-kút-lapos 414Kő-domb 72, 96, 141, 250kő-domb L. Juhász-~,

Belső-~, Külső-~Kő-domb laposa 141Kő-halom-domb 157Köhögő 148kői L. Sólyom~-patak,

Sólyom~pusztaKőkecskék 83Kökényesdipuszta 202Kökényes-hegy 62Kő-kút-dűlő 88Kő-kút-zug 140Köles-ér 95Köleses-sziget 261Köleses utca 161Köles-tó 527Kömpe 236Köntös-gát 148Köntös-kert 148Kő-ormány 238Kő-ormány-hegy 238Kő-ormány-oldal 238Köpű 187Köpű kútja 187Kőrises-erdő 148Kőrises-folyás 148Kőris-szeg 542

373373


körjegyzőség L. Belényes-újlaki ~, Papmezei ~, Rézbányai ~, Rézbánya ~, Urszádi ~

Kör-mező 358Körmösdipuszta 90, 362környék L. Tekerő-~környéke L. Akol ~, Almás

~, Csente ~, Csík-tó ~, Halom ~, Kátyú ~, Ma-gyarcséke ~, Zúgó ~

Körös 79, 88, 89, 90, 106, 118, 165, 176, 178, 179, 206, 250, 257, 275, 314, 315, 316, 319, 360, 362, 377, 378, 379, 380, 381, 382, 413, 419, 421, 452, 455, 498, 501, 502, 523, 547, 550

Körös L. Anya-~, Fekete-~, Holt-~, Holt-~-alj, Kis-~, Nagy-~, Nagyváradi-~, Sebes-~, Sebes-~-völgy, Sebes-~ völgye, Új-~

Körös átalja 89Körösharsány 378Körös-köz 420Körösladány 378Körös-mellék 316Körös-oldal 250, 402Körös-oldali-dűlő 206Körösök (közlegelő) 351Köröstarcsa 378Köröstarján 316Köröstopa 216, 343Körös utca 378Körös-völgy 53, 135, 170,

194, 206, 214, 257, 319, 351, 419, 494

Körös völgye 135, 136, 171, 214, 257, 310, 320, 352, 364, 412, 413, 466, 467, 541, 495, 540

Körös-szakadék 111Körösszeg 90, 97, 313,

381, 556

Körösszegapáti 90, 312, 314, 362, 491

Körös-zug 213Körtélyes 396Körtélyes-dűlő 174Körtélyesi-dűlő 558Körtvélyes 175, 202, 397Körtvélyes-ér 500Körtvélyes-hát 532Körtvélyes-sziget 260Körtvély-lapos 256Körtvély-tó 106Kösély-folyás 148Kösély-szeg 147, 148,

149, 153Kösmő 234, 245, 427,

428Kösmő-patak 244, 245Kösü-ér 66Köszörűs-lapos 148Köszvényes 78, 317, 324Kötelesipuszta 158Kőudvar 148Kövecses 241Kövér-sziget 213Kövesd 53, 137, 194, 318,

419Köves-domb 310Kövesd-patak 318Köves-halom 148Köves-lapos L. Kis-~Kövicses országút 158köz L. Ér-~, Hegy~-, Híd-

ér-~, Híd-~, Kálló-~, Körös-~, Nagy András ~, Várad-~, Víz-~-rét, Völgy-~

köze L. Berek ~, Brezse-láp ~, Búza-ér ~, Csente ~, Kanta ~, Kunyhó ~, Ludas-tó ~, Makkos ~, Tó ~

közép L. Külső-~-dűlő, Tekeres-~-dűlő

Közép-dűlő 521Közép-fok 148, 213Közép-Martinka 476

Közép-Szolnok megye 354, 436

Közép utca 527Középvár 373Köz-erdő 551közi L. Had~ piac,

Híd~puszta, Két-fok ~, Kis-Tó-~, Nagy-Tó-~, Sár-~

Köz-legelő 543Közös 528Közös-kert 476Községi-erdő 239Kracsi 273Krajcár-hegy 147Krajnikfalva 171, 214,

215, 319, 320, 352, 495Krajova 279, 292, 321,

418, 482, 489, 547Kráncsesd 253, 322, 388,

404Kraszna 129, 159, 181,

184Kraszna megye 159, 354,

435, 436, 437Kreásza 115, 164, 293Kreászka L. Aradvány ~Krecán 546Krecsun 119Kremínaszú 195Krencsesty 322Krestyetu 251Kreszulya 123, 285, 323,

328, 408, 450Kréta sziget 133, 134Krisma dela péri 341Kristyor 325, 339, 452,

550Kristyor L. Alsó~, Felső~Kristyorelu 325, 326Krisztoszu 485Krucsi 388Krujánká 54Krumplis 224Kubles 274Kublesu 277Kucsarlútu 54

374374


Kucsászka 110Kucseszku-dűlő 519Kucsulotu 119Kukalej 195kukuj L. Nyúlas ~Kukuleu 429Kukuli 523Kulcsár-kert 476Kulcsos 500Kúlízs 543Kumanyesd 58, 85, 327,

518Kumunúcsele 122Kun Ferenc laposa dűlő

65Kun Gergely 430Kún György-laponyag

148Kunkápolna-halom 148Kunkarcagi országút 266Kunok szállása 531Kún Pál halma 148Kún Pál kertje 148Kunság 315Kuntyinitu 74Kuntyínyításí 485Kun-ülés 312Kunyhó köze 543Kúpnád-sziget 362Kupuj 438Kuracel 285, 328, 356,

408, 450Kuratura 52, 54, 117, 165,

200, 204, 220, 254, 293, 326, 328, 252, 340, 346, 366, 408, 429, 434, 453, 463, 508, 525, 540, 541

Kurature 252Kuraturi 555Kuraturile 507Kuraturu 122, 164Kuratyístye 429Kurcsó-sziget 305Kurenyístye 518Kuretiste 78Kuretura 517Kureturele 438

Kúria-rét 144Kuri korcsma 358Kurilla 207Kurso 434Kursza 426Kurta-ér-hát 305Kurta-hegy 62Kurta-tó 305Kurtye 105Kurtyilís 298Kurtyon 414Kuru Doszuluj 115Kuruttyoló 431Kuszton-zug 500Kusztur 119Kusztura Paulasza 293kút L. Bács-~, Bátori-~,

Békás-~i-~, Belső-kis-~, Berci-~, Bodon-~-dűlő, Bokróc-~, Bóné-~, Borjú-~, Büdös-~, Csohos-~, Csola-~, Demeter-~, Disznó-~, Disznó-~-folyás, Dobonyi-~, Domján-~, Forrás-~, Füle-~, Halom-~-dűlő, Három-~, Hideg-~, Hodos-~, Hordós-~, Jeges-~ folyása, Juh-~-dűlő, Kis-erdő-~ laposa, Kis-~-dűlő, Kis ~ utca, Kohári-~, Köböl-~-lapos, Kő-~-dűlő, Kő-~-zug, Ménes-~, Nádas-~, Nádas-~-völgy, Nádas-~ völgye, Nagy ~ utca, Orbán-~, Orbán-~-dűlő, Paládi-~, Rakottya-~, Rózsa-~, Rózsás-~, Savós-~, Sós-~, Szalóki-~, Székely-~, Szénási-~, Szőke-~, Szőr-~, Telkes-~, Török-~, Török-~-völgy, Új-~, Váradi-~, Veres-~, Veres-vizű-~

Kút alja 420

Kutas 358, 455Kutas-folyó 210, 362Kút-dűlő 270, 341kúti L. Békás-~-kút,

Hideg-~, Mese-~-dűlő, Petri-~-dűlő, Sugó-~-dűlő, Temető-~ (dűlő)

kútja L. Bácsó ~, Bán ~, Boné ~, Jeges ~, Köpű ~

Kút-porong 499Kutya-domb 185Kutyahugyoztai-oldal 475Kutyakaparás 187Kutyaugráló 141Kutya völgye 148Kügye 409Kügyipuszta 409, 428külső L. Sárándi-határ-~-

dűlőKülső-bánya 72Külső-dűlő 513, 515Külső-erdő 250Külső-Horgas 213Külső-Kontisor 246Külső-kő-domb 305Külső-közép-dűlő 65Kürtös 107La balányászka 231La Báltá 555Lábas-rét 88La Brusztier Brusztar 273Labu 127La Cu stricatu 251La Cseru 298, 555La csityera 77La csoroj 523Ladány L. Körös~,

Püspök~Ladilba Jazuluj 523La Dombrává 122Ladrum 463La drumu csel mare 298Láe 356La fantana recse 550La fontina luj pojus 286Lafrunatura 194La funtinyele 339

375375


La gríndás 497La gróf 74La grohot 77La Gropi 485La gyál 192, 193, 463lak L. Szép~, Új~laka L. Etel~, Kis~, Pósa~La kapai 550Láker-dűlő 438La Kimpu de zsosz 216La Kolung 344Lakomore 523Lakó-rét 461Lakornyet 438Lakó-sziget 249La Kotyec 555La Krucse 67, 286, 426,

550Lakság 137, 318, 420Lákun 200Lakunyíu 77Lálivez 438La margu 122La méje 524La menu 122La merune 77Lamesztáken 438Lamormint 438La mormontul Pitci 194Lánkójászká 479Lány-hegy 147La ogórú 54La Ogrez funtinyele 293La Ogrezi 326Láoty 523láp L. Brezse-~ köze,

Buzgó-~, Cseh-~, Csere-~, Daru-~, Darus-~, Dübögő-~, Figés-~, Föld-~, Garos-~, Görbe-~, Görcsös-~, Hóra-~, Kender-~, Kerek-~, Kis-derék-~, Kis Jankó-~, Macskás-~, Nádvágó-~, Nagy-~, Német-~, Nótáros-~, Pali-~,

Rucás-~, Vágó-~, Vesszős-~

Láp alja 410lapály L. Szent Palocsa-~La paszturile 224Lapelin 523lápi L. Gál-~-dűlőLapjetral 192Laplop 523La pod 165La podu 429La podure 193La Poény 197Láp-oldal 250Laponyag 132, 133laponyag L. Apró-~,

Borsós-~, Bujár-~, Halász-~, Holtember-~, Kún György-~, Méhes-~, Nagy-Pipás-~, Rác-~, Szász-~

Laponyag-dűlő 65Laponyag halma 64Laponyag-halom 65, 96Lapos 190, 303, 371lapos L. Baksa-~-dűlő,

Bálint-~, Bandi-~, Basa-~, Borsi-~-dűlő, Borúzs-~, Böndős-~, Budai-~, Cégény-~, Csécs-~, Cseh-~, Csirizes-~, Csürködi-~, Fehér Vaszali ~, Fekete-ér-~, Gömöri-~, Gugyori-~, Gulácsi-~, Gyarmati-~, Halas-~, Határ-~, Iklódi-~, Imandi-~, Karakás-~, Kerek-~, Kerülő-~, Két-csárda-~, Kígyós-~, Kis-Kenderátó-~, Kis-Köves-~, Kis-~-dűlő, Kis-Meggyes-~, Kocsi-~, Kocsi-~-dűlő, Köböl-kút-~, Körtvély-~, Köszörűs-~, Lepó-~, Liba-~, Ludas-~, Mágó-~, Máta-~, Meggyes-~,

Mieszunyika-~, Molnár-~, Muslicás-~, Nádas-~, Nagy-Kenderátó-~, Nagy-~, Nagy-Meggyes-~, Nyarjas-~, Nyíres-~, Nyírő-~, Pap-~, Po-rumb-~, Rókás-~, Rövid-~, Sós-~, Sós-~-dűlő, Sós úti ~, Szalonnás-~, Taba-~, Tó-~, Újvárosi-~, Vajda-~, Varjas-~, Zsákai Nagy András-~, Zsombokos-~

laposa L. Bakater ~, Balló ~, Bazsa ~, Berettyó ~, Berkesi ~, Bíró ~, Bó-dány ~, Compó ~, Cs. Erdőháty ~, Csóka ~, Csordás István ~, Darabos-Dábó ~, Daróczi ~, Dinnye-hely ~, Gáll György ~, Gáll ~, Gát ~, Görcsös út ~, Hagymás-kert ~, Horgas ~, Hosszú-földek ~, Kelemen ~, Keve ~, Kis-erdő-kút ~, Kiss István ~, Kiss János ~, Kő-domb ~, Kun Ferenc ~ dűlő, Malom ~, Mike ~, Nagy György János ~, Nagy György ~, Nótáros ~, Pap ~, Sasa ~, Sovány-hát ~, Szentesi ~, Szérűk ~, Szingula György ~, Szőke ~, Zsombokos ~

Lapos-dűlő 270, 448Lapos-kert 543laposok L. Kis-állás-~,

Tóth-~Lapos-rész 499Lapos-rét 270, 271Lápos-rét 148Lápos-tó 477Lapos-vész-derék 499La Pranosú 195

376376


Laprelucs 438Lapus 452La redecsin 215Láró-hegy 148La sátu pe gyaluri 116La stubeiu 550Lasure 463László palotája 533, 535Laszoka 438Latabár L. Kis-~, Nagy-~Látágna Bucsuluj 438La Teurí 195La Tó 135Látó-hegy 148Látóképi csapszék 148Lator-rét-dűlő 174La Tou 194La ulíca din josu kete

Határ 345La ulmu Ciki 273Láulyu 438Láutus 117La vale boi 550La valije 194Láz 239, 527Láz L. Kis-~Lázár 499Lazask 279La Zepoz 325Lázu 344Lázu bouluj 434Lazuc 434Lázuluj-patak 327Lázur 273, 325, 422, 452Lázur L. Belényes~,

Szohodol~, Mikló~Lazu rerile 344Lázuri 219Lázuri L. Szohodol~La zsurzse 480Leányvár vár 448Leasze 105Lebenyicistye 127Lebenyicistyele 507Legelő 50, 73, 90legelő L. Becedai-~,

Belső-~, Köz-~,

Munuhu-~, Nagy-~, Szentjánosi-~

Legelő-sziget 449Lehecsény 325, 339, 547,

550Leka-zug 141Lelesd 340Lemnúluj Dávíd 538Lénárt halma 64Lénárt halma dűlő 65Lénárt-halom 65Lénárt-rét 306Lencse-föld 521Lencsés 476Lencsés-hát 358Lenes völgye 186Leorgiásza 340Leorgyesu 218Lépcsős 211Lepedeu 405Lepó-lapos 157Les 222, 298, 341, 400,

453Less-halom 95Less-vonal 469Léta L. Nagy~Létai-határ-dűlő 270Létai út dűlő 448Leugyelászka 418Leurgyásza 122Leurzele 325Lévai 556Liba-lapos 148Liba-nyomás 132Liba-telek 148Libucos 190Libucos-dűlő 181Libuc-ülés 250Ligad 103Ligáda 355Ligazel 103Liget 371liget L. Gyerzime-~,

Hosszú~Lipót-kert 98Livada 463, 465Livozile 438

Lobda-kis-mező 462Locuteuluj 275Locsogó 66Lófogó 213Lóhalál-hegy 63Loje 118Lojka 325Lók 343, 437, 528Loka molenyiloru 479Ló-kert alja 410Lola 343Lompér 552Lopó út 521Loranda-patak 318Lovas 132, 133Lovászok zugja 148Lováta 282Lődör-tó 384Lökös-sziget 261Lőrinc 158Luboje 225Lucernás-dűlő 174Ludas 49Ludas csapszék 148Ludas-fenék 148Ludas-lapos 148Ludas-tó 189, 211, 213,

506Ludas-tó L. Kis-~, Nagy-~Ludas-tó köze 211Lugas den Szusz 194Lugas den zsos 53Lugos L. Alsó~, Alsó~-rév,

Felső~Lugosi-hegy 179Lukáca L. Kis-~, Nagy-~Lúka háza 148Lukucászká 479Luncsi 344, 388Lungsiora 343Lungsora Pernusá 444Lunka 116, 137, 165, 231,

272, 286, 318, 319, 326, 341, 355, 370, 416, 424, 429, 488, 497, 526, 546, 550, 555

Lunka L. Alsó-~, Felső-~

377377


Lunka-dűlő 315Lunka Grujec 103Lunkán 381Lunkára 452Lunka szodojes 192Lunkaszprie 163, 344,

423, 509Lunkaurzest 345Lunkíca 194Lunkuca 196, 254, 204Luntuca 53Lupistye 254, 556Lupoi’a 191Lupsore 438Luri 213Lutoj 257Lutosze 522Lyokus háza 224lyuk L. Cinke-~, Erős-~-

hegy, Erős-~-rét, Farkas-~-hát, Macska-~

lyuka L. Róka ~ telekLyukas 213lyukas L. Paloca-~-halomLyukas (halom) 175Lyukas-halom 64, 66,

147, 152, 158, 256, 282Lyukas-halom-dűlő 66,

87Lyukas-hegy 147Macastye 325Macászka 539Macs 148, 148Mácsaipuszta 224, 342,

400Mácsapuszta 415, 469Macsi-folyó 148, 150Macsi Pálné tisztája 148Macsipuszta 150Macska-domb 63Macska-lyuk 247Macskás L. Utca ~Macskás-láp 532Macska-telek 148Macsmóna 461Mácsó 93Mácsó-ér 93

Madaras 213Madaras-tó-dűlő 174Madaras-szeg-ér 499Madárkúsztő 125Magest 494Mágó folyása 414Mágó-lapos 414Mágó-szik 414Magura 118, 197, 200,

218, 219, 293, 309, 346, 425, 444, 463, 472, 480, 550

Maguraszáka 443, 444Magyar 207Magyarapáti 312Magyarcséke 55, 128,

163, 172, 196, 253, 259, 288, 309, 322, 347, 364, 388, 404, 473, 511, 525, 546

Magyarcsékei szakasz 121, 124, 167, 309, 344, 422, 424, 425, 508, 509, 516

Magyarcsékei vidék 167, 516

Magyarcséke környéke 259

Magyarcséke vidéke 253, 288, 473, 511, 546,

Magyargyepes 154, 255, 348, 368

Magyarhomorog 349, 362, 491

Magyarhomorogi szakasz 132

Magyarhon 75, 103, 123, 177, 294, 323, 354, 370, 416, 438, 526, 534

Magyarkakucs 171, 214, 320, 351, 352, 412, 421, 467, 495, 522, 528, 541

Magyar kis utca 141Magyarország 73, 176,

349, 376, 418, 504, 527Magyarország L. Alsó-~,

Felső-~

Magyar-patak 436Magyar utca 53Major-dűlő 270Major-kert 267Majorság 380Majos-dűlő 50Majtér-kert 158Máka-erdő 485Makkos köze 211Mal 207mál L. Hosszú-~Malaistye 339, 485Malaistye Steusz nucs

293Malayesztye 298Maldeszku 123Malé L. Hosszú-~Mále L. Hosszú-~Málé-domb 327Mál-hegy 543, 544Máliny 117, 192, 480Málityászá 195malma L. Sandró ~malom L. Régi-~ árka,

Úri-Egyedi-~Malom-csatorna 316, 420Malom-dűlő 364, 513,

515Malom-fok 141Malom-gát 61Malom-gát-folyás 148Malom-hely 410Malómka 260Malom-kert 381Malom laposa 89Malom-nyomás 254Malom-rét 213, 381Malom-sziget 160, 361Malom-szigetek 133, 134Malom vize 264Malom-völgy 141Malom-völgy-hát 141Malom-zug 89, 93, 148,

256, 316, 371, 536Malu 308Maluiste 191Mályvás 551

378378


Mályvás L. Kis-~, Nagy-~Mándics 504Mangó 318Manu 115Máramaros 73, 184Máramaros megye 88,

430Marci foka 294Márga 483Margita 188, 354, 436Margita L. Puszta~Margitai járás 202Marha-delelő 178Máriás-tó 477Marinca 178Marinyescsi 325Marja L. Kis~, Nagy~,

Szabadkis~marjai L. Új~pusztaMárkaszék 355Markó 409Markusáska 166Márkus folyása 187Maros 106Martinka L. Kis-~, Közép-

~, Nagy-~Marus L. Kis~, Nagy~marusi L. Kis~-dűlő,

Nagy~-erdőMárvány-dűlő 431Márzsine Csunzsilor 478második L. Szilas-~-dűlőMásodik-Nagyobb-dűlő 65Második-völgy 141Máta 142, 143, 145, 146,

147, 148, 148, 149, 150, 151

Máta-lapos 148Máté-zug 499Mátyás-sziget 294Mátyászka 328Matyies 169Matyó-fenék 149Matyold 149Maulistye 405Mazsáresti 343Mazsest 495

Mecje 523Medes-dűlő 365Medes-patak 365Medvés 347Medvés-folyás 149Medve út 304Medvis 347megi L. Dögös-ér ~, Esz-

teró ~Meggyes 431Meggyes L. Tagadó~Meggyes-halom 153Meggyes-kert 158, 476Meggyes-lapos 149Meggyes-lapos L. Kis-~,

Nagy-~Meggyes-oldal 295Meggyes-patak 85, 103,

110, 518Meggyes-szeg 379Meggyes-szék 157megye L. Alsó Fehér ~,

Arad ~, Baranya ~, Békés ~, Borsod ~, Csanád ~, Dél-Bihar ~, Észak-Bihar ~, Fejér ~, Heves ~, Közép-Szolnok ~, Kraszna ~, Máramaros ~, Pozsony ~, Sáros ~, Somogy ~, Szabolcs ~, Szatmár ~, Szilágy ~, Zaránd ~

megyei L. Dél-Bihar ~ kerület

Megyer L. Pap~Megyeri L. Kis-~, Nagy-~Megyeri-föld 305Megye-völgy 68Méhes-hegy 149Méhesi L. Kis-~Méhesipuszta 453Méhesipuszta L. Kis~,

Nagy~Méhes-kert 73, 149Méhes-laponyag 149Méhes-telek 149Méhkeltneze-sarok 141

Méh kerí 160Méístye 122Mekelisu Cale de Bae 277Mé kerí 160Meleg-oldal 477Meleg-víz 407mellék L. Ér~, Körös-~,

Nagy-rét-~mély L. Kis-~-földes-

halomMély-földes-halom 153Mélyút-hát 62Mély-völgy 185, 187, 420Menceszk 264Ménes-kút 190Mérág 251Mérges 521Mérges-ér 149Mérges korcsma 521Meríád 285Mese-kúti-dűlő 181Mesgyei-dűlő 261Mester utca 138Mesurrtenyi 122Mészár-sziget ere 72Mesztecseny 251Mesztecsinye 528Mesztecsinye-dűlő 528Mesztecsinyilor 425Messzilátó 256mezei L. Nagy-~-forduló,

Pap~ körjegyzőségMezes 518, 519, 520Mézes 366, 408Meziád 169, 280, 328,

356, 510Meziás 254mező L. Alma~, Alsó-~,

Felső-~, Gorza-~, Harang~, Hold-~, Kis-~, Kis-~-dűlő, Kör-~, Lob-da-kis-~, Nagy-~, Nagy-~-dűlő, Pap~, Pap~kim-pány, Pap~szelistye, Pap~valány, Pokol-~, Török-~, Túl-~, Úr-~, Zer-~

379379


Mező-fenék 478Mezőkeresztes 60, 73, 90,

109, 316, 357, 361, 552Mezőkeresztesi szakasz

73, 359Mezőpeterd 359, 552Mezőpuszta 412, 413Mezősas 211, 212, 361,

362Mezőség 297, 357Mezőszentmiklós 96Mezőszentmiklóspuszta 95Mezőtelegdi 257Mezőtelki 135, 257, 364,

419Micske 364Micskeipuszta 501, 503Mieszunyika-lapos 414Mihales 418Mihályfalva 181, 186Mihályfalva L. Ér~Mihályháza 428Mihellő 369, 393Mikeászka 511Mike laposa 149Mikepércs 64, 66, 145,

150, 227, 228, 367Miklólázur 255, 348, 368,

369, 454, 457, 458Míkó 119Mikó-domb 158Milasiurile 277Mindszenti-dűlő 535Mindszentipuszta 316Mindszentpuszta 533, 535Mír-domb 181Mír-domb-dűlő 181Mirló 368, 369, 457, 458Mise-hát 149Miska-rét 380Miska-rét-oldal 380Miskél 351Mískét 319, 352Miziesiu 366Mláka 52, 77, 195, 218,

424Mláku-dűlő 219

MNály 282Mnyelás 101Mnyerca 56Mnyerestyilor 273Mnyerle 272Mocászka 285Mocsár 135, 179, 194,

364, 393mocsár L. Kakúcska-~Mocsár-dűlő 419Mocsirla 103, 292, 370,

485Mocsirlucapuszta 370Mogulecki 225Mogyorós 72, 175, 213,

245, 289, 477Mogyorós-dűlő 174, 349Mogyorós-hegy 235, 246Mogyorósi csárda 476Mogyorós-part 506Mogyorós-rét 365Mohos-dűlő 182Móka 186Móka-dűlő 181Móka-hát 186Móka vize 184Mókus 68, 221Molitvis 510Molivis 118Molnári 384Molnár István 158Molnár-lapos 158Moma 276, 549Momu tra 549Monostor 143, 144, 147,

149, 241, 499Monostorpályi 97, 371Monuncusa 53Monús halma 152Monyásza 116, 345Mora Batrena 104Morarestye 524Morgó 125, 155, 158Morgó út 367Mori 136Morotva-folyó 149

Mosászka kornyestyilor 323

Mosdos-hát 420Mosó-hát 149Mosolygó árka 140Mosó-tó 477Motoláz-dűlő 365Motrok 219Mózses 494Mucuj 434Muculeszkuluj 424Muncsel 53, 54, 194, 463,

546Muncselu 119Muncsi 169Muncsid 437, 438Mundrasza 492Munisoru 444Muntye 463Munuhu-legelő 366Munyaszka 251Murmoj 508Musát 232Muset 438Musino jele 118Muslicás-dűlő 158Muslicás-lapos 158Mustói-dűlő 559Mustyet 438Mustyetu 438Mustyetye 438Muzsdaly 187Muzsdaly-hegy 62Náci-zug 89nád L. Farkatlan-~, Szik~-

rét, Szik~-szik, Fehér~-tő-fok

Nádas 75, 305, 351, 352Nádas-árok 521Nádas bokra 358Nádas-dűlő 353Nádas-halom 149Nádas-kút 354Nádas-kút-völgy 157Nádas-kút völgye 238Nádas-lapos 187Nádas-tó 341

380380


Nádas-szeg 409Nádas-szék 157Nádudvar 266, 267Nádvágó-láp 532nagy L. Farkas Bórek ~

tanyája, Hármas-~-székNagy-állás 149Nagy-Álomzug 142Nagyandaháza 96Nagy-András 305Nagy-András-dűlő 158Nagy András köz 158Nagy-Árkus 499Nagy-Baglyos 95Nagybajom 71, 139, 362,

372, 394, 500, 531Nagy-Bárát-ér 73Nagy-Barsa 132, 140Nagy-Békás 551Nagy-Bérces 140Nagy-Bocskai 241Nagy-Bodór 261Nagy-Bogárzó 141Nagy-Bokor-dűlő 431Nagy-Bor-patak 206Nagy-Borsós 143Nagy-Borsó-sziget 430Nagybozsód 141Nagybozsódipuszta 140Nagybozsódpuszta 140Nagyböszörmény 86, 87Nagycsere 142, 143, 144,

145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152

Nagy-Cser-hegy 384Nagy-Csíkos 73Nagy-Csípszila 559Nagy-Csohos 189Nagy-Csutkó 478Nagy-Dinnyés 141Nagy-Dinnyés-kert 158Nagy-Diós-völgy 461Nagy-domb 310Nagy-dűlő 178, 181, 367,

478Nagy-ér 141, 427

Nagy-erdő 94, 142, 143, 144, 146, 148, 149, 150, 151, 153, 190, 250, 282, 316

Nagy-ér-hát 132, 133, 141, 305

Nagy-ér-tő 132Nagyfa dombja 461Nagyfalu 437Nagy-fok 382Nagy-föld 179, 427Nagy-füzes 461Nagy-Gatály 498Nagy-Gőngyőr 89Nagy-Gút 146Nagy György 305Nagy György János laposa

306Nagy György laposa 158Nagy-Halas 133, 134Nagy-halastó 532Nagy-halom 73, 289, 360Nagyharsány 314, 376,

377, 378, 469, 491Nagy-hát 461Nagy-havas 444Nagy-hegy 161, 235, 238,

261, 303, 504Nagyhegyes 146Nagy-Herceg 213Nagy-Hérnek 461Nagy-Homok-tető 88Nagy-irtás 410Nagy János 305Nagy Jánosné rétje 66Nagy-járás 141Nagykágya 240, 287, 303,

384, 504Nagykágya L. Puszta~Nagykágyai-hegy 303Nagy-Kálló 175Nagy-káposztás 381Nagykáránd 458Nagykáránd L. Puszta~Nagykároly 262, 427Nagy-Kastély 431Nagy-kaszáló 382, 499

Nagy-Kenderátó-halom 147

Nagy-Kenderátó-lapos 147

Nagy-Kender-szer 294Nagykér 207, 389Nagykerek 386Nagy-Kerek-erdő 289Nagykereki 73, 107, 109,

249, 295, 386, 396, 397Nagykereki út 73Nagykerpest 55, 264, 253,

322, 388, 404Nagy-kert 73Nagy-Kertész 431Nagy-Király-dűlő 559Nagy-Kogyoszló 206Nagy-Korhán (halom)

175Nagy-Kornyó-dűlő 65Nagy-Körös 210, 362,

420, 461Nagykunkarcag 500Nagy kút utca 158Nagy-láp 73, 499, 532Nagy-lapos 141, 521Nagy-Latabár 125Nagy-legelő 213Nagyléta 162, 270, 270,

390, 448Nagy-Ludas-tó 431Nagy-Lukáca 133Nagy-Mályvás 141Nagymarja 295Nagy-Martinka 476Nagymarus 105, 233, 292,

296, 321, 391, 451, 482, 489, 490

Nagymarusi-erdő 131, 292

Nagy-Megyeri 211Nagy-Meggyes-lapos 149Nagyméhesipuszta 222Nagy-mezei-forduló 157Nagy-mező 157Nagy-mező-dűlő 227Nagynyéstaipuszta 349

381381


Nagy-nyomási-dűlő 559Nagyobb-dűlő L. Első-~,

Ferenc deák-~, Harmadik-~, Második-~

Nagy-Ördöngös-sziget 427

Nagy-Pap-rét 282Nagy-pár-sziget 261Nagypatak 369, 393, 458Nagy-Peres 361Nagy-Pipás-laponyag 149Nagy polgár utca 94Nagyrábé 71, 138, 139,

394, 560Nagy-Radó 155, 157Nagy-rét 59, 73, 111, 132,

206, 316, 409, 431Nagy-rét-mellék 414Nagy-rét-oldal 379Nagy-Rózsa-dűlő 287Nagy-Rózsa-hegy 384Nagy Sándor halma 149Nagy-Sós-tó 133, 134Nagy-Sós-tó-halom 134Nagy-Suhasztó 506Nagy-szakasz 179Nagyszalonta 376, 455Nagyszalontai járás 313,

414Nagyszántó 297, 396,

397, 399Nagy-Szárcsás 151Nagy-szék 158, 361Nagy-széki 521Nagy-széki-dűlő 174Nagy-sziget 186, 261,

295, 302, 384, 499Nagy-sziget-derék 499Nagy-szigeti-dűlő 560Nagy-szigeti-fertő 551Nagy-szik 256, 379, 414,

532, 552Nagy-szilfa 431Nagy-szőlőskert 61, 158,

209, 212Nagy-Tárnok-dűlő 182Nagy-Tatár-ülés 151, 367

Nagy-tavak 158Nagy-telek 155, 157, 431Nagy-telek-dűlő 491Nagy-tilalmas 155, 157,

158Nagy-tó 188, 210Nagy-Tócó 151Nagy-Tó-háti 134Nagy-Tó-közi 133, 134Nagytóti 350Nagytótipuszta 349Nagy-Törmény 133Nagy-Új-hegy 261Nagy utca 73, 94, 129,

138, 141, 161, 196, 378Nagyürögd 298, 342, 400,

514, 515Nagy-Ványi 420Nagyvárad–Debreceni

országút 359Nagyvárad 55, 60, 67, 86,

100, 106, 118, 126, 140, 154, 157, 163, 180, 184, 186, 191, 196, 202, 204, 206, 208, 210, 214, 216, 222, 224, 229, 234, 237, 240, 251, 253, 262, 277, 286, 288, 289, 294, 297, 301, 316, 317, 322, 324, 341, 348, 359, 368, 374, 375, 386, 388, 390, 393, 397, 399, 400, 401, 403, 404, 417, 421, 427, 436, 439, 455, 461, 470, 473, 478, 491, 493, 501, 507, 511, 512, 515, 521, 527, 533, 536, 542, 544, 546, 553, 557

Nagyváradi-hegy 235Nagyváradi járás 51, 53,

100, 106, 125, 126, 136, 137, 170, 171, 194, 205, 206, 207, 208, 214, 215, 229, 234, 235, 237, 242, 258, 273, 291, 294, 311, 318, 319, 320, 351, 352, 364, 386, 396, 397, 399,

401, 409, 412, 413, 419, 427, 430, 461, 466, 467, 470, 494, 495, 512, 515, 527, 540, 541

Nagyváradi kerület 56, 83, 84, 113, 115, 117, 118, 125, 140, 164, 168, 169, 197, 263, 278, 280, 293, 301, 343, 346, 356, 440, 446, 472, 486, 491, 492, 510, 519, 520, 528

Nagyváradi-Körös 119Nagyváradi országút 348Nagyváradi szék 371Nagyváradi vasút L. Pest–

~Nagyváradpüspöki 461Nagyváradújváros 401Nagyváradvelence 515Nagy-Vasad 295Nagy-Vásár 302Nagy-Vész-szeg 499Nagy-völgy-hát 88Nagyzomlin 73, 297Nagyzomlinipuszta 111,

397Nagyzomlinpuszta 60Nagy-zug 139Nagy-Zsombokos 307Nánhegyesel 55, 163,

196, 322, 388, 404Negyvenhold 93Nemesecsi 326Nemesek dűlője 270Nemes-sziget 551Nemes-zug 94Német-gát 270Német-láp 532Németország L. Felső-~Német-sziget 260Német temető 289Neresz 420Nesztoj 232Név 527Norocseszku 285Nótáros-láp 499Nótáros laposa 250

382382


notórius L. Széles-~-szigetNyágrú 122Nyakazó 431Nyalakodó 155, 267Nyalakodó-Dábó 158Nyálas-domb 213Nyálas-kert 187Nyaló 502, 503Nyáras 90, 94, 542Nyáras-sziget 294Nyárfás 407Nyárfás-hegy 367Nyárfás-zug 132Nyarjas-halom 149Nyarjas-lapos 149Nyarleu 405Nyárló 348, 368, 405nyáros L. Vizeli-~Nyársas-halom 531Nyár-szeg 111, 222, 478,

507Nyár-víz 256Nyégerfalva 407Nyegru 407nyele L. Veres-~Nyerges alja 125Nyermegy 406Nyéstaipuszta 212Nyéstaipuszta L. Kis~,

Nagy~Nyéstapuszta 211Nyeveszt 85Nyicki-kert 476nyíl L. Veres-~Nyila 68Nyilas 88, 127, 360, 361,

527nyilas L. Tizenhárom-~

völgye, Toldás-~nyílás L. Ürge-~nyilasa L. Hajdú Perzse ~Nyílelile 411Nyilus 230Nyimoesd 123, 254, 285,

323, 328, 450Nyír 371Nyíradony 143, 145

Nyír-erdő 187, 371Nyíres 207Nyíres-dűlő 179Nyíres-lapos 270Nyírfás-dűlő 287Nyíri 213Nyírő-lapos 149Nyírpályi 97Nyírsámson 474Nyírség 474Nyolchold 125nyomás L. Borjú-~, Csikó-

~, Kis-borjú-~, Liba-~, Malom-~, Puszta-~

Nyomás-dűlő 228, 521nyomási L. Nagy-~-dűlőNyomásu 122Nyomás-szik 414Nyulas 504Nyúlas kukuj 206Nyúl-szikes 427Nyúzó 162Nyúzó-völgy 160Nyüved 234, 409, 428,

430Nyüved L. Kis~Oarzena 280Oás 214Óbuda 102Oburse 346Ócska-gát-dűlő 174Odal út 239Ograd 193Ograda 52, 103, 105, 117,

127, 164, 317, 341, 355, 526

Ograda Béli 130Ograda casei 191Ograda dánuluj 264Ograda dinszusz 74Ograda din Zevoju 479Ograda dupa teleku 74Ograda Hankuluj 391Ograda herapuluj 130Ograda Katra drumu carii

429Ograda Katra Krisu 429

Ograda la Mnyerászká 340

Ograda Lucseszku 197Ograda Lupuluj 391Ograda Mare 429Ograda mormentî 471Ograda Mortuluj 279, 489Ograda Seceriste 165Ograda Urszuluj 214, 215Ogrek 79Ogréz 199, 220Ogrezeli 418Ogrezi 279Ogrezile 321Ogríz 81Ohat 142, 143, 144, 145,

146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 372

Oláhapáti 127, 298, 400, 405, 312, 411, 478, 485, 502

Oláhfalu 161Oláhgyepes 368, 457, 458Oláhhodos 191, 393, 254,

417Oláhkakucs 171, 214,

352, 412, 413, 421, 528Oláh kis utca 141Oláh Mihály-dűlő 158Oláh Mihály kaszálója

379Oláhszentmiklós 68, 342,

414, 469Oláhváros 94Olajütő 149Olaraszku 406Olaszfalva 401Olasz Gyurka zugja 141Olaszi L. Várad~Olaszok szigete 140Olasz-zug 141Olasz-zug szája 141Olcsa 108, 416, 418oldal L. Akol-~, Alsó-dél-

~, Béné gátja ~, Buk-mós-~, Csállai-~, Csát-~, Cseresznyefa-~,

383383


Diósvári-~, Észak-~, Fekete-rét-~, Felső-dél-~, Földvári-~, Gar-~-dűlő, Gát-~, Homok-~-dűlő, Kátyú-~, Kis-irtás-~, Kis-rét-~, Kő-ormány-~, Körös-~, Kutyahugyoztai-~, Láp-~, Meggyes-~, Meleg-~, Miska-rét-~, Nagy-rét-~, Ölyvös-~, Pergelő-~, Pontus-~, Ravazdi-~, Rózsa-~, Sajgó-~, Sinai-hegy-~, Talánk-~, Várkús-~, Vár-~

oldali L. Körös-~-dűlőOlerászka 483Olesa 272Olorászka 425Oloszó-hegy 420Oltván 405Omlás-által 206Omlás-tető 206Oncsásza 119, 219Oncsásza-barlang 219Oncsászai-barlang 119Oncseszku 406Ondód 144, 145, 148,

149, 153Ópalota 534, 535, 536Ópalotapuszta 533Opátio 411Opreszku 172Orbán 282Orbán-halom 213Orbán-kút 158Orbán-kút-dűlő 158Orbán-zug 88Ordegej 523Ordító-sziget 294Ordonzsele 528Óriás-erdő 294Oris 425ormány L. Kő-~, Kő-~-

hegy, Kő-~-oldalOrmos-dűlő 287Orosipuszta L. K. ~

Orr-hát 354Orsoja 506Orsova 213ország L. Alsó-Magyar~,

Bihar~, Burkus~, Erdély~, Felső-Magyar~, Felső-Német~, Magyar~

országút L. Berettyóújfalui ~, Derecskei ~, Kövicses ~, Kunkarcagi ~, Nagyvárad–Debreceni ~, Nagyváradi ~, Piaci ~, Szatmári ~, Tenke–Béli ~

Országút-dűlő 65, 448Országút-tábla 386Orzína 118Osurtog 164Oszlanyi-sziget 294Oszlo-patak 239Oszoin Gyevi 251Oszoj 214, 231, 424, 438,

438, 497, 516Oszoje 438Oszojele 438Oszojestye 524Oszojesu 523Oszoju 251Oszoju Kurso 434Oszoju Serbotuluj 433Osztás 518osztás L. Kis-~Osztro telke 375Ó-Szuszka 249Ótemető 73Ótovány 430Otrás 179Ottomány 190Ovecsis 81Ovessiste 471Oveszele 393Ozest 322, 388Ozsest 253Ökör-háti-dűlő 559Ökör-itó 149ökör-itó L. Kis-~

Ökör-sziget 132Ökör-tó-halom 95Ökör-úsztató 94Ökör-úsztató-halom 93Ökrös 108, 272, 279, 321,

416, 418, 456, 459, 460, 482

Ölyvös 73, 210, 358, 360, 362, 551, 552

Ölyvös L. Régi-~Ölyvös-ér 109, 361Ölyvös-folyó 210, 362Ölyvös-oldal 551Ördög árka 68, 87, 88,

111, 149, 182, 190, 249, 380, 414, 415, 448, 469, 552

Ördög árka dűlő 414Ördög árkán túli dűlő 414Ördög árki fok 149Ördög-árkok 256, 358,

371Ördög-árkon kívüli alsó

dűlő 87Ördög-árkon kívüli felső

dűlő 87Ördög-árok-dűlő 448Ördög-hegy 149Ördög-sziget 499Ördöngös 90Ördöngös-sziget L.

Három-ágú-~, Hosszú-~, Kis-~, Nagy-~, Zsombékos-~

Öreg-hegy 290, 504, 543, 544

Öreg-kert 256Őr-halom 149, 531Őr-hegy-tető 107Örményes L. Belényes~Örvénd 53, 135, 137, 194,

318, 364, 419örvény L. Hideg-~Örvényes L. Belényes~,

Bél~Örvény-sziget 202

384384


Ősi 216, 343, 412, 421, 528

Ősipuszta 60Ösvény-tő 499, 532Ősz-erdő 553Őszpász-sziget 133Ötfalu 173, 273, 275, 540Ötfalu-határ 433Pac 143, 146, 147, 149,

152, 367Pac-éri-folyás 149Pacsiu Izbukuluj 444pad L. Kelemen-~Padalja 161Padaria 324Paducsel 221Paducsii 224Padure 517Padure orbuluj 207Padurica 450Padűr 384Paekucsej 117Pafuka 277Pagyina 218Pajtra 556Pakalesd 67, 78, 429Paládi-kút 62Palá hizsuluj 196palánt L. Felső-~Palántos 382Palántos-kert 382Palatinus hídja 149Pál-domb 239Pál halma 111Pali-láp 532Pálinkás 431Pálinkás-halom 140Pálinkás-telek 149Pallag 149, 153, 361, 474Pallag L. Kis-~pallaga L. Izsó~Pállaj L. Kis-~Palló-dűlő 521Palló erdeje 294pallók L. Régi-~Paloca-halom 158Paloca-lyukas-halom 158

Palocsa-halom 95Palota 501, 534, 535Palota L. Ó~, Ó~puszta,

Új~palotája L. László ~Pál-sziget 396, 397Pál-tó-forduló 400Páltyínyásza 549Pál-völgyi-dűlő 521Pály L. Sári~Pályi L. Érsek~,

Hegyköz~, Hegyközt~, Hosszú~, Monostor~, Nyír~

Pályi-határ-dűlő 228Pályiújlak 242Pályi utca 270Páncél 503Pankoja 231Pankoje 223Pankota 222Pankotaipuszta 222, 342Pankotai-völgy 341Pankotapuszta 68, 415Pantasesd 67, 78, 429Pantasezska 251Pántos-völgy 420Pántya 141Pantyászka 417Panyikás 294Pápai-hegy 149Pápaszem 72Pap-dűlő 414Papegyháza 149Pap-ér 71, 72, 150Pap erdeje 94Pap-erdő 250Pap ere 532Pap-ér-hát 71Pap-fertő 395Papgeci 132Pap halma 141Pap-halom 499Papipuszta 349Pap-kaszáló 414Pap-kert 282Pap-lapos 521

Pap laposa 307, 410Papmegyer 211Papmezei körjegyzőség

344, 422, 424, 425, 509, 508

Papmező 344, 422, 424, 425

Papmezőkimpány 422, 424, 425

Papmezőszelistye 422, 424, 425

Papmezővalány 422, 424, 425

Papok hegye 140Pap-rét 73, 289Pap-rét L. Kis-~, Nagy-~Pap-rét-dűlő 365Pap-réti-dűlő 182Pap sikátor 378Pap-sziget 414Paptamási 409, 427Pap tava 66, 153, 379Pap tava dűlő 66Pap tőkéje 409Pap-zug 132, 150pár L. Kis-~-sziget, Nagy-

~-szigetParagi-Csókás 282Parajos-halom 150Parajos-telek 150Parajta 249Paraó Belyág 370Paraszt-rét 62Paraszt-szer 93, 94Parau gyaluluj 507Paraul Corbuluj la bai 550Parau úrszuluj 118Parazsinye 251Pareo Bucsi 85Pareo Rippi 110Pareu Albulesti 405Párgás 267Párincsá 54Parintyistye 340Paripa-sziget 155, 157,

158Parlag-dűlő 414

385385


Parlagi-dűlő 552Parlagi-telek 94Párnás-telek 150Páró 322Paro kurti 56Paro Styánuluj 292Parrag 289part L. Mogyorós-~, Sós-

~, Szőke-~-dűlő, Telek-~Parzu ntúluj 201Pases Kern 370Pasztakris-dűlő 314Pásztor-dűlő 65Paszugyál 355Patak 125, 344patak L. Adona-~, Béli-~,

Bisztra-~, Bodis-~, Bu-durászi-~, Csontaházi-~, Esküllő-~, Farkas~, Galbina-~, Grósi-~, Hagymási-~, Hamaszó-~, Hármas-~, Hármos-~, Hideg-~, Kabalás~, Kígyós-~, Kis-Bor-~, Kösmő-~, Kövesd-~, Lázuluj-~, Loranda-~, Magyar-~, Medes-~, Meggyes-~, Nagy-Bor-~, Nagy~, Oszlo-~, Pestesi-~, Reszigye-~, Reu-~, Sebes-~, Sólyomkői-~, Tatár-~, Tyinosza-~, Veres-~, Völgy-~

pataka L. Farkas~patakja L. Hodiselu ~,

Hollád ~, Imám ~, Tatár ~

Patarászka 76Patkús 166Patócs 395Patrarílle 400Pattogó-halom 64Paulásza 443Pautyestyi 293Pá Vale Liváda 197Páveleszku 519Pável-rét 502

Pázmány-telek 94Pece 471, 501, 513, 533,

534, 535, 537Pecen Pál halma 150Peceszentmárton 127,

230, 471, 514, 515Peceszőlős 127, 471, 512,

513, 515Peglemeí 231Pegyálu 444Pejusu 438Pekerda 546Pekonze 122Pelbárthíd 409, 430Pelbárthida 295, 430Pemíntu Szetyenku 54Pendely-zug 133, 134Pente-fok 150Pente fordulója 150Pente-halom 150Péntek-domb 379Pente-zug 150Pénzes-gödrök 150Pénz-gödör 410Pepényistye 407Pér 159Percs 267Pércs 65, 153Pércs L. Kis~, Mike~,

Vámos~Percselvén 438Pércsi-dűlő 132Pércsi-határ-dűlő 65, 227Pércsi-rész 153Pércsi-zug 150Perde 98Perde-halom 98Per dombja 109Peres 141, 210Peres L. Nagy-~Péres 360, 361Peres-dűlő 138Peres-sziget 141Peret 105Pergelő-alj 461Pergelő-halom 157Pergelő-hát völgye 157

Pergelő-oldal 461Peri luj Zsozsig 442Perjes 360Perma tisztája 150Péró halma 402Perú Jankuluj 53Perúlúj 341Perusimogy 192Perzsa-rét 150Peselő csárda 314Peselő-folyás 150Peselő-halom 150Pestere 173, 176, 178,

214, 273, 275, 310, 319, 433, 437, 540

Pestes 176, 178, 179, 194, 435, 522, 523, 528

Pestesi-patak 437Pestesi-rét 178, 437Pestesi-tető 523Pesti utca 94Pest–Nagyváradi vasút

297Pestyér 195Pestyere 77, 193, 516Pestyesel 273Pestyire 433, 549Pestyíroly 274Pestyis 435, 437Pestyisel 438Petegd 539Peterd 358, 359, 360Peterd L. Kis~, Mező~,

Puszta~Péteres 364Péterné völgye 256Péterszegi út dűlő 521Petes tisztája 150Petlendipuszta 349Pető halma 175Petrani 277Petrány 83, 84, 263, 440,

462, 486Petrászsolymos 441Petrá tulharuluj 219Petres-dűlő 182Petri L. Gálos~

386386


Petri-kúti-dűlő 181Petrile 444Petrileny 56, 321, 442Petrisin 221Petrósz 115, 122, 219,

443Petrosza 293Petru Bogán 195Petru luji 444Petru lurisi 444piac L. Hadközi ~Piaci országút 158Piatra 440Piatra alba 550Piatra ársz 119Piatra káluluj 169Piatra nyiágra 472Piatra Rosia 472Piatra rosie 472Picsor 305Picsoru Bojti 438Picsoru oji 438Pince-rét 360Pincés-rét 150Pincés-völgy 160Pincetok 150Pipa-gödrök 150Pipás-laponyag L. Nagy-~Pipó-hegy 150Píra-domb 367Pirlagele 277Pirlop 550Piroska-rét 365Pirsoni cu brázsi 77Pirtyaszka 339Pisnyica Székáre 433Pisztrángos 407Pityergő-rét 202Piznyic 434Pjatra lunga 214Plaj dosz 56Plaju 200, 452, 463Plaju Doszurile 346Plaju marzsinyi 463Plastyín 168Ples 115, 438, 509Plesár 438

Plesoara 438Plestyori 251Plesu 200, 444Plevászkú 122Plop 105Plopi 221, 251, 422Plopis 323Plopistye 479Plopisu 172Plopúc 341Plostyina 479Plurui árszá 54Pocos 210Pocos-telek 150Pocsa 447Pocsaj 95, 129, 159, 160,

294, 295, 447Pocsos 141Pocsovelesd 123, 285,

323, 328, 408, 450Podul 293Podvorie 196Poény 199, 511Poény L. Alsó~, Felső~Poenyica 273Poenyi de Szusz 195Poenyi de Zsosz 54, 195Pogoru 197Pogyés 119Pogyina 191Pohocs 192Pojána 194, 207, 273,

325, 339, 437, 438, 452, 463, 547, 550

Pojana flori 194, flori 318

Pojánai-erdő 550Pojana La metnyunyí 219Pojana szurte 218Pojana Todoroj 166Pojanosi dezsosz 122Pojányína 195Pojenyí de Szusza 54Pojenyí de Zsosz 54Pojenyíle 285Poklos 305Poklostelek 504

Poklusa 233, 451, 456, 484, 539

Poklusica 355Pokola 263, 440Pokol-mező 150polgár L. Nagy ~ utcaPoltrás-telek 150Polyás 235Pomicene 463Pominyaguluj 192Pongor-telek 150Ponor 119, 356Ponore cu pedure 345Ponore cu peduri 116Ponorisu 274Ponoru 424Ponosol 444Pont 83Pontos-kő 440Pontus-oldal 461Popaszálá 197Popászk 199Popászka 77, 223, 547Popiaszka 444Popisuluj 444Poreu muncseluluj 54Porka 67Porkerec 438Porkoláb-telek 150Poron cu búlf 194porong L. Kút-~Poros-hát 150Porovásuluj 225Por-szakadás 478Portale 463Porumb-lapos 414Pósa 298, 342, 453, 478Pósalaka 257, 364, 419,

420Pósalaki-hegy 420Póska-sziget 431Posta-kóti-dűlő 181Postavále 197Pót-hely 447Pozsár-vető 249Pozsgán-telek 150Pozsony 176

387387


Pozsony megye 159Pör dombja 109Préce-dűlő 295Préce-halom 295Pregnyi 463Prelucs 199Preluk 192Preluka 115, 197, 451Preluka Ginye 489Présésty 173Preszáka 83, 84, 168, 446Prihagyestyi 194Prihogyestye 523Prirlop 115Prisécs 346Prislop 195, 444Priszlop 119, 278Prizlop 192, 193, 326,

443, 480Pruet 194Prujlung 194Prundár Kodrisor 52Ptipolpinzi 433Ptyátra rosi 293Ptyetris 523Pucsu 468Puna huta 318Puncsászka 550púpja L. Sás ~Purkerícsor 232Puskás-dűlő 521Puszta 190, 207, 254,

273, 341, 360, 400, 451, 507

puszta L. Boldogasszony-telki~, Aba~, Ácsi~, Ádá-mi~, Adányi~, Álcsi~, Andaházi~, Bagosi(~)-zug, Benkei~, Besenyei~, Besenyői~, Besenyő~, Bócsi~, Bodóháza~, Bo-kori~, Bozsok~, Cserepe-si~, Cseri~, Csiffi~, Egyed~, Évaaklai~, Ga-tályi~, Geszteréd~, Gya-polyi~, Gyűrűszegi~, Herpályi~, Hídközi~,

Hodiseli~, Iklódi~, Ka-szadi~, Kassza~, Kené-zi~, Kisbozsódi~, Kisfalusi~, Kiskabai~, Kisméhesi~, Kisnyéstai~, Kisrábai~, Kisrábéi~, Kisrábé~, Kissomogyi~, Kistóti~, Kiszomlini~, Klitti~, Klitt~, Kóródi~, Kórógyi~, K. Orosi~, Koti~, Kozmafalvai~, Kozmafalvi~, Kökényes-di~, Körmösdi~, Köte-lesi~, Kügyi~, Mácsai~, Mácsa~, Macsi~, Méhe-si~, Mező~, Mezőszent-miklós~, Micskei~, Mindszenti~, Mindszent~, Mo-csirluca~, Nagybozsódi~, Nagybozsód~, Nagyméhesi~, Nagynyés-tai~, Nagytóti~, Nagy-zomlini~, Nagyzomlin~, Nyéstai~, Nyésta~, Ópalota~, Ősi~, Panko-tai~, Pankota~, Papi~, Petlendi~, Régenyi~, Rétszentmiklósi~, Salamon~, Sólyomkői~, Somogyi~, Szálkai~, Sze-beni~, Szentdienesi~, Szentkozmai~, Szentmik-lósi~, Szepesi~, Szigeti~, Sziget~, Szomajomi~, Ta-mási~, Telmegyei~, Tó-ti~, Tóttelek~, Tyúkszer-apáti~, Újmarjai~, Vadász~, Vargyai~, Zomlini~, Zomlin~

Pusztabagos 142, 152Pusztabikács 255, 259,

368, 369, 454, 458Puszta-domb 500Puszta-dűlő 273, 394, 555Pusztafalu 500Puszta-hegy 179

Pusztahodisel 451, 456, 538

Pusztakiskáránd 368, 369, 457, 458

Puszta-Komló 542Pusztakovácsi 95, 96, 99Pusztália 254Puszta lúj Márkís 525Pusztamargita 149Pusztanagykágya 304,

384Pusztanagykáránd 255,

368, 369, 454, 457, 458Puszta-nyomás 68Pusztapeterd 360, 382Puszta-rét 179Pusztaszentmárton 91Pusztaszuszág 459Pusztatalmács 460Pusztatold 90, 361, 455Pusztaújlak 318, 419, 420Puszti 273Pusztuca 425, 426Putyinyeli Kimpu cu

ferícse 214Püski 376, 378, 379, 382Püski-gaz 379Püski-zug 379Püspökfürdő 230, 533Püspök halma 282Püspök-halom 185Püspöki 461Püspöki L. Nagyvárad~,

Várad~püspöki-erdők L.

Sonkolyosi-~Püspökladány 266, 372,

500rábai L. Kis~pusztaRábé 209, 362, 394Rábé L. Kis~puszta,

Nagy~rábéi L. Kis~pusztaRác-dűlő 50Rác-gát 153Rác-laponyag 150Rác-rét 431

388388


Radó L. Nagy-~Radovoj 411Radványi-határ-szik 414Ragát-hegy 189Ragát-sziget 189Ragúti-dűlő 181Ráka 249Rakás 344Rákász 249Rákava 547Rákóczi-tiszta 371Rákos 409, 462, 532Rakottya-kút 187Rakottyás 295, 358rakottyás L. Cseke-~Rampunyeveszti 223Rápitra-dűlő 314Ráré 215Rárisce 101Raszte-dűlő 492Ráta 361Ratacelu Szucsuluj 277Ravazdi 247Ravazdi-oldal 246Razabelli-híd 427Rébék halma 175Récés 150Redeasín 214Régeny 106Régényi-dűlő 431Régenyi-fark 396Régényi-hát 358Régenyipuszta 396, 397,

409, 430, 431Régi Debreceni utca 158Régi-kender-földek 379Régi-malom árka 381Régi-Ölyvös 360Régi-pallók 361Régi-telek 289Régi temető 382Réj 294Rekestu 277Rekesz 207Rekettyés 91, 106, 133,

134Rekettyés tér 407

Rék tisztája 150Remet 81Remete 166, 169, 199,

356, 441, 462Repa 452Répás-alj 461Répás-kert 62, 150Répás-sziget 282Repszeg 355, 526Resinyászka 511Resistye 524Restyet 284rész L. Lapos-~, Pércsi-~Rész alja 354része L. Gázsi János ~,

Juricskai Mór ~Reszeg völgye 157Rész-hegyek 354Reszigye-patak 318Rét 478rét L. Agg-~, Álló-~, Alsó-

~, Alsó-Sár~, Apró-~, Bakó-~, Banik-~, Béka-~, Bendő-~, Berek-~, Bezsán-~, Bika-~, Bodis-~, Bogár-~, Buda-~, Cigány-~, Cina-~-dűlő, Csász-~, Csatári-~, Cse-gő-~, Darvas-~, Dekán-~, Erdő-~, Ernyő-~, Ernyő-~-dűlő, Erős-lyuk-~, Faggyas-~, Farkas-~, Fekete-~, Fekete-~-oldal, Felső-~, Felső-Sár~, Gábris-~, Gömörői-~, Görbe-~, Görbe-~-dűlő, Gyilkos-~, Györgyi-~, Halom-~, Hosszú-~, Kalap-~, Kecske-~, Kerek-~, Kis-Buda-~, Kis-Pap-~, Kis-~, Kis-~-hát, Kis-~-oldal, Kovács-~, Kovács-~-dűlő, Kúria-~, Lábas-~, Lakó-~, Lapos-~, Lápos-~, Lator-~-dűlő, Lénárt-~, Malom-

~, Miska-~, Miska-~-oldal, Mogyorós-~, Nagy-Pap-~, Nagy-~, Nagy-~-mellék, Nagy-~-oldal, Pap-~, Pap-~-dűlő, Paraszt-~, Pável-~, Perzsa-~, Pestesi-~, Pince-~, Pincés-~, Piroska-~, Pityergő-~, Puszta-~, Rác-~, Sár~, Sár~i-dűlő, Sár~ vidéke, Selyem-~, Siker-~, So-ma-~, Sovány-~, Szabó-~-dűlő, Szentjános-~, Szerepi-Sár~, Sziknád-~, Szita-~, Szőke-~, Szőke-~-dűlő, Szörnyű-~, Ta-lánk-~, Tehenes-~-szi-get, Trípuca-~, Tuduk-~, Úr-~, Vágó-~, Varga-~, Város-~, Vasas-~, Vida-~, Virág-~, Víz-köz-~

Rét-dűlő 270réte L. Kinpu ~, Sár~rétek L. Rossz-~Rét-folyás 184réti L. Balog-~-tó, Gál-~-

dűlő, Pap-~-dűlő, Sár~ vidék, Zőke-~-völgy

Réti-dűlő 535rétje L. Nagy Jánosné ~,

Sár~, Szőr ~, Szőr ~ zug-ja, Tökös ~, Város ~ dűlő

Rétszentmiklósipuszta 394, 395

Retungye 466Rét utca 270Retyecsisu 326Retyetyelu 346Retyica 292Retyita rosi 523Reu 196, 388, 404, 444Reucseszku 308Reu-patak 322Rév 171, 214, 216, 412rév L. Alsólugos-~Révház 94

389389


Réz 179Réz alja 159, 354Rézbánya 52, 75, 192,

193, 252, 452, 463, 464, 480

Rézbányai körjegyzőség 52, 192, 193, 252, 480

Rézbányai vidék 463Rézbánya körjegyzőség

463Rézbánya vidéke 52, 192,

193, 252, 480Réz-hegy 436Réz-hegyek 354Réz-hegyláncolat 176,

435Réz-tető 436, 437Réz-tető-hegy 435Rhédey-kert 402Ricsuj 178Rieni 465Rieny 56, 164, 317, 324,

465, 481, 487Rikas 75Rikosd 214, 352, 466,

467, 494, 495, 541Ripa 105Riposz 251Rippa 369, 457Rit 164Ritás 214, 215Ritkás 125ritkása L. Falu ~Ritka-Vasad 295Ritók-határ-dűlő 141Ritók Jánosé-féle korcsma

141Ritu 105, 296, 324, 450Ritu ádruméstyolor 54Ritu Bari 277Ritu Batrin 516Ritu Berkujes 523Ritu Beszericsi 254Ritu Bili 277Ritu Boncsi 438Ritu catra Sebes 429

Ritu cel mare 191, 254, 286, 468

Ritu celu mare 165, 356Ritu cu Glimei 74Ritu de afáre 128Ritu de gyál 173Ritu de mesztecseny 173Ritu de szusz 137Ritu de zsosz 137, 163Ritu dimbu 252Ritu din Szusz 482Ritu din Zsosz 482Ritu dupe telek 340Ritu-dűlő 216Ritu Fauri 507Ritu flur 463Ritu Gázsí 492Ritu Grecúlúj 347Ritu Hárnuluj 496Ritu Hestiloru 165Ritu Hirzsestyilor 496Ritu hoculuj 523Ritu Hora Alezi 433Ritu Joimestyilor 164Ritu Kahi 434Ritu Kracsunás 194Ritu la pogyini 517Ritu Lapuluj 254Rituluj 164Ritu luj Búllústyílor 122Ritu luj dubou 286Ritu Makoluj 296Ritu mare 264, 517Ritu mare cu Carina 429Ritu miku 517Ritu Moki 53, 194Ritu Pakuluj 124Ritu peste apa 191Ritu peszte face 366Ritu peszte vale 366Ritu Popei 73Ritu Prekuluj 422Ritu puestilor 191Ritu Pufulestyilor 296Ritúr 232Rituri 466, 467Rituri csel din szusz 135

Rituri le’ la Ura Popi 122Riturile Bregyestyilor 523Riturile morerestyilor 523Ritu Ruzsinyi 130Ritusel 321, 422Ritu Serbuluj 232Ritu Szekelilor 496Ritutile 200Ritu tyejuluj 286Ritu unguruluj 523Ritu Vejilor 496Ritu vidulestilor 308Ritu Viduluj 496Riul Irimie 172Robogány 168, 191, 204,

286, 393, 417, 422, 446, 546, 555

Rodase 277Rodave 277Rogoz 197, 286, 288,

456, 468, 511, 555Rogoz L. Bél~Rogoza 221Rogoze 468Rogyína 116Rojt 342, 381, 415, 469Rojtás-sziget 141Rojti út 381Róka-halom 367Rókalyuk 420Róka lyuka telek 150Rókalyuk-dűlő 295Rókás 125, 141, 527Rókás-lapos 89Róka utca 243Rokonyí 169Román 558Román-halom 141Róna 361róna L. Bozsódi-~Roncál 300Rontau 470Rontó 207, 230, 470, 514,

515Rossia 280, 472, 510, 556Rostyászka 356Rossz-kert 133, 134

390390


Rossz-rétek 494Rossz-víz 66Rotarest 253, 264, 388,

473, 511, 546Rovéná Mihicászka 488Rovid 469Rovina 76, 77, 103, 164,

285Rózsa-dűlő L. Kis-~,

Nagy-~Rózsaháza 138, 139Rózsa-hegy L. Kis-~,

Nagy-~Rózsa-kút 139Rózsa-oldal 354Rózsás 245, 316Rózsás L. Dél-~, Észak-~Rózsás-hegy 244, 246,

247Rózsás-kút 295Rózsás-tó 189Rózsás-völgy 420Rózsás-sziget 141Rozsdás 409Rozsos-kert 351, 352, 353Rövid 213Rövid-dűlő 532Rövidi 380Rövidi-szik 380Rövid-lapos 414Rubanya 293Rucás-láp 532Ruguluj 230Rújsa árágyásza 54Rumana 325Rumik 463Rumunyáska 443Runku 323, 438Runku ársz 119Runkuj 452Runku kapri 118Runkur 472Rupsoru 119Ruszeszku 280Ruzsa-hát 89Ruzsinosza 463Rühes-sziget 140

Rüttyengi-dűlő 553Sabamare 418Saja-sziget 72Sajgó-oldal 461Sajtos gerindje 62Sajtos-sziget 294Sáka (= Zsáka) 557Salamonpuszta 250Sály 485Sályi 298, 453, 478, 507Samariai 295Sámson 145, 151, 474Sámson L. Nyír~Sámson-halom 157Sánc 326Sándor-zug 360Sandró malma 347Sáp 96, 139Sapatyasze 463Sár-állás 150Sáránd 64, 66, 155, 227,

305Sáránd L. Bagó~Sárándi-határ-belső-dűlő

227Sárándi-határ-külső-dűlő

227Sárfű-dűlő 50Sár-gödör 66, 111, 270Sár hossza 125Sáripály 461, 551sárja L. Éva ~Sárkány 213Sárkány-sziget 409Sark-erdő 270Sár-közi 132sarok L. Csukás-~, Méh-

keltneze-~Sáros-ér 150Sáros-ér-zug 132Sáros-halom 150Sáros megye 473, 511Sáros-tó 380Sáros-tó-kert 94Sárrét 71, 138, 209, 257,

362, 498, 532

Sárrét L. Alsó-~, Felső-~, Szerepi-~

Sárréte 92, 96, 140, 141, 531, 532

Sárréte járás 174Sárréte járása 92Sárréti-dűlő 559Sárréti járás 60, 64, 71,

73, 86, 91, 95, 96, 98, 109, 111, 132, 138, 140, 155, 157, 209, 213, 226, 249, 256, 265, 266, 297, 305, 306, 312, 349, 357, 359, 362, 367, 371, 372, 394, 447, 455, 474, 491, 498, 502, 506, 521, 531, 551, 553, 557

Sárréti vidék 531Sárrét vidéke 209Sárverem 461Sas 227, 305, 358, 361,

362, 491Sas L. Mező~Sasa laposa 249Sasfészek-sziget 427Sas-halom 266Sas-hegy 150Sasi-domb 358Sáska-árok 521Sás-kert 94Sás púpja 187Sás-tó 206, 410Sás-tó-dűlő 138Sás-völgy 88Sátor-kert 158Saukány 446Savós-Gút 476Savós-Gúti csárda 476Savós-kút 153Scaunle bobiloru 277Scsura 207Sebes 80, 122, 165, 219,

444, 479Sebesel 218Sebes-ér 302, 499Sebes-ér-hát 294Sebes-fok 499

391391


Sebes-folyó 479Sebes-halom 261Sebesi-folyóvíz 54Sebes-Körös 53, 79, 82,

90, 92, 136, 140, 178, 179, 206, 216, 224, 285, 285, 313, 314, 315, 316, 349, 350, 364, 377, 412, 413, 419, 421, 436, 437, 462, 484, 491, 501, 503, 522, 523, 524, 529, 533, 534, 535, 536, 556

Sebes-Körös-völgy 179, 180, 275, 435, 522

Sebes-Körös völgye 173, 176, 177, 273, 433, 436, 437

Sebes-patak 219, 443, 444Sebésu 479Sebes-víz 218Sebes vize 122Sebisu 195Sebtej 358Seges 121Segyest 52, 56, 252, 345,

481Segyestel 52, 192, 193,

197, 252, 346, 463, 480Sekaturile 273Sela Truk 53Selind 61Selind L. Ér~Selindi-somos 185Selindi utca dűlő 50Selúsztu 219Selyem-rét 206Semjén L. Ér~Semjén-alj 282Serbota 433Serbota mori 274Seres 206Serpenyő 503Sertyina 443Sesgyeri 444Sesu 507Sesu pine la foltyesti 497Sesz 192

Seszu 81, 200, 471, 478Seszu paszte vale 53Séta-kert 151Sexta-kert 151Siád 105, 108, 391, 482Sígó 79sikátor L. Iskola ~, Pap ~sikátora L. Varga

Márton ~Siker-rét 420Silinki 127Sima-halmi-dűlő 371Simánd 341Simoni-gát 153Simonka 449Simonka-sziget 449Sinai-dűlő 384Sinai-hegy-oldal 367Sintyeuluj 438Sipodrénle 54Sipot 463Sipotu din szusz 321Sipotu din zsosz 321Siralom-hegy 189Sirályülés utca 141Sirály-zug 249Sirató 431, 543Sirinka 221sírja L. Honvéd ~Siskas-dűlő 270Siter 527Sitervölgy 234, 427Sityila 393Sívó 290, 427Sizsu 550Skoricse 115Skorusuluj 292Skrumetare 405Slatyiná 293Sloboda 277Solymos 484Solymos L. Petrász~Sólyom 79, 82, 233, 483,

538, 539Sólyomkő 435, 436Sólyomkői-folyó 179Sólyomkői-patak 437

Sólyomkőipuszta 438Sólyomkői vár 176, 437,

438Soma-hegy 151Soma-rét 151Sómi-dűlő 400Somlyó 100, 107Somlyó L. Szilágy~Somlyói-dűlő 207Somlyó-kő 230Somogyipuszta 342Somogyipuszta L. Kis~Somogyi út 341Somogy megye 377, 378Somogyuzsopa 368, 478,

485, 507Somos 62, 294, 543somos L. Selindi-~Somos-domb 410, 430Somos-dűlő 98Somos-erdő 185Somos-hegy 270Somoskesz 279, 418, 459,

460Somozel 400Som-sziget 361Sonkolyos 73, 81, 83,

233, 263, 440, 472, 486Sonkolyos L. Vár~Sonkolyosi-püspöki-erdők

199Sontúr 507Sopotyásza 463sor L. Bojtorján ~, Diófa

~, Erdő-~, Hatház ~, Új ~

Sorbán 506Sorólu 77Sós-kert 543, 544Sós-kút 157, 506, 521Sós-lapos 158, 543Sós-lapos-dűlő 157Sós-part 543Sós-szeg 499Sós-tó 256, 307Sós-tó L. Kis-~, Nagy-~Sós-tó-dűlő 559

392392


Sós út dűlő 129, 270, 295Sós úti lapos 270Sós-víz-dűlő 65Sovány-dűlő 410, 431Sovány-hát 381Sovány-hát laposa 381Sovány-rét 295Söre-zugi-dűlő 132Sötét-ág 107, 239Sötét-erdő 294, 476Sötét-völgy 139Sötét-völgy-hát 139Spinasze 85Stáuia gárulúj 54Stefászka 408Steiu 487Stej 231, 345, 487Stetaszká 115Stirbei 550Stiur Rit 117Stiviu 195Stolna 492, 520Stráva 405Strázsa-halom 150Stríménu 195Stupár 556Stupina 73Sturúluj 108Sturzeska 480Styej 56Styesuluj 200Styubej-dűlő 314Sub Piatra (= Sub Tyátra)

311Sub Tyátra 310Sugjárto 462Sugó-kúti-dűlő 431Suhasztó L. Kis-~, Nagy-~Sulymos 213Sumuzs Uzsupa 485Sust 116, 345, 488, 497Sut 210, 543Suta 550Sut-hát 354Sutyety 273Sült-erdő tisztája 187Sűrű 371

sűrűs L. Vasvári-~Sűrű tisztája dűlő 228Sváb utca 504Szabadkismarja 294Szabó halma 64, 531Szabó halma dűlő 65Szabó-halom 65Szabolcs megye 180, 181,

182, 266, 474, 477, 500, 553

Szabolyászka 108Szabó-rét-dűlő 228Szabó-tiszta 256szája L. Olasz-zug ~Száka 118, 123, 408, 492,

520, 557Szakács 110, 321, 391,

489szakadás L. Por-~Szakadát 206, 207, 257szakadék L. Körös-~Szakál 350, 360, 491Szákállistye 264Szakarina-kert 158szakasz L. Béli ~, Bihari

szolgabírói ~, Derecskei ~, Diószegi szolgabírói ~, Élesdi ~, Gyapjúi ~, Magyarcsékei ~, Ma-gyarhomorogi ~, Mező-keresztesi ~, Nagy-~, Vaskohi ~

Szakona 249Szalányos 521Szalárd 240, 241, 542,

543, 544Szalavasa 110, 518Szalavosa 85Száldobágy 235, 236,

243, 247Száldobágy L. Hegyköz~,

Szelistye~Száldobos 486Szálha 121Szálka-fok 150Szálka-halom 150Szálkaipuszta 514, 515

Szalkuc et dumbrává 488szállás L. Alsó-~, Balogh-

~, Bokor-~, Drugás-~, Felső~, Kalmár-~, Ke-néz~, Keresztes-~, Kolo-pi-~, Szilágyi-~, Vékony-~

szállása L. Kunok ~Szállás-kert 461Szallistya 480Szalma-zug 499Szalóki-kút 151Szalonnás-lapos 158Szalonta 221, 222, 227,

305, 351, 535Szalonta L. Nagy~Szalontai járás 58, 59, 70,

85, 102, 104, 105, 108, 110, 114, 130, 217, 221, 224, 225, 272, 277, 279, 292, 296, 298, 299, 316, 321, 327, 341, 355, 370, 376, 391, 400, 405, 411, 416, 418, 451, 453, 459, 460, 478, 482, 485, 489, 501, 507, 518, 526, 533, 556

Szalontai-zug 90Szalonta járás 406Szamogyén 278Szamos 106, 181, 201,

219, 498Szankány 84Szántó 243Szántó L. Kis~, Nagy~Szaracsászká 231Szaránd 207Száraz-gát 239Szárcsás 151, 358Szárcsás L. Kis-~, Nagy-~Szár-hegy 507Szarka-föld 282Szarka halma 64Szarka halma dűlő 65Szarka-halom 65Szartó 213szarva L. Teke ~

393393


Szarvas-sziget 294Szarv-sziget 551Szászfalva 214, 215, 320,

352, 467, 493, 494, 495Szász-fenék 151Szász-laponyag 151Szatai-domb 151Szatai-folyás 151Szatmár 448Szatmári országút 147Szatmár megye 159, 180Szavar 151Száv Milm-sziget 414Szebenipuszta 297, 503Széchényi-kert 151Szederjes-völgy 139szeg L. Alma~, Al~,

Bakon~, Bihardió~, Bok~, Dió~, Dió~i-határ-dűlő, Diós-~, Érdió~, Fel~ utca, Forró~, Gát-~, Gyűrű-~, Hajog-~, Hét-~, Homok-~, Kender-~, Kereszt~, Kis-Vész-~, Kis-~, Kot~ utca, Kőris-~, Körös~, Körös~apáti, Kösély-~, Madaras-~-ér, Meggyes-~, Nádas-~, Nagy-Vész-~, Nyár-~, Sós-~, Szentpéter~, Varsa-~

Szegény-szer-dűlő 181Szeghalom 140, 498szegi L. Dió~ út,

Gyűrű~puszta, Kereszt~-erdő, Péter~ út dűlő, Szentpéter~ út

Szék 103, 526szék L. Csorvási-~,

Fekete-~, Hármas-nagy-~, Hosszú-~, Inke-~, Kerek-~, Kornyó-~, Meggyes-~, Nádas-~, Nagy-~, Nagyváradi ~

Szekatura 123, 214Szekatura Árgyilánuluj

215

Szekatura Blázs 274Szekatura godoj 215Szekatura Kukuluj 215Szekatura Monyi 434Szekature 480Székelyhíd 61, 129, 160,

184, 185, 287, 448Székely-kút 63Székelytelek 478, 507Szekeri 251Szekeristye 485Székesfehérvár 504Székes-tó 158Székes-tó-dűlő 158Szeketura 118, 251, 278széki L. Nagy-~, Nagy-~-

dűlőSzekrényes 132, 133Szekrényes eleje 132Szekrényes-zug 141Szelcsilte 252Szeles 203Szeles-által 206Széles-notórius-sziget 270Szeles-tető 206Szeles utca 379Szeliste 317Szelistye 117, 122, 339,

355, 550Szelistye L. Belényes~,

Papmező~, Vaskoh~Szelistyeszáldobágy 168,

496, 555Szelleus 512Szemét-domb 245Szemetes-tó 294, 431Szemnyík 525Széna-kert 428Szénás 551Szénási-kút 521Szénás-sziget 94, 97, 133,

134Szénégető 107Szénégető-völgy 420Szenes Pál 282Szentandrás 501Szentdienes 91

Szentdienesipuszta 99Szentelek 101, 207, 230,

471Szentesi laposa 306Szentillyés 125Szentimre 240, 261, 384,

504, 543Szentimre L. Berettyó~,

Hegyköz~Szent István hegye 402Szent István-sziget 427Szentjános 111, 316, 357,

502Szentjános-dűlő 535Szentjános-hegy 151Szentjánosi 533Szentjánosi-erdő 210Szentjánosi-legelő 536Szentjános-rét 151Szentjób 384Szentjobb 527, 240, 241,

504, 505Szentjog 504Szentkozma 158, 95, 96Szentkozmaipuszta 92,

93, 94, 95, 98, 155Szentlélek-sziget 202Szentmárton 263Szentmárton L. Belényes~,

Berettyó~, Pece~, Pusz-ta~

Szent Mihály ere 500Szentmiklós 240, 384,

504Szentmiklós L. Belényes~,

Mező~, Mező~puszta, Oláh~

szentmiklósi L. Rét~pusztaSzentmiklósipuszta 158Szent Palocsa-lapály 95Szent Péter ere 387Szentpéterszeg 93, 98,

155, 213, 506, 521, 552Szentpéterszegi út 98Szent Péter-sziget 387Szepes 151Szepesipuszta 148

394394


Széplak 79, 82, 496, 539szer L. Halom-~-dűlő,

Kásás-~, Kis-Kender-~, Nagy-Kender-~, Paraszt-~, Szegény-~-dűlő, Tó-~, Tyúk~apátipuszta

Szeratuzile 518Szerbest 345, 488, 497Szerdék-halom 93, 249Szeremi-domb 431Szerencsi-folyás 151Szerep 71, 138, 498Szerepi-Sárrét 499Szerfűz ere 97szérű L. Szilva ~Szérűk laposa 381Szérűs-kert 380Szérű-sziget 209Szes 251Szésu 550Sziget 97, 153, 448, 532sziget L. Adorjáni-~,

Apáti-~, Aranyos-~, Balog-~, Baluskó-~, Bánom-~, Béli-~, Belső-~, Bere-~, Bika-~, Bíri-~, Bokor-~, Borjú-~, Borka-~, Bor-~, Borzos-~, Bűbájos-~, Cifrás-~, Cigány-~, Csányé-~, Csattogós-~, Cséki-~, Csente-~, Cserés-~, Csonta-~, Daru-~, Demeter-~, Dinnyés-~, Diós-~, Disznó-~, Domb-~, Egeresi-~, Egyház-~, Eklézsia-~, Erdő-~, Falu-~, Farkas-~, Fejér-föld-~, Fejes-~, Felső-~, Futó-~, Fűzfás-~, Gábor-~, Gál-~-ér, Gönczy-~, Gyilkos-~, Györgydeák-~, Halász-~, Harangöntő-~, Három-ágú-Ördöngös-~, Határ-~, Hosszú-Ördön-

gös-~, Hosszú-~, Kádár-~, Kan-~, Káposztás-~, Kasza-~, Kecskés-~, Ke-mény-~, Kender-~, Két-pap-~, Kis-Borsó-~, Kis-Ördöngös-~, Kis-pár-~, Kis-~, Kocsis-~, Kocsor-dos-~, Korda-~, Korhán-~, Kóró-~, Kórós-~, Köleses-~, Körtvélyes-~, Kövér-~, Kréta ~, Kúp-nád-~, Kurcsó-~, Lakó-~, Legelő-~, Lökös-~, Malom-~, Mátyás-~, Mészár-~ ere, Nagy-Borsó-~, Nagy-Ördön-gös-~, Nagy-pár-~, Nagy-~, Nagy-~-derék, Nemes-~, Német-~, Nyá-ras-~, Ordító-~, Osz-lanyi-~, Ökör-~, Ördög-~, Örvény-~, Őszpász-~, Pál-~, Pap-~, Paripa-~, Peres-~, Póska-~, Ra-gát-~, Répás-~, Rojtás-~, Rózsás-~, Rühes-~, Saja-~, Sajtos-~, Sárkány-~, Sasfészek-~, Simonka-~, Som-~, Szar-vas-~, Szarv-~, Száv Milm-~, Széles-notórius-~, Szénás-~, Szent István-~, Szentlélek-~, Szent Péter-~, Szérű-~, Szilvás-~, Takács-~, Ta-nító-~, Tatár-~, Tehenes-rét-~, Telek-~, Temető-~, Templom-~, Tengeri-~, Tolvaj-~, To-pa-~, Tó-~, Tó-~-dűlő, Tóth-~, Tölgyfa-~, Török-~, Túlsó-~, Vak-~, Vámos-~, Varga-~, Vár-~, Vár-telek-~, Vasas-~, Vaszi-~, Vesszős-~, Zsombékos-Ördöngös-~

Sziget-dűlő 50, 297

szigete L. Olaszok ~Szigetegyháza 153Szigetek 449szigetek L. Malom-~,

Vadas-~Sziget-erdő 431szigeti L. Nagy-~-dűlő,

Nagy-~-fertőSzigeti-dűlő 141Szigetipuszta 428Szigetpuszta 427Sziget utca 129Sziget vára 373, 375Szik 185szik L. Bertók-~, Bogdán-

~, Gále-föld-~, Kecske-~, Kerék-~, Mágó-~, Nagy-~, Nyomás-~, Rad-ványi-határ-~, Rövidi-~, ~nád-~, Trípuca-~

Szik-domb 89, 396szikes L. Nyúl-~Szikes-völgy 250Szik-gát 151Szik-gödör 140Sziki-gyakor 151Szik-kert 94, 158szikla L. Bága-~Szikla-hegy 151Sziknád-rét 132, 133Sziknád-szik 132, 133Szik-tó 256Szil 282, 500Szilágyi Mihály-féle-tanya

96Szilágyi-szállás 62Szilágy megye 430Szilágyság 73, 410, 435,

436, 448Szilágysomlyó 436, 437,

448Szilágy-vízállás 153Szilas 250Szilas-első-dűlő 65Szilas-hegy 151Szilas-második-dűlő 65Szilbokor 410

395395


Szil-ér 94Szil-erdő 390Szil-ér utca 94szilfa L. Kis-~, Nagy-~Szilfa (dűlő) 111Szilfás 249Szilfás-dűlő 62Szil-hát 87, 88Szil-kerek 282Szilok 256Szilvás 305Szilvás-hegy 246Szilvás hegye 246Szilva szérű 305Szilvás-sziget 305Szil-völgy 213Szingula György laposa

414Szipla 550Szirbászka 164Szitány 163, 344, 404,

423, 509Szita-rét 186Szkarica 119Szkaunyele 343Szkibeltin 277Szklátyénaszá 219Szklávu 344Szkonesze 53Szlátiná 56Szlaveászka 487Szloveszku 442Szlúguj 128Szmolenyíka 219Szóár-hegy 241Szoboszlai út 151Szoboszló 65Szoboszló L. Hajdú~Szoboszlói út dűlő 65Szod 54, 122Szohodol 251, 433Szohodol L. Vaskoh~Szohodollázur 510Szohodollázuri 356Szohodolu 346Szokol L. Felső~

szolgabírói kerület L. Derecskei ~

szolgabírói szakasz L. Bihari ~, Diószegi ~

Szóllóka 160Szolnak-tó 91Szolnok L. Közép-~ megyeSzomajom 91Szomajomipuszta 360,

362Szombatság 172, 253,

264, 288, 468, 473, 511, 546, 511

Szomjú-hát 111, 185, 186Szomjú-hát-dűlő 129Szónak-tó 558Szoresi 67Szovát 65, 66, 155, 158,

267Szováti úti dűlő 65Szőke-domb 188Szőke-halom 227Szőke-hegy 151Szőke-kút 246Szőke laposa 141Szőke-part-dűlő 234Szőke-rét 256, 306Szőke-rét-dűlő 227Szőkés 302szőlő L. Bánom-kert-~,

Vár-~, Vén-kert-~Szőlő-alj 527Szőlőbokor 141Szőlőbokor-dűlő 559Szőlő-dűlő 421szőlője L. Török János ~Szőlős 400, 402, 512, 515Szőlős L. Pece~Szőlős-hegy 256Szőlőskert 73, 381, 512szőlőskert L. Kis-~, Nagy-

~Szőlőskertek 535Szőlőskert utca 158Szőrfű 140Szőr-kút 282Szörnyű-rét 367

Szőrök 542Szőr rétje 380Szőr rétje zugja 380Szpinus 322, 508Szpinyele 550Sztául 172Sztául majales 438Sztenyísóru 219Sztina de izvor 510Sztina de piatra 119Sztina de rung 118Sztina de Runk 356Sztínéj 539Sztirmina 56Sztírvíná 54Sztninba 314Sztobul 195Sztonyest 296Sztrákos 121, 167, 516Sztretyaje 452Sztrigoiu 78Sztrintur 424Sztrin tura 105Sztrintúri 128Sztriuinosza 443Sztrizsácej 340Sztuperie 405Szublacsa 218Szudrics 164, 517Szudris 78, 317Szudris Dláj Cisi 293Szudrisel 117Szudrizs 517Szudrucs 117Szuhodollázur 280, 472Szúnyogos 210Szuples la Káminyica 163Szurána 482Szurdék 551Szurdok 121Szuszág 459Szuszág L. Puszta~Szuszági 418Szuszági-dűlő 459Szuszka L. Ó-~Szútna 444Szuveronyászka 164

396396


Taba-lapos 246tábla L. Országút-~Tábla-föld 72Tábor-tető 244Tagadó 85, 103Tagadoluj 292Tagadómeggyes 518Tajta-ér 96Takacsi-domb 282Takács-sziget 141Takaró-zug 294Takó 62talaja L. Falu ~Talank 469Talánk-oldal 381Talánk-rét 381Talaoje 218Talléros-dűlő 66Talmács 460Talmács L. Puszta~Talmácsi 418Talmácsi-dűlő 460Talnyísora 123Talp 80, 519, 520Talpá 124Talpas 272Talyigás-gát 151Tamási 376, 410, 474Tamási L. Pap~Tamási-dűlő 410Tamásipuszta 314, 381,

382, 469, 477Tamási út 381Tamás-zug 532Táncsesd 525Tanító-sziget 133Tánka-zug 551tanya L. Baranyi-féle-~,

Csiffi Pálé-féle-~, Disznó-~, Szilágyi Mihály-féle-~

tanyája L. Csiffi László ~, Farkas Bórek nagy ~, Kállay László ~, Kiss Károly ~

Tapíl 453Tapló kátyujt 270

Tapogatós 499Tapolcsán 382Tarcsa 181, 190Tarcsa L. Ér~, Körös~Tarcsai-domb-dűlő 181Tarján 60, 111, 224, 316,

358Tarján L. Körös~Tarkaica 251Tárkány 75Tarkó-kert 319, 320Tárnok-dűlők L. Nagy-~Tarnyica 79, 194, 251,

510Tartó-fenék 151Tasád-fő 154, 516Tasádi-dűlő 207Táskás 249Tatár-csapás 209Tatár-domb 527Tatárfalva 67, 165, 251Tatár-járó 160Tataroj 115Tatár-patak 207Tatár patakja 206Tatársír-domb 367Tatár-sziget 449Tatár-tó 139Tatár-ülés 151, 267Tatár-ülés L. Kis-~, Nagy-

~Tatár-vágás 420Taucu 300Tau mare 325Taurile Tomi 277Tau strisilor 195tava L. Békési ~, Kovács

~, Pap ~, Pap ~ dűlőtavak L. Nagy-~Tégla 249Tégla-hát 151Téglás-kert 151, 158, 267Téglavető-dűlő 50Tegze-domb 129Tehenes-rét-sziget 427Tejics 124Tekeres 155, 158, 367

Tekeres-ér 65, 66Tekeres-forduló 158Tekeres halma 65Tekeres halma dűlő 65Tekeres-közép-dűlő 65Tekerő-környék 431tekerület L. Vögy-~Teke szarva 153Teke-zug 151Tekse 209Telegd 364Telegdi L. Mező~Telek 80, 95, 96, 98, 132,

133, 141, 186, 202, 211, 249, 250, 502, 519, 520

telek L. Angyal-~, Ásott-~, Bacsó-~, Bácsó-~, Bajnok-~, Bakó-~, Bankás-~, Bánki-~, Bánom-~, Belső-~, Belső-~-dűlő, Bel~, Bodzás-~, Borbély-~-völgy, Boros~, Budai-~, Cár-~, Cene-~, Cigány-~, Csenke-~, Cserni-~, Csiffy-~, Csikós-~, Csizmadia-~, Csonka-~, Csontos-~, Dári-~, Der-zsi-~, Égett-~, Esi-~, Fancsikai-~, Fodor-~, Forrás-~, Gatály-~, Gú-szári-~, Hidas~, Hosszú-~, Juhos-~, Kajla-~, Káposztás-~, Kár-~, Kígyós-~, Kincses-~, Kis-~, Kocka-~, Kodormány-~, Liba-~, Macska-~, Méhes-~, Nagy-~, Nagy-~-dűlő, Pálinkás-~, Parajos-~, Parlagi-~, Párnás-~, Pázmány-~, Pocos-~, Poklos~, Poltrás-~, Pon-gor-~, Porkoláb-~, Pozs-gán-~, Régi-~, Róka lyuka ~, Székely~, Tót~, Tót~puszta, Töviskes-~,

397397


Vár-~, Vár-~-sziget, Vén-~

Telek-hát 186Telek-hegy 151Telek-part 64Telek-sziget 141Teljesfa-hegy 270telke L. Görbe ~, Jebákné

~, Osztro ~telkek L. Belső-~, Bel~,

Honvéd-~Telkes 419, 420Telkesd 257, 364Telkes-dűlő 419Telkes-kút 419telki L. Boldogasszony~-

pusztaTelki L. Mező~Telmegyeipuszta 292Temető 418, 469temető L. Kádár ~, Német

~, Ó~, Régi ~, Új~Temető-alj-dűlő 238Temető-domb 500Temető-dűlő 73, 297,

316, 410, 535temetője L. Kádár ~Temető-kúti (dűlő) 206Temető-sziget 141Temető utca 379temploma L. Éles ~Templom-dűlő 287, 360Templom-föld 87, 89Templom-hegy 151, 327Templom hegye 257Templom-sziget 132Templom tisztája 260Templom utca 138, 527Tengeri-sziget 551Tengerszem 151Tenke 222, 347, 351Tenke–Béli országút 292,

321Tenucsera 293Teóruguj 443Tépe 98, 155, 158, 249,

521

Tépei-fertő 249Tepuristye 424tér L. Csurgó ~, Rekettyés

~Tera Puraszka 370Terbonceszty 325Terebed 250Terebenyeszku 251Terekaré 293Terezászka Barko 272Ternyicsora 251Tero csel mare 292Terpesty L. Kis~Terricsászka 108Tersoro 52Terszále 85Test-halmok 64Test-halom 250Tetétlen 158, 267tető L. Homok-~-dűlő,

Kántor útja ~, Kis-Ho-mok-~, Konya-~, Nagy-Homok-~, Omlás-~, Őr-hegy-~, Pestesi-~, Réz-~, Réz-~-hegy, Szeles-~, Tábor-~

Tetves-hegy 151Teuri 172Teuskenei Kímpu

gyígyestya 54Tiatra tálháruluj 119Tigis-ér 532Tihanyi-tó 256Tikics-ér 532tilalmas L. Nagy-~Tilda 453Tilló 410Timalaszku 103Tingo 277Tinkó-zug 89Tinod 176, 178, 352, 435,

438, 522, 528, 541Tipu 251Tirsi gálli 127Tisza 88, 106, 146, 151,

152, 181Tisza L. Holt-~

Tiszai vasút 266Tiszántúli kerület 132,

184, 186, 256, 301, 357, 359, 371, 397, 401, 455

Tísza Tomnatyik 452tiszta L. Rákóczi-~, Szabó-

~Tiszta-hegy 187tisztája L. Bál ~, Gát ~,

Kazal ~, Macsi Pálné ~, Perma ~, Petes ~, Rék ~, Sült-erdő ~, Sűrű ~ dűlő, Templom ~, Vasné ~, Vedrő ~

Tisztás halma 65Tisztás-halom 64Tivadar-dűlő 182Tizenhárom-nyilas völgye

158Tízfalu 171, 215, 273,

274Tízfalusi-határ 214Tó 178tó L. Fejér~, Balog-réti-~,

Boros-~, Botos-~, Büdös-~, Compós-~, Csát-~, Csík-~ környéke, Csontos-~, Fehér-~, Fejér-~, Fekete-~-alj, Fenék-~, Fényes-~, Fü-lep-~, Halas-~, Hosszú-~, János-~, Kántor-~-dűlő, Kerek-~, Kerek-~-halom, Kis-Ludas-~, Kis-Sós-~, Köles-~, Körtvély-~, Kurta-~, Lápos-~, Lődör-~, Ludas-~, Ludas-~ köze, Madaras-~-dűlő, Máriás-~, Mosó-~, Nádas-~, Nagy-halas~, Nagy-Ludas-~, Nagy-Sós-~, Nagy-Sós-~-halom, Nagy-Sós-~-ha-lom, Nagy-~, Ökör-~-halom, Pál-~-forduló, Rózsás-~, Sáros-~,

398398


Sáros-~-kert, Sás-~, Sás-~-dűlő, Sós-~, Sós-~-dűlő, Székes-~, Székes-~-dűlő, Szemetes-~, Szik-~, Szolnak-~, Szó-nak-~, Tatár-~, Tihanyi-~, Tökös-~

Tobol 556Tócó 145, 150, 151Tócó L. Kis-~, Nagy-~Tócós-kert 151Tó cu calcsi 318Tócsa 89Tocseszku 509Togyászka 115Togyicseszku 404Tohai 455Tó-hát 139, 305Tó-hát L. Kis-~Tó-háti L. Kis-~, Nagy-~Tojásos 521Tóka 79Tokaj 414, 448Tó köze 178, 210Tó-közi L. Kis-~, Nagy-~Tó-lapos 139Told 358, 360, 403, 455Told L. Puszta~Toldás 224Toldás-nyilas 88Tolvajbokor 88Tolvaj-sziget 211Tomasaszka 252Tomászka 122Tomestyilor 472Tomnátyek 215, 443Tomnatyícselu 214Tompa-fok 294Tomsescsi 325Topa 388Topa L. Alsó~, Felső~,

Körös~Topa de susz 196Topa de zsosz 55Topa-sziget 91Topest 124, 154, 167,

259, 525

Topilá nyágra 541Topitele 200Toplica 200, 344, 463,

472, 526Toplicakáránd 526Toprongyos 414Torda 71, 139, 209Tormás-hegy 246Tornyi-domb 151Tornyos halma 64Tornyos-halom 65Tornyos-kerületi-dűlő 65torony L. Csonka~Torsi gyes 56Tó-szer 161Tó-sziget 139Tó-sziget-dűlő 139Tót L. Fekete~Tótfalu 213, 214, 506Tóth János 430Tóth-laposok 414Tóth-sziget 140Tóth utca 504Tóth-völgy 410Tóti L. Kis~, Nagy~Tótipuszta 350Tótipuszta L. Kis~, Nagy~Tót-kert 543Tótok erdeje 294Tót Pál 305Tóttelek 125, 527Tóttelekpuszta 527Tou de magura 433Tou de Sipoty 434Tou Rosu 214Tou rosu 215Tó utca 378tő L. Fehérnád-~-fok, Ma-

dárkúsz~, Nagy-ér-~, Ösvény-~

tőkéje L. Pap ~Tőkés 552Tökmata utca 378Tökös 250Tökös-fenék 151Tökös-kert 213Tökös rétje 187

Tökös-tó 89, 151Tölgyfa-dűlő 270Tölgyfa-sziget 289Tölyvös 91Tömörd 360Törkömerö-dűlő 238Törmény L. Kis-~, Nagy-~Törmény-zug 133Török-domb 418Török-dűlő 194Török-halom 93, 375Török János szőlője 187Török-kút 267Török-kút-völgy 267Törökmetélő-hegy 256Török-mező 436Török-sziget 132, 158Török-zug 358Törvényes-domb 185Törvény-zug 140Törzsökös 302Tőtös 216, 343, 352, 412,

421, 522, 523, 528, 530tövis L. Kerek-~Tövisbokor-dűlő 129Töviskes 449Töviskes-telek 151Töz 355Töz vize 103, 526Traján útja 355Trapsinosa 472Treoásu 218Trepcínyi 251Tresztie 320Tresztie-dűlő 320Treurele 443Triás-dűlő 219Triosel 56Trípuca-rét 414Trípuca-szik 414Trisztie 105Troas 52, 115, 193, 278,

252, 346, 480Troasu din josu 345Troasu din susu 345Troias 479Trojan 317

399399


Truiúsu lu Haegye 122Tsicsera 346Túdra Rogozu 325Tuduk-rét 414Tufele nyícses tyílor 195Tufoj 222Tuga 354Tulaszká 56Túl-mező 360Tuloiaszka 550Túlsó-sziget 213Tupor-dűlő 138Túr 71Túrás-kert 152Turbulestyilor 509Turburest 509Turburestyi 509Turcsászká 231Turku Suluc 103Túr-víz 498Tútrekú 308Túzok-hát 531Túzokos 227Tyatra 424, 509Tyatra de arám 434Tyatra Solymuluj 434Tyegle 221Tyeglilor 388Tyejtó 463Tyeletyi 364Tyer 207Tyertyes 550Tyetranu 274Tyincsu 219Tyinod 522Tyinosa heuca 318Tyinosza 327Tyinosza-patak 327Tyiri goz 81Tyirileszku 169Tyiser 56Tyiszelor 219Tyisztág 135, 275Tyityisoru 326Tyius 434Tyúkszerapátipuszta 190Tyvor 293

Ucurisiu 418udvar L. Nád~Udvard 360Udvari 71, 139, 375, 395,

500, 531Ugra 376, 379, 380, 382,

415, 469, 491Ugra–Váradi út 380új L. Kis ~ utcaÚjfalu L. Berettyó~,

Hajdú~, Kis~újfalui L. Berettyó~

országútÚj-fogás 360Új-hegy 125, 235, 235,

238, 290, 527Új-hegy L. Kis-~, Nagy-~Új-kert 72, 152, 256, 267,

431Új-kert-dűlő 182Új-Körös 382Új-kút 267Újlak 91, 242Újlak L. Belényes~, Hegy-

köz~, Pályi~, Puszta~Újmarjaipuszta 295Újpalota 501, 533Új sor 73, 209Újtemető 73, 382Új-ülés utca 378Újváros L. Nagyvárad~Újvárosi-lapos 414Ulica csel mare 388Ulica dupa vale 388Ulica rusilor 388Ulica ungurasca 53Ulmu 326Uncesku 280Unditaok 277Ungye Mare 78Ungyetyu 122Ungyurica 224Úntiná Denutrestyílor 195Uradalmi-erdő 239Urasági-dűlő 535Urasági-kaszáló 355Urasági-kert 535

Urdesoszká 479Úr dombja 153Úri-Egyedi-malom 162Úri utca 94Úr-mező 232Úr-rét 420Urszád 82, 451, 456, 484,

538Urszádi körjegyzőség 79,

82, 232, 456, 483Urszeszku 128Urszuj-halom 73Urtyityág 540, 541Úrvís 79Uszoru 219Úsztató 305úsztató L. Ökör-~, Ökör-~-

halomút L. Bojti ~, Böszörményi

~, Debreceni ~, Debreceni ~ dűlő, Derecskei ~ dűlő, Diószegi ~, Farkas ~, Farkas ~ derék, Görcsös ~ laposa, Hadi ~, Határ ~ dűlő, Hosszúpályi ~, Keresztesi ~, Keserűi ~, Király ~, Kis-Konyári ~ dűlő, Létai ~ dűlő, Lopó ~, Medve ~, Mély~-hát, Morgó ~, Nagykereki ~, Odal ~, Péterszegi ~ dűlő, Rojti ~, Somogyi ~, Sós ~ dűlő, Szentpéterszegi ~, Szo-boszlai ~, Szoboszlói ~ dűlő, Tamási ~, Ugra–Váradi ~, Váradi ~, Vér-tesi ~ dűlő

utca L. Derék ~, Alsó ~, Arany ~, Árkos ~, Bánát ~, Bánom ~, Baszárka ~, Csapó ~, Csapszék ~, Csendőr ~, Csillag ~, Csűr ~, Ebes-kert ~, Egyed ~, Egyház ~, Felső ~, Felszeg ~, Fő

400400


~, Hajnal ~, Halom ~, Horváth ~, Hosszú ~, Kandia ~, Katona ~, Kert ~, Kis kút ~, Kis új ~, Kis ~, Kotszeg ~, Köleses ~, Körös ~, Közép ~, Magyar kis ~, Magyar ~, Mester ~, Nagy kút ~, Nagy polgár ~, Nagy ~, Oláh kis ~, Pályi ~, Pesti ~, Régi Debreceni ~, Rét ~, Róka ~, Selindi ~ dűlő, Sirályülés ~, Sváb ~, Szeles ~, Sziget ~, Szil-ér ~, Szőlőskert ~, Temető ~, Templom ~, Tóth ~, Tó ~, Tökmata ~, Új-ülés ~, Úri ~, Város-kert ~, Víz ~

Utca Bánát 242utcai L. Hatvan ~ kertUtca Macskás 243útfél L. Kovácsi-~úti L. Hajó ~ alsó, Hajó ~

felső, Sós ~ lapos, Szováti ~ dűlő

útja L. Bokrétásfa ~, Császár ~, Futottak ~, Kántor ~ tető, Traján ~, Vár ~

Útzi 520Uzsopa L. Somogy~ülés L. Kun-~, Libuc-~,

Tatár-~, Új-~ utcaÜred 256Ürge-hegy 189Ürge-nyílás 152Ürgés-dűlő 182Ürgeteg 173, 178, 214,

273, 275, 352, 433, 437, 467, 495, 522, 528, 540, 541

Ürmös 362, 532Ürmös-domb 141Ürögd 402Ürögd L. Kis~, Nagy~

Váci-zug 132, 305Vadas-szigetek 141Vadászpuszta 533Vad-hegy 152Vad-kert 188, 401Vadu 219Vad-zug 132, 140vágás L. Alsó-~, Hegy-~,

Juhász-~, Kis-~, Tatár-~Vágó-láp 499Vágó-rét 294Vágott 282, 543Vajas-dűlő 270, 271, 430Vajás-kaszáló 270Vajaszu 122Vajda 240, 261, 542, 544Vajda-dűlő 238Vajda-halom 152Vajda-lapos 152Vajicska 553Vakareaca 218, 219Vak-sziget 414Valány 130Valány L. Belényes~,

Csontaháza~, Papmező~Valcsáje 481Valcsáú 538Válcsa váre 495Valcsává Vancsuluj 522Vale 123, 285, 323, 328,

408, 450Vale Alu Mez 509Vale Bankuluj 124Vale Benci 516Vale Bobuskuluj 508Vale Bogyí 167Vale bouluj 197Vale cérkunyintyilor 54Vale Ceruluj 277Vale Curatituri 277Vale csel mare 437, 507,

555Vale csel re (forrás) 167Vale csel re (völgy) 167Vale cselre 426Vale csurzi 194Vale danti 481

Vale de áriny 388Vale de viszág 232Vale Dimitrie 172Vale Dobí 538Vale domnuluj 254, 393Vale doszuluj 442Vale ele 219Vale fíegyúlúj 79Vale funtre 124Vale Grueculuj 507Vale gyegyuluj 115, 195Vale Gyorgyiás 522Vale jádúluj 232Vale Kardoluj 230Vale Kincsulni 277Vale Kiszuluj 201Vale Kolibi 230Vale Kopiluluj 388Vale Korbuluj 520Vale kornyaszuluj 77Vale Kornyetuluj 555Vale Korusuluj 507Vale koseri 254Vale Krevi 388Vale Kukále 219Vale Kureturilor 438Vale Lazuluj 516Vale loli 194Vale Luiroj 56Valeluj Botok 522Vale luj bud 77, 195Vale luj Juon 437Vale luncsi 254Vale lung 232Vale Lunga 115, 117,

164, 197Vale lupuluj 137, 480Vale Makoluj 130Vale mare 53, 77, 172,

194, 388, 391, 393, 463, 438

Vale Mihuluj 346Valemnyerei 214Vale Mnyerestyilor 273Valemnyeri 273Vale mnyeroje 215Vale Mocsíri 520

401401


Vale Nányi 538Valenezi 108Valenyagra L. Alsó~,

Felső~Vale Nyágra 308Vale Óji 200Vale omuluj 343Vale Ökrösiuluj 272Vale Panoruluj 549Vale párouluj 254Vale paszulistyi 555Vale perilor 286Vale Pestyere 293Vale Pestyeri 516Vale petri 195Vale Ples 115Vale Poklúsá 538Vale portuluj 219Valepuszti 273Vale Re 443Vale rekesztuluj 507Vale reo 192Vale retyíci 318Vale Rugoji 443Vale runkuluj 115, 293,

481Valesa áre 170, 171Vale sforga ciulu

Salatrucu 277Vale Solymuluj 232, 483Vale sulcsi 555Vale sutyili 254Vale szák 483Vale Száka 119Vale száke 463Vale Szatuluj 124, 135,

167Vale Tontenei 251Vale treszti 546Vale Troasuluj 251Vale Turcsilor 167Vale tyéjetuluj 54Vale tyeruluj 230Vale tyinosa 318Vale ungurilor 53Vale Viszturzie 53

Vale Zaraszágúluj Goro-nyie 483

Vale zsurkoi 196Valfi 207Valisaszka 443Valje óji 200Valle recse 310Valya Aldása 405Valya Burleculuj 405Valya de fára 405Valya Készílor 405Valya Korboi 485Valya luj Sipot 485Valya lupírol 411Valya pálinkerü 405Valya sípot 405Valya szelistye 405Valya Tyeuluj 485Valya Ulmuluj 405Valye Kórbuluj 405Valye Szekerestyilor 104Vályus 261Vámház 447Vámházi vár 448Vámospércs 61Vámospércsi járás 49Vámos-sziget 210Váncsod 94, 98, 109, 213,

358, 359, 361, 551Vánkuj erdeje 270Ványi L. Kis-~, Nagy-~Ványi-kosár-dűlő 65Vápa 410vár L. Adorján~, Aka~,

Bajomi ~, Föld~, Közép~, Leányvár ~, Kolozs~, Sólyomkői ~, Székesfehér~, Vámházi ~

vára L. Sziget ~Várad 75, 176, 216, 230,

343, 376, 447, 502Várad L. Nagy~Váradi járás 173, 176,

433, 435, 436, 522Váradi kerület 111, 177Váradi-kút 521Váradi út 73

Váradi út L. Ugra–~Várad-köz 461Váradolaszi 256, 401Váradpüspöki 297Várad-váralja 401Váradvelence 206, 207,

401, 514Váradvelence L. Nagy~váralja L. Várad-~Varasány 288, 511, 546Várásójú 195Varasuja 201Varatyek 78, 251, 264,

435, 437, 511, 523Vár-domb 289Vár-dűlő 414Varga-kert 151, 152Varga Márton sikátora

378Varga-rét 543Varga-sziget 132Varga-zug 132Vargyaipuszta 400Vár-hegy 152, 270Vár-hely 374vári L. Diós~-domb,

Diós~-oldal, Kolozs~-zug, Vas~-sűrűs

Varjas 226, 382, 453Varjas-dűlő 228Varjas-halom 386Varjas-lapos 152Várkús-oldal 152Vár-oldal 527város L. Cigány~,

Csillag~, Katona~, Oláh~

Varosány 555Város-dűlő 87Város-erdő 239városi L. Új~-laposVáros-kert 158Város-kert utca 158Város-rét 307Város rétje dűlő 65Varsán-hát 305Varsa-szeg 289

402402


Varsa-zug 213Vársonkolyos 214Vár-sziget 160, 302Vár-szőlő 374Vár-telek 409Vár-telek-sziget 427Vartyicsel 437, 438Vár útja 375Varvu Runculuj Molsvelu

550Vasad L. Nagy-~, Ritka-~Vasand 507Vásár L. Kis-~, Nagy-~Vásárfája-dűlő 160Vásárhely 208Vásárhely L. Fugyi~Vásáros 107Vásáros-erdő 282Vásártér 182Vasas-rét 152Vasas-sziget 306Vaskapu 62, 152, 390Vaskoh 57, 69, 198, 276,

281, 284, 300, 440, 497, 547, 549

Vaskohi szakasz 57, 69, 116, 223, 231, 284, 300, 325, 339, 345, 442, 452, 465, 481, 487, 488, 497, 547, 549, 550

Vaskohszelistye 325, 452, 550, 547

Vaskohszohodol 549Vas Máté 213Vasné tisztája 152Vastagfa-dűlő 491vasút L. Pest–Nagyváradi

~, Tiszai ~Vasvári-sűrűs 256Vaszi-sziget 414Vedrő tisztája 152Végső-hegy 282Vekerd 71, 142, 147, 152,

367, 553Vékony-ér 213Vékony-ér-hát 72Vékony-gaz 187

Vékony-szállás 358Velence 161, 294, 431Velence L. Nagyvárad~,

Várad~Velzsu 298, 400, 507Vén-Berettyó 499Vén-erdő 89, 90, 236Vén-ház 152Vén-kert 65, 72, 132, 133,

152, 476, 477Vén-kert-dűlő 65Vén-kert-szőlő 66Vén-telek 152Venter 254, 286, 288,

468, 496, 555Veres-domb 125Veres-dűlő 407Veres-fűz 111Veres-hágó 230Veres-hát 210, 558Veres-kút 521Veres-nyele 91Veres-nyíl 361Veres-patak 239Veres-vizű-kút 152Verksthal 463Vermes-dűlő 431Vermes-hát 132, 133, 305Vernye 166Vernyike-dűlő 87Versko 527Versunya 511Vértes 448Vértesi-gaz 152Vértesi út dűlő 448Vér-völgy 152Verzár 452, 550Verzár L. Alsó~, Felső~vész L. Lapos-~-derékVész-szeg L. Kis-~, Nagy-

~Vesszős-ér 532Vesszős-láp 532Vesszős-sziget 141, 551vető L. Pozsár-~Vetre 463Vezunye 194

Vezuriste 251Vicelár 411, 519Vicelaru 393, 424Vicellár 321, 489Vida-rét 306vidék L. Belényesi ~, Bél-

~, Magyarcsékei ~, Rézbányai ~, Sárréti ~

vidéke L. Belényes ~, Hol-lodi ~, Magyarcséke ~, Rézbánya ~, Sárrét ~

Vidra 325Viduestyilor 508, 509Vie 73Vie Bonyi 319Vie turzi 53Vigyikánu 286Világos-hegy 184Villongó 141, 152Vintyir 555Virágos 210Virágos-ér 267Virág-rét 245Virág-völgy 152Virág völgye 62Vircsalog 310Vírcselak 310Virtop 195Virtope 251Virtopele 200, 218, 219Virvolose 444Virvu 219, 251Virvu árzenyi 163Virvu Bogi 195Virvu botrístyí 77Virvu csícseri 300Virvu gárduluj 444Virvu Kercsi 219Virvu koserilor 77Virvu kulenluj 77Virvu luj korej 77Virvu luj megura 77Virvu luj príhogyístye 77Virvu Petri golbine 444Virvu ponoruluj 284Virvu Zsulesculuj 77Virvu Zsuleszkuluj 195

403403


Viuca 318Víutká 197víz L. Baji-~, Hollod-~,

Hosszú-~, Hosszú-~-dűlő, Hosszú-~-folyás, Kopaszuluj-~, Meleg-~, Nyár-~, Rossz-~, Sebesi-folyó~, Sebes-~, Sós-~-dűlő, Túr-~

vízállás L. Szilágy-~vize L. Baga ~, Bulz ~, Ér

~, Gálbina ~, Hollod ~, Jád ~, Malom ~, Móka ~, Sebes ~, Töz ~

Vizeli 203Vizeli-nyáros 107Vizesgyán 90, 224, 315,

556Víz-köz-rét 407Víz utca 161vizű L. Veres-~-kútVíz-völgy 186Víz-völgy-dűlő 181Víz-völgy-folyás 186Vlágyeászka 468Vlágyicsászka 422Voény L. Gyigyiseny~Vojvodína 217Vojvonyesd 59Volzsu somosel 341vonal L. Less-~Vontai-hegy 152Vorátyek 438Vótusóje gyúlulúi 200Vöcsök 62Vöcsökös 552Vögy-tekerület 141Völgy 504völgy L. Berettyó-~, Bika-

~-hát, Borbély-telek-~, Bükk-~, Csurka-~, Első-~, Fegyverneki-~, Fekete-~, Filip-~, Fingó-~, Hármas-határ-~, Kápolna-~, Kincses-~, Kis-Diós-~, Kóji-~, Körös-~, Malom-~,

Malom-~-hát, Második-~, Megye-~, Mély-~, Nádas-kút-~, Nagy-Diós-~, Nagy-~-hát, Nyúzó-~, Pankotai-~, Pántos-~, Pincés-~, Rózsás-~, Sás-~, Sebes-Körös-~, Setét-~, Setét-~-hát, Siter~, Szederjes-~, Szénégető-~, Szikes-~, Szil-~, Tóth-~, Török-kút-~, Vér-~, Virág-~, Víz-~, Víz-~-dűlő, Víz-~-folyás, Zőke-réti-~, Zsomb-~, Zsong-~

völgye L. Ágod ~, Barátok ~, Csőreg ~, Körös ~, Kutya ~, Lenes ~, Nádas-kút ~, Pergelő-hát ~, Péterné ~, Reszeg ~, Sebes-Körös ~, Tizenhárom-nyilas ~, Virág ~

völgyek L. Álmosdi ~Völgyes 152, 256, 289völgyi L. Pál-~-dűlőVölgy-köz 94, 453Völgy-patak 453Vracsicsel 343Vretyicselu 172Vurcsorozs Zapogyinca

443Vurtup 463Vurtupu 119Vurvu 119Vurvu gyaluluj 346Vurvu Kankuluj la

Ungyisor 433Vurvu káuri 218Vurvu maguri 346Vurvu oszojuluj 438Vúrvu Plopílor 232Vurvu Tyisai 218Zabok-dűlő 347Zadán 376Zajgó 543Zakárestyilor 344Zálogos 294

Zálogu 172Zám 142, 143, 144, 145,

146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 372

Zapa 550Zapogyiele 443Zapogyile 196Zápoly-hegy 528Zaránd 374Zaránd megye 325, 326Zare 325Zavidu 196Zavínyíca 527Zavoiu 481Závoje 450Zavojeny 56, 442Zeguhalmu 498Zekatore 425Zekatorica 485Zelemér 144, 152Zeletruk 280Zeneselö 295Zepegyiásza 444Zerind L. Bél~Zer-mező 194Zevoj 52, 74, 169, 412,

413, 429Zevojá 479Zevoje 54, 122, 165, 219,

340, 429Ziaka (= Zsáka) 557Zilah 436Zimbru 452Zleanianu 481Zmidegyász 508Zóbocsesku 115Zódony 499Zódony eleje 499Zóldogos 161Zólyom L. Kis-~Zományice 194Zomlin L. Barát~, Nagy~Zomlinipuszta 396Zomlinipuszta L. Kis~,

Nagy~Zomlinpuszta 387Zomlinpuszta L. Nagy~

404404


Zonoga 277Zópa 135Zőke-réti-völgy 246Zöldes-ág 76Zöld-halom 500Zug 360zug L. Adorján-~, Álom-~,

Asszony-~, Bába-~, Ba-gosi-(hajdú)-~, Bagosi-(puszta)-~, Bernát-~, Bika-~, Borbély-~, Bori-~, Borsó-~, Brezse-~, Cifrás-~, Cseh-~, Csonka-ér-~, Diós-~, Erdő-~, Faragó-~, Farkas-~, Földesi-~, Földvár-~, Gát-~, Girin-ci-~, Göböly-~, Hegyesi-~, Hosszú-~, Hosszú-~-dűlő, Kádár-~, Kálló-~, Karika-~, Kender-~, Kis-Álom~, Kis-~, Ko-csordos-~, Kolozsvári-~, Kovács-~, Kő-kút-~, Körös-~, Kuszton-~, Leka-~, Malom-~, Máté-~, Náci-~, Nagy-Álom~, Nagy-~, Nemes-~, Nyár-fás-~, Olasz-~, Olasz-~ szája, Orbán-~, Pap-~, Pendely-~, Pente-~, Pércsi-~, Püski-~, Sándor-~, Sáros-ér-~, Sirály-~, Szalma-~, Szalontai-~, Szekrényes-~, Takaró-~, Tamás-~, Tánka-~, Teke-~, Tinkó-~, Törmény-~, Török-~, Törvény-~, Váci-~, Vad-~, Varga-~, Varsa-~, Zsombok-~

zugi L. Söre-~-dűlőzugja L. Lovászok ~, Olasz

Gyurka ~, Szőr rétje ~Zúgó-folyás 152Zúgó környéke 381Zulesty 293

Zvernye 199Zsáka 71, 99, 140, 141,

209, 211, 212, 376, 554, 557

Zsákai-dűlő 158Zsákai-erdő 211Zsákai Nagy András-lapos

158Zsenuntyíle pópí 538Zsibó 436Zsiboleszku 128Zsidó-kert 151Zsiris 224Zsíros 155, 157Zsíros-dűlő 157Zsíros-halom 157Zsombékos 89, 152Zsombékos-Ördöngös-

sziget 427Zsombokos 256, 305,

381, 500Zsombokos L. Kis-~,

Nagy-~Zsombokos-halom 73Zsombokos-lapos 141Zsombokos laposa 381Zsombok-zug 542Zsombor 354Zsomb-völgy 153Zsong-völgy 153Zsonináská 122Zsoszány 319, 320Zsubokoj 56Zsugrászt 251Zsugyó Vaszali ere 414Zsurzsászka 54

405405

Documents

@JOLD_SZMJOBB = (28a)nevarchivum.klte.hu/sorozat/pesty/pesty.doc · Web viewMivel ez esetben a valódi konvertálás helyett Word-makrókkal támogatott kézi munkával