21

Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Webáruház: http://bioenergetic.hu/konyvek/joseph-oconnor-john-seymour-nlp Facebook: https://www.facebook.com/Bioenergetickiado Az NLP módszere több ízben bizonyította már hatékonyságát az oktatás, az üzleti élet, vagy éppen a személyes kapcsolatok terén. Ha sikerül elsajátítanunk ezeket a kommunikációs készségeket, annak hatása életünk minden területén jelentkezni fog! Tanácsokat kaphatunk arra vonatkozóan is, hogy hogyan javíthatunk előadói képességünkön, hogyan kommunikálhatunk különböző pszichológiai szinteken, hogyan növelhetjük önbizalmunkat, valamint annak módját, hogy hogyan fordíthatjuk saját hasznunkra a fogós, és ravasz kérdéseket. A könyv nemcsak a tudományterület elméleti alapjait foglalja össze, de változatos példákon és gyakorlatokon keresztül igyekszik bevezetni az olvasót az NLP különböző területeire.

Citation preview

Page 1: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP
Page 2: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

4

TARTALOM

Robert B. Dilts előszava ........................................................................................ 10John Grinder bevezetője ....................................................................................... 11Bevezetés ................................................................................................................. 12Bevezetés a második kiadáshoz ........................................................................... 15

1. FEJEZET

Meghatározza a kontextust és bemutatja az NLP alapelveit: hogyan jutunk el jelenlegi valóságunkból oda, ahová érkezni akarunk; célok; kommunikáció; hogyan létesítsünk összhangot, és hogyan fejlesszük ki saját módszerünket a világ megértéséhez.

Mi a Neuro-Lingvisztikus Programozás? .................................................... 17 Santa Cruz, 1972 .............................................................................................. 18 Santa Cruz, 1976 .............................................................................................. 19 Térképek és szűrők .......................................................................................... 20 Tanulás, felejtés és újratanulás ....................................................................... 22 A tanulás négy szakasza: ................................................................................ 24 A háromperces szeminárium ......................................................................... 25 Eredmények ...................................................................................................... 26 Jelen állapot és kívánt állapot ........................................................................ 32 Kommunikáció ................................................................................................ 33 A kommunikáció értelme a kapott válasz. .................................................. 36 Összhang (Rapport) ......................................................................................... 36 Igazodás és vezetés (Pacing és Leading) ....................................................... 39

Page 3: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

5

2. FEJEZET

Azzal foglalkozik, hogyan használjuk érzékszerveinket belső gondolkodásra; hogyan függ össze a nyelv és a gondolkodás, és hogyan tudhatjuk meg, mi mó-don gondolkodnak mások.

Az észlelés kapui .............................................................................................. 42 Reprezentációs rendszerek ............................................................................. 43 Előnyben részesített reprezentációs rendszerek .......................................... 46 A nyelv és a reprezentációs rendszerek ......................................................... 47 Érzékletes szavak ............................................................................................. 48 A vezető rendszer ............................................................................................. 50 Szinesztézia, átfedés és fordítás ..................................................................... 51 A szemmozgás jelzései .................................................................................... 52 Egyéb jelzések ................................................................................................... 57 Szubmodalitások .............................................................................................. 59

3. FEJEZET

Tudatállapotunkkal foglalkozik; hogyan idézhetjük fel és használhatjuk aka-ratlagosan ezeket az ingereket vagy rögzítéseket erőforrásokkal teli tudatálla-potunkhoz való hozzáférésre.

Fiziológiai állapotok és érzelmi szabadság .................................................. 67 Állapot kiváltása .............................................................................................. 69 Kalibrálás .......................................................................................................... 70 Rögzítések (Anchors) ....................................................................................... 71 Erőforrások rögzítése ...................................................................................... 74 Rögzítések láncolása ........................................................................................ 78 Rögzítések összeolvasztása ............................................................................. 79 A személyes élettörténet megváltoztatása .................................................... 81 Jövőbe lépés (Future Pacing) .......................................................................... 83 Új magatartás kialakítása(New Behaviour Generator) ............................... 85

Page 4: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

6

4. FEJEZET

Arról szól, hogyan gondolkozzunk rendszerekben, az egyszerű ok–okozati kapcsolat helyett. Tartalmazza Robert Dilts néhány újabb munkáját: hogyan illik össze a környezet, a magatartás, a képességek, a meggyőződések és az identitás.

Hurkok és rendszerek ...................................................................................... 86 Tanulási ciklusok ............................................................................................. 90 A kudarctól a visszacsatolásig ........................................................................ 92 A tanulás szintjei .............................................................................................. 93 A valóság leírásai ............................................................................................. 95 Háromszoros leírás .......................................................................................... 95 Robert Dilts egyesített NLP-tere ................................................................... 97 Meggyőződés, hit ............................................................................................. 102

5. FEJEZET

Azt tárgyalja, hogyan korlátozza a nyelv a tapasztalást, és hogyan léphetünk túl ezeken a korlátokon. A Meta modell-minták használata az útja a kulcskér-dések felvetésének, annak tisztázására, mi az, amit mások mondanak.

Szavak és jelentések ......................................................................................... 106 Hangos gondolkodás ....................................................................................... 108 Értelmet adni a szavaknak – a meta modell ................................................ 109 Mindent kimondani – a mély szerkezet ....................................................... 110 Határozatlan főnevek ...................................................................................... 112 Határozatlan igék ............................................................................................. 113 Összehasonlítások ........................................................................................... 113 Vélemények, ítéletek ........................................................................................ 114 Nominalizáció .................................................................................................. 115 A lehetőséget kifejező modális operátorok (módbeli formánsok) ........... 116 A szükségességet kifejező modalis operátorok ........................................... 117

Page 5: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

7

Univerzális mennyiségjelzők ......................................................................... 119 Összetett egyenértékűség ............................................................................... 121 Előfeltevések ..................................................................................................... 122 Ok-okozat .......................................................................................................... 123 Gondolatolvasás ............................................................................................... 124

6. FEJEZET

Hogyan használjuk a nyelvet olyan művészi homállyal, hogy az összhangban legyen mások tapasztalatával, lehetővé téve számunkra a tudattalan erőforrá-saikhoz való hozzáférést – ez a világhírű hipnoterapeutáról, Milton Erickson-ról elnevezett Milton-modell. Metaforák; a tapasztalat jelentésének megváltoz-tatása, és az idő szubjektív érzékelése.

Kifelé irányuló fi gyelem és befelé fordulás .................................................. 131 A Milton-modell .............................................................................................. 133 Igazodás és vezetés (Pacing és Leading) ....................................................... 134 A Jelentés keresése ........................................................................................... 136 A tudatos értelem elterelése és hasznosítása ................................................ 137 A bal és a jobb agyfélteke ................................................................................ 138 Hozzáférés a tudattalanhoz és az erőforrásokhoz ...................................... 140 Metafora ............................................................................................................ 142 A herceg és a varázsló ...................................................................................... 146 Átkeretezés és a jelentés átalakítása .............................................................. 147 Összefüggésbeli keretváltás ............................................................................ 150 Tartalmi keretváltás ........................................................................................ 151 Szándék és magatartás .................................................................................... 152 A hatlépéses keretváltás .................................................................................. 153 Idővonalak ........................................................................................................ 156 Időben és időn keresztül ................................................................................. 159 Az idő megjelenése a beszédben .................................................................... 160

Page 6: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

8

7. FEJEZET

További NLP-mintákat tár fel; a konfl iktus, az illeszkedés, az értékek és a ru-galmasság üzleti összefüggésben. Hogyan tehetjük hatékonyabbá az értekezle-teket, és hogyan érhetünk el megegyezést nehéz helyzetekben.

Konfl iktus és kongruencia.............................................................................. 162 Kongruenciajelünk azonosítása ..................................................................... 163 Saját inkongruenciánk jelének azonosítása ................................................. 164 Értékek és kritériumok ................................................................................... 164 A kritériumok hierarchiája............................................................................. 166 Kígyók és létrák – felfelé és lefelé haladás .................................................... 168 Metaprogramok ............................................................................................... 171 Eladás ................................................................................................................. 179 Keretek ............................................................................................................... 181 Megbeszélések .................................................................................................. 183 Alku ................................................................................................................... 187

8. FEJEZET

Az NLP szerepét vizsgálja a terápiában és a személyes változásban; három klasszikus NLP-technika: a „Huss!” minta, a fóbiakezelés és a belső konfl iktus feloldása.

Pszichoterápia ................................................................................................... 192 Elsőrendű változás ........................................................................................... 193 A fóbia gyógyítása............................................................................................ 194 A „Huss!” minta ............................................................................................... 197 Másodrendű változás ...................................................................................... 199 Belső konfl iktus ............................................................................................... 200

Page 7: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

9

9. FEJEZET

Ez a fejezet gondolkodási stratégiánkról szól. Néhány gyakorlati példát ír le, köztük a híres NLP-helyesírási stratégiát, a zeneimemória-stratégiát és azt a kreativitási stratégiát, amelyhez Walt Disney szolgált modellként.

Tanulás modellképzés útján ........................................................................... 203 Hogyan kezdődött az NLP-modellezés? ...................................................... 203 Modellezés ........................................................................................................ 205 Meggyőződések ................................................................................................ 207 Fiziológia ........................................................................................................... 208 Stratégiák .......................................................................................................... 209 Sikerrecept ........................................................................................................ 210 Zenei stratégia .................................................................................................. 212 Emlékezési stratégia ........................................................................................ 214 Helyesírási stratégia ......................................................................................... 217 Stratégia a kreativitáshoz ................................................................................ 219 Vissza a modellezéshez ................................................................................... 223 NLP, modellezés és gyorsított tanulás .......................................................... 227 Felhasználói útmutató ..................................................................................... 228

EPILÓGUS

Rövid töprengő elmélkedés arról, hogyan tükrözi az NLP kultúránk változá-sát, és a gondolataink belső világában végbemenő változási folyamat hogyan tükrözi a külvilágban bekövetkező változás növekvő sebességét.

HIVATKOZÁSI FEJEZET

Gyakorlati információk és tanácsok NLP-könyvek és -tanfolyamok kiválasztásához.

Az NLP-tréning kiválasztása ......................................................................... 238 A Szerzőkről ..................................................................................................... 240

Page 8: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

12

BEVEZETÉS

Ez a könyv a Neuro-Lingvisztikus Programozás, az NLP területén szolgál beveze-tőként és útmutatóként. Az NLP a kivá lóság művészete és tudománya. Annak vizs-gálatából ered, hogy egyes emberek miként képesek csúcsteljesítményt nyújtani a különbözőbb területeken. Azokat a kommunikációs készségeket, melyekkel ezek az emberek rendelkeznek, bár ki elsajátíthatja, s ezáltal a magánéletében és a hivatásá-ban egyaránt növelheti hatékonyságát.

A könyv e kiváló készségek elsajátításának azon modelljeit írja le, melyeket az NLP fejlesztett ki a kommunikáció, az üzleti élet, az okta tás és a terápia területén. E modellek alkalmazása gyakorlati eredményeket hoz, az NPL befolyása világszerte, számos szakterületen egyre nő.

Az NLP folyamatosan fejlődik, újabb és újabb ötleteket ébreszt. Mi, a szerzők tudatában vagyunk annak, hogy ezzel ellentétben a könyvek lezártak és statiku-sak. Minden szöveg egyben vallomás is a korról, amelyben író dott. Pillanatfelvétel a tárgyról. Az viszont, hogy valaki holnapra meg változik, még nem ok arra, hogy ne fényképezzük le ma.

Tekintsék ezt a könyvet úgy, mint új területek felfedezésének és egy életen át tar-tó, izgalmas utazás első lépését. A mű a szerzők személyes felfogását mutatja be az NLP-ről, azaz nem tekinthető a szakkönyvek defi nitív vagy hivatalos változatának. Az NLP természetéből adódóan ilyen változat soha nem is jöhet létre. Jelen könyv útmutató, és hosszasan mérlegeltük, mi kerüljön bele és mi maradjon ki belőle. Az eredmény az anyag rendszerezésének egyik lehetséges módja.

Az NLP az ember egyedi élettapasztalatainak egyik lehetséges struk túra-mo-dellje. Az emberi gondolkodás és kommunikáció fantasztikus és csodálatos bonyo-lultságáról többféle módon vélekedhetünk, azt többféle módon rendszerezhetjük. Az NLP ezen módok egyike. Reményeink szerint azáltal, hogy a könyvet ketten írtuk, az NLP bemutatása egyfajta térbeli dimenzi ót is nyer, ami egyetlen szerző esetén megvalósíthatatlan. A mélysé get úgy érzékeljük, hogy mindkét szemünkkel a tárgy-ra összpontosí tunk. Félszemmel nézve a világ kétdimenziós.

Az NLP olyan tudati állásfoglalást és a világban való létezésmódot kép-visel, mely könyvben nem adható át teljes mértékben, bár a sorok közt olvas-va bizonyos fokig megragadható. Egy csodálatos zene mű élvezete abból ered, hogy hallgatjuk, és nem a kottaolvasásból.

Page 9: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

13

Az NLP gyakorlati gondolkodásmód. A hatékony gondolkodás és cselekvés mo-delljeinek, eszközeinek és technikáinak készlete. Célja a hasznosság, a választási lehe-tőségek számának növelése és az életminőségé nek javítása. A könyv tartalmára vo-natkozó legfontosabb kérdések: „Hasznos? Működik?” Próbáljuk ki, és döntsük el, mi a hasznos, és mi az, ami működik. Még fontosabb meghatározni, hogy mely ponton nem műkö dik, és addig változtatni, amíg végül is működik. Ez az NLP szelleme.

Sok emberrel folytatott beszélgetés alapján az NLP iránt érdeklődővé válók igé-nyét szerettük volna kielégíteni ezzel a könyvvel. Ebben a szellemben fogtunk hozzá az NLP területét áttekintő könyv megírásának. Szeretnénk megosztani az Olvasóval azt az izgalmat, amit a más emberek gondolkodásmódjába való betekintés és a le-hetséges változások felismerése jelentett számunkra. Az NLP szá mos igen hasznos készséget, mintát és technikát mutat be oly módon, hogy azokat változó világunkban könnyen alkalmazhassuk. Az első ol vasás után referenciakönyvként használható. Gyakorlati útmutató ként szolgál a speciális érdeklődésünknek, alkalmazási terüle-teinknek megfelelő más NLP-könyvek vásárlásához. Emellett segítséget nyújt abban is, hogy választani tudjunk a különböző NLP-trénin gek és -tanfolyamok között.

A feladat olyannyira lenyűgöző, hogy – ismerve az NLP „meghatározhatat lan nyilvánosságát” –, egyikünk sem merte egyedül vállalni. Erőforrása ink egyesítése bátorságot adott. Vállalkozásunk olyan mértékben lesz sikeres, amilyen mértékben Önök hasznosnak találják a könyvet.

Különösen arra szeretnénk Önöket bátorítani, hogy vizsgálják to vább az NLP területét, használják ezeket az erőteljes elveket becsület tel, önmaguk és mások iránti tisztelettel, több választási lehetőséget és boldogságot teremtve magánéletükben és hivatásukban, vala mint mások életében.

Eredetileg egy fejezetnyi történetet szerettünk volna közölni arról, hogyan fe-dezték fel különböző emberek az NLP-t, és milyen tapasztala tokat gyűjtöttek an-nak alkalmazásáról. Azonban hamarosan úgy döntöttünk, hogy ez nem működik: a másodkézből kapott tapasztalatok szórakoztatók lehetnek, hatásuk azonban csekély. Ehelyett az NLP szelle mének megfelelően arra biztatjuk Önöket, hogy alkossák meg saját fejezetüket az NLP használatának érdekes tapasztalatairól.

Az NLP-t „élőben” a legjobb megtapasztalni. Olvassa végig az „étla pot”, és ha tetszik, amit olvasott, élvezze az ízeket!

A fénykép sohasem maga az ember.A kezdő lépés sohasem maga az utazás. A partitúra nem a hangzás.Nincs varázslat, csak varázslók és emberi érzékelés.

Page 10: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

14

KöszönetnyilvánításSok embernek szeretnénk megköszönni a tőlük kapott inspirációt és a könyv megírásához nyújtott segítséget.

Először is tisztelettel és elismeréssel adósunk az NLP megalapítói nak, Richard Bandlernek és John Grindernek.

Külön szeretnénk köszönetet mondani John Grindernek a kézirat elolva-sásáért, a sok hasznos visszajelzésért, melyet beépítettünk a könyvbe, vala-mint a bevezető megírásáért.

Szintén tisztelettel és elismeréssel adózunk az elvek továbbfejlesz tőinek, elsősorban Robert B. Diltsnek, aki fontos szerepet játszott abban, hogy az elmúlt évtizedben az NLP számos irányban fejlődött. Köszönet és megbe-csülés Robertnek, hogy engedélyezte a stratégiákról és az egye sített térről szóló anyaga felhasználását. Ő különösen sokat segített, megosztotta velünk gondolatait, és nagyszerűen inspirált.

David Gaster ugyancsak sokat segített nekünk és bátorított minket. Kö-szönjük, David, szerezzen mindig örömöt a repülés!

Szeretnénk megköszönni Sue Quilliamnek és Ian Grove-Stevensonnak, hogy induláskor a helyes pályára állítottak.

Köszönet Norah McCullagh-nek a sok gépelésért, Francis Vine-nak a ku-tatásokért, Michael Breennek az NLP-könyvekre vonatkozó tájékoz tató ös-szeállításában nyújtott segítségért, Carole Marie-nek és Ruth Trevennának pedig a javaslatért és a bátorításért, amit a nehéz időkben kaptunk tőlük.

Sok köszönet Eileen Campbellnek és Elizabeth Hutchinsnak (Th orsons kiadó) a támogatásért és törődésért.

Köszönet a John Fowles und Anthony Sheil Associates Ltd.-nek, mert megengedték, hogy idézzük „A herceg és a varázsló”-t John Fowles Th e Ma-gus (A mágus) című munkájából, ami a Jonathan Capes and Sons ki adásában jelent meg.

Végül hálával tartozunk a könyv megírását megkönnyítő csodálatos Ma-cintosh számítógép feltalálóinak.

Joseph 0’Connor John Seymour

1989. augusztus

Page 11: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

15

BEVEZETÉS A MÁSODIK KIADÁSHOZ

Már a legelején szándékunk volt a könyv módszeres korszerűsítése. Szeret-nénk lépést tartani az NLP-vel, mely mindinkább kiterjeszti és folyamatosan változtatja határait. Lényegéből adódóan sohasem válik statikussá. Így nagy örömmel dolgoztunk ezen az új kiadáson. Az eredeti kiadás révén sokak álmai valósulhattak meg, és a visszajelzések szerint nagy vona lakban sikerült elérni a célunkat: a könyv megalapozott és hasznos be vezetésként és áttekintésként szolgál. Reméljük, az új kiadással újabb álmok válhatnak valóra.

Számos kisebb és néhány nagy változtatást eszközöltünk. Reményeink szerint az előbbiek jelentős különbségeket eredményeznek és növelik a könyv színvonalát. Nagy változást jelent az új kiegészítő anyag, valamint az átdolgo-zott Források fejezet. Önálló fejezetet szenteltünk a metaprogramoknak. Ezek a minták egyre inkább előtérbe kerülnek, különösen üzleti összefüggésben, amit a könyvnek tükröznie kell. Kiegészítettük a Meggyőződések fejezetet, va-lamint az utolsó fejezet Modellezés részét. Szeretnénk megköszönni Michael Neillnek, hogy mindkettőben részt vett.

A könyv fő szövegét nehezebb volt megváltoztatni, mint gon doltuk volna. Az NLP olyan, mint a hologram. Minden rész kapcsolatban áll az összes többi-vel. Rendszermodell. Amilyen mértékben tükrözi a könyv a rendszer jelleget, olyan mértékben kellett az egyik rész változtatásának megfelelően a többit is változtatni. A visszhang végigfutott az oldalakon, és legombolyodott a gombo-lyag (hogy kever jük a metaforákat).

Az NLP terjedése ellenére két alapelv állandó marad. Az első: az NLP azt jeleníti meg, ami az emberekben elbűvölő. Hogyan teszik azt, amit tesznek? A második a modellezés eszközeire vonatkozik: a kiválóságot kell keresnünk a világban, hogy azt modellezhessük és alkalmazhassuk. A kiváló ság mindenütt jelen van, néha olyan nyilvánvalóan, hogy természetesnek vesszük. Az NLP a rendelkezésünkre álló választási lehetőségek állan dó növeléséről szól, arról, hogy a dolgokat tetteken és tapasztalatokon keresztül értjük meg, nem azáltal, hogy gondolkozunk róluk.

Page 12: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

16

Szeretnénk köszönetet mondani Jay Erdmannek és Michael Neillnek a se-gítségükért. Köszönjük a segítséget az Anchor Point Magazine munkatársá-nak, Michael Phillipsnek is. Köszönet Lia Putticknak, aki a szerkesztőnk volt a Th orson kiadónál. Végül köszönetet mondunk min den barátunknak, aki vis-szajelzéseivel és javaslataival hozzájárult az átdolgozott kiadáshoz. Kérjük Önt is, kedves Olvasó, hogy ha van kedve, ossza meg velünk gondolatait. Címünk a könyv végén található.

Joseph O’Connor John Seymour

London, 1993. január

Page 13: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

17

1. FEJEZET

Mi a neuro-lingvisztikus Programozás?Amikor azon tűnődtem, hogyan kezdjem ezt a könyvet, visszaemlékez tem egy néhány nappal korábbi találkozásra az egyik barátommal. Jó ideje nem láttuk egymást, és a szokásos üdvözlések után megkérdezte tőlem, mivel foglalko-zom. Mondtam, hogy könyvet írok.

„Nagyszerű!” – mondta. – „Miről szól?”Gondolkodás nélkül rávágtam: „A Neuro-Lingvisztikus Programo zásról.”Rövid, jelentőségteljes csönd után azt mondta: „Köszönöm, neked is! És

hogy van a család?”Bizonyos értelemben a válaszom egyszerre volt jó és rossz is. Ha cé lom a

beszélgetés megszakítása lett volna, akkor tökéletesnek mondható. Ez a könyv valóban az eszmékhez és emberekhez kötődő Neuro-Lingvisztikus Programo-zásnak nevezett gondolkodás módról szól. A barátom azonban olyan formában szerette volna hallani, hogy mit csinálok, hogy azt ő is megértse. Válaszomat azonban semmilyen általa ismert dologhoz nem tudta kapcsolni. Nem az ő igazi kérdésére vonatkozott.

Mi is hát az NLP? Milyen fogalmat takar ez a címke? A következő hasonló kérdésre azt válaszoltam, hogy könyvem annak tanulmányozá sáról szól, ho-gyan válnak emberek kiemelkedővé különböző területe ken, és ezek a minták hogyan taníthatók meg másoknak.

Az NLP a személyes kiválóság művészete és tudománya. Művészet azért, mert mindenki egyedi személyiségét és stílusát viszi be le abba, amit csinál, és ez szavakkal vagy technikákkal nem ragadható meg. Tudomány azért, mert létezik módszer és folyamat azoknak a mintáknak a felderítésére, amelyeket a kiemelkedő egyének kiemelke dő eredmények elérésére használnak. Ezt a fo-lyamatot nevezzük mo dellelemzésnek, és az így feltárt mintákat, eszközöket és technikákat egyre nagyobb mértékben használják a tanácsadásban, az oktatás-ban és az üzleti életben egyaránt, a hatékonyabb kommunikáció, a szemé lyes fejlődés és a tanulás gyorsítása érdekében.

Page 14: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

18

Tett-e Ön valaha valamit olyan elegánsan és hatékonyan, hogy még a lé-legzete is elállt? Előfordult, hogy igazán el volt ragadtatva attól, amit csinált, és csodálkozott, hogy hogyan is vitte véghez? Az NLP meg mutatja, hogyan értheti meg és modellezheti saját sikereit úgy, hogy sokkal több ilyen pillanatot élhessen át. Ezzel a módszerrel felfedezhe ti és kibontakoztathatja személyes géniuszát, a legjobbat hozhatja ki önmagából és másokból.

Az NLP a kívánt eredmények elérésének gyakorlati eszköze, alkal mazása során a folyamatban részt vevők számára is értékeket hozunk létre. A kiváló és az átlagos közti különbséget tanulmányozza. Az ok tatás, a tanácsadás, az üzle-ti élet és a terápia egyaránt rendkívül haté kony technikáit dolgozza ki.

Santa Cruz, 1972Az NLP-t John Grinder és Richard Bandler indította útjára a hetvenes évek ele-jén. John Grinder akkoriban a Kaliforniai Egyetemen, Santa Cruzban, a nyel-vészeti fakultás tanársegédje volt, Richard Bandler pedig ugyanott pszicholó-gus hallgató. Richard Bandler intenzíven érdeklődött a pszichoterápia iránt is. Három kimagasló terapeutát ta nulmányoztak: Fritz Perlst, az újító pszicho-terapeutát, az alaklélektan nak (gestalt) nevezett terápiás iskola megteremtőjét, Virginia Satirt, a kiváló családterapeutát, aki számos esetben oldott meg olyan súlyos családi konfl iktusokat, melyek sok más terapeuta szerint kezelhetetle-nek voltak, valamint Milton Ericksont, a világhírű hipnoterapeutát.

Bandler és Grinder nem szándékozott új terápiás iskolát indítani, csak a ki-emelkedő terapeuták által használt mintákat kívánta azonosí tani és másoknak továbbadni. Nem elméletekkel foglalkoztak, a sike res terápia gyakorlatban is működő és tanítható modelljeit alkották meg. Az általuk modellezett három terapeuta igen eltérő személyiség volt, mégis meglepően hasonló alapmintá-kat használtak. Bandler és Grinder kiszűrték ezeket a mintákat, s fi nomítot-tak rajtuk. Létrehozták a hatékony kommunikációra, a személyes változásra, a gyorsított tanu lásra alkalmas elegáns modellt, ami természetesen az életet is élvezhetőbbé teszi.

Kezdeti felfedezéseiket négy, 1975 és 1977 között kiadott könyvben írták le: A mágia struktúrája I. (Nyelv és terápia) és II. (Kom munikáció és válto-zás), valamint Milton Erickson hipnotikus technikáinak mintái I. és II. Azóta az NLP irodalma egyre gyarapodik. Abban az időben John és Richard közel éltek Gregory Batesonhoz, a brit antropológushoz, aki a kommunikációiról

Page 15: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

19

és a rendszerelméletről írt. Bateson sok témában, a biológia, a kibernetika, az antropológia és a pszichoterápia területén publikált. Elsősorban a skizofrénia kettős kötés-elméle tének kifejlesztése tette ismertté. Alapvetően járult hozzá az NLP létrejöttéhez. Hogy milyen hatást gyakorolt rá, talán csak mostanában kezd világossá válni.

Ebből a két kezdeti modellból kiindulva az NLP két, egymást kiegé szítő irányba fejlődött. Az egyik a bármilyen területen megnyilvánuló kiválóság mintáinak felderítési módszere. A másik a kiemelkedő em berek által alkalma-zott gondolkodásmód és kommunikáció hatékony módszere. Ezek a minták és eszközök önmagukban is alkalmazhatók, de visszahatva erősítik a modellezési folyamatot is. John és Richard 1977-ben Amerika-szerte sikeres nyilvános sze-mináriumokat tartott. Az NLP gyorsan terjedt, Amerikában a mai napig több mint 100 ezer ember végezte el az NLP-tréning valamely változatát.

Santa Cruz, 1976John és Richard 1976 tavaszán a Santa Cruz fölötti hegyekben, egy kis faház-ban foglalták össze felfedezéseiket és eredményeiket. A 36 órás maratoni ülés vége felé kinyitottak egy üveg kaliforniai vörös bort, és feltették maguknak a kérdést: „Mi az ördögnek nevezzük el ezt az egészet?”

Az eredmény a terjengős Neuro-Lingvisztikus Programozás kifejezés lett, amely három egyszerű gondolatot foglal magába. A „Neuro” azt az alapgon-dolatot fejezi ki, hagy minden magatartás az érzé kelés (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás és érzés) neurológiai fo lyamataiban gyökerezik. Öt érzékszer-vünkkel tapasztaljuk a körülöt tünk levő világot; „értelmet” (jelentést) adunk az információnak, majd ez alapján cselekszünk. Idegrendszerünk működése nemcsak a láthatatlan gondolkodási folyamatokat, hanem a gondolatokra és az ese ményekre adott látható fi ziológiai reakciókat is magában foglalja. Az utóbbi egyszerűen visszatükrözi az előzőt. A test és a szellem együtte sen alkotja az elválaszthatatlan egységet, az emberi lényt.

A „Lingvisztikus” (nyelvi) azt jelzi, hogy a nyelvet használ juk gondola-taink és viselkedésünk strukturálására, és a másokkal való kommunikációra. A „Programozás” azokra a módszerekre utal, melye ket célunk elérése érdek-éhen, gondolataink és tetteink szervezésére alkalmazunk.

Az NLP a szubjektív emberi tapasztalat szerkezetével foglalkozik; azzal, hogy hogyan rendszerezzük azt, amit hallunk, érzünk, és hogyan dol gozzuk

Page 16: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

20

fel, szűrjük át a külső világot érzékszerveinken keresztül. Ku tatja azt is, hogy mindezt hogyan írjuk le a nyelv eszközével, és hogy miképp cselek szünk szán-dékosan vagy akaratlanul célunk elérése érdekében.

Térképek És SzűrőkBármilyen is a külső világ, felderítésére és leképezésére érzékszervein ket hasz-náljuk. A világ a lehetséges érzékszervi benyomások végtelen sége, és mi csak nagyon kis részét észleljük. Az észlelt részt tovább szűrjük saját egyedi tapasz-talataink, a kultúra, a nyelv, a hiedelmek, az érté kek, az érdekek és a feltevések szűrőin keresztül. Mindenki saját érzékszervi benyo másaiból és egyedi élet-tapasztalatából épített, teljesen egyéni valóság ban él, és annak alapján cselek-szik, amit a világról alkotott modelljé ben észlel.

A világ olyan mérhetetlenül nagy és gazdag, hogy először egyszerűsí tenünk kell, hogy értelmezhessük. A térképkészítés jó analógiája an nak, ahogy a vilá-got értelmezzük. A térképek szelektí vek, információkat adnak s hagynak ki, és felbecsülhetetlen értéket jelentenek a terület felfedezése során. Egy elkészített térkép milyensége attól függ, hogy mit veszünk észre és hová akarunk eljutni.

A térkép nem azonos azzal a területtel, amelyet ábrázol. A világnak csak a számunkra érdekes aspektusait követjük fi gyelemmel, ami érdektelen, azt fi gyelmen kívül hagyjuk. A világ mindig gazdagabb, mint a róla alkotott gon-dolataink. Az észleléseink elé helyezett szűrők hatá rozzák meg, hogy milyen világban élünk. A történet szerint Picassótól megkérdezte egy idegen, hogy miért nem olyannak festi le a dolgokat, ami lyenek a valóságban. Picasso zavar-ba jött. „Nem egészen értem, hogy mire gondol” – válaszolta.

A férfi előhúzta felesége fényképét. „Nézze” – mondta. – „Olyat, mint ez. Ez pontosan olyan, amilyen a feleségem a valóságban.”

Picasso kételkedve nézte a fényképet. „Valóban ekkora? És kissé talán lapos is...”

Az erdei séta során egészen mást tapasztal és eltérő dolgokat vesz észre a művész, a favágó és a botanikus. Ha úgy járunk a világban, hogy a kiválósá-got keressük, akkor kiválóságot találunk. Ha a problé mákat keressük, akkor problémákat találunk. Az arab közmondás sze rint: „Hogy milyennek látsz egy darab kenyeret, az attól függ, hogy éhes vagy-e, vagy sem.”

A beszűkítő, korlátozó hiedelem, az ilyen jellegű érdeklődés és észlelés a vi lágot szegényessé, előre kiszámíthatóvá és unalmassá teszi. Ugyanaz a világ

Page 17: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

21

gazdag és izgalmas is lehet. A különbség nem a világban van, ha nem a szűrők-ben, amelyeken keresztül észleljük.

Sok természetes, hasznos és szükséges szűrőnk van. A nyelv is szű rő. Gon-dolataink és tapasztalataink térképe, mely a valós világtól távo labbi szintre he-lyeződött. Gondoljon egy pillanatra arra, mit jelent Ön nek a „szépség” szó. Kétségtelenül vannak emlékei és tapasztalatai, belső képek, hangok és érzé-sek, amelyek lehetővé teszik, hogy értel mezze ezt a szót. Ugyanígy másoknak az Önétől eltérő emlékei és ta pasztalatai vannak, és az Önétől eltérő módon gondolkodnak majd erről a szóról. Kinek van igaza? Mindkettőjüknek, külön-külön, saját realitá sukon belül. A szó nem azonos az általa leírt tapasztalattal, az embe rek mégis harcolnak, sőt néha meg is halnak abban a hitben, hogy a térkép maga a táj.

Hitünk, meggyőződéseink szintén szűrőként hatnak, és arra kész tetnek, hogy bizonyos módokon cselekedjünk, és hogy egyes dolgokat mások rová-sára vegyünk észre. Az NLP, ami a saját magunkról és a világról va ló gon-dolkodás egyik módszerét kínálja, maga is szűrő. Az NLP hasz nálatához nem kell a hitünket vagy akárcsak egyetlen értékünket meg változtatnunk. Egyszerűen legyünk kíváncsiak, és álljunk készen a kí sérletezésre! Min-den, az emberekkel kapcsolatos általánosításunk valaki re nézve hazug-ságnak bizonyul, mert minden ember egyedi. Így az NLP nem tart igényt arra, hogy objektíven igaz legyen. Az NLP modell, melynek célja – mint minden modellnek – az, hogy hasznos legyen. Az NLP-nek van néhány igen hasznos alapelve. Javasoljuk, hogy viselkedjen úgy, mint ha ezek iga-zak lennének, és fi gyelje meg a különbséget. Szűrője meg változtatásával megváltoztathatja világát is.

Az NLP néhány alapszűrőjére mint Magatartási keretekre hivatkoz nak. Ezek cselekvéseinkre vonatkozó gondolkodásmódok. Az első a célirányult-ság, a problématirányultság helyett. A célirányultság a következőt jelenti: sa-ját akaratunknak, mások akaratának, valamint a rendelkezésre álló erőforrá-soknak a meghatározá sa, és mindezek felhasználása a cél elérése érdekében. A problémairányult ságot gyakran „hibakeretnek” nevezik. Ez annak részletes analízisét jelenti, hogy mi a rossz. Olyan kérdések feltevését jelenti, mint „Mi-ért van problémám? Hogyan korlátoz engem? Kinek a hibája?” Az ilyen kérdé-sek általában nem vezetnek hasznos válaszhoz. Ha pedig ilyen kérdéseket te-szünk fel, rosszabbul fogjuk érezni magunkat, mint azt megelőzően, és semmi sem történik a probléma megoldásában.

Page 18: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

22

A második keret az, hogy „Hogyan?” kérdéseket teszünk fel „Miért?” kér dések helyett. A „Hogyan?” kérdések megértetik a probléma szerkezetét. A „Miért?” kérdések inkább igazolásokat és okokat eredményeznek anél kül, hogy bármi is változna. A harmadik keret pedig a Kudarc helyett a Vissza-jelzés. Nincs kudarc, csak következmények vannak. Ezek visszajelzés ként, korrekció céljából használhatók, nagyszerű lehetőséget nyújtva arra, hogy megtudjunk valamit, amit addig nem vettünk észre. Hajlamosak vagyunk ku-darcként megélni azt a következményt, amely nem felel meg akaratunknak, holott a tapasztalatot erőfeszítéseink átirányítására is használhatjuk. A Vissza-jelzés a célt tartja szem előtt. A Kudarc a kilátástalanság. A két szó teljesen különböző gondolkodásmódot képvisel.

A negyedik keret a Szükségszerűségek helyett a Lehetőségek megfontolása. Ez esetben is a fókusz eltolásáról van szó. Azt vizsgáljuk, mit tehetünk, mi-lyen választási lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ahelyett, hogy a hely zet kényszereire koncentrálnánk. Az akadályok gyakran kevésbé ijesz tőek, mint amilyennek látszanak.

Végül az NLP a Kíváncsiság és Lelkesedés irányát követi, és nem Rette-géseket állít fel. Nagyon egyszerű, de mélyreható következményekkel járó gondolat. A kisgyerekek rendkívül gyorsan tanulnak, mert min denre kíván-csiak. Sok mindent nem tudnak – és ennek tudatában is vannak –, így nem törődnek azzal, hogy esetleg butának nézik őket, ha megkérde znek valamit. Végül is, valamikor régen mindenki „tudta”, hogy a Nap ke ring a Föld körül, hogy a levegőnél nehezebb test nem repülhet, és természetesen azt is, hogy egy mérföldet négy percnél rövidebb idő alatt lefutni fi zikailag lehetetlen. Csak a változás állandó.

További hasznos gondolat, hogy mindannyiunk számára rendelke zésre áll (vagy megteremthető) minden belső erőforrás, amelyre célja ink elérése érdeké-ben szükségünk van. Sokkal nagyobb a valószínűsége a sikernek, ha úgy teszünk, mintha ez már igaz lenne, és nem az ellenkezőjére ala pozva cselekszünk.

Tanulás, Felejtés És ÚjratanulásJóllehet a világ nyújtotta információnak csak nagyon kis részét va gyunk képe-sek tudatosan felfogni, tudattalanul ennél sokkal többet érzékelünk és sokkal többre reagálunk. Tudatos elménknek számos korláta van. Úgy tűnik, egy in-formációnak egyszerre legfeljebb hét változó ját vagy részét képes követni.

Page 19: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

23

Ezt a gondolatot George Miller amerikai pszichológus körvonalazta 1956-ban A Mágikus hetes szám, plusz–mínusz kettő című klasszikus írásában. Ezen részinformációk milyensége nem meghatározott, bármi lehet az autóvezetéstől kezdve addig, hogy belenézünk a visszapillantó tükörbe. Az egyik lehetséges tanulási mód a magatartás apró eleme ink tudatos elsajátítása, majd azokból egyre nagyobb egységek létrehozása, míg szokássá és tudattalanná válnak. Szokásokat alakítunk ki, hogy felszabaduljunk más dolgok észlelésére.

Tehát tudatosságunk hét plusz–mínusz két részinformációra korlá tozódik, akár gondolataink belső világából, akár a külső világból szár mazik. Ezzel szemben tudattalan testünk teljes éltető folyamatának részét alkotja min den, amit a jelen pillanatban észlelhetnénk, de nem észlelünk. A tu dattalan sok-kal bölcsebb, mint tudatos elménk. Annak feltételezése, hogy képesek va-gyunk megérteni a végtelenül bonyolult világot azzal a tudatos értelemmel, mely egyszerre csak körülbelül hét részinformáci ót képes megragadni, nyil-vánvalóan nevetséges.

A tudatos és tudattalan fogalma központi jelentőségű annak a mo dellnek a szempontjából, ahogyan tanulunk. Az NLP-ben az a tudatos, ami a jelen pil-lanatban tudatos, mint éppen most ez a mondat. Tudat talan valami akkor, ha a jelen pillanatban nem tudatos. Az éppen most hallható háttérrajzok valószí-nűleg nem voltak tudatosak mindaddig, míg ezt a mondatot el nem olvasta. Annak emléke, mikor életében először látott havat, majdnem biztos, hogy kí-vül esik tudatos emléke in. Ha valaha is segített egy kisgyereknek kerékpározni tanulni, akkor tudhatja, hogy ez a készség hogyan vált öntudatlanná Önben. Az, hogy az elfogyasztott étel milyen folyamat révén hat a hajra és a köröm-re, va lószínűleg örökre öntudatlan marad. Olyan kultúrában élünk, amely ben alapmeggyőződés, hogy annak, amit teszünk, legnagyobb részét tudatosan tesszük. Ezzel ellentétben viszont annak, amit teszünk, és amit a legjobban te-szünk, a legnagyobb részét öntudatlanul tesszük.

A hagyományos álláspont szerint egy készség elsajátítása négy sza kaszból áll. Az első szakasz a tudattalan hozzá nem értés. Nemcsak hogy nem tudjuk, hogy hogyan kell valamit csinálni, de nem is tudjuk, hogy nem tudjuk. Ha soha nem vezetett például autót, akkor fogalma sincs arról, hogy milyen az.

Tehát elkezdünk tanulni. Igen hamar felfedezzük korlátainkat. Ve szünk néhány órát vezetésből, tudatosan szemmel tartjuk az összes műszert, kormá-nyozunk, sebességet váltunk és fi gyeljük az utat. Ez teljes fi gyelműnket igény-be veszi, még nem igazán értünk a vezetéshez, és inkább a mel lékutcákban

Page 20: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

24

maradunk. Ez a tudatos hozzá nem értés szakasza, mikor lekoptatjuk a fogas-kerekeket, túlforgatjuk a kormányt, és szívinfarktust okozunk a kerékpáro-soknak. Bár ez a tanulási szakasz kényelmetlen, kü lönösen a kerékpárosoknak, ekkor tanulunk legtöbbet.

Ez vezet át a tudatos hozzáértés szakaszába. Tudunk autót vezetni, de ez teljes összpontosítást igényel tőlünk. Megszereztük a készségeket, de még nem uraljuk őket.

Végül eljön – és ez az egész erőfeszítés célja – az öntudatlan hozzá értés. A fáradsággal megtanult minden apró minta egyetlen harmoni kus, egységes mű-ködéssé áll össze. Ekkor már képesek vagyunk rádiót hallgatni, a tájat élvezni, sőt beszélgetni is vezetés közben. A tudatos értelem kitűzi a végeredményt, és ráhagyja a tudattalan részre, hogy megvalósítsa, felszabadítva a fi gyelmünket más dolgok iránt.

Ha elég sokáig gyakorlunk valamit, elérjük a negyedik fokozatot, és szoká-sokat alakítunk ki. Ezen a ponton a készség tudattalanná vált. Lehet azonban, hogy a szokások nem a leghatékonyabbak a feladat szempontjából. Lehetséges, hogy a szűrőink miatt a tudattalan hoz záértés felé vezető úton fontos informá-ciók mellett megyünk el.

Tegyük fel, hogy viszonylag tűrhetően teniszezünk, de javítani sze retnénk a játékunkon. A tréner valószínűleg megfi gyeli azt, azután elkezd változtatni dolgokat, például a lábmunkát, az ütőtar tást, azt a módot, ahogy az ütőt vezet-jük a levegőben. Más szóval azt, ami számunkra egyetlen viselkedési egység volt – például tenyeres ütés –, összetevőire bontja, aztán újra összeállítja őket úgy, hogy jobban üs sük a tenyerest. Azaz a tanulási fázisokon visszafelé halad-va kell visszatérnünk a tudatos hozzá nem értéshez, és az újratanulás előtt elő-ször felejtenünk kell. Ennek fő célja az új választási lehetőségek, a haté konyabb minták beépítése.

Ugyanez történik az NLP tanulása során is. Már rendelkezünk kom-munikációs és tanulási készséggel. Az NLP segítségével ezek fi nomít hatók, módszerei több választási lehetőséget és nagyobb rugalmassá got kínálnak.

A tanulás négy szakasza:l. Tudattalan hozzá nem értés2. Tudatos hozzá nem értés3. Tudatos hozzáértés4. Tudattalan hozzáértés

Page 21: Joseph O'Connor - John Seymour: NLP

25

Az elfelejtés visszatérés a 4-ből a 2-höz.Az újratanulás a 2-ből vissza a több választási lehetőséget nyújtó 4-hez. A kü-lönböző tanulási modelleket a könyvben később még vizsgáljuk.

A HÁROMPERCES SZEMINÁRIUMHa az NLP-t valaha is háromperces szemináriumon kellene bemutatni, az va-lahogyan így történne. Az előadó besétálna, és azt mondaná:

„Hölgyeim és Uraim! Ahhoz, hogy sikeresek legyenek az életben, elég há-rom dolgot észben tartaniuk.

Először: tudniuk kell, hogy mit akarnak, minden helyzetben legyen világos elképzelésük a kívánt eredményről.

Másodszor: legyenek éberek, és tartsák nyitva az érzékszerveiket, hogy ész-leljék, amit kapnak.

Harmadszor: rugalmasan változtassák tetteiket, míg azt kapják meg, amit akarnak.”

A következőket írná a táblára:

EredményÉrzékszervi élesség

Rugalmasság

Majd távozna.Vége a szemináriumnak.

Az első lépés az, hogy ismerjük a célt. Ha nem tudjuk, hová tartunk, az meg-nehezíti az odajutást.

Az NLP fontos része az érzékszervi élesség edzése; mire fordítsunk fi gyel-met, hogyan változtassuk és fejlesszük szűrőnket, hogy a korábban nem észlelt dolgokat is észleljük. Ez a jelen pillanatbeli érzék szervi élesség. A másokkal való kommunikáció során ez azt jelenti, hogy észrevesszük azokat az apró, de döntő fontosságú jeleket, me lyekből megtudjuk, hogyan reagálnak. A gondol-kodás, azaz a saját ma gunkkal való kommunikáció során a belső képek, han-gok, érzések fo kozott érzékelését jelenti.

Szükségünk van az éles érzékelésre vagy fogékonyságra, hogy észlel jük: az, amit teszünk, azt eredményezi-e, amit akarunk. Ha nem működik, amit