József Attila (1905-1937)

József Attila önéletrajza, versei

Életrajz

• Gyermek- és ifjúkora

• A felkészülés évei

• A Vágó Márta-szerelem

• A közösségkeresés évei

• József Attila és a kommunista párt

• Válságkezelése: pszichoanalitikus és más

orientációk

• A Szép Szó szerkesztője

A család a külváros nyomorgó szegényeinek életét élte

Az árván maradt testvérek a Makai házaspár Lovag utcai lakásába költöztek

József Attila 1927 őszén került közelebbi ismeretségbe nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula is. 1928 elején mutatták be őt Vágó Mártának

Szántó Judittal, akivel 1930 végén összeköti életét

• Bevezetés József Attila költészetébe

I. A „tiszta költészet” eszménye és gyakorlata

• Bevezetés József Attila költészetébe

II. Szocialista költészete

• Bevezetés József Attila költészetébe

III. Kései költészete

• József Attila szerelmes versei

• József Attila „számvetés”- versei

• József Attila szemléleti fordulatai

Megjelent kötetei

• Szépség koldusa 1922

• Nem én kiáltok 1925

• Nincsen apám se anyám 1929

• Döntsd a tõkét ne siránkozz 1931

• Külvárosi éj 1932

• Medvetánc 1934

• Nagyon fáj 1936

1922 decemberében megjelenik első önálló verseskötete

1931 márciusában jelenik meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete

az 1930 tavaszán Fábián Dániellel közösen írt Ki a faluba című röpirata

NAGYON FÁJKivül-belől

leselkedő halál elől(mint lukba megriadt egérke)

amíg hevülsz,az asszonyhoz ugy menekülsz,

hogy óvjon karja, öle, térde. Nemcsak a lágy,

meleg öl csal, nemcsak a vágy,de odataszit a muszáj is -

ezért ölelminden, ami asszonyra lel,

mig el nem fehérül a száj is. Kettős teher

s kettős kincs, hogy szeretni kell.Ki szeret s párra nem találhat,

oly hontalan,mint amilyen gyámoltalan

a szükségét végző vadállat. Nincsen egyéb

menedékünk; a kés hegyétbár anyádnak szegezd, te bátor!

És lásd, akadtnő, ki érti e szavakat,

de mégis ellökött magától. Nincsen helyem

így, élők közt. Zúg a fejem,gondom s fájdalmam kicifrázva;

mint a gyerekkezében a csörgő csereg,

ha magára hagyottan rázza. Mit kellene

tenni érte és ellene?Nem szégyenlem, ha kitalálom,

hisz kitaszita világ így is olyat, akit

kábít a nap, rettent az álom. A kultura

ugy hull le rólam, mint ruhamásról a boldog szerelemben -

de az hol áll,hogy nézze, mint dobál halál

s még egyedül kelljen szenvednem?

A csecsemőis szenvedi, ha szül a nő.

Páros kínt enyhíthet alázat. De énnekem

pénzt hoz fájdalmas énekems hozzám szegődik a gyalázat.

Segítsetek!Ti kisfiuk, a szemetek

pattanjon meg ott, ő ahol jár. Ártatlanok,

csizmák alatt sikongjatokés mondjátok neki: Nagyon fáj.

Ti hű ebek,kerék alá kerüljetek

s ugassátok neki: Nagyon fáj. Nők, terhetek

viselők, elvetéljetekés sirjátok neki: Nagyon fáj.

Ép emberek,bukjatok, összetörjetek

s motyogjátok neki: Nagyon fáj.

Ti férfiak,egymást megtépve nő miatt,

ne hallgassátok el: Nagyon fáj. Lovak, bikák,

kiket, hogy húzzatok igát,herélnek, rijjátok: Nagyon fáj.

Néma halak,horgot kapjatok jég alatt

és tátogjatok rá: Nagyon fáj. Elevenek,

minden, mi kíntól megremeg,égjen, hol laktok, kert, vadon táj -

s ágya körül,üszkösen, ha elszenderül,

vakogjatok velem: Nagyon fáj. Hallja, mig él.

Azt tagadta meg, amit ér.Elvonta puszta kénye végett

kivül-belőlmenekülő élő elől

a legutolsó menedéket. 1936. október-november