9
2010. Jubileumi különszám Június Tartalom A Kyojun dojo története, 1.rész…………………………..……….…1. oldal 合気道恭順道場 Szemináriumi információk ……………..………….………..2. oldal A meghívott mesterek bemutatása…….……………… 3. oldal A Kyojun dojo története, 2.rész…………………………………… 6.oldal Tíz év képekben……………………………… ……………….……..5.oldal 合気道恭順道場

Jubileumi szám

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Kyojun hírlevél jubileumi szám

Citation preview

Page 1: Jubileumi szám

2 0 10 .

Jubileumi különszám J ún ius

TartalomA Kyojun dojo története, 1.rész…………………………..……….…1. oldal

合気道恭順道場

Szemináriumi információk ……………..………….………..2. oldal

A meghívott mesterek bemutatása…….……………… 3. oldal

A Kyojun dojo története, 2.rész…………………………………… 6.oldal

Tíz év képekben……………………………… ……………….……..5.oldal

合気道恭順道場

Page 2: Jubileumi szám

1. oldal 合気道恭順道場

A Kyojun dojo rövid története, 1.rész Előzmények

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan is jött létre ez a dojo, némiképpen vissza kell kanyarodnunk a múltba, és foglalkoznunk kell az akkori „aikidos viszonyokkal”. Jómagam akkoriban a Gollo Michel nevével fémjelzett Magyarországi Aikidosok Egyesületében (MAE) aikidoztam. Ennél a szövetségnél az volt az elvárás, hogy minden 1. kyu fokozatot elért tanítvány nyisson egy új edzőtermet. Amennyiben ez a terem megfelelően működött, illetve rendelkezett adott időn belül húsz tanulóval, akkor a dojo instruktora jogosulttá vált arra, hogy dan fokozatra vizsgázzon. Egy terem bérléséhez mindig szerződést kell kötni a terem tulajdonosával. Ebben az egyesületben ezt a szerződést mindig a szövetség képviselője írta alá, amiegyütt járt azzal, hogy a bevétel teljes összege a szövetséget illette. Ebben az esetben azonban magának az oktatónak kellett megoldania a reklámozást és a fenntartás költségeit. Így történt, hogy Gollo sensei megkeresett, hogy vegyem át egy már meglévő, de nem nagyon működő dojonak az irányítását, ahol Tóth Imre tartott edzéseket. Ez a dojo a Bazilika közelében volt. Mivel én a szövetség segítsége nélkül közben leszerveztem egy termet a Móricz Zsigmond körtéren található Fényes Elek Szakközépiskolában,nem okozott problémát, hogy visszamondjam a felkérést, hiszen egy teljesen új környéken tudtam megnyitni egy teljesen új klubbot. Tudomásom szerint a Bazilikánál működő dojot ezek után hamarosan be is zárták.

A megnyitástól napjainkig

A dojo megnyitása előtt már fél évvel elkezdtem a tanítványokat szervezni. Így próbáltam meg kivédeni azt, hogy a terem a kezdetekkor veszteséges legyen. Természetesen sikertelenül, hiszen a 10-12 jelentkezőből csak ketten kezdték el ténylegesen az aikido gyakorlását. Nem meglepő, hogy ezek után az első edzésemet teljesen egyedül voltam kénytelen eltölteni itt a betatamizott, fegyverekkel, illetve diplomákkal díszített dojoban. A teremmel kapcsolatban elég szerencsés voltam, hiszen olyan termet sikerült szereznem, ahol nem kellett mindig le-fel pakolni a tatamikat. Ez a terem direkt ilyen célokra lett létrehozva, és ezzel a tulajdonságával akkoriban szinte teljesen eltért a szokásos aikido edzőtermektől, amelyeket többnyire iskolák tornatermében alakítottak ki, és amelyek majd mindegyikében tatamit kellett pakolni az edzések előtt és után. ( Ekkoriban még csak 2000 szeptembert írunk.) Nagy lelkesedéssel vetettem bele magamat tehát a munkába, amelyben drága barátom és edzőtársam, Aigner Zoltán azóta is segít engem. Egy év után már sikerült a létszámot annyira felduzzasztani, hogy a tagdíjak fedezték a dojo fenntartásával kapcsolatos költségeket. Akkoriban gyakran felkértem olyan harcművészeket is, akik más stílusokban voltak érdekeltek, hogy tartsanak nálunk próbaedzéseket. Így sikerült a diákokat megismertetni az Iaido, a Ju-Jitsu, a Bo-Jitsu, illetve a Kung-Fu bizonyos elemeivel. Már akkoriban is látogattam Szabó Balázs edzéseit a Nemzetvédelmi Egyetemen, így némi tapasztalatra tehettem szert a fegyveres technikák terén. Ennek a híre elterjedt a MAE berkein belül, ezért elkezdtek szivárogni hozzánk más klubokból is a tanítványok, mivel a mi szövetségünkben csak elenyésző mértékben tanítottak fegyveres technikákat. Mondanom sem kell, hogy a tanítványok vándorlásával az ellenségeim száma is egyenes arányban növekedett. Ilyen és hasonló okok miatt voltam kénytelen azután később elhagyni a szövetséget, na de ne szaladjunk ennyire előre... Folytatás a 4. oldalon

Saját készítésű oltár Az első dojo a Móriczon. A kezdő csapat. 2000

2000 2000.12.30.

Page 3: Jubileumi szám

合気道恭順道場 2. oldal

Jubileumi Kyojun Aikido szeminarium 2010.06.13. – 2010.06.14

Minden belépőjegyet sorszámmal látunk el. A meghívott mesterek minden nap ki fognak húzni egy számot a jegyek közül. A második napon a Kyojun Aikido Dojo vezetője a két jegyből ismét húz egyet.

Az edzőtábor programja: 2010.06.13 (szombat) 09:00 -11:00 Pusztakezes edzés (Janik Zsolt 3.dan) 13:00 -14:00 Fegyveres edzés (Magyar László 4.dan) 14:30 -16:30 Pusztakezes edzés (Magyar László 4.dan) 16:40 – Tombola húzás 1. 2010.06.14 (vasárnap) 09:00 -11:00 Pusztakezes edzés (Janik Zsolt 3.dan) 13:00 -14:00 Fegyveres edzés (Szabó Balázs 5.dan) 14:30 -16:30 Pusztakezes edzés (Szabó Balázs 5.dan) 16:40 - Tombola húzás 2. 16:50 – Kyu-vizsga

A tombola nyertese a 2010. augusztus 12-15. között megrendezésre kerülő, Masuda Manabu sensei nevével fémjelzett, hivatalos Kobayashi edzőtáborra nyer egy ajándék kupont, amely tulajdonosát feljogosítja arra, hogy a Masuda táboron rendezett edzéseken ingyen vegyen részt. Figyelem! A tombolán csak a teljes árú jeggyel rendelkező tanulók vehetnek részt. Mindenkit megkérek továbbá a dojo szabályzat szigorú betartására.

Page 4: Jubileumi szám

3. oldal 合気道恭順道場

Meghívott mesterek

Szabó Balázs 5.dan 1968-ban született, Budapesten él. Az ELTE Bölcsésztudományi Karán végzett Japanologusként. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára, az aikido szakirá-nyi program vezetője. Az ELTE Nyelvtudományi doktori iskolájának hallgató-ja a japán filológiai doktori programon. Kutatási területe az Edo-kori japán eszmetörténet. Az ELTE BTK japán tanszékén modern és klasszikus japán nyelvet, történelmet tanít. 1984-ben kezdett aikidot gyakorolni, Horváth József irányítása alatt. 1991-ben alapította meg Budapesten a Honshin Dojot. A magyarországi Kobayashi Dojók Egyesületének elnöke. A Magyar Aikido-kultúra Szakszövetség alelnöke. Az aikidoban a letisztult, pontos mozgást, az ésszerű eredményes megoldásokat, illetve az erre irányuló gyakorlást tekinti a legfontosabbnak.

Magyar László 4.dan 1958-ban született. Székesfehérváron kezdett aikidot tanulni Pápai Tamás irányítása alatt. 1993-ban megnyitotta a saját dojoját Székesfehérváron, melynek célja a aikidokák folyamatos fejlődésének biztosítása, valamint az aikido széles körű megismertetése, korra és nemre való tekintet nélkül. A Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesületének alapító tagja. 1997 őszén részt vett a Kobayashi dojo által szervezett uchi-deshi programban, amelynek hatására két hónapot töltött el Japánban, mint bentlakásos tanuló. 2001 óta hivatásos aikido-oktatóként dolgozik.

Page 5: Jubileumi szám

合気道恭順道場 4. oldal.

A Kyojun dojo rövid története, 2.rész Folytatás az 1. oldalról

Az edzőterem szépen megtelt tanítványokkal annak ellenére, hogy egyetlen egy plakátot sem tettünk ki a dojo fennállásától kezdve. A tanítványokból szépen lassan egy elég határozott közösség kovácsolódott, mind technikailag, mind emberileg. Hamarosan elérkezett az ideje annak is, hogy a legrégebbi tanítványok megszerezzék az 1. dan fokozatot (2004), illetve külön dojot alapítsanak. Így született meg a Kyojun Kando dojo Szakács Tibor vezetésével. Ekkortájt következett be az első nagy válság, amelynek következtében több, mint 100 ember hagyta el a szövetséget. Innentől kezdve az egyesület Magyarországi Aikikai Aikido Egyesület néven folytatta működését. Ennél a szervezetnél nagyon kevés instruktor maradt, így a hatalmi harcok is sokkal jobban kiéleződtek. Mi nem törődve ezekkel a harcokkal folytattuk az edzéseket, és új tagokat toboroztunk. A nyári időszakokra még plusz edzésnapokat is beiktattunk, hogy legyen külön lehetősége a tanítványoknak a fegyveres gyakorlatok elsajátítására. Ezt a tevékenységet Gollo Michell sensei támogatásával végeztük, akihez a „szakadás” után közvetlenül csatlakoztunk. A teremnek két alapvető hibája volt, az egyik, hogy nem lehetett nyugodtan fegyveres technikákat gyakorolni, mert túl alacsony volt a belmagassága, a másik pedig az, hogy idővel túl kicsinek bizonyult. Ez a terem tökéletesen megfelelt ugyan egy kezdő dojonak, de egy ilyen dinamikusan fejlődő dojo nagyon hamar kinőtte. Ezért elkezdtünk más helyeket keresni a klubnak, ez az időszak pedig eltartott egészen 2006-ig. Ekkor, hogy jobban elmélyülhessek a fegyveres technikák rendszerében, hivatalosan is felvételemet kértem a Magyarországi Kobayashi Dojók Egyesületébe (MKDE), amelyhez hamarosan tagként csatlakozhattam. Sajnos az „anyaszervezetben” már nem voltak ennyire rugalmasak ezzel a témával kapcsolatban, és egyértelműen válaszút elé állítottak. Az akkori vezetőségben folyó hatalmi harcokat mérlegelve úgy döntöttem, hogy az MKDE mellett teszem le a voksomat, így 2006. januárjában befejeztem 6 éves oktatói tevékenységemet az akkori szövetségnél. A tagok mindegyike eldönthette, hogy csatlakozik-e hozzám, vagy marad a régi szövetség tagja. Sajnos ez 5%-os tagvesztéssel járt. Azok a tagok, akik átjöttek, egy éven belül megvédték a fokozatukat, sőt azóta újabb fokozatokat szereztek az MKDE vizsgaszabályzata alapján. A dojo ettől a perctől kezdve virágzásnak indult. Kezdtük végképp kinőni a termet, így egy újabb helyszínen indítottuk meg az oktatást az eredeti dojo fenntartása mellett. Ez az időszak két évig tartott. Az új dojo helyszíne a Butokugan Harcművészeti Templomban volt. A dojo legnagyobb válságát 2008-ban élte meg, amikor a tanerőreform miatt sok iskolát bezártak, illetve összevontak. Így járt a mi iskolánk is, ezért kénytelenek voltunk új edzőtermet keresni. Vad keresgélésbe fogtunk az új helyet illetően. Az alapvető elgondolás az volt, hogy a terem nagyobb legyen, mint az előző volt, hogy jobban elférjünk, és hogy semmiképpen ne iskolában legyen. Ekkor jutottunk el a jelenlegi helyszínhez, azaz a Budai Budo Sportcentrumhoz. Ez a terem húsz négyzetméterrel nagyobb, mint az alapító helyszínen lévő dojo volt. Itt már elfért a teljes létszám, ezért megszüntettük a Butokuganban lévő dojonkat (2008). A dojo ezek után – nem utolsósorban Simó István tagunk eredményes reklámfogásainak köszönhetően - soha nem tapasztalt fejlődésnek indult, amely a mai napig töretlen maradhatott. Mára a létszám már 40 fő fölé emelkedett, így az edzéseket ketté kellett osztanunk külön haladó és külön kezdő csoportokra, ezzel is alaposabb oktatást nyújtva az újonnan érkezőknek, és megfelelőbb gyakorlási lehetőséget biztosítva a haladó tanítványoknak.

Fegyverezés Butokugan 2002. Gollo sensei-el 2007.

2006. Agárd

Page 6: Jubileumi szám

5. oldal 合気道恭順道場

A KYOJUN AIKIDO DOJO

TÍZ ÉVE KÉPEKBEN 2000 - 2010

Móricz 2007. Móricz 2007.

Butokugan 2008.

Butokugan 2007. Butokugan 2008.

Móricz 2006.

Daróczi 2009. Butokugan 2008.

Móricz 2007.

Móricz 2007.

Page 7: Jubileumi szám

6. oldal 合気道恭順道場

Daróczi 2009. Daróczi 2010.

Móricz 2003.

Móricz 2002. Móricz 2001.

Móricz 2002.

Gyöngyös 2002. Móricz 2002.

Móricz 2003.

Page 8: Jubileumi szám

7. oldal 合気道恭順道場

Móricz 2003. Móricz 2002.

IV.Kyojun Szeminárium (Budapest) 2009.

Móricz 2003. Móricz 2000.

Page 9: Jubileumi szám

2000 - 2010 Kyojun Aikido Dojo

合気道恭順道場