Juhászné Karácsonyi Ágnes ABB Kft

Magyar Controlling Egyesület Nyíregyháza, 2006 október 12-13 1

MCE Konferencia 2006A controlling gyakorlata

Sarbanes-Oxly (SOX) törvény és a controlling kapcsolata

Juhászné Karácsonyi Ágnes

ABB Kft


„Where’s the Power? What’s the Point?”

Jürgen Dormann

Former CEO of ABB


ABB nemzetközi cégcsoport

• 1988-ban az ASEA svéd és a Brown Boveri svájci cégek fúziójával jött létre

• 100 országban van jelen• Alkalmazotti létszám több mint 107 ezer fő• Székhelye Zürich• Az ABB részvényeket jegyzik a stockholmi,

zürichi és a new yorki tőzsdéken • 2005. január 1-től Fred Kindle az elnök-

vezérigazgató


Az ABB csoport eredményei

• 2005. évi árbevétele 21,9 milliárd USD volt • 11 %-os növekedés 2004-hez viszonyítva• A bevétel megoszlása divíziónként:

– 44,7 % Power Technologies– 55,3 % Automation Technologies

• 2005. évi csoport szintű üzemi eredmény 1,7 milliárd USD, 67 %-kal magasabb a 2004 évinél


ABB Kft.

• 1991. augusztusában alapították a céget– Az Automation Technologies területén tevékenykedett

• 2001. október 1-el beolvadt az ABB Energir Kft– A Power Technologies területén tevékenykedett

• 2005. október 1-óta az egyetlen ABB cég Magyarországon

• Beruházási javak értékesítésével, mérnöki szolgáltatással, termelést támogató, megelőző karbantartással foglalkozik

• Legnagyobb partnerek: Nokia, áramszolgáltatók, erőművek, TVK, Richter, Borsodchem


ABB Kft. eredményei

• 2005. évi árbevétel 12,8 milliárd HUF (közel 60 millió USD) volt

• 31,5 %os növekedés 2004-hez viszonyítva• A két divízió aránya 50-50 %• 2005. évi üzemi eredmény 0.5 milliárd HUF (cca

2,4 millió USD), 73,8 %-kal magasabb a 2004. évinél

• Adózás előtti eredmény növekedése csak 63 %-os volt


Kisfeszültségű termékek


Hatékony irányításhoz egyszerű rendszer



750 kVA – 20 MVA transzformátor al-állomás


Transzformátor állomás


Nagy teljesítményű, lassú fordulatszámú szinkron motor


ZS8-as levegőszigetelésű megszakító


SMS 510 Alállomás figyelő rendszer


Sarbanes – Oxley Törvény 2002

A Sarbanes-Oxley Törvény 2002 kötelező az amerikai tőzsdén jegyzett cégek számára. A törvény célja, a befektetők megvédése oly módon, hogy az értékpapír törvények előírásainak megfelelően közzétett vállalati jelentések hitelességét és megbízhatóságát fejleszti.


Sarbanes – Oxley Törvény 2002 (2)

A törvény néhány fontosabb paragrafusa:

Section 302 – Kollektív felelősség a pénzügyi jelentésekért

Section 404 – A belső ellenőrzések vállalatvezetés szintjére történő felértékelése

Section 906 – A jelentés elmulasztásának büntetőjogi következményei – 5 millió USD-nál nem több bírság és/vagy 20 évnél nem több börtönbüntetés


Kollektív felelősség – Sec 302

• KI– Személy szerint a CEO és a CFO nyilatkozata

• MIT igazol– A jelentés teljességét és helyességét– A közzétételi ellenőrzéseket és eljárásokat– Az eltéréseket és a lényeges gyengeségeket– Nyilvánosan közzétett ellenőrzések változásait

• MIKOR– közzétételhez kötődik, negyedéves, éves


Section 404 tartalma

• a vállalatvezetés felelőssége egy megfelelő belső ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése a pénzügyi jelentés kontrolljára,• új követelmény a belső ellenőrzés hatékonyságának értékelése, • a belső ellenőrzést tervezni, dokumentálni és működtetni kell,• a független auditor felelőssége a hitelesítés és a jelentés a vállalatvezetés belső ellenőrzésének értékeléséről

A jó belső ellenőrzés a jövőben nem csak a legjobb gyakorlat…ez TÖRVÉNY!


Mi a belső ellenőrzés

• A belső ellenőrzés egy módszer. Ez egy eszköz a cél eléréséhez és nem maga cél.

• A belső ellenőrzést emberek végzik. Emberek a szervezet minden szintjén és nem pusztán kézikönyvek és formanyomtatványok.

• A belső ellenőrzéstől csak reális és nem abszolút garancia nyújtása várható el.


Ellenőrzések hatékonysága

• Pontosan megtervezettnek kell lennie• Elégségesnek kell lennie – reális garanciát adjon

a vállalat pénzügyi jelentésének helyességéről• Érvényben kell lennie• Képzett és felhatalmazott személyeknek kell

végrehajtaniuk


Belső ellenőrzés felépítése

1. Könyvviteli szempontok

2. Folyamatok áttekintése

3. Információ áramlás

4. Kulcsfontosságú ellenőrzések meghatározása

5. Tervezés hatékonyságának értékelése

6. Aktuális helyzet értékelése, annak dokumentálása

7. Korrekciós terv kialakítása


Belső ellenőrzés felépítése

8. A kulcsfontosságú ellenőrzések tesztelési tervének elkészítése

9. Kulcsfontosságú ellenőrzések korlátozott számú próbatesztelése

10. Próbatesztek eredményeként kiegészítő korrekciók hozzáadása a tervekhez


1. Könyvviteli szempontok

• Könyvviteli alapelvek meghatározása • Minden jelentős főkönyvi számla számra meg

kell határozni a pénzügyi jelentésre gyakorolt fontosságát:

• Létezése és előfordulása• Teljesség• Értékelés és mérés• Jogok és kötelezettségek• Bemutatás és közzététel


2. Folyamatok áttekintése

• A vállalatvezetésnek és az auditoroknak részletesen meg kell ismerniük a fontosabb folyamatokat, hogy megfelelő értékelési és teszt gyakorlatot tervezhessenek valamint a belső ellenőrzés hatékonyságát megfelelően ki tudják alakítani


3. Miért jók a folyamatábrák

• Az üzleti folyamatokat grafikus módon mutatják• Áttekinti a fő tevékenységeket• A folyamatot vertikálisan míg az információ

áramlást horizontálisan mutatja• A folyamat lépések be- és kimenő pontjait

ábrázolja • A folyamat változásainak sajátosságai láthatóak• Az üzleti folyamat jellemző szempontjaira lehet

összpontosítani


Folyamatábrák szintjei

• A fő üzleti folyamatok áttekintése• A lebontott folyamatok áttekintése• A folyamatok lebontása tevékenységek /

process lépések szintjére• Input – tevékenység – output• Aláírt szerződés – archiválás - központi szerződés adatbázis


4. Kulcsfontosságú ellenőrzések meghatározása

• Körültekintően kell eljárni az alábbi szempontokat szem előtt tartva:– Ha az ellenőrzés működik akkor tudhatjuk, hogy a

pénzügyi jelentés lényeges hibáktól mentes– Ha az ellenőrzés nem működik akkor fennállhat

annak lehetősége, hogy a pénzügyi jelentés téves információkat tartalmaz


5. A tervezés hatékonyságának értékelése

• A vállalat ellenőrzési célkitűzéseinek átnézése minden területen

• Biztosítani, hogy az ellenőrzések megfeleljenek a célkitűzéseknek


6 Aktuális helyzet értékelése, annak dokumentálása

• A tervezés hatékonyságának értékelését követően az aktuális helyzet értékelése következik, amely megerősíti, hogy az ellenőrzések a tervezettnek megfelelően működnek.

• Az értékelő áttekintés eredménye lehet:– A kulcsfontosságú ellenőrzések megerősítése– Szükség esetén további ellenőrzések meghatározása– Tervezési eltérések meghatározása, melyeket korrigálni kell– A dokumentálás aktualizálásának szükségessége– Annak tisztázása, hogy az ellenőrzések elégségesek-e a

tesztelésre


7. Korrekciós terv kialakítása

• A tervezési és értékelési folyamat során feltárt eltéréseket megfelelő időben korrigálni kell

• A korrekciós tervnek tartalmaznia kell:• Hivatkozást a sablonra, az ellenőrzésre és a

folyamat területére• Az eltérés leírását• A korrekciós terv leírását• A korrekció befejezésének határidejét• A teszt eredményét• A korrekció végrehajtásáért felelős személy nevét


8. A kulcsfontosságú ellenőrzések tesztelési tervének elkészítése

• Teszt módszerek:• Érdeklődés - Mit csinálsz? Hogyan végzed ezt az

ellenőrzést?• Megfigyelés – Mutasd meg, hogyan csinálod az

ellenőrzést, engedd, hogy lássam, ahogy csinálod.• Megvizsgálás – Had lássam a lényegét ahogy te

végezted az ellenőrzést• Megismétlés – Engedd meg, hogy megismételjem,

amit te csináltál, hogy lássam én is ugyanazt az eredményt kapom-e.


A kulcsfontosságú ellenőrzések tesztelési tervének elkészítése (2)

• Teszt terv készítése, ami az alábbiakat tartalmazza:

• Az ellenőrzés gyakorisága (napi, heti, havi, negyedéves, éves)

• A minta mérete az ellenőrzés gyakoriságán alapszik. Az alábbi minta méretek jó gyakorlati útmutatók és a minimumot reprezentálják:

» Éves = minden tétel» Negyedéves = legalább 2 tételt» Havi = legalább 2 tételt» Heti = legalább 5 tételt» Napi = legalább 25 tételt

• A megkívánt teszt módszer• A tesztelés időpontját


9. Tesztelés menete

• Az ellenőrzési terv elkészítését követően egy független személyt kell kiválasztani, aki elvégzi az ellenőrzést és azt dokumentálja

• Az ellenőrzésnek az alábbi elemeket kell tartalmaznia:– Megfelelő információt a kiválasztott mintáról, hogy

kontrolellenőrzést lehessen végezni– Igazolást arról, hogy az ellenőrzés a tervezettnek

megfelelően működött– Az ellenőrzés napját és időtartamát– Felmerült-e kifogás, ha igen akkor rövid magyarázat

róla.


10. Kiegészítő korrekciók hozzáadása a tervekhez

• Az ellenőrzés eredményeként további korrekciók válhatnak szükségessé. Ezt ismét a korrekciós tervhez hozzá kell adni.

• A korrekciós tervnek tartalmaznia kell:• Hivatkozást a sablonra, az ellenőrzésre és a

folyamat területére• Az eltérés leírását• A korrekciós terv leírását• A korrekció befejezésének határidejét• A teszt eredményét• A korrekció végrehajtásáért felelős személy nevét


Ö s s z e g z é s


Köszönöm a figyelmet

Documents

Juhászné Karácsonyi Ágnes ABB Kft