Karcagi Arany János Általános Iskola Pedagógiai Programja 2017.pdf · 2.5 mindennapos testnevelÉs, testmozgÁs, ÚszÁs oktatÁs megvalÓsÍtÁsÁnak mÓdja, a tanulÓk fizikai

Karcagi Arany János Általános Iskola

Pedagógiai Programja

Karcag, 2017. szeptember 01. Készítette: Szentesiné Nánási Tünde mb. intézményvezető


PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2017.

2

TARTALOMJEGYZÉK

MOTTÓ ................................................................................................................................................................................... 3

BEVEZETÉS .......................................................................................................................................................................... 3

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................................................................ 5

1.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ...... 5

1.2 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................................................................. 8

1.3 A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .......................................................... 10

1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK11

1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ............................................................................... 12

1.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .............................................. 13

1.7 AZ INTÉZMÉNYI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL ............................................................................................. 20

1.8.KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, A PEDAGÓGUSOKKAL AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ............................... 20

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ........................................................................................................................... 25

2.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, JELLEMZŐI ............................................................................................ 25

2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM......................................................................................................... 26

2.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................... 28

2.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA .............................. 28

2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS, ÚSZÁS OKTATÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA, A TANULÓK FIZIKAI

ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ........................................................................................................................................................... 29

2.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .......................................... 30

2.7 PROJEKTOKTATÁS ............................................................................................................................................................. 31

2.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.......................................................................................... 31

2.9 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ............................................................................. 31

2.10. AZ OTTHONI,NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA35

2.11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ..................................................................... 35

2.12. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .................................................................................................................... 35

2.13. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ....................................... 37

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK............................................................................................................................................. 40



3

MOTTÓ

„ Az élményekkel járó benyomások lassanként eltűnnek emlékezetünkből, de nem tűnnek el

gyümölcseik. Nem emlékezünk már összes gyermekkori élményünkre, amikor írni és olvasni

tanultunk. Nem tudnánk azonban írni és olvasni, ha ezeket az élményeket nem éltük volna át, és

ha eredményük képességek formájában nem maradt volna meg. „ (Rudolf Steiner)

Iskolánk arculata

Intézményünk arculatának meghatározásakor figyelembe kell venni az idejáró gyermekek összetételét.

Büszkén vállaljuk, hogy nálunk magyar nyelvű cigány nemzetiségi oktatásban vesz részt a teljes

tanulói kör. Így minden tanév kiemelt rendezvénye a Roma Projekt.

Nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, ezért fontosnak tartjuk az egész

napos oktatás biztosítását. Másfél évtizedes múltra tekint vissza az is, hogy hátrányaik csökkentése

érdekében a Lépésről Lépésre Program elemeit is rendszeresen alkalmazzuk óráinkon.

Integráltan oktatjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a beszédfogyatékos, egyéb

pszichés fejlődési zavarral küzdő, valamint az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat.

Kiemelt feladatunknak tekintjük iskolánk névadójának, Arany Jánosnak szellemi örökségét ápolni.

Rendezvényeink között fontos helyet foglalnak el megemlékező rendezvényeink pl. Aranyos Napok.

Nevelőtestületünkre jellemző a sokszínűség, a megújulási-innovatív készség. Legfontosabb számunkra a

gyermek. Szeretetet, odafigyelést, törődést igyekszünk számukra biztosítani az iskolában töltött idő

minden pillanatában. Így kiemelkedik a hátránykompenzáló szabadidős foglalkozások közül az évek óta

országos versenyeken előkelő helyezést elérő Pecasulink.

Küldetésnyilatkozat

Intézményünk olyan nevelési-oktatási célokat tűzött ki maga elé, amellyel iskolánk tanulóinak hátrányát

a hozzáadott pedagógiai értékkel a társadalmi elvárásoknak megfelelően formálja.

Diákjainkból olyan, önálló életkezdésre felkészült állampolgárt kívánunk formálni, akik tudatosan

képesek saját sorsukat irányítani és rendelkeznek azokkal a készségekkel, kompetenciákkal, amelyek a

továbbhaladáshoz, a felnőtt életbe való beilleszkedéshez, a szakmatanuláshoz, és a munkavállaláshoz

szükségesek.

BEVEZETÉS



4

A Karcagi Arany János Általános Iskola Pedagógiai Programja az iskola valamennyi használója

számára útmutatása mindennapokban, kijelölve azt a pályát, amelyet a hozzánk beiratkozó

gyermekeknek végig kell járniuk az alapfokú nevelés-oktatás kereteiben.

A Pedagógiai Program elkészítését meghatározó főbb jogszabályok:

- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

- 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

- 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési

Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

- 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

- 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

- 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-

szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való

közreműködés feltételeiről

- 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről

- 23/2013. (III.29.) számú EMMI rendelet 4. számú melléklete a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

(Kerettantervek a sajátosnevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények

számára)

- 23/2013. (III.29.) számú EMMI rendelet 3. számú melléklete a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról (10.2. a

cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei)

- 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

- 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

- 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Iskolánk múltja

Iskolánk 1961-ben épült fel az Arany János út 13-15. szám alatt és Arany János úti Általános Iskola

néven vált ismertté a városban.1994. március2.-án Arany János költő nevét vette fel az intézmény.

Iskolánkban kezdetektől fogva 8 osztályos alapképzés folyik. Ez 1968-ban kiegészült az ének-zene

tagozat beindításával. A 2010/ 11-es tanévtől a szülők kérésére megszűnt iskolánkban az emelt szintű

ének-zene tantárgy oktatása.

2011. szeptember 1-től - Karcag város képviselőtestületének határozata alapján - iskolánkat összevonták

a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégiummal. Az átszervezés után az intézményünk új

neve Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium lett. Az

intézményátszervezés legfontosabb indoka az erőforrások közös felhasználásával az intézmények

hatékonyabb és gazdaságosabb működtetése volt.



5

2013. január 1-től az intézmény fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

lett. A Karcagi Arany János Általános Iskola ismét önálló intézménnyé vált.

2017. január elseje óta az intézmény fenntartója a Karcagi Tankerületi Központ.

Helyzetkép

Tanulóink összlétszáma évek óta 150 fő körül mozog. Minden évfolyamon egy tanulócsoportban

tanulnak a gyerekek. Alsó tagozatos osztályainkegész napos oktatási formában működnek. Az egész

napos oktatási forma hasznosnak bizonyult a gyerekek szocializációja és a tanítás eredményessége terén.

Felső tagozaton napközis foglalkozást biztosítunk az 5-6.évfolyamokon, ahol segítséget adunk az önálló

tanuláshoz és szabadidős foglalkozást szervezünk a délután hasznos eltöltése érdekében. A 7-8.

évfolyamokon tanulószobát biztosítunk a tanulni vágyó gyermekeknek.

Intézményünk tanulóinak szociális hátterére az jellemző, hogy többségük halmozottan hátrányos

helyzetű. A tanulók igényeit figyelembe véve szervezzük meg szakmai munkánkat. Célunk, hogy a

lehető legtöbb segítséget adjuk tanulóinknak a hátrányok leküzdése és esélyeik javítása érdekében,

valamint befogadó iskolaként ellátjuk a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási

nehézséggel küzdő tanulók integrált oktatását.

Iskolánkban cigány nemzetiségi oktatás folyik, melynek célja, hogy a cigányok és nem cigányok együtt

ismerkedjenek meg a cigány népismeret és a cigány kultúra műveltségi anyagával.

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Pedagógiai alapelveink

Pedagógusaink arra törekszenek, hogy vidám, élettel teli iskolát teremtsenek a tanulók számára.

Korszerű, hasznosítható ismereteket igyekszünk nyújtani tanítványaink számára. Olyan készségek

kialakulását fejlesztjük és erősítjük, melyek későbbi életük során segítik majd őket.

Oktató munkánk során prioritást élvez az alapkészségek fejlesztése a NAT által meghatározott

kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése, valamint az egyenlő esélyek biztosítása.

Hagyományaink és új kezdeményezéseink alapján a sokoldalú együttműködés elérésére törekszünk

tanítványaink szüleivel.

Pedagógiai céljaink

Célunk egy olyan oktatási program kidolgozása és működtetése, amellyel a tanulók hátrányait



6

hatékonyan tudjuk csökkenteni.A társadalmi elvárásoknak megfelelő szakmai ismeretekkel, az

élethosszig tartó tanulásra való képességgel vértezzük fel diákjait.

Ennek megvalósulását szolgálják az alábbi célok:

- Az intézményben minden tanuló egyenlő eséllyel tanuljon.

- A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerint – egyénre szabott

fejlesztése kiemelt cél.

- A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására.

- Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok

nevelése.

- Oktató- nevelő munkánkban szilárd alapképességek kialakítására törekszünk, tanulóink számára

korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk.

- A társadalmi beilleszkedéshez, egyéni boldoguláshoz nélkülözhetetlen a fejlett kommunikációs

képesség és viselkedéskultúra kialakítása tanulóinkban.

- A reális önismeret kialakításával a megfelelő továbbtanulási irány megválasztására ösztönözzük

tanulóinkat.

- Kiemelt célunk, hogy tanulóink felnőtt korukra egészséges, harmonikus életvezetésre képes

emberekké váljanak. Ennek alapköveit általános iskolás korban kell letenni.

Feladataink a célok megvalósítása érdekében:

- Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, nemzetiségi hovatartozását.

- Az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

- Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra.

- Fontosnak tartjuk a munkára nevelést, ezért a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük

megszervezésébe, az iskolai környezet rendben tartásába.

- Motiváló hatású tanulási környezetetalakítunk ki, amely a fenti célok megvalósulását biztosítja.

- Az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, lehetőséget biztosítunk a

felzárkózásra, a hátrányok csökkentésére.

- Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek fejlesztésére, kibontakoztatására

- Az énkép, önismeret folyamatos fejlesztésével megalapozzuk a helyes pályaválasztást.

- Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a

tanulási technikákat

- Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk, történelmünk kiemelkedő személyiségeit,

jelentős eseményeit, hagyományainkat, mindezek megbecsülésével tápláljuk a gyermekekben a

haza és a szülőföld iránti szeretetet.

- Az nemzetiségi programok megvalósításával biztosítjuk, hogy cigány tanulóink megismerjék

saját kultúrájuk értékeit.

- Első osztálytól kezdve fokozott hangsúlyt fektetünk arra, hogy az ismeretszerzés gyakorlati

tapasztalatokra is épüljön.

Kiemelt fejlesztési feladataink

- Helyes énkép kialakítása, önismeret fejlesztése (szociális képességek, a szociális és állampolgári

kompetencia fejlesztése)

- A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése (A hatékony, önálló tanulás, a digitális

kompetencia, a matematikai kompetencia fejlesztése)

- Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése (Anyanyelvi

kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai, művészeti tudatosság és

kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia fejlesztése)

- Kulturált életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése (Európai azonosságtudat,

egyetemes kultúra, hon-és népismeret, Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség,



7

szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia

fejlesztése)

- Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése

(Természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése)

- Felkészülés a felnőtt lét szerepeire- társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése, aktív

állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés (szociális és állampolgári

kompetencia, a természettudományos kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói

kompetencia fejlesztése)

Nevelési módszereink

Alapvető célunk, hogy a diák a tanulási folyamat aktív résztvevője legyen, ennek során a tanár

segítségével átélje a felfedezés, megismerés és a tudás örömét. Előtérbe helyezzük a tapasztalás útján

való ismeretszerzést. Ehhez szükséges a megfelelő motiváció és a változatos, a korosztályhoz,

tanulócsoporthoz és egyéniséghez illő munkamódszerek alkalmazása. Ezt segíti:

- A különböző tanítási-tanulási módszerek (csoportmunka, differenciált foglalkozás, egyéni

munka, projekt munka, kooperatív tanulás stb.) változatos alkalmazása.

- Előtérbe helyezzük azokat a munkaformákat, amelyek kifejlesztik a tanulókban – a munkaerő-

piac által is preferált - csoportban dolgozás képességét

- A tanulói aktivitásra való motiválás az ismeretek elsajátításában

- A rendszeres, tartalmában és formájában is színvonalas munkavégzésre való törekvés

- A tanulók pozitív énképének, magabiztos, önálló életvezetésének kialakítása sikerekhez

juttatással, egyéni tehetségük kibontakozásának segítségével, kudarcaik feldolgozására és

kijavítására adott lehetőségekkel.

Minden tanulót segíteni kell, hogy adottságai alapján teljesítménye csúcsára juthasson el és felismerje

miben a legjobb, mihez van leginkább tehetsége.

Az iskola nevelési eszközei, eljárásai

Nevelési rendszerünket úgy kívánjuk megszervezni és működtetni, hogy az osztályközösségek és a

tanulók együttműködésére, aktivitására épüljön.

Ez által az emberi együttélés, kapcsolatteremtés szabályainak elsajátítását, a másokhoz való

alkalmazkodás, nyitottság kialakítását kívánjuk megvalósítani, amelyre alapozhatók a munkahely által

elvárt kompetenciák.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

Szokások kialakítását célzó,

segítő módszerek

Következetesség

Gyakoroltatás

Segítségadás

Ellenőrzés

Ösztönzés

Értékelés

A tanulóközösség

tevékenységének

megszervezése

Közös célok kitűzése,

elfogadtatása

Hagyományok kialakítása

Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése

Beszámoló

Minta- és modellnyújtás

Szerepjáték

Dramatizálás

A pedagógus személyes

példamutatása

A nevelő részvétele a tanulói

közösség nevelésében

Követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a

közösség életéből, a munka

világából

Tudatosítás, meggyőződés Magyarázat, beszélgetés Felvilágosítás a betartandó



8

kialakítása Elemzés magatartási formákról

Vitakészség fejlesztése

1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztés az egyik legátfogóbb területe iskolánk oktató-nevelő munkájának.

A módszerek és az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük:

- A tanuló életkorát

- A tanuló egyéniségét, meglévő képességeit, készségeit

- A csoport összetételét fejlettségét

- A fejlesztés helyi és időbeli kereteit

Az értékközvetítő tevékenység megjelenik a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon (pl.

szabadidős programok, egyéni ill. kiscsoportos foglalkozások, versenyek, rendezvények).

Személyiségfejlesztő feladatainkat az alábbi kiemelt területeiken végezzük:

Értelmi nevelés

Feladataink:

- Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése

- A megismerési és a felfedezési vágy kialakulásának elősegítése változatos, sokszínű

óravezetéssel

- Problémamegoldó gondolkodásra nevelés, szoktatás

- Tanulási módszerek megtanítása

- Kiemelt figyelem fordítása a kulcskompetenciák fejlesztésére

- Az önkifejezés lehetőségeinek bemutatása, gyakoroltatása, tudatosítása (előadás, szövegalkotás,

improvizáció, vizuális önkifejezés)

Módszerek:

- Mérőeszközök alkalmazása

- Egyéni fejlesztés, differenciált foglalkozások

- Tanulási technikák megtanítása

- Tanulást segítő foglalkozások

- Tanulási idő szervezése

Érzelmi, akarati nevelés

Feladataink:

- Érzelmi-szociális intelligencia fejlesztése

- Énkép, önismeret-fejlesztés

- Egyéni életpálya megalapozása

- Empátia készség kialakítása

- Felelősségérzet fejlesztése önmaguk és társaik iránt

- Tolerancia, önkontroll kialakítása az élet minden területén

Módszerek:

- Az általánosan elfogadott erkölcsi értékek meghatározása, azonosítása a tanulók által

- Az együtt cselekvés, közös feladatmegoldás, segítő együttműködés gyakoroltatása

- Szituációs játékok, csoportépítő tréningek (szakemberek bevonásával)

- Életvezetési ismeretek oktatása (tantárgyi keretbe építve, szabadidős foglalkozáson)

- A pozitív megerősítés előtérbe helyezése, folyamatos motiváció

- Pozitív példák kiemelése, példaképként állítható vendégek meghívása

- Egészséges versengési szellem kialakítása

- Fejlesztő hatású értékelés, önértékelés alkalmazása

- A tanulók által vállalt feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése, értékelése

Erkölcsi, hazafias nevelés



9

Feladataink:

- Ünnepek megrendezésével, hagyományaink ápolásával, helyi kirándulások szervezésével arra

törekszünk, hogy minden tanulónk ismerje meg és becsülje nemzeti kultúránk értékeit.

- Ismerje meg szülőföldje hagyományait, jellegzetességeit, történelmét, hírességeit.

- Alapozza meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítse el a hazaszeretetet, ösztönözzön

hagyományok ápolására, az alapvető erkölcsi értékek tiszteletére.

- Az általános iskolai nevelésben a cigányság történetének, kultúrájának megismertetését

anemzetiségi oktatás keretein belül biztosítjuk.

Módszerek:

- Karcag nevezetességeinek bemutatása

- Nemzeti és nemzetiségi hagyományok ápolása

- Ünnepélyek megrendezése

- Hon- és népismeret

Környezeti és esztétikai nevelés

Feladataink:

- Az esztétikus külső fontosságának tudatosítása

- Igényességre való törekvés saját környezetük kialakításában

- Képesség kialakítása a művészeti és kulturális értékek befogadására

- A környezet, az élővilág védelmének tudatosítása

Módszerek:

- Személyes példamutatás,

- Tantermek, tanulószobák igényes dekorációja

- Kulturális rendezvények (színház, kiállítások) látogatása

- Természetvédelmi akciókban részvétel

- Az önellátó tevékenységformák megismertetése, gyakoroltatása az életkori sajátosságokhoz

igazodva (öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, háztartási munkák, vásárlási

szokások, stb.)

- Az iskola környezetének tisztántartása, szépítése

- Újrahasznosítás tudatosítása

- A Te szedd! országos programban való részvétel

Munkára nevelés

Feladataink:

- Igyekszünk felkészíteni tanítványainkat arra, hogy a munka életükben központi tevékenységgé

váljon.

- Aktív, kezdeményező, alkotó embereket szeretnénk nevelni, akik tudnak dolgozni és szeretik a

munkát.

- Erősítjük diákjaink kötelességtudatát.

- Igényes munkavégzésre nevelés az iskolai munkában.

Módszerek:

- A feladatok elvégzésének rendszeres ellenőrzése

- Felszerelés, munkafegyelem számonkérése

- Munkaeszközök esztétikus megjelenése

- Pedagógusok személyes példamutatása

- Pontos órakezdés, késések kiküszöbölése

- A tanulók bevonása (életkoruknak megfelelő mértékben) környezetük rendben tartásába

(tanterem takarítás, szemétgyűjtés stb.)

Testi nevelés

Feladataink:



10

- Az egészséges életmód iránti igény kialakítása

- A testmozgás iránti igény kialakítása

- Életvezetési szokások kialakítása

- A mozgás örömének megtanítása

Módszerek:

- Testnevelés órák hatékony, mindennapos megszervezése

- Iskolai sportkörök kínálatának bővítése

- Játékos sportvetélkedők megszervezése

- Bűnmegelőzési, drog prevenciós foglalkozások, előadások megtartása

Egészséges életmódra nevelés

Feladataink:

- Az egészségmegőrzés fontosságának tudatosítása

- A prevenció szükségességének tudatosítása

- Az egészséges életmód lehetőségeinek bemutatása

- Veszélyforrások és elkerülésük lehetőségeinek megismertetése

- Pozitív életszemlélet kialakítása

- Társas kapcsolatok kialakítására nevelés

Módszerek:

- Egészséges táplálkozás, egészséges és kulturált étkezés megismertetése, gyakoroltatása

- Részvétel az iskolagyümölcs és iskolatej programban

- Személyi higiéniával kapcsolatos tudnivalók oktatása

- Baleset-megelőzés, a közlekedési szabályok megismertetése, begyakoroltatása

- Szenvedélybetegségek káros hatásának tudatosítása

- Bűnmegelőzési, drog-prevenciós foglalkozások

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskolánk

pedagógiai rendszerének összes tevékenységébe beépülnek.

1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek

javítását szolgálja, amelynek célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan

problémakezelési módszer, amely az iskola közösségének aktív részvételére épít.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi egészségfejlesztési alapfeladatok rendszeres végzését

jelenti a mindennapokban:

- Egészséges táplálkozás megvalósítása

- Mindennapi testnevelés/testedzés minden tanulónak

- A tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel

és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz,

mesemondás, stb.);

- Számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és

családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési tematika oktatása.

- A dohányzás megelőzése

- Az alkohol- és drog-prevenció

- A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése

- A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a

tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök

kialakuljanak

- Mentálhigiéné, önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátíttatása

- Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása



11

- A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása

- Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására

Az egészségnevelés fejlesztési követelményei

Az egészségnevelés eredményeként a tanulók:

- Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a

mentálhigiéné összefüggéseiről

- Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő-kultúrájuk

- Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket

- Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük

- Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését,

alakuljon ki bennük a “nemet mondás” készsége

- Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló

tényezőket, a devianciát

- Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre

Az egészségnevelés szempontjai

- Tevékenységközpontú és életszerű legyen

- Élményközpontú, motiváló legyen

- Feleljen meg a tanuló életkorának

- Pozitív életszemléletet adjon

- Együttműködésre épüljön

- Sok játékos elemet tartalmazzon

1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai

feladatok

A közösségfejlesztés folyamatában a tanulóink és a társadalom közötti kapcsolatot igyekszünk

kialakítani, fejleszteni.

A közösségfejlesztés során az iskola valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt megjelenésével,

viselkedésével, beszédstílusával és társas kapcsolataival.

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, diák-

önkormányzati munka és a szabadidős tevékenységek, osztályrendezvények.Az iskolai évfolyamok

osztályfőnöki helyi tantervei tartalmazzák azokat a témákat, amelyek folyamatosan segítik a tanulók

közösségi életének fejlődését és formálódását.

A felsorolt területeken végzett tevékenységek hozzájárulnak:

- A tanuló közösségi magatartásának kialakításához

- Véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlesztéséhez

- A közösségi szokások, normák elfogadásához

- A másság elfogadásához

- Az együttérző magatartás kialakításához

- A harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

Iskolánkban az alábbi tanulói közösségek léteznek:

- osztályközösség,

- napközis/ tanulószobai

- osztályon belüli csoport

- szakköri, érdeklődési kör alapján szerveződő csoport,

- diák-önkormányzati közösség,

- iskolai sportfoglalkozások



12

Az iskolai közösségek fejlesztését segítő tanítási órán kívüli tevékenységek

DÖK nap

Ezen a napon az osztályok osztály/tagozat /iskola szinten szerveznek közösségépítő programot. Ezeknek

a programoknak a lebonyolításához minden évben eszközökre van szükség. Ezeket a fenntartó

segítségével biztosítjuk.

A közösségépítés egyik fontos helyszíne lehet az iskolai könyvtárban megtartott irodalmi, kulturális

tevékenységek, foglalkozások. A könyvtári állomány frissítése folyamatos, hisz a tanulók a könyvtár

használata során elhasználják a könyveket, egyéb adathordozókat. Munkatervünkben minden évben

igyekszünk könyvtári szabadidős tevékenységeket biztosítani az érdeklődő tanulók számára. A

könyvtárt gyarapítja még egy interaktív tábla, mellyel a gyermekek digitális kompetenciáját tudjuk

fejleszteni.

Iskolai szintű megemlékezések, rendezvényeink

Évenként hagyományőrző és közösségépítő célzatú megemlékezést tartunk iskolai ünnepség keretében,

városi megemlékezésen való részvétellel vagy az iskola belső kommunikációs rendszerén belül

- október 1-én a zene világnapjáról

- október 6-án az aradi vértanúkról

- október 23-án az 1956-os eseményekről

- január 22-én a magyar kultúráról

- február 25-én a kommunista diktatúra áldozatairól

- március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójáról

- április 16-án a holocaust áldozatairól

- május 6-án Redemptio napjáról

- június 4-én a nemzeti összetartozás napjáról

Hagyományos rendezvényeink

- Játszóházak alsó tagozaton

- Kölyökatlétika verseny

- Karácsonyi irodalmi verseny

- Adventi gyertyagyújtás

- Karácsonyi és mikulás ünnepség

- Egészségügyi vetélkedő

- Farsang

- Roma projekt napok

- Aranyos hét

- SULI-VÁR-OV-IS programok

- Anyák napja

- Te Szedd! országos program

- Osztályszintű programok

Az évnyitó, évzáró, ballagás kiemelt közösségépítő jelleggel bír. Hagyománnyá vált, hogy az évnyitó

ünnepségen a kis elsősöket iskolai jelvény feltűzésével avatjuk iskolánk tanulójává.

Az évzáró és ballagás alkalmával az elbúcsúzó diákoknak tarisznyát kötünk a vállukra, biztosítjuk az

ünnepélyes környezet kialakítását, virágokkal, lufival búcsúzkodunk.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes szempontjait személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb feladatait az alábbiakban határozzuk meg:



13

- A tanítási órákra való felkészülés, azok előkészítése

- A megtartott tanórák dokumentálása és a helyettesített órák vezetése

- Projektek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése

- Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok

- A tanulmányi versenyek lebonyolítása

- A tanulók dolgozatainak javítása

- A tanulók munkájának rendszeres értékelése

- Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken

- Iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése

- Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása

- Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

- Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken

- Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken

- A tanulók felügyelete óraközi szünetekben

- Osztály programok, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése

- Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel

- Tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés

- Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés

- Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása

- Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása

Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában.

Az osztályfőnök feladatai:

- Az iskola Pedagógiai Programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

- Segíti a tanulóközösség kialakulását.

- Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály

szülői munkaközösségével.

- Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

- Szülői értekezletet tart, tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről, a tanév rendjéről, rendezvényekről, az iskolát érintő változásokról.

- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló, törzslap vezetése, ellenőrzése, félévi

és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos

adminisztráció elvégzése, hiányzások, mulasztások vezetése. Segíti és nyomon követi osztálya

kötelező orvosi vizsgálatát.

- Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.

- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja a rájuk váró feladatokról, azok megoldására mozgósít,

közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.

- Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

- Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját.

- Rendszeres kapcsolatot tart a Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársaival.

1.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők

Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék.

Intézményünkben igen magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, ezért fontos, hogy

nevelésünk, oktatásunk igazodjon a tanulóhoz, ahhoz a szociális közeghez, amelyben a gyermekek



14

élnek.

A pedagógusok feladata az ifjúságvédelmi tevékenységek terén olyan légkör kialakítása, amely eleve

kizárja, hogy bármelyik tanulónk, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.

Iskolánkban, az ifjúságvédelmi munkában részt vesz iskolánk minden dolgozója, kiemelt figyelmet

fordítanak tanulóikra az osztályfőnökök.

Feladataink:

- A hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók nyilvántartása a Karcagi Városi

Önkormányzat Jegyzője rendelkezése alapján

- A gyermeket veszélyeztető, vagy számára valamilyen hátrányt jelentő tényezők feltárása:anyagi

háttér, mentális okok, morális háttér

- Kapcsolattartás és hatékony együttműködés az érintettekkel (család, gyermek, pedagógus) és a

szociális háló intézményeivel, szakembereivel (iskolaorvos, pszichológus, védőnő,

Gyermekjóléti Központ, Gyámhatóság, önkormányzat, rendőrség, vöröskereszt,

egyházak,Cigány Nemzetiségi Önkormányzat) és jelzések egymás felé minden irányból

- A gyermekek jogainak betartása és betartatása

- A szegregációs formák elkerülése

- A gyermekek veszélyeztetettségének feltárása, ill. intézkedés annak enyhítésére

- A hátrányos helyzet okainak feltárása

- Családlátogatások, szülői fórumok szervezése a jobb kapcsolattartás érdekében

- Prevenciós programok szervezése (drogmegelőző, mentálhigiénés egészségmegőrző)

- Szabadidős programok szervezése, városi szabadidős programok látogatása, gyerekekkel és

szülőkkel

- Pályaválasztási, pályaorientációs munka eredményes megszervezése

A családok segítésének módjai:

- Szülői értekezlet, szülői fórum

- Családlátogatás

- Fogadóóra (tanácsadás, beszélgetés)

- Egyéni megbeszélések

- Esetmegbeszélések

- Nyílt órák

A gyermekek segítésének módjai:

- Figyelem, empátia, tolerancia

- Támogatás a tanulásban (fejlesztő foglalkozás, korrepetálás, napközi)

- Mentális megsegítés

- A gyerek szocializációs folyamatának megsegítése

Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek az iskolában

Különös figyelemmel kísérjük az iskolába kerülő nevelésbe vett, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy

egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. Elsődleges feladatnak tekintjük ezen tanulók

kiszűrését, melynek módjai:

- Az egyéni törődés során kötetlen beszélgetés kialakítása

- Családlátogatás során a lakókörnyezet megfigyelése

- A tanuló családjával, osztályfőnökével való beszélgetés

- A veszélyeztetettségre utaló jelek megfigyelése, felismerése

- Aktív és kölcsönös kapcsolat a Család és Gyermekjóléti Központtal

A gyermekvédelmi munkánkat meghatározó elveink:



15

- Mindendiákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg

- Tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát

- Mindenkihez empátiával közelítünk

- A tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének

javítására, problémájának megoldására használjuk fel

- Senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében

rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően

- Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését

1.6.2 A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő

viselkedés, valamint a tanulási képességek zavara. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és

kiszűrni a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat.

Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő

szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Elvárt az együttműködés a

gyógypedagógusokkal, pedagógiai szakszolgálatokszakembereivel és az egészségügyi intézményekkel.

Iskolánkban nagy számmal érkeznek és vannak jelen eltérő motivációval, különböző képességekkel,

problémás magatartással küzdő tanulók. Azért, hogy minél eredményesebben megfeleljenek az iskolai

követelményeknek iskolába lépésüktől nyomon követjük őket.

Feladataink:

- Kapcsolattartás a szülővel-családlátogatás

- A Szakértői vélemények pontos ismerete

- Kapcsolat a Nevelési tanácsadóval, Gyermekjóléti Központtal és az iskolaorvossal

- Kiscsoportos foglalkozások, kooperatív technikák alkalmazása

- Egyéni bánásmód alkalmazása, az egyéni haladás és érdeklődés figyelembe vétele

- Egyéni fejlesztési tervek alapján komplex személyiségfejlesztő módszerek alkalmazása

- Harmonikus környezet, segítő, bizalmas légkör megteremtése

- Tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása

- Tanórai és tanórán kívüli pozitív motiváció kialakítása

- Naplóban elhelyezett összesítő lap, mely az adott gyermek fejlesztendő területeit tartalmazza és

a többségi pedagógus számára hozzáférhető

Módszerek:

- Kapcsolattartás a környező óvodákkal

- Az óvoda-iskola átmenet segítése:

- Bemutató órák/foglalkozások szervezése óvodás gyermekeknek,

- Közös szabadidős programok szervezése,

- Szülői értekezlet a nagycsoportos gyermekek szüleinek,

- Szülői értekezlet tartása a nagycsoportos gyermekek szüleinek,

- Az első osztályosok beilleszkedésének segítésére dolgoztuk ki az OV-IS programot,

- Tanévnyitó ünnepségen az iskola jelvényének átadása a leendő elsősöknek,

- Iskolánk alsós munkaközössége nyílt tanítási napot szerveznek, melyen a leendő elsős

gyermekek és szüleik ismerkednek az iskolával,

- Az óvónők tanórai foglalkozást látogatnak az első osztályokban, a foglalkozást követő

megbeszélés hozzájárul a tanulók beilleszkedési problémáinak megoldásához.



16

1.6.3. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

Iskolánk fogadja a beiskolázási körzet sajátos nevelési igényű tanulóit, kiemelt feladatunknak tekintjük

az iskola életébe való maradéktalan integrálásukat.

Az SNI enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása állapotuknak megfelelően a vonatkozó

jogszabályi előírások szerinti speciális tanterv szerint történik. A használt módszerek igazodnak

hiányosságaikhoz, fogyatékosságukhoz. Értékelésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók

által megfogalmazott metódusnak megfelelően folyik.

A sajátos nevelési igényű tanulóknak rendelkeznie kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai

Szakszolgálat szakvéleményével. A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény

alapján pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs csoportokba soroljuk a tanulókat. A pedagógiai

célú habilitációs és rehabilitációsfoglalkozásokat gyógypedagógus vezeti.A sajátos nevelési igényű

tanulók oktatása, nevelése teljes integrációval történik. A tanítási idő teljes részében együtt vannak a

többségi tanulókkal.

Fejlesztésük szinterei:

- differenciált óraszervezés

- pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óra

Minősítés, értékelés:

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése és minősítése a szakértői bizottság által kiadott

szakvélemények útmutatásai alapján történik. Az intézményvezető hatásköre, hogy szükség szerint

felmentse a tanulót az érintett tantárgyak értékelése minősítése alól, helyette szöveges értékelést ír elő.

Az ő értékelésüknél maradéktalanul eleget teszünk a köznevelési törvény idevonatkozó 56§ 1.a,b

pontjának.

Teljes tantárgyi mentesítés esetén a tanuló részt vesz az órán, de félévkor és év végén „részt vett”

bejegyzést használunk az érintett tantárgynál.

A napló haladási részében az SNI-s tanulók órai tananyagát fekete színnel írjuk.

A fejlesztés módszerei:

- A tananyagot (mennyiségben és nehézségi fokban) a gyermek képességeihez igazodva kell

megválasztani.

- A memoriterek és szó szerinti definíciók megtanulását, de általában a tanulást is egyidejűleg

több csatornás információs közvetítéssel (vizuális, auditív) segítjük.

- Egyéni tanórai megsegítés.

- A helyesírás javítása érdekében használjuk a helyesírási szótárt. Az így előállított szövegek

képezhetik alapját az írásbeli házi feladatok és dolgozatok értékelésének.

- A tanuláshoz, valamint a dolgozatíráshoz az átlagosnál hosszabb időt biztosítunk, vagy kevesebb

feladatot adunk.

- A fogalmi gondolkodás céljából szógyűjtéseket, szómagyarázatokat alkalmazunk

- Matematika órán segédeszköz (pl. számegyenes, szorzótábla, számológép stb.) használata

engedélyezett mind gyakorló, mindszámonkérő helyzetben.

- A szöveges feladatok értelmezéséhez segítséget adunk.

- A matematika terén egyszerűbb feladatokat végeztetünk. A feladatok többnyire azonos típushoz

tartozóak legyenek. Kevés eltérést mutassanak.

- A feladattípusokat sokszori gyakorlással rögzítjük.

- A kézírást szükség szerint számítógépen történő írás váltsa fel.

- A tanulónak választási lehetőséget adhatunk, hogy tudásáról írásban vagy szóban kíván számot

adni.

- Bevonjuk a tanulókat a tanórán kívüli tevékenységekbe.



17

- Egyéni képességeiket fejlesztik közös tevékenységekben (szakkörök, sportkör,

hagyományápolási rendezvények).

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs órák programja egyéni és kiscsoportos foglalkozás

keretében egyéni fejlesztési terv alapján.

A fejlesztő munka területei:

- mozgásfejlesztés

- testséma és téri tájékozódás fejlesztése

- percepciófejlesztés

- beszédkészség fejlesztése

Rehabilitációs órák programja egyéni és kiscsoportos foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv

alapján működik.

A fejlesztő munka területei:

- Az olvasást előkészítő és fejlesztő gyakorlatok

- Beszéd- és nyelvi fejlesztés

- Írás-, helyesíráskészség fejlesztése

- Számolási készségek fejlesztése

- Folyamatos olvasás fejlesztése

- Olvasójátékok

Alkalmazott terápiák és módszerek:

- diszlexia prevenció és reedukáció módszere (Meixner módszer)

- diszgráfia terápia (Meixner módszer)

- diszkalkuliareedukáció (Dékány módszer)

Alkalmazott tankönyvek, kiegészítő taneszközök:

- Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni I-II-III.

- Meixner Ildikó: Játékház c. tankönyvcsalád

- Adorján Katalin: Gyakorlóanyag I-II-III.

- Székely Balázsné: Részképességek I-II.

- Kovácsné – Szebényiné – Torda: Mondd ki, írd le, törd a fejed! (Nyelvi fejlesztő feladatlapok)

- Vannoy Aladárné: Szófejtő – szórejtő

- Pokorádi Zoltánné: Szövegelő I-II.

- Ligetfalviné: Ki(s)számoló 1-2-3-4.

- Szebényiné Nagy Éva: Böngésző

- Szautner Jánosné: Nebuló – készségfejlesztő feladatgyűjtemény

- Dékány Judit: Kép- és szöveggyűjtemény számolni tanuló gyermekeknek

- Egyéb, itt fel nem sorolt segédanyagok, eszközök, melyeket a többségi tanulók is használnak.

Az eredményesebb fejlesztőmunka érdekében szakmai kapcsolatot tartunk a

- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival

- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Karcagi Tagintézményével,

szakembereivel

1.6.4. A tehetséges tanulók fejlesztése-tehetséggondozás

Feladatunk, hogy a gyermekek képességeit minél szélesebb körben feltárjuk és a lehető legjobban

fejlesszük.Elsődleges szempontnak tartjuk azt a tényt, hogy a tanulói teljesítmények a pozitívumokra

támaszkodva hozhatók felszínre a legjobban.Minden pedagógus, de elsősorban az osztálytanító,

szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy

megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről



18

Feladataink:

- Tanórai differenciált tanulás-szervezés, mely igazodik az egyéni képességekhez, a tanulók eltérő

ütemű haladási tempójához

- A munkaközösségek által szervezett helyi szaktárgyi versenyeken való részvétel.

- A szaktanárok helyi, városi, megyei, országos szintű tanulmányi versenyekre készítik fel

tehetséges tanulóinkat.

- Támogatjuk a tehetséges tanulók elméleti és gyakorlati versenyekre való felkészítését és

versenyeztetését.

- A kiemelkedő tanulói teljesítményt, versenyeredményt az iskola külön kitüntetéssel, elismeréssel

jutalmazza.

- Ösztönözzük tanulóink pályázatokon való részvételét

- Tehetséges tanulóink számára lehetőséget biztosítunk az iskolai és városi programokon való

bemutatkozásra (Szavaló és mesemondóverseny, Karácsonyi ünnepség, Aranyos napok, Roma

projekt)

- Más sportegyesületekben sportoló tanulókat támogatjuk

1.6.5. A tanulási kudarcnak, lemorzsolódásnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Iskolánkba jelentős számú gyenge felkészültségű, tanulási nehézséggel küzdő diák jelentkezik, ezért

oktató-nevelő munkánk eredményessége érdekében kiemelten kell foglalkoznunk a tanulási

problémákkal küzdő tanulókkal.

Célunk, hogy a tanulási problémák felfedezése, kezelése időben megtörténjen, a nehézségeket

csökkentsük, a hátrányok ledolgozását célzó módszerek alkalmazásával a szakma sikeres elsajátítását

elősegítsük.

Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az iskolai lemorzsolódást csökkentsük, ne legyenek iskolaelhagyók, a

továbbtanulási mutatók javuljanak.

Feladataink:

- Egészséges énkép kialakítása

- Magabiztosság, céltudatosság, egyéni sikerességre törekvés erősítése

- A változó világ feltételrendszeréhez való alkalmazkodás kialakítása

- Belső harmónia megteremtésének fejlesztése

- Önfejlesztési igény kialakítása

- Pozitív példaképek

Módszerek:

- A problémás tanulók családi hátterének megismerése, jó kapcsolat kialakítása a szülővel

- Képesség szerinti differenciált foglalkoztatás – a siker aktivizálása

- Fejlesztő programok alkalmazása (percepció, verbális fejlesztés, koordináció)

- Prevenciós és korrekciós módszerek, személyiségfejlesztő tréningek (magatartás korrekció,

szabálytudat, társas viselkedés, feladattudat)

- Jól strukturált tanórai tevékenységek

- Kooperatív módszerek alkalmazása

- Korrepetálások, egyéni és felzárkóztató foglalkozások

- Az eredményes tanulás érdekében az olvasás-technika fejlesztése, a szövegértés fejlesztése és az

olvasott szöveg jelentésének értelmezése minden tantárgyban, valamint a logikai készség

fejlesztése

- Tanulószoba biztosítása

- Továbbtanulás irányítása, motiválása, segítése

- Kompetencia alapú oktatás

- Projekt módszer alkalmazása



19

- Önismereti foglalkozások szervezése

A hátrányokat kiváltó tényezők:

- A szülők többsége munkanélküli, segélyekből, alkalmi munkából él

- Iskolázottságuk alacsony fokú, munkavállalási esélyeik kevesek

- Életvitelük és szociális körülményeik miatt a szülők egészségi állapota rossz

- A család gazdasági funkciójából hiányzik a tervezés, beosztás

- Ellenőrző funkciójuk laza, nem következetes

- A szülők gyakran megnyilvánuló deviáns magatartása a társadalmi beilleszkedést nehezíti, és

gyermekeik számára rossz példával szolgál

- Sok a több gyermekes csonka család

- Nem ritka a rokonok esetleges összeköltözése majd szétválása, ami a tanuló többszöri

iskolaváltását jelenti.

A problémák kezelésének eszközei:

- A szülők, a családok életvezetési gondjainak enyhítése a Gyermekjóléti Központ segítségével

- Helyi és országos támogatások lehetőségeinek kihasználása (pl.: cigány tanulókat támogató

ösztöndíj, pályázatok)

- Taneszköz, tankönyvtámogatás, étkeztetés

- Az egész napos oktatás, napközis és tanulószobai ellátás feltételeinek biztosítása

- Differenciált, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

- Egészségügyi szűrővizsgálatok

- Egészségvédő és mentálhigiénés, bűnmegelőző előadások és programok szervezése

- Felzárkóztató foglalkozások szervezése

- Személyes, egyéni tanácsadás szülőknek, tanulóknak

Programok, eszközök a szociális hátrányok csökkentésére:

Lépésről lépésre program:

Az általános iskolában évek óta sikeresen működnek a Lépésről lépésre programmal dolgozó

osztályok.Ez a program elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára teszik

könnyebbé az iskolai és társadalmi beilleszkedést. Gyermekközpontú program, mely elősegíti az egyéni

képességekhez mért fejlesztést és továbbhaladást. A személyiségük egészséges, sokoldalú fejlesztése

történik a program által nyújtott alternatív oktatási módszerek segítségével: differenciált, kooperatív,

projektoktatás. A program elemeinek megvalósításához biztosítjuk a beszélő szőnyeget, célirányos

dekorációk, eszközök beszerzését.

Útravaló ösztöndíj program

A tanulókat ösztönözzük az Út a középiskolába programban való részvételre. Ez azért is fontos, mert

kiemelt prioritásként kezeljük a lemorzsolódás csökkentése érdekében ezt a pályázati lehetőséget.

Tapasztalati úton történő tanulás

A tanmenetének elkészítésénél, az ismeretanyagok átadása során –minden tantárgy esetében- köteles a

pedagógus olyan módszereket, tanulásszervezési formákat választani, melyek lehetővé teszik a tanulói

tevékenykedést az ismeretszerzés során.

Egész napos oktatás működtetése

A tanulók személyiségének sokirányú fejlesztésére, hátrányaik csökkentésére rendkívül hasznos

formának bizonyult az egész napostanítási forma. Alsó tagozaton minden évfolyam ebben a formában

működik.



20

Belső Tanulói Nyomon Követés

A belső mérésekre épülő egyéni nyomonkövetéssela tanulók sikeres fejlesztését valósíthatjuk meg. Az

intézmény által bevezetett számos belső mérés dokumentálását a BTNYK füzetben vezetjük. A tanulók

füzetei tartalmazzák az év eleji, félévi és az év végi méréseik eredményeit, valamint a szükséges egyéni

fejlesztés lehetőségeit.

1.7 Az intézményi folyamatban való tanulói részvétel

A tanulók, a tanuló- közösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja

el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak

választott tisztségviselői, az iskolai diákönkormányzat (DÖK) vagy a diákönkormányzatot segítő tanár

érvényesíti. A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban

meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. A tanuló ezen jogai

gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza.

Iskolánk figyelmet fordít arra, hogy folyamatosan felkészítse a diákönkormányzat működéséhez

szükséges közösségeket (konfliktuskezelés, véleményalkotás, vitakészség). A diák-önkormányzati

rendszer fontos alapelvének tekintjük a diákok képviseletét, a diák-önkormányzati képviselők

részvételét az intézményi döntésekben, a házirend elkészítésnél a diákok igényeinek beépítését.

Az iskolai diákönkormányzat az alábbiakban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik:

- önálló javaslattevő jogköre, a különböző fórumok, a tanári kar és az iskolavezetés felé.

- egyeztető tárgyalások indítványozása, lebonyolítása, (DÖK felől, tanári kar felől),

- fegyelmi tárgyalások indítványozása, részvétele, a véleményezés jogköre

Az intézmény vezetősége kikéri a DÖK képviselőinek véleményét azoknál a kérdéseknél, amelyek az

ifjúságot közvetlenül érintik.

1.8.Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, a pedagógusokkal az iskola partnereivel

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésében meghatározóak az emberi kapcsolatok, melyeknek

egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk Az iskolában elsődleges a gyermekek érdeke, mely

szoros érzelmi kapcsolaton alapul. Az iskolai nevelés és a gyermeki személyiség harmonikus

fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív

együttműködése.

1.8.1. Kapcsolat a szülőkkel

Az együttműködés alapelvei

Alapvető érdekünk, hogy a szülőkkel jó, harmonikus kapcsolat alakuljon ki. Feladataink ennek

érdekében:

- Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott

módszerekről

- Mindezekről igyekszünk megismerni a szülők véleményét szülői fórumokon, kérdőíveken

- Alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és

segítői legyenek

- A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.



21

A Szülői Közösség

Tagjai az osztályok szülői közösségei által delegált (választott) szülők.

A törvényben és az iskolai SZMSZ-ben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szülők érdekeit.

Szülői közösség az a testület, melyre az iskola osztályonként 1-1 főt delegál.

Feladata:

- A magasabb vezetői pályázat véleményezése

- Az alapdokumentumok véleményezése, a jogszabályban rögzített kérdésekben egyetértési jog

gyakorlása

- Meghallgatja és véleményezi az iskola vezetőjének beszámolóját az intézmény munkatervéről,az

aktuális feladatokról, az intézmény tevékenységéről, eredményeiről

- Évente két alkalommal kérhet tájékoztatást az intézmény működéséről.

A szülők-pedagógusok együttműködésének színterei:

Szülői értekezlet

Tanévenként minimum három alkalommal – szeptember,január és május– tartunk szülői értekezletet. A

szülői értekezlet időpontját a tájékoztató füzetben közöljük.

A szülői értekezleteken az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket:

- Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

- Az országos és a helyi közoktatás alakulásáról, változásairól,

- A helyi tanterv követelményeiről,

- Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

- Saját gyermekének tanulmányi, iskolai magatartásáról,

- A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

- Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

- Összegyűjti a szülők kérdéseit, véleményeit, javaslataikat és továbbítja az iskola vezetősége felé.

- A 8. osztályos tanulóink szüleinek pályaválasztási szülői értekezletet tartunk, ahol lehetőséget

biztosítunk a középiskolák bemutatkozására.

Nyílt tanítási nap

Az általános iskolában évente egy – egy alkalommal alsó és felső tagozaton–nyílt tanítási órákat

szervezünk. Célunk, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba,

ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és annak

osztálya iskolai életéről.

Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni

fejlesztésének konkrét segítése. Minden pedagógus meghatározott időben, hetente egy órában a szülők

rendelkezésére áll. Az osztályban tanító pedagógusok fogadó óráit a tanuló tájékoztató könyvében

illetve az iskola hirdetőtábláján közöljük.

Az iskola vezetése és pedagógusai előre egyeztetett időpontban a tanév során a tanítási napokon a

szülők rendelkezésére állnak.

Családlátogatás

Feladata a gyermekek családi életének hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a

gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Jó alkalom ez arra, hogy az iskola és a család közötti

kommunikáció fejlődjön, a bizalmi kapcsolat erősödjön.

A szülők tájékoztatásának írásbeli formái:

- Tájékoztató füzet

- Egyéni értékelő lap (1. évfolyam és 2. évfolyam első féléve)



22

- Iskolai faliújság

- Tájékoztató szórólapok

- Média (helyi írott sajtó, kábeltelevízió).

- Levél

- Iskola honlapja

- Iskola facebook profilja

1.8.2. Kapcsolat a tanulókkal

Az együttműködés alapelvei:

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola vezetője,

a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

Az iskolavezetője

- évente egyszer diákközgyűlést szervez és tart,

A diákönkormányzat vezetője

- havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülést tart

- folyamatosan tájékoztatja a tanulókat a diákönkormányzat faliújságján keresztül

Az osztályfőnökök

- az osztályfőnöki órákon közli az aktuális őket érintő eseményekről.

A tanulók és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok:

- tanórán kívüli foglalkozások

- tanítási időn kívüli programok

- közös kulturális tevékenységek (ünnepélyek, egyéb rendezvények)

- különböző képviseleti fórumok, diákönkormányzat

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez az

iskola (magántanulók, tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében).

Tanulmányok alatti vizsgák

A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével – a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell

tájékoztatni a tanulót és a szülőt, legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpontja előtt. Tanulmányok alatti

vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a

nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti

vizsgán vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli a vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó

követelmények elsajátítását. A bizottság az összesített részeredmények és a kérdező tanár

véleményezése alapján dönt a minősítésről.

Gyakorlati vizsgát kell tenni, szóbeli vizsgával együtt a készségtárgyakból: ének-zene, vizuális kultúra,

testnevelés és sport, informatika.

Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halasztott

időpontig úgy folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló- és javítóvizsga)

követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsga

tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a Pedagógiai

Program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Az

intézmény három időszakot biztosít a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására: augusztus, január és

május folyamán. A vizsgaidőszakok pontos időpontjairól a tanév helyi rendjében meghatározottak



23

szerint járunk el.

Általános szabályok

Jelen szabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

- osztályozó vizsgákra

- különbözeti vizsgákra

- javító vagy pótló

vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozó vizsgára jelentkezik

- akit a nevelőtestület osztályozóvizsgára utasít

- aki különbözeti vizsgára jelentkezik

- akit a nevelőtestület javító-/pótló vizsgára utasít.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.A

tanulmányok alatti vizsgán a kiemelt figyelmet igénylő tanulók számára a vizsga során biztosítjuk

mindazon mentességeket, kedvezményeket, amelyet az érvényes szakértői vélemény javasol.

Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsgát tanévenként két alkalommal, január második hetében és májusutolsó hetében, a

félévi és év végi jegyek lezárását megelőző napokban szervezzük meg. A vizsga időpontjáról az

érintett tanulók írásban kapnak értesítést.

Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha:

- Felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

- Engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az

előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget

- Tanulmányait magántanulóként végzi

- Hiányzása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja,

és ezért nem osztályozható, amennyiben a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsga letételére tanévenként két alkalmat biztosítunk az osztályozó vizsgákkal

megegyező időpontban.

Iskolaváltás esetén abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a

tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon

tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb

évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során az intézmény vezetője mindig

egyedileg hoz határozatot a jelentkező tanuló ügyében.

- A tanulót jogszabály értelmében megilleti az a jog, hogy a választható tantárgyak esetében a május

20-i határnappal, a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek feltétele a

sikeres különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények optimumát kéri

számon. A vizsgára a szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót.

- Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha:

írásbeli határozat alapján engedélyezték,

tanulmányait az adott évfolyamon valamely tantárgyból emelt szinten kívánja folytatni, és

megelőzően csak középszinten tanulta,

átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni és az előző iskolájából eltérő tanterv szerinti

tanulmányokat folytatott.

Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni.



24

Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén három, vagy annál kevesebb tantárgyból elégtelen osztályzatot kap

javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsgát augusztus 4. hetében szervez az intézmény.

A vizsgák időpontjáról írásban értesítjük a szülőt, a vizsgabeosztást az iskola belső információs

rendszerén hozzuk nyilvánosságra.

A vizsgabizottság összeállításánál törekszünk arra, hogy a tanulót szaktanára vizsgáztassa.

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/javító/különbözeti

vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből – kérelmére –

pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az intézmény vezetője jelöli ki.

Írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet

- a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló

nevét és a dátumot

- a feladatlap megoldásának ideje 45 perc

- a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

- Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.

- Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben

rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az intézmény vezetőjének.

A szóbeli vizsga általános szabályai - Egy napon három szóbeli vizsga tehető le

- A felelet maximum 10 percig tarthat

- Két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

- Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít

és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről

- Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az iskola vezetőjét, aki a törvények

alapján dönt.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A tanuló kérheti az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, vagy az iskola azonos évfolyamán

másik tanulócsoportba.

A 2-8. évfolyamra történő tanulói felvételnél a tanuló átadja az elvégzett évfolyamot igazoló

bizonyítványt, a jogszabályokban meghatározott tanulói nyilvántartáshoz szükséges adatokat igazoló

dokumentumokat.

Tanulók átvételéről az intézmény vezetője dönt.A tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van

lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt maximális csoport és osztálylétszámok lehetőséget

biztosítanak erre. Az átvételt az intézmény vezetője a körzethatár figyelembe vételével megtagadhatja.

A felvételi eljárás helyi szabályai

Általános iskolába a tanulók felvétele a kijelölt felvételi körzet alapján történik. Ha az általános iskola –

a megadott sorrend szerint –felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba

tartozók között sorsolás útján dönt

Intézményünk a sorsolás helyéről és idejéről írásban értesíti az érintett tanulókat, kiskorúak szüleit.



25

A sorsoláson azok vehetnek részt, akik felvételi kérelmet nyújtottak be intézményünk felé, és az előre

meghatározott helyen és időpontban személyesen megjelentek.

A sorsoláson jelen van az intézmény vezetősége, jegyzőkönyvvezető és az érintett gyermekek szülei,

gondviselőjük.

A sorsolás megkezdése előtt jelenléti íven rögzítik a jelenlévőket, melyet a jegyzőkönyvvezető a

sorsolás megkezdésekor csatol a jegyzőkönyvhöz, mint dokumentumot.

Ezután a megjelent, sorsolásban érintett gyermekek neve a jelenlévők előtt felkerül a sorsolási

cédulákra. A megírt cédulák egyenként bekerülnek a sorsolási urnába.

Amennyiben az összes érintett név bekerült az urnába, a sorsolást az intézményvezető végrehajtja. A

kisorsolni kívánt férőhelyek számának megfelelő számú húzást végez el egyenként. A kihúzott cédulán

álló nevét hangosan felolvassa, majd a cédulát átadja a jegyzőkönyvvezetőnek, aki a jegyzőkönyvben

rögzíti az adatokat és mint dokumentumot csatolja a jegyzőkönyvhöz.

Intézményünk a tanulót, a kiskorú szülőjét írásban értesíti a sorsolás lezajlásáról és eredményéről.

A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre.

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

2.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői

A 2011. évi CXC. Köznevelési törvény, a NAT 2012, 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet valamint az

általunk használt tankönyvek kiadóinak kerettantervei alapján dolgoztuk ki tantárgyi rendszerünket és az

időkeretet.

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a Kerettantervhez 1-4. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv 3 3 3 2

Irodalom 4 4 3 4

Idegen nyelvek - - - 2

Matematika 4 4 4 4

Etika/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Intézményünkben az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2. § (7/a) bekezdésére hivatkozva a magyar

nyelv és irodalom két önálló tantárgyként jelenik meg a tantárgyi struktúrában: magyar nyelv, irodalom.

A tantárgyak év közbeni értékelése, félévi és év végi minősítése is külön – külön történik.



26

Óraterv a kerettantervhez 5-8. évfolyamon

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.


Irodalom 2 2 1 2

Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3


Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2 - -

Fizika - - 2 1

Kémia - - 1 2

Biológia-egészségtan - - 2 1

Földrajz - - 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1 - - -


Informatika - 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 -


Osztályfőnöki 1 1 1 1



Az A és B változatú kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Fizika A változat

Kémia B változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene A változat

2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám

A szabadon tervezhető időkeretet az alábbiak szerint használtuk fel:

- óraszám emelése

- 2 tantárgy bevezetése: 5-6. évfolyamokon a Tanulásmódszertan

8. évfolyamon a Családi életre nevelés



27

Mindezeknek megfelelően az intézmény helyi óraterve a következő:

Óraterv 1-4. évfolyamon

Tantárgy 1.évf. 2. évf. 3.évf. 4. évf.

Magyar nyelv 3+1 3+1 3 2

Irodalom 4 4 3+1 4+1

Idegen nyelv - - - 2

Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1


Környezetismeret 1 1 1+1 1+1

Ének-zene 2 2 2 2


Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1




Cigány népismeret 1 1 1 1

Cigány kultúra 1 1 1 1

Összes heti kötelező óra 27 27 27 29

Óraterv 5-8. évfolyamon

tantárgy 5.évf. 6. évf. 7.évf. 8. évf.


Irodalom 2 2 1+1 2

Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 3+1 3+1 3+1


Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Hon- és népismeret 1 - - -

Természetismeret 2 2 - -

Biológia-egészségtan - - 2 1+1

Fizika - - 2 1

Kémia - - 1 2

Földrajz - - 1+1 2

Ének-zene 1 1 1 1


Informatika 0+1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 -


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Tanulásmódszertan 0+1 0+2 - -

Családi életre nevelés - - - 0+1



Cigány népismeret 1 1 1 1

Cigány kultúra 1 1 1 1

Összes heti kötelező tanóra 30 30 33 33



28

Mivel iskolánkban magyar nyelvű cigány nemzetiségi oktatás folyik, a 110/2012 Korm. rendelet 8. § (3)

d) pontja alapján évfolyamonként heti 1 óra cigány népismereti órát és heti 1 óra cigány kultúra órát

biztosítunk az érintett tanulók számára. A cigány nemzetiségi oktatáshoz helyi tantervet készítettünk.

Az 1-4. évfolyamon az egész napos oktatási formát alkalmazzuk. Egész napos oktatás esetében a

kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva,

egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg.

Az egész napos oktatás programja a helyi tantervek közt található.

Iskolánk alapfeladatai közé tartozik a sajátos nevelési igényű, enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált

oktatása. Őket eltérő tanterv alapján oktatjuk. A tantervünket a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet, a NAT

2012 és a 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet 4. melléklete alapján készítettük el. Rehabilitációs óráikat a

gyógypedagógus látja el.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan tankönyveket, tanulmányi

segédleteket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzéken

megtalálhatók.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés,

rajzfelszerelés, stb.).

A hatályos jogszabályoknak megfelelően az érintett tanulók a tankönyveket térítésmentesen kapják meg

az iskolától.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket, tankönyveket a munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, a megelőző tanév májusában szülői

értekezleteken vagy bizonyítvány osztásakor tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére

a szülők kötelessége.

A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszik

figyelembe:

- Feleljen meg az iskola helyi tantervének.

- Azokat az eszközöket, könyveket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül

használhatóak.

- Egymásra épülés az évfolyamok között.

- Tanulóink képességeinek legmegfelelőbb tankönyvek kiválasztása.

2.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségeket pedagógiai szempontból kezeljük.

- Fokozatosan átvezetjük a tanulót az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

- tanulás tevékenységeibe.

- Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók

egyéni tanulási módszereit és szokásait.

- Törekszünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a

hallás fejlesztésére, a koncentráció képességének alapozására.



29

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.

- Fokozatosan előtérbe helyezzük a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési

folyamatokat.

- Fontosnak tartjuk az önismeret alakítását, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztését, az együttműködés értékének tudatosítását a családban, a társas kapcsolatokban, a

barátságban, a csoportban.

- A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontnak tekintjük: az életkori jellemzők

figyelembevételét, az ismeretek tapasztalati megalapozását és az ismeretszerzés deduktív útjának

bemutatását.

- Kiemelt feladatként kezeljük a kreativitás fejlesztését, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára

való törekvést, a tanulók egészséges terhelését, érési folyamatuk követését, személyre szóló,

fejlesztő értékelésüket.

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- A felső tagozat 5-6. évfolyamán folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai

tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.

- A felső tagozaton az eddig megszerzett tudást és kompetenciákat kell elmélyíteni és kiterjeszteni.

- A mindennapi élet problémamegoldásához szükséges képességek és ismeretek elsajátítása mellett

legalább ugyanilyen fontos, hogy a pedagógus segítse egy jól működő gondolkodásmód, egy

tanulási stratégia, ítélőképesség, megértés és sok általánosabb pozitív emberi tulajdonság formálását

is.

- Fontos feladat a tanulás tanítása, az elsajátítás képességének (emlékezet, figyelem, koncentráció,

lényegkiemelés stb.) fejlesztése.

- Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának

alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

- Fontosnak tartjuk a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását, helyes

magatartásformák megismertetését és gyakoroltatását.

- Fejlesztjük a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot, az alapvető képességek, készségek

elsajátítását, a mentális képességeket, az önálló tanulás és az önművelés alapozását.

- Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók

egyéni tanulási módszereit és szokásait.

- A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és

egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák

továbbfejlesztése, bővítése.

- Célunk az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

- Nagy hangsúlyt fektetünk a pályaválasztásra, pályaorientációra.

2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás, úszás oktatás megvalósításának módja, a tanulók fizikai

állapotának mérése

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (11) alapján a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés

óra keretében szervezzük meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és sport

műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok,



30

szabadtéri sportok, természetjárás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően

különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és

ügyességi játékok, csapatjátékok).

A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján

sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.

A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat

megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással

járó idegi és fizikai terhelést.

Célunk:

- Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni

az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket.

- Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit.

- A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető

tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a

társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges

önbizalom, a céltudatosság stb.

- A mindennapos testnevelés tematikáját a testnevelés helyi tantárgyi programja tartalmazza.

Úszásoktatás megszervezése

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (IV. 4.)

kormányrendelet előírása alapján intézményünkben 4. és 5. évfolyamon szervezünk úszásoktatást.

Minden évben az érintett évfolyamok 18 órában vesznek részt úszásórán. 9 alkalommal napi 2 órát

töltenek az uszodában. A Helyi tantervünk tartalmazza az úszásoktatás követelményeit, a tananyag

felépítését. Az anyagi finanszírozást a fenntartó biztosítja.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az

egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az

egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő.

El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése

motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a

rendszeres fizikai aktivitás is.

A felsős tanulók fizikai fittségének méréséta vonatkozó jogszabályok alapján január –április időszakban

kell elvégezni a testnevelő tanároknak országosan egységes mérőanyaggal, majd az eredményeket

online módon fel kell vinniük a NETFIT országos adatbázisába. A mérés kezdetéig rendszeresen

végeznek felkészítő gyakorlatokat. Már az alsó tagozaton megismerkednek a mérőanyaggal, és

tudatosan, rendszeresen készülnek a sikeres mérésre.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és

erkölcstan órán, vagy az iskolai etika órán kíván részt venni.

A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő

tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni

kíván a szabadon választott tanítási órára.

Az iskola vezetője minden év április15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően, közzéteszi a

tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak.

A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy megválasztásával kapcsolatos döntését.

A tanuló a tanév során nem módosíthatja döntését.

Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől



31

kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –,

gyermekével közösen gyakorolja.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a

mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés követelményeit úgy kell tekinteni, mintha kötelező

tanórai foglalkozás lenne.

2.7 Projektoktatás

A változatos pedagógia módszerek alkalmazása között szerepel iskolánkban a projektoktatás is. A

projekt végrehajtása során a különböző műveltségterületeket változatos tevékenységekkel,

munkaformákkal gazdagítva ismertetik meg a tanulók. Komplex gondolkodásra, rendszerező, és kreatív

munkára neveljük a tanulókat. A munka főként párokban, csoportokban, a kooperatív tanulás módszereit

alkalmazva történik, mellette kötelező, kötelezően választható és szabadon választható feladatokon

keresztül biztosítva az önálló munka az egyéni fejlesztés lehetőségét is.

Témahetek

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett kiemelt témahetek kapcsán intézményünk

fontosnak tartja az ezeken való részvételt. Ezért minden tanévben az éppen aktuális programjaira

iskolánk pedagógusai regisztrálnak és a program elvárásainak megfelelően megvalósítják a projektet.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Kiemelten kezeljük a tehetséges és a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyenrangú törődést, az

esélyegyenlőség, esélyteremtés biztosítását az oktatásban, nevelésben.

A tanulók szociális hátrányait figyelembe véve szervezzük meg szakmai munkánkat. Célunk, hogy a

lehető legtöbb segítséget adjuk tanulóinknak a hátrányok leküzdése és esélyeik javítása érdekében.

Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében differenciált oktatási formában végezzük a tanulók

képességfejlesztését.

Elsődleges szempontnak tartjuk azt a tényt, hogy a tanulói teljesítmények a pozitívumokra támaszkodva

hozhatók felszínre a legjobban.

Olyan tanítási módszereket, tanulásszervezési formákat választunk, mely kiváló eszköze az

esélyteremtésnek: kooperatív és páros tanulásszervezés, projektoktatás.

Az egész napos oktatás, a „Lépésre lépésre” program elemeinek alkalmazása is a tanulók esélyeinek

növelését szolgálja.

Szabadidős programokat szervezünk, melyek kiváló színterei a tanulók személyiségfejlesztésének.

Igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani a szülői házzal, hiszen közösen lehet eredményesen felkészíteni a

gyerekeket az iskola utáni sikeres életre.

Ösztöndíj pályázatban – többek között „Útravaló” pályázat alprogramjaiban- segítjük a szociális

hátrányokkal küzdő diákjaink egy részét.

2.9 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről,

illetve a tevékenységek által elért eredményekről.

Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni,

amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az

ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti.

Az ellenőrzés módszerei:

- Megfigyelés

- Írásos kikérdezés



32

- Szóbeli felelet

- Tanulók által készített produktumok vizsgálata

- Tanulói teljesítmények felmérése (mérés)

- Dokumentumok elemzése

Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő

magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért

sikerek, eredmények megerősítése.

Az intézményünk értékelési koncepciójának célja:

- ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be;

- számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött;

- jelenjék meg, hogy a tanuló saját lehetőségét mennyire használta ki.

Iskolai gyakorlatunkban háromféle értékelési funkciót különböztetünk meg: a minősítő értékelést

(teljesítménymérést), a diagnosztikai értékelést és a fejlesztő értékelést.

Az értékelés szempontjai:

Tervszerű, tudatos, következetes, előremutató,fejlesztő, folyamatos, objektív, pozitívumokra

támaszkodó.

Pedagógiai munkánk során alkalmazzuk a diagnosztikus, fejlesztő és minősítő értékelést. Különbséget

kell tennünk egyfelől a diagnosztikus és fejlesztő, másfelől a minősítő értékelés között. A diagnosztikus

és fejlesztő értékelés célja az eredményes tanítás-tanulás biztosítása, míg a minősítő értékelés már azt

állapítja meg, hogy a tanulónak mit sikerült elérnie a mi - fejlesztésre irányuló - pedagógiai törekvéseink

nyomán.

Az értékelés során

- a tanulók teljesítményét minősítjük

- visszajelzünk a szülőnek a tanuló tudásáról, esetleges hiányosságairól.

Iskolánkban a %-os teljesítmények osztályzattá történő átalakítása a következő:

90 % - 100 % = 5

80 % - 89 % = 4

60 % - 79 % = 3

40 % - 59 % = 2

39 % - 0 % = 1

A szaktanárok esetenként ettől eltérő mértékeket is kialakíthatnak a felmérés nehézségi fokától, illetve a

tananyag tartalmától függően.

Egy-egy osztályban év közben újként érkező, valamint hosszabb, 1 hónapot meghaladó betegség után

visszatérő tanuló számára a hiányosságok pótlására legfeljebb egy hónap türelmi időt kell adni.

Félévkor és év végén a tantárgyi mérések anyagát a szaktanár állítja össze. A szaktanár a javítást és

értékelést elvégzi, és azt a félévi, év végi munkaközösségi és vezetői beszámolóhoz rendelkezésre

bocsátja.

A tanulói teljesítmények számonkérésének módjai

SZÓBELI: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és

kérdésekre adott válaszok alapján.

ÍRÁSBELI:

- röpdolgozat: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése írásos formában,

melyet a szaktanár nem köteles előrebejelenteni.

- Témazáró dolgozat: egy témakör lezárásakor, minimum egy héttel előre bejelentett, összefoglalást

követő számonkérés.

- Témazáró dolgozat ugyanazon osztályban egy napon belül maximum 2 íratható.

- A távol lévő tanulókkal később pótoltathatjuk a témazáró dolgozatot.



33

- Év eleji felmérés: Az előző tanév követelményeit átfogó számonkérés, melyet rövid ismétlés,

rendszerezés előz meg.

- Félévi felmérés: Az osztály haladási üzemének megfelelő témakörökből összeállított számonkérés.

- Év végi felmérés: A helyi tantervben meghatározott követelmények alapján összeállított, egész éves

ismeretet tartalmazó számonkérés.

GYAKORLATI:

- A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben,

amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.

- A technika-életvitel és gyakorlat, valamint vizuális kultúra tantárgy keretében elsajátított

tevékenységek gyakorlottságának mérése, és az elkészült munkadarab értékelése.

- A testnevelés, ének-zene órán nyújtott teljesítmény értékelése.

Az SNI-BTMN-es tanulók esetében figyelembe vesszük a szakértői véleményben foglaltakat a

számonkérés módjára vonatkozóan (írásos, szóbeli, eszközhasználat, időtartam).

Tanulói teljesítmények minősítése

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 2. évfolyamon félévkor a tanulók tantárgyanként

szöveges értékelést kapnak, melyek az alábbiak lehetnek:

- Kiválóan teljesített (naplóban: Kiv.)

- Jól teljesített (naplóban: Jó)

- Megfelelően teljesített (naplóban: Mf)

- Felzárkóztatásra szorul (naplóban: Fsz)

A felzárkóztatásra szoruló tanulók számára egyéni foglalkozásokat szervezünk, melynek időkeretét a

köznevelési törvény alapján állapítjuk meg.

Kiválóan teljesített

A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Ismeretei biztosak, képes azokat az évfolyam

követelményeinek megfelelő szinten alkalmazni. Szóban és írásban is képes gondolatai, véleménye és a

tanultak pontos megfogalmazására. Életkorának megfelelő szinten képes az összefüggések meglátására,

alkotó módon tudja a megszerzett ismeretanyagot hasznosítani.

Jól teljesített

A tantervi követelményeket általában jól teljesíti. Ismeretanyaga jó, alkalmazásában kissé bizonytalan.

Szóban és írásban kevés segítséget igényel feladatmegoldásai során. Kevés segítséget igényel az

összefüggések meglátásában, ismereteit önállóan is képes alkalmazni.

Megfelelően teljesített

A tantervi követelményeket alapvető szinten teljesíti. Ismeretanyaga közepes szintű, alkalmazása során

többször igényel segítséget. Szóban és írásban nehézkesen nyilvánul meg. Összefüggések meglátására

csak segítséggel képes.

Felzárkóztatásra szorul

A tantervi követelményeket alacsony szinten teljesíti. Ismeretanyaga csekély, önálló alkalmazására is

csak sok segítséggel képes. Szóban és írásban csak kérdések segítségével tud megnyilvánulni,

fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni.

Második évfolyam végétől 8. osztályig félévkor és tanév végén tantárgyanként 1-1 osztályzattal történik

a tanulói teljesítmények értékelése: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/.

Jeles

A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelel.

Ismeri, érti, önállóan képes alkalmazni a tananyagot.

Szóban és írásban pontosan, szabatosan fogalmaz.

Fogalmai pontosak, tiszták, összefüggésüket, rendszerüket átalakítja.



34

A váratlan problémák nem riasztják vissza, hanem biztos ismeretei birtokában közelíteni képes a

megoldáshoz.

Jó

A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti.

Fogalmai tiszták, az önálló alkalmazásban kissé bizonytalan.

Szóbeli és írásbeli fogalmazásában nem követ el értelemzavaró pontatlanságokat.

Az alapvető összefüggéseket tudja, a begyakorolt módszerekkel biztosan dolgozik.

Közepes

Csak az alapvető tantervi követelményeket teljesíti.

Pontatlanul, nehézkesen nyilvánul meg szóban, írásban egyaránt.

Fogalmai nem tiszták, az összefüggéseket csak segítséggel ismeri fel.

Elégséges

A tantervi követelményekből csupán annyit képes elsajátítani, amennyi a továbbhaladáshoz feltétlenül

szükséges.

Fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni.

A legalapvetőbb feladatok megoldásához is tanári segítségre szorul.

Elégtelen

A tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni.

Azok a tanulók, akik tanév végén „felzárkóztatásra szorul minősítést” kaptak,javítóvizsgán teljesítették

az évfolyam követelményeit, illetve évfolyamismétlésre kötelezettek, a következő tanévben egyéni

foglalkozás keretében felzárkóztatáson vehetnek részt.

Érdemjegyek és osztályzatok bejegyzésének módozatai megkülönböztető színekkel:

Témazáró dolgozat: piros jegy

Szóbeli, írásbeli felelet,szorgalmi feladat, füzetvezetés: kék jegy

Órai munka: zöld jegy

A különböző színű jegyek súlyozottan kerülnek beszámításra a félévi illetve év végi osztályzatok

megállapításánál.

A tanulók folyamatosan és rendszeresen érdemjegyet kapnak, második évfolyamtól. Félévente

minimum:

- 1 órás tantárgy esetén 3 jegy

- 2 órás tantárgy esetén 5 jegy

- 3 vagy több órás tantárgy esetén 8 jegy.

Az értékelés során a tanulónak tisztában kell lennie az általa teljesítendő követelményekkel, a minősítés

tevékenységformáival, tartalmi jellegzetességeivel, a rendelkezésre álló időtartammal, az értékelés

szempontjaival és normáival.

Oktatási eredményvizsgálatok

- „Bemenetkor” az első osztályosok ismeretanyagának, képességeinek felmérése, a feladatok

meghatározása, szükség esetén fejlesztőpedagógus segítségével.(DIFER)

- „Átmenetkor” a 4. és 5. osztályban tanítók és a szaktanárok közösen összeállított anyagon mérik az

alapkészségek helyzetét (hangos és szövegértő olvasás, helyesírás, matematika).

- Országos mérések 6. és 8. évfolyamon minden tanév májusában.(Idegen nyelvi, Kompetencia)

A képességmérések prioritást élveznek iskolánk oktató munkájában.

A következő belső mérésekkel vizsgáljuk tanulóink képességeit.



35

Méréseink (évelején, félévkor,

évvégén)

1.a 2.a 3.a 4.a 5.a 6.a 7.a 8.a

Tantárgyi mérések X X X X X X X X

Rövid és hosszú DIFER X X

Be- és kimeneti –szorzó

bennfoglaló mérés X X X X X

Bemeneti szövegértés X X X

Be- és kimeneti műveleti

sebességmérés - matematika X X X X X X X

Próba kompetencia-mérések X X X X X

Hangos olvasás felmérés X X X X X X X X

Tanulási motiváció és

stílusfelmérés X X X X

2.10. Az otthoni,napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása

- A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük

alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

- A napi felkészülés (otthoni, napközis, iskolaotthonos, tanulószoba,) ideje nem lehet több 1-1,5

óránál.

- Az egész napos oktatás esetén a felkészítés keretei között otthoni házi feladat adásának nincs

helye, mivel a tanuló az iskolában készül fel a következő tanítási napokra.

- A szorgalmi időben biztosított pihenőnapokon (őszi-, téli-, tavaszi szünet) elsősorban szóbeli

feladatot kaphatnak a tanulók, mely főleg régi ismeretek gyakorlása, hangos olvasás gyakorlása,

versek memorizálása lehet.

2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban – ha van rá lehetőség - csoportbontásban szeretnénk tanítani az idegen nyelvet, az

informatikát.Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs

készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

A költségvetés és az érdeklődés függvényében minden tanév elején szabadidős foglalkozásokat szervez

az iskola. Ezek meghirdetése tanév végén történik, beindítása legalább 7 fő érdeklődő esetén legkésőbb

szeptember 15-én. A jelentkezés írásban történik.

2.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja, elsősegélynyújtási

alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Egészségnevelési elvek

Tanórai és tanórán kívüli keretekben legyen módjuk a tanulóknak az egészséges életmóddal kapcsolatos

ismeretek megszerzésére, egészségmegtartó tevékenységek végzésére.

A harmadik évezred küszöbén szükségessé vált a népesség egészségi állapotának javítása.

Az iskolának – mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színterének – meghatározó

szerepe van a felnövekvő generáció egészségmagatartásának formálásában.

Egészségnevelési programunk kiemelt területei:

- mindennapos egészségfejlesztő testmozgás

- személyiségfejlesztő tevékenységek a pedagógusok és a gyermekek részére,

- az egészségfejlesztéstantárgyintegrált oktatása



36

- bekapcsolódás az iskolatej programba

- bekapcsolódás az iskolagyümölcs programba

Az egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt

irányul a pedagógusok, a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére.

Feladatok:

- Iskolába lépéstől folyamatosan tudatosítjuk a gyermekekben a mindennapi tisztálkodás fontosságát.

- Játékos formában és tantárgyi keretek között egyaránt fejlesztjük ez irányú készségeiket.

- Minden tanuló számára lehetővé tesszük szabadidős tevékenységek alkalmával a helyes szokások,

az egészséges életvitel kialakítását, étkezés után a fogmosás lehetőségét.

- A mozogni vágyó tanulóinknak - lehetőségeinkhez mérten - sportszakkört, játék- és

táncfoglalkozást szervezünk.

Tanulóink többségére sajnos a helytelen étkezési szokás a jellemző, melyet nagyon nehéz

megváltoztatni, mivel a szülői minta és szokásaik erősen befolyásolják őket. Pedagógusaink igyekeznek

pozitív mintákat nyújtani: pl. a tanítók együtt tízóraiznak a gyerekekkel.

Az iskolai étkeztetés külső étkeztető cég által történik, egy közeli étteremben. A gyermekek változatos,

életkori sajátosságaiknak megfelelő, egészséges étkeztetésben részesülnek.

Egészségügyben dolgozó előadókat kérünk fel különböző prevenciós előadásainkhoz.

Az egészségnevelés szakszerű ellátásában kiemelt feladatot végeznek az alsós tanító nénik, az

osztályfőnökök, a biológia és testnevelés szakos tanárok,a vöröskeresztes kapcsolattartó tanárok és

számos külső szakember.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv:

Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának célja:

Minden tanuló képes és hajlandó legyen cselekedni, ha szükséges, hiszen a szakszerűelsősegély-

nyújtással az egészségben hírtelen károsodott egyén élete megmenthető, további állapotromlása

megelőzhető. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása a tanítási órákon valósul meg. Az ide

tartozó tananyagtartalom a következő tantárgyak tartalmában található meg: környezetismeret, biológia,

fizika, kémia, technika, testnevelés, osztályfőnöki óra, etika.

Környezeti nevelési elv

Nevelési céljainkat a következő feladatok határozzák meg:

- A környezet tudatos vizsgálata, felfedezése.

- Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megteremteni az első lépéseket:a

tanulóasztal rendje, tisztasága, a mosdó rendben tartása, és ésszerű, takarékos, tiszta használata.

- Az épített környezet mindig adott, de otthonosság kialakítása rajtunk múlik.

- A környezetet szennyező, károsító leggyakoribb anyagok, a környezet szennyezés legjellemzőbb

módjai, elkerülésük.

- A környezet és az ember viszonya: környezet jelenségeinek, értékeinek megismerése.

- Az élővilág, a természet szépségeinek bemutatása, megláttatása, élvezete, szeretete.

- A természet és a társadalmat fenyegető veszélyforrások: urbanizáció, motorizáció és ennek hatásai.

- A Föld, mint egységes rendszer: hogyan születnek az egyes ember hibás magatartásából a globális

problémák. A globális problémák helyi megjelenése, kezelési lehetősége.

- A közvetlen környezet rendben tartása, óvása, szépítése. (kertgondozás, növények gondozása stb.)

Iskolánk környezetének rendben és tisztán tartásáért programokat szervezünk:

- Részt veszünk, a Te szedd! országos takarítási programban.

- A Takarítási világnapon az osztályfőnökök irányításával az osztályterekben szerveznek

„nagytakarítást” diákjaink.



37

- A „Föld Napja” alkalmából iskolai projekt délután szervezése.

2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

Tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyeken értékeljük. Ennek formája bizonyítvány,

oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Itt tanulói közösségeket is kiemelhetünk.

Ennek szempontjai a tantestület döntése szerintiek:

- tanulmányi munka

- sportteljesítmények

- közösségi munka

- kulturális és közéleti tevékenység

A jutalmazás formái

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

- szaktanári,

- osztályfőnöki,

- igazgatói,

- nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a

bizonyítványba kell bevezetni. Az osztályfőnökök és a munkaközösségek javaslatára a legkiemelkedőbb

tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek.

Közösségi munkáért a DÖK is javasolhat tanulókat az elismerésre.

Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális

versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka

részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.

Csoportos jutalmazási formák:

- játékos programok, színház-mozilátogatás helyben,

- tárgyjutalom.

A magatartási elvárásokat a házirend tartalmazza. Ezen elvárások teljesítése alapján az értékelési

szempontok a következők:

Az osztályok saját értékelési rendszert dolgoznak ki, melyet folyamatosan alkalmaznak. A hónap végén,

valamint félévkor és év végén ennek összegzéseként az alábbi érdemjegyek adhatók:

Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)

Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

A tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek

teljesítésén, közösségben és a közösségért végzett munkán alapul.

2.13.1. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei a Házirend 4-5. pontja tartalmazza.

2.13.2. A magatartás értékelésének elvei

Példás:

A közösségében példamutatóan viselkedik, kezdeményezéseivel kitűnik. Felelősséget érez tanulmányi

előmenetele és magatartása iránt.Kötelezettségeinek eleget tesz. Tanáraival és társaival tisztelettudó. A

házirendet betartja és betartatja. Viselkedésével ösztönzi társait a jobb munkára és eredmények

elérésére. Igazolatlan hiányzása nincs. Óvja és védi az iskola berendezését.

Jó:

A közösségi munkában részt vesz, de nem kezdeményező. Iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában



38

jó. A Házirendet betartja.Fegyelmezési bejegyzése - szaktanári figyelmeztetés - évente legfeljebb

egyszer lehet. Óvja az iskola berendezését. Tanáraival és társaival tisztelettudó.Igazolatlan hiányzása

nincs.

Változó:

A közösség munkáiban csak felszólításra vesz részt. Kötelességének nem mindig tesz eleget. A

Házirendet nem minden esetben tartja be. Időnként udvariatlan, beszéde nem mentes a csúnya szavaktól.

Rossz:

Rendszeresen fegyelmezetlenségeivel hívja fel magára a figyelmet. A Házirendet sorozatosan megsérti.

Tanáraival és társaival tiszteletlen.Az iskola berendezését szándékosan rongálja. Viselkedésével

hátráltatja aközösség munkáját, negatívan hat rá. Igazgatói, osztályfőnöki, szaktanári fegyelmezési

büntetései vannak, és igazolatlan órákkal rendelkezik.

2.13.3. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás:

Kötelességteljesítése kifogástalan, öntevékeny. Képességeihez mérten rendszeresen, példamutatóan

felkészül a tanítási órákra. Tanítási órákon aktívan tevékenykedik. Szorgalmi feladatokat vállal.

Felszerelése hiánytalan, füzetei, és könyveitiszták.

Jó:

Kötelességteljesítése jó, képességeinek megfelelően teljesít. A tanítási órákon tevékenyen részt vesz, de

nem kezdeményező. Vállalt feladatainak eleget tesz. Tanulmányi eredményét megtartja /képességeinek

megfelelően./ Alkalmanként szorgalmi feladatot végez.

Változó:

Iskolai és otthoni munkájában kiegyensúlyozatlan, hullámzó teljesítményttanúsít. Kötelezettségeinek

csak figyelmeztetés hatására tesz eleget.Felszerelése több esetben hiányos. Házi feladatait nem mindig

készíti el.Önálló ismeretszerzésre nem törekszik.

Hanyag:

Képességeihez és körülményeihez mérten nem törekszik a követelményrendszer minimumának

elsajátítására. Órákon rendszeresen készületlenülvesz részt, házi feladatát nem készíti el. Vállalt

feladatainak sem tesz eleget. Felszerelése rendszeresen hiányos.

2.13.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája

alapján bírálják el.

Az iskola vezetője a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első

évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen

teljesítette. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy

alkalommal.

A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból a legalább "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a

tanulónak a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a 2.-8. évfolyamon tanév végén "elégtelen" osztályzatot szerez, a következő tanévet

megelőző augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban maximum 3 tantárgyból javítóvizsgát

tehet.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak

osztályozó vizsgát kell tennie ha:



39

az iskola vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

az iskola vezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az

előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott

magántanuló volt,

egy tanítási évben egy adott tantárgyból az éves óraszám 20%-át meghaladó mértékben hiányzott,

és nincs elegendő osztályzata

a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt

tesz vizsgát

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak

száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.

A magántanuló akkor teljesíti az évfolyam követelményeit, ha az érvényes jogszabályoknak is

megfelelve az adott évfolyam tantárgyaiból eredményes osztályozóvizsgát tett.

Ha a tanuló a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról

engedéllyel eltávozik, az intézményvezető hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó pótló vizsgát tegyen

(ha ennek feltételei megteremthetők).



40

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A pedagógiai program jóváhagyása, érvényességi ideje

Intézményünk nevelőtestülete a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította.

Ez a módosított Pedagógiai Program 2017. szeptember 01.-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg az előző

Pedagógiai Program hatályát veszti.

A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a

működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

A Pedagógiai Program érvényességi ideje négy tanév.

A Pedagógiai Program megvalósításának vizsgálata

A tantestület a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását, az egész

program hatékonyságát folyamatosan figyelemmel kíséri.

A negyedik tanév során a nevelőtestületnek a négy év tapasztalatai, elemzései alapján el kell végezni a

Pedagógiai Program teljes körű felülvizsgálatát, meg kell tennie értékelését, és ki kell dolgozni a

szükséges módosításokat, vagy új pedagógiai programot kell alkotnia.

A Pedagógiai Program módosítása

A Pedagógiai Program módosítására az iskola vezetője, helyettese, a munkaközösségek vezetői,

valamint a fenntartó tehet javaslatot.

A szülők és a tanulók a módosítást kérő javaslataikat a Szülői közösségen, illetve a

Diákönkormányzaton keresztül kérhetik.

Módosítani kell a Pedagógiai Programot jogszabályi változások esetén.

A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával

válik érvényessé.

A módosított Pedagógiai Programot a következő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A Pedagógiai Program nyilvánossága és hozzáférhetősége

Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő helyeken tekinthető meg:

- az iskola fenntartójánál,

- az iskola irattárában,

- az iskola honlapján,

- az iskola vezetőjénél,

- az iskolai könyvtárban.



41



42



43

Documents

Karcagi Arany János Általános Iskola Pedagógiai Programja 2017.pdf · 2.5 mindennapos testnevelÉs, testmozgÁs, ÚszÁs oktatÁs megvalÓsÍtÁsÁnak mÓdja, a tanulÓk fizikai