Embed Size (px)
DESCRIPTION
Dr. Billo Kármen osztályvezető Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály. Kárpát-medencei szintű együttműködés. Magyarország és a Kárpát-medencei Térség. A Régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Kárpát-medencei szintű együttműködés
Dr. Billo Kármen
osztályvezető
Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály
Magyarország és a Kárpát-medencei Térség
o A Régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk
o Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a Régió aránya (Ausztria nélkül) az exportban15%, importban 9%
o A Magyarországról indult tőkebefektetések 38%-a ebbe a régióba irányult
o Számottevő még a kihasználatlan potenciál
o Az elmúlt években,mind az export, mind az import - a világgazdasági válságot követő, 2008-2009-es jelentős visszaesés időszakát leszámítva - alapvetően növekvő tendenciát mutat
o A Kárpát-medence egyike Európa makrorégióinak
o Ahhoz, hogy a térség versenyképessége javuljon, a makrorégió belső integráltsági fokának növelése elengedhetetlen (gazdasági, infrastrukturális, intézményi, politikai, humán, stb.)
o Az integráltság elmélyítése minden itt élő nép egyenlő érdeke
o Ezt állami eszközökkel is elő kell segíteni, a piac nem old meg mindent
o Ezt a célt szolgálja az Új Széchenyi Terv részét képező Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogram
o A gazdasági válság tanulsága, hogy ha nem fogunk össze, mindannyian kiszolgáltatottakká válunk (devizatartalékok kritikus (spekulatív) szint alá süllyedése!)
o A tőke lehetőleg maradjon a térségben (pl.: közbeszerzési piacok egymás felé való megnyitása, turisztikai piaci integráció, stb.)
Kárpát-medencei Gazdasági Térség
o Gazdasági globalizációs folyamatok
o A magyar gazdaság – egyelőre - nem globális, hanem csak regionális szerepkörrel számolhat, ez felel meg jelenlegi teljesítőképességének, lehetőségeinek
o KKV szektor akciórádiusza 600-800 km
o A Kárpát-medencében léteznek bizonyos objektív előnyök, amelyeket a magyar gazdaság kihasználhat (kapcsolatrendszer, nyelvismeret, tradíciók)
3+1 cél:
o A magyar gazdaság növekedési esélyeit javítja
o Közvetett és közvetlen nemzetpolitikai hozadék (tekintély, munkahely, jövőkép)
o Térségi érdek a versenyképesség növekedése
o EU-s érdek a regionális stabilitás fenntartása, migrációs problémák kezelése
Kárpát-medencei Gazdasági Térség
o Új szemlélet a magyar gazdaságpolitikai tervezésben, irányításban
o Harmadik gazdaságpolitikai dimenzió bevezetése
o A területet ki kell venni a hagyományos nemzetpolitikai megközelítés köréből (nem támogatás, hanem üzlet!)
Kárpát-medencei Gazdasági Térség
Eszközök és intézmények
o Hagyományos külgazdaság politikai eszközrendszer (külgazdasági szakdiplomaták, Nemzeti Külgazdasági Hivatal és annak irodahálózata, gazdasági vegyes bizottságok)
o Hazai és határon túli szakmai partnerek (kamarák, vegyes kamarák, üzleti tanácsok, vállalkozásfejlesztési központok, közgazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, vállalkozói szervezetek, stb.)
o Állami intézményi partnerek (MFB, EXIMBANK, MEHIB, CORVINUS, MVA, KAVOSZ, Bethlen Gábor Alap)
o Együttműködésre törekszünk magán- és kockázati tőke társaságokkal, pénzintézetekkel
o Fontos eszköznek tekintjük az EGTC-t, mint az együttműködést elősegítő intézményesült jogi keretet
Kárpát-medencei Gazdasági Térség
Wekerle Terv – kidolgozásának indokai
o A magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása
o A Kárpát-medencei térség potenciális terület a magyar vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítéséhez
o Válasz a pénzügyi-gazdasági válságra o A gazdasági erőviszonyok globális szintű átrendeződése: a gazdasági
növekedés súlypontja Közép - Európára helyeződik áto Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő komparatív
előnyök o Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása, európai szinten is
versenyképessé válnio Történelmi tapasztalatokból, etnikai adottságokból és meglévő kapcsolati
hálókból adódó erőforrások hatékonyabb kihasználásao A Kárpát-medence magyar közösségeinek integrálása
Wekerle Terv kapcsolódási pontjai
Wekerle Terv alapelvei
1. Globális és helyi gazdaság összekapcsolódása A multinacionális nagyvállalatok és a nemzeti tulajdonban lévő, helyi, többnyire kis- és középvállalkozások közötti egyensúly megteremtése, harmonikus együttműködésük elérése
1. Helyi vállalkozók vertikális integrációjaA külgazdasági kapcsolatokban azonosítható erőteljes nyugat-európai orientáció csökkentése, a régión belüli KKV-k között az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő integráció erősítése.
3. Az FDI segítse a térségi technológia és munkakultúra fejlődésétA helyi kis- és középvállalatokat segítése és ösztönzése a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájának, munkakultúrájának, menedzsment módszereinek és kultúrájának átvételében
Wekerle Terv célrendszere
Wekerle Terv stratégiai célja: A hazai vállalkozások pozícióinak erősítése
o A belső piac korlátainak átlépésével a vállalkozások növekednek, munkaerő-igényük megnő
o További szakosodás és nagyobb költséghatékonyság révén a versenyképességük növekszik
o A regionális partnerség, stratégiai szövetségek révén az egész régió gazdasága erősödik, a fejlesztési lehetőségek köre bővül
o A partnerkapcsolatok és tapasztalatok lehetőséget nyitnak a régión kívüli piacszerzésre, terjeszkedésre
o Egy nagyobb térség nagyobb eséllyel válik távoli piacok kereskedelmi partnerévéo A hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén élénkül a turisztikai érdeklődéso A gazdasági alapok erősítése hozzájárul a határon túli magyarság nemzeti
identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez.
Határ menti együttműködés
o Vegyes-kamarai együttműködés
o Üzletember-találkozók
o ETT (EGTC)
o ETE projektek
o Kiállításokon, vásárokon való részvétel
o Környezetvédelmi export program (KEXPORT)
EU-s tapasztalatok átadása
o IPOSZ – vállalkozói tapasztalatok átadása
o Pályázati kiírás
- a versenyképes vállalkozói tudás támogatására,
- a szak- és felnőttképzés területén szerzett magyar tapasztalatok
átadására
o Jogharmonizáció
o Twinning együttműködés (közigazgatási „ikerintézményi” programok)
Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelemo 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban a 19. importban pedig a
29. helyet foglalta el.
o Magyarország az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában Oroszország, Németország, Olaszország és Kína után (4,8%); importban a 11. helyen áll (3,1%).
o Az áruforgalom 2008-ig növekvő tendenciát mutatott, 2008-ban meghaladta az 1 milliárd eurót. 2009-ben a Szerbiába irányuló magyar export értéke a világgazdasági válság hatására 34%-kal, importunké 5,3%-kal csökkent.
2010-ben az export ismételten növekvő tendenciát mutatott, de továbbra is elmarad a válság előtti szinttől, míg importunk meghaladta a válság előtti értéket.
o A Szerbiába irányuló magyar kivitel 2010-ben 25,6%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, míg 2011. január-októberben 15,7%-os növekedést (815,5 milló euró) mutatott az előző év azonos időszakához.
o A legfontosabb magyar exportcikkek: gabona és gabonakészítmény, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, villamos energia, gyógyszer, gumigyártmány, parafa és fatermék, gépek, híradástechnikai berendezések, villamos gépek, közúti járművek.
o Az importban jelentős tételt képviselnek a cukor, cukorkészítmény, fémtartalmú ércek, villamos energia, szerves vegyi termékek, műtrágya, színesfém, gépek, gépi berendezések.
Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok – működőtőke beruházások
o A 2000-2010. közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország a befektetési rangsor 13. helyén áll;
o A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (2006-ban 244 M USD FDI érkezett Magyarországról Szerbiába);
Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában:o OTP – három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka);o Mol – jelenleg 33 benzinkúttal rendelkezik;o Conti Tech Rubber Industrial Kft. – a „Kolubara Univerzal” gumi szállítószalag gyártó
vállalat megvásárlása;o Betonút Zrt. – a Valjevoput útépítő vállalat megvásárlása;o Masterplast – a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása;o Fornetti – Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban.
2000-2008. 2009. 2010. 2011. VIII.Magyarországról Szerbiába érkező közvetlen beruházások értéke (M USD) 353 23 22 23
Európai Területi Társulások
Az Európai Területi Társulások (ETT - EGTC): az Európai Területi Együttműködési Programok (ETE) végrehajtásának az egyik eszköze
o a jövő: az ETT-k nagyobb mértékű beillesztése a 2014 és 2020 közötti időszak kohéziós politikájára vonatkozó jogalkotási intézkedésekbe
o finanszírozás: a 2014-20-as új időszakban a határon átnyúló együttműködések szerepe nagyobb hangsúlyt kapnak (ETE programok kohéziós forrásokból való részesedése 11,7 milliárd (3,48%) euró, ami növekedést jelent a jelenlegi 8,7 milliárd (2,52 %) euróhoz képest)
Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
o Európai Unió támogatásával lehetőség a magyar-szerb határvidék közös fejlesztésére és
o a harmonikus, együttműködő, fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező régió létrehozására
Határ menti infrastruktúrafejlesztés
Ásotthalom és Bački Vinograd (Királyhalom), az Európai Unió IPA projektjének támogatásával létrehozott közúti összekötő út:
o2011. november 24-én átadásra került
ojelenleg folyamatban van egy állandó közös munkacsoport – Vegyes bizottság – létrehozatala az Ásotthalom- Bački Vinograd (Királyhalom) közötti határátkelőhely kiépítésének és megnyitásának előkészítésére
océl: forgalomba helyezésének feltételei 2012. december 31-ig megvalósuljanak
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Billo Kármen
osztályvezető
Cím: 1055 Budapest Kálmán I. utca 2.
E-mail: [email protected]
Tel: +36-1-472-8583
