Kárpátalja etnikai arculatának változása

1945-1990 között

Sipos Mónika

Debrecen, 2009.november 13.

Kárpátalja

• Területe: 12.800 km2

• Lakossága: 1.245.500 fő.

• Magyarok száma: 151.516 fő, a

lakosság 12,1 %-a (2001).

• Népsűrűség: 97 fő /km2

• Közigazgatás: 13 járás, 19 város.

Kárpátalja térképe

Kárpátalja magyar lakosságának járásonkénti arányszámai

Népszámlálások a szocializmus ideje alatt• Népesség kategóriái:

−Jelenlévő: a számlálás idején az adott területen tartózkodott.

−Állandó vagy megtelepedett: Állandó jelleggel lakott egy adott helyen.

−Jogi vagy bejegyzett: Hivatalosan

bejegyzettként él az adott területen.

• Lehetőség a nemzetiségi arányok

manipulálására.

Keleti irányú migráció

• Őshonos lakosság nemzetiségi arányainak

átalakulása.

• Munkavállalás vagy letelepedés a messzi

Szovjetunióban- kényszer vagy idénymunka?

• Magyarok diszkriminációja a

mezőgazdaságban: „Magasan képzett”

oroszok, ukránok betelepítése.

• Szovjet szakemberek Kárpátalján.

Tudatosan megtervezett lakosságkeverés I.• Szovjet tervek az önkéntes áttelepítésre

- az erőszakos kitelepítésre.

• Földreform: Ruszinok, ukránok betel-

pítése a magyar községekbe - cél:

Magyar etnikai egység megbontása.

• Ősi magyar városok eloroszosodása,

elukránosodása.

Tudatosan megtervezett lakosságkeverés II.

• A kárpátaljai frissdiplomások kezdő

„karrierje” a Szovjetunióban –

kötelező kormányrendelet.

• 1-2 éves katonai szolgálat messze a

hazától.

• Magyarok a FÁK országaiban: Közel

20.000 magyar él a egykori

Szovjetunió térségében.

A magyar lakosság számának alakulása az ősi magyar városokban

A magyar lakosság számának alakulása az ősi magyar városokban

Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1959-2001 között

Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 1959-2001 között

A nemzetiségi összetétel változásai Kárpátalján 1946-tól napjainkig (%-ban)

Változások I.

• Ukránok:• Legtragikusabb változás 1946-ban: 82,3%-nyi

ukrán megjelenése- hivatalosan ukránnak nyilvánították a ruszinokat.

• Oroszok:• 1946 után betelepítés,80-as évektől

kivándorlás. Arányuk 2001-ben2,5%, negyedik legnagyobb.

• Románok: • Moldován elnevezés, 1989 óta csökkenés,

mára újra növekedés, 2001:2,6%.

Változások II.• Németek:

• Arányuk 1958-ig nőtt, Azóta csökkenés- hazavándorlás- érdemes lett németnek lenni. 2001:0,3%.

• Csehek és szlovákok:• 1974-1989 növekedés, azóta csökkenés-

jelentős kivándorlás. 2001:0,5%.

• Romák• Nincs megbízható pontos adat a számukról.• Alábecsülik arányukat.• 2001:1,1%.

Betelepülés után kitelepülés• 1989 szerepe:

−1989.március1. Az Asztély - Beregsurány határátkelő megnyitása.

• Határok átjárhatóvá válása.

• Idénymunka vagy letelepedés?

• Célországok: Magyarország,

Csehország, Szlovákia, Izrael,

Németország, USA.

Kárpátalja legjelentősebb nemzetiségei 2001-ben

Magyarok Kárpátalján

• Magyarok aránya 1946-ban a

legminimálisabb: Okok:• („malenykij robot”, megfélemlítések,

háborús veszteség.)• 1989- óta folyamatos csökkenés, szülőföld

elhagyása).

• 1959-1989-ig a magyarok abszolút

száma emelkedett.

Magyarok kivándorlása

• 1989-ben 2735-tel kevesebb fő mint

1979-ben. Visszaesés okai:−Magas halálozási arány−Kevés születés−Asszimiláció−Migráció

• Munkaképes, magasan képzett

lakosság elvándorlása.

Magyarok számának alakulása Kárpátalján 1959-2001 között

Köszönöm a figyelmet