Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709real.mtak.hu/57724/1/Korall_34_05_Nemeth.pdf · 2017. 7. 31. · Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 Annak ellenére, hogy a Magyar

81

H. Németh István

Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709

Annak ellenére, hogy a Magyar Királyság fejlődésének lehetőségét és történetét az országban uralkodó háborús körülmények alapvetően határozták meg, had-sereg és társadalom viszonya egészen az utóbbi évtizedig nem tartozott a történé-szek által vizsgált területek közé. Ez alól egyedül a „vitézlő rend” társadalmi bázi-sát adó parasztság jelentett kivételt, amely részben a királyi és földesúri várakban, valamint az azok környékén létrejött mezővárosokban települt le, és a 16. század közepére már jelentős és sajátos privilégiumokkal rendelkezett. A privilégiumok eredete a 15. század végén a Magyar Királyság területére menekült és eleinte a déli határvidék védelmét ellátó, többségében délszláv eredetű népességnek adott szabadságlevelekre ment vissza. E népesség mennyiségében és jellegében jelentősen megváltozott, így a kora újkorban a társadalom militarizálódásának megnövekedéséről és annak általánossá válásáról beszélhetünk.

Az állandóan egy helyben állomásozó katonai csapatok jelenléte ugyanis a Magyar Királyság területén igen hamar, a 16. század közepén, a védelmi rendszer kialakulásá-val egy időben megfi gyelhető. A német szakirodalomban hangsúlyozott jelenség, vagyis a katonaság mint önálló, bizonyos saját jogokkal felruházott/felruházódott társadalmi csoport a Magyar Királyságban jóval korábban kialakult, mint a német területeken. Valójában már akkor létrejött, amikor az Oszmán Birodalom elérte az ország, illetve az ország területéhez puff er államként kapcsolódó déli területeket.1 A szakirodalom arra is rámutat, hogy a 16. század során azokban az államokban alakult ki a magyarországihoz hasonló helyzet, ahol az Oszmán Birodalom a partvidékeket fenyegette, így például Itá-liában vagy az Ibériai-félszigeten.2 A Német-római Birodalom területén lévő álla-mokban ezek a jelenségek jóval később jelentkeztek, majd csak az európai (har-mincéves) háború általánossá válásával, valamint a 17. század második felében kialakult, szinte folyamatos háborúkkal jöttek létre.3

A város és a hadsereg, a polgár és a katonaság viszonyának vizsgálatát alap-vetően meghatározta a városok erődítésének, a korai erődvárosoknak, majd a katonaság általánossá válásával a garnizonvárosok európai elterjedésének kuta-tása. Az európai várostörténet-írásba az 1980-as évektől egyértelműen beépült az erődváros mint egyfajta barokk várostípus, a fogalom használata teljesen el-fogadottá vált. Sőt, a modern várostörténeti irodalom a korszak legjellemzőbb

1 Takáts 1908; Szentkláray 1885; Illésy 1893; Szántó 1980: 47–65; Szántó 1984; Zimányi 1960; Benczédi 1961, 1963, 1966, 1983; Ruzsás 1968; Kiss 1973; Kiss 1983; Varga 1981; Pálmány 1982, 1986; Szakály 1994. A németországi jelenségekre lásd: Nowosadtko 2004b.

2 Guidoni–Marino (eds.) 1982; Le Goff –De Seta (eds.) 1989; Muńoz 1989; Tallett 1992.3 Kroener 1988; Pröve 1995, 1996; Hohrath 1996; Gräf 1997; Nowosadtko 2004b.

82 KORALL 34.

urbanisztikai jellemzőjének tekintette.4 A német nyelvű várostörténet-írásban a 16–17. századi erődváros típusának defi niálását Edith Ennen, illetve Reinhard Rudolf Heinisch nevéhez kapcsolhatjuk. E várostípusnak a legfontosabb jellem-zőit a két német történész nem csak az erődépítés legmodernebb eredményei-nek a városokban való megjelenéséhez és annak a városépítészetet befolyásoló hatásához kötötte, hanem az urbanisztikai, gazdasági, politikai és szociális követ-kezmények együttes hatását is vizsgálta.5 Az erődvárosban állomásozó katona-ság és a civil lakosság kapcsolataival külön munkacsoport (Arbeitskreis Militär und Gesellschaft in der Frühen Neuzeit) kezdett el foglalkozni az 1990-es évek közepén. A potsdami egyetemen működő munkacsoport alapelveinek kidolgo-zásaként lehetne felfogni Bernhard R. Kroener 1988-ban megjelent tanulmá-nyát. A szerző az addigi európai szakirodalom legteljesebb összefoglalása mellett azt a folyamatot hangsúlyozta, illetve annak a folyamatnak a következményeit emelte ki, amely során a különleges alkalmakkor felfogadott katonaság fokoza-tosan állandó haderővé alakult át.6 A munkacsoport keretében publikált kötetek tulajdonképpen letették a hadsereg–társadalom témakör kutatásának alapjait.7 2000 óta önálló könyvsorozatot is jegyeznek, amelyben kiemelten és szinte kizá-rólagosan a hadtörténet társadalomtörténeti aspektusait vizsgáló tanulmányok vagy önálló monográfi ák jelennek meg.8

A városerődítések vizsgálata Magyarországon is elsősorban a városfalak urba-nisztikai hatásaira korlátozódott eleinte.9 A saarlouisi konferencián a magyar-országi városfejlődés és az állandó katonaság gazdasági és társadalmi hátterét vizsgálva N. Kiss István megállapította, hogy a 16–17. században Magyarorszá-gon nem alakult ki az erődváros típusa. Megállapítását feltehetően arra alapozta, hogy az általa is képviselt várostörténeti elképzelések alapjait a rendi-jogi, és nem a településföldrajzi, társadalmi és gazdasági jellemzők jelentették. Tanul-mányában ugyan bemutatja, hogy az Oszmán Birodalom elleni végvárrendszer-nek részét képezték olyan erődök, amelyeknek építészeti jellemzői megegyeztek a nyugat-európai jellegzetességekkel, de mivel ezek mezővárosok voltak, elutasí-totta a városok jelentőségét.10 Megállapításait Gecsényi Lajos kérdőjelezte meg, aki tanulmányaiban Győr példáján keresztül arra a folyamatra hívta fel a fi gyel-

4 Herrmann–Irsigler (Hrsg.) 1983; Stoob 1988. A Mediterráneumban is a nyugat-európaihoz hasonló fejlődésnek lehetünk tanúi: ld. erre a Jacques Le Goff és Cesare della Sera szerkeszté-sében megjelent tanulmánykötetet (Le Goff –De Seta (eds.) 1989.), továbbá az itáliai városépí-tészetről a legátfogóbb képet nyújtó, Enrico Guidoni által szerkesztett Storia dell’Urbanistica című monográfi asorozat 16. századot tárgyaló kötetét. (Guidoni–Marino (eds.) 1982: 9–29.) Lásd még a francia urbanisztikatörténet jeles képviselői által összeállított monográfi át: Lave-dan–Hugueney–Henrat (eds.) 1982.

5 Ennen 1983; Heinisch 1981.6 Kroener 1988.7 Pröve 1995, 1997; Kroener–Pröve (Hrsg.) 1996; Hagemann–Pröve (Hrsg.) 1998.8 Kroll–Krüger (Hrsg.) 2000; Meumann–Pröve (Hrsg.) 2004; Meumann–Rogge (Hrsg.) 2006;

Kaiser–Kroll (Hrsg.) 2004; Küster 2004; Engelen 2004; Anklam 2007.9 Gerő 1964; Gárdonyi 1941.10 Kiss 1983: 179–182.

H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 83

met, amely során egy meglehetősen fejlett autonómiával rendelkező földesúri mezővárosban a város építészeti jellemzői mellett annak önkormányzatát, illetve társadalmát is nagy mértékben militarizálta. Az általa kiadott telekkönyvek ada-tai pedig legutóbb éppen arra sarkalták, hogy Győrt már nem csak erődváros-nak, de egyenesen garnizonvárosnak tekinti.11 Győrön kívül más városok ese-tében is számolhatunk azzal, hogy kifejlődtek bizonyos erődvárosi tényezők. Szatmár- Németi és Kassa erődítéseik, illetve a végvárrendszerben játszott szere-pük miatt már a 16. század közepétől egyre inkább a német Festungsstadtokhoz kezdtek hasonlítani. Győr mellett pedig Érsekújvár és Varasd tekinthető még olyan városnak, ahol az Udvari Haditanács szolgálatába lépő itáliai építészek el-képzelései maradéktalanul érvényesülhettek.12

Az erdővárosok-garnizonvárosok kialakulása tehát elképzelhetetlen az állandó hadsereg megjelenése nélkül. Az állandó hadsereg megjelenése híján nem ala-kulhatott ki olyan szociális kapcsolat sem, amely alapján a két társadalmi cso-port, a katonaság és a civil társadalom hosszú távon hathatott egymásra, hiszen a hatások egyáltalán nem csupán a katonaság felől érkeztek, hanem inkább köl-csönösnek mondhatók. A 16–17. századra nézve ugyan nem rendelkezünk olyan adatokkal, amely erre a tényre utalna, de a 18–19. század német városaiban már kimutatták, hogy a városokban megjelenő katonaság nem csupán terhet jelen-tett a városi lakosság számára, hanem a katonaság elpolgárosodása is kimutatható. Igaz ez az általában falun besorozott közlegényekre éppen úgy, mint a tisztikarra, bár esetükben természetesen más formában és más keretek között kell elképzelni a folyamatot. Az általában falusi társadalmi beágyazottsággal rendelkező köz-legények számos olyan viselkedési formát láthattak, és sajátíthattak el folyamatos városban lakásuk idején, amit az obsit megkapását követően sem feltétlenül hagy-tak el. A megszakítatlan városi életforma (még ha az speciális körülmények között is történt) civilizálta, elvárosiasította a közkatonákat. A tisztek esetében a német kutatás kettős folyamatról számolt be. A városban élő tisztek a 18. század folya-mán katonai szolgálatuk idején egyfelől olyan tudást sajátítottak el, olyan társa-dalmi kapcsolatokat szereztek, amelyeket később – amennyiben birtokosok lévén saját birtokukon kezdtek el gazdálkodni – gazdasági előnnyé tudtak kovácsolni. Másfelől a katonáskodó nemes tisztként bekerült a városi társadalom felsőbb réte-gei közé, a szalonok és az úri társaság szívesen látott tagjává vált, ezáltal látóköre szélesedett, az új eszmék, új ismeretek gyorsabban jutottak el hozzá.13

A 16–17. századi Magyar Királyság területén lévő városokban állomásozott katonaság esetében sajnos nem rendelkezünk olyan forrásokkal, amelyek erre

11 Gecsényi 1984, 1991, 2003.12 N. Kiss István német nyelvű tanulmányában Érsekújvár erődítéseit vizsgálva megállapította,

hogy nem az erődben telepedett le a polgári lakosság, hanem a vár környékén lévő települé-seken, így az nem tekinthető erődvárosnak. (Kiss 1983: 180.) Johann Ledentu hadmérnök tervgyűjteményében található Érsekújvár ábrázolást Borbély Andor közölte a bécsi National Bibliothek (ÖNB) kézirattárából. (ÖNB Cod. Pal. Vind. 8622. Borbély 1932: 181.)

13 Gräf 1997: 100–106.

84 KORALL 34.

a folyamatra pontosabb információkkal szolgálhatnának. A városok többségé-ben még a városlakó polgárok egymás közötti levelezése sem nagyon maradt fenn, nemhogy a polgárok és katonák közötti esetleges levélváltás maradványai. Az állandó helyőrséggel ellátott városok esetében tehát elsősorban olyan forrá-sokkal találkozunk, amelyek valamilyen különleges esemény kapcsán keletkez-tek. Ezekre a forrásokra támaszkodva azonban a városokban állomásozó kato-naság „mindennapi története” elég egyoldalúan jelenik meg,14 hiszen a források mindössze akkor örökítettek meg egy-egy katonát, ha az valamilyen sérelmes dolgot követett el városi polgár kárára. Emellett pedig ezekkel a forrásokkal is csupán két városban Kassán és Győrött végezhetők el olyan vizsgálatok, amelyek katonák és civilek érintkezését mutathatják be, mivel Varasd és Érsekújvár eseté-ben igen csekély levéltári anyag áll rendelkezésünkre.15

Kassa szabad királyi városa egyedülálló rendi-jogi helyzete és kiváló levéltári forrásai révén kiváló alkalmat nyújt arra, hogy egy nem erőd- vagy garnizonvá-rossá alakult, ám szabad királyi városi rangját megőrző település kapcsán a had-sereg és civil társadalom közötti szociális kapcsolatokat megvizsgáljuk. A város és a hadsereg kapcsolatáról már születtek eredmények, amelyek elsősorban Kassa 16. századi forrásait dolgozták fel ebből a szempontból.16 A bécsi katonai vezetés a 16. század közepétől igen nagy létszámú katonaságot rendelt Kassára. Az itt állomásozó helyőrség létszáma a békeéveknek tekinthető időszakokban a kezdeti 300–400 főről egészen a 600–800 fős átlaglétszámig kúszott fel, sőt bizonyos években elérte, esetenként meg is haladta a 2000 főt.17 A kezdeti évek katona-létszámának és az 1556. évi tűzvészben kikérdezett katonák számának ismereté-ben azt állíthatjuk, hogy ekkor szinte az összes katona a városban volt elszállá-solva.18 Kassa háztartásainak és lakosságának számához képest tehát viszonylag nagy létszámú idegen katonaság került a 16. századtól a településre. A katonaság nagy száma Kassa lakosainak és háztartásainak mennyiségéhez képest azt jelen-tette, hogy a város majd minden házába legalább egy, de a módosabb polgá-rok több helyiséggel rendelkező házaiban talán több katona is lakhatott a házak hátsó traktusaiban elhelyezkedő kamrákban.19 A város terhein még az sem segí-

14 Nem említve a problémát, az Alltagsgeschichtere lásd: Majtényi 2001.15 Gecsényi 1984, 1986, 1991, 2003; Pálff y 1999: 41–44, 60–97.16 Németh 1997, 2000, 2004/1: 280–438.17 A Kassán állomásozó katonaság létszámadatait Pálff y Géza adatainak segítségével állítottam

össze. A pontos kimutatást tartalmazó táblázatot lásd: Németh 2000: 212–213.18 Archív Mesta Košic (AMK) Schw. No. 1792., Granasztói 1975/2: 31–32. Sajnos az 1556.

évről nem rendelkezünk pontos adatokkal, de 1554-ben 450, 1557-ben pedig 800 főt rendel-tek a város védelmére. Németh 2000: 211.

19 Granasztói György véleménye szerint 1549-ben a fallal körülvett városrészben 365 háztartásra kb. 1968 fő, 1554-ben 457 háztartásra 2283 fő, míg 1557-ben 457 háztartásra 2733 fő jutott. (Granasztói 1975: 89–90, 412–413.) Részben talán erre (illetve a háztartáshoz tartozó szolga-személyzet lakhelyéül) szolgálhattak a házakban lévő kamrák is, amelyek a kassai polgárcsaládok házaiban a 16. század közepén– társadalmi hovatartozástól függően – már hol több, hol keve-sebb számban megtalálhatók voltak. Jó példa erre a Rompler család otthona illetve Bodnár Márton háza. (Granasztói 1975: 398–400, 405–408.)


tett alapvetően, hogy voltak olyan katonák, akik saját házzal bírtak a városban, hiszen a város számára e házak után tulajdonosaik nem fi zettek adót, így a többi háztulajdonosra arányosan még több adóteher esett. A probléma nagyon hason-lított a városi nemesek által birtokolt házak helyzetéhez, és a megoldás is hasonló volt: az uralkodó az 1563. évi X–XI. törvénycikkben foglaltak szerint úgy hatá-rozott, hogy e házakra is adót kell kivetni.20

A kezdeti években a kassai katonaság elszállásolása új, szokatlan és feltehe-tően rengeteg feszültséget okozó problémát jelentett.21 Megnőtt a város zsúfolt-sága, mivel a helyőrség részeként lovas alakulatok is költöztek a városba.22 A be-szállásolás során az intim szféra védelmében újabb helyiségeket hoztak létre az ingatlanokon. A városi házakhoz többnyire már eleve tartozott olyan kis kamra vagy házacska, ami a teleklábas utcahálózat következtében a városi házak hátsó és oldalsó részein volt található.23 A beszállásolt katonaság megjelenésével szinte folyamatos lett ilyen kis épületek építése a városi portákon, annál is inkább mivel ezek az építmények nem készülhettek olyan tartós anyagból, hogy azok hosz-szú ideig használhatók lettek volna. E darabontházak építése a 17. század köze-pén gyorsult meg, amikor az Erdélyi Fejedelemség újabb politikai próbálkozá-sai miatt a városban állomásozó helyőrséghez további 200 katona csatlakozott.24 Ez a szituáció vezetett ahhoz, hogy az 1660-as évek tanácsülési jegyzőkönyvei-ben már szinte minden háznál említenek ún. drabant-házakat, ahová a katoná-kat szállásolták be.25 Ugyanezekben az években merült fel a tanácsban, illetve Wesselényi Ferenc felső-magyarországi főkapitányban és Szelepchényi György-ben, hogy a katonák és polgárok közötti összetűzéseket enyhítendő, a városfalak mentén építsenek külön városi darabontházakat, amelyek az összetűzések enyhí-tése mellett a katonaság hatékonyabb bevetését is szolgálhatnák.26 A problémát csak súlyosbította az a tény, hogy az állandó helyőrség tagjai (az európai gyakor-lathoz hasonlóan) nem egyedül, hanem a családjukkal vagy akár egész rokonsá-gukkal együtt érkeztek meg a városba.27 A Kassán állomásozott helyőrség tagjai is nagy számban éltek a városi házakban családjukkal, ami az 1648 után érkezőkre is jellemző maradt.28

20 Magyar Országos Levéltár (MOL) E 249 (Ben. man.) 1603. No. 71. Prága, 1592. április 3.21 Hohrath 1996: 315.22 Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA) HFU RN 5.

1555. febr. fol. 104–107; AMK Schw. No. 1927., 1968.23 Granasztói 1975: 89–90, 412–413. A német városokra lásd: Pröve 1996: 209.24 AMK H III/2. pur. 22. fol. 362–364. 1653. február; fol. 97. 1650. november 21.; fol. 236.

1652. január 18.; fol. 316–318. 1652. augusztus 12.; fol. 362–364. 1653. február; fol. 519. 1654. április 12.

25 AMK H III/2. pur. 25. fol. 21. 1664. április; pur. 27. fol. 167. 1669. július 5.26 AMK H III/2. pur. 22. fol. 519. 1654. április 12.27 Tallett 1992: 132–133. Vö. még: Meumann 1996; Nowosadtko 1998, 2004a. Kassára: ÖStA

FHKA HFU RN 5. 1555. február fol. 104–107., AMK H II. 1584. Kassa, 1584. június 12., 1582. Kassa, 1582. március 7.

28 ÖStA FHKA HFU RN 5. 1555. február fol. 9., MOL E 211 (Lymb.) III. Ser. 22. t. 17. sz., I. Ferdinánd parancslevele a Ma gyar Kamarához, amelyben meghagyja, hogy Szegedinek és

86 KORALL 34.

Amennyiben rendelkezésre állt volna elegendő darabontház, talán nem került volna sor annyi összetűzésre a város lakossága, pontosabban a szállásadó polgá-rok, illetve a házakba telepített katonák, illetve családjaik között. A különálló épületeket azért is tartották fontosnak megépíteni, hogy „a szegény gazdák is és concivis mesterek is magok lakó házainál békességben és alkalmatlanság nélkül lehetnének.”29 A fentiek ismeretében nem csodálkozhatunk, ha egy ilyen helyzet-ben, amikor a katonaság – valóban a polgárok intimszférájába mintegy betörve – a polgárok lakásaiban éltek, viszonylag sok összetűzésről nyerhetünk informáci-ót.30 A 16. században igen jellemző volt, hogy a katonák az üresen maradt házakba húzódtak be, ahonnan nem vagy csak nagy nehézségek árán tudták őket eltávo-lítani a jogos tulajdonukat használni kívánó tulajdonosok.31 Az egyes polgárcsa-ládokhoz beszállásolt katonák mindemellett tovább növelték a város zsúfoltságát is, a házakba elszállásolt katonák „vendéglátóiknak és azok családjának házaikban alig hagynak helyet”,32 ami a polgárok és katonák közötti összetűzések és vereke-dések melegágyává vált; és a városokban egyébként sem ritka járványok terjedését is elősegítette.33 A város vezetésének már a kezdetektől gondot okoztak a polgárok és katonák közötti verekedések, összetűzések.34 A katonák és a polgárok kapcsola-tát azok a rablások és brutalitások sem javították, amelyeket a város egy-egy pana-szából ismerhetünk meg. A város lakosságának fokozatosan növekvő ellenérzé-sét, amely egyes esetekben gyűlöletté is válhatott, csak növelték a katonák által

feleségének elegendő bort és gabonát utaljanak ki. MOL E 21 (Ben. res.) 538. köt. fol. 48. 1554. július 9., illetve július 13., MOL E 41 (Litt. ad cam.) 1554. No. 70.; AMK H III/2. mac. 62. fol. 8. 1648; Németh 1997: 177.

29 Kolosváry–Óváry 1885–1890. II/2: 346; Hohrath 1996: 319–320.30 ÖStA FHKA HFU RN 5. 1555. február fol. 104–107., 109–111., AMK Schw. No. 2404.

Kiadta: Kolosváry–Óváry 1885–1890. II/2: 95–100. A be szál lá so lás sal felmerülő problémák eztán állandó témájául szolgáltak a város szenátusa által felterjesztett kéréseknek. A szá zad végén a kassai tanács Csonka János panaszára fordult Mátyás főherceghez a hozzá beszállásolt katona által okozott ká rok miatt. A főherceg utasította ezért Ferdinand zu Hardegget, hogy vizsgálja felül a város és Csonka János panaszait és a ká rok ról tájékoztassa. AMK H II. 1591.

31 AMK Schw. No. 1827. Pozsony, 1557. július 11., No. 1927., 1968., AMK H II. 1582. Kassa, 1582. március 7.

32 „hospitibusque et eorum familiae in eis [ti. in domibus] vix locorum concederetis” AMK Schw. No. 1927., 1968., illetve MOL E 249 (Ben. man.) 1574 No. 70. Lásd még AMK H II. 1590. Vö. Th aly 1882: 368–370. A szintén nagy létszámú helyőrséggel rendelkező Würzburgban a 17. században egyre bővülő épít ke zé sek miatt a városban egy hektárra jutó lakosság száma a század elején tapasztalható 102,4 fő/ha-ról 158 fő/ha-ra nőtt. (Sicken 1983: 131–132.)

33 Eperjes városa az 1530-as években többek között a katonák által okozott járványokkal indokolta kérését, miszerint az ural kodó a városból helyezze át őket máshová. ÖStA Haus-, Hof- und Staat-sarchiv (HHStA) UA AA Fasc. 35. 1538. június 22. fol. 94–95. Vö. Pröve 1996: 206.

34 ÖStA FHKA HFU RN 5. 1555. február fol. 109–111. Dersff y István is arról panaszkodott az uralkodónak, hogy a német katonák kö zött gyakorta előforduló fegyelmi vétségeket, ame-lyeket a lakosság ellen követnek el, nem tudja elintézni, mivel jelenleg nem tartózkodik Kas-sán a német Landsknecht zászlóaljaknál szokásos Schulteiß. Más joghatóságot pedig a német katonák nem hajlandók elismerni. Megemlíti, hogy az egyik német katona éppen akkoriban ölt meg egy kassai polgárt. ÖStA HHStA UA AA Fasc. 78. 1557. április fol. 88–89.


elkövetett bűnesetek, és így gyakran maguk is tettlegességhez folyamodjanak.35 A házigazda kemencéjénél melegedő katona nem csupán a németországi szakiro-dalomban sűrűn emlegetett kép, ugyanilyen történetekkel a kassai forrásokban is találkozhatunk.36 A beszállásolt katonaság beilleszkedése tehát igen nehézkes volt, és a 16. századot vizsgálva arra a megállapításra juthatunk, hogy – ha volt ilyen igény – a katona integrációja a városi, polgári életformába csak abban az esetben sikerülhetett, ha a hadi szolgálatot otthagyva változtatott addigi életformáján.37 A német példák arra mutatnak, hogy a beilleszkedés stratégiája és alapjai nagyon hasonlóak voltak Kassán is.38 A hadsereg a város számára egyben új migrációs for-rást is jelentett, főként a beházassodók révén, valamint azokon keresztül, akik már a hadseregben is valamilyen mesterséget űztek, mint ahogy arról a város panaszai folyamatosan tanúskodnak.39

A hadsereg ellátását az alattvalók a 17. század utolsó harmadától a Magyar Királyságban is közvetlenebb látták el. A bevezetett új adózási rendszer alapja ugyanis éppen a katonaság szükségleteinek elosztása volt, vagyis az adott gyalo-gos és/vagy lovas katonaság porcióit szorozták be az adott létszámmal, és azt rót-ták ki arra a városra, ahol azok állomásoztak.40 Ameddig a beszállásolás a 17. szá-zad utolsó harmadáig csak bizonyos városokra korlátozódott, addig ezt követően általánossá vált, mértéke pedig a korábbiaknál magasabb lett. A Kassát 1670 nya-rán elfoglaló Spork tábornok vezénylete alatt például 2800 katona szolgált. Ilyen mennyiségű beszállásolt katonát még sosem kellett Kassának ellátnia. Ez a lét-szám azt jelentette, hogy néhol 10–12, sőt a nagyobb házakban 20–25 katonát is el kellett helyezni.41 A többi város – addig ismeretlen módon – hasonló fel-adatokkal szembesült ezekben az években, hiszen nem csupán a felső-magyar-országi, de a többi országrészben is sor került hasonló eseményekre. A Kassával a 15. század óta szoros szövetséget tartó többi szabad királyi város (Lőcse, Bártfa, Eperjes, Kisszeben, Késmárk) helyzete sem különbözött sokban. A kisszebeni tanács kérelme szerint mintegy 80 házba 200 katonát szállásoltak be. Pozsony városa szintén a mentességek ügyében fordult az Udvari Kamarához, Szakolca pedig a közeli Nagyszombat városától kért információkat, hogyan szokták el-osztani a beszállásolt katonaságot a városi házakba.42 A városokra nehezedő teher

35 Németh 1997: 176–177; illetve lásd még: AMK H III/2. mac. 31. fol. 31–34. 1587. novem-ber, mac. 32. fol. 5. 1588. március. AMK H II. 1584. Kassa, 1584. jún. 12., H III/2. mac. 28. fol. 37; AMK H I. 8317/19. 1655. január 15.

36 Pröve 1996: 208.37 Csak néhány példát említve: Štátny Archív v Košiciach, pobočka v Košiciach (ŠtAKE pob.

KE), Kap. Roz. Cirkevné matr. Kassa I. fol. 240–241, 245.38 Pröve 1996: 210–215.39 Pröve 1996: 213. Kassára lásd: Németh 1998; AMK H III/2. pur. 5. fol. 400; AMK H III/2.

sce. 1. fol. 53. Az ekkoriban Kassára köl tö ző fegyvergyártókról lásd: Kemény 1901: 272–274, 1905: 78–79, 1906: 189.

40 Czigány 2001, 2004.41 Kerekes 1940: 130–132.42 MOL E 254 (Repr., inst.) 1673. március No. 58. Kisszeben, 1673. március 3; ÖStA FHKA

HFU RN 233 1671. május fol. 40. Pozsony, 1671. április 30.; Štátny archív v Bratislave,

88 KORALL 34.

nem csak amiatt volt nehezen elviselhető, mert a katonaság és a polgárok között esetenként súlyosabb atrocitásokra került sor, hanem mert a városokra nehezedő adó és a beszállásolás egyszerre, és ráadásul sokkal behajthatóbb módon nehe-zedett rájuk. A korábbi városi adózás rendszerében ugyanis még el lehetett érni kisebb-nagyobb engedményeket.43 A városokban állomásozó katonákkal szem-ben azonban ezt feltehetően egyik városi tanács sem merte megtenni, vagy ha megtette, az éhes katona nyomban kárpótolta magát házigazdájának vagyoná-ból. Kassa kvártélyterhei a Th ököly-felkelés idején sem csökkentek, sőt, a be-áramló nagy létszámú felkelők, akik még kisebb ellátóbázissal rendelkeztek, mint a bécsi udvar által a városokban állomásoztatott ezredek, és akikre a korábbi megállapodások természetesen nem vonatkoztak, ismételten a szabad rabláshoz hasonlatos beszállásolás és élelemellátás módszerét terjesztették el a városban.44 Ez a konfl iktushelyzet a Rákóczi-szabadságharc idején is fennállt, hiszen Kassa esetében minimum ezerfős a városban állomásozó katonaságról beszélhetünk.45 A fennmaradt források mindegyike arról tanúskodik, hogy a korábbi gyakorlat-tal ellentétben a városban állomásozó csapatok számára nem csak szállást kellett biztosítani, hanem teljes ellátásban is kellett részesíteni a Radics András ezredé-ben szolgáló katonákat. A város elkeseredett kérelmeiben már 1705 elején arról panaszkodtak, hogy a kuruc tisztek olyan szolgálatokat és felszerelést követelnek, ami még a sokszor sérelmezett „német” katonaság időszakában sem volt gyakor-lat.46 A fennmaradt beszállásolási jegyzékekből kiderül, hogy családonként átla-gosan 2–3, bizonyos esetekben 5–6, extrém esetben 10–14 katonát és annak családját kellett a város polgárainak befogadniuk, és élelemmel ellátniuk.47

A katonaság beszállásolását – egy rövid időszaktól eltekintve – a városok saját tisztviselői, illetve a tanács által kijelölt szállásmesterek/kvártélymesterek intézték. A város fennhatósága alá tartozó jogkört valóban mindössze a bevonuló német helyőrség első éveiben hagyták fi gyelmen kívül.48 Az 1676-ban Kassa városa és a főkapitány között létrejött, erre vonatkozó egyezséget az 1704-ben a város alá érkező Rákóczi Ferenccel is igyekeztek a kassai polgárok, valamint a városban élő nemesek a kapituláció során megerősíttetni, és a várható nehézségek meg-

pobočka Trnava (ŠtBr pob. Tr), MMTr, Missiles, 1682. december 3. Szakolca, 1682. december 3., 1684. november 20. Pozsony, 1684. november 20.

43 Németh 2004/1: 221–257.44 MOL A 10 (Ins. Cam. Aul.) 1686. No. 1. 1686. január 7.45 Kassa város kérelme szerint 1000 fő állomásozik a városban (AMK Schw. Nr. 12332. 1705.

október 12.). A lipóci Keczer Sándor és Berthóthy Ferenc biztosokhoz küldött Szentmártoni Imre és Árvai János utasítása szerint pedig 996 fő közlegény és a tisztek. (AMK Schw. Nr. 12355. Kassa, 1705. február 13.)

46 AMK Schw. Nr. 12353. Kassa, 1705. január 21., AMK Schw. Nr. 12332. 1705. október 12. A város kérelmei néha meghallgatásra találtak, mivel a fejedelem a militia servitiumot lecsök-kentette a város számára. A katonaság azonban nem volt hajlandó az említett rendelkezéshez tartani magát, és a lakosokat mindenféle szolgálattal terhelte, úgymint fával, sóval, fűszerrel, edényekkel, zöldségekkel. (AMK Schw. Nr. 12355. Kassa, 1705. február 13.)

47 AMK Schw. No. 12747. Kassa, 1708. július 28., Schw. No. 12914. Kassa, 1709. március 21.48 ÖStA Kriegsarchiv (KA) HKR Prot. Bd. 350. 1676. Expedit fol. 22–23. 1676. január 14.


előzése miatt rögzíteni a város kompetenciáját.49 A szállásosztóknak kiadott uta-sítások közül sajnos még egyetlen egy sem került elő a kutatás során, de a ren-delkezésre álló adatok és a külföldi analógiák alapján úgy tűnik, hogy a katonák szétosztása a házak előzetes felmérése alapján történhetett. A felmérések során elsősorban a házak befogadóképességét, illetve a ház tulajdonosának mentessé-geit vették fi gyelembe.50 A háztulajdonosokra rótt költségek meghatározása szin-tén igen nehéz, mivel csak közvetett adataink vannak arra nézve, hogy milyen szolgáltatással (Serviz) tartoznak a városi házak tulajdonosai. Az 1676-ban kötött megállapodás szerint a városban állomásozó katonaságnak a szállás mellé egyéb ellátás is járt.51 A kassaiak által 1705-ben Rákóczinak benyújtott panaszaikból ítélve a helyőrség számára a lakosoknak a szálláson kívül ágyat, ágyneműt, fát, sót, gyertyát és élelmet, valamint konyhai eszközöket kellett adniuk. A kassai tanács javaslata alapján 1705-től e szolgálat ellensúlyozásaként egyre csökkenő összege-ket igyekeztek elszámoltatni az adóban. A 18. század eleji források utalásai szerint az 1676-ban létrejött megállapodásban is így lehetett szabályozva a kérdés.52 A két megállapodás egyben azt is sugallja, hogy a kassaiak ilyen szolgáltatással koráb-ban nem tartoztak a beszállásolt királyi helyőrségnek, amit alátámaszt az is, hogy a városokra nehezedett adórendszer már teljesen más alapelveken nyugodott, annak mértékét nem a környéken vagy a városban állomásozó katonaság létszáma határozta meg. A Rákóczihoz benyújtott kérelem kapcsán arra is fény derül, hogy 1670 előtt a katonaságnak a szálláson kívül minden bizonnyal csupán a megfelelő mennyiségű gyertya járt, a házigazdáknak más felszerelést vagy élelmet nem kel-lett biztosítania számukra.53 Az 1705-ben létrejött megállapodás azonban nem léphetett életbe teljes mértékben, amire az is utal, hogy a következő években már csökkentett összeggel próbálták újra elfogadtatni a kompromisszumot.54

A Rákóczi-szabadságharc idején tehát a városban állomásozott katonaság igen nagy számban telepedett meg. A Radics-ezred katonái, valamint a velük érkezett családtagok részére a városnak megfelelő mennyiségű szállást, valamint az ezzel járó ellátást kellett biztosítania. A feladat nem volt egyszerű, hiszen a katonaság ellátásába beleértettek olyan szolgáltatásokat is, amelyekkel a város vezetésének és a városlakóknak korábban nem kellett szembesülniük. Az állandó katonaság létre-jöttével szinte egyidősek a kvártélymesterek által összeállított beszállásolási listák, amelyekben a városi lakosságnál elhelyezett katonaság számát, valamint a neki tel-jesítendő szolgáltatásokat jegyezték fel. Annak ellenére, hogy Kassa esetében ezzel a jelenséggel már a 16. század közepe óta számolhatunk, a városi levéltár alap-vetően gazdag iratanyagában nem találtunk arra példát, hogy a korai időszakra

49 AMK Schw. Nr. 12183. Kassa, 1704. augusztus 24.50 Pröve 1996: 197.51 ÖStA Kriegsarchiv (KA) HKR Prot. Bd. 350. 1676. Expedit fol. 22–23. 1676. január 14.52 AMK Schw. Nr. 12332. 1705. október 12.53 AMK Schw. Nr. 12355. Kassa, 1705. február 13., Schw. Nr. 12627. 1707. augusztus 11. Vö.

Pröve 1996: 198–203.54 AMK Schw. Nr. 12506. 1706. április 9.

90 KORALL 34.

fennmaradt volna ilyen forrás. Az alábbiakban közölt jegyzék is csupán azért áll rendelkezésre, mert a város és a beszállásolt kuruc katonaság között a korábbi évekhez hasonlóan vita keletkezett arról, hogy a város és a lakosság milyen minő-ségű és mennyiségű ellátással tartozik a katonáknak. Annak ellenére, hogy e két lista „csupán” a 18. század első éveiből származik, a magyarországi ilyen jellegű források között szinte az elsőnek tekinthető. A forrás jól bemutatja, hogy a város lakosságának esetenként akár 10–12 katonát is el kellett tartania háztartásonként, bár jellemzőbb volt az 1–3 katona jelenléte a háztartásokban. A listából jól ki-tűnik a tisztek ellátásával járó nagyobb költség, hiszen kiemelt helyet foglaltak el a jegyzékekben, ellátásukra pedig egy-egy, feltehetően módosabb háztartás vállal-kozhatott. Sajnos a jegyzék csak a katonaságot jegyezte fel, a velük egy háztartás-ban élő családtagokat már nem, így valójában nem számolhatunk a teljes katonai népességgel. A szállásadók mellé feljegyzett számadatok – ezek egyrészt a kato-nák által felhasznált fa, illetve a mellette lévő oszlopban a gyertya árát tartalmaz-zák – mindenesetre jól mutatják, hogy az egyes szállásadóra és a városra nehezedő, a hadiadón kívül fára, gyertyára fizetendő összeg milyen tetemesre rúghatott. Az ún. „excessus” a katonaság által a lakosságra nehezedő különleges, egyébként teljesen jogtalan terheket és sérelmeket tartalmazza.


FORRÁSOK

Archív Mesta Košic (AMK) Collectio Schwartzenbachiana (Schw.) Supplementum H. (H) Štátny Archív v Košiciach, pobočka v Košiciach (ŠtAKE pob. KE) Štátny archív v Bratislave, pobočka Trnava (ŠtBr pob. Trnava) Magistra Mesta Trnava (MMTr)

Österreichische National Bibliothek (ÖNB)Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA) Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA) Kriegsarchiv (KA)

Magyar Országos Levéltár (MOL) Magyar Kincstári Levéltárak (E) Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája (A)

Kolosváry Sándor – Óvári Kelemen (szerk.) 1885–1890: A magyar törvényhatóságok jog-szabályainak gyűjteménye. Corpus statutorurn Hungariae municipalium. 1–7. kötet, Budapest.

Kolosváry Sándor – Óvári Kelemen (szerk.) 1899: Magyar Törvénytár, Corpus Juris Hun-garici. Budapest.

92 KORALL 34.

HIVATKOZOTT IRODALOM

Anklam, Ewa 2007: Wissen nach Augenmaß. Militärische Beobachtung und Berichterstat-tung im Siebenjährigen Krieg. (Herrschaft und soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 10.) Berlin.

Benczédi László 1961: Bányavidéki várőrségek folyamodványai Esterházy Pálhoz 1668–1681. Történelmi Szemle (4.) 155–159.

Benczédi László 1963: A „vitézlő rend” és ideológiája a Th ököly-felkelésben. Történelmi Szemle (6.) 33–43.

Benczédi László 1966: Katonarétegek helyzete a török elleni várháborúkban. Hadtörté-nelmi Közlemények (13.) 821–827.

Benczédi László 1983: Végváriak életviszonyai a XVII. században. In: Bodó Sándor – Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI–XVII. században. (Studia Agri-ensia 3.) Eger, 101–111.

Czigány István 2001: Hadügyi reformkísérletek a királyi Magyarországon, 1665–1682. Hadtörténelmi közlemények (114.) 2–3. 279–296.

Czigány István 2004: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesz-tésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700. Budapest.

Engelen, Beate 2004: Soldatenfrauen in Preußen. Eine Strukturanalyse der Garnisonsge-sellschaft im späten 17. und 18. Jahrhundert. (Herrschaft und soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 7.) Münster.

Ennen, Edith 1983: Die Festungsstadt als Forschungsgegenstand – die Herausbildung der Festungs- und Garnisonsstadt als Stadttyp. In: Herrmann, Hans-Walter – Irsi-gler, Franz (Hrsg.): Beiträge zur Geschichte der frühneuzeitlichen Garnisons- und Fes-tungsstadt. (Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kolloquiums in Saarlouis vom 24.–27. 6. 1980) (Veröff entlichungen der Kommission für Saarländische Lan-desgeschichte und Volksforschung 13.) Saarbrücken, 19–33.

Gárdonyi Albert 1941: Középkori városaink erődjellegének kialakulása. Hadtörténelmi Közlemények (42.) 1–21.

Gecsényi Lajos 1984: Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI–XVII. Században. Hadtörténelmi Közlemények (31.) 664–686.

Gecsényi Lajos 1986: Városi önkormányzat a XVII. században Győrött. In: Arrabona. A győri Xantus János Múzeum évkönyve 22–23. Győr, 99–127.

Gecsényi Lajos 1991.: A 16–17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez. (Az erődváros megjelenése.). In: Kovács Péter, E. – Kalmár János –Molnár László, V. (szerk.): Unger Mátyás Emlékkönyv. Budapest. 145–158.

Gecsényi Lajos 2003: Győr város telek- és házösszeírásai, 1564–1602. /Grund- und Haus-verzeichnisse der Festungstadt Győr/Raab, 1564–1602. (Győr városi levéltári füzetek 7.) Győr.

Gerő László 1964: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben. Századok (98.) 1053–1072.

Gräf, Holger T. 1997: Militarisierung der Stadt oder Urbanisierung des Militärs? Ein Beitrag zur Militärgeschichte der frühen Neuzeit. In: Pröve, Ralf (Hrsg.): Klio in Uniform? Probleme und Perspektiven einer modernen Militärgeschichte der Frühen Neuzeit. Köln, 89–108.


Granasztói György 1975: A városi fejlődés keretei a feudáliskori Magyarországon. (Kassa társadalma a XVI. század derekán). OSzKK Diss. 92. Kézirat.

Guidoni, Enrico – Marino, Angela (ed.) 1982: Storia dell’Urbanistica. Il Cinquecento. Roma – Bari.

Hagemann, Karen – Pröve, Ralf (Hrsg.) 1998: Landsknechte, Soldatenfrauen und Natio-nalkrieger. Militär, Krieg und Geschlechterordnung im historischen Wandel. (Geschichte und Geschlechter 26.) Frankfurt/M.

Heinisch, Reinhard Rudolf 1981: Die Stadt als Festung im 17. Jahrhundert. In: Rausch, Wilhelm (Hrsg.): Die Städte Mitteleuropas im 17. und 18. Jahrhundert. Linz/Donau, 283–310.

Herrmann, Hans-Walter – Irsigler, Franz (Hrsg.) 1983: Beiträge zur Geschichte der früh-neuzeitlichen Garnisons- und Festungsstadt. (Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kolloquiums in Saarlouis vom 24.–27. 6. 1980) (Veröff entlichungen der Kom-mission für Saarländische Landesgeschichte und Volksforschung 13.) Saarbrücken.

Hohrath, Daniel 1996: Der Bürger im Krieg der Fürsten. Stadtbewohner und Soldaten in belagerten Städten um die Mitte des 18. Jahrhunderts. In: Kroener, Bernhard R. – Pröve, Ralf (Hrsg.): Krieg und Frieden. Militär und Gesellschaft in der frühen Neuzeit. Paderborn, 305–329.

Illésy János 1893: A komáromi naszádosok kiváltságlevele. Hadtörténelmi Közlemények (6.) oldalszám.

Kaiser, Michael – Kroll, Stefan (Hrsg.) 2004: Militär und Religiosität in der Frühen Neu-zeit. (Herrschaft und Soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 4.) Münster.

Kemény Lajos 1901: A kassai fegyvergyártó céhekről. Archeológiai Értesítő (35.) 78–80.Kemény Lajos 1905: Kassai fegyvergyártókról. Archeológiai Értesítő (39.) 270–274.Kemény Lajos 1906: Üveggyártás és fegyvergyártás a XVI. században. Archeológiai Érte-

sítő (26.) 188–189.Kerekes György 1940: Polgári társadalmunk a XVII. században. Kassa.Kiss István, N. 1973: Katonaparasztság. (Földesúri hadszervezet a Zrínyiek és a zágrábi

püspökség birtokain – XVII. század). Hadtörténelmi Közlemények (20.) 319–330.Kiss István, N. 1983: Die ökonomische und soziale Basis der Verteidigung gegen die

Türken in Ungarn, 16–17. Jahrhundert. In: Herrmann – Irsigler (Hrsg.): Beiträge zur Geschichte der frühneuzeitlichen Garnisons- und Festungsstadt. (Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kolloquiums in Saarlouis vom 24–27. 6. 1980.) (Veröffentlichungen der Kommission für Saarländische Landesgeschichte und Volksforschung 13.) Saarbrücken, 173–198.

Kroener, Bernhard R. 1988: Vom „extraordinarii Kriegsvolck” zum „miles perpetuus”. Zur Rolle der bewaff neten Macht in der europäischen Gesellschaft der Frühen Neu-zeit. Militärgeschichtliche Mitteilungen (43.) 1. 141–188.

Kroener, Bernhard R. – Pröve, Ralf (Hrsg.) 1996: Krieg und Frieden. Militär und Gesell-schaft in der frühen Neuzeit. Paderborn.

Kroll, Stefan – Krüger, Kersten 2000: Militär und ländliche Gesellschaft in der frü-hen Neuzeit. (Herrschaft und soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 1.) Münster – Hamburg – London.

94 KORALL 34.

Küster, Sebastian 2004: Vier Monarchien – Vier Öff entlichkeiten. Kommunikation um die Schlacht bei Dettingen. (Herrschaft und soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 6.) Münster.

Lavedan, Pierre – Hugueney, Jeanne – Henrat, Philippe (eds.) 1982: L`urbanisme a l`époque moderne (XVIe–XVIIIe siécles). (Bibliothéque de la société française d’ar-chéologie 13.) Genéve.

Le Goff , Jacques – De Seta, Cesare (eds.) 1989: La cittá e la mura. Roma – Bari.Majtényi György 2001: „Uraltak” vagy „önfejűek”? Diktatúrák mindennapjai a német

társadalomtörténet-írásban. Korall 5–6. 242–252.Meumann, Markus 1996: Soldatenfamilien und uneheliche Kinder: Ein soziales Pro-

blem im Gefolge der stehenden Heere. In: Kroener, Bernhard R. – Pröve, Ralf (Hrsg.): Krieg und Frieden. Militär und Gesellschaft in der frühen Neuzeit. Paderborn, 219–236.

Meumann, Markus – Pröve, Ralf (Hrsg.) 2004: Herrschaft in der Frühen Neuzeit. Umrisse eines dynamisch-kommunikativen Prozesses. (Herrschaft und Soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 2.) Münster.

Muńoz, Alicia Cámara 1989: Cittá e difesa dei regni penisulari nella Spagna imperiale (secoli XVI–XVII). In: Le Goff , Jacques – De Seta, Cesare (eds.): La cittá e la mura. Roma – Bari, 80–105.

Németh István, H. 1997: Kassai katonák és polgárok a XVI. században (A hadsereg tár-sadalmi és közigazgatási hatásai egy kereskedőváros életében.). Levéltári Közlemények (68.) 143–198.

Németh István, H. 1998: Letelepedő katonák a felső-magyarországi városokban. (A sza-bad királyi városok új migrációforrásai a 16–17. században.). In: Illés Sándor – Tóth Pál Péter (szerk.): Migráció. I. kötet, Budapest, 17–26.

Németh István, H. 2000: Végvárak, városok, hadseregszállítók (A felső-magyarországi városok és a védelmi rendszer, 1526–1593). Történelmi Szemle (42.) 203–243.

Németh István, H. 2004: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarorszá-gon. A felső-magyarországi városszövetség. 1–2. kötet, Budapest.

Nowosadtko, Jutta 1998: Soldatenpartnerschaften. Stehendes Heer und weibliche Bevöl-kerung im 18. Jh. In: Hagemann, Karen – Pröve, Ralf (Hrsg.): Landsknechte, Solda-tenfrauen und Nationalkrieger. Militär, Krieg und Geschlechterordnung im historischen Wandel. (Geschichte und Geschlechter 26.) Frankfurt/M. 297–321.

Nowosadtko, Jutta 2004a: Die Schulbildung der Soldatenkinder im Fürstbistum Münster. Konfessionelle Unterschiede in den Heeren des 17. und 18. Jh. In: Kai-ser, Michael – Kroll, Stefan (Hrsg.): Militär und Religiosität in der Frühen Neuzeit. (Herrschaft und Soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 4.) Münster, 293–305.

Nowosadtko, Jutta 2004b: „Der Militairstand ist ein privilegierter Stand, der seine eigene Gesetze, obrigkeitliche Ordnung und Gerichtsbarkeit hat”. Die „Verstaatlichung” stehender Heere in systemtheoretischer Perspektive. In: Meumann, Markus – Pröve, Ralf (Hrsg.): Herrschaft in der Frühen Neuzeit. Umrisse eines dynamisch-kommunika-tiven Prozesses. (Herrschaft und Soziale Systeme in der Frühen Neuzeit 2.) Münster, 121–141.

Pálff y Géza 1999: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. (A győri főkapitányság története a 16–17. században 1.) Győr.


Pálmány Béla 1982: Köznemesek a szécsényi Forgách uradalomban 1542–1848. In: Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye múltjából 5. kiadás helye, 5–93.

Pálmány Béla 1986: Végvárak sorsa Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663–1703). (A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyvek 12.) Salgó-tarján.

Pröve, Ralf 1995: Stehendes Heer und städtische Gesellschaft im 18. Jahrhundert. Göttin-gen und seine Militärbevölkerung 1713–1756. (Beiträge zur Militärgeschichte 47.) München.

Pröve, Ralf 1996: Der Soldat in der „guten Bürgerstube”: Das frühneuzeitliche Ein-quartierungssystem und die sozioökonomischen Folgen. In: Kroener, Bernhard R. – Pröve, Ralf (Hrsg.): Krieg und Frieden. Militär und Gesellschaft in der frühen Neuzeit. Paderborn, 191–218.

Pröve, Ralf (Hrsg.) 1997: Klio in Uniform? Probleme und Perspektiven einer modernen Militärgeschichte der frühen Neuzeit. Köln.

Ruzsás Lajos 1968: A dunántúli védelmi vonal és a paraszt-polgári fejlődés a XVII– XVIII. században. In: Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete „Érte-kezések 1967–1968.” Budapest, 225–254.

Sicken, Bernhard 1983: Residenzstadt und Fortifi kation. Politische, soziale und wirt-schaftliche Probleme der barocken Neubefestigung Würzburgs. In: Herrmann, Hans-Walter – Irsigler, Franz (Hrsg.): Beiträge zur Geschichte der frühneuzeitlichen Garnisons- und Festungsstadt. (Referate und Ergebnisse der Diskussion eines Kollo-quiums in Saarlouis vom 24.–27. 6. 1980.) (Veröff entlichungen der Kommission für Saarländische Landesgeschichte und Volksforschung 13.) Saarbrücken, 124–154.

Stoob, Heinz 1988: Die Stadtbefestigung. Vergleichende Überlegungen zur bürgerlichen Siedlungs- und Baugeschichte, besonders der frühen Neuzeit. In: Krüger, Kersten (Hrsg.): Europäische Städte im Zeitalter des Barock. Gestalt – Kultur – Sozialgefüge. (Städteforschung A/28.) Weimar – Wien, 25–54.

Szakály Ferenc 1994: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. (His-tória Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből 5.) Budapest.

Szántó Imre 1980: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon, 1541–1593. Budapest, 47–65.

Szántó Imre 1984: A Zala vármegyei végvárak és mezővárosok lakosságának helyzete a XVII–XVIII. században. Hadtörténelmi Közlemények (31.) 3–33.

Szentkláray Jenő 1885: A dunai hajóhadak története. Budapest.Takáts Sándor 1908: A magyar gyalogság megalakulása. Budapest.Tallett, Frank 1992: War and society in early-modern Europe, 1495–1715. London – New

York.Th aly Kálmán 1882: Villongások elintézése a kassai polgárság és vitézlő rend között,

1560–1570. Történelmi Tár 5. 368–370.Varga J. János 1981: Szervitorok katonai szolgálata a XVI–XVII. századi dunántúli nagy-

birtokon. (Értekezések a történeti tudományok köréből új sor. 94.) Budapest.Zimányi Vera 1960: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez. Századok (94.) 286–302.

96 KORALL 34.

AMK

Sch

w. N

o. 1

2747

.K

assa

, 170

8. jú

lius 2

8.

INQ

UIS

ITIO

INTU

ITU

PRA

ESTI

TORU

M R

AD

ICSI

AN

O R

EGIM

INA

LIG

NO

RUM

ET

CAN

DEL

ARU

M A

NN

O 1

708.

Inqu

isiti

o

Inte

r inc

lyto

rum

regi

men

Rad

icsia

nu[m

], ac

regi

am, l

iber

amqu

e ci

vita

tem

Cas

sovi

ense

m, e

x pa

rte

vide

licet

con

civi

u[m

], ra

ti-on

e Se

rvic

z (in

lign

is ni

miru

m e

t can

delis

, exc

eptis

sect

ister

niis,

cul

inar

ibus

inst

rum

entis

et s

ale)

a p

rima

vide

licet

nov

embr

is an

ni 1

707

usq[

ue] a

d ul

timam

apr

ilis a

nni 1

708.

Eid

em in

clyt

o re

gim

ini a

dmin

istra

turu

m a

c ex

ejus

dem

regi

min

is fa

ctur

um,

pene

s inc

lyti

com

miss

aria

tus c

omm

issio

nem

, per

nos

infra

scrip

tos e

aten

usq[

ue] e

x pa

rte

et q

uide

m m

odo

fati

incl

yti c

omm

is-sa

riatu

s, in

clyt

aeq[

ue] m

ilitia

e ac

civ

itatis

Cas

sovi

ensis

, dep

utat

os ri

te p

erac

ta.

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Laib

per

sona

eC

ompa

nia

Lign

aC

ande

lae

Exce

ssus

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.G

eorg

ius K

ovác

s6

20St

eph[

anus

] Kov

acs

1220

Mat

thia

s Kas

say

516

Joan

nes K

ajná

r5

816

72Ab

rah[

am] V

inte

r cu[

m] B

ody

18

Joan

nes M

iskol

czy

67

201

44An

drea

s Mod

ory

relic

ta3

in d

omo

prop

riaSt

eph[

anus

] Süv

eges

cum

Anta

l6

18r[

e]l[i

]cta

Mar

tini D

eres

nihi

l pra

eten

dit


N[o

mi]n

a in

cola

rum

Laib

per

sona

eC

ompa

nia

Lign

aC

ande

lae

Exce

ssus

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.M

icha

el G

yöng

yöss

y2

cu[m

] hos

pite

6r[

e]l[i

]cta

Pan

kvic

siana

25

1Jo

anne

s Rot

h10

7Jo

achi

m[u

s] P

iscse

l4

71

Mar

tinus

Pas

sár

2 in

una

dom

o2

1Jo

anne

s Kis

510

1An

drea

s Lite

rati

12

60Jo

anne

s Mel

da2

51

Step

hanu

s Hel

mec

zy2

480

120

Gas

paru

s Misk

olcz

y5

61

68M

icha

el F

üczy

2 cu

m h

ospi

te5

1r[

e]l[i

]cta

Geo

rgii

Borb

élyo

s1

curs

urum

mag

ister

cu

m h

ospi

te2

50

Sum

ma

pers

onar

um N

o.82

Flor

enor

um v

ero

172

3082

42

98 KORALL 34. O

berst

Laj

tinan

t com

pani

a

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Laib

per

sona

eC

ompa

nia

Lign

aC

ande

lae

Exce

ssus

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Le

opol

d[us

] Hot

ter

8 in

par

atha

780

1Th

omas

Hai

ndl

68

641

Andr

eas K

rasz

nay

88

641

201

20Pa

ulus

Sza

bo4

334

1M

icha

el M

iskol

czy

et S

teph

anus

Be

regs

zász

y12

1440

272

Mic

hael

Pén

tek

914

401

44Jo

anne

s Dés

y5

81

20Jo

anne

s Sam

okre

ty c

um r[

e]l[i

]cta

M

icha

elis

Gro

814

156

Joan

nes G

inth

89

148

r[e]

l[i]c

ta P

auli

Kas

say

3 cu

m h

ospi

ta6

60G

eorg

ius G

all

68

48Jo

anne

s Tal

lyay

44

Andr

eas S

áros

sy4

61

Joan

nes H

aran

gozo

1Jo

anne

s Sár

ossy

2Va

lent

inus

Kap

ás2

Joan

nes L

incz

er6

750

72Th

omas

Tor

nyos

46

144

Mic

hael

Sza

kmár

y6

in p

arat

ha6

144

Sam

uel S

erem

y5

61

44M

icha

el F

azek

as8

121

50G

aspa

rus S

ißle

r2

121

441

80D

anie

l Sm

ith4

81

68Su

mm

a pe

rson

arum

com

p[an

iae]

115

Flor

enor

um v

ero

192

7224

34

H. Németh István • Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 99G

rana

tiror

[um

] com

pani

a

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Laib

per

sona

eC

ompa

nia

Lign

aC

ande

lae

Exce

ssus

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Jo

anne

s Kaj

nár

2Ab

r[ah

am] V

inte

r cum

Bod

y2

Mar

tinus

Pas

sár

4 in

par

atha

101

44Jo

anne

s Ono

dy4

51

Step

hanu

s Sos

46

151

2Su

mm

a pe

rson

[aru

m] h

uius

co

mp[

ania

e]16

Flor

enor

um v

ero

2659

344

Vran

csicsi

ana

com

pa[n

ia]

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Laib

per

sona

eC

ompa

nia

Lign

aC

ande

lae

Exce

ssus

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.r[

e]l[i

]cta

Geo

rgii

Des

y4

Paul

us N

ebes

t2

480

1St

epha

nus S

zöllö

skey

811

160

Joan

nes O

nody

45

1St

epha

nus S

os8

614

260

2D

. Ker

cho

et L

ucas

Pau

r5

468

2M

ich[

ael]

Misk

olcz

y cu

m B

ereg

-sz

ászy

53

2072

Mic

h[ae

l] Pé

ntek

49

144

Ladi

sla[u

s] Ö

tvös

22

5040

r[e]

l[i]c

ta M

artin

i Suh

ay4

121

20G

aspa

r Pur

cz2

in p

arat

a3

144

Joan

nes H

esth

21

36M

icha

el U

pory

1 ve

xillu

m3

30Jo

anne

s Ern

an4

in p

ar[a

ta]

672

Sum

ma

pers

onar

f[um

]55

Flor

enor

um v

ero

8821

1418

100 KORALL 34.

Kere

sztu

riana

com

p[an

ia]

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Laib

per

sona

eC

ompa

nia

Lign

aC

ande

lae

Exce

ssus

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Jo

anne

s Dés

y1

secu

m1

r[e]

l[i]c

ta M

ich[

aelis

] Gro

4 in

par

[ata

]2

5060

Joan

nes P

ohan

nek

46

24G

eorg

ius L

ukac

s4

secu

m6

Joan

nes M

erte

n2

4Jo

anne

s Glo

s2

3r[

e]l[i

]cta

Pau

li K

emen

czey

4 se

para

tim9

44Ja

cobu

s Kra

l1

secu

mM

ich[

ael]

Frid

rik8

sepa

rat[i

m]

121

44Jo

anne

s Sza

bo4

secu

m1

20St

eph[

anus

] Fej

a4

in p

arat

ha6

902

Th om

as B

odná

r6

540

72M

artin

us S

áry

4 se

cum

3M

icha

el L

aska

y et

Gey

er10

230

120

Step

hanu

s Rad

vány

i1

2An

dr[e

as] S

zabo

13

3070

Joan

nes F

ucsk

o2

Mar

tinus

Gla

cz4

520

Step

hanu

s Szö

llösk

ey4

6Jo

anne

s Hes

cum

Ret

tegy

12 in

par

atha

1056

144

Th om

as Ü

vege

s3

secu

mG

eorg

ius F

eja

1 se

cum

3Sa

mue

l Csa

po3

460

1r[

e]l[i

]cta

Ven

cesla

i Ste

p3

4Su

mm

a pe

rson

ar[u

m]

92Fl

oren

orum

ver

o12

074


Alm

asia

na co

mp[

ania

]

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Laib

per

sona

eC

ompa

nia

Lign

aC

ande

lae

Exce

ssus

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.An

drea

s Ret

tegh

y2

secu

mJo

anne

s Gan

oczy

6 in

par

[ata

]8

172

Geo

rgiu

s Csö

ge5

sepa

ratim

51

20M

artin

us S

enk

1 Fu

rir se

para

tim2

1844

Luca

s Tre

ger

2 se

cum

21

Mic

hael

Gom

bos

22

Andr

eas K

lés

21

5060

Chr

istop

horu

s Töc

sinal

o2

anno

n[ae

] et

vig[

iliar

um]

mag

[iste

r] se

para

tim

41

Geo

r[gi

us] S

zilla

sy6

890

Paul

us D

utka

2 se

cum

2Su

mm

a pe

rson

ar[u

m]

30Fl

oren

or[u

m] v

ero

4350

Sum

ma

univ

ersa

per

sona

rum

390

Flor

[eno

rum

] ver

o64

350

102 KORALL 34.

ACT

UM

CA

SSO

VIA

E D

IE 2

8. J

ULI

I A[N

NO

] 170

8.

Dep

utat

i inq

uisi

tore

s

AMK

Sch

w. N

o. 1

2914

.K

assa

, 170

9. m

árci

us 2

1.

Inqu

isitio

pen

es in

clyt

i com

miss

aria

tus c

omm

issio

nem

inte

r inc

lytu

m re

gim

en T

urcs

anyi

anum

, ac

liber

am re

giam

q[ue

] civ

i-ta

tem

Cas

sovi

ense

m e

x pa

rte

vide

licet

con

civi

um, r

atio

ne S

ervi

cz a

b in

gres

su e

iusd

em in

clyt

i reg

imin

is di

e ni

miru

m fa

cto

usq[

ue] a

d ul

timam

apr

ilis i

nfra

scrip

ti pe

r inc

olas

dic

to in

clyt

o re

gim

ini a

dmni

strat

oru[

m],

per i

nfra

scrip

tos a

d id

q[ue

] eat

enus

de

puta

tos r

ite (u

ti se

quit[

ur])

per

acta

.

N[o

mi]n

a in

cola

r[um

]Pe

rson

ae m

ilita

r[um

]Li

gnum

Can

dela

e pr

o offi

cia

li-bu

s et g

rega

riis

Sale

m p

ro g

reg[

ariis

]Ex

cess

us

Offi

cial

esG

rega

riiFl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.K

abay

Pál

11

9015

Volfm

ülle

r Már

ton

144

84H

encz

el V

encz

el1

44

1784

64C

sörg

e G

yörg

y14

412

110

Dut

ka P

ál1

Obe

rst

Ibid

em Ö

tvös

1Pa

p Pé

ter

112

436

meg

vert

ékTa

más

Mitt

elpi

ttel

134

Upo

ry S

zűcz

Mih

ály

21

1236

Stau

fer Á

dám

61

7627

meg

vert

ékBe

nner

Bol

dizs

ár1

Bodn

ár T

amás

121

243


N[o

mi]n

a in

cola

r[um

]Pe

rson

ae m

ilita

r[um

]Li

gnum

Can

dela

e pr

o offi

cia

li-bu

s et g

rega

riis

Sale

m p

ro g

reg[

ariis

]Ex

cess

us

Offi

cial

esG

rega

riiFl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Ve

ncze

l Ste

pné

81

5024

Feja

Istv

ánné

290

Gaß

tgeb

Már

ton

590

244

72Tö

csin

alo

Mih

ály

81

1048

Linc

zer J

ános

12

Jern

ey M

átyá

sné

16

24

30K

ömüv

es T

amás

71

206

Hes

s Var

ga Já

nos

Üve

ges T

amás

51

1025

Erna

u Já

nos

52

284

80G

alam

bos I

stván

4Pe

reky

Gyö

rgy

330

Gro

Mih

ályn

é1

42

4690

360

Liß

Péte

r8

330

40G

inth

Szö

cs Já

nos

41

7018

Miß

kolc

zy G

áspá

r11

422

82Fü

zy M

ihál

y6

168

12G

al G

yörg

y3

60ve

szek

edés

Luká

cs G

yörg

y1

12

Mor

vay

Jáno

s2

Sáro

ssy

Jáno

s2

75K

is An

drás

né1

489

Csa

tlos J

ános

134

6C

send

es M

átyá

s1

606

Aszt

alos

Gyö

rgy

130

6N

émet

Mih

ály

146

9Sz

ilvay

Istv

án1

30

104 KORALL 34.

N[o

mi]n

a in

cola

r[um

]Pe

rson

ae m

ilita

r[um

]Li

gnum

Can

dela

e pr

o offi

cia

li-bu

s et g

rega

riis

Sale

m p

ro g

reg[

ariis

]Ex

cess

us

Offi

cial

esG

rega

riiFl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Sü

vege

s Sám

uel

130

Tot J

ános

160

Rette

gy A

ndrá

s1

10G

ombo

s Mih

ály

260

Mel

da Já

nosn

é3

6020

Kav

és S

imon

360

20Q

uaßn

ay A

ndrá

s4

4518

Nag

y Sz

abó

Pál

360

Szöl

öske

y M

átyá

s6

9027

Sam

oly

Jáno

s2

6816

Paßá

r Már

ton

460

24K

alla

y M

ihál

y2

9618

Pisc

hel J

oach

im1

Lajt[

nant

]5

Kis

Jáno

s1

104

Neb

est P

ál1

290

Pere

dy M

ihál

y2

343

Gyö

ngyö

ssy

Mih

ály

260

Anta

l And

rás

363

12Sü

vege

s Istv

án2

5212

Misk

olcz

y Be

dnar

né4

1515

6G

ömör

y Já

nosn

é5

111

40V

inte

r Ábr

ahám

492

24K

assa

y M

átyá

s3

Kov

ács G

yörg

y9

9012

36N

yere

gjár

tó su

cces

sori

662

22Si

ff ter

Jáno

s4

30D

ubin

szky

And

rás

260


N[o

mi]n

a in

cola

r[um

]Pe

rson

ae m

ilita

r[um

]Li

gnum

Can

dela

e pr

o offi

cia

li-bu

s et g

rega

riis

Sale

m p

ro g

reg[

ariis

]Ex

cess

us

Offi

cial

esG

rega

riiFl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.K

ovác

s Mát

yás

460

12K

alla

y Já

nos

36

180

1260

Jesu

iták

házá

nál s

elle

r10

150

45Aß

alay

Sám

uel

41

2036

Dirn

er Já

nos

101

7036

Zav

acky

Gyö

rgy

260

18Bo

dnár

Ádá

m8

240

24Fa

zeka

s And

rás

132

4035

150

Siste

r And

rás

102

3840

Selp

Jáno

s13

240

35K

ovác

s Ján

os10

342

90Ib

idem

rege

men

lelk

i pás

ztor

a1

120

342

Faze

kas M

ihál

y6

120

22Ja

szay

Jáno

s1

41

3618

Sáro

ssy

Istv

án12

488

12

Kom

arom

y G

yörg

y1

132

6898

Her

tach

y Já

nos c

um

Tot I

stván

145

2884

18

Visz

a G

áspá

r8

9030

Deb

recz

eny

Adrá

s cum

Fa

rkas

sány

i in

para

ta13

240

4230

Petr

ay M

árku

s1

42

4042

Rozg

onyi

Sám

uel

144

2078

Gro

b Pé

ter

62

1042

Köm

üves

Istv

án2

6022

Faze

kas D

ánie

lné

112

7055

Més

záro

s Ádá

mné

153

901

621

20

106 KORALL 34.

N[o

mi]n

a in

cola

r[um

]Pe

rson

ae m

ilita

r[um

]Li

gnum

Can

dela

e pr

o offi

cia

li-bu

s et g

rega

riis

Sale

m p

ro g

reg[

ariis

]Ex

cess

us

Offi

cial

esG

rega

riiFl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.R

adác

sy P

ál4

120

24Sá

rosp

atak

y Is

tván

112

1060

Ibid

em B

alla

bás

2As

zala

y D

ánie

l4

9012

Bécs

i var

ga h

ázán

ak9

Sem

lye

sütő

61

2028

Schr

aine

r Mát

yás

72

4056

Joan

nes R

esch

102

4054

Kaj

czer

Mát

yás

2G

ombk

ötö

Tam

ás1

Hol

icz S

zabó

And

rás

330

12G

ombk

ötö

Mát

yásn

énál

val

o se

llérn

élBo

rbél

y1

606

68

Ibid

em M

aux

Mih

ály

3K

apus

any

Jáno

s6

120

456

Ibid

em B

odna

r Gyö

rgy

61

2046

Repá

ssin

é1

6036

Erös

Tam

ásné

2 Ba

rbel

1Iv

aczy

cum

Gla

czin

ger

102

7090

30Sz

emcz

iné

selle

re4

60Va

rcse

lics J

ános

560

Hom

onna

iné

házá

nál s

elle

r6

9020

6Po

lner

Már

ton

Furir

254

24K

ocsis

Jáno

sné

2Sá

fár M

atisn

é1

Kul

dus M

átyá

s1

303


N[o

mi]n

a in

cola

r[um

]Pe

rson

ae m

ilita

r[um

]Li

gnum

Can

dela

e pr

o offi

cia

li-bu

s et g

rega

riis

Sale

m p

ro g

reg[

ariis

]Ex

cess

us

Offi

cial

esG

rega

riiFl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Fl

or.

Den

.Sz

abo

Jáno

sné

160

Kol

dus J

irga

130

Illon

a1

30K

ocsis

Már

tonn

é1

306

Vic

skey

Gás

párn

é1

30H

eged

üs Já

nosn

é2

60M

arta

lucz

130

Kor

czol

as M

arcz

y1

6015

Kul

dus A

ndrá

s1

30Fi

sche

r Ker

tesz

1D

utka

Mih

ály

Csa

po S

ámue

l2

150

Gan

oczy

Jáno

s4

9018

Csa

plár

os Jo

seph

390

9G

al B

odná

r Ján

os3

306

Mitt

el P

ichl

er T

amás

390

36Sá

nta

Jaka

b2

6812

Toge

ly Já

nos

151

8C

satlo

s And

rásn

é2

9018

Elcs

er Il

lyés

242

Gom

bköt

ő Ta

más

12

4060

184

80K

irinó

cz P

ál4

606

váro

s vin

czel

ére

13

72

108 KORALL 34.

SUM

MA

SU

MM

AR[

UM

] PEC

UN

IAE

FACI

T FL

. 200

,31

Inqu

isiti

o

Pene

s inc

lyti

com

miss

aria

tus c

omm

issio

ne, i

nter

incl

ytu[

m] r

egim

en F

ervi

llian

um, a

c lib

eram

regi

amq[

ue] c

ivita

t[em

] Cas

-so

vien

[sem

] ex

part

e vi

delic

et c

onci

viu[

m],

ratio

ne se

rvic

z ab

ingr

essu

eju

sd[e

m] i

ncly

ti re

gim

inis

die

nim

iru[m

] 11

Febr

uarii

fa

cto

usq[

ue] a

d 21

Mar

tii a

nni i

nfra

scrip

ti pe

r inc

olas

dic

to in

clyt

o re

gim

ini a

dmin

istra

toru

[m] p

er in

fras

crip

tos a

d id

q[ue

] ea

tenu

s dep

utat

is rit

e (u

ti se

quit[

ur])

per

acta

.

Pers

onae

mili

taris

Lign

umC

ande

lae

pro

offi t

ialib

us

et g

rega

riis

Sale

m p

ro

greg

ariis

Exce

ssus

Apró

lék

költs

ég

offi c

iale

sgr

egar

iiFl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Kab

ai P

ál2

9015

Volfm

iller

Már

ton

41

860

15

Csö

rge

Gyö

rgy

51

215

Dut

ka P

ál2

3612

Gán

oczi

Jáno

s1

Leite

[nan

t]U

pori

Szőc

s Mih

ály

2 Fo

rir1

236

120

Leng

yel F

eren

cz u

r[am

]1

Kap

itany

Rod

rick

Sißl

er Ja

os u

ram

ot m

egve

rte

mag

a ha

zana

l hog

y az

süve

get l

e ne

m v

ette

.G

inte

r Jos

eph

2Bi

gány

i Len

árt u

r[am

]2

12

Bodn

ár T

amás

2Sz

ölös

kei I

stván

260

15N

agy

Andr

ás2

6012

Rad

vány

i Istv

án3

34G

aßtg

eb M

árto

n2

3012

28K

emen

tzei

Pál

né1

Leite

n[an

t]4


Pers

onae

mili

taris

Lign

umC

ande

lae

pro

offi t

ialib

us

et g

rega

riis

Sale

m p

ro

greg

ariis

Exce

ssus

Apró

lék

költs

ég

offi c

iale

sgr

egar

iiFl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Aßta

los J

acak

134

Mer

ten

Jáno

sné

234

Rác

z Ján

os2

54Sá

ri M

árto

n3

60Je

ger P

ál5

60G

lacz

Már

ton

260

Csis

zár G

yörg

y1

Lajtm

ánPu

rcz G

áspá

r4

136

35K

aczi

Istv

án u

r[am

]4

210

3527

Tarn

óczi

Mih

ály

245

11N

agys

zom

bati

Imre

1 M

akot

anÜ

vege

s Tam

ás2

4010

Szila

ssi G

yörg

y1

Leit[

nant

]Tá

llyai

Jáno

s2

Més

z Sam

uel

73

27K

lés A

ndrá

s4

7536

36Bo

gdán

yi G

otfri

ed3

Jesz

tel A

ndrá

s6

75D

ivin

yi A

ndrá

sné

4G

alam

bos I

stván

1Bo

hati

Istv

án G

yörg

y2

82K

őmiv

es T

obia

s4

6820

Erdé

lyi I

stván

fort

ifi cz

1 Ti

szt

Item

31

5035

Gan

tzki

Istv

án1

75

110 KORALL 34.

Pers

onae

mili

taris

Lign

umC

ande

lae

pro

offi t

ialib

us

et g

rega

riis

Sale

m p

ro

greg

ariis

Exce

ssus

Apró

lék

költs

ég

offi c

iale

sgr

egar

iiFl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Des

i Ján

os4

45G

int S

zőcs

Jáno

s2

859

Miss

kölc

zi G

áspá

rIn

dom

o 4

60Tu

chon

ache

rné

1G

rót <

Mih

ály>

Már

ton

560

30Sz

endr

ei Is

tván

ur[

am]

1 Le

it[na

nt]

Treg

elly

Luk

ács

1 Le

it[na

nt]

Hel

lmec

zi Is

tván

360

15

Secu

ndus

Qua

dran

s

Pers

onae

mili

taris

Lign

umC

ande

lae

pro

offi t

ialib

us

et g

rega

riis

Sale

m p

ro

greg

ariis

Exce

ssus

Apró

lék

költs

ég

offi c

iale

sgr

egar

iiFl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Misk

ollc

zi M

ihál

y2

45K

erch

ó An

drás

1 K

apitá

nyO

nodi

Jáno

s ur[

am]

1 Le

ite[n

ant]

Szől

lősk

ei M

átyá

s4

3410

Jesz

tel I

llyés

334

Misk

olcz

i Bod

nárn

é1

kap[

itány

]1

201

50K

ovác

s Istv

án1

Leit[

nant

]Fu

x D

anie

l1

Gin

ter J

anos

Rot

h K

riszt

ián

254


Pers

onae

mili

taris

Lign

umC

ande

lae

pro

offi t

ialib

us

et g

rega

riis

Sale

m p

ro

greg

ariis

Exce

ssus

Apró

lék

költs

ég

offi c

iale

sgr

egar

iiFl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Ház

i Ján

os3

7515

Pells

őczi

And

rás u

r[am

]1

Qua

rtirm

[eist

er]

Id. V

aran

nai P

ál5

34Bo

rbél

y Pá

l4

60M

ajor

Sig

mon

dM

arcz

ibán

Gyö

rgy

1 Le

it[na

nt]

Eszt

erga

los J

ános

460

Neb

est J

ános

né4

60G

eled

nely

Jaka

b3

Kov

ács I

stván

480

36H

orva

th G

yörg

y2

Kov

ács D

anie

l4

3Sa

uber

Jáno

s3

Treg

er Já

nos

33

3620

Sim

on P

etra

s2

Kov

acs M

árto

n2

90Sz

abo

Mát

tyás

260

18Fa

zeka

s Jan

osm

arko

t[any

os]

160

Dul

insz

ky A

ndrá

s2

60Su

szte

r Gyö

rgy

460

18Ib

idem

Jesz

tel G

áspá

r4

6018

Dirn

er Já

nos

260

Pap

Jáno

s6

360

Mar

ko A

ndrá

s3

60K

ömiv

es P

ál3

6018

112 KORALL 34.

Pers

onae

mili

taris

Lign

umC

ande

lae

pro

offi t

ialib

us

et g

rega

riis

Sale

m p

ro

greg

ariis

Exce

ssus

Apró

lék

költs

ég

offi c

iale

sgr

egar

iiFl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Aszt

alos

Kris

ztiá

n3

60Si

ff ter

And

rás

190

Zem

lenyi

Gáb

or u

r[am

]4

Vanc

say

Istv

án u

r[am

]1

Lajt[

nant

]Sa

ross

y Is

tván

2H

erne

ly Já

nos

2D

ebre

czen

yi A

ndrá

s2

Ibid

em F

arka

ssan

yi2

4090

Neo

man

y Ja

kab

ur[a

m]

41

5030

Roz

gony

i Sam

uel

360

Gru

b Pé

ter

460

Saro

spat

aky

Istv

án4

120

sem

lyes

ütö

3Sc

hraj

ner M

átty

ás2

6012

Kaj

ser M

átty

ás1

150

Joan

nes R

esch

4Lu

x An

drás

3H

oluz

Sza

bo A

ndrá

s cum

ho

szta

t10

Gom

bköt

ö M

átyá

sné

860

Ibid

em S

elle

rnél

275

15Re

passi

ne a

sszon

yom

nál

1Bl

oncz

ki Il

lyes

21

6032

30Sz

endr

ey ö

tvös

Már

tonn

é1

ková

csm

este

r90

20C

arov

e Ja

kab

házá

nál

1 vi

ceco

lone

llus


Pers

onae

mili

taris

Lign

umC

ande

lae

pro

offi t

ialib

us

et g

rega

riis

Sale

m p

ro

greg

ariis

Exce

ssus

Apró

lék

költs

ég

offi c

iale

sgr

egar

iiFl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Fl.

Den

.Fl

.D

en.

Acs G

erge

ly1

Lajtm

ánK

arás

z Pál

42

1035

29M

aksz

el1

hopm

este

r90

Sißl

er Já

nos u

r[am

]1

Kap

itany

450

15

Berb

ely

Mát

tyás

1 Re

gim

ent d

obos

90Po

mer

Mih

ály

1 K

apitá

ny4

801

5A

gazd

áját

meg

vert

e.El

ias v

arga

1 Fe

ldbe

bel

25Fa

igen

pucz

ház

ánál

93

7435

Forr

ás <

ucza

>2

114 KORALL 34.

Cas

sovi

ae 2

1. M

artii

a[n

n]o

1709

.In

quisi

t[ur

] per

me

i[ncl

ytus

] co[

mi]t

[a]t

[us]

Aba

ujva

rien[

sis],

ita e

t pro

par

te li

bera

e re

giae

q[ue

] ci[v

i]t[a

]tis

Cas

sovi

en[s

is]

inqu

isitio

com

miss

ariu

sSi

gism

undu

s Szá

raz m

p.

Cor

am m

e G

abrie

le Z

emle

nyC

oram

me

Nic

olau

s Gyö

rgyi

mpp

.K

ét p

apiro

sson

levö

con

scrip

tiona

k su

[mm

]aja

fl . 1

96,7

1

Inqu

isiti

o

pene

s inc

lytu

s com

miss

aria

t[us

] com

miss

ione

[m] i

nter

i[nc

lytu

m] r

egim

en L

???ia

nu[m

] ac

liber

a[m

] reg

iam

q[ue

] civ

itate

[m]

Cas

sovi

en[s

em] e

x pa

rte

vid[

e]l[i

ce]t

con

civi

u[m

] rat

ione

serv

icz

ab in

gres

su e

iusd

e[m

] i[n

clyt

i] re

gim

inis

die

nim

irum

fact

o us

q[ue

] ad

ultim

a[m

] Apr

ilis a

nni i

nfra

scrip

ti, p

er in

cola

s dic

to i[

ncly

to] r

egim

ini a

dmin

istra

toru

[m] p

er in

fras

crip

tos,

ad

idq[

ue] e

aten

us d

eput

atos

rite

(uti

sequ

itur)

per

acta

.

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Pers

onae

mili

tare

sLi

gnu[

m]

Can

dela

e pr

o off

[ici

alib

us]

et g

r[eg

ariis

]

salu

[m] p

[ro]

gr

egar

[iis]

Exce

ssus

Off [

icia

les]

Gre

g[ar

ii]Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Pa

p Pé

ter

21

224

34Ta

más

Mite

rpic

hler

134

Szöl

öske

y Is

tván

21

5033

24Ve

ncze

l Ste

pné

256

12N

agy

Andr

ás1

Furir


N[o

mi]n

a in

cola

rum

Pers

onae

mili

tare

sLi

gnu[

m]

Can

dela

e pr

o off

[ici

alib

us]

et g

r[eg

ariis

]

salu

[m] p

[ro]

gr

egar

[iis]

Exce

ssus

Off [

icia

les]

Gre

g[ar

ii]Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Sz

akm

áry

Mih

ály

51

50R

adva

nyi I

stván

294

Glo

sz A

cz Já

nos

294

15As

ztal

os Ja

kab

234

Mer

ten

Jáno

s2

34Tö

csín

álo

Mih

ály

266

29R

ácz J

ános

254

Köm

üves

Tam

ás2

30La

skay

Mih

ály

290

60Tu

csko

Jáno

s2

168

Gla

cz M

árto

n2

60Sa

ndy

Péte

r ur[

am]

23

624

62Pu

rcz G

áspá

r1

mar

-ko

t[ány

os]

60

Tano

czy

Mih

ály

260

16H

ess V

arga

Jáno

s3

Eman

Jáno

s2

88Ju

hász

Már

ton

290

Kas

say

Orá

s And

rás

81

3529

61

56G

aszt

And

rás

61

530

Boha

ty Is

tván

és G

yörg

y1

75Ro

snya

y Ja

kab

21

14G

arán

Jáno

s2

Köm

üves

Tob

iás

376

30Pe

reky

Gyö

rgy

230

116 KORALL 34.

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Pers

onae

mili

tare

sLi

gnu[

m]

Can

dela

e pr

o off

[ici

alib

us]

et g

r[eg

ariis

]

salu

[m] p

[ro]

gr

egar

[iis]

Exce

ssus

Off [

icia

les]

Gre

g[ar

ii]Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.D

ésy

Jáno

s2

36Li

sz P

éter

594

10G

int S

zöcz

Jáno

s4

170

18Fü

zy M

ihál

y2

566

Ladn

ay M

ihál

y4

985

Gál

Gyö

rgy

220

Gön

czy

Istv

án2

6012

Kap

ás B

álin

t1

78Ba

log

Gyö

rgyn

é1

6018

Cso

rba

Már

ton

290

396

Mitt

elste

t Chr

istop

h6

480

30G

ró S

zabo

Már

ton

1 La

jt[na

nt]

Rette

gy A

ndrá

s4

509

Göm

öry

Jáno

s4

12

2134

Gom

bos M

ihál

y2

60K

avés

Sim

on5

6010

Andr

ás d

iák

860

30Q

uasz

nay

Andr

ás9

135

18So

s Istv

án1

Lajt[

nant

]7

262

Nag

y Sz

abó

Pál

245

Sam

osy

Jáno

s6

136

26K

alla

y M

ihál

y3

144

26K

is Já

nos

101

7026

Ger

bék

Jáno

s2

2Pa

ukov

iczk

y G

yörg

yné

490


N[o

mi]n

a in

cola

rum

Pers

onae

mili

tare

sLi

gnu[

m]

Can

dela

e pr

o off

[ici

alib

us]

et g

r[eg

ariis

]

salu

[m] p

[ro]

gr

egar

[iis]

Exce

ssus

Off [

icia

les]

Gre

g[ar

ii]Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.K

ötel

es T

amás

1190

Hot

ter L

eopo

ld1

490

30Sz

endr

ey Já

nos

41

224

10Ed

ény

88D

ésy

Gyö

rgyn

é6

9036

Pere

dy M

ihál

y5

110

9D

eres

Már

ton

14

136

Gön

czy

Mih

ály

61

3636

Hag

el L

örin

cz7

162

57An

tal A

ndrá

s7

351

76Sü

vege

s Istv

án11

256

70M

odor

y An

drás

né9

142

55Sz

epsy

And

rás

13

18

42M

iskol

czy

Bodn

árné

845

4512

Göm

öry

Jáno

sné

61

1444

Vin

ter Á

brah

ám11

281

60K

assa

y M

átyá

s3

306

Kov

acz G

yörg

y4

5016

Csis

zar J

ános

né8

5121

Nye

regj

ártó

succ

esso

ri10

232

56H

amsz

elp

Már

ton

560

Ház

y Já

nos

675

14M

aux

Tobi

ásné

12

12

361

Lucs

ansz

kyné

ass

zony

om7

144

3012

Tern

ey A

ndrá

s1

Oct

avii

Schv

arcz

1

118 KORALL 34.

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Pers

onae

mili

tare

sLi

gnu[

m]

Can

dela

e pr

o off

[ici

alib

us]

et g

r[eg

ariis

]

salu

[m] p

[ro]

gr

egar

[iis]

Exce

ssus

Off [

icia

les]

Gre

g[ar

ii]Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Bo

rbél

y G

yörg

yné

73

242

Mel

chio

r Ges

lik2

6012

Gom

bköt

ö Lá

szló

né4

60M

ezey

Jáno

sné

115

Zigy

arto

Jáno

sné

1 m

arko

-ta

nyos

81

2042

Taka

cs T

amás

490

Taka

cs M

ihál

y2

60C

satlo

s And

rásn

é1

309

Jesz

Már

ton

360

Bodn

ar G

yörg

y8

114

9Sz

abo

Jáno

s1

30K

erek

járt

ó G

áspá

r2

30Tr

eger

Jáno

s6

8015

Vas M

átyá

snén

ál se

ller

2K

ovác

s Már

ton

202

8451

Faze

kas J

akab

380

15As

zala

y Sá

mue

l5

150

18Z

avac

sky

Gyö

rgy

260

18Bo

dnár

Ádá

m2

306

Köm

üves

Tam

ás2

6018

Faze

kas A

ndrá

s10

9018

Aszt

alos

Chr

istiá

n2

41

2618

4Si

ff ter

And

rás

234

20Se

lp Já

nos

101

8018


N[o

mi]n

a in

cola

rum

Pers

onae

mili

tare

sLi

gnu[

m]

Can

dela

e pr

o off

[ici

alib

us]

et g

r[eg

ariis

]

salu

[m] p

[ro]

gr

egar

[iis]

Exce

ssus

Off [

icia

les]

Gre

g[ar

ii]Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.K

ovac

s Ján

os2

6010

Faze

kas M

ihál

y2

6020

Jasz

ay Já

nos

41

3618

Boni

s ház

ánál

3 se

ller

41

20V

iszt G

áspá

r3

3012

Balin

tfy A

ndrá

s2

3012

Ivac

zy c

um P

lacz

inge

r2

30N

agym

ihál

yi Is

tván

460

24G

rub

Péte

r2

306

Köm

üves

Istv

án2

6020

Faze

kas D

ánie

lné

41

6262

Balla

bas J

ános

260

12As

zala

y D

ánie

l8

150

9Bé

csy

varg

a há

záná

l2

Kaj

szer

Mát

tyás

2Va

iszge

rbél

y4

60Ö

tvös

Las

ko5

60M

adar

Istv

án2

Gom

bköt

ö M

átty

ásné

nál

selle

r3

30

Ibid

em M

auks

z Mih

ály

3G

erin

cs h

ázán

ál se

ller

230

10Si

ßler

cum

Mad

er1

Ola

sz F

eren

cz U

ra[m

]1

Vaxm

uth

33

120

2415

35

120 KORALL 34.

N[o

mi]n

a in

cola

rum

Pers

onae

mili

tare

sLi

gnu[

m]

Can

dela

e pr

o off

[ici

alib

us]

et g

r[eg

ariis

]

salu

[m] p

[ro]

gr

egar

[iis]

Exce

ssus

Off [

icia

les]

Gre

g[ar

ii]Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Po

lner

Már

ton

71

43El

ias V

arga

21

10Sz

ékcs

ö Já

nosn

ál h

usta

ton

91

5042

36D

omin

ik P

arak

lyáb

an

Ludm

ony

ucza

tart

61

215

Fon

ally

a Tot

Jáno

sné

130

Haj

du L

örin

cz1

30U

pory

Mih

ály

290

18C

sapo

Sám

uel

160

Üve

ges T

amás

230

6Be

regs

zász

y Is

tván

130

Gál

Jáno

s2

30G

alam

bos I

stván

4K

opas

z And

rásn

é1

3018

948

Hub

ert J

ános

33

Borb

ely

Gyö

rgyn

é7

12

Csa

szar

Már

ton

368

Stur

m Ja

kab

41

3630

144

Kov

ács G

yörg

y2

3010

Anta

l And

rás

72

442

Gom

bköt

ö Lá

szló

355

Sesz

tay

Mih

ály

130

Nyu

lasy

Tam

ás4

3010

Pap

Taká

cs M

ihál

y3

30Pa

tras

Sim

on1

3314


N[o

mi]n

a in

cola

rum

Pers

onae

mili

tare

sLi

gnu[

m]

Can

dela

e pr

o off

[ici

alib

us]

et g

r[eg

ariis

]

salu

[m] p

[ro]

gr

egar

[iis]

Exce

ssus

Off [

icia

les]

Gre

g[ar

ii]Fl

or.

den.

Flor

.de

n.Fl

or.

den.

Flor

.de

n.K

alla

y Já

nos

160

36H

olka

Pál

115

Poln

er V

arga

373

Jasz

ay L

akat

os A

ndrá

s1

605

6G

esz A

ndrá

s6

120

18K

assa

y M

átty

ás1

306

Sáro

spat

aky

Istv

án1

306

Faze

kas A

ndrá

s8

9018

Schi

ff ter

Gyö

rgy

490

36K

ömív

es Is

tván

né1

3010

Faze

kas D

ánie

lné

21

242

1To

rnay

And

rás

1C

sorb

a M

árto

n1

3018

Balo

g G

yörg

yné

130

18K

is An

drás

né1

3018

Heg

edüs

Jáno

sné

130

Sum

ma

sum

[m]a

r[um

] pec

unia

e fa

cit fl

. 17

6

Documents

Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709real.mtak.hu/57724/1/Korall_34_05_Nemeth.pdf · 2017. 7. 31. · Kassai kvártélyozási listák, 1708–1709 Annak ellenére, hogy a Magyar