Kell-e s van-e magyar Kell-e s van-e magyar tengertérképezés?tengertérképezés?

Budapest, 2003. május 20.

Márton MátyásMárton Mátyás

MFTTT Kartográfiai SzakosztályMFTTT Kartográfiai Szakosztály

A személyes indíttatásrólA személyes indíttatásról

A kezdetekről:A kezdetekről:

középiskola, egyetemközépiskola, egyetem

Kartográfiai VállalatKartográfiai Vállalat

ELTE Térképtudományi, majd ELTE Térképtudományi, majd

Térképtudományi és Geoinformatikai TanszékTérképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Magyar tengerkutatás?Magyar tengerkutatás?

Miért ne? Ha van magyar űrkutatás!Miért ne? Ha van magyar űrkutatás!

Személyes érdeklődés két oka egy ellentmondás:Személyes érdeklődés két oka egy ellentmondás:

ELTE Geofizika – lemeztektonika: dinamikus tengerképELTE Geofizika – lemeztektonika: dinamikus tengerkép

Kartográfiai Vállalat – sematikus ábrázolású térképek Kartográfiai Vállalat – sematikus ábrázolású térképek

„„üledékgyűjtő tál”üledékgyűjtő tál”

A kezdetek: ismerkedés a morfológiávalA kezdetek: ismerkedés a morfológiávalFöldes Ferenc Gimnázium, MiskolcFöldes Ferenc Gimnázium, MiskolcKét dolgozatKét dolgozat1966 – 1966 – A Bükk hegység földrajza, különös tekintettel a A Bükk hegység földrajza, különös tekintettel a karszjelenségekrekarszjelenségekre

A Bükktömbszelvénye

1967– 1967– Nem karrosodó kőzetek lepusztulásformáiNem karrosodó kőzetek lepusztulásformái

A dolgozat egy

részlete

ELTE: két diplomamunkaELTE: két diplomamunka1974 – geofizika1974 – geofizika

A Pannon-medence tektonikájaA Pannon-medence tektonikája

A 41 ábra (főképpen térképek) egyike a diploma-

munkából:A 100 év

alatt (1859–1958)

felszabadult szeizmikus

energia Magyar-

országon(szerk.

M. M., 1974)

1975 – kartográfia1975 – kartográfia Geofizikai földgömbök szerkesztéseGeofizikai földgömbök szerkesztése

A földgömb-készítés lépései

Kartográfiai Vállalat (Cartographia):Kartográfiai Vállalat (Cartographia):1976–1981 – 19-ből 16 kötetben1976–1981 – 19-ből 16 kötetben

Magyarország földrajzinév-táraMagyarország földrajzinév-tára

Kellő gyakorlat a földrajzi nevek ismeretében és a Kellő gyakorlat a földrajzi nevek ismeretében és a névtárszerkesztésbennévtárszerkesztésben

A címoldal… … a névjegyzék egy oldala…

… … a térképmelléklet egy részletea térképmelléklet egy részlete

A régi és az új ábrázolás összehasonlítása

1. ábra: A 40 cm átmérőjű ún.

tanári földgömbönplatószerű

képződményként jelentkezik a hátság

2. ábra: A kutatási munka

domborzatábrázolásaként előálló hátság

fiatal, kétgerinces lánchegységszerű formát

mutat

1984 – kutatási munka 1984 – kutatási munka a tengerfenék ábrázolása a tengerfenék ábrázolása kisméretarányú térképekenkisméretarányú térképeken

1. ábra 2. ábra

1985 – Egyetemi doktori dolgozat1985 – Egyetemi doktori dolgozatAz óceán- és tengerfenék domborzataAz óceán- és tengerfenék domborzataTenger alatti felszínek ábrázolása kisméretarányú Tenger alatti felszínek ábrázolása kisméretarányú

térképekentérképeken

Ugyanazon terület, ugyanazon források – különböző szerzőkAz 1. ábra – nem emeli ki, nem hangsúlyozza a fő szerkezeti rányokat

1. ábra2. ábra

Tengerek esetében a gyakorlati Tengerek esetében a gyakorlati feladatfeladatok zöme kisméretarányú ok zöme kisméretarányú ábrázolás:ábrázolás:korrekt korrekt domborzatdomborzatrajzrajzkorrekt magyar korrekt magyar névrajznévrajz

Egy kulcsszó: Egy kulcsszó: GeneralizálásGeneralizálás = térképi egyszerűsítés, kiemeléssel, hangsúlyozással = térképi egyszerűsítés, kiemeléssel, hangsúlyozással

Nagy méretarányban szabályozottNagy méretarányban szabályozottKis méretarányban nemKis méretarányban nem

A korrekt domborzatrajz A korrekt domborzatrajz egyenértékűegyenértékű szárazföldi és tengeri ábrázolást jelent szárazföldi és tengeri ábrázolást jelent

A A horizontális „változók”horizontális „változók” leírásához (izovonalak futása): leírásához (izovonalak futása): felszínalaktani ismeretekfelszínalaktani ismeretek – – képződésmódképződésmód – – lemeztektonikalemeztektonika

A vertikális „változók” generalizálása — a két következtetés:1. A 2000 m-es izovonalközű ábrázolás kis méretarányban sem

alkalmas a domborzati formák kifejezésére!2. A domborzati változatosság tekintetében még az igazán

egyhangúnak tartott mélytengeri medencék sem maradnak alul a szárazföldi „társaikkal” való összehasonlításban.

1985 – A doktori fokozat sikeres megszerzése kutatási munkákat és a 1985 – A doktori fokozat sikeres megszerzése kutatási munkákat és a témához kapcsolódó konkrét feladatokat hozotttémához kapcsolódó konkrét feladatokat hozott

A kutatási eredmények gyakorlati felhasználása:A kutatási eredmények gyakorlati felhasználása:1985 – 1985 – 25 cm 25 cm átmérőjű átmérőjű Domborzati földgömbDomborzati földgömb szerkesztéseszerkesztése

4 változat: magyar, angol, német és cseh nyelven4 változat: magyar, angol, német és cseh nyelven

1986 – 1986 – 40 cm 40 cm átmérőjű átmérőjű Szétszedhető szerkezeti morfológiai Föld-Szétszedhető szerkezeti morfológiai Föld-modelmodelll

Kutatási munkák 1985 után:Kutatási munkák 1985 után:1986 – 1986 – A Föld domborzata és vizeiA Föld domborzata és vizei (A Föld szilárd felszíne) (A Föld szilárd felszíne)1986 – 1986 – Tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények Tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények

több nyelvű névtáratöbb nyelvű névtára1987 – 1987 – Tengerfenék-domborzati morfológiai atlaszTengerfenék-domborzati morfológiai atlasz

25 cm 25 cm átmérőjűátmérőjű domborzati domborzati

földgömbföldgömb(1987)(1987)

Új felhasználás:

40 cm40 cm átmérőjűátmérőjű

Szétszedhető Szétszedhető szerkezeti szerkezeti

morfológiaimorfológiai Föld-Föld-modemodellll

(1986)(1986)Angol változat Angol változat

(1988)(1988)

… amely szétszedhető

1989 – A Nemzetközi Térképészeti Társulás budapesti konferenciája

Szétszedhető szerkezeti morfológiaiSzétszedhető szerkezeti morfológiai Föld-Föld-modemodellll angol változata angol változata (1988) elnyeri a(1988) elnyeri a‘Legjobb szemléltetőeszköz’ díjátdíját

Hozadékok:1. A tengerparttal nem rendelkező Magyarország képviselőt delegál a TársulásTengertérképezési Bizottságába2. Magyar javaslat születik két kutatási témára: - Tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények Tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények több nyelvű névtáratöbb nyelvű névtára - Az óceánfenék formakincse (tengerfenék-domborzati

képződmények atlasza)Az elsőt elfogadják

Egy ábra a dolgozatból:

A Keleti-Csendesóceáni-hát

felszíne

“Egygerinces hátság” két vulkáni kúppal a

képződmény keleti oldalán

1991 – kandidátusi értekezés:Tengervízzel fedett felszínek ábrázolása kisméretarányú térképeken

A Föld domborzata és vizei c. kutatási munka ((1986– 1990)

A Föld szilárd felszíne c. térképének próbanyomata (egy- és kétgerinces h.)

Az értekezés egyik melléklete

1992 január – munkahelyváltozás:Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi TanszékÚj kutatási lehetőségek

1993 – Köln a Nemzetközi Térképészeti Társulás konferenciája Bemutatjuk a Multilingual gazetteer of the World Oceans

első részét a:Gazetteer of the Arctic Ocean

ALAPMŰ a további kutatásokhoz

Diplomamunkák sora születik ebben a témakörben1993 – Peck Mónika: Az Északi-Atlanti-óceán földrajzinév-tára

(Gazetteer of the North Atlantic Ocean),1993 – Kabai Zoltán: Az Északi-Csendes-óceán földrajzinév-tára

(Gazetteer of the North Pacific Ocean),1994 – Szabó Lúcia: A Déli-Atlanti-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the South Atlantic Ocean),1995 – Tóth Katalin: A Déli-Csendes-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the South Pacific Ocean), 1995 – Vajda Ágnes: Az Indiai-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the Indian Ocean),1996 – Dutkó András: A Világóceán földrajzinév-tára

(Gazetteer of the World Oceans)2004 – Dutkó András: Az óceánfenék földrajzinév-tára

és elektronikus atlasza(Gazetteer and electronic atlas of the Ocean-floor)

A névtár szerkezeteTengerek

1. térkép: Határok a különböző forrásmunkák szerint 2. térkép: A Jeges-tenger szerkezeti-morfológiai határa

I. Tengerek nevei II. Névmutató (Latin betűs)III. Névmutató (Cirill betűs)IV. A nevek eredeteUNDERSEA FEATURES

3. térkép: A Jeges-tenger domborzata4. térkép: Tengerfenék-domborzati képződmények határai

és kódjai V. A tengerfenék-domborzati képződmények nevei nevei VI. Névmutató (Latin betűs) VII. Névmutató (Cirill betűs)VIII. A nevek eredete IX. Domborzati formák és földrajzi köznevek, a tengerfenék-domborzati képződmények meghatározásai (angol, francia, német, cseh, orosz és magyar nyelven) X. Forrásmunkák, irodalom

GAZETTEER OF THE ARCTIC OCEANGAZETTEER OF THE ARCTIC OCEANPart 1: SEASPart 1: SEAS

The basic work for the Gazetteer of the World Oceans:

Map 1: Boundaries of the seas

of the Arctic Ocean

by different authors

Gazetteer of the Arctic Ocean

Map 2: Boundary

of the Arctic Ocean

based on structural-

morphological lines

Gazetteer of the

Arctic Ocean

Chapter 1: Names of the seas

Ma1/16-17 Code number of the source map or study

I. Jeges-tenger…….

I.1. Barents-tengerBarents-tenger [Ma1/16-17,20-21,62,66,72-73,144;

Ma2/356,370,396; Ma4/69,89; Ma5/28]Barents Sea [An2/5.17; An5/1,2; An7; An8/28-29,224-225; An9/14]Barentssee [Ne1/6; Ne2/6-7,22-23,146,166-167; Ne3/46,151;

Ne5/161; Ne6]Barents-See [Ne7/31,XXVIII]Barentsovo moře [Cs2/20; Cs3/14-15,18-19,46,50-51,52,56,62-

63,134]Бapeнцeвo мope [Or4/29,66-67,132-133; Or5/18-19,22; Or7/7-

8,13-14,34-35,248; Or8/42-43,54]Бapeнцeвo мope [Or1/2,8,10,11; Or2/9-10; Or3/4,79,98]Barencevo more [KM-WM/5 (áttekintőtkp.)]Barents Sea [KM-WM/5]

Chapter 2: Index of the seas (in Latin letters)

* Shows the seas or part of the seas which are doubtfully attached to the Arctic Ocean.001 Code number, see Chapter 4: Origin of the sea-namesI.12. Code number, see Map 1: Boundaries of the seas

001 Arctic Ocean; I. 001 Arktikus-középtenger; I. 001 Arktischer Ozean; I. 002 *Baffin-Bai; I.12. 002 *Baffin Bay; I.12. 002 *Baffinbucht; I.12. 002 *Baffin Bugt; I.12. 002 *Baffinmeer; I.12. 002 *Baffin-öböl; I.12. 002 *Baffin-tenger; I.12. 002 *Baffinovo moře; I.12. 002 *Baffinův záliv; I.12.

Chapter 3: Russian language Index of the seas (in Cyrillic letters)

* Shows the seas or part of the seas which are doubtfully attached to the Arctic Ocean.001 Code number, see Chapter 4: Origin of the sea-namesI.12. Code number, see Map 1: Boundaries of the seas

003 Бaрeнцeвo море; I.1. 003 Бaрeнцoвo мoрe; I.1. 002 *Бaффинa, мoрe; I.12. 002 *Бaффинoв зaлив; I.12. 012 Бeлoe мoрe; I.1.-1. 005 *Бeрингoвo мoрe; I.15. 004 Бoфoртa, мoрe; I.6.

Chapter 4: Origin of the sea-names

Ma1/16-17 Code number of the source map or study

001 Arktikus-középtenger (-óceán)Az Északi-sarkvidéken fekvő, annak területéhez tartozó

vízfelületre utal a név. ld.: Arktisz = Északi-sarkvidék [Ma6/I.115]002 Baffin-öböl (-tenger)

William Baffin (1584–1622) angol tengerész és felfedező emlékére elnevezett tengerrész, aki Robert Bylot társaságában a "Discovery"-vel, 1916-ban az Északnyugati-átjáró keresése során tárta fel az öböl keleti és nyugati partjait. [Ma6/I.135; Ma7/362- 365; An10/202; An11/107,220; An12/39]

GAZETTEER OF THE ARCTIC OCEANGAZETTEER OF THE ARCTIC OCEANPart 2: UNDERSEA FEATURESPart 2: UNDERSEA FEATURES

Gazetteer of the

Arctic Ocean

Map 3: Relief map

of theArctic Ocean

Gazetteer of the Arctic Ocean

Map 4:Boundaries of undersea

features

Chapter 5: Names of the undersea features

Ma1/16-17 Code number of the source map or study

I. self [Ma] shelf [An] Schelf [Ne] šelf [Cs] шельф [Or]  I.1. Barents-self Barents Shelf [An3/403; An6/76] Barentsschelf [Ne1/6; Ne2/146,400; Ne4/10] Barentsův šelf [Cs1/D.8.4.]  I.1.-1. Északi-foki-selfmedence Nordkapbecken [Ne5/161]

I.1.-1.1. Fugløyi-pad Fugløy-pad [Ma1/56] Fuglöybanken [An2/5.01 (No átvétele)] lavice Fugløy [Cs3/46] 

Chapter 6: Index of the undersea features (in Latin letters)

001 Code number, see Chapter 8: Origin of the names of undersea featuresIII.3.-8. Code number, see Map 4: Boundaries of the seas

001 Alpha Cordillera; III.3.-7.001 Alpha Cordillera; III.3.-8.001 Alpha-hátság; III.3.-8.001 Alpha-Mendeleyev Ridge; III.3.-8.001 Alpha-Mendelejew-Rücken; III.3.-7.001 Alpha-Mendelejew-Rücken; III.3.-8.001 Alpha, podn'atije; III.3.-8.001 Alpha Ridge; III.3.-7.001 Alpha Ridge; III.3.-8.001 Alpha Ridge (Alpha Cordillera); III.3.-7.001 Alpha Ridge (Alpha Cordillera); III.3.-8.001 Alpha Rise; III.3.-8.001 Alpharücken; III.3.-7.

Chapter 7: Russian language Index of the undersea features (in Cyrillic letters)

001 Code number, see Chapter 8: Origin of the names of undersea featuresIII.3.-8. Code number, see Map 4: Boundaries of the seas  001 Альфа, поднятие; III.3.-8.003 Амундсeна, кoтлoвина; III.1.-1.007 Арлис, ущeльe; III.3.-9.2. 008 Барeнcoва мoря, Ceнтральная вoзвyшeннoсть; I.1.-22.2.011 Бoфoрта, кoтлoвина; III.3.-1.011 Бoфoрта, поднятие; II.6.-3. 119 Васильeвская, банка; I.3.-5.121 Вoрoнина, жeлoб; I.2.-4.121 Вoрoнина, жoлoб; I.2.-4. 029 Гаккeля, хрeбeт; III.1.-2.030 Гeoфизикoв, oтрoг; III.2.-1.

Chapter 8: Origin of the names of undersea features

001 Alpha-hátság Úszó jégre telepített, 1957 és 1966 között a tengeri áramlások

által sodort amerikai kutatóállomások neve: "Alpha-1" és "Alpha-2" (= "Charlie"). [Or5] 002 Amerázsiai-nagymedence .....003 Amundsen-hasadék, -medence004 Anabar-Hatanga-selfvölgy005 Angara-medence006 Arktikus -> Északi-sarki007 Arlis-fenékvölgy, -selfnyúlvány, -plató008 Barents-fenéksíkság, -hasadék, -lejtő, -plató (Központi-), -self, -teknővölgy009 Barrow-kanyon, -selfvölgy, -szurdok010 Beal-fenékhegy011 Beaufort-lejtő, -self, -terasz012 Bellsundi-pad, -teknővölgy013 Bjørnøya-pad (Medve-szigeti-)014 Cat-homokzátonyok

Chapter 9: Geographic terms (terminology) Generic terms (nomenclature)

This chapter has been developed at Department of Cartography of ELTE and it became the basis of the English-Hungarian version of the Standardization of Undersea Feature Names.   (3) Number of the source materials (gazetteers, papers, studies etc.)------------------------------------------------------------abyssal gap -> gap------------------------------------------------------------abyssal hills:A tract of small elevations on the seafloor (3). fr: collines (collines sous-marines, collines abyssales) (3)Groupe d'élévations de faible hauteur (3). ném: cseh: or: magy: fenékhegyek (5) fenékdombvidékKis kiemelkedések területe a tengerfenéken (3).------------------------------------------------------------abyssal plain -> plain------------------------------------------------------------

Chapter 10: Atlases, maps and other publications used for the compilation of the gazetteer (Source materials and literature)

[Ma1] = Nagy Világatlasz Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1985 [Ma2] = Kéz Andor: A víz természeti földrajza

in: Bulla Béla [szerk.]: Általános természeti földrajz (I. kötet) Tankönyvkiadó, Budapest, 1952 [Ma3] = Koch Nándor: A tenger

in: Tasnádi Kubacska András [szerk.]: A FöldGondolat Kiadó, Budapest, 1960

[Ma4] = Haltenberger Mihály: Tengerészeti földrajzMűszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965

[Ma5] = Kuruc Andor: Tengerek földrajzaMűszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982

[Ma6] = Kis Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (I–II. kötet) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 [Ma7] = Magidovics I. P.: A földrajzi felfedezések története

Gondolat, Budapest, 1961 [An1] = Gazetteer of Undersea Features Defense Mapping Agency, Washington, D.C., 1981 [An2] = General Bathymetric Chart of the Oceans (GEBCO) Canadian Hydrographic Service, Ottawa, Canada, 1975–1982

Néhány példa a legfontosabb források közül:1. GEBCO – tengerfenék-domborzat ábrázolásához

A GEBCO 5. kiadásának térképszelvényei (1975–1982)

2. Gazetteer of Undersea Features – a földrajzi nevek alapvető forrása (10 évenként új kiadás)

Ebben az időben két fontos megoldandó kérdés maradt:

– Nem minden GEBCO-szelvény volt megfelelő forrás az izobátok szerkesztéséhez

és

– Új, alkalmas vetületre volt szükség

Összehasonlításul:A tengerfenék domborzata a selfen a Laptyev- és a Kelet-

szibériai-tenger területén a Kartográfiai Vállalatnál

végzett kutatások alapján szerkesztett mélységvonalak

(fent)és

a GEBCO No. 5.17-es szelvénye mélyégvonalai

(lent)

GEBCO nem minden esetben megfelelő forrásMegoldás: más forrástérképek keresése

Baranyi IV vetülete Kettévágja a Csendes-óceánt – így nem alkalmas

Új vetület szükségeltetik

Egy alkalmasabb vetület szerkesztési lépései:Baranyi IV vetületének osztott (ún. megszakított) változata

Baranyi IV vetületének megszakított változata kiegészítve az Északi-sarki-óceán bemutatására is alkalmas sarki vetülettel

… ilyen módon az egész Világtenger megfelelőképpen ábrázolható

2001 MM (Peking/Beijing); 2003 MM-DA (Durban): Standardization of undersea feature names / Tengerfenék-domborzati képződmények neveinek egységesítése English/Hungarian Version / Angol–magyar változat

2005 La Coruña – The multilingual lexicon of undersea features(Tengerfenék-domborzati képződmények több nyelvű lexikona)

ÁROK* MÉLYTENGERI/

ÁROKHosszú, keskeny,

rendszerint nagyon mély,

aszimmetrikus, viszonylag meredek

lejtőjű mélyedés a tengerfenéken.

pl.: Mariana-árokRef.: RICHARD, J. (ford.: PÉCSI A.),

1912, op. cit. A mélytengeri árkok két típusa

HORDALÉKLEJTŐ/TÖRMELÉKKÚPEnyhe lejtésű, tagolatlan, elsősorban üledékből álló felszín, amely valamely meredekebb LEJTŐ aljához illeszkedik.

A lexikon egy másik példája

Újabb együttműködés az ICA-bizottság és

Tanszékünk között

2005 óta –Az óceánok és tengerek határai

Limits of Oceans and SeasSpecial Publication – 23magyar változata

Az Északi-sarki-óceán határai: Az Atlanti-óceán irányában, Ny-ról K felé: Ny-on (a Davis-szoros és a Labrador-tenger határa, azaz) az é. sz. 60°-át jelölõ szélességi kör mentén Labrador ÉK-i partja és Grönland Ny-i partja között; innen a sziget partjain K, majd ÉK felé az Edvard Holm-fokig [Kap Edvard Holm: 67° 51’ É; 32° 11’ Ny]; ahonnan (az Izlandi- és a Grönlandi-tenger határaként) a Dánia-szoroson át egyenesen Izland legnyugatibb pontjáig, a Bjargtangarig [65° 30’ 15” É; 24° 32’ 20” Ny]; majd a sziget É-i és K-i partjai mentén a Stokksnes-fokig [64° 14’ 25” É; 14° 57’ 50” Ny]; innen (az Izlandi-tenger és az Atlanti-óceán központi területe határaként) a Dániához tartozó szigetcsoport, a Feröer Fugloy szigetének legészakkeletibb, [62° 20’ 35” É; 6° 14’ 50” Ny] koordinátájú pontjához; ezt követõen (a Norvég-tenger és az Atlanti-óceán központi területe határaként) a Hebrida-selfnek a Shetland-szigetektõl ÉK-re lévõ [61° É; 0° 53’ Ny] koordinátájú pontjához; ahonnan (a Norvég- és az Északi-tenger határaként) az é. sz. 61°-át jelölõ szélességi kör mentén Norvégia Ny-i partjáig, majd pedig ÉK, illetve K felé az eurázsiai kontinens partján a Csukcs-félszigetig húzódik a határ. A Csendes-óceán irányában, K-rõl Ny felé: K-en a szibériai Csukcs-félsziget (kb.) [66° 33’ É; 171° 04’ Ny] koorinátájú pontjától az Északi sarkkör — (kb.) az é. sz. 66° 33’-ét jelölõ szélességi kör — mentén az alaszkai Seward-félsziget (kb.) [66° 33’ É; 164° 44’ Ny] koorinátájú pontjáig, majd pedig ÉK, illetve K felé az észak-amerikai kontinens partján Labradorig húzódik a határ.

… ami az óceánok és tengerek határainak pontos magyar nyelvű leírását adja

Új diplomamunka-témaként elkészült az egész Világtengerre

A tengerfenék-domborzat ábrázolása színes summerrel Galácz András könyvében: Oceánok – Sarkvidékek

A kutatások gyakorlati hasznosítása

A Föld ugyanabban a kiadványban … és …

…utoljára, de nem utolsó sorban két oldalpár ”az első magyar tengeratlaszból”…

… a Nagy Világatlasz (TOPOGRÁF, 2004) 32 oldalas fejezetéből…

TENGERFENÉK-DOMBORZAT térképekkel leírásokkal és adatokkal

……, amelynek címe:, amelynek címe:

Köszönöm a figyelmüket!Köszönöm a figyelmüket!