75
Kémiai BSc Kémiai alapismeretek

Kémiai BSc

  • Upload
    zubeda

  • View
    42

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Kémiai alapismeretek. Kémiai BSc. "Félig sem fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk -, amit az iskolában tanultunk, annak nagyobbik részét elfelejtjük, de a hatást, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.„ (Eötvös József) - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Kémiai BSc

Kémiai BScKémiai alapismeretek

Page 2: Kémiai BSc

"Félig sem fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk -, amit az iskolában tanultunk, annak nagyobbik részét elfelejtjük, de a hatást, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.„ (Eötvös József)

"Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel

visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyen lehetne, ezzel előre segíted őt életútján." (Goethe)

Page 3: Kémiai BSc

A kémiai alapismeretek tárgy ismeretanyaga szervesen beépül a társ természettudományokba.

Kémia nélkül nem érthetnénk meg az elemi élettani, geológiai, meteorológiai folyamatokat, nem gyógyulhatnánk fel sok-sok betegségünkből. Kémiai átalakításokkal tudunk előállítani új használati anyagokat, tárgyakat, vagy fel tudjuk ismerni az egészségünket, környezetünket károsító anyagokat.

A kémia az atomok, molekulák tudománya. Ezekből a parányi részecskékből épül fel a minket körülvevő világ, a mindennapjainkat meghatározó legtöbb anyag.

Page 4: Kémiai BSc

Az alapvető kémiai fogalomrendszer használata az anyagok tulajdonságainak megismerésénél és a közöttük lejátszódó folyamatok leírásánál nélkülözhetetlen.

/pl.: vegyjel, képlet, mól, moláris térfogat, anyag-, energia-, és töltésmegmaradási törvények,változázokat leíró egyenletek, periódusos rendszer, szerkezet, fázisok, stb./

A kémia az anyag felépítésénak, tulajdonságainak, az anyagfajták egymásba alakulásainak tudománya.

Page 5: Kémiai BSc

Természettudományok

Csillagászat Matematika Fizika Kémia Biológia

BSc Biológia (Fizika) Földrajz Kémia Környezettudomány Informatika Matematika

EKF TTK

Page 6: Kémiai BSc

Technoszféra – BioszféraEmberi tevékenység - Természeti környezet produktuma

Környezetvédelem, környezeti kémia Táplálkozás. Gyógyszerek hatása Energiaellátás

Page 7: Kémiai BSc

Az ember tevékenysége révén természeti környezetét állandóan alakítja, változtatja. A Föld, mint e tevékenység színtere évezredeken át gyakorlatilag korlátlan kapacitású puffernek bizonyult, azaz az emberi tevékenységet úgy tűrte el, hogy eközben alapvető változást nem szenvedett. Ám az elmúlt néhány évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség létszámának és ezzel együtt az ipari termelésnek ugrásszerű növekedése, az élővilág egyes fajtáinak visszaszorulása, illetve kihalása maradandóan megváltoztatja a környezetet. A levegő, a víz, a talaj egyre több idegen anyagot, olyan kemikáliákat tartalmaz, amelyeket még 100 évvel ezelőtt sem ismert az emberiség.

Page 8: Kémiai BSc

A civilizációs fejlődés eredményeként a két globális rendszer: a technoszféra és a bioszféra egyensúlya megbomlott. Technoszférán azoknak az objektumoknak az összességét értjük, amelyek emberi tevékenységgel jöttek létre, és nem a természetben keletkeztek. Bioszférának a természeti környezetet, vagyis a Föld biológiai és geológiai rendszereinek együttesét nevezzük. Hosszú ideig a technikai fejlődés nyersanyag- és energiaigényének kielégítése szinte korlátlannak látszott, másrészt a technoszférából származó hulladékot a bioszféra képes volt maradéktalanul befogadni.

Page 9: Kémiai BSc

Ez a kép jelenleg kedvezőtlen változást mutat: 1950 és 1990 között a világ népessége megkétszereződött, a világgazdasági termelés pedig közel négyszeresére nőtt. Ezért a nyersanyag- és energiaforrások végessége és a környezet hulladéktűrő képessége egyre határozottabban kirajzolódott az utóbbi évtizedekben.

Page 10: Kémiai BSc

A kutatások eredményeként eddig több, mint ötmillió kémiai vegyületet állítottak elő. A világ vegyipara évente mintegy százötven millió tonna vegyi anyagot termel. Ezek jelentős része ún. természetidegen vegyület. Másként fogalmazva, az emberiség ma az addig csak a természetben előforduló vegyületek sorát technikai méretekben állítja elő, továbbá olyan természettől idegen anyagok millióit szintetizálja, amelyek speciális tulajdonságokkal és alkalmazási területtel rendelkeznek.

Page 11: Kémiai BSc

Mindez természetesen nem maradhatott hatás nélkül a természeti környezetre, hanem elvezetett a kémiai elemek körforgásának felgyorsulásához, a legkönnyebben kitermelhető nyersanyagtelepek kimerüléséhez. Közben a hulladékok hatalmas mennyisége keletkezik, amelyek elhelyezését és hatását a biológiai rendszerekre nem tudjuk egyértelműen megoldani, illetve megítélni.

Page 12: Kémiai BSc

A világgazdaság mai szintje azt kívánja meg, hogy a Föld rövid idő alatt nem regenerálódó erőforrásaiból évente mintegy 105 Mt = 1011 tonna = 1014 kg anyagot használjunk fel. Ennek a roppant anyagmennyiségnek egy része hulladékként jelenik meg. Felmerült az a veszély, hogy ha a biokémiai körfolyamatokban működő ellenőrző és átalakító mechanizmusok kapacitását – ezzel a körfolyamatok kompenzáló képességét – túllépjük, az ökológiai rendszerek működése irreverzibilisen is megváltozhat. A környezetszennyezést tehát úgy is definiálhatjuk, mint az ökológiai rendszerek dinamikus egyensúlyának megzavarását vagy megszüntetését.

Page 13: Kémiai BSc
Page 14: Kémiai BSc
Page 15: Kémiai BSc
Page 16: Kémiai BSc
Page 17: Kémiai BSc
Page 18: Kémiai BSc
Page 19: Kémiai BSc
Page 20: Kémiai BSc

A légkör kémiájához Az, hogy a Földön kialakulhatott az élet, a Naptól

való kedvező távolságnak, a héliumnál nehezebb elemek képződésének, valamint a vízburok és a légkör kialakulásának köszönhető. Hiszen gondoljunk arra, hogy az ember táplálék nélkül öt hétig is élhet, de víz nélkül kb. öt napot, levegő nélkül pedig kevesebb, mint öt percet bír ki. A felnőtt ember normális életműködéséhez naponta 15 kg (kb. 13 m3) levegő szükséges. Az anyagcsere-folyamatokon kívül a levegő alapvető feltétele a látásnak, a hallásnak és a szaglásnak is.

Page 21: Kémiai BSc

Hogyan változik a tengerszint feletti magassággal a légnyomás? A tengerszintnek megfelelő magasságban kis ingadozásoktól eltekintve – amit a változó páratartalom okoz – jó közelítéssel 101 kPa a légnyomás. 1000 méter magasságban (pl. Kékestetőn) már csak 89 kPa, 2000 méteren 79 kPa, 3000 méter magasságban 70 kPa, 4000 méter magas hegycsúcson 61 kPa, 5000 méter magasságban (közel ennyi a Monc Blanc csúcsa) csak 54 kPa a légnyomás, ami igen nagy megterhelést okozhat az ilyen körülményekhez nem szokott hegymászóknak.

A légkör főbb kémiai alkotói: 78% N2

21% O2

Kb. 1% Ar 0,035% CO2 (350ppm)

vízgőz

Page 22: Kémiai BSc

C + O2 → CO2 CO2 + H2O ↔ H2CO3

Szén és széntartalmú anyagok tökéletes égésekor keletkezik. Hosszú ideig egyensúlyban volt a Föld szén-dioxid-háztartása, mert a növények fotoszintézisük során jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg és oxigént bocsátanak ki. Száz évvel ezelőtt a légköri szén-dioxid-koncentráció még csak 290 ppm volt, jelenleg 350 ppm. Az utóbbi évtizedekben viszont a trópusi erdők területének csökkenésével a szén-dioxid megkötése jelentősen csökkent, az iparosodás és a közlekedés fejlődése viszont azt eredményezte, hogy a kibocsátás állandóan és gyors ütemben nőtt. A szén-dioxid-molekula stabilis, átlagos tartózkodása a légkörben mintegy 10–15 év. Ez a háromféle hatás együttesen okozza azt a tényt, hogy az egyensúly megbomlott, és évről évre rohamosan nő az ún. nettó kibocsátás. Ez Magyarországra vonatkoztatva évi 30–35 millió tonna. A teljes kibocsátás a Földön jelenleg 25 milliárd tonna/év.

Szén- dioxid (CO2)

Page 23: Kémiai BSc

Szén-monoxid (CO) Színtelen, szagtalan, vízben kevésbé oldódó

gáz. Széntartalmú anyagok tökéletlen égésekor keletkezik. Rendkívül mérgező emberre, állatra egyaránt. A vér hemoglobinjával stabilisabb komplexet képez, mint az oxigén, így megakadályozza annak a megkötését és szállítását, azaz a gázcserét, ezért fulladásos halált okoz.

Jelöljük az oxigénnel képzett komplexet Hem.O2-nel, a szén-monoxid-komplexet pedig Hem.CO-dal. Felírhatjuk a következő egyensúlyi folyamatot:

CO + Hem.O2 O2 + Hem.CO A folyamat egyensúlyi állandójának értéke: 200.

Page 24: Kémiai BSc

A folyamat egyensúlyi állandójának értéke: 200.

K =

Az egyensúlyi állandó nagy értéke azt jelenti, hogy már kis szén-monoxid-koncentráció is leköti a hemoglobint.

Ha pl. a [CO] eléri az [O2] 200-ad részét, akkor

Ez azt jelenti, hogy a hemoglobin fele a szén-monoxiddal képez komplexet az oxigén helyett. Így kevés Hem. O2 komplex marad ahhoz, hogy ellássa a szervezetet oxigénnel. Ha 20%-ban átalakul a Hem. O2 Hem.CO-dá, az már végzetes lehet.

.

2

2

Hem CO200

Hem O

O

CO

.

.22

Hem CO 1200 200 1

200Hem O

CO

O

Page 25: Kémiai BSc

Tételezzük fel, hogy a benzin főleg C8H18 összetételű oktánból áll, a levegő 1 molja pedig 0,21 mol O2-ből és 0,79 mol N2-ből, átlagos moláris tömege 29 g/mol. Ha a benzin égése nem tökéletes a robbanómotorban, akkor a következő folyamat megy végbe:

C8H18 + 8,5 O2 = 8 CO + 9 H2O

A benzin tökéletes égésének reakcióegyenlete:C8H18 + 12,5 O2 = 8 CO2 + 9 H2O

12,5 mol O2 mellett a levegő összetételének megfelelően 47,0 mol N2 is jelen van. A reakcióegyenlet alapján kiszámíthatjuk, hogy 1 mol, azaz 114 g (8*12 + 18) benzin elégéséhez 1725 g (59,5*29) levegő szükséges. Tehát az elméleti levegő: üzemanyag tömegarány =

1:1,15114

1725

Benzin égése

Page 26: Kémiai BSc

Szénhidrogének A legegyszerűbb szénhidrogénből, a metánból (CH4) 6–7

milliárd tonna van a légkörben. Ennek jelentős része természetes forrásokból, a szerves anyagok anaerob bomlása révén kerül a levegőbe.

Nagy mennyiségű metán keletkezik pl. a vízzel elárasztott rizsföldeken. Az állatok, különösen a szarvasmarhák emésztése is jelentős metánforrás. A kőzetekből is számottevő mennyiségű metán szabadul ki a bányaművelés és a földgázkitermelés során. Évente globálisan kb. 1 milliárd tonna metán jut a levegőbe, ennek 70%-a antropogén eredetű. A magyarországi kibocsátás 700–800 ezer tonnára becsülhető.

Az utolsó 100 évben a metánkoncentráció is jelentős növekedést mutat: a többszáz évig állandó 0,77 ppm értékről hirtelen 1,7 ppm-re nőtt. (1ppm=1cm3/m3)

Page 27: Kémiai BSc

Légköri átlagos tartózkodási ideje 5–10 év. A teljes troposzférában elkeveredik, ahol rövidebb-hosszabb idő alatt szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá oxidálódik, és így visszatér a légkörből a bioszférába és az óceánokba.

és: halogénezett szénhidrogének

aromás szénhidrogének policiklusos

szénhidrogének

Metán (CH4)

Page 28: Kémiai BSc

A víz körforgása (1000 km3/év)

Page 29: Kémiai BSc

O2

Page 30: Kémiai BSc

CO2

Page 31: Kémiai BSc

4

Az üvegházhatás

Page 32: Kémiai BSc

Az üvegházhatást szemléltető kísérlet

Page 33: Kémiai BSc

Az élelmiszerek és a szervezet sav-lúg egyensúlya Az anyagcsere-folyamat során a felvett táplálék

számos kémiai változáson megy keresztül, s vagy beépül a szervezetbe, vagy energiaként használódik fel. Megfelelő közegben ezek a folyamatok optimálisan működnek. A vérplazmában enyhén lúgos kémhatásnak (pH~7,1) kell lennie az egészség fenntartása és a betegségek megelőzése érdekében. A savas kémhatás felé való eltolódás számos betegség előidézője lehet, különösen izületi és reumatikus problémák jelentkezése várható.

Page 34: Kémiai BSc

Az anyagcsere folyamán rengeteg savas kémhatást okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

Page 35: Kémiai BSc

A szervezet sav-lúg egyensúlyának megóvása érdekében igen fontos táplálékunk összetételének megválasztása. Az ételek egy részéből savas, más részéből lúgos és igen kis részéből semleges kémhatást okozó anyagcseretermékek keletkeznek. Nagyon fontos a megfelelő arány a lúg- és a savképző ételek között. Egyes kutatások szerint a természetes arány 4 : 1, azaz 80% lúgos, 20% savas. Ennek betartásakor legerősebb a szervezet ellenálló képessége. 3 : 1 aránynál a lúgtartalék kimerül, a szervezet többet nem tud kompenzálni, és savasodás következik be.

Page 36: Kémiai BSc

Savképző ételek: az összes húsok, hal, baromfi, tojás állati zsír, növényi zsiradék (margarin) az összes gabonaneműek (kivéve a köles) dió, mogyoró, mandula fehérliszt, fehérkenyér, rozskenyér hüvelyesek rizs, savanyú gyümölcsökLúgképző ételek: gyakorlatilag minden zöldség és gyümölcsSemleges ételek: tej, tejtermékek, növényi olajok

Page 37: Kémiai BSc

Civilizációs fejlődésünk

Technoszféra

Technoszféra

Technoszféra

Technoszféra

Bioszféra

XXI. század

XX. század

XIX. század

Technoszféra

Page 38: Kémiai BSc

ELEMEK azonos atomok:Jelölése: VEGYJEL-lel He, CaElnevezés: H hidrogén: vízképző (Wasserstoff) O oxigén: savképző (Sauerstoff) P foszfor: fény hordozó I jód: ibolya színű He – Nap Se – Hold U, Np, Pu bolygók Es, Md, Cm tudósok Ge, Fr, Eu, Ga földrajzi nevek

Page 39: Kémiai BSc

VEGYÜLETEK alkotórészek aránya állandó Molekulák: (százalékos összetétel) Jelölése: KÉPLET-tel

H2O, C6H12O6, NaCl(sz) CO, CO2, CaCO3

De: Elemmolekulák: H2, O2… P8 Moláris tömeg – Móltömeg – Relatív

/atom/moltömeg Mól fogalma 6.1023 db ATE, (u) Na

11

23 C6

12 Unh106

263 .UnheptNs

107

265107

Page 40: Kémiai BSc

„Kémiai” anyag / –Csoportosítás/

1. Elemek, Vegyületek, Keverékek

2. ANYAG /szerkezete sz./ DISZKONTINUUS KONTINUUS

„részecske” j. korpuszkuláris folytonos „mező” Nem abszolút! (Pl. atomok, molekulák

töltésfelhői)

KÉMIA fogl. FIZIKA fogl.

Page 41: Kémiai BSc

Kémiai” anyag / –Csoportosítás/

3. Szervetlen – Szerves4. Szilárd – Cseppfolyós – Légnemű /Halmazáll./ Kristályos a. Folyadékok Gázok és /amorf/ és/plazma á./

egykomponensű többkomponensű OLDATOK /Kolloidok/

Page 42: Kémiai BSc

Az ATOM-ok szerkezete

Atommag és Elektronhéj p+, no, e–

Nukleonok Rutherford kísérlete: 10–10 m; 10–15 m Rendszám: p+ száma Tömegszám: no száma + p+ száma

/146n+92p/

P15

31H

1

1

U92

235

Page 43: Kémiai BSc

IZOTÓP-ok /izotóp elemek/ Ugyanazon kémiai elem változatai – rendszám

azonos, tömegszám különbözik Természetes –Mesterséges/”Tiszta” elemek/ és

35,5 súlyozott átl. 75% – 25% gyógyászat Radioaktív – és nem radioaktív izotópok Pl. Au …

H1

1 D1

2T

1

3Cl

17

35Cl

17

37

Page 44: Kémiai BSc
Page 45: Kémiai BSc
Page 46: Kémiai BSc
Page 47: Kémiai BSc
Page 48: Kémiai BSc

Energia

Eredete: görög szó, munkát jelent (Arisztotelész) E = m x v2 / E = m x c2 / Joule = kg x m2 x s-2

Minden kémiai változás ENERGIA változással jár

/Energiafajták / Termokémia/

Kőolaj, földgáz, kőszén, atomenergia Megújuló energiaforrások (Nap – Szél – Víz –

Geotermikus energia --Bioenergia)

Page 49: Kémiai BSc
Page 50: Kémiai BSc
Page 51: Kémiai BSc
Page 52: Kémiai BSc
Page 53: Kémiai BSc
Page 54: Kémiai BSc
Page 55: Kémiai BSc
Page 56: Kémiai BSc

Néhány anyag köznapi neve, képlete, és tudományos neve

Égetett mész CaO Kalcium-oxid

Oltott mész, mésztej Ca(OH)2 Kalcium-hidroxid

Timsó KAl(SO4)2 Kálium-aluminium-szulfát

Dolomit CaMg(CO3)2 Kalcium-magnézium-karbonát

Pirit FeS2 Vas-szulfid

Hypo NaOCl Nátrium-hipoklorit

Mészkő, márvány CaCO3 Kalcium-karbonát

Vízüveg Na2SiO3 Nátrium-szilikát

Szódabikarbóna NaHCO3 Nátrium-hirogén-karbonát

Fixirsó Na2S2O3*5H2ONátrium-tioszulfát (kristályvizes)

Page 57: Kémiai BSc

Választóvíz HNO3 Tömény salétromsav

Barnakő MnO2 Mangán-dioxid

Chilei salétrom NaNO3 Nátrium-nitrát

Pétisó NH4NO3 Ammónium-nitrát

Szóda, sziksó Na2CO3 Nátrium-karbonát

Trisó Na3PO4 Nátrium-foszfát

Hamuzsír K2CO3 Kálium-karbonát

Gipsz CaSO4 Kalcium-szulfát

Keserűsó MgSO4*7H2OMagnézium-szulfát (kristályvizes)

Glaubersó Na2SO4 Nátrium-szulfát

Néhány anyag köznapi neve, képlete, és tudományos neve

Page 58: Kémiai BSc

Néhány anyag köznapi neve, képlete, és tudományos neve

Kálisó KCl Kálium-klorid

Kősó NaCl Nátrium-klorid

Ónkő SnO2 Ón-dioxid

Rézgálic CuSO4*5H2O Réz-szulfát (kristályvizes)

Mohr-só Fe(NH4)2(SO4)2*6H2OVas(II.)-ammónium-szulfát (kristályvizes)

Patina [Cu(OH)2]2CO3 Bázisos réz-karbonát

Page 59: Kémiai BSc
Page 60: Kémiai BSc
Page 61: Kémiai BSc
Page 62: Kémiai BSc

Kémiai kötések összefoglalása

Elsőrendű és másodrendű kötések

Page 63: Kémiai BSc

1. Anyagi részecskék

Atomok Ionok Molekulák

Kémiai kötés: Azonos vagy különböző részecskék kölcsönhatása.

Page 64: Kémiai BSc

2. Kémiai kötések1. Ionkötés

Ionok

Ionkristály

Ionvegyület

NaCl(Na+Cl-)

2. Kovalens kötés

Molekulák Atomok

Molekulakristály Atomkristály

Nemfémes elem Vegyület

O2, Cl2, I2 H2O

3. Fémes kötés

Fémkristály

Fémes elem

Fe, Al

+-

---

-- -

+ + +

+++

--

- - -

--

Delokalizált elektronok

Fém atomtörzsek (ionok)

Page 65: Kémiai BSc

3. Kémiai anyagok – a.) Elemek

Példák:Cl + Cl Cl-Cl Cl2

O + O O=O O2

N + N N N N2

Apolárismolekulák

Elemek: azonos atomok kapcsolódása

Kovalenskötés

Fémes kötés

Molekula(apoláris)O2, Cl2, N2

AtomkristályC(gyémánt)

FémkristályFe, Al

Page 66: Kémiai BSc

3. Kémiai anyagok – b.) Vegyületek

Példák:C+O2CO2 O=C=O apoláris

H2+Cl22HCl H-Cl poláris (dipol)

2H2+O22H2O O H H

molekulák poláris (dipol)

Mg+Cl2MgCl2 Ionok

Mg2+ 2Cl-

1 : 2

Vegyületek:Különböző atomok

kapcsolódása

Kovalens kötés Ionkötés

MolekulaAtomkristály

SiO2

apolárisCH4, CO2

polárisH2O, HCl

IonkristályMgCl2

+ -

-+

-

+

Page 67: Kémiai BSc

Másodrendű kötések

Van der Waals Hidrogén(híd)kötés

Page 68: Kémiai BSc
Page 69: Kémiai BSc
Page 70: Kémiai BSc
Page 71: Kémiai BSc
Page 72: Kémiai BSc
Page 73: Kémiai BSc

Felhasznált irodalom: 1. Náray-Szabó Gábor: Kémia (Akadémiai kiadó, Budapest, 2006.)

2. Bodonyi–Pitter: Kémiai összefoglaló (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.)

3. Rózsahegyi Márta–Vajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol! (Nemzeti

Tankönyvkiadó, ELTE Eötvös Kiadó Budapest 1995.)

4. Gergely–Erdődi–Vereb: Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis Kiadó, 1997.)

5. Dr.Kiss Attila: Kémiai ismeretek (Oktatási segédanyag) EKF

6. Papp Sándor–Ralf Kümmer: Környezeti kémia (Tankönykiadó Bp.1992.)

7. Dr. Bodor Endre: Szervetlen kémia I. (Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1994.)

8. Simándi Péter: Alkalmazott kémia (Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas, 2003.)

Megjegyzés: A konzultáción megismert anyag egyéni feldolgozására bármilyen más

kémiai jegyzet, tankönyv, kiadvány felhasználható.

Page 74: Kémiai BSc

A konzultáción feldolgozott anyag: A kémia tárgya, a kémia és a természettudományok, a kémia és a társadalom

kapcsolata. Kémiai alapfogalmak. Sztöchiometria: atom- és molekulatömeg, a kémiai anyagmennyiség fogalma – mól, elemek, vegyületek jelölése. A kémiai reakciók, a kémiai változás paraméterei. Egyszerű sztöchiometriai számítási feladatok megoldása. Az atomok elektronszerkezete, az atommodellek. Az elemek periódusos rendszere. Molekulák képződése, a kémiai kötések. Halmazok szerkezete.Halmazállapotok és változásaik. A víz fázisdiagramja. Oldatok, elegyek, koncentrációszámítás. Termokémia alapjai. Reakciósebesség. Homogén és heterogén egyensúlyok. Sav-, bázis egyensúlyok, pH. Redoxi reakciók. Standard potenciál. Galvánelemek. Elektrolízis. Kolloidok. Legfontosabb szerves kémiai vegyületcsoportok.

A konzultáción bemutatott kísérletek:1. A szén-dioxid üvegházhatásának szemléltetése

2. CO2 fejlesztő Kipp készülék3. A hidrogén előállítása (Kipp k.), égése, sűrűsége, oldhatósága,-durranógáz4. Oldhatósági kísérletek5. Extrakció (Megoszlás)6. Kolloid oldatok előállítása

7. Elektrolízis (H2, O2 kimutatása)8. Galvánelem készítése, Kapocsfeszültség, Elektromotoros erő

Dr. Rácz László

Page 75: Kémiai BSc

Tantárgy neve: Kémiai alapismeretek

Kredit:2

Félév:1

Heti óraszám:2

Óratípus:Előadás xSzeminárium �Gyakorlat �

Értékelés:Kollokvium xGyakorlati jegy

Tantárgy leírása:

A kémia tárgya, a kémia és a természettudományok, a kémia és a társadalom kapcsolata. Kémiai alapfogalmak. Sztöchiometria: atom- és

molekulatömeg, a kémiai anyagmennyiség fogalma – mól, elemek, vegyületek jelölése. A kémiai reakciók, a kémiai változás

paraméterei. Egyszerű sztöchiometriai számítási feladatok megoldása.

Az atomok elektronszerkezete, az atommodellek. Az elemek periódusos rendszere. Molekulák képződése, a kémiai kötések. Halmazok

szerkezete.

Halmazállapotok és változásaik. A víz fázisdiagramja. Oldatok, elegyek, koncentrációszámítás. Termokémia alapjai. Reakciósebesség.

Homogén és heterogén egyensúlyok. Sav-, bázis egyensúlyok, pH. Redoxi reakciók. Standard potenciál. Galvánelemek.

Elektrolízis. Kolloidok. Legfontosabb szerves kémiai vegyületcsoportok.

Tantárgyfelelős: Dr. Rácz LászlóOktatók: Dr. Rácz László