kenesei a nyelv és a nyelvek

A NYELV ÉS A NYELVEK

Nyelv_4_tord_uj_targymut:Nyelv_5tord 2/3/11 12:17 PM Page 1

A NYELV ÉS A NYELVEKHatodik, javított, bôvített kiadás

Szerkesztette

Kenesei István

AAKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST


Szerzôk

Bánréti Zoltán Pléh CsabaKelemen János Prószéky GáborKenesei István Radics KatalinKis Balázs Réger ZitaNádasdy Ádám Rohonci KatalinPap Mária Szabolcsi Anna

A feladatokat készítetteFarkas Judit és Szabó Veronika

A kötetet lektoráltaHajdú Péter

ISBN 978 963 05 8998 7

Kiadja az Akadémiai Kiadó,az 1795-ben alapított

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19.

www.akademiaikiado.hu

© A szerzôk és a szerkesztô, 2011

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás,a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát,

az egyes fejezeteket illetôen is.

Printed in Hungary


TARTALOM

Bevezetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

I. A NYELVI JELENSÉG1. Állati kommunikáció – emberi nyelv

(Pap Mária, Kenesei István, Pléh Csaba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172. A jelek (Pap Mária, Szabolcsi Anna, Kenesei István) . . . . . . . . . 433. A nyelv leírása (Szabolcsi Anna, Kenesei István) . . . . . . . . . . . . 66

II. A NYELV SZINTJEI4. Hangok (Kenesei István) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875. Szavak (Kenesei István) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1066. Mondatok (Kenesei István) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1257. Jelentések (Kenesei István) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142

III. A NYELV VÁLTOZATAI8. Nyelvünk sokfélesége

(Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István) . . . . . . . . . . . 1659. A változó nyelv (Szabolcsi Anna, Kenesei István). . . . . . . . . . . . 18710. A nyelvek sokfélesége (Kenesei István, Radics Katalin) . . . . . . . 21011. A maradandó nyelv (Nádasdy Ádám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

IV. A NYELV ÉS HASZNÁLÓJA12. A nyelv és a számítógép (Kis Balázs, Prószéky Gábor). . . . . . . . 25713. Az anyanyelv elsajátítása (Réger Zita, Pléh Csaba) . . . . . . . . . . . 28514. A nyelv és az agy (Bánréti Zoltán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31515. Beszéd és gondolkodás (Pléh Csaba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34916. Nyelv és megismerés (Kelemen János) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372

Szerkesztôi utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389Ajánlott irodalom, források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415


BEVEZETÔ

1. Ha azt mondanánk, hogy az olvasó tudja, mit tartalmaz ez a könyvanélkül, hogy kezébe kellene vennie, bár túloznánk, mégsem téved-nénk nagyot. Valószínûtlen ugyanis, hogy az, aki el tudja olvasni acímlapot, ne beszélne valamilyen nyelvet. Márpedig, ha tud egynyelvet, akkor pontosan az a csodálatosan bonyolult, gazdag, hajlé-kony és kifejezõ rendszer van a birtokában, amelyrõl ez a könyvszól. Persze rossz reklámot csinálnánk nemcsak magunknak vagymunkánknak, de a nyelvtudománynak is, ha mindezt bárki szigo-rúan szó szerint venné.

Az ugyan igaz, hogy bizonyos értelemben mindegyikünknekvan egy nyelvi rendszere, ez azonban korántsem olyan könnyen elõ-hívható, mint a filmszalagról a fénykép. S az is tény, hogy a nyelvnem „többdimenziós” jelenség. Egyszerre társadalmi és egyéni,történetileg és idõtlenül létezõ, állandó és változó, sokféle és mégisegységes.

Mivel a nyelvnek oly sok alakja van, nem egy út vezet el hozzá.Könyvünkben arra törekszünk, hogy minél több utat járjunk be –remélhetõleg az olvasóval együtt. Egyetlen szempontunk az utakközötti választásban az, hogy tudományunk mai eszközeivel járha-tók legyenek. E jármûveket azonban igyekszünk minél kényelme-sebbé tenni és biztos kézzel kormányozni, bár tudjuk, azért a görön-gyöket vagy a kanyarokat nem tüntethetjük el. S ha netán az olvasó-nak az az érzése támad, hogy az úticél nem érte meg a fáradságot,reméljük, az utazás néhány élményét megõrzi emlékezetében.

Képes beszéd nélkül: a ma nyelvtudományának fogalomrend-szerét, elméleteit és eredményeit kívántuk köznapi nyelven, min-denki számára érthetõen összefoglalni. Tettük ezt abból a meggyõ-zõdésünkbõl kiindulva, hogy a nyelv igen fontos, egyszerûen elke-rülhetetlen jelensége mindennapi életünknek, hiszen az ember (és


csak az ember) alapvetõ birtoka, tulajdonsága, jellemzõje. De azért istettük, mert a jelenkori nyelvészetnek sikerült, ha felérni nem is, devalamennyire lépést tartania a természettudományok szigorúságá-val, pontosságával, elmélet-központúságával. Végül indított ben-nünket e könyv megírására az is, hogy úgy látjuk, bár a nyelv való-ban része mindennapjainknak, a róla való tudományos gondolkodáseredményei és módszerei még annyira sem részei a köznapi gondol-kodásnak, mint a fizika vagy a csillagászat újabb fejleményei.

S hogy pontosabban megfogalmazzuk, kiknek írtuk a könyvet: ter-mészetesen mindenkinek, akit érdekelnek a nyelvek, a nyelvészetvagy az, hogy mit is tud, amikor csupán anyanyelvét ismeri. Nohanem mondhattunk le az idegen szakszók használatáról, mindegyikettörekedtünk említésükkor részletesen megmagyarázni. Olvasóinktólmindössze a középiskolai nyelvtan felületes emlékeire számítunk(például az alany, állítmány, tárgy, fõnév, melléknév fogalmainakhozzávetõleges ismeretére) – semmi többre.

2. Mirõl is szól ez a könyv? Természetesen elsõsorban arról, mi a nyelv. Va-jon azt jelenti ez, hogy eddig az olvasó nem tudta volna? Vagy téves lettvolna a szokásos meghatározás: „A nyelv a kommunikáció eszköze”?Nem, nem egészen erre gondolunk. De elsõ lépésként talán érdemesmár ezt a meghatározást is egy kissé közelebbrõl szemügyre venni.

Tegyük föl, hogy az eszköz szót köznapi értelmében használtuk,például úgy, mint ebben a mondatban: „A toll az írás eszköze.” Mármagával az eszközzel kapcsolatban is jó néhány kérdés merülhet fel:a kommunikációnak egyedüli eszköze-e a nyelv (például a toll nemaz egyetlen, amivel írni lehet), s egyáltalán milyen értelemben „esz-köze”? Ha nincs tollam, akkor is tudok írni; de ha egyetlen nyelvetsem ismerek, tudok-e kommunikálni?

De hagyjuk az eszköz szót – végül is nagyjából értjük, mit jelent.Az idézett meghatározásban sokkal fontosabb szerepe van a kom-munikáció fogalmának, s ez a szó sokkal több buktatót tartogat,mint az eszköz. Ha ugyanis a kommunikációt – mint szokás – „a gon-dolatok, információk kicserélésének” tartjuk, mi különbözteti meg anyelvi kommunikációt a nem nyelvitõl? Azt könnyen beláthatjuk,hogy nem engedhetjük meg a kommunikáció leszûkítését csakis anyelvi közlésekre, hiszen így az eredeti meghatározás körben forog-na. S mit ér akkor egy olyan meghatározás, amely a nyelv fogalmá-nak segítségével határozza meg magát a nyelvet?

BEVEZETÔ10


Ha viszont például érintkezésnek nevezem a kommunikációt, ak-kor mi mást tettem, mint megadtam egy hasonló értelmû kifejezést(feltéve, hogy nem értek rajta többet – akkor viszont még mindignem mondtam meg, mi a kommunikáció). Voltaképpen itt is az ahelyzet, hogy tisztában vagyunk vele, mit értünk a kommunikációszón, csakhogy a fogalom annyira általános értelemben van használ-va, hogy minden további értelmes meghatározás alól „kicsúszik”.

Többek között ilyen nehézségek miatt mi sem kíséreljük meg akommunikációt meghatározni. Helyette három megközelítést vagysémát mutatunk be, amelyben a kommunikáció értelmezhetõ.

3. A ma már hagyományosnak, klasszikusnak nevezhetõ elképzelés akommunikációt mint különbözõ tényezõk összefüggését ábrázolja:

A kommunikáció elemei (W. Weaver nyomán)

A telefonbeszélgetésben mint kommunikációban például az in-formációforrás a beszélõ ember; az adó a mikrofon, amely a beszédhanghullámait elektromos jelekké kódolja, alakítja át. A csatorna,azaz a továbbító közeg a telefonkábel. Zaj lehet bármi, ami a csator-nára hat: zörej, távolság stb. A vett jel az, ami a kibocsátott jelbõl azajjal együtt megérkezik. A vevõ: a hallgató membránja visszaala-kítja a jelet hanghullámmá, szöveggé (üzenet) a címzett, a másikember számára.

Kevésbé emberi vagy technikai példával élve: ha egy pinty a héjaláttára vészjelzést ad le, akkor az információforrás a madár agya; azadó a hangképzõ szerve, amely a madár riadalmát hanggá kódoljaát; a jel a hanghullám, a csatorna pedig, vagyis a közeg, amelyen áta jel továbbítódik, a levegõ. Zaj lehet akármilyen zavaró tényezõ eb-ben a csatornában (zörej, más hang stb.); a vett jel az, ami a másikmadár hallószervénél megmaradt az eredeti hanghullámból. A ve-võ pedig ingerületekké (üzenet) alakítja át a hanghullámokat a cím-zett, a másik madár agya számára. Természetesen mindkét esetbenkétirányú kommunikáció is létrejöhet, vagyis az információforrás ésa címzett szerepet cserélhet.

CSATORNAADÓINFORMÁCIÓFORRÁS CÍMZETTVEVÔ

ZAJFORRÁS

JEL VETT JEL ÜZENET

BEVEZETÔ 11


Egy másik nézet a kommunikációt a szállítással rokonítja, detárgyak, áruk helyett információkat juttatnak el valahonnan valaho-vá. Az információnak mindig van valamilyen hordozója, amely(szemben az információval) valóságosan, fizikailag létezik, éppezért lehetséges egyáltalán átvinni az információt. Ha például egybizonyos mennyiségû folyadékot akarunk elszállítani, eszünkbesem jut, hogy bármiféle tartály vagy edény nélkül sikerülhetne. Ígytartozik hozzá az információhoz is a maga „tartálya”: a gondolat-hoz a szó, a vészjelzéshez a füttyhang. Elképzelhetõ több tartály isegymásba helyezve: ha a szó, azaz a hanghullám az egyik, akkor atelefon esetében az elektromosság a következõ „burok”, ha pedig atelefonból közvetlenül magnetofonra vesszük föl, akkor a szalagmár a harmadik tartály. Ez utóbbi egyébként az „idõbeli szállítást”valósítja meg, vagyis „tartósítja” az információt. (Az írásra isugyanúgy gondolhatunk, mint a hangot rögzítõ tartályra.)

A harmadik felfogás a címzett oldaláról vizsgálja, mit tekinthe-tünk kommunikációnak. Ebbõl a szempontból úgy tûnik, inkábbközlési aktusokról, cselekedetekrõl lehet beszélni: valamely ese-ményt akkor tekintünk közlésnek, kommunikációnak, ha feltételez-zük, hogy a tapasztalt dolog valami más helyett áll, önmagán túlmásra is utal és szándékos tevékenység eredménye. Ha például va-lakinek megõszül a haja, ez ugyan jelentheti azt, hogy öregszik, deeszembe sem jut azt feltételezni, hogy ezt az illetõ, hajának õszülésé-vel közölte velem. Ha viszont valaki õszülõ haját feketére színezi(szándékos tevékenység), az idõs arc fölött a feketére festett hajmindnyájunk számára közléssel egyenértékû.

4. Bárhogy határozzuk is meg a kommunikációt, közléseket nemcsakaz emberek között fedezhetünk fel. Épp ezért lehet könyvünkben ta-nulságos az általános megközelítéseket összefoglaló I. rész,A nyelvi je-lenség 1. fejezete (Állati kommunikáció – emberi nyelv), amely az embereknyelvét az állatok közlési rendszereivel veti össze. Összehasonlítanipersze lehet õket, de az eltérések sokkal szembetûnõbbek, mint azazonosságok. Van két különbség, amely más fejezetekben is többszörfel fog bukkanni. Az egyik a nyelv kettõs szerkezete. Röviden aztszoktuk ezen érteni, hogy a nyelvi közlemények, például a mondatokönálló jelentésû kisebb egységekbõl, szavakból szerkesztõdnek egybe,míg a szavak még kisebb, de már önálló jelentés nélküli darabokból:hangokból állnak. Ezzel a kettõs tagoltsággal egyetlen állati jelzés-

BEVEZETÔ12


rendszer sem mérhetõ össze. A másik, ezzel összefüggõ vonása azemberi nyelvnek a nyitottsága: az, hogy semmiféle korlátok közé nemlehet szorítani sem a lehetséges közlések számát, sem azt, hogy mit le-het egyáltalán közölni.

Az ismertetett kommunikációfelfogások közül egyik sem tudotteltekinteni a jel valamilyen fogalmától. S minthogy a nyelv egy má-sik, szinte közhelyszámba menõ meghatározása azt mondja ki: anyelv jelek rendszere, könyvünknek A jelek címû 2. fejezete ezt agondolatot igyekszik jobban megvilágítani.

Az I. rész 3. és egyben zárófejezete,A nyelv leírása, a nyelv tudomá-nyos megközelítésének lehetõségeit mutatja be, azokat a felfogásokatjárja körül, amelyek szellemében a nyelvet mint elvonatkoztatást,mint elméletek, modellek tárgyát szemlélhetjük.

A második nagyobb egység, A nyelv szintjei címet viselõ II. rész erendszer alkotórészein vezeti végig az olvasót (4–7. fejezet). Számostévhittel és elõítélettel találkozhatunk a köznapi gondolkodásban anyelv alapegységeinek és azok összefüggéseinek vonatkozásábanattól kezdve, hogy a hangokat ugyanúgy változatlannak hisszük,mint egy leírt szöveg betûit, azon keresztül, hogy a nyelv alapegysé-gének a szót tekintjük, egészen addig, hogy a pohár szó jelentésénekvalamilyen képet, képzetet vagy magát a megnevezett ivóedénytgondoljuk. Egyebek között ilyen tévedések kritikájával próbálunk ittérvényesebb megoldások melletti érveket felsorakoztatni.

A III. rész, A nyelv változatai már szándékában sem a nyelvrõl, ha-nem a nyelvekrõl kíván szólni. Az egy nyelven belüli és a különbözõnyelvek közötti változatosság szinte kimeríthetetlen. Közelebbrõlnézve azonban ez a sokféleség is valamilyen módon rendezett. Azegyazon nyelven belüli egyidejû rendszerek (8. fejezet, Nyelvünksokfélesége), a különbözõ történeti állomások (9. fejezet, A változónyelv) és a világ nyelveinek sokszínû palettája (10. fejezet, A nyelveksokfélesége), a megörökítésükre szolgáló írásrendszerek (11. fejezet,A maradandó nyelv) mögött mindig felfedezhetõ a szervezõelvek, arend mintázata.

Az utolsó egység (IV. rész)A nyelv és használója, az ember kapcso-latával foglalkozik. A nyelv és a számítógép címû 12. fejezet a nyelvszámítógépes kutatásáról, illetve a számítógépek nyelvészeti alkal-mazásáról szól – sok esetben visszautalva az írásrendszerekrõl szó-ló elõzõ részre, hiszen a számítógép egyik fontos hasznosítása a (he-lyesen) írott szövegek elõállítása. A nyelv kialakulásáról, vagyis a

BEVEZETÔ 13


nyelv eredetérõl szóló elképzeléseket már a legelsõ fejezetben is tár-gyaltuk. Az anyanyelv elsajátítása címû 13. fejezetben a nyelv keletke-zését a beszélõ egyénben, a gyermekben követhetjük nyomon.A nyelv és az agy címû 14. fejezet a nyelv mûködésének agyi, tudati,szakszóval mentális zavarairól, a nyelvi „betegségekrõl” és a nyelviképességekért felelõs agyi területekrõl szól. A Beszéd és gondolkodás(15. fejezet) a pszichológia oldaláról, a Nyelv és megismerés (16. feje-zet) a filozófus nézõpontjából foglal össze tanulságos kísérleteket ésmeggondolandó érveket a beszédünk és gondolataink közötti ösz-szefüggésekrõl, illetve a világról való tudásunk és a nyelv szerkeze-te, lehetõségei közti kapcsolatokról.

5. Azt mondottuk, sok út vezet a nyelvhez: a könyv nagyobb egységei ép-pen ezeket az utakat különítik el. De ez azt is jelenti: sokszor elõfor-dulhat, hogy késõbb meghatározott fogalmakat, majdan szakszókéntelõbukkanó kifejezéseket magyarázat nélkül, csupán köznapi értel-mükre hagyatkozva használunk. Azért is tehettünk így, mert az adottszövegkörnyezetben nincs is semmi baj szokásos értelmezésükkel, silyenkor az olvasó is kételkedés nélkül támaszkodhat saját fogalmaira.A szakkifejezések közötti tájékozódást a Tárgymutató is elõsegíti.

Eredetileg ismeretterjesztõ, tudománynépszerûsítõ könyvet snem szakmunkát vagy tudománytörténetet írtunk. Ezért nemcsak alábjegyzetek hiányoznak, de a név szerinti hivatkozások is. Az egyesfejezetekhez közvetlenül felhasznált forrásokat azonban a könyv vé-gén feltüntettük, és ugyanitt részletes listát adunk azokról a magyarnyelven megjelent és hozzáférhetõ könyvekrõl, amelyekbõl az olva-só további érdeklõdését kielégítheti. Az 1984-es elsõ kiadás ótakönyvünk talán a legszélesebb körben használt nyelvészeti bevezetõtankönyvvé vált – ezért a jelen kiadás számára a fejezeteket össze-foglaló kérdésekkel, illetve gyakorló vagy problémafelvetõ feladatok-kal egészítettük ki, amelyek javasolt megoldásait a www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek honlapon lehet megtalálni.

A nyelvtudománynak – mint sok más kutatási területnek – nincse-nek végleges, lezárt eredményei; ilyesmit hiábavaló is volna várni ekönyvtõl. Amit tenni tudunk, ha elsõ látásra kevésnek tûnik is, az, amitvégsõ soron minden tudomány tesz: két-három szinte gyermekienegyszerû kérdést ismételgetünk, „Tulajdonképpen mi ez?”, „Miért vanígy?” és „Hogyan alakulhatott ilyenné?”. Ha az olvasó e kérdéseket ér-telmesnek találja, bízhatunk benne, hogy nem fog csalódni.

BEVEZETÔ14


AJÁNLOTT IRODALOM, FORRÁSOK

Az itt következõ válogatott irodalomjegyzék kompromisszum ter-méke, elsõsorban azért, mert az általános érdeklõdésre számot tart-ható magyar nyelvû könyvek száma meglehetõsen csekély, viszontaz általunk olvasott ilyen jellegû idegen nyelvû könyvek jórésztcsak szakkönyvtárakban találhatók. Ez utóbbiakat tehát nem sorol-juk fel, az egyes fejezetekben felhasznált közvetlen forrásainkatazonban szükségesnek láttuk megnevezni, akár magyar, akár ide-gen nyelvûek voltak, de mindig elsõbbségben részesítettük a ma-gyar nyelvû változatot, ha volt, még akkor is, amikor valójában azilletõ szerzõnek eredetiben megjelent – és esetleg teljesebb vagyjobb – munkáját használtuk.

Forrásként természetesen magunk is gyakran használtuk az aján-lott magyar nyelvû irodalomban szereplõ könyveket, amit különnem fogunk jelölni. Az ajánlott irodalomban csillaggal jeleztük azo-kat a munkákat, amelyek tudományos igénnyel, s nem kifejezettenismeretterjesztõ célzattal készültek. E mûvek általában nagyobb el-mélyedést követelnek meg, sõt sokszor elõtanulmányok is szüksé-gesek a megértésükhöz.

Az általános jellegû vagy több fejezetre vonatkozó könyveket kö-vetõen fejezetenként adjuk meg az ajánlott magyar nyelvû irodal-mat az A pont alatt, majd a B pont alatt a forrásokat soroljuk fel.A könyveket folyamatosan számozva közöljük a visszautalást meg-könnyítendõ.


ÁLTALÁNOS MÛVEK[1] Crystal, D.: A nyelv enciklopédiája. Budapest, 1998

*[2] Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció. I–II. Budapest, 1977–1978 (2., jav. kiad. Bp. é. n. [2003])

*[3] Jakobson, R.: Hang – jel – vers. Budapest, 19722

[4] Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvrõl.Budapest, 1999

[5] Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba.2. jav. és bõv. kiad. Budapest, 2007

[6] Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Budapest,2003

[7] Kiefer Ferenc (fõszerk.): Magyar nyelv. /Akadémiai kéziköny-vek/ Budapest, 2006

[8] É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról. Budapest, 2004[9] Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok. Budapest, 2003

[10] Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol: újabb írások, beszélge-tések a nyelvrõl, 2003–2007. Budapest, 2008

[11] Papp Ferenc: Könyv az orosz nyelvrõl. Budapest, 1979[12] Pinker, S.: A nyelvi ösztön. Budapest, 1999

*[13] Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv –kommunikáció – cselekvés. Budapest, 1997

*[14] Prószéky Gábor: Számítógépes nyelvészet: Természetes nyel-vek használata számítógépes rendszerekben. Budapest, 1991

[15] Robins, R. H.: A nyelvészet rövid története. Budapest, 1995*[16] Saussure, F. de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Buda-

pest, 1967*[17] Szépe György (szerk.): A nyelvtudomány ma. Budapest, 1973*[18] Telegdi Zsigmond (szerk.): Hagyományos nyelvtan – modern

nyelvészet. Budapest, 1972[19] Telegdi Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Buda-

pest, 1977[20] Terts István: A nyelvész szóra bírja a nyelvet. Budapest, 1976[21] Wardhaugh, R.: Szociolingvisztika. Budapest, 1995

AJÁNLOTT IRODALOM, FORRÁSOK396


FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉSFELHASZNÁLT FORRÁSOK

BevezetõB:A kommunikáció fogalmaWeaver, W.–Toda, M., illetve Worth, S.–Gross, L. írásai Horá-nyi [2]-ben

A kettõs tagolásMartinet, A. cikke Szépe [17]-ben

1. Állati kommunikáció – emberi nyelv

A:*[22] Bence György–Kis János (szerk.): Munka és emberré válás. Bu-

dapest, 1972[23] Csányi Vilmos (szerk.): Kis etológia. Budapest, 1980

*[24] Csányi Vilmos: Evolúciós rendszerek. Budapest, 1988[25] Csányi Vilmos: Az emberi természet. Budapest, 1999[26] Hauser, M.: Vad elmék. Budapest, 2002[27] Lorenz, Konrad: Salamon király gyûrûje. Budapest, 19762

*[28] Pap Mária (szerk.): A nyelv keletkezése. Budapest, 1974[29] Passingham, E.: Az emberré vált fõemlõs. Budapest, 1988[30] Pléh Csaba: A nyelvi kompetencia evolúciója. In: Balogh Tibor

(szerk.) A tudat evolúciója mai szemmel. Budapest, 1987[31] Sebeok, T. A.: A mûvészet elõzményei. Budapest, 1983[32] Tomasello, Michael: Az együttmûködés eredete. Budapest,

2010


B:Példák az állati kommunikációra

[33] Altmann, S. (szerk.): Social communication among primates.Chicago, 1967

[34] Evans, W. F.: Communication in the animal world. New York,1968

[35] Frisch, K. von: The dance language and orientation of bees.Cambridge, 1967

[36] Hauser, M.–Chomsky, N.–Fitch, T.: The faculty of language:What is it, who has it, and how did it evolve? Science, 2002,298, 1569–1579.

[37] Marcus, Gary F.: Startalin starlings. Nature, 2006, 440. köt., áp-rilis, 26, 1117–1118.

[38] Sebeok, T. A. (szerk.): Animal communication. Urbana, 1968

A nyelv eredetePap [28] és Hockett, C. F.–Ascher, R. cikke Bence–Kis [22]-ben

Emberi nyelv és társas értelem viszonya[39] Dennett, D.: Az intencionalitás filozófiája. Budapest, 1998[40] Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Budapest, 2002

Az emberi nyelv kibontakozása[41] Bickerton, D.: Language and species. Chicago, 1999[42] Donald, M.: Az emberi gondolkodás eredete. Budapest, 2001[43] Dunbar, R.: Grooming, grossip, and the evolution of language.

Harvard University Press, 1996[44] Greenberg (szerk.): Universals of language. Cambridge,

Mass., 1963[45] Hockett, C. F.: The problem of universals in language. In: J. H.

(szerk.) Universals of language. Cambridge, Mass., 1–29. 1963

Táblázatok forrása1.3. táblázatHauser–Chomsky–Fitch [36] nyomán1.4. táblázatHockett [45]1.7. és 1.8. táblázatDonald [42]

FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK398


2. JelekA:

[46] Horányi Özséb: Jel, jelentés, információ. Budapest, 1975*[47] Horányi Özséb–Szépe György (szerk.): A jel tudománya. Bu-

dapest, 1975[48] Sebeok, T. A.–Sebeok, J. U.: Ismeri a módszeremet? Avagy: a

mesterdetektív logikája. Budapest, 1990*[49] Sztyepanov, J. Sz.: Szemiotika. Budapest, 1976

B:Saussure [16], Jakobson [3], valamint C. S. Pierce és C. W. Mor-ris írása Horányi–Szépe [47]-ben.

[50] Bühler, K.: Sprachtheorie. Die Darstellungsfunktion der Spra-che, Jena, 1934

[51] Frege, G.: Logika, szemantika, matematika. Budapest, 1980[52] Telegdi Zsigmond: A nyilatkozat mint indícium. Általános

Nyelvészeti Tanulmányok XI. Budapest, 1976

3. A nyelv leírásaA:

*[53] Apreszjan, J. D.: A modern strukturális nyelvészet elmélete ésmódszerei. Budapest, 1971

*[54] Chomsky, N.: Generatív grammatika. Budapest, 1985*[55] Chomsky, N.: Mondattani szerkezetek – Nyelv és elme. Buda-

pest, 1998[56] Fehér Márta–Hársing László: A tudományos problémától az

elméletig. Budapest, 1977[57] Wartofsky, M. W.: A tudományos gondolkodás fogalmi alap-

jai. Budapest, 1977

B:Konstitutív és regulatív szabályokSearle, J. R. cikke Horányi [2]-ben

[58] Searle, J. R.: Speech acts. Cambridge, 1969

Leíró és történeti nyelvészetSaussure [16]

FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 399


A nyelvleírás mint elmélet, modellSzépe [17]

[59] Chomsky, N.: Aspects of the theory of syntax. Cambridge,1965

4. HangokA:Papp [11] hangtani fejezeteJakobson [3] és Saussure [16] megfelelõ részletei

*[60] Általános nyelvészeti tanulmányok XIX. Újabb irányzatok afonológiában. Budapest, 1995

[61] Antal László: A formális nyelvi elemzés. Budapest, 1964[62] Durand, J.–Siptár Péter: Bevezetés a fonológiába. Budapest,

1997*[63] Kassai Ilona: Fonetika. Budapest, 1998*[64] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 2. köt.

Fonológia. Budapest, 1994*[65] Siptár Péter: A magyar mássalhangzók fonológiája. Budapest,

1995*[66] Siptár Péter: Hangtan. In: É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár

Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest, 1998

B:A hangképzésre adaptálódás

[67] Lenneberg, E.: The biological foundations of language. NewYork, 1967

A megkülönböztetõ jegyekJakobson [3]

[68] Trubetzkoy, N. S.: Principes de phonologie. Párizs, 1947

Magyar alkalmazásuk[69] Szépe György: Az alsóbb nyelvi szintek leírása. Általános

nyelvészeti tanulmányok VI. Budapest, 1969

Kínai példák[70] Kratochvil, P.: The Chinese language today. London, 1967



Egyéb nyelvi példákFishman [108] és [109]

[71] Hyman, L.: Phonology. New York, 1975

5. SzavakA:Antal [61]Papp [11]

[72] Antal László: Egy új magyar nyelvtan felé. Budapest, 1977[73] É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelv-

tan. Budapest, 1998*[74] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 3. köt.

Morfológia. Budapest, 2000[75] Kiefer Ferenc (szerk.): Stukturális magyar nyelvtan. 4. köt.

A szótár szerkezete. Budapest, 2008*[76] Pléh Csaba–Lukács Ágnes: A magyar morfológia pszicholing-

visztikája. Budapest, 2001

B:[77] Bloomfield, L.: Language. New York, 1933[78] Harris, Z. S.: Structural linguistics. Chicago, 1951. (Elsõ fejeze-

tét l. Szépe [17]-ben.)

A szóképzés eljárásai[79] Aronoff, M.: Word formation in generative grammar. Cam-

bridge, 1976

Szóalak, lexéma stb.; Juhász Gyula szókincsePapp [11]

[80] Papp Ferenc: A magyar fõnév paradigmatikus rendszere. Bu-dapest, 1975

Kínai példák[81] Mártonfi Ferenc: Vannak-e szófajok a kínai nyelvben? NyK

1974, 75/1.

Fox példák[82] Hockett, C. F.: A course in modern linguistics. New York, 1958



6. MondatokA:Chomsky [55]É. Kiss–Kiefer–Siptár [73]Apreszjan [53]Antal [72]Chomsky írása Szépe [17]-ben és Hankiss Elemér (szerk.):Strukturalizmus I. Budapest, é. n. kötetében

*[83] Alberti Gábor–Medve Anna: Generatív grammatikai gyakor-lókönyv I–II. Janus/Books. Budapest, 2002

*[84] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 1. köt.Mondattan. Budapest, 1992

*[85] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 4. köt.A szótár szerkezete. Budapest, 2008

B:A magyar mondat szórendje

[86] É. Kiss Katalin: A magyar mondatok egy szintaktikai modell-je. NyK 1978, 80/2.

7. JelentésekA:Pléh–Síklaki–Terestyéni [13]Saussure [16]Telegdi [18]

[87] Antal László: A jelentés világa. Budapest, 1978*[88] Austin, J. L.: Tetten ért szavak. Budapest, 1990[89] Beaugrande, R.–Dressler, W. U.: Bevezetés a szövegnyelvé-

szetbe. Budapest, 1998*[90] Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest, 2000*[91] Kiefer Ferenc: Az elõfeltevések elmélete. Budapest, 1983[92] Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Budapest, 1999

*[93] Péter Mihály: A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai.Budapest, 1992

*[94] Ruzsa Imre–Máté András: Bevezetés a modern logikába. Bu-dapest, 1997

*[95] Searle, J. R.: Elme, nyelv és társadalom. Budapest, 2000



B:Frege [51]

[96] Parkinson, G. H. R. (szerk.): The theory of meaning. London,1968

[97] Rosenberg, J. F.–C. Travis (szerk.): Readings in the philo-sophy of language. Englewood Cliffs, 1971

[98] Steinberg, D. D.–Jakobovits, L. A. (szerk.): Semantics. Cam-bridge, 1971

[99] Zvegincev, V. A.: Predlozsenyije i jego otnosenyije k jaziku irecsi. Moszkva, 1976

A nyelv többféle használata és a beszédcselekvésekM. Black, J. L. Austin és J. R. Searle tanulmányai Horányi [2]-ben és Pléh–Síklaki–Terestyéni [13]-banSearle [58]

8. Nyelvünk sokféleségeA:Wardhaugh [21]Beaugrande–Dressler [89]

[100] Csernicskó István: A magyar nyelv Kárpátalján. Budapest,1998

[101] Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban).Budapest, 1999

[102] Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszervál-táskori Magyarországon. Budapest, 2003

*[103] Pap Mária–Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv: szo-ciolingvisztikai írások. Budapest, 1975

[104] Réger Zita: Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hát-rány, Budapest, 1990

[105] Szépe György (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlõség. Buda-pest, 1998

*[106] Szépe György–Derényi András (szerk.): Nyelv, hatalom,egyenlõség: Nyelvpolitikai írások. Budapest, 1999

B:[107] Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. Nyelv és társada-

lom. Budapest, 1972



[108] Fishman, J. A. (szerk.): Readings in the sociology of lan-guage. Hága, 1972

[109] Fishman, J. A. (szerk.): Advances in the sociology of lan-guage. Hága, 1972

[110] Kontra Miklós–Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagynyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról.Budapest, 1998

[111] W. Labov: Sociolinguistic patterns. Philadelphia, 1972

Magyar nyelvjárások[112] Benkõ Loránd: Magyar nyelvjárástörténet. Budapest, 1957[113] Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. Buda-

pest, 1971[114] Kálmán Béla: A mai magyar nyelvjárások. Budapest, 1957

9. A változó nyelvA:

[115] Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Budapest, 1966*[116] Bárczi Géza: A magyar nyelv múltja és jelene. Budapest, 1980*[117] Benkõ Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana.

I–II/1. Budapest, 1991–92*[118] Benkõ Loránd: Név és történelem: Tanulmányok az Árpád-

korról. Budapest, 1998[119] Bynon, T.: Történeti nyelvészet. Budapest, 1994

*[120] Herman József: A francia nyelv története. Budapest, 1966*[121] Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Budapest, 1986[122] Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk. Budapest, 1982[123] Pusztay János: Nyelvrokonság és nemzeti tudat. Szombat-

hely, 1995[124] Rédei Károly: Õstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilet-

tantizmus kritikája. Budapest, 1998

B:Magyar nyelvtörténet

[125] Bárczi Géza: Magyar hangtörténet. Budapest, 1958[126] Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Budapest, 1958[127] Benkõ Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvû szövegemlékei.

Budapest, 1980



[128] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Budapest,1967–76

[129] Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk. Budapest, 1982

A nyelvtörténet általános kérdései[130] Lehmann, W. P.–Malkiel, Y. (szerk.): Directions for historical

linguistics. Austin, 1968[131] Meillet, A.: Linguistique historique et linguistique générale.

Párizs, 1948[132] Paul, H.: Prinzipien der Sprachgeschichte. Halle, 1880/Tü-

bingen, 1970

Magyar szókincsstatisztikaPapp [11]

A megszólítások történeteR. Brown–A. Gilman cikke Pap–Szépe [103]-ban

10. A nyelvek sokféleségeA:

[133] Antal László. Nyelvek nyomában. Budapest, 1981[134] Cavalli-Sforza, L. L.: Genetikai átjáró – Különbözõségünk

története. Budapest, 2002[135] Honti László (szerk.): A nyelvrokonságról. Az török, sumer

és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, 2010[136] Komoróczy Géza: Sumer és magyar? Budapest, 1976

*[137] Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszervál-táskori Magyarországon. Budapest, 2003

[138] Pusztay János: Az „ugor–török háború” után. Budapest, 1977[139] Raskó István: Honfoglaló gének. Budapest, 2010[140] Ridley, M.: Génjeink. Budapest, 2002

*[141] Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Budapest, 1978

B:Az indoeurópai nyelvek táblázataBynon [119]



Az uráli nyelvek rokonsága[142] Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Buda-

pest, 1973

Dél-ázsiai és amerikai indián nyelvi példákBloomfield [77]Hockett [82]

Tipológia[143] Greenberg, J. H. (szerk.): Universals of language. Cambridge,

1963[144] Uszpenszkij, B. A.: Sztrukturnaja tyipologija jazikov. Moszk-

va, 1965[145] Magyar Tudomány 2008/10: Genetika és (magyar) õstörténet.

Vendégszerkesztõ: Bálint Csanád

Ábrák, táblázatok forrása10.9. táblázat

[146] Lehmann, W. P. (szerk.): Syntactic typology. Austin, 197810.9. ábraCrystal [1]

11. A maradandó nyelvA:Saussure [16] 43–56.

[147] Doblhofer, E.: Jelek és csodák. Budapest, 1962[148] Drascsuk, V.: Évezredek útjain: amirõl az írásjegyek mesél-

nek. Budapest, 1983[149] Filep László–Bereznai Gyula: A számírás története. Buda-

pest, 1999[150] Kéki Béla: Az írás története. Budapest, 1975

*[151] Kniezsa István: A magyar helyesírás története. Budapest,1959

*[152] Laziczius Gyula: Fonetika. Budapest, 1944; 2. kiad. 1963.[153] A magyar helyesírás szabályai. 11. kiad. Budapest, 1984

*[154] Németh Gyula: A magyar rovásírás. Budapest, 1934[155] Pei, M.: Szabálytalan nyelvtörténet. Budapest, 1965[156] Várkonyi Nándor: Az írás története. Budapest, 1943



B:Bloomfield [77] 17. fej.

[157] The Book of Specimens. British and Foreign Bible Society.London, 1895

[158] Brockelmann, C.: Arabische Grammatik. Leipzig, 1974[159] Ceram, C. W.: Götter, Gräber und Gelehrte im Bild. Ham-

burg, 1957[160] Diringer, D.: The Alphabet. London, 1968[161] Gelb, I. J.: A Study of Writing. Chicago–London, 1963[162] Jensen, H.: Die Schrift in Vergangenheit und Gegenwart.

Berlin, 1958[163] Pyles, T.–Algeo, J.: Origins and development of the English

language. New York, 1993[164] Róna-Tas, A.: Hungarians and Europe in the early Middle

Ages. Budapest, 1999

12. A nyelv és a számítógépA:Pléh [222]

*[165] Alberti Gábor–Medve Anna: Generatív grammatikai olvasó-könyv. I–II. Pécs, 2001

*[166] Prószéky Gábor: Számítógépes nyelvészet. Budapest, 1989[167] Prószéky Gábor–Kis Balázs: Számítógéppel emberi nyelven.

Természetes nyelvi feladatok megoldása számítógéppel.Bicske, 1999

*[168] Prószéky Gábor–Olaszy Gábor–Váradi Tamás: Nyelvtechno-lógia. In: Kiefer [6]

B:[169] Elekfi László: Magyar ragozási szótár. Budapest, 1994[170] Jurafsky, D.–Martin, J. H.: Speech and Language Processing

(An Introduction to Natural Language Processing, Computa-tional Linguistics, and Speech Recognition), 2000

[171] Prószéky Gábor: A magyar morfológia számítógépes kezelé-se. In: Kiefer [74]



13. Az anyanyelv elsajátításaA:Tomasello [40]

*[172] Általános nyelvészeti tanulmányok XVIII. Nyelvészet éspszichológia. Budapest, 1995

*[173] Elkonyin, D. B.: Gyermeklélektan. Budapest, 1964[174] Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv. Budapest, 1981[175] Mehler, Jacques–Dupoux, Emmanuel–Gervain Judit: Ember

születik. Budapest, 2008[176] Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest,

1972[177] Réger Zita: Utak a nyelvhez. Budapest, 1990

*[178] Tomasello, Michael: Az együttmûködés eredete. Budapest,2010

[179] Vigotszkij, L. Sz.: Gondolkodás és beszéd. Budapest, 1967

B:Az elsajátítás elmélete és mechanizmusai

[180] Csibra Gergely–Gergely György (szerk.): Ember és Kultúra.A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai.Budapest, 2007

[181] Gopnik, A.–Meltzoff, A.–Kuhl, P.: Bölcsek a bölcsõben. Bu-dapest, 2000

[182] Piatelli-Palmarini, M.: Evolúció, szelekció és megismerés. In:Pléh [219]

[183] Réger Zita: A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholing-visztikában. Egy új szempont. Pszichológia, 1986, 6, 93–134.

Gondolkodásfejlõdés és nyelvi fejlõdés[184] Karmiloff-Smith, A.: Túl a modularitáson: A kognitív tudo-

mány fejlõdéselméleti megközelítése. In: Pléh [220][185] Piaget, J.: Az értelem pszichológiája. Budapest, 1993[186] Pléh Csaba: Téri megismerés és nyelv. Magyar Pszichológiai

Szemle, 2001, 56, 263–285.

Kísérleti módszerek a gyermeknyelv-kutatásbanElkonyin [173]Pléh [222]



[187] Berko Gleason, J.: The development of language. New York,1992

[188] Berko Gleason, J.–Bernstein Ratner, N.: Psycholinguistics.Fort Worth, 1993

[189] Brown, R.: A first language. Cambridge, 1973; New York,1993

[190] Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Budapest, 1999[191] Gósy Mária: Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves

gyermekek nyelvében. Nyelvtudományi Értekezések, 1984, 119.[192] Gósy Mária: A szó felismerése. Folyamatok és stratégiák. In:

Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás ‘97. Szófonetikai vizsgála-tok. Budapest, 1998

[193] Ingram, D.: First language acquisition. Method, descriptionand explanation. Cambridge, 1989

[194] Kenyeres Elemér: A gyermek beszédének fejlõdése. Buda-pest, 1928

[195] S. Meggyes Klára: Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere.Budapest, 1971

[196] Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásánakmodelljeirõl. Pszichológiai Tanulmányok XVI. 105–88, 1985

[197] Pléh Csaba: A természet és a lélek. Budapest, 2003[198] Pléh Csaba–Radics Katalin: Beszédaktuselmélet és kommu-

nikációkutatás. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIV. Buda-pest, 1982

Gyermeknyelvi példaforrások[199] Slobin, D. I.: Psycholinguistics. London, 1971

Szimbolikus jelleg[200] Werner, H.–Kaplan, B.: Symbol formation. New York, 1963

Táblázatok forrása13.1. táblázatMehler, J. In: Pléh [197]13.2. táblázatPléh [196] nyomán13.3. táblázatBates és MacWhinney. In: Pléh [197] összefoglalója nyomán



14. A nyelv és az agyA:Pinker [12]Pléh [222]

*[201] Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. Buda-pest, 1999

*[202] Bánréti Zoltán: Neurolingvisztika. In: Kiefer [6][203] Bánréti Zoltán: Neurolingvisztika. In: Magyar nyelv. Szerk.:

Kiefer F. Budapest, 2006, 653–724.*[204] Csépe Valéria–Jolsvai Hajnal: Nyelv és agymûködés. In: Csé-

pe Valéria–Gyõri Miklós–Ragó Anett (szerk.): Általános pszi-chológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest, 2008, 187–195.

B:[205] Caplan, D.: Neurolinguistics and linguistic aphasiology.

Cambridge, 1987[206] Friederici, A.: The Time Course of Syntactic Activation dur-

ing Language Processing. Brain and Language, 1995, Vol 50,259–281.

[207] Fromkin, V.: Some Thoughts about the Brain/Mind/Lan-guage Interface. Lingua, 1998, 100, 3–27.

[208] Grodzinsky, Yosef–Angela Friederici: Neuroimaging of syn-tax and syntactic processing. Current Opinion in Neurobiology,2006, 16. 2.

[209] Kolk, H.: A Time-Based Approach to Agrammatic Produc-tion. Brain and Language, 1995, Vol 50, 282–303.

[210] Lancz Edina: A magyar jelnyelv szótára. Siketek és Nagyot-hallók Országos Szövetsége, Budapest, 1999

[211] Linebarger, M. C.: Agrammatism as Evidence about Gram-mar. Brain and Language, 1995, Vol 50, 52–91.

[212] Litavecz Anna: Ismeretek a hallássérültekrõl. Kézirat. SI-NOSZ, Budapest, 1996

[213] Osmanné Sági Judit: Az afázia klasszifikációja és diagnoszti-kája. Ideggyógyászati Szemle, 1991, 44, 339–362.

[214] Osmanné Sági Judit: A belsõ lexikonhoz való hozzáférésmódjai és zavarai afáziás betegeknél. Általános Nyelvészeti Ta-nulmányok [107]

[215] Pléh Csaba–Palotás Gábor–Lõrik József: Nyelvfejlõdésiszûrõvizsgálat. Budapest, 2002



14.4. ábra forrásaCaplan [205]

14.5. és 14.6. ábra forrásaiKeith A. Johnson–J. Alex Becker: Whole Brain Atlashttp://www.med.harvard.edu/

14.7. ábra forrásaMEG laboratórium, Rice University, Houston, USAwww.owlet.rice.edu/~ling411/ClassNotes/ling411-01.ppt

Vincze Tamás rajzainak forrásahttp://www.c3.hu/~sinoszib

14.9. ábra forrásaiGrodzinsky [208]

14.10. ábra forrásaiLancz [210] 98, 103, 231.

15. Beszéd és gondolkodásA:Általános nyelvészeti tanulmányok XVIII. [172]Lengyel [17]Pléh–Lukács [76]Vigotszkij [179]

[216] Horváth György: A tartalmas gondolkodás. Budapest, 1984*[217] Neumer Katalin (szerk.): Nyelv, gondolkodás, relativizmus.

Budapest, 1999[218] Pinker, S.: Hogyan mûködik az elme? Budapest, 2002[219] Pléh Csaba: A pszicholingvisztika horizontja. Budapest, 1980[220] Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest, 1996[221] Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományokba. Buda-

pest, 1998*[222] Pléh Csaba: Mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest,

1998*[223] Pléh Csaba–Gyõri Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet a

nyelv kutatásában. Budapest, 1997[224] Reboul, A.–Moeschler, J.: A társalgás cselei. Budapest, 2000



*[225] Semjakin, F. N.: A gondolkozás és a beszéd. Budapest, 1964[226] Serpell, R.: Kultúra és viselkedés. Budapest, 1981

B:A színelnevezések a nyelvekben

[227] Berlin, B.– Kay, P.: Basic color terms: their universality andevolution. Berkeley, 1969

A nyelvi univarzálék és a megértési folyamatok összefüggései[228] Clark, H. H.–Clark, E. V.: Psychology and Language. New

York, 1977

A nyelvi relativizmus, illetve a kódolhatósági kísérletNeumer [217]Wardhaugh [21]

[229] Brown, R.–Lenneberg, E.: A study in language and cognition.J. Abnorm. Soc. Psych., 1954, 49, 454–462.

[230] Karácsony Sándor: A magyar észjárás. Budapest, 1984[231] Whorf, B. L.: Language, thought and reality. Cambridge,

1956

Beszéd és emlékezet, illetve viselkedés[232] Luria, A. R.: The role of speech in the regulation of normal

and abnormal behavior. New York, 1968[233] Safir Erika–Czigler István: Vizuális ábrák verbális kódolha-

tóságának hatása a diszkriminkációs teljesítményre kisgyer-mekkorban. M. Pszich. Szle, 1978, 35, 436–448.

A belsõ beszéd[234] Lurija, A. R.: Utam a lélekhez. Budapest, 1987[235] Szokolov, A. N.: Vnutrennaja recs i mislenyije. Moszkva,

1968

Az írásbeliség szerepe a gondolkodásban[236] Klix, F.: Az ébredõ gondolkodás. Budapest, 1975[237] Nyíri Kristóf: A hagyomány filozófiája. Budapest, 1994

Tér és nyelvPléh [186]



Ábrák forrásai15.1–2. ábra

[238] Vanderplas, J. M.–Garvin, E. A.: The association value of ran-dom shapes. J. Exper, Psych., 1959, 57. 147–154. Az itt felhasz-nált ábrákért Czigler Istvánnak tartozunk köszönettel.15.3. ábra

[239] Shepard, R. N.–Metzler, J.: Mental rotation of three-dimen-sional objects. Science, 1971, 171, 701–703.

16. Nyelv és megismerésA:Neumer [217]

[240] Eco, U.: A tökéletes nyelv keresése. Budapest, 1998[241] Farkas Katalin–Kelemen János: Nyelvfilozófia. Budapest,

2002[242] Kelemen János: A tudat és a megismerés. Budapest, 1978[243] Kelemen János: A nyelvfilozófia rövid története. Budapest,

2000[244] Lotman, J. M.: Szöveg, modell, típus. Budapest, 1973

B:Frege [90]Searle [58]

[245] Davidson, D.: Inquiries into Truth and Interpretation. Ox-ford, 1984

[246] Fodor, J.: The Language of Thought, Cambridge, Mass., 1975[247] Putnam, H.: Mind, Language and Reality. Cambridge, 1975[248] Wittgenstein, L.: Logikai-filozófiai értekezés. Budapest, 1963[249] Wittgenstein, L.: Filozófiai vizsgálódások. Budapest, 1998



TÁRGYMUTATÓ(A nyelvek nevét dôlt betûvel jelöljük.)

ábécé 232, 235–237, 247ábrázoló funkció 26, 28, 31, 43,

56afázia 53, 97, 317–331, 335, 341,

343– Broca-afázia 317–321,

323–324, 326–327, 331, 336– vezetéses (kondukciós)

afázia 322– Wernicke-afázia 319–321,

323–324, 331–332afroázsiai lásd sémi nyelvekagglutináló nyelvek lásd ragozó

nyelvekagrammatizmus 326akciókérés 307–308akrosztikus elv 235alaktan lásd morfológiaalapnyelv 198, 212–213,

215–216albán 213, 220, 246algonkin (nyelvek) 113,

217–218, 220állatok közötti érintkezés 17–23allofón 95–97allomorf 107–110, 112–114, 244alsó nyelvállású (= nyílt) magán-

hangzó 92, 96

amhara 240analfabéta és funkcionális

analfabéta 249–250analógiás újítás (változás) 198,

204angol 50, 57, 74, 94, 98–99, 109,

117, 169–170, 179, 198, 200,203–205, 212–214, 224, 242–246, 271, 287, 294, 296–297,301, 304, 326–337, 356, 379

anyanyelv 52, 80, 178, 285–311arab 110, 113, 175, 179–180, 232,

236–237, 239, 247átlagos mondathossz 292, 300ausztronéz (nyelvek) 217, 220autochton írásrendszer 236autonóm (nyelv) 337, 343

bantu (nyelvek) 113baszk 220beás 181–182belsô beszéd 349, 362, 364–366beszéd lásd belsô beszéd, írás és

beszéd, nyelv és beszédbeszédaktus (beszédcselekvés)

151, 293beszédfelismerés 267, 270beszédszintézis 267


TÁRGYMUTATÓ416

betûejtés 250betûírás 235–236, 242, 245bilingvizmus lásd kétnyelvûségbolgár 53, 214, 220, 221bosnyák 175Broca-terület (-mezô) 317–318,

322, 331, 336 lásd még afáziaburmai 95–96, 221

cerkófmajom 22–24cigányság 181–182

cselekvés 24, 33, 115, 144, 151,289–291, 294, 297–298,307–308, 330, 342, 354, 356,367–369, 372–374, 383,385–387

dán 175, 212denotatív (jelentéselmélet) lásd

jelentésemléletekdialektus lásd nyelvjárásdiglosszia 180diszlexia 326–327

egyediség elve 295egyeztetés (horizontális és

vertikális) 167–168, 188, 304egyértelmûsítés 263, 265egyetemes kifejezhetôség elve

384egyszavas közlés 293, 300együttmûködés 32, 36, 38, 154,

289, 315, 385elektronikus palatábla 280–281elme 315, 317 lásd még mentális,

tudatelméleti kultúra 35–37

elöl képzett (= magas) magán-hangzó 91, 194, 196, 215

elôszavak (protoszavak) 291elszigetelô (= izoláló) nyelvek

221elválasztó program 272–273emberi nyelv keletkezése 37–39emberszabásúak nyelvtanítása

31–32, 87emlékezet 28, 35–36, 288, 306,

315, 325, 328, 339, 353, 357,362, 364, 369

empirizmus 374, 377epizodikus kultúra 35–36érintkezés 11, 17–19, 47, 49,

53–54, 176, 182, 221, 359, 368evolúció 26–39exaptáció 39explicit tanítás 304, 309,explicit tanulás 69–70expresszív zsargon 288

felsô nyelvállású (= zárt) magán-hangzó 91–92

fidzsi 113finn 215–216, 245, 262, 270, 296–

297, 338finnugor (nyelvek) 196, 201–

202, 214–217, 236flektáló nyelvek lásd hajlító

nyelvekfogak 91–92fogmeder 90–91, 93fókusz 135–137folyékony mássalhangzó 92fonéma 94–98, 100–101, 106–107,

137, 195, 235, 242–245, 329fonémaosztály 97


fonetika (= beszédhangtan),fonetikus 101, 167, 193,198–199, 237, 245, 268, 293,323, 342, 354

fonetikus (fonémikus) írás 243,245–246

fonológia (= nyelvi hangtan)97, 101, 268, 288

formalizált nyelv 379–380fox 118, 217fônév 77, 109, 112–115, 117, 125–

133, 197–198, 217, 220, 223,263–265, 294–303, 328, 351,358 lásd még fônévi csoport

fônévi csoport 129, 131–133,264–265

fônéviség elve 294francia 91, 98, 112, 180–181, 187,

199, 203, 205, 210–212, 214,243, 287, 301, 304

funkció 19, 25–27, 37–38, 95–96,127–137, 146–147, 192, 316–317, 332, 373–374 lásd mégábrázoló funkció, funkció-elemek

funkcióelemek 294, 299

genetika (és genetikai kutatás)27, 31, 34, 38–39, 220–221,336–338

gépi beszéd-elôállítás 268gépi beszédértés 268–269 lásdmég beszédfelismerés– izolált szavas rendszer 269– beszélôfüggetlen rendszer

269gépi fordítás 258, 266, 275–276,

278–279

gépi morfológia 262–263, 270germán (nyelvek) 212–214, 221,

229, 242gesztus és mimika 53gondolkodás 29, 36, 38, 53, 300,

315, 317, 349–350, 355, 358–359, 364–366, 369, 372–374,376–380, 385–386

gondolkodás nyelve 378–379görög (és ógörög) 179–181, 187,

202, 213, 237–239, 242–243,247–248, 338, 378

graféma 236grammatika 39, 76–81, 248–249,

301, 309, 378grúz 74, 97–98, 240guaraní 179, 182

gyermek lásd gyermeknyelv,nyelvelsajátítás

gyermeknyelv 75, 285, 302,366–368

gyorsfordító program 277,279–280

haiti kreol 179–180hajlító (= flektáló) nyelvek

221–222, 224Halotti Beszéd 190, 192–194,

196, 198–199, 205hang 87–101hangcsatorna 88, 90–91hangképzô szervek 38, 87–90hanglejtés 59, 99–100, 220,

268–269, 287–289, 319, 322,354

hangrendszer 96, 101, 114, 173,194, 212, 216, 286, 310

TÁRGYMUTATÓ 417


hangsúly 98–99, 134–135, 198,245, 268, 288, 299–300, 354

hangszalagok 89–90hangtan lásd fonetika, fonológiahangváltozás 193–197hanti lásd osztjákhasonulás 97, 108–109hátul képzett (= mély)

magánhangzó 91, 194, 196,204, 212, 215

héber 210, 232, 236, 242, 247, 301helyesírás 196, 205, 243–245,

249, 258, 271–272hindi 175, 214, 231, 239, 338hiperkorrekt lásd túlhelyes formahívószó 306holland 175, 212, 304, 338horizontális egyeztetés 167, 188horvát 175, 214, 231

idegélettan (neurológia) 287–288, 305, 317, 343

ideogram 234idiolektus 182igazságfeltétel 148–151, 375, 384igbo 100ige 108–109, 111–112, 114–115,

126–127, 129–137, 188–189,198, 223–224, 298, 302, 337,342, 353–354, 356

igei csoport 129ikes ragozás 188–189, 204illeszkedés 97, 108, 177illokúció 151, 293, 387implikációs univerzálé 353indoeurópai (nyelvek) 181, 198,

213–214, 217, 220, 223, 236–237, 270

információ 10, 12, 43, 44–47,49–50, 55, 132, 133, 198, 261,262–266, 274, 280, 298–299,322, 330, 336, 353, 383

információforrás 11, 17információkeresés (tematikus és

valódi) 265, 274, 278–279informatika 257, 259, 373ingerek „kódolhatósága” 357intencionalitás 36, 290, 386intonáció lásd hanglejtésínycsap (uvula) 90–91ír 213, 223–224, 238írás 28, 35, 37, 54, 62, 71, 175,

180, 205, 230–250, 259, 271lásd még írás és beszéd,írásmód, helyesírás

írás és beszéd 54, 71, 205, 230,232

írásmód 230, 243–245 lásd mégszóelemzô írásmód

izoláló nyelvek lásd elszigetelônyelvek

japán 58, 95, 97–98, 237, 241,287

jel 11, 13, 17–19, 21–22, 26, 29,31–32, 37, 43–62, 78, 126, 234–237, 280, 301, 339, 379–380lásd még szimptóma– elemi és szerkesztett 60–62– konvención alapuló (kon-

vencionális) 45–48, 51, 58–59

– nyelvileg rögzített (másod-lagos) 51–54

– természetes összefüggésenalapuló 45, 47

TÁRGYMUTATÓ418


jelentés 55–60, 79, 107, 119, 142,154– társadalmi 167, 189

jelentéselméletek– fogalmon alapuló

(konceptualista) 144, 374–375

– használaton alapuló 376– igazságfeltételeken alapuló

151– képzeten alapuló 143–144– tulajdonnéven alapuló

(denotatív) 144–145, 374jelentésháló 305jelentéstan lásd szemantikajelentésváltozás 192, 199–200jelnyelv (siketek jelnyelve)

31–32, 339–341jelölt dolog 56–57, 149jeltest 46, 49–51, 55–56, 58–59,

61jiddis 232jövevényszó 196, 201–202

kamassz 210kárpáti cigány 181kelderás 181képelmélet 382–383kétértelmûség 126, 148, 380kétnyelvûség (= bilingvizmus)

178–180, 182, 368keresôrendszerek 258, 274–275,

279kéttagú mondat 296–298kettôs tagoltság (= kettôs szer-

kezet) 12, 30, 33, 37, 43, 59,62

khmer 221

kínai 100, 109, 117, 175, 210, 220–222, 230–231, 233, 236–237

kisgyermek lásd gyermeknyelv,nyelvelsajátítás

kiváltott agypotenciál-mérés 333kód 11, 34, 167–168, 172–174,

177–179, 234, 258, 260–261,268, 288, 358– formális 172–173, 178– nem formális 172, 188

kódválasztás, kódváltás 168–169, 171–172, 178–179, 188

kognitív (szerep, funkció, ~ tu-domány;) 36, 39, 373–374,378, 380–381 lásd még megis-merés, gondolkodás

kognitív relativizmus 351, 354kognitív univerzalizmus

351–352, 354, 367kommunikáció 10–13, 17–39,

43–44, 45, 52–54, 87, 152–154,166, 168, 171, 178, 187,258–260, 266, 280, 290–291,293, 307, 362, 368, 374–375,378, 387 lásd még beszéd-aktus, jel, nem verbáliskommunikáció, szándék

kommunikációs csatorna 11,19–20, 29

kommunikatív kompetencia 310kompetencia 248–249, 261–262,

310kompozicionalitás 379konceptualista (jelentéselmélet)lásd jelentéselméletek

konstitutív lásd szabálykontextus 152, 386 lásd még szö-

vegkörnyezet

TÁRGYMUTATÓ 419


konvenció 46–48, 50–51, 53, 55,57–60, 67, 79, 203, 234, 235lásd még jel

kopt 239koreai 241korpusznyelvészet 261közbeszéd 173közepes általánosság elve 295középsô nyelvállású magán-

hangzó 92közlés 10, 12–13, 18–19, 25–27,

30, 32, 36–39, 47–49, 51–54,55, 71, 87, 107, 137, 260, 286,289, 290–291, 293, 296–298,307–308, 310 lásd mégkommunikáció

köznyelv 108, 173–178, 182,187, 189, 249, 288, 302

kulturális evolúció 26

latin 187, 199, 201–203, 210–214,221–222, 231–232, 237–238,242–243, 247, 254, 378

leíró (= szinkrón) nyelvtan 72,76, 79

lemmatizálás lásd szótövesítéslengyel 58, 98, 214, 263, 270, 338lexéma 116, 118lokúciós szint 386–387lovári 181–182luó 296

magánhangzó 62, 91–92, 96–97,99, 101, 108, 111, 193–196,203, 212, 215, 236–237, 242–243, 249, 329

magas magánhangzó lásd elölképzett magánhangzó

magyar (és ómagyar) 57–62, 70–73, 91–99, 106–109, 134–137,169, 174–177, 193–205, 214–217, 222–225, 242–246, 296–304, 308, 318–321, 327–328,338–340

manysi lásd vogulmásodlagos nyelv 379–380mássalhangzó 91–93, 95, 98,

101, 108–109, 111, 204, 212,236–237, 244

megismerés 300, 306, 317,336–338, 349–351, 354,356–359, 362, 366–369, 372–387

megkülönböztetô jegy 92–93,96–97, 101, 195

megszólítás 169–170, 203méhek kommunikációs

rendszere 21–22, 26melléknévi csoport 129mély magánhangzó lásd hátul

képzett magánhangzómemória 36, 80, 337

– deklaratív és procedurálismemória 339

– fordítómemória 277–278,280

mentális (elmével kapcsolatos)14, 267, 338, 374, 376, 379

mentális szótár 306mesterséges nyelv 380, 384mimetikus kultúra 35–36, 38mitikus kultúra 35–37modell (a grammatika mint

modell) 75–79, 81, 258–259,261–262, 264–265, 275, 279–281, 343, 380–381

TÁRGYMUTATÓ420


mondat 12, 27, 30, 55–56, 60–61,71–81, 99, 107, 116–119,125–138, 147–155, 222–225,261–272, 278–281, 290, 304,309, 323–330, 333–337,366–367, 375, 379–384 lásdmég kéttagú mondat,mondatfunkciók, mondat-központ, vertikálismondatok

mondatfunkciók (mondat-részek) 131–132, 223–224

mondatközpont lásd fókuszmondattan lásd szintaxismorféma 107–110, 112–114,

117–118, 137, 150, 222, 224,236, 244, 249, 262, 271, 273,292–293, 298–299, 301, 304,318, 325–327

morfológia (= alaktan) 118, 167,262–263, 270–274, 303, 324–325, 330, 337–338 lásd méggépi morfológia

munka 26, 289, 350, 385

navahó 356nem verbális (nem nyelvi)

kommunikáció 10, 291nemek lásd nyelvtani nemnémet 91, 109, 112–114, 174–175,

179–180, 190, 201–202,212–214, 222, 224, 232, 238,243–244, 262, 270, 275,296–297, 338

neologizmus 319, 324névelô 68, 112–114, 117, 129–

133, 192, 220, 250, 264–265,299, 327

névszó 114norma 166, 173, 177, 188–189,

198, 204norvég 175, 214

nyelvállapot 72, 73nyelvelsajátítás 69, 98, 167,

285–311nyelv és beszéd megkülönböz-

tetése 59, 350nyelv és világ viszonya 381–384nyelvfilozófia 372–387nyelvhasonlítás 210, 215–218nyelvhasználat (= performan-

cia) 31, 43, 68, 152–153, 166–168, 186, 205, 248, 261, 307,309–310, 316, 338, 372, 376–378, 387

nyelvhasználati szabály 177,307–309

nyelvhelyesség 109, 204–205,271–272

nyelvi cselekvések 385–387nyelvi konzervativizmus 248nyelvi modell lásd modellnyelvi munka és munka-

megosztás 385nyelvi relativizmus 351,

354–356, 358nyelvi típusok 224–225nyelvi univerzalizmus 351, 357,

366nyelvi változás 59, 72, 75–76,

174, 187, 190, 192, 196,198–199, 203–205, 210–212,237 lásd még hangváltozás,jelentésváltozás, szabály,szabályos hangváltozás

TÁRGYMUTATÓ 421


nyelvjárás (= dialektus) 74, 96,174–179, 182, 187, 194–196,205, 212, 253

nyelvközösség 166–167, 172,174, 176–179, 187, 205, 243,376, 385–386

nyelvkritika 381nyelvrokonság 211–214, 216,

221nyelvstatisztika 261nyelvtani nem 112–114nyelvtechnológia 257–258, 260,

262, 264–266, 270, 274,278–279, 280–281

nyelvtudás (= kompetencia)68–69, 71, 73, 75, 77, 96, 98,165–167, 173, 187, 233, 249,261–262, 281, 285, 292, 315

nyelvvédelem 248nyitott/nyílt és zárt szóosztály

327–328nyitott és zárt közlési rendszer

28–31, 34

olasz 53, 175, 181, 187, 199,210–212, 214, 243, 245, 338

olvasászavar lásd diszlexiaontológia 279, 382orosz 98–99, 113, 174, 193, 203,

214, 224, 247, 296–297orrhangzós (mássalhangzó)

91–94, 97, 211osztják 215–216

önkényesség 25–26, 29, 58–59,67, 237, 353, 358

örmény 213, 240összehasonlító nyelvtan

210–225

parafáziák 329paraméter 304, 354performancia (= nyelvi

megnyilvánulás, szereplés)248, 261

performatív megnyilatkozás387

perzsa 214, 235, 237piktogram 233, 235–236portugál 187, 214, 338potavatomi 217pragmatika 152–155presztízs (= tekintély) 174,

178–180, 188–189, 203–204privát nyelv 375–377, 387prozódia 288, 300, 304purizmus 248

racionalizmus 374ragozó nyelvek 221–222, 304rámutatás (= deixis) 153, 290referálás, referencia 153, 293,

304, 382, 385regulatív lásd szabályrekonstrukció 212–213rekurzív 28, 137 lásd még

szabályreprezentáció (= ábrázolás,

leképezés) 35, 38, 373, 376,379

réshang 92, 215–216román 181, 187, 214, 220romani 181–182romungró 181rovásírás 242

sémi (nyelvek) 232, 235–237,242

sikerességi feltétel 151

TÁRGYMUTATÓ422


sorrend 96–97, 125–127, 135,137, 198, 222–225, 236, 246,301, 303, 329, 353,

spanyol 178–179, 181, 187, 214,338

standardizálás 174, 249stílus 168, 189, 272, 289, 299, 364„suksükölés” 108, 177svéd 99, 112–113, 117, 175, 212

szabad változat 110szabály

– fonémasorrendi 98– fonológiai 62, 97, 114– hangváltozási 211, 215–

216– mondatszerkesztési 60, 78– nyelvhasználati 177,

307–309– regulatív, konstitutív 68,

70, 155, 250– rekurzív 81

szabályos eltérés 212szabályos hangváltozás

196–198szájpadlás (lágy és kemény)

90–91, 93–94számítógépes agytérképezés

331–332számítógépes nyelvészet lásd

nyelvtechnológiaszámoa 296–297szándék 28–29, 46–53, 152–155,

290–291, 293, 297, 386–387– és cselekvés 308, 387– és kommunikáció 368– szándékos kommunikáció

25, 52, 290– szándékos tevékenység 12

szanszkrit 213–214szegmentálás (szabály alapú és

statisztikai alapú) 260–261, 269Szent Ágoston 44, 378szemantika (= jelentéstan) 29,

36, 142, 154, 306, 367, 381–382szemantikai háló 306 lásd még

jelentéshálószemélyre irányuló

helyzet/viszony 171, 178szerb 175, 214, 231, 304, 368szerbhorvát 175szerkezet 27–31,126–138,

198–199, 223–224, 260–266,279–281, 308, 323–327, 330,334–337, 339, 352–354,382–383 lásd még kettôstagoltság

sziámi (thai) 240szimptóma 48–53, 55–56színelnevezések 306, 352szingaléz 223–225, 239szinonimaszótár 273–274szintagmatikus-paradigmatikus

váltás 306szintaxis (= mondattan) 111,

137, 236, 262–263, 270,323–324, 330, 335, 367

szláv (nyelvek) 175, 181, 197,201–202, 204, 213–214,220–221, 242

szóalak 116, 222, 248, 262–263,265, 271, 273–275, 302–303

szóalkotás 112szóelemzô írásmód 244szóellenôrzô program 271–272szófaj, szóosztály 77, 79, 111,

114–115, 128, 263–265, 293,302, 306, 327–328, 342

TÁRGYMUTATÓ 423


szófaji címkézés 263szóhatáron túli nyelvhelyesség-

ellenôrzô 271–272szóháló 267szójelentés beszûkítése vagy

túlterjesztése 295szópéldány 116szórend 37, 134, 192, 198–199,

204, 223, 292, 304, 318, 323,325, 330, 353–354

szószerkezet 128, 137, 224, 334,336

szótárprogram 276–277, 279szótô 108, 204, 222, 302–303, 339szótövesítés 273, 277szövegkörnyezet 107, 110, 116,

146, 152–153 lásd mégkontextus

szövegszinkronizálás 278szuahéli 113szûken vett nyelvi készség és

tágan vett nyelvi készség 28

tájszólás 178 lásd még nyelvjárástakelma 227társas interakció 307társasnyelvészet (= szocio-

lingvisztika) 385társas rutinok 309tartalmas szavak 298–299, 324,

326–328távirati beszéd 299, 364tegezôdés és magázódás 170lásd még megszólítás

teljes tárgy elve 295téma 135–136téri kifejezések 358–359, 367természetes nyelv 27, 35–37, 257,

260, 262, 265, 267, 278, 327,379–385

természetes pedagógia 290terminológiakezelô rendszer 277tezaurusz 273thai 220–221, 240tipológia, nyelvi típus 224–225topik lásd tématöbbértelmûség 126, 263, 266,

377többes szám 108–109, 118, 189,

192, 203, 238, 244, 301–302,328–329

többszörös tagolás 29, 34tökéletes nyelv 380török (és ótörök) 200, 202,

221–222, 237, 242, 262, 270,304, 338

történeti (= diakrón) nyelvtan72

tranzakciós helyzet/viszony171, 178

tudat 14, 30, 69, 101, 315,372–374 lásd még elme,mentális

tudományos nyelv 381túláltalánosítás 338–339túlhelyes forma (= hiper-

korrekt) 173, 189túlszabályosítás 302

ugor (nyelvek) 215–216újlatin (nyelvek) 181, 187, 202,

210–213, 220, 338univerzálék (nyelvi alap-

tulajdonságok) 96, 238, 351,353–354, 369 lásd mégimplikációs univerzálé

uráli (nyelvek) 214–216,220–221, 225

urdu 175, 214, 231, 237, 239

TÁRGYMUTATÓ424


végzôdés 108–109, 112–114,116, 198, 204, 301, 339

vertikális egyeztetés 167–168,188

vertikális mondatok 300vietnami 220, 228vogul 215–216vonzat 130–131, 137, 149

Wernicke-terület 318, 321–322,332 lásd még afázia

Williams-szindróma 338–339

zárhang 92, 96–97, 216zárréshang (= affrikáta) 92zöngés, zöngétlen 90, 92–96,

196, 215

TÁRGYMUTATÓ 425


A kiadásért felelôsaz Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója

Felelôs szerkesztô: Tárnok IrénTermékmenedzser: Egri Róbert

Nyomdai elôkészítés: Starkiss StúdióA nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda Kft. végezte

Felelôs vezetô: Ujvárosi LajosMartonvásár, 2011

Kiadványszám: TK100070Megjelent 26,75 (A/5) ív terjedelemben


Documents

kenesei a nyelv és a nyelvek