Képzési terv

1

A DEBRECENI EGYETEM IDEGEN NYELVI KÉPZÉSI TERVE (JAVASLAT)

Tartalom

Bevezető ................................................................................................................................3

A Debreceni Egyetemen érvényes rendelkezések ...................................................................4

A jelenlegi nyelvi képzések és nyelvvizsgák bemutatása .........................................................6

A szaknyelv oktatásának rendszere .........................................................................................8

A szakfordító képzés .............................................................................................................14

A tanulási nehézségekkel küzdő hallgatók idegen nyelvi képzése .........................................14

A munkaerő-piaci szereplőkkel történt egyeztetések eredménye .........................................15

A nyelvtanulás korai életkorban kezdődik és élethosszig tart ............................................15

Az angol az egyeduralkodó közvetítő nyelv, a német a legfontosabb további nyelv...........15

A nyelvvizsga teljesítendő formai követelmény, de semmi több........................................16

A nyelvoktatási mozgástere a magyar felsőoktatás keretében ..........................................17

Hozzáállás és kommunikációs készség, mint a siker előfeltételei .......................................18

Az idegen nyelv elsajátításának hatékony módjai ..............................................................19

Következtetések és összehangolási lehetőségek ...................................................................19

A szaknyelvi oktatás egységes szerkezete .............................................................................21

A vállalati szaknyelvi kurzusok tanterve (1. számú melléklet) ................................................22

A szaknyelvi tananyagok szerkezete (2. számú melléklet) .....................................................25

Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő vállalati

szaknyelvi tananyagok listája (3. számú melléklet) ................................................................33

Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő szaknyelvi

tananyagok listája (4. számú melléklet) ................................................................................33

Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre kerülő szakmai

tananyagok listája (5. számú melléklet) ................................................................................36

A munkaerő-piaci szereplőkkel workshopok keretében történt egyeztetések meghívói és

prezentációi (6. számú melléklet) .........................................................................................38

2

Az informatikai szektor képviselőivel történt egyeztetés ...................................................40

A műszaki/gyártási szektor képviselőivel történt egyeztetés .............................................41

A pénzügyi szektor képviselőivel történt egyeztetés .........................................................42

Az agrárszektor képviselőivel történt egyeztetés...............................................................43

A rendelkezésre bocsájtott prezentációk vázlata ..................................................................44

Nagy Attila projektmenedzser (minden rendezvényen elhangzott) ...................................44

Dr. Semseiné Szekeres Edit szakmai vezető (2013. 12. 06.) ...............................................50

Dr. Kozma László munkaerő-piaci szakértő (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.) ...........................56

Dr. Miklóssy Ferenc, a HBM Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (2013. 12. 06.) ...............65

Harman András, az IT Services Hungary Kft. site managere (2013. 12. 06, 2014. 03. 18.)...69

Mezősi György, az NI Hungary Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.) ..............85

Kielkopf Erzsébet, az FAG Magyarország Ipari Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06.).......... 100

Kocsis Krisztina, Schaeffler Akadémia-FAG Kft. képviselője (2014. 04. 24.) ...................... 104

Fábián Péter, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezető munkatársa (2013. 12. 06.) ................... 113

Szabóné Dublinszki Andrea, a KITE Zrt. osztályvezetője (2013. 12. 06.) ........................... 118

Kovács József, a HBM KH Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese (2013. 12. 06.) ........... 120

Pajor Ferenc, a National Instruments Hungary Kft. managere (2014. 03. 18.) .................. 125

Grócz Mária, a BT Global Services HR managere (2014. 03. 18.) ...................................... 129

Szabó Dóra, az IBM Magyarországi Kft. munkatársa (2014. 03. 18.) ................................ 134

Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.) .............................. 137

Nick Katalin, a Business West Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.)......................................... 142

Szőnyi Zsuzsa, a TVK Nyrt. HR vezetője (2014. 04. 24.) .................................................... 145

A Debreceni Egyetem szaknyelvi képzési programjainak leírása (7. számú melléklet)..........148

A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig 2012-2018 Fehér Könyv (8. számú melléklet).....................................................187

TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0008

3

Bevezető

A Debreceni Egyetem nyelvoktatásra vonatkozó Képzési Tervének célja, hogy hosszú távra

meghatározza az egyetem egységes nyelvoktatási stratégiáját, az általános idegen nyelvi és

szaknyelvi képzés kereteit, struktúráját.

Az egységesen magas szakmai színvonal biztosítása érdekében fontos elvárás, hogy az

egyetemen zajló nyelvoktatás egységes rendszert képezzen, amelyben az egyes szakok,

képzési területek és szintek szakmai követelményeinek maximális szem előtt tartásával kell

közelíteni egymáshoz az egyes karok nyelvoktatási gyakorlatának módszertani kereteit és a

fejlesztendő kompetencia elemeket, valamint ezekkel összhangban meg kell felelni a

munkaerő piac által megfogalmazott elvárásoknak is.

A Képzési Terv összhangban áll a 2011. évi CCIV. Törvény a Nemzeti Felsőoktatásról

alapvető előírásaival és a Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Tervével.

A 2011. évi CCIV. törvény 51. § (1) bekezdése szerint:

„A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a

sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt

nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem

állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot,

amely igazolja, hogy

a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2

szintű) általános nyelvi, komplex,

b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott

államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban:

nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen

nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai

érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott

nyelvvizsgát általános nyelvi - komplex - nyelvvizsgaként köteles elfogadni.”

4

A törvény szellemével összhangban az egyes szakok képzési és kimeneti követelményei

meghatározzák, hogy mely nyelvekből, milyen szintű általános vagy szaknyelvi ismeretek

meglétét írják elő a diploma megszerzéséhez szükséges előfeltételként. Ezen követelmények

értelemszerűen szakonként és szintenként eltérőek az egyes karokon, az adott képzési

terület követelményeinek megfelelően.

A 2011. évi CCIV. Törvény 107. § (2) bekezdése pedig így rendelkezik:

„Ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik az (1)

bekezdésben meghatározottakon túl az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez

előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók

is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a

felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél,

illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény

teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát

tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben

tesznek záróvizsgát.”

A Debreceni Egyetemen érvényes rendelkezések

Az előző fejezetben ismertetett jogszabályi háttér értelmében a DE szenátusi határozata

alapján a karok a következőképpen döntöttek a nyelvvizsgák elfogadásával kapcsolatosan:

„Általános elv, hogy a mesterképzésben, az osztatlan képzésben és a hagyományos

egyetemi szintű képzésben nincs könnyítési lehetőség. Bizonyos szakok esetében,

amelyek a következő táblázatban egyértelműen meghatározottak, az oklevél

kiadásához elfogadható a szak képzési és kimeneti követelményeiben, illetve képesítési

követelményeiben meghatározott államilag elismert nyelvvizsga vagy csak a szóbeli,

vagy csak az írásbeli részének teljesítése, amennyiben azt a Debreceni Egyetemhez

tartozó nyelvvizsgaközpontban vagy nyelvvizsgahelyeken szerezték. Az ilyen típusú

vizsgákat az intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgának tekintjük. A más

akkreditált vizsgaközpontban vagy vizsgahelyen szerzett államilag elismert, nem

5

komplex nyelvvizsgával rendelkező, sikeresen záróvizsgázott személy egyéni

kérelemmel fordulhat az illetékes kar vezetőjéhez az oklevelének kiadása érdekében.”

ÁJK: Az igazgatásszervező alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a

szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga.

ÁOK: Az alapképzésben és a hagyományos főiskolai képzésben kizárólag a KKK-kban

előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.

BTK: Az alapszakokon kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert

nyelvvizsgák fogadhatók el, a hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt

államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli

részének sikeres teljesítése.

EK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy

csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga, a hagyományos főiskolai

képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak

a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése.

GVK: Az agrár képzési terület alapszakjain elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy

csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A

hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag elismert nyelvvizsga

egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének sikeres teljesítése. A

gazdaságtudományok képzési terület alapszakjain kizárólag a KKK-kban előírt

(szakmai) komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.

GYFK: Az andragógia alapszak kivételével valamennyi alapszakon elfogadható a B2

szintű egyik, tehát vagy a szóbeli, vagy az írásbeli sikeres államilag elismert

nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt államilag

elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli részének

sikeres teljesítése.

IK: Kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók el.

KTK: Kizárólag a KKK-kban előírt (szakmai) komplex államilag elismert nyelvvizsgák

fogadhatók el.

MÉK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli,

vagy csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A szakirányú

továbbképzéseken és a hagyományos főiskolai képzésben elfogadható az előírt

6

államilag elismert nyelvvizsga egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy csak az írásbeli

részének sikeres teljesítése.

MK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy

csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai



NK: Kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók

el.

TTK: Kizárólag a KKK-kban előírt komplex államilag elismert nyelvvizsgák fogadhatók

el.

ZK: Minden alapszakon elfogadható a B2 szintű egyik, tehát vagy csak a szóbeli, vagy

csak az írásbeli sikeres államilag elismert nyelvvizsga. A hagyományos főiskolai



A jelenlegi nyelvi képzések és nyelvvizsgák bemutatása

A hallgatók általános idegen nyelvi előképzése elsősorban a közoktatásban valósul meg, ahol

a kimeneti követelmény a középszintű idegen nyelvi érettségi megszerzése. Ez a szint a KER

besorolás szerint a B1 (alapfokú) nyelvvizsgának felel meg. Ezzel szemben a diploma

megszerzésének feltétele a B2 (középfokú) nyelvtudás, ezért a Debreceni Egyetem

alapfeladatán túl jelentős mértékben támogatja a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók

nyelvi felkészítését.

Azoknak a hallgatóknak, akik részt kívánnak venni az egyetemen folyó általános idegen nyelvi

képzéseken egy egységes, on-line szintfelmérő vizsgát kell tenniük annak érdekében, hogy a

megfelelő szintű csoportban végezhessék tanulmányaikat és célirányos nyelvvizsga

felkészítést kaphassanak. A szintfelmérő tesztek 5 nyelvből – angol, német, francia, olasz,

orosz – állnak rendelkezésre.

Annak érdekében, hogy a hallgatók az előírt nyelvvizsga követelményeket teljesítsék a

Debreceni Egyetem többféle képzési lehetőséget kínál a hallgatók számára.

7

Mivel az egyes karokra felvett hallgatók nyelvi készségei rendkívül eltérő képet mutatnak,

ezért a karok sajátos helyzetét figyelembe véve az egyetemen folyó általános idegen nyelvi

képzés két szinten valósul meg.

- Egyfelől a hallgatók igénybe vehetik a karok által szervezett idegen nyelvi kurzusok

során történő nyelvoktatást. Ily módon közvetlenül érhető el az a hallgatói csoport,

amelynek még nincs nyelvvizsgája és a kurzusok a hallgatói igényeknek megfelelően

akár az órarendbe beillesztve, akár intenzív formában is megvalósíthatók. Ennek

támogatására egységes, az egyetem nyelvtanárai által kifejlesztett tananyagok állnak

rendelkezésre 5 nyelvből (angol, német, francia, olasz, orosz), amelyek egyszerre

biztosítják a képzés egységes tartalmi és módszertani kereteit, valamint a nyelvvizsga

készségek elsajátíttatása mellett fejlesztik a munkaerő piac által elvárt készségeket is.

A képzés a karok döntése és lehetőségei szerint lehet támogatott vagy önköltséges,

kredit értékű vagy kredit nélküli.

- Másfelől angol nyelvből a Debreceni Egyetem Dexam Vizsgaközpontja által

akkreditált felnőttképzési kurzusok is a hallgatók rendelkezésére állnak önköltséges

formában, ahol szintén lehetőséget biztosítunk a nyelvvizsgára való felkészülésre.

A sikeres nyelvvizsga megszerzését az egyetem elsősorban a Dexam Vizsgarendszer

működtetésével támogatja, ahol a hallgatók angol nyelvből tehetnek humán vagy reál

modul keretében érdeklődésüknek megfelelő nyelvvizsgát.

Emellett a nyelvi sokszínűség jegyében és a szaknyelvi igényeknek is megfelelően az egyetem

további nyelvvizsga rendszerek akkreditált vizsgahelyeit is működteti.

- Az ELTE ITK Origó általános nyelvi anyagú, kétnyelvű nyelvvizsgarendszere keretében

angol, arab, beás (cigány), bolgár, cseh, dán, eszperantó, finn, francia, horvát, japán,

kínai, lengyel, lovári (cigány), német, olasz, orosz, ruszin, román, spanyol, szerb, svéd,

szlovák, szlovén, török, ukrán és újgörög élő idegen nyelvekből, valamint latin és

ógörög nyelvből lehet vizsgát tenni.

8

- Az ECL vizsgarendszer keretében angolból, németből, olaszból, spanyolból,

magyarból, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból

és szerbből tehető nyelvvizsga. A vizsgarendszert és a vizsganyelvek közül az angolt, a

németet és a magyart a NYAT akkreditálta, az összes többi ECL vizsganyelvből

egyszerűsített, kiegészítő vizsga nélküli honosítással szerezhető meg az akkreditált

bizonyítvány.

- A Zöld Út nyelvvizsga rendszer keretében angol és német nyelvből tehető:

o gazdálkodás és menedzsment szaknyelv (valamint közös, környezeti és

környezetvédelmi rész),

o agrár- és környezettudományi szaknyelv (valamint közös, környezeti és

környezetvédelmi rész),

o műszaki szaknyelv (valamint közös, környezeti és környezetvédelmi rész),

illetve az első két vizsga francia nyelvből is elérhető.

- A BGF nyelvvizsga rendszer keretében üzleti, idegenforgalmi-vendéglátóipari és

pénzügyi szaknyelvi vizsga tehető le angol, francia, japán, kínai, német, olasz, orosz és

spanyol nyelvből. E nyolc nyelvből az egyes szaknyelvi vizsgarendszerekben

akkreditált és így vizsgára választható nyelvek száma eltér.

- A Lexinfo informatikai szaknyelvi vizsga angol és német nyelvből tehető le.

A szaknyelv oktatásának rendszere

A 2011. évi CCIV Törvény 11. § (2) bekezdése szerint: „A felsőoktatási intézménynek az

alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell egészségfejlesztést is beleértve a

rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, a könyvtári szolgáltatást, a

tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói-, az anyanyelvi szaknyelvi

9

ismeretek fejlesztését, lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek

fejlesztésére.”

Ezek a lehetőségek egyrészt az egyes szakok Képzési és Kimeneti Követelményeiben vannak

rögzítve, de emellett az egyes karok saját döntés keretében előírhatják a szaknyelvi

követelmények teljesítését és önálló hatáskörben kreditet rendelhetnek mellé.

Ezen a téren rendkívül sokszínű a kép az egyetem egyes karai és szakjai között is.

Gazdaságtudományi Kar (GTK, 2014. szeptember 1-től)

Mezőgazdasági- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK)

Mind a nappali, mind a levelező tagozatos alapképzésben részt vevő hallgató számára

nyitott a szaknyelvi oktatás két szemeszteren keresztül (kivételt képez a turizmus és

vendéglátás szak, valamint a nemzetközi alapszak, ahol négy nyelvi félév áll a

hallgatók részére két idegen nyelvből). Ezen kívül a nappali tagozatos felsőfokú

szakképzésben tanuló hallgatók szaknyelvi ismereteinek fejlesztését is ellátja három

féléven át. A nyelvi kínálatban az angol, a német, a francia és az orosz nyelv szerepel.

Az oktatók között két docens, két adjunktus és hét nyelvtanár van, valamint egy orosz

anyanyelvű lektor.

Mindezek mellett átoktatással végzik a nappali tagozatos BSc, MSc hallgatóinak

szaknyelvi képzését, valamint a MÉK keretein belül akkreditált térítéses gazdasági

szaknyelvi kommunikációs képzést és az agrár szakfordító szakirányú továbbképzést.

Emellett térítéses képzés keretében igény szerint nyelvvizsgára előkészítő

tanfolyamokat szerveznek óraadó tanárokkal a hallgatók számára.

Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)

Az ÁJK-n három idegen nyelv oktatása folyik, angol, német és francia nyelvet

tanulhatnak a hallgatók. A karon összesen négy nyelvtanár tart nyelvi képzést, ketten

10

angol és egy-egy személy németül illetve franciául tanít. A két angoltanár főállású

alkalmazott, míg a német és a francia tanárok óraadó tanárként dolgoznak az

egyetemnek.

A kar minden hallgatója számára kötelező valamely nyelvi képzésen részt venni,

összesen két féléven keresztül, heti 2x2 órában. A karon a nyelvoktatás a jogi

szaknyelvre korlátozódik.

A kar nem vesz részt nyelvvizsga-lebonyolításban, a hallgatóknak azonban van

lehetőségük Debrecenben letenni a Profex Nyelvvizsgaközpont által szervezett jogi

szaknyelvi vizsgát.

Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

A TTK-n angol és német nyelvi képzésben vehetnek részt a hallgatók. Az angol nyelv

hangsúlyosabb, a 6 nyelvtanár közül 5-en angolt oktatnak, valamint egy angol lektor

is dolgozik a karon. A másik nyelv a német, melyet egy nyelvtanár oktat.

A kar alapképzéses hallgatóinak egy félévig kötelező heti 2x2 órában szaknyelvi

képzésen részt venniük. Emellett térítéses képzés keretében általános nyelvi

felkészítés vehető igénybe kezdő szinttől B1 szintig, finanszírozott képzés keretében

pedig írásbeli és szóbeli nyelvvizsga felkészítés is elérhető a nyelvvizsgával még nem

rendelkező hallgatók számára.

A mesterszakon tanulók esetében szakonként eltérőek a nyelvi követelmények, így

például a vegyész szakon tanulók számára az idegen nyelv a szabadon választható

tárgycsoportba tartozik, míg a biológus szakos hallgatók számára kötelezően a képzés

része.

A kar szakirányú továbbképzés formájában angol valamint német nyelvű

Természettudományi Szakfordítói képzést is kínál, költségtérítéses formában.

A kar az Origó és ECL nyelvvizsgák vizsgahelyeként biztosítja a hallgatók számára a

nyelvvizsga lehetőséget.

Bölcsészettudományi Kar (BTK)

11

A BTK, mint kar nem nyújt egységes szaknyelvi képzést hallgatói számára. Az egyes

szakok esetében eltérő, hogy jelen van-e az idegen-nyelv oktatás, és ha igen milyen

nyelveken és milyen óraszámban. A kar hallgatóira általában jó általános nyelvi

felkészültség jellemző és jelentős részük nyelvszakos lévén szinte valamennyi tárgyát

idegen nyelven hallgatja, így speciális helyzettel állunk szemben. Általános nyelvi

felkészítés térítés ellenében vehető igénybe azon hallgatók számára, akik még nem

rendelkeznek az előírt nyelvvizsga bizonyítvánnyal.

Zeneművészeti Kar (ZK)

A ZK angol és német nyelvi képzéseket kínál. Mind a két nyelvből egy-egy oktató

dolgozik a karon. A mesterképzésben résztvevők számára heti két órában, két féléven

keresztül kötelező a nyelvórákon való részvétel. Kivételt képeznek ez alól a tanár

szakos hallgatók, számukra nincs ilyen kötelezettség.

Az alapképzésben részt vevő hallgatók számára a 2012/13-as őszi félévtől kezdve

kötelező a mesterképzésen tanulókhoz hasonlóan a heti két nyelvi óra két féléven

keresztül.

Informatikai Kar (IK)

Az IK angol általános nyelvi képzést kínál, melyet egy nyelvtanár tart. A képzésre

előzetesen szükséges jelentkezni, és jelentkezők számától függően indul. A heti 2x2

órás képzésen térítés ellenében vehetnek részt a hallgatók.

Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK)

Nappali tagozaton angol és német nyelvet, (4 féléves, heti 4 órában, elvileg kötelező)

és levelezőn még oroszt is lehet tanulni. Minden elsős felveheti az őszi félévben az

alapozó angol/német nyelvet, ingyenes, heti 2 órában szintrehozó, általános nyelvi

készséget fejlesztünk. Ezzel együtt összesen 5 félévet kapnak a hallgatók ingyen.

(Nappalin a Roma Szakkollégium keretében plusz lovári nyelvet tanulnak a hallgatók,

ami a roma kultúra megismeréséhez fontos.)

12

Angol nyelvet 2 főállású, német nyelvet 1 főállású és igény szerint óraadó

nyelvtanárok oktatnak.

Angolból a szaknyelvi oktatás a Kétnyelvú óvodai foglalkozások kurzus keretében

folyik nappali és levelező tagozaton, módszertannal kiegészítve. 4 félévig tart, a

diploma mellé betétlapot kapnak róla a hallgatók.

Műszaki Kar (MK)

A Műszaki Karon is angol, illetve német nyelvi oktatás folyik. Jelenleg egy főállású

angol szakos nyelvtanár áll a tanszék alkalmazásában, rajta kívül óraadó tanárok,

illetve a tanszéken alapvetően más feladat ellátásával foglalkozó munkatársak

vesznek részt a nyelvtanításban. Elsődleges célunk a hallgatók B2 típusú nyelvvizsgára

való felkészítése. Ezt heti 4 órában szabadon választható tárgyként lehet teljesíteni

nappali tagozaton, akár vállalati szaknyelvvel kibővítve, legfeljebb 3 alkalommal

felvehetően: egy szintre hozó, egy írásbeli vizsgafelkészítő és egy szóbeli

vizsgafelkészítő formájában.

Alapképzésben a szaknyelv csak a mechatronika szakon tanulóknak kötelező: három

féléven keresztül heti két órában. A többi alapszakon nincs szaknyelvoktatás.

Mesterszakon Műszaki Menedzser és Környezetmérnök hallgatóknak heti 4 órában 2

féléven keresztül van kötelező szaknyelv oktatás.

Akkreditálásra került az angol-magyar műszaki tudományok szakfordító szakirányú

továbbképzési szak, de a képzés még nem indult be.

Egészségügyi Kar (EK)

Az Egészségügyi Kar a nappali tagozatos hallgatók számára 4 féléven át angol és

német nyelven biztosít általános nyelvoktatást heti 3 órában. A nyelvi képzés

gyakorlati órák keretében, a hallgatók tudásszintjének megfelelő csoportbontásban

történik.

13

A szaknyelvi kurzus kötelezően választható tantárgyként - mind nappali, mind

levelező tagozaton - 2 féléven keresztül folyik, nappali tagozaton heti 3 órában,

levelező tagozaton 15 óra/félév óraszámmal, a félévek kredit értéke 3.

Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)

Az Általános Orvostudományi Karon az angol szaknyelv kötelezően választható két

félév során. A latin nyelv kötelezően választható egy félévben.

Fogorvostudományi Kar (FOK)

A Fogorvostudományi Karon az angol szaknyelv kötelezően választható két félév

során. A német szaknyelv kötelezően választható négy félév során. A latin nyelv

kötelezően választható egy félévben.

Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK)

A Gyógyszerésztudományi Karon a latin nyelv kötelező két féléven keresztül. Az angol

szaknyelv kötelezően választható két félév során. A német szaknyelv kötelezően

választható négy félév során.

Népegészségügyi Kar (NK)

A Népegészségügyi Karon az angol és az angol szaknyelv kötelező két féléven

keresztül. A latin nyelv szintén kötelező egy félévben.

Mind az ÁOK, FOK, GYTK és NK hallgatójának lehetősége van az alábbi szabadon választható

kurzusokat látogatni:

Angol (kezdő, álkezdő, középhaladó, nyelvvizsga előkészítő)

Német (kezdő, álkezdő, középhaladó, nyelvvizsga előkészítő)

Francia (kezdő, álkezdő, középhaladó)

Latin orvosi terminológia

Prezentációs technikák

PROFEX angol felsőfokú nyelvvizsga előkészítő I., II., III., IV.

Vényírás és olvasás

14

Tandem óra (külföldi hallgatókkal együtt)

Minden kurzus ingyenes.

A diplomásoknak indított angol-magyar egészségügyi szakfordító szakirányú továbbképzés

térítéses.

A szakfordító képzés

Az egyetemen térítés ellenében akkreditált szakfordító szakirányú továbbképzési szakok

keretében lehetőség van felsőfokú (C1) szaknyelvi képesítést is szerezni a következő

szakterületeken:

- angol-magyar agrártudományi

- angol –magyar/ német-magyar bölcsészettudományi

- kulturális és Európai Uniós

- angol –magyar/ német-magyar informatika tudományi

- angol-magyar műszaki tudományi

- angol-magyar orvos és egészségtudományi

- angol –magyar/ német-magyar természettudományi

A szakfordítói képzések rövid leírásai a 7. számú mellékletben megtalálhatóak.

A tanulási nehézségekkel küzdő hallgatók idegen nyelvi képzése

A DE tanulási nehézségekkel küzdő hallgatói számára elkészült egy 2x60 órás angol nyelvi

írásbeli és szóbeli nyelvvizsgára felkészítő és munkaerő piaci készségeket is fejlesztő

tananyaga, amely minden kar hallgatói számára elérhető.

15

A munkaerő-piaci szereplőkkel történt egyeztetések eredménye

Ebben a fejezetben a munkaerő piac szereplői által megfogalmazott kulcsfontosságú

tényezők mentén foglaljuk össze azokat a javaslataikat és az elvárásokat. Ezek egyrészt

segítik a hallgatókat abban, hogy felismerjék és jobban megértsék azokat a nyelvi

készségeket és képességeket, melyek a leginkább keresettek a munkáltatók által, másrészről

pedig a javaslatok a Debreceni Egyetem nyelvoktatási tevékenységének fejlesztését is

szolgálják. Ezáltal szorosabbá válhat a képzés és a gyakorlat kapcsolata, Debreceni

Egyetemen zajló magas szintű szakmai képzés olyan értékes elemekkel bővül, ami a

munkaerő piac igényeit hatékonyabban elégíti ki.

A nyelvtanulás korai életkorban kezdődik és élethosszig tart

Általános vélemény, hogy az idegen nyelvek tanulását minél korábbi életkorban kell

elkezdeni. Ez egy élethosszig tartó folyamat, melynek a felsőoktatás olyan terepe, ahol a

meglévő alapokra építve kiteljesedhet a nyelvtudás és egy magas, szakmai szintet érhet el. A

felsőoktatás nyelvoktatással kapcsolatos feladata elsősorban ez, azzal együtt, hogy érdemes

lehetőséget biztosítania további idegen nyelvek elsajátítására is.

Az idegen nyelvek ismeretnek szintjével kapcsolatosan elmondható, hogy a végzett hallgatók

munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit leginkább a magas szintű szakmai idegen nyelvtudás

javítja.

Az angol az egyeduralkodó közvetítő nyelv, a német a legfontosabb további

nyelv

A nyelvek tekintetében Magyarország és azon belül a Debreceni Egyetem és közvetlen

környezetében lévő régiókban egyértelműen az angol nyelv minél magasabb szintű ismerete

a kívánatos. Elmondható, hogy ezt kevés munkáltatótól eltekintve gyakorlatilag majdnem

minden munkahely megköveteli. Egyértelmű a helyzet a második legfontosabb nyelv

tekintetében is, mely a német. Ennek az oka az angol nyelv, mint az általánosan elfogadott

16

nemzetközi közvetítő nyelv egyeduralma, a német nyelv esetében pedig Magyarország

földrajzi helyzete és a tradicionálisan erős üzleti kapcsolatok német és osztrák vállalatokkal,

melyek a magyar munkavállalók egy jelentős részét foglalkoztatják. Ez utóbbi azt jelenti,

hogy a német nyelv ismeretét első sorban a német tulajdonban lévő vállalatok

magyarországi leányvállalatai követelik meg. A további nyelvek esetében elmondható, hogy

azok magas fokú ismeretére bizonyos speciális munkakörökben vagy francia, orosz, olasz,

stb. tulajdonosi érdekeltségű vállalkozásoknál van szükség.

A hallgatóknak tehát első sorban arra kell törekedniük, hogy az angol nyelvet minél

magasabb szinten elsajátítsák, a második idegen nyelv esetében pedig a munkahelyek

arányait tekintve a német még mindig méltán a legnépszerűbb választás. Meg kell jegyezni

azonban, hogy kiváló angol nyelvtudás birtokában, mobilitást vállalva kiváló elhelyezkedési

lehetőségek adódnak második idegen nyelvként olaszt, oroszt, franciát, esetleg kínai vagy

egyéb nyelvet beszélők számára is. A legfontosabb tanulság tehát az, hogy angol nélkül

gyakorlatilag lehetetlen boldogulni, és az angol-német párosításban találhatóak a

legnagyobb számban munkahelyek.

Megváltoztathatatlan körülmény a magyarok ún. nyelvi magánya, mely értelemszerűen

nehezíti az idegen nyelvek elsajátítását, így ezt tudomásul véve és Magyarország méretéből

adódó globális gazdasági súlyát a helyén kezelve különös hangsúlyt kell fektetni az idegen

nyelvek tanulására és tanítására minden életkorban, a nyelvtanulás nem zárulhat le a

középiskolai tanulmányok végeztével.

A nyelvvizsga teljesítendő formai követelmény, de semmi több

Látszólag feloldhatatlan ellentétet jelent, hogy a nyelvoktatás keretében egyszerre kell

megvalósítani a hallgatók piacképes nyelvtudáshoz és nyelvvizsgához való juttatását, ugyanis

ez a két szemlélet (mármint a vizsgafeladatokra való felkészülés és a valós helyzetekben

használható nyelvtudás) sok ponton szemben áll egymással. A munkaerő piac képviselői

gyakorlatilag egyöntetűen az általános nyelvvizsgák szükségtelensége mellett foglaltak állást,

többnyire az eddigi negatív tapasztalatok alapján. A felsőoktatás számára azonban képzési

17

kimeneti követelményként az államilag elismert nyelvvizsga vagy nyelvvizsgák jelennek meg,

így ezek megszerzésével mindenképpen foglalkozni kell.

A munkáltatókban kialakult vélemény szerint – legalábbis az általános – nyelvvizsgák nem

mérik azt, hogy a gyakorlatban mennyire tudja az adott személy használni az idegen nyelvet,

a munkáltatók számára pedig kizárólag ez a használati érték releváns. Ez azt jelenti, hogy a

munkaerő-piaci szereplők egyértelműen a felsőoktatási feladatként értékelt szakmai

nyelvtudás elsajátítását sürgetik azzal együtt, hogy a hangsúlyt a nyelvhasználatra, a

kommunikációs készség fejlesztésére, az idegen nyelven történő magabiztos megnyilatkozás

bátorítására kell koncentrálni.

A hallgatók jelentős része azonban felsőoktatási tanulmányai megkezdésekor még nem

rendelkezik nyelvvizsgával, ezért számukra a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése

mindenképpen teljesítendő feladat. Fontos azonban ezeknek a hallgatóknak is megérteniük,

hogy bár a nyelvvizsga megszerzése komoly teljesítmény, nem szabad azt gondolni, hogy a

nyelvvizsga bizonyítvány birtoklása önmagában bármiféle értéket jelentene a munkaerő-

piacon.

A nyelvoktatási mozgástere a magyar felsőoktatás keretében

A fő nehézséget az okozza, hogy a nyelvvizsgával még nem rendelkező új hallgatók

középiskolai tanulmányaikhoz képest a felsőoktatásban nagyobb mennyiségű szakmai

tananyaggal találják szembe magukat, melynek elsajátításához új tanulási módszertanba kell

belerázódniuk és kialakítaniuk saját időbeosztásukat. Ez egy új tanulási folyamatot jelent a

számukra, valamint megnövekedett terhet is, melyhez ráadásként jön a nyelvvizsga

megszerzésének most már előbb-utóbb halaszthatatlanná váló követelménye is, mely

azonban rendszerint az utolsó egyetemi év megkezdéséig alacsony prioritást kap.

Általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatásban a nyelvtanulásra rendszerint csak

annyi óraszám jut, hogy a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő jellegű idegen nyelvtudást

erős alapokkal rendelkező hallgatóknak adja át. Azok számára, akik komoly nyelvi

hiányossággal rendelkeznek, a reális cél legfeljebb ezek pótlása és olyan nyelvvizsga-rutin

18

kialakítása lehet, amely lehetővé teszi számukra a bizonyítvány megszerzését. A fentiek

értelmében azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a bizonyítvány meglétének

önmagában a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából kevés kivételtől eltekintve (pl.

jellemzően a közszféra olyan területei, ahol valójában nem szükséges a nyelvet használni, de

bizonyítványt mégis elvárnak) semmilyen relevanciája nincs, az nem jelent belépőt a vágyott

munkakörbe.

A munkáltatók képviselői által megfogalmazott igények alapján az álláskeresés során az

idegen nyelvek ismerete nagyon hangsúlyos, ezért a (felső)oktatás számára levonható

tanulság a nyelvoktatás súlyának növelése irányába történő elmozdulás.

Hozzáállás és kommunikációs készség, mint a siker előfeltételei

A nyelvtudás elsődleges fontosságát jelzi az a tény is, hogy a munkáltatók saját tapasztalata

szerint a szakmai ismeretek sokkal könnyebben pótolhatók, mint a nyelvtudás. A nagyobb

vállalatoknál a munkavállalók folyamatos képzése általában nem csak lehetőség, hanem

elvárás is, így a végzett és elhelyezkedett hallgatók várhatóan több ilyen lehetőség közül

választhatnak majd. Az állásinterjú során azonban tisztában kell lenni azzal, hogy

amennyiben a pozíció nyelvtudást és speciális szakterületi tudást is igényel, a kiválasztási

döntésnél szerepet játszik az is, hogy a nyelvtudás hosszabb távon szerezhető meg, mint az

adott munkakörhöz szükséges speciális szaktudás.

A munkáltatók egyöntetű véleménye, hogy a kiválasztás során kifejezetten fontos a jelölt

hozzáállása, a nyitottsága, tanulási hajlandósága, hiszen amennyiben pozitív, megnyerő

képet tud kialakítani magáról a jelölt, jobban elképzelhetőnek tartják majd róla, hogy képes

lesz a munkakör ellátása során felmerülő problémákat megoldani és beilleszkedni. Ezt a

képet csakis kiváló kommunikációs készséggel lehet kialakítani magyar és angol nyelven

egyaránt. Nagyon ritka az olyan munkavállaló, aki erre idegen nyelven is képes, így aki ilyen

készségekkel rendelkezik, egyértelműen versenyelőnnyel rendelkezik.

19

Az idegen nyelv elsajátításának hatékony módjai

A felhasználói oldal elvárásainak összegzéseként is el lehet mondani, hogy a minél jobb

nyelvtudás úgy alakul ki, ha a nyelvet tanuló minél többször és minél változatosabb módon

kerül kapcsolatba a nyelvvel. Ennek egyik terepe a nyelvi és szaknyelvi órákon túl az

egyetemi szemináriumok idegen nyelven történő hallgatása, a kurzusok első sorban angol

nyelven történő teljesítése. Ez nem csupán a szakmai szókincs bővítését teszi lehetővé,

hanem egy újabb lehetőséget ad a hallgatóknak a nyelv gyakorlására.

Munkáltatói szempontból egyértelműen a gyakorlati nyelvtudás, azaz a valós szituációkban

(személyesen, telefonon, megbeszéléseken, beszámoló megtartásakor) használható

készségeken van a hangsúly, ezért a biztos alapokkal rendelkező hallgatók felsőoktatási éveik

alatt mindenképpen erre kell, hogy koncentráljanak és a nyelvórák is a kommunikációs

készségek fejlesztését kell, hogy a fókuszba helyezzék. Az idegen nyelv ismeretének nem

megfelelő szintje miatt sikertelen állásinterjúk túlnyomó többsége a jelölt nyelvi gátlásain,

zárkózottságán, kifejező készségének hiányán múlik. Több előadónál visszaköszönt az a

vélemény, hogy inkább folyamatosan és magabiztosan néhány hibával, mint lassan,

elgondolkozva, de végül hibátlanul használjuk az idegen nyelvet.

Következtetések és összehangolási lehetőségek

A modern társadalom jellemzői, melyek a 2014-ben felsőoktatási korú fiatalok látásmódját,

preferenciáit és döntéseit meghatározzák alapvetően különböznek akár csak a 10 vagy 20

évvel ezelőtti fiatalokétól. A mai huszonévesek már a technológia által vezérelt korban

nőttek fel és otthonosan mozognak az idősebbek számára nem szokványos (például virtuális)

terekben is. Ez a társadalmi változás magával kell, hogy vonja a nyelvoktatás

módszertanának, eszköztárának megújítását is. Az oktatás annál hatékonyabb, minél inkább

személyre szabható és rugalmasan képes alkalmazkodni a változó igényekhez.

Ezekhez a meghatározó társadalmi folyamatokhoz hozzájárul, hogy jelentős számú olyan

hallgató van a felsőoktatásban, akik a jó nyelvi alapok elsajátításában az alap- és középfokú

oktatás során kevéssé voltak sikeresek, így a nyelvtanuláshoz eleve kudarcélményekkel a

20

hátuk mögött viszonyulnak. Nem kerülhetjük meg azt a nagyon fontos tényt, hogy a

közoktatás hagyományosan csak B1 szintű (alapfokú) nyelvtudás megszerzésére teremt

lehetőséget, B2 (középfokú) nyelvtudást csak a nyelvi tagozatos osztályok tanulói illetve a

magánúton nyelvet tanulók érhetnek el reálisan. Ezt a szakadékot a felsőoktatás hivatott

áthidalni, ahol viszont már a szaknyelv oktatása B2 szintről indulva lenne a valódi szakmai

cél. A felsőoktatás célja már nem az általános nyelvtudás megszerzése, hanem olyan teljes

körű szakmai felkészítés, amely a nyelvtudást is szervesen magába foglalja.

A hallgatók és a munkaerő piac igényeinek változására reagálva a nyelvoktatás megújítása

érdekében mind a fizikai mind pedig a szellemi környezet felfrissítésére is szükség van. A

Debreceni Egyetem TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0008 projektje keretében kialakított

többcélú nyelvi laborok lehetőséget adnak a hagyományos tantermi oktatás, a hallgatók

közötti interakció és a technológia által vezérelt oktatás ötvözésére, a megújult tananyagok

pedig a munkaerő-piaci szereplőkkel történt egyeztetés alapján kidolgozott, valós szakmai

szituációkra épülnek és ezzel a hallgatók számára megfogható közelségbe hozzák a

nyelvtanulás hasznát és szükségességét. Mind a nyelvi laborok, mind a korszerű tananyagok

egységesen elérhetőek minden kar hallgatói számára.

A Debreceni Egyetemen tanuló nagyszámú külföldi hallgató újabb lehetőséget jelent, hiszen

a számukra meglévő angol nyelvű szakos tantárgyak magyar hallgatók számára történő

megnyitásával a nyelvi és az interkulturális képességek egyszerre történő fejlesztésére nyílik

lehetőség, melyre a modern munkahelyeken nagy szükség van.

Az Intézményfejlesztési Tervhez kapcsolódóan lehetséges a képzési és kimeneti

követelményekben megfogalmazott idegen nyelvi követelmények áttekintése és

összehangolása.

Ehhez szükséges az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeiben a

szaknyelvi ismeretek előírása, amennyiben azt a szak jellege indokolja. Ennek alapján

javasolt a szakok tanterveinek módosítása, ezen belül – a képzés részeként – a szaknyelvi

ismeretek, idegen nyelven hirdetett kurzusok beépítése az ajánlott tantervbe.

21

Ennek elősegítésére egységes szerkezetű szaknyelvi tananyagok kerültek kidolgozásra 32

szakterületen, melyek megteremtik a szaknyelvi oktatás egységesítésének lehetőségét a

szakterületek képzési igényeinek szem előtt tartásával.

A tantárgyi programok korszerűsítése a gazdasági szereplők bevonásával lehetővé tette a

képzések munkaerő-piaci relevanciájának erősítését is.

Amennyiben a képzés jellege indokolja, tartalomalapú nyelvoktatással, azaz idegen nyelvű

kurzusokkal is lehet biztosítani a nyelvtudás bővítését: idegen nyelven tantárgy felvételével,

idegen nyelvű szakirodalom feldolgozásával, külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat

végzésével, illetve a tanulmányokban történő beszámításával, elismerésével, azaz a hallgatói

mobilitás ösztönzésével. Ennek érdekében ösztönözni kell az idegen nyelvű szakmai kurzusok

meghirdetését a magyar anyanyelvű hallgatók számára is. Ehhez a TÁMOP-4.1.2.D-

12/1/KONV-2012-0008 project keretében elkészült 20 angol nyelvű szakmai kurzus anyaga

megfelelő kiindulási alapot adhat.

A szaknyelvi oktatás egységes szerkezete

A Debreceni Egyetem valamennyi nyelvoktatással foglalkozó szervezeti egysége számára az

alábbi, szakértő nyelvtanárokkal és munkaerő-piaci képviselőkkel egyeztetett képzési

struktúra követése javasolt.

Az általános nyelvi képzés keretében az egyes karok által felkínált és finanszírozott képzések

tartalmát ki kell egészíteni a potenciális munkáltatók által elvárt készségek fejlesztésével.

Ennek érdekében az elkészült un. Vállalati Szaknyelv on-line tananyagok 5 világnyelvből

(angol, német, francia, orosz, olasz) a Moodle rendszeren keresztül elérhetők a hallgatók

számára.

A szaknyelv oktatása területén meg kell őrizni az egyes szakokhoz kapcsolódó szaknyelvi

oktatás szakmai módszertani értékeit, amelyek elsősorban az egyetemi tudományos

oktatáshoz kapcsolódnak, de ezekhez szorosan kapcsolni kell a munkaerő piac által

megfogalmazott tartalmi, módszertani elemeket is. Ezeket a készségeket, ismereteket

hivatott fejleszteni az a szaknyelvi segédanyag (lásd 2. számú melléklet), amely egységesen

22

kiegészítheti a szaknyelvi tananyagokat, szervesen kapcsolódva a szakmai-tudományos és a

munkaerő piaci elvárásokhoz is.

A már kidolgozott 30 szaknyelvi tananyag mellett a gyakorlatban a már meglévő szaknyelvi

képzések során is alkalmazásra javasolt a már fentebb említett szaknyelvi segédanyag.

Az elkészült angol nyelvű szakmai előadások segítségével fel kell kínálni a hallgatók számára

egyes tantárgyak angol nyelven történő hallgatását, elősegítve ezzel a külföldi ösztöndíjak

sikeres pályázatát és teljesítését, ösztönözve a hallgatói mobilitást.

Mester és PhD szakos hallgatók számára javasoljuk a szakfordító képzésben való részvételt,

ahol olyan felsőfokú szaknyelvi ismeretek elsajátítására van lehetőség, amely nemcsak a

nemzetközi szintű kutatásra, hanem versenyképes munkavállalásra is felkészít.

A vállalati szaknyelvi kurzusok tanterve (1. számú melléklet)

Minden leckéhez kapcsolódóan egy-egy fontosabb nyelvtani szerkezet is begyakorlásra kerül,

az alábbiakban ismertetett felépítésben az angol nyelv tanításában alkalmazott legfontosabb

igeidők és szerkezetek szerepelnek.

Első lecke: Önéletrajz írása és álláskeresés

Az életrajz és kísérőlevél írásának legfontosabb szempontjai.

Internetes honlapok, melyek segítenek az angol nyelvű álláskeresésben.

Az idegen nyelv használata álláskeresés során.

A megfelelő állás megtalálása során alkalmazott speciális nyelvezet.

A kapcsolódó legfontosabb nyelvtani bizonytalanságok megszüntetése.

Második lecke: Mobilitás

A hallgatói és munkavállalói mobilitással kapcsolatos szókincs fejlesztése első sorban

az üzleti szókincsre koncentrálva.

A külföldi hallgatói illetve munkavállalói életforma, valamint a kulturális

23

különbözőségek kezelése.

Közvetlen és közvetett kérdések használata az üzleti életben.

Harmadik lecke: A munkahely

Az ideális munkahellyel kapcsolatos információk.

A kollégákkal való sikeres és hatékony együttműködés módjai.

A munkavállaló jogai, valamint kötelességei kitérve a rendkívüli helyzetekre is.

Összefoglalók készítése.

Negyedik lecke: A munkahelyi előmenetel

A gondolatok világos és érthető kifejezési módja, technikái.

A szófajok átismétlése és az írott szövegekben betöltött szerepük hatékony

értelmezése.

A menedzsmenttel és a karriertervezéssel kapcsolatos speciális szókincs fejlesztése.

A folyamatos képzés és a személyes fejlődés központi szerepe a munkakörök

betöltésében.

Álláspályázathoz kapcsolódó személyes nyilatkozat megírásának módja.

Ötödik lecke: A munkavállalói lét és egészség

A munkahelyi stressz kezelése, valamint a munkavállalói életformával járó kockázati

tényezők és azok kezelése.

A segédigék típusai és megfelelő használatuk.

Panaszlevél megírása illetve megválaszolása.

Hatodik lecke: Elektronikus kereskedelem

Az információtechnológiával kapcsolatos leggyakrabban használt kifejezések

elsajátítása.

Internetes vásárláshoz idegen nyelven.

A modern munkaerő-piacon használt különleges terminológia megismerése és

hatékony használata.

24

Írásos javaslatok megírása, üzleti megbeszélések feljegyzései, vevői értesítések.

A feltételes mód használata mondatszerkezetekben.

Hetedik lecke: Munkavállalás a szórakoztatóiparban, a PR és a média világában

A szórakoztatóiparban, a PR és a média területén dolgozók személyekhez kötődő

tipikus tevékenységek.

A szórakoztatóipar különböző területein (például filmipar, videojáték-ipar), valamint a

közkapcsolatok terén megtalálható álláslehetőségek.

A szektort érintő legújabb trendek, a szórakoztatóipar új formái, valamint a médiák

mindennapi életre gyakorolt hatása.

A műveltető nyelvtani szerkezet helyes használata.

Érdeklődést kifejező levelek írása, valamint kért információk kiadásának módjai.

Nyolcadik lecke: Üzleti utak

Miként kell körültekintően és hatékonyan felkészülni egy üzleti útra.

Biztonsági kérdések hivatalos utak során.

A múlt idő és a befejezett jelen idő használata.

Kilencedik lecke: Ügyfelek kezelése, ügyfélszolgálat

Az ügyfélkezelés és az ügyfélszolgálat jellemző idegen nyelvű szókincsének

bemutatása nemzetközi kontextusban.

A szenvedő szerkezet elméleti és gyakorlati bemutatása és gyakorlása.

A marketing eszközök és a legjobb gyakorlatok bemutatása.

Tízedik lecke: Környezet

A világ legaktuálisabb környezeti problémái.

A környezet védelme érdekében egyéni szinten jelentkező teendők bemutatása.

A kötőmód és a főnévi igenevek használata.

Saját vélemény és érvelés hatékony előadásmódja szóban és írásban egyaránt.

25

A fenti témaköröket taglaló, angol nyelvből kidolgozott részletesebb tematika a 2. számú

mellékletben található. Összességében elmondható, hogy a felsorolt témakörök lefedik

azoknak a készségeknek, szókincsnek, nyelvtani szerkezeteknek a körét, melyek a diplomás

munkavállalók számára munkájuk végzése során szükségesek.

A szaknyelvi tananyagok szerkezete (2. számú melléklet)

Az alábbi tematika épít az 1. számú mellékletben leírt témakörökre és az egyes

szakmaterületek speciális szókincsének, szaknyelvi fordulatainak elsajátítását segíti elő.

30 órai segédanyag a szaknyelvi tananyagok összeállításához

összeállította:

Szabóné Enyedi Gabriella,

Papp Eszter,

John Graham,

Farkas János,

Hajdu Zita,

Istvánné Nyilas Györgyi

Laczkóné Racz Edit,

Louis J. Mattia,

Major Judit,

George Seel

UNIT 1. FINDING A JOB AND GETTING STARTED

1.1. GETTING YOUR CAREER STARTED

1.1.1 Assessing yourself (S)

1.1.2 Choosing a career (S)

26

1.1.3 What employees are looking for (L)

1.1.4 Starting your career (V)

1.1.5 Steve Jobs (L)

1.2 FINDING JOBS USING SOCIAL MEDIA, INTERVIEWS

1.2.1 How to find a graduate job using social media (R)

1.2.2 The rules of social recruiting (R)

1.2.3 Should you pay someone to write your CV? (R)

1.2.4 How to create your CV (W)

1.3 PROFESSIONAL NETWORKING AND INTERVIEWS

1.3.1 Social Networking (S)

1.3.2 Focus point: LinkedIn (R)

1.3.3 Creating your LinkedIn profile (1) (R)

1.3.4 Creating your LinkedIn profile (2) (W)

1.3.5 Creating your LinkedIn profile (3) (S)

1.3.6 Interviews 1 (S)

1.3.7 Interviews 2 (S)

1.3.8 Reported interview questions (V)

1.3.9 Tricky questions (S)

1.4 IN THE OFFICE

1.4.1 The perfect office 1 (S)

1.4.2 The perfect office 2 (W)

27

1.4.3 Making a good impression (R)

1.4.4 Benefits at work 1 (R)

1.4.5 Benefits at work 2 (S)

1.4.6 Codes of practice – What to wear 1 (R)

1.4.7 Codes of practice - What to wear 2 (W)

1.4.8 Codes of practice – Privacy issues (R)

1.4.9 Encouraging younger staff (L)

UNIT 2. MOBILITY, CULTURAL DIVERSITY, AND BUSINESS TRAVEL

2.1 WORKING AND STUDYING ABROAD 1 – THE ADVANTAGES AND

DISADVANTAGES

2.1.1 Understanding Cultural Differences (R)

2.1.2 Cultural Diversity Interview (S)

2.1.3 Should I Study Abroad? Advantages and Disadvantages (R)

2.1.4 My Study Abroad Experience (L)

2.1.5 Role Play Dialogue – to go abroad or not? (S)

2.1.6 Should You Study Abroad in Australia or New Zealand? (R)

2.2 WORKING AND STUDYING ABROAD 2 – HOW TO GET THERE

2.2.1 Writing an Enquiry Letter to Study Abroad (W)

2.2.2 Application Letter - Erasmus Student Network (W)

2.2.3 Erasmus University in a nutshell (L)

28

2.2.4 How to Study Abroad (L)

2.3 TRAVELLING ABROAD ON BUSINESS 1 – TIPS FOR TRAVELLERS

2.3.1 Executive Planet Website – Etiquette by Country (R)

2.3.2 A Guide to Business Travel (R)

2.3.3 Seven Tips for Foreign Business Travel (R)

2.3.4 Business Travel in Numbers (W)

2.3.5 Discussing a group booking for a hotel (S)

2.4 TRAVELLING ABROAD ON BUSINESS 2 – ORGANIZING TRAVEL

2.4.1 Letter of Complaint (W)

2.4.2 Business Travel Etiquette (L)

2.4.3 Corporate Travel Management from FCM (L)

2.4.4 Missed Flight – Airport Ticket Counter Encounter (S)

UNIT 3. DEVELOPING YOUR CAREER

3.1 TRAINING FOR WORK

3.1.1 The labour market of the future 1 (S)

3.1.2 The labour market of the future 2 (L)

3.1.3 “It’s never too late to learn” (R)

3.1.4 E-learning (L)

3.1.5 Addressing Weaknesses (R)

3.1.6 What is e-learning? (L)

29

3.1.7 E-learning (S)

3.1.8 What’s your opinion about e-learning? (W)

3.1.9 How to write ‘for and against’ type essays (1) (W)

3.1.10 Writing a letter inviting a tender 1 (W)

3.1.11 Writing a letter inviting a tender 2 (W)

3.2 MANAGEMENT

3.2.1 What do managers do? (V)

3.2.2 Useful People to have in Teams (S)

3.2.3 Selecting a team (S)

3.2.4 Writing an email (W)

3.2.5 Motivating staff financially (V)

3.2.6 How to manage your staff (L)

3.2.7 Motivating staff (R)

3.2.8 Staff motivation dialogue (S)

3.3 WORKING CULTURE, RULES AND REGULATIONS

3.3.1 Working Conditions (V)

3.3.2 Key Functions of an HR Department (R)

3.3.3 Writing a report 1 (W)

3.3.4 Saying things delicately (S)

3.3.5 Discussing an Employment Contract (S)

3.3.6 Writing an email about new working conditions (W)

30

3.4 PERSONAL DEVELOPMENT 107 3.4.1 Personal development – an introduction (R)

3.4.2 Writing a request for promotion (W)

3.4.3 Changing jobs 1 (S)

3.4.4 Changing jobs 2 (W)

UNIT 4. NEW TECHNOLOGY, OFFICE SKILLS AND THE CUSTOMER

4.1 INFORMATION TECHNOLOGY AT WORK

4.1.1 Four Basic Tech Skills Every Job Seeker Should Have (R)

4.1.2 20 Technology Skills Every Educator Should Have (R)

4.1.3 Today’s Most Desired Information Technology Skills (R)

4.1.4 Workplace of the future - What is IT (L)

4.1.5 Computer and IT vocabulary (V)

4.2 CUSTOMER SERVICE

4.2.1 Ten Ways to Create a Customer-Centric Culture (R)

4.2.2 McDonald's Acknowledges Service Has Suffered

4.2.3 Letters of Complaint (R)

4.2.4 Writing a Letter of Complaint 1 (W)

4.2.5 Writing a Letter of Complaint 2 (W)

4.2.6 Role play - Customer Care (S)

4.3 MEETINGS

4.3.2 12 Tips on Conducting Effective Meetings 2 (R)

31

4.3.3 Organizing Report (W)

4.3.4 Meeting Invitation Letter (W)

4.3.5 A Group Meeting (S)

4.3.6 How to Be the Chair of a Meeting (L)

4.4 PRESENTATIONS

4.4.1 10 Tips for a Good Presentation (R)

4.4.2 Structuring a presentation (R)

4.4.3 A Five Minute Presentation (S)

4.4.4 Observer’s evaluation sheet (W)

UNIT 5. THE SOCIAL AND ENVIRONMENTAL ASPECTS OF WORK

5.1 HEALTH AND ILLNESS AT WORK

5.1.1 How vulnerable are you to stress? (R)

5.1.2 How vulnerable are you to stress? (W)

5.1.3 Coping with stress (R)

5.1.4 Illness at work 1 (L)



5.2 ENVIRONMENTAL ISSUES AT WORK

5.2.1. Health and Safety at Work (V)

5.2.2. Ergonomics (R)

32

5.2.3 Ergonomics at work (L)

5.2.4 Office Hazards (R)

5.2.5 Workstation Ergonomics (L)

5.2.6 The best ergonomic office in Debrecen (W)

5.2.7 Health Hazards of Social Media (R)

5.2.8 Dealing with Accidents (S)

5.3 CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY

5.3.1 Socially Responsible Companies 1 (S)

5.3.2 Socially responsible companies 2 (R)

5.3.3 GOJO (L)

5.3.4 Corporate Social Irresponsibility (V)

5.3.5 A CSR News Event (W)

5.3.6 Child labour (R)

5.3.7 Toxic sludge 1 (R)

5.3.8 Toxic sludge 2 (W)

5.3.9 Communicating CSR investments 1 (S)

5.3.10 Communicating CSR investments 2 (L)

5.3.11 Public Relations 1 (R)

5.3.12 Public Relations 2 (S)

5.4 INCLUSIVE LEADERSHIP AND ETHICS AT WORK

5.4.1 Diversity and Inclusion (L)

33

5.4.2 Creating an Inclusive Workplace – Starting with White Men (R)

5.4.4 How to Treat Employees Fairly in the Workplace (R)

5.4.5 Ethical dilemmas (W)

5.4.6 Close Relationships at Work (R)

5.4.7 Women in the workforce (L)

L = listening activity; R = reading activity; S = speaking activity; W = writing activity;

V = vocabulary development activity

Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése keretében kifejlesztésre

kerülő vállalati szaknyelvi tananyagok listája (3. számú melléklet)

A leggyakrabban tanult nyelvek körét alapul véve öt idegen nyelvből 60 órás írásbeli,

valamint 60 órás szóbeli vállalati szaknyelvi tananyag áll rendelkezésre, melyek mindegyike

követi az 1. számú mellékletben felsorolt témaköröket.

A nyelvenként összesen 120 órás vállalati szaknyelvi, elektronikusan elérhető tananyag

angol, német, francia, olasz és orosz nyelveken áll rendelkezésre és a http://sznyt.unideb.hu

címen keresztül elérhető.

A képzések egységesen, a Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjeinek megfelelő B1

szintről B2 szintre készítenek fel.


kerülő szaknyelvi tananyagok listája (4. számú melléklet)

A leginkább használt nyelveken és a legtöbb hallgatót oktató területeken összesen 32 db

szaknyelvi tananyag kerül kidolgozásra, melyek lehetőséget nyújtanak az adott

http://sznyt.unideb.hu/

34

szakmaterület sajátos szókincsének elsajátítására. Ezek mindegyike a 2. számú mellékletben

ismertetett struktúrát követi.

Nyelv Kapcsolódó szaknyelv Kar

Angol Vegyészmérnöki szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

Angol Biomérnöki szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

Angol Villamosmérnöki szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

Angol Földtudományi szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

Angol Környezettudományi szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

Angol Matematika tudományi szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

Német Természettudományi szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

Német Mérnöki szaknyelv Természettudományi és Technológiai Kar (TTK)

Angol Zenei szakmai nyelv Zeneművészeti Kar (ZK)

Német Zenei szakmai nyelv Zeneművészeti Kar (ZK)

Angol Mechatronika szaknyelv Műszaki Kar (MK)

Angol Környezetmérnöki szaknyelv Műszaki Kar (MK)

Angol Jogász szaknyelv Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)

Angol Közigazgatási szaknyelv Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)

35


Német Jogász szaknyelv Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)

Német Közigazgatási szaknyelv Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)

Angol Óvodapedagógus szaknyelv Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK)

Német Óvodapedagógus szaknyelv Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK)

Orosz Turizmus és vendéglátás szaknyelve Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK)

Francia Turizmus és vendéglátás szaknyelve Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK)

Angol Általános orvosi szaknyelv I. Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)

Angol Általános orvosi szaknyelv II. Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)

Angol Gyógyszerész szaknyelv Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)

Angol Gyógytornász szaknyelv Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)

Német Fogász szaknyelv Fogorvostudományi Kar (FOK)

Latin Fogász szaknyelv Fogorvostudományi Kar (FOK)

Német Gyógyszerész szaknyelv Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK)

Latin Gyógytornász szaknyelv Népegészségügyi Kar (NK)

Angol Szociális munka szaknyelve Egészségügyi Kar (EK)

36


Angol Egészségügyi dolgozók szaknyelve Egészségügyi Kar (EK)

Német Szociális munka szaknyelve Egészségügyi Kar (EK)

Német Egészségügyi dolgozók szaknyelve Egészségügyi Kar (EK)


kerülő szakmai tananyagok listája (5. számú melléklet)

Kiemelten fontos, hogy a hallgatók szakmai képzésének egy része idegen nyelven történjen,

ezért az alábbi tananyagokat fejlesztik ki a Debreceni Egyetem saját oktatói. Az anyagok

mindegyike angol nyelven készül és kiegészülve az előzőekben ismertetett szaknyelvi

képzésekkel, több szakmaterületen megteremtik a feltételeit a hallgatók nemzetközi

versenyben történő érvényesülésének is.

Comparative Tort Law

Computer modelling and simulations in physics

Differential equations and calculus of variations

Ecology and Environmental Conservation

European and International Contract Law

Gerontology

37

Introduction to Business Planning in Practice

Introduction to Economics and Corporate Financial Decisions for Engineers: Exercises

Introduction to Electronic Information and Document Processing: Informatics for the Humanities

Introduction to Particle Physics

Introduction to Robot Technology

Introduction to the case-law of the European Court of Human Rights

Microbiological aspects of food quality and safety

Modern methods of food analysis

Performance Analysis of Info communication Networks

Polymorphism of pharmaceuticals

Problem Solving with Computer Algebra Systems

Quality management

Representation of knowledge and search engines in the internet

Rheology in food analysis

Selected topics in Psychology

38

A munkaerő-piaci szereplőkkel workshopok keretében történt

egyeztetések meghívói és prezentációi (6. számú melléklet)

39

40

Az informatikai szektor képviselőivel történt egyeztetés

41

A műszaki/gyártási szektor képviselőivel történt egyeztetés

42

A pénzügyi szektor képviselőivel történt egyeztetés

43

Az agrárszektor képviselőivel történt egyeztetés

44

A rendelkezésre bocsájtott prezentációk vázlata

Nagy Attila projektmenedzser (minden rendezvényen elhangzott)

45

46

47

48

49

50

Dr. Semseiné Szekeres Edit szakmai vezető (2013. 12. 06.)

51

52

53

54

55

56

Dr. Kozma László munkaerő-piaci szakértő (2013. 12. 06, 2014. 04. 24.)

57

58

59

60

61

62

63

64

65

Dr. Miklóssy Ferenc, a HBM Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (2013. 12.

06.)

66

67

68

69

Harman András, az IT Services Hungary Kft. site managere (2013. 12. 06,

2014. 03. 18.)

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

Mezősi György, az NI Hungary Kft. csoportvezetője (2013. 12. 06, 2014. 04.

24.)

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

100

Kielkopf Erzsébet, az FAG Magyarország Ipari Kft. csoportvezetője (2013.

12. 06.)

101

102

103

104

Kocsis Krisztina, Schaeffler Akadémia-FAG Kft. képviselője (2014. 04. 24.)

105

106

107

108

109

110

111

112

113

Fábián Péter, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezető munkatársa (2013. 12. 06.)

114

115

116

117

118

Szabóné Dublinszki Andrea, a KITE Zrt. osztályvezetője (2013. 12. 06.)

119

120

Kovács József, a HBM KH Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese (2013. 12.

06.)

121

122

123

124

125

Pajor Ferenc, a National Instruments Hungary Kft. managere (2014. 03. 18.)

126

127

128

129

Grócz Mária, a BT Global Services HR managere (2014. 03. 18.)

130

131

132

133

134

Szabó Dóra, az IBM Magyarországi Kft. munkatársa (2014. 03. 18.)

135

136

137

Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.)

138

139

140

141

142

Nick Katalin, a Business West Kft. ügyvezetője (2014. 03. 18.)

143

144

145

Szőnyi Zsuzsa, a TVK Nyrt. HR vezetője (2014. 04. 24.)

146

147

– ANGOL-MAGYAR AGRÁR SZAKFORDÍTÓSZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

1. A szakirányú továbbképzés megnevezése:

Angol-magyar agrár szakfordító szakirányú továbbképzés

Szakvezető: Dr. Tar Ildikó adjunktus

2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Angol-magyar agrár szakfordító

3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Agrár képzési terület

4. A szak felvételének feltétele:

Agrár vagy gazdaságtudományi képzési területen szerzett alapdiploma vagy főiskolai végzettség,

továbbá államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt, minimum középfokú

célnyelvi nyelvismeret.

5. A képzési idő:

Félévek száma: 4 félév

Óraszám: 644 tantermi óra

6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, ismeretek, személyes adottságok,

készségek és azok alkalmazása:

A képzés pedagógiai céljául tűzi ki, hogy szakmai háttérbe ágyazottan magas szintű

fordítói/közvetítői kompetenciákat, készségeket és jártasságot alakítson ki célnyelvről anyanyelvre

illetve anyanyelvről célnyelvre. Célja továbbá, hogy a képzésben részt vevők sajátítsák el a

szakmai szövegek értését és közvetítését megalapozó professzionális, civilizációs, kultúraközi és

informatikai háttérismereteket és kompetenciákat valamint a kreatív, problémamegoldó önálló

gondolkodás képességeit. A nyelvi felkészítés tegye továbbá lehetővé számukra a későbbi

folyamatos szakmai és szaknyelvi önképzést és önfejlesztést.

Elsajátítandó ismeretek:

– a fordítási tevékenység elméleti kérdései

– fordítás módszertani ismeretek

– műfaj és stílus ismeretek

– lektorálási ismeretek

– a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyaga

– kontrasztív szakma-kulturális ismeretek

– a megfelelő agrárgazdasági, környezetgazdasági, üzleti, jogi és politikai ismeretek

– a szóbeli közvetítésre vonatkozó releváns alapismeretek

– az Európai Unió társadalmi és intézményrendszere

– az Európai Unió agrár- és környezetpolitikája

– a szakfordítói tevékenységhez kapcsolódó szabályozások, etikai ismeretek

– a hazai és nemzetközi szakfordítói közösségekre, szervezetekre vonatkozó ismeretek

Elsajátítandó készségek és kompetenciák:

– professzionális írásbeli nyelvi közvetítési készségek A-B és B-A nyelvi viszonylatban

– a szóbeli közvetítés releváns alapkészségei A-B és B-A nyelvi viszonylatban

– célnyelvi szövegalkotás

– szakszövegelemzés célnyelven és forrásnyelven

– a fordítói stratégiák és technikák kiválasztásának és alkalmazásának készségei

– szaknyelvi tanácsadás

– kiadványszerkesztés

– lektorálás, kivonatolás

– fordítói szoftverek alkalmazása

– egyéb fordítástámogató eszközök használata

– terminológiai gyűjtemények készítése

A Debreceni Egyetem szaknyelvi képzési programjainak leírása (7. számú melléklet)

148

– kritikai forráselemzés és értékelés

Személyes adottságok:

– idegennyelv-tudás

– jó kommunikációs képességek forrás és célnyelven

– kritikai attitűd

– kreativitás

– jó memória

– önálló munkatervezés és szervezés képessége

– rendszer-elvű gondolkodás

– probléma megoldó, logikus gondolkodás

– jó döntési képesség

– stratégiatervezés

– csapatban való munkavégzés képessége

– értékközpontú gondolkodás

– etikai érzékenység és tudatosság

– önképzésre való igény és képesség

8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz

rendelt kreditértékek:

Szakmai törzsanyag: 40 kredit

Felsőfokú nyelvhasználati ismeretek: 21 kredit

Fordításelméleti ismeretek: 14 kredit

Általános fordítás gyakorlati ismeretek: 5 kredit

Differenciált szakmai ismeretek: 52 kredit

Szaknyelvi ismeretek és készségek: 28 kredit

Fordítói technikák és gyakorlatok: 24 kredit

Szakmai háttérismeretek: 16 kredit

Interkulturális és EU ismeretek és készségek: 8 kredit

Professzionális nyelvi készségek: 8 kredit

9. A szakdolgozat kreditértéke: 12 kredit (Szakfordítói képesítő fordítás)

149

Tantárgy neve

Óraszám

I. félév II. félév III. félév IV. félév

Óra Kredit Ea. Gy. Ea. Gy. Ea. Gy. Ea. Gy.

Szakmai törzsanyag

1 Felsőfokú nyelv- gyakorlatok 0 56 S

10+6 56 16

2 Magyar nyelv és stílus 0 28

5 28 5

3 Fordításelmélet 28

4 0

28 S 4+6

0 56 14

4 Általános fordítás 0 28

5 28 5

Differenciált szakmai ismeretek

5 Szakszöveg fordítási

gyakorlatok 0

28

4 0

56

8 0

56

8 140 20

6 Számítógépes fordítói ismeretek

0 28

4 28 4

7 Üzleti és gazdasági szaknyelv 0 28

4 0

28

4 0

28

4 84 12

8 Agrárszaknyelv 0 28

4 0

28 4

56 8

9 Környezetpolitikai

szaknyelv 0

28

4 28 4

10 Jogi szaknyelv 0 28

4 28 4

Szakmai háttérismeretek

11 Interkulturális ismeretek 14

2 14 2

12 EU ismeretek 14

2 14 2

13 Professzionális nyelvi

készségek 0

28

4 0

28

4 56 8

14 Kultúraközi komm.

készségek 0

28

4 28 4

Szakfordítói képesítő fordítás 12 12

Előadás és gyakorlat összesen 56 112 28 140 0 168 0 140

644 120 168 168 168 140

Kreditszám összesen 34 30 24 20

150

– NÉMET-MAGYAR AGRÁR SZAKFORDÍTÓSZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK


Német-magyar agrár szakfordító szakirányú továbbképzés

Szakvezető: Dr. Tar Ildikó adjunktus

2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Német-magyar agrár szakfordító

3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Agrár képzési terület


Agrár vagy gazdaságtudományi képzési területen szerzett alapdiploma vagy főiskolai végzettség,

továbbá államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt, minimum középfokú

célnyelvi nyelvismeret.



Óraszám: 644 tantermi óra


7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, ismeretek, személyes adottságok,

készségek és azok alkalmazása:

A képzés pedagógiai céljául tűzi ki, hogy szakmai háttérbe ágyazottan magas szintű

fordítói/közvetítői kompetenciákat, készségeket és jártasságot alakítson ki célnyelvről anyanyelvre

illetve anyanyelvről célnyelvre. Célja továbbá, hogy a képzésben részt vevők sajátítsák el a

szakmai szövegek értését és közvetítését megalapozó professzionális, civilizációs, kultúraközi és

informatikai háttérismereteket és kompetenciákat valamint a kreatív, problémamegoldó önálló

gondolkodás képességeit. A nyelvi felkészítés tegye továbbá lehetővé számukra a későbbi

folyamatos szakmai és szaknyelvi önképzést és önfejlesztést.

Elsajátítandó ismeretek:

– a fordítási tevékenység elméleti kérdései

– fordítás módszertani ismeretek

– műfaj és stílus ismeretek

– lektorálási ismeretek

– a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyaga

– kontrasztív szakma-kulturális ismeretek

– a megfelelő agrárgazdasági, környezetgazdasági, üzleti, jogi és politikai ismeretek

– a szóbeli közvetítésre vonatkozó releváns alapismeretek

– az Európai Unió társadalmi és intézményrendszere

– az Európai Unió agrár- és környezetpolitikája

– a szakfordítói tevékenységhez kapcsolódó szabályozások, etikai ismeretek

– a hazai és nemzetközi szakfordítói közösségekre, szervezetekre vonatkozó ismeretek

Elsajátítandó készségek és kompetenciák:

– professzionális írásbeli nyelvi közvetítési készségek A-B és B-A nyelvi viszonylatban

– a szóbeli közvetítés releváns alapkészségei A-B és B-A nyelvi viszonylatban

– célnyelvi szövegalkotás

– szakszövegelemzés célnyelven és forrásnyelven

– a fordítói stratégiák és technikák kiválasztásának és alkalmazásának készségei

– szaknyelvi tanácsadás

– kiadványszerkesztés

– lektorálás, kivonatolás

– fordítói szoftverek alkalmazása

– egyéb fordítástámogató eszközök használata

151

– terminológiai gyűjtemények készítése

– kritikai forráselemzés és értékelés


– idegennyelv-tudás

– jó kommunikációs képességek forrás és célnyelven

– kritikai attitűd

– kreativitás

– jó memória

– önálló munkatervezés és szervezés képessége

– rendszer-elvű gondolkodás

– probléma megoldó, logikus gondolkodás

– jó döntési képesség

– stratégiatervezés

– csapatban való munkavégzés képessége

– értékközpontú gondolkodás

– etikai érzékenység és tudatosság

– önképzésre való igény és képesség

8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbbismeretkörökhöz


Szakmai törzsanyag: 40 kredit

Felsőfokú nyelvhasználati ismeretek: 21 kredit

Fordításelméleti ismeretek: 14 kredit

Általános fordítás gyakorlati ismeretek: 5 kredit

Differenciált szakmai ismeretek: 52 kredit

Szaknyelvi ismeretek és készségek: 28 kredit

Fordítói technikák és gyakorlatok: 24 kredit

Szakmai háttérismeretek: 16 kredit

Interkulturális és EU ismeretek és készségek: 8 kredit

Professzionális nyelvi készségek: 8 kredit

9. A szakdolgozat kreditértéke: 12 kredit (Szakfordítói képesítő fordítás)

152

Tantárgy neve

Óraszámok



Szakmai törzsanyag

1 Felsőfokú nyelv- gyakorlatok 0 56 S

10+6 56 16

2 Magyar nyelv és stílus 0 28

5 28 5

3 Fordításelmélet 28

4 0

28 S 4+6

0 56 14

4 Általános fordítás 0 28

5 28 5

Differenciált szakmai ismeretek

5 Szakszöveg fordítási

gyakorlatok 0

28

4 0

56

8 0

56

8 140 20

6 Számítógépes fordítói ismeretek

0 28

4 28 4

7 Üzleti és gazdasági szaknyelv 0 28

4 0

28

4 0

28

4 84 12

8 Agrárszaknyelv 0 28

4 0

28 4

56 8

9 Környezetpolitikai

szaknyelv 0

28

4 28 4

10 Jogi szaknyelv 0 28

4 28 4

Szakmai háttérismeretek

11 Interkulturális ismeretek 14

2 14 2

12 EU ismeretek 14

2 14 2

13 Professzionális nyelvi

készségek 0

28

4 0

28

4 56 8

14 Kultúraközi komm.

készségek 0

28

4 28 4

Szakfordítói képesítő fordítás 12 12

Előadás és gyakorlat összesen 56 112 28 140 0 168 0 140

644 120 168 168 168 140

Kreditszám összesen 34 30 24 20

153

– ANGOL-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi

Képzési ciklus: szakirányú továbbképzés

Képzési forma (tagozat): levelező

A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar

Szakfelelős: Semseiné Szekeres Edit

Képzési idő: 4 félév

Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 120

Az összes kontaktóra száma: 784

Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: -

Felvételi követelmény: BA vagy főiskolai oklevél bölcsészettudomány

képzési területen, valamint a célnyelv

államilag elismert, legalább C típusú

nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt

ismerete

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes

adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben:

A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi

és civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális,

stilisztikai, műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és

szaknyelvi kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat

egyaránt. Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre

oktatjuk a résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra.

Elsajátítandó kompetenciák:

Fordítói kompetenciák:

– Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból

– A szövegértés és készítés problémájának felismerése

– Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért

– A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés

Kulturális kompetenciák:

– A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete,

felhasználásának készsége a fordítás során

– A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége

– Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek

betartása, integrálása a fordítás elkészítése során

Munkatechnikai kompetenciák:

– A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége

– A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész

ismeretének képessége

– Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége

Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:

154

A képzésben részt vevők megismerik:

– A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit

– A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat

– Az átváltási műveleteket

– A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter

– A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát

– A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét

– A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret

– Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket

– A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató

eszközöket

A képzésen végzettek alkalmasak:

– Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás

– Célnyelvi szövegalkotásra

– Forrásnyelvi szövegelemzésre

– Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra

– Fordításkritika készítésére

– Fordítások összehasonlító elemzésére

– Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára

– Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára

A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv)

– A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés

– Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt

– Állóképesség

– Monotónia-tűrés

– Stressztűrő képesség

– Problémamegoldó gondolkodás

– Kreativitás

– Jó memória

– Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés

– Szorgalom

– Figyelemmegosztás és koncentráció

– Logikus és analitikus gondolkodás

– Minőségre való érzékenység

– Együttműködési készség

– Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés

– Stratégiai gondolkodás

155

A képzés tanterve

Kód Tantárgy Óra Telj. Kredit Előfeltétel Félév

Általános szakmai törzsanyag --

BTNYSZ1003SZTK Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok A 4 Gyj. 8 -- 1.

BTNYSZ2009SZTK Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok B 4 Gyj. 8 -- 2.

BTNYSZ2012SZTK Felsőfokú nyelvtani szigorlat - Szig. 6 -- 2.

BTNYSZ1001SZTK Általános fordításelmélet 2 Koll. 2 -- 1.

BTNYSZ2007SZTK Speciális fordításelmélet 2 Koll. 2 -- 2.

BTNYSZ1002SZTK Magyar nyelvi funkcionális stilisztika A 2 Koll. 2 -- 1.

BTNYSZ2008SZTK Magyar nyelvi funkcionális stilisztika B 2 Koll. 2 -- 2.

BTNYSZ3013SZTK Felsőfokú társalgási gyakorlat A 4 Gyj. 8 -- 3.

BTNYSZ4018SZTK Felsőfokú társalgási gyakorlat B 4 Gyj. 8 -- 4.

BTNYSZ4022SZTK Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat - Szig. 6 -- 4.

BTNYSZ3014SZTK Szaknyelvi stílusgyakorlat A 2 Gyj.

2 -- 3.

BTNYSZ4019SZTK Szaknyelvi stílusgyakorlat B 2 Gyj. 2 -- 4.

BTNYSZ1004SZTK Interkulturális kommunikáció A 2 Gyj. 3 -- 1.

BTNYSZ2010SZTK Interkulturális kommunikáció B 2 Gyj. 3 -- 2.

Differenciált szakmai ismeretek --

BTNYSZ1005SZTK Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 Gyj. 8 -- 1.

BTNYSZ2011SZTK Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 Gyj. 8 -- 2.

BTNYSZ3015SZTK Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 Gyj. 8 -- 3.

BTNYSZ4020SZTK Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 Gyj. 8 -- 4.

BTNYSZ3017SZTK Szaknyelvi kommunikáció A 2 Gyj. 4 -- 3.

BTNYSZ4021SZTK Szaknyelvi kommunikáció B 2 Gyj. 4 -- 4.

BTNYSZ1006SZTK Szakmai előadások A 2 Koll. 4 -- 1.

BTNYSZ3016SZTK Szakmai előadások B 2 Koll. 4 -- 3.

BTNYSZ5001SZTK Szakdolgozat - Gyj. 10 -- 4

Záróvizsga 4. félév

A záróvizsgára bocsátás előfeltétele:

A tantervi háló követelményeinek teljesítése

A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által

tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően választhatók a tanszékek angol nyelven tartott

előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában.

Szakdolgozat elkészítése.

A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal (12 pontos betűnagyság,

1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre.

A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK

INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga.

156

Kredit értéke: 10 kredit

A záróvizsga részei:

– Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből

– Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből

kötelező tárgyát (szám szerint hatot) teljesítették.

157

ANGOL-MAGYAR INFORMATIKAI SZAKFORDÍTÓ

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Indított szakirányok:

Képzési terület, képzési ág: Informatika képzési terület

Szakfelelős: Dr. Semseiné Szekeres Edit,

DE Idegennyelvi Központ

TTK Nyelvtanári Csoport vezetője

Képzési ciklus: szakirányú továbbképzési szak

Képzési forma (tagozat): nappali

Szakért felelős kar: Informatikai Kar

Képzési idő 4 félév


Összes kontaktóra száma: 784

Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: –

1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Angol-magyar informatikai szakfordító szakirányú

továbbképzés.

2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

Angol-magyar informatikai szakfordító

3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Informatika képzési terület


BA vagy főiskolai oklevél informatika képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert,

legalább C típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete



Óraszám: 784 óra


7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek,

személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben,

tevékenységrendszerben:







7. 1. Elsajátítandó kompetenciák:












158






7. 2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:











eszközöket










7. 3. A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:








– Kreativitás

– Jó memória


– Szorgalom







7. 4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező

szakemberek a sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos,

oktatási és gazdasági környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós

szervezetek között elsősorban írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles

159

közvetítőkként képesek fellépni. Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen

és a formai szabályoknak is megfelelően tudományos és hivatali, pályázati szövegeket,

dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és közvetíteni.

8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz


Általános szakmai törzsanyag:

– Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 50 kredit

– Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit

– Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit

Összesen: 62 kredit

Differenciált szakmai ismeretek:

– Írásbeli szaknyelvi műveletek: 32 kredit

– Szóbeli szaknyelvi műveletek: 16 kredit


9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit (képesítő fordítás)

A képzés tanterve

Általános szakmai törzsanyag Elm. Gyak. Kredit

Számon-

kérés Félév

Óra-

szám Kód Tárgynév

ANFNYGYA

C1 Felsőfokú nyelvtani gyakorlat A 4 8 GY 1. 56

ANFNYGYB

C1 Felsőfokú nyelvtani gyakorlat B 4 8 GY 2. 56

ANFNYSZIG Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2.

ANFAFEC1 Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28

ANFSFEC1 Speciális fordításelmélet 2 2 K 2. 28

ANFMNYAC

1

Magyar nyelvi funkcionális stilisztika

A 2 2 K 1. 28

ANFMNYBC1 Magyar nyelvi funkcionális stilisztika

B 2 2 K 2. 28

ANFTGYAC1 Felsőfokú társalgási gyakorlat A 4 8 GY 3. 56

ANFTGYBC1 Felsőfokú társalgási gyakorlat B 4 8 GY 4. 56

ANFKSZIG Felsőfokú szóbeli kommunikációs

szigorlat 6 SZ 4.

ANFSZSAC1 Szaknyelvi stílusgyakorlat A 2 2 GY 3. 28

ANFSZSBC1 Szaknyelvi stílusgyakorlat B 2 2 GY 4. 28

ANFIKAC1 Interkulturális kommunikáció A 2 3 GY 1. 28

ANFIKBC1 Interkulturális kommunikáció B 2 3 GY 2. 28

Differenciált szakmai ismeretek Elm. Gyak. Kredit

Számon-

kérés Félév

Óra-

szám Kód Tárgynév

ANFSZFAC1 Szakszövegelemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56

ANFSZFBC1 Szakszövegelemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56

ANFSZAAC1 Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56

ANFSZABC1 Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56

160

ANFSZKAC1 Szaknyelvi kommunikáció A 2 4 GY 3. 28

ANFSZKBC1 Szaknyelvi kommunikáció B 2 4 GY 4. 28

ANFSZEAC1 Szakmai előadások A 2 4 K 1. 28

ANFSZEBC1 Szakmai előadások B 2 4 K 3. 28

161

Szakdolgozat 10 kredit

Összesen Elmélet Gyakorlat Kredit Óraszám

168 616 120 784

A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok,

kollokviumok és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a szakdolgozat (választott

képesítő fordítás) elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.

Kötelező szigorlati tárgyak és a záróvizsga:

Felsőfokú nyelvtani szigorlat 2. félév

Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat 4. félév



– A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok

kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások

kötelezően választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő

kreditszám arányában.

– Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt

oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását

jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért

oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két

értékelés átlaga.





A záróvizsga eredményének kiszámítása (oklevél minősítése):

A szakdolgozatra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga

A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje:

A tanszékek által oktatott angol nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken angol

nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a

Szaknyelvhasználat c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk.

Az angol nyelvből felsőfokú B típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2.

félév Nyelvtani szigorlat alól, az angol nyelvből felsőfokú A típusú államilag elismert

nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól

felmentést kapnak.

162

NÉMET-MAGYAR INFORMATIKAI SZAKFORDÍTÓ


Indított szakirányok:

Képzési terület, képzési ág: Informatika képzési terület

Szakfelelős: Dr. Semseiné Szekeres Edit,

DE Idegennyelvi Központ

TTK Nyelvtanári Csoport vezetője

Képzési ciklus: szakirányú továbbképzési szak

Képzési forma (tagozat): nappali

Szakért felelős kar: Informatikai Kar

Képzési idő 4 félév


Összes kontaktóra száma: 784

Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: –

A szakirányú továbbképzés megnevezése:

Német-magyar informatikai szakfordító szakirányú továbbképzés.

A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

Német-magyar informatikai szakfordító

A szakirányú továbbképzés képzési területe: Informatika képzési terület

A szak felvételének feltétele:

BSc vagy főiskolai oklevél informatika képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert,


A képzési idő:


Óraszám: 784 óra

A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit


adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenység-

rendszerben:

















163



















eszközöket


















– Kreativitás

– Jó memória


– Szorgalom







A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

164

A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező

szakemberek a sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási

és gazdasági környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között

elsősorban írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni.

Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is

megfelelően tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni,

létrehozni és közvetíteni.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt

kreditértékek:


– Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 44 kredit

– Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit

– Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit



– Írásbeli szaknyelvi műveletek: 32 kredit

– Szóbeli szaknyelvi műveletek: 12 kredit


A szakdolgozat kreditértéke: 20 kredit (képesítő fordítás)

A képzés tanterve

Általános szakmai törzsanyag Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óraszám

Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok A 4 7 GY 1. 56

Felsőfokú nyelvtani gyakorlatok B 4 7 GY 2. 56

Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2.

Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28

Speciális fordításelmélet 2 2 K 2. 28

Magyar nyelvi funkcionális stilisztika A 2 2 K 1. 28

Magyar nyelvi funkcionális stilisztika B 2 2 K 2. 28

Felsőfokú társalgási gyakorlat A 4 7 GY 3. 56

Felsőfokú társalgási gyakorlat B 4 7 GY 4. 56

Felsőfokú szóbeli kommunikációs szigorlat 6 SZ 4.

Szaknyelvi stílusgyakorlat A 2 2 GY 3. 28

Szaknyelvi stílusgyakorlat B 2 2 GY 4. 28

Interkulturális kommunikáció A 2 2 GY 1. 28

Interkulturális kommunikáció B 2 2 GY 2. 28

Differenciált szakmai ismeretek Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óraszám

Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56

Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56

Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56

Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56

Szaknyelvi kommunikáció A 2 2 GY 3. 28

Szaknyelvi kommunikáció B 2 2 GY 4. 28

165

Szakmai előadások A 2 4 K 3. 28

Szakmai előadások B 2 4 K 4. 28

Szakfordítói képesítő fordítás 20 kredit


168 616 120 784


Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok,

kollokviumok és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a választott képesítő fordítás

elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.




Szakfordítói képesítő vizsga 4. félév

A képesítő vizsga előfeltétele:

– A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok

kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások

kötelezően választhatók a tanszékek német nyelven tartott előadásai közül a megfelelő

kreditszám arányában.

– Képesítő fordítás elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20

gépelt oldal (12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg

fordítását jelenti célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek

felkért oktatói, a nyelvi teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a

két értékelés átlaga.


A képesítő vizsga részei:



A képesítő vizsga eredményének kiszámítása, oklevél minősítése:

A képesítő fordításra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga


A tanszékek által oktatott német nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken német

nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a

Szaknyelvhasználat c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk.

A német nyelvből felsőfokú B típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2.

félév Nyelvtani szigorlat alól, a német nyelvből felsőfokú A típusú államilag elismert

nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól

felmentést kapnak.

166

– KULTURÁLIS ÉS EURÓPAI UNIÓS SZAKFORDÍTÓ

– SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Indított szakirányok: -

Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi

Képzési ciklus: szakirányú továbbképzés

Képzési forma (tagozat): levelező

A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar

Képzési idő: 2 félév


Az összes kontakt óra száma 300

Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: --

A szakért felelős oktató: Furkó Péter

Felvételi követelmény: főiskolai vagy egyetemi oklevél,

legalább B2-es (Közös Európai Nyelvi

Referenciakeret) szintű angol

nyelvvizsgabizonyítvány


adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben:


Folyamatos és szabatos beszéd magasfokon magyar és angol nyelveken, illetve magas szintű

nyelvtani és lexikai ismeretek megléte gyakorlatilag minden témakörben (általános

fordításelméletek és fordítástechnikai eljárások elsajátítása; majd a megszerzett ismeretek

különböző típusú szövegek fordításánál történő alkalmazása; a kurzus alatt sor kerül mind irodalmi,

mind szakszövegek fordítására és elemzésére. A szakszövegek fordítása során a jogi nyelv mellett

az Európai Unió nyelvezetével is megismerkednek a hallgatók.).


Angol általános szövegek, szakszövegek magyarról-angolra illetve angolról-magyarra történő

fordítása; magas szintű és széles körű korszerű angol szakszókincs elsajátítása a képzésben érintett

területeken. A fordítási készségek elsajátítása e-learningre alapozott módszerekkel.


A különböző szakterületek igényeinek megfelelően a magas szintű üzleti angol nyelvkészségek és

az üzleti angol intelligenciára épülő problémamegoldó készségek gyors, dinamikus, kompetens

alkalmazási képessége.

A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

A megszerzett ismeretek és elsajátított készségek révén minőségi, rugalmas és gyors fordítói

készségeket követelő üzleti-vállalkozói tevékenységi körök (pl.: egyéni- és társas vállalkozások

létrehozása), önkormányzati, egyéb hivatali munkakörök betöltése (általános fordítói-, szakfordítói

munkakörök), az azokhoz tartozó tevékenységek végzése, feladatok teljesítése.

167

A képzés szerkezete:

Tárgykód

Tantárgy neve óra/Félév Telj.

Óra

jellege

Kredit Előfeltétel félév

1 2**

BTAN01LSI Fordítás elmélet 30 Koll. Köt. 5 -- 1

BTAN02LSI Fordítás gyakorlat 30 Gyj. Köt. 5 -- 1

BTAN13LSI Fordítás forrásai 30 Gyj. Köt. 5 -- 1

BTAN03LSI Irodalmi szövegek

fordítása és elemzése. 30 Gyj. Köt. 5 -- 1

BTAN06LSI Jogi szakszövegek

fordítása 30 Gyj. Köt. 5 -- 1

BTAN04LSI Az Európai Unió

szaknyelve 30 Gyj. Köt. 5 -- 1

BTAN07LSI Fordítástechnikák

emelt szinten 30 Gyj. Vál. 5 -- 2

BTAN08LSI

Gazdasági

szakszövegek

fordítása*

30 Gyj. Vál. 5 -- 2

BTAN11LSI Üzleti szövegek

fordítása* 30 Gyj. Vál. 5 -- 2

BTAN10LSI Újságcikkek

fordítása* 30 Gyj. Vál. 5 -- 2

BTAN14LSI Üzleti angol

szókincsfejlesztés * 30 Gyj. Vál. 5 -- 2

BTAN12LSI Grammatikai és

lexikális eltérések* 30 Gyj. Vál. 5 -- 2

BTAN99LSI Szakdolgozat 10 -- 2

Óraszám+kredit

mindösszesen 180 120 60 --

* A *-gal jelölt tárgyak esetében a megjelölt 6 tárgyból 4-et kell választani és teljesíteni. Így ezek összóraszáma: 120 (150-ből),

összkreditszáma pedig 20 (30-ból). ** A 2. félévet azok kezdhetik el, akik az 1. félév összes kötelező tárgyát (szám szerint hatot) teljesítették.

168

ANGOL-MAGYAR MŰSZAKI SZAKFORDÍTÓ


A képzésért felelős oktató: Dr. Semseiné Szekeres Edit nyelvtanár


Angol-magyar műszaki szakfordító szakirányú továbbképzés

(English-Hungarian Special Translation in Technical Sciences)

2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

Angol-magyar műszaki szakfordító

English-Hungarian Special Translator in Technical Sciences

3. A szakirányú továbbképzés képzési területe:

Műszaki képzési terület


BSc vagy főiskolai oklevél műszaki képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert középfokú

(B2), komplex (szóbeli és írásbeli) nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt ismerete



Óraszám: 784 óra

6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

120 kredit

7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes

adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben,


A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat, nyelvi és

civilizációs ismereteket, illetve ezek alkalmazását, továbbá a szakterület konvencionális, stilisztikai,

műfaji és formai elemeinek ismeretét sajátítják el a hallgatók. Az anyanyelvi és szaknyelvi

kompetenciák mellett kialakítanak munkatechnikai és kulturális kompetenciákat egyaránt.

Problémamegoldó gondolkodásra, önálló, felelősségteljes, hiteles és etikus szellemiségre oktatjuk a

résztvevőket, hogy versenyképes tudással léphessenek a munkaerőpiacra.



Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból

A szövegértés és készítés problémájának felismerése

Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért

A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés


A forrás és célnyelvi kultúrát alkotó tudáselemek, normák és értékek alapos ismerete, felhasználásának

készsége a fordítás során

169

A megfelelő gazdasági, jogi és politikai ismeretanyag alkalmazásának képessége

Az Európai Unió intézményrendszerének, intézkedéseinek, irányelveinek ismerete és ezek betartása,

integrálása a fordítás elkészítése során


A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége

A szövegszerkesztői programok, terminológiai gyűjtemények használatának, naprakész ismeretének

képessége

Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége



A fordítási tevékenység elméleti kérdéseit

A jellemző fordítási problémákat és tipikus megoldásokat

Az átváltási műveleteket

A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter

A forrás és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát

A fordítói szakma intézményrendszerét, szabványait, etikai kódexét

A munkavégzéshez szükséges gazdasági és jogi hátteret

Az Európai Unió intézményi rendszerét, a fordítókra vonatkozó elveket

A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket


Írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás

Célnyelvi szövegalkotásra

Forrásnyelvi szövegelemzésre

Kiadványszerkesztésre, lektorálására, nyelvi tanácsadásra

Fordításkritika készítésére

Fordítások összehasonlító elemzésére

Terminológiai gyűjtemények készítésére, adaptálására, használatára

Fordítástámogató eszközök, szoftverek és fórumok használatára


Magas szintű nyelvtudás (forrásnyelv és célnyelv)

A nyelvtudás folyamatos karbantartása, önképzés

Jó kommunikációs készség, forrásnyelven és célnyelven egyaránt

Állóképesség

Monotónia-tűrés

Stressztűrő képesség

Problémamegoldó gondolkodás

Kreativitás

Jó memória

Megbízhatóság, határidőre való munkavégzés

Szorgalom

Figyelemmegosztás és koncentráció

Logikus és analitikus gondolkodás

Minőségre való érzékenység

Együttműködési készség

Hibaelemzés, önkritika, értékelés, önértékelés

Stratégiai gondolkodás


170

A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező szakemberek a

sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási és gazdasági

környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között elsősorban

írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni.

Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is megfelelően

tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és

közvetíteni.

8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt

kreditértékek:


- Felsőfokú idegennyelv használati ismeretek: 50 kredit

- Fordítás-elméleti ismeretek: 8 kredit

- Gyakorlati fordítási ismeretek: 4 kredit



- Írásbeli szaknyelvi műveletek: 32 kredit

- Szóbeli szaknyelvi műveletek: 16 kredit



KÉPZÉSI PROGRAM

Képzési cél:

A műszaki szakfordító szakirányú továbbképzési szak célja, hogy a műszaki alapképzéssel már

rendelkező szakemberek számára olyan magas szintű ismereteket és kompetenciákat nyújtson angol

nyelven, melyeket akár szakmájuk művelése során, akár önálló szakfordítói tevékenység keretében is

alkalmazhatnak.

A képzés során megszerzett készségek alkalmassá teszik a képzési követelményeket sikeresen teljesítő

szakembereket, hogy szakmájuk angol nyelvű szakirodalmát az eredetivel azonos színvonalon,

tartalmilag és stilisztikailag helyesen legyenek képesek fordítani célnyelvről magyar nyelvre és

magyarról célnyelvre. Emellett a képzés biztosítja, hogy végzett szakembereink képesek legyenek

felsőfokú színvonalon idegen nyelven írásbeli és szóbeli szakmai jellegű szövegek létrehozására és

idegen nyelven felső fokon szakmai és általános nyelvi társalgást folytatni.

A képzés formája: nappali képzés


A képzés gyakorlat-orientált jellegéből adódóan a tantervi háló mind az általános szakmai törzsanyag,

mint pedig a differenciált szakmai ismeretkörök területén zömmel gyakorlati órákat tartalmaz. Az

elméleti tárgyak egyrészt a gyakorlati készségek elméleti megalapozását szolgálják, emellett a

szaktanszékek minősített oktatói által angol nyelven tartott szakmai előadások révén a szaktanszékeken

folyó szakmai képzés igényeinek megfelelően annak szerves részét is alkotják.

A képzés módszerei:

Az általános szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek körében oktatott gyakorlati és

elméleti órák során alkalmazott módszerek fejlesztik a hallgatók általános és szaknyelvi nyelvi

készségeit, a fordítói készségeket és az önálló írásbeli és szóbeli szakmai angol nyelvű szövegalkotás

készségeit.

Tanulóközpontú oktatás során a csoport összetételétől és szakmai orientáltságától függően súlyozott és

folyamatosan frissített tudományos szakmai szövegek kerülnek feldolgozásra. A szaktanszékekkel

kialakított szoros szakmai együttműködés révén a szaktanszékek oktatói részt vesznek a fordítási

171

gyakorlatok szakmai anyagának kialakításában és folyamatos frissítésében, emellett a képesítő

fordítások szakmai-nyelvi minősítésében. Emellett a záróvizsgán az értékelésben végzett munkájukkal

biztosítják a magas szakmai minőség szinten tartását.

A képzés négy féléve alatt a nyelvtudományi elméleti tárgyak magyar nyelven zajlanak, a gyakorlati

tárgyak oktatása a fordítás követelményeinek megfelelően angol és magyar nyelven történik. Az angol

nyelvi kommunikációs készségeket fejlesztő gyakorlati tárgyak és a szaktanszékek oktatói által tartott

szakmai előadások pedig csak angol nyelven zajlanak.

A képzés tanterve

Általános szakmai

törzsanyag

Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óra-

szám Felsőfokú nyelvtani

gyakorlatok A 4 8 GY 1. 56

Felsőfokú nyelvtani

gyakorlatok B 4 8 GY 2. 56

Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2. Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28 Speciális fordításelmélet 2 2 K 2. 28 Magyar nyelvi funkcionális

stilisztika A 2 2 K 1. 28

Magyar nyelvi funkcionális

stilisztika B 2 2 K 2. 28

Felsőfokú társalgási gyakorlat

A 4 8 GY 3. 56


B 4 8 GY 4. 56

Felsőfokú szóbeli

kommunikációs szigorlat 6 SZ 4.



Interkulturális kommunikáció

A 2 3 GY 1. 28


B 2 3 GY 2. 28

Differenciált szakmai ismeretek Elmélet Gyakorlat Kredit Számonkérés Félév Óra-

szám Szakszöveg elemzés és fordítás A 4 8 GY 1. 56 Szakszöveg elemzés és fordítás B 4 8 GY 2. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás A 4 8 GY 3. 56 Szakszöveg elemzés és alkotás B 4 8 GY 4. 56 Szaknyelvi kommunikáció A 2 4 GY 3. 28 Szaknyelvi kommunikáció B 2 4 GY 4. 28 Szakmai előadások A 2 4 K 1. 28 Szakmai előadások B 2 4 K 3. 28



168 616 120 784

172


Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervi háló követelményeiben előírt gyakorlatok, kollokviumok

és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a szakdolgozat (képesítő fordítás) elkészítéséből és

a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.






A tantervi háló követelményeinek teljesítése. A hálóban szereplő gyakorlatok és szigorlatok

kötelezően teljesítendőek. A szaktanszékek által tartott Szaknyelvhasználat c. előadások kötelezően

választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában.

Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal

(12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti

célnyelvről magyar nyelvre. A fordítás szakmai hitelességét a szaktanszékek felkért oktatói, a nyelvi

teljesítményt pedig a TEK INYK nyelvtanárai végzik. Az adott jegy a két értékelés átlaga.



Komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretekből

Komplex szóbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből




A tanszékek által oktatott angol nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken angol/német

nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a Szaknyelvhasználat

c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk.

Az angol nyelvből felsőfokú (C1) B típusú (írásbeli) államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező

hallgatók a 2. félév Nyelvtani szigorlat alól, az angol nyelvből felsőfokú (C1) A típusú (szóbeli)

államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció

szigorlat alól felmentést kapnak.

173

– ANGOL-MAGYAR ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak megnevezése: angol-magyar orvos- és egészségtudományi szakfordító szakirányú továbbképzés

Szakfelelős: Dr. Lampéné Dr. Zsíros Judit

Képzési területe: Orvos- és egészségtudomány

Képzési forma: Levelező tagozat

Szakért felelős kar: Általános Orvostudományi Kar


– Főiskolai vagy BSc oklevél orvos- és egészségtudományi vagy természettudományi képzési területen.

– Középfokú angol C típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

A képzési idő: négy félév,

óraszám: 644

Megszerezhető szakképzettség: Angol-magyar orvos- és egészségtudományi szakfordító

A képzési cél:

Az egészségtudományi szakfordító képzés célja olyan szakfordítók képzése, akik magas szinten képesek

ellátni elsősorban az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen

nyelvre. Az írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a

célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország egészségügyi rendszerében, társadalmi,

gazdasági és kulturális életében valamint az Európai Unió intézményrendszerében, és ismerik a nyelvi

közvetítés protokolláris és etikai szabályait. Ezen kívül innovatív módon használják a magyar nyelvet, s

ahol hiányzik, képesek kialakítani magyar terminológiát az állandóan fejlődő és megújuló tudományos

eredményeknek megfelelően.

A szak képzési és kimeneti követelményei: Az OH-FHF/45/2008. sz. határozatban foglaltak szerint.



Nyelvi tantárgycsoport (20%): nyelvhelyesség és stílus angol és magyar nyelvből, zsánerek.

Fordítási tantárgycsoport (70%): általános fordításelmélet; általános fordítástechnika angol nyelvről

anyanyelvre; általános fordítástechnika anyanyelvről angol nyelvre; bevezetés a szaknyelvi fordításba; az

egészségügy különböző területeiről származó szövegek fordítása; számítógéppel támogatott fordítás.

Kiegészítő ismeretek (10%): kontrasztív országismeret, közgazdasági, jogi és politikai ismeretek.; Európa

Uniós és interkultúrális tanulmányok.

Az elméleti és gyakorlati órák aránya: 25%-75%. A nyelvi, és a fordítási tantárgycsoport egyaránt

tartalmaz elméleti és gyakorlati órákat, míg a kiegészítő ismeretek tantárgycsoportja teljes egészében

elméleti előadásokból.

A szakdolozat12 kredit értékű.

174

A szak mintatanterve

Tantárgy neve

Óraszámok



ÁLTALÁNOS NYELVI MODUL

1 Nyelvhelyesség és stílus angol

nyelvből

15

3

30

4 45 7

2* Nyelvhelyesség és stílus magyar nyelvből

15 3

15 2

30 5

3 Általános fordításelmélet 15

3 15 3

4 Általános fordítástechnika 60 S 8+6

60 15

FORDÍTÓI MODUL

5** Bevezetés a szaknyelvi fordításba 15

2 15 2

6** Bevezetés az orvosi szaknyelvbe 60

8 60 8

7 Bevezetés az egészségtudományi

szaknyelvbe

60

8

60 8

8 Számítógéppel támogatott fordítás 15

2 15 2

9 Szaknyelvi fordítás I.

Általános orvostudomány

30

4

30

4

30

4 84 12

10 Szaknyelvi fordítás II.

Egészségtudomány

30

4

30

4 60 8

11 Szaknyelvi fordítás III.

Gyógyszerésztudomány

30

4

30

4 60 8

12 Szakmai fordítás IV.

Fogorvostudomány

30

4

30

4 60 8

Szaknyelvi fordítás S

6 - 6

KIEGÉSZÍTŐ ISMERETEK

13 Kontrasztív országismeret 30

6 30 6

15 Európai Uniós ismeretek és

interkultúrális tanulmányok

15

3 15 3

15 Zsánerek 30

4 30

4 60 8

16 Diplomamunka konzultáció 15

15 -

Szakdolgozat 12 12

Előadás és gyakorlat összesen 45 154 - 162 45 150 - 98

644 120 196 182 182 98

Kreditszám összesen 31 30 29 18+12

* A felsőfokú angol nyelvvizsgával érkező hallgatók a Nyelvhelyesség és stílus angol nyelvből tárgy alól felmentést kapnak.

** A DE OEC Karain végzett hallgatók, akik tanulmányaik során elvégezték a 120 órás szaknyelvi kurzust, a Bevezetés az orvosi szaknyelvbe,

Bevezetés az egészségtudományi szaknyelvbe tárgyakból mentességet kapnak.

Az résztvevők teljesítményét értékelő rendszer:

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok

és szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze. Minden

gyakorlati foglalkozás gyakorlati jeggyel és minden elméleti előadás kollokviummal zárul.

Kötelező szigorlati tárgyak:

Általános fordítástechnika és Szaknyelvi fordítás

A szakdolgozat

A szakdolgozat öt évnél nem régebbi egészségtudományi szakszöveg fordítása, a felhasznált irodalommal

és terminusjegyzékkel ellátva. Részei: 10 000 betűhely terjedelmű idegen nyelvű szöveg fordítása

magyarra, 5000 betűhely terjedelmű magyar nyelvű szöveg fordítása idegen nyelvre és legalább 3000

betűhely terjedelmű értekezés a fordításban felmerült problémákról, az alkalmazott fordítási technikákról.

A szakdolgozat kreditértéke: 12 kreditpont.

A záróvizsga

A záróvizsgára bocsátás feltételei:

175

Az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, érvényes első diploma, valamint az opponens

által elbírált és elfogadott diplomamunka.


– a diplomamunka megvédése,

– zárthelyi fordítás:

= 3000 betűhely terjedelmű szöveg fordítása idegen nyelvről magyarra,

= 1500 betűhely terjedelmű szöveg fordítása magyarról idegen nyelvre,

A záróvizsga eredménye:

A vizsgáztató bizottság által az írásbeli vizsgákra, valamint a védés után a diplomamunkára adott

érdemjegyek számtani az átlaga.

A diploma minősítése:

A kötelező szigorlatokon megszerzett érdemjegyek számtani átlagának és a záróvizsgán megszerzett

érdemjegynek a számtani átlaga.

A korábban szerzett ismeretek beszámítása:

– A tanszékek által oktatott és a doktori képzés részét képző angol nyelven hallgatott előadásokért illetve a

külföldön angol nyelven letett kollokviumokért kapott krediteket a „Bevezetés a szaknyelvi fordításba”.

tantárgyba beszámítjuk.

– Az angol nyelvből felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók

mentesülnek a „Nyelvhelyesség és stílus angol nyelv” tantárgy alól.

– A DE ÁOK, FOK, GYTK, NK, EK végzett hallgatói a Bevezetés az orvosi szaknyelvbe, Bevezetés az

egészségtudományi szaknyelvbe tárgyakból mentességet kapnak, amennyiben tanulmányaik során a 120

órás szaknyelvi kurzust teljesítették.

176

ANGOL-MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ


A képzésért felelős oktató: Dr. Semseiné Szekeres Edit nyelvtanár


Angol-magyar természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzés

(English-Hungarian Special Translation in Natural Sciences)

2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

Angol-magyar természettudományi szakfordító

English-Hungarian Special Translator in Natural Sciences

3. A szakirányú továbbképzés képzési területe:

Természettudomány képzési terület


BSc vagy főiskolai oklevél természettudomány képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert,




Óraszám: 784 óra

6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

120 kredit

7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes

adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben,


A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és








Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból.

A szövegértés és készítés problémájának felismerése.

Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért.

A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és –kérés.




177





A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége.


képessége.

Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége.






A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regiszter





A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes programokat, fordítástámogató eszközöket














Állóképesség

Monotónia-tűrés

Stressztűrő képesség


Kreativitás

Jó memória


Szorgalom








178

A gyakorlati nyelvhasználatban jártas és felsőfokú közvetítői nyelvtudással rendelkező szakemberek a

sok-kultúrájú munkaerőpiacon különböző kultúrájú szakmai, tudományos, oktatási és gazdasági

környezetben, a két vagy többnyelvű piaci szereplők és/vagy uniós szervezetek között elsősorban

írásban magas szintű, nyelvileg és szakmailag hiteles közvetítőkként képesek fellépni.

Tudományterületükön és szakterületükön torzításmentesen és a formai szabályoknak is megfelelően

tudományos és hivatali, pályázati szövegeket, dokumentumokat képesek értelmezni, létrehozni és

közvetíteni.

8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt

kreditértékek:











KÉPZÉSI PROGRAM

Képzési cél:

A természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak célja, hogy a természettudományi

alapképzéssel már rendelkező szakemberek számára olyan magas szintű ismereteket és kompetenciákat

nyújtson angol nyelven, melyeket akár szakmájuk művelése során, akár önálló szakfordítói tevékenység

keretében is alkalmazhatnak.


szakembereket, hogy szakmájuk angol nyelvű szakirodalmát az eredetivel azonos színvonalon,

tartalmilag és stilisztikailag helyesen legyenek képesek fordítani célnyelvről magyar nyelvre és

magyarról célnyelvre. Emellett a képzés biztosítja, hogy végzett szakembereink képesek legyenek

felsőfokú színvonalon idegen nyelven írásbeli és szóbeli szakmai jellegű szövegek létrehozására és

idegen nyelven felső fokon szakmai és általános nyelvi társalgást folytatni.



A képzés gyakorlat-orientált jellegéből adódóan a tantervi háló mind az általános szakmai törzsanyag,

mint pedig a differenciált szakmai ismeretkörök területén zömmel gyakorlati órákat tartalmaz. Az

elméleti tárgyak egyrészt a gyakorlati készségek elméleti megalapozását szolgálják, emellett a

szaktanszékek minősített oktatói által angol nyelven tartott szakmai előadások révén a szaktanszékeken

folyó szakmai képzés igényeinek megfelelően annak szerves részét is alkotják.


Az általános szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek körében oktatott gyakorlati és

elméleti órák során alkalmazott módszerek fejlesztik a hallgatók általános és szaknyelvi nyelvi

készségeit, a fordítói készségeket és az önálló írásbeli és szóbeli szakmai angol nyelvű szövegalkotás

készségeit.

Tanulóközpontú oktatás során a csoport összetételétől és szakmai orientáltságától függően súlyozott és

folyamatosan frissített tudományos szakmai szövegek kerülnek feldolgozásra. A szaktanszékekkel

kialakított szoros szakmai együttműködés révén a szaktanszékek oktatói részt vesznek a fordítási

179


fordítások szakmai-nyelvi minősítésében. Emellett a záróvizsgán az értékelésben végzett munkájukkal

biztosítják a magas szakmai minőség szinten tartását.


tárgyak oktatása a fordítás követelményeinek megfelelően angol és magyar nyelven történik. Az angol


szakmai előadások pedig csak angol nyelven zajlanak.

A képzés tanterve

Általános szakmai

törzsanyag






Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2. Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28 Speciális fordításelmélet 2 2 K 2. 28 Magyar nyelvi funkcionális





A 4 8 GY 3. 56


B 4 8 GY 4. 56






A 2 3 GY 1. 28


B 2 3 GY 2. 28





168 616 120 784

180



és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a szakdolgozat (választott képesítő fordítás)

elkészítéséből és a záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.








választhatók a tanszékek angol nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában.

Szakdolgozat elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal

(12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti










A tanszékek által oktatott angol nyelven hallgatott előadások, illetve külföldi egyetemeken angol/német

nyelven hallgatott előadások és kollokviumok teljesítése során szerzett krediteket a Szaknyelvhasználat

c. tantárgy kreditjeinek teljesítésébe beszámítjuk.

Az angol nyelvből felsőfokú B típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező hallgatók a 2. félév

Nyelvtani szigorlat alól, az angol nyelvből felsőfokú A típusú államilag elismert nyelvvizsgával

rendelkező hallgatók a 4. félév Felsőfokú szóbeli kommunikáció szigorlat alól felmentést kapnak.

181

NÉMET-MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ


A képzésért felelős oktató: Dr. Semseiné Szekeres Edit

A szakirányú továbbképzés megnevezése:

Német-magyar természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzés

(German-Hungarian Special Translation in Natural Sciences)

A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

Német-magyar természettudományi szakfordító

(German-Hungarian Special Translator in Natural Sciences)

A szakirányú továbbképzés képzési területe:

Természettudomány képzési terület


BSc vagy főiskolai oklevél természettudomány képzési területen, valamint a célnyelv államilag elismert,


A képzési idő:


Óraszám: 784 óra


A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, ismeretek és azok alkalmazása:

A tanuló-centrikus és gyakorlat orientált képzés során fordítói és közvetítői kompetenciákat nyelvi és








Az anyanyelvi és a célnyelvi szöveg megfeleltetése nyelvi, szakmai és műfaji szempontból

A szövegértés és készítés problémájának felismerése

Professzionális felelősségvállalás az elkészített fordítási munkáért

A fordítói társadalommal való kapcsolattartás, segítségnyújtás és -kérés








A fordítások nyomdakész elkészítésének képessége


képessége

Határidőre, állandó minőségben történő munkavégzés kialakításának képessége

182

A képzésen végzettek ismerik:




A forrás- és célnyelvi műfajokat, az általános és szaknyelvi regisztert





A fordításhoz használható segédeszközöket, számítógépes

programokat, fordítástámogató eszközöket














Állóképesség

Monotónia-tűrés

Stressztűrőképesség


Kreativitás

Jó memória


Szorgalom







A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt

kreditértékek:










183

A szakdolgozat kreditértéke: 20 kredit (képesítő fordítás)

KÉPZÉSI PROGRAM

Képzési cél:

A természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak célja, hogy a természettudományi

alapképzéssel már rendelkező szakemberek számára olyan magas szintű ismereteket és kompetenciákat

nyújtson német nyelven, melyeket akár szakmájuk művelése során, akár önálló szakfordítói tevékenység

keretében is alkalmazhatnak.


szakembereket, hogy szakmájuk német nyelvű szakirodalmát az eredetivel azonos színvonalon,

tartalmilag és stilisztikailag helyesen legyenek képesek fordítani és közvetíteni célnyelvről magyar

nyelvre és magyarról célnyelvre. Emellett a képzés biztosítja, hogy végzett szakembereink képesek

legyenek felsőfokú színvonalon idegen nyelven írásbeli és szóbeli szakmai jellegű szövegek

létrehozására és idegen nyelven felső fokon szakmai és általános nyelvi társalgást folytatni.



A képzés gyakorlat-orientált jellegéből adódóan a tantervi háló nagyobb részben gyakorlati órákat

tartalmaz, melyek fejlesztik a hallgatók általános és szaknyelvi nyelvi készségeit, a fordítói készségeket

és az önálló írásbeli és szóbeli szakmai német nyelvű szövegalkotás készségeit. A képzés elméleti

részében az elméleti tárgyak egyrészt a gyakorlati készségek elméleti megalapozását szolgálják, emellett

a szaktanszékek minősített oktatói által német nyelven tartott szakmai előadások révén a

mesterszakokon folyó szakmai képzés igényeinek megfelelően annak szerves részét is alkotják. A

szaktanszékek oktatói a nyelvtanárokkal kialakított szakmai kapcsolatok révén részt vesznek a fordítási


fordítások szakmai-nyelvi minősítésében és a záróvizsgán az értékelésben végzett munkájukkal

biztosítják a magas szakmai minőség szinten tartását. Ezáltal a szakfordító képzés, egyrészt tartalmilag

a szakmai képzésbe integrálódó képzési forma, másrészt pedig a mesterképzés kimeneti követelményeit

meghaladó színvonalú és összértékű nyelvi képzést nyújt.


tárgyak oktatása a fordítás követelményeinek megfelelően német és magyar nyelven történik. A német


szakmai előadások pedig csak német nyelven zajlanak.

184

A KÉPZÉS TANTERVE

Általános szakmai

törzsanyag






Felsőfokú nyelvtani szigorlat 6 SZ 2. Általános fordításelmélet 2 2 K 1. 28 Specifikus fordításelmélet 2 2 K 2. 28 Magyar nyelvi funkcionális





A 4 7 GY 3. 56


B 4 7 GY 4. 56






A 2 2 GY 1. 28


B 2 2 GY 2. 28



Szakfordítói képesítő fordítás 20 kredit


168 616 120 784

185

ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK


és szigorlatok kötelező teljesítésén alapul, valamint a választott képesítő fordítás elkészítéséből és a

záróvizsga sikeres teljesítéséből tevődik össze.




Szakfordítói képesítő vizsga 4. félév

A szakfordító képesítő vizsga:

A képesítő vizsga előfeltétele:



választhatók a tanszékek német nyelven tartott előadásai közül a megfelelő kreditszám arányában.

Képesítő fordítás elkészítése. A hallgatók képesítő fordítást készítenek a 4. félévben kb. 20 gépelt oldal

(12 pontos betűnagyság, 1,5-ös sorköz ) terjedelemben, ami eredeti szakszöveg fordítását jelenti




A képesítő vizsga részei:



A képesítő vizsga eredményének kiszámítása, oklevél minősítése:

A képesítő fordításra, a komplex írásbeli és szóbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani átlaga

186

Melléklet a 49545-2/2012. számú előterjesztéshez

A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének

stratégiája

az általános iskolától a diplomáig

Fehér könyv

2012 – 2018

2012. december

8. számú melléklet

187

BEVEZETÉS

Cél

Az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetőséget két idegen nyelv

– a szakiskolák esetében egy idegen nyelv – elsajátítására, a felsőoktatás pedig szaknyelvi

képzést adjon.

Ez a nemzeti célkitűzés összhangban van az Európai Unió nyelvpolitikájával: az Európai

Tanács 2002. márciusi, barcelonai ülésén azt a célt fogalmazták meg a tagállamok, hogy az

európai polgárok már kora gyermekkoruktól legalább két idegen nyelvet tanuljanak

(barcelonai nyelvi célkitűzés). 1

A stratégia figyelembe veszi az Európa Tanács ajánlásait is, különös tekintettel a

megszerzett nyelvtudás mérésére kidolgozott Közös Európai Referenciakeret (KER)

megállapításaira és szintjeire.2

A nyelvtudás jelentősége

Kulturális szempontból az egyén szintjén a személyiség minél többoldalú kibontakoztatása,

társadalmi szinten pedig kultúránk és értékeink nemzetközi megismertetése, nemzetközi

kapcsolataink erősítése érdekében szükséges, hogy minden magyar állampolgár legalább két

idegen nyelvet megtanuljon. Az idegennyelv-tudás hozzájárul más kultúrák megismeréséhez,

ami elősegíti saját nemzeti identitásunk kialakítását és erősítését is.

Gazdasági szempontból az egyén szintjén a nyelvtudás elősegíti a munkaerő-piaci

elhelyezkedési lehetőségek javulását, társadalmi szinten pedig az idegen nyelvet jól beszélők

számának növekedése jelentős mértékben hozzájárul a foglalkoztatottság emelkedéséhez, az

ország versenyképességének növeléséhez3. A többnyelvűség sikeresen előmozdítja a nyitott

szemléletmódot, egyben elősegíti az új piacokhoz és új üzleti lehetőségekhez való

hozzáférést. A nyelvtudás hiánya az oka annak, hogy az üzleti lehetőségeket nem tudjuk

kellőképpen kiaknázni. Ezt az Európai Bizottság üzleti fóruma4 és neves magyar tudósok

5 is

megerősítik.

A magyar lakosság nyelvtudása

Magyarországon kevesen beszélnek idegen nyelveket, bár a rendszerváltás óta javuló

tendencia figyelhető meg: az 1990-es népszámláláskor − saját bevallás alapján − a lakosság

9%-a, tíz évvel később 15%-a vallotta magáról6, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy

idegen nyelvet beszél.

1 Conclusions of the Barcelona European Council in March 2002

2 Az Európa Tanács által 2001-ben megjelentetett kézikönyv, amely nyelvtanulással, nyelvtanítással és

értékeléssel foglalkozik. Azzal a céllal készült, hogy közös kiindulási alapként szolgáljon nyelvi tantervek,

tantervi útmutatók, vizsgák, tankönyvek kidolgozásához. A magyarországi akkreditált nyelvvizsgákban is már a

KER szintek szerinti beosztások szerepelnek. Ld. 4. sz. melléklet 3 A kis- és középvállalkozások nemzetközi térnyerésének komoly gátja a nyelvi és kulturális akadályok megléte.

(Draft report from the Thematic working group „Languages for jobs”, 7.o.) 4 A nyelvtudás segíti a vállalkozást: az Európai Bizottság által létrehozott többnyelvűséggel foglalkozó üzleti

fórum ajánlásai, 2008 5 Pl.:„Az idegen nyelvek ismerete létfontosságú a munkavállalás, a gazdaság, a kereskedelem szempontjából”,

interjúrészlet, Vizi E. Szilveszter, MTI, 2011. május 31. 6 Népszámlálás, 1990, 2001-KSH

188

A legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35%-a vallotta

önmagáról, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél7, és 13 %-uk,

hogy legalább két idegen nyelvet. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság

nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (2006-ban 42 és 27 %).8 (ld. 1.

sz. melléklet).

Magyarország ezzel a 27 EU tagállam közül az utolsó helyen szerepel.

A fejlesztés irányai

Az idegennyelv-tudás megszerzésének elsődleges terepe a közoktatás9, míg a

felsőoktatásban az idegennyelv-oktatás alapvető célja a szaknyelvi ismeretek

megszerzésének biztosítása. Az általános- és középiskolában zajló nyelvi képzésnek

alkalmasnak kell lennie arra, hogy két használható, dokumentummal igazolható idegennyelv-

tudás megszerzését tegye lehetővé. Erre épít a felsőoktatás a szaknyelvi ismeretek

biztosításával.

Fontos a nyelvtanulást támogató környezet megteremtése; a diákok a tanóra keretein kívül is

találkozzanak az idegen nyelvvel (nyelvi verseny, színjátszó szakkör, csereprogramok, nyári

táborok révén), amelyek alkalmával a diákok szabadabban, életszerűbb szituációkban

fejleszthetik nyelvtudásukat.

A stratégia az alábbiakban – a hazai és nemzetközi szakirodalom figyelembe vételével –

képzési szintenként vizsgálja az idegennyelv-oktatás jelenlegi helyzetét, és felvázolja a

fejlesztés fő irányait.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a kitűzött célokat - elsősorban - a jelenleg is

rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával, a jó gyakorlatok

megtartásával kívánjuk elérni annak érdekében, hogy az államilag finanszírozott

nyelvtanítás az oktatás minden szintjén átlátható, ésszerű és főleg hatékony legyen.

7 Összehasonlításképpen: Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga: egy idegen nyelvet beszél 54 %, két idegen

nyelvet 25 %.

Europeans and their Languages, 2012, Eurobarometer/European Comission 8 Europeans and their Languages, 2006, Eurobarometer/European Comission

9 Ld. 2. sz. melléklet a közoktatásban tanulható idegen nyelvekről

189

I. AZ ISKOLARENDSZEREN BELÜLI NYELVOKTATÁS

I. 1. Az óvodai idegen nyelvi nevelés (3-6 éves korig)

Helyzetelemzés

Az óvodában az óvodai nevelés alapprogramjára épített helyi óvodai nevelési program szerinti

nevelés folyik. A szórványosan megvalósuló, idegen nyelven folyó óvodai foglalkozást csak a

fenntartó jóváhagyásával lehet végezni. Ez a tevékenység nem azonos az iskolai

nyelvtanítással.

Az óvodai idegen nyelvi foglalkozások jelentős része a nemzetiségi óvodákban folyik. A

kisebbségi (nemzetiségi) óvodai nevelést folytató óvodában a kisebbség nyelvén kell

szervezni a gyermekek óvodai életét, a kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda pedig a

kisebbségi és a magyar nyelvi fejlesztést is szolgálta. A nemzetiségi óvodáknak fontos

szerepük van a nemzetiségi identitás ápolásában, megőrzésében. A készülő új szabályozás

nem fog eltérni ezektől az elvektől.

A nemzetiségi nyelvi nevelés aránya a magyar óvodákban10

Európában a korai nyelvtanulás gyakorlata országonként eltérő; az Európai Unió érintett

országaiban a kisebbségek és a migránsok jelenléte miatt kap jelentőséget a kisgyermekkori

nyelvtanulás kérdése (ELL-Early Language Learning)11

. Az óvodai nyelvoktatást az EU

tagállamai közül csak Spanyolországban és a belgiumi német ajkú közösségben vezették be

kötelezően. További hat országban folyik nem kötelező óvodai nyelvoktatás. A tagállamok

többségében nincs szervezett idegen nyelvi foglalkozás.

Napjainkban a nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan Magyarországon is egyre több óvoda

kínál idegen nyelvi foglalkozásokat.

Az óvodai idegen nyelvi nevelés melletti főbb érvek a következők:

Kisgyermekkorban az idegen nyelv tanulása a természetes nyelvelsajátítás

folyamataira épül. Ebben az életkorban az anyanyelv szerkezetei még nem rögzültek,

az idegen nyelv tanulása az anyanyelvéhez hasonló módon történik.

10 Az Oktatási Évkönyv 2012. című kiadványnak a 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatai alapján

11 European Strategic Framework for Education and Training (ET 2020) Thematic Group on Early Language

Learning at Pre-School level PROGRESS REPORT– European Comission, 2010.

341190

20031

óvodásösszesen

nemzetiségióvodás

190

A korai nyelvtanulás pozitív hatást gyakorolhat a gyerekek nyelvi kompetenciáira,

növeli az önbizalmukat, jótékony hatással van a kiejtésre, és a kommunikációs

stratégiák alkalmazására.12

Az óvodai idegen nyelvi nevelés általános bevezetésével kapcsolatos ellenérvek a

következők:

Szervezési nehézségek, a folytathatóság kérdése

Azok a gyermekek, akik már az óvodában részt vettek idegen nyelvi foglalkozásokon,

sok esetben nem tudják folytatni a nyelvtanulást az általános iskolában, egyrészt,

mivel sok helyen nem kezdődik el első osztálytól az idegennyelv-oktatás, másrészt, ha

elkezdődik is első osztályban, nem biztos, hogy ugyanabból a nyelvből.

Életkori sajátosságok

Kutatások alátámasztják azt a tényt, hogy a kisgyerekek idegen nyelvi fejlődésének

üteme lassú13

, lényegesen lassúbb, mint a serdülő vagy fiatal felnőtt nyelvtanulóké.

Finanszírozási akadály

Pénzügyi szempontból igen jelentős kiadást igényelne a nyelvoktatás általános

bevezetése az óvodában, és az eredmény nem lenne arányban a ráfordítással. Az

óvodai nevelés és az óvónőképzés növekvő költségei miatt a jelenlegi gazdasági

helyzetben nem vállalható, hogy az óvodában államilag finanszírozott idegen nyelvi

nevelés induljon.

A kutatók véleménye két kérdésben mindenképpen egyezni látszik14

,

a korai nyelvoktatás speciális feladat, melyet csak speciális felkészültségű óvoda

pedagógusok tudnak jól ellátni,

a folytathatóság kérdése: ne menjen veszendőbe a befektetett energia.

Problémák

Az óvodai idegen nyelvi nevelésről nincs statisztikai adatgyűjtés Magyarországon.

Nem állnak rendelkezésre adatok az idegen nyelvi foglalkozást kínáló óvodák pontos

számáról, a foglalkozások tartalmáról, minőségéről és kimeneteléről, csak a

nemzetiségi óvodákban folyó nyelvi nevelésről készült adatszolgáltatás. Nem áll tehát

rendelkezésre pontos adat a nyelvi foglalkozások hatékonyságáról.

Az óvodákban – általában a szülői elvárásoknak eleget téve – gyakran szerveznek

költségtérítéses idegen nyelvi foglalkozásokat. (Ezeknek a legitimitása, színvonala

is kétes, a minőségbiztosítás fontos.)

A képző intézmények nem készítik fel teljes körűen az óvodapedagógusokat az

idegen nyelvi nevelés feladatára, hiszen ez nem része az óvodai nevelésnek, így a

képző intézményekben alacsony a nyelvi óraszám.

Intézkedések

A jelenlegi gyakorlatot nem indokolt megváltoztatni, az óvodai nyelvoktatás állami

támogatására a fenti szakmai és finanszírozási okok miatt továbbra sincs lehetőség.

Amennyiben a fenntartó az idegen nyelvi nevelést finanszírozni tudja, és

rendelkezésre áll erre a célra alkalmazható óvodapedagógus, akkor továbbra is

12Dr. Morvai Edit − Dr. Poór Zoltán: Korai nyelvoktatás a magyar oktatási intézményekben, Oktatási

Minisztérium, Budapest, 2006 13

Nikolov Marianne: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika – nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek

tükrében, OFI, 2007 14

Kovács Judit: A gyermek és az idegen nyelv, Eötvös József Könyvkiadó, 2009, 25. oldal

191

biztosíthat idegen nyelvi foglalkozást az óvodában a szükséges minőség-ellenőrzés

mellett.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő módszertani eljárások használatának

elősegítése érdekében szükséges a jó gyakorlatok közkinccsé tétele.

I. 2. Az általános iskolai nyelvoktatás (6-14 éves korig)

Cél: megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók 14 éves korukig eljussanak

az A2 (alap-) szintre az első idegen nyelvből, továbbá biztosítani még egy nyelv tanulásának a

lehetőségét a 7. osztálytól.

Helyzetelemzés

A 110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról (NAT) szerint a nyelvoktatás továbbra is a 4. évfolyamtól kötelező, de a

szabályozás nem zárja ki, hogy az iskolák meghatározott feltételek mellett már az első

évfolyamtól is tanítsanak idegen nyelvet. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az

angol és a német lehet – biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan

tanulhassák. Az 1-3. évfolyamon indított nyelvtanítás támogatására az elmúlt években

programok15

születtek, konferenciákat rendeztek,16

és szakmai műhelytalálkozókra is sor

került.17

Fontos szempont az idegen nyelvek megválasztásának kérdése.

Angolul mindenkinek tudnia kell, napjainkban az angol nyelv alapvető szerepe a

nemzetközi érintkezésben vitathatatlan. Ezt a felismerést tükrözik a közoktatásban

végbemenő folyamatok is: mára az általános iskolások több mint fele angolul tanul, a német

nyelv a második helyre szorult. (ld. ábra a 9. oldalon)

A nyelvi és kulturális sokszínűség elősegítése érdekében, valamint gazdasági és

versenyképességi szempontok alapján is elengedhetetlen egy másik idegen nyelv tanulása is,

valamint a ritkábban oktatott nyelvek tanításának támogatása18

. Az Európai Bizottság 2011-

ben a nyelvtudás és a foglalkoztathatóság összefüggéseiről készített munkaanyagában

rögzíti19

, hogy gazdasági szempontból sem elegendő, ha a munkavállalók csak egy idegen

nyelvet beszélnek.20

A NAT lehetővé teszi a második idegen nyelv oktatásának megkezdését a 7. évfolyamon. Az angol mellett másik nyelvként a következő nyelvek tanulását tartjuk célszerűnek

(figyelembe véve Magyarország földrajzi helyzetét, történelmi hagyományait, nemzetközi

kapcsolatait, valamint az európai és világgazdasági helyzetet és folyamatokat):

Nyugat-Magyarországon Ausztria és Szlovénia szomszédsága miatt a német nyelvnek

hangsúlyos szerepe van. A német és osztrák partnerek tanúsága szerint számos német és

osztrák kis- és középvállalat azért nem tud Magyarországon megtelepedni, mert a

munkavállalók nem tudnak németül.

15 Ajánlások az általános iskola első három osztályában folyó idegennyelv-oktatás eredményesebbé tételére,

Oktatási Minisztérium, Budapest, 2004 16

OM konferencia, 2004. május 17

A Tempus Közalapítvány szervezésében, 2011. első felében. 18

Jelen koncepció értelmezése szerint Magyarországon az angol és a német nyelven kívül minden idegen nyelv a

ritkábban oktatott nyelvek körébe tartozik. 19

Multilinguisme compétitivité économique et cohésion sociale, États généraux du multilinguisme

http://plurilinguisme.europe-avenir.com/images/Bibliographie/livret_competivite-27022009.pdf) 20

Draft Report –Thematic Working Group "Languages for jobs" , 2011

192

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=710&articleID=4195&ctag=articlelist&iid=1

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=710&articleID=4195&ctag=articlelist&iid=1

http://plurilinguisme.europe-avenir.com/images/Bibliographie/livret_competivite-27022009.pdf

Választható azonban valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a

szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is. A folytathatóság fontos

szempont: a tanuló az elkezdett második nyelvet a középiskolában folytathassa.

A környező országok nyelveinek tanulása nem csak a jószomszédi viszony erősítéséhez járul

hozzá, de a gazdasági együttműködést és a régió fejlődését is elősegíti. A határ menti

szakközépiskolákban és szakiskolákban érdemes ezért a szomszédos országok nyelvét az

iskolák nyelvi kínálatában megjeleníteni.

Annak érdekében, hogy a középiskolában haladó szinten folytatható legyen az első nyelv

tanulása, az általános iskola a következő nyelvek egyikének tanítását teszi lehetővé:

- első idegen nyelv: angol, német, francia

- második idegen nyelv: az első idegen nyelvként választható nyelveken kívül neolatin

nyelvek, orosz, kárpát-medencei nyelvek, egyéb nyelvek.

Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló komplexebb nyelvtani struktúrával

rendelkező német nyelvvel találkozzék először,21

ne az angollal. Ezt a javaslatot az indokolja,

hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, utána a második, komplexebb nyelvtani

struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz, és a tanulók sokszor elvesztik

motivációjukat az újabb idegen nyelv tanulására, míg ha a sorrend fordított, az első nyelv

elsajátítása sikeresebb, és ez a sikerélmény az angol tanulását is támogatja. Kutatások

igazolják ezt az állítást.22

A közoktatásban jelenleg dolgozó nyelvtanárok létszáma (kimutatást ld. lejjebb) nem teszi

lehetővé, hogy a másodikként választható idegen nyelv teljes választékát biztosítani tudja

minden iskola. A helyzet azonban hosszú távon változni fog a tanárképzés új szabályozása

következtében: két szakon végzett, jól képzett pedagógusok fognak megjelenni a

közoktatásban, ezáltal nagyobb nyelvi kínálat biztosítására lesz lehetőség. Addig azonban a

nyelvtanítás különböző fázisainak egymásra épülése érdekében korlátozott nyelvi kínálattal

kell számolnunk.

Teljes munkaidejű munkaviszony keretében, pedagógus munkakörben alkalmazott

pedagógusok száma intézménytípusonként (a nemzetiségi nyelvtanárokat nem tartalmazza)23

Nyelvtanárok

száma

Angol Német Francia Olasz Spanyol Orosz Latin Egyéb

Általános

iskola

4.690 2.715 46 19 6 25 2 53

Középiskola 5.483 3.711 554 294 179 200 175 55

21 Krumm, Hans-Jürgen (2005): Sprachenpolitische Perspektiven für die deutsche Sprache nach der Erweiterung

der Europäischen Union. XIII. Internationale Tagung der Deutschlehrerinnen und Deutschlehrer (IDT) in Graz.

ÖDaF-Mitteilungen. Sonderheft, 2005. 18-27. Barabás László : Az idegen nyelvek tanulásának sorrendjéhez, A

XVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai, 200822

Cedden, Gülay (2007), Psycholinguistische Aspekte für den Folgeerwerb Deutsch (L2), dann Englisch (L3) in

der Türkei. Zeitschrift für Interkulturellen Fremdsprachenunterricht [Online] 12: 3, 6 p. http://zif.spz.tu-

darmstadt.de/jg-12-3/beitrag/Cedden.htm. Letöltés dátuma: 2008. március 28.) 23

Forrás: KIRSTAT-2010-2011

193

http://zif.spz.tu-darmstadt.de/jg-12-3/beitrag/Cedden.htm

http://zif.spz.tu-darmstadt.de/jg-12-3/beitrag/Cedden.htm

Nyelvtanulók az általános iskolákban a 2011/2012-es tanévben (a nemzetiségi nyelveket

tanulók nélkül)

Problémák

Óraszámok és hatékonyság

Felmérések szerint24

a közoktatás sok időt fordít a nyelvoktatásra (kb. 1000 tanóra),

általában két nyelv tanítását biztosítja, az eredmény azonban nem áll arányban a

befektetett energiával és forrásokkal.

A nyelvórák tekintetében jelentősek az eltérések: a legjobban ellátottak több mint

ötször annyi nyelvi óraszámhoz jutnak, mint az ellátáshoz legkevésbé hozzáférők

(átlagos óraszámok: 458-2816 nyelvóra/diák)25

Átjárhatóság, folytonosság kérdése

A folytonosság és az átmenet gyakran nem biztosított intézményváltás, tanárváltás,

illetve a képzési formák, tagozatok közötti váltás esetén:

- a középfokú iskola nem épít az általános iskolában megszerzett tudásra,

középfokon a tanulók kétharmada nulláról vagy kezdő szintről folytatatja

a nyelvtanulást,26

- a gyakori tanárváltás:27

az új tanár sokszor nem alapoz előző kollégája

munkájára.

- A helyi pedagógiai programot a tanárok iskolán belüli munkaközössége maga

készíti. Az egyes iskolák helyi tantervei nem egyeznek egymással, így az

átjárás, illetve a korábban tanultakra építés nem mindig biztosított.

24 Nikolov Mariann: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika, nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek

tükrében, OFI, 2009 25

Jelentés a magyar közoktatásról 2010, 244.o. 26

Jelentés a magyar közoktatásról 2010 27

Mire képes az iskolai nyelvoktatás − Beszélgetés az idegennyelv-tanításról, Új Pedagógiai Szemle, 1999/XI.

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

350000

400000

angol német francia összes egyéb

372231

153641

2222 5037

Nyelvtanulók az általános iskolákban

194

Tankönyvek

A tankönyvvé nyilvánítás jelentős költséget jelent a kiadónak, a tankönyvkiadásban

helyenként inkább üzleti, mint szakmai szempontok kerülnek előtérbe. (ld. még a

Tankönyvek c. fejezet 32. old.)

Intézkedések

Első és második idegen nyelv

Az első idegen nyelv tanulása kötelezően az általános iskola 4. osztályában indul.

A 4.-6. évfolyamon a NAT előírásai szerint heti 2-5 óra áll rendelkezésre az első

idegen nyelv tanulására, 7-8. évfolyamon heti 3-5 óra.

A második idegen nyelv a 7. osztálytól indul.

A második nyelvnek az iskolák pedagógiai programjában szerepelnie kell, az iskolák

számára kötelező a második idegen nyelv megjelenítése. A tanulók számára azonban

nem kötelező a második idegen nyelv tanulása.

Korai nyelvoktatás lehetősége

Továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése az 1-3. évfolyamokon,

ha az iskola biztosítja a szükséges feltételeket külön erre a célra kért állami

finanszírozás nélkül is.

(Ennek elsősorban gazdasági okai vannak, tekintettel a tanítóképzés, illetve a

nyelvtanárok 1.-3. évfolyamon való alkalmazásának többletköltségeire.)

Ritkábban oktatott nyelvek tanulásának támogatása

Ösztönzést kapnak azok az iskolák, amelyek valamely ritkábban oktatott nyelvet

indítják második idegen nyelvként.

Az ösztönzés lehetséges formái:

- Az Európai Nyelvi Díj mintájára pl. a „Nyelvi Sokszínűségért Díj” bevezetése és

évenkénti odaítélése azoknak az iskoláknak, amelyek a nyelvi-kulturális

sokszínűség jegyében ritkábban oktatott nyelvet kínálnak első idegen nyelvként.

- Tájékoztató füzetek készítése és eljuttatása az iskolákhoz a ritkábban oktatott

nyelvek tanulásának előnyeiről.

- A ritkábban oktatott nyelvek tanításának módszertani támogatása honlap

létrehozásával, amelyen a tanárok módszertani ötleteket, oktatási segédanyagokat

találnak. A honlap elősegíti ezeknek az iskoláknak az együttműködését, hálózat

kialakítását.

Országos szakmai ellenőrzés bevezetése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (Nkt.) bevezetett országos

szakmai ellenőrzés biztosítja, hogy a tanár a NAT-ban, a kerettantervben és a helyi

tantervben megfogalmazott feladatokat megfelelő minőségben, a megszabott

ütemezésben teljesítse. Így biztosítható, hogy az adott osztályok közelítőleg azonos

tudásszintre érkezzenek egy-egy időszak végére.

Az iskolák és iskolatípusok közötti átjárhatóság megteremtése:

- A helyi tanterv elkészítését és a tankönyv megválasztását nem egyedül végzi a

pedagógus.

- A kerettantervek a nyelvi elemek és a nyelvi kompetenciák megtanításának

szakaszait határozzák meg.

- Két éves rendszerességgel kötelezően elvégzett, iskolai hatáskörben megoldott

szintfelmérő (először a 6. osztály végén, majd a 8. és a 10. évfolyamokon). A

dolgozatot a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott oktatási cél

elérésének mérése érdekében kell megíratni.

195

A felmérő feladatát több iskola együttműködésben is elvégezheti.

A felmérő célja, hozadéka:

» az iskolák nyelvoktatási hatékonyságának felmérése,

» a nyelvtudás objektív, osztályszinten túlmutató felmérése,

» a pedagógusok ösztönzése a tanterv következetes követésére,

» visszajelzés a tanulónak és a szülőnek a tanuló nyelvtudásáról,

» az iskolát váltó tanuló tudásszintjéről a fogadó iskola pontos képet kap,

A 6. és a 8. osztály végi szintfelmérők eredményeire alapozhat a hat osztályos

gimnázium és a négy osztályos középiskola a nyelvi csoportok kialakításakor.

A felmérőn kiválóan teljesítők számára ösztönzésül díjazás nyújtható az iskola

lehetőségei szerint.

Tanulói értékelés, önértékelés fejlesztése

Az Európai Nyelvtanulási Napló használatának ösztönzése, amelyet az Európa

Tanács ajánlására a KER nyelvi szintjeinek figyelembe vételével fejlesztettek ki. Az

eszköz alapvető célja, hogy ösztönözze a nyelvtanulás tudatos megtervezését, a

folyamatos tanulást, az elért nyelvtudás értékelését, dokumentálását. Elősegíti az

intézmények, iskolai szintek, oktatási rendszerek közötti átjárhatóságot, és fontos

szerepe van a tanulói motiváció fenntartásában.

A nyelvi csoportok szervezése

A nyelvi csoportokat szintenként, nem osztályonként kell megszervezni, így

évfolyamonként különböző szintű nyelvi csoportok is kialakíthatók. Így a diák

nyelvtudásának megfelelő szintű csoportban tanulhat idegen nyelvet. A csoportok

kialakításakor akár az évfolyamok megbontása is lehetséges. Ennek főleg a magasabb

osztályokban van jelentősége.

Szükséges az alacsony létszámú csoportok biztosítása a hatékony nyelvtanulás

érdekében, ezért a nyelvi csoport létszáma legfeljebb tizenöt fő.

Felkészült nyelvtanárok

A nyelvoktatás sikere jelentős mértékben a felkészült nyelvtanárokon múlik. Olyan

pedagógusokra van szükség, akik jól ismerik a tanulók életkori sajátosságait, magas

szintű idegennyelv-tudással és módszertani felkészültséggel rendelkeznek, és képesek

tudásuk átadására. A pedagógusképzés és továbbképzés feladata ezek teljesítése (ld.

még a nyelvtanárképzéssel és továbbképzéssel foglalkozó fejezetek, 27.-28. oldal).

A hivatalos tankönyvjegyzék felülvizsgálata

A tankönyvjegyzék felülvizsgálata (különös tekintettel a ritkábban oktatott nyelvek

tanítására szolgáló tankönyvekre) lehetővé teszi, hogy csak megfelelő minőségű

tankönyvek kerüljenek forgalomba. (ld. még a Tankönyvek c. fejezet, 32. old.)

A fenti intézkedések biztosítják az átjárhatóságot, a folytonosságot, valamint hozzájárulnak a

tanári munka minőségének fejlesztéséhez és ellenőrzéséhez.

196

I. 2. 1. Két tanítási nyelvű általános iskolák

Helyzetelemzés

Európában a két tanítási nyelvű programok elsősorban a középiskolában működnek. Az 1990-

es évektől az alapfokú oktatásban is megjelentek, ezek többnyire angol két tanítási nyelvű

programok.28

Magyarország Kelet-Közép-Európában első helyen áll a két tanítási nyelvű

általános iskolák számát tekintve. Ez a program 1996 óta működik jelentős állami

támogatással.

A vizsgálatok szerint azonban a kiegészítő normatíva (64 ezer Ft/fő/év) megszerzése a

programalapítások egyik indoka.29

A 26/1997 (VII. 10.) MKM rendelet lehetővé tette, hogy

az általános iskolák is kiegészítő hozzájárulást kapjanak, és ez a lehetőség nagyban

hozzájárult a számuk növekedéséhez (ld. az alábbi táblázatot). Az iskolák döntő többsége

angol és német nyelvű.

A fenti rendelet előírásai szerint a két tanítási nyelvű iskolának három (szabadon választható)

tantárgyat kell célnyelven oktatnia, és e tantárgyak a tanulók össz-óraszámának 35-50%-át

kell, hogy kitegyék. A rendelet értelmében az iskolának legalább egy anyanyelvi lektort kell

alkalmaznia. A programok általában az első évfolyamon indulnak.30

A 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatok szerint az általános iskolai két tanítási nyelvű (nem

nemzetiségi) oktatásban részt vevő tanulók száma 18.968 fő, ez 1.213.952.000 Ft kiadást

jelent éves szinten.31

.

A két tanítási nyelvű általános iskolák számának növekedése32

:

Tanév Két tanítási nyelvű

általános iskolák száma

1996/1997 9 (becsült adat)

2002/2003 60

2010/2011 99

2011/2012 121

Intézkedések

A két tanítási nyelvű általános iskolák folytathatják működésüket, amennyiben megfelelnek a

nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 135. §-ban előírt követelményeknek, miszerint:

Csak azok a 8 osztályos általános iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási

tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában

a tanulók legalább 60 %-a 5. osztályban A2, 8. osztályban B1 szintű nyelvtudással

rendelkezik.

28 Kovács Judit: Magyar-angol kéttannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó, 2006,

57.oldal29

Kovács Judit: Magyar-angol kéttannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó, 2006,

136. oldal 30

Kovács Judit: Magyar-angol két tannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban, Eötvös Kiadó,

2006, 72. old. 31

NEFMI Statisztikai Osztály, 2011 32

Közoktatás- statisztikai adatgyűjtés (KIRSTAT), 2011

197

I. 3. A középiskolai nyelvoktatás (14-18/10-18 éves kor)

Helyzetelemzés

A szabályozás értelmében a gimnáziumban és a szakközépiskolában két nyelv, a

szakiskolában pedig egy nyelv tanítására van lehetőség. Az óraszámok változóak a fenntartó

lehetőségei és a helyi tanterv szerint.

A jelenlegi szabályozás szerinti kétszintű érettségi az idegen nyelvek esetében közép és emelt

szinten a négy nyelvi készséget méri, és a nemzetközileg elfogadott Közös Európai

Referenciakeret (KER) követelményeire épül. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi

államilag elismert nyelvvizsgának számít: 60%-os eredmény felett B2, 40-59% között pedig

B1 komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgával egyenértékű. Az új (nyelvi) érettségi vizsga

szabályozásáról a nemzeti köznevelésről szóló törvény érettségi vizsgával kapcsolatos

végrehajtási utasítása fog rendelkezni.

Problémák

A középfokú oktatásban az első nyelv esetében a tanulók átlagosan kétharmada kezdő

vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is33

tanult. Ez

felveti az általános iskolai nyelvoktatás hatékonyságának kérdését. Hozzájárul ehhez az is,

hogy a középiskolai nyelvtanárok nem alapoznak az általános iskolából hozott nyelvtudásra,

hanem az egyszerűség kedvéért kezdik kezdő szintről indítják az osztályokat.

Az első és második nyelvet tanuló 9. évfolyamos diákok megoszlása programonként a nyelvtanulás

szintje szerint (%)34

Nyelvtanulási

szint Gimnázium

Szakközép-

iskola Szakiskola Átlag

Első nyelv

Teljesen

kezdő 10,9 20,3 33,7 19,9

Alapszintű 31,4 57,0 60,2 48,5

Középszintű 46,6 20,0 5,6 26,4

Magas

szintű 11,1 2,7 0,5 5,2

Második nyelv

Teljesen

kezdő 71,2 71,4 54,4 71,0

Alapszintű 20,6 20,1 34,6 20,8

Középszintű 7,0 7,3 8,1 7,0

Magas

szintű 1,2 1,2 2,9 1,2

33 Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban, OFI, 2008

34 A táblázat forrása: Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban, OFI, 2008

198

A heti nyelvi órák száma a 9. évfolyamon programtípusonként az első és a második nyelv esetében % 35

Első idegen nyelv Második idegen nyelv

Óraszám Gimná-

zium

Szakközép-

iskola

Szak-

iskola

Gimná-

zium

Szakközép-

iskola

Szak-

iskola

1-2 0,4 0,9 10,3 8,7 32,1 11,2

3 30,8 32,0 75,6 78,1 45,2 72,0

4 26,6 44,0 10,2 9,8 14,1 10,6

5 24,1 14,0 2,9 2,6 5,4 2,3

6-7 11,6 5,3 0,5 0,5 1,8 1,8

8-9 2,3 0,2 0,1 0,1 0,2 0,5

10 és

több 4,2 3,6 0,4 0,2 1,2 1,6

Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

1.3.1. Gimnázium

Cél: Az érettségi kimeneti követelményekhez igazodva megteremteni annak intézményes

lehetőségét, hogy a tanulók a 12. évfolyam végéig eljussanak az első idegen nyelvből

minimum a B1 szintre, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre, emelt szintű idegen

nyelvi képzés esetén 1. idegen nyelvből a B2-C1, 2. idegen nyelvből a B1-B2 szintre, az új

NAT előírásainak megfelelően.

A köznevelési rendszer négy- hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat működtet. Mindegyik

típus két nyelv tanulását biztosítja.

Intézkedések

Tanított nyelvek száma

A négyosztályos gimnáziumok két idegen nyelv tanulását biztosítják. Azok számára,

akik két nyelvet tanultak az általános iskolában, ennek a két nyelvnek a tanítása

folytatódik a gimnáziumban nem kezdő szintről. A gimnázium – a korábban említett

általános iskolai felmérők eredményeire támaszkodva – különböző szintű csoportokat

indít. Azoknak a tanulóknak a számára, akik az általános iskolában csak egy nyelvet

tanultak, a gimnázium kezdő szinten indítja a második nyelv óráit.

Hat- és nyolc- évfolyamos gimnáziumokban az első és második nyelv indításának

ütemezése életkor tekintetében azonos a 8 + 4 rendszerével. A hat és nyolc osztályos

gimnáziumok azonban harmadik idegen nyelv tanítására is lehetőséget kapnak

tanórai keretek között, vagy tanórán kívüli tevékenységként.

A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a

tanulók.

35 A táblázat forrása: Imre Anna: Nyelvoktatás, nyelvtanulás, nyelvtudás a középfokú oktatásban, OFI, 2008

199

Nyelvi csoportok szervezése

Az általános iskolához hasonlóan a gimnáziumban is akár évfolyamokon átívelően,

nem osztályonként kell megszervezni a nyelvi csoportokat. A középiskola épít az

általános iskolában megszerzett nyelvismeretre, nem kezdi elölről az idegen nyelv

oktatását.

Idegen nyelvi környezet

Az idegen nyelvi környezetben eltöltött idő komoly előrelépést jelent a diákok

nyelvtudásának fejlődésében. A nyári intenzív nyelvtanfolyamok, civilizációs,

nyelvi fejlesztést biztosító képzések, nyári táborok szervezésére a tanulmányi évek

vége felé, 10. és 11. évfolyam végeztével kerül sor. A hazai idegen nyelvi táborok

finanszírozását uniós forrásokból pályázat útján oldhatja meg az iskola.36

Emelt szintű (ún. tagozatos) osztályok

A NAT lehetőséget teremt emelt szintű (ún. tagozatos) osztályok indítására. Ezekben

az osztályokban a nyelvtanításra magasabb óraszám áll rendelkezésre.

Nyelvi érettségi

Annak érdekében, hogy a tanulóknak ne kelljen az üzleti alapon álló

nyelvvizsgaközpontokhoz fordulniuk a nyelvvizsga megszerzése érdekében, az

iskolák két különböző típusú nyelvi érettségi vizsgát szerveznek:

- a középiskolai tanulmányokat lezáró általános nyelvi érettségi (azok számára, akik

nem akarnak továbbtanulni),

- speciális nyelvi érettségi, amely nyelvvizsgával egyenértékű (azok számára is, akik

a felsőoktatásba jelentkeznek). A speciális nyelvi érettségi vizsga lebonyolításának

részleteit az érettségi vizsgáról szóló, hamarosan kiadásra kerülő kormányrendelet

szabályozza. Az új speciális nyelvi érettségi vizsgát először a 2013-14-es tanévben

tehetik le a tanulók

I.3.2. Szakközépiskola

Cél: megteremteni annak az intézményes lehetőségét, hogy a tanulók eljussanak az első

idegen nyelvből a B1, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre. A tanulók az általános

nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szaknyelvvel való megismerkedésre.

Helyzetelemzés

Szakközépiskolában a tanulóknak egy idegen nyelvet kell tanulniuk, de megfelelő feltételek

mellett be lehet vezetni a második idegen nyelv oktatását is. A gyakorlatban a

szakközépiskolás csoportoknak mindössze 11,5 százaléka nyújt lehetőséget két idegen nyelv

tanulására.37

A nyelvi csoportoknak csupán a 28 %-ában van szaknyelvoktatás igen alacsony óraszámban,

ez is többnyire a 13. évfolyamon, az érettségit követően 38

. A szaknyelv oktatásának feladata

döntően a nyelvtanárokra hárul, a szakoktatók – megfelelő szintű nyelvtudás hiányában –

gyakorlatilag nem vesznek ebben részt.39

36A TÁMOP új céljai között a 2012/13-as tanévtől szerepeltetni kell ezeket a pályázati lehetőségeket.

37 Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző

intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 38. o. 38

Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Nyelv és szakma? Nyelvtanítás és nyelvtanulás a szakképző

intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 152. o. 39


intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 42. o.

200

Problémák

A felmérések a hatékonyság alacsony szintjét mutatják40

, melynek okai a motiváció

hiánya, a heterogén nyelvi csoportok, a magas csoportlétszám, és a tanári munka nem

kielégítő minősége. Az is hátráltatja a nyelvi fejlődést, hogy a szakmai órák miatt

magas az össz-óraszám, nincs lehetőség több nyelvóra beiktatására.

Az iskolák több mint 40 %-ában hiányos a tankönyv-ellátottság41

és a szakmai

nyelvkönyvek nyelvi minősége sem mindig megfelelő.

Intézkedések

Új, a speciális igényeknek megfelelő tankönyvek és kiegészítő tananyagok készítése,

alkalmazása szükséges, amelyek az általános idegennyelv-tudás fejlesztésén túl a

tanult szakma szókincsét is bevezetik, és a szaknyelv irányába mozdítják el a

nyelvoktatást. Ez a diákok nyelvtanulási motivációját is növelheti.

A tanárképzés és a továbbképzés feladata, hogy a hatékony és jó minőségű oktatás

érdekében speciális felkészítést biztosítson erre a sajátos iskolatípusra.

Az általános iskolai és a gimnáziumi nyelvtanításhoz hasonlóan a szakközépiskolában

is a tanulók nyelvtudása, és nem osztálya szerint kell a nyelvi csoportokat

megszervezni.

I.3.3. Szakiskola

Cél: Az általános iskolában megszerzett A2 szintű nyelvtudás szinten tartása, lehetőség

szerint fejlesztése, alapvető szaknyelvi ismeretek megszerzése egy idegen nyelvből.

Helyzetelemzés

A szakiskolai képzés duális képzés keretei között valósul meg, időtartama három év. A

tantermi oktatás mellett a tanulók gyakorlati képzésben részesülnek egyharmad - kétharmad

arányban a gyakorlati képzés javára.

A nyelvtanulás főleg az erősen leszűkített időkeretű tantermi képzés feladata, így két nyelv

tanítására nincs lehetőség. Az idegen nyelvtudás egyrészt a mobilitást (kommunikációs

készségek), másrészt a minél jobb munkavégzést (használati útmutatók, anyagleírások,

technikai leírások megértése, stb.) szolgálja.

A szakmai idegen nyelvi kompetenciafejlesztést a szakképzési kerettantervek tartalmazzák,

mely a szakképzés szakmai és vizsgakövetelményei alapján fogalmazódik meg, és a hatályos

Országos Képzési Jegyzék alapján készül el.

Problémák

A szakképzésben hiányos tudású, gyakran hátrányos társadalmi környezetből érkező,

tanulási nehézségekkel küzdő tanulók vesznek részt.

A nyelvtanulás sikerét veszélyeztetik a gyenge anyanyelvi és kommunikációs

készségek.

40Öveges Enikő: Az idegennyelv-tanulás és tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző

intézményekben, OKM tanulmány, 2009 41


intézményekben, Oktatásért Közalapítvány, 2009, 48. o.

201

A szakiskolai képzésben általában a 10. évfolyam végén lezárul a nyelvoktatás, így

mire a diákok befejezik a szakiskolát, elfelejtik, amit a 9-10. évfolyamon

megtanultak.42

Intézkedések

A szakiskolai képzésbe belépő, gyakran jelentős nyelvi hátránnyal rendelkező tanulók

esetében elsődleges jelentőségű a nyelvi hátrány kompenzációja. Ezeknek a

tanulóknak az Nkt.-ben felsorolt felzárkóztató programok nyújtanak segítséget.

A szakiskolai nyelvoktatás az általános idegen nyelvi készség fejlesztését és a

szaknyelv elsajátítását is szolgálja, ezért a heti három óra részben a közismereti órák

keretében, részben a szakmai elméleti órák keretében jelentkezik (mint pl.

Németországban). Mivel a szakképzés szakmai elemeit a Nemzetgazdasági

Minisztérium felügyeli, a tantermi, közismereti tárgyakért pedig az Emberi

Erőforrások Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága felelős, ezért a

szakiskolai idegen nyelvoktatás mindkét intézmény felelősségi körébe beletartozik.

A tanuló általános iskolai évei alatt már tanult idegen nyelvet, így nem szükséges

kezdő szintről indítani a szakiskolai nyelvtanítást.

A jó minőségű nyelvoktatáshoz megfelelő taneszközökre van szükség, amelyek

alkalmazkodnak a sajátos nyelvpedagógiai igényekhez. A négy nyelvi alapkészség

(beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség) elsősorban a beszédértés és a

beszédkészség fejlesztése szükséges.

A szakmai nyelv oktatását elsősorban nyelvtanárra kell bízni, aki a tanárképzés,

továbbképzés keretében előzőleg elsajátította a szakmai nyelvet.

Uniós források bevonásával meg kell vizsgálni, hogyan lehet a szociálisan és

egészségügyi szempontból hátrányos helyzetű tanulók hatékony és helyzetükre

alkalmazott nyelvoktatását megoldani, különös tekintettel azokra az intézményekre

(így szakiskolákra is) ahol magasabb számban oktatnak, nevelnek halmozottan

hátrányos helyzetű tanulókat.

I.3.4. Két tanítási nyelvű középiskolák

Helyzetelemzés

Az 1985-ös oktatási törvény indította el ezt a képzési formát. Az első két tanítási nyelvű

iskolák 1988-ban nyíltak.

Jelenleg az országban 6 nyelven folyik két tanítási nyelvű képzés: angol, francia, német,

olasz, spanyol, orosz nyelveken.

Ez a képzési forma, mivel óraszámban és a tanítás tartalmában (min. 3 szaktárgy célnyelven

való tanítása) is biztosítja az idegen nyelv alapos elsajátításához szükséges feltételeket,

jelentős eredményeket tud felmutatni, de a képzéshez való hozzáférés csak a diákok szűk

rétege számára biztosított.

A 2010/2011-es tanév érettségi adatai szerint a tanulók 80%-a ért el emelt szintű nyelvi

érettségin jeles eredményt43

. A végzős osztályok tanulói átlagosan 20-30 %-kal több emelt

szintű érettségi vizsgát tesznek, mint nem kétnyelvű osztályba járó társaik.

Gimnáziumban a végzős tanulók többsége a célnyelvből C1 szintű, a tanult második idegen

nyelvből B2 szintű (komplex) nyelvvizsgát szerez.

42 Jelentés a magyar közoktatásról 2010, 240. o., 244. o.

43 KIR adatbázis, 2012. március

202

A végzős osztályok tantárgyi érettségivizsga-átlagai emelt és középszinten egyaránt

10-20 %-kal meghaladják nem kétnyelvű osztályba járó társaikét.

Az országos kompetenciaméréseken a tanulók szignifikánsan jobb eredményeket érnek el

nem kétnyelvű osztályba járó társaiknál.44

Finanszírozás

A költségvetési törvény szerint a 2011/2012-es tanévben 64 000 Ft/fő/év kiegészítő

hozzájárulást kaptak a két tanítási nyelvű középiskolák fenntartói közvetlenül az állami

költségvetésből. Ezt a támogatást öt, illetve négy éven keresztül kapják a képzéshez annak

függvényében, hogy indítanak-e előkészítő évfolyamot.

A 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatok szerint a középiskolai két tanítási nyelvű (nem

nemzetiségi) oktatásban részt vevő tanulók száma: 14 832 fő, ez 949.248.000 Ft kiadást

jelent éves szinten.45

A magyar költségvetési támogatáson túl jelentős külföldi anyagi támogatást kapnak ezek az

iskolák (anyanyelvi vendégtanárok küldése, bérükhöz való hozzájárulás, szakmai

továbbképzések szervezése, külföldi tanulmányutak biztosítása, taneszközökhöz való

hozzájárulás), a támogatást nemzetközi szerződések szabályozzák.

Tantárgyak

Jelenleg a középiskolában a célnyelv és célnyelvi civilizáció mellett a történelem, földrajz,

biológia, fizika és matematika tantárgyak közül választják ki az iskolák a célnyelven tanítandó

tantárgyakat.

Problémák

Az iskolák idegen nyelven tanított tantárgyválasztéka nem összehangolt, a tantárgy

megválasztásának indoka sok esetben a rendelkezésre álló, adott nyelvet jól beszélő

pedagógus. Ennek következtében iskolánként különböző az érettségin kötelező idegen

nyelvű tárgyak választéka, ami megnehezíti, megdrágítja az érettségi vizsga

megszervezését.

Az anyanyelvi vendégtanárok, nyelvi lektorok alkalmazása minőségi szempontból

fontos. Az iskolák ennek a kötelezettségnek azonban anyagi okokból nem mindig

tudnak eleget tenni, ez a nyelvoktatás minőségét negatívan befolyásolja.

Nem állnak rendelkezésre kellő számban megfelelő tankönyvek, részben azért, mert a

kis példányszám miatt a kiadás nem gazdaságos a kiadók számára. A tankönyveket

sokszor még ma is elkötelezett helyi pedagógusok készítik és próbálják sokszorosítani.

Intézkedések

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 136. §-ában minőségi feltételekhez köti a két

tanítási nyelvű középiskolák működésének fenntartását.

Csak azok az iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet,

amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a

tanulók 90 %-a a befejező évfolyam végére B2 szintű nyelvtudással rendelkezik..

44 A két tanítási nyelvű oktatás eredményei. Kétnyelvű iskoláért Egyesület. 2011. október 20.

45 NEFMI Statisztikai Osztály, 2012

203

A jelenleg kidolgozás alatt álló irányelv meghatározza az idegen nyelven tanítható

tárgyak körét, így a tankönyvi ellátottság, az érettségi vizsga országosan összehangolt

lebonyolítása ésszerűbb, olcsóbb, gyorsabb.

Az iskoláknak együtt kell működniük a tankönyvválasztás kérdésében a nagyobb

példányszám, a gazdaságos kiadás érdekében.

I.3.5. A nyelvi előkészítő évfolyam (NYEK)

Helyzetelemzés

A nyelvi előkészítő évfolyam (NYEK) elindítását a közoktatásról szóló, 1993.évi LXXIX.

törvény 2003. jún. 23-án elfogadott módosítása tette lehetővé.

A 2004/2005-ös tanévtől minden gimnázium és szakközépiskola indíthatott a 9. évfolyamon

nyelvi előkészítő osztályt. Az első évben (2004-ben) 407 iskola csaknem 12.000 diákja kezdte

meg tanulmányait a nyelvi előkészítő évfolyamon.

A nyelvi előkészítő évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozásoknak megfelelő heti 27,5 órás

időkeret legalább 40%-át (legkevesebb heti tizenegy óra) intenzív idegen nyelvi képzésre

kellett fordítani. A maradék időkeret legalább 25%-ában informatikai képzést (heti tizenegy

idegen nyelvi óra esetén legkevesebb heti 4,125 óra) lehetett biztosítani, a fennmaradó

óraszámot pedig képességfejlesztésre kellett fordítani (kb. 11-12 óra hetente a 27,5 órából). A

program lehetővé tette, hogy a tanulók második idegen nyelvet is tanuljanak az előkészítő év

alatt. A fenti évfolyamot indító középiskolák a programban résztvevő tanulók után emelt

normatívát kaptak a központi költségvetésből.

A nyelvi előkészítő évfolyam célja az volt, hogy a tanuló tanulmányai végén képes legyen

emelt szintű nyelvi érettségit tenni, kialakuljon az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos

motivációja, és képessé váljék az önálló nyelvtanulásra, ismereteinek továbbfejlesztésére. A

nyelvi előkészítőn tanulók középiskolai képzésének ideje öt évre módosult.

Az első előkészítő évfolyam tanulmányi idejének végén részletes, átfogó felmérés, értékelés

készült a NYEK munkájáról, eredményeiről.46

Finanszírozás

A költségvetési törvény szerint a 2011/2012-es tanévben 64 000 Ft/fő/év kiegészítő

hozzájárulást kapnak a nyelvi előkészítő évfolyam idejére az iskolák közvetlenül az

államkincstártól: 11 149 x 64 000 Ft = 713.536.000 Ft.

A 2011/2012-es tanévben 9. nyelvi előkészítő évfolyamon 11 149 tanuló tanult (összes tanuló

nappali képzésben: 1 656 242, ebből középiskolás: 567 451 fő).

296 intézményben (121 szakközépiskolában és 184 gimnáziumban) indult nyelvi előkészítő

évfolyam.

A kiadásokat növeli az a tény, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói a középiskolát egy

évvel később hagyják el, tehát a közoktatás költségvetését ez a plusz év is terheli.

Az alábbi táblázat szemléletesebben foglalja össze a költségeket:

46Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése (2004/2005-

2008/2009), OKM, 2009.

204

kiegészítő

hozzájárulás 2010/2011-es tanév

(12 506 tanuló) plusz egy év 2011/2012-es tanév

(11.149 tanuló) 2011/2012-es

tanévben összesen

64 000 Ft/fő/év 11.149 x 64 000 =

713.536.000 Ft 249 462 Ft/fő/év 11.149 x 249 462 =

2.781.251.838 Ft 3.494.787.838 Ft

A NYEK-évfolyamokon az emelt szintű nyelvi érettségi aránya a többi iskoláéhoz viszonyítva

A nyelvi előkészítő évfolyamos diákok közel fele a 13. tanév végén érettségizett, míg a

többiek korábban teljesítették az érettségi vizsgát. A 13. tanév előtt vizsgázók többsége egy

tanévvel előbb, a 12. osztályban tett sikeres érettségit47

.

Az emelt szintű érettségit tett diákok megoszlása iskolatípusok szerint a 2008/2009-es

tanévben48

:

gimnáziumok:

o normál tantervű: 7,94 %,

o NYEK: 21,77 %

szakközépiskola:

o normál: 1,07 %,

o NYEK 14,6 %

A NYEK évfolyamok indításakor az egyik cél az volt, hogy a képzés felkészítse a tanulókat

az emelt szintű érettségi letételére. Az emelt szintű érettségit azonban csak a tanulók kis

hányada tette le.

Problémák

A hivatkozott felmérés a legszélesebb körű és legalaposabb az e tárgyban készített

tanulmányok közül. Adatai szerint

- Sok tanár a csoportok heterogén összetételét kifogásolta.

- A NYEK-et végzett tanulók 51 %-a nem választaná ezt a képzést, ha újra

dönthetne.

- A tanulók nyelvtanulási kedve a sikeres nyelvvizsga vagy érettségi után csökken.

- Az iskolák egy része (22 %) a nyelvi előkészítő év befejezése utáni években nem

tudja biztosítani az előírt magas óraszámot, így a megszerzett tudás fejlesztése, ill.

szinten tartása nem biztosított.

- Az előrehozott nyelvi érettségit vagy a nyelvvizsgát követően a tanulók közül

sokan nem folytatták a nyelvtanulást, veszítettek korábbi nyelvtudásukból49

. Így a

NYEK bevezetésekor megfogalmazott egyik célkitűzés, az önálló nyelvtanulás

képességének megszerzése nem valósult meg.

- A kialakított NYEK csoportok nagy része kezdő szintről indult annak

ellenére, hogy sok diák több évig tanulta az adott nyelvet az általános

iskolában50

.

- Néhány tanár jelezte azt a problémát, hogy nem állnak rendelkezésre kifejezetten

erre a képzésre szánt tankönyvek.

47Nikolov Marianne, Ottó István, Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése, (2004/2005-

2008/2009) OKM, 2009, 162. oldal 48

Nikolov Marianne, Ottó István, Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése, (2004/2005-

2008/2009) OKM, 2009, 165. oldal 49

Nikolov Marianne, Ottó István, Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése, (2004/2005-

2008/2009) OKM, 2009, 163. oldal 50

A NYEK évfolyam a fővárosi középiskolákban (2004-2009), Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet

felmérése, 2009

205

- Ritkán van lehetőség anyanyelvi lektor alkalmazására.

Az előkészítő évfolyamon második nyelv tanulására is lehetőség volt. Az iskolák egy

része azonban a nyelvtanításra szánt teljes órakeretet az első nyelvre fordította, tehát

sok iskolában az évfolyamon csak egy nyelvet tanítottak.

A nyelvi előkészítő évfolyam elindításakor megfogalmazott célok nagy része a

jelentős költségvetési ráfordítás ellenére sem valósult meg. A tanulóknak csak kis

százaléka tesz emelt szintű érettségit, nem bizonyított, hogy nyelvtudását autonóm

módon fejleszteni képes nyelvtanulóvá válik, az előrehozott érettségi után a

megszerzett nyelvtudás további fejlesztésének motivációja alábbhagy, a nyelvtanulás

folytatása, a megszerzett nyelvtudás fejlesztése sok esetben nem biztosított.

Intézkedések

Az Nkt. 97.§ (13) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő

évfolyamon a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott

feltételeket.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 137. §-a szerint azokban a középiskolákban folytatható

a NYEK, amelyek három egymást követő tanév átlagában teljesítik azt a feltételt, hogy a

képzés indítását követő harmadik tanév végéig 1. idegen nyelvből a tanulók legalább 60 %-a

B2 szintű nyelvtudással, 2. idegen nyelvből pedig a tanulmányok befejezéséig a tanulók

legalább 50 %-a B2 szintű nyelvtudással rendelkezik.

I. 4. Nyelvtanítás a felsőoktatásban

Cél: Megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a diákok a közoktatásban szerzett

nyelvi ismereteikre építve - amennyiben a képzés indokolja - egy vagy két nyelvből

szaknyelvi ismereteket szerezzenek.

A felsőoktatásban oklevelet szerzők a társadalom fiatal, felnövekvő értelmiségi rétege, akik

számára a globalizálódó gazdaság és kultúra, és az élet valamennyi terét átszövő információs

technológiai környezet elengedhetetlenné teszi az idegen nyelvek és kultúrák ismeretét. Ezen

felül Magyarország az Európai Unió tagállamaként soknyelvű, multikulturális integráció

része, amelynek előnyei akkor tudnak igazán kibontakozni, ha a nyelvtudás nem korlát,

hanem az együttműködés és a szakmai tudás eszköze.

Az idegen nyelvű kurzusok, szakok, képzések kialakítása, fejlesztése olyan cél, mely vonzóvá

teheti a magyarországi felsőoktatási intézményeket a külföldi hallgatók számára. A közös,

összehangolt, intézményi szintű nemzetközi kapcsolatépítés szintén fontos prioritás a hazai

felsőoktatás nemzetköziesítése szempontjából, amely hozzájárul a teljes magyar felsőoktatási

spektrum egységes nemzetközi arculatának kialakításához.

206

Helyzetelemzés

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény főszabályként előírta, hogy diplomát

kiadni csak középfokú (B2) komplex általános nyelvvizsgával rendelkezőknek lehet. A

nyelvvizsga szaknyelvi tartalmának előírása az intézmények joga.

A felsőoktatási intézmények működési alapelvei között szerepel az idegen nyelvi ismeretek

oktatása, azaz a szaknyelv követelményeire való felkészítés.

A felsőoktatásba jelentkezés és belépés nyelvtudással kapcsolatos feltételeit a nemzeti

felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény [Nftv.] 40. §-a, határozza meg, az idegennyelv-

tudás tekintetében a következő bemeneti és kimeneti követelményeket írva elő az egyes

képzési szinteken:

Bemeneti követelmény Kimeneti követelmény

Alapképzés feltétel lehet meghatározott

szintű nyelvtudás

B2 szint (középfokú, általános,

komplex nyelvvizsga)

Mesterképzés B2 szint

(középfokú, általános, komplex

nyelvvizsga)

A képzési és kimeneti

követelményekben meghatározott

nyelvvizsga, de legalább a

bemeneti B2 szint

Doktori képzés B2 szint

(középfokú, általános, komplex

nyelvvizsga)

Két idegen nyelv ismeretének a

doktori szabályzatban

meghatározottak szerinti igazolása

Problémák

Az alábbi táblázatokból az derül ki, hogy az alapszakok képzési és kimeneti követelményei

(KKK) 90 %-ánál (144/130) elegendő a középfokú általános komplex nyelvvizsga, csak 10

%-a kér szakmai nyelvvizsgát az ún. nyelvigényes szakokon. Egyetlen mesterszak KKK-ja

sem ír elő követelményként szakmai nyelvvizsgát, ill. ha előír, a középfokú szakmai

nyelvvizsga kiváltható általános C1 szintű komplex nyelvvizsgával.

Mesterszakon is általában (239/204, vagyis a KKK-k 85 %-ában) 1 középfokú általános

komplex nyelvvizsga a követelmény, tehát nem elvárás a mesterszakon a nyelvtudás

szintjének emelkedése az alapszakhoz képest.

144 alapszak nyelvi követelménye a képzési és kimeneti követelmények (KKK) alapján51

Szakok száma Nyelvvizsga-előírás

130 alapszak 1 középfokú komplex

12 alapszak 1 szakmai középfokú komplex

2 alapszak 2 szakmai középfokú komplex

51 A táblázat forrása: Dr. Sturcz Zoltán: Nyelvi követelmények a kétciklusú képzésben, Egység és sokszínűség az

idegennyelv-oktatásban, a gazdasági nyelvoktatás helyzete a felsőoktatásban, Konferenciakötet 2009/2, BGF

KVIF Kara 2009

207

239 mesterszak nyelvi követelménye a KKK alapján

Szakok száma Nyelvvizsga-előírás

204 mesterszak 1 középfokú komplex

10 mesterszak 1 középfokú komplex + 1 alapfokú

(írásbeli vagy szóbeli)

15 mesterszak 2 középfokú komplex

7 mesterszak 1 felsőfokú komplex

2 mesterszak 1 felsőfokú komplex+ 1 középfokú

komplex

1 mesterszak 2 felsőfokú komplex

A korábbi években a nyelvtanulás prioritása a középiskolákba került át. A felsőoktatásban

ugyan nem szűnt meg a nyelvoktatás lehetősége, de az egyre csökkenő állami finanszírozás

arra kényszerítette az intézményeket, hogy a nyelvoktatás kiadásait lefaragják. Az előírt

nyelvvizsga-kötelezettséget sok hallgató a felsőoktatási intézmény által biztosított idegen

nyelvi képzés hiányában nem tudta teljesíteni, így állt elő az a helyzet, hogy három év

átlagában a végzett hallgatók kb. 30%-a (a nappalis hallgatók 23%-a, részidős és távoktatásos

hallgatók 36%-a) nyelvvizsga hiányában nem tudta átvenni diplomáját.52

Ennek orvoslására az Nftv. 107. §-ában a következőképpen rendelkezik:

„Ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik … az

oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény

teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított

három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát

igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános

nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön

nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013.

tanévben tesznek záróvizsgát.”

A Magyar Rektori Konferencia ajánlásaiban azt javasolta a felsőoktatási intézmények

számára, hogy a vizsgák sikeres teljesítése érdekében szervezzenek felkészítő tanfolyamokat.

A helyzet az előző felsőoktatási szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás

következtében alakult ki. A törvény előírta, hogy a diplomát csak nyelvvizsga birtokában

lehet átvenni, de nem gondoskodott arról, hogy a hallgatók megfelelő szaknyelvi képzésben

részesüljenek.

52 NEFMI felmérés, 2010.

208

Nyelvvizsga hiányában át nem vett diplomák aránya53

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók, nyelvtanulók54

A diszciplináris tartalom erősödése következtében a szaknyelvi képzés „elidegenedett”,

elkülönült a felsőoktatási intézmények képzési programjaitól. A szaknyelvoktatásban

részesülő hallgatók aránya ma rendkívül alacsony, ennek növelése tehát szükséges lenne. A

felsőoktatási intézményekben folyó idegen nyelvi képzések nagyon különbözőek, több

esetben az intézmények egyáltalán nem biztosítanak nyelvi képzést. Amennyiben indulnak, a

nyelvi csoportok létszáma sokszor meghaladja a 15 főt, ami a nyelvoktatás hatékonyságát

jelentősen csökkenti.55

A kötelező szaknyelvi képzés átlagos időtartama ugyanakkor az alapképzésben 3-4 félév

(3,85), a mesterképzésben ennél kevesebb, 2,43 félév. Sok intézményben választható a

szaknyelvi képzés, ebben a formában még rövidebb időtartamban folyik szaknyelv-oktatás:

alapfokon 2,67, mesterszinten 1,75 félévnyi időtartamban.56

A szaknyelvi felkészítés döntően az alapképzésben valósul meg, a mesterképzésben a

szaknyelvi képzésben részt vevők száma alacsony, így még az alapképzésben megszerzett

53 NEFMI felmérés, 2010.

54 Az Oktatási Évkönyv 2012. című kiadványnak a 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatai alapján készült

55 Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012.

június,, 11-12. o. 56

Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012.

június, 14. o.

70%

30%

diplomáját nemtudta átvenninyelvvizsgahiányában

290886

60304 8634

összes (egyéb)hallgató

nyelvtanuló

nyelvszakos

209

(szak)nyelvi ismereteik szinten tartása sem biztosított, pedig ennek fejlesztése lenne

szükséges.57

A szaknyelvoktatásba bekerülő nyelvtanárok a szaknyelvi ismereteket jellemzően önképzés

révén szerzik meg. Szervezett szaknyelvi továbbképzésre itthon, vagy külföldön alkalmi

lehetőségek nyílnak, az igényekhez és szükségletekhez képest igen elenyésző számban.

Intézkedések

A nyelvi képzéssel kapcsolatos javaslatok

A felsőoktatási intézmény alapvető működési szabályai szerint a felsőoktatási

intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan lehetőséget kell teremtenie az

idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére [Nftv. 11.§ (2)].

A nyelvtudás mérésének intézményes rendszere a jogszabályban meghatározott

államilag elismert nyelvvizsgáztatási rendszer.

A képzések munkaerő-piaci relevanciájának erősítése – a gazdasági szereplőkkel

egyeztetve – a képzési szerkezet, a képzések kimeneti követelményeinek

felülvizsgálatát, a képzési programok tartalmi fejlesztését, ennek alapján az

intézményi tantervek, tantárgyi programok korszerűsítését teszi szükségessé. A

középtávú intézményfejlesztési tervekhez kapcsolódó képzési struktúra

felülvizsgálatának eredményeként a képzési és kimeneti követelményekben lehet

áttekinteni az idegen nyelvi követelményeket. Szükséges az alap- és mesterképzés

képzési és kimeneti követelményeiben a szaknyelvi ismeretek előírása, amennyiben

azt a szak jellege indokolja. Ennek alapján a szakok tanterveinek módosítása, ezen

belül – a képzés részeként – a szaknyelvi ismeretek, idegen nyelven hirdetett kurzusok

beépítése az ajánlott tantervbe a felsőoktatási intézmények feladata.

Amennyiben a képzés jellege indokolja, nyelvenként 15-30 kreditértékű tantervi

egység kialakítása lehet szükséges, amely tartalomalapú nyelvoktatással, azaz idegen

nyelvű kurzusokkal biztosítja a nyelvtudás bővítését, aktív, alkotó módon történő

használatát (pl. idegen nyelven tantárgy felvételével, idegen nyelvű szakirodalom

feldolgozásával, külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat végzésével, illetve a

tanulmányokban történő beszámításával, elismerésével).

A szaknyelvet oktató nyelvtanárok számára nyújtandó továbbképzések számának

növelése.

A felsőoktatás különböző szintjeire való jelentkezés feltételeire vonatkozó javaslatok:

2017-től alapképzésben legalább egy államilag elismert középfokú, (B2), komplex

típusú általános vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány,

mesterképzésben legalább B2 szintű komplex típusú általános vagy szakmai

nyelvvizsga, ha a szakmai nyelvvizsgát a szak jellege indokolja,

a doktori képzésre való belépés feltétele egy államilag elismert felsőfokú (C1), vagy

2 államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú általános vagy azzal egyenértékű

nyelvvizsga-bizonyítvány.

57 Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések. Budapest, 2012.

június , 10-11. o.

210

A többciklusú képzési rendszerben az oklevél megszerzésének feltételei:

2017-től alapképzésben, ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt

nem állapít meg, legalább egy államilag elismert középfokú, (B2) komplex típusú

általános, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány abban az esetben, ha

a hallgató a felvételkor még nem teljesítette a nyelvvizsga követelményt.

Amennyiben felvételkor már megvolt a B2 szintű, komplex típusú általános

nyelvvizsga, a képzési és kimeneti követelmények előírásai szerint – tehát

amennyiben ezt szak jellege indokolja – a hallgatónak B2 szintű szakmai

nyelvvizsgát kell tennie tanulmányai végére.

mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott

szakmai nyelvi tartalom szerint legalább B2 szintű komplex típusú általános vagy

szakmai nyelvvizsga.

a doktori fokozat megszerzésének feltétele második idegen nyelvből legalább a

releváns nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalom felhasználása, lehetőség szerint

a nemzetközi konferenciákon való részvétel és az idegen nyelven történő

publikáció.

Az alábbi táblázat összefoglalóan szemlélteti a fentieket:

Bemeneti követelmény 2017-től Kimeneti követelmény

Alapképzés B2 szint (középfokú, általános,

komplex nyelvvizsga)

B2 szint (középfokú, általános vagy

szakmai, komplex nyelvvizsga)

Mesterképzés B2 szint (középfokú, általános vagy


B2 szint (középfokú, általános vagy


Doktori

képzés

C1 szint (felsőfokú, általános,

komplex nyelvvizsga), vagy 2

államilag elismert középfokú (B2),

komplex típusú vagy azzal

egyenértékű általános nyelvvizsga

második idegen nyelvből legalább a

releváns nemzetközi, idegen nyelvű

szakirodalom felhasználása, lehetőség

szerint a nemzetközi konferenciákon

való részvétel és az idegen nyelven

történő publikáció.

I. 5. Nyelvtanárképzés

Cél: az általános- és középiskolai nyelvoktatásra való felkészítésen túl a középiskolákban és a

szakképző intézményekben folyó szaknyelvoktatásra való felkészítés, valamint az egész

életen át tartó (nyelv)tanulás előmozdítása érdekében a felnőttek nyelvoktatására vonatkozó

ismeretek elsajátítása is.

Helyzetelemzés

2006-ban megváltozott a magyar felsőoktatás, és vele együtt a tanárképzés rendszere: az

addig osztatlan, öt éves képzés két ciklusra, alapképzésre és mesterképzésre bomlott a

bolognai folyamat értelmében.

A bolognai rendszer szerint az alapképzésben előírt 180 kreditből 110 egy diszciplína

elsajátítására, további 50 kredit pedig egy másik diszciplína, a „minor szak” megtanulására

szolgál, ez a mesterképzés során megszerezhető két tanári szakképzettség kiindulópontja.

Tanár csak az lehet, aki az alapképzés elvégzése után tanári mesterszakon szerez diplomát.

Látszólag tehát kétszakos tanárok kerülnek ki a képzésből, de felkészültségük nem azonos a

két szakon, hiszen a két választott szak eltérő hangsúlyt, időt kap a tanulmányok során.

211

Problémák

Az alapszakon megjelenő diszciplína alapos megismerésére és elsajátítására biztosított

három év nem elég a felkészüléshez, még rosszabb a helyzet a minor szak esetén, ahol

még kevesebb idő áll rendelkezésre. Az is előfordul, hogy, ha a minor szak

Magyarországon kevésbé használt idegen nyelv (pl. japán, kínai), a képzés elején

kezdi tanulni a hallgató, így még alacsonyabb szintű tudással végzi el az alapszakot.

Indokolatlan a tanári ismereteket nyújtó pedagógiai, pszichológiai ismereteket

mechanikusan leválasztani a képzésről. Az alapképzés szakmai ismereteihez kevés a

három év, a tanári ismeretek átadásához sok a két év. A nyelvi képzés óraszáma

jelentősen lecsökken a tanári mesterképzésen.

A rendszerből adódó általános nehézségeket még fokozzák a felsőoktatási

intézmények autonóm értelmezéséből és intézkedéseiből fakadó egyéni

ellentmondások.

Intézkedések

A képzés két szinten valósul meg az Nftv. 102. §-ában megfogalmazott tanárképzési

előírások szerint.

Az általános iskolai tanárképzés 4 + 1 év képzés során az általános iskola felső

tagozata számára képezi a tanárokat. A középiskolai tanárképzés képzési ideje 5 + 1

év. Az oktatás a tanárképzés mindkét szintjén két egyenlő súlyú szakon, osztatlan

képzésben valósul meg, amelyet egy teljes gyakorlati év követ. A szakpárosítás

meghatározása az egyetem lehetőségei, kapacitása szerint történik. A választható

szakok kínálatát azonban mindenképpen befolyásolja az iskolák igénye, és a

közoktatásban tanított nyelvek választéka és gyakorisága.

Annak érdekében, hogy a hallgatók gyakorlatorientált, az iskolai mindennapokban

ténylegesen használható tudást nyújtó képzésben vehessenek részt, szükséges a képzési

struktúrán belül a következő képzési területek arányának növelése:

- a nyelvoktatás módszertana (ideértve pl. a nyelvtudás mérésének és értékelésének

módszereit - a Közös Európai Referenciakeret az Európai Nyelvtanítási Napló

ismeretét, az információs és kommunikációs technológia (IKT) nyelvórai

alkalmazását, a differenciált nyelvoktatás módszertanát)

- a célnyelvi kompetenciák fejlesztése (cél: C2 szint elérése)

- országismeret, a célnyelvet beszélő országok kultúrájának ismerete

- a modern beszélt és írott nyelv ismerete.

Ezzel egyidejűleg a pedagógia-pszichológia, az irodalmi és a nyelvészeti kurzusok

célszerű arányának megállapítása szükséges.

A tanárképzésre jelentkezők alkalmassági vizsgát tesznek.

Ösztönözni kell a gyakorló pedagógusokat arra, hogy minél nagyobb számban

szerezzenek PhD fokozatot pedagógiai, módszertani témákból.

212

I. 6. A nyelvtanár-továbbképzés

Cél: annak biztosítása, hogy a nyelvtanár rendszeres pedagógiai, nyelvi, személyi,

technológiai továbbfejlődése napi munkájában állandó legyen

Helyzetelemzés

Az idegennyelv-oktatás színvonalának emelése szempontjából is döntő szerep hárul a

pedagógusra, a felkészült nyelvtanárra.

A pedagógus továbbképzésről jelenleg a 277/1997 (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik. A

pedagógusoknak 7 évente 120 óra továbbképzésen kell részt venniük a piaci alapon szervezett

továbbképzéseken (csak 50 éves korig, és csak az oklevél megszerzésétől számított 7. évtől).

Problémák

A programokat akkreditáltatni kell, ez az előírás garantálja – elvben – a nem megfelelő

színvonalú programok kiszűrését. Különféle oktatási szolgáltató intézmények kínálnak

sokszor igen heterogén programokat, ezeknek elvégzésével is teljesítheti a tanár

továbbképzési kötelezettségét.

A szabályozás nem engedi meg, hogy az egyetemek akkreditáció nélkül, vagy

egyszerűsített akkreditáció keretében indíthassanak továbbképző programokat. Az

akkreditáció díjának beszedése indokolatlan a tanárképzést ellátó intézmények

esetében, hiszen ezek az intézmények állami jogosultság alapján végzik a

tevékenységet.

Intézkedések

A felsőoktatási intézmények egyszerűsített akkreditációs eljárás keretében

kínálhassanak célzott tartalmú továbbképzéseket.

A továbbképző programok megválasztása iskolai (közösségi) és tanári (egyéni)

érdekeket szolgáló komplex feladat. Az igazgató az iskola fejlődésének érdekében

választ a pedagógus számára továbbképzési programot, de a tanár egyéni

továbbfejlődésének érdekében is dönthet a pedagógus beiskolázásáról.

A szakmai vagy tudományos konferencián való részvétel (akár előadóként, akár

hallgatóként) számítson bele a továbbképzésbe akkor is, ha nincs akkreditálva. Ez a

döntés motivációt ad a pedagógusnak a pedagógus életpálya modell későbbi

szakaszainak megvalósítására.

Az államilag elismert nyelvvizsgával azonos értékű speciális nyelvi érettségi tartalmi

és formai követelményeit továbbképzési program keretében ismerik meg a

pedagógusok.

A tanárok nyelvi fejlődését szolgálja az idegen nyelvi környezetben eltöltött idő. Az

Európai Unió mobilitási programjai (Comenius, Leonardo da Vinci), valamint a

Magyarországon működő kulturális intézetek továbbképzési és kulturális programjai

erre jó lehetőséget biztosítanak. Szükséges ezeknek a lehetőségeknek a széleskörű

megismertetése, azoknak a pedagógusoknak az elérése, bevonása, akik nem éltek még

eddig ezekkel a lehetőségekkel.

213

Az előzőekben vázolt problémák egy részére megoldást jelenthet a nyelvtanár-

továbbképzési programok indítása nagyobb számban pl. a következő területeken:

- IKT nyelvórai alkalmazása

- a nyelvtudás mérésének és értékelésének módszerei (a Közös Európai

Referenciakeret és az Európai Nyelvtanulási Napló megismerése és használata)

- szaktárgyak oktatása idegen nyelven (szakközépiskolában és szakiskolában

dolgozó tanárok számára)

- tanulók motiválása, ennek módszertana.

A nyelvtanár-továbbképzések finanszírozását részben uniós forrásokból is meg lehet

oldani TÁMOP pályázatok keretében.

214

II. AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI NYELVOKTATÁS

II. 1. Nyelviskolák

A nyelviskolák üzleti alapon, magánkezdeményezés keretében működnek. Állami

felügyeletük szerepe elsősorban a minőségbiztosítás és a beiratkozott tanulók érdekeinek

védelme. Ellenőrizni szükséges a tanárok végzettségét, felkészültségét, az óratartás

pedagógiai, nyelvi, módszertani kérdéseit.

A nyelviskolák a jövőben elsősorban a felnőttképzés igényeit szolgálják ki, ezen túl az

államilag finanszírozott iskolai nyelvoktatás mellett választékbővítésként ritkábban keresett

nyelveket is tanítanak.

II. 2. Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszere

Helyzetelemzés

A nyelvvizsgáztatás terén az állam szabályozói és felügyeleti szerepet tölt be. Jelenleg az

államilag elismert nyelvvizsga jelentős szerepet játszik az oktatásban (felvételi többletpontok,

diploma kiadásának előfeltétele, bizonyos külföldi egyetemekre való bejutás előfeltétele), a

közszférában (nyelvvizsgapótlék) és a munkaerő-piacon (alkalmazási feltételként).

A nyelvvizsgáztatás rendszere 2000. január 1-jei hatállyal alakult át. A korábbi állami

nyelvvizsgáztatást felváltotta az államilag elismert nyelvvizsgáztatás, amely akkreditált

nyelvvizsgaközpontokban folyik. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ mellett az

akkreditációs előírásoknak, szakmai kritériumoknak megfelelő nyelvvizsgaközpontok jöttek

létre. Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszerének központi intézménye a

Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, amely az Oktatási Hivatalhoz tartozik, és a

mellette működő Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület.

A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) a 137/2008. (V.1 6.) Korm. rendelet

értelmében ellátja a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos hatósági feladatokat: határozatot hoz a

vizsgaközponti vizsgarendszerek akkreditációs beadványaival kapcsolatban, gondoskodik az

akkreditációs eljárások jogi előírásainak betartásáról, honosítja a külföldön szerzett

nyelvvizsga-bizonyítványokat, kidolgozza és gondozza a formanyomtatványokat, ellátja a

fellebbezések másodfokú elbírálásából adódó feladatokat. A jogszabályi előírásnak

megfelelően az akkreditációs felügyeleti díjakból befolyt összegeket a nyelvoktatás

fejlesztésére fordítja.

A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület folytatja le a vizsgaközpontok által kezdeményezett

akkreditációs eljárásokat, felügyeli a vizsgaközpontok működését, megállapítja, hogy a

külföldi nyelvvizsgarendszerek egyenértékűvé tehetők-e a belföldiekkel.

Jelenleg az országban 24 akkreditált vizsgaközpont működik, ezek közül58

Magyar felsőoktatási

intézményhez kötődő

Egyéb

Akkreditált

nyelvvizsgaközpontok

13 11

magyar külföldi

Akkreditált

nyelvvizsgaközpontok

17 7

58 Oktatási Hivatal − a NYAK adatai alapján

215

Az Európa Tanács KER (Közös Európai Referenciakeret) skálája szerinti szinteket 2008 óta

használják Magyarországon, de már 2006 óta szerepelnek a nyelvvizsga bizonyítványokban.

Jelenleg Magyarországon a KER 6 szintje közül 3 szinten lehet államilag elismert

nyelvvizsgát tenni, ezt a 3 szintet ún. szintillesztési eljárás keretében megfeleltették a korábbi

alap-, közép- és felsőfoknak. (B1 szint-alapfok, B2 szint-középfok, C1 szint- felsőfok).

A mai rendszer szerint elválik egymástól a nyelvoktatás és a nyelvvizsgáztatás joga. Idegen

nyelv oktatására a felsőoktatási intézmény a képzési követelményekben meghatározott előírás

alapján kap jogot. A nyelviskoláknak, mint felnőttképzési tevékenységet folytató

intézményeknek az erre irányuló szándékukat be kell jelenteniük az állami foglalkoztatási

szervnél (a 2001. évi CI. felnőttképzési törvény előírásainak megfelelően). Az államilag

elismert nyelvvizsga bizonyítvány kiadását célzó nyelvvizsgáztatás jogának megszerzése

állami akkreditációs eljáráshoz kötött.

Az államilag elismert nyelvvizsga lehet általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsga alap- közép-

és felsőfokon a KER szintjeinek megfelelően. Az államilag elismert általános és szaknyelvi

nyelvvizsga külön-külön akkreditáció tárgya.

A nyelvvizsgaanyagok kidolgozásához egységes szempontrendszert kapnak a központok, de a

megvalósítás – tehát az anyagok egyedi kidolgozása – nyelvvizsga-központonként eltérő.

Problémák

A NYAK és a NYAT átfogó, komplex akkreditációs és felügyeleti rendszert működtet,

melyet célszerűnek látszik néhány ponton módosítani, a következők miatt:

Az egységes akkreditációs szempontrendszer és a rendszeres és részletes minőségi

ellenőrzés ellenére felvetődik a nyelvvizsgák eltérő nehézségének problémája: a

vizsgázók körében elterjedt az a vélekedés, hogy vannak „könnyebb” és „nehezebb”

nyelvvizsgák. (Ez – részben – abból fakad, hogy az egyes szintek nem vonalak, hanem

sávok. A KER is, de főleg a nyelvvizsgafejlesztők ismerik és használják a B1+, B1++

szintmegjelölést is.)

A NYAK kutatást végzett ennek az állításnak a cáfolata érdekében.59

A kutatás

eredménye: a vizsgált nyelvvizsgákon valamint az érettségi vizsgán elért eredmények

nem mutatnak szignifikáns különbséget. A vizsgálatok azonban szűk körben, alacsony

számú próbavizsgázóval, nem reprezentatív mintákon zajlottak, így az eredmény nem

általánosítható.

Egyes nyelvvizsgaközpontok a jobb eredmények érdekében az adott KER nyelvi szint

sávjának alsó régióját célozzák meg. Ezzel megnövelik a teljesítés esélyét, így

biztosítják a nagyobb jelentkezői létszámot, végső soron a jelentősebb bevételt.

Mivel Magyarországon a KER 3 szintjén lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni

(B1, B2, C1), jelenleg ez a 3 nyelvi szint jelent csak értéket. A nálunk alapfoknak

nevezett (és a nyelvtudást már megnevezésében sem kellően értékelő) B1 szint

valójában a nyelvtudás-skála közepét jelenti, a nyelv önálló használatának

képességével.

Bizonyos szakmák, foglalkozások ellátásához azonban elegendő az A2 nyelvi szint

elérése ill. dokumentálása. Ez a szint a szakképzésben résztvevőknek jelentene

motivációt nyelvtudásuk objektív megmérettetéséhez.

59 Szabó Gábor-Kiszely Zoltán: Államilag elismert nyelvvizsgarendszerek, illetve az emelt szintű érettségi

összevetése próbavizsgázói teljesítmények tükrében német és angol nyelvből. Modern nyelvoktatás, 16. sz. 4.

sz./2010, 19-38. o.

216

A nyelvvizsgahelyek nagy száma: egyes nyelvvizsgaközpontok országosan akár 80-

90 nyelvvizsgahelyet is működtetnek. Lehetetlen ilyen nagyszámú vizsgahely esetében

a vizsgák megfelelő színvonalú lebonyolítása, a nyelvvizsgahelyek megfelelő

ellenőrzése. Erre a problémára válaszul jelent meg a NYAK Akkreditációs

kézikönyvében 2009-ben a következő korlátozás: „Vizsgahely létesítése kérelmezhető

Magyarországon, ha az adott magyarországi településen a vizsgaközpont még nem

rendelkezik vizsgahellyel, illetve, amennyiben a vizsgaközpont a vizsgahelyet a

fővárosban kívánja létesíteni, akkor nem rendelkezik egynél több vizsgahellyel.” Ez a

rendelkezés azonban csak a jövőben létesíthető vizsgahelyekre vonatkozik.

Az Akkreditációs kézikönyv lehetőséget ad vizsgahely további helyszínnel történő

bővítésére is, bizonyos feltételek teljesülése esetén, így a vizsgahelyek nagy számának

korlátozása nem valósul meg.

A nyelvvizsgaközpontok és nyelvvizsgahelyek felügyeletét külső szakértők

bevonásával szervezi meg a NYAK. A külső szakértők kiválasztásának folyamata

nem átlátható, eseti felkérések alapján történik.

Intézkedések

Szükséges megvizsgálni, hogy az egyes nyelvvizsgarendszerek valóban eltérő

nehézségűek-e. Az eddig készült felmérések nem reprezentatívak, és csak kis mintát

vettek alapul. Államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2, C1 szinten lehessen

tenni, hanem A2 szinten is.

A nyelvvizsgaszintek megnevezésének megváltoztatása időszerű, a kettős

megnevezést már a bevezetéskor is csak átmenetinek szánták. El kell hagyni az „alap-

közép-, felsőfok” terminológiát a nyelvtudás szintjének meghatározásában (a

nyelvvizsga dokumentumokban), és a KER rendszer szerinti, a magyar szükségletek

szempontjából szükséges négy szintet kell bevezetni: A2 szint (=alapszint), B1 szint

(=küszöbszint), B2 szint (=középszint), C1 szint (=haladó szint).

Fontos a nyelvtanárok, a közvélemény és a munkáltatók tájékoztatása a KER

szintek jelentéséről, tartalmáról.

Az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák különböző készségeket mérnek. A nyelvvizsga-

bizonyítványban nem csak a vizsga végeredményét kell feltüntetni, hanem

készségenként is szerepeltetni kell az eredményeket, abból a célból, hogy a

munkáltató árnyaltabb képet kapjon a munkavállaló nyelvtudásáról.

A nyelvvizsgahelyek számának csökkentésére megoldás a legalább 2 éve inaktív

vizsgahelyek esetében az akkreditáció megvonása, illetve a vizsgahelyek újbóli

akkreditálási kötelezettsége, az Akkreditációs kézikönyvben szereplő jelenlegi

feltételekkel.

Szükséges a nyelvvizsgaközpontok 2 évente esedékes ütemezett felülvizsgálata során

azt is megvizsgálni, hogy az adott vizsga feladatsorai valóban megfelelnek-e az

akkreditáció során megállapított KER szintnek.

A NYAK és a NYAT működéséhez szükséges anyagi források biztosítása érdekében

jogszabályban kell rögzíteni, hogy a nyelvvizsgaközpontok bevételük milyen

százalékát kötelesek átadni a NYAK-nak.

A NYAK bevételeinek jogszabályban rögzített százalékát az eddigieknél

áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb módon továbbképzésekre, a KER minél szélesebb

körben való megismertetésére, a nyelvvizsgáztatás minőségének javítására kell,

hogy fordítsa.

A külső szakértők kiválasztását a jövőben pályázati úton kell megoldani, valamint

egy szakértői adatbankot/ névjegyzéket kell létrehozni.

217

A fentiek alapján a 137/2008 (V. 16.) Korm.rendelet módosítása szükséges.

Fontos az iskolai nyelvoktatás és a nyelvvizsgáztatás különválasztása: az iskolai

nyelvoktatás célja ne a nyelvvizsgára felkészítés legyen. Az üzleti alapon álló

nyelvoktatás és vizsgáztatás a jövőben elsősorban a felnőttképzésben, valamint a

közoktatásban és felsőoktatásban nem elérhető nyelvek tanításában töltsön be fontos

szerepet.

III. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK

Helyzetelemzés

A tankönyvvé nyilvánítás eljárását a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

és a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjéről szóló 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és

szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza.

Az eljárás során három szakértő (tudományos-szakmai, tantárgypedagógiai és technológiai

szakértő) vizsgálja a tankönyveket, részletesen kidolgozott kritériumrendszer, indikátorok

figyelembe vételével. Az Oktatási Hivatal a szakértők véleménye alapján hoz döntést.

Az Oktatási Hivatal a tankönyveket a fenti tankönyvvé nyilvánítási eljárást követően veszi fel

a tankönyvjegyzékre, amelyből a tanárok választhatnak.

A 2010/2011-es tanévben a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok száma egyes nyelvekből

(a számok a tankönyvhöz tartozó munkafüzeteket is tartalmazzák).60

A tankönyvi engedély öt évre szól, tehát öt évig tarthatja a kiadó a jóváhagyott kiadványokat

a tankönyvjegyzéken. Az öt év letelte után lehetősége van hosszabbítási kérelmet benyújtani.

Előfordul, hogy a tankönyv akkreditációja lejár, és a kiadó nem indít új eljárást. Ebben az

esetben a tankönyvet nem lehet a tankönyvjegyzéken szerepeltetni. A tankönyvjegyzéken

szereplő kiadványok árkorlátozás alá esnek, az árkorlát táblát az Emberi Erőforrások

miniszter évente adja ki. Annak a tankönyvnek a beszerzéséhez, amelynek lejárt az

akkreditációja, nem vehető igénybe az ingyenességre jogosult tanulók után igényelhető -

költségvetésben biztosított - tankönyvtámogatás (normatíva).

Problémák

A tankönyvjegyzéken túl sok tankönyv szerepel, ez sokszor megnehezíti a

nyelvtanulást tanár-, vagy iskolaváltás esetén.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárás a tankönyvkiadók számára anyagi ráfordítással jár,

ez a kisebb kiadóknak nehézséget okoz.

60 Forrás: KIR adatbázis (www.kir.hu)

nyelv címek

angol 443

német 221

francia 11

olasz 8

spanyol 11

latin 6

218

http://www.kir.hu/

A tanároknak – különösen a gyakran tanított nyelvek esetében − sokszor nincs módjuk

megismerni a teljes tankönyvkínálatot. Bár a kiadók ingyenes tanártovábbképzései

fontos elemei a nyelvtanárok módszertani, szakmai fejlődésének, kevés az olyan

szakmai fórum, ahol kiadói érdekektől függetlenül, kizárólag szakmai oldalról

mutatnák be a tankönyveket61

.

Intézkedések

Az akkreditált tankönyvjegyzéket át kell tekinteni.62

Az – elsősorban angol – tankönyvpiacra jellemző túlkínálat szabályozása szükséges. A

tankönyvlista csak korlátozott számú címet tartalmazhat, így elkerülhető a tankönyvek

túlkínálata, iskolaváltás esetén jobb az esély a beilleszkedésre, és a tanároknak valós

választási lehetőségük marad.

Szükséges a tanárok kiegyensúlyozott tájékoztatása a megjelenő nyelvkönyvekről, és

ezzel kapcsolatos képzések meghirdetése.

Az intézmények közötti átjárhatóság és a nyelvtanulás folytonosságának elősegítése

érdekében minden nyelvkönyvön fel kell tüntetni a KER szinteket, ez legyen a

tankönyvjegyzékre való kerülés egyik feltétele. Emellett a tankönyvvé nyilvánítási

eljárás során a szakértők vizsgálják meg azt is, hogy a nyelvkönyv valóban megfelel-e

a feltüntetett KER szintnek.

A hazai készítésű tankönyveknek tartalmazniuk kell az egyes szakaszok végén a KER

értelmében szerkesztett komplex feladatsort, amelynek elvégzése segíti a tudásszint

rendszeres értékelését.

III. 1. Új technológiák a nyelvoktatásban

A tankönyveken túl az elmúlt évtizedekben számos új tartalomhordozó jelent meg a

nyelvoktatásban (CD, DVD, idegen nyelvű TV csatornák, közösségi oldalak). Az

információs és kommunikációs technológiák (IKT) komoly kihívást jelentenek, és egyben új

lehetőségeket kínálnak a tanulóknak és tanároknak a célnyelvvel és a célnyelvi közösséggel

való közvetlen kapcsolatra.

Az információs és kommunikációs technológiák számos formában használhatók a

nyelvoktatás, nyelvtudás fejlesztésére.

A nyelvtanár számára: tananyagok elkészítése számítógépen; interaktív

nyelvtanulási programok, feladatok használatával a nyelvórák színesebbé tétele, a

diákok motiválása,

Az IKT eszközeinek használata megváltoztatja a tanárok órai felkészülési szokásait, a

szakmai gondolkodás és az együttműködés módjait is.63

A diákok számára: interaktív nyelvtanulási programok az önálló tanuláshoz is,

fórum, chat, Skype használatával kommunikáció a tanult nyelv országaiban élő

kortársakkal.

A digitális tartalmak területén igen komoly lehetőségeket biztosítanak a következő programok

(a teljesség igénye nélkül):

61 Petneki Katalin: Az idegen nyelv tanításának helyzete és fejlesztési feladatai, OFI, 2009

62 A 2011/2012 tanévi közoktatási tankönyvjegyzék elérhetősége.

http://w3.kir.hu/portaldownload/tankonyv/kirtkv2011_kozlony110622.pdf 63

Iskolák az IKT használat tükrében, szerkesztette: Hunya Márta, OFI, 2011, 20.o.

219

a francia kormány segítségével 2006 őszén indított Franciaoktatas.hu című program,

amely oktatási segédanyagokat tartalmazó adatbázis, szabadon férnek hozzá az

iskolák, franciául oktató felsőoktatási intézmények. A program egyedülálló

lehetőséget biztosít a francia nyelvtanítás és szaknyelvi oktatás fejlesztésére. Azok a

tanárok, akik a programban részt vesznek, teljesítik a kötelező továbbképzés feladatát

is.

A SuliNet Nyelvek digitális tananyagbank jelenleg 55 témakörben kínál angol nyelvi

tananyagokat. Bőséges, bár kevésbé strukturált a tananyagválaszték német, francia és

spanyol nyelvből.

Az érettségi előkészítő portálon a kétszintű érettségihez többek között próbatesztek,

kiegészítő feladatsorok, szóbeli vizsgafeladatok találhatók. A tananyagbank

folyamatosan bővül.

Az Oxford University Press

- játékok (1 millió szó elolvasása),

- kreatív projektek készítése, kiállítása.

eTwinning program: európai országokban található partneriskolák tanárainak és

diákjainak interneten történő együttműködését segíti elő.

A nyelvtanárok túlnyomó többsége nyitott az új technológia nyelvórai alkalmazása előtt. A

konkrét felhasználási módok vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a felhasználás csak a

számítógép nyújtotta lehetőségek néhány elemére korlátozódik. A használat célja leginkább

az órára való készülés, és csak kismértékben az informatikai eszközök nyelvórai

alkalmazása.64

Intézkedések

Szélesíteni kell az e tárgyú tanártovábbképzések kínálatát,

a SuliNet Nyelvek digitális tananyagbankot felhasználóbarátabbá kell tenni,

továbbfejleszteni, bővíteni (a tartalom és további nyelvek vonatkozásában).

64 Dringó Horváth Ida-Hoffmann Orsolya: Informatikai eszközök a német nyelvoktatásban − Hol tartanak a

magyarországi nyelvtanárok? Új pedagógia szemle, 2004. május-június

220

IV. A NYELVTANULÁST TÁMOGATÓ KÖRNYEZET

A stratégia az iskolarendszer egészét tekinti át, ugyanakkor szót kell ejteni a szélesebb körű, a

társadalom egészére vonatkozó környezetről is, ahogy ezt kifejezetten ajánlja is az Európai

Bizottság többnyelvűséget támogató akcióterve65

is.

A megfelelő, nyelvtanulást támogató környezet magyar viszonyok között azért különösen

fontos, mert a magyar és az idegen nyelvek kapcsolatának legjellemzőbb sajátossága az, hogy

a magyar társadalom nyelvi szempontból homogén (nincsenek jelentős számban olyan

kisebbségek vagy migránsok, akik nem beszélnek magyarul). Ez a tény nem kedvező a

nyelvtanulást támogató általános környezet szempontjából.

A nyelvtanulást, nyelvoktatást támogató elsődleges motivációs közegnek tekinthetjük:

a családot,

a tágabb közösséget, az önkormányzatokat, a települések testvérvárosi kapcsolatait,

az iskolai testvérváros-kapcsolatokat, cserekapcsolatokat,

az országos kétoldalú, európai, intézményközi vagy alapítványi ösztöndíjakat,

az internet és a tv-csatornák nyújtotta lehetőségeket,

a személyes külföldi tapasztalatokat.

A nyelvtanulást támogató környezet fejlesztésének néhány fontos eleme:

külföldi diákok, gyakornokok, tanárasszisztensek foglalkoztatása az iskolában (a

Comenius tanárasszisztensek az idegen nyelv oktatásán túl más tárgy oktatásában is

részt vehetnek, valamint tanórán kívüli tevékenységeket is szervezhetnek idegen

nyelven),

az idegen nyelvű filmek szinkron nélküli vetítése a televízióban és a mozikban,

az interneten elérhető nyelvtanulási anyagok, kiegészítő feladatok fejlesztése, aktívabb

felhasználása,

a különböző (nem csak oktatási) csereprogramok fejlesztése és támogatása.

a nyelvtanulási lehetőségek bővítése az iskolákban tanórán kívüli, szabadidős

tevékenységek biztosításával.

Intézkedések

Meg kell vizsgálni, hogy milyen módon lehetne a Magyarországra érkező külföldi

tanár-asszisztensek számát növelni.

Kapcsolatfelvétel a közszolgálati televízió-csatornákkal a következők érdekében:

- több idegen nyelvű műsor vetítése szinkronizálás nélkül

- nyelvoktató műsorok újra-vetítése, új műsorok kidolgozása

A SuliNet Nyelvek digitális adatbank szisztematikus bővítése (tartalmi bővítés és a

nyelvi választék bővítése)

http://www.sulinet.hu/nyelvek/

A tanórán kívüli idegennyelv-tanulás támogatása EU-s forrásokból (pl. idegen nyelvi

szakkörök, filmklubok, nyelvi versenyek, idegen nyelven folyó színjátszás, táborok és

a kapcsolódó taneszközök kidolgozásának támogatása).

65 Förderung des Sprachenlernens und der Sprachenvielfalt: Aktionsplan 2004 – 2006 (2003). Mitteilung der

Kommission an den Rat, das europäische Parlament, den Wirtschafts- und sozialausschuss und den Ausschuss

der Regionen. Brüssel, Kommission der europäischen Gemeinschaften

221

http://www.sulinet.hu/nyelvek/

ÖSSZEGZÉS

Az előterjesztés lényege az alábbi pontokban foglalható össze:

A kisgyermekkori (óvodai és alsó tagozatos: 1-3. évfolyam) nyelvi foglalkozások

lehetősége állami többletkiadás nélkül megmarad a szükséges módszertani segítség

biztosításával.

Általános iskolában az első idegen nyelvet a 4., a másodikat a 7. osztálytól tanítják; a

folytathatóság érdekében meghatározott nyelvek közül választhatnak; a második nyelv

indítása az iskola számára kötelező, a tanuló számára azonban egyelőre nem kötelező.

A nyelvtanítás kötelezően végrehajtandó tanterv alapján, rendszeres külső szakmai

ellenőrzés mellett, felmérések segítségével folyik. E három új elem a folytathatóságot, a

tanulás szakaszainak egymásra építését szolgálja.

Az első nyelvből, amelyet 9 évig tanul, speciális nyelvi érettségi vizsgát tesz a tanuló,

amely B2 államilag elismert komplex nyelvvizsgával egyenértékű, ez a vizsga a

felsőoktatási tanulmányok megkezdésének egyik feltétele lesz.

A felsőoktatásban hangsúlyosabbá válik a szaknyelvoktatás, a közoktatásban

megszerzett nyelvtudásra a felsőoktatásban − kedvezőbb gazdasági körülmények között

szakoktól függően − két nyelvből szaknyelvi képzés épül. Ez hozzájárul a nemzetközi

hallgatói mobilitás növekedéséhez, és a nyelveket jól beszélő szakemberek munkájának

köszönhetően az ország gazdasági helyzete, nemzetközi megítélése is javul.

A nyelvtanárképzés átalakul, az általános iskolai és a középiskolai tanárképzés

szétválasztásával célzottabb és hatékonyabb a leendő tanárok módszertani felkészítése,

amely szintén az eredményességet növeli. Az osztatlan képzés és a kötelező egy éves

iskolai gyakorlat a képzés minőségét fogja javítani.

A nyelvtanár-továbbképzés szorosabban igazodik az iskola pedagógiai céljaihoz és

nyelvoktatás fejlesztésének céljaihoz.

A tankönyvkínálat ésszerűsítése gazdaságosabbá, áttekinthetőbbé teszi a

tankönyvkiadást és a választékot.

A nyelvtanulást támogató társadalmi környezet hozzájárul a hatékonyabb nyelvoktatás

megvalósításához, a magyar lakosság nyelvtudásának fejlődéséhez.

Az üzleti alapon működő nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok elkülönülnek az állami

finanszírozásban megvalósuló nyelvtanítástól és elsősorban a felnőttképzésben kapnak

szerepet.

A felsorolt intézkedéseken túl fontos, hogy az intézményi szereplők valamennyi oktatási

szinten (általános iskolától az egyetemig) rendelkezzenek intézményi idegennyelv-oktatás

fejlesztési politikával, amely szerves részét képezi az adott intézmény oktatási

profiljának.

Eredmények elérése - amint azt a stratégia is mutatja - ugyanakkor nem várható el önmagában

egyetlen szereplőtől. Az iskola, diák, szülő, civil szervezetek és a tágabb közösség

hatékony együttműködése szükséges a valós eredmények eléréséhez. A stratégia számba

vette azon területeket, ahol az oktatás-irányítás, ellenőrzés eszközeivel javulást lehet elérni,

nem lebecsülve ugyanakkor a többi szereplő felelősségét.

A javasolt irányok és intézkedések következtében javulnak a jövendő nemzedékek munkaerő-

piaci elhelyezkedési esélyei, használható és biztos nyelvtudásuk növeli az ország nemzetközi

versenyképességét.

222

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Morvai Edit – Poór Zoltán: Korai nyelvoktatás a magyar oktatási intézményekben, Oktatási

Minisztérium, 2006

2. Pazonyi Judit: Gondolatok egy korai idegennyelv-oktatási módszer kapcsán, Új Pedagógiai

Szemle, 2008. április

3. Nikolov Marianne − Öveges Enikő: Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamot indító iskolák

vezetői, nyelvtanárai és tanulói körében 2006 tavaszán végzett felmérésről, Oktatási és

Kulturális Minisztérium, 2006

4. Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: Szakma és nyelv? Az idegennyelv-tanulás és

tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző intézményekben, Oktatásért

Közalapítvány, Budapest, 2009

5. Bognár Anikó: A tartalom fontossága az idegen nyelvek oktatásban − is, Új Pedagógiai

Szemle, 2005. szeptember

6. Nikolov Marianne − Ottó István − Öveges Enikő: A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése

(2004/2005-2008/2009), OKM, 2009

7. Vágó Irén: Nyelvtanulási utak. In Lannert Judit – Vágó Irén – Kőrösné Mikis Márta: A

felnőttek digitális írás- és idegennyelv-tudása, Felnőttképzési Kutatási Füzetek 7. Nemzeti

Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2006

8. Dr. Sturcz Zoltán: Nyelvi követelmények a kétciklusú képzésben, Konferenciakötet, 2009

9. Laki Mihály: Az idegennyelv oktatási piac átalakulása, Közgazdasági Szemle LIII. évf.

október, 880-902.o.

10. Dringó Horváth Ida − Hoffmann Orsolya: Informatikai eszközök a német nyelvoktatásban −

Hol tartanak a magyarországi nyelvtanárok? Új Pedagógiai Szemle 2004 május-június

11. Gálné Mészáros Beáta: Szaknyelvi előkészítés a magyar német két tannyelvű

gimnáziumokban, Új Pedagógiai Szemle 2007 március-április

12. Kormos Judit − Csizér Kata: A családi környezet hatása az idegen nyelvi motivációra: egy

kvalitatív módszerekkel végzett kutatás tanulságai, Magyar Pedagógia, 105. évfolyam (2005)

13. Vámos Ágnes: A tannyelv iskolai fogalma, Educatio, 2000/4

14. Vámos Ágnes: Magyarország tannyelvi atlasza, Keraban Kiadó, 1998

15. European Strategic Framework for Education and Training (ET 2020) Thematic Group on

Early Language Learning at Pre-School level PROGRESS REPORT– European Comission,

2010

16. Kovács Judit: Magyar-angol két tannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban,

Eötvös Kiadó, 2006

223

17. Petneki Katalin: Az idegen nyelv tanításának helyzete és fejlesztési feladatai, OFI,

2009Nikolov Marianne: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika – nyelvoktatásunk a

nemzetközi trendek tükrében, OFI, 2007

18. Öveges Enikő: Az idegenyelv-tanulás és tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a

szakképző intézményekben, OKM tanulmány, 2009

19. A NYEK évfolyam a fővárosi középiskolákban (2004-2009), Mérei Ferenc Fővárosi

Pedagógiai Intézet felmérése, 2009

20. Kovács Judit: A gyermek és az idegen nyelv, Eötvös József Kiadó, 2009

21. Petneki Katalin: Az idegen nyelvek oktatása Magyarországon az ezredfordulón, JATE Press,

2007

22. Szabó Gábor-Kiszely Zoltán: Államilag elismert nyelvvizsgarendszerek, illetve az emelt szintű

érettségi összevetése próbavizsgázói teljesítmények tükrében német és angol nyelvből. Modern

nyelvoktatás, 16.sz. 4. sz./2010

23. Jelentés a magyar közoktatásról 2010

24. Kurtán Zsuzsa – Silye Magdolna: A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzések.

Budapest, 2012. június (az EMMI megbízásából)

25. A két tanítási nyelvű oktatás eredményei. Kétnyelvű iskoláért Egyesület. 2011. október 20.

224

MELLÉKLETEK


Hány idegen nyelven beszél elég jól ahhoz (az anyanyelvén kívül), hogy képes legyen

bekapcsolódni egy beszélgetésbe?66

66 Europeans and Languages, 2012, Eurobarometer/European Comission 15. oldal

A táblázatban az is látható, hogy csökkenés vagy növekedés tapasztalható az előző, 2006-os Eurobarometer

felméréshez (EB77.1.-EB64.3) képest.

225


Magyarországon a közoktatásban jelenleg az alábbi nyelveket tanítják67

:

1 angol (1)

2 arab

3 bolgár

4 cigány-beás

5 cigány-romani

6 eszperantó

7 finn

8 francia (3)

9 héber

10 holland

11 horvát

12 japán

13 kínai

14 latin (6)

15 lengyel

16 magyar

17 német (2)

18 olasz (4)

19 orosz (7)

20 portugál

21 román

22 ruszin

23 spanyol (5)

24 szerb

25 szlovák

26 szlovén

27 török

28 ukrán

67 EMMI 2011/2012-es Közoktatás-statisztikai adatgyűjtés alapján

226


Államilag elismert nyelvvizsgát az alábbi nyelvekből lehet tenni ma Magyarországon68

:

1. Angol

2. Arab

3. Cigány (beás)

4. Cigány (lovári)

5. Cseh

6. Dán

7. Eszperantó

8. Finn

9. Francia

10. Héber

11. Holland

12. Horvát

13. Japán

14. Kínai

15. Latin

16. Magyar

17. Német

18. Ógörög

19. Olasz

20. Orosz

21. Portugál

22. Román

23. Spanyol

24. Svéd

25. Szerb

26. Szlovák

27. Szlovén

28. Török

29. Újgörög

30. Ukrán

68 Forrás: OH-NYAK honlap, 2012/09

227

4. sz. melléklet

A Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Szint Leírás A1 Képes egyszerű kapcsolatteremtésre, ha a másik személy hajlandó a mondanivalóját

kissé lassabban vagy más kifejezésekkel is megismételni, illetve segíti a

mondanivaló megformálását. Fel tud tenni és meg tud válaszolni olyan kérdéseket,

amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Egyszerű

kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és az ismerőseit. A2 Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél

információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid

információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz,

hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen. Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más

személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai

tevékenységeiről. B1

Elboldogul a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik.

Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő,

vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás,

aktuális események) folyó társalgásban. Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól,

reményeiről és céljairól. Röviden is meg tudja magyarázni, indokolni véleményét

és terveit.

B2 Az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre

képes. Aktívan részt tud venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy

közben érvelve kifejti a véleményét. Világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos, az érdeklődési körébe

tartozó témában. Ki tudja fejteni a véleményét valamely aktuális témáról úgy, hogy

részletezi a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait. C1 Folyamatosan és gördülékenyen fejezi ki magát, ritkán keresi a szavakat és

kifejezéseket. A nyelvet könnyeden és hatékonyan használja a különböző

társadalmi és szakmai kapcsolatokban. Gondolatait, véleményét pontosan ki tudja

fejteni; hozzászólásait a beszélőtársakéhoz tudja kapcsolni. Világosan és részletesen tud leírni bonyolult dolgokat úgy, hogy más kapcsolódó

témaköröket is bevon, egyes elemeket részletez, és mondanivalóját megfelelően

fejezi be. C2 Könnyedén részt tud venni bármilyen társalgásban, vitában; nagy biztonsággal

alkalmaz sajátos kifejezéseket és különböző nyelvi fordulatokat. Gördülékenyen, szabatosan, az árnyalatok finom kifejezésére is ügyelve beszél. Ha

elakad, úgy kezdi újra és fogalmazza át a mondandóját, hogy az szinte fel sem

tűnik.

Világosan és folyamatosan, stílusát a helyzethez igazítva írja le vagy fejti ki bármit,

előadását logikusan szerkeszti meg; segíti a hallgatót abban, hogy a lényeges

pontokat kiragadja és megjegyezze.

228

Documents

Képzési terv