Készült: a MAVESZ 2014. évi Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferenciára

AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK HATÁSA EGY VEGYIPARI

VÁLLALAT FEJLESZTÉSI FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSAKOR

Készült: a MAVESZ 2014. évi Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferenciára

Összeállította: Dr. Blazsek István vezérigazgató

Eger, 2014. október 8.

A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 éve a magyar mezőgazdaság szolgálatábanéve a magyar mezőgazdaság szolgálatában

1. A múlt öröksége2. EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák)3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok

környezetvédelmi vonatkozásai4. A fejlesztési források felhasználása és az

ésszerűtlen szabályozás dilemmája

TartalomTartalom

1. A múlt öröksége1. A múlt öröksége

1.1. Telepítési adottságok

• a gyár iparvidéken létesült

• a település fokozatosan közelített a gyárhoz

• a vállalkozás piaci környezete kedvező


1.2. Technológiai adottságok, versenyképesség

•heterogén technológiai struktúra (BAT-üzem & telepítéskor közepes színvonalú technológia)•jó minőségű és jól eladható termékek


1.3. Környezetterhelés

• salaktér (1931-1989)• építési és gyártási

hulladékok tárolása 1989-2004

• terhelt terület: ~8,2 ha


1.3. Környezetterhelés (folyt.)

•ammónia tartalmú hulladékvizek átmeneti tárolása (32 ha)•1970-es évek környezetvédelmi színvonala


1.3. Környezetterhelés (folyt.)

•Pétisó üzemi hulladékvizek átmeneti tárolása, (2 ha)•hulladékvizek feldolgozásra kerültek az üzemi technológia kiegészítéseként

1.4. A környezetterhelés csökkentése (megszüntetése) kiegészítő létesítményekben (XX. sz. utolsó évtizedei)


AN üzem Szennyvíztisztító (feldolgozó) üzemrész

2. Az EBK jellegű problémák 2. Az EBK jellegű problémák kezelése (esetpéldák)kezelése (esetpéldák)

2. 1. A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában•a környezet-minőség fejlesztése iránti igény folyamatosan felértékelődött/felértékelődik (alkalmazottak, környező lakosság, hatóságok)•a vállalati vagyon-értékeléskör az EBK-jellegű elvárások az értékelés fontos szempontjai•a hosszú távú működtetésben érdekelt tulajdonosok prioritásként kezelik az EBK követelményeket


2. 1. A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában (folyt.)•a fejlesztésekben/beruházásokban a környezetterhelés csökkentési törekvések technológia fejlesztéseken keresztül valósulnak meg (versenyképesség)•az üvegházhatású gázkibocsátás törvényi szigorítása mind a vegyipart, mind a többi iparágat fejlesztései újragondolására készteti


2. 1. A környezet-minőség szerepe a vállalati kultúrában (folyt.)•a talaj- és talajvíz-szennyezési ügyek törvényi kezelése az állami felelősség jó részét áttolta a vállalati felelősségi körbe•1995. évi LIII. törvény a Környezetvédelemről•219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a Felszín alatti vizek védelméről


2.2. Az EBK jellegű problémák felértékelődése•levegőtisztaság-védelem, elfolyó vizek védelme (1980- )•egészségvédelem, talaj- és talajvíz-védelem (1990- )•2004. EU csatlakozás, új jogszabályok átvétele•Vörösiszap-katasztrófa (2010. október 4.)


2.3. Az EBK-t érintő fejlesztések és beruházások•a környezetterhelés múltból eredő ügyeinek felszámolása•a technológiai rendszereket elhagyó elfolyó vizek és a levegőszennyezés csökkentése•a termelés- és üzembiztonság növelése•a gyártelepítéstől függő egészségvédelmi követelmények javítása


2.4. A környezetterhelés múltból eredő örökségének (bűneinek) felszámolása, talajszennyezési ügyek2.4.1. Hulladéktároló rekultiváció előtt és után


2.4.2. Szénhidrogénnel szennyezett területen a talaj és talajvízszennyezés mentesítése

• NZrt. régi gyárrész és Huntsman Zrt. területek

• a terület szennyeződés érzékenységi besorolása: 219/2004 (VII.12.) Korm. rendelet szerint:

„fokozottan érzékeny, ill. kiemelten

érzékeny” (t: 10-100, tv: 50-500)• szennyezettségi határértékek

6/2009 (IV.14.) KvVM-EüM-FVM rendelet szerint:

TPH (C5-C40) talajra:100 mg/kg, TPH (C5-C40) talajvízre: 100µg/l TPH = össz. alifás szénhidrogén


2.4.2. Szénhidrogénnel szennyezett területen a talaj és talajvízszennyezés mentesítése (folyt.)•a szénhidrogének eredete: szénlepárlás, műbenzin-gyártás (1930-1936, volt péti műbenzin gyár)•a szénhidrogének a talajba kerültek, 1930-1936. illetve az 1944-es bombázások során•a területek jelenlegi tulajdonosai nincsenek jogviszonyban az egykori tulajdonosokkal•az NZrt. a bírósági út helyett a szennyezés mentesítés mellett döntött


Szénhidrogénnel szennyezett talaj/talajvíz szennyezés mentesítő technológia


2.5. Víz és légszennyezési állapot javítása (alapelvek, stratégiaváltás)

• az adott üzemi technológia korszerűsítése révén csökkentjük az elfolyó vizek ill. a levegő vegyi anyag terhelését,•a régi üzemeket felváltó új üzemekben világszínvonalú környezetvédelmi megoldásokat követelünk meg a szállítótól

3. Technológia fejlesztő beruházások, 3. Technológia fejlesztő beruházások, s azok környezetvédelmi vonatkozásais azok környezetvédelmi vonatkozásai

Technológia fejlesztő beruházások (a tájékoztatás nem teljeskörű)

•Karbamid üzem: anyag és energiatakarékossági, környezetvédelmi és irányítástechnikai fejlesztések

•Salétromsav üzem: új üzem építése, régi üzemek leállítása•Pétisó Granuláló üzem: új üzem építése, régi

műtrágyaüzem leállítása•Ammónia üzem anyag-, energiatakarékossági,

környezetvédelmi és kapacitásbővítési fejlesztések


3.1. Karbamid üzem (1975)•kapacitás: 600 t/nap•technológia: Stamicarbon (holland)•technológia-fejlesztő beruházások: 1979, 1986, 1998-2002.

termékminőség javítása anyag és energetikai

hatékonyság javítása víz és légszennyezés

csökkentése teljes irányítástechnikai

korszerűsítés•beruházási költség kb. 5 MEUR


3.1. Karbamid üzem (a fejlesztések környezetvédelmi eredményei)

Év Beruházások Légszennyezés csökkentés Elfolyó vizek szennyezőanyag csökkenés

NH3 (kg/t) Por (kg/t) NH3 (ppm) Karbamid (ppm)

1975 Eredeti állapot 30-40 n.a. 100-150 100-150

1986 Recirk abszorber(know how)

8-10 n.a. n.a. n.a.

1998-2002

Komplex hatékonyság

javítás (licenc)

1,57 1,46 <5 <5

BAT értékek

1,5-1,8 1,1-1,5 <10 <5


3.2. Salétromsav üzem (2007.)•kapacitás: 1800 t/nap•technológia: GPN (francia) és Uhde (német)•környezetvédelmi innovációs díj: 2008•beruházási költség: kb. 58 MEUR•ERU értékesítésből eredő bevétel kb. ~ 26,5 MEUR


Év szén-monoxid

dinitrogén-oxid

nitrogén-oxidok

régi üzemek

2003 10,03 n.a. 1,392004 8,00 14,29 0,882005 0,70 11,50 0,772006 0,56 10,00 0,432007 0,59 10,10 0,45

új üzem

2007 0,74 0,04 0,072008 0,12 0,04 0,062009 0,14 0,10 0,022010 0,21 0,07 0,012011 0,35 0,08 0,022012 0,35 0,04 0,022013 0,15 0,08 0,01

3.2. Salétromsavüzem (fajlagos levegőterhelési adatok kg/termék)


3.3. Pétisó Granuláló üzem (2008.)

•kapacitás: 1400 t/nap•technológia:

Uhde (német), ZAK (lengyel), Poittemill (francia)

•beruházási költség: kb. 33 MEUR


3.4. Pétisó Granuláló üzem (a leállított és az új üzem fajlagos kibocsátási adatai)

Leállított AN műtrágyaüzem fajlagos ammónia és műtrágyapor kibocsátása (kg/t)

üzem szennyező anyag 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. átlag

AN-üzem

Σ ammónia 0,05 0,06 0,37 0,23 0,12 0,10 0,16

Σ szilárd anyag 0,51 0,49 1,03 1,29 0,99 0,83 0,86

üzem szennyező anyag 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 átlag

CAN-üzem

Σ ammónia 0,28 0,15 0,23 0,19 0,21 0,23 0,26 0,22

Σ szilárd anyag 0,18 0,11 0,17 0,12 0,07 0,09 0,17 0,13

Új Pétisó Granuláló üzem fajlagos ammónia és műtrágyapor kibocsátása (kg/t)


3.5. Ammónia üzem (1975)•kapacitás: 1200 t/nap•technológia: M.W.Kellogg (ma KBR)•technológia korszerűsítő beruházások: kapacitás növelése, energiafelhasználás csökkentése, környezetterhelés csökkentése•beruházási költség kb. 25 MEUR


3.5. Ammónia üzem (ÜHG kibocsátás „különleges” szabályozása)

•meghatározó nem az üzemi CO2 és N2O kibocsátás, hanem a fajlagos energiaigény (energetikai hatékonyság)•az EU legjobb 10 Ammónia üzeme alapján meghatározták 2013-tól az ún. benchmark értéket, s ettől függ, hogy ki értékesít, ki vásárol kibocsátás csökkentési egységet•az erősek felhasználták érdek érvényesítő helyzetüket, a jó pozícióban lévők még jobbak, a gyengék még gyengébbek lesznek


3.5. Ammónia üzem

Kapacitás és energiahatékonysági jellemzők (ETS III. számított benchmark; 28,7 GJ/t NH3)

4. A fejlesztési források felhasználása 4. A fejlesztési források felhasználása és az ésszerűtlen szabályozás és az ésszerűtlen szabályozás

dilemmájadilemmája

4.1. A fejlesztési források felhasználása EBK célokra•az EBK jellegű beruházások klasszikus befektetés/üzleti előny alapon soha nem térülnek meg, ezért azokat integrálni kell az adott egység technológiai fejlesztései közé•a vállalat évtizedek óta egyre növekvő összegeket fordít EBK célokra

a munkahelyi biztonság és egészségvédelem erkölcsi kényszere nő

a törvénynek megfelelési igény minden komoly vállalkozásnál prioritás



4.1. A fejlesztési források felhasználása EBK célokra (folyt.)

•a tűzvédelmi, biztonságtechnikai fejlesztések támogatják a vagyon védelmét és a termelésbiztonságot, azaz az eredményesebb működést•a BAT szerinti technológiák alkalmazása – a hatékonyság javítása következményeként – javítja a vállalkozás versenyképességét•nemzeti és nemzetközi céloknak megfelelés követelménye



4.2. EU klíma és energetikai bizottsága előtt „várakozó” témák

•1990. évi kibocsátási szinthez képest 40%-os csökkentés 2030-ra (ammónia, salétromsav)•a megújuló energiaforrások részaránya érje el a 27%-ot,•az energetikai hatékonyság javulási cél 30%, nem kötelező érvényű célkitűzés (ammónia)



4.3. Mikor ésszerű és támogató az EBK szabályozás?

•az EBK jogszabályoknak a versenytársakkal egy időben és egyenlő mértékben feleljünk meg,•az EBK kötelezettségeknek eleget tétel igazodjon a vállalkozás üzleti lehetőségeihez•a törvényalkotók érezzék azt, hogy az új követelmények összhangban vannak a nemzeti/vállalati teherbíró képességgel, s nem rombolják le a versenyképességet



4.3. Mikor ésszerű és támogató az EBK szabályozás? (folyt.)

•a törvény alkotókkal meg kell értetnünk, hogy nem baj, ha van egy késésünk a fejlett nyugattal szemben az EBK kötelezettségek teljesítésekor, s forrásainkat e helyett – részben – ipari és technológiai felzárkózására fordítjuk,•nem az EBK fejlesztésekben kell eminensnek lenni, hanem a versenyképességben!

5. Elismerés, tanúsítvány5. Elismerés, tanúsítvány

Köszönöm

megtisztelő

figyelmüket!

A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. több mint 80 éve a magyar mezőgazdaság szolgálatábanéve a magyar mezőgazdaság szolgálatában

Documents

Készült: a MAVESZ 2014. évi Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferenciára