KICSI KINCSEM ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

mozgás örömmel

játékkal mesével

Készítette: Kicsi Kincsem Óvoda nevelőtestülete

Hatályos: 2015. szeptember 1.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. Óvoda adatai ...................................................................................................................................... 3

II. Bevezető ............................................................................................................................................. 4

Óvodánk bemutatása ......................................................................................................................... 4

III. Gyermekkép, óvodakép ................................................................................................................... 5

IV. Az óvodai nevelés rendszere ............................................................................................................ 7

Az óvodai nevelés célja ..................................................................................................................... 7

Az óvodai nevelés általános feladatai ................................................................................................ 7

Egészséges életmód alakítása ............................................................................................................ 8

Érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés ..................................................................... 15

Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ............................................................... 17

V. Az óvodai élet tevékenységformái ................................................................................................... 19

1.Játék .......................................................................................................................................... 19

2.Verselés, mesélés ...................................................................................................................... 21

3.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ..................................................................................... 23

4.Rajzolás, mintázás, kézi munka ................................................................................................. 25

5.Mozgás /Játékkal,- Örömmel/ .................................................................................................... 28

6.A külső világ tevékeny megismerése ......................................................................................... 37

7.Munka jellegű tevékenységek ................................................................................................... 38

8.A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................................ 40 VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ..................................................................................... 41

VII. Az óvodai élet megszervezése ....................................................................................................... 43

Heti rend ...................................................................................................................................... 43

Napirend ...................................................................................................................................... 43

Hagyományos ünnepek, jeles napok ........................................................................................... 34

VIII. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén a sajátos nevelési igényből

eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenység .................................. 44

IX. Mérés, értékelés .............................................................................................................................. 47 X. Az óvoda gyermekvédelme .............................................................................................................. 47

XI. Az óvoda kapcsolatai ...................................................................................................................... 49

Személyi és tárgyi feltételek .............................................................................................................. 49

Iránymutató dokumentumok a Kicsi Kincsem Óvoda Pedagógiai

Programjának elkészítéséhez ............................................................................................................. 50 A programkészítés módszertani segédanyagai ....................................................................................... 50

Legitimációs záradék .............................................................................................................................. 52

3

I. Óvoda adatai

Az óvoda neve: Kicsi Kincsem óvoda

Címe: 8000 Székesfehérvár Rába utca 32/b

Telefonszáma: 06 70 -5239- 082

Fenntartója: Kicsi Kincsem

Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Címe: 8000 Székesfehérvár Rába utca 32/b

Gyermekcsoportok száma: 1

Férőhelyek száma: 20

OM azonosító: 203 113

4

II. Bevezető

A Kicsi Kincsem Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint fenntartó 2015.05. 04-én döntött az

óvoda megalapításáról.

Nyilatkozata szerint vállalja, hogy a nevelési év kezdetére (2015. 09. 01.) a nevelő munkához

szükséges, jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket biztosítja. Ennek megfelelően

az épületet átalakítja, a nevelői létszámot kibővíti.

A családi napközi átalakítása a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2015. évet

érintő módosításai miatt vált szükségessé.

A szülők elégedettségének, igényeiknek megfelelően, a fenntartó szívügyének tekintette, hogy az

idejáró gyermekeink ne kényszerüljenek másik intézményt választani. Mindent megtett annak

érdekében, hogy a szabályozásnak megfelelő, jól működő, magas színvonalú szakmai munka

lehetőségeit biztosítsa az intézményben.

Az óvoda dolgozói arra törekszenek, hogy a már jól bevált szokásokra, hagyományokra építve

folyamatosan új egyéni arculatot alakítsanak ki.

Óvodánk bemutatása: Korszerű minden igényt kielégítő, családias, gyermekbarát épületben, nyugodt, csendes, egészséges

környezetben, sok játékkal és gondozott zöld területtel rendelkezünk.

A városból könnyen megközelíthető, a helyi járatos buszmegálló a szomszédos ház előtt van.

Tornaszobánk biztosítja a mozgásfejlesztéshez szükséges feltételeket, hangsúlyosan a mozgáskotta

elemeinek felhasználásával. Helyszínéül szolgál az ünnepeink megrendezéséhez.

Külön tároló helyiségben tartjuk az udvaron használható mozgásfejlesztő játékeszközeinket, ami

biztosítja minden gyermekünknek az élményszerű, szabad levegőn végezhető mozgás örömét.

A szülői igényeket kiemelt figyelembe részesítjük az óvodánk nevelőmunkájában.

Jövőképünk: Óvodánk gyermekközpontú, családias óvoda szeretne lenni, ahol jól képzett

szakemberek optimális körülmények között (megfelelő tárgyi eszközökkel) biztosítják az óvodáskorú

gyermekek harmonikus, testi-lelki fejlődését, és szükségleteinek kielégítését, a családdal szorosan

együttműködve, a szülők igényének megfelelően, a szakmai munkát folyamatosan újítva - ötletekkel

és a módszertani kultúra fejlesztésével.

Így tekintünk gyermekeinkre: „Csillagok fénye, álmaim reménye.

Büszkén nézek rátok felfelé az égre.

Gyönyörű pompában szórjátok fényetek,

Álmaimmal együtt, veletek élhetek.

Csillagok képe, álmaim fénye,

Itt álltok előttem, valóság ez végre.

Szívembe zártam bennetek,

Kincseim vagytok és az életem”

(Pavlik József)

5

III. Gyermekkép, óvodakép

1. Gyermekkép

Nevelésfilozófiánk lényege: „kicsi kincseinket” formálni, alakítani, egyéni fejlettségükből

kiindulva, egyéni fejlődési ütemüket (érési tempójukat) figyelembe véve, önmegvalósítási

szándékukat, gyermeki szabadságukat és jogaikat tiszteletben tartva, érzelmileg elfogadva.

A sajátos nevelési igényű gyermekeket is teljes értékűnek tekintjük, hiszünk fejleszthetőségében.

A gyermeki személyiséget úgy értelmezzük, hogy egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és

szociális lény egyszerre.

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, s ennek megfelelően lehetővé teszi és segíti a gyermek

személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását az életkori sajátosságok és az eltérő

fejlődési ütem, sajátos nevelési igény figyelembevételével, különös tekintettel a játékra, mint a

gyermek elsődleges és legfontosabb tevékenységére.

Óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra nevelés keretén belül a testi

képességek fejlesztésére.

Fontosnak tartjuk:

A nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek megőrzését, a hazaszeretet és a

szülőföldhöz valló kötődés megalapozását. A példamutató szép magyar beszéddel, népi mondókákkal,

versekkel, mesékkel, dalos játékokkal, gyermektánccal a mindennapjainkban.

A természet szeretetére nevelést-gondoskodást a természet értékeiről, annak védelméről, az ember

és a természet harmonikus kapcsolatára való törekvést.

Erkölcsi nevelést – egymás elfogadását, tiszteletét, megbecsülését, a másság elfogadását, toleranciát

személyes, pozitív példaadáson keresztül.

Interperszonális, erkölcsi normákat: személyes méltóság védelmét, - gyermeki jogokat, - élet - és

egészség védelmét, nézetek, szokások tiszteletét, együttérzést, igazságosságot, gyengébb segítését és

védelmét.

Pedagógus modell-értékeit: - emberszeretet, empátia, önzetlenség, másság elfogadása, optimizmus,

derű, határozottság, rugalmasság, nyíltság, tudatosság, szervezőkészség, kreativitás, szakmai

6

igényesség, szakmai alázat, önismeret, felelősségvállalás, természettisztelő magatartás és életvitel”

Akarati élet normái: önfegyelem, önállóság, döntésképesség, feladat- és szabálytudat, kudarctűrés.

A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozását.

Felvállaljuk az alapító okiratban meghatározottaknak megfelelően- „a többi gyermekkel együtt

nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését. Az intézmény ellátja azon különleges

bánásmódot igénylő gyermeket, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi

fogyatékos-hallási fogyatékos (nagyothalló), beszédfogyatékos, kevert specifikus fejlődési zavarral,

egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

Óvodáskor végére olyan gyermekeket nevelünk, akire jellemző:

- élményekben gazdag, boldog óvodáskor eltöltése

- testileg, lelkileg egészséges és edzett, mozgása, harmonikus összerendezett

- a nyitott érdeklődő, rendelkezik a tanuláshoz szükséges képességekkel

- a differenciált érzékelés és észlelés

- a kialakult testséma, én-tudat és téri tájékozottság

- a szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás, és feladattudat

- együttműködő a társakkal, felnőttekkel

2. Óvodakép

Célunk: Tiszteletben tartva a családi nevelést, azt kiegészíteni és a családban élő

hagyományokat erősítve nevelni, sok mozgással, örömmel, játékkal, mesével.

Érzelmi biztonság feltételeinek biztosítása: családból, családi napköziből, az óvodába kerülés pozitív

élményének kialakítása az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtésével (elfogadó pedagógiai

attitűd, életkorhoz igazodó óvodai élet)

A család nevelőmunkája és az óvodai nevelés közelítésére való törekvés (családi háttér ismerete,

pozitívumok megerősítése, szükség esetén segítségnyújtás)

Pozitív magatartási modellek, szükséges tevékenységek modelljeinek megmutatása – egymás iránti

bizalom alakítása.

Önállóságra nevelés.

Konfliktusmegoldó képességek alakítása – másság elfogadása – egyéni és közösségi érdekek

összevetése – mintaadás: konfliktusok megoldására.

7

Csoportszokásokhoz való alkalmazkodás képességének fejlesztése – életkorhoz igazodó, betartható

szokásrendszer.

A kulturált életmód szokásainak elsajátítására nevelés személyes példaadással.

Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, különös tekintettel, a mással nem

helyettesíthető játékról.

Óvodánk nyitott a szülők számára, bármikor betekinthetnek életünkbe. Napi személyre szóló

tájékoztatást kapnak kicsi kincsük fejlődéséről. Teljes figyelemmel, megkülönböztetett

érzékenységgel foglalkozunk velük, keresztnevükön szólítjuk őket.

IV. Az óvodai nevelés rendszere

Az óvodai nevelés célja

Szívesen járjanak hozzánk és jól érezzék magukat az óvodánkban.

Az óvodásaink kiegyensúlyozott, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, az életkori

sajátosságok figyelembevételével.

Differenciált, sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiségük fejlődésének biztosítása.

Az óvodai nevelés általános feladatai

A komplex hatások érdekében változatos tevékenységeket szervezünk, építve a gyerekek

kíváncsiságára, megismerési vágyára, különös figyelemmel a testi és lelki szükségleteik kielégítésére.

Játékos tanulási helyzetekben fedezik fel a világot úgy, hogy közben számtalan tapasztalatra tesznek

szert és közben sok új információhoz jutnak a felnőtt tudásán keresztül.

Családias, nyugodt légkörben a gyermekek szabadon mozoghatnak, biztonságosan eligazodhatnak.

Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülőkkel együttműködve, speciális gondozó, prevenciós és

korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Egészséges életmód alakítása-egészségfejlesztés

Érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés

Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

8

Az egészséges életmód alakítása-egészségfejlesztés

Célunk: A gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése a megfelelő

tárgyi és személyi feltételek biztosításával.

Feladataink:

A gyermekek gondozása, testi, lelki fejlődésük elősegítése szükségletük, mozgásigényük kielégítése

az életkornak megfelelően.

Mindennapos fogmosás, a betegségmegőrző alapos kézmosás elsajátítása.

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az

egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

A helyes táplálkozás és a kulturált étkezés megismerése, megvalósulása.

- egészséges, változatos vitamindús étrend, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok,

magas só és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése

- tejtermékek fogyasztása

- zöldség, gyümölcs minden nap

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

A szervezet ellenálló képességének növelése, a gyermek egészségének megőrzése,

védelme, edzése, óvása.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.

Területei:

egészséges táplálkozás

személyi higiéné

mindennapos testnevelés, testmozgás

testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető

szerek fogyasztásának megelőzés.

a bántalmazás, erőszak megelőzése

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

9

Egészséges táplálkozás

Az egészségfejlesztési programunk kiemelt jelentőségű része az óvodás gyermekeink egészséges

táplálkozási szokásainak megerősítése. A szülőkkel szorosan együttműködve biztosítjuk a mindennapi

vitamindús zöldségeket és gyümölcsöket.

Fokozottan figyelünk az étvágytalan és a táplálék allergiás gyermekek eltérő szükségleteire.

Gyermekeinknek étkezését az OÉTI és az ÁNTSZ életkorra lebontott tápanyagszükséglet ajánlása alapján

biztosítjuk.

Feladataink:

Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgáljuk (a várakozási idő kerülésével).

Megkedveltetjük az ízeket, intenzív rágásra ösztönzünk. Egész nap folyamatosan folyadékot

biztosítunk. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával

ismertetjük meg a gyerekeket.

Étkezés közben ösztönzünk a helyes testtartásra.

Személyi higiéné

Testápolás

A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gondozási teendők egyéni tempó szerinti

végzésére.

A tisztaság alapvető fontosságát, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét

életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben.

Az egészséges életmód fontos része a test tisztán tartása, (bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek,

körmök ápolását, a ruházat higiéniája). A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk.

Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot.

Öltözködés

Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a

gyermekeink saját polcán, fogasán.

A megfelelő viselet kiválasztásánál összefüggéseket tárunk fel a gyermekekkel, az időjárás és az

10

öltözködés, a hozzá igazított tevékenységek között. Tanítjuk a helyes öltözködés sorrendjét.

Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot.

Pihenés

Ebéd után a gyermekek szükségleteinek megfelelően biztosítjuk a nyugodt pihenést.

Jól átszellőztetett teremben, megfelelően elhelyezett ágyakkal, elalvást segítő biztonságot adó

szokásrendszerrel, (mesével, énekkel, zenehallgatással, puha tárgyakkal) teremtjük meg a feltételeit.

Pihenés időtartamát egyéni szükségletekhez igazítjuk.

Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülők gondoskodnak.

Mindennapos testnevelés, testmozgás Feladatunk a mozgásigény kielégítése és a testi képességek fejlesztése.

Változatos napi és heti rendben biztosítjuk a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését.

Minden nap szervezünk mozgástevékenységet (tornateremben vagy udvaron).

Heti 1 kötelező testnevelést vezetünk. Az edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap

kihasználásával biztosítjuk, fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori

sajátosságait, és az egyéni edzettséget.

Mindennap - ha az időjárás engedi kétszer is - tartózkodunk a szabadban.

Az élményszerű, sokoldalú mozgásfejlesztés lehetőségét megteremtjük az udvari és tornatermi

eszközeinkkel és játékainkkal.

Tervezett mozgásos tevékenységekkel segítünk a gerinc deformitások megelőzésében és a lábboltozat

megerősítésében.

Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető

szerek fogyasztásának megelőzése

Alapelvek

A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az

óvodapedagógusoknak és az óvoda személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt,

mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvoda feladata minden olyan helyzet

elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat.

A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei:

11

szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet

maga a gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel, stb.

kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport

vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások

gyűjtésével, diafilm-vetítéssel, stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad

megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás.

A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a

következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk:

Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, füstmentesség,

pormentesség, szabad légzés.

Élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, a gyárak környékének

kedvezőtlen levegője, az utcai porképződés, füstmérgezés.

Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol

dohányoznak, hol nem szabad. Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nemdohányzókat a

törvény védi. Véleményalkotás: miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni, az

óvodában miért nem dohányoznak.

Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert.

Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert,

valamint a gyomor és a szív munkáját. Másokat is károsít, zavar, azokat, akik beszívják a

dohányfüstöt.

Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni, segíteni akarok

másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni, mit kell ezért tenni és

mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást).

A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek egyik eszköze a mese. Olyan mese,

amely az állatvilághoz, a növények életéhez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás

szépségeit, amelyben a helyes magatartás „pozitív” élményei jelennek meg.

12

A bántalmazás, erőszak megelőzése

Alapelvek

A WHO definíciója

’” A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy

érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a

kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének,

fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat

keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető

szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek

veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és

biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek

egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell

venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló

erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek

egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.

Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a

gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos,

durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.

Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet

hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide

sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások

beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a

gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg,

illetve nem jelenti.

Az érzelmi bántalmazás az a rendszeres, hosszú időn át tartó rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos

és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ide tartozik a gyermekben állandó

félelemérzet vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a

gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a

13

gyermek szem- és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket

magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását

jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem

tudhatja az érdemi beleegyezést adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva

nem érett. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha a gyermek vagy gyermekek csoportja a

konfliktusok szokásos kezelésén túl – ismételten – bántalmaz vagy molesztál.

Az óvodapedagógus alapvető feladata

A rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ennek

során együttműködik a védőnővel, háziorvossal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez

kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a

nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem

tudja megszüntetni, segítséget kér a szakemberektől.

Az óvoda ellátja a sajátos nevelési igényből fakadó nehézségek korrekcióját, a

gyermekek felzárkóztatásával, felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat és

pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg

ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez.

A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan „érzékeny”. Nemcsak az

erőszakos cselekmények okozhatnak egészségkárosodást, az óvodást gyermeknél, de

ezek látványa is (agresszió, brutalitás, vérengzés, gyilkosság). Mindezek megelőzése

érdekében a szülői értekezleteken kérjük az erőszakot sugárzó média-elemek

mellőzését.

Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Alapelvek

Fontos, hogy gyermekeink felismerjék, hogy, egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset

és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne.

A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb

14

teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás

(felnőtt értesítése vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés (mi történt, mi fáj). A

gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen

veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése

érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok,

beszélgetés.

Az óvodapedagógus alapvető feladata

A gyermekekkel az óvodai nevelési év kezdetén, valamint szükség szerint a foglalkozás, az

udvari játék, séta, kirándulás előtt ismertetni kell a védő-óvó előírásokat.

Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a

foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma

meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell

ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.

Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő-óvó előírások, amelyeket a

gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során be kell tartaniuk. A gyermekbalesetek

megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ-ben kerülnek

rögzítésre.

Elsősegély doboz az elsősegély-helyen található.

Az elsősegélynyújtás az elsősegélynyújtó személy iránymutatásával történik.

Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat

után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök

esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki.

Fejlődés várható eredményei:

Legyen viszonylagosan önálló:

Tisztálkodásban, tisztasági eszközök megválasztásában, rendeltetés és funkcióbeli

használatában.

Öltözködésben, a helyes sorrendiség megválasztásában, az időjárási körülményeknek

megfelelő ruházat kiválasztásában, gombolásban, fűzésben, kötésben.

15

Önkiszolgálásban, terítésben, evőeszközök használatában.

Tudjon természetes testtartással asztalnál ülni, és csendben közlekedni.

Segítsen a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységben; a környezet tisztán

tartásához szükséges eszközök megválasztásában és használatában a rend megőrzése

érdekében

2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

Célunk:

A családias, biztonságos, derűs légkör megteremtése, részfolyamatos napirenddel, rugalmas életritmus

biztosításával.

Feladataink:

Az interperszonális kapcsolatok: óvónő- gyermek, dajka- gyermek, gyermek- gyermek

alakítása. Az ehhez szükséges kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvónő

/felnőtt/ modellhatásán keresztül és szoktatás révén – a természetes különbözőségek

elfogadása, tisztelete, tolerancia a gyermek óvodai beilleszkedésének az elősegítése.

Az én-kép, önismeret, önértékelés fejlesztése a gyermek megnyilvánulására, teljesítményére

adott konkrét, pozitív megerősítés által, teret engedünk az önérvényesítő és önkifejező

törekvéseknek.

A gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, közös élményekre épülő, együttes

tevékenységek során szokás- és normarendszer megalapozása.

A nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek megőrzése, a hazaszeretet és a

szülőföldhöz való kötődés megalapozása.

Sajátos törődést igénylő gyermekek fokozott figyelemmel történő nevelése, szükség esetén

szakemberek igénybevételével.

Az érzelmi átélés, az érzelmek felismerése és azok feletti kontroll képességének alapozása.

A nyelvi, kommunikációs képességek fejlesztése, mintaadás e területen is.

A közös élményekre alapuló tevékenységek gyakorlása, mint pl. az együttérzés, a

segítőkészség, az önzetlenség, figyelmesség és akaratának ezen belül önállóságának,

önfegyelmének kitartásának,

Gyermekek feladattudatának, szabálytudatának, szokás és normarendszerének megalapozása.

16

Fejlődés várható eredményei:

Meg tudják szólítani a felnőttet, társaikat, tisztelettudóan köszönjenek, válaszoljanak –

egymást is hallgassák meg türelmesen.

Ismerjék, értsék az óvónő (felnőtt) kommunikációs, metakommunikációs jelzéseit, kövessék

utasításait – alakuljon ki a teljes és kölcsönös bizalom.

Váljék természetes szükségletükké a közös tevékenység, alakuljon ki a közösségi én-tudat –

ünnepek, hagyományok, távlatok pozitív élményének befogadása.

Érdeklődjenek egymás iránt.

A közösség számára a csoport érdekében is vállaljanak feladatot.

Legyenek képesek a belátásra, bízzanak önmagukban és a társaikban.

Legyenek képesek az önálló véleményalkotásra

2.1.Értékelés és jutalmazás

Célunk: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása.

Feladataink:

Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazni.

Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a

biztatás. Ezzel erősítjük leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítjuk ki a

pozitív motivációkat.

A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente minimum két

alkalommal a gyermekenként vezetett személyiség lapon, méréseik alapján.

Elsődleges mérőeszköz a tudatos megfigyelés, a gyermek tevékenységek és produktumok

vizsgálata.

A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és

nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő

feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető,

a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk. A fegyelmező intézkedések

17

mindig a gyermek közösségellenességére irányulnak, a pillanatnyi adott magatartást ítélik el, nem a

gyermeket. Életkori sajátosságokat figyelembe véve mindig a pozitív irányba ható mintaadás,

átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges (veszélyt jelentő) esetben tevékenység megállítása.

Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható.

Fejlődés várható eredményei:

A gyerekek szívesen járnak ide, ragaszkodnak óvodájukhoz, képesek együttműködni.

Figyelemmel és türelemmel hallgatják az óvónő, dajka és társaik közléseit.

Elsajátítják – alkalmazzák – igényükké válnak az alapvető viselkedési szabályok. Egymást

képesek erre figyelmeztetni is. Köszönnek, segítenek egymásnak, együttérzést mutatnak,

érdeklődnek társaik felől.

Szociálisan érzékenyekké válnak: önérvényesítésűk elfogadható módon történik a társas

kapcsolatokban, konfliktushelyzetekben képesek egyezkedni, a szokatlan megnyilvánulásokat

(különbözőség) elfogadják, megértik, értékelik saját épségüket, aktívak, együttműködők,

önértékelők, természetessé válik számukra a rászorulóknak nyújtott szükségszerű segítségadás.

A megkezdett tevékenységet befejezik. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait.

Iskolakészültek (szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre, a tanító elfogadására,

kapcsolatteremtésre, együttműködésre.

3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés-és nevelés megvalósítása

Célunk:

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. A gyermek természetes beszéd és

kommunikációs kedvének fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, és

azok megválaszolása.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.

Változatos tevékenységformákon keresztül az életkori és egyéni sajátosságokra, meglévő

tapasztalatokra, élményekre, ismeretekre, spontán érdeklődésre és ösztönös tudásvágyra,

kíváncsiságra alapozva további élmények, változatos tevékenységek biztosítása a gyermekek

megismerkedtetése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek

eligazodni az őket körülvevő világban.

18

Feladataink:

A kommunikáció különböző formáinak alakítása, helyes mintaadással, beszélő környezettel,

szabálykövetéssel, természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával.

Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása, a megszerzett ismeretek rendszerezése

a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire

építve, változatos tevékenységek biztosítása.

Kognitív képességeik fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás)

alkotó képesség fejlesztése élethelyzetekben való gyakorlása.

Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés – különös tekintettel a felzárkóztatásra és a

tehetséges gyermekre. (élménybeszámolók, saját mesék)Kommunikációs képességek alakítása

és fejlesztése – beszédértés, metakommunikációs jelzések értése.

Játékban adódó fejlesztési lehetőségek kihasználása.

Az óvónő modell szerepének tudatos megvalósítása a nap folyamán.

Hallás-beszédfogyatékos gyermekek esetében elsődleges a szakember által kialakított

készségek alkalmazása, gyakorlás.

Fejlődés várható eredményei:

Nyelvtanilag helyesen, érthetően közöljék gondolataikat, kéréseiket, mondanivalójukat.

Megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezzék ki magukat.

Alapvető ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról, környezetükről - ismereteiket

gyakorlatban is tudják alkalmazni.

Kognitív képességek fejlettségi szintje biztosítsa az iskolai életre való alkalmasságot.

A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének a kialakulása.

19

V. Az óvodai élet tevékenységformái

Az óvodai nevelés egészében komplexitásra törekszünk, az ismereteket összefüggésben sajátítják el a

gyermekeink.

A játékos tanulási helyzetekben fedezhetik fel a világot úgy, hogy közben számtalan tapasztalatra

tesznek szert és közben sok új információhoz jutnak a felnőtt tudásán keresztül.

Az óvodai nevelés területei, tevékenységformái között szoros összefüggés van. Meghatározó szerepet

szánunk a játéknak, mozgásnak, mesének.

A gyermekek egészséges fejlődéséhez, egyéni fejlesztéséhez a részfolyamatos, rugalmas napirend

biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú tevékenységformák tervezésével.

A napot nagy intervallumokra bontottuk, kevés tevékenység kezdetét, illetve befejezését kötöttük

időponthoz. Egyes esetekben szükség van a megjelölésre (étkezés, pihenés), mert minden alkalommal

a nap ugyanazon időszakában valósulnak meg.

Az évszakok változásait követve, ünnepeinkre, jeles napjainkra figyelve, tematikus kerettervet

készítünk három korcsoportra, a fejlesztési feladatok megjelölésével.

1. Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés

leghatékonyabb eszköze.

A kisgyermek játékában belső feszültségek, konfliktusok, érzelmek, indulatok (félelem, harag,

bizonytalanság, tehetetlenség érzése, féltékenység, stb.) külső hatások, vágyak tükröződnek.

A játéktevékenység közben a gyermekek fejlődnek, a jártasságok, készségek, képességek

alakulnak, önállósodnak, munkavégzésük pontosabb lesz, konfliktusaikat meg tanulják rendezni.

Célunk:

A kisgyermek elemi pszichikus szükségletének (hosszantartó és zavartalan játékidő)

biztosítása.

20

Feladatunk:

A megfelelő csoportlégkör, hely és idő biztosítása.

A gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagok, eszközök biztosítása.

Közös élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz.

A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

Pozitív utánozható játékminták adása.

Játéköröm átélésének biztosítása.

A gyermekek gondolkodásmódját, élményeit elfogadjuk, és azokat a játékban érvényesülni

hagyjuk.

Napirendünkben a szabadjáték túlsúlya érvényesüljön.

A változó játéktémákhoz alkalmazkodjunk, és azok megvalósulását segítsük.

Játszanak többen, együtt működve sokféle tartalmas játékot.

Konfliktusmegoldásaik sikeresek legyenek, fogadják el egymás ötleteit.

Együtt játszás igény és szükség szerint /gyermek – felnőtt/

Derűs együttműködő játékfolyamatokat a napirend kedvéért sem szakítunk meg.

Azokat a gyermekeket, akik a játékidőben is irányítást várnak tőlünk, megpróbáljuk beajánlani

a kreatívabb gyermekek játékába.

Tegyük lehetővé óvodapedagógusi jelenlétünkkel a gyermekek közötti játékkapcsolatok

kialakulását.

A játék során kialakult konfliktusok megoldásában viselkedésünk modell értékű legyen.

Tájékoztassuk a szülőket a játék, nevelő, és fejlesztő értékéről.

Fejlődés várható eredményei:

A gyermekek önálló választás alapján sokféle játékot játszanak.

Önállóan szervezik, rugalmasan változtatják a szabályokat.

Többen együttműködnek.

Elfogadják a felajánlott ötleteket.

Konfliktus megoldásaik sikeresek.

Nagyobb erőfeszítésre, bonyolultabb szabályjátékok örömteli játszására is képesek, melyben

egymást is figyelmeztetik a szabályok betartására, egészséges versengésben.

21

2.Verselés, mesélés

Gyermekeink saját, jelekkel ellátott mesepárnákra ülve „repülhetnek” a varázslatos világba, gyertyát

gyújtunk, ezzel segítjük a ráhangolódást, a hangulat megteremtését.

Számunkra a mese az élménynyújtás mellett pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az

élmények feldolgozásában. A népmesék, a magyarság történetét feldolgozó mondavilág elemei, a népi

rigmusok nyelvének megismerésén keresztül erősítjük a hazaszeretet, szülőföldhöz való ragaszkodás

érzését. A mese a bábozás, dramatizálás eszközeivel feltárja a gyermekeink előtt a külvilág és az

ember belső világának érzelmi viszonyait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.

Meseanyagunk a valós életre nevel, valamint fejleszti gyermekeink érzelmi, értelmi, esztétikai

erkölcsi érzékét, szókincsét. A könyvek, az igényes népi, a klasszikus, a kortárs irodalmi művek

megalapozzák az olvasóvá nevelést.

Célunk:

Óvodás gyermekeink szemléletmódjának és világképének alakítása.

A mesei szituációk igazolják vissza a kisgyermek szorongásait, nyújtsanak feloldást, érzelmi

biztonságot, ébresszék rá őket a realitásokra és megismerési törekvésekre.

A teljes gyermeki személyiség fejlődésének biztosítása (érzelmi, értelmi, erkölcsi)

A belső képteremtés képességének kifejlesztése, az értékes gyermekirodalom segítségével, a

magyar népmesék, a népi költészet átörökítése.

Az anyanyelv fejlesztése, gazdagítása.

Feladatunk

Gyermekeink érzelmi biztonságának kialakítása.

A játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, versek gazdagítsák mindennapjainkat.

Az irodalom értékei iránti fogékonyság kialakítása.

Közvetítőként, az élő emberi kapcsolat sokféle érzékeltetése, a metakommunikációs elemek

jelentésének megismertetésével és felhasználásával (szemkontaktussal, arc és hangjátékkal

történő élménynyújtás)

22

A bábozás, dramatikus játék személyiségformáló hatásainak kihasználása.

A beszéd grammatikai, jelentéstani, valamint motorikus rendszereinek fejlesztése az életkori és

egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Az ismétlések gyakoriságával, önerősítő hatásának felhasználásával, különböző módszerekkel

erősítjük a gyermekekben a mese pozitív személyiségfejlesztő hatását.

Az igazi meséhez a csend biztosítása pedagógiai tapintattal, személyi kapcsolatokat erősítő

eszközökkel.

Az élményfeldolgozásban a gyermek belső képalkotására, a művek belső képvilágának

megjelenítésére építünk.

Igényesen kiválasztott mese és versrepertoárunk folyamatos bővítése, különös tekintettel a

bábozható, dramatizálható mesékre, a magyar népköltészet remekeire – népi, klasszikus és

kortárs irodalmi művekre.

Mese- és versanyag összeállításánál az életkori sajátosságok figyelembevétele.

Kiemelt feladat:

- Vegyes korcsoport miatt ügyelünk a fokozatosság elvének betartására.

- Anyanyelvi játékokkal a nyelvi fejlődés erősítése – hallási és beszédhallási figyelem, hallási

differenciáló képesség, beszédmegértés képességének fejlesztése.

- A mindennapi mesélés (elalvás előtt) szolgálja gyermekeink mentális fejlődését.

- Szülők tájékoztatása a verselés-mesélés otthoni fontosságáról, együttlétről,

személyiségformáló hatásáról, mintaadás az életkornak megfelelő könyvhasználatról.

- Lehetőséget teremtünk gyermekeink önálló szöveg- és mesemondására játékkal és rajzzal

történő meseélményeik kifejezésére.

Fejlődés várható eredményei:

Rendelkezzenek őszinte érdeklődéssel a versek, mesék iránt; legyen társ az énekes, mozgásos,

improvizáló játékkezdeményezésekben.

Alakuljanak ki a vers, mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások, a figyelem fenntartásának és

ellenőrzésének játékos, egyezményes jelei.

Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzzék mondataikat, használják a

mesefordulatokat, kifejezéseket.

Jegyezzék meg a mesék legfontosabb történéseit, képesek legyenek annak képi

23

megjelenítésére.

Szívesen mondjanak spontán verseket, meséket, vegyenek részt dramatikus játékokban,

bábozásban.

Rendelkezzenek ismeretekkel könyv, és könyvtár használatról.

Kedvenc meséiket találják meg kép alapján a könyvekben, illetve igazodjanak el a

gyermekkönyvespolcon.

Vigyázzanak a könyvekre.

Alkossanak saját mesét.

3.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Zenei nevelésünk az érzelmeken keresztül hat gyermekeinkre, felkeltjük zenei érdeklődésüket,

formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Ezáltal gyermekeink szeretnek énekelni,

játszani, dúdolgatni és szívesen hallgatnak zenét. Fontos számunkra, hogy figyelembe vegyük a

családból, családi napköziből érkező gyermekek meglévő zenei élményeit és képességeit.

Célunk:

Zenét kedvelő, ritmus és a mozgás szépségét felfedező, örömmel éneklő egyénné fejlődjenek.

Szívesen játsszanak énekes játékokat, ölbeli játékokat, énekeljenek népi gyermekdalokat.

A gyermektáncok kapcsán fedezzék fel a mozgás szépségét

Feladatunk:

A gyermek zenei élményekhez juttatása – az óvónő éneke, hangszeres zene segítségével, közös

éneklésen és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül.

A népi gyermekjátékok, hagyományok, gyermektáncok megismertetése, továbbélésének

biztosítása.

A dalokkal, énekes játékkal segítjük a gyermekek nyelvi kommunikációs fejlődését.

A zene – mozgás – öröm együttes átélésén keresztül fejleszteni ritmusérzéküket, a

térformákban történő mozgásukat, a társukhoz valóalkalmazkodást, a magyar hangszeres

népzene iránti igényüket.

A gyermekekben meglévő ösztönös zenei érzékre építve gyakoroljuk az anyanyelv, zenei

anyanyelv elsajátítását.

24

Jól szervezett tevékenységeken keresztül zenei képességek, készségek fejlesztése játékos

formában.

A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés váljon részévé a gyermekek

mindennapi tevékenységében.

A magyar népzene és más népek dalainak, zenéjének megismertetése és a hozzá tartozó

mozgáskultúra alakítása.

Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismerése.

A zenei élmények hatására alkotó kedv felébresztése.

A gyermekek által szívesen használt ének – zenei eszközeink folyamatos bővítése (ritmus,-

dallamhangszerek, fejdíszek, néptáncruhák, kendők, kalapok tárháza)

A zenei nevelésben rejlő értékek felhasználása komplexen, az óvodai élet egyéb

tevékenységeiben: mozgás, anyanyelv, rajz-mintázás – kézi munka, verselés-mesélés.

Színvonalas zenei produkciók és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások

hallgatásával zenei befogadóvá nevelés, zenei kreativitás alakítása.

A környezet hangjainak megfigyelése, felismertetése.

Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az énekes játékok, az éneklés-zenélés nyújtsanak

örömet gyermekeknek, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.

Zenehallgatás alkalmával kihasználjuk azokat a lehetőségeket, melyek hangszeres zenei

élményt nyújtanak.

Ismerkedjenek meg élőben néhány hangszerrel, azok hangjaival, megszólaltatási módjával

Dalos játékokkal, közös énekes játékokkal a mozgás megszerettetése, egyszerű néptánc elemek

elsajátításával.

A dalokhoz tartozó táncos mozdulatok:

- köralakítás

- be, és kitekeredés

- párválasztás - forgás

- járás kettős körben, ellentétes irányban

- csárdáslépés

- ugrós

- sarkalás

- mórikálás

25

Fejlődés várható eredményei:

Törekedjenek a viszonylagos, tiszta intonációra.

Énekeljenek hat hangterjedelmű dalokat, egyszerű utánzó mozgással kísérve.

Tudjanak természetes tempóban járni, tempót tartani.

Ritmus-és dallamvilágban különbséget tudjanak tenni a halk-hangos, lassú gyors- és magas

mély

relációk között.

Fejezzék ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést.

Tudjanak egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással.

Ismerjék az ünnepekhez kapcsolódó dalokat, zenei anyagot.

Legyenek jártas a zörejhangok és a természet hangjainak felismerésében.

Ismerjék és használja az egyszerű hangszereket.

Ismerjenek néhány tér formaalakítási lehetőséget (kör, csigavonal, hullámvonal)

Találjanak ki dallamhoz mozgást, játékot, próbálkozzanak dallamrögtönzésekkel.

4.Rajzolás, mintázás, kézi munka

Az ábrázoló tevékenységeink a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszik lehetővé

gyermekeink számára.

Képzeteik, emlékezeteik és képzeleteik alapján festenek, rajzolnak, mintáznak, barkácsolnak,

próbálgatva alakítják saját formanyelvüket. Megismerkednek a nemzetünk szimbólumaival (zászló,

címer, kokárda), felhasználják a barkácsoló, építő, téralakító ábrázoló játéktevékenységekben.

Az alkotó tevékenységre a mindennapi játékba beépülve egyénileg és csoportosan is lehetőséget

biztosítunk, változatos eszközök használatával.

Célunk:

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épüljön.

Az ábrázoló tevékenység váljék a gyermekek számára örömteli cselekvéssé.

Az esztétika iránti érzékenységre ösztönzés.

Igény kialakítása az alkotásra, az esztétikai élmények befogadására, az igényes környezet

formálására.

26

Íráshoz szükséges mozgáskoordináció és finom-mozgások kialakítása és fejlesztése.

A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, az érzékszervekkel történő tapasztalás, megismerés

során,

az intellektuális látásmód kialakításának megalapozása az egyéni fejlettségi szinthez,

képességekhez

igazodva.

Feladatunk:

Az érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt.

Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően, az alkotás örömének megtapasztalása -

pozitív megerősítés.

A képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása, tehetséggondozás,

kreativitás elősegítése.

A tárgyi eszközök, feltételek biztosítása.

Egyszerű munkafogások és az eszközhasználat segítése differenciálva, különböző anyagok és

technikák megismertetése.

Vizuális percepció (alak, forma, tér) fejlesztése, alakítása egyéni igények felismerése alapján,

taktilis ingerek erősítése.

A vizuális önkifejezés lehetőségeinek megteremtése (amit nem tud ábrázolni, azt

hozzámesélheti).

A szülők szemléletformálása (nem az eredmény a fontos, hanem maga a tevékenység öröme).

Vizuális eszközeink felhasználásával állandó lehetőséget biztosítunk élményeik, gondolataik

különböző technikákkal történő kifejezésére az egész nap folyamán változatos eszközökkel.

képalakítás:

Nagyméretű rajz: kartonpapírra, csomagolópapírra, térkőre,

Megszokottól eltérő formájú, színű, nagyságú felületen.

Rajz sajátos elképzelés után különböző cselekvéses jelenetek: vers-mese megjelenítése.

Festés érzelmek, élmények, képzelet alapján - színkeverés, viaszkarc, lenyomatok, egyéni és

közös kompozíciók, nyomdázás, ujjal festés.

Agyagkompozíciók: lenyomatok, gyurkálás, karcolás, „dombormű”.

Képalakítás: tépéssel, vágással, rajzolással, festéssel, ragasztással.

27

plasztika:

Természetes tárgyak gyűjtése, azok felhasználása, megmunkálása.

Mintázás, képlékeny anyagok megmunkálása, térbeli kompozíciók kialakítása.

Kézimunka – tépés, vágás, hajtogatás, szövés, fonás, varrás, ragasztás, batikolás, nemezelés

Szerkesztés, összerakás, egyszerűbb ajándéktárgyak készítése barkácsolás, kézimunka és az

ábrázolási technikák együttes használata

Báb, fejdísz, díszletkészítés

építés:

Nagy terek alakítása (tér-részek berendezés, térbeli alakzatok létrehozása, téralakítás, arányok-

irányok, statikai tapasztalatok szerzése)

makettek:

Homokból, hóból építés, mint természetes anyagból való konstruálási lehetőség.

műalkotásokkal való ismerkedés:

Teremdíszítésben népművészeti tárgyak felhasználásával, képnézegetéssel.

Fejlődés várható eredményei:

Megfelelően használják az eszközöket.

Éljenek a képi kifejezés lehetőségével.

Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások.

Fellelhetők legyenek képalakításában a térbeli viszonyok.

Formaábrázolásában változatosságra törekedjenek, hangsúlyozzák a tárgyjellemző jegyeit.

Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat

Ismerjék a színeket, azok árnyalatait.

Díszítsenek tárgyakat saját elképzelései alapján – tudják alkalmazni mintakövetéssel a

technikai

eljárásokat.

Rendelkezzék koordinált szem és kézmozgással, megfelelő finommotorikával.

Szívesen vesznek részt az óvodai környezet szépítésében

28

5. Mozgás

/Játékkal - Örömmel/

Az óvodai életünk mindennapjaiba beépülnek a mozgásos tevékenységek. Kiemelt szereppel egész

óvodai életünkben, minden tevékenységben tudatosan tervezve.

Programunkban az egészségfejlesztő testmozgást, a gyermekek egyéni szintjéhez igazodó mozgásos

játékokat és feladatokat tartjuk fontosnak, ezzel biztosítva a pszichomotoros készségek és képességek

kialakítását, formálását.

A mozgásfejlesztést tágan értelmezzük, hiszen a mozgás a gyermek legtermészetesebb

megnyilvánulási formája.

A nagymozgásoktól, hely- helyzetváltoztatástól kezdve a finommotoros mozgáskészségek tanulásán

át, a mozgáskoordináció fejlődésén keresztül mindent magába foglal.

Mindezt tesszük sokszínű, örömteli, érzelmi biztonságban zajló sok játékkal és gyakorlási formákkal.

Ehhez hozzájárul a heti egy alkalommal történő úszásoktatás is.

A mozgás-mozgásos játékaink kedvezően befolyásolják a:

- kondicionális képességeket

- erő

- gyorsaság

- állóképesség

- kognitív /értelmi/- emocionális / érzelmi/- szociális /társas/ képességeket

- koordinációs /tanulási/ képességeket

Játékainknak fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában.

Kiegészítik az egészséges életmódra nevelést, gondozást.

Késő őszig, és már kora tavasztól időjárástól függően a tornaszobában és a szabad levegőn is tartjuk a

játékos mozgásfejlesztést-irányított mozgásos tevékenységeket, testnevelést a nagyobb mozgástér

lehetőségét kihasználva.

Jótékony hatásúnak tarjuk a külső terhelést / hőmérséklet, szél, nap, levegő/.

29

Célunk:

A mozgásöröm élményének felfedeztetése.

A természetes mozgáskedv fenntartása, a játékos mozgásigény kielégítése -mozgásműveltség

kialakítása.

A személyiségfejlesztés: pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas

viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás elérése.

A mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

Az egészséges életmód kialakítására nevelés, a légző-keringési – csont és izomrendszer

teljesítőképességének növelése.

Környező világunk mozgásának felfedeztetése, -mozgás - élet-egészség kapcsolatának

érzékeltetése (minden mozgásban van körülöttünk: - föld, - nap,- hold, - évszakok -

ünnepek...)

Feladatunk:

Segítsük elő a gyermekek egészséges fejlődése érdekében azokat a feltételeket, melyek

biztosítják a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó

képességét.

Motivációs keretet biztosítunk.

Alapvető feladatnak tartjuk, hogy a mozgásfejlesztés nagy része a szabad levegőn, udvaron

történjen megfelelő öltözék biztosítása mellett.

Fontos a differenciált mozgásfejlesztés - ki-ki a saját képességei szintjén hajtsa végre a

játékokat.

A gyermek szervezetének sokoldalú, arányos fejlesztése, teherbíró képességének a növelése.

Mozgáskultúra fejlesztése.

Kondicionális képességek - erő, gyorsaság, állóképesség - fizikai erőnlét alakítása, fejlesztése.

Térben való tájékozódás, helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség segítése, testséma

alakítása, fejlesztése- dominancia kialakítása.

Koordinációs képességek fejlesztése.

Prevenciós mozgásfejlesztés.

A mindennapos mozgásfejlesztést változatos körülmények mellett biztosítjuk.

Testnevelési eszköztár folyamatos bővítése.

30

Fejlődés várható eredményei:

Mozgás szeretete

A mozgás és az értelmi fejlődés kedvezően hat egymásra.

Helyes testtartás, izomegyensúly kialakulása

Megfelelő kondicionális - koordinációs képesség megvalósulása, egészséges fejlődés

Pozitív énkép kialakulás

Érzelem szabályozása- társas viselkedés és együttműködés területén is

Probléma megoldó képesség kialakulása

Játékos mozgásanyagunk:

1. Atlétikai jellegű mozgások:

- Járások

- Futások

- Szökdelések

- Ugrások

2. Dobások, labdagyakorlatok

3. Támaszgyakorlatok –természetes hely-, helyzetváltoztatások

4. Torna jellegű mozgások – speciális tartásjavító gyakorlatok

5. Függésgyakorlatok

6. Egyéb mozgások

- néptánc

- zenés torna

- testnevelési verseny játékok

1. Atlétikai jellegű mozgások:

Járások:

- Természetes járás

- Járás helyben és haladással

- Járás vonalon

- Járás tempóváltoztatással, irányváltoztatással

- Járás szereken, szerekről szerekre, szerek között, kézi szerekkel.

- Járás megváltozott közegben / fű, térkő, homok/

31

Futások:

- Természetes futás

- Helyben futás

- Futás haladással: - apró lépéssel vagy hosszú lépéssel- lábujjon - magas térdemeléssel-

- sarokemeléssel

- Futás hirtelen megállással

- Futás tempóváltással: lassú futás - gyors futás - fokozatosan változtatott tempóval

- Futás irányváltással: jobbra - balra - előre-hátra - oldalra

- Futás meghatározott helyre

- Futás különböző alakzatokban: egyénileg - egyenes vonal mentén - görbe vonal mentén párban

- oszlopban - sorban - körben

- Versenyfutások: - rajtok kiinduló helyzet, befejező helyzet variálása - távolságok 10-15 –

20méter.

Szökdelések, Ugrások:

- Természetes szökdelések, ugrások

- Szökdelések, ugrások helyben, haladással: - páros lábon - egy lábon - karmozgásokkal

- galoppszökdelés- sasszé - indián szökdelés - guggolásból felugrás

- Szökdelések, ugrások irányváltással: - előre hátrafelé - oldalra - diagonálban

- -fordulatokkal, alakzatok mentén /csiga, kör, cikk-cakk stb./

- Szökdelések, ugrások szeren, szerre, szerről szerre, szerek között, kézi szerrel

- Pad - zsámoly - babzsák - bója – karika – szék – asztal – fák - labda - – ugrókötél – trambulin-

szalag – ugróiskola.

Dobások, labdagyakorlatok:

- Csúsztatások babzsákkal: helyből - lendületvétellel- haladás közben- egy kézzel (jobb, bal) - két

kézzel - egy lábbal (Jobb, Bal) - két lábbal

- Gurítások különböző méretű, gömbölyű, guruló tárggyal - gumilabda, gyapjúlabda, teniszlabda

üveggolyó, hógolyó, gesztenye, fonalgombolyag, csörgőlabda, tüskelabda, óriáslabda - helyben

vagy haladással

- Dobások - elkapások különböző méretű, gömbölyű, guruló tárggyal, kétkezes - felső - mellső - alsó

egykezes – felső – alsó, kiinduló helyzet variálásával, cél variálásával: - mozgó cél - álló cél

- társsal - kifeszített szalag fölött - alatt

32

- Labdavezetés labdapattintás, elkapás helyben, haladással,- talajra, falra,- két kézzel, - egy kézzel

(jobb, bal) - labdavezetés helyben, haladással - járás, futás, szökdelés, ugrás közben - két

kézzel, - egy kézzel (jobb, bal) ujjakkal.

Támaszgyakorlatok természetes hely- helyzetváltoztatások:

- Támaszhelyzetek helyben

- Támaszhelyzetek haladás közben

- Csúszások- Előre/hátrafelé talajon;

- Hason

- Háton

- Oldalon (jobb, bal)

- Fenéken

- Sarokülésben

- Előre/hátrafelé, Eszközzel/Eszközön - párna - újságpapír - takaró

- Padon (egyenes, rézsútos), pad alatt

- Sávokban (talajon, szerek között)

- Alagútban, hengerben

- Csúszdán

Kúszások

Előre/hátrafelé talajon;

Előre/hátrafelé, Eszközzel/eszközön

- padon, pad alatt

- sávokban (talajon, szerek között)

- eszközzel a kézben (kötél…)

- alagútban, hengerben

Mászások

- Térden és tenyéren

- Előre/hátrafelé/oldalirányban talajon

- Sávokban

- Előre/hátrafelé/oldalirányban/fölfelé/lefelé/ rézsútosan,

- Eszközzel/eszközön

33

- Szeren, szerre fel, szerről le, szerről szerre, szerek között

- Pad egyenes, rézsútos, megemelve alatta)

- Zsámoly

- Mászókák

- Asztal

- Szék

Különböző alakzatokban

- Egyénileg

- Párban

- Csoportosan

Négykézláb járások

- Talpon és tenyéren

Mellső/Hátsó

Előre/hátrafelé/oldalirányban/rézsútosan fölfelé/lefelé

Talajon

- Sávokban

- Vonalak mentén (egyenes, görbe)

Eszközön/eszközzel

- Szeren, szerre fel, szerről le, szerről szerre, szerek között

- Pad (egyenes, rézsútos, megemelve alatta)

- Zsámoly

- Babzsák

- Párna

- Karika

- Asztal

- Szék

Különböző alakzatokban

- Egyénileg

- Párban

- Csoportosan

34

Torna jellegű mozgások:

Gurulás a test hossztengelye körül

Egyenes/Lejtős talajon

Megváltozott közegben

- Fű

- Hó

- Párnák

- Szőnyeg

Eszközzel kézben, lábak közt/Eszköz nélkül

Különböző alakzatokban

Guruló átfordulás

Előre/Hátra

Különböző kiinduló helyzetekből

- Hajlított terpeszállás

- Guggolás

- Térdelő támasz

- Hanyatt fekvés

- Hajlított ülés

- Guggoló állás

Különböző alakzatokban

- Egyénileg

- Párban

Kézállásba fellendülés előkészítése

Talajon

- Nyuszi szökdelés

- Sánta róka járás

- Csikórugdalózás (guggoló támaszból/állásból/egy lépéssel előre lépésből)

- Vonal mentén (egyenes, görbe)

- Sávokban

Szeren, szerre fel, szerről le, szerről szerre, szerek között

35

Szekrényugrás előkészítés

Támaszban végzett feladatok

Szeren, szerre fel, szerről le, szerről- szerre, szerek között

Speciális tartásjavító gyakorlatok- helyes testtartás kialakítását segítő gyakorlatok- mezítlábas

lábfejtornák, talpgyakorlatok

Függés gyakorlatok:

Függőállások:

- hátsó- láb-, térdemelések hajlítva és nyújtva mászókán, bordásfalon,

- mellső - mászás le/fel/rézsút/oldalazva mászókán, bordásfalon, létrán, függésben átfogásokkal

haladás oldalra/lefelé; sarokemelés, lábemelés hátra (homorítás), oldalra (csípő kifordítása).

A mozgásfejlesztést egyszerű néptánc elemek tanításával is megvalósítjuk. A ritmusérzék fejlesztése,

a térformákban való mozgás, a társakhoz való alkalmazkodás mellett, megismerkedhetnek a magyar

hangszeres népzenével.

A zene - mozgás - öröm együttes átélésén keresztül érzelmeiket megérinti népünk zenéje, népi

mozgáskultúrája.

A futó-, fogó- és ügyességi népi játékokban ügyesedik kondicionális, - koordinációs- és ízületi

mozgékonyságuk. Szinte minden énekes játék lehetőséget ad az egyensúlyérzék, a finommotorika, a

szem-kéz, szem-láb koordináció, téri tájékozódás fejlesztésére. Ezen felül az énekkel összekötött

mozgás kihat a gyermek értelmi képességeire, valamint érzelmi-akarati életére, a szocializációra és az

anyanyelvi fejlődésre is.

7. Egyéb mozgások - Néptánc - Zenés torna – Testnevelési játékok /versengéses játékok/ és

eszközök

A térformákban való mozgás, a társakhoz való alkalmazkodás mellett, megismerkedhetnek a magyar

hangszeres népzenével.

A zene - mozgás - öröm együttes átélésén keresztül érzelmeiket megérinti népünk zenéje, népi

mozgáskultúrája.

A futó-, fogó- és ügyességi népi játékokban ügyesedik kondicionális, - koordinációs és ízületi

mozgékonyságuk. Szinte minden énekes játék lehetőséget ad az egyensúlyérzék, a finommotorika, a

szem-kéz, szem-láb koordináció, téri tájékozódás fejlesztésére. Ezen felül az énekkel összekötött

mozgás kihat a gyermek értelmi képességeire, valamint érzelmi-akarati életére, a szocializációra és az

36

anyanyelvi fejlődésre is.

A mozgásfejlesztésünk változatos eszközei:

- Kismotor (minden gyermeknek), kerékpár, futóbicikli

- Négykerekű gördeszka (ülve használható)

- Trambulin

- Szivárvány ernyő

- Füles nagy labda

- Mérleghinta

- Gerenda

- Csúszda

A zenés torna során egyszerű mozgás elemeket sajátíthatnak el a gyerekek. A ritmusérzék fejlesztése

és a térben való harmonikus mozgás kap kiemelt jelentőséget. Igényes zenei válogatással bővítjük

zenei kultúrájukat. A zenét, mozgósító, gyógyító elemnek tartjuk, mely a kar és láb együttes mozgását,

összerendezettségét is elősegíti.

A testnevelési vagy mozgásos játékokat a testnevelés eszközeként tartjuk számon. Szerepük a

mozgásigény kielégítésében, a képességfejlesztésben, az ismeretszerzésben, az anyanyelvi nevelésben

és a feladatmegoldó képesség alakításában jelentős. Lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az állandóan

változó külső környezettel összefüggésben az észlelési funkciók tökéletesedjenek. A mozgásos

játékok segítségével a fokozatosan fejlődő észlelési funkciók összekapcsolódnak, fejlődik az

érzékletek közötti asszociáció. A testnevelési játékoknak jelentős szerepük van a

képességfejlesztésben is. A fejlődés folyamán a testi, motoros és pszichikus képességek szoros

összhangban vannak egymással. A motoros képességek biztosítják az alapot a megismerő tevékenység

és az értelmi funkciók fejlődéséhez. Fontos, hogy a gyerekek jó közérzettel, jó hangulatban -

érzelmileg motiváltan vegyenek részt a mozgásos feladatokban. A sikeres feladatmegoldások

eredményeként az önértékelés és az önbizalom növelése is célunk.

Versengések

futójátékok-futás párokban, csoportokban

fogójátékok

sorversengések

váltóversengések

labdajátékok

37

6. A külső világ tevékeny megismerése

Az óvodai nevelésünk egészében érvényesülő folyamat, amelynek során a gyermek aktivitása és

érdeklődése során tapasztalatot szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet

formai, mennyiségi és téri viszonyiról.

Célunk:

Gyermekeink, miközben felfedezik környezetüket, olyan tapasztalatok birtokába jutnak,

amelyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz

szükségesek.

Ismerjék meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és

néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek

szeretetét, védelmét is.

Feladatunk:

Tegyük lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítsunk

elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és

ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs

kapcsolatokban és a környezet alakításában (környezettudatos magatartásformálás).

Biztosítsuk a gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre építve a sokoldalú, lehetőleg természetes

környezetben való tapasztalatszerzés lehetőségét a szűkebb és tágabb természeti, emberi,

tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyairól. (alkalmi, folyamatos megfigyelések,

szituációs játékok, séták, kirándulások stb.)

A kognitív képességeket fejlesztése, a szerzett tapasztalatok meghatározott szempont alapján

történő rendszerezésének gyakorlásával.

Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, emberi alkotásokhoz, természetvédelem,

értékek megőrzése.

Használjuk ki a nyelvi fejlesztés lehetőségeit (szókincsbővítés, mondatszerkesztés, a logikus

gondolkodás alapműveleteinek gyakorlását).

A környezet megismerése során matematikai tartalmú ismeretek nyújtása, mennyiségi, alaki,

nagyságbeli és téri viszonyok megtapasztalása, tevékeny alkalmazása.

38

Komplexitás megvalósítására más tevékenységi területekkel.

Fejlődés várható eredményei:

Tudják személyi adataikat (név, lakcím, szülő, neve, foglalkozása).

Nevezzék meg testrészeiket, érzékszerveiket, ismerjék azok ápolását, védelmét.

Ismerjék az évszakokat, azok jellemző jegyeit, természet jelenségeit, a hozzájuk kapcsolódó

növényeket; napok neveit, sorrendjét; napszakokat.

Nevezzék meg a közlekedési eszközöket, ismerjék jellemző jegyeit, legyenek tisztában az

alapvető közlekedési szabályokkal.

Ismerjék a színeket, azok árnyalatait.

Tudjanak különbséget tenni – ok-okozati összefüggések alapján – élő és élettelen között.

Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismerjék a növényekkel

kapcsolatos munkákat.

Vegyen részt természetvédelmi tevékenységekben pl. madárvédelem, víztakarékosság.

Matematikai tapasztalatait tudják szavakban megfogalmazni.

Képesek legyenek a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítására, szétválogatására, sorba

rendezésére; mennyiségek összemérésére, párosítására; ismerjék a tő és sorszámneveket,

különböző mérésformákat; rendelkezzenek geometriai tapasztalatokkal (építés síkban, térben,

mintakövetéssel); ismerjék és használja a térbeli állások helyzetének irányait, névutók.

7. Munka jellegű tevékenységek

Pedagógiai programunkban a munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A gyermek számára

játékos jellegű. Gyakran nem is választjuk szét a játék és a munka jellegű tevékenységet. A munka

pedagógiai funkciója a gyermek társas, együttműködési képességeinek fejlesztése, a teljesített feladat

eredménye kapcsán érzett siker.

Óvodánkban a munkajellegű tevékenység jellemzői:

Örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység.

Változtatható a tárgya.

Kudarc után nincs következmény.

Igényli a gyermek teljesítőképességéhez igazodó munkát.

Visszajelzést nyújt a gyermek képességeiről.

39

Célunk:

Segítsük a gyerekek közti társas kapcsolatok alakulását, a közösségért végzett tevékenység

szükségességének és örömének megélését.

Segítsük a kitartást, a felelősségérzetet, a közösségi értékelés alakulását, a kapcsolatok

színesebbé, bensőségesebbé válását.

Feladatunk:

Minden gyermek számára folyamatosan biztosítjuk a lehetőséget, hogy önállóan, kedve és

képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve

a közösség érdekében végzett munkatevékenységet.(naposi munka, kisebbek segítése, alkalmi

megbízatások, növényápolás, kerti, udvari munkák)

Folyamatosan biztosítjuk a munkatevékenységhez szükséges gyermekek méretének megfelelő

munkaeszközöket.

Segítjük a mozgásprogramunkhoz kapcsolódó tevékenységek megvalósulását.

Balesetmentes környezet kialakítása.

Higiéniai feltételek biztosítását.

Megismertetjük a gyermeket a közösségért végzett munka értékeivel.

Motiváljuk gyermekeinket az önálló döntésre, feladat megosztásra, ezáltal alakítjuk, építjük a

társas kapcsolatokat a munka jellegű feladatok során is.

Nyugodt légkört, elegendő időt, helyet biztosítunk.

Sokféle hasznos munkatevékenységet biztosítunk.

Fejlődés várhatóeredményei:

Törekszenek az önállóságra, örömmel vállalnak feladatot.

Ismerik az eszközök használatával járó veszélyeket.

Megbízatásaikat pontosan teljesítik.

Felismerik a segítségadás lehetőségeit.

Képesek saját testi épségük megóvására.

Gondozzák, óvják a környezetükben lévő növényeket.

Egyszerű élethelyzetben képesek önállóan dönteni.

Ráéreznek a saját és másokért végzett munka örömére.

40

Tisztelik a munkát végző embert, és becsülik a munkájuk eredményét.

Feladattudattal rendelkeznek.

8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Kisgyermekkorban a játék és a tanulás nem különíthető el egymástól. Óvodánkban a tanulás

folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését

fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, ha nem az egész óvodai nap folyamán

adódó helyzetekben és az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és

időkeretben valósul meg, a vegyes életkorú csoport sajátosságaihoz igazítva. A tanulás során a

gyermekek önkéntelen figyelmére cselekvésben való gondolkodásra építünk, figyelembe vesszük

gyermekek önállósági vágyát és játékosságát. A fejlődést állandó folyamatnak tekintjük, nem szabunk

merev határokat, mivel minden gyermek a saját képességeinek fejlettségi szintjén érhet el

eredményeket.

Célunk: A gyermekek képességinek fejlesztése, olyan tanulást támogató környezetben, amelyben

építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira.

Feladataink:

Gyermekeink egyéni fejlődési ütemének figyelembe-vételével megfelelő tanulási forma

kiválasztása

Minél több érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása

Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását

Nagy hangsúlyt helyezünk a verbális kommunikáció formálására, a beszédkedvet, a

beszédkésztetést pozitív módon megerősítjük, lehetőségeit az ismeretszerzésben alkalmazzuk

Kiemelkedő, tehetséges képességű gyermekek felismerése és fejlesztése

A tanuláshoz szükséges értelmi és szociális fejlettség összetevőinek figyelemmel való kísérése

Differenciált feladatátadással, alkalmazkodva az egyéni fejlettségi szinthez, a további fejlődés

elősegítése

Részképességek lemaradása, ill. egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzése a

megfelelő szakembernek

Óvodánkban az ismeretszerzés komplex módon történik, melynek lehetséges formái:

41

Utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása)

Spontán adódó lehetőségek kihasználása, az egész nap folyamán játékos tapasztalatszerzés

Játékos cselekvéses tanulás (a játékban szerzett tapasztalatok tudatos rendszerezése, elemi

következtetések megfogalmazása, ok-okozati összefüggések megláttatása)

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés

Gyakorlati problémamegoldás

Fejlődés várható eredményei:

Képesek a feladatok önálló megoldására, a társakkal való együttműködésre (felnőtt – gyerek).

Kialakult a feladat-és szabálytudatuk.

Törekednek a többféle megoldás keresésére.

Képesek gondolatait érthetően, szavakban, mondatokba foglalni a magyar nyelvtan

szabályainak betartásával.

A tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók koruknak megfelelően fejlettek: észlelés,

figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás.

A tehetséges gyermekek is találják meg a kiemelkedő képességüknek megfelelő

tevékenységet.

VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

Alapelveink szerint a gyermeknek joga van, hogy saját üteme szerint fejlődjön. Az alábbiakban leírt

fejlettségi mutatók csupán azt jelzik, hogy óvodáskor végére milyen elérhető szintekhez való

eljutáshoz segítjük a gyermekeket a testi, lelki, szellemi, szociális fejlődés során. Az óvodai élet nem

korlátozódik a három év, három korcsoportjára. Sokkal inkább a fejlődés által kibontakozott

képességek sajátosan érvényesülő időtartamára. Nem várható el egyenletes tempójú fejlődés, és az

érési szakaszok sem azonos időpontban jelentkeznek. Így a gyermek belső érése, valamint a családi

nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére

eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek belép a lassú átmenetnek abba

az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik. A fejlettség szerinti

iskolakezdésre a rugalmas beiskolázás ad lehetőséget. A fejlettséget meghatározza a testi, lelki és

szociális érettség, amelyek szükségesek az eredményes iskolai munkához.

42

A testileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére eljut az első alakváltozáshoz. Eközben

megváltoznak testarányai, mozgása összerendezett, harmonikus lesz. Teherbíró képessége megnő,

teste arányosan fejlett. Egyre inkább képes a finommotoros manipulációra.

Képes lesz szándékosan irányítani a mozgását. Testi szükségletei kielégítését önállóan el tudja látni,

viselkedése környezettudatos.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott érdeklődésű, kialakult a tanuláshoz szükséges

képessége. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés

fejlettségének a térbeli mozgásfejlettségének, a testséma kialakulásának. Megjelenik a szándékos

bevésés és felidézés, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a

szándékos figyelem fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, könnyebbé válik a megosztása és

átvitele. A cselekvő, szemléletes, és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van.

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára.

A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet, és a

tanító elfogadására. Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre a kapcsolatteremtésre felnőttel és

gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, feladattudata kialakulóban, és ez a

feladat megértésében, feladattartásban a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével

végzett pedagógiai munka mellett érjük el a megfelelő fejlettségi szintet.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény

elvárásai az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

43

VII. Az óvodai élet megszervezése

Napirend

Idő

Tevékenységeink

7:00

-

9:00

Gyülekezés,

Játék

Egészségügyi szokások gyakorlása

Önkiszolgálás

Folyamatos tízórai

Gondozási feladatok A gyermek a

tevékenységét szabadon

választja meg nevelési

folyamatban

(a nagycsoportos is

eldöntheti, mikor végzi el

a napi kötelező feladatait

a napirendben biztosított

időn belül).

Növekvő időtartalmú

csoportos foglalkozások

szervezése,tervezése (5-35

perc).

9:00

-

11:30

Játék

Tanulás-

kötött és kötetlen formában,

egyéni fejlesztések

Mindennapi testnevelés

Levegőzés, séták tervezése

11:30

-

15:30

Gondozási feladatok

Étkezés

Pihenés

Mese

Altatódalok

Gondozási feladatok, uzsonna

15:30

-

17:00

Játék

Szabadon választható tevékenységek időjárástól függően

játék a szabadban

egyéni fejlesztések

HETI REND

Délelőtti

játékba

integrált

tanulás

Hétfő Külső világ

tevékeny

megismerése

(matematikai

tapasztalat-

szerzés)

Kedd

Rajzolás

Mintázás

Kézimunka

Szerda

Verselés,

mesélés

Csütörtök

Testnevelés,

mozgásos

játékok,

szabályjátékok

Péntek

Ének, zene,

énekes játék,

gyermektánc

Udvari játékba

integrált

tanulás Mozgásos játék

Külső világ

tevékeny

megismerése

Mozgásos játék

Séta

Mozgásos játék Mozgásos játék

Énekes játék

Mozgásos játék

Megjegyzés: A tevékenységek a gyermek érdeklődésének megfelelően, a témák egymáshoz

kapcsolódása szerint változhatnak, az ünnepek, jeles napok miatt más napon is szerveződhetnek.

44

Hagyományos ünnepek, jeles napok

ősz: Mihály napi vásár

Tél: Mikulás

Karácsony

Farsang

Tavasz: Nemzeti ünnep/Március 15/

Húsvét

Víz világnapja

Föld napja

Nyár: Anyák napja

Gyermeknap

Búcsúzás az óvodától

VIII. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén a sajátos

nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális

fejlesztő tevékenység

Óvodai nevelésünkben a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a nevelés általános célkitűzéseinek

megvalósítására törekszünk.

A „sajátos nevelési igényű” (SNI) gyermekek családi nevelését a közösségbe való beilleszkedését

segítjük elő a többi gyermekekkel való integrált neveléssel. A gyerekek nem azonos érettséggel

érkeznek az óvodába, más- más a szociokulturális háttér, mások a hozott alapképességek.

Sok esetben küzdenek beilleszkedési, magatartási-és beszédbeli problémákkal, részképesség- zavarral.

Ezért fontos számunkra, az otthonos, derűs, szeretetteljes légkör megteremtése, különös tekintettel az

érzelmi biztonság folyamatosságára.

A felnőttek modellszerepének tudatos figyelembevétele, az elfogadó kapcsolatok kialakítása, a

45

kommunikáció megteremtése érdekében. Így a felnőtt modellszerepünkkel erősítjük a gyermekek

barátságos, őszinte, toleráns, segítőkész, pozitív érzelmi beállítódását, nyitottság megteremtését.

Különös tekintettel figyelünk minden gyermek csoporton belüli és kívüli kapcsolatrendszerére,

gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek kapcsolatok szélesítésének lehetőségeire. A gyermek érezze

egyénisége, személyisége elfogadott. Tudatosan erősítjük én-képét, önismeretét; változatos

módszerekkel, eljárásokkal alakítjuk akarati tulajdonságait.

A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai:

Az SNI gyerekek joga, hogy állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, pedagógiai

ellátásban részesüljenek.

A különleges bánásmódhoz igazodó ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak

szerint biztosítjuk.

A sajátos nevelési igényű gyermek szüleinek joga és kötelessége:

A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű gyermek számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-

oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek

igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

Az integrációs nevelés célja:

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalásával biztosítjuk a körzetünkben

élő gyermekek szükségleteit.

Az esélyegyenlőség biztosítása.

Fejlesztésük valósuljon meg a megfelelő területeken.

Az SNI- s gyermekeket ne terhelje túl a fejlesztés.

Az alkalmazott speciális módszert – és eszközrendszert a gyermekek állapotából fakadó

egyéni szükségleteik figyelembe vételével határozzuk meg.

Differenciálással mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább

megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak

gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének

rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit.

A közösségbe való beilleszkedés segítése.

46

Azokat a fogyatékos gyermekeket fogadjuk óvodánkba, akiknek az Országos Szakértői-és

Rehabilitációs Bizottság a fogyatékosságukat megállapította, és az óvodai integrációban való

részvételüket írásos szakvéleményben javasolja.

érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos (nagyothalló)

beszédfogyatékos

kevert specifikus fejlődési zavarral, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

Az integrációban a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit követjük és tartjuk

szem előtt.

Feladatunk:

A gyermek személyiségének harmonikus fejlesztése.

A kiemelkedő, egyéni sikereket segítő területek felismerése, gondozása.

A korszerű egyéni bánásmódok, módszerek, terápiák, technikák, eszközök megismerése,

kiválasztása, használata.

A funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése.

Az óvodapedagógus szükség esetén:

- fejlesztési tervet készít,

- egy-egy nevelési helyzet problémamegoldásához alternatívákat keres,

- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, eltérő viselkedéshez,

- együtt működik a különböző szakemberekkel,

- a gyógypedagógus iránymutatásait beépíti a pedagógiai folyamatba,

- a fejlesztés minden esetben a gyermek pedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex diagnózisára

építve történik

A fejlődés várható eredményei:

A sérülés specifikumától, ennek mértékétől, a terápiás idő tartalmától, a gyermek

terhelhetőségétől függően változik a fejlődés üteme, valamint az eredményesség.

Optimális az lenne, ha minden gyermeket fel tudnánk készíteni az iskolára úgy, hogy

fejlesztőpedagógus, illetve szakember segítése mellett el tudná végezni az általános iskolát.

Az enyhébb esetekben az óvoda nagycsoportjára el kell érnie a gyermeknek azt a szintet, mint

a kortársai.

47

IX. Mérés-értékelés

Célunk: A gyermekeink sokoldalú megismerése.

Ennek egyik eszköze a mérés. Eredményeinek ismeretében tervezhetővé válik az egyénre szabott

fejlesztés. Útmutatóul szolgál Porkolábné Dr. Balogh Katalin Komplex prevenciós programja,

valamint Dr. Bakonyi Anna Mérés-értékelési rendszere óvodák számára. A mozgás fejlődésének

vizsgálatához Gergely Ildikó kondíció mérését használjuk. Ezek segítségével állítunk össze egy olyan

fejlettségmérő lapot, mely feltérképezi a gyermekek teljes személyiségét, képességét, részképességét

és azok összefüggéseit.

Az információszerzés módszerei: elsősorban a játéktevékenységben történő megfigyelés, beszélgetés,

alkotások elemzése.

A gyermek saját fejlődését nyomon követő dokumentumokban (fejlődési napló) rögzítjük az

eredményeket, és meghatározzuk a további fejlesztési feladatokat.

Félévente a szülőket szöveges értékelésben tájékoztatjuk gyermekük fejlődéséről.

Feladataink:

Az óvodai mérés nem vonhatja el a gyermeket a játéktól.

Tudatos felkészültség, pozitív szemlélet, megfelelő módszerek, eszközök kiválasztása.

A fejlesztési feladatok meghatározása egyéni fejlettségnek megfelelően.

Fejlesztés játékban, játékosan történjen.

X. Az óvoda gyermekvédelme

Az óvodás korú gyermeket az emberhez méltó jogok és a gyermeki élethez méltó körülmények illetik

meg.

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 5.§- a meghatározza

a veszélyeztetettség fogalmát: „olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult

állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”

A gyermekek szocializációjának elsődleges terepe a család, ezért a megelőzésben is ez a legfontosabb

szintér.

48

Célunk: Elfogadó, toleráns légkört teremteni olyan pedagógiailag tervezett fejlesztő környezetet

kialakítani és bánásmódot alkalmazni, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik

gyermek hátrányos helyzetbe kerüljön.

Minden gyermek részére biztosítani a fejlődéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket,

amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség

esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi szociális helyzeténél vagy

bármely más oknál fogva fennállnak.

Az óvoda jellemző funkciójának érvényesítésével olyan kapcsolatrendszer kiépítése, amely lehetővé

teszi, hogy szükség esetén a gyermek megkapja mindazt a segítséget, amely személyiségének pozitív

fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

Törekvésünk arra irányul, hogy minél jobban megismerjük a gyermekek előző életszakaszát, családi

hátterét, szociális helyzetét, fejlettségi szintjét. Óvodába kerüléskor a fejlődésüket hátráltató okok

feltárásában azokat a tényezőket vesszük figyelembe, amelyek a család életmódjában megjelenve

gátolják a gyermekek egészséges fejlődését, hátráltatják képességeik alakulását.

Feladataink:

Az óvodához fűződő pozitív érzelmi viszony megalapozása és fenntartása.

A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti

felelősség ébrentartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal,

akik segítséget kérnek, vagy látszólag segítségre szorulnak.

A lemaradások korai felismerése, a hiányosságok pótlása.

Közreműködés a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető

körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

A nevelő- fejlesztő munkában figyelembe kell venni a gyermekek egyéni képességeit,

tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, lemaradását, segíteni a gyermekek

képességeinek optimális kibontakoztatását, illetve a valamely oknál fogva hátrányos

helyzetben lévő gyermekek csökkentését, felzárkóztatását.

Kapcsolattartás a családdal, a védőnővel, a gyermekorvossal, Nevelési Tanácsadóval.

49

XI. Az óvoda kapcsolatai

Óvoda-család

Mindennapos tájékoztatás, igény szerint fogadóóra, félévente írásos értékelés a gyermekről, szülői

értekezlet.

Óvoda- családi napközi

Bölcsődés korú gyermekek szüleinek fogadása, betekintés az óvodai életünkbe.

Óvodapedagógusok- óraadók

Folyamatos kölcsönös tájékozódás a gyermekek fejlődéséről.

Óvodapedagógusok- védőnő

Előzetes tájékozódás az érkező gyermekekről.

Óvoda – fogorvos

Gyermekeink Fogászati szűrése

Személyi és tárgyi feltétetek

Az intézményben foglalkoztatott dolgozók létszáma:

1 óvodavezető

1 óvodapedagógus

1 részmunkaidős óvodapedagógus

2 dajka

Nevelőmunkát segítő óraadók:

Logopédus, szurdopedagógus

Fejlesztő pedagógus, olifrogén – pszichopedagógus, alapozó mozgásfejlesztő

Tárgyi feltételek mellékletben

50

Iránymutató dokumentumok a Kicsi Kincsem Óvoda Pedagógiai Programjának elkészítéséhez

- Az óvodai nevelés országos alapprogramja (A Kormány 363/2012 (XII.17.). Korm.

- Rendelete 2012)

- 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről

- 1991. évi LXIV. Törvény a gyermeki jogokról

- 1997. évi XXXI. tv. A Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

- A gyermeki jogok ENSZ alapegyezmény 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-

- oktatási intézmények működéséről / módosításokkal egybeszerkesztve

- A Kicsi Kincsem Óvoda Alapító Okirata

A PROGRAMKÉSZITÉS MÓDSZERTANI SEGÉDANYAGAI

- Dr. Honi György: A pedagógiai program Raabe Könyvkiadó

- Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Munkáltató könyv a helyi nevelési

program készítéséhez /NAT-TAN sorozat OKI, OKKER Bp. 1996.

- Nagy Jenőné: Segédlet az óvodák nevelési programjának elkészítéséhez. /JNSZ Megyei

Pedagógiai Intézet 1996.

- Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés! Az óvodai nevelési program

előkészítő szakasza. OKKER Bp. 1997.

- Nagyné Jánosi Éva: Pedagógiai programkészítés az óvodában. Módszertani segédanyagok

Debrecen 1996.

- Dr. Pereszlényi Éva: A Helyi Óvodai Nevelési Program szakmai feltételrendszere /Alcius Bt.

Bp. 1997.

- Csányi, T. – Gergely, I. MOZGÁS, avagy tennivalók az óvodai testnevelés témakörében II.

Változások az Óvodai nevelés országos alapprogramjában: kihívások, feladatok című

konferencia. Kecskemét, 2010.

- Gergely Ildikó: Mozgásos játékok kézikönyve Egyszerű futójátékok: Mit? Miért? Hogyan?

/Bp. 2013.

- Dr.Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában

51

- Zilahy Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével

- Forrai Katalin: Ének az óvodában EMB, 1997.

- Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában /Fabula Bt.2001.

52

Legitimációs záradék

1. Véleményezte

___2015. szeptember 1._________ _____Dr. Hefler Krisztina__________

Dátum Szülői szék képviselője

2. Elfogadta

___2015. szeptember 1_________ ____Rábai Rita__________________

Dátum Nevelőtestület

3. Jóváhagyta

____2015. szeptember 1_______ ____Kerpel Vilmosné___________

Dátum Intézményvezető helyettes

4. Érvényességi nyilatkozat

2015. szeptember1-től visszavonásig

5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente

6. Módosítás előírásai

Törvényi változás esetén

Kiegészítve: 2018. augusztus 30.

Az óvodai nevelés országos alapprogramja (A Kormány 363/2012 (XII.17.). Korm. Rendelete 2018.

IX.1. hatályos állapotának megfelelően.

53