Yuan Xiang

Csikunggyógyítógolyók

az ôsi

Kínából

KÍNAIGYÓGY-GOLYÓK

ÍRTA: YUAN XIANG

Tartalom

Elõszó (dr. Eõry Ajándok) Néhány megjegyzés a gyógygolyók

kínai elnevezéseirõl A golyóterápia az akupresszúra

egy különleges változata E természetes gyógymódok az õsi kínai

filozófiában gyökereznek A golyóterápia valójában az életerõt,

a csit aktivizálja Ahhoz, hogy a golyóterápiában higgyünk,

meg kell érteni a kínai életszemléletet A kézben pörgetett golyók ingerlik

a tenyér bõrzónáit A golyóknak meglepõen sokféle

gyógyhatásuk van A golyógyakorlatok gyógyhatását félévezrede

a Ming-korszakban fedezték fel Milyenek a csikung golyók? Kezdõ a kisebb golyókkal kezdje,

azután térjen át a nagyobbakra Néhány ötlet a golyókkal való gyakorláshoz A golyókat rendszeresen ápolni kell A csikung golyóterápia a testet-lelket

egyaránt erõsíti Utószó

5

Elõszó

A csikung a jógára emlékeztetõ õsi kínai gyakorlat-rendszer. Célja az egészség megõrzése, a betegségekdiagnosztizálása és gyógyítása, a test ellenálló képes-ségének növelése.

A csi szó jelentése: levegõ, légzés, fuvallat. A ha-gyományos kínai felfogásban mindenfajta energiát a csi szó jelöl. A világegyetemet a csi, a mindent betöl-tõ eneriga, a ,,kozmikus lélegzet’’ hatja át. Mivel azember az univerzum része, azzal elválaszthatatlanegységet alkot, az emberi test mûködése és egészségiállapota az energiák egyensúlyának, normális áram-lásának a függvénye.

Az akupunktúra elmélete szerint az emberi testben(de az állatéban is) az energia speciális vezetékekben(meridiánokban) áramlik. E vezetékek létezéséreegyébként a legutóbbi idõk kutatásai meggyõzõbizonyítékot adtak. Zhu Zhong-Xiang (Csu-Csung-Hsziang), a Kínai Tudományos Akadémia BiofizikaiIntézetének professzora 1987-ben a pekingi Nemzet-közi Akupunktúrás Kongresszus alkalmából tartottmunkaértekezleten számolt be elõször arról, hogy azakupunktúrás vezetékek a periférián haladó, biofizikai-lag azonosítható egy-két milliméter széles csatornák.

A vezetékeken meghatározott pontok helyezkednekel, amelyek kapukként nyílnak a külvilágra. Ezeken a pontokon keresztül lehet az energiaáramlást tûszúrás-

7

FFIIGGYYEELLMMEEZZTTEETTÉÉSS

A csikung golyók alkal-masak a szervezet erõinekmozgósítására, az orvosikezelés kiegészítésére ésleginkább a betegség meg-elõzésére. Nyomatékosanfelhívjuk azonban a figyel-met, hogy betegség eseténa golyók nem pótolják azorvosi kezelést.

vezeték 8. pontja). A kézre kivetülõ reflexzónák kap-csolatai – ha hiszünk bennük – még további szerv-funkciókra gyakorolhatnak jótékony hatást.

Összefoglalva: a golyók használatának serkentõ,gyógyító-megelõzõ hatása elméletileg megalapozott,alkalmazása ártalmatlan, használatát javasolom.

Budapest, 1991. június 21.

Néhány megjegyzés a gyógygolyók kínai elnevezésérõl

Kínában nincs általánosan használatos neve az ilyen-fajta golyóknak. Hol csak tie-csiunak, vasgolyónaknevezik, hol a kõgolyót csiensen-csiunak, testerõsítõ,roboráló vagy egyszerûen gyógygolyónak. Magyar-országon néha csien golyónak hírdetik a csiensenszóból rövidítve. Német nyelvterületen az õsi kínaigyakorlatrendszer nyomán csikung (hivatalos kínai„pinjin”-átírásban: qigong) golyónak hívják, amelybena csi (qi) szuszt, életerõt, a kung (gong) gyakorlatotjelent. Úgy tûnik, Európaszerte ez az elnevezés hono-sodik meg, így célszerû ezt használni.

A kiadó

sal vagy egyéb fizikai ingerrel befolyásolni, pl. a te-nyéren található pontokat gyógygolyók görgetésével.Ugyanis, ha a testben az energiaáramlás valamilyenoknál fogva megakad, ha valamelyik vezeték eltömõ-dik, ha az energia rossz irányba áramlik, akkor lép fela betegség.

Speciális kõ- vagy fémgolyók pörgetése a tenyérbenserkenti a feltorlódott energia áramlását, és ezáltal a beszûkült, eltömõdött vezetékeket kitisztítja, meg-nyitja a normális életmûködésre.

A gyógygolyós módszer Kínában igen elterjedt,elsõsorban az idõsebb korosztály körében. Használatakb. félévezrede ismert, semmiképpen sem ártalmas,fennmaradását éppen hasznosságának köszönheti.Alkalmazását az alábbiak miatt is javasolom:

– A kéz a nagyagykéreg érzõterületén (Brodmann-1., 2. és 3.) kivételesen nagy zónát képvisel, használa-ta visszahat a kérgi funkciókra, s így az agymûködéstserkenti.

– A kor elõrehaladtával az inak öregedése, mere-vedése az ujjak mozgását korlátozza. A kínai golyók a tenyérben és az ujjakban haladó ínhüvelyek anyag-cseréjét fokozhatják, és így az ujjakat rugalmassá ésmozgékonyabbá teszik.

– A tenyér és az ujjak anyagcseréje fontos az aku-presszúrás gyógyítás szerint is. Itt a szóba jöhetõ pon-tok serkentik a szívmûködést (szívvezeték 8. pontja),frissítõ és ugyanakkor nyugtató hatásúak (szívburok-

8 9

Dr. Eõry Ajándoka biológiai tudományok kandidátusa

bejegyzett akupunktúra szakértõ

A golyóterápia az akupresszúraegy különleges változata

A természetes gyógymódok a világ számos országában– keleten és nyugaton egyaránt – ma már a hivatalosorvostudomány részét képezik. A természetgyógyászatrengeteg olyan gyógyeljárást tett népszerûvé, melyek-nek az eredete a régmúltra nyúlik vissza. Ezek közül iskiemelkedõek az õsi Kínából származó és ott ma is a modern orvoslás eszköztárával egyenrangúan alkal-mazott gyógymódok. Ilyen elsõsorban a tûszúrásoseljárás, az akupunktúra, és ennek egy szélesebb körbenalkalmazott változata, az akupresszúra, mely az aku-punktúrás pontoknak nyomással történõ ingerlése.

Ismeretes, hogy az akupunktúra Magyarországoncsak a nyolcvanas években kezdett elterjedni. A hiva-talos tudományos körök addig mereven elutasították,mert a klasszikus orvostudomány nem tudta igazolniaz eljárás hatásmechanizmusát. Azután egyre többengyõzõdtek meg arról, hogy ez az õsi gyógymód sokfélebetegség enyhítésében, megelõzésében, sõt nemegy-szer a gyógyításában is igen hatásos lehet. Különösenjól alkalmazható fájdalomcsillapításra, érzéstelenítésre.

Az akupresszúrához nincs szükség tûszúrásra,ugyanis ennél az eljárásnál ujjakkal vagy valamilyen eszközzel gyakorolunk nyomást a megfelelõ pontokra.Nagy elõnye, hogy mindenki elsajátíthatja, viszonylagkönnyû megtanulni, otthon és egyedül is végezhetõ.

10 11

Ez a kincsek kincse.Edzd magad és erõs lesz az ország.(Baoding Acélgolyó Mûvek, Pujie)

12 13

A bal tenyér reflexzónái A jobb tenyér reflexzónái

vékonybél ésvastagbél

vékonybél ésvastagbél

gerincgerinc

máj

napfonatnapfonat

epehólyagtüdõ

felsõ légutakfelsõ légutak

fülekfülek

homlok éskoponyaüreg

homlok éskoponyaüreg

szemekszemek

agyvelõagyvelõgyomorgyomor

hörgõkhörgõk

Ezek az ellentétek valójában egységes egészet ké-peznek, amelyet az egymást kiegészítõ mozgás hozlétre. A kínai filozófia szerint ez a két ellentétesmozgás a jin és a jang. A jin a nõies, a nyirkos, a sötét,a passzív, ezzel szemben a jang a világos, a meleg, a férfias, az aktív. A jinnek és a jangnak egyensúlybankell lennie, hogy a szervezet harmonikusan mûköd-hessen. Ha a jin erõsödik, akkor a jang gyengül, ésfordítva. Jang nem létezhet jin nélkül, a jin és a jangegymást szabályozza. S bár ellentétesek egymással,mégis egységes egészet képeznek.

A golyóterápia valójában az életerõt, a csit aktivizálja

A jin és a jang léteszésébõl fakadó életerõ, a csi az azenergia, mely minden életmûködést szabályoz. A csiaz, amely mindent mozgásba hoz, amely mindent kor-mányoz és igazgat. Csi nélkül nincs élet, és viszont:élet nélkül nincs csi.

A csi azonban nem csupán filozófiai elv. Valójábanaz energiának egy formája. A kínai felfogás szerint avilágegyetemben mint õserõ (õs-csi) létezik, amely azegész univerzumot mozgatja és kormányozza. Belõlekeletkezett azután minden más.

Mindez a kínai orvoslás nyelvére lefordítva: az em-beri szervezetben minden mûködésnek megvan a maga

Ezenkívül még számos változatuk van ezeknek azõsi keleti gyógymódoknak, így a moxibusztió (az aku-punktúrás pontok perzselõ fûvel történõ ingerlése), a kézrátevés (a kezelõrõl a kezeltre történõ energiaát-vitel), a köpölyözés, a fülakupunktúra és az akupresz-szúra két sajátos változata a talpmasszázs, valamint a kézakupresszúra, illetve ez utóbbinak egy különlegesváltozata: a tenyér ingerzónáinak gyógygolyókkal (ún.csikung golyókkal) való ingerlése. Mind a talpmasz-százs, mind a csikung golyókkal történõ masszírozásazon a felismerésen alapul, hogy a talp és a kéz egyesterületei energiapályák (ún. meridiánok) révén köl-csönhatásban állnak a szervezet különbözõ részeivel.Ezek ingerlésével tehát hatni lehet az egyes szervekmûködésére.

E természetes gyógymódok az õsi kínai filozófiában gyökereznek

A kínai filozófia szerint nemcsak a földi élet, hanemvégsõ soron az egész univerzum létezése dualisztikuselven alapszik. A kezdet a véggel, a sötétség a vilá-gossággal áll szemben. A nappal az éjszaka terméke. A fehér színt csak azért látjuk, mert létezik a fekete. A hang feltétele a csend. A nyár melegét és az újraéle-dés tavaszát a tél hidege és a természet halála követi. A szomorúságot a vidámsággal lehet mérni.

14 15

Ahhoz, hogy a golyóterápiában higgyünk,meg kell érteni a kínai életszemléletet

A természetgyógyászatnak olyan természetes gyógy-szerek és gyógymódok állnak rendelkezésére, melye-ket összevetve a klasszikus orvoslás terápiás eljárá-saival, azt az azonosságot állapíthatjuk meg, hogy mind-egyik ugyanazt a célt szolgálja: az ember testi-lelkiegészségének megõrzését, illetve helyreállítását.

A testi egészség nagyon sokféle kapcsolatban áll a lelki és szellemi egészséggel. Az vagyunk, amit gon-dolunk. Ha a gondolataink gonoszak és kuszák, annakaz egész testre kihatása van. Mind a gondolkozásunk,mind a cselekedeteink következményeit egyarántviseljük. A jó gondolatoknak óriási erejük van. Az álla-tokat nem a gondolataik, hanem az ösztöneik vezérlik.Csak az ember kapta osztályrészül a gondolkozás ere-jét, hatalmát. De senki ne higgye, hogy ez a hatalomvégtelen, csak azért, mert nem látszik. Az igazság az,hogy a villám, amely belecsap a tölgyfába, vagy a föld-rengés, amely felszakítja a földet, mind gyerekjáték azemberi gondolkozás hatalmához képest. A rossz gon-dolatok rút következményekkel járnak, a jó gondolatokviszont mindig újabb jó cselekedetekre ösztönöznek.Az igazság és a szeretet fénye a szemekben is ragyog.

A csikung golyók használatához is megfelelõ belsõhozzáállásra van szükség. Tehát elõször mindenkinekmagának kell meggyõzõdnie a golyóterápia hasznos-

csije. A légzési csi a lélegzetvételt segíti, a táplálkozásicsi pedig a felvett táplálék energiatartalékká alakulásátirányítja. Bármennyit is használ el ebbõl mûködésesorán vagy betegség miatt a szervezet, a csi mindigújratölti ezt a tartalékraktárat.

A csi, azaz az életenergia egészséges emberbenszabadon, akadálytalanul, zárt energiapályákon, ún.meridiánokon kering a szervezetben.

Hat jin és hat jang meridián van, amelyek párosávalhelyezkednek el a két tesfélen. Ezek a meridiánok: atüdõvezeték, a szívvezeték, a szív-burokvezeték („a vér-erek ura”), a gyomorvezeték, a vastagbélvezeték, a lép-hasnyálmirigy vezeték, a vékonybélvezeték, a hólyag-vezeték, a vesevezeték, a hármas melegítõvezeték, azepehólyagvezeték és a májvezeték.

Ha a meridiánokon történõ energiaáramlásban bár-miféle zavar áll be, ez megbontja a harmonikus egyen-súlyt, és betegséget okoz. Efféle egyensúlyzavarokataz idõjárásváltozástól kezdve a sérüléseken át egészena helytelen táplálkozásig és a tartós megerõltetésig sokminden elõidézhet. Ilyenkor a cél tehát az, hogy azenergiák egyensúlyát helyreállítsuk, az energiaáram-lási akadályt elhárítsuk és az energiát a megfelelõhelyre irányítsuk. Valójában az energiaáramlásra, azéleterõre (a csire) hat az akupunktúra, az akupresszúra,illetve a csikung gyógygolyókkal való masszírozásitechnika is.

16 17

ságáról, s csak azután várhat eredményt tõle. Ezértolyan fontos a kínai felfogás, életszemlélet megértése a golyókkal való gyógyításban.

A gyógygolyó-technikának is a csi a filozófiai alap-ja. A kung szó kínai eredetû, és a dolgozni szóból ered.A csikung tehát olyan technika, mely a csit aktivizálja,a testet-lelket erõsíti, az egész szervezetet mozgósítja.A csi tehát nem valami elvont, absztrakt dolog, éppenellenkezõleg: nagyon is kézzelfogható.

Kínában a csi aktivizálására különbözõ technikákathasználnak igen neves klinikákon. Régóta alkalmazzákpl. a krónikus betegek kezelésében. A tapasztalat sze-rint a krónikus betegek tovább éltek, ha csi-technikát isalkalmaztak náluk. A csi-kezelés a kemoterápia mel-lékhatásait is csökkenti.

Az alábbi betegségek gyógykezelését hatásosan le-het kiegészíteni gyógygolyóterápiával:

– Légzõrendszer:asztma, torokgyulladás, nátha, hurut stb.

– Emésztõrendszer:gyomorfekély, gyomorhurut, egyéb gyomorbeteg-ségek, májgyulladás, epekõ, székrekedés, cukor-betegség, krónikus hasmenés.

– Vérkeringési módszer:magas vérnyomás, reumás betegségek, szívritmus-zavarok, a fehérvérsejtek számának csökkenése.

– A vizeletkiválasztó és a nemi rendszer betegsé-gei: vesegyulladás, kóros pollució, menstruációs

18 19

Szívvezeték lefutásaa kézben

Szívburokvezetéklefutása a kézben

Vastagbélvezetéklefutása a kézben

fájdalom, meddõség, magtalanság, méhsüllyedés.– Az idegrendszer betegségei:

idegfájdalmak, érzéstelenség, álmatlanság, fejfá-jás, ülõidegfájdalom, ideggyengeség.

– Sérülés, sebesülés (külsõ, belsõ).– Hormonrendszer:

tejmirigy-, nyálmirigygyulladás.– Ízületi bántalmak

vállízületi gyulladás, derék- és hátfájás, egyéb ízületi gyulladások.

– Bõrbetegségek, szemölcs stb.– Érzékszervi betegségek:

látás, hallás, ízlelés és szaglás zavarai, orrgyulla-dás, polip.

– Rosszindulatú daganatok korai stádiumban.

A kézben pörgetett golyókingerlik a tenyér bõrzónáit

Az orvostudomány már régóta ismeri azt a kapcsolatot,amely az idegrendszer közvetítésével a bõr és a testbelsõ részei között fennáll. Az ember érzékszerveivel – köztük egész bõrfelületével – folyamatosan észleli a külvilágból jövõ ingereket, és azokra idegrendszeresegítségével különbözõképpen reagál. Az emberiszervezet olyan egységes rendszer, amelynek mindenrésze összefüggésben van egymással, és így minden

20 21

Vékonybél lefutásaa kézben

Hármas melegítõvezetéklefutása a kézben

Tüdõvezeték lefutásaa kézben

A tenyér bizonyos bõrzónáinak ugyanis különösjelentõségük van, mert a nyaki gerinc egyes szakaszai-nak vannak alárendelve. Ezek pedig az aortával, a hi-pofízissel, a szívvel, a tüdõvel és a hörgõkkel állnakösszeköttetésben. Amikor tehát a tenyér reflexzónáitingereljük, pl. úgy, hogy csikung golyókat pörgetünk a tenyerünkben, reflexes úton ezeknek a szerveknek a mûködésére hatunk.

A golyók pörgetésekor élettanilag az történik, hogya tenyér egyes pontjainak ingerlésével hatást gyakoro-lunk a tõle távol esõ belsõ szervre. Ez a távolhatás azalapja az akuputúrás kezelésnek is. A fül egyes terüle-teinek tûvel való ingerlése pl. meglepõen hatásos másterületek fájdalmainak a csillapításában. Ezek az aku-punktúrás pontok általában igen távol helyezkednek ela beteg szervtõl. Épp így a kéz akupunktúrás pont-jainak ingerlése is igen hatásos a különbözõ szervekgyógyításában.

A kéz reflexzónái úgyszólván minden szervvelkapcsolatban állnak. A golyók forgatásakor ezeket a reflexzónákat inger éri. Különösen a kéztõ külsõpereme és a hüvelykujjbegy, valamint a mutatóujjterületének intenzív nyomása és masszírozása vannagy hatással a hozzá tartozó belsõ szervekre. Az ujj-ízületek ingerlésével a nyirokkeringésre lehet hatni.Minthogy a tenyéren sok akupunktúrás pont található,amelyek a szív és a szívburok meridiánját, valamint a tüdõ meridiánjának egyes pontjait érintik, a golyók

inger, amely valamely szervet ér, hatással van a többiszervre is. Ezen a szemléleten alapul az „egésztest-orvoslás” fogalma.

Henry Head (1861-1940) angol ideggyógyász fe-dezte fel, hogy a testfelületen a belsõ szerveknek meg-található a nagyon precízen körülhatárolható reakciószónája (dermatomja). Ezek a dermatomok az ún. Head-zónák.

Ha egy belsõ szerv megbetegszik, ez a zavar azidegrendszer közvetítésével, reflexes úton kivetül a megfelelõ Head-zónára, s az adott bõrfelület túlérzé-kennyé (hiperalgéziássá) válik.

Ez a kapcsolat azonban fordítva is fennáll: a testfel-szín ingerlése hatással van a belsõ szervekre. Márpedigha ez így van, akkor a bõrfelület megfelelõ pontjainakingerlésével reflexes úton jótékonyan lehet befolyásol-ni a szervek mûködését. És minél pontosabban ésszervspecifikusabban ingereljük a megfelelõ bõrzónát,annál nagyobb lesz ennek a hatása az illetõ szervre.Pl. a már régebben is alkalmazott köpölyözést manap-ság sokkal hatásosabban gyakorolja a természetgyó-gyászat, mert azt nem válogatás nélkül, hanem azintenzív pontokon végzi. De a masszõrök is kiválóanhasznosítják ezeket az ismereteket. Ezt az élettanihatást aknázza ki a kéz dermatomjainak ingerlésével a csikung kezelés is. Már magában a „kezelés” szóbanbenne van a kéz, megérinti a testet, amely melegetáraszt, kontaktust teremt.

22 23

24 25

has

torok

nyelv

állkapocs

ajak

arcorrszem

ujjakkéz

csuklókar váll fej

lábszártörzs

lábfej

A kéz rendkívüli szerepe az érzékelésben A kéz rendkívüli szerepe a mozgásban

toroknyelv

áll-kapocs

ajak

arcszem

nyak

ujjak

kéz

csuklókönyökválltörzs

térd

boka

lábujjak

forgatása ezeket az akupunktúra-meridiánokat aktivi-zálja.

A kéz reflexzónáinak ingerlése tehát hat a hormo-nális rendszerre, a szívre és a keringési rendszerre, azemésztõrendszerre, az izmokra és az ízületekre. A kézjelentõségét az is mutatja, hogy dermatomjainakvetülete a többi szervhez képest milyen aránytalanulnagy területet foglal el az agykéreg elülsõ központitekervényén.

A golyóknak meglepõensokféle gyógyhatásuk van

A golyók pörgetésének – azonkívül, hogy pihentetõ,szórakoztató játék – igen sok jótékony hatása van.

A tenyérben pörgõ golyók masszírozó hatása stimu-lálja a környéki idegrendszert, a vérkeringést, aktivi-zálja a nyirokáramlást, feszesen tartja az inakat,elõsegíti az ízületi folyadék termelõdését, aktivizálja a szövetek anyagcseréjét, és ezáltal a káros anyag-cseretermékek kiürülését elõsegíti. A kéz és az ujjakállandó mozgása megmozgatja az alkar és a felkarizmait. Az izommozgás pedig közismerten pumpálóhatást gyakorol az erekre. Ez elõsegíti a vérnek a szívirányába vagy onnan visszafelé történõ áramlását, amiaz egész keringési rendszerre jótékony hatással van.

Tudjuk, hogy a test izomzata egy teljes egészében

26 27

A tenyér akupresszúrás pontjaiés kapcsolataik a belsõ szervekkel

külsõ nemiszervek

belsõ nemiszervek

húgy-hólyag

vese

szív

tüdõ

légcsõ

gége

pajzsmirigynyelõcsõ

szájüregnyelvszemgolyó

könnyzacskó

orrüreg

gyomor

nyombél

hasi fõütõér

máj

vékonybél

hasnyál-mirigy

mellékvese

vastagbél

végbélméh

idegrendszeren keresztül összeköttetésben áll a testminden részével. Így lehetséges az, hogy a golyókhanghatásuk révén vitalizálnak, aktivizálnak és harmo-nizálnak. És éppen ezért az õsidõktõl egészen nap-jainkig nincs olyan kultikus tevékenység, amely nehasználná fel az ének, a hangszeres zene jótékonyhatását.

A fülnek mint egyensúlyérzékelõ szervnek nemcsaka térbeli mozgásban van szerepe, hanem sok vegetatívfunkciót is irányít. A jin és a jan hangok eljutnak a csigába, ahonnan a test minden részébe továbbfut azitt keletkezõ ingerület. És minthogy a fülnek nagyonfontos szerepe van az agy aktiválásában, és az ideg-rendszer révén minden testrészünkkel összeköttetésbenáll, ezért a csikung golyógyakorlatokban a hanghatás-nak különösen nagy szerepük van.

A csikung hanghatás nem pusztán játék, hanem azegész testre élénkítõleg hat. A kellemes hangok nemcsupán örömöt okoznak, de gyógyítanak is.

Végül a golyók forgásakor keletkezõ vibráció fel-lazítja a mélyebben fekvõ szöveteket, javítja az arteri-olákban a véráramlást, nyugtatja az idegeket és serken-ti a nyirokkeringést.

Összefoglalva az eddig elmondottakat:

– A testfelszín Head-zónáira kivetülnek egyes belsõ szervek mûködési zavarai.

zárt rendszert képez. A természegyógyászok eztfigyelembe veszik, amikor a nyaki gerinc kóros elvál-tozásait a lábizomzat, majd felfelé a combizomzat és a keresztcsonttájék izomzatának a mozgatásával,masszírozásával kezelik. A nyaki gerinc mészlerakó-dása a hátizomzatra, majd lefelé egészen az ágyékiizomzat területéig kihatással van.

A golyókkal való rendszeres gyakorlás az egészidegrendszert serkenti, javítja és tréningben tartja azagymûködést, segít megõrizni a szellemi frissességet.

A golyógyakorlatok során erõsödnek a karizmok ésfinomodnak a kézmozgások, mivel a golyók pörgetéseállandóan igénybe veszi a kar- és a kézizmokat, vala-mint a csuklóízületet és az ujjízületeket. Ezen izomet-riás hatás folytán nemcsak a kéz ügyesedik, hanem a karizomzat is erõsödik, és ezért a golyózás különösena hosszú idõn át ágyban fekvõ betegek számára aján-latos.

Az említett hatásokon túl az acél csikung golyóknakmég két érdekes hatásuk van: a vibrációs és a hang-hatás. Az acélgolyó belsõ üregében ugyanis egy kisebbgolyó, valamint kúp alakú spirál rugó helyezkedik el,és a tenyérben történõ pörgetéskor ez a szerkezet rez-gésével vibrációt idéz elõ, továbbá dallamos hangot ad.

A két golyó más-más frekvencián ad hangot, még-pedig az egyik egy mélyebb jin, a másik pedig egymagasabb jang hangot. Ennek a hangnak élettani hatá-sa van. A tudomány már régen kiderítette, hogy a fül az

28 29

30 31

A belsõ szervek vetülete a tenyéren (a kéz koreai mikroakupunktúrája alapján)

A gerincoszlop vetülete a kéz hátán(a kéz koreai mikroakupunktúrája alapján)

keresztcsonti csigolyák

ágyéki csigolyákmellkasi csigolyák

nyaki csigolyák

nyakszirt

húgyhólyag

csípõ

köldök

térd

epehólyag

boka

máj

szív

tüdõ

mell

könyök

csuklószegycsont

szájüregorrüreg homlok

szemnyelvcsont

mellkascsukló

könyök

boka

térd

csípõ

gyomorveselép

hasnyálmirigyvastagbél

vékonybél

petefészekvagy herék

külsõ nemiszervek

meggyõzõ és zseniális. Ehhez csak meg kell venni a golyókat, és azután rendszeresen használni õket.

A golyógyakorlatok gyógyhatásátfélévezrede a Ming-korszakban fedezték fel

Kínában nap mint nap látni, de már Európában semritkaság, hogy az emberek séta, nézelõdés közben kétgolyót pörgetnek a markukban. A kínai ember számáraez a golyópörgetés egyáltalán nem céltalan szabadidõsjáték, hanem egy õsi kínai kondicionáló gyógymód. A golyóterápia a 14. században uralomra került Ming-dinasztia idejébõl származik. Az egyik Ming császár ishasználta a golyókat, hogy egészségét megõrizze éséletét meghosszabbítsa. A császár 89 évet élt, a házior-vosa pedig, aki ezt a terápiát javasolta, 84 éves korábanhalt meg, ami az akkori átlag-életkort figyelembe véve,matuzsálemi kornak számított.

Milyenek a csikung golyók?

A kínai császárok által használt csikung golyók mégbiztosan sokban különböztek a maiaktól, nem is be-szélve a köznép golyóiról. Eredetileg a golyók fábólkészültek, és kizárólag játékra használták õket.

Ám amikor a 13. században rájöttek, hogy a go-

– Ezek a zónák anatómiailag többnyire távol esnek a beteg szervtõl.

– A zónák ingerlésével jótékony hatást lehet gyako-rolni a belsõ szervekre.

– A tenyér reflexzónáinak ingerlésével gyógyít-hatók a hozzájuk tartozó belsõ szervek.

– A csikung golyók a tenyérben pörgetve a kéz vala-mennyi reflex-zónáját ingerlik, és ezáltal hatással vannak a hozzájuk tartozó belsõszervekre.

– A kompresszió (masszírozás) lazítja a szöveteket, és javítja a perifériás vérkeringést.

– A vibráció fellazítja a mélyebben fekvõ szövete-ket. Javítja az arteriolákban a véráramlást, nyug-tatja az idegrostokat és serkenti a nyirokkeringést.

– A mozgási (kinetikus) energia révén hõ keletke-zik. Ez a kinetikus energia a szövetekbe behatol-va visszavezetõdik a szervezetbe.

– Reaktiválja a belsõ szerveket, felmelegíti az ere-ket, és ezáltal javítja a véráramlást. Nyugatja az ideget. A meleg jang-tényezõ, a jang tehát energia. A jang és a jin hatására a csi aktiválódik.

– A dallamos hangoknak nyugtató hatásuk van, ja-vítják a hangulatot.

– Az izometriás hatás erõsíti a kéz- és a karizmokat.

Ha mindezeket a tényezõket szem elõtt tartjuk,akkor elmondhatjuk, hogy itt valójában egy egysze-rû elv érvényesül, és éppen az egyszerûsége révén

32 33

zése: huasengsi, virág jádekõ), közönséges már-ványgolyó,

– néhány éve kapható Kínában mágnesterápiás célokra az 50 mm-es krómozott acélgolyó 6 db, felületébe épített mágnessel is, de tapasztalataink szerint a mágnesek használat közben lassan-las-san kiporlanak üregeikbõl, így minõségi kifogá-solhatósága miatt behozatalára nem került sor. Újabban a mágneseket a bütykök alá építik be, ettõl viszonta golyók nem forognak simán egymá-son.

Kezdõ a kisebb golyókkal kezdje,azután térjen át a nagyobbakra

Eleinte a gyakorlatokhoz hiányzik a biztonság, a koor-dinált kézmozgás, nem megy egykönnyen a golyókpörgetése. Ezért is érdemes eleinte kis golyókathasználni, melyek jól belefekszenek a tenyérbe, nemtúl nehezek, és ezért jól vezethetõk. Aki a kis golyókatmár teljes biztonsággal tudja forgatni, ideje, hogy áttér-jen a nagyobb méretû golyókra, ugyanis ezeknek na-gyobb a gyógyhatásuk, továbbá nagyobb lendülettelforognak a kézben, és a hanghatáson kívül vibrációshatásuk is jobban érvényesül. Magától értetõdõ, hogyminél nehezebb a golyó, annál nagyobb a kéz és a karizmaira ható izometriás hatás is.

lyóknak gyógyhatásuk van, el kezdték õket jádekõbõl,majd acélból készíteni. Idõ múltán az acélgolyóba egybelsõ kisebb golyót is építettek, ez kellemes, dallamoshangot ad, és vibrációt kelt, amely a mélyebben fekvõszöveteket is jótékonyan ingerli.

Az eredeti kínai gyártmányú golyók négy méretben készülnek:

– 40 mm átmérõjû golyók gyermekeknek,– 45 mm-es golyók kezdõknek vagy kisebb kezû-

eknek,– 50 mm-es normál méret,– 55 mm-es extra méret „bõmarkúak” és „profi go-

lyózók” részére.Kivitelét tekintve pedig van:– krómozott acélgolyó

az 55 mm-es pár súlya 530 g,az 50 mm-es pár súlya 430 g,a 45 mm-es pár súlya 330 g, hátránya, hogy a króm puha fém, hamar lekopik, valamint allergiátis okozhat.

– ugyanezek gravírozott mintával,– aranyszínûre titánozott acélgolyó, ez a legtartó-

sabb, ráadásul a krómra allergiások is használhat-ják.

– vagy rekeszzománccal díszített acélgolyó, vala-mennyi belül csengõs-vibrációs szerkezettel,

– tömör jádekõ golyó graniporfiritbõl (kínai elneve-

34 35

ezekhez a példákhoz! Találjon ki saját maga számáraegyéni gyakorlatokat.

A golyók hatását megsokszorozhatja, ha úgy pörgetiõket körbe a tenyerén, hogy azok közben ne érjenekegymáshoz. Így különös feszülés keletkezik, a golyókszinte kifelé feszítik az ujjait, hiszen igyekeznie kell egymástól távol tartani õket, ugyanakkor arra is vi-gyáznia kell, hogy a golyók ki ne essenek a markából.

Néhány ötlet a golyókkal való gyakorláshoz

Már volt szó arról, hogy a golyók a kínai filozófiaszerint a jint és a jangot reprezentálják. Ennek meg-felelõen az egyik golyó egy mélyebb jin, a másik pedigegy magasabb jang hangot ad. Ha a két golyót egyen-letesen forgatja az ember, a jin és a jang hatás egyen-súlyban van egymással. Megfelelõ technikával azon-ban kedve szerint akár az egyik, akár a másik hatásterõsítheti. Ha pl. gyorsan vagy balra, azaz az óramu-tató járásával ellentétes irányban pörgeti a golyókat,akkor a jangot erõsíti. Lassú vagy jobbra, azaz az óra-mutató járásával megegyezõ irányú forgatáskor a jinerõsödik. Rövid idejû forgatáskor ugyancsak a jinerõsödik, mert a golyók még hidegek. Hosszú ideigtartó forgatáskor viszont a jang erõsödik, mert a golyókfelmelegednek, és a tárolt hõt visszajuttatják a testbe.Ezt mindjárt ki is próbálhatja. Fázik? Gyengének érzimagát?

Vegye kezébe a golyókat, és gyorsan pörgesse õketbalra, vagyis az óramutató járásával ellentétes irányba.Hosszú ideig csinálja, mert a gyors és hosszan tartóbalra forgatás a jangot erõsíti, vagyis hõt termel, s ha-marosan kellemes melegséget érez.

A következõkben néhány lehetõséget mutatunk bearra, hogyan lehet használni a golyókat. De nagyonfontos: legyen önálló, használja a fantáziáját, fejlesszeki a saját technikáját, ne ragaszkodjon szigorúan

36 37

Engedés és szorítás.A kéz mozgása a golyók pörgetéseközben.

va magával fogja vinni, és szabadidejében, beszélge-tés, séta vagy olvasás közben állandóan forgatni fogjaõket. Arra azonban vigyázzon, hogy ne váljon a golyókrabszolgájává.

Ne írja elõ magának, hogy pl. naponta néhányszornegyedóráig fogom a golyókat forgatni. Nem. A gya-korlás maradjon játékos. Akkor vegye kézbe õket,amikor kedve támad hozzá. Ha túl sokáig csinálja,fárasztóvá válik, és az többet árt, mint használ.

Lehet, hogy eleinte a golyók kiesnek a kezébõl, deez ne vegye el a kedvét. Csak arra vigyázzon, hogy a golyó nehogy kemény talajra, kõre essen, mert meg-sérülhet. Eleinte még nem sikerül egyenletesen forgat-ni, illetve megtartani a golyókat, de tapasztalni fogja,hogy napról napra ügyesebbé válik.

A változatosság kedvéért játszhat egy golyóval isúgy, hogy azt a két tenyere között görgeti. Viszont hamár nagyon ügyes, akár három golyót is vehet a tenye-rébe, sõt három golyót forgatva egy negyediket isegyensúlyozhat a többi tetején.

Használhatja a golyókat talpának masszírozására is.Ezt ülve végezheti úgy, hogy a szõnyegre (sohasemkemény talajra) tett golyókat a talpával ide-oda gör-geti. Ha lábfürdõ közben a vízbe a talpa alá tett golyótmozgatja, ez a vérkeringést javítja, és ezáltal hatáso-sabbá teszi a lábfürdõt. Vigyázat! Fürdõsós vízben agolyókat nem szabad használni, mert a só megtámadjaa felületüket.

Ezzel egyrészt fokozott nyomást gyakorol a kéz aku-punktúrás pontjaira, másrészt a kéz- és karizmokat isjobban megdolgoztatja. A csengõk játéka is szebbenérvényesül, ha a koccanások zaja nem zavarja õket.

Hogy a golyók ne érjenek egymáshoz, azt nem könnyû elsajátítani. Pörgetéskor a két golyó általábanegymáson gurul. Vigyázzon, hogy ez lehetõleg koc-canás nélkül menjen végbe. A golyókat idõnként tegyeát a másik kezébe, váltogatva mindkét kézzel gyako-roljon. Ha van két golyó-párja, akkor egyszerre is pör-getheti õket mindkét kezében.

A golyókat nem csupán elõretartott kézzel lehet for-gatni, hanem a legkülönbözõbb kéz- és kartartással,akár hátranyújtott karral is.

A fantázia határtalan lehetõséget kínál, és minéltöbbféleképpen tudja csinálni, annál nagyobb örömétfogja lelni bennük. A golyókat elõbb-utóbb mindenho-

38 39

A csengõs golyó belsõ szerkezete

A csikung golyóterápiaa testet-lelket egyaránt erõsíti

A csikung gyógygolyók hatását nem lehet közvetlenülmérni, de észlelni igen. A golyógyakorlatok rendkívülfinom ingert jelentenek, ezért a terápiát hosszú idõn átkell folytatni.

De éppen ebben a finom adagolásban van a terápiaereje. A szabály úgy szól, hogy a kicsiny ingerek gyó-gyítanak, a közepesek blokkolnak, az erõsek pedigártanak. A kicsiny ingerek azok, amelyek a test ön-szabályozását szép lassan mûködésbe hozzák, és végülis ez az önszabályozás az, ami bizonyos idõ elteltévela káros hatásokat kiküszöböli, és a betegséget segítleküzdeni. Ily módon a csikung golyóterápia az egészemberre hatással van. Éspedig nemcsak testi, hanemlelki értelemben is.

Sok pszichovegetatív zavar adódik a türelmetlen-ségbõl, nyugtalanságból. Ismét meg kell tanulnunk bel-sõ erõt gyûjteni ahhoz, hogy harmónia és béke legyenéletünk célkitûzése. Tudatosan meg kell ismernünk a testünket. Ezt a tudatot erõsítik a csikung golyók. A golyókkal való foglalkozás ugyanis tudatos tréning.

A golyógyakorlatok során igazi kapcsolat alakul kiköztünk és a külvilág között. Mindennek azonbanfeltétele, hogy a golyózást ne érezzük fáradságos fela-datnak, hanem tudatos testi-lelki tréningnek, amelyneksorán türelmet, megértést alakítunk ki önmagunkban.

Végezetül arra is van lehetõség, hogy partnere a ge-rinc mentén a hátát masszírozza a golyóval. Ilyenkorarra kell ügyelni, hogy a golyó ne csússzon, hanemguruljon a partner keze alatt.

Ez a masszázs nagyon alkalmas a hátfájdalom eny-hítésére. Lazítja az izmokat és serkenti a véráramlást.Ugyanilyen technikával lehet a váll- és tarkófájástkezelni. Hastáji fájdalom esetén a hasfalon görgetettgolyó jótékonyan ellazítja a hasfal izmait.

A golyókat rendszeresen ápolni kell

Vigyázzon a golyókra, mert azok kincset érnek. Gon-dozni kell õket.

Használat után minden nap puha kendõvel töröl-gesse meg, és tegye vissza a dobozba õket, ne hagyjaszanaszét a lakásban, mert a golyók könnyen leeshet-nek, egymáshoz koccanhatnak, megsérülhetnek. Idõn-ként babaolajjal kenje be, majd törölje szárazra õket.Legalább havonta egyszer nem maró mosogatószerrelmossa le róluk a rájuk tapadt port és izzadságot. Mosásután ismét jól szárítsa meg, olajjal kenje be, és végülpuha kendõvel törölgesse szárazra õket. Ha ezeket azelõírásokat betartja, gyakorlatilag korlátlan ideig megtudja õrizni a golyók épségét, és ön is, családja is sokörömét fogja lelni bennük.

40 41

szorítva a golyókat egymás körül görgetjük, akár azóramutató járásával egyezõen, akár ellenkezõen.Kezdõknek a kisebb és olcsóbb jádekõ golyókatajánljuk, a golyópörgetésben járatosabbaknak a belülcsengõs nagyobb fémgolyókat, amelyek erõsebb vibrá-ciót keltenek. Váltogatni lehet a gyakorlást jobb és balkézzel, sõt három-négy golyóval különféle variációk iskipróbálhatók. A golyók megvásárlása egyszeri befek-tetés, az egész család egy életen át használhatja. Haleejtéstõl, erõs ütéstõl óvjuk õket, gyakorlatilag elnyû-hetetlenek.

HASZNÁLJA, HOGY HASZNÁLHASSON!

Utószó

Használja ki, hogy a természetgyógyászat csodájaMagyarországon is kapható. Segítsen önmagán! Kezé-ben a sorsa, hogy megõrizze egészségét, jó közérzeté-rõl önmaga gondoskodjék. Idõsebbek is elkezdhetik!Ha két kõ- vagy fémgolyót görget a markában, serken-ti a kéz nyirok- és véredényrendszerét, ingerliakupunktúrás pontjait és reflexzónáit. Ez a tenyér-masszázs és az akupreszúrás kezelés legegyszerûbbmódja. Nem kell külön idõt szakítani rá, várakozás, tv-nézés, séta közben is gyakorolható. Kiváló pótcse-lekvés hízásra hajlamosaknak és dohányzóknak.

Napi kétszer félórás golyójáték csökkenti a fára-dékonyságot, megnyugtat, kellemes közérzetet biz-tosít. Ezenkívül növeli az emlékezõtehetséget, mindenszerv mûködését kedvezõen befolyásolja, azegészséget helyreállítja, illetve fenntartja. Melleslegerõsíti a kéz és az alkar izmait, javítja az ízületekmozgékonyságát. Kifejezetten ajánlható mindazoknak(gépírónõknek, zenészeknek), akik munkájáhozfontos, hogy a kezük görcsössége fellazuljon.

Több kínai kórházi vizsgálat tanúsít 80 %-on felülieredményt a magas vérnyomás, az idült gyomor- ésbélhurut, az ízületi gyulladás, a neuraszténia, az angi-na pectoris gyógyítása terén. A gyógymód elsajátításakönnyû: a két golyót tenyerünkre helyezzük, és ötujjunkat ütemesen váltogatva, kinyújtva és marokra

42 43

Megjelent:

Amaru és BhartrihariVágyzuhatag(Vekerdi József utószavával)

Ivo AndricMagyar Musztafa(Bori Imre utószavával)

Macuo BasóSzázhetven haiku(Fodor Ákos fordításában)

Bhagavad-ggítá(Vekerdi József fordításában és utószavával)

Birtalan Ágnes et al.Miért jön a nyárra tél?(Mongol eredetmondák és mítoszok)

Buda FerencKimondott szó – kilõtt nyíl(Török népek szólásai és közmondásai)

Carl CrowA megszentelt rizsestál

DzsátakákBuddhista születésregék(Vekerdi József utószavával)

Egressy GáborTörökországi naplója (1849-1850)(Steinert Ágota utószavával)

Jüan, Hsziang: Kínai gyógygolyókHarmadik kiadás

(Az elsõ kiadás 1991-ben jelent meg a Walzer Kft.,a második kiadás 1996-ban a Terebess Kiadó gondozásábanCsikung gyógyító golyók az õsi Kínából címmel.)

Illusztrálta: Lacza Márta

Kiadta a Terebess Kiadó Budapesten, 1998-banA kötetet tervezte és a kiadásért felel Terebess GáborA szöveget Steinert Ágota gondoztaMûszaki szerkesztõ: Bozzay KristófKészült a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. üzemébenISBN 963 9147 06 0TE 42

George OrwellBurmai napok

K. Pintér TamásTörökországi rajzok. Egy építész vázlatkönyvébõl

Pu Szung-llingA templom démona(Tokaji Zsolt fordításában és utószavával)

Rámájana(Vekerdi József fordításában és utószavával)

Thomas RaucatTiszteletreméltó kirándulás

Szun mesterA’ hadakozás regulái

Terebess GáborJellemtipológia a páli buddhizmusban

Tokaji ZsoltA régi Kína fegyverei

Tóth BélaA dervis kilenc egere(Steinert Ágota utószavával)

Kitagava UtamaroPárnadal

Franyó ZoltánHindu erotika(Bodor Pál utószavával)

Han-ssanA bölcs vigyor(Csongor Barnabás elõszavával)

Határ GyõzõA Fény Megistenülése

Kara GyörgyMongol-magyar szótár

Kúnos IgnácA török hodzsa tréfái(Kúnos László utószavával)

Lányi GyörgyA sziámi halviadal

Chiang LeeA mah-jong játékszabályaiés történeti fejlõdése

Liu Cung-jjüanMegszeretem a számûzetést(Miklós Pál elõszavával)

Mécs AlajosAz ismeretlen Japán

Henri MichauxEgy barbár Indiában(Somlyó György fordításában és utószavával)

Omar KhajjámA mulandóság mámora(Steinert Ágota utószavával)

48