HASZNÁLATI ÚTMUTATÓa

KINDLEKEEPKindle/Mobipocket szövegfelkészítő programhoz

A Mobipocket PRC szabvány felvásárlása, és az ezt követő fejlesztései szükségessé tették egy grafikus felhasználói felülettel rendelkező felkészítőprogram létrehozását, mivel a korábbi Mobipocket Creator fejlesztését abbahagyták. Az Amazon, a szabvány jelenlegi tulajdonosa, egyrészt egy webes felületet biztosít a fájlkonverzióra, másrészt egy parancssori programot adott ki, amely összeállított „publikációs csomagokból” képes MOBI kiterjesztésű e-könyv fájlt készíteni. Mindkét esetben ott a kérdés, hogy miként rakjuk össze azt a fájlcsomagot, amiből a végleges e-könyvet készíteni szeretnénk? Ha igénytelenek vagyunk, akkor elküldhetjük magát a szövegfájlt az Amazonnak, és visszakapjuk a szövegünket (és csak azt!) AZW formátumban. Ez elég szikár. Ha összetettebb, neadjisten, hivatalos kiadvány minőségű e-könyvre vágyunk, akkor marad a régi Mobipocket Creator használata a fájlcsomag összeállítására. Ez viszont hiányos, külső szkriptekkel-programokkal és természetesen a kindlegen.exe-vel kell megtámogatni.

A Kindlekeep-GUI program célja a Kindle e-könyvek készítésének legfontosabb feladatait egyetlen programba foglalni, hogy közvetlenül az olvasókba betölthető e-könyv fájlokat lehessen konvertálni. A program kiváltja a Mobipocket Creator-t a publikáció fájlcsomagjának összeállításában, de ezen kívül megvalósít olyan műveleteket is, amelyek a saját tapasztalatainkon illetve az E-KÖNYV OLVASÓK BLOG-on felhalmozódott ismereteken alapulnak.

A program négy fő részből áll:- új HTML szövegállomány tisztítása, mobira optimalizálása- publikációs csomag összeállítása, meglévő csomagok utólagos módosítása- különböző e-könyv formátumokba történő konvertálás- alapértelmezett beállítások

1. A program használata

A program nem rendelkezik telepítő résszel, bármely mappában van, onnét elindítható egy feltétellel, hogy a kindlekeep.ini konfigurációs fájl ugyanott legyen, ahol a kindlekeep.exe. A program futtatásához .NET Framevork 3.5 környezet kell, mivel ennek az erőforrásait használja fel. A keretrendszer elég sok Windows rendszeren már eleve fent van egy korábban telepített program szükséglete miatt, akinél hiányzik, az a Microsoft weboldaláról ingyen letöltheti.

A program első használatbavételekor javasolt az alapbeállításokat megtenni, az alapértelmezett mappákat és a segédprogramok elérési útvonalát helyesen megadni.

A program Word szűrt HTML mentési formátumából dolgozik, amennyiben új e-könyv összeállításról van szó. Ez a megkötés két értelemben is fontos. Egyrészt a program funkcióinak teljeskörű kihasználásához a szöveg megelőző speciális felkészítése szükséges, amihez javasolt egy teljesértékű szövegszerkesztő programot használni, másrészt csak a Word szűrt HTML mentése ad olyan szabványos szerkezetű html-kódot, ami automatikusan feldolgozható és eredeti formájukban tartalmazza a szöveg stílusbeállításait. A Kindlekeep-GUI program „filozófiája” nagymértékben hasonlít az XML rendszerhez, amelyben a különböző szövegelemek a funkciójuknak megfelelő jelzéssel vannak ellátva. A mi esetünkben ezeket a jelöléseket a Word

szövegszerkesztővel történő felkészítés során beállított stílusok jelentik. A szövegek javasolt felkészítése tehát a következő:

- A Kindlekeep-GUI program az átalakítás során nem fogja megőrizni a betűstílusokat, így az ilyen módon kialakított formázások elvesznének. A nyers szöveg betűstílusait tehát töröljük, vigyázva arra, hogy a stílussal megvalósított betűképet alap formázásokkal alakítsuk ki újra. A betűméretet és a betűtípust megadó stílusok gond nélkül törölhetőek és alap formázással illetve megfelelően beállított bekezdésstílusokkal pótolhatóak. Külön figyeljünk azonban a dőlt és a vastagbetűs betűstílusokra, ezek törlése gyakran váratlan betűkép-átváltásokat okoz, ezért javasolt egyesével átalakítani ezeket a részeket.

- A teljes szöveg bekezdés-stílusozását építsük újra rendszerezetten és következetesen a saját beállítású stílusainkkal. Javasolt minden lehetséges szövegelemre egy-egy saját stílus készítése, aminek olyan nevet válasszunk, hogy utaljon a szövegelem funkciójára. Egy ilyen stíluskészletet tartalmaz ez a DOC fájl is, ezért megoldható a stílusok átvétele úgy is, hogy a nyers szöveget ebbe a fájlba bemásoljuk, és a szövegen végighaladva minden egyes bekezdésre beállítjuk az itteni készletből a funkciójának megfelelő stílust. (A program letölthető csomagja szintén tartalmaz egy stílusozott DOC mintát, amelyben az összes egyéni stílusunkat alkalmaztuk egy bemutatószöveg elemein.)

- Mivel a Word címsor-stílusait (illetve a belőlük készülő h1-h6 html-stílusokat) a megjelenítők gyakran egyénileg értelmezik, ezért javasolt ezek használatának a kerülése. Természetsen aki hozzászokott a címsorozáshoz, az használhatja, de megfontolandónak tartjuk mindenki számára, hogy a címsorok stílusozása maradjon az alap szövegstílusok között, speciálisan ilyen célra készült „cim1”, „cim2” stb. egyéni stílusokkal megoldva. Ez esetben a szűrt HTML fájl a címsorok esetében <p class="cim1"> bejegyzéshez hasonlót kap, és a cim1, cim2 stb. stílusokat szabadon paraméterezhetjük anélkül, hogy a megjelenítő alapbeállításai közbeszólnának.

- Javasolt a nyers szöveg felkészítése során a fejezetek és egyéb nagyobb - újoldallal elválasztott - részek közé oldaltörést vagy szakasztörés-újoldal tagolást beszúrni. A törési pont minden esetben az utolsó szöveget tartalmazó sor végén legyen, azaz ne legyen a törési pont előtt üres sor (az ugyanis az olvasók reflow képessége miatt esetleg üres oldalt okoz, ha úgy jön ki a lépés). A jövőbeli használatra tekintettel jobb megoldás a szakasztörés alkalmazása, mert az a html-kódban egy <div>...</div> zárt blokkba foglalja az adott szövegrészt, és ez a szerkezet segíti a html anyag fejezetekre darabolását e-pub készítés során.

- A szövegben található képeket javasolt a felkészítés során újból beszúrni a helyükre, mivel egyes esetekben a nyers szöveg előélete során olyan abszolút képhivatkozások kerülhettek a DOC fájlba, amik a szűrt HTML kimentéskor a képek eltűnését, vagy a Kindlekeep-GUI hibás működését okozhatják. Ha frissítjük a szövegben található képeket, akkor a szűrt HTML-be biztosan a használható relatív képhivatkozások kerülnek bele.

- A Kindlekeep-GUI alapszinten megbirkózik a táblázatokkal. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elbonyolított cella-szerkezetű és változatos keretezésű táblázatok esetén biztos a hibamentes konvertálás. Javasolt a táblázatokat csak a legszükségesebb esetben megőrizni, és még ekkor is törekedni kell a legegyszerűbb kialakításra. Mivel a mobi rendszer legjobban a százalékos szélesség-megadást kezeli, javasolt már a nyers szöveg felkészítésekor a teljes táblázat szélességét és az egyedi oszlopok szélességét is százalékban megadni. A Kindlekeep-GUI html-tisztító része a táblázat paraméterek közül csak az általános keretezés beállításait valamint az oszlopok százalékos szélességét őrzi meg, ezért ennél több beállítás a nyers szövegben felesleges.

- A Kindlekeep-GUI nem módosítja a láb- és végjegyzetekből készült html-hivatkozások megjelenését. Akit nem elégít ki az a formátum, amire a hivatkozások és a hozzá tartozó jegyzetszövegek címkéi átalakulnak a szűrt HTML elkészítése során, annak javasoljuk, hogy még a szövegfelkészítés során módosítsa a jegyzetelés szerkezetét. Ezt legegyszerűbben a nyers szöveg HTML-be mentésével, majd a html-kódban a jegyzethivatkozások kézi szerkesztésével lehet megoldani. Ilyen módon a HTML szerkesztésével törölhető vagy írható át a címkékhez automatikusan hozzáírt zárójelezés, és így módosítható a fájl végére összegyűjtött jegyzetsorok kinézete is. Javasolt egy ilyen átalakítás során a jegyzetsorok közé automatikusan beírt <div>

elemek törlése, mivel ezzel egy összefüggő blokkba vonhatjuk az összes jegyzetet. A módosított HTML visszatölthető a Word-be, és a felkészítés folytatható most már egy olyan szövegen, ami nem a szövegszerkesztő láb- és végjegyzet rendszerét használja, hanem szimpla könyvjelző-hiperlink párosok bizotsítják a jegyzetszövegek és a címkék kapcsolatát.

- A nyers szöveg megfelelő felkészítése után az anyagot mentsük ki szűrt HTML formátumba. A mentéskor ügyeljünk arra, hogy a fájl kódlapja azonos legyen azzal a beállítással, amivel a Kindlekeep-GUI beolvassa a nyersanyagokat. (Alapértelmezetten ez Közép-európai windows kódlap, windows-1250)

Megfelelően felkészített nyersanyag szűrt HTML formátumából a Kindlekeep-GUI nyitólapjának „Új publikáció készítése” pontjával lehet egy új e-könyv összállítását megkezdeni. A kiindulásnak választott HTML fájl megadása után a program a fájl nevével megegyező néven a beállított publikációs mappában létrehoz egy gyűjtőmappát és ide másolja a fájlt is. A publikáció további kezelése során minden létrehozott vagy a publikációhoz hozzáadott fájl ebbe a gyűjtőmappába kerül bemásolásra, minden módosító fájlművelet csak az így összegyűjtött anyagokat érinti, az eredeti példányok érintetlenek maradnak. Tekintettel arra, hogy a képeket tartalmazó HTML fájlokhoz külön hozzátartoznak a képfájlok is, a Kindlekeep-GUI ilyen fájlok másolása esetén automatikusan átnevezi és egy „Images” mappába gyűjti a HTML fájlban megnevezett képeket. A módosítás értelemszerűen a képhivatkozások átírásával is jár, emiatt a gyűjtőmappába kerülő HTML fájlt már nem lehet a továbbiakban a Windows rendszer azon kényelmes megoldásával másolgatni, hogy a valami.html fájl mozgatása automatikusan a képeket tartalmazó valami_elemei mappa mozgatását is jelenti. Mindenki figyeljen arra, hogy a képfájlokat is külön kezelnie kell, ha arra kényszerül, hogy a gyűjtőmappában lévő HTML szöveget valami más célra használja.

Új anyag használata esetén kötelezően le kell futtatni a HTML forrás tisztítását és átalakítását. A tisztítás beállítási lehetőségeit az útmutató HTML tisztítása része tartalmazza. A tisztítás-átalakítás végrehajtása után aktívvá válnak a publikációs csomag további beállításait lehetővé tevő menüpontok valamint a bal alsó sarokban található fűzési lista. Tisztított HTML nyersanyag birtokában az új publikáció készítésének feladatai és a meglévő publikációk utólagos módosítási feladatai megegyeznek.

Már meglévő publikációs csomag módosítható a Kindlekeep-GUI programmal, amennyiben a csomag tartalmaz egy mobi szabványú OPF leírófájlt. Régebbi anyagok módosítása vagy a félbehagyott munka folytatása a „Meglévő publikáció módosítása” ponttal indítható a nyitólapról. A publikáció azonosításához az OPF állományát kell megadni. A program ezután attól függően, hogy a csomag a beállított publikációs mappában van vagy valahol máshol, a publikációs mappába másolja a csomag tartalmát egy - az OPF fájl nevével megegyező nevű - gyűjtőmappába. Figyelem! A másolás csakis az OPF fájlban megnevezett elemeket érinti, értelemszerűen a HTML elemekhez tartozó képekkel együtt. Hiába tartalmaz az eredeti csomag plusz fájlokat is, ha azok nem szerepelnek az OPF <manifest> felsorolásában, akkor nem kerülnek át a új gyűjtőmappába. A kiválasztott OPF fájl feldolgozása és a szükséges másolások után a publikációs csomag beállítóablaka jelenik meg, ahol a csomag tartalmát és adatait lehet módosítani.

A publikációs csomag összeállítása és módosítása a Mobipocket Creator működéséhez hasonlóan történik. Az elvégzendő feladatok négy részre oszthatóak:

- címlapkép megadása- tartalomjegyzék készítése- könyvadatok kitöltése- a publikációba összefűzendő fájlok kezelése

A borítókép megadása értelemszerűen a képfájl kiválasztásával történik. A JPG, BMP, GIF vagy PNG típusú képfájlt a program a publikáció gyűjtőmappájába másolja a mappa illetve az OPF fájl nevével azonos néven.

A tartalomjegyzéket a Kindlekeep-GUI is a html-kódban megjelölt részekből automatikusan el tudja készíteni. A művelethez meg kell adni a tartalomjegyzék adott szintjéhez tartozó címsor html-tag nevét, és szükség esetén a tag egyik attribútumát a hozzá tartozó értékkel a pontos azonosításhoz. A program három tartalomjegyzék szintet biztosít a HTML formátumú tartalomjegyzék fájlhoz, amit az elkészülte után a publikáció gyűjtőmappájában toc.html néven ment el. A toc.html fájl megjelenik a csomag fűzési listájában is, és azt a pozíciót mutatja fájlok sorrendjében, ahová a végleges e-könyvbe beillesztésre kerül. Amennyiben van beállított HTML tartalomjegyzék szint, akkor Kindlekeep-GUI lehetőséget ad NCX formátumú tartalomjegyzék készítésére is. Az NCX tartalomjegyzékbe kerülő szintek szabadon választhatók a HTML tartalomjegyzék szintjei közül. A program automatikusan integrálja a toc.ncx nevű fájl a publikációba az OPF leírófájl megfelelő módosításával.

A könyvadatok megadása teljes mértékben a Mobipocket Creator megoldása szerint történik. A Kindlekeep-GUI némileg kevesebb kitölthető adatmezővel dolgozik, elsősorban a Mobipocket/Kindle internetes kereskedelmi rendszerébe integráláshoz szükséges adatokat hagytuk el. A könyvadatok közül a cím és a szerző kitöltése elengedhetetlenül fontos a PRC és MOBI konvertáláshoz, ezen felül viszont a Kindlekeep-GUI kötelezően előírja a könyvismertető vagy fülszöveg megadását is, egyfajta „minőségi minimum” biztosítása céljából. Az ismertetőt külső textfájlból is be lehet olvastatni. Minden esetben a megadott könyvismertetető egy külön TXT fájlként a publikáció gyűjtőmappájába is mentésre kerül.

A csomagban összefűzésre kerülő fájlok listája az ablak bal alsó sarkában található. A lista elemeire jobbegérgombbal kattintva olyan műveletek végezhetőek el, mint az adott elem fel-le mozgatása, törlése, szerkesztése egy megadott külső programmal vagy megtekintése valamilyen web-böngészővel. Amennyiben nincs kijelölt elem, úgy a jobbkattintással lehetővé válik új elem felvétele is. Minden felvett fájl automatikusan bemásolódik a publikáció gyűjtőmappájába (a képeket tartalmazó HTML fájlok esetén megtörténik a képek „Images” mappába kigyűjtése és a képhivatkozások átírása is.) A fűzési listán felvett szövegfájlokon tisztítási művelet nem történik, így előfordulhat, hogy olyan műveleteknél, mint például a tartalomjegyzék-generálás, az „idegen” fájlszerkezet problémákat okoz. A fűzési lista felülről lefelé tartó sorrendje megegyezik a végleges e-könyvben az elejétől a végéig tartó sorrenddel.

Az e-könyv készítésének utolsó lépéseként az összeállított publikációs csomagból Mobipocket PRC, Kindle MOBI illetve szabványos EPUB kimenet készíthető. A PRC kimenet készítését a mobigen.exe program meghívásával hajtja végre a Kindlekeep-GUI. Ha a „Beállítások”-nál meg van adva célkönyvtár a kész PRC-knek, akkor oda másolja a végeredményt, ha nincs ilyen mappa, akkor a publikáció gyűjtőmappájába kerül az e-könyv. Hasonlóképpen az újabb kiadású Kindle formátumot a kindlegen.exe meghívásával készíti a program. Ha van megadva célmappa a Kindle-MOBI-nak, akkor oda, ha nincs akkor a publikációs mappába kerül a kész e-könyv. Az EPUB kimenet választása esetén néhány további beállítás megadása után a program elkészíti a szabványos e-pub mappaszerkezetet összemásolva minden szükséges fájlt, majd a megadott WinZip program meghívásával végleges EPUB fájlba csomagolja, majd a célmappába vagy ennek hiányában a publikációs mappába másolja.

Eltekintve a fenti kész e-könyv kimenetektől, a program használata során minden esetben legalább az OPF leírófájl elmentését el kell végezni. A Kindlekeep-GUI rendszer használható publikációs csomagnak csak OPF fájlal rendelkező anyagot tekint, így az OPF elmentésének elmulasztásával minden addigi beállítás elveszik, és később annak ellenére nem folytatható a munka a csomaggal, hogy több szükséges fájl már létezik a publikáció gyűjtőmappájában. Az elmentett OPF leírófájl minden tekintetben Mobipocket Creator kompatibilis, így adott esetben ennek birtokában a csomag további kezelése a Creator-ral is történhet.

2. Alapértelmezett beállítások

A Kindlekeep-GUI programban számos beállítást alapértelmezettként el lehet menteni. A publikációs csomag összeállítását érintő alapbeállításokat az adott feladatnál megtalálható „Mentés*” gombbal lehet megőrizni. Ez az utasítás az adott ablak csillaggal jelölt paramétereit írja ki a kindlekeep.ini fájlba. A teljes program környezetének beállításait ezzel szemben egy külön ablakban lehet elvégezni, ami a program nyitólapjának a „Beállítások” pontján érhető el.

A beállítások ablakban a következő paraméterek megadására van lehetőség:

- forrásanyagok mappája: az az alapértelmezett útvonal, amit az új publikáció készítésekor a HTML nyersanyag megkereséséhez, vagy a fűzési listába bármilyen új fájl felvételéhez a program megnyit. Ha nincs beállítva, akkor a Windows alapértelmezett Dokumentumok mappáját nyitja ilyen esetben.

- publikációs csomagok mappája: az az alapértelmezett útvonal, ahová saját névvel rendelkező különálló gyűjtőmappákban a program a publikációs csomagok fájljait tárolja. Ha nincs beállítva, akkor ez esetben is a Windows alapértelmezett Dokumentumok mappáját használja a program.

- kész Mobipocket PRC-k mappája: egy beállítható célmappa, ahová automatikusan szeretnénk a mobigen.exe programmal készíttet PRC e-könyveket gyűjteni. Javasolt itt a Mobipocket Reader könyvtárát beállítani. Ha nincs megadva ilyen célmappa, akkor a PRC fájl a publikációs csomag gyűjtőmappájába készül.

- kész Kindle MOBI-k mappája: egy beállítható célmappa, ahová automatikusan szeretnénk a kindlegen.exe programmal készíttet MOBI e-könyveket gyűjteni. Javasolt itt a Kindle Reader könyvtárát beállítani. Ha nincs megadva ilyen célmappa, akkor a MOBI fájl a publikációs csomag gyűjtőmappájába készül.

- kész EPUB-ok mappája: egy beállítható célmappa, ahová automatikusan szeretnénk a program által létrehozott EPUB e-könyveket gyűjteni. Javasolt itt a használt E-Pub olvasóprogram (pl. Calibre) könyvtárát beállítani. Ha nincs megadva ilyen célmappa, akkor az EPUB fájl a publikációs csomag gyűjtőmappájába készül.

- mobigen helye: itt lehet megadni a PRC kimenet készítéséhez elengedhetetlenül szükséges mobigen.exe program helyét. Amennyiben nincs konkrétan megadva, akkor a kindlekeep.exe mappájában keresi a program alapértelmezetten. Ha itt sem találja, akkor a mentési lehetőségek között a PRC kimenet használhatatlan lesz.

- kindlegen helye: itt lehet megadni az újabb, Kindle-szabványú MOBI kimenet készítéséhez elengedhetetlenül szükséges kindlegen.exe program helyét. Amennyiben nincs konkrétan megadva, akkor a kindlekeep.exe mappájában keresi a program alapértelmezetten. Ha itt sem találja, akkor a mentési lehetőségek között a MOBI kimenet használhatatlan lesz.

- WinZip helye: az EPUB készítéséhez a program a WinZip-et használja a szabványos OCF csomag elkészítésére. Ha nincs itt konkrétan megadva az elérési útvonal, akkor a program megpróbálja pusztán a regisztrációs adatbázisra támaszkodva a „WinZip” név alapján indítani, ez azonban hibát eredményez, ha az operációs rendszer nem ismer ilyen telepített programot.

- HTML szerkesztő program: a fűzési listában szereplő HTM, HTML és XHTML típusú fájlok esetében az itt beállított programot indítja el a Kindlekeep-GUI ha a fájl szerkesztésére adunk utasítást. Amennyiben nincs megadott saját HTML-szerkesztő (például javasolt a Notepad++ használata) akkor alapértelmezetten a feladat végrehajtásához a Windows Jegyzettömb-jét használja a program.

- böngészőprogram: a fűzési listában szereplő minden fájltípust az itt beállított böngészőprogrammal nyit meg a Kindlekeep-GUI megtekintésre. Ha nincs megadva saját program, akkor alapértelemezetten a Windows Internet Explorer-jével nyitja meg a fájlokat.

- alapértelmezett nyelv: a publikáció könyvadatai közt szereplő nyelv paraméter alapértelmezett értéke. Tekintettel arra, hogy legtöbben a saját anyanyelvükben készítik az e-könyveik töbségét, itt megadhatják ezt alapértelmezettnek, így a könyvadatok kitöltésekor nem kell minden egyes esetben a legördülő listából kiválasztani.

- alapértelmezett kiadó: mivel a program használóinak többsége egy kiadó-megjelölést használ a leggyakrabban (ha használ egyáltalán), ezért a könyvadatok közé legtöbbször beírandó kiadó megnevezést beállíthatjuk alapértelmezettnek, kiváltva ezzel ugyanannak a névnek az ismételt begépelését.

- alapértelmezett készítő: hasonlóan a kiadóhoz, a készítő személye is általában fix a Kindlekeep-GUI egy példányának használata esetén. Itt megadható a készítő alapértelmezetten, így nem kell minden egyes csomag készítésekor újra beírni a könyvadatoknál.

- alapértelmezett forrás-kódlap: alapértelmezetten beállítható, hogy az új publikáció készítésére kiválasztott szűrt HTML fájl milyen kódlappal rendelkezik. A magyar kiadású Word programok windows-1250 kódlapú HTML fájlokat készítenek, ha a felhasználó a szövegszerkesztőben ezt a beállítást külön nem változtatta meg. Javasolt olyan nyersanyag kódolást beállítani a Kindlekeep-GUI programban is, ami megegyezik a leggyakoribb Word kimenet kódlapjával.

- alapértelmezett publikáció-kódlap: a mobi rendszer csak unicode kódlapú HTML anyagokból képes olyan e-könyveket készíteni, amelyek hibátlanul tartalmazzák az ékezetes karaktereket és a latin ábécén kívüli betűkészleteket. Emiatt a publikáció szövegfájljainak kódolása a nyersanyagoktól függetlenül javasolt, hogy UTF-8 esetleg UTF-16 legyen. A Kindlekeep-GUI szabadon állítható kódlap-váltást képes elvégezni az új publikációk nyersanyagán, de itt megadható az alapértelmezett érték a végeredmény kódolására. A publikáció alapértelmezett kódlapja egyben a fűzési listára közvetlenül felvett HTML anyagok kódolását is meghatározza, azaz a Kindlekeep-GUI az itt megadott kódolás szerint kezeli ezeket a fájlokat, így ha a publikáció kódlapjától eltérő kódolású fájlt rakunk közvetlenül a csomagba, az hibákat okozhat.

- text segédfájlok kódlapja: a csomag összeállításánál lehetőség van két helyen külső TXT fájlok használatára. Itt megadható ezeknek a fájloknak a kódlapja a szövegek problémamentes kezelése céljából. Praktikusan az itt választható lista csak a Windows Jegyzettömb-jében használható kimentési kódlapokat tartalmazza. Azt a karakterkódolást javasolt beállítani, amit a használt text-szerkesztő alapértelmezésben készít.

3. HTML tisztítása

A Word szűrt HTML mentési formátumban elég letisztult és egyszerű, szabványos html-kódot készít. Ettől függetlenül néhány automatizálható alapvető átalakítás nagyon hasznos még a szűrt HTML esetében is a mobi rendszerű e-könyvekhez. Ezeket az átalakításokat hajtja végre az új nyersanyagok használata esetén a „HTML tisztítása” funkció. A következőkben ismertetett paraméterezhető műveleteken kívül az alábbi módosításokat végzi el automatikusan a Kindlekeep-GUI a bemenet html-kódján:

- eredeti Word stílusdefiníciók törlése- a <head> rész kitakarítása a <title> és a szövegkódolást meghatározó <meta...> sor

kivételével

- a több sorba tördelt kódsorok összevonása- az üres bekezdésekbe legalább egy nemtörhető szóköz beírása- a <p> és <h#> tag-ek paramétereinek törlése a stílus és a szövegigazítás kivételével- az „align=...” szövegigazítás lecserélése XHTML-ben javasolt „style="text-align:...”

formára- minden paraméter törlése a <div>, <i>, <b> és <br> tag-ekből- a képhivatkozáson és az „alt=” paraméteren kívül minden törlése az <img...> tag-ből- az egyelemű tag-ek (<br> és <img...>) lezárása XHTML szabvány szerint- minden <span...> és <font...> formázás törlése- könyvjelzők „name=...” paraméterének lecserélése XHTML szabvány szerinti „id=...”-re- a <table...> tag kitakarítása a legalapvetőbb keretezési paraméterek megőrzésével- táblázatsorok rendberakása, a formázási paraméterek törlése a százalékos szélesség

kivételével- a többszörös szóközök törlése- a feleslegesen kitrakott <i> és <b> formázások törlése, a feleslegesen megszakított

formázási blokkok összevonása

Az automatikusan elvégzett átalakításokon kívül a következő módosítások szabadon paraméterezhetőek:

- nyersanyag kódlapja: Itt lehet megadni a megnyitott szűrt HTML fájl karakterkódolását. Fontos, hogy a legördülő listából kiválasztott kódolás megegyezzen a betöltendő fájl <meta...> sorában írt kódlappal és magával a fájl tényleges kódolásával. Ha van elmentett beállítása, akkor a nyersanyag kódlapja az alapértelmezetten választott kódolást tartalmazza.

- eredmény kódlapja: A legördülő listából bármely karakterkódolás kiválasztható a tisztított HTML számára. Azonban mivel a mobi rendszer csak unicode kódlapú szövegek esetén biztosítja a latin karakterkészleten kívüli betűk helyes használatát, ezért javasolt az eredményt UTF-8 vagy UTF-16 formában kimenteni. Mivel az UTF-16 kódlap 16 bites kódokat használ, az így készült fájl mérete kétszerese az UTF-8 kódolásúénak, ez tehát nem hiba. Bármilyen kódlapot választva, természetesen a tisztított HTML <head> részébe is a tényleges karakterkódolásnak megfelelő bejegyzés kerül.

- XHTML fejléc beillesztése: A tisztítási műveletek mindegyike figyelembe veszi az XHTML szabvány ajánlásait. Hogy a kész HTML valóban megfeleljen az XHTML előírásainak, a fájl legelejére egy előírásos tartalmú plusz bejegyzést kell elhelyezni. Ezt a funkciót kiválasztva a Kindlekeep-GUI automatikusan beszúr egy ilyen XHTML fejlécet a <html> blokk elé. Mivel a szövegszerkesztők néha hibát jeleznek az így létrehozott XHTML anyagoknál, ha a szűrt HTML fájlt nem hajlandó a szövegszerkesztő megnyitni, akkor készítsünk róla egy másolatot, és abból kézzel töröljük ki az XHTML-re utaló fejlécet, a szövegszerkesztőbe való belöltés céljából.

- saját stílusfájl használata: A Kindlekeep-GUI használata elsősorban az egyéni stílusokkal megjelölt szövegblokkok kezelésén alapul. A szöveg előzetes felkészítése során a Word-ben beállított stílusokból csak a nevük marad meg a HTML fájlban, a pontos formázásuk az eredeti <style> blokk törlésével elveszik. Az adott nevekhez azonban írhatunk speciálisan mobira optimalizált formázású html-stílusdefiníciókat a css-szabvány alapján. Amennyiben van ilyen összeállított listánk, akkor azt a fájlt itt adhatjuk meg a program számára, ami a HTML fájl <head> részébe egy szabályos stílusdefiníciós blokkba bemásolja. A stílusdefiníciókat tartalmazhatja egy szimpla TXT fájl, de használható szabványos CSS fájl is, sőt a program képes egy másik HTML fájlból is kinyerni az ottani stílusdefiníciókat a most készülő anyag számára. Fontos, hogy még a TXT anyag esetén is stílusdefinícióknak pontosan meg kell felelniük a css-szabvány szerinti formátumnak. A Kindlekeep-GUI csomagja tartalmaz egy megfelelően összeállított html-stíluslistát ami igény szerint módosítható vagy bővíthető.

- tartalomjegyzék jelölőkarakterek használata: Olyan esetekben, amikor a szöveg nem tartalmaz konkrét tagolásokat (például egyáltalán nincsenek fejezetek) és mégis szeretnénk néhány pontot a szövegből tartalomjegyzék-szerű megoldásban az olvasó számára biztosítani, akkor magunknak kell a szövegbe jelöléseket rakni. Ha a „tartalomjegyzék”-be kerülő szövegrészek elé és mögé már a Word szövegfelkészítés során olyan jelölőkaraktereket rakunk, amik a köznapi szövegben nem használatosak, akkor itt megadhatjuk ezeket a karaktereket, és a tisztítóprogram automatikusan lecserél minden találatot egy adott html-tagre. A program három tartalomjegyzék szint jelölésére ad lehetőséget, minden szint esetén egy-egy egyedi „nyitó” és „záró” karaktert kell használni az egyértelmű összerendelés miatt. Ha a jelölőkarakterek használatát aktiváltuk, akkor minhárom szint esetében külön be- és kikapcsolható, hogy megtörténjen-e a beállított jelölőkarakterek keresés-cseréje egy <span class="lvl#">...</span> elemek közé zárt blokkra. Az itt felhasznált lvl1, lvl2 és lvl3 stílusokhoz ne készítsünk stílusdefiníciót, mivel nem az a szerepük, hogy a kijelölt szövegrész formátumát megadják, hanem az, hogy majd a tartalomjegyzék generálásakor legyen mire hivatkozni. (Például egy <span class="lvl1"> jelölés esetén így kell kitölteni a TOC keresőmezőket: Tag név=span, Tulajdonság=class, Érték=lvl1.)

- üres sorok sortávja: A mobi rendszer hajlamos az üres sorok esetén figyelmen kívül hagyni (az onnét egyébként hiányzó) karakterek magasságát, és csakis a bekezdés beállított felső margójának megfelelő szünetet alkalmazza. Az üres sorok emiatt gyakran nem a készítő szándéka szerint működnek, például egy nulla felső margójú bekezdés-stílussal rendelkező üres sor eleve nem eredményez kihagyást a sorok között. A Kindlekeep-GUI ezért minden <p...>&nbps;</p> jelölésű üres sornak egy saját stílust generál automatikusan, aminek egyetlen paramétere van, a felső margója. Ezt az értéket lehet itt megadni pt mértékegységben.

- HTML oldaltörések megőrzés: A szöveg előzetes felkészítése során elhelyezett oldaltörés vagy szakasztörés-újoldal jelzések a szűrt HTML kimenetben „style="pagebrake-before: always"” jelzéseket tartalmazó sorokká alakulnak. A tisztítóprogram ez alapján a bejegyzés alapján ismeri fel a lapdobást, és ha kiválasztjuk az oldaltörések megőrzését, akkor a teljes sort lecseréli egy leegyszerűsített <p style="pagebrake-before: always">&nbps;</p> üres sorra. Amennyiben nem kérjük az eredeti oldaltörések megőrzését, úgy a pagebrake bejegyzést tartalmazó teljes kódsor törlésre kerül a HTML fájlból. Ha a pagebrake bejegyzés véletlenül szöveget tartalmazó kódsorban volt, akkor a szöveg elveszik. Ilyen hiba észlelése esetén javasolt a DOC nyersanyag módosítása, ugyanis a helyes pontra lerakott oldaltörések minden esetben saját külön sort kapnak a szűrt HTML-ben, és így a módosításuk sem befolyásolja a szöveget. Az eredeti oldaltörések megőrzése vagy elvetése attól függ, hogy a használt html-stílusdefiníciók tartalmaznak-e már eleve lapdobásokat a címsor-stílusoknál. Ha a lapdobás a stílusban is be van állítva, akkor törlendők a html oldaltörések, mivel a két beállítás együtt kétszeres lapdobást, azaz egy üres oldalt eredményezhetnek az olvasóprogramokban.

- <blockquote> stílusok: A mobi rendszer igen szegényes megjelenítési lehetőségekkel rendelkezik, ha a szövegek bal-jobb margójáról van szó. A szabványos css-margóbeállítás a mobi rendszeren csakis a bal oldali margót képes változtatni, és azt is csak egyetlen fix értékű eltolással. Amennyiben ennél az egyféle bal-margó eltolásnál többre van szükségünk, akkor a <blockquote> tag-et használhatjuk. Sajnos ez is csak a szöveg bal-margóját képes megváltoztatni, viszont ha a <blockquote> blokkokat egymásba ágyazzuk, akkor nagyobb baloldali eltolást is elérhetünk, mint amire a css-margóbeállítás képes. A Kindlekeep-GUI a felhasználó által kiválasztott három stílushoz képes megadott számú egymásba ágyazott <blockquote> kódot írni. Az egymásba ágyazás szintje maximum 5, ez már a Kindle kijelzőjén is jóval a középvonaltól jobbra tolt balmargót jelent. Tekintettel arra, hogy minden egyes bekezdés, ami a megadott stílussal rendelkezik, külön idézetblokká válik ezzel az átalakítással, javasolt az egymást közvetlenül követő többsoros részeknél már a Word szövegfelkészítéskor Enter helyett inkább Shift-Entert (kézi sortörést) használni, mivel így a teljes rész egy idézetblokkba kerülhet.

- <tt> monospace stílusok: A Kindle egy szövegben egy betűtípust tud csak használni, egyetlen kivétellel: néhány html-tag, amelyek írógépszerű vagy programkódszerű monospace szedést

határoznak meg, itt is működik. Tehát ha az alap szövegtől eltérő betűtípust szeretnénk, akkor csak az a lehetőségünk van, hogy a kívánt szövegrészekhez például <tt>...</tt> bejegyzést rakunk. Amennyiben egy teljes bekezdés monospace-szedéséről van szó, akkor javasolt ide egy saját stílust létrehozni, ugyanis a Kindlekeep-GUI lehetőséget ad arra, hogy megadott stílussal rendelkező bekezdésekhez automatikusan beírja a teljes bekezdést magába foglaló <tt>...</tt> bejegyzéseket. Három stílus megadására van lehetőség, ami azért előnyös, mert a <tt> „bekezdésen belüli” elem, azaz örökli az adott bekezdés olyan általános stílusbeállításait, mint például a margók vagy a betűméret, így három eltérő formázású monospace szedést használhatunk egy szövegben.

- „Indítás”: Ha minden beállítható paramétert az elképzelésünk szerint beállítottunk, akkor a tisztítási művelet ezzel a gombbal indítható el. Sikeres elvégzése után, a publikáció gyűjtőmappájába a beállított karakterkódolással elkészül a tisztított HTML fájl, felülírva a korábbi változatot. A tisztítás megtörténte után válnak aktívvá a publikációs csomag további beállításait lehetővé tevő menüpontok.

- „Alapállapot”: Amennyiben túlságosan is megváltoztattuk a tisztítási beállítóablak paramétereit, akkor ezzel a gombbal visszatölthetjük a konfigurációs fájlban lévő értékeket. A módosítás természetesen csak a csillagozott paraméterek alapértelmezéseinek visszatöltését jelenti.

4. Publikációs csomag szerkesztése

Borítókép beállítása

A publikációs csomaghoz javasolt egy borítóképet is megadni. A „Borítókép” funkció használata esetén egy JPG vagy GIF típusú borítókép megkeresésére és megtekintésére szolgáló beállítópanel jelenik meg. A „Tallózás” gombbal lehet kiválasztani a borítóképet, amit automatikusan a publikáció gyűjtőmappájába másol a program, és átnevezi a publikáció nevére. A borítóképnek megjelenik az előnézete, a bal felső sarkában feltüntetve olyan adatokat, mint a kép mérete, felbontása és az aktuális nagyítás mértéke. Ha a választott borítókép megfelelő, akkor az „Ok” gombbal frissíthetjük a publikációs csomag beállításait. A „Mégse” gomb esetén nem történik a publikációs csomagon változtatás, azaz még ha új borítóképet is kerestünk, továbbra is a korábbi kép lesz az érvényes.

A borítókép speciális OPF elem, és nem része az e-könyvbe összefűzött fájloknak, így a fűzési listában sem jelenik meg. A mobi rendszerben az OPF <EmbeddedCover> paraméterében meghatározott borítókép fájlt automatikusan az e-könyv legelső megjelenítendő elemeként kezelik

HTML tartalomjegyzék

A „Tartalomjegyzék” funkció nagymértékben hasonlóan működik, mint a Mobipocket Creatorban. A Kindlekeep-GUI esetében is a külön toc.html fájlba írt, hiperlinkeket tartalmazó HTML tartalomjegyzék az elsődleges elem, ez az, amit mindenképpen el kell készíteni. A Kindlekeep-GUI képes NCX tartalomjegyzéket is készíteni, ami a mobi rendszerben csupán egy háttérben működő logikai váz, viszont az e-pub esetében ez adja a tényleges tartalomjegyzéket is, viszont az NCX készítéséhez is lennie kell egy HTML tartalomjegyzékünknek.

A HTML tartalomjegyzék készítésére a következő beállítások állnak rendelkezésre:

- címsor: A HTML tartalomjegyzék egy külön fájl, ami az e-könyv adott pontjára kerül beillesztésre. Új oldalon kezdődik, ezért illik egy címsort is adni neki, ami a klikkelhető tartalom-linkek felett kerül kiírásra. A tartalomjegyzék címének megadása ebben a mezőben lehetséges.

Habár szabadon bármilyen cím választható, de általában nem szokás túlbonyolítani: egy „Tartalom” vagy „Tartalomjegyzék” felirat elegendő.

- stílus: A tartalomjegyzék címsorának stílusa adható itt meg. Ha nincs alapértelmezett stílus és nem is lett beírva ide egy választott stílus, akkor a tartalomjegyzék címe a <h1> címsor-stílussal készül. A stílus megadásának funkciója az, hogy ha a teljes könyvben egy adott stílussal készültek a fejezet- vagy részcímek, akkor ugyanezzel a stílussal készüljön a hasonló funkciót ellátó tartalomjegyzék cím is. Arra viszont figyelni kell, hogy a tartalomjegyzék stílusa a könyv főszövegének stíluslistájából készül, viszont ezután már nincs kapcsolat a kettő stílusdefiníció között, azaz ha később kézzel módosítunk a főszöveg adott címsor-stílusán, akkor javasolt ugyanazt a módosítást a toc.html fájl stílusán is elvégezni.

- TOC azonosítók: A tartalomjegyzék készítés alapja, hogy a program megtalálja azokat a sorokat, amiket fel kívánunk venni a tartalomjegyzékünkbe. Ehhez a html-kódban megtalálható tag-eket használjuk fel pont ugyanúgy, ahogy az a Mobipocket Creatorban is történt. Egy adott sor azonosításához a sor tag-jének nevét kell megadni. Amikor szabványos html-címsorokról van szó, akkor már eleve a <h3>, <h4> stb. tag-ek egyértelműen jelzik tartalomjegyzék-elemet a főszövegben. Olyan esetben, amikor a tartalomjegyzékbe kerülő elem tag-je semmiben nem különbözik más szövegelemek tag-jétől, akkor további paraméterek megadása szükséges a pontos beazonosításhoz. Ekkor használhatjuk fel a keresett html-tag valamelyik tulajdonságát (attribútumát) a beállított értékével.

A tartalomjegyzék elemek megtalálásához ezért három kitölthető mező áll rendelkezésre: „Tag név”, „Tulajdonság” és „Érték”. Ezek kitöltése pedig attól függ, hogy mennyi információ kell a tartalomjegyzék-elem egyértelmű beazonosításához. Például:

Kódminta Tag név Tulajdonság Érték

Szabvány címsorok <h3>Első fejezet</h3> h3 --- ---

Címsornak stílusozott alap bekezdések <p class="cim1">Első fejezet</p> p class cim1

Jelölőkarakteres címsorozás <span class="lvl1">Ez az a hely, ahol</span> span class lvl1

Képek fejezetcímek helyett <img src="fcim-01.jpg" alt="Első fejezet"/> img --- ---

A tartalomjegyzék egy bejegyzésébe kerülő szöveg értelemszerűen a meghatározott tag és a lezáró-párja közötti rész lesz. Amennyiben ez a jelölt szöveg meghaladja az 50 karaktert, úgy a program automatikusan lerövidíti a címet, hogy egy rendezettebb kinézetű tatratomjegyzék lista készüljön. További automatikus átalakítások a tartalomjegyzék bejegyzésen, hogy a sortörések <br/> tag-jét szóközre cseréli, a hiperlinkes jegyzethivatkozásokat törli, és az alsó- illetve felsőindexelés kivételével minden betűformázást valamint az <a ...> tag-eket törli a szövegből.

Speciális eset amikor a fejezetcímet olyan képpel helyettesítjük, amin díszesebb betűtípussal szerepel a felirat. Ez esetben a program képes a kép <img...> tag-jában szereplő alternatív szöveget felhasználni a tartalomjegyzék bejegyzéshez, ha ez létezik. Ha nem létezik, akkor mivel az <img...> egyelemű tag és nem zár közre semmi szöveget, az ebből készült toc.html tartalomjegyzék csak a linkeket fogja tartalmazni, és a hozzájuk tartozó feliratokat kézzel kell a fájlba utólag beírni. A képekkel megoldott fejezetcímek esetében is érvényes a szabály, hogy ha a szövegben nemcsak a fejezetcímek rendelkeznek <img...> tag-gel, akkor külön meg kell jelölni a képek közül a fejezetcímeket, mondjuk egy „class="tart"” tulajdonsággal, hogy a program kiválogathassa a fejezetcím-képeket a többi kép közül. Ezt a módosítást sajnos csak a szűrt HTML kézi szerkesztésével lehet megoldani, mivel a Word nem ír olyan paramétert az <img...> tag-be, ami egyértelműen megkülönböztethetné a képek két csoportját.

A Kindlekeep-GUI három tartalomjegyzék-szint megadását teszi lehetővé. Ez például alkalmas egy Könyv/Rész/Fejezet tagolású regény tartalomjegyzékének elkészítéséhez, viszont az olyan – főleg szakkönyvekben található – megoldások esetében, amikor 4-5 szint is van a szöveg tagolásában, a készítőnek kell eldöntenie, hogy mely szinteket veszi be a

tartalomjegyzékbe és melyeket hagyja ki. Amennyiben nincs szükség az összes tartalomjegyzék szint használatára, úgy javasolt a szinteket felülről, az elsőtől kezdve kitölteni.

- tartalomjegyzék helye: Ellentétben a Mobipocket Creatorral, a Kindlekeep-GUI két speciális helyet ajánl fel a toc.html elhelyezésére az e-könyvben. Az alapvető a főszöveg mögötti könyvvégi pozíció, ez a legkényelmesebb elhelyezés, hiszen az olvasóprogram menüjéből elérhető viszont nincs is a szem előtt, hogy a regényolvasás megkezdése helyett a tartalomjegyzéket kelljen átlapozni. A második felajánlott megoldás a könyv elejére való beszúrás azzal a trükkel, hogy a program automatikusan megkeresi a főszöveg címlapját (ahol a szerző és a könyvcím található), majd két részre bontja a főszöveg fájlját és a címlap mögé berakja a toc.html tartalomjegyzéket. Ez a elhelyezés a papírkönyvek elrendezését követi, ami természetesebb annál a Creatoros megoldásnál, hogy a tartalomjegyzék fájlt egyszerűen csak a főszöveg elé illeszti, így aki a könyvet megnyitja, akarja-nemakarja, tartalomjegyzéket lát. Természetesen lehetőség van a toc.html fájl tetszőleges pozícióban való befűzésre is, ez eseteben válasszuk a könyvvégi beillesztést, majd a fűzési listában mozgassuk a megfelelő fájl elé-mögé a tartalomjegyzék fájlt.

- címlapra mutató „üres” link beszúrása: A Kindle olvasó egy kellemetlen hibával készült. A programozók valamilyen okból „hasznosnak” tartották, ha a friss-új könyvet az olvasó a tartalomjegyzék első bejegyzéséhez tartozó ponton nyitja ki, automatikusan átlépve ezzel az első fejezet előtti szöveges részeket, a címlapot, a kolofont, az ajánlásokat és idézeteket satöbbi. Mivel ez szöges ellentétben áll a papírkönyv használatával – amikor is, ha kinyitjuk a borítót, akkor a címlapnál kezdünk – ezért valamilyen működőképes megoldást kellett erre találni. A problémát megkerülhetjük, ha az első valódi tartalomjegyzék link elé beszúrunk a toc.html-be egy „üres” linket, ami a címlapra mutat és nem rendelkezik szöveges cimkével. A megjelenítők többsége az ilyen felirat nélküli hivatkozásokat eleve ki sem rajzolja, így a tartalomjegyzék-listát nem rongálja a plusz link, viszont mivel szó szerint ez a legelső bejegyzés a tartalomjegyzékben, a Kindle ezt használja a könyv első alkalommal történő megnyitásához. A választható opció ennek a linknek az automatikus beszúrását végzi el. Amennyiben a tartalomjegyzék a főszöveg mögött található, a módosítás eléri a célját: a Kindle a címlapon nyitja meg az új könyveket. Sajnos, ha a tartalomjegyzék a főszöveg előtt van (akár a címlap és a főszöveg között), a trükk nem működik: ilyenkor az „üres” link hatástalan.

NCX tartalomjegyzék

Az e-pub szabvány tartalomjegyzéke az NCX formátumú navigációs kontroll fájl. Habár a mobi rendszer erre a célra a HTML tartalomjegyzéket használja, az NCX tartalomjegyzék is integrálható a mobi anyagokba. NCX tartalom megléte esetén a Kindle „progress bar”-ján feltünteti a fejezetek pozícióit, és a jobbra-balra navigációs gombok ezen pozíciók közötti léptetést végzik. Még a Mobipocket Reader is használja valamiképpen a PRC-ben lévő NCX tartalomjegyzéket, hiszen ha van ilyen logikai struktúra az e-könyvben, akkor a felső státusz-sorban a könyvcím mögött szögletes zárójelben megjelenik az aktuális fejezet címe is. Javasolt tehát a Kindle könyvekbe NCX tartalomjegyzék beillesztése is, amit a Kindlekeep-GUI a HTML tartalomjegyzékből igény szerint el tud készíteni.

- a HTML-ből felhasznált szintek: Az NCX tartalomjegyzék generálása teljes mértékben a HTML tartalomjegyzéken alapul. Amennyiben legalább egy HTML tartalomjegyzék-szint be van állítva, az NCX készítés is lehetővé válik, a beállított HTML szintekből szabadon válogatva. Tehát nem szükséges az NCX tartalomjegyzékkel a HTML tartalomjegyzéket követni, igény szerint állhat az NCX kevesebb szintből is, mint a HTML változat, szabadon elhagyva nemcsak a legfelső vagy a legalsó szinteket, de még akár a középsőt is az első és harmadik szint közül.

Ha legalább egy NCX tartalomjegyzék szintet bejelölünk, akkor a program automatikusan elkészíti a toc.ncx fájlt, amit az OPF megfelelő pozícióira is bejegyez. A toc.ncx teljes mértékben az e-pub szabvány szerint készül, automatikusan belekerül az OPF-ben meghatározott egyedi

azonosító, és amint a könyvadatoknál megadjuk, beleíródik a szerző és a könyvcím is. Az NCX tartalomjegyzék pontosan ugyanazokat a könyvjelzőket használja, amiket a HTML tartalomjegyzék generálásakor helyezett el a program a könyvszövegben. A toc.ncx nem része az e-könyvbe összefűzött szövegfájloknak, így a fűzési listában nem jelenik meg.

- összevont egyszintes NCX készítés: Míg az e-pub esetében az NCX valódi tartalomjegyzékként funkcionál, és így szükséges is a különböző szintek elkülönítése, a Kindle nem használja ki az NCX-ben megvalósított struktúrát, csakis a legelső (legfelső) szintet veszi figyelembe. Ha az e-könyv Mobipocket vagy Kindle számára készül javasolt az NCX tartalomjegyzék „kilapítása”, egyszintes változattá alakítása. Amikor csak egyetlen tartalomjegyzék szint van a HTML és az NCX tartalomjegyzékben, akkor értelemszerűen felesleges a „kilapítás”, viszont ha kettő vagy három szintet adtunk meg, akkor ennek a kapcsolónak a bejelölésével a program automatikusan egyetlen szintbe összevonva írja meg az NCX tartalomjegyzéket a kettő vagy három megadott NCX szint elemeiből. Ez esetben tehát, mivel az NCX tartalomjegyzék a legfelső szinten tartalmazza az összes bejegyzést, nem tűnik el a második vagy a harmadik szinthez tartozó pozíció az olvasás közbeni navigációból.

Természetesen, ha a kimenetet EPUB-nak szánjuk, akkor az összevonást kapcsoljuk ki.

Könyvadatok beállítása

A „Könyv adatai” funkció teljes mértékben azonos a Mobipocket Creator metadata beállításával. Annyi különbség van a kitöltendő mezők között, hogy a Kindlekeep-GUI esetében elhagytuk a hivatalos kiadáshoz szükséges adatokat (pl. javasolt ár, kiadás dátuma, könyvrészlet megadása), valamint eltekintettünk az OPF-ben megadott képtől eltérő borító beállítási lehetőségétől, mint egy tökéletesen felesleges funkciótól. Az alábbi adatmezők állnak a rendelkezésre az e-könyv adatainak megadására:

- cím: Természetesen a könyv címét kell ide beírni, pontosan a magyar helyesírásnak megfelelően. Ez a cím fog megjelenni a különféle olvasó-eszközök és -programok listájában. A könyvcím megadása kötelező, ha üres a mező, akkor nem lehet OK-val az adatokat megőrizve befejezni a könyvadatok kitöltését.

- szerző: A könyv szerzőjének adatmezője. Hasonlóan a Creator-hoz, itt is vesszővel elválasztott megfordított sorrendben kell a külföldi szerzők nevét beírni. A megkötés értelme az, hogy ilyen módon előre kerül a szerző vezetékneve, és a különféle listákban nem Fredek és Paulok végtelen sora lesz a betűrendes rendezés, hanem a vezetéknevek szerint rendez az olvasó-eszköz. Természetesen a magyar neveknél (mivel mi, és a japánok, a világon egyedül logikus sorrendben használjuk) a vezeték- és keresztnevet nem kell felcserélni. Amennyiben több szerzője is van a könyvnek, úgy az egyes szerzők neve közé pontosvesszőt kell rakni. Bár a régebbi Mobipocket olvasók nem is veszik észre a második (harmadik stb.) szerzőt, a Kindle programok már tudják kezelni. A szerző(k) megadása is kötelező, ha üres a mező, akkor nem lehet OK-val az adatokat megőrizve befejezni a könyvadatok kitöltését.

- kiadó: Egy azonosító, amivel utalhatunk arra, hogy mely szervezet keretében készült az e-könyv. Például ha a MEK gyűjteményéből készítünk PRC-t és az a szándékunk, hogy oda visszaküldjük, akkor értelemszerűen legyen a kiadó a MEK. Ha a beállításoknál már van elmentett alapértelmezett kiadó, akkor az automatikusan betöltődik ebbe a mezőbe, tehát a beírásával nem kell törődni.

- ISBN: Ha a könyv, vagy egy konkrét kiadásának pontos azonosításához szükséges, akkor ide írható be az eredeti papírkönyv nemzetközi azonosítószáma.

- nyelv: Az e-könyv nyelve adható itt meg a legördülő listából való kiválasztással. A nyelv megadása határozza meg, hogy az adott e-könyv esetén az olvasóprogram melyik nyelvi szótárat nyitja meg a keresés funkció aktiválásakor. Magyar nyelvű könyveknél ez értelemszerűen legyen magyarra állítva, és ha megvan az olvasón a Magyar értelmező szótár, akkor természetesen

ebben keresi a program a kijelölt szó meghatározását. A könyv nyelve alapértelmezett beállításokhoz felvehető, így általában nem kell vele foglalkozni egy-egy könyv felkészítésekor.

- műfaj: A legördülőlistából kiválasztható a könyv tartalmának legjobban megfelelő kategória. Ez a beállított kategória elsősorban a könyvtárprogramok egy részében használható a gyűjtemény válogatásához. Maga az opf-szabvány nem írja elő a kategóriák számát, azonban a mobi rendszer csak egy kategória megadását engedi, úgyhogy a Kindlekeep-GUI esetében is ennél a megoldásnál maradtunk.

- fülszöveg: A könyv rövid szöveges ismertetője kerül ide. Szerencsére a papírkiadású könyveknél hagyománnyá vált az ilyen ismertetők feltüntetése valahol a borítón, úgyhogy az esetek többségében nem kell nagyon törni magunkat, hogy egy könyvismertetőt találjunk az anyagunkhoz. Az alapvető szerkesztési funkciókkal rendelkező többsoros mezőbe begépelhető vagy bemásolható a kívánt szöveg alap text formátumban (azaz semmi formázás), azonban ha a fülszöveg megvan külső TXT fájlban, akkor a „Tallózás...” gombbal megkereshető és betölthető közvetlenül is. A külső fájl karakterkódolását a Kindlekeep-GUI a Beállítások-nál megadott Text segédfájlok kódolása alapján kezeli, azaz ha eltérés van a fájl és a beállítás között, akkor várhatóan hibás lesz a betöltött szöveg. Egyfajta minőségi minimum biztosítása érdekében a fülszöveg megadása a Kindlekeep-GUI esetében kötelező, ha üres a mező, akkor nem lehet OK-val az adatokat megőrizve befejezni a könyvadatok kitöltését.

Az e-pub és a mobipocket a fülszöveg anyagát az OPF fájl <description> részén tárolja. Hogy ne csak OPF-et kezelő programokkal lehessen az ismertetőt elérni, ezért a Kindlekeep-GUI a fülszövegből automatikusan készít egy TXT fájlt is a publikáció gyűjtőmappájába.

- készítette: A mobi rendszerben nincs ilyen adatmező az OPF-ben, azonban az e-pub szabvány sokkal több könyvadat megadását teszi lehetővé. A Kindlekeep-GUI a <contributor> paramétert még hozzáveszi a szokványos PRC adatokhoz, hogy az e-könyv készítője

Összefűzött anyagok kezelése

A programablak bal alsó sarkában található lista tartalmazza az e-könyvbe ténylegesen sorbafűzött fájlokat. Értelemszerűen ide a „fő” anyagok kerülnek abban a sorrendben, amiben az e-könyvben látni szeretnénk, az olyan „hivatkozott” anyagok, mint a HTML fájlok képei, nem szerepelnek a listában és nem is kell szerepelniük! (Tehát hiba az, hogy ha külön-külön kézzel felvesszük a listába a képeket, hiszen akkor a HTML-ben elfoglalt helyükön felül még plusz egy helyen, a listabeli pozícióban is megjelennek.)

A lista elemein a következő műveletek végezhetőek egy jobbkattintással megjelenő lebegő menüből kiválasztva:

- új fájl felvétele: Ha nincs listaelem kijelölve, akkor a lebegőmenü egyetlen aktív pontja egy új listaelem beillesztését teszi lehetővé. A fűzésbe beillesztendő fájl lehet webes szöveg (html, xhtml, xml) és kép (jpg, gif, bmp stb.), de valójában bármit be lehet fűzni az e-könyvbe, maximum az idegen fájlformátum hibát fog okozni a generáláskor. Javasolt azoknál a fájltípusoknál maradni, amik a Mobipocket Creator esetén is használhatóak. Az így felvett új fájlokon a Kindlekeep-GUI semmiféle átalakítást/tisztítást nem végez. Minden beillesztett fájl (még a képek is) a publikációs mappa gyökerébe kerülnek automatikusan bemásolásra, amennyiben ugyanazzal a névvel még nincs a fűzési listában (és a publikációs mappában) másik fájl.

- megnyitás: A Beállítások-nál megadott külső programmal a Kindlekeep-GUI megpróbálja megjelenítésre megnyitni a kiválasztott fájl. Mivel az e-könyv tipikus elemei a web-böngészők számára ismert fájlformátumok, javasolt a megtekintésre egy böngészőprogramot beállítani.

- szerkesztés: A Beállítások-nál megadott külső programmal a Kindlekeep-GUI megpróbálja szerkesztésre megnyitni a kiválasztott fájl. A funkció a szövegállományok kézi módosítására szolgál, azaz hogy a fűzési listába felvett HTML anyagokban a szükséges javításokat a készítő

könnyebben elvégezhesse. Értelemszerűen text-szövegszerkesztőt (pl. Notepad++) érdemes erre a funkcióra választani, mivel a program csakis a html/xhtml és az xml anyagoknál indítja el a szerkesztés funkciót, kép és egyéb fájloknál semmit sem csinál erre a menüpontra.

- fájl törlése: A kiválasztott listaelemet törli a fűzési listáról, egyúttal a hozzá tartozó fájlt is törli a publikációs mappából. Nem javasolt a könyv főszövegét a fűzési listáról törölni, mivel ha a program nem talál legalább egy html/xhtml vagy xml fájlt a publikációs mappában, akkor a hozzá tartozó OPF fájl további használatát megtagadja. A Kindlekeep-GUI által létrehozott toc.html tartalomjegyzék törlése esetén a teljes tartalomjegyzékelés – az NCX-el együtt – megszűnik.

- mozgatás fel: A kiválasztott listaelemet eggyel feljebbi pozícióba mozgatja, ami azt jelenti, hogy a végleges e-könyvben a könyv elejéhez közelebb kerül befűzésre.

- mozgatás le: A kiválasztott listaelemet eggyel lejebbi pozícióba mozgatja, ami azt jelenti, hogy a végleges e-könyvben a könyv végéhez közelebb kerül befűzésre.

4. Publikációs csomag mentése

A Kindlekeep-GUI segítségével készre összeállított anyag kimentése négy eltérő formátumba történhet. Három (valójában csak kettő) e-book fájlformátum mellett lehetőség van pusztán csak a publikációs csomag adatait tartalmazó OPF állomány véglegesítésére is. Tekintettel arra, hogy a publikáció felkészítése során nem történik meg a beírt vagy módosított paraméterek OPF-be mentése, az elvégzett munka megőrzése érdekében legalább a Publikáció összeállítás mentésé-t a felhasználónak el kell végeznie, amint erre a kilépéskor megjelenő figyelmeztetés is utal.

Mindegyik kimeneti formátum esetén a hozzá tartozó nyomógomb szolgál a művelet elindítására, miután az adott kimenet paramétereit (ha vannak) beállítottuk. A különböző kimeneti formátumok a következők:

Publikáció összeállítás mentése

Csak az OPF leírófájl tartalmát véglegesíti a csomagon elvégzett módosítások alapján. Az elkészült csomag a Mobipocket Creator programmal kompatibilis, így természetesen a hozzá tartozó OPF fájl verziója is 1.0 az Open E-Book szabvány szerint. A kimentett OPF fájl szolgál a későbbi munkák alapjául, akár a Kindlekeep-GUI, akár a Mobipocket Creator programmal szeretnénk a publikáción változtatni.

Mobipocket PRC készítése

A mobigen.exe felhasználásával a publikációs csomag anyagából PRC formátumú e-könyvet készít. A mobigen.exe egy korábbi mobi-formátummal dolgozik, így csak 64 000 byte-os képeket tud az e-könyvbe beilleszteni (ami nagyobb azt önhatalmúlag átméretezi), viszont lehetőséget ad a szöveg lekódolására és a végeredmény értelemszerűen kompatibilis a régebbi Mobipocket Reader programokkal is.

A Mobipocket PRC kimenet két paraméterrel szabályozható

- tömörítés: a PRC-be kerülő szöveg tömörítési módszerét lehet itt kiválasztani. A fájl végleges méretét szabályozza ez a paraméter. Alapértelmezetten „normál tömörítés”-sel készülnek a PRC fájlok. A „nincs tömörítés” speciális esetekben választható opció, míg az „erős tömörítés” kimondottan a nagyon nagyméretű anyagok (pl. szótárak) céljára szolgál.

- szövegkódolás: A mobigen.exe két kódolási módszert biztosít a felhasználónak. A „szövegkódolás nélkül” beállítás esetén a szöveg mindenféle változtatás nélkül kerül a PRC-be, így például ha a PRC tömörítés nélkül készül, akkor gyakorlatilag egy textes szövegszerkesztővel

is megnyitható és viszonylag intakt állapotban kinyerhető belőle a szöveg. Javasolt a „tartalom lekódolása” használata, ami Mobipocket Creator content encryption védelmének felel meg. Ez esetben a PRC csakis eredeti Mobipocket illetve Kindle Reader programokkal nyitható meg, a fájlból se kimásolni, se nyomtatni nem lehet, sőt a PRC tovább-konvertálása sem lehetséges a Calibre-hez hasonló általános konvertálóprogramokkal. Végül is a PRC egy „végleges” formátumnak készült, csakis elolvasásra, olyan formában, hogyan azt mi, a felkészítők, szeretnénk. A harmadik lehetőség („lekódolás DRM-el”) az Amazon felvásárlása után értelmét vesztette, hiszen a Mobipocket értékesítési rendszerében történő megjelenésre készült, de maga ez az értékesítési rendszer is bezárt, és van helyette az Amazon webáruháza.

Kindle MOBI készítése

Az Amazon, miután a Mobipocket formátumát szőröstül-bőröstül felvásárolta, kismértékben módosította a szabványt, és az ilyen új formátumú anyagok készítéséhez egy parancssori programot biztosított kindlegen.exe néven. A Kindle olvasó eszközökre és programokra tehát vagy ezzel a parancssori programmal, vagy a webes konvertáló szolgáltatásukkal lehet megfelelő e-könyvet készíteni a saját anyagunkból. A Kindlekeep-GUI természetesen a kindlegen.exe közvetlen meghívásával készít Kindle-eszközökre optimalizált e-könyvet. Az újabb formátum legfontosabb jellemzője – a kismértékben módosított tömörítési eljáráson kívül –, hogy a használható képek maximális mérete 128 000 byte lehet. A kimenet kiterjesztése MOBI, ami arra utalhat, hogy szemben a webes konvertálás AZW formátumával, a kindlegen.exe még elég közel áll az eredeti Mobipocket szabványhoz, bár nem teljesen ugyanaz.

A Kindle Mobi készítés egyetlen beállítható paraméterrel rendelkezik:

- tömörítés: Hasonlóan a Mobipocket PRC kimenethez, itt is három tömörítési szint állítható be. A tömörítési szintek tulajdonságai és funkciói ugyanazok, így itt is javasolt a „normál tömörítés” használata minden esetben, és csak az igazán nagyméretű szövegek esetén válasszuk az „erős tömörítés” funkciót.

EPUB készítése (tervezett későbbi fejlesztés)

Mivel a Mobipocket PRC rendszere az Open E-Book szabvány korábbi ajánlásaira alapul, egy-egy publikációs csomag majdnem azonos az EPUB belső szerkezetével. A két e-könyv formátum olyan csábítóan hasonló egymáshoz, hogy a Kindlekeep-GUI programban végre megvalósítottuk a Mobipocket publikációs csomagból történő egyszerű EPUB készítést. Természetesen ez a megoldás távol áll az EPUB-szabvány minden finomságának a használatától, csakis annyit tesz meg, hogy a legszükségesebb módosításokat elvégezve, a publikációs csomag tartalmát szabványos EPUB fájlba csomagolja. Az EPUB kimenet esetén a létrehozott HTML tartalomjegyzék automatikusan belekerül az e-könyvbe arra a pozícióra, ami a fűzési listában beállított. Viszont az EPUB olvasók a NCX tartalomjegyzéket használják az e-könyvben való navigációra, így EPUB készítése esetén javasolt azt NCX létrehozása is, sőt ilyenkor használható a töbszintes NCX generálása is.

Az EPUB kimenet tulajdonképpen egy speciálisan csomagolt ZIP fájl, így Kindlekeep-GUI is a feltelepített WinZip programot használja ehhez a művelethez. Ha a Beállítások-nál nincs megadva a tömörítőprogram elérése és még az operációs rendszer regisztrációs adatbázisa sem tartalmazza a WinZip programot (azaz nincs feltelepítve), akkor az EPUB készítése nem lehetséges.

Az EPUB kimenet a következő paraméterekkel szabályozható:

- 2.0 OPF verzió: Alapértelmezésben a Kindlekeep-GUI az OPF formátumán nem változtat, amikor EPUB-ba csomagolja az anyagot, tehát 1.0-ás verzióval dolgozik. Ha kompatibilitási okokból ez a korábbi verzió nem megfelelő, akkor választható a 2.0-ás OPF készítése. Az ilyen

formátumban megírt OPF leírófájl csakis az EPUB csomagolás időtartamára készül ideiglenesen, tehát az itt megadott verziószám nem befolyásolja az eredeti publikációs csomag OPF verzióját.

- Mobipocket komptaibilis EPUB: A PC-s Mobipocket Reader képes egy lépésben az EPUB bemenetet PRC fájllá konvertálni. A műveletben ott van a gond, hogy míg az EPUB-rendszerek a mobi beágyazott borítóképét nem hajlandóak megjeleníteni, hanem a fájl elejére kötelezően be kell rakni a képet egy HTML fájlban, hogy legyen az EPUB-nak borítója, addig a mobi rendszernél ez utóbbi HTML-ként beszúrt borító pluszban megjelenik a beágyazott borító után, ha az EPUB-ból készítjük a PRC-t. Mobipocket komptaibilis EPUB funkció arra szolgál, hogy az EPUB kimenetbe automatikusan belecsomagolt borító-HTML fájlt elrejtse a Mobipocket Reader konvertálója elől, azaz olyan EPUB-ot készítsen, ami EPUB olvasókon és PRC-be konvertálva is egyetlen borítóképpel rendelkezik. Amennyiben az EPUB-ot Mobipocket Reader-rel konvertálhatónak szánjuk, javasolt ezt az opciót bejelölni, és az OPF formátumát meghagyni 1.0-ás verziójúnak.

- beágyazott betűkészlet: Az EPUB lehetővé teszi a csomagba belerakott saját betűkészletek használatát, ellentétben a mobi rendszerével. Tekintettel arra, hogy az EPUB-olvasók nagy része nem birkózik meg a speciális magyar karakterekkel, javasolt is egy megfelelő Ő-Ű betűket tartalmazó betűkészlet beépítése az EPUB-ba. A Kindlekeep-GUI egyetlen TTF vagy OTF formátumú betűkészlet becsomagolására ad lehetőséget. Az EPUB anyagokba persze többféle betűtípus is használható, de mivel a mobi rendszerben nincs betűválasztás, és a szöveg azzal az egy betűtípussal jelenik meg, amit a kedves olvasó az eszközén kiválasztott, ezért eleve a publikációs csomagok szövegfájljai sem tartalmaznak betűtípusokra vonatkozó információt. A beágyazott betűkészlet funkció tulajdonképpen ezt az egy mobi alapbetűt hivatott az EPUB esetében a megadott konkrét készletre cserélni.

Ha olyan betűtípust választunk, amelynek a dőlt és vastag változatai is léteznek, akkor a program automatikusan azokat is beépíti az EPUB-ba a megfelelő betűváltozatok definíciójához.

- szöveg darabolása: Amíg a mobi rendszerben a könyv főszövege akármilyen nagy szövegállomány lehet, addig az EPUB formátum irányadó parsere (Adobe „kvázi-szabvány”) valami rejtélyes okból kifolyólag csak a fejezetenként külön rövid fájlokban lévő szöveget szereti. Tehát nincs ugyan konkrét szabványi korlát a szöveg méretére, de az olvasóprogramok – birka módra követve az Adobe eljárását – általában fejezetre bontva várják az EPUB-ba csomagolt szöveget. Amennyiben kompatibilitási gondok vannak a mobi publikációs csomagból egydarabban készült EPUB-bal, a fájl darabolása funkció lehetőséget ad arra, hogy a megadott töréspontok mentén automatikusan kisebb fájlokra bontsuk a szöveget. A darabolás egy komplex művelet, ami során az egyes fájlokba kerülő szöveganyag meghatározása mellet még a teljes hiperlink-rendszer módosítása is megtörténik, hogy az átalakítás után is működőképes maradjon. A szövegfájl feldarabolása csakis az EPUB összeállítása céljából történik, így a művelet semmiben sem befolyásolja az eredeti publikációs csomag fájljait. Amennyiben szükség van a feldarabolt HTML szövegre, úgy az elkészült EPUB kézi kicsomagolásával hozzáférhetünk.

A darabolás egyrészt a legördülő listában előre megadott elemek mentén történhet, másrészt a felhasználó szabadon megadhat olyan – általában címsorokhoz használt – stlusokat, amelyek szövegbeli előfordulása mentén kívánja a könyvszöveget kisebb fájlokra felosztani. Az előre meghatározott lehetőségek a következők:

• div: a szövegben előforduló <div>...</div> blokkok mentén osztja fel a program a HTML fájlt. Ha a szöveg előzetes Word felkészítése során „szakasztörés-új oldal” töréspontokat raktunk a kívánt helyekre, akkor ezekből a html-konverzió során <div> blokkok jönnek létre. Figyelem, a mindenféle utólagos kezelés nélkül kapott láb- és végjegyzetelés a HTML-változatban szintén <div> blokkokba kerül jegyzetenként külön-külön, ami azt jelenti, hogy a div-felosztás minden jegyzetet külön fájlba fog rakni. Ez nem probléma, de ha valaki ezt szeretné elkerülni, akkor vagy a div-felosztás használatát kell nélkülözni a jegyzeteket tartalmazó szövegeknél, vagy a első részben ismertetett módon a szöveg

felkészítése során át kell alakítania a Word jegyzetelését egy HTML-kimentés kézi megszerkesztésével.

• h1-h6: a szabványos HTML címsorok előfordulási pontjain darabolja fel a szövegfájlt. Ha tehát a szöveg címsorai ilyen HTML kódokkal vannak megformázva, akkor a listából javasolt a darabolásnak megfelelő szint (általában a fejezetek címei) kódját kiválasztani.

• hr: a Kindlekeep-GUI képes a szövegben elhelyezett vízszintes vonalak HTML-kódja alapján is feldarabolni a fájlt. Bár ez a megoldás a gyakorlatban igen ritka, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy egyes szövegekben a beillesztett vízszintes vonalak képezik a tagolást.

• pagebreak: A szövegben található oldaltörések mentén darabolja fel a szövegfájlt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azoknál a pontoknál történik a szétválasztás, ahol a HTML tag tartalmazza a style="pagebrake-before: always" bejegyzést.