Embed Size (px)
DESCRIPTION
A RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA
Citation preview
TartalomTartalomEmlékezzünk:Vörösmarty Mihály
2. oldal2. oldal
Könyvfigyelő3. oldal3. oldal
Új segédlelkészünk
A könyvtárról4. oldal4. oldal
Börtönmisszió5. oldal5. oldal
Ifirkász:
Bizonyságtétel
Ifilmklub
Konfirmandus−hétvége
Jelentős évfordulók6–7. oldal6–7. oldal
A presbiteri tisztség
Eklézsiánk múltjából8. oldal8. oldal
Köszöntő9. oldal9. oldal
Eseménynaptár9–11. oldal9–11. oldal
Környebánya
12. oldal12. oldal
2010. decemberXI. évfolyam
A RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA Ára: 0,50 €
Alapítva 1928-ban
4. szám
Jézus mély elrejtettségben született.Nem kísérte földrésznyi rengés, szö−kőár, tűzhányók kitörése, ahogyanföldi képzeteink szerint Isten fiánakszületnie illett volna, csak néhányközeli pásztor és távolkeleti csilla−gász (asztrológus) tudott róla, vala−mint Heródes remegő ösztönesúgott felőle valamit. A hírhedt júdeaikirályról a majdnem−kortárs Josep−hus Flavius is rémséges tényeketörökített ránk A zsidók történetében.A gyermek Jézusnak biztonságoshoni lakóhelye sem volt, évekigugyancsak rangrejtve a görög kul−túrájú, ptolemaioszi Egyiptom zsidószórványában élt, játszott, készültföldi küldetésére. Később a kóborhajléktalanok sorsát élte: „A rókák−nak vagyon barlangjok és az égi ma−daraknak fészkük; de az emberFiának nincs hová fejét lehajtani,”mondta. (Mt 8,20). Ismét az emberkérdi: ha Heródes ilyen meg ilyenpalotában lakott, milyen pompázatoskeleti építmény illette volna meg Jé−zust, a mindenséget teremtő−moz−gató Isten egyszülött gyermekét,Megváltónkat? Ő azonban konokul akorabeli társadalom perifériáján ma−radt, a legmélyebben megaláztamagát, s egyetlen kis megingásátnem számítva céltudatosan haladt arabszolgák halálneme, a golgotai ke−reszt felé.Egyetlen éles ifjúkori képsor válik kiaz evangéliumi homályból: a tizenkétéves gyermek áll elénk a jeruzsá−lemi templomban, amint a műveltpapoknak az Írást magyarázza.Aztán megtér szülei és féltestvéreiközé, s ahogy Lukács mondja, „gya−rapodék bölcsességben és testénekállapotjában, és az Isten és emberekelőtt való kedvességben.” (Luk 2,52)Az elrejtettségből a Jordán partjánjön végleg elő. János alámeríti, azAtya kinyilatkoztatja, Ő pedig elkezdi
földi misszióját, a vallásreformot s amegreformált judaizmus hirdetését„zsidónak először meg görögnek”,ahogy később Pál mondta magáról(Róm 1,16), értsd: a föld népeinekés nemzeteinek. Kihozta a kinyilat−koztatott vallást nemzeti határaiközül, s mindnyájunk kincsévészórta szét. Hogy ezt megtehesse, kikellett szabadítania a rigorózus mó−zesi tilalmak és szabályok abron−csából. Enyhítenie kellett a vallásitörvények szigorát, s tanította kor−társait, főleg az üdvösséghívő fari−zeusokat, hogy az üdvözülésfeltétele nem a Törvény kínosan kö−vetkezetes betartása, hanem az,amit Ő, Jézus az Atya akaratából,Isten ihletésében hirdetett. Reform−jának szellemét talán ez a mondatafejezi ki a legszemléletesebben: „Aszombat lőn az emberért, nem azember a szombatért.”(Mk 2,27)Tudta, hogy az ember tökéletlenlény, hajlik a bűnre, de nemcsak akárhozatot, hanem a megbocsátástis hirdette, sőt gyakorolta. „Az vesserá először a követ... (Jn 8,7) – kez−dődik híres engesztelő intése, amelymélyen és megrendítőm belénk,mindnyájunkba világít. Jézus min−dent tudott rólunk, ezért volt bölcs,emberi, tökéletesen szerető és meg−bocsátó.Amilyen rejtett volt születése, majd−nem ugyanolyan lett földi halála ésmennybemenetele. Mindkettőt pártucat ember láthatta. Rejtve szüle−tett, rejtve távozott kortársai közül,de vándorként egész tömegek előtthirdette reformeszméit, s tanításaigyorsan, még életében terjednikezdtek. Pár évtized múlva mállasz−tani kezdték a földrésznyi Rómát.Mondják, Jézus három évig tanította földön, de ma százmilliók valljákmagukat követőjüknek.
Mi az én ajándékom Neked...?Mi az én ajándékom Neked...?
KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR
folytatás az 5. oldalon
VVöörröössmmaarr tt yy MMiihháállyy
Bordó, királykék és fekete. Mindenszavának súlya van. Mégis tud légiesés könnyed lenni, mint Tünde, vagybohókás, mint Balga, reménytelen ésvívódó szerelmes, mint a Laurához írtverseiben. Vörösmarty nélkül ma máslenne a magyar önképünk is, hi−szen nem ismernénk a Szóza−tot. Ötvenöt évesen, fiatalonhunyt el, munkásságamégis átfogó és kitörölhe−tetlen az irodalomtörté−netből. 1800. december 1−jénszületett Kápolnásnyé−ken. Nevét édesapjárólkapta, aki a Nádasdyakgazdatisztje volt. Édes−anyja, Csáty Anna szinténnemesi származású. A kö−zépiskolát Székesfehérváron,majd Pesten végezte. 17 évesvolt, mikor édesapja váratlanul meg−halt, s a család nehéz anyagi helyzetemiatt egyetemi tanulmányait kényte−len volt maga finanszírozni. 1818−tól a Perczel család három fiá−hoz szegődött nevelőnek. Beleszere−tett Perczel Adélba (Etelka), ezt areménytelen, elsorvadó szerelmetőrzi Szép Ilonka c. verse is. 1824−ben tette le az ügyvédi vizsgát,1826−ban fejezte be a nevelősködést,s ettől kezdve csupán az irodalombólélt, szűkösen és kínlódva, annak elle−nére, hogy 1825−ben Zalán futása c.honfoglalási eposzával már megala−pozta hírnevét. Vörösmarty szerkesz−tette a kor legfontosabb tudományosfolyóiratát, a Tudományos Gyűjte−
ményt és szépirodalmi mellékletét, aKoszorút. A Magyar TudományosAkadémia alakuló gyűlésén (1830−ban) tagjai közé választotta. A kor ve−zető irodalmáraként Bajza Józseffel
és Toldy Ferenccel együttszerkesztette az Athe−
naeumot, a kor legdi−vatosabb irodalmi
lapját. 1843−ban vetteel feleségül anála 26 évvel fi−atalabb, akkortizenhét évesCsajághy Lau−rát.
1848−ban képvi−selő volt. Az
egyesült osztrák ésorosz seregek elő-
nyomulása júliusbanPest elhagyására kénysze−
rítette a kormányt és országgyűlést.Vörösmarty követte őket. Úgy váltmeg családjától, melyet Pesten ha−gyott, mintha sohasem térne vissza.Szegedre, Aradra együtt utazott Baj−zával, a világosi katasztrófa után velemenekült Nagyváradra s onnan Szat−már megyébe.Ezután családjával földet bérelt Ba−racskán, a vidéki magányban azon−ban egyre jobban elhatalmasodottrajta depressziója. Hogy állandó or−vosi felügyelet alatt lehessen, 1855−ben az egész család Pestre költözött.A költő azonban 1855. november 19−én meghalt. A Kerepesi temetőben te−mették el. V. T.
2 2010. decemberKIS TÜKÖRKIS TÜKÖR
EEmmlléékkeezzzzüünnkk.... ..
Vörösmarty Mihály szobra Bonyhádon. A költő mögött a két női alak Perczel Etelkát és Eratót,a szerelmi költészet múzsáját jelképezi (Szabó György alkotása)
REMÉNY S EMLÉKEZET
Meddig vezérlitek háborgó éltemet,Meddig lebeghet még hajócskámköztetek,
Remény, emlékezet? −
Te, a lecsendesült lélek tulajdona,Mely áldva lengsz körűl magányosdombomon,
Elmúltak szelleme,
Ha majd szorúlni kezd lélekzetem, snehézFájdalmaim között végkínomatnyögöm,
Eljősz−e menteni?
S mint a hanyatló nap földünktanyáira,Lövelsz−e nyugtató sugárokat felém
Szememnek húnytakor?
S te, mely az alkonyban, s hajnalhasadtakorA híg homály közűl remegve szállsz alá
Ingócska lábadon,
Remény, az öldöklő bánatban enyhadó,És a leendőkben gyönyörrel biztató,
Kisérsz−e síromig?
Lelkemnek adsz−e majd teljes vigasz−talást,Rebegve záródó ajkamnak édesen
Enyésző hangokat?
Oh! adsz−e fényt, ha majd nem látoma napot,S irtóztató setét nyom; adsz−e vir−radást,
Ha itt leszáll napom?
Egek! − tán tiltva nincs hozzátokszólanom −Hagyjátok meg e két csillagzatotnekem
Az élet tengerén.
Remény, emlékezet vidítsa lelkemet,S ha ez leszáll, amaz derűljön éke−sebb
Lánggal bajom felé,
Mint hajdan a dicső görögségnekcsereFényben derűltek a széllel küzdővizen
Tyndárnak ikrei.
(1822)
2010. december KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR 3
K ö n y v f i g y e lK ö n y v f i g y e l őő
Fekete István, Jókai mellett mindenidők legolvasottabb magyar írója, 1900−ban született a Somogy megyei Göllén.1926−ban mezőgazdászi végzettségetszerzett a Magyaróvári Magyar KirályiGazdasági Akadémián. Tanulmányaibefejeztével Bakócára került, gróf Mai−láth György birtokán kapott segédtisztiállást. Itt ismerkedett meg a bakócai bel−gyógyász főorvos lányával, Piller Edit−tel, akivel 1929−ben házasságot kötött.A fiatal házaspár első otthona Ajkánvolt, ahol Fekete István egy hollandszármazású tulajdonos birtokán vezetőgazdatiszti állást kapott. Munkája sorána gazdaság fellendült, hírnevet szerezveneki és gazdájának egyaránt. Az urada−lomban tej− és sajtüzemet szervezett,szeszfőzdét irányított, búzavetőmagotnemesített – eredményeik országosvisszhangot keltettek.Gyermekei Ajkán születtek. Lánya, Edit1930−ban, fia, István 1932−ben. Dr.Fe−kete Edit apáca, majd iskolaigazgatólett, jelenleg az ausztriai Bregenz váro−sában él, István fia, aki a gödöllői pre−montrei francia gimnáziumban tanult,az 1956−os forradalomban való szerepemiatt 1956−ban elhagyta az országot,és jelenleg Chicagóban él.Fekete István évente kétszer−három−szor baráti társaságával napokra, néhaegy−két hétre eljárt Erdélybe, a Bör−zsönybe, a Bükkbe vagy egyéb vadre−gényes helyre vadászni. Barátai köztvolt többek között Kittenberger Kálmán,a világhírű Afrika−vadász, író, a Nimródvadászújság főszerkesztője; CsathóKálmán író, a Nemzeti Színház főren−dezője; Gróf Széchenyi Zsigmond Af−rika−vadász és író; dr. Vertse Albert, aMadártani Intézet igazgatója; gróf WassAlbert földbirtokos, író.Gazdatiszti munkája mellett vadászatitémában is írogatott, cikkei a Nimródvadászújságban jelentek meg.A koppányi aga testamentuma c. re−gényével egy történelmi regénypályáza−ton első helyezést ért el, később pedig aZsellérek című regénye lett első díjas,melyben a vörös terrort mutatja be.1940−ben beválasztották a KisfaludyTársaságba, melynek tagjait szigorúszakmai elbírálás alapján választottákki, a taglétszám maximálisan 50 ren−des és 20 levelező tagból állt. Új tagotcsak haláleset következtében beállt
üresedéskor lehetett beiktatni. A bíráló−bizottság 6 könyv, egy forgatókönyv ésegy színdarab alapján az ország 15legjelentősebb írója közé sorolta Fe−kete Istvánt.1946−ban tiltó listára került a proletárdiktatúráról írottak miatt. Az ÁVO is bán−talmazta, szemét kiverték, veséjét szét−verték, hajnalban a János Kórházmellett egy katonai kocsiból kidobták,ahol két járókelő találta meg.1941−1951 közt alkalmi munkákból tar−totta el családját, könyveit politikaiokokból nem adták ki. Csupán két fo−lyóirat, az Új Ember és a Vigilia fo−gadta és közölte szívesen írásait,szerkesztőik ( Saád Béla, Sík Sándor )olyan ,,katolikus íróként” tartották szá−mon, aki nem szívesen kötelezi elmagát irányzatok és mozgalmak mel−lett, ám hite megingathatatlan, barátaimellett pedig a végsőkig kitart.Egész életében nyíltan vallotta istenhi−tét, világnézeti és erkölcsi hovatartozá−sát. A Rákosi−korszak legvéresebbidőszakában fogadta be a Szent FerencLeányai apácarend ,,kápolnáját”. Szá−mos kiváló ifjúsági regényt írt, több re−gényéről sikeres film készült.70. születésnapján megkapta a MunkaÉrdemrend arany fokozatát.1970−ben szívinfarktus következtébenhalt meg Budapesten.
Karácsony éjjel című elbeszélés−kötete a Fekete István művei című so−rozatban jelent meg. Olyan válogatás,mely feleleveníti a téli időszak jellegze−tes eseményeit, megörökíti az ádventi,a karácsonyi és az újévi ünnepek va−rázslatos pillanatait és történéseit azegyszerű, falusi emberek életében.Ezekben az írásokban a csillogó hóe−sés nem karácsonyi díszítés, a nyuga−lom és szeretet nem az emberekidőszakosan felvett szerepjátéka, amegbocsátás és a ragaszkodás nemmúló kötelesség. Fekete István írói al−katához különösen jól illeszkedik a ka−rácsonyi téma, mert műveiben amondanivaló legtöbbször a szeretetalaphangján és egyszerűségében isszép kivitelezésben szólal meg.Az önéletrajzi ihletettségű „régi” elbe−szélések olyan ember gondolatairólés érzéseiről tanúskodnak, aki a szí−vével lát. Szalay Cecília
Részlet:
A mókus leugrott a földre. A hónak sza−badság szaga volt. Az erdei csend susognikezdett s az ágak ugrásra ingerelték. Azárokparton bodzafa állt és ijedten ébredtfel, amikor a mókus végigszaladt rajta.−Mit akarsz?−Szállást keresek. Az ember elaludt és énelszöktem... nem tudod, hol találnék szál−lást?−Eredj a Bükkhöz.A mókus átlendült az öreg bükk alsó ágára.−Azt mondta a Bodza, hogy te adsznekem szállást.−Nem adok. Nincs, de ha lenne se adnék.−Majd ad más.De nem adott a Kőris se, a Cser se. A Vad−cseresznye csak a fejét ingatta, a Nyírpedig még fiatal vesszőit is megsuhogtatta.Csak az öreg Tölgy mondta meg kereken.−Nem szabad! Ne kérdezd, miért, nemszabad. Különben magam sem tudommért, menj, ahonnan jöttél.Zimányi ekkor már mélyen aludt az árok−parton. Azt álmodta, hogy egy hideg kéznyúl a kabátja alá, de nem a pénztárcá−ját, a szívét keresi.Arca sárga lett, feje előrebukott a kínban,hogy megmozduljon, de nem tudott.A kis mókus ekkor ért oda. Felugrott azöregember vállára és lerázta magáról ahavat, az öreg nyakába.Erre már felébredt Zimányi. Mélyet léleg−zett, aztán tántorogva felállt. De mi ez ahideg a nyakánál? Odanyúlt és eszébe ju−tott a mókus.−Hát te ébresztettél fel, te? Bizony jó,hogy felébresztettél...Megkereste botját és lassan lépegetve elin−dult hazafelé. ... Zimányinak szíve és zsebemindig nyitva volt szegénynek, vándornak,mindenkinek s az ilyen embernek nem lehetelhagyatottan, árokparton meghalni.
4 2010. decemberKIS TÜKÖRKIS TÜKÖR
Új segédlelkészünkÚj segédlelkészünk
„Legyen rendes karácsony....!”
A „gyerekeim” (az osztályomba járók) éppen arról döntenek,hogy karácsonyozzunk együtt az ünnepek előtti héten.Élénken, de nem túl nagy zajjal beszélgetnek, amikor az osz−tály örökmozgó ördögfiókája „berobban” a tanterembe. Gyor−san tájékozódik az eseményekről, majd közli a véleményét:„Legyen rendes karácsony, versekkel!” A többiek is helye−selnek, még hozzáteszik, hogy ha lehet, mindenki szere−peljen. Örülök, hogy így akarnak ünnepelni, hogyönkéntelenül is, de úgy várják a karácsonyt, hogy „tisztálkod−nak kívül és belül”. „Az ünnep Isten ajándéka, más, mint atöbbi nap... Az ünnep önmagunk felemelése. Tiszta ünnepiruhában és tiszta ünnepi gondolatokkal lehet csak ünne−pelni...” − írja Wass Albert.Milyen öröm, hogy lehetnek „ünnepi gondolataink”. Hogyolyan emberek voltak körülöttünk gyermek− és ifjúkorunk−ban, akik megismertettek bennünket a könyvek értékével,az olvasás csodájával. „Te mit látsz? Ha olvasol, milyenszínűek lesznek a betűk meg a könyvlapok?” − faggattamsokszor a már olvasni tudó bátyámat. Nem tudtam neki el−hinni, hogy olvasáskor nem történik valami varázslat. Énvalóban csodának tartottam az olvasást. Az író Fekete Istvánígy vall erről: „Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig,mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma− vagy han−gosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára.”Biztosan nem véletlen, hogy ha máskor nem is, de kará−csonykor a legtöbb családban a karácsonyfa alatt azajándékok között mindig van néhány könyv is. Lehet, hogymiközben várunk az égi csodára, anélkül, hogy tudnánk róla,földi csodát akarunk adni szeretteinknek? Van−e azonbanelég időnk, erőnk, bölcsességünk ahhoz, hogy megsze−rettessük az értékes könyvet, az olvasást gyermekeinkkel,mint ahogyan tették azt a mi szüleink, nagyszüleink? Em−
lékszem, hogy amikor a bátyám elsős volt, és délután mentiskolába, ebéd után iskolába indulás előtt édesanyám azEgri csillagokat olvasta nekünk. Így érte el, hogy indulás előtta bátyám nyugodtan, figyelmesen üldögélt, és persze aruháját sem piszkította össze az utolsó pillanatokban.Szeretném ilyen egyszerű természetességgel a „rám bízot−tak” kezébe adni a könyvet, a szép szót, hogy az minden−napjaik része legyen. Valahogy úgy, ahogyan KányádiSándor írja: „Amit az ember magához kezesít – lovat, kutyát,könyvet −, az mindvégig kitart mellette.”Legyen hát „rendes karácsony, versekkel”, ahogyan a „gye−rekeim” akarják. Bízom benne, hogy a versek majd ün−neplőbe öltöztetik a szívünket.
Nagy ZsuzsannaA könyvtárrólÚjból megnyílt a Révkomáromi Református Gyülekezetkönyvtára a régi posta épületében.A könyvtár nyitvatartása: hétfő délelőtt 900 – 1100
csütörtök délután 1600 – 1700
A könyvtárban a következő témájú könyvek találhatók:1. vallásos könyvek: Bibliák, énekek, imádságok, hitvallások,egyháztörténelem, egyházjog, jegyzőkönyvek, évkönyvek,evangéliumi kiadó könyvei, Hungarikák, teológia, parokiáliskönyvek, prédikációk, hittankönyvek, vallásos irodalom;összesen 3308 darab2. szépirodalmi könyvek: 1800−tól 1944−ig és 1945−től;szlovák nyelvű irodalom; inter pop.k. Kom.rer. Ifj. k;összesen 5599 darab 3. egyéb, nem vallásos könyvek: egészségtan, gazdaságtan,földrajz, történelem, lexikonok, jogi könyvek, művészet, nap−tárok, nyelvtan, tudomány és technika4. különböző idegen nyelvű könyvek: német, angol, holland,francia; összesen: 2887 darab5. különböző magyar és idegen nyelvű vallásos és nem vallá−sos folyóiratok; összesen: 1020 darab
Nevem Virág Szilvia, Madról szárma−zom. Általános ismereteimet Alistálbana Református Egyházi Alapiskolábanszereztem meg, majd Dunaszerdahe−lyen a Vámbéry Ármin Gimnáziumbantanultam és érettségiztem. Tanul−mányaimat a Selye János Egyetem Re−
formátus Teológiai Karán folytattam. AzÚr különleges munkája volt az életem−ben, hogy a Neki való szolgálatra el−hívott, hiszen az én terveim között nemszerepelt, hogy lelkész leszek. Bár márgyermekként megismerkedhettem az Őigéjével, nagyapám tanított imádkozni,és rendszeresen elvitt magával vasár−naponként az istentiszteletre. Hálásangondolok arra, hogy szüleim fontosnaktartották: egyházi iskolába járjak. Öröm−mel tudok visszaemlékezni arra alelkületre, amely naponta körbevett ben−nünket. Példát kaptunk már gyer−mekként arra, hogyan lehet megélni azÚrba vetett hitünket, hiszen olyantanárok és lelkészek őrködtek felettünk,akik életükkel hitelesek voltak előttünk.Ezen kívül az életemben nagyonmeghatározó szerepet töltöttek be anyári egyházmegyei gyermektáborok ésa Jókán megszervezett Gyermek Evan−
gelizációs Közösség alkalmai. Ebben aszolgálatban még ma is rendszeresenbesegítek, mivel nagyon fontosnak tar−tom, hogy minél több gyermek és fiatalmegismerhesse az evangéliumüzenetét. A lelkészi szolgálatra való el−hívásomat is egy csendeshét alkalmá−val kaptam. Az Úr Jézus engem is azzala felszólítással és egyben ígérettel hívottel, amellyel az első tanítványait: „Jöjjetekutánam, és emberhalászokká teszlekbenneteket.” (Mk. 1, 17) Természetesenhosszas imaharcok után vált számomraérthetővé Isten akarata, és tudtam elfo−gadni tervét az életemre nézve. Viszontteljes békességet kaptam Tőle, amikorfel tudtam adni a saját elképzeléseimet,és igent mondtam az Ő elhívására.Hiszem, hogy a jövőm is az Úr kezébenvan, és ahogy eddig velem volt,megsegített, úgy a továbbiakban isvezetni fog, hogy szolgálhassam Őt.
52010. december KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR
BBÖÖRRTTÖÖNNMMIISSSSZZIIÓÓ
„Egy hitelezőnek volt két adósa: az egyik ötszázdénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Mivel nemvolt miből megadniuk, mind a kettőnek elengedte.Közülük vajon melyikük szereti őt jobban?” Simonígy válaszolt: „Úgy gondolom, hogy az, akinek töb−bet engedett el.” Ő pedig ezt mondta neki: „Helye−sen ítéltél” Lukács 7, 41−43
Nem tudom, hogy miért volt bennem a vágyakozás, hogyelkerüljek egy börtönbe, de nagyon megörültem mikornyáron Tahiban a csendeshét egyik programja a Váci Fegy−ház bibliaórájára való ellátogatás volt. Mikor megtudtam, hogy lemaradtunk, egy pillanatravégtelen nagy szomorúság töltött el, de aztán arra gon−doltam, hogy ha az én Mennyei Atyám úgy akarja, akkorvalamikor még eljutok. Akkor még nem is sejtettem, hogyerre nem kell sokat várnom, jó másfél hónap múlva egyszombati napon elindult a buszunk. NagytiszteletűFazekas Zsuzsanna, a mi Tiszi nénink, már az útonmegismertetett bennünket Vác történelmével, a leg−fontosabb tudnivalókkal a börtönről és a Vácrátóti Ar−borétumról, ahol a szép kert megtekintése mellettlehetőség nyílt arra is, hogy séta közben kis csoportok−ban elbeszélgessünk. Vácra érkezvén az Élő VízAlapítvány jóvoltából finom ebédet kaptunk. Aztán izga−tottan estünk át az egyenkénti, fémdetektorral valóátvizsgáláson. Minden ajtó csak akkor tárult fel előttünk,mikor már a mögöttünk levő becsukódott. Vajon milyenérzés lehet mikor tíz, húsz, harminc évre csukódik be azember mögött az ajtó?Bent Csuka Tamásné, Margit néni kalauzolt bennünket,aki húsz éve jár be a rabokhoz, tíz éve mint hivatásosbörtönlelkész. Szeméből jóság és szeretet árad. Aztmondja, csak bibliát ad az elítélteknek és félreáll, hagyja,hogy a Szentlélek munkálkodhasson. Jelentősen kisebba bibliaórákat látogatók között a visszaesők száma. Mentünk, mert adni akartunk: könyveket, bi−zonyságtételeket, igés lapokat, verseket. Most megmegszégyenülten állunk és csodálkozunk, hogy mennyimindent kaptunk, mi „szabadok” a raboktól. Az ablakonrácsok, ám Jézus velük van, láttuk a csillogó szemük−ben, kihallatszott a bizonyságtételeikből, gyönyörű, di−csőítő énekeikből. Tanulhatunk tőlük alázatot,bűnbánatot, hálát, hiszen mi mindig kérünk: egészséget,lelki békét, áldást… Ők meg nem kértek semmit, csaksorolták, hogy mi mindent köszönnek.Feltöltődve, könnyes szemekkel jöttünk haza. Ha Isten
megbocsátotta bűneiket, vajon van−e jogunk ítélkezni?Hiszen a bűn állapot, egy sincs közöttünk aki bűntelen.Rengeteget kaptunk tőlük. Meg ráadásnak egy verset is,amit az egyik testvérünk vetett papírra ottlétünk alatt:
Kedves testvéreink Felvidékről jöttekFigyelnek ránk és áldanak minketTudom minket hallgatva nem bánjákŐszinte köszönet, hogy idejüket ide szánjákCsodálatos érzés, együtt az Úrral járhatunkTőle szeretetet, nagy kegyelmet kaphatunkSzüntelenül imádkozunk, egymásért önzetlenHiszen az Úr Jézus szeretete töretlenAlázattal leborulva Neki hálát adhatunkMert kegyelemből vére által megmaradhatunkDicsőség az Úrnak s feltétlen szeretetHisz a kereszt előtt térdet hajtva az Atyához vezetett
Vác 2010. 09. 25
Hiszem, hogy ha kikerülnek, ezek a testvérek, Jézusútját fogják járni. Kedves olvasó, kérlek, mondj el értükTe is egy imát. Vajkai Melinda
Vallják, de nem biztos, hogy valóban követik Őt. Gya−kori tapasztalatunk, hogy mind a farizeusi szigorú tár−sadalmi törvénytisztelet, mind a krisztusi bensőséghiányzik a háborúkkal és diktatúrákkal megrontott em−berekből. Kiben, ki irányában és milyen mértékben élbennünk a szeretet, amelynek gyakorlását örökülhagyta ránk? Ezt kérdi tőlünk mindig, de külön nagyhangsúllyal ezekben a napokban, a szeretet ünnepén,ahogy a karácsonyt szemérmesen nevezni szoktuk, azújszülött, a Mária tején cseperedő Jézus. Kérdi, s ne−künk teljesen megnyugtató választ kellene mondanunkrá: Igen, Uram, én mindenkit, egész teremtett világo−tokkal együtt teljes szívemből, lelkemből és elmémbőlszeretek, s ez az én karácsonyi ajándékom Neked ésa világnak.
Koncsol László
folytatás az 1. oldalról
Tisztelt Olvasó!Felhívjuk figyelmét arra, hogy már elektronikus for−mában is elérhetőek vagyunk. Mindennemű észre−vételét, ötletét, ajánlatát, gyülekezeti életünkkelkapcsolatos beszámolóját és fotóit szívesen fo−gadjuk a [email protected] email címre! Szíve−sen válaszolunk az újsággal, cikkekkel kapcso−latosan felmerülő kérdésekre is. − szerk −
6 2010. decemberKIS TÜKÖRKIS TÜKÖRB i z o n y s á g t é t e lB i z o n y s á g t é t e l
Itt ülök a fehér monitor előtt, és tudommiről kéne írnom. Egy érzésről. Egyérzésről, amelyet egyszer az ÚR Jézushozott a szívembe magával! Ez azérzés viszont nem tudja igazán felvennia szavak formáját. Nehéz írni róla,érezni könnyebb, jobb, s csak az értiazokat a szavakat, amelyek erről szól−nak, aki már maga is megtapasztaltaezt a csodálatos felemelő érzést!Amikor egyszerre azt érzem, hogymennyire hitvány, rossz vagyok, de aztis, hogy Jézus felemel! Felemel min−denek fölé! Csak az értheti meg, akimár tapasztalta, hogy mit jelent az,hogy Ő éltet engem, Ő táplál engem,hogy szükségem van rá! Mert amikortávolabb kerül tőlem az Úr, oly nagy azüresség. Az Úr nélküli öröm nem öröm!Az Úr nélküli szomorúság, bánkódáspedig nem csak az, hanem elveszett−ség is! Amikor pedig rádöbbenek, hogyelátvolodtam az Úrtól, alig várom, hogylelkünk újra teljesen egybeforrjon, hogyŐ is érezze, amit én érzek, és én isérezzem azt, amit Ő érez! Ha valaki eztmegtapasztalja, többé nincs másraszüksége, ez élteti őt! Aki viszont mégnem tapasztalta ezeket az ézéseket,azoknak ezek a szavak kényszernektűnhetnek! Igazán szabad életed csakKrisztussal lehet! Igaz, hogy ott vannaka korlátok, határok kiszabva, amelyeketŐ mond, de ha ezeket a határokatvalaki túllépi, az többé nem szabad, azmegkötözött! Egy mézesmadzagonrángatott bábu (ahogy hallottam egy is−tentiszteleten), a Sátán bábuja!
Ha visszagondolok arra, hogy milyenvolt először találkozni Jézussal, emlék−szem, hogy akkor még nem úgy láttamaz egészet, ahogy most. Még nemtudtam igazán, hogy pontosan mitörtént! Csak az érzés volt, az az érzés,amitől legszívesebben egy nagyotugrottam volna, egyenesen az Úrhoz!Csak azt éreztem, hogy nekem megkell Őt ismernem! Mert Ő csak egyapró lépést kért tőlem szelíd, halkhangjával, hogy kérjek bocsánatotvalakitől, akivel tiszteletlen voltam!Éreztem, hogy nem azért kell bocsá−natot kérnem, mert a szüleim erre ígytanítottak, hanem azért, mert azt az Úrakarja úgy! Két érzés hasítottszívembe! Az egyik, hogy hogyanlehettem képes ilyet tenni, a másikpedig az a bizonyos szelíd, halk hangvolt! E két érzés kavarodása állt meg abocsánatmegadása után bennem, ésfelváltotta egy érzés/gondolat: „Jöjj,kövess engem, és még sok ilyenbenlesz részed!” − így tudnám folytatniJézus szavát! Mentem! Ezt a lehetőséget nemlehetett kihagyni! Ha egy ilyen elhívás−ban van valakinek része, akkor vissza−utasíthatatlan, mert húz magával! Húz,de nem erőltetve, mert húz, hisz olyboldog vagy, mint még soha nem voltál!Egy második születés, új lélekkel, amiújjá teszi a régi testedet is! Mindentmegváltoztat! Mindent másképp látsz!Isten számodra már nem csak a vilá−got megteremtő lény! Hisz azelőtt is hit−tem benne, de Ő már valaki más lett
számomra! Teljesen más! Közel kerül−tem hozzá, hisz Jézus hozzá visz,Jézus lett a szerető, kegyes, igazságosbarátom, s így Isten is az lett! Azóta eltelt több mint 2 év! Az ÚRbannem csalódtam soha! Az ÚR bennemannál többször, de hálás lehetek, mertmegbocsát, mert velem van mindvégig,mert kegyelmével körülvesz! Jézus érziazt, amit én, és én is azt, amit Ő! Fan−tasztikus! Ezzel a tudattal ésérzésekkel várom a jövőt, az álmaimat!Van bennem félelem is! Aggódom,hogy mire álmaimhoz felnövök, elfele−jtem azokat, és azt mondom majdcsak, hogy akkor még gyerek voltam!Ezért imádkozom, hogy soha ne feled−jek! Mert azt már soha nem felejtemmajd el, hogy Krisztus mit tett értem!De remélem, hogy azt sem felejtem el,hogy Ő mit bízott rám! Remélem, hogynem tudnak majd formálni engem az újiskolaközösség, tanárok, barátok, méga szüleim, rokonaim sem, csakisegyedül az Úr akaratából fogok formá−lódni az Ő képére! Sokszor azt halom,hogy az én koromban mindenki„nagyot álmodott”, de győzött a „rela−tivitás”, felnőttek, és már másképp lát−nak mindent! De én nem akarom, hogya relativitás győzzön, én azt akarom,hogy Krisztus győzzön! Az Atyánakpedig semmi sem lehetetlen! Így kelltudatosan előre mennem Jézus után, sbízni abban, hogy mivel Krisztussal ter−vezek, és vele akarom azokat meg−valósítani, beteljesülnek majd azálmaim az Úr dicsőségére! −szá−
Ezúttal egyik teoló−gusunk választott fil−
met, amit együttnézhettünk meg. A címe Szerelmem,Szarajevó. A film történelmi hátterénekmegismerése után bele is kezdtünk, s a20 fős társasággal átcsöppentünk a dél−szláv háború utáni Szarajevóba. Itt, aháború feldolgozhatatlan emlékeivel élőbosnyák anyának és lányának életétkövettük figyelemmel. A film addig mu−tatja meg keserédes történetüket, mígaz anya végül is elmondja lányának azigazságot annak apjáról. Ugyanis Saraúgy tudta, hogy apja a háborúban haltmeg mint mártír. A valóságban azonbanSara apja az a szerb, aki megerősza−kolta Esmát. Ez beárnyékolja nemcsakaz anya életét, hanem egyúttal a lányét
is. Esma azonban minden nehézségeközt is a lehető legjobbat próbálja nyúj−tani Sarának. Talán attól olyan jó a film,hogy átérezhetjük mindkettőjükhelyzetét. De más miatt is érdemesmegnézni. Például azokért a bájosanya−lánya jelenetekért, amikben ön−feledten játszanak: hol párnacsatáznak,hol pedig kosárlabdáznak a szobában.Vagy azért, mert láthatjuk, hogyan tudEsma ugyanolyan esetlen lenni, mintlánya. És a film címe sem véletlen:Szarajevót szeretik a lakói. Mindenévelegyütt. Többek közt ez is elgondolkodta−tott minket, mert mi vajon mennyire sze−retjük a helyet, ahol élünk? De adottmég mást is a film. Kinek−kinek mást ésmást, amit ha akart, megosztott a töb−biekkel is. Így igazán jó esténk volt. −pf−
I F i l m k l u bI F i l m k l u b
I F i r k á s zI F i r k á s z
72010. december KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR
JELENTJELENTŐŐS ÉVFORDULÓKS ÉVFORDULÓK
Január• 275 éve, 1736−ban született James Watt skót mérnök, a gőzgép feltalálója• 115 éve, 1896−ban hunyt el Paul Verlaine francia költő• 90 éve, 1921−ben született Mészöly Miklós Kossuth−díjas magyar író• 70 éve, 1941−ben hunyt el James Joyce, ír származású angol nyelvű író, költő• 255 éve, 1756−ban született Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző
• 120 éve, 1891−ben hunyt el Ybl Miklós magyar műépítész
Február• 130 éve, 1881−ben hunyt el Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író • 465 éve, 1546−ben hunyt el Luther Márton német Ágoston−rendi szerzetes,
teológus, a reformáció elindítója • 225 éve, 1786−ban született Wilhelm Grimm német író, nyelvész, népmesegyűjtő• 190 éve, 1821−ben hunyt el John Keats angol költő• 175 éve, 1836−ban hunyt el Berzsenyi Dániel magyar költő
Március• 100 éve, 1911−ben született Tennessee Williams amerikai író, drámaíró• 120 éve, 1891−ben született Zilahy Lajos magyar író• 70 éve, 1941−ben hunyt el Virginia Woolf brit írónő
• 265 éve, 1746−ban született Francisco de Goya spanyol festőművész • 415 éve, 1596−ban született René Descartes francia matematikus, filozófus,
természettudós, író (forrás: www.wikipedia.hu)
Konfirmandushétvége
Október 14−én, egy csütörtöki naponindultunk el Bátorkeszire, ahol mindenévben megrendezik a nyolcadikoskonfirmandusok számára a közösségihétvégét.
Mindannyian izgatottan vártuk az in−dulást. Épp csak megérkeztünk, márismegkezdődött első közös progra−munk: énekeltünk, majd bemutatkoz−tunk a keszieknek és Timi néninek, ahelyi tiszteletes asszonynak.Nemcsak a bátorkeszi tanulókkal,hanem egymással is jobban megis−merkedtünk ezekben a napokban. A
közös játékok, a méta, a csoportbeszél−getések alatt egyre többet és többettudtunk meg társainkról. A délelőtti ésesti bibliaórák, melyeket a két tiszteletes
asszony, Fazekas Zsuzsanna és CzinkeTímea tartott felváltva, összekovácsoltáka csapatot, és nagyon jó barátok lettünk.Vasárnap reggel vettünk búcsút Keszi−től, de vigasztalt a tudat, hogy akövetkező héten, szombaton konfir−mandustalálkozó lesz, és hamarosanújra látjuk egymást.Kilenc órakor indultunk Komárom felé,így részt vehettünk a tíz órakorkezdődő istentiszteleten is.Azt gondolom, remek ötlet volt ez ahétvége. A pénteki kátén már nemülünk le egymás mellé idegenül, mintazelőtt, hiszen a közös élményekkapcsolnak össze bennünket.Remélem, hogy egy év múlva mi isolyan határozottsággal teszünk majdvallást hitünkről, ahogyan Pál apostolaz efézusi gyülekezetben: „De sem−mivel sem gondolok, még az én életemsem drága nékem, csak hogyelvégezhessem az én futásomat öröm−mel, és azt a szolgálatot, melyet vet−tem az Úr Jézustól, hogy bizonyságottegyek az Isten kegyelménekevangéliomáról.”
Kálosi Zsófia
Karácsonyi gondolatokÜnnepi csend borul az egész világra,betlehemi csillag elindult útjára.Tündöklő fénye beragyogja a sötétlő eget,angyalok hirdetik: Jézus megszületett!Nem várta őt fény és pompa, sorsaszegény és mostoha.Ám szeretetet hoz e földre, fogadjuk őt aszívünkbe.
Némuljon el a harci zaj ne csak néhánynapra,Ne legyen az ember – embernek farkasa.Feldúlt családok, menekülő emberek,felétek nyújtjuk segítő kezünket.Emberek közt a nyugtalanság egyre job−ban nő,idegeink húrján játszik az idő.Jöjj közénk, Krisztusunk, egyre jobbanvárunk,szabadítsd meg a bűntől e sivár világunk.
E földgolyón, hol emberek milliói laknak,születésed szent estéjén a gyertyák ki−gyúlnak,Gondoljunk az árvákra, az elhagyottakra,szűken terített asztalunkat a szeretetgazdagítsa.Közömbös emberi szívek, oldódjatok fel!Krisztusnak örvendjetek!Békességet, szeretetet hoz e világra,foglaljuk nevét buzgó imánkba.
Gaborek Sándorné
8 2010. decemberKIS TÜKÖRKIS TÜKÖRA presbiteri tisztségÚjságunk hasábjain a már megkezdettsorozatot szeretnénk folytatni, amely a pres−biteri tisztséggel foglakozik. A megjelenő
tanításokat az Iránytű Kiadó által 1993−banmegjelentetett református presbiterek útmutatójából idézzük.
Melyek a presbiterek kötelességei a gyülekezetben?a) Mint a nyáj pásztora, gondozza a gyülekezetet.b) Mint az Isten házának szolgája, vezesse a gyülekezetet.c) Mint a hit őrzője, védje a gyülekezetet.
Hogyan gondozza a presbiter a nyájat?Gondja legyen arra, hogy a gyülekezet minden tagja rende−sen viselkedjék a hitvallásban és az életvitelben, híven azevangéliumhoz. Feddje meg mindazokat, akik elhajlanak azigaz hittől vagy rendetlenül élnek, s képességei szerint őrköd−jék a sákramentumok igaz kiszolgáltatásán.
Mi a presbiter teendője Isten házának szolgájaként?Ügyelnie kell arra, hogy a gyülekezetben minden békésen ésjó renddel történjék, Krisztus parancsolata szerint. Ide tartoz−nak az egyház anyagi ügyei is. Továbbá az is a presbiter köte−lességeihez tartozik, hogy bárkit megakadályozzon apresbiteri tiszt betöltésében, ha nem törvényes elhívás szerintölti fel e tisztséget. Minden presbiternek jó tanáccsal kell tá−mogatnia a lelkipásztort az igehirdetés szolgálatában.
Hogyan őrködjék a presbiter a hit tisztaságán?A hit és a lelkipásztori munka tisztaságának megőrzéseérdekében semmiféle idegen tanítást nem szabadmegengedni, a gyülekezetet pedig minden tekintetbenépíteni kell.Annak érdekében, hogy a presbiter megvédelmezhesse agyülekezetet minden hamis tanítástól, otthonosnak kell lennieaz Igében, s ismernie kell az egyház hitvalló iratait: a Heidel−bergi Kátét és a Második Helvét Hitvallást.
Mielőtt tovább figyelnénk, hogy a Kol−légium miként töltötte be küldetését,egy kis kitérővel az épület másirányúhivatását tesszük a mondandónk tár−gyává. Éspedig itt a beteg testek éslelkek gyógyításáról lesz szó. Ugyanisa Kollégium épülete, eddigi 214 esz−tendeje alatt, háromszor vált hadi−kórházzá.1809−et mutatta a naptár, amikorNapóleon Győr mellett legyőzteaz osztrák−magyar hadsereget.Ez volt az utolsó nemesi felke−lés, melyben Jókai édesapja,Jókai József is részt vett minthadnagy, sőt meg is sebesült.Ekkor Ferenc császár Bécsből me−nekülni kényszerült, és egész udvar−népével Komáromba tette átszékhelyét, mégpedig a Felső−Nádo−ron (akkor még Rác utca) a későbbiIpartestületet foglalta el. Ekkor a csá−szár rendelete értelmében Komáro−mot a birodalom legnagyobberődítményévé kívánták építeni, 200000 katona befogadására. Ekkor épí−tették ki a bástyarendszert. Vagy 20000 munkás dolgozott felváltva. E ha−talmas munkástömeg egészségügyiellátásáról is gondoskodni kellett. Ígykerült sor a Kollégium igénybevéte−lére, hadikórházként. A presbitériumtiltakozni próbált a kisajátítás ellen, ésküldöttséget menesztett a császár eléa Zichy−házba, a későbbi Ipartestületiszékházba. Ghyczy Ferenc biztos tol−mácsolta az uralkodónak az egyháztiltakozását. Ferencz császár és király– szorongatott helyzetében – nem állt
el eredeti szándékától, de ígéretet tettarra, hogy az épületet renovált álla−potban adják vissza. A két fél közöttmegkötött szerződést Thaly Zsigmondkurátor és
E c s e d iTisza János professzor, valamintNovák őrnagy írták alá. Az uralkodószavát megtartotta, a Kollégiumot tel−jesen felújítva adta vissza az eklézsi−ának.Majd az 1848/49−es szabadságharcsorán vált ismét hadikórházzá a MusisPositum. Erről az eseményről az oszt−rák és magyar vezérkar közötti szer−ződés az alábbiakban intézkedett:„1849. okt. 4. az osztrák és magyarvezérkar között (gróf Nobili cs. Kir. Al−tábornagy és Klapka tábornok aláírá−sával szentesítve) kötött szerződéskimondja a következőket: „A főkór−házban, Nádorvonalon, benedekrendizárdában és a ref. collégiumban fekvő
betegek consognátioval átvétetnek éskezelésük végett egyelőre az ott lévő
orvosi személyzet visszamarad.”Az első világháború során ismét se−besült katonák töltötték be a Kollé−gium épületét. Erre az időszakravonatkozóan hiteles dokumentumokmég nem kerültek napfényre.Tovább folytatva az eklézsia iskolájá−
nak sorsát, változatos, de végső
soron tragikus kép tárul elénk. Azemlített „Entwurf” csak a közép−iskolai (gimnázium) jellegettette lehetetlenné. Az iskolaelemi osztályai továbbra is mű-
ködhettek, amely 6 osztályos fi−útagozatra és 4 osztályos
leánytagozatra volt osztva. Egy−egy tanteremben két évfolyam volt,
5 tanítóval.A millenium esztendejében (1896)épült fel a Deák Ferenc utcában (maHatárőr utca) álló hatalmas iskola−épület, Tuba János iskolaszéki elnökirányításával, az ún. „elemi iskola”(községi).Az épület északi szárnyában kapotthelyet, leányok számára, a polgári is−kola. Ugyanekkor a város a Kollégiu−mot kibérelte, és ott működtette a 6osztályos fiú−polgáriiskolát, 1916−ig.Az 1919−ben bekövetkezett impéri−umváltozás – Csehszlovákia megala−kulása – kedvezőtlenül befolyásolta aKollégium további sorsát. Mintegyhúsz évre árvaságra jutott a múzsákotthona. 1935−ben azonban ismét fel−támadt, mint az a bizonyos mitológiaimadár. Az eklézsia és az egyházke−rület közös akaratából létrejött a taní−tóképző intézet. Külön ki kell emelni
Eklézsiánk múltjából
92010. december KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR
Szeptember 11. A baptista gyülekezet szervezésében koncert volt temp−lomunkban. A Vox Nova budapesti vegyeskar egyháziénekekkel szolgált.
Szeptember 25. Az Élő Víz nem befektetési alap támogatásával gyüleke−zetünk egyedülállói ezt az őszi szombati napot Vácon tölt−hették. Délelőtt a vácrátóti arborétumban sétáltunk,délután pedig a Váci Állami Fegyház fogvatartottaivalközös, kötetlen istentiszteleten vettünk részt. Szembesül−tünk azzal, hogy Isten valóban nem személyválogató, ésnem futhatunk tőle olyan messzire, hogy kegyelme megne találhatna.
Szeptember 30.Az esti istentisztelettel kezdődően presbiteri gyűlést tar−tottunk, melyen az aktuális kérdéseket tárgyaltuk. Faze−kas Zsuzsa lelkésznő a nyáron szervezett gyülekezetialkalmakról számolt be.
Október 3.Szépkorúak vasárnapján az idős testvéreket hívogattukdélelőtti istentiszteletre, majd az azt követő szeretetven−dégségre. Az istentiszteleten időseinket A. Dvořák Anagymama imádsága c. művével Fekete Vince és Éva,valamint ifjúsági zenekarunk két énekkel köszöntötte. AKollégium tanácstermében megtartott szeretetvendégsé−gen gyülekezetünk lelkésznője a nyári gyülekezeti alkal−makról tartott vetítéses előadást, valamint meghallgattunkegy verset Gaborek Sándorné előadásában. Isten irántihálával emlékezhetünk erre a délelőttre.Délután Hetényben presbiteri konferencián vettünk részt,melyen a presbiteri tisztségről adott elő Kálmán Attila, aTatai Gimnázium igazgatója. Ezután a helyi lelkipásztor,Palcsó Attila vezetésével szembesültünk a presbiter jo−gaival és kötelességeivel.
Október 7–9.Szuri András szervezésében gyülekezetünk tagjai is csat−lakoztak a 72 óra kompromisszumok nélkül elnevezésű
megmozduláshoz. Csütörtök délután a Timóteus−háznál,pénteken pedig a református temetőben takarítottak azok,akik bekapcsolódtak ebbe a szolgálatba.
Az elmúlt hónapok eseményeiAz elmúlt hónapok eseményeiFülöp Zsigmond főgondnokot és Galambos Zoltánt, a gyü−lekezet lelkipásztorát, kiknek elévülhetetlen érdemeik van−nak a Kollégium újjáéledésében. Az intézet Nagy Sándorigazgatósága alatt reményteljes fejlődésnek indult, ésahogy Jókai mondotta, „a Felvidék Mekkájába” az egészországból – még Kárpátaljáról is – begyülekeztek a ma−gyar tanítójelültek. Mars, a hadak istene azonban ismétközbeszólt. 1945−ben a második világháború végével azintézet megszűnt működni.1945−ben az ismételt impériumváltozás derékba törte akomáromi Kollégium több évszázados fáját. Az esztendő
augusztusával államelnöki rendelettel Csehszlovákiábanminden magyar iskolát és egyesületet feloszlattak. Az it−teni magyarság elveszette állampolgárságát, és megfosz−tatott minden emberi jogától – deportálásra és kitelepítésreítélve. A Kollégium épületét is súlyos támadások érték1945 januárjában, amikor a szovjet hadsereg a Vág part−járól egy héten át lőtte a várost. Így a szemelvényként csa−tolt iskolai tabla is, a maga sebével, egyúttal dokumentáljamint corpus delicti (bizonyító tény) a tanítóképzőnek meg−szűnését és „hősi halálát”.
PhDr. Szénássy Zoltán
KKöö ss zz öönn tt őőGyülekezetünk szeretett, megbecsült tagja,
PhDr. Szénássy Zoltán,a Kis Tükör szerkesztője,
az elmúlt időszakban ünnepelte 85. születésnapját.
Ebből az alkalomból testvérünkreIsten gazdag áldását kérjüka következő igeverssel:
„Áldjon meg tégedet az Úr,és õrizzen meg tégedet.Világosítsa meg az Úr az Õ orcáját terajtad,és könyörüljön terajtad.Fordítsa az Úr az Õ orcáját tereád,És adjon békességet néked.”
(4 Móz.6,24-26)
A Kis Tükör szerkesztősége egyúttal köszöni több évesközreműködését, az Eklézsiánk múltjából című rovatunkszerkesztésében kifejtett munkáját.(megj.: a rovat utolsó írása most jelenik meg)
Az én misszionáriusomAz én misszionáriusompályázat helyezettjei:pályázat helyezettjei:
I. Kategória: II. Kategória1. Szalay Mátyás 1. Fekete Emese2. Simon Barna 2. Nagy Zsolt3. Egyeg Fatima, 3. Bógyi Csilla
Ferenczi VeronikaAz I. kategória díjazottjainak, és a II. kategória első
helyezettjének pályaműve a mellékletben találhatóak!
10 2010. decemberKIS TÜKÖRKIS TÜKÖROktóber 10.A délelőtti istentisztelet keretében a Komáromi ProtestánsNőegylet történetéről, eddigi tevékenységéről tartott elő-
adást Oláh Imréné, a közösség elnöknője. A cél az 1990−ben újraalakult egylet munkájának bemutatása, valamintúj tagok toborzása volt. Jó lenne, ha meglátnánk e közös−ség szolgálatának fontosságát, és egyre többen csatla−koznánk hozzájuk. Szeretettel várnak mindenkit!
Október 12.A Nőegylet tartotta rendes havi gyűlését, melyen a jubi−lánsok felköszöntése után együtt gondolkodtunk el a szol−gálati lehetőségekről.
Október 14–17.11 nyolcadikos konfirmandussal egy hosszú hétvégét töl−töttünk Bátorkeszin a Firesz−központban. Csatlakoztakhozzánk a helyi fiatalok is. A délelőtti előadásokon refor−mátus kegyességünk alapjairól: a bűnről, a törvényről, amegtérésről és az újjászületésről tartott előadást gyüleke−zetünk lelkésznője. Délután a sport mellett helyet kapott ajáték és az éneklés. Az esti evangelizációs alkalmakonCzinke Tímea, a bátorkeszi gyülekezet lelkésznője szolgált. Köszönet Csiba Zoltán beosztott lelkésznek és Hozák Vik−tor teológusnak a sok segítségért.
Október 17.Bemutatkozó igehirdetését tartottaVirág Szilvia, gyülekezetünk új se−gédlelkésze. Imádkozzunk, hogy ka−pott talentumait Isten dicsőségéreés közösségünk épülésére kama−toztathassa!
Október 23.Ifjaink egyházmegyei konfirmandus−találkozón vettek résztBátorkeszin. A szervezők előadásokkal, játékkal készül−tek erre az alkalomra. Köszönet érte!
Október 25–30.Gyülekezetünk tagjait személyreszóló szórólapokkal hívogattukevangelizációs alkalmainkra, me−lyeket a misszió éve jegyébentartottunk. Minden este 6 órátólvoltak istentiszteleteink, melye−ken Fekete Károly, a debreceniteológia professzora és RikónéFazekas Márta a kerepesi gyüle−kezet lelkésznője, a magyaror−szági lepramisszió vezetőjeszolgált. A hét témája a Zsidók−hoz írt levél 11. fejezetének alapján követésre méltó hit−hősök élete volt. Az alkalmakon bizonyságtétellel, verssel,énekkel szolgáltak gyülekezetünk tagjai. Hisszük, Isten en−gedelmességgel áldja meg a közöttünk hirdetett Igét, hogyne csak hallgatói, hanem megtartói is legyünk szavának.
Október 28–30.Gyülekezetünk ifjúsága Egyetemes Egyházunk DiakóniaiKözpontjával közösen megszervezte a Kézrőlkézre jóté−konysági vásárt a Kollégium udvarán. A cserebere bevé−telével, mely 750 € volt, a Timóteus−ház javításáttámogatták. Köszönjük a szervezők önzetlen munkáját.
Október 31.A reformációra emlékezve tartottuk istentiszteletünket,melynek keretében az új borért való hálaadás kegyelmiasztalának is vendégei voltunk.
November 7.Gyászolók vasárnapján az Isten Igéjének fényében emlé−keztünk eltávozott kedveseinkre. Istentiszteletünkön szol−gált Fekete Vince és Éva, ifjúsági zenekarunk, valamintGál László segédlelkészünk egy szavalattal.
November 14.Presbitériumunk határozata alapján megtartottuk évi má−sodik diakóniai istentiszteletünket. Az alkalom persely−pénzével 337,62 € gyülekeztünk rászorulóit szeretnénktámogatni.
November 17.Gyülekezetünk 23 tagja ezen a napon a Timóteus−ház fa−lait a belső vakolattól tisztította meg. A nehéz és porosmunka eredménye az alsó szint majdnem teljes rendbe−tétele. Közös ebéddel gyülekeztünk lelkésznője lepte meg
2010. december 11KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR
Keresztségben részesültek
SZEPTEMBERMáté − Rozsár Gyula róm. kat. ép. vállalkozóés Virágh Szonja ref. tanárnő gyermekeAlex − Hámori Roman róm. kat. vállalkozó ésEperjesi Györgyike ref. vállalkozó gyermeke
OKTÓBERTamás − Mikes László ref. operátor és Mojzes Katalinróm. kat. közgazdász gyermekeÁron − Farkas Attila ref. vegyész és Banai−Tóth Lívia ref.közgazdász gyermekePál − Ďumbier Pál ref. telepvezető és Antal Éva róm. kat.tanárnő gyermeke
NOVEMBERTamara − Horváth Igor ref. magánvállalkozó és GričováKatarína tanárnő gyermeke Nella−Anna – Horváth Gábor ref. ügyvéd és Ölvecky Leaközgazdász gyermeke
Házasságot kötöttek
SZEPTEMBERDékány Gábor 30 éves ref. közgazdász ésFarkaš Petra 30 éves ref. hivatalnoknő
Szolík Péter 24 éves róm. kat. asztalos ésHubik Friderika 35 éves ref. pincérnő
OKTÓBERVas István 34 éves ref. vállalkozó és Kallós Zsuzsannaéves 38 ref. eladóRási László 36 éves tervező mérnök és Szekeres Mária36 éves hivatalnoknő
NOVEMBERDobay Gábor 54 éves ref. tanár és Bánóczy−Brnák Beátaróm. kat. tanárnő
Varga András 28 éves gépkocsivezető és Tárnok Anita23 éves beszerző
Gondek Imre 24 éves ref. vállalkozó és Szenci Edit 24éves ref. tanárnő
Eltávoztak a földi életből
SZEPTEMBERPati Nagy Erzsébet 87 évesen, Bóday András78 évesen, Rácz Sándor 56 évesen, TóthGyörgy 62 évesen
OKTÓBERCzanik Károly 50 évesen, Kürthy Zoltán 69évesen, Szkukálek Ludovít 79 évesen, Uzola János 52évesen, Kürti Benőné szül. Fekete Margit 81 évesen
NOVEMBERNarancsik Lászlóné szül. Vendégh Lujza 68 évesen,Paksi Jánosné szül. Kárász Magdaléna 86 évesen
a résztvevőket. Köszönjük mindazoknak, akik erejüket ésidejüket szánták erre a munkára. Szakáll Ádám konfirmandusunk szervezésében e napdélutánján tartottuk a komáromi hittanosok találkozóját,melynek a Marianum Iskolaközpont adott otthont. Hitok−tatóink tartottak előadást a csoportokra osztott résztve−vők számára. Ezután játszottak, sportoltak a gyerekek,kellemesen töltve el ezt a délutánt. Köszönet a szerve−zőnek!
November 18. Csütörtök esti úrvacsorai istentiszteletünkön a MarianumIskolaközpont végzőseivel együtt adtunk hálát Isten meg−tartó kegyelméért.
November 19–21.Ezt a hétvégét idősebb ifjainkKörnyebányán töltötték CsibaZoltán beosztott lelkészünk ve−zetetésével. Az alkalom ven−dége volt egy estére RáczTibor, gyülekezetünk volt se−gédlelkésze, aki most misszióslelkész a Dunamelléki Egyház−kerületben.
November 20. Gyülekezetünkből 3 gyermekcsoport vett részt az egy−házmegyei hittanversenyen, Martoson. A téma Jézusszenvedéseinek története volt Máté evangéliuma alap−ján. Gyermekeink két csoportja különböző kategóriákbanmásodik helyezést ért el. Az I. kategóriában 22 csoportközül Feszty Orsolya, Molnár Zsófia, Ambrus Zsuzsanna,Bukor Benedek érte el ezt a szép eredményt. Őket SántaEszter hitoktató készítette fel. III. kategóriában: GáborZsuzsa, Fazekas Eszter, Szokola Flóra jeleskedtek, szin−tén 22 csoport között. Felkészítőjük Ódor Zsuzsanna hit−oktató volt. Együtt örülhetünk a helyezettekkel ésfelkészítőikkel.
November 21–27.Adventi úrvacsorára készülve minden este bűnbánati al−kalmat tartottunk. A hét igei vezérgondolata az Aposto−lok cselekedeteiről írt könyv alapján az első keresztyéngyülekezetek tagjainak várakozása volt.
November 26–28.Karácsonyi könyvvásár.
November 28.Adventi úrvacsorai közösségben járultunk együtt a kegye−lem asztalához.Délután Perbetén Egyházmegyei Nőszövetségi Konferen−cián vettünk részt. Igét hirdetett Fazekas Zsuzsa, gyüle−kezetünk lelkésznője.Esti istentiszteletünk után megtartottuk szeretetvendég−séggel egybekötött adventi esténket. Az alkalmon gyüle−kezetünk lelkipásztora, Fazekas László az okkultizmusróltartott vetítéses előadást.
12 2010. decemberKIS TÜKÖRKIS TÜKÖRKörnyebánya. De az
meg hol van?
„Igaz, tavaly Tés községet is úgy kelletta térképen megkeresnem. Oké, men−jünk, bár sajnálom, hogy csak tíz em−berke jelentkezett.” Ilyen és ehhezhasonló gondolatokkal indult novemberharmadik hete. Mire péntek lett, nagyonsok kedvem nem volt az egészhez, be−daráltak a hétköznapok. De talán jólesz kilépni a város falain túl egy kicsit.Így indult a 18+ kategóriába sorolt,néhány gyülekezeti tag hétvégéje.Péntek este fél 7 körül, amikor márjavában a Hold világította meg utunkat,megérkeztünk mesebeli erdei kisházunkhoz, ami az otthonunk volt kétéjszakára. Birtokba vettük a házat,majd egy finom vacsora után azonnalvendéget is fogadhattunk Rácz Tiborszemélyében. Egy kis nosztalgikusénektanulás után megismerhettük Pálapostol Filemonhoz írt levelét. Érdekesvolt tapasztalni a mélyebb, teológiai ok−fejtés és az egyszerű emberi józanságtalálkozását, a „keresztyén lobbit” és azemberi élet megváltoztathatóságánakcsodáját. Rámutatva arra, hogyan vál−hat az egykori rabszolga ugyanolyanhasznossá ura számára egy hatalmasváltozás után, ahol már nem „gazdája”háza jólétének megteremtése a fela−data, hanem megváltó Ura országánaképítése.Szombaton délelőtt a csapat ellátoga−tott a kamalduli remeteségbe Majkon,ahol megismerkedhettünk ezzel akülönös világgal. A történelmi betekin−tés után, az épületek ódon falai közöttmegtekinthető fényképkiállítás kézzelfoghatóan megjelenítette a rend igaziértelmét. Belegondolva a szerzetesekakkori és mai életébe, nagyonszegényesnek tűnhet. Azt gondolhat−nánk, hogy minden napjuk egyforma,
az ima és kis kertjük gondozása tölti kinapjaik nagy részét. Egy fénykép a sokközül azonban rámutatott egy érdekesdologra: az óra, amelynek csupán egymutatója volt, és járt körbe−körbe, arrahívta fel a figyelmet, hogy az idő nálukmásképp múlik. Nem az idő a fontosszámukra, hanem a pillanat. A pillanat,mert abból tevődik össze a perc, azóra, a napok, hónapok, évek. Ha alegapróbbnak látszó dolog fontos,akkor az egész fontossá válik. Ha alegkisebbre tudunk figyelni, akkor talánészre tudjuk venni azokat a dolgokat is,amiknek nem tulajdonítottunk nagy je−lentőséget, ami talán ott van aszemünk előtt, denem vesszükészre, ami talánmásnak fontos. Apillanatok felis−meréséből ésmegélésük általszülethetnek megéletünkben a leg−nagyobb csodák. Délután, a csodásnapsütésben vág−tunk neki egykisebb útmegtételének, avitányi várromhoz.Egy kicsivel több mint egyórás gyalogútután egy kis pihenés, és néhány fotóelkészítéséhez birtokba vettük a meg−maradt vár omladozó falait, ahol megis−mertük az ide vonatkozó mondát. ANap sugarának gyengülése jelezte szá−munkra, hogy ideje lassan visszaindulnikis erdei házunkhoz. Mire elértük a faluszélét, teljesen besötétedett. Az estetovábbi részében közös vacsora,születésnap ünneplése és játékok kap−ták a főszerepet. Vasárnap reggel haza−felé indulva ellátogattunk a tatai várhoz,majd részt vettünk a tatai gyülekezet
délelőtti istentiszteletén. Az ebédet mármindenki családja körében költhette el,és pihenhette ki a hétvége kellemesfáradtságát. Külön köszönet segédlelkészünknek,Csiba Zoltánnak, hogy idén is elvállaltaa szervezését és lebonyolítását enneka hétvégének; Rácz Tibornak, aki be−mutatta a szórványgyülekezet felka−rolásának fontosságát; és CsíziBalázsnak, aki nélkül a csapat fele nemjuthatott volna el ide és haza. De min−denekfelett hála és dicsőség Istennek,aki idén is megengedte, hogy megéljükezeket a felejthetetlen pillanatokat.
−te−
KIS TÜKÖRKIS TÜKÖRimpresszumimpresszum
FELELÕS KIADÓ: Fazekas LászlóFÕ SZER KESZ TÕ: Tom pa Gab ri el laGRAFIKAI ELRENDEZÉS: Vi o la And rásMUNKATÁRSAK: Csiba Zoltán, FazekasZsuzsanna, Hozák Viktor, Jakab István,Szalay Cecília, Szénássy Zoltán, TurányiJózsef, Vaszily Tímea
SZERKESZTÕSÉG: Jó kai utca 34.945 01 RévkomáromE-MAIL: [email protected]: Nec Arte spol. s.r.o.
A Révkomáromi Re for má tus Egy ház köz -ség hi va ta los lap ja. Meg je le nik min denne gyed év ben. Meg ren del he tõ a szer kesz -tõ ség cí mén, egy példány ára: 0,50 €.Kül de mény ként pos ta költ sé get is hoz zá -szá mí tunk.
XI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2010. DECEMBER
Vitányvár meghódítása után
A Kis Tükörszerkesztősége áldottünnepeket kíván!
