KISAGYI NEUROANATKISAGYI NEUROANATÓÓMIAMIA

2014. szeptember 18.

CisternaCisternacerebellomedullariscerebellomedullaris

Cisterna quadrigeminalisCisterna quadrigeminalis

Cisterna quadrigeminalisCisterna quadrigeminalis

Cisterna cerebellomedullarisCisterna cerebellomedullaris

AnatAnatóómiai alapfogalmak I.miai alapfogalmak I.

•• Hemispherium cerebelli (tHemispherium cerebelli (tííz lobulus).z lobulus).

•• Vermis cerebelli (10 lobulus; arbor vitae).Vermis cerebelli (10 lobulus; arbor vitae).

•• Lobus, lobulus, folium, fissurae prima et posterolateralis, Lobus, lobulus, folium, fissurae prima et posterolateralis, fissura horizontalis.fissura horizontalis.

•• Cortex cerebelli, medulla cerebelli, commissura cerebelli.Cortex cerebelli, medulla cerebelli, commissura cerebelli.

•• Pedunculi cerebellares (superior, medius, inferior).Pedunculi cerebellares (superior, medius, inferior).

•• Tonsilla cerebelli (lobulus IX), mint gyakorlati Tonsilla cerebelli (lobulus IX), mint gyakorlati szempontbszempontbóól legfontosabb fl legfontosabb féélteke lobulus lteke lobulus ((öösszenyomhatja a nysszenyomhatja a nyúúltvelltvelőőt, ha nt, ha nőő az intracranialis az intracranialis nyomnyomáás).s).

•• Vallecula cerebelli: a hemispheriumok alsVallecula cerebelli: a hemispheriumok alsóó felszfelszíínei nei ááltal ltal alkotott bemalkotott beméélyedlyedéés, melyben a falx cerebelli tals, melyben a falx cerebelli taláálhatlhatóó..

AnatAnatóómiai alapfogalmak II.miai alapfogalmak II.

•• A mA méély kisagyi magvak: ply kisagyi magvak: pááros kros kéépletek pletek (a kisagy efferensei bel(a kisagy efferensei belőőllüük erednek).k erednek).

•• Nucleus dentatus: legnagyobb, az oliva Nucleus dentatus: legnagyobb, az oliva inferiorhoz hasonlinferiorhoz hasonlóó, a hemispheriumok , a hemispheriumok mméélylyéén taln taláálhatlhatóó..

•• Nucleus emboliformisNucleus emboliformis

•• Nucleus globosusNucleus globosus

•• Nucleus fastigii Nucleus fastigii

Nucleus interpositusNucleus interpositus

AGYTAGYTÖÖRZS RZS ÉÉS KISAGY SAGITTALIS METSZETES KISAGY SAGITTALIS METSZETE(Weigert(Weigert--ffééle myelin festle myelin festéés)s)

BASIS PONTISBASIS PONTIS

ARBOR VITAEARBOR VITAE

thalamusthalamus

Oliva inferiorOliva inferior

Vermis lobulusok IVermis lobulusok I--X (nyX (nyííl: fissura prima)l: fissura prima)

Culmen (IV,V) Culmen (IV,V)

Centralis (II,III)Centralis (II,III)

Lingula Lingula

Declive (VI) Declive (VI)

Folium, Folium, Tuber (VII) Tuber (VII)

Pyramis Pyramis

UvulaUvula

Nodulus Nodulus

A KISAGY VENTRALIS FELSZA KISAGY VENTRALIS FELSZÍÍNE NE ÉÉS AZ AGYTS AZ AGYTÖÖRZSRZSAZ AGYIDEGEKKELAZ AGYIDEGEKKEL

A KISAGY DORSALIS FELSZA KISAGY DORSALIS FELSZÍÍNENE

1: fissura prima1: fissura prima2: fissura horizontalis2: fissura horizontalis

KKÖÖZZÉÉPSPSŐŐ-- ÉÉS ALSS ALSÓÓ KISAGYKAROK (PCM, PCI)KISAGYKAROK (PCM, PCI)

Fissura posterolateralisFissura posterolateralisRRöövidvidííttééseket lseket láásdsd

a jegyzetbena jegyzetben

AnatAnatóómiai miai éés funkcions funkcionáális felosztlis felosztááss

•• Lobus anterior, lobus posterior, lobus Lobus anterior, lobus posterior, lobus flocculonodularis (fissura prima, fissura flocculonodularis (fissura prima, fissura posterolateralis vposterolateralis váálasztja el lasztja el őőket).ket).

•• Paleocerebellum: lobus anterior + pyramis et uvula Paleocerebellum: lobus anterior + pyramis et uvula vermis.vermis.

•• Archicerebellum: lobus flocculonodularisArchicerebellum: lobus flocculonodularis•• Neocerebellum: lobus posterior (kiv. pyramis et Neocerebellum: lobus posterior (kiv. pyramis et

uvula vermis).uvula vermis).•• Spinocerebellum:Spinocerebellum: nagyjnagyjáábbóól a lobus anterior (ml a lobus anterior (méég a g a

lobulus quadrangularis posterior egy kis rlobulus quadrangularis posterior egy kis réésze sze éés a s a pyramis).pyramis).

•• Vestibulocerebellum:Vestibulocerebellum: lobus flocculonodularis.lobus flocculonodularis.•• Pontocerebellum:Pontocerebellum: a lobus posterior (vagyis a a lobus posterior (vagyis a

cerebellum legnagyobb rcerebellum legnagyobb réésze).sze).

A kisagykA kisagykééreg kapcsolataireg kapcsolataiszerinti felosztszerinti felosztáása.sa.

SpinocerebellumSpinocerebellum

Afferensei a Afferensei a spinocerebellaris pspinocerebellaris páálylyáák.k.

PontocerebellumPontocerebellum

Afferensei aAfferensei apontocerebellaris ppontocerebellaris páálylyáák.k.

VestibulocerbellumVestibulocerbellum

Afferensei a vestibularisAfferensei a vestibularismagokbmagokbóól jl jöönnek.nnek.

A mA méély kisagyi magok ezekhezly kisagyi magok ezekheza rendszerekhez tartoznak.a rendszerekhez tartoznak.

A spinocerebellaris A spinocerebellaris éés s trigeminocerebellaris afferensektrigeminocerebellaris afferensekszomatotszomatotóópia szerint vetpia szerint vetüülnek a lnek a

kisagykkisagykééregbe: a regbe: a spinocerebellumspinocerebellum

terterüületletéére, a pyramis re, a pyramis éés lobuluss lobulusbiventer terbiventer terüületeire.leteire.

Ezek a kisagyi afferensek feldolgozatlan Ezek a kisagyi afferensek feldolgozatlan szenzoros informszenzoros informáácicióót hoznakt hoznak

•• Tractus spinocerebellaris posterior (Flechsig): Tractus spinocerebellaris posterior (Flechsig): alsalsóó testftestféél mechanoszenzoros l mechanoszenzoros éés propriocepts proprioceptíív.v.

•• Tractus spinocerebellaris anterior (Gowers):Tractus spinocerebellaris anterior (Gowers): alsalsóótestftestféél mechanoszenzoros l mechanoszenzoros éés propriocepts proprioceptíív.v.

•• Tractus cuneocerebellaris: Tractus cuneocerebellaris: felsfelsőő testftestféél l mechanoszenzoros mechanoszenzoros éés propriocepts proprioceptíív.v.

•• Tractus trigeminocerebellaris: Tractus trigeminocerebellaris: fej fej mechanoszenzoros mechanoszenzoros éés propriocepts proprioceptíív.v.

•• Tractus vestibulocerbellaris: Tractus vestibulocerbellaris: vestibularis vestibularis afferensek.afferensek.

Ezek a kisagyi afferensek feldolgozott Ezek a kisagyi afferensek feldolgozott poliszenzoros informpoliszenzoros informáácicióót hoznakt hoznak

•• Tractus pontocerebellarisTractus pontocerebellaris: a nuclei pontisb: a nuclei pontisbóól l erederedőő nagy keresztezett pnagy keresztezett páálya. A nuclei pontis lya. A nuclei pontis neuronjain a neocortexbneuronjain a neocortexbőől eredl eredőő corticopontin corticopontin axonok vaxonok véégzgzőődnek (frontalis, parietalis, dnek (frontalis, parietalis, occipitalis occipitalis éés temporalis lebenyekbs temporalis lebenyekbőől: l: szomatoszenzoros, vizuszomatoszenzoros, vizuáális, auditoros lis, auditoros éérzrzőőinforminformáácicióók k éés motoros informs motoros informáácicióók).k).

A PONTOCEREBELLARIS AXONOK A KA PONTOCEREBELLARIS AXONOK A KÉÉK TERK TERÜÜLETEKEN LETEKEN VVÉÉGZGZŐŐDNEK DNEK ÉÉS LS LÁÁTHATTHATÓÓ, HOGY VIZU, HOGY VIZUÁÁLIS LIS ÉÉS HALLS HALLÓÓKKÉÉRGI RGI

INFORMINFORMÁÁCICIÓÓT IS HOZNAKT IS HOZNAK

Ezek a kisagyi afferensek modulEzek a kisagyi afferensek modulááljljáák a k a kisagykkisagykééreg mreg műűkkööddéésséétt

•• Tractus olivocerebellaris: Tractus olivocerebellaris: kkúúszszóórostokkal vrostokkal véégzgzőőddőő ppáály az oliva ly az oliva inferiorbinferiorbóól, mely a kisagykl, mely a kisagykééreg reg aktivitaktivitáássáát befolyt befolyáásolja.solja.

•• Tractus reticulocerebellaris: Tractus reticulocerebellaris: modulatorikus noradrenerg modulatorikus noradrenerg éés s szerotoninerg axonok az agytszerotoninerg axonok az agytöörzsi rzsi formatio reticularisbformatio reticularisbóól.l.

Nuclei cerebellares: Nuclei cerebellares: a kisagy efferensei a a kisagy efferensei a magokbmagokbóól indulnak kil indulnak ki

•• Nucleus dentatus: Nucleus dentatus: a kisagy fa kisagy főő efferensei innen erednek efferensei innen erednek (dentatorubralis (dentatorubralis éés dentatothalamikus efferens ps dentatothalamikus efferens páálylyáák k indulnak innen).indulnak innen).

•• Nucleus fastigii: Nucleus fastigii: izomtizomtóónusnus-- éés vestibularis reguls vestibularis reguláácicióó (a (a vestibularis magokhoz vestibularis magokhoz éés formatio reticularishoz ad s formatio reticularishoz ad efferenseket).efferenseket).

•• Nucleus globosus: Nucleus globosus: efferensek az oliva inferiorhoz efferensek az oliva inferiorhoz éés s formatio reticularishoz.formatio reticularishoz.

•• Nucleus emboliformis: Nucleus emboliformis: efferensek a nucleus ruberhez efferensek a nucleus ruberhez éés s thalamushoz.thalamushoz.

•• A magok excitatorikus neuronokat A magok excitatorikus neuronokat éés GABAerg s GABAerg neuronokat tartalmaznak.neuronokat tartalmaznak.

•• A PurkinjeA Purkinje--sejtek axonjai ezeken a neuronokon vsejtek axonjai ezeken a neuronokon véégzgzőődnek.dnek.•• A kisagy afferensei (moharostok A kisagy afferensei (moharostok éés ks kúúszszóórostok) rostok)

kollaterkollateráálisokat adnak a kisagyi magokba, miellisokat adnak a kisagyi magokba, mielőőtt a tt a kisagykkisagykééregben vregben véégzgzőődnek.dnek.

A KISAGYI FOLIUM:A KISAGYI FOLIUM:CORTEX NEURONJAI CORTEX NEURONJAI

CAJAL EREDETI CAJAL EREDETI RAJZRAJZÁÁNN

a: Purkinjea: Purkinje--sejtsejtb: kosb: kosáársejtrsejtf: Golgif: Golgi--sejtsejtg: szemcsesejtg: szemcsesejtn: kn: kúúszszóórostokrostokh: moharostokh: moharostokA: molekulA: molekulááris rris réétegtegB: granulB: granulááris rris réétegtegC: fehC: fehéérráállomllomáánynyi: paralel rostoki: paralel rostokm: asztrocitam: asztrocitaj: Bergmannj: Bergmann--ffééle gliale glia

PURKINJE SEJTPURKINJE SEJT(transzmitter: GABA)(transzmitter: GABA)

GOLGI SEJTGOLGI SEJT(transzmitter: GABA)(transzmitter: GABA)

MindkMindkéét rajzon az axont t rajzon az axont „„aa”” jeljelöölili(Cajal rajzai)(Cajal rajzai)

KisagykKisagykééreg szreg száámokban mokban (1 mm(1 mm33 szszöövetben)vetben)

•• 500 Purkinje500 Purkinje--sejt (GABA)sejt (GABA)

•• 600 kos600 kosáársejt (GABA)rsejt (GABA)

•• 50 Golgi50 Golgi--sejt (GABA)sejt (GABA)

•• 3 000 000 szemcsesejt (glutam3 000 000 szemcsesejt (glutamáát)t)

•• 600 000 kisagyi glomerulus600 000 kisagyi glomerulus

•• A kisagykA kisagykééreg terreg terüülete kb. 2000 cmlete kb. 2000 cm22

FFOOLLIIUUMM

SAGITTALIS SÍK

PARALEL-ROSTOK

PURKINJE-SEJTEK KOSÁRSEJTEK

ST

MOHAROST

OLIVO-CEREBELLÁRIS

MODUL[KÚSZÓROST]

G

KKÚÚSZSZÓÓROSTROST

G: GÁTLÁSST: STIMULÁCIÓ

Moharost-modul

MOHAROSTMOHAROST

GOLGIGOLGIAXONAXONSZEMCSESZEMCSE

DENDRITDENDRIT

GOLGIGOLGIDENDRITDENDRIT

SZEMCSESZEMCSEDENDRITDENDRIT

Kisagyi glomerulusKisagyi glomerulusfantfantááziakziakéépe (Szentpe (Szentáágothai)gothai)

Kisagyi transzmitterekKisagyi transzmitterek

•• GGáátltlóósejtek fsejtek főő transzmittere a gammatranszmittere a gamma--aminovajsav (GABA): Purkinjeaminovajsav (GABA): Purkinje--sejt, sejt, koskosáársejt, Golgirsejt, Golgi--sejt.sejt.

•• Szemcsesejtek excitatorikus hatSzemcsesejtek excitatorikus hatáássúúak ak glutaminsavval mglutaminsavval műűkköödnek.dnek.

•• Moharostok: glutaminsav Moharostok: glutaminsav éés acetilkolin.s acetilkolin.

•• KKúúszszóórostok: glutaminsav.rostok: glutaminsav.

BELSBELSŐŐ FFÜÜLLMACULMACULÁÁK,K,CRISTCRISTÁÁKK

GANGLIONGANGLION

VESTIBULAREVESTIBULARE

VESTIBULARISVESTIBULARIS

MAGOKMAGOKKISAGYKÉREG

TRACTUS VESTIBULOSPINALISTRACTUS VESTIBULOSPINALISFASCICULUS LONGITUDIONALIS MEDIALISFASCICULUS LONGITUDIONALIS MEDIALIS

A vestibularis informA vestibularis informáácicióó úútja: a belstja: a belsőőffüülben llben léévvőő primer szenzoros neuronokprimer szenzoros neuronok(ganglion vestibulare) centr(ganglion vestibulare) centráális nylis nyúúlvlváányai az agytnyai az agytöörzsi vestibularis magokonrzsi vestibularis magokonvvéégzgzőődnek. A mdnek. A máásodik neuron a pedunculus cerebellaris inferioron sodik neuron a pedunculus cerebellaris inferioron áát a kisagyt a kisagy--kkééregbe kerregbe kerüül. A feldolgozott vestibularis informl. A feldolgozott vestibularis informáácicióó visszakervisszakerüül a vestibularisl a vestibularismagrendszerbe (rmagrendszerbe (réészben direkt Purkinjeszben direkt Purkinje--axonok, raxonok, réészben a nucleus fastigiiszben a nucleus fastigiineuronjai rneuronjai réévvéén). A vestibularis magokbn). A vestibularis magokbóól (elsl (elsőősorban a lateralis magbsorban a lateralis magbóól) kl) kééttppáálya indul, amelyek motoros funkcilya indul, amelyek motoros funkcióókat tudnak befolykat tudnak befolyáásolni: a tractus vestibulosolni: a tractus vestibulo--spinalis a gerincvelspinalis a gerincvelőőbe, a fasciculus longitudinalis medialis a szemmozgatbe, a fasciculus longitudinalis medialis a szemmozgatóóagyidegek magjaihoz.agyidegek magjaihoz.

VESTIBULARIS INFORMVESTIBULARIS INFORMÁÁCICIÓÓ KISAGYI FELDOLGOZKISAGYI FELDOLGOZÁÁSASA

SPINOCEREBELLARIS PSPINOCEREBELLARIS PÁÁLYLYÁÁKK KISAGYKKISAGYKÉÉREGREG

NUCLEUSNUCLEUSDENTATUS, DENTATUS,

INTERPOSITUSINTERPOSITUS

NUCLEUSNUCLEUSRUBERRUBER

TRACTUS RUBROSPINALISTRACTUS RUBROSPINALIS

A spinocerebellaris informA spinocerebellaris informáácicióó visszakervisszakerüül a gerincvell a gerincvelőőbe, ahol motoneuronbe, ahol motoneuron--funkcifunkcióók regulk reguláácicióójjáában vesz rban vesz réészt (flexor tszt (flexor tóónus szabnus szabáályozlyozáása).sa).

NUCLEI PONTISNUCLEI PONTIS KISAGYKKISAGYKÉÉREGREG

NUCLEUSNUCLEUSDENTATUSDENTATUS

MOTOROS MOTOROS THALAMUSTHALAMUS

TRACTUS CORTICOBULBARISTRACTUS CORTICOBULBARISTRACTUS CORTICOSPINALISTRACTUS CORTICOSPINALIS

PONTOCEBELLARIS PPONTOCEBELLARIS PÁÁLYALYA

NEOCORTEXNEOCORTEXMINDENMINDEN

LEBENYELEBENYE

NEOCORTEXNEOCORTEXMOTOROS AREMOTOROS AREÁÁKK

A kisagy rA kisagy réészt vesz azszt vesz azakaratlagos mozgakaratlagos mozgáásoksok

terveztervezéésséében, indben, indííttáássáábanbanéés ids időőzzííttéésséében a mellben a melléékeltkeltkapcsolatrendszerek rkapcsolatrendszerek réévvéén.n.

A corticopontin pA corticopontin páálylyáákkererőősen feldolgozott polysen feldolgozott poly--

sensoros informsensoros informáácicióóttszszáállllíítanak tanak –– tudtudóóssíítva atva a

kisagyat a neocortexkisagyat a neocortexáállapotllapotáárróól. A motorosl. A motoros

cortex cortex íígy a kisagyigy a kisagyiinforminformáácicióókat is figyelembekat is figyelembe

vvééve, hajtja vve, hajtja véégre azgre azakaratlagos mozgakaratlagos mozgáástervet.stervet.

A kisagyi efferensek konkrA kisagyi efferensek konkréét hatt hatáásai a sai a mozgmozgáásszabsszabáályozlyozáásban (psban (pééldldáák): ezek indirekt k): ezek indirekt

szabszabáályozlyozóó hathatáások, mert a kisagy nem ksok, mert a kisagy nem küüld pld páálylyáát t a motoros idegsejtekhez.a motoros idegsejtekhez.

•• Pedunculus cerebellaris superior Pedunculus cerebellaris superior →→ nucleus nucleus ruber ruber →→ tractus rubrospinalis tractus rubrospinalis →→ flexor tflexor tóónus nus ererőőssííttéése.se.

•• Pedunculus cerebellaris superior Pedunculus cerebellaris superior →→ motoros motoros thalamus thalamus →→ motoros neocortex motoros neocortex →→ piramisppiramispáálya.lya.

•• Direkt PurkinjeDirekt Purkinje--axon efferensek (PCI) a axon efferensek (PCI) a vestibularis magokhoz vestibularis magokhoz →→ tractus tractus vestibulospinalis vestibulospinalis →→ extensor textensor tóónus ernus erőőssííttéése se (antigravit(antigravitáácicióós izmok).s izmok).

A kisagy funkciA kisagy funkcióói I.i I.

•• IzommozgIzommozgáások, testtartsok, testtartáás s éés izomts izomtóónus nus szabszabáályozlyozáása.sa.

•• VestibulVestibulááris informris informáácicióók bek beééppííttéése a mozgse a mozgáás s szabszabáályozlyozáássáába (fej mozgba (fej mozgáásai, szemmozgsai, szemmozgáások).sok).

•• A kisagyba A kisagyba éérkezrkezőő perifperifééririáás szomatoszenzoros s szomatoszenzoros informinformáácicióó éés az agyks az agykééregbregbőől l éérkezrkezőő feldolgozott feldolgozott szenzoros szenzoros éés motoros informs motoros informáácicióók k öösszehasonlsszehasonlííttáása, sa, éés bes beééppííttééssüük a mozgk a mozgáás s szabszabáályozlyozáássáába.ba.

A kisagy funkciA kisagy funkcióói II.i II.

•• Neocerebellum: mozgNeocerebellum: mozgáás tervezs tervezéés, s, indindííttáás, ids, időőzzííttéés.s.

•• Vestibulocerebellum: egyensVestibulocerebellum: egyensúúly ly kontrollja, vestibularis reflexek (pl.: kontrollja, vestibularis reflexek (pl.: optokinetikus nystagmus).optokinetikus nystagmus).

•• Spinocerebellum: a tSpinocerebellum: a töörzs rzs éés a vs a véégtagok gtagok mozgmozgááskontrollja skontrollja éés izomts izomtóónus nus szabszabáályozlyozáás.s.

FUNKCIONFUNKCIONÁÁLIS MRI A JOBB KLIS MRI A JOBB KÉÉZ UJJAINAK ISMZ UJJAINAK ISMÉÉTLTLŐŐDDŐŐ MOZGMOZGÁÁSAISAIKKÖÖZBEN: LZBEN: LÁÁTSZIK A GYRUS PRECENTRALIS TSZIK A GYRUS PRECENTRALIS ÉÉS A KISAGY LOBUSS A KISAGY LOBUS

ANTERIORJANTERIORJÁÁNAK TARTNAK TARTÓÓS AKTIVS AKTIVÁÁLLÓÓDDÁÁSA (forrSA (forráás: Grays: Gray’’s Anatomy, 2008)s Anatomy, 2008)

Kisagyi tKisagyi tüüneteknetek•• Ataxia: a mozgAtaxia: a mozgáás koordins koordináácicióójjáának nak

hihiáányanya

•• IntenciIntencióós tremors tremor

•• IzomgyengesIzomgyengeséég (hypotonia)g (hypotonia)

•• JJáárráászavar szavar

•• EgyensEgyensúúlyzavar lyzavar

•• KKóóros szemmozgros szemmozgáásoksok

•• BeszBeszéédzavar (skanddzavar (skandáállóó beszbeszééd, d, dadogdadogáás)s)

Kisagy vKisagy véérellrellááttáásasa

•• Arteria inferior posterior cerebelli (uvula, Arteria inferior posterior cerebelli (uvula, tonsilla, flocculonodularis lebeny).tonsilla, flocculonodularis lebeny).

•• Arteria inferior anterior cerebelli (lobus Arteria inferior anterior cerebelli (lobus posterior alsposterior alsóó felszfelszííne, mne, méély kisagyi ly kisagyi struktstruktúúrráák k –– nucleus dentatus).nucleus dentatus).

•• Arteria superior cerebelli (lobus anterior Arteria superior cerebelli (lobus anterior éés s lobus posterior felslobus posterior felsőő felszfelszííne, mne, méély kisagyi ly kisagyi struktstruktúúrráák).k).

•• VVéénnáái a vena magna cerebrii a vena magna cerebri--be, a sinus be, a sinus transversusba transversusba éés a sinus rectusba s a sinus rectusba öömlenek.mlenek.

35

KKéépek forrpek forráásasa

•• Standring S (Ed): GrayStandring S (Ed): Gray’’s Anatomy. s Anatomy. ChurchillChurchill--Livingstone, 2008.Livingstone, 2008.

•• RRééthelyi M, Szentthelyi M, Szentáágothai J: Funkciongothai J: Funkcionáális lis anatanatóómia. Medicina, 2013.mia. Medicina, 2013.

•• Haines: Neuroanatomy. Williams and Haines: Neuroanatomy. Williams and Wilkins, 1995.Wilkins, 1995.

•• Szegedi AnatSzegedi Anatóómiai Intmiai Intéézet Mzet Múúzeuma zeuma éés s tudomtudomáányos nyos áábra gybra gyűűjtemjteméénye.nye.