Upload
kiss
View
169
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Szent István EgyetemMezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Környezetgazdálkodási agrármérnöki Szak, MSC, Nappali tagozat
Sarkad település és környezetének földhasználat-történeti vizsgálata
Kiss Ágnes
TémavezetőSaláta Dénes tanszéki mérnök és Dr. Pető Ákos tudományos munkatárs
Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Gödöllő2015
TémafelvetésA földvárak…• …komplex értékhordozók• …főbb veszélyeztető tényezői• …védelme és megőrzése• …definíciója
Forrás: http://www.terport.hu/webfm_send/4390
A téma aktualitása
• Együttműködés: Magyar Nemzeti Múzeum Nyugat-magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék SZIE-MKK Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet
• Komplex környezettörténeti és településtörténeti vizsgálatsorozat a földvárak és közvetlen környezetük területhasználat-változásairól
• Sarkad–Vár-tábla földvár kutatása
Készült Dövényi (2010) alapján a Második Világháború idején készült topográfiai térképek
felhasználásával (Tímár et al. 2008)
A Vár-tábla földvár légi felvételen (1964),Forrás: FÖMI, készült QGIS 2.2.0
programmal
Célkitűzések• Adatok szolgáltatása a vizsgálatsorozat keretében
kijelölt Vár-tábla földvár kutatásához
• A lelőhely és környezetének tájhasználat-történeti vizsgálata
• Térképek és források összevetése
• A források feldolgozása a kijelölt területen végbement változásokat, valamint a lelőhely és tágabb környezetének hasznosítási mértékét illetően
Módszerek • Vizsgáltam a terület tájtörténetét:
történeti leírások monográfiák kéziratok
• A történeti leírásokat archív adatokkal bővítettem
• Vizuális források összevetése: Recens topográfiai térképek (FÖMI) Műholdfelvételek (Google Earth) Archív légifotók (FÖMI) Történeti térképek (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára,
Arcanum Adatbázis Kft.): - Első katonai felmérés - Második katonai felmérés - Harmadik katonai felmérés - Topográfiai térképek a II. világháború időszakából
Módszerek • Összevetett vizuális források: Első katonai felmérés: XXIII/26-27. és XXIV/26-27. szelvények, 1783, MA 1:28800,
digitális kiadás: Arcanum (2004) Második katonai felmérés: XLI/56. (1864), XLI/57. (1860), XLII/56-57. (1863)
szelvények, MA 1:28800, digitális kiadás: Tímár et al. (2006). Harmadik katonai felmérés: 5266/4., 5366/2., 5267/3., 5367/1. szelvények, 1884, MA
1:25000, digitális kiadás: Biszak et al. (2007) Topográfiai térképek a II. világháború időszakából: 5266/K, 5366/K, 5267/NY,
5367/NY szelvények, 1941-1944, MA 1:50000, digitális kiadás: Tímár et al. (2008) Archív légifotók: 0281-7561 (1964), 0281-7563 (1964), Forrás: FÖMI 1:10000 méretarányú EOV Topográfiai térkép: 39-111, 39-112, 39-113, 39-114, 39-
121, 39- 123, 39-131, 39-132, 39-141 számú szelvények, 1970-1980, Forrás: FÖMI
• Légifotó georeferálás: Quantum GIS Desktop 2.2.0 ’Valmiera’ program Georeferáló modul, lineáris transzformációs beállítás A lehető legtöbb, időben viszonylagosan állandó GCP (Ground Control Point)
felhasználásával Legközelebbi szomszéd újramintavételezési módszer
Eredmények
• Sarkad területe már a honfoglalás előtt is lakott volt• Vizekkel és mocsarakkal tarkított táj legeltetéses állattartás • XVI. század: fő megélhetést az állattartás és erdőhasználat határozta meg• Gyepes és Körös kiöntése a város fejlődését lassította• 1777: megkezdődött a gátak építése • Folyószabályozások előtti állapot a földvárépítésnek kedvezett• Lakosság növekedésével párhuzamosan a szántóterületek aránya
nőtt a vizes területek és erdők rovására
Forrás: Hungaricana
1776
Forrás: Hungaricana
1787
Eredmények• I. katonai felmérés: vizes területek, erdős foltok száma jelentős, de
folyamatos csökkenés volt tapasztalható• XVIII. század vége: 5-10% szántó (gabonafélék)• II. katonai felmérés: gyümölcs-, zöldségtermesztés, kertek; szántók
aránya megnőtt • III. katonai felmérés: utak, vasút kiépítése gazdasági fellendülés• 1858-1945: művelési ágak aránynak jelentős változása• II. világháború: erdőterületek arányának növekedése
1812
Forrás: Hungaricana
1885
Forrás: Jankó (2010)
A vizsgált terület a második katonai felmérés (1860, 1863, 1864), a harmadik katonai felmérés (1884), a II. világháborús topográfiai (1941-1944) és a 1:10 000 méretarányú EOV topográfiai térképen, Forrás: Tímár et al.
(2006), Biszak et al. (2007), Tímár et al. (2008), FÖMI, készült QGIS 2.2.0 programmal
Eredmények
A Vár-tábla földvár légi felvételen (1964),Forrás: FÖMI, készült QGIS 2.2.0 programmal
A Sarkad–Vár-tábla földvár a 1:10 000 méretarányú EOV topográfiai térképen, (1970-1980), forrás: FÖMI, készült
QGIS 2.2.0 programmal
A Vár-tábla földvár a 2009. évi műholdfelvételenForrás: Google Earth
A Vár-tábla földvár a 2013. évi műholdfelvételenForrás: Google Earth
Eredmények
• Bóka (2014): a földvár előzetes vizsgálata:Késő bronzkori Gáva-kultúraHonfoglalást követően elnéptelenedett
• Huzamos ideje szántóföldi művelés alatt teljesen homogenizálódott
Vár-tábla lelőhely, Sarkad; Forrás: Saját fotó, 2015. 09. 26.
Következtetések, javaslatok• A földváron a honfoglalás idején éltek utoljára, pozitív felszíni
nyoma nincs írásos források hiánya Sarkad tájtörténetének elemzése
• Légi felvételezések fontossága• Sarkad környezetének jelentősebb földhasználat-változásai:
Folyók szabályozása Erdő irtása Erdő újbóli telepítése Egyre intenzívebb földművelés
• A művelési ágak szántó irányú eltolódása és a földművelés fejlődése a földvár gyorsabb pusztulását eredményezték
• Részletes térinformatikai feldolgozás
Köszönetnyilvánítás
• Saláta Dénes• Dr. Pető Ákos• Bóka Gergely• Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár
(Sarkad)
Köszönöm a figyelmet.