KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

01-R űrlap: MÉRLEG-JELENTÉS

2013.

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása) 01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása 01-R-D űrlap: Tájékoztató adatok

01-R-E űrlap: Adósság adatok 01-R-F űrlap: A devizaalapú adósság összetétele

01. űrlap: MÉRLEG-JELENTÉS Az űrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami

pénzalapok, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is), a központi kezelésű (ún. nemzetgazdasági) előirányzatok, a vagyonkezelő szervezetek, valamint a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: az államháztartási szervezetei) kettős könyvvezetési kötelezettsége alapján az eszközök és a források évközi alakulásának áttekintésére szolgál.

A mérlegjelentés minden adatszolgáltatási időszakában a tárgyév eleji (január 1-jei) nyitóállományból kiindulva az adatszolgáltatási időszak teljes halmozott forgalmát kell szerepeltetni.

Az űrlap hat részből áll: A) Az eszközök és a források alakulása B) A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása C) A közteher-bevételek adósainak alakulása D) Tájékoztató adatok E) Adósság adatok F) A devizaalapú adósság összetétele Az időközi mérlegjelentés készítését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: új

Áht.) 108. § (2) bekezdése, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 170. §-a írja elő.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

2013.

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása)

Az űrlap elsősorban a pénzügyi eszközök és kötelezettségek alakulását részletezi, figyelemmel a negyedéves nemzeti számlák államháztartási komponenseinek összeállítására vonatkozó hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségre. Az űrlap az éves könyvviteli mérlegtől eltérően kiemeli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek államháztartáson belüli elszámolásait és a külfölddel szembeni követeléseket, illetve tartozásokat, ideértve a devizában vezetett bankszámlákat és a valutapénztárakat is.

Az űrlapot a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a könyvvezetés kialakult rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, a jogutód „támogatási célprogram” önálló adatszolgáltató lehet. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét. A központi kezelésű előirányzatok (nemzetgazdasági elszámolások, államadóssági elszámolások) eszközeinek és forrásainak teljes körűségéről -

beleértve az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és más analitikus helyek elszámolásait is - a Magyar Államkincstár gondoskodik a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) kormányrendelet alapján vezetett könyvvezetés adataiból..

Az időközi mérlegjelentés összeállítása a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SzVhr.) által elrendelt könyvvezetés adataiból történik.

Az űrlap adatai követik a könyvviteli mérleg sorait, illetve egyes tételeket kiemelten is bemutatnak. A mérleg-jelentés kitöltése a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számlák oszlopainak egyenleg rovat-párjában szereplő adatok alapján, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget tartalmazó rendelkezésekben előírt főkönyvi feladásokra támaszkodva történik. A kitöltést megelőzően a leltározást, a zárlati műveleteket nem kell elvégezni.

Az űrlap egyes sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat. Az űrlap oszlopai az eszközöknek és a forrásoknak a tárgyév első napján (január 1-jén) és a tárgyidőszak

végén megállapított állományát, és a tárgyidőszakban bekövetkezett (halmozott) állományváltozások összetevőit, ezen belül a pénzforgalmi és nem pénzforgalmi tranzakciókat, az egyoldalú (partner nélküli) volumenváltozást eredményező eseményeket, valamint az átértékeléseket (beleértve a piaci értéken alapuló terven felüli értékcsökkenést, az értékvesztést, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását és az értékhelyesbítéseket) tartalmazzák.

A tőkeváltozásokat részletező 412-414 főkönyvi számlák bontására vonatkozó előírás olyan szerkezetet tartalmaz, amely a változásokat az ezen űrlap 4-7. oszlopainak megfelelő tartalom szerint bontja szét.

Az űrlap 3. oszlopa: Állomány a tárgyév elején Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatási tárgyév első napján (minden adatszolgáltatási időszakban a

január 1-jén) kimutatott állománya, melyeknek meg kell egyezniük az előző évi éves mérlegbeszámoló adataival, a megfeleltethetőség szintjén.

Az űrlap 4. oszlopa: Állományváltozás pénzforgalmi tranzakciók miatt Az űrlap 4. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő pénzforgalmi események hatásaként jelentkező

állományváltozásokat foglalja össze. Tranzakciónak tekintünk egyébként minden olyan gazdasági eseményt, amely két gazdasági szervezet, illetve egy gazdasági szervezet két különböző rendeltetésű (önálló elszámolású) szervezeti egysége között kölcsönös megállapodás alapján jön létre. A tranzakció fogalmába - a kialakított módszertani konvenció alapján - beletartozik a közterhek megfizetése is. A hatályos számvitel az államháztartásban döntően a pénzforgalomban jelentkező gazdasági eseményeket rögzíti, de egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a könyvelési tételek is, amelyek a számviteli feljegyzésre kerülő gazdasági-pénzügyi eseményeket az üzleti világban szokásos tartományban értelmezik. Annak érdekében, hogy a tranzakciók mindkét - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli - csoportja megismerhetővé váljék, a mérlegtételek változásaiból a pénzforgalomban jelentkező eseményeknek betudható hányad a beszámoló pénzforgalmi adataival összeegyeztethető legyen, az űrlap a tranzakciókat két külön oszlopban tünteti fel. A pénzforgalomban jelentkező tranzakciók a 4. oszlopban kapnak helyet.

Idetartozik ennek megfelelően minden olyan gazdasági esemény, amelynek a pénzforgalma a 31-36. számlacsoportokban jelenik meg.

A könyvvezetési kötelezettségek módosulásával összhangban a követelések és a kötelezettségek állományában, valamint a raktárral rendelkező államháztartási szervezeteknél a készletek állományában bekövetkező változások közül a pénzforgalomban is jelentkező forgalmat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem értékesítése, eladása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós pénzforgalmi érték eltér, a 4. oszlopban a tranzakció pénzforgalmi értékét (pl. az eladási árat), míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni.

Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza. Az űrlap 5. oszlopa: Állományváltozás nem pénzforgalmi tranzakciók miatt Az űrlap 5. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő gazdasági események (tranzakciók) következményeként

adódó, pénzforgalomban nem jelentkező események hatásaként jelentkező állományváltozásokat foglalja össze. Ide tartoznak pl. a térítésmentes átvételek-átadások (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 08 és 17 sorának megfelelően), a saját kivitelezésben megvalósított és az állományi számlákon nyilvántartásba vett aktivált eszközök értéke (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 06 és 07 sorának megfelelően), továbbá az adósság-elengedés, amely a két fél megállapodásán alapul.

Ugyancsak itt kell kimutatni a tárgyi eszközök értékcsökkenését (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 23, 24, 27, 29 sorával egyezően), amelyet az SzVhr. 30. §-ának előírásai alapján negyedévente kell elszámolni. Az értékcsökkenés (ide nem értve a terven felüli értékcsökkenést) elszámolása a

statisztikai szabványok szerint tranzakciónak minősül, mégpedig speciális tranzakciónak, mert noha nincs partner, de a statisztika különbséget tesz egy adott szervezeti egység két különböző minősége (jelen esetben az eszköz tulajdonosa és a termelést végző) között.

Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem átadása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós elszámolási érték eltér, az 5. oszlopban a tranzakció elszámolási árát, míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni.

A készletek állományának készletfelhasználással kapcsolatos változását, az adósok állományának előírással, bevallással, esetleg számlázással kapcsolatos változását, az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések állományának számlázással, előírással kapcsolatos változását ugyancsak ebben az oszlopban kell elszámolni.

Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza. Az űrlap 6. oszlopa: Egyéb volumenváltozás Az űrlap 6. oszlopa a szokásos gazdasági események (tranzakciók) közé nem tartozó, az eszközök, készletek,

követelések, kötelezettségek volumenét - általában rendkívüli jelleggel és tranzakciós partner nélküli módon - befolyásoló állományváltozásokat foglalja össze. Ilyen volumenváltozások az eszközök gazdasági megjelenése (pl. talált, fellelt eszközök), eltűnése a gazdasági ciklusból (selejtezés, megsemmisítés), a katasztrófaveszteségek (fizikai eltűnés, megsemmisülés), az ellenérték nélküli kisajátítás (elkobzás), az eszközöket kivételesen érintő, váratlan és nagymértékű volumenváltozás (rendkívüli események), a besorolási rendszerek és a besorolások módosulásával kapcsolatos osztályozásbeli mozgások. Idetartozik még az az adósságleírás is, amely kivételes, egyoldalú intézkedés, és az adós már nem létezik, azaz nem lehetséges az adós könyveiből is a tartozást kivezetni. A behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként való leírását ebben az oszlopban kell elszámolni. Csak az ilyen esetek tartoznak az egyéb volumenváltozások közé, mert ahol létezik az adós, s így az államháztartásban könyvelt adósság-elengedési, -mérséklési esemény tükörképét is könyvelik, tranzakciónak minősül és az 5. oszlopba tartozik.

Az űrlap 7. oszlopa: Értékelés Az űrlap 7. oszlopa az állományváltozások azon összetevőit mutatja be, amely változások során az eszközök,

követelések, kötelezettségek egyedileg és volumenben nem változnak, azonban a tárgyidőszakban lezajló külső folyamatok hatására értékük megváltozik. Ezek az értékelési, újraértékelési elszámolások alkotják az itt kimutatandó változásokat.

Az államháztartásba tartozó szervezetek eszközeiket és kötelezettségeiket a könyvvezetésre és beszámolásra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott időközönként, év végén, meghatározott dokumentumokban (pl. számviteli politika) rögzített módon értékelik, illetve értékváltozást számolnak el (pl. valuta-pénztárak és deviza-értékpapírok értékelési különbözete; gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a követelések, a készletek értékvesztése, a korábban elszámolt értékvesztések visszaírása; immateriális javak és tárgyi eszközök piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenése, piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítése, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása).

A Magyar Államkincstárban a pénzügyi eszközök értékelésére vonatkozó speciális szabályokat a könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét szabályozó többször módosított 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezései határozzák meg.

Az űrlap 8. oszlopa: Állomány a tárgyidőszak végén Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatás tárgyidőszakának (tárgynegyedévének) utolsó napján

kimutatott állománya, amely számszakilag megegyezik a tárgyév első napján kimutatott állományban a tárgyidőszakban a négy állományváltozási jogcímen (4-7. oszlopban) kimutatott együttes (+/-) változás eredményeként adódó záróállománnyal (8. oszlop = 3. oszlop +/- 4. oszlop +/- 5. oszlop +/- 6. oszlop +/- 7. oszlop), illetve az éves mérleg megfelelő adataival.

Az űrlap egyes sorainak meghatározása a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számláinak összesítésével történik, az űrlap sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat.

Az űrlap 01-02. sora: I. Immateriális javak Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat (kivéve az

ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat), a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat. A mérlegjelentésben a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az immateriális javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az immateriális javakra adott előlegek kiemelése a 02. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 03-04. sora: II. Tárgyi eszközök Tárgyi eszközként mutatandó ki a gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő,

épület, egyéb építmény, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gép, berendezés és felszerelés, jármű, tenyészállatok függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A mérleg-jelentésben a bruttó érték és az értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A tárgyi eszközök javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A Beruházásra adott előlegek kiemelése a 04. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 05-09. sora: Tulajdoni részesedést jelentő befektetések Vállalkozásokba tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi

eszközként kell kimutatni a részesedéseket. Az űrlap sorai a vállalkozás jellege alapján részletezik a gazdasági társaságokban meglévő részesedéseket, a 06. sor a jogi személyiségű önkormányzati társulásnak, illetve többcélú kistérségi társulásnak átadott forgalomképes vagyont (Szvhr. 19. § (8.) bek.), a 07. sor a nem pénzintézeti tevékenységet végző vállalkozásokban, a 08. sor a pénzügyi (pénz- és hitelintézeti, biztosítóintézeti, pénzügyi közvetítői tevékenységet végző) vállalkozásokban elhelyezett pénzügyi befektetéseket tartalmazza.

A hatályos számviteli előírások szerint a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értéken, illetve vételi áron kell nyilvántartásba venni, és év végén értékvesztést kell elszámolni, ha a gazdasági társaság piaci megítélése a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken.

A számviteli törvény és végrehajtási rendeletei alapján az értékvesztés visszaírására, illetve a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapíroknál a piaci értéken alapuló értékhelyesbítésre is mód van.

A pénzforgalommal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés miatti állománynövekedést, valamint az értékesítés, illetve tőkekivonás miatti állománycsökkenést a 4. oszlopban; a természetbeni apporttal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés, továbbá a kárpótlási jegy cseréből származó csökkenést az 5. oszlopban; a felszámolás, végelszámolás miatti kivezetést a 6. oszlopban; a Szt. 54. §-ában foglaltak szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 10-12. sora: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni az egy évnél hosszabb időre szólóan, tartós jövedelemszerzés

céljából birtokolt értékpapírokat. Az értékpapírokból - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében - fel kell tüntetni az Állam által kibocsátott kötvényeket (11. sor) és a helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvényeket (12. sor).

A hatályos számviteli előírások szerint az értékpapírokat tényleges beszerzési áron kell nyilvántartásba venni, a nyilvántartás szerinti értéket viszont év végén csökkenteni kell akkor, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási érték.

Az értékpapírok vásárlása miatti változást a 4. oszlopban, az eladás miatti állományváltozások kapcsán a kapott ellenértéket szintén a 4. oszlopban, a kapott ellenérték és a nyilvántartási érték különbözetét, a Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 13-15. sora: Tartósan adott kölcsönök Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni - az éven túli lejárattal - adott visszatérítendő támogatásokat,

kölcsönöket, továbbá az egyéb hosszú lejáratú követeléseket (pl. pénzügyi lízingből, halasztott fizetésből eredő követeléseket). Az adott visszatérítendő támogatásokból, kölcsönökből, illetve hosszú lejáratú követelésekből - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében - fel kell tüntetni az államháztartáson belülre – visszatérítendő támogatás formájában- nyújtott kölcsönállományt (14. sor), valamint - a nemzetközi adatszolgáltatások teljesíthetősége érdekében - a külföldre adott kölcsönök állományát (15. sor).

A kölcsönök nyújtása, visszatérülése, illetve egyéb hosszú lejáratú követelések keletkezése, megszűnése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet

átsorolását az 5. oszlopban, és az egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 16-18. sora: Hosszú lejáratú bankbetétek Befektetett pénzügyi eszközként kell - az éven túli - hosszú lejáratú bankbetéteket kimutatni. Az Szvhr. szerinti

mérleg szerkezetéhez igazodóan külön be kell mutatni az elszámolt értékvesztést (17. sor), valamint a devizabetéteket (18. sor).

A betételhelyezés, illetve betét-visszavonás (visszavezetés) miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban kell szerepeltetni.

A devizabetétek évközi mozgása során jelentkező árfolyam-veszteséget vagy -nyereséget, valamint az átértékelését a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 19. sora: Egyéb hosszú lejáratú követelések Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő

értékesítés miatti követeléseket. A követelés keletkezését és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, pénzforgalmi teljesülésüket a 4.

oszlopban, az egyoldalú követelés-leírást (pl. az adós jogutód nélkül megszűnt) a 6. oszlopban, az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 21-22. sora: Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök és értékhelyesbítésük

Itt kell kimutatni az államháztartás szervezetei tulajdonában lévő azon eszközöket, amelyek üzemeltetését, működtetését, kezelését szerződéses formában más gazdálkodó szervre bízta, illetve koncesszióba adta. Ugyancsak itt kell kimutatniuk a helyi önkormányzatoknak a kezelésbe vett kincstári vagyon állományát.

Az újabb átadások és a visszavezetések alapján bekövetkező állományváltozásokat az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 24-25. sora: Készletek Itt kell kimutatni a vásárolt és saját termelésű készletek, valamint (a 25. sorban kiemelve) a követelés fejében

átvett eszközök és készletek állományát, illetve annak változását. A vásárolt készleteket tényleges bekerülési értéken kell kimutatni. A követelés fejében átvett eszközöket - ha

jogszabály, szerződés, megállapodás ettől eltérően nem rendelkezik - a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.

A hatályos számviteli előírások alapján az analitikus nyilvántartásban szereplő állományok változását kell a főkönyvi számlákra átvezetni, a raktárral rendelkezők esetében a pénzforgalommal összefüggő változásokat (pl. beszerzés, értékesítés) az űrlap 4. oszlopában, egyébként az 5. oszlopában kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 26-27. sora: Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból Az államháztartás szervezetei által teljesített és a vevő, igénybe vevő által teljesítésként elismert termékértékesítés

vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként még nem fizetett követelések állománya az analitikus nyilvántartások feladásai alapján.

A követelések állományának pénzforgalomban jelentkező változását az űrlap 4. oszlopában, a pénzforgalomban nem jelentkező megállapodáson alapuló változását az űrlap 5. oszlopban, míg az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az államháztartáson belüli áruszállításból és szolgáltatásokból származó követelések kiemelése a 27. sorban a konszolidált államháztartási adatok előállítását szolgálja.

Az űrlap 28. sora: Adósok Az adósok a közterhek beszedésével, illetve az államháztartás szervezetei működésével, az önkormányzati lakás-

és helyiséggazdálkodással, bérbeadással kapcsolatosan keletkező, fennálló követelések állománya, az analitikus nyilvántartások feladásai alapján. Az adósok kimutatott állománya magában foglalja az előlegeket (pl. adóelőlegeket) és a hátralékokat, hozzászámítva a késedelmi pótlékokat és bírságokat is. Az állomány nem tartalmazhatja a túlfizetéseket, azokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni.

Az adósok állományának pénzforgalomban bekövetkező változását az űrlap 4. oszlopában, egyéb változását (előírások, előírások módosítása megállapodás alapján) az űrlap 5. oszlopában, míg az esetlegesen előforduló

egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 29-32. sora: Rövid lejáratú kölcsönök Éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott visszatérítendő támogatások, kölcsönök fennálló

állománya, amelyből ki kell emelni a tárgyévben belüli esedékes megtérüléseket (30. sor), az államháztartáson belüli szervezetnek (31. sor) visszatérítendő támogatás formájában, illetve külföldi szervezetnek (32. sor) nyújtott kölcsönállományt.

A visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása, illetve visszatérülése miatti, pénzforgalomban is jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 33-36. sora: Egyéb követelések A munkavállalókkal, illetve az államháztartás szervezeteinek tevékenységével kapcsolatos, az űrlap 26-32. soraiba

nem tartozó, nyilvántartott követelések állománya. A követelések keletkezése, illetve teljesítése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4.

oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A támogatási program előlegének kiemelése a 34. sorban, a nemzetközi támogatási programok miatti követelése kiemelése a 35. sorban, az Európai Unióval szemben fennálló követelések kiemelése a 36. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 38-39. sora: Forgatási célú részesedések A forgatási célú egyéb részesedések értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós

árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni. Önálló soron (39. sor) kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 40-41. sora: Kárpótlási jegyek Az államháztartás szervezetei által forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, illetve jogszabályban

meghatározott esetekben fizetőeszközként elfogadott kárpótlási jegyek állománya. A kárpótlási jegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat

az űrlap 4. oszlopában, a fizetőeszközként (eszközökért cserébe kapott) birtokba került kárpótlási jegyeket az 5. oszlopban kell szerepeltetni. A 4-5. oszlopban minden esetben a tranzakciós árfolyamot kell alkalmazni (pl. értékesítésnél a 4. oszlopban a ténylegesen kapott vételárat, míg a könyv szerinti érték és a ténylegesen elért árfolyam különbözetét (a realizált árfolyamveszteséget, -nyereséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni Önálló soron (41. sor) kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 42. sora: Kincstárjegyek Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként

birtokolt kincstárjegyek állománya. A kincstárjegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat

az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni; az átértékeléseket, ideértve a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét is pedig a 7. oszlopban.

Az űrlap 43-46. sora: Kötvények Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként

birtokolt kötvények állománya. Az államháztartáson belüli hitelviszonyok azonosítása érdekében a kötvények állományából ki kell emelni az

Állam által (45. sor) és a helyi önkormányzatok által (46. sor) kibocsátott kötvények állományát. A kötvények vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az

űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell kimutatni.

Önálló soron (44. sor) kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 47-48. sora: Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként

birtokolt, a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek és kötvények közé nem tartozó egyéb értékpapírok állománya, ideértve a forgatási célból birtokolt részesedéseket is.

Az egyéb értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni.

Önálló soron (48. sor) kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 50-51. sora: Pénztárak és betétkönyvek Az államháztartás szervezeteinek pénztáraiban és betétkönyveiben lévő pénzeszközök állománya, amelyből a

külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát az 51. sorban kell szerepeltetni. Az értékelés év végén a mérlegfordulónapon a választott hitelintézetnél érvényes valuta-, devizavételi és -eladási árfolyamának átlagán számított forintérték, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 52-54. sora: Költségvetési pénzforgalmi számlák Az államháztartás szervezeteinek költségvetési pénzforgalmi számlán kezelt pénzeszközállománya, amelyből a

külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát az 53 sorban kell szerepeltetni. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni.

Önálló soron (54. sor) kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 55-56. sora: Elszámolási számlák Az államháztartás kincstári körbe tartozó szervezetei elszámolási számláinak (előirányzat-felhasználási

keretszámlák, célelszámolási és elkülönített számlák) állománya. Az elszámolási számlák állományának változását az 52-54. soroknál leírtak szerint kell kimutatni.

Az űrlap 57-61. sora: Idegen pénzeszközök számlák Az államháztartás szervezeteinek működési körén kívül eső, nem a költségvetési elszámolások részét képező, de

általuk kezelt pénzeszközök állománya. Az idegen elszámolási számlák állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni.

A nemzetközi támogatási programok lebonyolítási- és devizaszámláinak kiemelése az 59. és 60. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza. A belföldi idegen pénzeszközök értékvesztését az 58. sorban, a nemzetközi támogatási célprogramok értékvesztését a 61. sorban kell szerepeltetni.

Az űrlap 63-70. sora: Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre

álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel csökkentik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. Az aktív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy kiadás (vagyis pénzkészlet-csökkenés) jelentkezik, amely később megtérüléssel (vagyis pénzkészlet-növekedéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (63. sor), átfutó (64. sor), kiegyenlítő (69.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolásokat (70. sor).

Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt kiadásból végleges kiadás lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési kiadások növekedését és az egyéb aktív pénzügyi elszámolások kiadásainak csökkenését (negatív kiadás).

A költségvetési aktív átfutó elszámolások egyes tételeinek kiemelése a pénzforgalmi adatok eredményszemléletesítését szolgálja: a személyi juttatásokkal és munkavállalókkal kapcsolatos elszámolását (65. sor), a megelőlegezett társadalombiztosítási és családi támogatásokat (66. sor) és a szállítóknak adott előlegeket (67. sor) illetően.

A nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások kiemelése az 68. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 74. sora: D/ Saját tőke A tartós tőke, , a tőkeváltozások és az értékelési tartalék összértéke az eszközök és források egyes oszlopokban

elszámolt változásait is tartalmazza. A D/ Saját tőke záró állományát a mérlegösszefüggéseknek megfelelően egyeztetni kell.

Az űrlap 75. sora: E/ Tartalékok A tárgyévi, illetve az előző évi tartalékelszámolási számlák egyenlege. Az egyes oszlopokba beírandó összeget a

mérlegösszefüggés alapján [költségvetési pénzeszközök + költségvetési aktív pénzügyi elszámolások - (mínusz)

költségvetési passzív pénzügyi elszámolások +/- (plusz/mínusz) forgatási célú értékpapírok, rövid lejáratú likvid hitelek, rövid lejáratú működési célú kötvénykibocsátás] kell kiszámítani.

Az űrlap 76-77. sora: Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Éven túli visszafizetési kötelezettséget képező visszatérítendő támogatás-, kölcsöntartozások állománya, amelyből

ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezettel szemben fennálló, visszatérítendő támogatások igénybevétele miatti tartozást (77. sor).

A hosszú lejáratra kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban kell feltüntetni.

Az űrlap 78-79. sora: Tartozások (fejlesztési célú) kötvénykibocsátásból A fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, általában éven túli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott

értékpapírok (alapvetően kötvények) fennálló tartozásállománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket a kötvénykibocsátásból származó rövid lejáratú tartozások között (104. sorban) kell kimutatni. A tartozásállományból ki kell emelni a külföldön kibocsátott kötvényekből fennálló tartozást (79. sor).

A hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása, illetve törlesztése miatti tartozásállomány-változásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 80-81. sora: Tartozások (működési célú) kötvénykibocsátásból A működési célok megvalósításához kapcsolódó, éven túli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok

(alapvetően kötvények) fennálló tartozásállománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket a kötvénykibocsátásból származó rövid lejáratú tartozások között (105. sorban) kell kimutatni. A tartozásállományból ki kell emelni a külföldön kibocsátott kötvényekből fennálló tartozást (81. sor).

A hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása, illetve törlesztése miatti tartozásállomány-változásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 82-84. sora: Beruházási és fejlesztési hitelek A hosszú lejáratú - éven túli - visszafizetési kötelezettséggel felvett beruházási és fejlesztési hitelek fennálló

állománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekközött (100. sorban) kell kimutatni.

A hosszú lejáratú hitelek állományából bemutatásra ki kell emelni a nemzetközi fejlesztési szervezetektől (83. sor), illetve a külföldi pénzintézetektől (84. sor) felvett, fennálló hitelállományt.

A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú hiteltartozásokra történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 85-87. sora: Működési célú hosszú lejáratú hitelek A hosszú lejáratú - éven túli - visszafizetési kötelezettséggel felvett működési célú hitelek fennálló állománya, év

végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket a rövid lejáratú hiteltartozások között (101. sorban) kell kimutatni.

A hosszú lejáratú hitelek állományából bemutatásra ki kell emelni a nemzetközi fejlesztési szervezetektől (86. sor), illetve a külföldi pénzintézetektől (87. sor) felvett, fennálló hitelállományt.

A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztő részletek rövid lejáratú kötelezettségre hiteltartozások közzé történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 88. sora: Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek

A Számv.tv. értelmező rendelkezései szerint: „pénzügyi lízing: olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint beszerzett és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.”

Ezen a soron, illetve mérlegtételen kell szerepeltetni a pénzügyi lízing konstrukcióban történt beszerzések, egyéb fizetések miatt fennálló hosszú lejáratú kötelezettség állományát. A kötelezettség keletkezése és törlesztése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

A pénzügyi lízing miatti kötelezettségeket tavaly az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kellett szerepeltetni, azonban jogszabályváltozás miatt 2013-ban a tárgyévi nyitó adatot nem a 89. sorban, hanem a 88. sor 3. oszlopában kell szerepeltetni. Emiatt az előző évi záró állományhoz képest változik az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek összesen nyitó állománya.Az űrlap 89-91. sora: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Éven túli fizetési vagy visszafizetési kötelezettséget képező, a 76-88. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya. Tájékoztatásul be kell mutatni azokat a hosszú lejáratú fizetési kötelezettségeket, amelyek részletvásárlással, halasztott fizetéssel megvalósuló eszközbeszerzések, beruházások, felújítások miatt keletkeznek (90. sor), valamint a belföldi szállítókkal szembeni hosszú lejáratú fizetési kötelezettségeket (91.sor), s nem szerepelnek a szállítókkal szembeni kötelezettségek (106-109. sorok) között.

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni.

Az űrlap 93-95. sora: Rövid lejáratú kölcsönök Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, visszatérítendő támogatás, kölcsön kötelezettségek állománya,

amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök állományát (94. sor), valamint a hosszú lejáratra kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök tárgyévben esedékes részleteit (95. sor)..

A rövid lejáratú visszatérítendő támogatások, kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 96-101. sora: Rövid lejáratú hitelek A 96. sor egyezően a mérleggel nemcsak a rövid lejáratú hiteleket, hanem a hosszú lejáratú hitelek törlesztő részleteit (100-101. sorok adatait is) magában foglalja

A rövid lejáratú hitelekből a likvid hitelek központi költségvetésből, illetve egyéb belföldi forrásból kiemelése a (98. és 99. sorokban) a Tartalékok és a Saját tőke adatainak előállításához, illetve az államháztartáson belüli konszolidációhoz szükséges. A hitelek felvétele, illetve a hitelek törlesztése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 100. sora: Beruházási, fejlesztési hitelek törlesztő részletei A mérleg-összeállítási előírásoknak megfelelően itt kell kimutatni a nyitó állományban (3. oszlop) a hosszú

lejáratú, beruházási, fejlesztési hitelfelvételből származó tartozások tárgyévben esedékes törlesztő részleteit. A tényleges törlesztéseket a 4. oszlopban kell bemutatni. Az éves jelentésben a hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegeit az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 101. sora: Működési célú hitelek törlesztő részletei A mérleg-összeállítási előírásoknak megfelelően itt kell kimutatni a nyitó állományban (3. oszlop) a hosszú

lejáratú, működési célú hitelfelvételből származó tartozások tárgyévben esedékes törlesztő részleteit. A tényleges törlesztéseket a 4. oszlopban kell bemutatni. Az éves jelentésben a hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegeit az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 102-105. sora: Rövid lejáratú tartozások kötvénykibocsátásból Tavaly ezek a sorok az egyéb rövid lejáratú hitekben összesítődtek, azonban jogszabályváltozás miatt 2013-ban ezek tárgyévi nyitó adatát nem a rövid lejáratú hitelek között, hanem a 102-105. sor 3. oszlopában kell szerepeltetni. Emiatt az előző évi záró állományhoz

képest változik a rövid lejáratú hitelek összesen nyitó állománya.A mérleg-összeállítási előírásoknak megfelelően itt kell kimutatni a nyitó állományban (3. oszlop) rövid lejáratú, kötvénytartozásokat (103. sor), valamint a hosszú lejáratú, felhalmozási (104. sor) vagy működési (105, sor) célú kötvénykibocsátásból származó tartozások tárgyévben esedékes törlesztő részleteit. A tényleges törlesztéseket a 4. oszlopban kell bemutatni. Az éves jelentésben a hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegeit az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 104. sora: Felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások törlesztő részletei A mérleg-összeállítási előírásoknak megfelelően itt kell kimutatni a nyitó állományban (3. oszlop) a hosszú

lejáratú, felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások tárgyévben esedékes törlesztő részleteit. A tényleges törlesztéseket a 4. oszlopban kell bemutatni. Az éves jelentésben a hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegeit az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 105. sora: Működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások törlesztő részletei A mérleg-összeállítási előírásoknak megfelelően itt kell kimutatni a nyitó állományban (3. oszlop) a hosszú

lejáratú, működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások tárgyévben esedékes törlesztő részleteit. A tényleges törlesztéseket a 4. oszlopban kell bemutatni. Az éves jelentésben a hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegeit az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 106-111. sora: Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, általános

forgalmi adót a számviteli előírások szerinti esetekben tartalmazó kötelezettséget, megbontva azokat a tárgyévi költségvetést (108. sor), illetve a tárgyévet követő évet terhelő kötelezettségekre (110. sor). A szállítók között kell kimutatni az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott hosszú lejáratú szállítói tartozások következő évi törlesztő részleteit is.

A szállítókkal szembeni tartozások állományát az analitikus nyilvántartások feladásai alapján kell meghatározni, az állományváltozások pénzforgalomból adódó változásának adatait a 4. oszlopban, egyéb változásait az 5. oszlopban kell feltüntetni.

A beruházási szállítók kiemelése a 109. és 111. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 112-115. sora: Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, 93-111. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, növelve

a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő kötelezettségeinek rövid lejáratú kötelezettségre átvezetett esedékes összegeivel. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből ki kell emelni a váltótartozásokat (113. sor), az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes fizetési részleteit 114. sor), továbbá az Európai Unióval szemben fennálló kötelezettségeket (115. sor). Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 117-122. sora: Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre

álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel növelik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. A passzív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy bevétel (vagyis pénzkészlet-növekedés) jelentkezik, amely később visszafizetéssel (vagyis pénzkészletcsökkenéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (117. sor), átfutó (118. sor), kiegyenlítő (119. sor) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli passzív elszámolásokat (120. sor). Önálló soron kell kimutatni a költségvetésen kívüli letéti elszámolásokat (121. sor), valamint a könyvviteli mérlegben egyébként önálló mérlegsort jelentő „Nemzetközi támogatási programok devizaelszámolása” címén jelentkező ideiglenes bevételeket (122. sor) a végleges elszámolásig.

Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt bevételből végleges bevétel lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési bevételek növekedését és az egyéb passzív pénzügyi elszámolások bevételeinek csökkenését (negatív bevétel).

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2013. 01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

A negyedéves adatszolgáltatásokat a tárgynegyedévre vonatkozóan a tulajdonos rendelkezésére bocsátott jelentésekből, évközi beszámolókból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a tulajdonolt szervezet közgyűlése által elfogadott, auditált mérlegbeszámolója, az éves konszolidált elszámolást a tulajdonolt szervezet konszolidált mérlegbeszámolója alapján kell összeállítani.

Az űrlapon mindig a tárgyév január 1-jei nyitóállományt, a január 1-je és a tárgynegyedév utolsó napja közötti időszak teljes (halmozott) forgalmát, valamint a tárgyidőszak utolsó napján kimutatott záróállományt kell szerepeltetni.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak - az adatközlő szerv megnevezését - az adatközlő szektorát, - PIR törzsszámát, - az adatközlés időpontját - az évet (négy számjegyen, pl. 2013) és - a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14,

éves elszámolás 15, éves konszolidált elszámolás 16) kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem kell feltüntetni. Az éves konszolidált elszámolás 16 jelű űrlapot akkor is be kell nyújtani, ha a tulajdonolt szervezet nem készít

konszolidált elszámolást, s így a 15 és 16 jelű adatközlések megegyeznek.

Az űrlap oszlopai Az űrlap oszlopai a gazdasági társaságokban való - a befektetett eszközök között kimutatott - részesedéseket

(részvényeket, üzletrészeket) azok jogi szabályozási szintje és a társaságok jövedelemtulajdonosi szektor szerinti hovatartozása szerint különbözteti meg. A jogi szabályozás alapján megkülönbözetjük azokat a tulajdonrészeket, amelyeket törvény társaságonként tételesen és a tartós állami tulajdoni részesedés konkrét mértékének feltüntetésével határoz meg, azoktól a tulajdonrészektől, amelyeket a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok - törvényi felhatalmazás alapján saját elhatározás szerinti mértékben - saját alapítású vagy támogatott gazdasági társaságokban birtokolnak.

3. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásokban Az űrlap 3. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő

Részvénytársaságban, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. sz. mellékletében meghatározott gazdasági társaságokban való részesedéseket kell - a pénz- és hitelintézetek kivételével - feltüntetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni.

4. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásokban Az űrlap 4. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Bankban fennálló tulajdonosi részesedését,

valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. sz. mellékletében meghatározott gazdasági társasági részesedések közül a pénz- és hitelintézetekben meglévő részesedéseket kell szerepeltetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni.

5. oszlop: Részesedések saját alapítású gazdasági társaságokban Az űrlap 5. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított gazdasági

társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított társaságokat és a volt tanácsi alapítású vállalatokban szerzett részesedéseket is.

6. oszlop: Részesedések saját alapítású közhasznú társaságokban Az űrlap 6. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított közhasznú

társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított közhasznú társaságokat is.

7. oszlop: Részesedések átmeneti időre Az űrlap 7. oszlopában azokat a 3-6. oszlopokban nem szereplő, egyéb tulajdonrészeket kell kimutatni. Az itt

szerepeltetendő részesedések általában résztulajdoni (kisebbségi) hányadot jelentenek és ideiglenesen, átmeneti időre tartózkodnak a részesedés birtoklására jogszabályban felhatalmazott szerv tárcájában. Nem szerepelhetnek itt a

forgatási célból vásárolt értékpapírok és a követelés fejében átvett részesedések, mert azok nem a befektetett eszközök, hanem a forgóeszközök között szerepelnek a könyvviteli mérlegben.

8. oszlop: Részesedések nemzetközi szervezetekben Az űrlap 8. oszlopában azokat a nemzetközi szervezetekben elsősorban pénzügyi szervezetekben, társaságokban

meglévő tulajdonrészeket kell kimutatni, amely szervezetekhez Magyarország tőke-hozzájárulást teljesített. 9. oszlop: Összesen Összegző oszlop, a részesedések összegzésére szolgál. 10. oszlop: Összesenből részesedés a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokban Tájékoztató adatoszlop, amely - eleget téve az EU adatszolgáltatási kötelezettségnek - az államháztartás által

birtokolt, de a tőzsdei forgalomban jegyzett részvények állományára, azok alakulására kér információt.

Az űrlap sorai 01. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány) Ebben a sorban az előző évi beszámoló könyvviteli mérlegének II/1. Részesedések mérlegsorában kimutatott

összeg - részletezve - szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi. 02. sor: Alapítás Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításával kapcsolatos pénzátutalás, amely a tárgyidőszak

pénzforgalmában megjelent. A természetbeni apportot, azaz fizikai vagyontárgyak átadását nem itt, hanem a 07 sorban kell szerepeltetni.

03. sor: Tőkeemelés Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági tőke növelése

révén, a pénzforgalomban jelentkező pénzátutalás eredményeként. 04. sor: Vásárlás készpénzért Üzletrészek, részvények vásárlása készpénzért, a jogszabályok által lehetővé körben. 05. sor: Vásárlás kárpótlási jegy ellenében Üzletrészek, részvények vásárlása kárpótlási jegy ellenében, a jogszabályok által lehetővé tett szervezeti körben. 06. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező növekedés összesen (02+03+04+05) Összegző sor, a részesedések a pénzforgalommal együtt járó állományváltozásának kimutatására szolgál. 07. sor: Alapítás eszközök átadásával Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításához való hozzájárulás természetbeni apport formájában, azaz

tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 02 sorban kell szerepeltetni.

08. sor: Tőkeemelés nem pénzügyi eszközök átadásával Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági alaptőke növelése

révén, természetbeni hozzájárulás formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 03 sorban kell szerepeltetni.

09. sor: Térítésmentes átvétel Más szervezettől térítésmentesen átvett részesedések, üzletrészek az átadó által közölt értéken, illetve ennek

hiányában piaci értéken. 10. sor: (szándékosan üresen hagyott sor) 11. sor: Átértékelési különbözet (növekedés) A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek (növelő, illetve csökkentő) értékvesztésének, továbbá a

korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege. 12. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező növekedés összesen (07+08+09+10+11) Összegző sor, a részesedések állományának pénzforgalomban nem jelentkező változásával összefüggő változások

kimutatására szolgál. 13. sor: Növekedések összesen (06+12) Összegző sor, a részesedések állományának összes növekedését mutatja. 14. sor: Értékesítés készpénzért Részvények, üzletrészek értékesítése készpénz ellenében. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés

során realizált - bevételként elszámolt - árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni.

(Ha tehát pl. egy 100 könyvi értéken nyilvántartott részesedésértékesítése 120 egységen történt meg, akkor a realizált 20 egység hozambevétel a 31. sorban jelenik meg, a 14. sorban a kivezetés könyvszerinti, 100 egységen történik. Ha a 100 egységen nyilvántartott részesedés értékesítése 90 egységért történt, akkor a realizált 10 egység

veszteség a 20 sorban mutatandó ki, a 14. sorban pedig a realizált 90 egység értékesítési bevétel összegében történik a kivezetés. Így mindkét esetben a 22. sorban a csökkenés összességében 100 egységet mutat.)

15. sor: Tőkekivonás A gazdasági társaságokba, közhasznú társaságokba befektetett pénztőke kivonása, a jegyzett tőke leszállítása

pénzforgalomban jelentkező bevétel formájában. 16. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező csökkenés összesen (14+15) Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására. 17. sor: Értékesítés kárpótlási jegyért Részvények, üzletrészek értékesítése kárpótlási jegy ellenében. Itt kell kimutatni az Állami Privatizációs és

Vagyonkezelő Rt.-nél az által meghirdetett privatizációs akciók során a részesedések kárpótlási jegy ellenében történő átadását. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni, a készpénzes értékesítés elszámolásának módjával azonosan.

18. sor: Térítésmentes átadás Más szervezeteknek térítésmentesen átadott részesedések, üzletrészek az átadónál szereplő könyvi értéken. 19. sor: Felszámolás, végelszámolás miatti kivezetés Részvények, üzletrészek könyvi értékének egyoldalú kivezetése a gazdasági társaság, közhasznú társaság

felszámolása, végelszámolása miatt. 20. sor: Értékesítés realizált árfolyamvesztesége Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték és a könyvi érték negatív különbsége. A könyvi

érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik. 21. sor: Átértékelési különbözet (csökkenés) A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek leértékelése, amennyiben a tulajdonosra előírt

könyvvezetési szabályok ezt lehetővé teszik. 22. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező csökkenés összesen (17+18+19+20+21) Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására. 23. sor: Csökkenések összesen (16+22) Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására. 24. sor: Tárgyévi záró állomány (1+13-23) Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló könyvviteli mérlegének II/1. Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg

szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi. 25. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a nyitó állományban A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak nyitó napján, amelyben az

adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől. 26. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a záró állományban A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak záró napján, amelyben az

adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől. 27. sor: Tulajdonost megillető osztalék a részesedések előző évi záró állománya után Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a

tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel, függetlenül attól, hogy az bevételként mikor folyik be. 28. sor: Tárgyévi osztalékbevétel a részesedések előző évi záró állománya után Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a

tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel azon része, amely a tárgyévben folyik be. 29. sor: Tárgyévi egyéb osztalékbevétel A tárgyévben befolyt osztalékbevételek azon része, amely vagy korábbi évekről elmaradt befizetés teljesítéseként,

vagy a tárgyévben képződő feltételezett nyereség alapján osztalékelőleg formájában realizálódott. 30. sor: Gazdasági és közhasznú társaságok kötelezettségei a tárgyidőszak végén Ebben a sorban tájékoztató adatként a gazdasági és közhasznú társaságok (auditált) előző évi

mérlegbeszámolójának mérlegében „F) Kötelezettségek” mérlegblokk alatt kimutatott mérlegtételek összegének a tulajdoni részaránynak megfelelően arányosított összegét kell szerepeltetni.

31. sor: Értékesítés realizált árfolyamnyeresége (hozambevétel) Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték könyvi értéket meghaladó különbözete. A könyvi

érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik.

K I T Ö L T É S I Ú T M U T A T Ó

2013.

01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása

Az űrlapot a beszedő szervezetek töltik ki a közterhekre (adókra, járulékokra, illetékekre, adójellegű bevételekre), amennyiben megnevezett más szerv gondoskodik a közterhek adósainak nyilvántartásáról, akkor a nyilvántartó szervezetet az adatszolgáltató. A Magyar Államkincstár főkönyvéhez analitikus helyként kapcsolódó beszedő és nyilvántartó szervezetek esetében az analitikus helyek az adatszolgáltatók, ezeknek a szervezeteknek is a megjelölt határidőre be kell nyújtaniuk jelentéseket a Pénzügyminisztérium kijelölt szervezetéhez adatfeldolgozás céljából. A fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az űrlapot a könyvvezetés munkamegosztási rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, úgy a "támogatási célprogram" önálló adatszolgáltató. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak - az adatközlő szerv megnevezését - az adatközlő szektorát, - PIR törzsszámát - az adatközlés időpontját - az évet (négy számjegyen, pl. 2008) és - a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14,

éves elszámolás 15) kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem.

A 01 sorban minden adatszolgáltatási időszakban a tárgyévi nyitó (január 1-jei) állományt kell feltüntetni. A negyedéves adatszolgáltatásokat halmozottan, a tárgyidőszak egészére vonatkozó havi és negyedéves

bevallások, illetve kivetések, valamint a tárgyidőszakban teljesített félévente esedékes bevallások adataiból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a havi, negyedéves és éves bevallást készítők adatait is tartalmazó, az adóévre vonatkozó, teljes körű bevallás-, illetve kivetés-feldolgozás alapján kell összeállítani.

Az űrlap oszlopai Az űrlap oszlopaiban a közteher-bevételek adós-állományának alakulását az egyes közteher-nemek szerint, azon

belül az adós típusa, nevezetesen jövedelemtulajdonosi szektora szerint, a bevallás/kivetés gyakorisági rendje. Az űrlap ezért - hasonlóan a költségvetési szakfeladatok kiadásait és bevételeit bemutató 21 és 22 űrlapokhoz - nem rögzített oszlopokkal azonosítja, hanem az egyes közterheket - az előforduláshoz igazodóan azonosítja kettős metszetben: a közteher-bevétel és az adós típusának kombinációjával (pl. társasági adó pénzügyi vállalkozásoktól, egészségbiztosítási járulék helyi önkormányzati költségvetési szervektől). Amennyiben a közteher-bevétel alapnyilvántartásaiból az adósok típusa szerinti összesítések nem állítható elő, azokat - a Pénzügyminisztériummal folytatott külön egyeztetés alapján - becslési eljárással kell meghatározni, illetve - kivételesen - bontás nélkül lehet szerepeltetni.

Az egyes közterheket öt számjegyes, az adós-típust két számjegyes azonosító-kombináció jelöli a következők szerint:

Bevallás--- ---

KözteherCsoport Bevallás rendje

AlcsoportOsztály

4 Háztartások5 Non-profit szervezetek6 Külföld

34 Köztestületi költségvetési szervek35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek36 Elkülönített állami pénzalapok

31-36 Államháztartás6 Vámok, vámjellegű befizetések7 Egyéb adók, adójellegű bevételek

32 Helyi önkormányzatok és helyi önkormányzati költségvetési szervek

8 Adók, járulékok, adójellegű bevételek bírság- és pótlék-bevételei

31 Központi és fejezeti kezelésű előirányzatok és központi költségvetési szervek

5 Termékek és szolgáltatások adói

12 Egyéni vállalkozások

11 Társas vállalkozások

13 Nem társult és egyéb vállalkozások20 Pénzügyi vállalkozások

3 Bérhez és foglalkoztatáshoz 4 Vagyonadók

11-13 Nem pénzügyi vállalkozások

Adós típusaKözteher-bevétel

1 Jövedelemadók2 Társadalombiztosítási, munkaadói és munkavállalói járulékok

A bevallások rendje: a bevallás, kivetés gyakoriságához igazodóan H: havi bevallás N: negyedéves bevallás F: féléves bevallás A: adóévre vonatkozó éves bevallás E: eseti bevallás, eseti kivetés

A közteher-bevételek részletes meghatározása: 1 Jövedelemadók 11 Magánszemélyek jövedelemadói

1-100 Személyi jövedelemadó A magánszemélyek összevonás alá eső és elkülönülten adózó jövedelme után fizetendő adó. Elszámolása a pénzforgalomban elsősorban adóelőleg-fizetéssel történik, amely előleg megállapítása során egyes adókedvezmények figyelembe vehetők, míg más adómérséklések csak az éves - tárgyévet követően benyújtott - adóbevallásban érvényesíthetőek. Az éves bevallásban - a magánszemélyek valamennyi adóévi tevékenységük után megszerzett adóköteles jövedelmüket feltüntetik, majd az arra jutó adót - a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén - adókedvezményekkel mérséklik. Az adóbevallásban szereplő adó és az adóév során megfizetett adóelőleg különbözetét a bevallás benyújtását (tárgyévet követő május 20.) megelőzően (befizetés) vagy követően (visszaigénylés) kell rendezni.

Jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról NAV Adónemkód: 103

1-110 Magánszemélyek különadója 98%-os különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, akinek ezen jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétele egy meghatározott összeget meghaladt. Jogszabály: 2010. évi XC. törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról, valamint a 2010. évi CXXIV. törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról NAV Adónemkód: 305

12 Társas vállalkozások jövedelemadói 1-210 Társasági adó (pénzintézetek kivételével)

A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a közhasznú társaság, a víztársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon jövedelme (adózás előtti eredménye) után fizetendő adó. Jogszabály: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról NAV Adónemkód: 101

1-230 Osztalékadó A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete , a vízgazdálkodási társulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon,által kapott (realizált) osztalék után fizetendő adó. Jogszabály: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról NAV Adónemkód: 101

1-240 Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója A társas vállalkozás adózás előtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendő adó.

Jogszabály: 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

1-250 Társas vállalkozások különadója A társas vállalkozás adózás előtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendő adó. Jogszabály: 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

1-260 Hitelintézetek járadéka A hitelintézetnek az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után fizetendő járadék. Jogszabály: 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról NAV Adónemkód: 202

1-270 Biztosítási adó

Biztosítókat terhelő különadó, mely akkor merül fel, ha a kockázatviselés helye Magyarország. Adó alapja a biztosítási díj. Az adó mértéke a casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a, és a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a. Jogszabály: 2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról NAV Adónemkód: 200

13 Egyéb jövedelmi adók 1-310 A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját terhelő befizetési kötelezettség

Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjainak a gyógyszer támogatási kassza terven felüli kifizetésének visszapótlásához teljesített hozzájárulása Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól NAV Adónemkód: 243

2 Társadalombiztosítási, munkaadói és munkavállalói járulékok 21 Munkavállalókat terhelő járulékok 211 Munkavállalói társadalombiztosítási járulékok

2-111 Munkaerőpiaci járulék A munkavállalókat terhelő, a kötelező munkaerőpiaci biztosítási rendszerben a munkanélküli-ellátásokra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés. Jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról NAV Adónemkód: 145

2-112 Munkavállalói egészségbiztosítási járulék A munkavállalókat terhelő, a kötelező egészségbiztosítási rendszerben az egészségbiztosítási rendszer keretében biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 124

2-113 Munkavállalói nyugdíjjárulék A munkavállalókat terhelő, a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjakra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 125

22 Munkáltatókat terhelő járulékok 221 Munkáltatói társadalombiztosítási járulékok

2-211 Munkáltatói egészségbiztosítási járulék A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelező társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 124

2-212 Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelező társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében.

Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 125

222 Munkaadói járulék 2-220 Munkaadói járulék

Foglalkoztatói, munkáltatói munkaerőpiaci járulékbefizetések azon gazdasági szervezetektől, amelyek nem társas és nem egyéni vállalkozások. Jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról NAV Adónemkód: 144

223 Táppénz-hozzájárulás 2-230 Táppénz-hozzájárulás

A foglalkoztatók által a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz törvényben meghatározott hányadának hozzájárulás címén megfizetett összege. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 149

23 Egyéb járulékok 231 Egyéb járulékok (biztosítottak befizetései)

2-311 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett járulékai Önfoglalkoztatást megvalósító egyéni vállalkozások által teljesített befizetések társadalombiztosítási jogviszony keletkeztetésére és fenntartására. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 124,125

2-312 Megállapodás alapján fizetők járulékai Egyéni megállapodás alapján teljesített befizetések meghatározott ellátásokat nyújtó társadalombiztosítási jogviszony keletkeztetésére és fenntartására. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 124,125

2-313 Egyén által fizetett egészségbiztosítási járulék A kötelező társadalombiztosítási ellátásokra - törvény alapján - biztosítottnak nem minősülő, személyi igazolvánnyal rendelkező személyek által befizetett összeg meghatározott egészségügyi szolgáltatások fedezetére. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 124

2-314 Baleseti járulék A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó után, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó által a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére fizetett összeg. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 124

2-315 Egészségügyi szolgáltatási járulék A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Továbbá, az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és

egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles a minimálbér alapulvételével havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 124

232 Egyéb járulékok (biztosítottak helyetti befizetések) 2-321 Munkanélküli ellátások járulékai

A munkanélküli ellátások államháztartási szektorba tartozó folyósítói által teljesített befizetések a kötelezően előírt biztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehető pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2-322 Központi költségvetés által fizetett járulékok A központi költségvetés által átvállalt járulékfizetés a társadalombiztosítási jogviszonnyal nem rendelkező állampolgárok javára, a társadalombiztosítási jogviszony keretében igénybe vehető pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. A Magyar Köztársaság éves költségvetésében az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcímén meghatározott összeg.

2-323 Társadalom- és szociálpolitikai juttatások után fizetett járulék A gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj és a gyermeknevelési támogatás címén, az államháztartás szervezetei által kifizetett ellátások utáni nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése a folyósító által. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2-325 Fegyveres szervek kedvezményes nyugellátási kiadásaihoz fizetett hozzájárulás A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak a korhatár elérése előtt igénybe vett szolgálati nyugellátások, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően folyósított, járulékfizetéssel ellentételezett nyugdíjkedvezmények fedezetére átadott összeg. Jogszabály: A Magyar Köztársaság költségvetésében a Honvédelmi Minisztérium fejezetben a hivatásos állományúak nyugdíjrendszeréhez való hozzájárulás jogcímen előirányzott összeg.

2-326 Egyéb járulékok Alkalmi munkavállalókat foglalkoztatók által, a járulékok egyszerűsített módon történő megfizetése a nyugdíj és egészségügyi ellátások fedezetére. Jogszabály: 1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről

2-327 Vállalkozói járulék A vállalkozók munkanélküli ellátásának fedezésére, az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után vállalkozói járulékot fizet. Jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról NAV Adónemkód: 185

2-328 START-kártya kedvezményes járulékbefizetések A munkaerőpiacon hátránnyal elhelyezkedők után fizetendő kedvezményes mértékű járulékkötelezettség. Jogszabály: 2004. évi CXXIII. Törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról NAV Adónemkód: 186

2-329 Korkedvezmény-biztosítási járulék Korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozás, ill. korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó fizeti a Nyugdíjbiztosítási alap részére a korkedvezményes nyugdíj fedezésére. Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről NAV Adónemkód: 187

3 Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók 3-100 Szakképzési hozzájárulás

Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendő szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a szakképzés munkaadókra háruló terheinek megosztása érdekében. Jogszabály: 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról NAV Adónemkód: 182

3-200 Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása érdekében a munkaadókra háruló terheinek megosztása céljából. Jogszabály: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról NAV Adónemkód: 119

3-300 Kommunális adó foglalkoztatottak után Munkaadók által, a foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma után fizetendő adó. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

3-400 Egészségügyi hozzájárulás A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetett tételes vagy %-os hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében. Jogszabály: 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról NAV Adónemkód: 152

3-500 Szociális hozzájárulási adó A kifizetőt, az egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt terhelő adó, melynek alapja a jövedelem. Jogszabály: 2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb adótörvények módosításáról NAV Adónemkód: 258

3-900 Egyéb bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók (Ez idő szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.)

4 Vagyonadók 4-100 Építményadó

Rendszeres vagyoni típusú adó a lakás, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény) tulajdonlása után. Az építményadó alapja az építmény hasznos alapterülete, illetve korrigált forgalmi értéke. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-200 Idegenforgalmi adó épület után Rendszeres vagyoni típusú adó lakás, valamint üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában álló, illetőleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület után.

Alapja az építmény hasznos alapterülete. Nem tartozik ide a magánszemélyt terhelő idegenforgalmi adó, amely az eltöltött vendégéjszaka után teljesítendő. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-300 Magánszemélyek kommunális adója Rendszeres vagyoni típusú adó építmény, illetve telek magánszemély általi tulajdonlása, illetve nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga után. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-400 Telekadó Rendszeres vagyoni típusú adó az önkormányzat illetékességi területén beépítetlen belterületi földrészlet (telek) tulajdonlása után. A telekadó alapja a telek területe, illetve a telek korrigált forgalmi értéke. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-500 Öröklési illeték Örökösödést terhelő közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-600 Ajándékozási illeték Ajándékozást terhelő közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-700 Visszterhes ingatlan-vagyonszerzés illetéke Ingatlannak, meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési és ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése után fizetendő közteher. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-800 Visszterhes ingatlan átruházás illetéke Haszonélvezet, használat, lakástulajdon, ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés, hitelintézet ingatlanszerzése esetén fizetendő közteher. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-900 Gépjárműszerzés illetéke Gépjármű tulajdonjogának szerzésével kapcsolatos közteher. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről NAV Adónemkód: 222

4-910 Közművezetékek adója A közművezeték tulajdonosát terhelő, a közművezeték nyomvonalának hossza alapján, minden

megkezdett méter után fizetendő közteher. Jogszabály: 2012. évi CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról NAV Adónemkód: 296

5 Termékek és szolgáltatások adói 51 Értékesítési és forgalmi adók

5-110 Általános forgalmi adó A belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve lízing, átadás, szállítás teljesített ellenértéke után, valamint termékimport vámértéke után megállapított forgalmi adó. Jogszabály: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról NAV Adónemkód: 104

5-120 Iparűzési adó Vállalkozót az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége után, annak nettó árbevétele alapján teljesítendő értékesítési adó. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

5-130 Innovációs járulék A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító elkülönített állami pénzalap forrásához való hozzájárulás. Azok a társaságok, amelyek saját forrásból kutatási-fejlesztési tevékenységet végeznek, illetve finanszíroznak, ennek a tevékenységnek a számvitelileg kimutatható költségeit levonhatják a bruttó járulékfizetési kötelezettségből. Jogszabály: 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról NAV Adónemkód: 184

5-140 Egyszerűsített vállalkozói adó Az adminisztráció egyszerűsítése és az adóterhek mérséklése érdekében meghatározott bevételi határ alatti vállalkozások számára egyszerűsített adóztatási forma alkalmazását teszi lehetővé. Az eva kiváltja egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói szja-t, és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t, a cégautóadót és az áfát; a társas vállalkozások esetében a társasági adót, az osztalék utáni szja-t, a cégautóadót és az áfát. Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva néhány korrekciós tétellel. Jogszabály: 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról NAV Adónemkód: 115

5-150 Gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelő, a támogatott körbe tartozó gyógyszerek forgalma után fizetendő adó. Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól NAV Adónemkód: 243

5-160 Gyógyszer-nagykereskedők gyógyszertárak részére értékesített, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet, a teljes évi támogatott gyógyszerforgalom nagykereskedelmi árréstömege után teljesítendő befizetési kötelezettség. Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

NAV Adónemkód: 244 5-170 Távközlési adó

A távközlési adó telefonhíváshoz és üzenetküldéshez kapcsolódó új közteher, egyfázisú forgalmi adó. Adó alanya: a szolgáltató. Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama és küldött üzenetek száma. Jogszabály: 2012. évi LVI. törvény a távközlési adóról NAV Adónemkód: 345

5-180 Kisadózó vállalkozások tételes adója Egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag természetes személy tagokból álló KKt-k és Bt-k választhatják, ha legalább egy fő teljes munkaidős kisvállalkozó végez munkát a cégben, és az éves árbevétel nem haladja meg a 6 millió Ft-ot. Jogszabály: 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

NAV Adónemkód: 288 5-190 Kisvállalati adó

Bármilyen formában működő gazdálkodó szervezet választhatja /kivéve Nyrt/, amelynek árbevétele nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, a foglalkoztatottak száma 25 fő alatti legyen. Adó mértéke az adóalap 16%-a. Jogszabály: 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

NAV Adónemkód: 289

52 Fogyasztási adók 5-210 Termékek és szolgáltatások fogyasztási adói

Meghatározott termékek és szolgáltatások belföldi előállítása és importálása után megállapított adó, a termék, fogyasztási és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi, illetve ellenérték, továbbá import esetén a vámérték mint adóalap után. Jogszabály: 1991. évi LXXVIII. törvény a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről

5-220 Jövedéki adók Jövedéki termékek belföldi előállítása, raktározása, importálása, exportálása, forgalmazása, birtoklása után mennyiségi, illetőleg minőségi egység alapján megállapított közteher. Jövedéki terméknek minősülnek (ez idő szerint): az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a pezsgő, a köztes alkoholtermék, a dohánygyártmány. Jogszabály: 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

5-230 Regisztrációs adó A személygépkocsik, lakóautók fogyasztási adóját váltotta fel. Mértéke a gépkocsi műszaki tulajdonsága, környezetvédelmi osztályba sorolása alapján meghatározott összeg alapján kerül meghatározásra. Az adót az autó forgalomba helyezésekor, vagy az átalakítás napján kell megfizetni. Jogszabály: 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról

5-240 Energiaadó Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembevételével, az externális környezeti károk energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamos energia és a földgáz e szempontokat érvényre juttató adóztatása a felhasznált mennyiség alapján. Jogszabály: 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról

5-250 Népegészségügyi termékadó Az első alkalommal értékesítő személy, szervezet által, egészségkockázati tényezőt jelentő termékek után fizetendő adó. Jogszabály: 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról

53 Pénzügyi monopóliumok nyeresége 5-310 Kereskedelmi és játékadó

A kormányzati szektor javára átadott nyereség a pénzügyi monopóliumot gyakorló nem-pénzügyi vállalkozások meghatározott körbe tartozó termék- és szolgáltatásértékesítésből származóan. Jogszabály: 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről

NAV Adónemkód: 146

54 Egyéb termék- és szolgáltatási adók 541 Egyes szolgáltatások adói

(Ez idő szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.) 542 Áruk használatának, szolgáltatások engedélyezésének adói

5-421 megszűnt 543 Gépjárműadók

5-431 Belföldi gépjárművek adója Belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárművek után a tulajdonos, illetve az üzemeltető által fizetendő adó. Jogszabály: 1991. évi LXXXII. törvény a gépjármű adóról

5-432 Külföldi gépjárművek adója A Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott gépjárművek után az üzemben tartó által fizetendő adó. Jogszabály: 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

5-433 Gépjármű túlsúlydíj A Magyar Köztársaság területén közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton közlekedő, a megengedett össztömeget, illetőleg a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, valamint a lánctalpas járművekre és járműszerelvényekre, azok tulajdonosaira (üzemben tartóira) kiterjedő speciális díj. Ezen járművek közlekedéséért fizetendő díj összegét kilométerenkénti díjtételek és a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott útvonal távolságának, hozzájárulás hiányában a közúton megtett távolság (km) figyelembevételével állapítják meg. Jogszabály: 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről

544-545 Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók 5-442 Környezetvédelmi termékdíjak

A belföldi termelő, illetve termeltető által belföldön értékesített vagy felhasznált, illetve az importőr által behozott egyes termékek árában megfizetendő környezetvédelmi célú hozzájárulás. Jogszabály: 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

5-443 Kulturális járulék Meghatározott kulturális és szórakoztatóipari termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után befizetendő kötelezettség. Jogszabály: 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról NAV Adónemkód: 172

5-444 Idegenforgalmi adó (tartózkodás alapján) Magánszemélyt terhelő nem állandó lakóhelyen, az önkormányzat illetékességi területén eltöltött vendégéjszaka után fizetendő adó. Jogszabály: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

5-445 Turisztikai hozzájárulás (Ez idő szerint nincs ilyen adónem)

5-446 Bérfőzési szeszadó Természetes személy által bérfőzetett pálinka, borpárlat után fizetendő szolgáltatási adó. Jogszabály: 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

5-447 Felügyeleti szolgáltatások díja Az egyes ágazatok felügyeleti tevékenységének ellátásáért fizetett, közgazdasági tartamát tekintve „szolgáltatási díj” helyett adójellegű bevétel, miután a fizetési kötelezettség alapja nem hozható összefüggésbe a felügyelet által a befizető számára teljesített felügyeleti tevékenységgel és annak költségeivel.

Jogszabály: 1991. évi XXXIV. tv. a szerencsejáték szervezéséről (bevétel kedvezményezettje: Szerencsejáték Felügyelet) 2001. évi CXX. tv. a tőkepiacról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 1993. évi XCVI. tv. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 1997. évi LXXXII. tv. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról (bevétel kedvezményezettje: Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium és a jogutód Gazdasági Minisztérium) 1996. évi CXVI. tv. az atomenergiáról (bevétel kedvezményezettje: Országos Atomenergia Hivatal) 2001. évi XL. tv. a hírközlésről (bevétel kedvezményezettje: Hírközlési Főfelügyelet) 19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes rendelet a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjairól és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól (bevétel kedvezményezettje: Magyar Energia Hivatal) 12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 48/1996. (XII. 29.) PM r. a biztosítási felügyeleti díjak mértékéről

5-448 Tenyésztési hozzájárulás Meghatározott mezőgazdasági termékek értékesítésének nettó árbevétele és a lóverseny-totalizatőr tevékenység forgalma után fizetendő hozzájárulás. Jogszabály: 1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről 2004. évi költségvetési törvény 15. számú melléklete

5-449 Vadvédelmi hozzájárulás A hasznosított vadállomány mennyisége után fizetendő hozzájárulás. Jogszabály: 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

5-450 Erdőfenntartási járulék A kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növendékfokozó gyérítések után fizetendő járulék. Jogszabály: 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről

5-451 Földvédelmi járulék A termőföld más irányú hasznosítása esetén egyszeri befizetési kötelezettség. Jogszabály: 1994. évi LV. törvény a termőföldről

5-452 Halászatfejlesztési hozzájárulás Az állam által átengedett halászati jogért fizetendő hozzájárulás a vízterület halászati értéke után. Jogszabály: 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel

5-453 Állatvédelmi hozzájárulás Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg. Jogszabály: 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről (és külön törvény)

5-454 Környezetterhelési díj A természeti környezet igénybevételét, használatát terhelő adójellegű befizetések. Fajtái: levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj.

Jogszabály: 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

5-455 Baleseti adó A gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség után fizetendő, az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj. Jogszabály: 2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb adótörvények módosításáról NAV Adónemkód: 218

5-456 Kulturális adó A pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások első belföldi értékesítése után fizetendő adó. Jogszabály: 2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb adótörvények módosításáról NAV Adónemkód: 259

5-457 Pénzügyi tranzakciós illeték Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltatások közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a készpénzbefizetés fizetési számlára, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása. Jogszabály: 2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről NAV Adónemkód: 314

546 Egyéb termelési adók 5-461 Gyógyszertár szolidaritási díj

Közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosultat terhelő. a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó éves árréstömege után fizetendő adó. - Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól NAV Adónemkód: 245

5-462 Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetések A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja (forgalmazó) és a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője minden általa foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után évente teljesítendő befizetési kötelezettség. Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

NAV Adónemkód: 246 gyógyszerismertetés, 247 gyógyászati segédeszköz ismertetés 5-463 Gyógyszertámogatás-többlet sávos kockázatviseléséből eredő befizetések

A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját (forgalmazóját) terhelő, az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadásainak túllépése esetén, a túllépés után, sávonként eltérő mértékben teljesítendő befizetés. Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól NAV Adónemkód: 248

6 Vámok és vámjellegű befizetések 61 Vámbefizetések

6-110 Vámok Az Európai Unióba történt belépéstől kezdődően a vámbevételek az Európai Uniót illetik meg.

6-120 Vámbiztosíték (Ez idő szerint nincs a Magyar Államot megillető, ilyen jogcímű befizetési kötelezettség.)

7 Egyéb adók, adójellegű bevételek 71 Egyéb adók

7-110 Bélyegilleték Az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő eljárási illetékek, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak, amennyiben azok lerovása illetékbélyeg formájában történik. Jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

72 Egyéb adójellegű bevételek 7-210 Környezethasználati díjak

(Ez idő szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.) 7-220 Nukleáris hozzájárulás

A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésének, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) költségeihez való hozzájárulás az engedélyesek által. A hozzájárulás mértékét az éves költségvetési törvény állapítja meg. Jogszabály: 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról

7-230 Egyéb adójellegű bevételek (Ez idő szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.)

8 Adók, járulékok, adójellegű bevételek bírság- és pótlék-bevételei 8-100 Adó- és járulékbírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék

Idetartozik minden olyan késedelmi pótlék, kamat és bírság befizetése is, amely adónemekre nem különíthető el. (Az egyes szakhatóságok által kiszabott (pl. környezetvédelmi, műemlékvédelmi) bírságok nem adójellegű bevételnek minősülnek, ezért nem itt szerepelnek. Jogszabály: 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről. NAV Adónemkód: 138,

Az adóstípusok részletes meghatározása:

Az adóstípusok meghatározásánál a gazdasági szervezeteknek a gazdálkodási forma szerinti osztályozására alkalmazott, az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráról szóló - többször módosított - 8/2010. (VIII. 25.) KSH közlemény 2. számú mellékletében (a továbbiakban: KSH gazdasági szervezeti nómenklatúra) meghatározott kategóriákra hivatkozunk.

11-13 Nem pénzügyi vállalkozások 11 Társas vállalkozások

A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában az „1 Jogi személyiségű vállalkozások”, valamint a „2 Jogi személyiség nélküli vállalkozások” azon csoportjai a „213 Egyéni cég” csoport kivételével, amelyek nem pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek.

12 Egyéni vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a „213 Egyéni cég” csoportja.

13 Nem társult és egyéb vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a „7 Vállalat, megszűnő gazdálkodási forma” csoportja.

20 Pénzügyi vállalkozások A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában az „1 Jogi személyiségű vállalkozások” azon csoportjai, amelyek pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek.

31-34 Államháztartás A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúráját alapul véve („Költségvetési szerv, költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb szerv (3)”, az államháztartásba tartozó előirányzatokkal és pénzügyi alapokkal kibővítve a következő csoportok:

31 Központi és fejezeti kezelésű előirányzatok és központi költségvetési szervek 32 Helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok és helyi és települési, illetve területi kisebbségi

önkormányzati költségvetési szervek

33 Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és társadalombiztosítási költségvetési szervek 34 Köztestületi költségvetési szervek 35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek 36 Elkülönített állami pénzalapok

37 Helyi önkormányzatok társulásai 4 Háztartások

A magánszemélyek.

5 Nonprofit szervezetek A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a „Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet (5, 6)” csoportjai.

Az űrlap sorai

01. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány) Ebben a sorban az előző évi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorából a közteher-bevételek címén

kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 01 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/l Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel.

02. sor: Előző év(ek) bevételi előírásainak növekedése Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált pótlólagos bevételi előírásokat - ideértve az adó-

és járulékalanyok és a beszedő szervezetek helyesbítéseit egyaránt -, amelyek a tárgyévet megelőző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatosak.

03. sor: Tárgyévi bevételi előírás Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben, illetve a közterhek tárgyévi elszámolásához kapcsolódó

bevallások beadásának időpontjáig regisztrált tárgyévi bevételi előírásokat, azaz a tárgyévi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adó-, járulék- és egyéb befizetési kötelezettségeket a bevallások, illetve kivetések alapján, ideértve a bevallások helyesbítését és a beszedő szervezet által megállapított tartozások helyesbítését egyaránt. A tárgyévi bevételi előírás tehát nem azonos a közteher-bevétel költségvetési előirányzatával, mely utóbbi pénzforgalmi szemléletű bevétel és a költségvetés(ek) számára ténylegesen realizálható és elkölthető jövedelmet képez, még ha kalkulálása bevételi prognózison is alapul.

04. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező növekedés összesen (02+03) Összegző sor, az adósok állományának a bevételi előírások változásával összefüggő változások kimutatására

szolgál.

05. sor: Növekedések összesen (02+03=04) Összegző sor, az adósok állományának növekedését mutatja.

06. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése helyesbítés miatt Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével

kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyek a bevallások tartozást-csökkentő helyesbítése vagy a beszedő szervezet által megállapított helyesbítése miatt következett be.

07. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése tartozás elengedés miatt Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével

kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet határozata követelés elengedés formájában elengedett, s ezáltal az adós is kivezetheti a nyilvántartásaiból.

08. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése felszámolás, megszűnés miatt Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével

kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet egyoldalúan kényszerül kivezetni a nyilvántartásaiból, miután a korábbi adóst felszámolták vagy megszüntették.

09. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező csökkenés összesen (06+07+08) Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

10. sor: Tárgyévi befizetés előző év(ek) bevételi előírásának teljesítésére Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az

adósok az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos kötelezettségek miatt fennálló hátralékaik teljesítésére fizettek be.

11. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévi bevételi előírás teljesítésére Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az

adósok a tárgyi gazdasági tevékenységével kapcsolatos befizetési kötelezettségeik teljesítésére fizetnek be, ideértve a törvényben megállapított előlegeket is.

12. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévet követő évi bevételi előírás teljesítésére Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az

adósok a tárgyévet követő évi befizetési kötelezettségeivel kapcsolatban előlegként fizettek be.

13. sor: Tárgyévi pénzforgalomban jelentkező csökkenés összesen (10+11+12) Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

14. sor: Csökkenések összesen (09+13) Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására.

15. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) záróállomány (01+05-14) Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorában a közteher-bevételekkel

kapcsolatban kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 15 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel.

16. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) eredményszemléletű bevétel Ebben a sorban a tárgyévi, illetve évközi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszaki gazdasági-pénzügyi

tevékenységek, illetve események után keletkező, az államháztartást megillető, ténylegesen is beszedhető közteher-bevétel összegét kell szerepeltetni. Ezt úgy kell meghatározni, hogy a tárgyévre, tárgyidőszakra vonatkozó bevallások, kivetések (ügyletek) szerinti közteher-befizetési kötelezettséget mérsékelni kell azzal az összeggel, amely a tárgyidőszakban jogutód nélkül megszűnt vagy felszámolt szervezetek tárgyévre, tárgyidőszakra előírt befizetési kötelezettségéből nem fizetettek meg (és vélelmezhető, hogy sohasem fognak már megfizetni.)

Az eredményszemléletű számbavételhez az adó-, járulék- és adójellegű bevételeket abban az időszakban kell

számba venni, amikor a fizetési kötelezettséget keletkeztető tevékenység, a tranzakció vagy más esemény ténylegesen megtörténik. Annak érdekében azonban, hogy az eredményszemléletű bevétel az államháztartás számára ténylegesen is realizálható, és mindössze csak időbeni eltolódással megszerezhető jövedelemként legyen számba vehető, a bevallott, kivetett adókötelezettségeket korrigálni kell a megszűnés, felszámolás miatt várhatóan soha nem realizálódó adók összegével.

A 16. sorban szereplő tájékoztató adat az államháztartásra vonatkozó hazai és nemzetközi statisztikai adatszolgáltatások teljesítését segítik elő. A makrogazdasági statisztikai számításokban, a kormányzati szektor hiányának és adósságának EU-kritériumok szerinti meghatározásában az adó- és járulékbevételeket ún. eredményszemléletben kell meghatározni. A nemzeti számlák módszertanában erre a következő leírások szerepelnek.

A nemzeti számlákban minden adót annak esedékességekor kell elszámolni, tehát abban az időpontban, amikor azok a tevékenységek, gazdasági műveletek vagy más események végbemennek, amelyek az adókötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Vannak azonban olyan gazdasági tevékenységek, tranzakciók vagy események, amelyek után bár az adózási szabályok szerint adót kellene fizetni, ez azonban nem jut az adóhatóság tudomására. Nem lenne reális azt feltételezni, hogy ezek a rejtett tevékenységek, gazdasági műveletek vagy események után pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek keletkeznének. Ezért a nemzeti számlákban elszámolt adók összegét csak az adókivetéssel, bevallással vagy más módon, pl. értékesítéskor kiállított számlával, vámbevallással bizonylatolt összeg jelenti. Ezek a bizonylatok az adó megfizetésekor megszűnő adófizetői kötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Az eredményszemlélettel összhangban az adók elszámolásának időpontja az az időpont, amikor az adókötelezettség keletkezik. Például a kibocsátás értékesítése, továbbadása vagy felhasználása esetén fizetendő adót akkor kell elszámolni, amikor az értékesítés, az átadás vagy a felhasználás megtörténik, s ez nem szükségszerűen egyezik meg azzal az időponttal, amikor az adóhatóság arról tudomást szerez, az adókivetés megtörténik, az adó esedékessé válik, vagy az adót ténylegesen

megfizetik. Némi rugalmasság azonban - gyakorlati okokból - megengedhető, például a jövedelmekből a kifizetéskor levonásra kerülő adók regisztrálása időpontja esetében.

Esetenként a ténylegesen megfizetett adóösszeg lényegesen és rendszeresen eltérhet a fizetendő adók összegétől. Oly mértékben, hogy a fizetendő adókat nem érdemes teljes egészében pénzügyi kötelezettségeknek kezelni. Ilyen esetekben elemzési és gazdaságpolitikai döntéshozatali célokra relevánsabb, ha figyelmen kívül hagyjuk a meg nem fizetett adókötelezettségeket, és csak a ténylegesen megfizetett adókat számoljuk el. A ténylegesen megfizetett adókat azonban továbbra is eredményszemléletben kell elszámolni abban az időpontban, amikor az adókötelezettségek keletkezését előidéző események megtörténtek.

17. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) fizetés-esedékességi bevétel Ebben a sorban külön rendelkezésig még nem kell adatot szerepeltetni. Az Európai Unió azon rendeletét,

amelyben a kormányzati szektorra vonatkozó adatszolgáltatásokat határozzák meg, a közeljövőben fogják módosítani. A törvényerőre emelkedő szabályok és a kapcsolódó módszertani meghatározások függvényében külön rendelkezés és kitöltési utasítás alapján kell majd - ugyancsak tájékoztató adatként - azt az összeget kell kimutatni, amely az államháztartást a tárgyévben (tárgyidőszakban) - az adott közteher-bevételre vonatkozó adózási rend vagy a fizetési kötelezettség szabályai szerint - pénzforgalmilag is megilleti.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2013. 01-R-D űrlap: Tájékoztató adatok

Az űrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is), a központi kezelésű (ún. nemzetgazdasági) előirányzatok, a vagyonkezelő szervezetek, valamint a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: az államháztartási szervezetei) kettős könyvvezetési kötelezettsége alapján egyes követelések és kötelezettségek évközi alakulásának áttekintésére szolgál.

A negyedéves adatszolgáltatásokat a főkönyvi számlákból és a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokból kell teljesíteni.

Az űrlapon mindig a tárgyév január 1-jei nyitóállományt, a január 1-je és a tárgynegyedév utolsó napja közötti időszak teljes (halmozott) forgalmát, valamint a tárgyidőszak utolsó napján kimutatott záróállományt kell szerepeltetni.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak - az adatközlő szerv megnevezését - az adatközlő szektorát, - PIR törzsszámát, - az adatközlés időpontját - az évet (négy számjegyen, pl. 2013) és - a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14,

éves elszámolás 15, éves konszolidált elszámolás 16) kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem kell feltüntetni. Az éves konszolidált elszámolás 16 jelű űrlapot akkor is be kell nyújtani, ha a tulajdonolt szervezet nem készít

konszolidált elszámolást, s így a 15 és 16 jelű adatközlések megegyeznek.

Az űrlap oszlopai Az űrlap oszlopai megegyeznek a 1-R-A űrlap oszlopaival.

Az űrlap sorai

Az űrlap sorainak első blokkja (1-13. sorok) a lejárt követeléseket és kötelezettségeket tartalmazza a megjelölt mérlegsorokból kiemelve. Lejárt az a követelés vagy kötelezettség, amelynek teljesítése a rendelkezésre álló határidőn belül vagy megadott határnapig nem történt meg, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti jogviszonyok közül azok, amelyekben a fizetésre kötelezett a Ptk. szerint késedelembe esett. Az űrlap sorainak második blokkja (14-26. sorok) az első blokkban szereplő lejárt követelések és kötelezettségek egy szűkebb körét, a 90 napon túl lejárt tételek összegét tartalmazza. Ide tartoznak azok a követelések vagy kötelezettségek, amelyeknél az esedékesség időpontját 90 napot meghaladóan nem történt kamatfizetés vagy tőketörlesztés; illetve 90 napot meghaladó időszakra vonatkozóan a kamatfizetést már tőkésítették, refinanszírozták vagy megegyezés alapján elhalasztották. Az űrlap 27. sora azokat a nem teljesítő adott visszatérítendő támogatás-, kölcsönköveteléseket tartalmazza az A/III/3 Tartósan adott kölcsönök mérlegsorból kiemelve, amelyeknél a nem teljesítés még 90 napnál rövidebb ideje áll fenn, de egyéb információkból már most valószínűsíthető, hogy a teljes megtérülés nem várható. Az űrlap 28. sora azokat a nem teljesítő adott visszatérítendő támogatásokat, kölcsönköveteléseket tartalmazza a A/III/3 Tartósan adott kölcsönök mérlegsorból kiemelve, amelyeknél a nem teljesítés még 90 napnál rövidebb ideje áll fenn, de a rendelkezésre álló információkból már most valószínűsíthető, hogy a teljes megtérülés nem várható. Az űrlap 29. sora azokat a faktorált szállítói tartozásokat tartalmazza, amelyeknél a hitelező lemondott arról a jogáról, hogy a törlesztésért a hitelfelvevőhöz (a követelés eladójához) forduljon, tehát a kereskedelmi hitel eredeti adósa kerül közvetlenül adósi kapcsolatba az új hitelezővel. Az űrlap 30. sora azokat a szállítói tartozásokat tartalmazza, amelyeknél a fizetési feltételeket újratárgyalták. Az egyszerű fizetési határidő módosítás önmagában nem tartozik ebbe a kategóriába. Azokat a megállapodásokat kell idesorolni, amelyeknél - a fizetési határidő kitolásán túl – egyéb kondíciók is változnak, például kamatfizetésben és/vagy részletfizetésben állapodnak meg.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2013. 01-R-E űrlap: Adósság adatok

01-R-F űrlap: A devizaalapú adósság összetétele, devizanemenként kitöltve

A) Általános tudnivalók

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab.tv) az Alaptörvényben foglalt adósságkritérium végrehajtásaként meghatározta a magyar fogalmak szerinti államadósságot: - melynek szervezeti hatálya megegyezik a statisztikai kormányzati szektorával, így a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága is beleszámít az államadósságba; - az adósságnak minősülő ügyletek körét és az adósság értékét tételesen:

Stab.tv. 3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális

tőketartozása, b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g) külföldi hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja során várható törlesztések összegét. Az előfinanszírozás céljából adósságot keletkeztető ügyletből származó összeget egy elkülönített letéti számlán kell tárolni, és a keletkezés évében azt nem lehet elkölteni.

Az adatszolgáltatási űrlap a Stab.tv. fenti tartalmú adósságfogalom egyes elemeinek, és a devizában fennálló kötelezettségek devizanemenkénti értékének közlésére szolgál. Az adatszolgáltatás negyedéves gyakoriságú; az adatközlés a megelőző év végén fennállt, a tárgynegyedév végi, valamint a tárgyév végi várható adósságállomány értékét tartalmazza, külön szerepeltetve a forintban és a különböző devizanemekben fennálló tartozásokat.

Az űrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is), a központi kezelésű (ún. nemzetgazdasági) előirányzatok, a vagyonkezelő szervezetek, valamint a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: az államháztartási szervezetei) kettős könyvvezetési kötelezettsége alapján a Stab.tv. szerinti adósságelemek alakulásának áttekintésére szolgál. Fontos adatszolgáltatási szempont, hogy a tárgyév végi várható adósságállomány adata a Stab.tv-ben foglaltakkal összhangban csak azokat a tételeket tartalmazhatja, amelyek a Stab. törvény 10. §-a értelmében

− nem engedélykötelesek, − engedélykötelesek és az adatszolgáltató szerv már rendelkezik az engedéllyel.

Engedélyköteles, de még nem engedélyezett adósságkeletkeztetési ügyletek értéke nem szerepeltethető a tárgyév végi adósságállományban. A Stab.tv. 10. § (2) bekezdése határozza meg az önkormányzatok engedélyhez nem kötött adósság-keletkeztető ügyleteit:

10. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet - a (2) bekezdésben meghatározott

kivétellel - érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. (2) A Kormány hozzájárulása nélkül lehetséges: a) a magyar költségvetést érintő, az Európai Uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert

pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra,

b) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre,

c) a likvid hitelre vonatkozó, valamint d) a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú város esetében a 100 millió forintot, országos

nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében pedig a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető

ügylet megkötése. A d) pont alkalmazása tekintetében az ugyanazon fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztéshez kapcsolódó ügyletek értékét egybe kell számítani.

(3) Az önkormányzat 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.

Az adatszolgáltatás a könyvvezetés adataira épül, és valamennyi adósságelemet tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatásra rendszeresített űrlapgarnitúra a következőket tartalmazza: 01-R-E Adósságállomány alakulása 01-R-F A devizaalapú adósság összetétele, devizanemenként külön-külön kitöltve A tényadatokat illetően az adósságadatokat összefoglaló 01-R-E jelű táblának azonosnak kell lennie a könyvvezetésből származó mérleg adataival. A 01-R-E tábla egy-egy instrumentumon belül elkülöníti a forintalapú és a devizaalapú kötelezettségek forintban kifejezett értékét. Az adósságmutató kiszámításához szükséges a Stab.tv. 3.§ (2) bekezdésében foglalt előfinanszírozás adatainak ismerete, erre az adatszolgáltatás megfelelő sorokat rendszeresít. A Stab. törvény szerinti, árfolyamhatást kiszűrő adósságmutató számításához a devizaalapú kötelezettségek devizanemenkénti tartalmára is szükség van, ennek részletezésére hivatott az 01-R-F tábla, amely instrumentumonként és devizanemenként ismerteti a kötelezettség devizaértékét és forintra átszámított értékét, az űrlap devizanemenként töltendő ki. A devizában megvalósult előfinanszírozás devizanemenként közlésére megfelelő sorok állnak rendelkezésre.

Az adatszolgáltatásban a forintadatokat ezer forintban, tizedes jegy nélkül kell kitölteni. Az adatszolgáltatásban a devizában fennálló adósságelemeket devizanemenként ezer egységben, tizedes jegy nélkül kell kitölteni. A devizanemenkénti adósságot a mérlegadatokkal való egyezőség érdekében forintban átszámolva, ezer forintban, tizedes jegy nélkül kell kimutatni. A kerekítést az általános szabályok szerint kell elvégezni. Az adatszolgáltatás az egyes adósságelemeknél elkülöníti a forintban, illetve – önálló űrlapokon – a különböző devizákban fennálló tartozásokat. A devizanemek azonosítására kijelölt helyen a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamait tartalmazó közleményben használt, nemzetközi jelölések szolgálnak, így pl.

EUR = euro CHF = svájci frank USD = amerikai dollár JPY = japán jen

A fentiektől eltérő devizában fennálló adósságelemre az adatszolgáltatónak az XXX jelű űrlap felhasználásával, a megfelelő devizanem megjelölésével kell az adatszolgáltatást teljesítenie. Az adatszolgáltatás minden egyes adósságelemre vonatkozóan három időpontra vonatkozó állományi adatot kér:

Tárgyévet megelőző év utolsó napján (tény) Tárgyidőszak utolsó napján (tény) Tárgyév utolsó napján (év közben: várható, a december végi állapotra vonatkozó adatközlésben az útmutatóban közölt tervezési árfolyammal számított tényadat)

A tárgyidőszak utolsó napja a tárgynegyedév utolsó napja. A tárgyév utolsó napján várhatóan fennálló tartozást az alábbiak figyelembe vételével kell kalkulálni: 1) Az év végi várható tartozás összege az engedélyköteles adósság-keletkeztető ügyletekből csak a már

engedélyezett ügyleteket, illetve a nem engedélyköteles ügyleteket tartalmazhatja. Az engedélyköteles, még nem engedélyezett vagy még engedélyezésre be sem nyújtott ügyletek értékét nem szabad szerepeltetni az év végi várható állományban.

2) A devizában fennálló tartozások forintösszegre történő átszámításához központilag megállapított tervezési árfolyamokat kell alkalmazni, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium negyedévente bocsát a Magyar Államkincstár rendelkezésére, a negyedéves adatközlésnél a Magyar Államkincstár által közzétett tervezési árfolyamokat kell használni.

Az adatszolgáltatásban az egyes adósságelemeket instrumentumonként kell megadni, összeadva a rövid- és hosszú lejáratú adósságelemeket. A Stab. törvény 2. § (1) bek. a) pontja az államadósság fogalmát az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknek az egymással szembeni kötelezettségek kiszűrésével számított (konszolidált) adósságaként határozza meg. Ezért az államadósság fogalmába tartozó adósságelemek adatszolgáltatónál követelésként kimutatott állományát is jelenteni kell, mégpedig olyan bontásban, ahogy az kövesse az államháztartás szerkezeti rendjét, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek központi vagy helyi csoportosítását, a tulajdonosi, irányítási joggyakorlást végzők kiléte szerint. Az adatszolgáltatási űrlap oszlopaival kapcsolatos tudnivalók: 1. oszlop: Adósságelem Az adósságelemek leírását, könyvvezetési- és mérleg-összefüggéseit a B) rész ismerteti. 2. oszlop: Sor és műveletek jelölése Segédoszlop, az adatszolgáltatás elemi adatai és aggregátumai közötti kapcsolatot jelöli ki. 3. oszlop: Az adatszolgáltató bruttó adóssága

Az adatszolgáltató könyvvezetésében kötelezettségként nyilvántartott adósságelem teljes összege. 4. oszlop: Az adatszolgáltató államháztartási adósságot megtestesítő követelései a központi alrendszerrel

szemben Az adatszolgáltató könyvvezetésében az adósságelemmel azonos instrumentum követelésként nyilvántartott teljes összege az államháztartás központi alrendszerével szemben. Az államháztartás központi alrendszerét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 3. § (2) bekezdése határozza meg:

3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi költségvetési szerv, c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

5. oszlop: Az adatszolgáltató államháztartási adósságot megtestesítő követelései az önkormányzatokkal

szemben Az adatszolgáltató könyvvezetésében az adósságelemmel azonos pénzügyi instrumentum követelésként nyilvántartott teljes összege az államháztartás önkormányzati alrendszerével szemben. Az államháztartás önkormányzati alrendszerét az Áht. 3. § (2) bekezdése határozza meg:

3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. .. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat), c) a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás, d) a térségi fejlesztési tanács, és e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.

6. oszlop: Az adatszolgáltató nettó államháztartási adóssága Az adatszolgáltató bruttó adóssága csökkentve az államháztartás központi és önkormányzati

alrendszerével szemben, azonos pénzügyi instrumentumban fennálló követelésekkel (7=4-5-6 oszlop). Az aggregátum az adatszolgáltatónak a konszolidált államháztartási adóssághoz való hozzájárulását mutatja.

7. oszlop: Az adatszolgáltató kormányzati szektorba besorolt egyéb szervezetekkel szembeni, adósságot

megtestesítő követelései a központi egyéb szervezetekkel szemben Az adatszolgáltató könyvvezetésében az adósságelemmel azonos pénzügyi instrumentum követelésként nyilvántartott teljes összege a kormányzati szektor központi kormányzat alszektorába besorolt egyéb szervezeteivel szemben. Az érintett szervezeti kört a nemzetgazdasági miniszter közleménye a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről I. Rész A) Központi kormányzat alszektorba besorolt szervezetek c. pontja sorolja fel. Ugyanezen közlemény II. Rész A) pontja olyan szervezeteket sorol fel, amelyek a közlemény kiadását megelőző évben még működtek, ezért a tárgyévet megelőző év végén fennálló, a 10. oszlopban konszolidálandó követeléseknél ezen szervezetekkel szembeni követeléseket is ki kell mutatni.

8. oszlop: Az adatszolgáltató kormányzati szektorba besorolt egyéb szervezetekkel szembeni, adósságot

megtestesítő követelései a helyi önkormányzati egyéb szervezetekkel szemben

Az adatszolgáltató könyvvezetésében az adósságelemmel azonos pénzügyi instrumentum követelésként nyilvántartott teljes összege a kormányzati szektor helyi önkormányzati kormányzat alszektorába besorolt egyéb szervezeteivel szemben. Az érintett szervezeti kört a nemzetgazdasági miniszter közleménye a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről I. Rész B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek c. pontja sorolja fel. Ugyanezen közlemény II. Rész B) pontja olyan szervezeteket sorolhat fel, amelyek a közlemény kiadását megelőző évben még működtek, ezért a tárgyévet megelőző év végén fennálló, a 10. oszlopban konszolidálandó követeléseknél ezen szervezetekkel szembeni követeléseket is ki kell mutatni.

9. oszlop: Az adatszolgáltató nettó államadóssága (hozzájárulása az államadóssághoz)

Az adatszolgáltató nettó államháztartási adóssága csökkentve kormányzati szektorba besorolt egyéb központi és helyi önkormányzati szervezeteivel szemben, azonos pénzügyi instrumentumban fennálló követelésekkel (10=7-8-9 oszlop). Az aggregátum az adatszolgáltatónak a konszolidált államadóssághoz való hozzájárulását mutatja.

B) Az adósságelemek leírása, könyvvezetési és mérleg-összefüggései

Az adatszolgáltatás a következő adósságelemeket azonosítja: A) Hitelek, kölcsönök B) Értékpapírok

B1) Kötvények B2) Kincstárjegyek B3) Egyéb (hitelviszonyt megtestesítő) értékpapírok

C) Váltók D) Pénzügyi lízing E) Repó-ügyletek F) Halasztott fizetés, részletfizetés G) Származékos ügyletek fedezeti betéte

Az államháztartásra vonatkozó több könyvvezetési és beszámolási kötelezettség alapján a mérlegösszefüggéseket a szabályozó kormányrendeletek alapján az alábbi fejezetek ismertetik:

B/1) Az államháztartás szervezetei részére (249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletet alkalmazók) B/2) A kincstári elszámolások részére (240/2003. (XII.17.) Korm. rendeletet alkalmazók) B/3) A vagyonkezelők részére (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-re

bízott vagyon: 347/2010. (XII.28.) Korm. rendelet; a Nemzeti Földalapra bízott vagyon: 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet)

B/1) Az államháztartás szervezetei részére (249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletet alkalmazók)

01-R-E űrlap: Adósság adatok Az adatszolgáltatás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) által elrendelt könyvvezetés adataiból történik. Az adatlap kitöltése a negyedéves főkönyvi kivonatban szereplő adatok alapján, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget tartalmazó rendelkezésekben

előírt főkönyvi feladásokra támaszkodva történik. A kitöltést megelőzően a havi és a negyedéves zárlati műveleteket el kell elvégezni.

Az adatszolgáltatás űrlapjaihoz, főkönyvi számla hivatkozások, valamint a könyvviteli mérleg soraira történő hivatkozások vannak megadva. Az A) Általános tudnivalók részben meghatározásra került az egyes oszlopok tartalma. A B/1 rész az egyes sorok tartalmára vonatkozóan tartalmaz információkat, figyelembe véve az oszlopok tartalmát.

A táblázat sorainak értelmezése: Az A) Általános tudnivalók részben, felsorolásra kerültek az adósságelemek. A nagy, nyomtatott betűvel ellátott sorok alkotják fősorokat:

A) Hitelek, kölcsönök B) Értékpapírok C) Váltók D) Pénzügyi lízing E) Repó-ügyletek F) Halasztott fizetés, részletfizetés G) Származékos ügyletek fedezeti betéte

Egyes fősorok esetében meghatározásra kerültek alsorok. Az alsorok jelölése a fősor nagy nyomtatott betűjele, és az alsor száma:

B1) Kötvények B2) Kincstárjegyek B3) Egyéb (hitelviszonyt megtestesítő) értékpapírok

A fősorokba, alsorokba besorolt adósságelemeket pénznem alábontásban – forintalapú, devizaalapú – kell megadni. Az alábontott sorok jelölésének felépítése:

- fősor vagy alsor jelölése - pénznem jelölése

Pl.: Kincstárjegyek – forintalapú – B/2/f Ahol:

- B/2 - Kincstárjegyek – alsor - f – forint

Minden egyes alábontáson (fősor, illetve alsor tagoláson) belül három időszakra vonatkozóan kell állományi adatokat megadni:

- tárgyévet megelőző év utolsó napján (tény - tárgyidőszak utolsó napján (tény) - tárgyév utolsó napján (év közben: várható, a december végi állapotra vonatkozó adatközlésben:

tényadat)

Adatot csak az időszakokat jelölő sorok tartalmazhatnak! A többi sor, csak jelölésre szolgál! Figyelem! A devizás adatsorokban, az eltérő deviza-árfolyamok miatt a megnevezések további információkat is tartalmaznak! Pl.. A) Hitelek fősorba vagy a B/2) Kincstárjegyek alsorba adat nem írható, ez csak az adósságelem jelölésére szolgál.

Egyes adósságelemek esetében nincsenek alsorok és az alábontás egyes szintjei nem értelmezhetők, azonban a három időszaki állományi adat alábontása kötelező. Példa egy eltérő alábontásra: C) Váltók:

- forintalapú váltók - tárgyévet megelőző év utolsó napján (tény - tárgyidőszak utolsó napján (tény)

- tárgyév utolsó napján (év közben: várható, a december végi állapotra vonatkozó adatközlésben, az útmutatóban közölt tervezési árfolyammal számított tényadat)

- , devizaalapú váltók - tárgyévet megelőző év utolsó napján (tény) - tárgyidőszak utolsó napján (tény, könyv szerinti árfolyamon átszámítva) - tárgyév utolsó napján (év közben: várható, a december végi állapotra vonatkozó adatközlésben:

tényadat az útmutatóban közölt tervezési árfolyamon átszámítva)

Az összesítéseket, időszakokra történő alábontásban, külön-külön kell meghatározni!

Az összesítések első lépésben az alsorok történnek, majd az alsorok adatai összesítésre kerülnek a fősorokban. Az összesítés alatt a megfelelő időszakra vonatkozó adatok összesítését kell érteni!

A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek felsorolását a Hivatalos Értesítő 9/2012 száma (2012. február. 16-án megjelent) tartalmazza http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok. A közlemény mindenkori elérhetősége a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján biztosított.

A) Hitelek, kölcsönök

Hitelek, kölcsönök között kell kimutatni a pénzintézetektől vagy egyéb belföldi forrásból és külföldről felvett hitelek, illetve az államháztartáson belüli és kívüli szereplőkkel kapcsolatos (kapott és adott) visszatérítendő támogatások, kölcsönök állományát.

03. oszlop:

Hitelek, kölcsönök: az éven túli és az éven belüli visszafizetési kötelezettséggel, pénzügyi vállalkozásoktól, egyéb belföldi forrásból és külföldről felvett (beruházási, fejlesztési, működési,) hitelek (beleértve a likvid hiteleket is) fennálló állománya, valamint éven túli - és az éven belüli visszafizetési kötelezettséggel, államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szereplőtől kapott visszatérítendő támogatások és felvett kölcsönök állománya.

04, 05 oszlopok:

Államháztartáson belüli kölcsönök: éven túli és éven belüli lejáratra adott visszatérítendő támogatások, kölcsönök állományát kell a mérleg eszközoldaláról kimutatni, központi alrendszer és önkormányzati alrendszer bontásban.

07, 08 oszlopok:

Államháztartáson kívüli kölcsönök: kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek, éven túli és éven belüli lejáratra adott visszatérítendő támogatások, kölcsönök állományát kell a mérleg eszközoldaláról kimutatni, központi egyéb szervezetek és önkormányzati egyéb szervezetek bontásban.

Táblán belüli számszaki összefüggések: 1. sor = 4. sor + 7. sor 2. sor = 5. sor + 8. sor 3. sor = 6. sor + 9. sor

A/f Hitelek, kölcsönök – forintalapú

03. oszlop:

Az éven túli és az éven belüli visszafizetési kötelezettséggel, pénzügyi vállalkozásoktól, egyéb belföldi forrásból és külföldről felvett (beruházási, fejlesztési, működési,) forintalapú hitelek (beleértve a likvid hiteleket is) fennálló állománya, valamint éven túli - és az éven belüli visszafizetési kötelezettséggel, államháztartáson belüli vagy

államháztartáson kívüli szereplőtől felvett forintalapú kölcsönök és kapott forintalapú visszatérítendő támogatások állománya.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 431111-ből, 431112-ből, 431121-ből, 431122-ből, 432111-ből, 432112-ből, 432121-ből, 432122-ből, 433111-ből, 433112-ből, 433113-ból, 433114-ből, 433121-ből, 433122-ből, 433123-ból, 433124-ből, 45111-ből, 45112-ből, 45211-ből, 45212-ből, 4551-ből, 456111-ből, 456112-ből, 456119-ből, 456121-ből, 456122-ből, 456129-ből , 435111-ből, 4351122-ből, 4351123-ből, 435113-ból, 435114-ből, 435115-ből, 435116-ből, 435117-ből 435118-ből, 435121-ből, 4351222-ből, 4351223-ből, 435123-ból, 435124-ből, 435125-ből, 435126-ból, 435127-ből, 435128-ból, 436111-ből, 4361122-ből, 4361123-ből, 436113-ből, 436114-ből, 436115-ból, 435116-ból, 436117-ből, 436118-ból, 436121-ből, 4361222-ből, 4361223-ból, 436123-ből, 436124-ből, 436125-ből, 436126-ból, 436127-ből, 436128-ból, 45311-ből, 453122-ből, 453123-ból, 45313-ból, 45314-ből, 45315-ből, 45316-ból, 45317-ből, 45318-ből, 45411-ból, 454122-ből, 454123-ből, 45413-ből, 45414-ből, 45415-ből, 45416-ből, 45417-ből, 45418-ből ,. Könyvviteli mérleghivatkozások: F/I/4-ből, F/I/5-ből, F/II/2-ből a forintalapú hitelek, F/I/1-ből, F/II/1-ből a forintalapú kölcsönök,

04, 05 oszlopok:

Éven belüli vagy éven túli lejáratra, államháztartáson belüli szereplőnek, forintban adott működési és felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, forintban nyújtott kölcsönök állománya.

Külön bontásban kell megadni a központi alrendszerrel (04. oszlop) és az önkormányzati alrendszerrel (05. oszlop) szembeni követeléseket.

04. oszlophoz a főkönyvi számlaszám hivatkozások: 191111-ből, 1911122-ből, 1911123-ból, 191113-ből, 191114-ből, 191121-ből, 1911222-ből, 1911223-ből, 191123-ből, 191124-ből, 192111-ből, 1921122-ből, 1921123-ből, 192113-ból, 192114-ből, 192121-ből, 1921222-ből, 1921223-ből, 192123-ből, 192124-ből, 27111-ből, 271122-ből, 271123-ből, 27113-ból, 27114-ből, 27211-ből, 272122-ből, 272123-ből, 27213-ból, 27214-ből, 27811-ből,278812-ből, 27821-ből, 27822-ből, 27831-ből, 27832-ből,.

05. oszlophoz a főkönyvi számlaszám hivatkozások: 191115-ből, 191116-ból, 191117-ből, 191118-ból, 191125-ből, 191126-ből, 191127-ből, 191128-ből, 192115-ből, 192116-ból, 192117-ből, 192118-ból, 192125-ből, 192126-ből, 192127-ből, 192128-ből, 27115-ből, 27116-ból, 27117-ből, 27118-ből, 27215-ből, 27216-ből, 27217-ből, 27218-ből, 27811-ből, 27812-ből , 27821-ből, 27822-ből, 27831-ből, 27832-ből,

Könyvviteli mérleghivatkozások: Mérleg A /III/3-ből, B/II/3-ból a forintalapú kölcsönök

07, 08 oszlopok:

Államháztartáson kívüli kölcsönök: államháztartáson kívüli, kormányzati szektorban sorolt egyéb szervezeteknek éven túli és éven belüli lejáratra adott kölcsönök állománya, a következő bontásban:

• kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) • kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

07. oszlophoz a főkönyvi számlaszám hivatkozások: 1931111-ből, 1931112-ből, 1931151-ből, 1931152-ből, 1941111-ből, 1941112-ből, 1941151-ből, 1941152-ből, 273111-ből, 273112-ből, 273151-ből, 273152-ből, 274111-ből, 274112-ből, 274151-ből, 274152-ből, 27811-ből, 27812-ből, 27821-ből,27822-ből, 27831-ből, 27832-ből, a forintalapú kölcsönök,

1931211-ből, 1931212-ből, 1931251-ből, 1931252-ből, 1941211-ből, 1941212-ből, 1941251-ből, 1941252-ből, 19811-ból, 19812-ből, 19813-ból, a forintalapú kölcsönök,

08. oszlophoz a főkönyvi számlaszám hivatkozások: , 1931133-ból, 1931151-ből, 1931152-ből, 1941133-ból, 1941151-ből, 1941152-ből, 273133-ból, 273151-ből, 273152-ből, 274133-ból, 274151-ből, 274152-ből, 27811-ből, 27812-ből, 27821-ből, 27822-ből, 27831-ből, 27832-ből, a forintalapú kölcsönök 1931233-ből, 1931251-ből, 1931252-ből, , 1941233-ből, 1941251-ből, 1941252-ből, 19811-ból, 19812-ből, 19813-ből, a forintalapú kölcsönök. Könyvviteli mérleghivatkozások: Mérleg A /III/3-ből, B/II/3-ból a forintalapú kölcsönök

A/f Hitelek, kölcsönök – devizaalapú, forintra átszámítva

03. oszlop:

Az éven túli és az éven belüli visszafizetési kötelezettséggel, pénzügyi vállalkozásoktól, egyéb belföldi forrásból és külföldről felvett (beruházási, fejlesztési, működési,) devizaalapú hitelek (beleértve a likvid hiteleket is) fennálló állománya, valamint éven túli - és az éven belüli visszafizetési kötelezettséggel, államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szereplőtől felvett devizaalapú kölcsönök és kapott devizaalapú visszatérítendő támogatások állománya.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 431111-ből, 431112-ből, 431121-ből, 431122-ből, 432111-ből, 432112-ből, 432121-ből, 432122-ből, 433111-ből, 433112-ből, 433113-ból, 43114-ből, 433121-ből, 433122-ből, 433123-ból, 433124-ből, 45111-ből, 45112-ből, 45211-ből, 45212-ből, 4551-ből, 456111-ből, 456112-ből, 456119-ből, 456121-ből, 456122-ből, 456129-ből, 435111-ből, 4351122-ből, 4351123-ből, 435113-ból, 435114-ből, 435115-ből, 435116-ből, 435117-ből 435118-ből, 435121-ből, 4351222-ből, 4351223-ből, 435123-ból, 435124-ből, 435125-ből, 435126-ból, 435127-ből, 435128-ból, 436111-ből, 4361122-ből, 4361123-ből, 436113-ből, 436114-ből, 436115-ból, 435116-ból, 436117-ből, 436118-ból, 436121-ből, 4361222-ből, 4361223-ból, 436123-ből, 436124-ből, 436125-ből, 436126-ból, 436127-ből, 436128-ból, 45311-ből, 453122-ből, 453123-ból, 45313-ból, 45314-ből, 45315-ből, 45316-ból, 45317-ből, 45318-ből, 45411-ból, 454122-ből, 454123-ből, 45413-ből, 45414-ből, 45415-ből, 45416-ből, 45417-ből, 45418-ből Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/I/4-ből, F/I/5-ből, F/II/2-ből a devizaalapú hitelek, mérleg F/I/1-ből, F/II/1-ből a devizaalapú kölcsönök,

04, 05 oszlopok:

Külön bontásban kell megadni a központi alrendszerrel (4. oszlop) és az önkormányzati alrendszerrel (5. oszlop) szembeni követeléseket.

04. oszlophoz a főkönyvi számlaszám hivatkozások: 191111-ből, 1911122-ből, 1911123-ból, 191113-ből, 191114-ből, 191121-ből, 1911222-ből, 1911223-ből, 191123-ből, 191124-ből, 192111-ből, 1921122-ből, 1921123-ből, 192113-ból, 192114-ből, 192121-ből, 1921222-ből, 1921223-ből, 192123-ből, 192124-ből, 27111-ből, 271122-ből, 271123-ből, 27113-ból, 27114-ből, 27211-ből, 272122-ből, 272123-ből, 27213-ból, 27214-ből, 27811-ből, 278812-ből, 27821-ből, 27822-ből, 27831-ből, 27832-ből.

05. oszlophoz a főkönyvi számlaszám hivatkozások:

191115-ből, 191116-ból, 191117-ből, 191118-ból, 191125-ből, 191126-ből, 191127-ből, 191128-ből, 192115-ből, 192116-ból, 192117-ből, 192118-ból, 192125-ből, 192126-ből, 192127-ből, 192128-ből, 27115-ből, 27116-ból, 27117-ből, 27118-ből, 27215-ből, 27216-ből, 27217-ből, 27218-ből, 27811-ből, 27812-ből , 27821-ből, 27822-ből, 27831-ből, 27832-ből. Könyvviteli mérleghivatkozások: Mérleg A /III/3-ből, B/II/3-ból a devizaalapú kölcsönök

07, 08 oszlopok:

Államháztartáson kívüli kölcsönök: államháztartáson kívüli, kormányzati szektorban sorolt egyéb szervezeteknek éven túli és éven belüli lejáratra adott visszatérítendő támogatások, kölcsönök állománya, a következő bontásban:

• kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) • kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

07. oszlophoz a főkönyvi számlaszám hivatkozások: 1931111-ből, 1931112-ből, 1931151-ből, 1931152-ből, 1941111-ből, 1941112-ből, 1941151-ből, 1941152-ből, 273111-ből, 273112-ből, 273151-ből, 273152-ből, 274111-ből, 274112-ből, 274151-ből, 274152-ből, 27811-ből, 27812-ből, 27821-ből,27822-ből, 27831-ből, 27832-ből a devizaalapú kölcsönök, 1931211-ből, 1931212-ből, 1931251-ből, 1931252-ből, 1941211-ből, 1941212-ből, 1941251-ből, 1941252-ből, 19811-ból, 19812-ből, 19813-ból, a devizaalapú kölcsönök,

08. oszlophoz a főkönyvi számlaszám hivatkozások: 1931133-ból, 1931151-ből, 1931152-ből, 1941133-ból, 1941151-ből, 1941152-ből, 273133-ból, 273151-ből, 273152-ből, 274133-ból, 274151-ből, 274152-ből, 27811-ből, 27812-ből, 27821-ből, 27822-ből, 27831-ből, 27832-ből, a devizaalapú kölcsönök. 1931233-ből, 1931251-ből, 1931252-ből, , 1941233-ből, 1941251-ből, 1941252-ből, 19811-ból, 19812-ből, 19813-ből, a devizaalapú kölcsönök. Könyvviteli mérleghivatkozások: Mérleg A /III/3-ből, B/II/3-ból a devizaalapú kölcsönök

B) Értékpapírok

B)= B1)+B2)+B3) Az értékpapírok adósságelemnél kell kimutatni az államháztartási szervezet által kibocsátott, illetve a vásárolt kötvények, kincstárjegyek és egyéb értékpapírok állományát is.

03. oszlop:

Értékpapírok: működési és fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, éven túli és éven belüli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott kötvények fennálló tartozásállománya.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Értékpapírok: éven belüli, vagy éven túli lejárattal kibocsátott, jövedelemszerzés céljából birtokolt, általában vásárolt államkötvények, önkormányzati kötvények és egyéb értékpapírok állománya.

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni, és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szemben követelések (04. oszlop) - önkormányzati alrendszerrel szembeni követelések (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni követelések (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni követelések (08. oszlop).

Táblán belüli számszaki összefüggések: 10. sor = 13. sor + 22. sor + 31. sor 11. sor = 14. sor + 23. sor + 32. sor 12. sor = 15. sor + 24. sor + 33. sor

B/1) Kötvények

B1) = B/1f + B/1/df Kötvények között kell kimutatni a rövid és hosszú lejáratú, forintban és devizában kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó tartozásállományt.

03. oszlop:

Kötvények: működési és fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, éven túli, vagy belüli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott önkormányzati kötvények fennálló tartozásállománya.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Kötvények: tartós jövedelemszerzés céljából birtokolt éven túli vagy belüli lejáratú, állami, önkormányzati és egyéb kötvények állománya, valamint forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, éven túli vagy belüli állami, önkormányzati és egyéb kötvények állománya.

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni, és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szemben (04. oszlop) –központi alrendszerben csak a Magyar Állam által kibocsátott kötvény szerepeltethető

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

B/1 /f Kötvények – forintalapú

03. oszlop:

Kötvények – forintalapú: működési és fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, éven belüli vagy éven túli visszafizetési kötelezettséggel, forintban kibocsátott kötvények fennálló tartozásállománya.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 4341111-ből, 4341121-ből, 4341211-ből, 4341221-ből, 4571-ből. 4341112-ből, 4341122-ből, 4341212-ből, 4341222-ből

Könyvviteli mérleghivatkozások: Mérleg F/I/2-ből, F/I/3-ból, F/II/3-ból a forintalapú kötvénytartozások

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Kötvények – forintalapú: forgatási célból vagy tartós befektetésként birtokolt, általában vásárolt rövid vagy hosszú lejáratú forintalapú, állami, önkormányzati és egyéb kötvények állománya.

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szemben (04. oszlop)- központi alrendszerben csak a Magyar Állam által kibocsátott kötvény szerepeltethető

- önkormányzati alrendszerrel szemben (05. oszlop)

- kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szemben (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szemben (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozások: 04. oszlophoz: 293111-ből, 2981113-ból, 2981213-ból, 2981313-ból, 17311-ből, 1752121-ből, 1752221-ből, 1752321-ből. 05. oszlophoz: 29312-ből, 2981114-ből, 2981124-ből, 2981214-ből, 2981314-ből, 2981324-ből, 17411-ből, , 17521311-ből, 17522311-ből, 17523311-ből 07. és 08. oszlopokhoz: 29313-ból, 2981115-ből, 2981215-ből, 2981315-ből, 17413-ból, , 17521321-ből, 17522321-ből, 17523321-ből.

Könyvviteli mérleghivatkozások: A/III/2-ből, B/III/2-ből a forintalapú kötvények.

B/1/df Kötvények - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop:

Kötvények - devizaalapú forintra átszámítva: működési és fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, éven belüli vagy éven túli visszafizetési kötelezettséggel, devizában kibocsátott kötvények fennálló tartozásállománya forintra átszámítva.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 4341111-ből, 4341121-ből, 4341211-ből, 4341221-ből, 4571-ből. 4341112-ből, 4341122-ből, 4341212-ből, 4341222-ből

Könyvviteli mérleghivatkozások: Mérleg F/I/2-ből, F/I/3-ból, F/II/3-ból a devizaalapú kötvénytartozások

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Kötvények: tartós jövedelemszerzés céljából birtokolt éven túli vagy belüli lejáratú, állami, önkormányzati és egyéb kötvények állománya, valamint forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, éven túli vagy belüli állami, önkormányzati és egyéb kötvények állománya.

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni, és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szemben (04. oszlop) –központi alrendszerben csak a Magyar Állam által kibocsátott kötvény szerepeltethető

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 04. oszlophoz: 293111-ből, 2981113-ból, 2981213-ból, 2981313-ból, 17311-ből, 1752121-ből, 1752221-ből, 1752321-ből. 05. oszlophoz: 29312-ből, 2981114-ből, 2981124-ből, 2981214-ből, , 2981314-ből, 2981324-ből, 17411-ből, , 1752131-ből, 1752231-ből, 1752331-ből 07. és 08. oszlopokhoz: 29313-ból, 2981115-ből, 2981215-ből, 2981315-ből, 17413-ból, , 17521321-ből, 17522321-ből, 17523321-ből. Könyvviteli mérleghivatkozások: A/III/2-ből, B/III/2-ből a devizaalapú kötvények

B/2) Kincstárjegyek

B/2) = B/2/R/f + B/2/R/df Kincstárjegyek között kell kimutatni, a forintalapú és a devizalapú kincstárjegyek állományát.

03. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! A Magyar Államkincstár a kincstárjegyek egyedüli kibocsátója!

04. 05 oszlop:

Kincstárjegyek: forgatási célból birtokolt, általában vásárolt kincstárjegyek állománya.

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szembeni (04. oszlop), a központi alrendszerben csak a Magyar Állam által kibocsátott egyéb értékpapír szerepeltethető

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop)

07, 08. oszlopok

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ!

Táblán belüli számszaki összefüggések: 67. sor = 70. sor + 73 sor 68. sor = 71. sor +74. sor 69. sor = 72. sor + 75. sor

B/2/f Kincstárjegy – forintalapú

03. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! A Magyar Államkincstár a kincstárjegyek egyedüli kibocsátója!

04, 05. oszlop:

Kincstárjegyek – forintalapú: forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt forintban kibocsátott kincstárjegyek állománya. A 25-27. sor meghatározása során a forintban kibocsátott kincstárjegyek összege nem tartalmazhatja a devizában kibocsátott kincstárjegyek összegét.

Főkönyvi számlaszám hivatkozások 04, 05 oszlophoz: 2921-ből a forintalapú kincstárjegy.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérlegből B/III/2-ből a forintalapú kincstárjegy.

07, 08. oszlopok:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ!

B/2/df Kincstárjegy - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! A Magyar Államkincstár a kincstárjegyek egyedüli kibocsátója!

04, 05. oszlop:

Kincstárjegyek – devizaalapú forintra átszámítva: forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt devizában kibocsátott kincstárjegyek állománya, forintra átszámítva.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás 04. oszlophoz: 2921-ből.

Könyvviteli mérleghivatkozások: B/III/2-ből a devizaalapú kincstárjegyek.

07, 08. oszlopok:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ!

A 28-30. sor meghatározása során a devizában kibocsátott kincstárjegyek összege nem tartalmazhatja a forintban kibocsátott kincstárjegyek összegét. E sor összegét részletezni kell devizanemenként (devizában és forintra átszámolva) is az 01R-1-F űrlapon.

B/3) Egyéb értékpapír

Egyéb értékpapír: az egy évnél hosszabb vagy rövidebb időre, forgatási, vagy befektetési célból birtokolt, általában vásárolt egyéb értékpapírok állománya, kivéve államkötvények, önkormányzati kötvények és egyéb kötvények, valamint kincstárjegyek állományát, pl.:

- kárpótlási jegyek állománya, - a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek és kötvények közé nem tartozó egyéb értékpapírok állománya

B/3) = B/3/f + B/3/df Egyéb értékpapírok között kell kimutatni a forgatási és befektetési célú, rövid lejáratú és a hosszú lejáratú, forintalapú és devizaalapú egyéb értékpapírok állományát.

03. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! A visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott önkormányzati kötvények fennálló tartozásállománya az 16-21. sorokban szerepeltethető.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szembeni (04. oszlop) központi alrendszerben csak a Magyar Állam által kibocsátott egyéb értékpapír szerepeltethető

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Táblán belüli számszaki összefüggések: 31. sor = 34. sor + 37. sor 32. sor = 35. sor + 38. sor

33. sor = 36. sor + 39. sor

B/3/f Egyéb értékpapírok – forintalapú

Egyéb értékpapírok – forintalapú: a kincstárjegyek és kötvények közé nem tartozó forintban kibocsátott egyéb értékpapírok állománya, továbbá a forgatási célból vagy tartós befektetésként birtokolt, általában vásárolt forintban kibocsátott kárpótlási jegyek állománya.

03. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! A visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott állami, önkormányzati kötvények fennálló tartozásállománya a 16-18. sorokban szerepeltethető.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szembeni (04. oszlop) központi alrendszerben csak a Magyar Állam által kibocsátott egyéb értékpapír szerepeltethető

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozások (04, 05, 07, 08 oszlopokhoz): 1721-ből, 17413-ból, 175211-ből, 17521321-ből, 175221-ből, 17522321-ből, 175231-ből, 17523321-ből. 2911-ből, 294111-ből, 294112, 2981111-ből, 2981116-ból, 2981211-ből, 2981216-ból, 2981311-ből, 2981316-ból, a forintalapú egyéb értékpapírok. Könyvviteli mérleghivatkozások: A/III/2-ből, B/III/2-ből a forintalapú egyéb értékpapírok.

B/3/df Egyéb értékpapírok – devizaalapú forintra átszámítva

Egyéb értékpapírok – devizaalapú forintra átszámítva: forgatási célból vagy tartós befektetésként birtokolt, általában vásárolt, a kincstárjegyek és kötvények közé nem tartozó devizaalapú egyéb értékpapírok állománya, forintra átszámítva.

03. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! A visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott állami, önkormányzati kötvények fennálló tartozásállománya a 19-21. sorokban szerepeltethető.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szembeni (04. oszlop) központi alrendszerben csak a Magyar Állam által kibocsátott egyéb értékpapír szerepeltethető

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: (04, 05, 07, 08 oszlopokhoz): 2911-ből, 294111-ből, 294112-ből, 2981111-ből, 2981116-ból,2981211-ből, 2981216-ból, 2981311-ből, 2981316-ből,

1721-ből, 17413-ból, 175211-ből, 17521321-ből, 175221-ből, 17522321-ből, 175231-ből, 17523321-ből a devizaalapú egyéb értékpapírok, Könyvviteli mérleghivatkozások: A/III/2-ből, B/III/2-ből a devizaalapú egyéb értékpapírok,

C) Váltók (rövid lejáratú)

C) = C/f + C/df A váltók között kell kimutatni a forintalapú és a devizalapú váltók állományát.

03. oszlop:

Váltók: váltótartozások miatti kötelezettségek. Váltótartozás: szállítói kötelezettség váltóval történő kiegyenlítése, továbbá a fináncváltó.

04. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Központi körben váltó kibocsátása nem megengedett!

05, 07, 08 oszlopok:

Váltók: váltókövetelések. Váltókövetelés: a vevővel szembeni követelés ellenében elfogadott váltó alapján fennálló követelés, vagy vásárolt váltóban foglalt követelés, vagy fináncváltóban foglalt követelés.

Az adatokat a következő bontásbank kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Táblán belüli számszaki összefüggések: 40. sor = 43. sor + 46. sor 41. sor = 44. sor + 47. sor 42. sor = 45. sor + 48. sor

C/f Forintban kibocsátott váltó – forintalapú

03. oszlop:

Forintban kibocsátott váltó– forintalapú: forintalapú váltótartozások miatti kötelezettségek. Váltótartozás: szállítói kötelezettség forintalapú váltóval történő kiegyenlítése, továbbá a forintalapú fináncváltó. A 43-45. sorok meghatározása során a forintban kibocsátott váltók összege nem tartalmazhatja a devizában kibocsátott váltók összegét. Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 444-ből.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/II/5-ből a forintalapú váltók.

04. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Központi körben váltó kibocsátása nem megengedett!

05, 07, 08 oszlopok:

Az adatokat a következő bontásbank kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni váltókövetelések mutathatók ki:

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozások (05, 07, 08 oszlopokhoz): 2851-ből, 2852-ből, 28851-ből, 28852-ből, 28853-ból.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg B/II/4-ből a forintalapú.

C/df Devizában kibocsátott váltó - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop:

Devizában kibocsátott váltó - devizaalapú forintra átszámítva: devizaalapú váltótartozások miatti kötelezettségek forintra átszámolva. Váltótartozás: szállítói kötelezettség devizaalapú váltóval történő kiegyenlítése.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 444-ből.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/II/5-ből a devizaalapú.

04. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Központi körben váltó kibocsátása tilos!

05, 07, 08 oszlopok:

Devizában kibocsátott váltó - devizaalapú forintra átszámítva: devizaalapú váltókövetelések forintra átszámolva. Váltókövetelés: a vevővel szembeni követelés ellenében elfogadott devizaalapú váltó alapján fennálló követelés, vagy vásárolt devizaalapú váltóban foglalt követelés, vagy devizaalapú fináncváltóban foglalt követelés.

Az adatokat a következő bontásbank kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni váltókövetelések mutathatók ki:

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: (05, 07, 08 oszlopokhoz): 2851-ből,2852-ből, 28851-ből, 28852-ből, 28853-ból .

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg B/II/4-ből a devizaalapú váltók.

A 46-48. sor meghatározása során a devizalapú váltók összege nem tartalmazhatja a forintalapú váltók összegét. E sor összegét részletezni kell devizanemenként (devizában és forintra átszámolva) is a 01-R-F űrlapon.

D) Pénzügyi lízing

D) = D/f + D/df Pénzügyi lízing között kell kimutatni a forintalapú és a devizalapú pénzügyi lízingből származó kötelezettségeket.

03 oszlop:

Pénzügyi lízing: olyan üzleti megállapodás, melynek értelmében a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt eszközt (lízingtárgyat), amit rendszeres díjfizetés ellenében a lízingbe vevőnek átenged. Itt kell kimutatni a pénzügyi lízing miatti hosszú lejáratú kötelezettségek állományát, beleértve a következő évet terhelő törlesztő részletek értékét is, amit az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben szerepeltetni.

Táblán belüli számszaki összefüggések: 49. sor = 52. sor + 55. sor 50. sor = 53. sor + 56. sor 51. sor = 54. sor + 57. sor

04, 05, 07, 08 oszlopok:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Pénzügyi lízingből származó követelés nem lehet, mivel csak pénzügyi vállalkozás végezhet lízing tevékenységet.

D/f Forintban kötött pénzügyi lízing – forintalapú

03 oszlop:

Forintban kötött pénzügyi lízing – forintalapú: forintban kötött pénzügyi lízing miatti hosszú lejáratú kötelezettségek állományát, beleérte a következő évet terhelő törlesztő részletek értékét is, amit az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben szerepeltetni. Az 52-54. sor meghatározása során a forintalapú pénzügyi lízingek összege nem tartalmazhatja a devizalapú pénzügyi lízingek összegét.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 437.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/I/6 sorából a forintalapú pénzügyi lízing.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Pénzügyi lízingből származó követelés nem lehet, mivel csak pénzügyi vállalkozás végezhet lízing tevékenységet.

D/df Devizában kötött pénzügyi lízing - devizaalapú forintra átszámítva

03 oszlop:

Devizában kötött pénzügyi lízing- devizaalapú forintra átszámítva: devizában kötött pénzügyi lízing miatti hosszú lejáratú kötelezettségek állománya, forintra átszámítva, beleértve a következő évet terhelő törlesztő részletek értékét is, amit az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben szerepeltetni..

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 437.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/I/6 sorából a devizaalapú pénzügyi lízing.

Az 55-57. sor meghatározása során a devizalapú pénzügyi lízingek összege nem tartalmazhatja a forintalapú pénzügyi lízingek összegét. E sor összegét részletezni kell devizanemenként (devizában és forintra átszámolva) is a 01-R-F űrlapon.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Pénzügyi lízingből származó követelés nem lehet, mivel csak pénzügyi vállalkozás végezhet lízing tevékenységet.

E) Repó-ügyletek

Az adósság a tárgyidőszak végéig le nem zárult repó ügyletekből származik. Csak a le nem zárult ügyleteket kell figyelembe venni. Repóügylet: minden olyan megállapodás, amely az értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron. Az ügylet független attól, hogy a futamidő alatt a vevő az ügylet tárgyát, képező értékpapírt megszerzi, és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repó-ügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra. A szállításos repóügylet, mint nem valódi penziós ügylet, elszámolása az értékpapírok adásvételének megfelelően történik, ezért a szállításos repóügyletből keletkező adósságelemeket a B) Értékpapírok adósságelemek között szerepeltethető (10-39. sor).

03. oszlop:

Itt kell kimutatni a penzióba adónál, az óvadéki repóügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz (értékpapír), eladási árát, amelyet a költségvetésen kívüli passzív elszámolások között kell a mérlegben kimutatni.

04. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Központi alrendszerben tilos repó-ügyleteket kötni!

05, 07, 08 oszlopok:

Itt kell kimutatni a penzióba vevőnél, az óvadéki repóügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz, vételi árát, amit a belföldi idegen pénzeszközök között kell a mérlegben kimutatni.

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel végzett óvadéki repóügyletekből keletkező átfutó kiadások mutathatók ki:

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Táblán belüli számszaki összefüggések: 58. sor = 61. sor + 64. sor 59. sor = 62. sor + 65. sor 60. sor = 63. sor + 66. sor

E/f Repó-ügyletek - forintalapú

03. oszlop:

Itt kell kimutatni, a penzióba adónál, a repó-ügylet (forintban végzett kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz, forintban kifejezett eladási árát, amelyet a költségvetésen kívüli passzív elszámolások között kell a mérlegben kimutatni. A 61-63. sor meghatározása során a forintalapú óvadéki repó-ügyletek összege nem tartalmazhatja a devizalapú óvadéki repó-ügyletek összegét.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 48 817-ből.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/III /4-ből – mérleg 142. sorból a forintalapú.

04. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Központi alrendszerben tilos repó-ügyleteket kötni!

05, 07, 08 oszlopok:

Itt kell kimutatni, a penzióba vevőnél, az óvadéki repó-ügylet (forintban végzett kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz, vételi árát, amit belföldi idegen pénzeszközként kell a mérlegben kimutatni. A 61-63. sor meghatározása során a forintalapú óvadéki repó-ügyletek összege nem tartalmazhatja a devizalapú óvadéki repó-ügyletek összegét.

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel végzett óvadéki repóügyletekből keletkező átfutó kiadások mutathatók ki :

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 3576-ből a forintalapú repó-ügylet.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg B/IV/4-ből – mérleg 65. sorból a forintalapú repó-ügylet.

E/df Devizában végzett repó-ügyletek - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop:

Itt kell kimutatni, a penzióba adónál, az óvadéki repó-ügylet (devizában végzett kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz, eladási vásárlási árát forintra átszámítva, amit a költségvetésen kívüli passzív elszámolások között kell a mérlegben kimutatni.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 48817-ből ből a devizaalapú repó-ügylet.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/III /4-ből-a mérleg 142.sorból a devizaalapú repó-ügylet.

A 64-66. sor meghatározása során a devizában végzett óvadéki repó-ügyletek összege nem tartalmazhatja a forintban végzett repó-ügyletek összegét. E sor összegét részletezni kell devizanemenként (devizában és forintra átszámolva) is a 01-R-F űrlapon.

04. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Központi alrendszerben tilos repó-ügyleteket kötni!

05, 07, 08 oszlop:

Itt kell kimutatni, a penzióba vevőnél, az óvadéki repó-ügylet (devizában végzett kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz, vételi árát, amit a belföldiidegen pénzeszközként kell a mérlegben kimutatni.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 3576-ből a devizaalapú repó-ügylet.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg B/IV/2-ből – a mérleg 65.sorból a devizaalapú repó-ügylet.

Az adatokat a következő bontásban kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel végzett óvadéki repóügyletekből keletkező átfutó kiadások mutathatók ki :

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop)

- kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

F) Halasztott fizetés, részletfizetés (hosszú lejáratú)

F) = F/f + F/df Halasztott fizetésként kell kimutatni a forint és deviza értékű halasztott fizetéssel kötött szállítói tartozásokat.

03. oszlop:

Halasztott fizetés: hosszú lejáratú szállítói tartozások, amelyek pénzügyi teljesítése a szerződéskötéstől meghatározott idő elteltével kell teljesíteni. Részletfizetés: szállítói tartozások, amelyek pénzügyi teljesítés a szerződésben meghatározott idő alatt (általában 365 napot meghaladó időtartam) meghatározott részletekben történik.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Itt kell kimutatni azokat a vevői követeléseket, amelyek pénzügyi teljesítése a szerződéskötéstől meghatározott idő elteltével válik esedékessé (általában hosszú lejáratú vevői követelések), illetve azokat a vevői követeléseket is, amelyek pénzügyi teljesítés a szerződésben meghatározott részletekben történik.

Táblán belüli számszaki összefüggések: 67. sor = 70. sor + 73. sor 68. sor = 71. sor + 73. sor 69. sor = 72. sor + 74. sor

F/f Halasztott fizetés, részletfizetés - forintalapú

03. oszlop:

Halasztott fizetés: hosszú lejáratú forintalapú szállítói tartozások melyek pénzügyi teljesítése a szerződéskötéstől meghatározott idő elteltével kell teljesíteni. Részletfizetés: forintalapú szállítói tartozások, amelyek pénzügyi teljesítése a szerződésben meghatározott idő alatt (általában 365 napot meghaladó időtartam) meghatározott részletekben történik. A 124-126. sor meghatározása során a forintalapú halasztott fizetések, részletfizetések összege nem tartalmazhatja a devizalapú halasztott fizetések, részletfizetések összegét.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 43861-ből, 43862-ből,, 43863-ból a forintalapú halasztott fizetés, részletfizetés.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/I/7-ből a forintalapú halasztott fizetés, részletfizetés.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Itt kell kimutatni azokat a forintalapú vevői követeléseket, amelyek pénzügyi teljesítése a szerződéskötéstől meghatározott idő elteltével válik esedékessé (általában hosszú lejáratú vevői követelések), illetve azokat a vevői követeléseket is, amelyek pénzügyi teljesítése szerződésben meghatározott. A 70-72. sor meghatározása során a forintalapú halasztott fizetések, részletfizetések összege nem tartalmazhatja a devizalapú halasztott fizetések, részletfizetések összegét.

Az adatokat a következő bontásbank kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szembeni (04. oszlop) - önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop)

- kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozás (04. 05. 07. 08. oszlopokhoz): 195-ből, 19821-ből, 19822-ből, 19823-ból a forintalapú halasztott fizetés, részletfizetés.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg A/III/5-ből a forintalapú halasztott fizetés, részletfizetés.

F/ df Halasztott fizetés, részletfizetés - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop:

Halasztott fizetés: hosszú lejáratú devizalapú szállítói tartozások, amelyek pénzügyi teljesítése a szerződéskötéstől meghatározott idő elteltével kell teljesíteni, forintra átszámítva. Részletfizetés: devizaalapú szállítói tartozások, amelyek pénzügyi teljesítés a szerződésben meghatározott idő alatt (általában 365 napot meghaladó időtartam) meghatározott részletekben történik, forintra átszámítva. Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 43861-ből, 43862-ből, 43863-ból a devizaalapú halasztott fizetés, részletfizetés Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/I/7-ből a devizaalapú halasztott fizetés, részletfizetés.

04, 05, 07, 08 oszlopok:

Itt kell kimutatni azokat a devizalapú vevői követeléseket, amelyek pénzügyi teljesítése a szerződéskötéstől meghatározott idő elteltével válik esedékessé (általában hosszú lejáratú vevői követelések), illetve azokat a vevői követeléseket is, amelyek pénzügyi teljesítése a szerződésben meghatározott. Az adatokat a következő bontásbank kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel szembeni követelések mutathatók ki:

- központi alrendszerrel szembeni (04. oszlop) - önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozás (04. 05. 07. 08. oszlopokhoz): 195-ből, 19821-ből, 19822-ből, 19823-ból a devizaalapú halasztott fizetés, részletfizetés.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg A/III/5-ből a devizaalapú a devizaalapú halasztott fizetés, részletfizetés.

A 73-75. sor meghatározása során a devizalapú halasztott fizetések, részletfizetések összege nem tartalmazhatja a forintalapú halasztott fizetések, részletfizetések összegét. E sor összegét részletezni kell devizanemenként (devizában és forintra átszámolva) is a 01-R-F űrlapon.

G) Származékos ügyletek fedezeti betéte

Fedezeti ügylet: kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és

veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek.

Cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat.

G=G/f+G/df

03. oszlop:

Itt kell kimutatni a fedezetet befogadónál a fedezeti ügylet fedezeti betétére kapott letéti összegben keletkezett tartozást, amit a költségvetésen kívüli passzív elszámolásként kell kimutatni a mérlegben.

04. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Központi alrendszerben fedezeti ügylet kötése tilos!

05, 07, 08 oszlopok:

Itt kell kimutatni a fedezetet elhelyezőnél a fedezeti ügylet fedezeti betéteként fizetett letéti összegben keletkezett követelést, amit a belföldiidegen pénzeszközként kell kimutatni a mérlegben.

Az adatokat a következő bontásbank kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel végzett fedezeti ügyleketből származó aktív átfutó kiadások mutathatók ki:

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Táblán belüli számszaki összefüggések: 76. sor = 79. sor + 82. sor 77. sor = 80. sor + 83. sor 78. sor = 81. sor + 84. sor

G/f Származékos ügyletek forintban elhelyezett betéte - forintalapú

03. oszlop:

Itt kell kimutatni a fedezetet befogadónál a fedezeti ügylet, fedezeti betétére kapott forintban kifejezett, letéti összegben keletkezett tartozást, amit költségvetésen kívüli passzív elszámolásként kell kimutatni a mérlegben. A 79-81. sor meghatározása során a forintban kimutatott pénzeszköz összege nem tartalmazhatja a devizában kimutatott pénzeszközök összegét.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 48817-ből. Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/III /4-ből – mérleg 142. sorból a forintalapú.

04. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Központi alrendszerben fedezeti ügylet kötése tilos!

05, 07, 08 oszlopok:

Itt kell kimutatni a fedezetet elhelyezőnél, az fedezeti ügylet fedezeti betéteként, forintban kifejezett, fizetett, letéti összegben keletkezett követelést, amit belföldiidegen pénzeszközként kell kimutatni a mérlegben. A 79-81. sor meghatározása során a forintban kimutatott pénzeszköz összege nem tartalmazhatja a devizában kimutatott pénzeszközök összegét.

Az adatokat a következő bontásbank kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel fedezeti ügyletekből származó aktív átfutó kiadások mutathatók ki :

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 3577-ből a forintalapú betétek

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg B/IV /4-ből a forintalapú betétek-

G/df Származékos ügyletek devizában elhelyezett betéte - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop:

Itt kell kimutatni a fedezetet befogadónál a fedezeti ügylet, fedezeti betétére kapott devizában kifejezett, letéti összegben keletkezett tartozást, amit költségvetésen kívüli passzív elszámolásként kell kimutatni a mérlegben.

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 4817-ből.

Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg F/III /4-ből a devizaalapú.

04. oszlop:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! Központi alrendszerben fedezeti ügylet kötése tilos!

05, 07, 08 oszlopok:

Itt kell kimutatni a fedezetet elhelyezőnél, az fedezeti ügylet fedezeti betéteként devizában kifejezett, fizetett, letéti összegben keletkezett követelést, amit a belföldi idegen pénzeszközként kell kimutatni a mérlegben.

Az adatokat a következő bontásbank kell szerepeltetni és kizárólag csak ezen szervezetekkel fedezeti ügyleketből származó aktív átfutó kiadások mutathatók ki :

- önkormányzati alrendszerrel szembeni (05. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt központi egyéb szervezettel szembeni (07. oszlop) - kormányzati szektorba sorolt önkormányzati egyéb szervezettel szembeni (08. oszlop).

Főkönyvi számlaszám hivatkozás: 3577-ből a devizaalapú betétek Könyvviteli mérleghivatkozások: mérleg B/V /4-ből a devizaalapú betétek.

A 82-84. sor meghatározása során a devizában kifejezett fedezeti betétek összege nem tartalmazhatja a forintban kifejezett betétek összegét. E sor összegét részletezni kell devizanemenként (devizában és forintra átszámolva) is az 01-R-F űrlapon.

01-R-F űrlap: A devizaalapú adósság összetétele

Az devizaalapú adósságelemek bemutatására a négy leggyakrabban előforduló devizanem szerinti űrlap készült (EUR = euro, CHF = svájci frank, USD = amerikai dollár, JPY = japán jen). A négy felsorolt devizától eltérő devizában keletkezett adósságelemek bemutatására az „XXX” jellel ellátott űrlap alkalmazandó igény szerinti mennyiségben az „XXX” helyett megfelelő devizanem meghatározásával. A devizaalapú adósságelemek részletezését kötelező devizánként és forintra átszámolva is elvégezni! Az alábontásokon belül három időszakra vonatkozóan kell állományi adatokat megadni:

- tárgyévet megelőző év utolsó napján (tény - tárgyidőszak utolsó napján (tény) - tárgyév utolsó napján (év közben: várható, a december végi állapotra vonatkozó adatközlésben:

tényadat)

01-R-E és 01-R-F táblázat számszaki összefüggései

Az 01-R-E táblázatban az alsorokba besorolt devizás adósságelemek forintban kifejezett értékeit tartalmazó soroknak egyeznie kell 01-R-F táblázat devizánként részletezett, forintra átszámított értékeit tartalmazó sorok összesített értékeivel.

Az összesen értékeket a megfelelő időszakra vonatkozó adatok összesítése adja!

B/2) A kincstári elszámolások részére

(240/2003. (XII.17.) Korm. rendeletet alkalmazók)

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 103.§ (2) bekezdése előírja, hogy az államháztartás információs rendszere, az államháztartás egészére, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e kapcsolatára kiterjedő azonosító adatokat, költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat, és a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszer.

A Magyar Államkincstár adósságot keletkeztető ügyletei értékének adatszolgáltatási adatlapjának kitöltéséhez a 240/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében található nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegének, mérlegsorainak adatait kell felhasználni.

Az adatszolgáltatás 01-R-E űrlapjához a könyvviteli mérleg soraira történő hivatkozások vannak megadva. A devizaalapú adósságelemek forintra átszámított értéke kerül a 01-R-E űrlapba, a deviza-alapú

adósságelemek részletezését pedig 01-R-F űrlapban kell elvégezni.

01-R-E űrlap: Adósság adatok

A) Hitelek, kölcsönök

Táblán belüli számszaki összefüggések: 1. sor: = 4. sor + 7. sor 2. sor: = 5. sor + 8. sor 3. sor: = 6. sor + 9. sor

03. oszlop: Itt kell kimutatni az állam által visszafizetési kötelezettséggel felvett rövid és hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök fennálló állományát, továbbá a központi költségvetés által nyújtott rövid és hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök állományát.

04, 05 oszlopok: Itt kell kimutatni az állam által államháztartáson belüli szereplőnek nyújtott rövid és hosszú lejáratú hiteleket, kölcsönöket, és a központi költségvetés által államháztartáson belüli szereplőnek nyújtott rövid és hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök állományát központi alrendszer (04 oszlop) és önkormányzati alrendszer (05 oszlop) bontásban. 07, 08 oszlopok: Itt kell kimutatni az állam által államháztartáson kívüli, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nyújtott rövid és hosszú lejáratú hiteleket, kölcsönöket, és a központi költségvetés által államháztartáson kívüli, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök állományát központi egyéb szervezetek (07 oszlop) és önkormányzati egyéb szervezetek (08 oszlop) bontásban.

A/f Hitelek, kölcsönök – forintalapú

03.oszlop: Itt kell kimutatni a rövid és hosszú lejáratú visszafizetési kötelezettséggel felvett forintalapú hitelek, kölcsönök állományát.

Könyvviteli mérleghivatkozás: F/I/1-ből a megfelelő mérlegsorok adatai, F/II/1-ből, F/II/6-ból a megfelelő mérlegsorok adatai. 04, 05 oszlopok: Itt kell kimutatni az állam által államháztartáson belülre: a központi alrendszerbe tartozó (04 oszlop) vagy az önkormányzati alrendszerbe tartozó (05 oszlop) szereplőnek nyújtott, forintalapú hitelek és kölcsönök állományát. Könyvviteli mérleghivatkozás: A/III/3-ból a megfelelő mérlegsorok adatai, B/II/3-ból és B/II/6-ból a mérlegsorok megfelelői adatai.

07, 08 oszlopok: Itt kell kimutatni az állam által államháztartáson kívülre: a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek közül a központi egyéb szervezeteknek (07 oszlop) vagy az önkormányzati egyéb szervezeteknek (08 oszlop) nyújtott, forintalapú hitelek és kölcsönök állományát.

Könyvviteli mérleghivatkozás: A/III/3-ból a megfelelő mérlegsorok adatai, B/II/3-ból és B/II/6-ból a mérlegsorok megfelelői adatai.

A/df Hitelek, kölcsönök - devizaalapú forintra átszámítva

03.oszlop: Itt kell kimutatni a rövid és hosszú lejáratú visszafizetési kötelezettséggel felvett, devizaalapú hitelek állományát forintra átszámítva.

Könyvviteli mérleghivatkozás: F/I/1-ből a megfelelő mérlegsorok adatai, F/II/1-ből és F/II/6-ból mérlegsorok megfelelői adatai.

04, 05 oszlopok: Itt kell kimutatni az állam által államháztartáson belülre: a központi alrendszerbe tartozó (04 oszlop) vagy az önkormányzati alrendszerbe tartozó (05 oszlop) szereplőnek nyújtott, devizaalapú hitelek és kölcsönök állományát. Könyvviteli mérleghivatkozás: A/III/3-ból a megfelelő mérlegsorok adatai, B/II/3-ból és B/II/6-ból a mérlegsorok megfelelői adatai.

07, 08 oszlopok: Itt kell kimutatni az állam által államháztartáson kívülre: a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek közül a központi egyéb szervezeteknek (07 oszlop) vagy az önkormányzati egyéb szervezeteknek (08 oszlop) nyújtott, devizaalapú hitelek és kölcsönök állományát.

Könyvviteli mérleghivatkozás: A/III/3-ból a megfelelő mérlegsorok adatai, B/II/3-ból és B/II/6-ból a mérlegsorok megfelelői adatai.

B) Értékpapírok (B=B1+B2+B3)

Ez a sor a B/1) Kötvények, B/2) Kincstárjegyek és B/3) Egyéb értékpapír sorokat összegzi.

Táblán belüli számszaki összefüggések: 10. sor:= 13. sor + 22. sor + 31. sor 11. sor:= 14. sor + 23. sor + 32. sor 12. sor:= 15. sor + 24. sor + 33. sor 03.oszlop: Itt kell szerepeltetni a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott, értékpapír kibocsátásból származó (belföldi, külföldi EU tagállam szerinti, külföldi nem EU tagállam szerinti) visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott államkötvények, kincstárjegyek fennálló tartozásállományát, 04, 05, 07, 08 oszlopok: Az értékpapír kibocsátójának megfelelően (államháztartáson belüli központi vagy önkormányzati alrendszer szervezete vagy kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet) itt kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott egy évnél hosszabb időre szóló tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és egyéb értékpapírok állományát. A hatályos számviteli előírások szerint az értékpapírokat tényleges beszerzési áron kell nyilvántartásba venni, a nyilvántartás szerinti értéket viszont év végén csökkenteni kell akkor, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási érték. A forgóeszközök között kimutatott forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és egyéb értékpapírok állományát is itt kell kimutatni.

B/1) Kötvények (B1= B1f+B1df)

Ez a sor a B/1/f Kötvények – forintalapú, és a B/1/df Kötvények - devizaalapú forintra átszámítva sorokat összegzi.

A kötvényeken belül külön kell vizsgálni az államkötvényeket és a nem a Magyar Államkincstár által kibocsátott kötvényeket. A külön vizsgált elemeket végül egyben, összértékben kell az adatszolgáltatási adatlap megfelelő mezőjébe felvinni. A rövid lejáratú, egy éves vagy egy évnél rövidebb futamidejű állampapírokat a kincstárjegyek között kell kimutatni. Táblán belüli számszaki összefüggések: 13. sor:= 16. sor + 19. sor 14. sor:= 17. sor + 20. sor 15. sor:= 18. sor + 21. sor 03.oszlop: Államkötvények: Itt kell szerepeltetni a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott, értékpapír kibocsátásból származó (belföldi, külföldi EU tagállam szerinti, külföldi nem EU tagállam szerinti) kötvények tartozásállományát. 04. oszlop: ADAT NEM ÉRTELMEZHETŐ. A központi alrendszer szervezetei nem bocsáthatnak ki kötvényt. 05, 07, 08 oszlopok: Egyéb kötvények: Itt kell szerepeltetni az egy évnél rövidebb, egyéves vagy egy évnél hosszabb időre szóló egyéb kötvények állományát, ha nem a Magyar Állam a kötvény kibocsátója. Eszköz oldalon általa kibocsátott kötvény nem szerepeltethető.

B/1/f Kötvények – forintalapú

03.oszlop: Államkötvények: Itt kell szerepeltetni a forintalapú, hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott, értékpapír kibocsátásból származó (belföldi, külföldi EU tagállam szerinti, külföldi nem EU tagállam szerinti) kötvények tartozásállományát.

A Magyar Államkincstár által kibocsátott rövid lejáratú, egy éves vagy egy évnél rövidebb futamidejű állampapírokat a kincstárjegyek között kell kimutatni. Könyvviteli mérleghivatkozás: F/I/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai. 04. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A központi alrendszer szervezetei nem bocsáthatnak ki kötvényt.

05, 07, 08 oszlopok:

Itt kell szerepeltetni az adatszolgáltatónál a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök között kimutatott, a helyi önkormányzatok, illetve a kormányzati szektorba sorolt központi és önkormányzati egyéb szervezetek által kibocsátott forintalapú kötvények állományát. Könyvviteli mérleghivatkozás: B/III/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai, A/III/2-ből a mérlegsor megfelelő adatai.

B/1/df Kötvények- devizaalapú forintra átszámítva

03.oszlop: Államkötvények: Itt kell szerepeltetni a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott, értékpapír kibocsátásból származó (belföldi, külföldi EU tagállam szerinti, külföldi nem EU tagállam szerinti) devizaalapú kötvények tartozásállományát forintra átszámítva. A Magyar Államkincstár által kibocsátott rövid lejáratú, egy éves vagy egy évnél rövidebb futamidejű állampapírokat a kincstárjegyek között kell kimutatni. Könyvviteli mérleghivatkozás: F/I/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai. 04. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A központi alrendszer szervezetei nem bocsáthatnak ki kötvényt. 05, 07, 08 oszlopok: Itt kell szerepeltetni az adatszolgáltatónál a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök között kimutatott, a helyi önkormányzatok, illetve a kormányzati szektorba sorolt központi és önkormányzati egyéb szervezetek által kibocsátott devizaalapú kötvények állományát forintra átszámítva. Könyvviteli mérleghivatkozás: B/III/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai, A/III/2-ből a mérlegsor megfelelő adatai.

B/2) Kincstárjegyek (B/2= B/2/f+B/2/df)

Ez a sor a B/2/ f Kincstárjegy – forintalapú és a B/2/df Kincstárjegy - devizaalapú forintra átszámítva sorokat összegzi. Táblán belüli számszaki összefüggések: 22. sor:= 25. sor + 28. sor 23. sor:= 26. sor + 29. sor 24. sor:= 27. sor + 30. sor 03.oszlop:

Itt kell szerepeltetni a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott, értékpapír kibocsátásból származó (belföldi, külföldi EU tagállam szerinti, külföldi nem EU tagállam szerinti) diszkont és kamatozó kincstárjegyek tartozásállományát. Kincstárjegyek csak a B/2 pont alatti rövid lejáratú sorokban tüntethetők fel. Az egy évnél hosszabb futamidejű állampapírok az államkötvények között szerepeltetendők. 04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. Egyedül a Magyar Államkincstár a diszkont és kamatozó kincstárjegy kibocsátója, eszköz oldalon általa kibocsátott kincstárjegy nem szerepeltethető. B/2/f Kincstárjegy – forintalapú

03.oszlop: Itt kell szerepeltetni a forintalapú, rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott, értékpapír kibocsátásból származó (belföldi, külföldi EU tagállam szerinti, külföldi nem EU tagállam szerinti) diszkont és kamatozó kincstárjegyek tartozásállományát. Kincstárjegyek csak a B/2 pont alatti rövid lejáratú sorokban tüntethetők fel. Az egy évnél hosszabb futamidejű állampapírok az államkötvények között szerepeltetendők. Könyvviteli mérleghivatkozás: F/II/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai. 04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. Egyedül a Magyar Államkincstár a diszkont és kamatozó kincstárjegy kibocsátója, eszköz oldalon általa kibocsátott kincstárjegy nem szerepeltethető.

B/2/df Kincstárjegy - devizaalapú forintra átszámítva

03.oszlop: Itt kell kimutatni a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott, értékpapír kibocsátásból származó (belföldi, külföldi EU tagállam szerinti, külföldi nem EU tagállam szerinti) devizaalapú diszkont és kamatozó kincstárjegyek tartozásállományát forintra átszámítva. Könyvviteli mérleghivatkozás: F/II/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai. 04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. Egyedül a Magyar Államkincstár a diszkont és kamatozó kincstárjegy kibocsátója, eszköz oldalon általa kibocsátott kincstárjegy nem szerepeltethető.

B/3) Egyéb értékpapírok (B3= B/3/f+B/3/df)

Ez a sor a B/3/f Egyéb értékpapírok – forintalapú, a B/3/df Egyéb értékpapírok - devizaalapú forintra átszámítva sorokat összegzi. Táblán belüli számszaki összefüggések: 31. sor:= 34. sor + 37. sor 32. sor:= 35. sor + 38. sor 33. sor:= 36. sor + 39. sor 03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ! A Magyar Államkincstár csak államkötvényt, diszkont és kamatozó kincstárjegyet bocsáthat ki. 04,05,07,08, oszlopok: Itt kell szerepeltetni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott (belföldi, külföldi EU tagállam szerinti, külföldi nem EU tagállam szerinti) egyéb értékpapírok állományát, továbbá itt kell kimutatni a forgóeszközök között

kimutatott, (belföldi, külföldi EU tagállam szerinti, külföldi nem EU tagállam szerinti) egyéb értékpapírok állományát is. B/3/f Egyéb értékpapírok – forintalapú

03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár államkötvényt, diszkont és kamatozó kincstárjegyet bocsáthat ki. 04,05,07,08, oszlopok: Itt kell szerepeltetni az adatszolgáltatónál a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök között kimutatott, a központi alrendszer, a helyi önkormányzatok, illetve a kormányzati szektorba sorolt központi és önkormányzati egyéb szervezetek által kibocsátott forintalapú egyéb értékpapírok állományát forintra átszámítva.

Könyvviteli mérleghivatkozás: B/III/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai. A/III/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai

B/3/df Egyéb értékpapírok - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár államkötvényt, diszkont és kamatozó kincstárjegyet bocsáthat ki. 04,05,07,08, oszlopok: Itt kell kimutatni az adatszolgáltatónál a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök között kimutatott, a központi alrendszer, a helyi önkormányzatok, illetve a kormányzati szektorba sorolt központi és önkormányzati egyéb szervezetek által kibocsátott devizaalapú egyéb értékpapírok állományát forintra átszámítva. Könyvviteli mérleghivatkozás: B/III/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai. A/III/2-ből a megfelelő mérlegsorok adatai.

C) Váltók (rövid lejáratú*) (C=C/f+C/df)

Ez a sor a C/f Forintban kibocsátott váltók – forintalapú és a C/df Devizában kibocsátott váltók - devizaalapú forintra átszámítva sorokat összegzi. Táblán belüli számszaki összefüggések: 40. sor:= 43. sor + 46. sor 41. sor:= 44. sor + 47. sor 42. sor:= 45. sor + 48. sor 03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár nem bocsáthat ki váltót. 04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár nem vásárolhat váltót. C/ f Forintban kibocsátott váltó – forintalapú

03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár nem bocsáthat ki váltót. 04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár nem vásárolhat váltót.

C/ df Devizában kibocsátott váltó - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár nem bocsáthat ki váltót. 04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár nem vásárolhat váltót.

D) Pénzügyi lízing (D=Df+Ddf)

Ez a sor a D/ f Forintban kötött pénzügyi lízing– forintalapú és a D/df Devizában kötött pénzügyi lízing - devizaalapú forintra átszámítva sorokat összegzi. Táblán belüli számszaki összefüggések: 49. sor:= 52. sor + 55. sor 50. sor:= 53. sor + 56. sor 51. sor:= 54. sor + 57. sor 03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár pénzügyi lízing adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet.

04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár pénzügyi lízing adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet.

D/f Forintban kötött pénzügyi lízing – forintalapú

03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár pénzügyi lízing adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet.

04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár pénzügyi lízing adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet.

D/ df Devizában kötött pénzügyi lízing - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár pénzügyi lízing adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet.

04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár pénzügyi lízing adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet.

E) Repóügyletek (E=E1)

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3 §. (8) bekezdés 2. és 11. pontjai szerint, repóügylet: minden olyan megállapodás, amely az értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron. Az ügylet független attól, hogy a futamidő alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi, és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). A szállításos repóügylet elszámolása az értékpapír (saját kibocsátású állampapír) adásvételének megfelelően történik, ezért a szállításos repóügyletből keletkező adósságelemeket a B) Értékpapírok pont alatt kell feltüntetni. Itt csak a tárgyidőszak végéig le nem zárult ügyleteket kell figyelembe venni.

Táblán belüli számszaki összefüggések: 58. sor:= 61. sor + 64. sor 59. sor:= 62. sor + 65. sor 60. sor:= 63. sor + 66. sor

03. oszlop: Itt kell kimutatni:

- penzióba adónál, az óvadéki repóügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz (értékpapír), eladási árát (induló ár), ami kötvény esetében a névérték, diszkont kincstárjegy esetében az induló (kötési) ár, rövid lejáratú kötelezettségként, passzív repó ügyletként kell a mérlegben kimutatni,

- penzióba vevőnél, az óvadéki repó ügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz (értékpapír), eladási árát, mint az értékpapír bekerülési értékét (induló ár), ami kötvény esetében a névérték, diszkont kincstárjegy esetében az induló (kötési) ár, a rövid lejáratú kötelezettségeket csökkentő tételként, aktív repó ügyletként kell kimutatni, Az adósság a tárgyidőszak végéig le nem zárult repó ügyletekből származik. Csak a le nem zárult ügyleteket kell figyelembe venni.

04, 05, 07, 08 oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár csak kizárólag államháztartáson kívüli szervezetekkel, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal köthet repó ügyleteket. E/f Forintban végzett repó-ügylet – forintalapú

03. oszlop: Itt kell kimutatni:

- penzióba adónál, az óvadéki repó ügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz (értékpapír), eladási árát (induló ár), ami kötvény esetében a névérték, diszkont kincstárjegy esetében az induló (kötési) ár, rövid lejáratú kötelezettségként, passzív repó ügyletként kell a mérlegben kimutatni,

- penzióba vevőnél, az óvadéki repó ügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz (értékpapír), eladási árát, mint az értékpapír bekerülési értékét (induló ár), ami kötvény esetében a névérték, diszkont kincstárjegy esetében az induló (kötési) ár, a rövid lejáratú kötelezettségeket csökkentő tételként, aktív repó ügyletként kell kimutatni. Az adósság a tárgyidőszak végéig le nem zárult repó ügyletekből származik. Csak a le nem zárult ügyleteket kell figyelembe venni. Könyvviteli mérleghivatkozás: F/II/7-ből a mérlegsor megfelelő adatai. 04, 05, 07, 08 oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár csak kizárólag államháztartáson kívüli szervezetekkel, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal köthet repó ügyleteket.

E/1/ df Devizában végzett repó-ügylet - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop: Itt kell kimutatni:

- penzióba adónál, az óvadéki repóügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz (értékpapír), eladási árát (induló ár) devizáról forintra átszámítva, ami kötvény esetében a névérték, diszkont kincstárjegy esetében az induló (kötési) ár, rövid lejáratú kötelezettségként, passzív repó ügyletként kell a mérlegben kimutatni,

- penzióba vevőnél, az óvadéki repó ügylet (kölcsönügyletként elszámolt) tárgyát képező eszköz (értékpapír), eladási árát, mint az értékpapír bekerülési értékét (induló ár) devizáról forintra átszámítva, ami kötvény esetében a névérték, diszkont kincstárjegy esetében az induló (kötési) ár, a rövid lejáratú kötelezettségeket csökkentő tételként, aktív repó ügyletként kell kimutatni. Az adósság a tárgyidőszak végéig le nem zárult repó ügyletekből származik. Csak a le nem zárult ügyleteket kell figyelembe venni. Könyvviteli mérleghivatkozás: F/II/7-ből a mérlegsor megfelelő adatai. 04, 05, 07, 08 oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár csak kizárólag államháztartáson kívüli szervezetekkel, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal köthet repó ügyleteket.

F) Halasztott fizetés, részletfizetés (F= Ff+Fdf)

Ez a sor a F/f Halasztott fizetés, részletfizetés – forintalapú és a F/df Halasztott fizetés, részletfizetés - devizaalapú forintra átszámítva sorokat összegzi. Táblán belüli számszaki összefüggések: 67. sor:= 70. sor + 73. sor 68. sor:= 71. sor + 74. sor 69. sor:= 72. sor + 75. sor 03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár halasztott fizetés, részletfizetés adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet. 04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár halasztott fizetés, részletfizetés adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet. F/f Halasztott fizetés, részletfizetés – forintalapú

03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár halasztott fizetés, részletfizetés adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet. 04,05,07,08, oszlopok: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár halasztott fizetés, részletfizetés adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet. F/df Halasztott fizetés, részletfizetés - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár halasztott fizetés, részletfizetés adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet.

04,05,07,08, oszlopok:

ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár halasztott fizetés, részletfizetés adósság keletkeztető ügylettel nem rendelkezhet.

G) Származékos ügyletek fedezeti betéte (G=Gf+Gdf)

Ez a sor a G /f Származékos ügyletek forintban elhelyezett betéte – forintalapú, a G/ df Származékos ügyletek forintban elhelyezett betéte - devizaalapú forintra átszámítva sorokat összegzi.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdésének 10. pontja szerint a fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet:

a) piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkező változás, vagy valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt;

b) cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt is.

Ezen a külföldi hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betéteket, és azok összegét kell kimutatni. Táblán belüli számszaki összefüggések: 76. sor:= 79. sor + 82. sor 77. sor:= 80. sor + 83. sor 78. sor:= 81. sor + 84. sor 03. oszlop: A Magyar Államkincstár fedezet befogadó szerepében itt kell kimutatni a készenléti hitelek között nyilvántartott, a beszámolóban a kötelezettségként bemutatott devizaösszeg forintra átszámított értékét, a lejáratig folyamatosan átértékelt értékét. 04, 05, 07, 08 oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár csak kizárólag államháztartáson kívüli szervezetekkel, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal köthet származékos ügyleteket. G/f Származékos ügyletek forintban elhelyezett betéte – forintalapú

03. oszlop: A Magyar Államkincstárnak, a fedezet befogadójaként, itt kell kimutatni a készenléti hitelek között nyilvántartott, a beszámolóban kötelezettségként bemutatott származékos ügyletek fedezetét. Könyvviteli mérleghivatkozás: F/II/7-ből a mérlegsor megfelelő adatai.

04, 05, 07, 08 oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár csak kizárólag államháztartáson kívüli szervezetekkel, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal köthet származékos ügyleteket. G/df Származékos ügyletek forintban elhelyezett betéte - devizaalapú forintra átszámítva

03. oszlop: A Magyar Államkincstárnak, a fedezet befogadójaként, itt kell kimutatni a készenléti hitelek között nyilvántartott, a beszámolóban a kötelezettségként bemutatott devizaösszeg forintra átszámított értékét, annak a lejáratig folyamatosan átértékelt értékét. Könyvviteli mérleghivatkozás: F/II/7-ből a mérlegsor megfelelő adatai. 04, 05, 07, 08 oszlop: ADAT NEM SZEREPELTETHETŐ. A Magyar Államkincstár csak kizárólag államháztartáson kívüli szervezetekkel, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal köthet származékos ügyleteket. Forintalapú adósságelemekből: előfinanszírozás összesen (94-96 sorok) A tájékoztató sorban a Stab.tv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogcímen keletkezett forintalapú adósság összegét kell bemutatni.

Stab.tv. 3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális

tőketartozása, b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g) külföldi hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja során várható törlesztések összegét. Az előfinanszírozás céljából adósságot keletkeztető ügyletből származó összeget egy elkülönített letéti számlán kell tárolni, és a keletkezés évében azt nem lehet elkölteni.

Devizaalapú adósságelemekből: előfinanszírozás összesen - forintban kifejezve (97-99 sorok) A tájékoztató sorban a Stab.tv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogcímen keletkezett devizaalapú adósság összegét kell bemutatni.

01-R-F űrlap: A devizaalapú adósság összetétele

Az devizaalapú adósságelemek bemutatására a négy leggyakrabban előforduló devizanem szerinti űrlap készült (EUR = euro, CHF = svájci frank, USD = amerikai dollár, JPY = japán jen). A négy felsorolt devizától eltérő devizában keletkezett adósságelemek bemutatására az „XXX” jellel ellátott űrlap alkalmazandó igény szerinti mennyiségben az „XXX” helyett megfelelő devizanem meghatározásával.

A devizaalapú adósságelemek részletezését kötelező devizánként és forintra átszámolva is elvégezni! Az alábontásokon belül három időszakra vonatkozóan kell állományi adatokat megadni:

- tárgyévet megelőző év utolsó napján (tény - tárgyidőszak utolsó napján (tény) - tárgyév utolsó napján (év közben: várható, a december végi állapotra vonatkozó adatközlésben:

tényadat)

01-R-E és 01-R-F táblázat számszaki összefüggései

Az 01-R-E táblázatban az alsorokba besorolt devizás adósságelemek forintban kifejezett értékeit tartalmazó soroknak egyeznie kell 01-R-F táblázat devizánként részletezett, forintra átszámított értékeit tartalmazó sorok összesített értékeivel.

Az összesen értékeket a megfelelő időszakra vonatkozó adatok összesítése adja!

B/3) A vagyonkezelők részére (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-ra és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-re bízott

vagyon: 347/2010. (XII.28.) Korm. rendelet; a Nemzeti Földalapra bízott vagyon: 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet)

Az adatszolgáltatást csak a 347/2010. (XII.28.) Korm. rendelet, illetve a 34/2011. (III.17.) Korm. rendelet szerinti mérleg 3. rész: Közvetlenül kezelt eszközök és a mérleg forrás oldal figyelembe vételével kell elvégezni.

Az adatszolgáltatás 01-R-E űrlapjához a könyvviteli mérleg soraira történő hivatkozások vannak megadva. A devizaalapú adósságelemek forintra átszámított értéke kerül a 01-R-E űrlapba, a deviza-alapú

adósságelemek részletezését a 01-R-F űrlapban kell elvégezni.

01-R-E űrlap: Adósság adatok

A) Hitelek, kölcsönök (A=A/f+A/df) A hitelek, kölcsönök mérlegösszefüggései:

3. oszlop kötelezettség Mérleg J/I, J/II/1, J/II/ 4., J/II/5, J/III/1., J/III/2. 4-5, 7-8 oszlop követelés: E/III/2, F/II/4.

B) Értékpapírok (B=B/f+B/df) B/1. Kötvények (B/1=B/1/f+B/1/df) A kötvények mérlegösszefüggései:

3. oszlop kötelezettség Mérleg J/I-ből, J/II/ 2., J/II/3, J/III/1-ből 4-5, 7-8 oszlop követelés: E/III/3-ból, F/III/2-ből, F/III/3-ból.

B/2. Kincstárjegyek (B/2=B/2/f+B/2/df) A kincstárjegyek mérlegösszefüggései:

3. oszlop kötelezettség -l 4-5, 7-8 oszlop követelés: E/III/3-ból, F/III/2-ből, F/III/3-ból.

B/3. Egyéb értékpapírok (B/3=B/3/f+B/3/df) Az egyéb értékpapírok mérlegösszefüggései:

3. oszlop kötelezettség - 4-5, 7-8 oszlop követelés: E/III/3-ból, F/III/1-ből, F/III/2-ből, F/III/3-ból.

C) Váltók (C=C/f+C/df) A váltók mérlegösszefüggései:

3. oszlop kötelezettség Mérleg J/III/4-ből 4-5, 7-8 oszlop követelés: F/II/1-ből

D) Pénzügyi lízing (D=D/f+D/df) A pénzügy lízing mérlegösszefüggései:

3. oszlop kötelezettség Mérleg J/II.6-ból 4-5, 7-8 oszlop követelés: F/II/4-ből

E) Repó-ügyletek (E=E/f+E/df)

A repó-ügyletek mérlegösszefüggései: 3. oszlop kötelezettség Mérleg J/III/7-ből 4-5, 7-8 oszlop követelés: F/II/5-ből

F) Halasztott fizetés, részletfizetés (F=F/f+F/df) A halasztott fizetések, részletfizetések mérlegösszefüggései:

3. oszlop kötelezettség Mérleg J/II/6-ból, J/III/3-ból, J/III/4-ből 4-5, 7-8 oszlop követelés: F/II/4-ből

G) Származékos ügyletek fedezeti betéte (G=G/f+G/df)

A származékos ügyletek mérlegösszefüggései: 3. oszlop kötelezettség Mérleg J/III/7-ből 4-5, 7-8 oszlop követelés: F/II/5-ből

Forintalapú adósságelemekből: előfinanszírozás összesen (94-96 sorok)

A tájékoztató sorban a Stab.tv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogcímen keletkezett forintalapú adósság összegét kell bemutatni.

Stab.tv. 3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális

tőketartozása, b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g) külföldi hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja során várható törlesztések összegét. Az előfinanszírozás céljából adósságot keletkeztető ügyletből származó összeget egy elkülönített letéti számlán kell tárolni, és a keletkezés évében azt nem lehet elkölteni.

Devizaalapú adósságelemekből: előfinanszírozás összesen - forintban kifejezve (97-99 sorok) A tájékoztató sorban a Stab.tv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogcímen keletkezett devizaalapú adósság összegét kell bemutatni.

01-R-F űrlap: A devizaalapú adósság összetétele

Az devizaalapú adósságelemek bemutatására a négy leggyakrabban előforduló devizanem szerinti űrlap készült (EUR = euro, CHF = svájci frank, USD = amerikai dollár, JPY = japán jen). A négy felsorolt devizától eltérő devizában keletkezett adósságelemek bemutatására az „XXX” jellel ellátott űrlap alkalmazandó igény szerinti mennyiségben az „XXX” helyett megfelelő devizanem meghatározásával. A devizaalapú adósságelemek részletezését kötelező devizánként és forintra átszámolva is elvégezni! Az alábontásokon belül három időszakra vonatkozóan kell állományi adatokat megadni:

- tárgyévet megelőző év utolsó napján (tény - tárgyidőszak utolsó napján (tény) - tárgyév utolsó napján (év közben: várható, a december végi állapotra vonatkozó adatközlésben:

tényadat)

01-R-E és 01-R-F táblázat számszaki összefüggései

Az 01-R-E táblázatban az alsorokba besorolt devizás adósságelemek forintban kifejezett értékeit tartalmazó soroknak egyeznie kell 01-R-F táblázat devizánként részletezett, forintra átszámított értékeit tartalmazó sorok összesített értékeivel.

Az összesen értékeket a megfelelő időszakra vonatkozó adatok összesítése adja!

* * *