KÜLÜGYI ÉS KÜLGAZDASÁGI INTÉZET

Brit veszteségek,

avagy a brexit a nem politikai szereplők szemszögéből

British Damages:

Brexit from the Perspective of Non-Political Actors

KKI TANULMÁNYOK

GYÖNGYÖSI KATA KLÁRA

T-2018/02

KKI-tanulmányokA Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa

Kiadó:Külügyi és Külgazdasági Intézet

Szöveggondozás és tördelés:Tevelyné Kulcsár Andrea

A kiadó elérhetősége:H-1016 Budapest, Bérc utca 13-15.

Tel.: + 36 1 279-5700Fax: + 36 1 279-5701E-mail: info@ifat.hu

http://kki.hu

© Gyöngyösi Kata Klára, 2018© Külügyi és Külgazdasági Intézet, 2018

ISSN 2064-9460

T-2018/02

3

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

Összefoglalás: A 2016-os brit népszavazás mérföldkőnek számít nemcsak a szi-getország életében, de az európai integráció történetében is. A referendum előtt sokan igyekezték meggyőzni a közvéleményt a saját igazukról, a kilépés vagy épp a maradás következményeit politikai, történelmi, kulturális és gazdasági aspektusból megvilágítva. Tanulmányomban elsősorban a gazdasági és a társadalmi szerep-lők érveit, előrejelzéseit vizsgálom, és igyekszem bebizonyítani azt, hogy habár a politika sokszor a gazdasági előnyök érdekében kampányolt a kilépés mellett, elő-fordulhat, hogy éppen az ellenkezőjét érik el azzal. A kutatás számos gazdasági mutatóra, multinacionális vállalatok közleményeire alapozva vizsgálja a brexit eset-leges következményeit.

Abstract: The EU membership referendum in 2016 was a milestone not only in the life of the United Kingdom, but also in the history of European integration. Before the referendum, many have tried to convince the public opinion of their own right by highlighting the political, historical, cultural, and economic aspects of the consequences of leave or remain. In my paper, I am examining the arguments and forecasts of economic and social actors, and try to prove that although politics was often campaigning for economic benefits, it might have been the opposite. The research explores the possible consequences of Brexit covering a number of economic indicators, including interventions from multinational corporations as well.

BEVEZETÉS

A britek számára az Európai Unióból való kilépés szándéka már több éve na-pirenden volt. Míg kezdetben a távozást csak „fenyegetésként”, a politikai nyomásgyakorlás eszközeként emlegették, mára a kilépési folyamat való-

sággá vált. Már az európai integrációhoz való 1973-as csatlakozása óta érezhető volt az Egyesült Királyságnak a teljes integrálódással szembeni távolságtartása, mely számos „kimaradásban” (opt-out) öltött testet: London nem tagja a schengeni övezetnek, az eurózónának, és más egyezményeknél is kivételként kell rá tekintenie a többi uniós tagállamnak. Ez a különutasság nem csak az Európai Unió eseté-ben nyilvánvaló: a szigetország jogi rendszere is eltér a kontinentálistól, továbbá az ország az európai és az amerikai kontinens között egyfajta közvetítő, összekötő szerepet töltött be, és tölt be a mai napig.

Természetesen az is jelentős hatást gyakorolt az Egyesült Királyság Euró-pa-politikájára, hogy éppen melyik párt volt hatalmon. Míg a Munkáspárt (Labour Party) általánosságban integrációpártinak tekinthető, addig a Konzervatív Párt (Conservative and Unionist Party) a brit nemzetállam megerősítésére kívánta ki-használni az Unió adta lehetőségeket. Ebből adódóan az sem meglepő, hogy a referendum kiírása, a népszavazás és a kilépési tárgyalások megkezdése is a Konzer-vatív Párthoz, David Cameron volt és Theresa May jelenlegi miniszterelnökhöz kötődik.

Gyöngyösi Kata Klára 4

Véleményem szerint a brit kilépési referendum ötlete is további jogok kiharcolásá-ra irányult, újabb kötelességek vállalása nélkül, ám a politikai vezetés (elsősorban a Cameron-kormány) a Konzervatív Párt és az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UK Independence Party, UKIP) által beindított folyamatot nem tudta kordá-ban tartani, és a brit választók megszavazták az EU-ból való kilépést.

Azonban a britek kilépésének nem csak politikai okai vannak: a népszavazás ötlete alapvetően a bevándorlási kérdés rendezésére irányult, amelynek gazdasá-gi hatásait is megfogalmazta az akkori brit kormány. Olyan reformokat szerettek volna elérni egy esetleges brit kilépés lebegtetésével, amelyek gazdasági előnyöket biztosítottak volna számukra. Ezért is tartom fontosnak a brexitnek a nem politikai szereplők, multinacionális vállalatok, pénzintézetek, oktatási intézmények szemszö-géből történő vizsgálatát, és igyekszem bemutatni a britek várható veszteségeit, a hátrányokat, amelyek az Európai Unióból való kilépés következtében érik őket.

Kiinduló kutatási hipotézisem szerint a gazdasági érdekekből elindított folyamat kontraproduktív, vagyis az Európai Unióból való kilépéssel nem egy gazdaságilag előnyösebb pozíciót harcoltak ki a toryk, hanem hátrányokat idéztek elő – a brit cé-gek, intézmények figyelmeztetése ellenére.

LONDON ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGMINT GAZDASÁGI ÉS FELSŐOKTATÁSI KÖZPONT

A brit főváros jelentősége nemcsak Európán belül, de világszinten is vitatha-tatlan. Összeköti Európát Észak-Amerikával; a pénzintézeteiről híres londoni City közismert fogalom; a jellegzetes brit kultúra, az építészet, az irodalom,

a világ egyik leghíresebb királyi családja a turisták millióit vonzza az országba, a kiváló felsőoktatási intézmények pedig a hallgatók ezreit; ráadásul a multikulturális környezet miatt számos nemzetközi vállalat is szívesen telepít oda gyáregységet, központot, leányvállalatot vagy fiókot. Jelenleg – de már nem sokáig – olyan uniós ügynökségeknek ad otthont, mint az Európai Bankhatóság1 és az Európai Gyógyszerügynökség,2 amelyekben az EU 28 tagállamából érkező dolgozókat fog-lalkoztatnak.

Felsőoktatás

Londonra híres egyetemi városként is lehet tekinteni, hiszen az egyetemi világ-ranglista első 40, a britnek pedig az első 10 egyeteme közül négy is londoni székhelyű (1. táblázat). Ennek köszönhetően számos külföldi fiatal jelentke-

zik az ottani felsőoktatási intézményekre. A kiemeltek mindegyikén nagy arányban

1 European Banking Authority, 2018.

2 European Medicines Agency, 2018.

T-2018/02

5

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

találkozhatunk külföldi hallgatókkal: az Imperial College London3 diákjainak 52, a University College Londonnak4 47, a London School of Economics and Political Science-nek5 70, a King’s College Londonnak6 pedig 38 százaléka érkezett az or-szág határán kívülről. Ezekből az adatokból is látszik, hogy London az egyik vezető „hatalom” az oktatásban is.

1. táblázat7

A legjobb brit egyetemeknek a világranglistában elfoglalt helye (2017)Brit rangsor Egyetem Világranglista

1. University of Oxford 1.2. University of Cambridge 4.3. Imperial College London 8.4. University College London 15.

5.London School of Economics and

Political Science =25.

6. University of Edinburgh 27.7. King’s College London =36.8. University of Manchester 55.9. University of Bristol 71.

10. University of Warwick =82.A „=” jel megosztott helyezést jelöl.

Vállalkozások

De London nem csak az egyetemek szempontjából ér el kiemelkedő számo-kat: rengeteg vállalat, vállalkozó és munkavállaló választja a brit fővárost munkavégzése központjának. Ahogy a 2. táblázat is mutatja, 2016-ban közel

20.000 különböző méretű vállalkozást tartottak nyilván a Cityben.

2. táblázat8

A londoni Cityben található vállalkozások a munkavállalók száma szerint

Alkalmazottak száma (fő)

0–4 5–9 10–19 20–49 50–99 100–249 250+

Vállalkozások száma (darab)

12.240 2.290 1.620 925 410 260 235

3 Times Higher Education – World University Rankings, 2016 c.

4 Times Higher Education – World University Rankings, 2016 f.

5 Times Higher Education – World University Rankings, 2016 e.

6 Times Higher Education – World University Rankings, 2016 d.

7 Forrás: Times Higher Education – World University Rankings, 2016 a.

8 City of London, 2016.

Gyöngyösi Kata Klára 6

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal egy másik táblázatából (3. táblázat) az is látható, hogy a Cityben működő pénzügyi és biztosítási vállalkozások száma 2016-ban elérte a 3.030-at, egész Londonban pedig a 13.700-at, ami már önmagában is jelentős mennyiség, de arányaiban még inkább számottevő: az Egyesült Királyságban elérhető pénzügyi vállalkozások 5 százaléka koncentrálódik a Cityre, egész Londonra pedig több mint a negyede.

3. táblázat9

Pénzügyi és biztosítási cégek száma területi felosztásbanTerület Vállalkozások száma

A londoni City 3.030London 13.700Nagy-Britannia 51.355Egyesült Királyság 52.435

Az Egyesült Királyság gazdasági jelentősége, ereje a 4. táblázatban szereplő adatokból látszik igazán. A 2016. februári felmérések szerint a nem brit tulajdonú, de az Egyesült Királyság területén levő pénzügyi szolgáltató vállalkozások száma meg-haladta a nyolcszázat. Természetesen a legnagyobb befektető az Amerikai Egyesült Államok, de jelentős a svájci, francia, német és holland vállalkozások jelenléte is, így a brexitet követően ezeknek a száma változhat a legnagyobb mértékben – legin-kább csökkenhet.

4. táblázat10

Külföldi tulajdonú pénzügyi szolgáltató cégek száma az Egyesült Királyságban (2016. február)

Ország Vállalatok száma az Egyesült KirályságbanAmerikai Egyesült Államok 498Svájc 49Franciaország 41Japán 35Németország 34Kanada 32Hollandia 30Ausztrália 30Bermuda 29India 28

9 Uo.

10 Uo.

T-2018/02

7

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

MunkaVállalók

A korábban említett multikulturális közeget nemcsak a brit Nemzetközösség tagjainak (India, Ausztrália, Új-Zéland) a korábbi anyaországban munkát vállaló polgárai alkotják, hanem az Európai Unió államaiból érkezők is, akik

a belső piac teremtette szabadságjogokkal élve mentek az Egyesült Királyságba. Nagy-Britannia azért is közkedvelt célpont, mert a hivatalos nyelve a világnyelvként számon tartott angol.

Ahogy a 1. ábrán látható, 2017 első negyedében megközelítőleg 3,6 millió kül-földi munkavállalót tartottak számon az Egyesült Királyságban. Természetesen ez a kép árnyalt, hiszen a már évek óta kint élő, időközben brit állampolgárságot szer-zett személyek nem jelennek meg a statisztikában, mint ahogy a be nem jelentett munkavállalók sem. Az uniós tagállamokból és az Unión kívüli országokból érkezők aránya 2011 elején fordult meg, vagyis a 2004-ben csatlakozott országok mun-kaerő-áramlását szabályozó/korlátozó rendelkezés hétéves időtartamának lejárta után.

1. ábraKülföldi munkavállalók 1999 és 2017 között az Egyesült Királyságban

(uniós és nem uniós állampolgárok)11

Bár a 2. ábra adatai régebbi, 2015-ös adatokra vonatkoznak, de az arányok jól tükrözik a jelenlegi állapotot is. Valamennyi brit régió esetében kiemelkedő a külföldi születésűek és a más nemzetiségűek (az Egyesült Királyságban született, de nem brit állampolgárok) aránya, de Külső- (Outer) és Belső- (Inner) London esetében különösen kimagasló. Az utóbbiban a külföldi születésűek aránya már 2015-ben meghaladta a 40, míg a más nemzetiségűeké a 20 százalékot, és valószínűleg ez a

11 Forrás: Office for National Statistics, 2017.

Gyöngyösi Kata Klára 8

ráta az elmúlt években csak nőtt. Ebből is látszik, hogy London lakosainak többsége már nem brit állampolgár; igaz, ez az ábra nem tesz különbséget az EU-s és nem EU-s polgárok között.

2. ábraA bevándorlók régiók szerinti százalékos megoszlása az Egyesült Királyságban

(2015)12

A 3. ábra a Londonban élő bevándorlók arányát a születési országuk szerinti bontásban mutatja be. Ebből láthatjuk, hogy az uniós tagállamokból (elsősorban Lengyelország-ból, Írországból, Olaszországból, Franciaországból és Romániából) érkezők aránya megközelítőleg 17-20 százalék, vagyis az előző ábrán látható 40 százalék fele.

3. ábraA Londonban élő bevándorlók százalékos megoszlása születési helyük alapján

(2015)13

Ezekből az adatokból is látszik, hogy az Egyesült Királyság területén (és külö-nösen Londonban) nagy számban élnek külföldi hallgatók, munkavállalók, akiknek számottevő része az Európai Unió valamely tagállamából érkezett. Ez a brexit

12 Forrás: Vargas-Silva és Rienzo, 2017.

13 Forrás: Uo.

T-2018/02

9

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

tükrében azért is fontos, mert ha a brit vezetés az Unió elhagyásának feltételeit megállapító tárgyalások során a hard Brexit, vagyis a belső piacból való kilépés mel-lett dönt, akkor mielőbbi megoldást kell kínálnia azon uniós polgárok számára, akik éppen azzal élve költöztek az Egyesült Királyságba. Ez rengeteg embert érint, és a brit munkaerőpiacról való kivonulásuk komoly válságot eredményezne. Többek között ezért is ez az egyik legfontosabb és minél hamarabb tisztázandó témakör a brexittel kapcsolatos tárgyalások sorában.

LOBBIZÁS ÉS VÁLLALATI ÉRDEKEKA REFERENDUM ELŐTT

A brit uniós tagságról szóló 2016. június 23-i referendum február 20-ai beje-lentését számos esemény előzte meg. David Cameron a 2013. január 23-i beszédében részletesen kifejtette az akkori Európa-politikáját, felvázolta az

Európai Unió alapelveit, kihívásait, és a szerinte szükséges reformokról is szót ej-tett. Akkor ígérte meg azt is, hogy ha 2015-ben ismét a Konzervatív Pártnak szavaz bizalmat a brit nép, referendumot tarthat az ország az uniós tagsággal kapcsolat-ban. A bejelentést követően szinte általánossá vált a britek euroszkepticizmusa.14 A brit kormány számos uniós eseménnyel, intézkedéssel összefüggésben kifejezte az Európai Unió működésével kapcsolatos fenntartásait,15 és sokallta az országnak a tagságból adódó befizetési kötelezettségét.16

Bár a közvélemény-kutatások szerint akkoriban a briteknek még csak 33 szá-zaléka szavazott volna a kilépésre, míg 45 százalékuk a maradásra, David Cameron már megfogalmazta a „kívánságlistáját”: a bevándorlási feltételek szigorítását, az újonnan csatlakozó országokból érkező munkaerő szabad áramlásának korlátozá-sát, illetve feltételekhez kötését, a „szociális turizmus”17 elleni határozottabb fellépést szerette volna elérni.18

Valószínűleg 2013 és 2015 között a brit kormány és David Cameron célja nem az volt, hogy ténylegesen kiléptesse az Egyesült Királyságot az Európai Unióból, annak lebegtetésével inkább hatást próbáltak gyakorolni a többi tagállam kormányára és az uniós vezetőkre a reformok bevezetése és az integráció működésének átgondo-lása érdekében.

14 A NatCen Social Research 2015-ös felmérése szerint a lakosság 30 százaléka kilépéspárti, míg 65 százaléka szkeptikus. Curtice, 2015.

15 A lisszaboni szerződés értelmében Jean-Claude Junker megválasztásához nem volt szükség konszenzusra. Kitekintő, 2014 a.

16 Sokakat Margaret Thatcher indulatosságára emlékeztetett, amikor 2014-ben az EU több mint 2 milliárd eurónyi „pótbefizetést” követelt az Egyesült Királyságtól. Kitekintő, 2014 b.

17 A „szociális turizmus” az, amikor az egyik uniós tagországból egy másikba vándorolnak a ked-vezőbb szociális juttatások miatt.

18 Kitekintő, 2015.

Gyöngyösi Kata Klára 10

Cameron azonban igen nehéz helyzetbe került a maradáspárti kampánya során, hiszen maga a miniszterelnök kritizálta az EU-t éveken át, és ő erősítette az EU-szkepticizmust a brit választók körében, a brexitről szóló népszavazás előtt mégis a tagság folytatása mellett állt ki – nem kis zavart keltve saját választóiban. Egy hónappal a referendum előtt, 2016. május 22-én, a The Sun vasárnapi számában Cameron a brit választókat az Unióból való kilépés negatív gazdasági következmé-nyeire, a font romlására, valamint a brit háztartások kiadásának az emelkedésére figyelmeztette.

Véleményét támogatta a négy legnagyobb áruházlánc – Tesco, Sainsbury’s, Marks & Spencer és B&Q – vezetője is.19 De más nagyvállalatok és nemzetközi szervezetek is igyekeztek meggyőző érveket felsorakoztatni a remain, vagyis a ma-radás mellett. A referendum előtti kampány idején a GE, a BMW, az Airbus és a Microsoft is jelezte, hogy ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, akkor a vezetősége újragondolja a cég ottani tevékenységét. Több japán multinacionális vállalat, többek között a Hitachi is a maradás mellett kampányolt. Elnöke, Nakanisi Hiroaki arra emlékeztette a brit választókat és politikusokat, hogy a cég nagyjából egymilliárd font értékben hajtott végre beruházásokat a brit vasúti és energiaipa-ri szektorban, s a vasúti beruházásai globális központját is Londonba telepítette, továbbá az sem hagyható figyelmet kívül, hogy a japán vállalatok 140 ezer alkal-mazottat foglalkoztatnak Nagy-Britanniában közvetlenül, a beszállítói hálózatokkal együtt számolva pedig még jóval többet.20 Mindez a kilépéssel veszélybe kerülhet.

Roberto Azevêdo, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elnöke is számada-tokkal igyekezett meggyőzni az Egyesült Királyság választóit. Számításai szerint a britek a kilépés melletti voksolással évente több milliárd fontos veszteséget okoz-nának maguknak. Többek között elesnének az Unió vámmentes kereskedelmétől, ami a becslések szerint több mint 5 milliárd fontnyi vámot jelentene a brit vállal-kozások számára (igaz, a brit vámbevételek is növekednének), mivel az EU által a nem uniós tagállamokkal (pl. Norvégia és Svájc) kötött kétoldalú megállapodás átlagosan 14 százalékos importvámot tartalmaz.21 Azevêdo véleménye szerint az új gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítése évekig is tarthat, és nem lenne lehetőség az adott állapotnak az új megállapodásokba történő átmentésére.22

A konkrét számok, összegek, figyelmeztetések azonban mind hiábavalónak bizonyultak: az Egyesült Királyság szavazásra jogosult állampolgárai 2016. június 23-án a szavazóurnákhoz járultak, és a kilépés mellett döntöttek.

19 Kitekintő, 2016.

20 Autopro/MTI, 2016.

21 Shawn, 2016.

22 Elliott, 2016.

T-2018/02

11

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

A BRITEK KILÉPNEK

A népszavazás végeredményét ma már senki sem kérdőjelezi meg. Ahogy a 4. ábrán is láthatjuk, az Egyesült Királyság lakossága 51,9:48,1 arányban a kilépés mellett tette le a voksát. A két tábor eredménye közötti különbség

nagyon kicsinek mondható, hiszen a 3,8 százalék 1.269.501 szavazásra jogosult állampolgárt takar, ami a népszavazás során a szavazatát leadó több mint 33 millió főhöz képest valóban jelentéktelennek tűnik.

4. ábraAz EU-ról szóló 2016. június 23-i brit népszavazás végeredménye23

A Nagy-Britanniában levő vállalatok nem hagyták annyiban a döntést. Sokan abbéli reményüknek adtak hangot, hogy az újabb nyilatkozatok, adatok, számítások esetleg rábírhatják a brit kormányt, hogy visszakozzon, vagy újabb népszavazást írjon ki a kis különbség miatt.

A referendumot követő napokban azonban világossá vált, hogy nincs újabb sza-vazás, nincs visszakozás. A továbbiakban a kérdés már csak az volt, hogy mikor aktiválja az új miniszterelnök, Theresa May az 50. cikkelyt,24 illetve melyik kilépési forgatókönyv – a hard vagy a soft Brexit – mellett döntenek. Az utóbbi elképzelés szerint az Egyesült Királyság csak az Európai Unióból lépne ki, de az Európai Gazda-sági Térség (EGT) tagja maradna, mint Izland, Liechtenstein és Norvégia.25 Az ilyen

23 Forrás: BBC, 2016.

24 Az 50. cikkely a lisszaboni szerződéssel került be az uniós jogok közé. Egy rövid, pár mondatos bekezdésről van szó, amely lehetőséget biztosít a tagállamoknak az Unióból való kilépésre, és annak kezdeti protokollját írja le.

25 Az Európai Unió mindegyik tagállama egyben tagja az EGT-nek is.

Gyöngyösi Kata Klára 12

megállapodás értelmében az EGT területén továbbra is biztosított a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgása, vagyis az EU négy szabadság-joga, valamint célja a résztvevők közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítése.26 Ebből adódóan a hard Brexit viszont azt a forgatókönyvet jelenti, amely szerint az Egyesült Királyság az Unióval együtt az EGT-ből is kilépne – ami termé-szetesen a piac szereplői, a vállalatok, a munkavállalók számára sok problémát és kérdést vet fel. Éppen ezért a referendum és az 50. cikkely aktiválása közti időszak-ban a legfőbb céljuk a brit vezetésnek a gazdasági „fenyegetésekkel”, kivonulási tervekkel való nyomásgyakorlás révén történő meggyőzése volt arról, hogy a brit kormány ne aktiválja az 50. cikkelyt, vagy ha mégis, akkor legalább a soft változat mellett döntsön.

2016 júliusában a Német Kereskedelmi és Iparkamara (Deutsche Industrie- und Handelskammer, DIHK) által közzétett felmérésből kiderült, hogy az Egyesült Király-ság területén leányvállalattal, képviselettel vagy kirendeltséggel rendelkező német vállalatok közül a megkérdezettek 35 százaléka csökkentené a beruházásait, 26 szá-zalékuk pedig az alkalmazottaik számát is, amennyiben Nagy-Britannia valóban kilép az Európai Unióból. A felmérésben 5600 cég vett részt, vagyis a 35 százalék 1960, míg a 26 százalék 1456 vállalkozást takar.27

A nemzetközi joggal foglalkozó Gowling WLG cég 2016 decemberében, 533 ame-rikai vállalat bevonásával készített felmérése szerint az amerikai cégek 40 százaléka is szívesen átköltöztetné a képviseleteit, irodáit más uniós országokba. Az Egyesült Királyságba települt vállalkozásokra vonatkozóan fentebb bemutatott statisztikák szerint a külföldi vállalatok közel 60 százaléka amerikai, így azok áttelepítése, kivo-nulása nagymértékben megváltoztatná a brit munkaerőpiacot. Bernardine Adkins, a felmérést készítő cég európai uniós, kereskedelmi és a piaci versennyel kapcsolatos ágazatának a vezetője úgy véli, a brexit következtében az amerikai–brit gazdasági kapcsolatok olyan komoly veszélybe kerültek, amilyenre az elmúlt 50 évben nem volt példa.28

Szintén 2016 decemberében nyilatkozta Martin Shanahan, az Ipari Fejlesztési Ügynökség (Industrial Development Agency, IDA) vezérigazgatója, hogy a londo-ni City számos bankja és pénzügyi vállalkozása gondolkodik azon, hogy átteszi a székhelyét Írországba. Állítása szerint az ugyanis nemcsak a közelsége miatt ke-csegtető a cégeknek, hanem azért is, mert a britek kilépése után az lesz az egyetlen angol nyelvű uniós tagállam.29 Bár másik két tagországban, Máltán és Cipruson is az angol a hivatalos nyelv, de valószínűleg a déliek nem igazán kívánatos célpontok e szektor képviselői számára.

Nemcsak a multinacionális és a nagyvállalatok életében okozott jelentős változást a brexit megszavazása, hanem a kisebb vállalkozásokat is kedvezőtlenül érintette. A UPS (United Parcel Service), az amerikai központú multinacionális csomagküldő

26 EUR-Lex, 1993.

27 Napi.hu/MTI, 2016.

28 Rodionova, 2016.

29 McDonald, 2016.

T-2018/02

13

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

szolgálat 2016 második és harmadik negyedévében végzett felmérése szerint a brit kis- és középvállalkozások exporthajlandósága jelentősen csökkent, és míg koráb-ban az Egyesült Királyság a második helyet foglalta el az exportintenzív országok európai listáján, a brexit következtében a hatodik helyre csúszott le.30

2017 januárjában egy újabb nagyvállalat vezérigazgatója nyilatkozta, hogy át kell gondolniuk brit gyáruk helyzetét. Gamil Magal, a Magal Engineering vezérigazgató-ja szerint a francia, német és brit gyáraik közötti kényelmes (vámmentes) szállítás megszűnik, így nagy valószínűséggel kivonulnak az Egyesült Királyságból, s a gyár-tást és a tőkét átviszik a franciaországi részlegükbe. A Magal Engineering több száz munkavállalót foglalkoztat az Egyesült Királyságban, és többek között alkatrészeket gyárt olyan nagy márkáknak, mint a Jaguar Land Rover vagy a Daimler. A belső piac biztosította vámmentesség megszűnésével megközelítőleg 10 százalékkal nö-vekedne a termékeik ára, így megérné nekik, hogy az egész brit leányvállalatukat átköltöztessék.31

Szintén januárban a Microsofttal bővült tovább azoknak a cégeknek a listája, amelyek a brexit miatt újraterveznék a brit befektetéseik, vállalkozásaik sorsát. A szoft-vervállalat is a belső piac megszűnése után bevezetendő vámokra hivatkozva vinné el a befektetéseit más uniós tagállamokba. Az említetteken kívül más vállalatok is gondolkodnak központjuk áthelyezésén, munkavállalóik számának csökkentésén. Európa két legnagyobb bankja, a HSBC és az UBS nagyjából ezer alkalmazottat he-lyezne át, és a Goldman Sachs is azon gondolkodik, hogy felére csökkenti a jelenleg 3000 fős londoni munkavállalói számát.32

2017 februárjában publikálta a Deloitte a Financial Times megbízásából készített jelentését. A vizsgálat az ötszáz legnagyobb tőkeértékű vállalat közül száztizennégy-re terjedt ki. A felmérés során cégvezetőket kérdeztek meg a vállalatuk brexit után várható jövőjéről. A válaszadók elsődleges félelemként az európai vetélytársaikkal szembeni versenyképességük elvesztését jelölték meg, amely alapvetően a belső piacból való kilépés és a vámmentesség elvesztése miatt következhet be. A meg-kérdezett vezetők 10 százaléka azt tervezi, hogy cégét más országba telepíti át – ez egybecseng az előbbiekben említett cégek nyilatkozataival is. Közel kétharmaduk pedig úgy gondolja, hogy a brit EU-tagság megszűnése hosszú távon egyértelmű-en negatív hatást gyakorol vállalatuk üzleti környezetére és versenyképességére.33

A DIHK egy nappal az 50. cikkely aktiválása előtt, március 28-án egy újabb felmérést tett közzé, amely szerint az Egyesült Királyságban működő német cégek 10 százaléka tervezi az országból való kivonulást. Az is kiderült, hogy 2016 júniusa, vagyis a brit referendum óta 3,5 százalékkal csökkent a Németországból az Egyesült Királyság-ba irányuló export. A megkérdezett német vállalkozók szerint a vámok és az adók miatti költségnövekedés, illetve az új európai határ következtében megnövekvő bü-rokrácia negatív hatással lesz mindkét fél üzleti tevékenységére.34

30 Világgazdaság, 2017.

31 Castle, 2017.

32 Batchelor, 2017.

33 HVG, 2017.

34 Završnik, 2017.

Gyöngyösi Kata Klára 14

Azonban a kivonulással vagy munkaerő-csökkentéssel „fenyegetőző” sok cég mellett akadnak olyanok is, amelyek éppen azok távozása miatt döntöttek a mara-dás mellett. Juergen Maier, a Siemens UK vezérigazgatója márciusban, az 50. cikkely aktiválása előtti napokban azt nyilatkozta, hogy a cég folytatja a londoni és egye-sült királysági tevékenységeit. Mivel számos vetélytársa, mint például a Schneider Electric, távozásra vagy létszámleépítésre készül, a Siemens versenyképessége nő Londonban és az egész Egyesült Királyságban. De nem ez a cég az egyetlen: a Deutsche Bank hosszú távra bérelte ki az új londoni központját, az Alphabet Inc. egymilliárd fontot fektetett be a szintén új londoni központjába, a Facebook Inc. pedig nagyjából ötszáz új munkahely teremtését ígérte 2017 novemberére.35

Ezek voltak a tervek 2017. március 29-ig, az 50. cikkely hivatalos aktiválásáig. Azóta azonban több cég is változtatott a rövid és középtávú tervein, többek között az addig oly pozitív hozzáállású Siemens is.

HARD BREXIT

A brit kormányfő, Theresa May hosszas mérlegelések, viták, győzködések után 2017. március 29-én, az Európai Tanács elnökének és az Európai Bizottság elnökének írt levelében aktiválta a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét.36 Ezzel

kezdetét vette az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről szóló tárgyalássorozat.

A következő napokban számos multinacionális vállalat, köztük a Ryanair légi-társaság,37 a Lloyd’s biztosítótársaság,38 pénzügyi központok és más gazdasági szervezetek, sőt még az Oxfordi Egyetem39 is jelezte, hogy a brexit esetén kivonul az Egyesült Királyságból, központját másik tagállami városba viszi át. Az Oxfordi Egyetem pedig nemcsak az Egyesült Királyság első számú felsőoktatási intézmé-nye, de a 2016–2017-es világranglistán is az első helyet foglalta el. Hallgatói között a külföldiek aránya 35 százalék,40 és oktatói karában is sok a külhoni professzor. A diákok és a tanárok között többen uniós állampolgárok, akiknek a státusza az Európai Gazdasági Térségből való kilépés esetén kérdésessé válna.

Számos cég és egyetem azt is jelezte, hogy az saját szempontjukból mik azok a kérdések, amelyekre konkrétan és minél hamarabb ki kell térni a kilépési tárgya-lások során. A felmérések szerint a brit területen élő uniós, illetve az Unióban lakó brit állampolgárok, valamint az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező uniós ügynökségek áthelyezése szerepelt a legfontosabb kérdések között.

35 Sachgau és Ricadela, 2017. 2017 decemberében a vállalat bejelentett, hogy nem ötszáz, ha-nem nyolcszáz új munkatárssal bővíti londoni központját.

36 Rayner és Foster, 2017.37 Kitekintő, 2017 b.38 Kitekintő, 2017 d.39 Kitekintő, 2017 a.40 Times Higher Education – World University Rankings, 2016 b.

T-2018/02

15

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

GAZDASÁGI HATÁSOK

Áprilisban a Nestlé bejelentette, hogy ikonikus brit édességük, a Blue Riband gyártását áthelyezi Yorkból és Newcastle-ből Lengyelországba – ezzel közel 300 munkahelyet szüntet meg. A cég az Egyesült Királyságban több mint

8000 embernek ad munkát, azonban az ő jövőjük kérdésessé vált, ami természete-sen nyugtalanságra ad okot.

A Nestlén kívül más multinacionális vállalatok, pénzintézmények és egyéb, szolgáltatásokat nyújtó cégek is jelezték, hogy az üzleti stratégiájuk megváltoz-tatására kényszerülnek. Ahogy a kilépésről szóló rész végén említettem, közéjük tartozik az a Siemens is, amely az 50. cikkely aktiválása előtt még pozitívumokat talált a brexitben. De lássuk, mely jelentősebb vállalatok és hogyan változtattak/változtatnak az üzleti stratégiájukon 2017. március 30. után. Vannak köztük olya-nok, amelyek maradnak, mások távoznak, árat emelnek, a munkahelyek számát csökkentik, esetleg kivárnak, és olyanok is akadnak, amelyek a nyertesei (lesznek) a kialakult helyzetnek.

5. táblázat41

A legjelentősebb vállalatok reakciója a brexitreCég neve Iparág Reakció

Vodafone telekommunikáció Brit központjai átköltöztetését helyezte kilátásba.

Capita Plcszakmai

szolgáltatásokA cég potenciális ügyfelei késleltetik a befektetési döntéseit.

Jaguar Land Rover autóiparÚj árakat vezet be, veszít a versenyképességéből, és több álláshely kerül veszélybe.

Virgin Group cégcsoportOlyan üzletet kötött, amely 3000 munkahelyet teremtene a brexit közvetlen következményeként.

John Lewis kiskereskedelem Áremelést helyezett kilátásba.

EasyJet légitársaság Az Egyesült Királyságon kívüli légi közlekedési működési engedélyt szerzett.

Hiscox biztosításElőnyben részesíti az európai leányvállalatait, pl. a máltait vagy a luxemburgit.

Nissan autóipar Késlelteti a Sunderlandbe tervezett befektetéseit.

41 Forrás: Market Inspector, 2017; Warren, Blendrord, Pfanner, Burgess és Ainger, 2016.

Gyöngyösi Kata Klára 16

Cég neve Iparág Reakció

Deloitteszakmai

szolgáltatások

Megerősítette, hogy számára az egységes piac kevésbé fontos, mint a különböző készségekkel rendelkező munkavállalók beillesztése az Egyesült Királyságba.

Oliver Wymanvezetési

tanácsadás

Úgy véli, több millió munkahely és10 milliárd font függ a brexittel kapcsolatos tárgyalások eredményétől.

Visa Inc.pénzügyi

szolgáltatás

Csökkenti a munkahelyek számát az Egyesült Királyságban, és átköltözik más EU-tagállamokba.

Barclaysbanki és pénzügyi

szolgáltatás

Eltörölte a válságüzemmódot, annak ellenére, hogy a bankok részvényeinek az ára nagymértékben csökkent a referendum után.

HSBCbanki és pénzügyi

szolgáltatásA londoni irodából kiköltözött, pedig eleinte lehetőségnek tekintették a brexitet.

Siemenscégcsoport,

konglomerátumKészenléti állapotban tartja a szélturbinás befektetéseit, és újratervezi a stratégiáját.

Tesco kiskereskedelem Megállapodást kötött az Unileverrel, miután a szállító 10 százalékos emelést kért.

JCB nehézipar Kilépett a Brit Ipari Konföderációból (Confederation of British Industry).

Ford Motor Co. autóipar

Átköltöztetésen gondolkodik, ami közel 200 ezer munkahely megszüntetésével járna, és több mint 140 milliárd fontnyi jövedelemkiesést okozna a brit piacon.

Hankook Tire Worldwide Co.

autóipar Átköltöztetésen gondolkodik.

JCDecaux SA kommunikáció Csökkenti a befektetéseit.

Ryanair Holdings Plc légitársaság Befektetési szünetet tervez.

Burberry Group Plc elektronika Befagyasztja a befektetéseit.

Apple Inc. elektronika Áremelés várható.

Microsoft Corp. elektronika Áremelés várható.HTC Corp. elektronika Áremelés várható.Rolls-Royce Holdings Plc

nehézipar Nyereségcsökkenés várható.

WizzAir Holdings Plc légitársaság Kapacitáscsökkentés várható.

L’Oréal SA szépségipar Átköltöztetésen gondolkodik.

British Food Plc élelmiszeripar Nyereségnövelést remél.British American Tobacco

dohányipar Nyereségnövelést vár.

T-2018/02

17

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

BeköVetkezett hatások

A brit Market Inspector vállalat összeállításából az is kiderül, hogy mi az, ami már a 2016-os népszavazás óta megváltozott, és a mindennapokban is érez-teti hatását.

A 5. ábrán a fogyasztók bizalmának 2016-os alakulása figyelhető meg. Látható, hogy az év elején bejelentett kilépési referendumkor csökkenésnek indult a bizalmi ráta, és a népszavazáskor, illetve utána közel 5 pontot esett.

5. ábraA brit fogyasztók bizalmának alakulása (2016)42

Igaz, utána növekedésnek indult, és már augusztusban a referendum előttinél is magasabb értéket ért el, azonban a fogyasztói árak nem ezt a tendenciát mutatják.

A kilépés megszavazása óta a font árfolyama az utóbbi 31 év adataival össze-vetve a legalacsonyabb volt: 1 font 2016. június 22-én, vagyis a referendum előtti napon 409,19 forintot ért, míg a szavazást követőn 396,53 forintot, s október 11-én érte el a mélypontot, amikor is 336,44 forintért lehetett fontot váltani (6. ábra).

6. ábraA brit font árfolyamának változása (2016. június–2017. május)43

Az euró/font árfolyam esetében is csökkenés figyelhető meg a 2016-os referen-dum és az 50. cikkely 2017. márciusi aktiválása következtében (7. ábra).

42 Forrás: Market Inspector, 2017.43 Forrás: Netfolio, 2017.

Gyöngyösi Kata Klára 18

7. ábraAz EUR/GBP árfolyam változása (2016. október–2017. április)44

A Bank of England már 2016-ban 1 százalékos inflációt mért, és 2017 elejére 2, 2018 végére pedig már 3 százalékot jósolt.45 Ezzel párhuzamosan bizonyos termé-kek és szolgáltatások ára már emelkedett is:

• gyártott termékek: +2,6%• közlekedési eszközök: +2,7%• élelmiszer: +1,1%• dohány és alkohol: +2,2%• üzemanyag: +1,6%.

előrejelzések

A Market Inspector által készített előrejelzés szerint az élelmiszeripari árak 10, míg az autóipariak 20 százalékkal fognak növekedni, de a jelentés jól mu-tatja azt a számokban mérhető különbséget is, ami a soft és a hard Brexit

forgatókönyve között érzékelhető. Igaz, mindkét esetben nő az Egyesült Király-ság fizetőképtelensége, csak míg az előbbinél annak mértéke jövőre 9 százalék körüli lesz, addig az utóbbi esetében elérheti a 15 százalékot, ami a 2018-ra várható 6 százalék két és félszerese (6. táblázat).

Ebből megállapítható, hogy a soft Brexit, vagyis a Közös Piacon maradás mellett gazdaságilag erős érvek mutatkoznak.

6. táblázatAz Egyesült Királyság fizetésképtelenségi előrejelzése a referendum utáni időszakra46

Év Fizetésképtelenségi előrejelzés

Mérték(százalék)

2016 20.000 12017 21.800 82018 23.100 62019 (soft Brexit esetén) 25.170 92019 (hard Brexit esetén) 26.570 15

44 Forrás: Portfolio, 2017.

45 A növekedő tendencia megállapítása a lényeges.

46 Forrás: Market Inspector, 2017.

T-2018/02

19

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

KONKLÚZIÓ

A brexitről szóló referendumig, 2016. június 23-ig a kis- és nagyvállalatok, s más gazdasági szereplők a kivonulási terveikkel, az áraik növeléséről és az általuk biztosított munkahelyek csökkentéséről szóló „fenyegetésekkel” a brit

választókat, majd a népszavazás után a kormányt igyekezték meggyőzni a maradás fontosságáról. Úgy tűnik, mindhiába. Az 50. cikkely aktiválása óta a brexit enyhébb forgatókönyve, a soft változat mellett kampányolnak, hiszen az azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EGT-tagságát megőrizve a Közös Piac része maradhatna, és így a multinacionális cégek és a piac egyéb szereplői kedvező vámmentességé-nek és az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásának sem lenne akadálya. Azonban a brit kormány éppen e szabadságjogok, leginkább a munkaerő szabad mozgása, a gazdasági migráció miatt akarja az országot kilép-tetni az Európai Unióból.

A gazdasági mutatóknak (a font árfolyamának, a fizetésképtelenségi mértéknek, a fogyasztói bizalomnak) a tanulmányomban bemutatott ábrákon, diagramokon is látható csökkenése is azt jelzik, hogy a brexit által elindított folyamat gazdasági-lag nem előnyökkel, hanem nagy valószínűség szerint hátrányokkal fog járni. Ezt a multinacionális vállalatok nyilatkozatai és a gazdasági kutatóintézetek előrejelzései is alátámasztják. A kérdés már csak az, hogy a brit kormány gazdasági számításai, egyenletei mit mutatnak, és hogy a véleményük szerint mi lenne számukra az elő-nyösebb.

A kutatásom során felhasznált statisztikai felmérések és a nagyvállalatok üzletpo-litikájában, befektetéseiben tervezett változtatások alapján kijelenthető, hogy a hard Brexit esetében a brit munkaerőpiacon valószínűleg nagymértékű leépítésekre, elbo-csátásokra lehetne számítani. A gazdasági szempontból jelentősebb vállalatok közül eddig több mint negyven jelezte, hogy kivonulna a brit piacról, vagy komoly változta-tásokat hajtana végre az egyesült királysági üzletrészei tekintetében – és a számuk napról napra nő. Továbbá, ahogy azt a Market Inspector felmérése is mutatja, már olyan változásokat okozott eddig is a brexit megszavazása és a kilépési tárgyalások megkezdése, amelyek nemcsak a multinacionális vállalatoknál dolgozókat, hanem az Egyesült Királyságban élők közül mindenkit érint: az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek, az üzemanyag árának emelkedése, a font értékének más devi-zákhoz viszonyított csökkenése. Ez még csak a kezdet, de az Unióból és a Közös Piacról való tényleges kilépés olyan további nagyfokú, egyelőre beláthatatlan, de sejthető változásokat okozhat, amelyek a lakosság elégedetlenségéhez és egy esetleges kormányváltáshoz is vezethetnének.

A 2017-es választás elsősorban nem a kormány megválasztásáról szólt, hanem arról, hogy az Egyesült Királyság népe kapott még egy esélyt arra, hogy közel egy év távlatából mérlegelje, átgondolja a 2016-os döntését, és esetleg változtasson rajta. A 2017. június 8-án megrendezett előrehozott általános választások eredményeként a

Gyöngyösi Kata Klára 20

Konzervatív Párt maradt kormányon, azonban tizenhárom parlamenti helyet vesz-tett, míg a Munkáspárt újabb harmincat nyert. Ennek következtében esély van arra, hogy egyfajta mérsékelt álláspont alakul ki a kilépési tárgyalások tekintetében – ami a kivonulást vagy leépítést tervező cégek rövid és középtávú terveiben is változást jelenthet.

IRODALOMJEGYZÉK

Autopro/MTI (2016) Közeleg a brexit-szavazás: sorra üzennek a vállalatok. [Online] Június 9. Elérhető: https://autopro.hu/elemzesek/Kozeleg-a-brexit-szavazas-sorra-uzennek-a-vallalatok/19070/. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Batchelor, Tom (2017) Brexit: Microsoft Is Latest Major Company to Threaten to Pull Business from the UK. Independent. [Online] Január 24. Elérhető: http://www.independent.co.uk/news/uk/home-news/brexit-latest-news-microsoft-major-companies-pull-business-from-uk-jobs-import-tariffs-eu-single-a7543641.html. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

BBC (2016) UK Votes to Leave the EU. [Online] Június. Elérhető: http://www.bbc.com/news/politics/eu_referendum/results. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Castle, Stephen (2017) British Firms Await Brexit Plans, Poised to Relocate. The New York Times. [Online] Január 15. Elérhető: https://www.nytimes.com/2017/01/15/world/europe/brexit-firms-business-relocate.html?_r=1. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

City of London (2016) Statictics about the City. [Online] Június. Elérhető: https://www.cityoflondon.gov.uk/business/economic-research-and-information/Pages/economic-statistics.aspx. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Curtice, John (2015) How Deeply Does Britain’s Euroscepticism Run? British Social Attitudes. [Online]. Elérhető: http://www.bsa.natcen.ac.uk/media/39038/euroscepticism.pdf. [A letöltés ideje: 2018. január 10.]

Elliott, Larry (2016) WTO Chief Says Post-Brexit Trade Talks Must Start from Scratch. The Guardian. [Online] Június 7. Elérhető: https://www.theguardian.com/business/2016/jun/07/wto-chief-brexit-trade-talks-start-scratch-eu-referendum. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

EUR-Lex (1993) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás. [Online]. Elérhető: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=LEGISSUM:em0024&from=HU. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

European Banking Authority (2018). [Online]. Elérhető: http://www.eba.europa.eu/. [A letöl-tés ideje: 2018. január 5.]

European Medicines Agency (2018). [Online]. Elérhető: http://www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=/pages/home/Home_Page.jsp. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

European Parliament (2014) Results of the 2014 European Elections. [Online] Szeptember 22. Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/elections2014-results/en/country-results-uk-2014.html. [A letöltés ideje: 2018. január 10.]

Gömöri Roland (2013) David Cameron uniós népszavazást ígért és hidegzuhanyt kapott. Kitekintő. [Online] Január 24. Elérhető: http://kitekinto.hu/europa/2013/01/24/david_cameron_unios_nepszavazast_igert_es_hidegzuhanyt_kapott. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

T-2018/02

21

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

HVG (2017) A brit cégek már meg is érezték a Brexit kellemetlen következményeit. [Online] Február 6. Elérhető: http://hvg.hu/gazdasag/20170206_brexit_brit_vallalatok. [A letöl-tés ideje: 2018. január 5.]

Kitekintő (2014 a) David Cameron nem alkuszik. [Online] Június 19. Elérhető: http://kitekinto.hu/europa/2014/06/19/david_cameron_nem_alkuszik. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Kitekintő (2014 b) David Cameron éktelen haragra gerjedt. [Online] Október 25. Elérhető: http://kitekinto.hu/europa/2014/10/25/david_cameron_ektelen_haragra_gerjedt. [A le-töltés ideje: 2018. január 5.]

Kitekintő (2015) David Cameron már a kívánságlistáján dolgozik. [Online] Május 28. Elérhető: http://kitekinto.hu/europa/2015/05/28/david_cameron_mar_a_kivansaglistajan_dol-gozik. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Kitekintő (2016) David Cameron az EU mellett szállt síkra. [Online] Május 22. Elérhető: http://kitekinto.hu/europa/2016/05/22/david_cameron_az_eu_mellett_szallt_sikra. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Kitekintő (2017 a) Az Oxfordi Egyetemnek is sokba kerülhet a Brexit. [Online] Március 13. Elérhető: http://kitekinto.hu/2017/03/13/europai-ugyek/az-oxfordi-egyetemnek-is-sokba-kerulhet-a-brexit/. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Kitekintő (2017 b) A Ryanair figyelmeztette a briteket. [Online] Március 29. Elérhető: http://kitekinto.hu/2017/03/29/europai-ugyek/a-ryanair-figyelmeztette-a-briteket/. [A letöl-tés ideje: 2018. január 5.]

Kitekintő (2017 c) Végleges a Brexit, de London Európa szövetségese marad. [Online] Március 29. Elérhető: http://kitekinto.hu/2017/03/29/europai-ugyek/vegleges-a-brexit-de-london-europa-szovetsegese-marad/. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Kitekintő (2017 d) A Brexit miatt Brüsszelbe menekül a Lloyd’s biztosítótársaság. [Online] Március 30. Elérhető: http://kitekinto.hu/2017/03/30/europai-ugyek/a-brexit-miatt-brusszelbe-menekul-a-lloyds-biztositotarsasag/. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Mandiner (2015) Szakítana Skócia a britekkel, ha azok kilépnek az EU-ból. [Online] Április 9. Elérhető: http://mandiner.hu/cikk/20150409_szakitana_skocia_a_britekkel_ha_azok_kilepnek_az_eu_bol. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Market Inspector (2017) Impact of Brexit on Businesses in the UK. [Online] Április 7. Elérhető: http://www.market-inspector.co.uk/blog/2016/10/impact-of-brexit-on-businesses-in-the-uk. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

McDonald, Henry (2016) Dozens of UK Banks and Financial Firms ’Looking at Moving to Ireland’. The Guardian. [Online] December 25. Elérhető: https://www.theguardian.com/world/2016/dec/25/uk-banks-financial-firms-moving-ireland. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Napi.hu/MTI (2016) Brexit: durva a német cégek reakciója. [Online] Július 7. Elérhető: http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/brexit_durva_a_nemet_cegek_reakcioja.617402.html. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Netfolio (2017) GBP árfolyam. [Online] Május 29. Elérhető: https://www.netfolio.hu/arfolyamok/deviza/gbp_4. [A letöltés ideje: 2017. május 30.]

Office for National Statistics (2017) Statistical Bulletin: UK Labour Market May 2017. [Online] Május 17. Elérhető: https://www.ons.gov.uk/employmentandlabourmarket/peopleinwork/employmentandemployeetypes/bulletins/uklabourmarket/may2017. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Portfolio (2017) EUR/GBP árfolyam. [Online] Július 30. Elérhető: http://www.portfolio.hu/arfolyam-panel/FX-EURGBP=X/eur_gbp-arfolyam.html. [A letöltés ideje: 2018. január 10.]

Gyöngyösi Kata Klára 22

Rayner, Gordon és Foster, Peter (2017) The End of the Affair: How the Historic Day Article 50 Is Triggered Will Unfold. The Telegraph. [Online] Március 29. Elérhető: http://www.telegraph.co.uk/news/2017/03/28/end-affair-historic-day-article-50-triggered-will-unfold/. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Rodionova, Zlata (2016) Brexit: 40% of US Firms with British Offices Are Considering Relocating to the EU. Independent. [Online] December 14. Elérhető: http://www.independent.co.uk/news/business/news/brexit-us-firms-trade-threat-london-eu-move-uk-relocate-move-report-a7473251.html. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Sachgau, Oliver és Ricadela, Aaron (2017) Siemens Pledges Commitment to U.K. Despite ’Unclear’ Brexit. Bloomberg. [Online] Március 27. Elérhető: https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-03-27/siemens-pledges-commitment-to-u-k-despite-unclear-brexit. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Shawn, Donnan (2016) WTO Warns on Tortuous Brexit Trade Talks. Financial Times. [Online] Május 25. Elérhető: https://www.ft.com/content/745d0ea2-222d-11e6-9d4d-c11776a5124d. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Times Higher Education – World University Rankings (2016 a) Best Universities in the UK. [Online] Szeptember 21. Elérhető: https://www.timeshighereducation.com/student/best-universities/best-universities-uk. [A letöltés ideje: 2018. ja-nuár 10.]

Times Higher Education – World University Rankings (2016 b) World University Rankings 2016–2017. Table Information. [Online] Szeptember 21. Elérhető: https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/2017/world-ranking#!/page/0/length/25/sort_by/rank/sort_order/asc/cols/stats. [A letöltés ideje: 2018. január 10.]

Times Higher Education – World University Rankings (2016 c) Imperial College Lon-don. [Online] Szeptember 28. Elérhető: https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/imperial-college-london#ranking-dataset/133819. [A letöltés ideje: 2018. január 10.]

Times Higher Education – World University Rankings (2016 d) King’s College Lon-don. [Online] Szeptember 28. Elérhető: https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/kings-college-london#ranking-dataset/133819. [A le-töltés ideje: 2018. január 10.]

Times Higher Education – World University Rankings (2016 e) London School of Economics and Political Science. [Online] Szeptember 28. Elérhető: https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/london-school-of-economics-and-political-science#ranking-dataset/133819. [A letöltés ideje: 2018. január 10.]

Times Higher Education – World University Rankings (2016 f) University College Lon-don. [Online] Szeptember 28. Elérhető: https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/university-college-london#ranking-dataset/133819. [A letöltés ideje: 2018. január 10.]

UK Financial Services Industry Annual Review 2015 (2016) IMAS. [Online] Február. Elérhető: http://www.imas.uk.com/PDF/Publications/1269658614B9837%20IMAS%20annual%20review%202016%20web.pdf. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

T-2018/02

23

KKITA N U L M Á N Y O K

Brit veszteségek

Vargas-Silva, Carlos és Rienzo, Cinzia (2017) Migrants in the UK: An Overview. The Migration Observatory at the University of Oxford. [Online] Február 21. Elérhető: http://www.migrationobservatory.ox.ac.uk/resources/briefings/migrants-in-the-uk-an-overview/. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Világgazdaság (2017) A kicsiknek fáj a Brexit. [Online] Január 19. Elérhető: https://www.vg.hu/vallalatok/a-kicsiknek-faj-a-brexit-481152/. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]

Warren, Hayley, Blendrord, Adam, Pfanner, Eric, Burgess, Julian és Ainger, John (2016) Brexit: The Impact on Business. Bloomberg. [Online]. Elérhető: https://www.bloomberg.com/graphics/2016-brexit-companies-tracker/. [A letöltés ide-je: 2018. január 5.]

Završnik, Gašper (2017) German Businesses to Leave UK after Brexit: Report. Politico. [Online] Március 28. Elérhető: http://www.politico.eu/article/german-businesses-to-leave-uk-after-brexit-report/. [A letöltés ideje: 2018. január 5.]