19. század 2. fele

Klasszikus Klasszikus modernség 2.modernség 2.

(szimbolizmus)(szimbolizmus)

Készítette: Domján Készítette: Domján GábornéGáborné

AA szimbolizmusszimbolizmus

Elsődlegesen irodalmi irányzat, de valamelyest a festészetben és a szobrászatban is érvényesül.

A társadalmi-szellemi háttérIllúzióvesztés: kiábrándulás a polgári társ.-ból

Elidegenedésélmény: az ember elidegenedik saját munkájától,

önmagától, pl. mert nem képes alakítani a sorsát, mert az én kettéhasad szabadidős énre és munkaerőre.

környezetétől (bérkaszárnyák, roppant csúf tömegtermékek)

közösségétől, pl. társadalmi osztályától, városától : a kisvárost szűkösnek(Flaubert), a nagyvárost a magány, a bűn és nyomor televényének érzik (Baudelaire: Epilógus A fájó Párizs c. prózavers kötethez)

A szimbolizmus és szecesszió képviselőin egy sajátos századvégi életérzés, a

dekadenciadekadencia (hanyatlás) lett úrrá.

Verlaine: „A romlás vagyok, a hanyatlásvégi Róma”(Szökőkút)

Pesszimizmus, fáradtságérzésfáradtságérzés,

kiégettségkiégettség, csüggedtségcsüggedtség vesz erőt rajtuk – úgy érezték, valami véget ért (fin de siecle).

Közérzet

Magatartás

A művészetet menedéknek tekintik:

Schopenhauer nyomán az alkotó élet utolsó lehetőségének (Az élet mint akarat és képzet).

megvetik a korlátolt, fantáziátlan,nyárspolgári életet

Az életből magából is művészetet akarnak csinálni:

szabadon (akár szabadosan),

kreatívan, bohémként, kószálóként,

a szépség törvényei szerint kívánnak élni.

Inyencek, betegesen érzékenyek, szenvedélybetegek: „Elátkozott költők”.

Művészi cél

az önkifejezés vagy a szépség

a szépségszépség elválik a jóságtól

„l’art pour l’art”-művészet: „művészet a művészetért”

Rosetti:Rosetti: A tenger énekeA tenger éneke

A szimbolizmus előzménye a képzőművészetben: a preraffaeliták mozgalma

Millais: Ophélia

RosettiRosetti: : Dante álmaDante álma

• Cél: a szépség törvénye szerint alkotni•Visszatérni a Raffaello előtti naiv de mitikus világszemlélethez

• 1850-es évek

Angol festészeti (Rosetti, Millais) •és iparművészeti mozgalom ( Willliam Morris)

Rosetti:Rosetti: Beata BeatriceBeata Beatrice

Morris:Morris: Ginevra Ginevra királynőkirálynő

A szimbolizmus, mint költői mozgalom

Törekvése, hogy a jelenségek mögött meghúzódó lényeget ∞lényeget ∞ jelképekjelképek segítségével érzékeltesse.

SzimbólumSzimbólum: : egy fogalom érzéki jele, pl. hal a keresztényeké, gyűrű a jegyességé,

A szimbolizmus, mint költői mozgalom

Szimbólumhasználatára az jellemző, hogy a jelkép képsorbanképsorban jut kifejezésre, és olyan lelkilelki ésés tudattartalmakattudattartalmakat (vágyakat, szorongást, közérzetet) közöl, melyek nehezen fejezhetők ki, és inkább csak megsejtésekmegsejtések, mint tudott dolgok.

„Látnokká kell lennünk” Rimbaud

AdyAdy Endre Endre A fekete zongoraA fekete zongora

Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora,Ez mind, mind: ez a zongora.Boros, bolond szivemnek véreKiömlik az ő ütemére.Ez a fekete zongora.

Bolond hangszer: sír, nyerít és búg.Fusson, akinek nincs bora.Ez a fekete zongora.Vak mestere tépi, cibálja,Ez az Élet melódiája.Ez a fekete zongora.

Munch: Az élet táncaMunch: Az élet tánca

Munch: Munch: SikolySikoly

CélokCélok

A valóság rejtett jelenségeitrejtett jelenségeit megsejtetnimegsejtetni, átélhetővé tenni egy-egy lelkiállapoton keresztül. A szavaknak nem a fogalmi jelentése volt fontos számukra, hanem mindaz az érzésérzés, hangulathangulat, sejtelem, amit a bonyolultbonyolult asszociációkasszociációk (kép- és gondolattársítások) révén felkelthetnek.

Chavanes

Álom

Gustave Moreau:

A jelenés

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrusCsontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus

ZZararáánnddooklkláás s a a ccéédrdruusshhoozz

Csontváry

Paul Gauguin: Kik vagyunk, honnan jöttünk, hová megyünk? (Faa Ihehihei)

Szimbolista irodalom

Költőelődök:BaudaleireBaudaleire, VerlaineVerlaine,

Valódi szimbolisták:RimbaudRimbaud: A részeg hajó

MallarméMallarmé: Ez a szűzi szilaj, ez a szép mai nap

RilkeRilke: A párduc

drámaírók: IbsenIbsen (Babaszoba, Vadkacsa ) MaeterlinckMaeterlinck, YeatsYeats

Költői eszközeik

A hangulatkeltésben: a zenei hatások (erős ritmus, különleges rímek),

az érzékletek vegyülésével új kapcsolatokat jelezni képes szinesztéziák

és a merész asszociációk. „Jelképek erdején át visz az ember útja” (Baudelaire)

Szimbolista festők és zeneszerzők:

Moreau

Munch

Csontváry Kosztka Tivadar

Chavannes

Gauguin

Van Gogh

Gulácsy Lajos

Debussy pl.Egy faun délutánja

Bartók pl. A kékszakállú herceg vára

A szimbolizmus mint festészet

impresszionista-ellenes irány volt

elméletíróik szerint az impresszionizmus a szenzációk,

az érzéki észlelés művészete,

míg a szimbolizmus

az ideára,

a dolgok mélyén, a látszat mögött rejtőző titkos értelem megtalálására vállalkozott.

Paul Gauguin (1848-1903): Vízió szentmise után, Jákob harca az angyallal, 1888.

Paul Gauguin: Sárga Krisztus

Paul Gauguin Fekete sertések

Paul Gauguin A pandarus fa alatt

Paul Gauguin Testük aranya

Vincent Van Gogh Arlesi nőők, 1888.

Vincent Van Gogh Búzaföld ciprusokkal

Vincent Van Gogh Csillagos éj Saint Remyben, 1889.

Vincent Van Gogh Az Vincent Van Gogh Az auvers-i templomauvers-i templom

Vincent Van Gogh: éjszakai kávéház Arles-ban, Vincent Van Gogh: éjszakai kávéház Arles-ban, 1889.1889.

Ensor: Ensor: KritikusokKritikusok