Klímaváltozás és

biodiverzitás

Az Európai Unió tevékenységei

DORKA ÁRON dorkaa@pmtkft.hu

Pest Megyei Európai Információs Pont

1052 Budapest Városház u. 7. www.pmtkft.hu/eipwww.europedirect.hu

Éghajlatváltozás

A kihívás nagysága

• Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a világnak szembe kell néznie

• Cselekednünk kell a hőmérséklet emelkedésének stabilizálása érdekében, hogy megelőzzük a visszafordíthatatlan és katasztrofális változásokat

• Globális intézkedésre van szükség – csak rövid ideig van lehetőségünk cselekedni

• Ha most lépünk, az kevésbé költséges, mintha az elszabadult éghajlatváltozást kellene kezelnünk

A felmelegedés – valóság

• 1850 óta az átlaghőmérséklet világszerte 0,76 °C-kal emelkedett meg

• A felmelegedés zöme az utóbbi 50 év során, emberi tevékenység eredményeképpen következett be

• Az okok: fosszilis tüzelőanyagok elégetése energiatermelés céljából, mezőgazdaság, erdőirtás

• Már most is tapasztalhatjuk az éghajlatváltozás egyes következményeit, pl. hőhullámokat és szélsőségesebb időjárási eseményeket

A felmelegedés – valóság

Mit kell tennünk?

• Jelentősen mérsékelnünk kell a széndioxid-kibocsátásokat, és alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákra kell áttérnünk

• Drámai módon változtatnunk kell az energia felhasználásán és termelésén

• Hatékonyabban kell felhasználnunk az energiát

• El kell terjesztenünk a megújuló energiák és az innovatív technológiák használatát

• Alkalmazkodnunk kell a már zajló változásokhoz

A nemzetközi fellépés kezdetei

• Az országok 1992-ben, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) megkötésével kezdtek párbeszédet az éghajlatváltozásról

• A széndioxid-kibocsátások csökkentésére vonatkozó első nemzetközi kötelezettségvállalásokat a Kiotói Jegyzőkönyv fektette le 1997-ben

• Az EU vezető szerepet játszott a múltbéli megállapodásokban, emellett a hatékony jövőbeli fellépés szószólója is

A Kiotói Jegyzőkönyv után (1)

Kiotó:

– Csupán első lépés

– Csak 2012 végéig marad érvényben

– Nem minden ország csatlakozott hozzá – többek között az USA sem

– Nem tartalmaz a fejlődő országokra vonatkozó kötelezettségeket, pedig az ő kibocsátásaik egyre gyorsabban felzárkóznak a fejlett országokéihoz

Az EU intézkedései (1)

Az EU intézkedései (1)

2008 decemberében az európai vezetők megállapodtak egy éghajlatra és energiára vonatkozó csomagban, amely 2020-ig nagyratörő célokat fogalmaz meg.

A csomag szerint:

– 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, illetve 30%-kal, amennyiben más fejlett országok is vállalják ezt

– Az energia 20%-ának megújuló forrásokból kell származnia

– 20%-kal növelni kell az energiahatékonyságot

Az EU intézkedései (2)

Néhány példa a csomagban szereplő konkrét lépésekre:

– A kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése

– A szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának támogatása

– Országonkénti célkitűzések a megújuló energiákra vonatkozóan

Itt találhat további tájékoztatást

www.climatechange.eu.com

http://unfccc.int

Az Európai Unió 2010-ben a biodiverzitás védelmét kiemelten kezeli:

2010 a biodiverzitás védelmének kiemelkedő éve • Az EU céldátuma a biodiverzitás csökkenésének megállítására (meghosszabbítva 2020-ig)• Az ENSZ Nemzetközi Biodiverzitás Éve • Az ENSZ Biodiverzitás Egyezmény 10. Konferenciája.

A biodiverzitás védelmének világnapja

az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik

ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét.

Május 22-e, 2000- Biológiai Sokféleség Egyezmény (ENSZ) végleges szövegének elfogadása

(korábban december 29-e)

Az egyezmény „azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. A 2010-re vonatkozó célkitűzést később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta.

Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége.

a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon belüli genetikai változatosságot (nézzük csak meg hányféle alma van),

Egy kisebb területen belül is értelmezhető, pl. a Kárpát-medence biológiai sokfélesége, vagy egy kerti tó biodiverzitása

Összeírva kb. 1 millió

(becsült adat 1,75 millió)

Naponta 50 faj pusztul ki!!!

A biodiverzitás -kulcsa az emberiség fennmaradásának.

A természetben előforduló fajok bármelyike lehet:• Élelem – fontos tápanyagforrás• Akár gyógyíthatatlan betegség gyógyszere.

A fajok kihalásának legfőbb következményei:

Energia elvesztése: A fejlődő országokban az energiát 50%-ban fából nyerik,

Népcsoportok, kultúrák elvesztése: sok népcsoport a természetből él; innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan kapcsolódik a természethez.

Élelemkészletek: 7000 növényt és 100 állatfajt használunk étkezési célokra.

Gyógyszerek 50%-a növényi eredetű, + genetikai forrás

Biogeokémiai folyamatok: vízkörforgás/tisztítás, oxigénkörforgás, szénkörforgás, talajfolyamatok

Klímaszabályozás: erdők – CO2

Kultúra és szabadidő: mindenhol ugyanaz a kutya, vagy ugyanaz a fa ?

De nézzük meg, miért is veszítjük el a fajokat.

Élőhelyek pusztulása a nagyobb biomokat – esőerdők, szavannák, fenyőerdőket –  már 20-50%-ban átalakítottuk elsősorban mezőgazdasági és lakóterületté, illetve ipari, idegenforgalmi célból.

Szennyezés (tiszai ciánszennyezés, vagy az olajszállítók balesetei, de a mezőgazdaság – talajjavítószerek nitrátjai ; fény- és zajszennyezés is.

Kizsákmányolás • Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a

bálnavadászat)• Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre

csökkent, búvárkodás – korallgyűjtés, vadászat)

Útépítés, felújítások

Őshonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése (akác, parlagfű, libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok)

Globális felmelegedés és klímaváltozás – A klímaváltozás elérheti a 4 oC-os átlag évi hőmérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymértékű eltolódását eredményezné. Ez az állatok élőhelyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés, mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel a gyors tempóval.

Fajok: 800 féle növény, valamint a madarak 40 százaléka kifejezetten

veszélyeztetett

Néhány adat:

• Az utóbbi néhány évtized során 64 európai növény halt ki (ezek közül nyolc a 80-as és kilenc a 90-es években)!

• Az új évezredben a spanyol vadkecske volt az első emlős, amelyik kipusztult.

• Ma az Európai Unió területén élő emlősök mintegy fele (45%), a hüllők, madarak és halak egyharmada (38%) számít veszélyeztetett fajnak.

Legfőbb okok:

az élőhelyek elvesztése (urbanizáció és a megművelt mezőgazdasági területek térhódítása, az úthálózat növekedése és a közúti közlekedés intenzitása miatt)

a globális felmelegedés (valamennyi faj 35 százalékának eltűnéséhez vezethet 2050-re)

Élőhelyek: Az Európai Unión belül kb.:2500 különböző fajta élőhely: (legelők, a tavak,

a folyók, a hegyek, a sztyepp-tundrák, a dűnék, a sziklák, erdők, lápok, mocsarak és még rengeteg élőhely.

Élőhelyek pusztulásának okai: a belterjes mezőgazdasági gyakorlatnak és az ellenőrizetlen ipari

és idegenforgalmi terjeszkedésnek köszönhetően egyre több földre van szükségünk, ami elűzi a vadon élő állatokat, vagy lecsökkenti életterüket.

A szennyezés és a mélyépítési munkálatok, mit például a gátak létrehozása, sok európai folyó ökoszisztémáját és torkolatát károsította meg.

A tengerparti területek mentén a szennyezés és a túlhalászat különös veszélyt jelent a tengeri élőlények számára.

Adatok: Európán belül a pusztaságok, sztyeppék és tőzeglápok területe 60-

90%-kal csökkent. Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a múlt

század kezdete óta a dűnék 75%-a eltűnt. Ezért fontos nem csak a fajok, hanem élőhelyük védelme is.

Csatlakozott nemzetközi megállapodásokhoz

a vizes élőhelyek védelméről szóló 1971-es ramsari egyezmény; a Balti-tenger térségéről szóló 1974-es helsinki egyezmény; a Földközi-tenger térségéről szóló 1976-os barcelonai egyezmény; a vadon élő állatok vándorló fajainak megóvásáról szóló 1979-es

bonni egyezmény; a vadon élő állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló

1979-es berni egyezmény; az Alpok védelméről szóló 1991-es egyezmény; a biológiai sokféleségről szóló 1993-as ENSZ‑egyezmény. Visszaszámlálás 2010 2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a

biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja,)

• A természetvédelmi jogrendszert javítása• Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, • Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között, • Több természetvédelmi terület f• Fajvédelem

Uniós törekvések A Berni Egyezmény A Berni Egyezmény (1979) a vadon élő állatok, növények és élőhelyeik

megmentésére. 1979 Madárvédelmi irányelv Visszaszámlálás 2010 2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a

biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja,)

• A természetvédelmi jogrendszert javítása• Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, • Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között, • Több természetvédelmi terület f• Fajvédelem

2002 élőhelyek védelméről szóló irányelv Natura 2000 hálózat A Natura 2000 hálózat célja az adott területek megóvása, hogy az élőhely

és az életközösség fennmaradjon.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Dorka Árondorkaa@pmtkft.hu