Jubileumi koncertek programjai2014. március 14-tôl április 3-ig

Kobayashi Ken-Ichiro

40 éve Magyarországon

RendezôkNemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar

Mûvészetek PalotájaPannon Filharmonikusok

ZeneakadémiaGyôri Filharmonikus Zenekar

MÁV Szimfonikus Zenekar

KözremûködikMR Szimfonikusok és MR Énekkar

Egy pályafutás néhány pillanata

a ‘70-es, ’80-as és ‘90-es évekKépek föntről lefelé, majd balról jobbra:

1. 1975. június 4. A Pillangókisasszony c. operát vezényli a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon (MTI/Keleti Éva)2. Próbapillanat az Állami Hangversenyzenekarral (ÁHZ) (MTI/Cser István)3. Próba az ÁHZ-val _ 1988 (MTI/Cser István)4-5. Próbák az ÁHZ-val _ 1994 (MTI/Bruzák Noémi)6. 1974. május 12. Az MTV karmesterversenyének három győztese (MTI/Molnár Edit)7. A Liszt Ferenc Emlékérem átvételekor _ 1986 (MTI/Cser István)8. 1975. március 20. Az MRT Szimfonikus Zenekarral (MTI/Naszályi Kornélia)9. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal átvételekor (MTI/Czecz Attila)

6 7 8 9

1

2

3

4

5

1

Kobajasi Kenicsiro egyike Japán legismer-

KOBAJASI Kenicsiro

A magyarországi Nemzeti Filharmonikusok (korábban Magyar ÁllamiHangversenyzenekar) örökös tiszteletbeli elnök-karnagya

A Japán Filharmonikusok tiszteletbeli karmestere

A Nagojai Filharmonikusok tiszteletbeli karmestere

A Jomiuri Nippon Szimfonikus Zenekar különleges vendégkarmestere

A Kjúsúi Szimfonikus Zenekar fo-vendégkarmestere

A Tokió Bunka Kaikan (híres tokiói koncertterem) zeneigazgatója

tebb karmestereinek. Napjainkban rend-szeresen vezényli a hollandiai Arnhemvárosának Het Gelders Orkest nevu szim-fonikus zenekarát, valamint a Cseh Fil-harmonikusokat. Kobajasi számos nagynemzetközi zenekarral fellépett már, töb-bek között vezényelte a Szlovák Filharmo-nikusokat, a magyar Nemzeti Filharmoni-kusokat, az amszterdami ConcertgebouwZenekarát, a Holland Filharmonikusokat, aMoszkvai Filharmonikus Zenekart, a japánNHK Szimfonikus Zenekart. Európai tur-néik során vezényelte a japán JomiuriNippon Szimfonikusokat, és a Tokió Met-ropolitan Szimfonikus Zenekart is.

Kobajasi számos lemezfelvételt készí-tett a Canyon Classics és az Octavia Re-cords nevu kiadóknál. Jelenleg a CsehFilharmonikusokkal Beethoven teljesszimfónia-sorozatának kiadásán dolgo-zik, de korábban megjelent már CD-n aIII., II. és V., valamint az I. és VII. szimfó-nia a vezényletével.

Megbízást kapott egy zenemu meg-komponálására, amely a Hollandia ésJapán közötti diplomáciai kapcsolatok lét-rejöttének 2000-ben ünnepelt 400. évfor-dulójáról volt hivatott megemlékezni. Azelkészült muvet, a Passacagliát, 1999oszén Amszterdamban mutatta be eloszöra Holland Filharmonikus Zenekar. A telt-

házas koncerten a közönség lelkes éljen-zéssel fogadta a kompozíciót. 2002 máju-sában o vezényelte a Prágai Tavaszi Fesz-tivál rendkívül sikeres nyitókoncertjénSmetana: Hazám címu teljes szimfonikusciklusát.

Kobajasi Kenicsiro zeneszerzést ésvezénylést tanult a tokiói Nemzeti Kép-zo- és Zenemuvészeti Egyetemen. 1974-ben Budapesten, a Magyar Televízióáltal rendezett elso Nemzetközi Karmes-terversenyen mind az elso, mind a kü-löndíjat elnyerte. 1987-ben a MagyarÁllami Hangversenyzenekar (1997-tolNemzeti Filharmonikus Zenekar) vezetokarmesterévé, késobb fo-zeneigazgatójá-vá nevezték ki, és tíz éven át irányítottaaz együttes munkáját. Magyarországi te-vékenységét 1986-ban Liszt Emlékérem-mel, 1994-ben pedig a Magyar Kultúrá-ért Díjjal ismerték el. 1994-ben a ma-gyar kormány a Magyar KöztársaságiÉrdemrend középkeresztje a csillaggalkitüntetést adományozta neki.

Kobajasi Kenicsiro a Tokiói NemzetiMuvészeti Egyetem, a Tokiói Zenemuvé-szeti Foiskola és a Liszt Ferenc Zenemu-vészeti Egyetem tiszteletbeli tanára. 2010óta a Magyar Kultúra Követe.

2

Ken-Ichiro Kobayashi is one of Japan’s

Ken-Ichiro KOBAYASHI

Conductor Laureate, Hungarian National Philharmonic Orchestra(earlier Hungarian State Orchestra)

Conductor Laureate, Japan Philharmonic Orchestra

Conductor Laureate, Nagoya Philharmonic Orchestra

Special Guest Conductor, Yomiuri Nippon Symphony Orchestra

Principal Guest Conductor, Kyushu Symphony Orchestra

most well known conductors. Currently,he regularly conducts concerts by theArnhem Philharmonic and Czech Phil-harmonic Orchestras. Among the manyother orchestras he has appeared withare the Slovak Philharmonic, BudapestPhilharmonic, Amsterdam Philharmonic,Netherland Philharmonic, Moscow Phil-harmonic, and NHK Symphony Orches-tras. He has also conducted the YomiuriNippon Symphony and Tokyo Metropoli-tan Symphony Orchestras on their Euro-pean tours.

Kobayashi has released numerous re-cordings from Canyon Classics and Octa-

via Records. He is currently recording thecomplete Beethoven symphonies withthe Czech Philharmonic Orchestra, andhas previously released a CD of the 3rd,2nd and 5th Symphonies as well as the 1st

and 7th Symphonies.Kobayashi received a commission to

compose a work in commemoration ofthe 400th anniversary of the establishmentof diplomatic relations between Hollandand Japan in 2000. It was first performedin Amsterdam with the Netherlands Phil-harmonic in the fall of 1999, to a sold-out hall, and received a standing ovation.In May 2002, he conducted the verysuccessful opening concert of the Prague

Spring Festival, the complete “Ma Vlast”(My Homeland) by Smetana.

Ken-Ichiro Kobayashi studied composi-tion and conducting at the Tokyo NationalUniversity of Fine Arts and Music. In1974, he received both the first prize andthe special award at the first InternationalConductors’ Competition of HungarianTelevision in Budapest. He was appointedto the principal conductor of HungarianState Orchestra (since 1997: NationalPhilharmonic Orchestra) in 1987, andthen to the music director until 1997. Hereceived the Liszt Memorial Decoration in1986, and in 1994 he received the Hun-garian Order of Culture and the “MiddleCross with the Star” decoration from theHungarian government.

He is also the honorary professor atthe Tokyo National University of FineArts, Tokyo College of Music, and LisztFerenc Academy of Music. He is theCultural Ambassador of Hungary.

3

Gustav Mahler: II. (c-moll)

2014. március 14., 19.30Zeneakadémia, Nagyterem

Gustav Mahler: II. (c-moll) „Feltámadás” szimfónia

Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar

Közremuködik:Szabóki Tünde – szopránGál Erika – alt

„Feltámadás” szimfónia

(I. Allegro maestoso. Mit durchaus erns-tem und feierlichem Ausdruck; II. Andan-te moderato. Sehr gemächlich; III. Inruhig fliessender Bewegung; IV. „Urlicht”[aus „Des Knaben Wunderhorn”]. Sehrfeierlich, aber schlicht; V. Im Tempo desScherzo’s. Wild herausfahrend.)

Mahler szimfonikus nagyzenekart, szop-rán és alt szólistát, valamint kórust foglal-koztató II. szimfóniája az emberi létvégso kérdéseit kutatja: a halál-témájúnyitótételtol a feltámadást hirdeto finaléig

ível. (Ezért ragasztották késobb a muhöza „Feltámadás” melléknevet.) „Miértéltél? Miért szenvedtél? Lehet, hogy ez azegész csak egy nagy, rettenetes tréfa? […]Akinek az életében ez a kiáltó hang egy-szer megszólalt – annak választ kell ad-nia; és ezt a választ az utolsó tételbenadom meg” – írta a zeneszerzo egyiklevelében. Az öttételes szimfónia nyitóté-tele után 3/8-os Andante, furcsán lelassí-tott, nosztalgikus hatású ländler követke-zik. A III. tételbe, a szintén 3/8-os Scher-zóba Mahler Páduai Szent Antal a halak-nak prédikál címu dalának zenei anyagátdolgozta bele (a dal A fiú csodakürtje /Des Knaben Wunderhorn) címu népköl-

tészeti antológiából vett szöveget zenésítmeg; csak az elso és utolsó versszakotidézzük nyersfordításban): „Antal a prédi-kációkor üresen találja a templomot!Elmegy a folyókhoz és a halaknak prédi-kál! – A prédikációnak vége, mindenkimegfordul! A harcsák maradnak tolvajok,az angolnák csapodárok; A prédikációtetszett, maradnak, mint mások! A rákokhátrafelé mennek, a csukák maradnakkövérek. A pontyok sokat zabálnak, aprédikációt elfelejtik!” A tétel minthagroteszk ellenpárja lenne az elozonek: akeseruen humoros szövegnek megfele-loen a zenei megvalósítás is ironikus. Afolyamatos mozgás mintha a halak ficán-kolását, de egyúttal a prédikáció hatásta-lanságát, a történés egy helyben topogó,kilátástalan jellegét is érzékeltetné. Mint-egy háromnegyed órányi szimfonikuszene után szólal meg eloször az ének-hang: Mahler IV. tételként Urlicht (Osvi-lágosság) címu, szintén Wunderhorn-szövegre komponált dalát illesztette be aszimfóniába: „Ínség az ember sorsa. Azembersors gyötrelem – Bár lennék már amennybe’ fenn! Széles úton jöttem egészidáig, Itt elállta az angyal utamat. Hiábajött; Nem hagyom én magamat! Terem-tom az Isten, hozzá vágyom újra! A Jó-isten dicsfénye világol szívemben, Öröküdvösségre vezet véle engem.” (TandoriDezso fordítása). A finale kezdete aScherzo kulminációs pontját, a „körbenforgás” során felgyülemlett feszültségkirobbanását idézi fel. Majd megszólal azutolsó ítélet harsonáit jelképezo kürtszig-nál, és felhangzik a gyászmise gregoriánszekvencia-dallamát, a „Dies irae”-t idé-

4

zo téma, amely a nyitótételben még aligészreveheto módon jelent meg, a finalé-ban viszont központi szerepet kap. Atétel megdicsoült, mennyei boldogságotsugárzó zárószakasza kórussal, szólisták-kal, orgonaszóval és harangozással közliaz örömhírt: „Feltámadsz, feltámadsz,tudom, Rövid piheno után, porom!”

Gustav Mahler: Symphony No. 2in C minor, ‘Resurrection’

(1. Allegro maestoso. Mit durchaus erns-tem und feierlichem Ausdruck [Withcomplete gravity and solemnity of ex-pression]. 2. Andante moderato. Sehrgemächlich. Nie eilen [Very leisurely.Never rush]. 3. Scherzo. In ruhig fließen-der Bewegung [With quietly flowingmovement]. 4. Urlicht. Sehr feierlich,aber schlicht [Primeval Light. Very sol-emn, but simple]. 5. Im Tempo desScherzo [In the tempo of the scherzo].)

Written for a large orchestra, sopranoand contralto soloists and choir, Mahler’sSymphony No. 2 in five movements ex-plores the ultimate questions of humanlife, ranging from the death-themedopening movement to the finale pro-claiming resurrection (which was why itwas later named ‘Resurrection Sympho-ny’). ‘Why did you live? Why did yousuffer? Is it all nothing but a huge, fright-ful joke? […] If ever somebody has heardthis call in his life – he will have to givean answer, and I give that answer in thelast movement,’ the composer wrote in a

letter. The opening movement is fol-lowed by a curiously decelerated Andan-te in 3/8, a ländler with a special nostal-gic effect. Mahler incorporated in theensuing 3/8 Scherzo the music of ‘DesAntonius von Padua Fischpredigt’ (St.Anthony of Padua’s Sermon to the Fish)which is a setting of a text from Des Kna-ben Wunderhorn (The Boy’s MagicHorn), an anthology of folk poetry. Thefirst and last verses are as follows: ‘St.Anthony arrives for his Sermon / andfinds the church empty. / He goes to therivers / to preach to the fishes;’ ‘The ser-mon having ended, / each turns himselfaround; / the pikes remain thieves, / theeels, great lovers. / The sermon haspleased them, / but they remain the same

as before. / The crabs still walk back-wards, / the stockfish stay rotund, /thecarps still stuff themselves, / the sermonis forgotten!’ (translated by Emily Ezust).The movement is as if it were a grotesquecounterpoint to the previous one; inkeeping with the humorous text, the mu-sic, too, is ironic. The continuous move-ment corresponds to the frisking of thefish as well as the ineffectiveness of thesermon, its bleakness and the way it runsround in circles. The human voice is firstheard after almost three quarters of anhour of symphonic music. The fourthmovement features his setting of Urlicht(Primal Light), another song from theWunderhorn anthology. ‘Man lies indeepest need, / Man lies in deepest pain.

5

/ Yes, I would rather be in heaven! / Icame upon a broad pathway: / An angelcame and wanted to send me away. / Ahno! I would not be sent away! / I am fromGod and will return to God. / Dear Godwill give me a light, / Will light me toeternal blessed life!’ The start of the fina-le evokes the point of culmination of thescherzo, the explosion of all the tensionthat the theme reminiscent of the melodyof the ‘Dies irae’ sequence in the requi-em mass is heard (having appeared bare-ly audibly in the opening movement,assuming a central role in the finale). Theglorious closing section of the move-ment, redolent of divine bliss, beginswith the choir, soloists, the organ andbells, bringing glad tidings, ‘Rise again,yea, thou wilt rise again, / My dust, aftera short rest!’

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar törté-nete 1923-ban kezdodött. Alapítója és 15éven át vezeto karmestere Bor Dezsovolt. 1952-tol, egészen haláláig FerencsikJános vezette az akkor Magyar ÁllamiHangversenyzenekarnak nevezett együt-test. Az 1960-as évektol a híres vendég-dirigensek látogatásai ismét megszapo-rodtak, újra eljött Ernest Ansermet, DorátiAntal, Zubin Mehta, Lorin Maazel, SirJohn Barbirolli, Leopold Stokowski, Clau-dio Abbado és Christoph von Dohnányi.A hangversenyeken közremuködo szólis-ták sora hasonlóképp figyelemre méltó:Szvjatoszlav Richter, Yehudi Menuhin,

Anja Silja, Starker János, Ruggiero Ricci –csak néhány név a számos világhíru mu-zsikus közül, akik felléptek az együttes-sel. Ferencsik korában az együttes azUSA-ba és Japánba is eljutott. FerencsikJános halálával egy jelentos korszak zá-rult le a zenekar életében.

1987-ben sikerült megtalálni Feren-csik méltó utódát, a Magyarországonrendkívüli népszeruségnek örvendo ja-pán dirigenst, Kobajasi Kenicsirót. Nép-szeruségét a Magyar Televízió elso nem-zetközi karmesterversenyén (1974) szer-zett elso díj alapozta meg. KobajasiKenicsiro eloször zeneigazgatója, 1992-tol pedig az együttes fozeneigazgatója

volt. Tíz évig állt az együttes élén. 1997-ben a zenészek örökös karnagynak vá-lasztották.

1997 oszétol a fozeneigazgatói teen-doket Kocsis Zoltán látja el, új nevét isekkor kapja az együttes. Számos sikereseurópai, valamint amerikai és távol-keletihangversenykörút, magyarországi bemu-tató fuzodik nevükhöz. 1997 óta 40 or-szágban mintegy 200 koncertet adtak.Hangversenyeiken számos világhíru,magyar és külföldi vendégmuvész (éventemintegy 10-15 külföldi vendég) lép fel.Magyarországon a Kocsis vezette Nem-zeti Filharmonikusok mutatta be többekközött Schönberg Gurre-Lieder címu

6

muvét, Mózes és Áron címu operáját, aKocsis Zoltán által megkomponált III.felvonással. 2007 júniusában DebussyPelléas és Mélisande címu operáját,2011-ben Richard Strauss Daphne, 2013-ban pedig Capriccio és A hallgatagasszony címu operáját. A Bartók Új Soro-zatban megjelent felvételek minden eddi-ginél több nemzetközi és hazai elisme-résben, díjban részesültek.

Hungarian National PhilharmonicOrchestra

The history of the Hungarian NationalPhilharmonic Orchestra began in 1923.For 15 years the founder and leadingconductor of the orchestra was DezsoBor. From 1952 up until his death, JánosFerencsik led what was at the time calledthe Hungarian State Orchestra. In the1960’s, a new wave of guest conductorssuch as Ernest Ansermet, Antal Doráti,Zubin Mehta, Lorin Maazel, Sir JohnBarbirolli, Leopold Stokowski, ClaudioAbbado and Christoph von Dohnányitook up invitations. Great soloists wereinvited too: Sviatoslav Richter, YehudiMenuhin, Anja Silja, János Starker andRuggiero Ricci, just to mention a few.The ensemble led by Ferencsik got as faras the USA and Japan on tours as well.With János Ferencsik’s death a remark-able period in the orchestra’s historyclosed.

In 1987 an ideal replacement for Fe-rencsik was found in the person of theJapanese conductor Ken-Ichiro Kobayashi

who enjoyed immense popularity inHungary. His popularity was foundedwhen he won the First International Con-ducting Competition organised by Hun-garian Television in 1974. At the begin-ning he had acted as the Music Director,later, from 1992 he became the GeneralMusic Director of the ensemble. He ledthe orchestra for ten years. In 1997 hewas granted with the title of honorarylifetime conductor by the musicians ofthe orchestra.

Since the autumn of 1997 Zoltán Ko-csis has been acting as General MusicDirector and it was then that their newname: Hungarian National PhilharmonicOrchestra was introduced. The orchest-ra’s name is associated with numeroussuccessful European and Far East concerttours, as well as many Hungarian pre-

mieres. Since 1997 they have held ap-proximately 200 concerts in 40 countries.Numerous world-famous Hungarian andforeign artists (annually approximately10-15 foreign guests) appear at their con-certs. In Hungary, the Kocsis-led Nation-al Philharmonic Orchestra performed,among other pieces, Schoenberg’s GurreLieder; as well as his opera, Moses andAaron amended with the missing thirdAct composed by Zoltán Kocsis himself.In 2007 they performed Debussy’s operaPelléas and Mélisande, in 2011 RichardStrauss’s opera Daphne and in 2013 hisoperas Capriccio and The Silent Woman.The albums of the Bartók New Series –recorded under the artistic leadership ofZoltán Kocsis – have won Hungarian andinternational awards and appreciationsmore than any other records.

GÁBOR FARKAS piano

An evening with Liszt

LES PRÉLUDESHUNGARIAN FANTASYCE QU’ON ENTENDSUR LA MONTAGNEGABOR FARKASHUNGARIAN NATIONALPHILHARMONIC ORCHESTRAZOLTÁN KOCSIS

Program:1 - Miserere du Trovatore S.433

2 - Réminiscences de Boccanegra S.4383 - Ave Maria S.182

4 - Hungarian Rhapsody No.12 in C sharp minor S.244/125 - Sonata in B minor S.178

An evening with Liszt Megjelenési ideje: 2009. február 26.

Kiadó: Warner Classics

Program:1 - Les Préludes

2 - Hungarian Fantasy3 - Ce qu'on entend sur la montagne

Les Preludes, Hungarian Fantasy, etc.Megjelenési ideje: 2011. szeptember 1.

Kiadó: Warner Classics

Farkas Gábor 1981-ben született Ózdon. Tehetségét itthon és külföldön is egyaránt elismerik és ezt többek között olyan díjak bizonyítják, mint a weimari Liszt Ferenc Zongoraverseny elsô díja, a Magyar Rádió Orszá-gos Zongoraversenyének elsô helyezése, a Junior Príma díj, vagy a Magyar Államtól kapott Liszt-díj. Ha Farkas Gáborról nem tudnánk mást, csak azoknak a karmestereknek a nevét, akikkel együtt dolgozott, már az is önmagáért beszélne.

Fischer Ádám, Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás.

An Evening With Liszt – Gábor Farkas (Gramophone, 2009 London) An Evening With Liszt – Gábor Farkas (Gramophone, 2009 London)“Liszt’s technical challenges are met and surpassed in an impressive debut.“Liszt’s technical challenges are met and surpassed in an impressive debut.It is a pleasant task to welcome a new name on the block with a debut recording as impressive It is a pleasant task to welcome a new name on the block with a debut recording as impressiveas any I have heard in the past few years. … A name to watch”as any I have heard in the past few years. … A name to watch” Jeremy NicholasJeremy Nicholas

8

2014. március 19., 19.30Muvészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kodály: Galántai táncokCsajkovszkij: Változatok egy rokokó témára, op. 33Orff: Carmina Burana

MR Szimfonikusok

Közremuködik:MR Énekkar (megbízott karigazgató: Oláh Gábor)MR Gyermekkórusa (vezeto karnagy: Dr. Matos László,

társkarnagy: Kabdebó Sándor)

Perényi Miklós – gordonka

Rácz Rita – szopránHorváth István – tenorOrendt Gyula – bariton

Kodály Zoltán: Galántai táncok

A népzene gyujtése, lejegyzése, az anyagkatalogizálása, elemzése, publikálása,oktatása, pedagógiai célú munkákbanvaló felhasználása Kodály Zoltán (1882–1967) munkásságának gerince, amellyelelévülhetetlen érdemeket szerzett. A nép-zenei anyaggal való kapcsolata zeneszer-zoi termésében is megmutatkozik, szá-mos népdalfeldolgozásán kívül a nép-zenei dallamok szimfonikus zenekarikompozícióiban is helyet kapnak. A Ga-lántai táncok azonban több, mint népitáncdallamok egymás utáni sora: a szerzoszemélyes élményeibol táplálkozik, ifjú-

ságának színhelyérol származó dallam-kincset feldolgozó mu. Kutatásai soránKodály, akinek gyermekként volt alkalmahallani Mihók zenekarát, bizonyítékokatnyert arra nézve, hogy a galántai cigány-zenészek hírneve messze túlnott a város-ka határain. Negyven-egynéhány évvelkésobb érett zeneszerzoként idézi visszaa dallamokat, amelyek nagy része XIX.századi meghatározó hagyományba il-leszkedo toborzó zene, verbunkos.

A mu eloször 1933. október 23-ánhangzott el a Budapesti Filharmóniai Tár-saság megalapításának 80. évfordulóján.

Pjotr Iljics Csajkovszkij:Változatok egy rokokó témára

A gordonkaverseny mufaját Csajkovszkij(1840–1893) életmuvében a Változatokegy rokokó témára gordonkára és zene-karra, op. 33 képviseli, amelynek a ze-neszerzo a variációsorozat formáját adta.A muvet 1876-ban írta Wilhelm Fitzen-hagen, német gordonkamuvész számára,aki ez ido tájt a moszkvai konzervató-rium tanára és a cári zeneegylet hangver-senymestere volt, és Csajkovszkijhozszívélyes baráti kapcsolat fuzte.

Hét variációt foglal magába a sorozat,valamennyit rövid közjáték köti össze.Ezzel a zeneszerzo a formának rondó-jelleget kölcsönzött. A változatok soránfokozatosan bontakozik ki a szólóhang-szer bravúrja. A téma rövid bevezetésután mutatkozik be, majd az elso variá-cióban a gordonka triolás figurációi mögérejtozik; a második variáció feldolgozása

9

szabadabb, hangszerelése áttörtebb. Aharmadikban nyugodt, elmélkedo hangváltja fel a csillogó mozgalmasságot; anegyedik a téma „rokokó” jellegét emeliki, folyamatát azonban a gordonka vir-tuóz menetei minduntalan megszakítják.Az ötödik változatban a dallamot a kísé-retre bízta a zeneszerzo, a szólóhangszerkötetlen csapongása virtuóz kadenciákatalakít ki eközben. A hatodik változat elé-gikus Andante, a befejezo szakaszban pe-dig a szólóhangszer és az együttes szel-lemes párbeszédének lehetünk tanúi.

Carl Orff: Carmina Burana

1803-ban a bajor Alpok lábánál, a Mün-chentol alig harminc kilométernyirefekvo Benediktbeuern kolostorban egyközépkori versgyujteményt találtak,amely XI–XIII. századi vágánsok, illetvegoliardok, vagyis vándorköltok, egyetemidiákok és papok tollából származó latin,német, ófrancia és provanszál nyelvekeníródott verseket tartalmazott. A CarminaBurana nevet viselo gyujtemény költemé-nyeinek témája az egyház bírálata, avilági örömök, evés-ivás és a szerelemdicsérete. Akadnak közöttük bordalok,vagy éppen moralizáló versek, de a leg-többjük a szerelemrol szól.

Carl Orff (1895–1982) az 1930-asévekben olvasta a Carmina Buranát, ésazonnal színpadi lehetoséget látott ben-ne. Mivel a középkori irodalom különö-sen érdekelte, a versek megzenésítésenagyon vonzó feladatot jelentett számá-ra. A mufaji megjelölést Orff latinul adta

meg, ami magyarul annyit tesz: világidalok szólóénekesekre és kórusokrahangszerkísérettel és mágikus képekkel.Ez utóbbi kitétel arra utal, hogy bár nap-jainkban leggyakrabban koncertszerueloadásban hallható, szerzoje a muvetszcenikus kantátának szánta, a zenétkiegészítette színpadi játék, tánc is. Ahuszonnyolc részletbol álló szólóének,kórus, és hangszeres tételeket négy nagyegységbe osztotta, amelyeket a darabelején és végén Fortunához, a szerencseistennojéhez intézett fohász foglal keret-be. A középkori gregorián ének historizá-ló jelleggel való alkalmazása több helyenelofordul, de általában paródiaként, aCarmina Burana hangzásvilága táncdalla-mok, népi motívumkincs, és szándékosanprimitíven egyszeru zenei elemek ésritmusok ismételgetésébol áll.

Zoltán Kodály: Dancesof Galánta

The collection, taking down, cataloguing,analysing, releasing, teaching, using inpedagogical pieces of music was the coreof Zoltán Kodály’s activity, with whichhe achieved an everlasting recognitionand added an essential part to Hungarianmusicology. His close relationship withHungarian folk music can easily betraced in his oeuvre, not only in his folksong adaptations but also in his sym-phonic compositions. He was deeplyattached to the village of Galánta in thenorthern part of Hungary at the time, ashe had spent seven years of his child-

hood there. Thus Galánta Dances is farmore than purely a series of folksongs. Itreaches back to childhood memories,times when he could listen to Mihók andhis orchestra in person. Therefore hechose to base his work on some early19th century Gypsy melodies. During hisresearches in the region he found manyproofs of the Galánta Gypsy musicians’influence reaching far beyond the littletown itself. Forty-some years later herecites the tunes, a great part of which isrecruiting songs and verbunkos, charac-terizing so well the 19th century tradi-tions.

Kodály’s piece had its debut perfor-mance at the 80th anniversary of the Bu-dapest Philharmonic Society on October23, 1933.

Pyotr Ilyich Tchaikovsky:Variations on a Rococo Theme

The Variations on a Rococo Theme, Op.33, for cello and orchestra was the clos-est Tchaikovsky ever came to writing afull concerto for cello and orchestra. Thestyle was inspired by Mozart, Tchaikovs-ky’s role model, and makes it clear thatTchaikovsky admired the Classical stylevery much. However, the Thema is notRococo in origin, but actually an originaltheme in the Rococo style.Tchaikovskywrote this piece for and with the help ofWilhelm Fitzenhagen, a German cellistand fellow-professor at the Moscow Con-servatory. Fitzenhagen gave the premierein Moscow on November 30, 1877, with

10

Nikolai Rubinstein conducting. This wasperhaps the only hearing of the Varia-tions as Tchaikovsky wrote the pieceuntil 1941, when it was played in Mos-cow without Fitzenhagen’s by-then-stan-dard emendations. The piece is scoredfor a reduced orchestra consisting ofpairs of each of the four basic woodwindinstruments, two horns and the usualstrings, like the typical late 18th-centuryorchestra without trumpets or drums.

Carl Orff: Carmina Burana

Carmina Burana is a scenic cantata com-posed by Orff in 1935 and 1936. It isbased on 24 of the secular poems foundin the medieval collection Carmina Bura-na – found in a Benedictine monasterynear Munich, at the foot of the Alps –organized into a libretto, mostly in Latinverse, with a small amount of MiddleHigh German and Old Provençal. Theselection covers a wide range of topics,as familiar in the 13th century as they aretoday: the fickleness of fortune andwealth, the ephemeral nature of life, thejoy of the return of Spring, and the plea-sures and perils of drinking, gluttony,gambling and lust.

Orff’s Carmina Burana contains littleor no development in the classical sense,and polyphony is also conspicuouslyabsent. Orff was influenced melodicallyby late Renaissance and early Baroquecomposers, including William Byrd andClaudio Monteverdi. It is a commonmisconception that Orff based the melo-

dies of Carmina Burana on neumeaticmelodies; while many of the lyrics in theBurana Codex are enhanced with neu-mes, almost none of these melodies hadbeen deciphered at the time of Orff’scomposition, and none of them hadserved Orff as a melodic model. Rhythmfor Orff is often the primary musical ele-ment. Overall, it sounds rhythmicallystraightforward and simple, but the metrewill change freely from one measure tothe next. These constant rhythmicchanges combined with the caesura cre-ate a very “conversational” feel – somuch so that the rhythmic complexitiesof the piece are often overlooked.

Some of the solo arias pose bold chal-lenges for singers: the only solo tenor aria“Olim lacus colueram” must be sung al-most completely in falsetto to demon-strate the suffering of the character. Thebaritone arias often demand high notesnot commonly found in baritone reper-toire, and parts of the baritone aria “Diesnox et omnia” must be sung in falsetto: aunique example in baritone repertoire.Also noted is the solo soprano aria “Dul-cissime” which demands extremely highnotes. Orff intended this aria for a lyricsoprano, not a coloratura, so that themusical tensions would be more obvious.

Perényi Miklós

1948-ban Budapesten született PerényiLászló karnagy, zenepedagógus gyerme-keként, novére Perényi Eszter hegedu-muvész. Rendkívüli tehetsége korán meg-

mutatkozott. Hétéves korában felvételtnyert a Liszt Ferenc Zenemuvészeti Fo-iskola elokészíto tagozatára, ahol a gor-donka szakon elobb Zsámboki Miklós,majd 1959-tol Banda Ede tanítványalett. Késobb részt vett Enrico Mainardimesterkurzusain Salzburgban, Luzern-ben és a római Santa Cecilia Accade-mián, ahol 1962-ben muvészdiplomátszerzett. 1965-ben és 1966-ban, vala-mint 1969 és 1972 között meghívástkapott Pablo Casals zermatti, illetvePuerto Rico-i mesterkurzusaira. 1974óta tanít a Liszt Ferenc ZenemuvészetiEgyetemen, 1992-tol egyetemi tanár.

Elso önálló koncertjét 1957 áprilisá-ban, kilencéves korában adta a Zene-akadémián Comensoli Máriával, akiBartókné Pásztory Ditta négykezes part-nere volt. Pályafutása során koncertezetta világ szinte összes rangos koncertter-mében, fellépett többek között a ver-monti Marlboro Fesztiválon, Luzernben,Rómában, Münchenben, Prágában,Salzburgban, Bécsben, Varsóban, Ber-linben, New Yorkban, valamint Japán-ban, Kínában, Észak- és Dél-Ameriká-ban is. Tevékenységének fontos területea kamarazenélés, partnere volt többekközött Kocsis Zoltán, Ránki Dezso,Jandó Jeno, Lantos István, Várjon Dénesés Schiff András, akivel többször fellép-tek Európában és Észak-Amerikában.Rendszeresen színpadra lép a KellerVonósnégyessel, a Nemzeti Filharmoni-kusokkal, a Budapesti Fesztiválzenekar-ral és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral.1998-ban Schiff András ösztönzéséreTakács-Nagy Gáborral, Tuska Zoltánnal

Morita Tsuneo

Változás és örökségA kincstári gazdaságcsapdájában

Nem piac-, nem t kés, hanem csak kincstári gazdaságCsapdába esett magyar gazdaság

Nem piac-, nem t kés, hanem csak kincstári gazdaságCsapdába esett magyar gazdaság

I. A RENDSZERVÁLTÁS ÉS A MAGYAR TÁRSADALOM　A rendszerváltás filozófiája　Tíz tézis a rendszerváltás megértésére　A „kölcsönvett” gazdaság és a vendégmunka-jelenség: – A tücsök és a hangya　A kincstári gazdaság – Csapdába esett magyar gazdaság　Gazdaságpolitikai intézkedési javaslatok a kormány számára – Kiút a kincstári gazdaságbólII. A KÁDÁR-REZSIM KETTÔS ÖRÖKSÉGE　Politika a posztszocializmusban - Opportunizmus, populizmus és nacionalizmus　Állami kitüntetés és a történelem értékelése　Nem minden változtatás reform 　A reformarrogancia veresége　A figyelem és a fegyelem hiánya – A hivatalnok szuverenitásaIII. KÖNYVVILÁG　Marx György A marslakók érkezése – A fordító utószava　Kornai János A gondolat erejével – A fordító utószava　Kornai közgazdaságtana: Néhány személyes megjegyzésIV. FILMVILÁG　Egy csodálatos elme. Neumann és Nash　Sicko. Mit tudunk tanulni?　Szembesítés. Leszámolás és elszámolásV. ZENEVILÁG　Kobayashi Ken-Ichiro 40 éve Magyarországon

MORITA Tsuneo (1947)

Közgazdász, tanulmányait az International Christian University Társadalomtudományi karán Tokióban folytatta, majd a Hitotsubashi Egyetem Továbbképz Intézetének elméleti közgazdaságtan tanszékén szerzett mesterfokozatot 1973-ben, és PhD fokozatot 1975-ben. 1991-ig egyetemi tanár a tokiói Hosei Egyetemen. Eközben tanulmányait kiegészítette az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem népgazdasági tervezés tanszékén (1978-1980), majd két évig gazdasági tanácsadó diplomataként dolgozott a magyarországi Japán Nagykövetségen (1988-1990), éppen a rendszerváltás id szakában. 1991-t l a Nomura Kutatóintézet tanácsadójaként a Nomura Magyarországi Befektetési Banknál dolgozott. 2001 óta egy japán ipari cégnek a fejlesztési részlegét, a Tateyama R&D Europe Kft.-t vezeti Budapesten.

JAPÁN NYELV KÖNYVEI: A magyar gazdasági reform története, Nihon Hyoron Kiadó, 1991., A rendszerváltás közgazdaságtana, Shinseisha Kiadó, 1994., Politikai közgazdaságtan a posztszocializmusban, Nihon Hyoron Kiadó, 2010., A h terápia az onkológiában – Oncothermia, Nihon Hyoron Kiadó, 2012 (Szász Andrással közös kiadás).

MAGYAR NYELV KÖNYV: Változás és örökség – Ferdeszemmel Magyarországról, Balassi Kiadó, 2009.

FORDÍTÁSAI JAPÁN NYELVRE: Csikós-Nagy Béla, A magyar árpolitika, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1980. (Otsuki Shoten Kiadó, 1981.), Anti-equilibrium és hiány közgazdaságtan (Kornai János cikkeinek válogatása), Nihon Hyoron Kiadó, 1983., Mátyás Antal, History of Modern Non-Marxian Economics, Akadémiai Kiadó, 1980. (Otsuki Shoten Kiadó, 1984.), A hiány politikai közgazdaságtana (Kornai János cikkeinek válogatása), Iwanami Shoten Kiadó, 1984., A gazdasági reform lehet ségei (Kornai János cikkeinek válogatása), Iwanami Shoten Kiadó, 1986., Marx György, The Voice of the Martians, Akadámiai Kiadó, 1998. (Nihon Hyoron Kiadó, 2001.), Kornai János, A gondolat erejével, Osiris Kiadó, 2005. (Nihon Hyoron Kiadó, 2006).

Balassi Kiadó, 1136 Budapest, Hollán Ernô utca 33. IV. em. 5. TEL:(+36-1) 483 0750　FAX:　(+36-1) 266 8343

Könyveinket új honlapunkról közvetlenül is megrendelheti: www.balassikiado.hu

12

és Papp Sándorral megalakította a Mik-rokosmos Vonósnégyest, elsosorbanBartók kvartettjeinek eloadására. A2006-os Bartók-évben (és azóta is) Euró-pa jó néhány városában játszották emuveket. Számos lemeze jelent meg avilág vezeto kiadóinak gondozásában. ABeethoven összes gordonkamuvét tartal-mazó, Schiff Andrással közösen készítettalbuma 2005-ben elnyerte a CannesClassical Award-ot. Muvészi repertoárjaa barokktól a huszadik századi zenéigterjed, beleértve kortárs szerzok kompo-zícióit is, Bach muveit éppúgy játssza,mint Ligeti György, Kurtág György, Bar-

tók és Kodály alkotásait. Igen ritkán szó-lal meg a nyilvánosság elott, minden ide-jét a tanításnak és gyakorlásnak szenteli,és közben zeneszerzéssel is foglalkozik.Sok energiát fektet minden egyes darabmegtanulásába.

1970-ben Liszt Ferenc-díjat, 1976-banérdemes muvész, 1984-ben kiváló mu-vész címet kapott. 2006-ban megkapta aMagyar Köztársasági Érdemrend Közép-keresztje (polgári tagozata) kitüntetést.1980-ban, majd 2007-ben ismét Kossuth-díjjal tüntették ki, ez utóbbi indoklásábanaz egész világon elismert eloadómuvészitevékenységét, a szebbre és jobbra való

szüntelen törekvését méltatták. 2007-benPrima Primissima díjat kapott. 2002 óta afrancia Chevalier de l’ordre des Arts etdes Lettres kitüntetés birtokosa.

Miklós Perényi

The artist is recognized as one of thegreat cellists of his generation, with adistinctive, subtly nuanced soundmatched by extraordinary musicality.

Born in Hungary, the son of a re-nowned choir leader and music teacher,brother to Eszter, a famous violinist, hebegan cello lessons at the age of five withMiklós Zsámboki, a student of DavidPopper. At the age of seven he was ac-cepted as extraordinary talent to studycello at the preparatory class of LisztFerenc Music Academy with MiklósZsámboki and later Ede Banda. At theage of nine, he gave his first concert inBudapest. Later he took part in EnricoMainardi’s master courses in Salzburg,Lucerne and at the Santa Cecilia Accade-mia in Rome where he studied with Mai-nardi and from where he graduated in1962. In 1963 he became a prizewinnerat the International Pablo Casals CelloCompetition in Budapest. Casals invitedhim to his master classes in Zermatt andPuerto Rico in 1965 and 1966, and hewent on to become a frequent visitor tothe Marlboro Festival.

In 1974, Miklós Perényi joined thefaculty at the Liszt Ferenc Academy inBudapest, where he has held a professor-ship since 1980. He was honoured with

13

the Liszt Prize in 1970, he became Merit-ed Artist in 1976, was honoured with theBartók–Pásztory-Prize in 1987, with theKossuth-Prize first in 1980 then in 2007.In the same year he won the Prima Pri-missima prize. Since 2002 he has beenthe owner of the French Chevalier del’ordre des Arts et des Lettres award.

Perényi has appeared in the world’smajor musical centres, performing regular-ly around Europe, in Japan, China and inNorth and South America. His festivalengagements have included Edinburgh,Lucerne, Prague, Salzburg, Vienna, Hohe-nems, Warsaw, Berlin, Kronberg, and thePablo Casals Festival in Prades in France.With a repertoire ranging from the 17th

century to the present, he appears as asoloist with orchestra, in solo and duorecitals as well as in chamber ensembles.Beyond performing and teaching, he alsodevotes his energies to composition ofworks for solo cello and for instrumentalensembles of various sizes.

Among his closest colleagues is thepianist András Schiff, with whom he hasappeared at the Schubertiade Schwarzen-berg, the Edinburgh Festival and the RuhrFestival. Recently, the duo played at Co-logne’s Philharmonie, the SchwetzingenFestival, London’s Wigmore Hall and the92nd Street in New York. His repertoireranges from Bach to György Ligeti,György Kurtág, Bartók and Kodály.

Miklós Perényi’s numerous recordingsinclude releases for Hungaroton, EMI-Quint, Sony Classical, Decca, col legno,Teldec, Erato and Wigmore Hall’s ownlabel. Perényi’s ECM release of Beetho-

ven’s complete works for cello and piano,with András Schiff, won the Cannes Classi-cal Award 2005. His work is available onrecordings under the Hungaroton, Quint,Decca and Metropolitan Video labels.

MR Szimfonikusok

Az együttes (korábbi nevén a MagyarRádió Szimfonikus Zenekara, közkele-tuen Rádiózenekar) 70 éves fennállásaalatt számos hazai és külföldi hangver-sennyel, valamint szinte a teljes szimfoni-kus és oratorikus repertoár rádió-, TV- ésCD-felvételeivel vívta ki rangját a nagy-zenekarok élmezonyében. Állandó köz-remuködoje a nemzetközi zenei verse-nyek döntoinek és gálakoncertjeinek. Avilág vezeto kritikusai egybehangzóanméltatják azt a mecénási tevékenységet,melyet a magyar kortárs zene népszerusí-tésével és rögzítésével végez. A zenekarelodjét Dohnányi Erno alapította (1943),majd 1945-ben Ferencsik János hívta újraéletre az együttest. Karmesterei: PolgárTibor, Somogyi László, Bródy Tamás,majd Lehel György. A Rádió mecénásiszerepe az o jelenléte alatt volt a leg-eredményesebb. 1950–1988 között, 39év alatt 58 magyar zeneszerzo 219 muvétmutatta be a Rádiózenekar élén. LigetiAndrás 1985-tol volt a Rádiózenekarkarmestere, majd zeneigazgatója. 1993-tól Vásáry Tamás állt az együttes élén.2004-tol Kovács László volt a zenekarelso karmestere, megbízott fozeneigazga-tója pedig Fischer Ádám. 2009 és 2011között Stephen D’Agostino lett az MR

Szimfonikusok elso karmestere, 2011szeptemberétol pedig Vajda Gergelyirányítja az együttest.

MR Énekkar

Az MR Énekkar (korábban a MagyarRádió Énekkara) 1950-ben alakult. Reper-toárja felöleli a klasszikus kórusmuzsikaminden területét, beleértve az opera- ésoratóriumirodalmat. Koncertjeiken aklasszikus és kortárs zeneszerzok muveiegyaránt szerepelnek. VendégszerepeltekOlaszországban, Ausztriában, Franciaor-szágban, Svájcban, Németországban,Izraelben és Örményországban. Gyakorivendégei az athéni Megaro Music Hall-ban rendezett operaeloadásoknak, desikereik színhelye volt Salzburg és a Mi-lánói Scala is. A kórus muvészi tevékeny-ségét Bartók–Pásztory-díjjal tüntették ki.Felléptek a Berlini Filharmóniában,Maastrichtban és Brüsszelben, Erdélybenés a Csallóközben is turnézott az ének-kar. Fellépoi voltak a Besançoni Nemzet-közi Zenei Fesztiválnak, 2007-ben abécsi Musikverein Saalban énekeltek azMR Szimfonikusokkal közremuködve,Fischer Ádám vezényletével.

Az 1997-ben, Solti Györggyel és aBerlini Filharmonikusokkal rögzített Ko-dály- és Bartók-muvekbol álló CD-t aklasszikus zenei kategóriában Grammy-díjra jelölték.

Az MR Szimfonikusok és az MR Ének-kar kezdetektol foszereploi az éventemegrendezésre kerülo Budapesti WagnerNapoknak.

14

Kobajasi és a Rádiózenekar

A Magyar Televízió 1974-ben rendezett I.Nemzetközi Karmesterversenyének gyoz-tese, Kobajasi Kenicsiro az azóta elteltnégy évtizedben gyakran dolgozott együtta Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarávalés Énekkarával. Hosszú éveken keresztülrendszeresen vezényelte a zenekart a fo-város különbözo koncerthelyszínein, aZeneakadémián, a Budapest KongresszusiKözpontban, az Erkel Színházban, a Má-tyás templomban és természetesen a Rádió6-os stúdiójában. A rádiós és televíziós

közvetítések révén Kobajasi rövid ido alatta magyar koncertszereto közönség ked-vence lett. A Rádió zenei együtteseinekkorabeli krónikása közös hangversenyeik-rol így emlékezett:

„A Kelet karmestereként azért is üdvö-zölte a közönség, azért is dicsérte a kritika,hogy mondjuk a romantikus szerzeménye-ket egészen más égtájról érkezve is meny-nyire autentikusan volt képes megszólaltat-ni. Méghozzá úgy, hogy miközben mindenismerosen hangzott, valami furcsa idegen-ség illeszkedett és adott hozzá sajátos táv-latot, mi több: már-már egzotikumot.

…Az európai romantikusokat semcsupán úgy interpretálta, akár egy emi-nens diák. Számára szakmai minimum amuvek tökéletes ismerete.”

Koncertjein számtalan más szerzomellett Schumann, Richard Strauss, Ber-lioz, Mahler muvei szerepelnek.

Következo találkozásukat, 2014. ápri-lisi legújabb közös hangversenyüketörömmel várják az MR Zenei Együttesei,zenekari és énekkari muvészei, valaminta Gyerekkórus.

The History of theMR Symphonic Orchestra

Full house concerts, diverse artistic activitysuch as solemn opera, oratorio and con-temporary music evenings, live and studiobroadcasts, fascinating recordings markthe history of the 70-year-old MR Sym-phonic Orchestra (earlier Hungarian RadioSymphonic Orchestra. MR stands for Ma-gyar Rádió, i.e. Hungarian Radio). Thesame diversity and openness determinesthe orchestra’s present days, as well.

The MR Symphonic Orchestra has be-come one of the leading orchestras of theworld with numerous concerts in- andoutside the country, with radio, TV andCD recordings of almost the entire sym-phonic and oratorio repertoire and withtheir latest, exceptionally successful tourin Taiwan.

The ensemble is a constant contributorto the finals and gala concerts of the inter-national music competitions. The world’sleading critics unanimously praised their

15

balanced sound and its flexibility and alsotheir activities as patrons towards Hungari-an contemporary music, which means pro-motion through concerts and recordings.

A Short History of the MR Choir

Established in 1950, the repertoire of theChoir (earlier Hungarian Radio Chorus)covers all areas of classical choral music,including a cappella choral works as wellas the opera and oratorio masterpiecesfrom the Renaissance to the 21st century.They perform classical and contemporarycomposers at their concerts, including themost famous Hungarian composers likeFerenc Liszt, Béla Bartók, Erno Dohnányi,Zoltán Kodály, György Ligeti, György Kur-tág, János Vajda and György Orbán.

Countless radio and television record-ings and more than 80 LPs and CDs have

been made with the participation of theChoir. Their CD of the works of Béla Bar-tók and Zoltán Kodály with Sir GeorgSolti and the Berliner Philharmoniker wasnominated for a Grammy in the classicalmusic category in 1997. The Choir isregularly invited to major internationalfestivals and has already performed at theSalzburg Festival, the Pesaro Rossini Fes-tival and the Vienna Festival, as well.

The MR Symphonic Orchestra andChoir have been the main performingensembles of the annual Budapest Wag-ner Days since its beginning.

Kobayashi and theMR Symphonic Orchestra

Ken-Ichiro Kobayashi, the winner of I.International Conductors’ Competitionorganized by the Hungarian Television in

1974, has worked a lot with the MR Sym-phonic Orchestra and the Choir sincethat time. During these four decades hehas regularly conducted the orchestra atvarious concert venues in Budapest forexample at the Liszt Academy of Music,at the Erkel Theatre, at the Budapest Con-gress Centre, at the Matthias-Church andof course in Studio No 6 of HungarianRadio. Through the numerous Radio andTelevision broadcasts Kobayashi hassoon become a favourite of the Hungari-an audience. A chronicle of the MR en-sembles of that time remembered theirjoint concerts with the following words:

’The audience has welcomed him andthe critics have praised him also for hisauthentic interpretations of for examplethe romantic pieces which all soundedfamiliar though somehow still different,adding a certain foreign perspective, al-most an exotic touch to them.’

’His interpretations of European ro-mantic composers were not like of aneminent student’s, either. For him theperfect knowledge of the piece was aprofessional starting point, a minimumrequirement to be fulfilled.’

The list of composers whose works hehas conducted here, including Schu-mann, Richard Strauss, Berlioz, Mahlerand others, would be too long to cite andall those concerts have provided the au-diences with long-lasting memories andunforgettable experiences.

The MR music ensembles are there-fore looking forward with great expecta-tions to their next encounter, their jointconcert in April 2014.

16

Mihail Ivanovics Glinka:

2014. március 22., 18.00Kodály Központ, Pécs

Glinka: Ruszlán és Ludmilla – nyitányKodály: Galántai táncokOrff: Carmina Burana

MR Szimfonikusok

Közremuködik:MR Énekkar (megbízott karigazgató: Oláh Gábor)Campanella Gyermekkar (karigazgató: Schóber Tamás)

Rácz Rita – szopránHorváth István – tenorHaja Zsolt – bariton

Ruszlán és Ludmilla – Nyitány

Glinka (1804–1857) röviddel elso operá-ja, az Ivan Szuszanyin 1836-os diadal-mas premierje után fogott bele a Ruszlánés Ludmilla komponálásába, amelyen hatévig dolgozott. A szövegkönyv alapjáulPuskin elbeszélo költeménye szolgált,Glinka egy orosz mesét választott témáuloperája számára. A briliánsan hangsze-relt, élénk képzelet szülte muzsikánakszámos elemét a német, francia és olaszoperai hagyománytól meroben eltérozene inspirálta, a mesés elemek, a va-rázslat birodalmának életre keltéséhez

Glinka arab, kaukázusi, finn, perzsa,török, és természetesen orosz népzenéthasznált fel. A Ruszlán és Ludmillát beár-nyékolta Oroszországban az olasz operadivatja, és a bemutatón a mure a kritiku-sok és a közönség zöme is huvös maga-tartással reagált. Mégis, ez a darab nagy-ban befolyásolta késobbi orosz zeneszer-zok operatermését – Csajkovszkij a Rusz-lán és Ludmillát egyenesen „az operákcárjának” nevezte – Richard Taruskinzenetörténész szerint „az orosz romanti-kus opera esszenciája”, amely „méltónképviseli a mufajt az európai mestermu-vekhez viszonyítva is.” A csillogó, szoná-taformában írt nyitány kiváló keresztmet-

szetét nyújtja a partitúra jellegzetességei-nek, felvonultatja a történet központidrámai konfliktusát megjeleníto fobbzenei témákat.

Kodály Zoltán: Galántai táncok

A népzene gyujtése, lejegyzése, az anyagkatalogizálása, elemzése, publikálása,oktatása, pedagógiai célú munkákbanvaló felhasználása Kodály Zoltán (1882–1967) munkásságának gerince, amellyelelévülhetetlen érdemeket szerzett. A nép-zenei anyaggal való kapcsolata zeneszer-zoi termésében is megmutatkozik, szá-

17

mos népdalfeldolgozásán kívül a nép-zenei dallamok szimfonikus zenekarikompozícióiban is helyet kapnak. A Ga-lántai táncok azonban több, mint népitáncdallamok egymás utáni sora: a szerzoszemélyes élményeibol táplálkozik, ifjú-ságának színhelyérol származó dallam-kincset feldolgozó mu. Kutatásai soránKodály, akinek gyermekként volt alkalmahallani Mihók zenekarát, bizonyítékokatnyert arra nézve, hogy a galántai cigány-zenészek hírneve messze túlnott a város-ka határain. Negyven-egynéhány évvelkésobb érett zeneszerzoként idézi visszaa dallamokat, amelyek nagy része XIX.századi meghatározó hagyományba il-leszkedo toborzó zene, verbunkos.

A mu eloször 1933. október 23-ánhangzott el a Budapesti Filharmóniai Tár-saság megalapításának 80. évfordulóján.

Carl Orff: Carmina Burana

1803-ban a bajor Alpok lábánál, a Mün-chentol alig harminc kilométernyirefekvo Benediktbeuern kolostorban egyközépkori versgyujteményt találtak,amely XI–XIII. századi vágánsok, illetvegoliardok, vagyis vándorköltok, egyetemidiákok és papok tollából származó latin,német, ófrancia és provanszál nyelvekeníródott verseket tartalmazott. A CarminaBurana nevet viselo gyujtemény költemé-nyeinek témája az egyház bírálata, avilági örömök, evés-ivás és a szerelemdicsérete. Akadnak közöttük bordalok,vagy éppen moralizáló versek, de a leg-többjük a szerelemrol szól.

Carl Orff (1895–1982) az 1930-asévekben olvasta a Carmina Buranát, ésazonnal színpadi lehetoséget látott ben-ne. Mivel a középkori irodalom különö-sen érdekelte, a versek megzenésítésenagyon vonzó feladatot jelentett számá-ra. A mufaji megjelölést Orff latinul adtameg, ami magyarul annyit tesz: világidalok szólóénekesekre és kórusokrahangszerkísérettel és mágikus képekkel.Ez utóbbi kitétel arra utal, hogy bár nap-jainkban leggyakrabban koncertszerueloadásban hallható, szerzoje a muvetszcenikus kantátának szánta, a zenétkiegészítette színpadi játék, tánc is. Ahuszonnyolc részletbol álló szólóének,kórus, és hangszeres tételeket négy nagyegységbe osztotta, amelyeket a darabelején és végén Fortunához, a szerencseistennojéhez intézett fohász foglal keret-be. A középkori gregorián ének historizá-ló jelleggel való alkalmazása több helyenelofordul, de általában paródiaként, aCarmina Burana hangzásvilága táncdalla-mok, népi motívumkincs, és szándékosanprimitíven egyszeru zenei elemek ésritmusok ismételgetésébol áll.

Mikhail Ivanovich Glinka:Ruslan and Lyudmila – Overture

Glinka conceived Ruslan and Lyudmilashortly after the triumphant premiere ofhis first opera, the powerfully nationalis-tic A Life for the Tsar. Based on a narra-tive poem by Pushkin, Ruslan and Lyud-mila is a “magic” opera, by turns heroicand fantastic, sensuous and enchanting,

humorous and scary. The story, set inolden times in exotic places, has thetrappings of a fairy tale: a beautiful prin-cess, a valiant suitor, a wicked sorcerer,magical objects, rivalry and battle, ab-duction and rescue, death and resurrec-tion. The libretto was cobbled togetherby several contributors; one of Glinka’sfriends claimed to have worked out thescenario “in a quarter of an hour, whiledrunk.” Nevertheless, Glinka producedfive acts of vividly imagined, brilliantlyorchestrated music, drawing on the sortsof non-Western idioms cherished byRussian romantics – Arabian, Caucasian,Finnish, Persian, Turkish, and of courseRussian.

Ruslan and Lyudmila (and Russianopera generally) was soon overshadowedin Russia by a vogue for Italian opera,and it subsequently had a checkeredcritical and production history. Still, itgreatly influenced later Russian compos-ers – Tchaikovsky dubbed it “the Tsar ofoperas” – and the musicologist RichardTaruskin calls it “the quintessential Rus-sian romantic opera,” the only one “wor-thy of comparison with the Europeanmasterpieces of the genre.”

The sparkling overture, set in sonataform and based on themes from the opera,encapsulates the story’s central dramaticconflict and the range of Glinka’s score.After a spirited introduction, the hero Rus-lan is memorably depicted by the vigorousfirst theme, but, as the music unfolds,more exotic harmonies and instrumentalcolours emerge, representing, for instance,the Khazar and Varangian princes who

18

rival Ruslan for the hand of Lyudmila,daughter of the Grand Prince of Kiev. Theprincipal themes are eventually recapitu-lated, and near the end the sorcerer Cher-nomor, who imprisons Lyudmila, is de-picted unforgettably by a loud descendingwhole-tone scale in the bass. (Here Glinkaestablished an enduring convention ofRussian music: using diatonic and chro-matic idioms to represent, respectively, thehuman and the supernatural.) In the fastercoda, as in the opera itself, Ruslan finallyemerges triumphant.

Zoltán Kodály: Dancesof Galánta

The collection, taking down, cataloguing,analysing, releasing, teaching, using inpedagogical pieces of music was the coreof Zoltán Kodály’s activity, with which heachieved an everlasting recognition andadded an essential part to Hungarian mu-sicology. His close relationship with Hun-garian folk music can easily be traced inhis oeuvre, not only in his folk song adap-tations but also in his symphonic compo-sitions. He was deeply attached to the vil-lage of Galánta in the northern part ofHungary at the time, as he had spent sev-en years of his childhood there. Thus Ga-lánta Dances are far more than purely aseries of folksongs. It reaches back tochildhood memories, times when hecould listen to Mihók and his orchestra inperson. Therefore he chose to base hiswork on some early 19th century Gypsymelodies. During his researches in the

19

region he found many proofs of the Ga-lánta Gypsy musicians’ influence reach-ing far beyond the little town itself. Forty-some years later he recites the tunes, agreat part of which is recruiting songs andverbunkos, characterizing so well the 19th

century traditions.Kodály’s piece had its debut perfor-

mance at the 80th anniversary of the Bu-dapest Philharmonic Society on October23, 1933.

Carl Orff: Carmina Burana

Carmina Burana is a scenic cantata com-posed by Orff in 1935 and 1936. It isbased on 24 of the secular poems foundin the medieval collection Carmina Bura-na – found in a Benedictine monasterynear Munich, at the foot of the Alps –organized into a libretto, mostly in Latinverse, with a small amount of MiddleHigh German and Old Provençal. Theselection covers a wide range of topics,as familiar in the 13th century as they aretoday: the fickleness of fortune andwealth, the ephemeral nature of life, thejoy of the return of Spring, and the plea-sures and perils of drinking, gluttony,gambling and lust.

Orff’s Carmina Burana contains littleor no development in the classical sense,and polyphony is also conspicuouslyabsent. Orff was influenced melodicallyby late Renaissance and early Baroquecomposers, including William Byrd andClaudio Monteverdi. It is a common mis-conception that Orff based the melodies

of Carmina Burana on neumeatic melo-dies; while many of the lyrics in the Bu-rana Codex are enhanced with neumes,almost none of these melodies had beendeciphered at the time of Orff’s composi-tion, and none of them had served Orffas a melodic model. Rhythm for Orff isoften the primary musical element. Over-all, it sounds rhythmically straightforwardand simple, but the metre will changefreely from one measure to the next.These constant rhythmic changes com-bined with the caesura create a very“conversational” feel – so much so thatthe rhythmic complexities of the pieceare often overlooked.

Some of the solo arias pose bold chal-lenges for singers: the only solo tenor aria“Olim lacus colueram” must be sung al-most completely in falsetto to demon-strate the suffering of the character. Thebaritone arias often demand high notesnot commonly found in baritone reper-toire, and parts of the baritone aria “Diesnox et omnia” must be sung in falsetto: aunique example in baritone repertoire.Also noted is the solo soprano aria “Dul-cissime” which demands extremely highnotes. Orff intended this aria for a lyricsoprano, not a coloratura, so that themusical tensions would be more obvious.

MR Szimfonikusok

Az együttes (korábbi nevén a MagyarRádió Szimfonikus Zenekara, közkele-tuen Rádiózenekar) 70 éves fennállásaalatt számos hazai és külföldi hangver-

sennyel, valamint szinte a teljes szimfoni-kus és oratorikus repertoár rádió-, TV- ésCD-felvételeivel vívta ki rangját a nagy-zenekarok élmezonyében. Állandó köz-remuködoje a nemzetközi zenei verse-nyek döntoinek és gálakoncertjeinek. Avilág vezeto kritikusai egybehangzóanméltatják azt a mecénási tevékenységet,melyet a magyar kortárs zene népszerusí-tésével és rögzítésével végez. A zenekarelodjét Dohnányi Erno alapította (1943),majd 1945-ben Ferencsik János hívta újraéletre az együttest. Karmesterei: PolgárTibor, Somogyi László, Bródy Tamás,majd Lehel György. A Rádió mecénásiszerepe az o jelenléte alatt volt a leg-eredményesebb. 1950–1988 között, 39év alatt 58 magyar zeneszerzo 219 muvétmutatta be a Rádiózenekar élén. LigetiAndrás 1985-tol volt a Rádiózenekarkarmestere, majd zeneigazgatója. 1993-tól Vásáry Tamás állt az együttes élén.2004-tol Kovács László volt a zenekarelso karmestere, megbízott fozeneigazga-tója pedig Fischer Ádám. 2009 és 2011között Stephen D’Agostino lett az MRSzimfonikusok elso karmestere, 2011szeptemberétol pedig Vajda Gergelyirányítja az együttest.

MR Énekkar

Az MR Énekkar (korábban a MagyarRádió Énekkara) 1950-ben alakult. Reper-toárja felöleli a klasszikus kórusmuzsikaminden területét, beleértve az opera- ésoratóriumirodalmat. Koncertjeiken aklasszikus és kortárs zeneszerzok muvei

20

egyaránt szerepelnek. VendégszerepeltekOlaszországban, Ausztriában, Franciaor-szágban, Svájcban, Németországban,Izraelben és Örményországban. Gyakorivendégei az athéni Megaro Music Hall-ban rendezett operaeloadásoknak, desikereik színhelye volt Salzburg és a Mi-lánói Scala is. A kórus muvészi tevékeny-ségét Bartók–Pásztory-díjjal tüntették ki.Felléptek a Berlini Filharmóniában,Maastrichtban és Brüsszelben, Erdélybenés a Csallóközben is turnézott az ének-kar. Fellépoi voltak a Besançoni Nemzet-közi Zenei Fesztiválnak, 2007-ben abécsi Musikverein Saalban énekeltek azMR Szimfonikusokkal közremuködve,Fischer Ádám vezényletével.

Az 1997-ben, Solti Györggyel és aBerlini Filharmonikusokkal rögzített Ko-dály- és Bartók-muvekbol álló CD-t aklasszikus zenei kategóriában Grammy-díjra jelölték.

Az MR Szimfonikusok és az MR Ének-kar kezdetektol foszereploi az éventemegrendezésre kerülo Budapesti WagnerNapoknak.

Kobajasi és a Rádiózenekar

A Magyar Televízió 1974. évi I. Nemzet-közi Karmesterversenyének gyoztese,Kobajasi Kenicsiro az azóta eltelt négyévtizedben gyakran dolgozott együtt aMagyar Rádió Szimfonikus Zenekarávalés Énekkarával. Hosszú éveken keresztülrendszeresen vezényelte a zenekart a fo-város különbözo koncerthelyszínein, aZeneakadémián, a Budapest Kongresszu-

si Központban, az Erkel Színházban, aMátyás templomban és természetesen aRádió 6-os stúdiójában. A rádiós és tele-víziós közvetítések révén Kobajasi rövidido alatt a magyar koncertszereto közön-ség kedvence lett. A Rádió zenei együtte-seinek korabeli krónikása közös hangver-senyeikrol így emlékezett:

„A Kelet karmestereként azért is üdvö-zölte a közönség, azért is dicsérte a kriti-ka, hogy mondjuk a romantikus szerze-ményeket egészen más égtájról érkezveis mennyire autentikusan volt képes meg-szólaltatni. Méghozzá úgy, hogy miköz-ben minden ismerosen hangzott, valamifurcsa idegenség illeszkedett és adotthozzá sajátos távlatot, mi több: már-máregzotikumot.

…Az európai romantikusokat semcsupán úgy interpretálta, akár egy emi-nens diák. Számára szakmai minimum amuvek tökéletes ismerete.”

Koncertjein számtalan más szerzomellett Schumann, Richard Strauss, Ber-lioz, Mahler muvei szerepelnek.

Következo találkozásukat, 2014. ápri-lisi legújabb közös hangversenyüketörömmel várják az MR Zenei Együttesei,zenekari és énekkari muvészei, valaminta Gyerekkórus.

The History of theMR Symphonic Orchestra

Full house concerts, diverse artistic activitysuch as solemn opera, oratorio and con-temporary music evenings, live and studiobroadcasts, fascinating recordings mark

the history of the 70-year-old MR Sym-phonic Orchestra (earlier Hungarian RadioSymphonic Orchestra. MR stands for Ma-gyar Rádió, i.e. Hungarian Radio). Thesame diversity and openness determinesthe orchestra’s present days, as well.

The MR Symphonic Orchestra has be-come one of the leading orchestras of theworld with numerous concerts in- andoutside the country, with radio, TV andCD recordings of almost the entire sym-phonic and oratorio repertoire and withtheir latest, exceptionally successful tourin Taiwan.

The ensemble is a constant contributorto the finals and gala concerts of the inter-national music competitions. The world’sleading critics unanimously praised theirbalanced sound and its flexibility and alsotheir activities as patrons towards Hungari-an contemporary music, which means pro-motion through concerts and recordings.

A Short History of the MR Choir

Established in 1950, the repertoire of theChoir (earlier Hungarian Radio Chorus)covers all areas of classical choral music,including a cappella choral works as wellas the opera and oratorio masterpiecesfrom the Renaissance to the 21st century.They perform classical and contemporarycomposers at their concerts, includingthe most famous Hungarian composerslike Ferenc Liszt, Béla Bartók, Erno Doh-nányi, Zoltán Kodály, György Ligeti,György Kurtág, János Vajda and GyörgyOrbán.

21

Countless radio and television record-ings and more than 80 LPs and CDs havebeen made with the participation of theChoir. Their CD of the works of Béla Bar-tók and Zoltán Kodály with Sir Georg Soltiand the Berliner Philharmoniker was nom-inated for a Grammy in the classical musiccategory in 1997. The Choir is regularlyinvited to major international festivals andhas already performed at the SalzburgFestival, the Pesaro Rossini Festival andthe Vienna Festival, as well.

The MR Symphonic Orchestra andChoir have been the main performingensembles of the annual Budapest Wag-ner Days since its beginning.

Kobayashi and theMR Symphonic Orchestra

Ken-Ichiro Kobayashi, the winner of I.International Conductors’ Competitionorganized by the Hungarian Television in

1974, has worked a lot with the MR Sym-phonic Orchestra and the Choir since thattime. During these four decades he hasregularly conducted the orchestra at vari-ous concert venues in Budapest for exam-ple at the Liszt Academy of Music, at theErkel Theatre, at the Budapest CongressCentre, at the Matthias-Church and ofcourse in Studio No 6 of Hungarian Ra-dio. Through the numerous Radio andTelevision broadcasts Kobayashi has soonbecome a favourite of the Hungarianaudience. A chronicle of the MR ensem-bles of that time remembered their jointconcerts with the following words:

’The audience has welcomed him andthe critics have praised him also for hisauthentic interpretations of for examplethe romantic pieces which all soundedfamiliar though somehow still different,adding a certain foreign perspective, al-most an exotic touch to them.’

’His interpretations of European ro-mantic composers were not like of aneminent student’s, either. For him theperfect knowledge of the piece was aprofessional starting point, a minimumrequirement to be fulfilled.’

The list of composers whose works hehas conducted here, including Schu-mann, Richard Strauss, Berlioz, Mahlerand others, would be too long to cite andall those concerts have provided the au-diences with long-lasting memories andunforgettable experiences.

The MR music ensembles are there-fore looking forward with great expecta-tions to their next encounter, their jointconcert in April 2014.

22

Ludwig van Beethoven:

2014. március 26., 19.30Zeneakadémia, Nagyterem

Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125

Közremuködnek:A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Kórusa

(karigazgató: Somos Csaba)

Vámosi Katalin – szopránBalogh Eszter – altKiss B. Atilla – tenorDani Dávid – basszus

IX. (d-moll) szimfónia, op. 125

(I. Allegro ma non troppo, un poco maes-toso, II. Scherzo: Molto vivace – Presto,III. Adagio molto e cantabile, IV. Presto;Allegro molto assai [Alla marcia]; Andan-te maestoso; Allegro energico, sempreben marcato)

Aligha van mu, amely jobban illenék azene Liszt Ferenc téri szentélyéhez, mintBeethoven utolsó szimfóniája, mivel a IX.szimfónia emblematikus darabja lettannak a folyamatnak, amelynek során amuvészet vallássá változott. A schilleri

Örömóda mindent átölelo humanizmusaés Beethoven nagyszabású zenéje –amely a janicsár utcazenétol a legmaga-sabb rendu muvészi polifóniáig a stiliszti-kai paletta egészét lefedi – olyan rítussáteszi a hangverseny intézményét, amely-ben a közönség valóban közösséggéválik. A mu 1824-es bécsi osbemutatójánis ez volt a helyzet, ahol a teljes mérték-ben süket, idos Beethoven elotti tisztel-géssé vált a hangverseny, jóllehet zenei-leg – amennyire a korabeli feljegyzések-bol tudható – katasztrofális lehetett azeloadás. A szoprán szólam és a hegeduktöbbször is feladták a küzdelmet a nehézzenei anyaggal, és a közönség sem volt

felkészülve a darab rendkívül suru zené-jére. A drámai, d-moll nyitótételt követoenergikus Scherzo és az éteri B-dúr lassú-tétel után következik a kórust és szólis-tákat alkalmazó – és ily módon a hang-szeres zene legjelentosebb mufaját fejetetejére állító – záró tétel, amelynek dal-lama döbbenetes karriert futott be azelmúlt két évszázadban. A HarmadikBirodalom emblematikus eseményeinéppúgy ez szólalt meg, mint ma az Euró-pai Unió ünnepein, vagy éppen újévkor –több ezer ember részvételével – japánsportcsarnokokban.

Ludwig van Beethoven: SymphonyNo. 9. in D minor, Op. 125

(I. Allegro ma non troppo, un poco maes-toso, II. Scherzo: Molto vivace – Presto,III. Adagio molto e cantabile, IV. Presto;Allegro molto assai [Alla marcia]; Andan-te maestoso; Allegro energico, sempreben marcato)

There can hardly be a more apt work forthe shrine of music on Liszt Ferenc Squarethan Beethoven’s final symphony. Thefact is that Symphony No. 9 became asymbolic piece in that process duringwhich music transformed into a religion.The all-embracing humanism of Schiller’sOde to Joy and the grandiose music ofBeethoven, which encompasses the entirestylistic range from the street music ofJanissaries to artistic polyphony of thehighest order, make the institution of theconcert a rite in which the audience truly

23

becomes a community. Such was thesituation at the world premiere of thework in Vienna in 1824, when the con-cert became a tribute to the elderly, pro-foundly deaf Beethoven, although musi-cally speaking – as suggested by contem-porary reports – the performance was inall probability a disaster. On several occa-sions the soprano part and the violinistsgave up the struggle in the face of themusical complexity, while the audiencehad not been prepared for such intensivemusic. After the dramatic opening move-ment in D minor, the energetic Scherzoand ethereal slow movement in B major,there is the closing movement calling forchorus and soloists, thereby turning the

most important genre of instrumentalmusic on its head, the melody of whichhas enjoyed an astonishing career pathover the past two centuries. It was per-formed at major rallies in the Third Reich,just as it is today at European Union cele-brations, or indeed at New Year, with theparticipation of several thousand people,in Japanese sports halls.

Kobajasi Kenicsiroés a Zeneakadémia

Talán kevesen tudják, hogy a népszerujapán karmester, Kobajasi Kenicsiro ere-detileg zeneszerzonek készült, és nap-

jainkban is aktívan foglalkozik komponá-lással, nagyszabású zenekari Passacagliá-ját pedig Budapesten is vezényelte. A ze-neszerzés vágya gyermekként ragadta ma-gával, tízéves volt, amikor a rádióbólmeghallotta Beethoven IX. szimfóniáját.„Mintha az égiek szóltak volna hozzám.A melódiák összekeveredve morajlottak,majd egyszer csak átváltozott mindez sza-badsággá, fénnyé, és az akkori kisfiút ezmélységesen megérintette. Könnyeim kö-zepette elhatározásra jutottam. Ha a sem-mibol ilyen óriási dolgot lehet létrehozni,a zeneszerzés világának meghódításáértérdemes akár egy egész életet is áldozni.Zeneszerzo akartam lenni” – idézi felemlékeit. Ezen, pályáját meghatározó

24

kitüntetett kompozíciót már több magyarzenekar élén vezényelte a ZeneakadémiaNagytermében is, ezúttal azonban a zene-muvészeti egyetem zenekara és énekkaraélén áll majd a kívül-belül megújult sze-cessziós zenepalota pódiumára.

Bár a Zeneakadémia Szimfonikus Ze-nekara nem állandó együttes, mivel tagjaiévrol évre cserélodnek, s csak éventeféltucatnyi, egy-egy koncertben kicsúcso-sodó néhány hetes idoszakra, projektsze-ruen surusödnek a próbák, mégis nagysi-keru fellépések sorával öregbítette azintézmény nemzetközi hírnevét. Olyankiválóságok dirigálták az elmúlt évekbena zenekart, mint Helmuth Rilling, PeterSchreier, Schiff András, vagy Kocsis Zol-tán, aki a felújított Liszt Ferenc téri épü-let 2013. október 22-i újranyitása alkal-mával is örömmel állt a Zeneakadémiaszimfonikus együttese élére. S ahogyakkor, ezúttal is a Liszt Ferenc Zenemu-vészeti Egyetem Ének Tanszékének fel-sobb éves hallgatói lesznek a szólisták,az énekkari szólamokat pedig a Zeneaka-démia Kórusa szólaltatja meg. Utóbbi, anem hangszeres tanszakok hallgatóibólévrol évre újraalakuló együttes az egye-tem legnagyobb múltra visszatekinto,állandó zenei formációja. Több mint félévszázados története során vezetoi olyankimagasló kóruskarnagy-tanárok voltak,mint Vásárhelyi Zoltán, Párkai István,illetve Erdei Péter. 2014 februárjától azegyüttest a magyar kóruskultúra és a ko-dályi zenepedagógia nem kevésbé jelesképviseloje, Somos Csaba vezeti.

„Itt, a Zeneakadémián is könnybelábad néhány tanárunk szeme, ha meg-

hallja a nevét” – nyilatkozta egy interjú-ban Batta András, a Liszt Ferenc Zene-muvészeti Egyetem közelmúltban lekö-szönt rektora. S bár az intézmény mu-vész-oktatói közül sokan élénken emlé-keznek az 1974-es karmesterversenyre,játszottak Kobajasi pálcája alatt buda-pesti zenekarok tagjaiként, vagy hallgat-ták diákként zeneakadémiai koncertjeit, akörülrajongott dirigens csak két évvelezelott fuzte szorosabbra a kapcsolatát azenepalota falai között muködo zenemu-vészeti egyetemmel. Az emlékét szívük-ben orzo zeneakadémiai tanárok kezde-ményezésére Kobajasi Kenicsirót 2012.március 27-én a Liszt Ferenc Zenemuvé-szeti Egyetem tiszteletbeli professzoránaknevezte ki Batta András. A dirigens ekkora Zeneakadémia japán testvérintézmé-nye, a Tokyo College of Music szimfoni-kus zenekarával érkezett Budapestre, denéhány nappal késobb már a Zeneakadé-mia Zenekara élén lépett fel. A nyilvánoszenekari mesterkurzus keretében eloké-szített koncertre azonban a Liszt Ferenctéri épület rekonstrukciója miatt kénysze-ruen más helyszínen kerülhetett csak sor,a mostani hangversenyt tehát tulajdon-képpen Kobajasi Kenicsiro zeneakadé-miai „székfoglalójának” is tekinthetjük.

Kobayashi and the Liszt Academy

It is not well known that the popularJapanese conductor Ken-Ichiro Kobayashioriginally trained as a composer and heremains active in this area to this day(indeed, he has conducted his grand

orchestral Passacaglia in Budapest, too).He was enthralled by music compositionas a child, when aged 10 he heard Bee-thoven’s Symphony No. 9 on the radio.“It was as though the Gods had spoken tome. The melodies were mixed togetherand murmuring, and then suddenly, theytransmogrified into freedom and light andthis profoundly affected me as a youngboy. Amidst my tears I determined some-thing. If it is possible to create somethingas magnificent as this from nothing, thenit is worth sacrificing an entire lifetime, ifnecessary, to conquer the world of com-position. I wanted to be a composer.” Hehas conducted this composition – oflandmark significance in his career – atthe head of several Hungarian ensem-bles, in the Grand Hall of the Liszt Acad-emy, too, yet this time he will be leadingthe Symphony Orchestra and Chorus ofthe Liszt Academy from the podium ofthe fully reconstructed Art Nouveau mu-sic palace.

Although the Symphony Orchestra ofthe Liszt Academy are not a permanentensemble since their members changefrom year to year, still they burnish theinternational reputation of the academywith a series of highly successful appear-ances, albeit only just half a dozen timesa year. Members of the orchestra haveworked with great conductors such asHelmuth Rilling, Peter Schreier, AndrásSchiff and Zoltán Kocsis, the latter who,on 22 October 2013, on the occasion ofthe reopening of the restored building onLiszt Ferenc Square, was visibly delightedto conduct the symphony ensemble of

25

the Liszt Academy. Just as then, so now,too final year undergraduates of the De-partment of Vocal Studies of the LisztFerenc Academy of Music will be solo-ists, while the Liszt Academy Chorusperform the choral parts. The latter, theconstantly changing vocal ensemblemade up of students from non-instrumen-tal departments, are the university’s lon-gest established permanent musical for-mation. In the course of a history of overhalf a century, they have been headed bysuch remarkable choral directors as Zol-tán Vásárhelyi, István Párkai and PéterErdei. From February 2014 on the leaderof the chorus is Csaba Somos, anotherhighly renowned figure of the Hungarianchoral culture and the Kodály teachingmethod.

“Here at the Liszt Academy, tearscome to the eyes of some of the profes-sors when they hear his name,” statedAndrás Batta, former president of the LisztFerenc Academy of Music. Althoughmany of the artist-professors of the insti-tution clearly recall the conductors’ com-petition in 1974, playing under Kobaya-shi’s baton as members of various Buda-pest ensembles, or as students listening tohis concerts at the Liszt Academy, themuch-admired conductor’s closer rela-tionship with the university of music onlybegan two years ago. At the initiative ofteachers at the academy who fondly re-member him, Ken-Ichiro Kobayashi wasappointed an honorary professor of theLiszt Ferenc Academy of Music by AndrásBatta on 27 March 2012. For this occa-sion, the conductor arrived in Budapest

with the symphony orchestra of the Japa-nese twin institution of the Liszt Acade-my, the Tokyo College of Music, but afew days later he performed at the head ofthe Symphony Orchestra of the LisztAcademy. However, the concert preparedwithin the framework of a public orches-tral masterclass could, due to reconstruc-tion work at the building on Liszt FerencSquare, only take place at another venue,so that the present concert can be consid-ered Ken-Ichiro Kobayashi’s ‘inauguraladdress’ at the Liszt Academy.

Zongorák, pianínók óriási választéka javítás, felújítás, gyártás

w w w. z o n g o r a t e r e m . h u

27

Ludwig van Beethoven:

2014. március 30., 19.00Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, Sopron

2014. március 31., 19.00Richter-terem, Gyor

Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84Kodály: Galántai táncokBeethoven: III. (Esz-dúr) „Eroica” szimfónia, op. 55

Gyori Filharmonikus Zenekar

Egmont-nyitány, op. 84

Beethoven 1809 oszén a bécsi császáriszínház igazgatójának felkérésére fogotthozzá Goethe Egmont címu szomorújá-téka kísérozenéjének megírásához. Rö-vid ido alatt elkészítette a nyitányból éskilenc tételbol álló muvet, amelyet 1810májusában már be is mutattak. A Goe-the által megírt mu egy XVI. századi né-metalföldi gróf, Lamoral Egmont heroi-kus küzdelmét, történetét dolgozta fel,aki szembeszállt a népét elnyomó II. Fü-löp spanyol királlyal, amiért az életévelfizetett.

A zenemubol a nyitány bizonyult a leg-maradandóbbnak, amelyen a szabadságravaló törekvés eszméje és ennek ereje ma-gával ragadó módon érvényesül, és a szín-padon szereplo hosöket a zeneszerzo azenekar szimfonikus eszközeivel jellemzi.

A gyori eloadás érdekessége, hogy Ko-bajasi Kenicsiro elso gyori koncertjén,1975. október 13-án is szerepelt ez a mu,amelyrol Hegedüs András újságíró a kon-cert után így írt: „A nyitány elso hangjátólaz utolsóig egyenletesen fejlodo, feszültdrámai légkörben szólt, és szinte plasztiku-san elénk tárta azt a történelmi eseményt,azt az alakot, amelyet ez a beethoveni zeneolyan nagyszeruen szimbolizál…”

Kodály Zoltán: Galántai táncok

A népzene gyujtése, lejegyzése, azanyag katalogizálása, elemzése, publiká-lása, oktatása, pedagógiai célú munkák-ban való felhasználása Kodály Zoltán(1882–1967) munkásságának gerince,amellyel elévülhetetlen érdemeket szer-zett. A népzenei anyaggal való kapcsola-ta zeneszerzoi termésében is megmutat-kozik, számos népdalfeldolgozásán kívüla népzenei dallamok szimfonikus zene-kari kompozícióiban is helyet kapnak. AGalántai táncok azonban több, mint né-pi táncdallamok egymás utáni sora: aszerzo személyes élményeibol táplálko-

28

zik, az ifjúságának színhelyérol szárma-zó dallamkincset feldolgozó mu. Kutatá-sai során Kodály, akinek gyermekkéntvolt alkalma hallani Mihók zenekarát,bizonyítékokat nyert arra nézve, hogy agalántai cigányzenészek hírneve messzetúlnott a városka határain. Negyven-egynéhány évvel késobb érett zeneszer-zoként idézi vissza a dallamokat, ame-lyek nagy része XIX. századi meghatáro-zó hagyományba illeszkedo toborzózene, verbunkos.

A mu eloször 1933. október 23-ánhangzott el a Budapesti Filharmóniai Tár-saság megalapításának nyolcvanadik év-fordulóján.

Ludwig van Beethoven:III. (Esz-dúr) „Eroica” szimfónia,op. 55

(I. Allegro con brio; II. Marcia funebre.Adagio assai; III. Scherzo. Allegro vivace;IV. Finale. Allegro molto)

1803-ban, mintegy fél év alatt készült elBeethoven a III. szimfónia megírásával,bemutatójára viszont csak késobb kerültsor, 1805-ben. Beethovent a szimfóniamegírására Napóleon személyisége sar-kalta, akit maga is sokra tartott mint aszabadság eszméjének megtestesítojét.Eredetileg a muvet Bonapartéról nevezteel, megrajzolva egy kiemelkedo egyéni-ség jellemét, viszont miután Napóleoncsászár lett, keseruségében átírta a címet.Az 1806-ban megjelent elso kiadás címemár így szólt: „Hosi szimfónia… egy

nagy ember emlékének megünneplésé-re…”. Napóleon 1821-ben bekövetkezetthalálakor Beethoven a következoketmondta: „Tizenhét esztendovel ezelottmegírtam már a zenét, amely erre a szo-morú eseményre illik!”.

Beethoven szimfóniáinak sorábanezzel a muvel megjelenik a költoi tartal-mú zenemu, a hosiesség, a hosi magatar-tás dicsoíto éneke. Az Eroica lesz az amu, amellyel a zeneszerzo új útra tér,amellyel a zene történelmének egy újfejezete kezdodik.

Ludwig van Beethoven:Egmont Overture, Op. 84

In 1809 Beethoven was commissioned bythe director of the Viennese ImperatorialTheater to compose incidental music forJohann Wolfgang Goethe’s tragedy enti-tled Egmont. Goethe’s drama tells thestory of the heroic struggle of a 16th cen-tury German count by the name of Lamo-ral Egmont who had stood up against thetyrannic king Philip the second and ulti-mately died for that cause. Out of the

29

complete work it was the overture thathas become a frequently played piece ofmusic in which the composer best ex-presses his longing for freedom throughhis beloved hero.

It is notable that the concert’s conduc-tor, Mr. Ken-Ichiro, has conducted thisvery piece at his first ever appearance inGyor all the way back in 1975.

Zoltán Kodály: Dancesof Galánta

The collection, taking down, cataloguing,analysing, releasing, teaching, using inpedagogical pieces of music was the coreof Zoltán Kodály’s activity, with which heachieved an everlasting recognition andadded an essential part to Hungarian mu-sicology. His close relationship with Hun-garian folk music can easily be traced inhis oeuvre, not only in his folk song adap-tations but also in his symphonic composi-tions. He was deeply attached to the vil-lage of Galánta in the northern part ofHungary at the time as he had spent sevenyears of his childhood there. Thus GalántaDances are far more than purely a series offolksongs. It reaches back to childhoodmemories, times when he could listen toMihók and his orchestra in person. There-fore he chose to base his work on someearly 19th century gypsy melodies. Duringhis researches in the region he foundmany proofs of the Galánta Gypsy musi-cians’ influence reaching far beyond thetown itself. Forty-some years later he re-cites the tunes, a great part of which is

recruiting songs and verbunkos, character-izing so well the 19th century traditions.

Kodály’s piece had its debut perfor-mance at the 80th anniversary of the Bu-dapest Philharmonic Society on October23, 1933.

Ludwig van Beethoven:Symphony No. 3. “Eroica” op. 55

(I. Allegro con brio; II. Marcia funebre.Adagio assai; III. Scherzo. Allegro vivace;IV. Finale. Allegro molto)

It took about half a year for Beethoven tocomplete his third symphony in 1803 butits maiden performance had to wait until1805. The work had been inspired by noneother than his highly esteemed NapoleonBonaparte whom the great composerthought of as the embodiment of universalfreedom. As a matter of fact the symphonyitself was originally entitled “Napoleon”and only after his hero had been crownedas emperor did Beethoven scrap the title asan exasperated gesture of disappointment.However, the 1806 edition of the scorehad this subtitle: “Heroic symphony to cel-ebrate the memory of a great man.” Whenthe once idolized conqueror finally died inhis exile this is what Beethoven had to say:“I had already composed the music 17years ago suitable for a sad event like this.”

It is the third symphony when Beetho-ven introduces great poetry to his music inhis attempt to glorify heroic behaviour. Inthis sense the Eroica is a ground-breakingpiece of music of historical importance.

Gyori Filharmonikus Zenekar

A Gyori Filharmonikus Zenekar jogelodjét,a gyori Ének- és Zeneegyletet 1862-ben avilághíru gyori születésu karmester, Rich-ter János édesapja, Richter Antal alapította.Városi zenekarrá 1894-ben vált az együt-tes. 1968 mérföldko a zenekar életében,ebben az esztendoben alakult át az eddigfélhivatásos muvészeti intézmény profesz-szionális koncertzenekarrá. Jelentos szere-pet tölt be a város és a régió zenei és kul-turális életében. Hazai és nemzetközi kon-certsikerek mellett az elmúlt néhány évbentöbb mint 15 lemezfelvétel is jelzi a GyoriFilharmonikus Zenekar rangját. FelléptekEurópa szinte valamennyi országában,valamint Marokkóban, Kínában, Dél-Ko-reában és Tajvanon.

Az évtizedek során híres magyar éskülföldi dirigensek álltak a zenekar élén.Angelo Epfrikian, Lamberto Gardelli,Arvid Jansons, Kobajasi Kenicsiro, Ludo-vit Rajter, Jurij Szimonov, Carlo Zecchi,Gilbert Varga.

A szólisták hosszú sorában olvashatóAlexandru Agache, Baráti Kristóf, Bogá-nyi Gergely, Boldoczki Gábor, Jörg De-mus, Fischer Annie, Gertler Endre, IdaHaendel, Jandó Jeno, Kocsis Zoltán, Mi-chael Martin Kofler, Lukács Gyöngyi,Aga Mikolai, Jevgenyij Nyesztyerenko,Pauk György, Perényi Miklós, Ránki De-zso, Ruha István, Szabadi Vilmos, VárdaiIstván, Wiedemann Bernadett.

A Gyori Filharmonikus Zenekar gaz-dag repertoárján nemcsak klasszikusmuvek, hanem kortárs magyar szerzokkompozíciói is szerepelnek, beleértve

Hungarian innovation for cancer treatment in 35 countries

Small, but a World PlayerSmall, but a World Player

The strongest alliance in the worldGerman medicine, Hungarian innovation, and Japanese production

Tateyama Machine LTD.30 Shimonoban, Toyama city930-1305 JapanTEL: +81-76-483-4123FAX: +81-76-483-4150http://www.tateyama.jp/ma/

Oncotherm GmbHBelgische Allee 953842 Troisdorf, GermanyTEL: +49 (2241) 319920FAX: +49 (2241) 3199211http://www.oncotherm.com

Oncotherm KFTIbolya u. 22071 Páty, HungaryTEL: +36 (23) 555 510FAX: +36 (23) 555 515

31

számos világpremiert. A zenekar 2009tavaszán a legendás olasz filmzeneszer-zo-karmesterrel, az Oscar-díjas EnnioMorriconéval nagysikeru távol-keleti éseurópai turnén vett részt. A Gyori Filhar-monikus Zenekar igazgatója 2008. júliusóta Fuke Géza, muvészeti vezetoje Ber-kes Kálmán, Liszt-díjas klarinétmuvész,karmester.

A Gyori Filharmonikus Zenekarés Kobajasi Kenicsiro

A zenekar és a karmester kapcsolatahosszú idore nyúlik vissza. Elso közöskoncertjük 1975. október 13-án volt, egyévvel a Magyar Televízió I. NemzetköziKarmesterversenyének megnyerése után,majd 1978. október 1-jén, a Zene Világ-napján koncerteztek újból együtt.

2011. október 29-én a Gyori Filhar-monikus Zenekar Verdi Requiem címumuvét mutatta be számos közismert ope-raénekes közremuködésével a gyori Rich-ter Teremben a világhíru karnaggyal,majd ezt követoen három nappal a Mu-vészetek Palotájának közönsége élvez-hette a nagyszeru eloadást. A hangver-seny aktualitását – azon túl, hogy a zene-kar a halotti misét Mindenszentek napjánjátszotta – az adta, hogy mind a zenekar,mind a fellépo muvészek Verdi gyászze-néjével kívánták kifejezni együttérzésüketa japán földrengés és szökoár áldozatai-nak. A hangversenyen a közremuködokingyen vállalták a fellépést, és az estteljes bevételét a tragédia károsultjainakajánlották fel.

A Magyar Televízió I. NemzetköziKarmesterversenyének gyoztesével barátikapcsolatot ápol Berkes Kálmán, a zene-kar muvészeti vezetoje.

Philharmonic Orchestra of Gyor

The Song and Music Association of Gyor– predecessor of the Philharmonic Or-chestra of Gyor – was founded by AntalRichter, father of the world famous con-ductor, János Richter. The year 1968 is amilestone in the career of the orchestra –that is when the semi-professional artinstitution was transformed into a profes-sional concert orchestra.

The Philharmonic Orchestra of Gyorhas produced more than 15 CD’s in thepast few years in addition to numerousconcerts in Hungary and abroad.

The Orchestra has been conducted byfamous Hungarian and internationalmaestros over the past decades includingAngelo Epfrikian, Lamberto Gardelli,Zsolt Hamar, Domonkos Héja, ArvidJansons, András Keller, Ken-Ichiro Koba-yashi, Balázs Kocsár, Zoltán Kocsis, JánosKovács, Bobby McFerrin, Ádám Med-veczky, Ennio Morricone, Ludovit Rajter,Yuri Simonov, Karl Sollak, Gilbert Varga,Carlo Zecchi.

In addition to keeping the standardclassical pieces on its repertoire, the Or-chestra has been active in performingworks of contemporary Hungarian compo-sers, including several world premieres.

The Director of the Gyor Philharmon-ic Orchestra has been Mr. Géza Fuke

since July 2008, the Art Director Mr.Kálmán Berkes, Liszt Award holder clari-net player and conductor

Ken-Ichiro Kobayashi andthe Gyor Philharmonic Orchestra

As referred to above already the relation-ship between Ken-Ichiro Kobayashi andthe Gyor Philharmonic Orchestra datesback to the mid 1970s. The orchestra hasfirst performed under Ken-Ichiro’s batonon October 13, 1975 after his winning ofthe Hungarian Radio’s Conducting Com-petition. That was followed by anotherjoint appearance on the InternationalDay of Music nearly 3 years later onOctober 1, 1978.

On October 29, 2011 the orchestraand the maestro collaborated yet againwhen Verdi’s Requiem was performedboth in Gyor and at the Palace of Arts inBudapest featuring a number of highlyacclaimed singers, as well. The timing ofthose concerts were especially relevant.Apart from the fact that one of them washeld on All Hallow’s Day it was also themusicians’ way to commemorate thevictims of the earthquake and the tsuna-mi Japan had had to endure at the time.All the participants offered their proceedsto the surviving relatives of those de-ceased in the tragedy.

Incidentally, Kálmán Berkes, the Artis-tic Director of the Gyor PhilharmonicOrchestra has been maintaining a goodfriendly relationship with maestro Koba-yashi for a great number of years.

32

Gioacchino Rossini:

2014. április 3., 19.00Zeneakadémia, Nagyterem

Rossini: A sevillai borbély – nyitányKodály: Galántai táncokBerlioz: Fantasztikus szimfónia

MÁV Szimfonikus Zenekar

A sevillai borbély – nyitány

Rossini (1792–1868) hosszú élete átíveliszinte az egész romantikus kort: születéseévében Beethoven még fiatal ember,halála pedig a már pályája csúcsán tün-döklo Verdit ihleti híres Requiemje meg-írására. Jelentosége az opera történetébenóriási: az énekhang kihasználásában, azene drámaiságában, jellemábrázolásbanaz olasz operaszerzok egész utána követ-kezo nemzedékének utat mutatott. Muveikiapadhatatlan ötletgazdagságról, dal-laminvencióról vallanak – annál megle-pobb, hogy élete derekán egyszer csak

abbahagyta a komponálást és attól kezd-ve szinte kizárólag társasági emberkéntélte életét. Mindössze néhány egyházze-nei muvet írt.

Nagyszámú operája közül ma már csaknéhányat játszanak a világ operaházai,legnépszerubb közöttük A sevillai borbély.Az operát 1816-ban mutatták be Rómá-ban. A cselekmény alapja a híres franciavígjátékíró, Beaumarchais azonos címukomédiája, a kacagtató történet tehát advavolt és a néhány, a kor operáiból jól ismerttípus mellé Rossininak sikerült egy igazitelitalálatot elérnie a minden lében kanál,mindenkinél okosabb és gyorsabb észjárá-sú borbély figurájával.

Rossini minden operájához írt zene-kari elojátékot. Ezek a nyitányok többnyi-re az eloadás hangulatát alapozzák meg,sem az opera tartalmával, sem annakzenéjével nincs tematikus kapcsolatuk. Asevillai borbély nyitányát habozás nélkülátemelte egyik korábbi, jelentéktelenoperájából. Színpompás, jókedvu szimfo-nikus mu, fülbemászó dallamokkal ésragyogó színekkel hangszerelve. Szembe-tuno sajátossága az úgynevezett. Rossini-crescendo: hosszú, nagy fokozás, amelyúgy jön létre, hogy fokozatosan egyretöbb hangszer csatlakozik hozzá.

Kodály Zoltán: Galántai táncok

A népzene gyujtése, lejegyzése, az anyagkatalogizálása, elemzése, publikálása,oktatása, pedagógiai célú munkákbanvaló felhasználása Kodály Zoltán (1882–1967) munkásságának gerince, amellyelelévülhetetlen érdemeket szerzett. A nép-zenei anyaggal való kapcsolata zeneszer-zoi termésében is megmutatkozik, szá-mos népdalfeldolgozásán kívül a nép-zenei dallamok szimfonikus zenekarikompozícióiban is helyet kapnak. A Ga-lántai táncok azonban több, mint népitáncdallamok egymás utáni sora: a szerzoszemélyes élményeibol táplálkozik, ifjú-ságának színhelyérol származó dallam-kincset feldolgozó mu. Kutatásai soránKodály, akinek gyermekként volt alkalmahallani Mihók zenekarát, bizonyítékokatnyert arra nézve, hogy a galántai cigány-zenészek hírneve messze túlnott a város-ka határain. Negyven-egynéhány évvel

33

késobb érett zeneszerzoként idézi visszaa dallamokat, amelyek nagy része XIX.századi meghatározó hagyományba il-leszkedo toborzó zene, verbunkos.

A mu eloször 1933. október 23-ánhangzott el a Budapesti Filharmóniai Tár-saság megalapításának nyolcvanadik év-fordulóján.

Hector Berlioz:Fantasztikus szimfónia, op. 14(Epizódok egy muvész életébol)

(I. Álmok, szenvedélyek. Largo – Allegroagitato e appassionato assai. II. Bál.Valse. Allegro non troppo. III. Jelenet amezon. Adagio. IV. Menet a vesztohely-re. Allegretto non troppo. V. Boszorkány-szombat. Larghetto – Allegro)

Hatvanhat évig élt Berlioz (1803–1869),az utókor emlékezetében mégis úgy élmint forradalmi hevülettol és szenvedé-lyes érzelmektol futött, lobogó hajú fia-talember, akivel Liszt Ferenc életrajzábantalálkozunk eloször: Chopinnel együtttagja annak a párizsi társaságnak, amely-ben Liszt elso, életre szóló élményeit,tapasztalatait szerezte. Huszonhét éves,amikor – néhány kevéssé jelentos kísérletután – 1830-ban megalkotja élete fomu-vét, a Fantasztikus szimfóniát. Valószínu-leg maga sem tudja még, hogy e muvelkitörölhetetlenül beírta nevét a zenetörté-netbe – alig három évvel Beethoven halá-la után! Sok új stílusjegynek, kompozí-ciós módszernek és hangszeralkalmazás-nak kiindulópontja ez a mu. Az elso

programszimfónia, minden szimfonikusköltemény ose. Az elso eset, hogy egyöttételes, valóban monumentális szimfó-niát egyetlen zenei gondolat (az “idéefixe”) foglal egységbe. Ebben a mubenszületik meg a romantika zenekari nyel-vezete. Liszt, Wagner, a kelet-európainemzeti iskolák, sot, a korszak vala-mennyi operakomponistája ehhez azeloképhez nyúlt késobb vissza – írja rólaVárnai Péter zenetörténész.

A forradalmian új és jellegzetesen ro-mantikus jelenség az, hogy a zeneszerzosaját életének, saját szertelen, zaklatott lel-kivilágának eseményeit közvetlenül beszé-li el muvében, úgy, hogy annak szavakbanis megfogalmazott, irodalmi programjavan. A közvetlen indíték is irodalommalkapcsolatos: egy lángoló, szenvedélyes, deminden realitást nélkülözo szerelem a Pá-rizsban fellépo angol Shakespeare-társulatOphéliája iránt, amely természetesen ke-seru csalódással ért véget. Ezt az érzelmetés a csalódást írja le, „írja ki magából”.„Epizódok egy muvész életébol” – ezt acímet adta o maga a munek, csak alcím,vagy mufaji meghatározás volt eredetileg a„Fantasztikus szimfónia”.

Gioacchino Rossini:The Barber of Seville – Overture

The long life of Rossini (1792–1868)spanned almost the entire period of Ro-manticism. When he was born, Beetho-ven was still a young man, whereas hisdeath inspired Verdi, who was already atthe peak of his career, to write the fa-

mous Requiem. His significance wasenormous in the history of operas: hepaved the road for later generations ofItalian opera composers in the use ofhuman voice, the dramaticism of music,and the portrayal of characters. His com-positions attest his unfailing creativityand musical inventiveness. This is why itis surprising why he gave up compositionat the middle of his life, and lived sincethen the life of a man about town, com-posing only some pieces of sacred music.

Of his great number of operas, onlyfew are performed nowadays in operahouses around the world, of which themost popular is the Barber of Seville. Thisopera premiered in Rome in 1816. Itsstory was based on a comedy with anidentical title by the renowned Frenchcomedy playwright, Beaumarchais. Thecomic story was then available, and Ros-sini managed to create a great hit by thefigure of his intermeddling barber whowas the smartest of all.

Rossini composed overtures to all ofhis operas. These overtures are meantonly to set up the atmosphere for theperformance, and thus have no connec-tion to the content and music of the op-era. The overture of the Barber of Sevillewas taken without hesitation from anearlier and rather insignificant opera ofhim. It is a colorful, joyful symphonicpiece with catchy melodies and splendidorchestration. Its notable feature is thelong and dramatic, so-called Rossinicrescendo, which is created by the grad-ually increasing number of instrumentsjoining to play.

34

Zoltán Kodály: Dancesof Galánta

The collection, taking down, catalogu-ing, analysing, releasing, teaching, usingin pedagogical pieces of music was thecore of Zoltán Kodály’s activity, withwhich he achieved an everlasting recog-nition and added an essential part toHungarian musicology. His close rela-tionship with Hungarian folk music caneasily be traced in his oeuvre, not onlyin his folk song adaptations but also inhis symphonic compositions. He wasdeeply attached to the village of Galántain the northern part of Hungary at thetime as he had spent seven years of hischildhood there. Thus Galánta Dances

are far more than purely a series of folk-songs. It reaches back to childhoodmemories, times when he could listen toMihók and his orchestra in person.Therefore he chose to base his work onsome early 19th century gypsy melodies.During his researches in the region hefound many proofs of the Galánta Gypsymusicians’ influence reaching far be-yond the town itself. Forty-some yearslater he recites the tunes, a great part ofwhich is recruiting songs and verbunkos,characterizing so well the 19th centurytraditions.

Kodály’s piece had its debut perfor-mance at the 80th anniversary of the Bu-dapest Philharmonic Society on October23, 1933.

Hector Berlioz:Symphonie Fantastique, Op. 14(An Episode in the Life ofan Artist, in Five Parts)

(1. “Rêveries – Passions” [Reveries –Passions]. 2. “Un bal” [A Ball]. 3. “Scèneaux champs” [Scene in the Fields]. 4.“Marche au supplice” [March to the Scaf-fold]. 5. “Songe d’une nuit de sabbat”[Dreams of a Witches’ Sabbath].)

Although Berlioz (1803–1869) lived forsixty-six years, he is kept in the memoryof the following generations as a youngman with flying hair, fueled with revolu-tionary fever and passionate emotions,who we meet first in the autobiographyof Ferenc Liszt. Together with Chopin, heis a member of the Parisian company,where Liszt had his first and lifelongexperiences. He is twenty-seven when –after a few less significant trials – hecomposes his principal work in his life,the Symphonie Fantastique. Even he didnot know that with this work his namewould irreversibly take its place in thehistory of music, hardly after three yearsof Beethoven’s death. “This work is thesource of many new stylistic features,composition methods, and uses of instru-ments. It is the first program symphony,the predecessor of all symphonic poems.This is the first time that a single musicalidea (the ‘idée fixe’) unites a truly monu-mental symphony in five movements.The orchestral language of Romanticismis born out of this composition. …Liszt,Wagner, the East-European national

35

schools, and even the opera composersof the time reached back to this musicalprototype” – wrote Péter Várnai, a musichistorian.

The revolutionarily new and typicallyromantic phenomenon in this composi-tion is that the composer directly tells theevents of his own turbulent life and tor-mented spirit in a way that also has itsliterary program written in words. Thedirect reason behind this also is connect-ed to literature: a passionate, but unreal-istic love for Ophelia, an actress in theEnglish Shakespeare Group touring inParis, which, of course, ends with a bitterdisappointment. It is this feeling anddisappointment that are written into mu-sic. “An Episode in the Life of an Artist” –he gave this title of his work, which origi-nally bore the term ‘Fantastic Symphony’only as a subtitle or indication of genre.

Kobajasi Kenicsiro ésa MÁV Zenekar

Emlékezetes esemény volt a MÁV Szim-fonikusok életében 2006. február 18-a.Hosszabb kihagyás után ekkor állt újra azenekar karmesteri pulpitusára KobajasiKenicsiro. Legutóbb 12 évvel ezelott ve-zényelte a MÁV Szimfonikusokat, ennekellenére úgy jelent meg az elso próbán,és a muzsikusok is úgy fogadták, mint akiotthon van ennél a zenekarnál. A külön-legesen szívélyes kapcsolat alapja az,hogy 1974-ben a MÁV Szimfonikusokvolt a világon az elso zenekar, amelyetKobajasi a hazáján kívül vezényelt. A

Magyar Televízió Elso Nemzetközi Kar-mesterversenyének elso fordulója sorántörtént ez a találkozás. Mint közismert,Kobajasi megnyerte ezt a versenyt, ezzelindult el nemzetközi karrierje. Sikereazóta is töretlen, a legnevesebb zeneka-rokat vezényli Németországban, Auszt-riában, Hollandiában, Angliában és szá-mos más országban, szinte mindenütt avilágon. 1987-tol kezdve a Magyar Álla-mi Hangversenyzenekar vezeto karmeste-re, 1992 óta ugyanennél az együttesnél –mai neve: Nemzeti Filharmonikus Zene-kar – örökös tiszteletbeli elnök-karnagy.1994-ben megkapta a Magyar Köztársa-ság egyik legmagasabb kitüntetését, aMagyar Köztársasági Érdemrend közép-keresztjét a csillaggal. Jelenleg a JapánFilharmonikusok vezeto karmestere. Ahosszú szünet elott csaknem minden év-ben volt hangversenye a MÁV Zenekar-ral. Idosebb zenekari tagok úgy emlé-keznek ezekre a hangversenyekre, mintminden egyes évad kiemelkedo esemé-nyére. Az a tuz, amely Kobajasi szemé-bol és mozdulataiból áradt, a muvekkelvaló tökéletes azonosulás és mindemel-lett a határtalan szerénység, és a zeneiránti alázat tett ünneppé minden hang-versenyt. A MÁV Zenekar ült a Margitszi-geti Szabadtéri Színpad zenekari árkábanis, amikor o vezényelte Puccini Pillangó-kisasszony címu operáját. A muzsikusokkülön szeretettel figyelték Kobajasi kis-fiát, aki Cso-cso-szán gyermekét alakítot-ta, és tanúi voltak annak is, amikor akövetkezo évi felújításkor már „kinotte” aszerepet. 2006 óta minden második év-ben koncerteztek vele, az utóbbi években

pedig japán ifjúsági kórusok európai tur-néi során a budapesti koncerteken valóközremuködésre mindig a MÁV Szimfoni-kusokat kéri fel. A MÁV Szimfonikus Ze-nekar legbecsesebb kincsei között orziKobajasi Kenicsiro barátságát. Koncertjé-nek musorán a szimfonikus irodalomhárom rendkívül népszeru muve szerepel.Különbözo országokból származó szerzokkülönbözo stílusú muvei – mindegyiknehéz, de hálás feladat zenekar és kar-mester számára. Szép gesztus részérol,hogy ezen az estén megszólaltatja KodályZoltán egyik legszebb muvét is.

Ken-Ichiro Kobayashi andthe MÁV Symphony

The day of February 18, 2006 was amemorable day in the life of the MÁVSymphony. After a long recess, Ken-Ichi-ro Kobayashi stepped on the conductor’spodium of the orchestra once again. Heconducted the MÁV Symphony twelveyears earlier, and yet he showed up atthe first rehearsal and was received bythe musicians as someone who is athome. The particularly cordial relation-ship stems from a historical event: in1974, the MÁV Symphony was the firstorchestra of the world that he conductedoutside Japan. This historical encountertook place during the semi-final of theFirst International Conductors’ Competi-tion organized by Hungarian Television.As is well known, Kobayashi won thiscompetition, which was the very first stepin his long lasting international career.

36

His success has been unbroken sincethen. He has conducted the most famousorchestras in Germany, Austria, the Neth-erlands, England, and all over the world.Since 1987, he has been the primaryconductor of the Hungarian State Or-chestra – now National Philharmonic

Orchestra – which elected him as thehonorary president-conductor in 1992. In1994 he was awarded one of the mostprestigious honors of the Republic ofHungary. Currently, he is the primaryconductor of the Japan PhilharmonicOrchestra.

Before the long rest, he performedwith the orchestra almost every year.Senior members of the orchestra recallthese concerts as the most outstandingevents of every season. The inner fireradiating from the eyes and movementsof Kobayashi, his perfect identificationwith the compositions, and after all hisunbounded modesty and humble mannerin dealing with music made all concertsa festive occasion. When he conductedPuccini’s Madama Butterfly, it was theMÁV Symphony sitting in the orchestrapit of the Open-Air Stage of MargaretIsland. The musicians watched his littleson with affection playing the son ofCho-Cho-San, and also witnessed when,in the next season, he outgrew his role.

The orchestra has given a concert withhim every second year since 2006. Inaddition, he always requests the MÁVSymphony to participate in the concertsof Japanese youth choirs touring in Eu-rope every time while in Budapest. Thefriendship of Ken-Ichiro Kobayashi isheld by the orchestra as one of their mostprecious gifts.

Foszerkeszto: Morita Tsuneo

Szöveg: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, MR Szimfonikusok, Zeneakadémia, Gyori Filharmonikus Zenekar, MÁV Szimfonikus Zenekar, ellenorizte: Mikes Éva

Fényképek: MTI/Beliczay László (25., 34. old.), MTI/Bruzák Noémi (28. old.), MTI/Czeglédi Zsolt (16., 36. old.), MTI/Cser István (4. old.), Felvégi Andrea (12. old.),Kármán Tamás (1., 15., 27. old.), MTI/Keleti Éva (21. old.), MTI/Lajos György (14. old.), MTI/Molnár Edit (2. old.), MTI/Naszályi Kornélia (18. old.),

Nemzeti Filharmonikus Zenekar jóvoltából (5., 6. old.), Zeneakadémia/Schiller Kata (23. old.)

Kiadja a Magyarországi Japánok Egyesülete, felelos: Morita Tsuneo

Borító- és reklámtervezés: Inner Design Bt., Budapest, nyomdai elokészítés: Kármán Stúdió, Budapest, nyomtatás: OOK Press Kft., VeszprémDokumentáció és kapcsolatfelvétel: Schnitzler-Németh Éva, Tateyama R&D Europa Kft.

ISBN 978-963-08-8624-6

a 2000-es évek

2004. október 4. MTA DíszteremA 30. évi jubileumi koncert felvételei

Kobayashi lányával, Ayanoval _ 2002

Koncert Debrecenben _ 2013 (MTI/Czeglédi Zsolt)

A Budapesti FilharmóniaiTársaság Zenekarának főpróbáján_ 2006 (MTI/Beliczay László)

Fotók: Kármán Tamás

Japán és a Visegrádi Csoport (V4) közöttiBarátság éve – 2014

Kiemelt támogatók Japán Nagykövetség Magyarországi Japán Gazdasági Kamara (Magyarországi Japán Vállalkozók Egyesülete) Művészetek Palotája (MÜPA) Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)

Támogatók Oncotherm GmbH/Kft. Tateyama Machine Ltd. Tateyama R&D Europe Kft. Liszt Ferenc Zongoraszalon Kft.