4949

Másodszor szerepeltünk a frankfurti után Európa legnagyobb könyves eseményeként számon tartott Göteborgi Könyvvásáron. A román díszvendégséggel zajló eseményen az erdélyi magyar alkotók is rivaldafénybe kerültek, így László Noémi vagy Kányádi Sándor, aki a stockholmi román kultúrin-tézet meghívására svéd fordítójával, Ove Berglunddal beszélgetett a díszvendégek pavilonjában. Kányádi Sándor itt mesélte el népes hallgatóságának, hogy „Ove Berg-lund úgy lett kiadó, hogy egy öreg matróz, akinek sok pénze volt, megkérte, adja ki az emlékiratait, ami pénz pedig marad, azt fordítsa arra, amire szeretné. Ove, aki régóta

szerelmese volt a magyar irodalomnak, ebből a pénzből jelentette meg első kötetét, amely József Attila-versfordításokat tartalmazott. Így lett Ove Svédországban a magyar irodalom kiadója.” Érdekes, hogy a svéd orvos nem beszél magyarul, nyersfordításból dolgozik, és ezzel együtt olyan kitűnő eredményt ér el, hogy munkáját nemrégiben Tóth Árpád-díjjal ismerték el. Ove Berglund nagy költőink mellett Rafi Lajos, erdélyi cigány költő izgalmas életművét is felfe-dezte magának, amelynek bemutatása jól illeszkedett a vásár romák helyzetéről és kultúrájáról szóló témaköréhez. Európai romák – a társadalom rejtett erőforrásai

címmel került sor arra az angol nyelvű pódiumbeszélgetésre, amelyen Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztéri-umának parlamenti államtitkára, Makkay Lilla, Magyarország stockholmi nagykövete, illetve Cecilia Malmström, EU-biztos vett részt. A beszélgetést Anders Wejryd, a Svéd Egyház érseke moderálta. A hallgatóság soraiban foglalt helyet Maria Källson, a könyvvásár ügyvezető igazgatója is, aki a program után tolmácsolta az államtit-kárnak a Göteborgi Könyvvásár felkérését, miszerint örömmel látnák viszont 2015-ben Magyarországot díszvendégként. A svéd–magyar kulturális kapcsolatok is egyre mélyülnek, hiszen a tavaly megkezdett eszmecsere folytatásának igényével ült össze az irodalmi élet néhány jeles kép-viselője: Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Gunnar Ardelius, a Svéd Írószövetség elnöke, László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, Kukorelly Endre, a Szépírók Társaságának vezetőségi tagja. Az íródiplomáciai beszél-getés kapcsán „felmerült annak lehetősége, hogy egy svéd írókat-költőket népszerűsítő különszám jelenhetne meg valamelyik iro-dalmi folyóiratban, viszonzásul pedig egy magyar válogatás az egyik svéd periodikában” – számolt be e komoly szakmai sikerről Szabó Zsuzsanna, a Publishing Hungary programvezetője.

Könyveink a nagyvilágbanGöteborg, Frankfurt, Isztambul, Pozsony, Marosvásárhely, Bécs szöveg: Rábel Nagy Ágnes, fotó: BBI

A Publishing Hungary programnak köszönhetően a szeptember eleji moszkvai

magyar díszvendégséget követően további hat országban mutathattuk be gazdag

irodalmunk idegen nyelven megjelent műveit. Sikeres szerepléseink annak is

köszönhetők, hogy szinte minden országban van, aki szívén viselve a magyar

irodalom sorsát sokat tesz saját nemzete körében való népszerűsítéséért, akár

Ove Berglund svéd orvos, akár Erdal Şalikoğlu Az egri csillagok fordítója, akár az

idei Német Könyv-díjat elnyerő Teresia Mora.

«

KÖZSZOLGÁLAT KÖZKINCS ||

5050

Frankfurtban, a világ egyik legnagyobb nemzetközi könyves fórumán idén két bázisa is volt hazánknak: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egye-sülése (MKKE) mellett a Publishing Hungary program támogatásával a ber-lini Collegium Hungaricum (CHB) és a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda is működtetett egy kisebb standot, ahol magyar szerzők frissen megjelent német és nemzetközi fordításait vehették kézbe az olvasók. „Látni kell azonban, hogy a standok önmagukban nem sokat jelentenek, bázisként szolgálnak csupán. Sokkal fontosabb, hogy viszünk ki szerző-ket, és szereplésüknek köszönhetően aktív programokkal hívjuk fel a német média, kiadók és alkotók fi gyelmét a magyar iro-dalomra” – osztotta meg velünk az elmúlt két év tapasztalatán nyugvó véleményét Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója. A könyvvásár irodalmi programját is a tavalyi, jól bevált koncepció alapján állították össze, vagyis igyekeztek a vásár leglátogatottabb közönségfórumain ismert német újságírók, irodalomkriti-kusok segítségével bemutatni a frissen elkészült német fordításokat. Kemény István Kedves Ismeretlen című könyvének bemutatóján egy gombostűt sem lehetett leejteni, őt – a soproni születésű, regényeit német nyelven megjelentető – Teresia Mora követte a színpadon, aki 2013-ban Das Ungeheuer című regényéért megkapta az év legjobb német nyelvű regényének járó Német Könyv-díjat. De ugyanígy nagy fi gyelem övezte Tóth Krisztina mindhárom fellépését. A Lese-zelt-beli szereplésén – ahová évről évre külföldi, független kiadók által megje-lentetett kötetek szerzőit hívják meg – a

német Regina Noessler és az izraeli Paula Zimmerman Targownik mellett képviselte hazánkat. Jó hír, hogy idén a könyvfesztivál kísérőprogramjára, az OpenBooks fesztiválra is bekerültünk. Az Alte Nikolaikirche, a belváros régi favá-zas házikói között magasodó templom nagyon különleges hátteret adott Darvasi László Virágzabálók könyvbemutatóval egybekötött felolvasásának. A szerző beszélgetőpartnere Katharina Raabe, a német fordítást megjelentető Suhr-kamp kiadó vezetője volt. Egész biztos, hogy a magyar kultúra iránt érdeklődő közönség számára a következő évtizedek megkerülhetetlen munkája lesz a Kulcsár Szabó Ernő szerkesztésében megjelent, német olvasók számára íródott majd’ ezeroldalas irodalomtörténet. A Walter de Gruyter kiadó gondozásában megje-lent Geschichte der ungarischen Literatur – nyolc irodalom- és egy színháztörténeti fejezettel a magyar kultúrtörténet rövid kronológiájával, a legfontosabb alkotók rövid életrajzával és a német nyelven megjelent magyar irodalom válogatott bibliográfi ájával – átfogóan mutatja be irodalmunkat.A hatalmas területen megrendezett 32. Isztambuli Nemzetközi Könyvvásáron a díszvendég Kína ezer négyzetméteres standja mellett csak apró, de számunkra fontos sziget volt a magyar pavilon, különösen, ha tudjuk, hogy a törökor-szági magyar jelenlét mögött már az isztambuli kulturális intézet közelgő létesítése állt. „Isztambul nem pusztán a kelet kapuja, híd Európa és Ázsia között, de vibráló, hatalmas metropolisz, amely lassan az európai kultúra egyik központ-jává növi ki magát. A magyar intézet

december 17-i megnyitása előtti bemu-tatkozásunk jó belépőt jelentett, hiszen sokféle – társadalomtudomány, turisztika, szép- és gyermekirodalom – műfajban tudtunk török nyelvű műveket felmutatni. Előbb-utóbb itt is reménykedhetünk egy díszvendégségben” – fogalmazott Hatos Pál. Itthon egyébként 2014-ben Törökor-szágot üdvözölhetjük majd a Budapesti Könyvvásár díszvendégeként. A vásár magyar szenzációja mindenképp az Egri csillagok török nyelven való megjelenése volt. Ugyan Gárdonyi regényének német és angol kiadása mellett létezik többek között bolgár, cseh, észt, fi nn, holland, horvát, lengyel, orosz, örmény, román, szlovák, vietnami, sőt kínai fordítása is, mégsem gondoltam volna, hogy egyszer törökül is kiadják. A fórumbeszélgetésből azonban egyértelműen kiderült, hogy „a törököket minden érdekli, ami velük kapcsolatos, még akkor is, ha az nem feltétlenül pozitív színben tünteti fel őket. A történelmi regényeket pedig különösképp szeretik, főleg, ha az a »nagy századukról« szól” – tudtuk meg Szabó Zsuzsannától. A fordító Erdal Şalikoğlu (Magyaror-szágon tanult orvos) alapító elnöke – a diadalt arató egri hősöknek emléket állító regényt is kiadó – az isztambuli Török–Magyar Baráti Társaságnak, és elmondása szerint azért ültette át török nyelvre a regényt, mert hite szerint „megismerés nélkül nem lehet szeretet. Azt akartam, hogy népem valamelyest megismerje, hogy a testvérnép, a magyarok hogyan viszonyulnak a 16. századi török hódításhoz”. A törökök a népvándorlás-kori együttélést is szívükben hordozva

|| KÖZKINCS KÖZSZOLGÁLAT

KÖZSZOLGÁLAT KÖZKINCS ||

51

KÖZSZOLGÁLAT KÖZKINCS ||

51

testvérnépként beszélnek rólunk, de még így is nagy szó, hogy „a törökről fordító Tasnádi Edit és a magyar irodalom két török fordítója mellett jelen volt (a Balassi Intézetben tanult) egészen fi atal korosztály, akik szépen beszélnek magyarul, s ugyan fordítói tapasztalatuk még nincs, de nagyon érdeklődőek. Remélem, köztük van az a néhány, aki huszonévesen beleszeret majd irodalmunkba. Várom a jövő évi programot, mert úgy érzem, igazán nagy lehetőségeink vannak, a folyamatban lévő fordításoknak köszönhetően rengeteg könyv jelenik majd meg” – mesélt isztambuli élményeiről Szabó Zsuzsanna. A múlt körbejárása, ahogy jól esik – magyar szerzők könyvei szlovákul cím köré szervez-ték a pozsonyi Bibliotékán való magyar szereplést. A közös tematika tehát a tör-ténelem volt, így a szépirodalom mellett szóhoz jutott a szlovák nyelven megjelent történelemtudomány is. Az időutazás tematikáját a most bemutatott könyvek is alátámasztották, hiszen még a kortárs szépirodalmat képviselő Esterházy Péter Kalligram által megjelentett legújabb regénye, az Egyszerű történet vessző száz oldal is a 17. századba invitálja szlovák olvasóit. „A kassai születésű Márai és a nógrádi származású Mikszáth művei folyamatos népszerűségnek örvendenek a szlovák olvasók körében, így huzamosan lehet építeni a két szerző életművére, hiszen mindkét szerző »megénekelte« szülőföldjét, amely elősegítheti a szlovákokkal közös kulturális kódok erősítését. Ez egy nagyon fontos, kiemelt misszió a Pozsonyi Magyar Intézet esetében, ezért mi tudatosan erő-sítettük ezt a tematikát” – fogalmazott Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, aki szerkesztője és társszerzője is a Meghasadt múlt című magyar–szlovák történelmi kapcsolatokkal foglalkozó

könyvnek. A Pozsonyi Kifl i gondozásában megjelent szlovákra fordított meseköny-vek (Garajszki Margit: Bartók, Bolemant Éva: Kempelen) ugyancsak a pozsonyi magyar múltat festik a helyi többségi társadalom elé. Érdekes volt számomra, hogy a Pozsonyi Magyar Intézet nem állított önálló stan-dot, hanem a kiadott könyvek (köztük hat olyan mű, amelynek a Publishing Hungary is segítette megjelenését) bemutatóit szervezte egy sorozattá a könyvvásár pódiumain. Ehhez a keretet a Panta Rhei, Szlovákia legnagyobb könyvforgalmazója adta, amelynek egyébként magyar tulajdo-nosa van. „A nagy terjesztővel való együtt-működés elősegítheti, hogy a szlovákok minél inkább megismerjék a felvidéki mellett az egyetemes magyar kultúrát is, hiszen a Panta Rhei standjára nyilván mindenki kíváncsi volt, ezért született ez a döntés. Fontos volt továbbá, hogy a felvidéki magyar kiadók is érezzék, fi gyelemmel vagyunk feléjük, és szeretnénk, ha minél több magyar mű meg-jelenne szlovákul is” – mondta Hatos Pál. Azt tapasztalta, hogy a kinti értelmiség nyitott, nagy az igény részükről, hogy megértsék a hazánkban zajló társadalmi folyamatokat, történelmünket egyaránt, és az sem árt, ha itthon is tisztábban látjuk a szlovákiai helyzetet. „Nem szabad frontvonalakba merevedni, már csak azért sem, mert fennáll a veszélye, hogy a szlová-kiai magyarság sorra elveszítheti urbánus hagyományait, köztük akár a könyvkiadást is, hiszen néhány város – mint Dunaszerda-hely vagy Komárom – kivételével nincs már többsége a magyarságnak.”A Collegium Hungaricum Bécs évek óta sokat tesz a Duna-térség országainak kulturális együttműködése érdekében. Az intézet által életre hívott Dunai Kulturális Klaszter eddigi legnagyobb vállalkozása az EU Duna Régió Stratégi-

ájával összhangban lévő Donau Lounge programsorozat. A kezdeményezésnek idén létrejött már a marosvásárhelyi leágazása is, hiszen a november közepén – az erdélyi magyarság könyvkiadásának kicsiny és nagyon magyar seregszem-léjeként – megrendezett könyvvásár szervezői is érdeklődéssel fogadták a közép-európai kulturális vállalkozássá szélesülő koncepciót. „Itt nem elsősorban országpromóció vagy a magyar irodalom helyzetbe hozása, hanem a régió egységes szerepeltetése a célunk és feladatunk, a közös kulturális örökség érdekében való összefogást szeretnénk tematizálni. A program sikerességét jól bizonyítja, hogy mára már az osztrákok és a németek is mögé álltak és szponzorként is szerepet vállalnak” – mondta el a programról a főigazgató, amely Bukarest és Bécs mel-lett 2014-ben Ulmban (Németország) és Lembergben (Ukrajna) is bemutatkozik majd. A Buch Wien közönsége viszont már második alkalommal találkoz-hatott húsznál is több eseményen a régió íróival, a legújabb művekkel és a Dunához kapcsolódó aktuális témákkal. „Örömmel láttam, hogy a magyar írók és költők élvezhették a legnagyobb fi gyel-met” – mondta Szabó Zsuzsanna, akitől megtudtuk, hogy nagyon sokan vettek részt Darvasi László bemutatkozásán, ahogy Kemény István Kedves Ismeretlen című regényének felolvasással és beszél-getéssel egybekötött prezentációján is. Ez utóbbit sokan meg is vették, hisz a vásár napján a Der Standard hozott a regényről egy kiváló kritikát. Renge-tegen voltak kíváncsiak az Önmagunk megfi gyelése és külső perspektíva címmel a Duna-térségben született kulturá-lis meg- és félreértéseket boncolgató – Kulcsár Szabó Ernő, Karl Schlögel és Peter Zajac professzorok részvételével zajló – beszélgetésre is. Oplatka András, a hosszú ideje Svájcban élő történész volt a magyar résztvevője az I. világháború közelgő 100. évfordulója kapcsán meg-hirdetett diskurzusnak, de fordítóként Bánff y Miklós trilógiájának második kötetét is ő mutatta be. „Az Erdélyi tör-ténet az angol, és most különösen német nyelvterületen elért sikere miatt itthon is reneszánszát éli” – osztotta meg velünk véleményét Szabó Zsuzsanna, és igaza lehet, hiszen jómagam is a német siker után olvastam Bánff y Miklós gyönyörűen elmesélt történetét.