25
KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL Baritz Sarolta Laura OP Budapesti Corvinus Egyetem

KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

  • Upload
    jadyn

  • View
    34

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL. Baritz Sarolta Laura OP Budapesti Corvinus Egyetem. A FELELŐS GONDOSKODÁS ELVE ÉS A RELATÍV ANTROPO-CENTRIZMUS. < > = ?. Ökológiai válság ökofilozófia, környezeti etika ember és természeti környezet viszonya. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

KÖRNYEZETI ETIKÁK

KERESZTÉNY SZEMMEL

KÖRNYEZETI ETIKÁK

KERESZTÉNY SZEMMEL

Baritz Sarolta Laura OPBudapesti Corvinus Egyetem

Baritz Sarolta Laura OPBudapesti Corvinus Egyetem

Page 2: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

A FELELŐSGONDOSKODÁS

ELVE

ÉS

A RELATÍVANTROPO-

CENTRIZMUS

A FELELŐSGONDOSKODÁS

ELVE

ÉS

A RELATÍVANTROPO-

CENTRIZMUS

Page 3: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

<>=?

Ökológiai válság ökofilozófia, környezeti etika ember és természeti környezet viszonya

Antropocentrikus Nem antropocentrikus = ökocentrikus

elméletek

Page 4: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Antropocentrikus elméletek

● Nem feltétlen környezetromboló magatartás

● A természeti környezet az ember számára hasznosságot jelent, ez az erkölcsiség fő kritériuma. (Jólét!)

● Értéket csak az ember rendelhet a környezethez. eszköz érték, (rekreációs, szimbolikus érték,

életkörülmények biztosítása)nincs önértéke!

● Nyugati gondolkodás

● Erős – Gyenge antropocentrizmus

Page 5: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Erős (radikális) antropocentrizmus

● Utilitarista, ember-természet viszonya nem erkölcsi alapú;

● Természeti környezet gazdasági, piaci alapon közelíthető meg;

● Gyenge fenntarthatóság.

Page 6: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Erős (radikális) antropocentrizmus

Amit a keresztényekről mondanak…

„Az ember nevet adott minden állatnak, így alapozva meguralmát fölöttük. Isten mindezeket kifejezetten az ember javára és uralkodására tervezte: semmi más célja nem volt azegész teremtett világnak, mint hogy az ember céljait szolgálja.”*

(Ter 1,26: „Uralkodj!”)

„Mai tudományunk és technológiánk oly mértékben át van itatvaa természettel szembeni ortodox keresztény arroganciával, hogy ha csak ezekre támaszkodunk, az ökológiai krízisre semmiféle megoldást nem remélhetünk.”*

*Lynn White, Jr.: Ökológiai válságunk történeti gyökerei, in: Science, 1967

Page 7: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Gyenge (mérsékelt) antropocentrizmus

●Embernek erkölcsi kötelességei is vannak a természeti környezettel szemben (eszköz!!)

- fenntartható jólét - természet megőrzése

Relatív antropocentrizmus jövő generációk érdekeszimbolikus, rekreációs érték

- Isteni adomány modellje

Shrader-Frechette, Sagoff, Hargrove, Norton

● Az ember természet feletti uralma nem korlátlan.

Page 8: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Nem antropocentrikus =ökocentrikus elméletek

●Tagadják az embernek a természeti környezetben elfoglalt kitüntetett szerepét ●Természetvédelem az ember érdekeitől függetlenül is. ●Tradicionális etika meghaladása

Fox,W. osztályozása: - természet önértékét hangsúlyozó elméletek (individuális szinten) - pszichológiai- kozmológiai valóságként felfogott természet

(mélyökológia, transzperszonális ökológia)

Callicot, J. osztályozása: - biocentrizmus (élőlényeknek etikai értéke van) szenzizmus (fájdalomérző képesség alapján erkölcsi védelem)

animal welfare ethics - ökocentrizmus (ökoszisztémák nem élő részeinek is

etikai értéke van)

Page 9: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

A természetnek önértékettulajdonító elméletek1

Önérték itt: - ember kiemelt szerepe megszűnik; - egyedi élőlények szintjén; - egyenlő mértékű érték

Önérték erkölcsi kritériumai (Callicot, Goodpaster, Taylor):

●fájdalomérző képesség (Singer, P.) az emberi élet minden szakaszában történő védelme sérül

●életjelenségek összessége – különálló egyedek eltérő életformák – egyenlő mértékben tekintendők,

egyenlő mértékben védendők

●önreprodukciós képesség erkölcsi értéke van a szaporodáshoz teret nyújtó

környezetnek is (élőhely)

Page 10: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

A természetnek önértékettulajdonító elméletek2

Önérték – ökoszisztémák, bioszféraszintjén

Leopold, A. - Föld etika: etikai forradalom, biotikus közösségek (önérték, morális érték)

morális horizont tágítása, ember leértékelődik

Lovelock, J.- Gaia Hypothesis: a bioszféra egyetlen nagy élőorganizmus.

nem veszi figyelembe a bioszféra egyes elemeinek értékrangsorát

Fox, W.: önérték hozzárendelése egyre szélesedő erkölcsi körben: szenziocentrizmus, biocentrizmus, ökocentrizmus nem tesz ontológiai különbséget

Hans Jonas - ontológiai axióma: önérték alapja a létbe írt cél birtoklása, célratörekvés: a lét lényegi önkifejeződése

Page 11: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Pszicho – kozmológiai megközelítések

●Radikálisan szemben az antropocentrizmussal;

● Moralitás mellett spiritualitás;● Holisztikus, lét egésze;● Panteizmus

Mélyökológia: túllép a természet önértékén (mert az az emberreis, mint erkölcsi alanyra vonatkozik)

természettudományos fogalmakkal magyaráz lelki, társadalmi, etikai valóságokat

Transzperszonális ökológia: a személyes lelkiismeretnek részei a természeti környezet egyes létezői,

figyelmen kívül hagyják az ember és a természet közti ontológiai különbséget.

Ökofeminzmus: antropocentrizmus ~ androcentrizmus meghaladása; közösségek, kapcsolatok (Karen Warren)

Page 12: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

ÉrtékelésA nem antropocentrikus

elméletek●Nem tudják kellően megalapozni - a természet önértékét, - az élő és élettelen környezettel

szembeni eltérő bánásmódot;

● A létezők egyenlőségét hangsúlyozzák értékelméleti összemosás;

● Nem veszik figyelembe az ember és a természet emberen kívüli része közti ontológiai különbséget

erős antropocentrizmust írják le vele;

● Nem tesznek különbséget az anyagi jó és erkölcsi jó között.

Az ember része a természetnek, de lényegesen különbözik is tőle.

Page 13: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

ERÉNYETIKA - HASZONELVŰSÉG

PARADIGMAVÁLTÁS AZ EMBERI GONDOLKODÁSBAN

ÉSZ, ÉN, JÓ, BOLDOGSÁG, ERÉNYALAPVETŐEN MÁST JELENT

ArisztotelészAquinói Szt TamásC. BeccariaA. Genovesi

KÖZJÓ

J.Bentham J. S. Mill A. Smith

Profitmaximálás

A gazdaság célja

ETIKAI ALAPOK

Page 14: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

ÉSZ *spekulatív, felismer, örök törvényt, természettörvényt, erkölcsi törvényeket; következtet

JÓ *objektív; lét, létezők, ember – alapjaiban jó

ÉN *az ember természete szerint kiteljesedésre tör *valódi szükségleteiben a másik ember jólléte is

benne van; ÉN –TE kapcsolatok

BOLDOGSÁG: (eudaimonia) az ember végső célja

*a jó tevése által érjük el (erényes élet, tökéletességre törekvés)

*a közjóért (másokért) való munkálkodás*lelki élet

ERÉNY *a jóra való cselekvési készség (a hátán hordozza az

örömöt, Scheler, M.) Okosság,igazságosság, lelkierő, mértékletesség

objektivista önérdek=önszeretet (E. Fromm)

ERÉNYETIKA

Page 15: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

HASZONELVŰSÉGÉSZ *redukálódik a tapasztalható felismerésére

(empirizmus, materializmus)

ÉN *közösség helyett önmagára irányul; az vagyok, amit birtoklok, ÉN – TE helyett ÉN – AZ kapcsolatok

JÓ *ami hasznot hoz nekem (haszonelv); *ami növeli a gyönyört és élvezetet bennem

(hedonizmus)

BOLDOGSÁG *hêdonê, kellemes – kellemetlen *nem észszerű, az élvezet szintjén marad) *hedonista kalkulus (élvezetek maximálása)

ERÉNY *a jóra való cselekvési készség helyettbirtoklás, hatalom, mértéktelenség

szubjektivista önérdek = önzés (E. Fromm)

Page 16: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Hol van a haszon és az élvezet helye?„Annyiban jó ugyanis valami, amennyiben kívánatosés vágyóképesség változásának végpontja” […] „Ennek megfelelően azt a kívánatos dolgot, amely a vágyóképesség változását relatív értelemben (ti. úgy, mint eszközt a végső határpont elérésére) lezárja, hasznos jónak nevezzük. Azt pedig, amit mint végsőt kívánunk, s ami, mint egy bizonyos dolog, amelyre a vágyóképesség törekszik, teljesen lezárja a változást, erkölcsi jónak mondjuk. Az pedig, ami a vágyó-képesség változását a kívánt dologban való meg-nyugvásként zárja le, nem más, mint a gyönyörködtető jó” […] „Azok a sajátosan gyönyörködtető javak, amelyek egyedül az élvezet miatt kívánatosak, noha olykor haszontalanok és erkölcstelenek. Hasznos javaknak pedig azokat nevezzük, amik önmagukban nem hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak lennének, hanem azért kívánatosak, mert más jó elérésének eszközei. Ilyen például a keserű orvosság bevétele. Erkölcsi javaknak pedig azokat mondjuk, amelyek önmagukban hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak”[...]„A jó ugyanis elsődlegesen az erkölcsi jóról állítható, a gyönyörködtető jóról másodlagosan, a hasznos jóról pedig harmadsorban.” (STh. I. q 5., a 6.)

Page 17: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Haszonból Hasznos „jó” A hasznos jó eszköz, másvalamit szolgál, utolsó a jó-k között. Eszközértéke van(külső javak – anyagi javak – Arisztotelészalapvető javak – Alford - Naughton)

Első a jó-k között: erkölcsi jó (erény),önmagában jó, célértéke van

A gyönyörködtető jó (~élvezet) az erkölcsi jó után helyezkedik el, önmagában jó, célértéke van

Hol van a haszon és az élvezet helye?

3.

2.

1.

3.

2.

1.

A JÓ-K HIERARCHIÁJA

Page 18: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

A „JÓ”-K RENDJE

2.Erkölcs

1.Haszon,Élvezet

1.Erkölcs2. Élvezet

2. Élvezet 3. Hasznos „jó”

Haszonelvű jó Erényetikai jó

OBJEKTIVISTA ÖNÉRDEKÖnzetlen módon önérdekkövető

SZUBJEKTIVISTA ÖNÉRDEKÖnző módon önérdekkövető

CÉL

ESZKÖZ

Page 19: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

A „JÓ”-K RENDJE

Erkölcs,

Haszon, Élvezet

Erkölcs, Élvezet

Élvezet Hasznos „jó”

Haszonelvű jó Erényetikai jó

OBJEKTIVISTA ÖNÉRDEKÖnzetlen módon önérdekkövető

SZUBJEKTIVISTA ÖNÉRDEKÖnző módon önérdekkövető

CÉL

ESZKÖZ

K Ö R NY E Z E T

K Ö R NY E Z E T

TK E Ö R R M NY É E SZ Z E E T

T I

TK E Ö R R M NY É E SZ Z E E T

T I

Page 20: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KETTŐS JELLEGEA TERMÉSZETI KÖRNYEZET KETTŐS JELLEGEHasznossági természet ű Érték természetű

(rekreációs, szimbolikus) fahasáb, alma, telek tájvédelem, klíma, közjavak

erdő látványa, csönd

hasznosság önérték eszköz érték cél érték közjó része közjó része

piaci elosztás közösségi kezelés állam, nemzetközi

szervezetek

Page 21: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Relatív antropocentrizmusa keresztény környezetetikában

Nem radikális antropocentrizmus:- „…hogy művelje és őrizze meg” (Ter 2,15)- Részvétel Isten gondoskodó uralmában Ter1,26)- Szolgálati uralom (EV 52)- „antropológiai tévedés” (CA 37)

Erkölcsi magatartás a természettel szemben is.- Helyes és arányos tisztelet az élet minden formájával szemben- Felelősség, a jövő generációk érdeke

Nem ökocentrizmus:- Erkölcsi értékek rangsora (S.Th.)

a tökéletesség felé- Ontológiai különbség

1. Erkölcsi jó2. Gyönyörköd- tető jó3. Hasznos jó (S.Th.)

Page 22: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Relatív antropocentrizmusa keresztény környezetetikában

●A teremtmények közül egyedül az emberrendelkezik szabad akarattal, lelkiismerettel, ígyfelelős cselekvési képességgel. (Istenképűség) (ez az ontológiai különbség)

● Az antropocentrikus magatartás nem abszolút: bár az ember ontológiai, etikai és biológiai szempontból különbözik a természet emberen kívüli részétől, ugyanakkor egységet is alkot vele.„minden létező kapcsolódása a dolgok rendjében,vagyis a kozmoszban” (SRS 34)

„De mi mást jelent az ember látható világ fölötti ‘királyi tisztsége’ és‘uralma’ , melyet maga a Teremtő bízott rá, mint hogy magasabb rendűaz etikai rend a technikánál, a személy a dolgoknál és a lélek azanyagnál” (RH 16)

Page 23: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Önérték a keresztény környezetetikában

● A természet önértéke teocentrikus:

● A természet nem isteni, hanem Istentől – és nem az embertől – függő valóság,

● Istenben, mint Végső Célban teljesedik ki. (Róm 8, 21-22)

Page 24: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL

Az önértékből következik a kiteljesedés:

„Mert a teremtett világ is felszabadul majd a romlottság szolgasásábólIsten fiai dicsőségének szabadságára. Tudjuk ugyanis, hogy minden teremtmény együtt sóhajtozik és vajúdik mindaddig” (Róm 8,21-22)

A természet is kiteljesedésre vár, ami Istenben következik be, a természet végső célja is Isten.

„Ugyanakkor minden egyes teremtmény saját tökéletességének vagyis azisteni tökéletességhez és jósághoz való hasonlóságnak eléréséretörekszik. Így tehát az isteni jóság a célja minden dolognak.”(S.Th. I., k.44, sz.4) Ehhez sáfárkodik az ember

Állatok – érzékelő lélek – nem subsistál (önállóan nem tevékenykedik) „az állatok lelke testükkel együtt elpusztul” (sz.6)

Ember – értelmes lélek – subsisitál (sajátos léttel létezik)(S.Th. I., k.75, sz.3)

Page 25: KÖRNYEZETI ETIKÁK KERESZTÉNY SZEMMEL