“Teljeskörűen Keszthelyen a kompetencia alapú oktatásért” TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0036

Feladat ellátási hely: Életfa Napközi Otthonos Székhely Óvoda / Vörösmarty utcai Tagóvoda

(037251/005)

I.

KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA A VÍZ JEGYÉBEN

Innováció,

témahétként feldolgozva

Készítette: Máténé Kelemen Amália

Megélt tapasztalat a víz témakörében (a kompetencia alapú programcsomag alapján)

VÍZ

Környező világ tevékeny megismerése

Élő-élettelen

1) Hó, víz, jég 2) Téli csapadékfajták 3) Állatok védelme 4) Téli örömök 5) Vízi madarak

Matematika 1) Hó, víz, jég 2) Hógolyó 3) Nyomkövetés 4) Téli sportok 5) Nagy ho-ho-horgász

Vizuális 1) Vízbe fújt buborék 2) Vízzel higított festék

Dramatikus játékok közül:

1) Játék saját nevekkel, mozgással összekapcsolva /kapcsolatteremtő játék/ 2) Memória bújócska /kapcsolatmélyítő/ 3) Tündérország /figyelemösszpontosító, közérzetet javító/ 4) Megjött a kishajó / kifejezőkészséget és a memóriát fejlesztő/ 5) Hajó a hullámokon /koncentrációt, és együttműködést fejlesztő/ 6) Pingvinek a jégtáblán /együttműködést segítő játék/ 7) Öreg halász /gátlásoldó, figyelmet összpontosító játék/ 8) Hullámjáték / koncentrációs játék/ 9) Összetartozunk/vándorjáték/

Mozgásos játékok:

1) Ugróiskola 2) Fekvő bicikli 3) Zsipp-zsupp 4) Sodrófa 5) Vidd a labdát 6) Karikaforgatás 7) Tekerd gyorsan 8) Hóangyal 9) Hegymászók 10) Békák

Játékajánló: „Vízimadarak télen” „Tó vize, tó vize csupa nádszál”

„A halak világa”

A sajtkukacda csoport a témahét keretében ismerkedett a víz éltető hatásával és emlékezett meg a VÍZ VILÁGNAPJÁ-ról.

A témahét eseményei:

- kirándulás az AQUAKULTÚRA

Laboratóriumba. - Tengeri- és édesvízi halak

megfigyelése

- „ARANYHÍD” c. kiállítás

- Balatoni Múzeum állandó kiállításainak megtekintése

- Megfigyelések a Balaton parton

- Séta az öbölben

- Testünk és a víz

- Magdi néni, az óvoda védőnője foglalkozik a gyermekekkel.

- Tutajkészítés a szülőkkel

- Az apukák minden gyermeknek

segítettek egy saját „vízi jármű” elkészítésében.

- A témahét eseményeinek felidézése

- Kiállítás a VÍZ témakör gyermekmunkáiból

“Teljeskörűen Keszthelyen a kompetencia alapú oktatásért”

TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0036

Feladat ellátási hely: Életfa Napközi Otthonos Székhely Óvoda /

Vörösmarty utcai Tagóvoda

(037251/005)

A művészeti nevelés lehetőségei a

pedagógiai innováció rendszerében

/ének-zene/

Készítette: Kovács Erika

Bevezető

3. oldal

Játékos légzőgyakorlatok

5. oldal

Tér-és formagyakorlatok

6. oldal

Összefoglalás

23. oldal

Hallásfejlesztés

8. oldal

A zenei nevelés összefüggése más fejlesztési területekkel

21. oldal

A művészeti nevelés lehetőségei a pedagógiai innováció rendszerében

/ének-zene/

Egyenletesség kialakítása, ritmusképzés

11. oldal

Zenehallgatás

18. oldal

Ritmus és mozgás

16. oldal

Népi hagyományok, gyermekjátékok, ünnepkörök

14. oldal

Bevezető

Az óvónői diplomámat a Soproni Benedek Elek Főiskolán kaptam, majd nyolc évvel ezelőtt végeztem a Kaposvári Tanítóképző Főiskola zeneóvoda-vezető hatvan órás tanfolyamán. Késztetésemnek az adott alapot, hogy zenei tagozaton végeztem az általános iskolában, 12 évig énekkaros, hat évig kamarakórus tag voltam, három évig pedig magánének órákra jártam. A zene, a mozgás által kapott töltés mai napig meghatározó az életemben. Egyáltalán beszélhetünk-e arról, hogy kimaradhat-e a hang, a zene, a mozgás az életünkből? Az óvodai ének-zenei nevelés alapjául szolgáló „Ének az óvodában” című könyv nagyon jó alapokat nyújt a kisgyermekek zenei neveléséhez, de úgy éreztem, ennél sokkal tágabbak a lehetőségek. A tanfolyamhoz fűzött reményeim remekül igazolták azt, hogy szinte kimeríthetetlen az a bőség és ötlettár, mely a gyermeket ezen a területen fejlesztheti, szervesen kapcsolódva más fejlesztési területekhez is. Csoportomban tehát nyolc éve a zenei nevelés a zeneóvodai fejlesztési lehetőségekkel bővítve, kiegészítve valósul meg. Ennek a fejlesztésnek a „gerince” az Orff-módszer, mely a ritmusképzés, zenei önkifejezés segítségével ad új lehetőségeket a fejlesztésnek. Orff azon a véleményen van, hogy a zeneoktatást a legfiatalabb korban kell elkezdeni, megalapozni, amikor már kezd kialakulni a gyermekek véleménye a környezetükről, a művészetekről, a zenéről, a táncról. Ehhez nem kellenek hangjegyek, hangeszközök, hanem zenei tapasztalás kell. Fontosabb, hogy improvizáljanak, minthogy kész mintákat adjunk a kezükbe. Hagyjuk, hogy közel kerüljenek a zenéhez, képesek legyenek egész testükkel érzékelni azt, merjenek minél több mindent kipróbálni, hogy aztán majd eljuthassunk távolabbi céljaink eléréséhez a gyermekek ének-zenei oktatásában. A kompetencia alapú programcsomag zenei ajánlásában is azt olvashatjuk, hogy lehetővé kell tenni, hogy a gyermek minél korábban találkozzon a rendszeres zenei élménnyel, jusson ritmikai, hangi élményekhez. Természetesen tudjuk, hogy a gyermeknek a hangok és a zene iránti fogékonysága, zenei nevelése már az anyaméhben elkezdődik. A zene a rezgéseivel érinti, átjárja az egész embert csontjaiban, üregeiben, lágy részeiben, nedveiben. Hatása az anyaméhen belüli /embrionális/ élettől kezdve folyamatos, épít vagy rombol a rezgések minősége és ereje szerint. A méhen belüli élet idején a hangzásokra adott válasz a mozdulat. A zene tehát nagyon korai élmény, több lelki jelenségre hat, azokat befolyásolja. Az óvodáskorú gyermekek nevelésének fontos célja, hogy kedvet csináljunk a zenetanuláshoz, felkeltsük érdeklődésüket, ösztönözzük őket, hogy majd egy hosszú úton eljussanak a zeneértéshez. Ennél a módszernél a zene mögé mindig oda kell képzelnünk a beszédet és a táncot is. A muzikalitásnak, a beszédnek, az írás kialakulásának magzati gyökerei vannak ugyan, de Hámoritól tudjuk, hogy a bal agyfélteke és annak funkciói - így a beszéd és az írás képessége - is a zenével legalább 10 éves korig hatékonyan fejleszthető. Ennek nagy jelentősége van a diszlexia-, diszgráfia prevencióban is. A zenetanulás és a tánc nem öncélú, hanem valami olyasmi, ami a saját életünket és más ember életét is gazdagítja, emberivé teszi. Orff módszerének tágabb pedagógiai és pszichológiai jelentősége is van: fejleszti a gyermek figyelmét, reagáló képességét, fantáziáját és alkotókészségét. Érzelmeikre hat és megelégedéssel tölti el őket alkotó munkájuk felett. Az a gyermek, aki zeneileg nem kifejezetten fejlett, szintén érvényesülhet, és aktívan részt vehet a játékban: ha nem intonál pontosan, valamelyik hangszert kiválóan megszólaltathatja, táncolhat, kifejezheti magát mozdulatokkal, ritmussal.

De cél is egyben, hogy minden gyermek képességeinek megfelelően aktív legyen. Orff hangsúlyozza, hogy minden nemzetnek a saját zenei hagyományaiból kell kiindulnia /népzenéből, népi játékokból, mondókákból, népdalokból/ és csak az alapelveket vegye át. A kompetencia alapú oktatási anyag zenei nevelési része elnyerte tetszésemet, hiszen nagyon jól összeilleszthető a zeneóvodai nevelési elvekkel. A zenei önkifejezés eddig is aktív része volt zenei foglalkozásainknak (sőt napközben bármikor hallgatunk zenét és a gyermek szabadon mozoghat, vagy ábrázolhat rá). Zenehallgatási anyagunkat is kibővíthettük a kompetencia anyag zenehallgatási kínálatával. A két anyag összecsiszolása még jobban segíti a gyermekek zenei fejlesztését, az ének, a tánc, a ritmus és a szabad mozgás iránti fogékonyságát. A csoportnaplóban követhető is ez a folyamat, hiszen egész nevelési évben így zajlott a foglalkozások lebonyolítása.

Egyenletesség kialakítása, ritmusképzés

A ritmika rendszerének megalkotója Émile Jaques Dalcrose genfi zeneszerző és zenetanár volt, aki pedagógiai munkája során rájött arra, milyen mértékben segíti a zeneoktatást az egész testtel átélt, eleven belső ritmus megismerése. A ritmikai gyakorlatok Dalcrose munkájában elsősorban a táncra nevelést segítették elő. Az óvodában nem ez az elsődleges fontossága, hiszen itt a spontán, szabad, önkifejező mozgást tartjuk fontosnak. A gyermek egész létét át kell hogy hassa az a ritmikus ismétlődés, mely a gyermekkor fontos alappillére. Gondolunk itt a napirend, hetirend ritmusára, a kiszámítható megszokott életvitelre, a beszéd, a légzés ritmusára, későbbiekben pedig a számolás, olvasás és szintén a beszéd megfelelő, helyes ritmusára. A ritmus, akárcsak a hangok, a zene, már magzati korban része a gyermek életének. Az anya mozgása adja az első ritmikai impulzusokat magzata számára. A születés után a ringatók, lovagoltatók, segítik az egyenletesség kialakítását. A ritmika megéreztetésénél, elsajátításánál fontos szempont, hogy sohasem szabad számolni, sem az óvónőnek, sem a gyermekeknek. A számolás megöli a ritmusérzéket, teljesen értelmetlenné teszi a ritmika megérzését, mivel a ritmika legfőbb célkitűzése az izmokkal, idegekkel átélt eleven ritmus, lüktetés, tempó elsajátítása. A számolás mechanikus, ezen kívül ritmikailag felettébb megbízhatatlan. A számolást a ritmikában a hangsúlyokkal tagolt egyenletes taps vagy zene helyettesíti, ez adja azt a biztos vázat, alapot, melyre fel lehet építeni a legbonyolultabb ritmikai feladatot is.

Az egyenletes lüktetés megéreztetése kiscsoportban különböző mozgásokon keresztül történik. Maga a járás is kettes fázisú mozgás és kitűnően alkalmas a lüktetés megéreztetésére. Kiscsoportban fontos, hogy a mozgások ne változzanak túl gyakran. Motívumonként, vagy akár az egész dalban végig ismételhető ugyanaz a mozdulat. Kivételt képez, ha a dal, vagy játék kíván más-más mozdulatsort. A kicsiknél maga az óvónő érezteti ezt az egyenletes mozgást, amikor ölbe veszi a gyermeket, később a gyermek is átveszi ezt és önállóan gyakorolja. A három éves gyermek még nehezen mozog együtt a csoporttal, saját mozgástempójához ragaszkodik. Ehhez segítséget adnak a mondókák, ringatók, lovagoltatók stb.

Pl: Lóg a lába lóga… Ég a gyertya ég… Egy hegy megy Kis kacsa fürdik… Én is pisze, te is pisze… Borsót főztem Icipici ovis vagyok… Csip-Csip csóka Egy, kettő, három, négy, kicsi cipő… Tekeredik a kígyó Cini-cini muzsika… Én kis kertet kerteltem Poros úton kocsi zörög… Fehérliliomszál Aludj baba aludjál… Kiszáradt a diófa Tente baba tente… Ilyen cica mellett Sétálunk, sétálunk… Recse-recse pogácsa. Gyí paci paripa… Csigabiga gyere ki… Ecc-pecc kimehetsz…. Ácsorogjunk, bácsorogjunk… Töröm, töröm, a mákot… Kőketánc… Vili vári… Koszorú, koszorú… Kicsi kocsi három csacsi… Mackó, mackó ugorjál...

Középső csoportban a gyermekek mozgása már összerendezettebb. Év végére már képesek körben járni és egymáshoz alkalmazkodni. Ekkor fontos feladat a körforma megtartása.

Egyenletes lüktetés kiemelése dalból, mondókából változatos módon (akusztikusan, majd mozdulattal). Ritmus: Dalok mondókák ritmusának kiemelése tapssal, dobbantással, vagy

egyéb mozgással Látható módon, egyénileg, hangszerrel is.

Gyors-lassú: különbségek érzékeltetése változatos módon Kettes lüktetés: Kiemelése változatosan

Egyenletes lüktetés, kettes lüktetés és ritmus egymás utáni hangoztatása, megnevezése

Hangszerhasználat: minél többször, spontán módon is és irányítottan is

Adjon Isten füvet, fát… Hej,vára vára… Apacuka fundaluka… Hej, a sályi piacon… Bíbici Panna… Lipem-lopom a szőlőt… Egyedem, begyedem… Csön-csön gyűrű… Egyszer egy erdőben… Hajlik a meggyfa… Erre kakas, erre tyúk… Benn a bárány… Gyerekek, gyerekek… Fonákul van a kendőd… Hej, Gyula… Hopp mókuska, mókuska Jákobnak volt hat fia… Gyertek haza ludaim… Két kis kakas összeveszett… Egyél libám, egyél már… Sárga cukor veres bor… Itt ül egy kis kosárba Húzz, húzz engemet… Szita, szita, sűrű szita… A ritmusérzék fejlesztésekor a szünetnek világos értelmet kell kapnia éneklés közben,

tehát a szünetben is érezzék az egyenletes lüktetést, akkor, amikor nem tapsolnak.

Nagycsoport: Egyenletes lüktetés: változatos módon és esztétikus mozgással Ritmus: Dalritmus kiemelése csak mozgással

Dalritmus és egyenletes lüktetés különbségének felismerése, és megéreztetése

A szünet megéreztetése akusztikus jelzéssel, majd széttárt karral A ritmus kiemelése halk, majd hangtalan énekkel

Ritmusról dallamfelismerés Ritmusvisszhang, ritmusváltoztatás 3/4, 4/4, érzékeltetése, mondókán, dalokon keresztül, ha már biztosan

érzik a különbséget,3/4-es üteműre 4/4-et tapsolni, majd fordítva.

Labda körbeadása egy adott mondóka egyenletes lüktetésére, először egy labdát indítva, aztán kettőt, legfeljebb hármat, ha nagyon ügyesek a gyerekek.

Állathangokból díszítősort alkotni, minden gyermek egy szótag. Pl: nyi-ha-ha, vau-vau-vak

Az óvodáskorú gyermek nevelésének fontos célja, hogy kedvet kapjon a zenéléshez.

A zenei nevelés eszközrendszere: - játékos légzőgyakorlatok

- tér és formagyakorlatok

- hallásfejlesztés

- egyenletesség kialakítása, ritmusképzés

- népi hagyományok, gyermekjátékok

- ritmus és mozgás

- térbeli formák, egyszerűbb

tánclépések

“Teljeskörűen Keszthelyen a kompetencia alapú oktatásért”

TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0036

Feladat ellátási hely: Életfa Napközi Otthonos Székhely Óvoda / Vörösmarty utcai Tagóvoda (037251/005)

II.

KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA A VÍZ JEGYÉBEN

Készítette: Kovács Erika

Képességfejlesztés

A víz témakörében megpróbáltuk kihasználni a természetes környezet adta lehetőségeinket, Keszthelyi óvodáról lévén szó, a Balaton minden évszakban történő megfigyelése a Hévízi tó és a Balaton másságára való figyelem felkeltés, a Balatoni Múzeum kínálta lehetőség kiaknázása, a Pannon Egyetem hallaboratóriumának meglátogatása, és még folytathatnám a sort. A másik fontos tényező környezeti nevelésünkben, a gyermek mindennapi, vízzel történő találkozásának megláttatása. Reggel párás az autó üvege, vagy a lakás ablaka, a főzéskor pára, gőz keletkezik, a lélegzésnél víz távozik szervezetünkből, /tükörre lehelés/, tisztálkodás fontossága, a szennyvíz és a tiszta víz közti különbség, víztakarékosság, stb. Ezeket a tevékenységeket sok-sok játék kíséretében ismerjük meg, illetve dolgozzuk fel, mélyítjük el a gyermekek ismeretanyagában. A vízi élőlények minél szélesebb megismerése azt segíti elő, hogy a gyermek védje, óvja a vizet, mert nem csak az ember számára egyre fontosabb a tiszta édesvíz szerepe élete során, hanem sok-sok élőlény lakóhelye, élettere is egyben. Folyamatosan gyűjtöttük a természet kincseit is, mintánkkal közvetítve az esztétikus, logikus elrendezést, a természet észrevehető rendszerét. Az ősszel gyűjtött szép formájú kavicsok felszínét tapintással vizsgálva, a víz témakörében visszatérhetünk a víz felszínformáló erejére, a benne található anyagokkal történő kölcsönhatására. A gyermek esztétikai érzékét is fejlesztjük a természeti kincsek gyűjtögetésekor, hiszen a természetben nincs két egyforma levél, kő, vagy termés, mégis mindegyik szép, szép, mert természetes, érdekes, változatos. Közben a gyermek élményeket szerez, kellemesen érzi magát, közel kerül a természethez, elmondhatja érzéseit, gondolatait Óvodáskorban a csak szóbeli közlés nem elegendő. A cselekvésbe ágyazott közvetett tapasztalatszerzés minden tudás alapja. Ez a környezeti nevelésre feltétlenül igaz. Igyekszünk a természetben megláttatni a változásokat, az élet változásait, /facsemete, idős vastag fa/, a víz körforgását, útját. A mai gyors, felpörgött világ, amely a gyermeket körülveszi, nehezen segíti meglátni azokat az apró csodákat, amit például egy katica jelent, ahogy a fűszálon lógó harmatcseppet nyalogatja, vagy a természet tavaszi éledése, a fák, virágok tavaszi serkenése. A növények ültetésével és későbbi gondozásával, a gyermek maga is felelősséget vállal egy élőlény gondozásában, nevelgetésében, ráérez az élet törékenységére, s arra, hogy erre a kincsre vigyázni kell. A gyermek élményeit elmondja otthon, s, ha az óvodában kialakított viselkedésforma, értékrend fontos számára, talán ő hatással van a szülőre is. Ha a gyermekek és általuk a szüleik is sok jó példát látnak maguk körül, képesek

lesznek élethelyzetekben helyes mértéket találni, környezetükben képviselni azokat az értékeket, amelyeket játék közben értettek. Az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolatot úgy lehetne visszaállítani, megteremteni és megőrizni, ha a környezetkultúrával kapcsolatos erényekre szoktatás általánossá válna a családokban, az óvodákban, iskolákban és valamennyi társadalmi fórumon. Itt kell hát kezdenünk, megtanítva a szülőket is arra, amit tudunk, megtanulva, megértve, amit ők tudnak. A környező világ tevékeny megismeréséhez nagyon fontos segítséget nyújtanak a versek, mondókák, találós kérdések dalok, és különböző zenei művek. A mesék közül e témakörhöz kapcsolhatjuk:

Szutyejev: A gomba alatt Okoska botocska A négy jó barát

Puskin: Az öreg halász és felesége Andersen: A rút kiskacsa Móra: A világ vándora La Fontain: Farkas és bárány Népmesék: Három pillangó

Párácska A hattyú, a csuka meg a rák

Versek:

Szalai Borbála: Papírhajó Csodakút Fut a patak Orbán Ottó: A víz Zelk Zoltán: A kis patak Hová szaladsz vízipók Osváth Erzsébet: Irigy felhő Csepp, csepp, esőcsepp Weöres Sándor: Kacsaúsztató Éren-nádon Darázs Endre: Csukák királya Majtényi Erik: A nehézkes Sebők Éva: Április Székely Magda: Kirándulás az esőben Pákolitz: Medárd Donászy: Dinnyemag

Anyanyelvi játékok Hangutánzó szavak sorolása a víz hangjára

Pl: csobog, zuhog, csobban, zúg, csordogál, csöppen, loccsan, zuhog, ömlik, csepereg

Fogalom alá rendezés:

Vízzel kapcsolatos foglalkozások összegyűjtése: révész, hajóskapitány, matróz, tutajos Kúttal kapcsolatos fogalmak. Kútásó, kútfúró, kútgyűrű, kútkáva, kútágas, kerekes kút, gémeskút, nyomós kút, kútfő, stb. Halfogással kapcsolatos szavak: halász, varsa, háló, szák, orsó, horgászbot, csali, horog, stb.

Különböző vízfolyások elnevezése: ér, patak, folyó, folyam, Találós kérdések:

Nagy hidegben jég leszek, nagy melegben pára, szárazságban rálocsolnak fűre meg a fára. Mi az? /víz/

Egyszer locsog, máskor csobog, te vödörben hordod. Mi az? / víz/

Mikor lehet a vízen száraz lábbal átkelni? / ha befagy/

Testvére a harmatnak, a hideg idő társa, mert az ember őt csakis télidőben látja. Mi az? /zúzmara/ Fehér pokróc egész földön, nem is szövik, az égből jön Mi az? /hó/

Nagyon sok fényképet készítünk élményeinkről, melyeket rendszeresen a szülők. és a kollégák számára is megtekinthetővé teszünk. Faliújságunkon állandó frissítésben kapnak helyet ezek a fotók. A természettel, környezettel való harmonikus együttélés a személyiség kibontakozásának legnagyobb lehetősége. Befolyásolja a viselkedéskultúrát, az anyanyelvi kifejezőkészséget, ezáltal a kapcsolatteremtő képességet is. Mindezek hatására a gyermekek érzelmeiben a pozitív vonások erősödnek. Segítjük a természetben végbemenő folyamatok minél mélyebb és sokrétűbb megismerését, az összefüggések saját tapasztalat útján történő feltárását. A rendszeresen végzett megfigyelések és tevékenységek minden gyermekben nyomott hagynak. Kialakul a gyermek és a természet közti viszony. A sikeres és eredményes munka által erősödik önbizalmuk, jártassá válnak a manuális ügyességet igénylő műveletekben. Megtanulják, hogy az eredményes munkához társra, és eszközre van szükségük, kialakul bennük a közös munkavégzéshez örömén keresztül az együtt végzett munka igénye. A természettel való ismerkedés során bővül a gyermekek szókincse, erősödik verbális önkifejezésük, képessé válnak fogalmi rendezésekre. A természet, az állatok hangjainak utánzása színesíti előadásmódjukat, mozdulataik utánzása metakommunikációs jelzőrendszerüket. Összefoglalva az e téma köré csoportosuló pedagógusi feladatainkat tehát:

A természet és a társadalmi környezet szépségeinek megláttatása A tapasztalat- és ismeretszerzés lehetőségének biztosítása. A környezet értékeinek megőrzésére nevelés A hagyományok megismertetése, a hazaszeretet alapjainak lerakása A helyi program szellemében történő esztétikus környezet kialakítása.