2015 KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS

MOL NYRT. LOGISZTIKA

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ......................................................................................................................... 2

2. Logisztika tevékenységének bemutatása ....................................................................... 3

3. Környezetvédelmi teljesítmény értékelése ..................................................................... 4

3.1. Levegőtisztaság-védelem ......................................................................................................... 4

3.2. Vízminőség-védelem ................................................................................................................ 6

3.3. Talaj- és talajvízvédelem .......................................................................................................... 7

3.4. Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 10

3.5. Környezeti zaj ......................................................................................................................... 14

4. A KIR működtetése ........................................................................................................ 14

5. Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése .................................................... 16

6. A Logisztika környezetvédelmi céljainak teljesülése .................................................... 16

7. A 2015. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése .................................. 17

8. A 2016. évi környezetvédelmi akciók meghatározása ................................................. 18

9. A 2015. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése ......................................... 19

10. A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése ................ 19

11. A 2015. évi környezetvédelmi nem-megfelelőségek .................................................... 20

12. Összefoglalás ................................................................................................................. 22

2

1. Bevezetés

A Logisztika MOL szervezet 2006. óta működtetett sikeresen Környezetközpontú Irányítási Rendszert

(KIR). A KIR működtetésével fő cél a folyamatos fejlődés. Ennek megfelelően 2015 volt az első év,

amikor a MOL Nyrt. Logisztika szervezet „Környezetvédelmi Jelentés”-t készített, melyben teljes

körűen értékelésre került a szervezet környezetvédelmi teljesítménye.

Az évenként elkészülő környezetvédelmi jelentésekben az évek óta folyó tudatos környezetvédelmi,

ill. a környezetterhelés csökkentésére irányuló tevékenységünk eredményeit mutatjuk be.

Működésünk során folyamatosan törekszünk a környezetterhelő anyagok kibocsátásának

csökkentésére, és – számos beruházást megvalósítva – biztosítjuk a jogszabályi előírásoknak való

megfelelést. Mindezek mellet a múltbeli tevékenységünkből származó talaj-, és talajvízszennyezések

felszámolását folyamatosan végezzük.

A jelentés környezeti elemenként tartalmazza az elért környezeti eredményeket, valamint a

megvalósított projekteket és akciókat, melyeknek köszönhetően évről évre csökkent a Logisztika

szervezet által okozott környezetterhelés, ezzel biztosítva a jogszabályi megfelelést is. A

környezetvédelmi jelentés készítésével a Logisztika szervezet a környezet védelme, a

környezetterhelés csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit kívánja évről évre számba venni és

értékelni.

Az első, 2015. évben elkészített környezetvédelmi jelentésünket minden belső és külső érintett fél

számára elérhetővé tettük. Közétettük belső hálózaton, illetve a MOL Nyrt. honlapjára is felkerült,

valamint angol nyelven a MOL Csoport honlapján is elérhető.

Készítette: Jóváhagyta:

FF és EBK MOL szervezet

Zsinkó Tibor

DS Logisztika MOL vezető

Százhalombatta, 2016. május 15.

3

2. Logisztika tevékenységének bemutatása

A MOL Nyrt-n belül a Logisztika szervezet felel a termékértékesítéshez kapcsolódó teljes körű

disztribúció megszervezéséért, a termelő üzemek alapanyaggal-, és félkész termékkel történő

ellátásáért összhangban az elfogadott stratégiai- és üzleti tervvel.

A Logisztika végzi az üzemanyagok telepi tárolását, ide értve az állami készletek stratégiai tárolását is,

működteti az elsődleges és másodlagos szállítással összefüggő folyamatokat minden szállítási

módban (csővezeték; uszály; vasút és közút). A szervezet legfontosabb dimenziói: évente

megmozgatott mennyiség 21-22 millió tonna, létszám 750 fő, bruttó eszköz érték 146 mrd Ft,

veszélyes üzemek száma több, mint 20, 2200 km vezetékhálózat, vasúti kocsik száma több, mint

1800, rendelkezésre álló 1 725 000 m3-estároló kapacitás.

A Logisztika MOL felelős a tárolt termékek mennyiségének és minőségének megőrzéséért a teljes

ellátási folyamatban. Az ellátási folyamat logisztikai feladatai:

• A finomítói alapanyag ellátás biztosítása érdekében a kőolaj távvezetékek üzemeltetése, a

kőolaj szállítási feladatok ütemezett végrehajtása.

• A finomítókban gyártott félkész- és késztermékek mennyiségi és minőségi átvétele-átadása,

nyilvántartása, elszámolása, szállítása csővezetéken, vasúton, közúton és uszályon.

• Cseppfolyós gáztermékek mennyiségi és minőségi átvétele termelésből, feldolgozásból, az

átvett gáztermékek tárolása valamint kiszállítása közúton, vasúton és csővezetéken.

• A Logisztika telepeinek hatékony működtetése az üzemeltetési feladatok irányítása, tárolási

és a vevő kiszolgálási feladatok ellátása.

• Optimális üzemanyag készletek biztosítása a MOL Nyrt. töltőállomásain.

• A logisztikai rendszer üzemfenntartási feladatainak optimális megvalósítása a műszaki

biztonság és a megtérülési követelmények alapján.

• A logisztikai termékkészletek nyilvántartása a jövedéki törvény előírásainak megfelelően,

vámügyeinek intézése.

• Az állami készletek tárolása, kezelése.

• Az egységes logisztikai rendszer működési feltételeinek kialakítása.

Logisztika főbb telephelyei:

• Csepel

• Hajdúszoboszló

• Komárom

• Pécs

• Tiszaújváros

• Százhalombatta

• Csurgó

• Fényeslitke

• Zalaegerszeg

• Szajol

• Algyő

4

3. Környezetvédelmi teljesítmény értékelése 3.1. Levegőtisztaság-védelem

A Logisztika területén működő pontforrások (levegőterhelést okozó légszennyező forrás) érvényes, a

környezetvédelmi felügyelőségek által kibocsátott pontforrás működési engedéllyel rendelkeznek. A

kibocsátó forrásokra vonatkozó éves jelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a

környezetvédelmi hatóságokhoz.

A pontforrások kibocsátási határértékeknek való megfelelését mérésekkel ellenőrizzük a működési

engedélyekben előírt gyakorisággal. 2015-ben határérték feletti mérés nem volt a Logisztika

területén.

A Logisztika tevékenysége során a légszennyező anyagok közül a VOC (Illékony Szerves Vegyületek)

kibocsátás a legmeghatározóbb. VOC kibocsátás az alábbi tevékenységekből származik:

• Töltési folyamatok során a

gőzvisszanyerő rendszerekből (VRU)

kibocsátott VOC. A kibocsátott VOC

mennyiségét mérés útján határozzuk

meg.

• A tárolási folyamatokból származó

VOC kibocsátás, mennyiségileg ez a

legmeghatározóbb. A tárolás során

kibocsátott VOC mennyiségét Tanks

4.0 szoftver segítségével határozzuk

meg, melynek alapja a tartályok

kialakítása és az éves tartályforgalom.

• A technológiai rendszerek

tömítetlenségéből (karimák,

tömítések, stb.) származó fugitív

(szivárgásos) VOC emisszió a legkisebb

részt teszi ki a teljes logisztikai VOC

kibocsátásból. A fugitív emisszió

meghatározását az LDAR (Leak

Detection and Repair) program

segítségével végezzük.

5

2015-ben, befejezve a 2014-ben elindított mérési programot, Algyő E10 tartályparkban és a

Gáztermék tisztító üzemegységben is elvégeztük az LDAR program szerint VOC mérést. Ezzel teljes

körűen felmérésre került a Logisztika tevékenységéből származó fugitív VOC kibocsátás.

A következő ábra mutatja a Logisztika szervezet 2015. évi tevékenységére vonatkozóan a teljes VOC

kibocsátást, illetve a kibocsátott VOC mennyiségét az egyes tevékenységek szerinti bontásban.

2015. év a második év amikor elkészítettük a Logisztika szervezet VOC leltárát, az adatok szerint nincs

változás az egyes tevékenységek közötti megoszlásban, továbbra is a tárolásból származik a

legnagyobb VOC kibocsátás.

A benzintároló-tartályok mindegyike belső-úszótetős konstrukció, mely hosszú távon kielégíti az

emissziós követelményeket.

Mindhárom területen a kibocsátott VOC mennyiségét csökkenteni tudjuk a rendszerek megfelelő

üzemeltetésével, a rendszeres karbantartással, illetve a berendezések megfelelő műszaki állapotban

tartásával.

Energiafelhasználás és ezáltal a kibocsátott CO2 mennyiségének csökkentését egyik fő kihívásunknak

tartjuk a tevékenységünk során. 2012 óta módszeresen vizsgáljuk a folyamatainkhoz tartozó energia

felhasználásokat, az ezeket befolyásoló tényezőket és keressük azon alternatívákat, amellyel

csökkenést érhetünk el. Mindennapi munkánk folyamán célul tűztük ki a folyamatos és fenntartható

energia felhasználás csökkentését. Ennek elérése érdekében eddig 32 energia teljesítmény mutatót

alakítottunk ki, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a tevékenységünkhöz tartozó energia

felhasználást. Programok, projektek

• Fényeslitke szivattyúállomás technológiai rendszereinek fűtését ellátó hagyományos égésterű

2 db gázkazánt kondenzációs kazánokra cseréltük, így jelentősen csökkentve a környezetbe

kikerülő légszennyező anyagok mennyiségét.

6

• Fényeslitkei szivattyúállomás 20001-es tartály felújítása során az úszótetőbe beépített új

zárszerkezet mérsékli a levegőbe jutó szerves gázok, gőzök mennyiségét.

• PBTT Algyő Töltő-lefejtőn a korábban nyitott pentán mintavételezés zárttá tételét

környezetvédelmi és biztonságtechnikai szempontok indokolták Az átalakítással a

mintavételezés során a rendszerben lévő és onnét átöblítésre kerülő, bizonytalan összetételű

pentán folyadék teljes mennyisége egy gyűjtőedénybe vezethető, melyből szintén zárt

rendszerben áttárolható, visszavezethető a technológiába. A megvalósított projekt

eredményeként az eddigi mintázás során a csatorna rendszeren és tisztító műtárgyon

keresztül kiengedett nyitott rendszerű pentán mintavételezés megszűnt, ezáltal

nagymértékben csökkent a telep környezet terhelése.

• A Logisztika 1350 km nagynyomású termék és 800 km kőolajvezetéket üzemeltet

Magyarországon. A DRA (Drag Reducing Agent/Súrlódáscsökkentő adalék) alkalmazása 3 éves

múltra tekint vissza. Leegyszerűsítve a súrlódáscsökkentő adalékok hatásmechanizmusát a

DRA „kisimítja” a csőben turbulens áramlást, csökkenti az energiaveszteséget a szállítás

során. A DRA alkalmazásának kettős előnye van: rugalmas kapacitásnövelés (35-40 %-ig)

beruházási költség nélkül, illetve azonos szállítási teljesítmény biztosítása alacsonyabb

villamos energia felhasználásával. Egyes vezetékszakaszokon rendszeresen alkalmazzuk a

DRA-t, ennek következtében 2015-ben 49,4 MHUF nettó költségcsökkentést értünk el.

• Az Adria szivattyúállomáson és a százhalombattai vasúti kocsi tisztítón megvalósított

technológiai átalakításokkal összesen 7600GJ/év gőzfelhasználás csökkenést értünk el, ami

455 t/év CO2 kibocsátás csökkenést is jelent.

• Szintén az Adria szivattyúállomáson végrehajtott feladat optimalizálás összesen 3000

MWh/év villamos energia felhasználás és 915 t/év CO2 kibocsátás csökkentést

eredményezett.

• Komárom telepi gázkazánok szabályozásával, illetve Szajol telepi elektromos kísérő fűtés

kialakításával 240 GJ/év földgáz felhasználás és 15 t/év CO2 kibocsátás csökkenést értünk el.

3.2. Vízminőség-védelem A Logisztika telephelyek érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A szükséges

Vízminőség-védelmi éves (VÉL) bejelentések határidőre elkészültek és benyújtásra kerültek a

hatósághoz. Az önellenőrzésre kötelezett telephelyek az engedélyükben meghatározottak szerint

végzik a kibocsátott szennyvizekre vonatkozó ellenőrző vizsgálatokat.

A szennyvíztisztítók hatékonyság javítása és a szennyvíz rendszer átalakítása folyamatban van az

alábbi telephelyeken, az átalakításokkal biztosítani tudjuk a szennyvíztisztítók optimális terhelését,

illetve a megfelelő szennyvízkezelést.

• Székesfehérváron a tisztított csapadék, illetve kármentesítési víz átkötése közcsatornáról

élővízi befogadóra,

• Pécsi telepen a feltételesen olajmentes csapadékvíz leválasztása az olajos

csatornarendszerről, ezzel jelentősen csökkentve a szennyvíztisztító fizikai terhelését és

biztosítva a tisztító hatékony működését. Illetve a tűzi víznek az összegyűjtött tiszta

csapadékvízzel történő pótlása is jelentősen csökkenti a telep friss víz felhasználását.

• Csepel telepen a szennyvíztisztító rendszer fejlesztésére tanulmány készült, melynek célja a

tisztító megfelelő tisztítási hatásfokának elérése.

7

• Fényeslitke szivattyúállomáson megvalósul a szennyvíztisztító teljes körű felújítása és

intenzifikálása.

Tárolótereinken található tartályok műszaki kialakítása teljes mértékben megfelel a vonatkozó

környezetvédelmi előírásoknak így biztosítva környezetünk teljes körű védelmét, kizárva az esetleges

talaj-, talajvízszennyezéseket.

A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében tartályainkat túltöltésvédelmi rendszerrel láttuk

el. Számos tartályudvarunk betonozott benzin-, és olajálló HDPE fóliaréteggel szigetelt. Az

állóhengeres tartályok mindegyike kettős fenékkel ellátott, így a tartályudvarral együtt ezeken

gyakorlatilag három szintű védelem akadályozza meg a környezeti károkozást. Ezen felül a

tartályudvarok kettős tolózárral folyamatosan zártak, leeresztésük a telepi víztisztítókon keresztül

történik.

Programok, projektek

• Fényeslitke szivattyúállomáson a keletkező olajos szennyvíz és csapadékvíz tisztítását szolgáló

szennyvíztisztító mű korszerűsítése érdekében műszaki tervezés és engedélyeztetés történt

meg 2015-ben. A vízjogi létesítési engedély a rendelkezésünkre áll, a megvalósítás 2016-ban

kezdődik.

• Pécs telepen 2015-ben megtervezésre került a csapadékrendszer szétválasztása, melynek

eredményeképpen lényegesen csökkenni fog a tisztítandó víz mennyisége. Ez közvetlenül

szennyvíz, környezetterhelési, villamos energiadíj csökkenést, kisebb vegyszerfelhasználást

eredményez. Ezen felül tehermentesíti az amúgy is túlterhelt befogadó hálózatot és

hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez.

3.3. Talaj- és talajvízvédelem A Logisztika kiemelt környezetvédelmi céljai között szerepel a múltbeli tevékenységekből származó

szennyezettségek felszámolása. Folyamatosan zajlik a kármentesítési projekt (CAKK), melynek

működése során a hatósági határozatokban előírtak teljesítése érdekében rendszeresen

felülvizsgáljuk a projekt műszaki tartalmát, és ennek megfelelően tervezzük a szükséges pénzügyi

forrásokat.

8

Logisztika felelősségi körbe tartozó kármentesítést a 2015-ös évben 11 működő logisztikai telepen,

38 bezárt telepen, 26 vezetéksérüléses (4 kőolajvezeték, 22 termékvezeték) kárhelyen, összesen 75

helyszínen végeztünk.

A kármentesítési tevékenység folyamata jellemző szakaszokra tagolható (zárójelben a Logisztika

kármentesítési program keretében, 2015-ös év során folyamatban lévő szakaszok száma):

• Tényfeltárás (10 db): A kármentesítés felderítő, illetve részletes vizsgálatokból álló első

szakasza. Célja a szennyezettség lehatárolása, szennyezőanyagok mennyiségének becslése

(talajban, talajvízben), a szennyezettség humán-egészségügyi és környezeti kockázatainak

felmérése, ennek alapján javaslattétel a további intézkedésekre.

• Műszaki beavatkozás tervezése (8db).

• Műszaki beavatkozás (23 db): A kármentesítés második szakasza, melynek során a

tényfeltárás alapján elkészített műszaki beavatkozási tervnek megfelelően elvégzésre kerül a

kármentesítési tevékenység.

• Monitoring (kizárólag monitoring tevékenység: 48 db): talaj-, illetve talajvíz-mintavételek a

szennyezettség nyomon követésének céljából olyan esetben, amikor a szennyezettség

kockázatainak alapján aktív beavatkozás nem indokolt.

A környezettudatos viselkedés jegyében a kármentesítési feladatok teljesítése mellett kiemelt

hangsúlyt helyezünk a megelőzésre. A megelőzés jegyében a következő két feladat emelhető ki:

• A tartály felújítási projekt keretében folyamatban van a kőolajtároló tartályok dupla

fenekűvé alakítása, mely jelentősen hozzájárul a talaj és felszín alatti vizek

szennyeződésének megelőzéséhez. 2015-ben az Adria tartályparkban, illetve

Fényeslitkén történt meg egy-egy tartály átalakítása. A projekt 2018-ig történő

megvalósulásával a Logisztika területén teljes körűen biztosított lesz a környezetvédelmi

jogszabályi megfelelés a tartályok műszaki kialakítására vonatkozóan.

• Jelentős azoknak a helyszíneknek a száma, ahol illegális vezeték megfúrások miatt folyik

kármentesítés. A hosszú és költséges kármentesítési feladatok elkerülése érdekében a

kárelhárítási feladatokba már a káresemény bekövetkezésekor környezetvédelmi

szakértő cég kerül bevonásra. A környezeti kárelhárítás sikerességét a gyorsaság és a

szakértelem befolyásolja. 2015-ben Ercsinél történt termékvezeték megfúrás, illetve

Kiskunhalasi kőolajvezetéken keletkezett korróziós lyuk, mely helyszíneken a kárelhárítási

feladatok teljes körűen megvalósultak, így további kármentesítési feladatokat nem írt elő

az illetékes hatóság.

Az ez irányú törekvések – a környezetvédelem szélesebb spektrumához hasonlóan – alapvetően két

csoportra oszthatók a felszín alatti közeg védelmének területén is. Ezek a megelőzés, illetve a

(különböző okokból) kialakult szennyezettségek kezelése: a környezeti és humán-egészségügyi

kockázatok azonosítása, kezelése, felszín alatti szennyezettség felszámolása, a szennyezéssel érintett

területek rekultivációja.

Logisztika felszín alatti szennyezettségek kialakulásának megelőzését célzó tevékenység

A csővezeték szivárgások elfolyások elődleges oka hosszú éveken keresztül a vezetékek korróziós

elhasználódása volt. Ezt a világon mindenütt a mind fejlettebbé váló vezeték diagnosztika módszerek

9

(a különböző elveken működő intelligens görényezés) kiküszöbölték. Összhangban a nemzetközi

gyakorlattal a MOL is 5 évente végezteti el ezeket a vizsgálatokat ugyanazon vezetékszakaszokon. Az

utóbbi években azonban az illegális vezeték megfúrások vették át a vezető szerepet a szivárgások

kiváltó okaként nem csak nálunk, hanem Nyugat-Európában is. A MOL a 90-es évek végén egy addig

máshol még nem használt, részben saját fejlesztésű szivárgásérzékelővel tudott gátat vetni az akkor

rohamosan terjedő beavatkozási kísérleteknek. Az első rendszer kiszolgálta az idejét, javítása már

nem volt lehetséges, ezért 2 éve egy teljesen új rendszer implementálását kezdtük meg,

modulszerűen felépítve. 2015-ben megkezdtük a szivárgás érzékelő modul implementálását is. Az új

rendszer is a nyomáshullámok érzékelésén alapul, de az eddiginél több helyen építettünk be a

jelenleg hozzáférhető legérzékenyebb nyomásérzékelőket. Természetesen megújul az adattovábbítás

(gyorsabb és megbízhatóbb lesz), valamint az értékelő software is. Gyakorlatilag ezzel a technikával

elérhető legérzékenyebb szintig (zajhatásig) leszünk képesek érzékelni az eltéréseket, mind statikus,

mind szállítási módban minőségi javulást elérve a beavatkozások hatékonyságában.

Az elmúlt 20 év alatt műszaki meghibásodás miatti környezetkárosítás nem történt, az üzemelést

felügyelő irányítástechnikai rendszernek köszönhetően az évi 2-3 vezetékmegfúrás környezetkárosító

hatása is csekély. A hazai termék-távvezetékes üzemeltetési gyakorlatban természeti okokra

visszavezethető vezeték meghibásodás nem fordult elő.

Logisztika felelősségi körében folytatott kármentesítési tevékenység:

A kármentesítés olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és földtani közeg

károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására irányul.

A Logisztika kármentesítési tevékenységét a mindenkori vonatkozó jogszabályok, illetve MOL belső

operatív szabályzata szabályozzák.

A 2015. év egy-egy jelentősebb eredménye, jellemző mérőszáma:

A 2015. év során az aktív fölözéses helyszíneken több mint 137 ezer liter szénhidrogén került

eltávolításra a felszín alatti közegből.

Az Ópusztaszer térségében történt vezetéksérülés következtében kialakult felszín alatti

szennyezettség kármentesítése 2015-ben lezárásra került, a kármentesítés létesítményeinek

felszámolása megtörtént. Ugyancsak 2015-ben végezhettük el a sikeres kármentesítésnek

köszönhetően a Környe térségében történt vezetéksérülés kármentesítési monitoring kútjainak

felszámolását, eltömedékelését. A Vértessomlónál folytatott aktív beavatkozás eredményeképpen a

szennyezettség kockázatai a továbbiakban kármentesítési utómonitoring keretében kezelhetőek, az

aktív beavatkozás szakasza lezárásra került.

A 2013-ban, Tác és Ercsi térségében történt illegális vezetékmegfúrások következtében kialakult

felszín alatti szennyezettségek részletes tényfeltárása megtörtént, az illetékes hatóság részére

benyújtott záródokumentációk jelenleg elbírálás alatt állnak.

10

2015-ös év során Salgótarján bezárt telep környezetében kiépült egy vízáteresztő reaktív résfal. A

perlites-tőzeges töltetű résfalban kiépített injektáló pontok segítségével bejutatott tápanyagok

hatására a résfalon áthaladó szennyezett talajvíz minőségében javulás következik be, mielőtt a

talajvíz elérné a Tarján-patakot. Jelenleg a kiépített rendszer próbaüzeme van folyamatban. A

kiépítés során 326,7 t szennyezett föld került elszállításra, kezelésre.

Programok, projektek

• A Szajoli szivattyúállomáson megvalósult a szloprendszer felszínre hozatala, mellyel

biztosított az esetleges szivárgások, elfolyások ellenőrizhetősége. A szzoprendszer eddig a

betontálcák alatt volt kialakítva, a projekt megvalósításával jelentős környezetszennyezés

megelőzése volt a legfőbb cél, különös tekintettel arra, hogy a Tisza folyó egy holtága kb. 50

m-re található a szivattyúállomástól. Ezzel egy potenciális veszélyforrást szűntettünk meg.

• Fényeslitkei szivattyúállomáson a talaj és a felszín alatti vizek védelme érdekében a 20001-es

jelű külső úszótetős, állóhengeres kőolaj tároló tartály felújítása során kettős fenék

kialakítása történt, ahol a kettős fenék között un. vákuumromlásos módszeren alapuló

szivárgásfigyelő rendszer beépítésére került sor.

3.4. Hulladékgazdálkodás A Logisztika működése során törekszünk a termelődő veszélyes hulladékok minimalizálására, a

gyűjtés, ártalmatlanítás során pedig a jogszabályi előírások betartására.

A 309/2014. (XII.11.) sz. „A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási

kötelezettségekről” szóló kormányrendelet értelmében a nem veszélyes és a veszélyes hulladékokat

a MOL Nyrt. teljes területén működő „EBKINFO” információs rendszerben tartjuk nyilván. A rendszer

2002-ben került bevezetésre, ezért elkerülhetetlen egy újabb és korszerűbb rendszer bevezetése,

mely 2016-ban fog megvalósulni.

11

A létesítmények területén folyó tevékenységeket a MOL csoport hulladék politikájával összhangban,

a hulladékgazdálkodási hierarchia („4 R”) figyelembe vételével végezzük.

A hulladékgazdálkodási tevékenységeinket úgy tervezzük és hajtjuk végre, hogy annak a lehető

legkisebb hatása legyen a környezetre, csökkentve a környezet igénybevételét, biztosítsa a hulladék

keletkezés megelőzését, csökkentse a keletkező hulladékok mennyiségét és veszélyességét (Reduce),

biztosítsa a hulladékok újrafelhasználását/újrafeldolgozását (Reuse/Recycle) és/vagy a hulladékok

környezetbe történő biztonságos elhelyezését (Responsible disposal).

Ennek megvalósítása érdekében az alábbi szempontok szerint végezzük hulladékgazdálkodási

tevékenységünket:

• Szelektív gyűjtést valósítunk meg a hulladékok veszélyességének, a rendelkezésre álló szabad

területeknek, gyűjtő edényzeteknek és a termelő és az ártalmatlanító technológiák

figyelembevételével.

• Külön gyűjtjük a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokat.

• Megakadályozzuk, hogy a hulladékok szétszóródjanak, elcsöpögjenek, egészségkárosító

hatás, tűz- és robbanásveszély alakuljon ki a gyűjtés során.

• A finomítói területeken keletkező égethető hulladékok esetében előnyben részesítjük a MOL

tulajdonban lévő hulladékégetőkben történő égetést, amely során a hulladékok energetikai

hasznosítása valósul meg.

• A munkatársaink folyamatos képzéséről gondoskodunk, külön kiemelve az adott létesítmény

tevékenysége során keletkező hulladékok kezelésével összefüggő információkat, helyi

specialitásokat.

• A veszélyes hulladékokkal való tevékenységek végzése során szigorúan betartjuk a

munkavédelmi, egészségvédelmi, biztonságtechnikai előírásokat.

A Logisztika működési területen megközelítőleg 100 db munkahelyi és 9 db üzemi gyűjtőhely

található.

A jelenleg működő gyűjtőhelyek a korábbi veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek

végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet alapján kerültek kialakításra.

A jogszabályi változások következtében hatályba lépett az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények

kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet, amelybe

átültették a munkahelyi- és üzemi gyűjtőhelyek kialakításának és üzemeltetésének követelményeit,

azonban új követelményeket is megfogalmaztak.

Üzemi gyűjtő kialakításának legfontosabb feltételei:

• Veszélyes hulladék esetén egységes, egybefüggő, vízzáró, szilárd, kémiailag ellenálló burkolat

kialakítása szükséges.

• Csurgalék- és csapadékvíz elvezetéséről, gyűjtéséről, kezeléséről gondoskodni kell.

• Gyűjtés elkülönítetten (típus, fajta, jelleg) kell végezni, gyűjtőedényt, konténert feliratozni

kell.

• Üzemeltetési szabályzatot kell készíteni, melyet a hatósággal jóvá kell hagyatni.

• A hulladékról naprakész üzemnaplót kell vezetni.

12

Munkahelyi gyűjtő kialakításának legfontosabb feltételei:

• Önálló helyiség, ha nem önálló helyiség, vonal felfestése vagy kerítés alkalmazása szükséges.

• Egy telephelyen belül több gyűjtőhely alkalmazása esetén, táblával kell azonosítani az egyes

gyűjtőhelyeket.

• Gyűjtés elkülönítetten (típus, fajta, jelleg) kell végezni, gyűjtőedényt, konténert feliratozni

kell.

Korábbi jogszabályi előírások szerint kialakított Fényeslitkei üzemi gyűjtőhely

Az új jogszabályi megfelelés érdekében projektet indítottunk. 2015 ősszel minden telephelyen

felmérésre kerültek az üzemi hulladékgyűjtőink, így a felmérés alapján összeállított részletes műszaki

tartalom alapján a projekt megvalósulhat 2016-ban, így biztosítva a teljes jogszabályi megfelelést a

hulladéktárolók kialakításában.

A Logisztika működési területén 2015-ben keletkezett hulladékok mennyisége:

A Logisztika telephelyek területén 2015-ben képződött veszélyes- és nem veszélyes hulladékok mennyiségét, illetve azok kezelési módját a 2015. évi hulladék bevallásunk alapján a következő táblázat tartalmazza.

Hulladék típus Leírás Mennyiség

(tonna)

Veszélyes hulladék Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan

hulladékok, melyek összetevőik kapcsán veszélyes hulladéknak minősülnek

5105

Nem veszélyes hulladék Jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan

hulladékok, melyek nem tartalmaznak veszélyes összetevőket

1810

Lerakott/lerakóba kerülő hulladék

D' kezelési kóddal történő kezelés 1465

Újrahasznosított hulladék R' kezelési kóddal történő újrahasznosítás 5450

Komposztált hulladék Hulladék mennyisége, amely komposztálásra került 1087

Elégetett hulladék Égetés vagy tüzelőanyagként történő felhasználás 504

13

Új Hulladékkezelés Monitorozó Rendszer

2015. évben a MOL Nyrt. Környezetvédelmi szervezetének kezdeményezésére projekt indult egy új,

korszerű és minden jogszabályi követelményt kielégítő hulladékkezelés monitorozó rendszer

kifejlesztésére.

A projekt célja:

• Egységes rendszerben történő nyilvántartás MOL Nyrt. szinten,

• Auditálhatóság,

• Teljes körű riportálási lehetőség biztosítása,

• A MOL magyarországi telephelyein keletkező hulladékok nyomon követése,

• Minden a MOL-ban keletkező hulladékfajta pontos naprakész nyilvántartása,

• Minden MOL-ban végzett tevékenység eredményeként keletkező hulladék nyomon

követése,

• Bevallási kötelezettség teljesítése a MOL összes magyarországi telephelyére vonatkozóan,

• Keletkezések, szállítások, kezelések, begyűjtések adminisztrációja,

• A kiszállításokhoz tartozó szállítójegyek, ADR fuvarlevél elkészítésének támogatása,

Az hulladék monitoring bevezetése 2016. júliusában várható az éles teszteléseket követően.

Programok, fejlesztések:

• Fényeslitkei szivattyúállomáson a 20001-es jelű kőolaj tároló tartály felújítási munkája előtt a

tartály tisztítása zárt technológia alkalmazásával valósult meg, amelynek során a tartályfenék

iszapból megtörtént a kőolaj kinyerése és áttárolása, ezzel lényegesen csökkentve a

hulladékkezelésre szoruló tartályfenék iszap mennyiségét.

• Dombóvár bezárt bázistelep bontása során a beton alaptestek kiemelésre, őrlésre kerültek,

majd az őrölt beton építőipari minősítést követően a térségben került hasznosításra. Ily

módon nem csak a fém hulladék, hanem 1695 m3 beton is hasznosításra került. A bontás

során nem csak a felszíni technológiák és tartályok, hanem a földben lévő vezetékek is

kiemelésre kerültek. A bontás során elvárás volt a „zöld”, környezettudatos szemlélet és

ennek megfelelő kivitelezési gyakorlat, aminek köszönhetően a telepen a tankautó töltő

közvetlen közelében, az adalékos rendszer mellett lévő hatalmas, öreg platán fák, illetve futó

tuják nem estek áldozatul a kivitelezésnek.

14

3.5. Környezeti zaj A Logisztika telephelyeire vonatkozóan projekt keretében 2010. és 2011. között elkészültek a létesítmények környezeti zaj kibocsátásának felmérései, illetve zajtérképei.

Az elkészített dokumentációk alapján Komárom telep rendelkezik érvényes zajkibocsátási

határértékekkel. Komárom telep esetében maradéktalanul megfelelünk az engedélyben előírt

határértékeknek.

Szajol telep vonatkozásában 2015-ben teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot

kezdeményeztünk a telep környezetvédelmi működési engedélyének megszerzése céljából. Ennek

keretében a telephelyet érintő számos környezetvédelmi jellegű engedély - 3 db pontforrás

üzemelési engedély, két hulladékkezelési engedély, - összevonásra kerül a környezetvédelmi

engedélyben, ezzel biztosítva a könnyebb áttekinthetőséget, illetve határidők nyomon

követhetőségét. A felülvizsgálat során fény derült rá, hogy a távvezetéki szállítás szivattyúinak

zajkibocsátása a korább zajvédelmi fal megépítése ellenére is környezeti zaj határérték túllépést

okoznak, ezért a jogszabályi megfelelés, illetve a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében

zajvédelmi intézkedési terv készül, mely a hatósági elfogadást követően megvalósításra kerül. A

felülvizsgálati folyamat lezárását követően Szajol telepre zajkibocsátási határértékek kerülnek

meghatározásra.

A pécsi telep lakott terület felé történő zajkibocsátásának csökkentése érdekében a telepi kerítés

mentén fákat telepítettünk, illetve a telephelyen belül mozgó tankautók forgalmát is átszerveztük.

4. A KIR működtetése A szervezet vezetése a környezetvédelem ügyét kiemelten kezeli, ezért 2006. évben az ISO

9001:2008 Minőségirányítási rendszerek, Követelmények és az OHSAS 18001:2007 A munkahelyi

egészségvédelem és biztonságirányítási rendszer szabványokkal integráltan ISO 14001:2004

szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú irányítási rendszert vezetett be.

A Logisztika MOL elkötelezett környezetközpontú irányítási rendszere (továbbiakban KIR) és

környezetvédelmi teljesítményének folyamatos fejlesztése mellett, aminek kinyilvánítására

megfogalmazta az alapelveit és kötelezettség vállalásait tartalmazó környezetvédelmi politikáját

(címe Vezetői Nyilatkozat). A politikában foglaltak elfogadását a szervezet minden munkavállalójától

és partnerétől elvárja.

A Logisztika MOL környezetközpontú irányítási rendszerének célja a folyamatos fejlődés!

A környezetvédelmi teljesítmény és a KIR fejlesztése érdekében a szervezet vezetése a politikában

foglaltak alapján célokat, elérésük érdekében közép- és rövidtávú programokat határoz meg. A célok

és programok teljesítését folyamatosan nyomon követjük. A környezeti teljesítményünket

folyamatosan nyomon követjük.

A KIR részeként rendszeresen értékelésre kerülnek mindazon fennálló és lehetséges környezeti

hatások és tényezők, amelyek a szervezet tevékenységeihez és termékeihez kapcsolódhatnak,

beleértve az öröklött szennyezéseket is. A tényezőket dokumentált eljárásban meghatározott módon

rendszeres időközönként felülvizsgáljuk és értékeljük.

A szervezet vezetése elkötelezett a jogszabályi kötelezettségeket maradéktalanul kielégítő működés

mellett, aminek alapjaként folyamatosan azonosítjuk a szervezet tevékenyégére követelményeket

tartalmazó jogszabályokat, rendeleteket, és egyéb külső elvárásokat.

15

A KIR-ben meghatározott elveink és elvárásaink megismerését és elsajátítását, minden kollégára és

minden, a szervezet telephelyein munkát végző partnerünkre kiterjedő rendszeres környezetvédelmi

oktatásokkal biztosítjuk.

KIR folyamataink működését minden telephelyünkre és folyamatunkra kiterjedő belső audit

rendszerrel mérjük. Az auditok során feltárt eltérések helyesbítésére, illetve ismételt előfordulásának

megakadályozására minden esetben intézkedést határozunk meg és annak teljesülését ellenőrizzük.

A belső auditok eredményeit a szervezet vezetése rendszeresen értékeli, illetve felhasználjuk a

képzéseink fejlesztésére.

A Logisztika MOL KIR megfelelő működését talán semmi sem bizonyítja jobban, hogy rendszer 2015.

évi külső felülvizsgálatán az SGS Hungária Kft. munkatársai nem-megfelelőséget nem regisztráltak.

A rendszer működésének hatékonyságának érdekében 2015. augusztus végétől minden kolléga

számára elérhető a Logisztika EBK új MOS oldala, melyen minden szükséges EBK jellegű és irányítási

rendszerekre vonatkozó információ napra készen megtalálható.

Főbb témakörök:

• kockázatértékelések, mérési adatok, információk szakterületi bontásban,

• EBK hírlevél és oktatási anyagok,

• irányítási rendszerre, auditokra vonatkozó adatok, célkitűzések, akciók,

• engedélyregiszter, jogszabályregiszter,

• környezeti tényezők azonosítása és értékelése, jelentős környezeti tényezők listája,

• akciótervek.

Az oldal létrehozásának az volt a legfőbb célja, hogy gyorsan és könnyen elérhető módon jussanak

hozzá kollégáink a napi munkájuk során szükséges EBK jellegű dokumentumokhoz és információkhoz,

melyekre pl. egy hatósági ellenőrzés vagy audit alkalmával szükségük lehet.

16

5. Jelentős környezeti tényezők alakulása, értékelése A környezeti tényezők a Logisztika tevékenységének és termékeinek olyan elemei, amelyek

kölcsönhatásba kerülhetnek a környezettel. Jelentős az a környezeti tényező, amelynek környezeti

hatása jelentős, vagy azzá válhat. Környezetvédelmi eljárásainknak megfelelően rendszeresen

felmérjük tevékenységünk környezeti tényezőit, és azok hatását folyamatosan értékeljük.

A felmérés és értékelés során azonosított jelentős környezeti tényezők alapján feladatokat és

projekteket határozunk meg, azonban egyes környezeti tényezők hatásának csökkentése érdekében

új folyamat bevezetése szükséges.

A fényeslitkei szennyvíztisztító esetében projektet indítottunk a rendszer átalakítására és

intezifikálására, annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítani tudjuk a szennyvíztisztítás

megfelelő hatékonyságát, illetve hogy semmilyen körülmények között se fordulhasson elő határérték

túllépés.

Hasonló módos szintén átalakítjuk a pécsi telep szennyvízkezelési rendszerét, melynek keretében a

technológiai területen összegyűjtött tiszta csapadékvíz leválasztásra kerül a rendszerről, ezzel

csökkentve a szennyvíztisztító terhelését és így biztosítva a mindenkori határértéknek történő

megfelelést.

Kiemelten foglalkozunk a szivattyúink üzemelése során keletkező zajterheléssel is, így projektet

indítunk a szajoli szivattyúállomás zajkibocsátásának csökkentése érdekében, hogy minden

időpillanatban határértéknek megfelelő legyen a tevékenységünk által okozott zajterhelés.

Tevékenységünk során az üzemanyagok tárolásából származik a legnagyobb mértékű levegőbe

történő szén-hidrogén kibocsátás. Annak érdekében, hogy ezt a környezeti hatást minimalizáljuk,

körültekintően végezzük a tárolási műveleteket, és nagy hangsúlyt helyezünk a karbantartási

folyamatainkra.

Esetleges szén-hidrogén elfolyás esetén a kárelhárítási folyamatba azonnal környezetvédelmi

szakértő cég kerül bevonásra, aki szakszerű irányítja a környezetvédelmi kárelhárítási feladatokat, így

biztosítjuk, hogy semmilyen szennyeződés nem marad a környezetben.

A fentiek értelmében környezetvédelmi céljaink és programjaink meghatározása során minden évben

a meghatározott jelentős környezeti tényezőket vesszük figyelembe.

6. A Logisztika környezetvédelmi céljainak teljesülése 2015. évben a környezetvédelem iránti elkötelezettség szellemében fogalmaztuk meg

környezetvédelmi céljainkat a 2015-2020. évekre:

• A Logisztika működése által okozott légszennyező anyag kibocsátás csökkentése (VOC).

• A Logisztika működése során kibocsátott szennyvizek által okozott környezetterhelés

csökkentése, szennyvíztisztítók biztonságos működésének biztosítása.

• A Logisztika múltbeli tevékenysége által okozott környezetszennyezés folyamatos

felszámolása, további szennyeződések keletkezésének megakadályozása.

• Logisztika energiafelhasználásának csökkentése, az energiafelhasználás hatékonyságának

növelése.

• A Logisztika működése során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok

mennyiségének csökkentése, környezetkímélő kezelésük folyamatos fejlesztése.

17

2015-ben is, hasonlóan a korábbi évekhez az előzőkben leírtak szerint több jelentős

környezetvédelmi problémát megoldottunk és sok környezetvédelmi feladatot megvalósítottunk.

Azonban még állnak előttünk feladatok annak érdekében, hogy meghatározott céljainkat elérjük, így

jelenleg nincs arra szükség, hogy céljainkat módosítsuk, illetve újakat fogalmazzunk meg.

A célok elérése érdekében 2016. évre is EBK akciótervet készítettünk, amelynek teljesítését

folyamatosan nyomon követjük. 7. A 2015. évi környezetvédelmi akciók teljesítésének értékelése A kitűzött környezetvédelmi célok teljesítése érdekében minden évben akciókat fogalmazunk meg,

melyek teljesülését folyamatosan nyomon követjük, és az elért eredményeket értékeljük.

A 2015. évi akciók a környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a

tervezett projektek alapján kerültek összeállításra.

• „Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken.” A hatósági határozatokban

előírtak szerint folyamatosan végezzük a múltban keletkezett szennyezések felszámolását,

valamint tervezzük a jövőbeni feladatokat.

• „VOC emisszió mérések értékelése, további mérések és feladatok meghatározása.” Korábban

elvégzett fugitív VOC mérések eredményei alapján elkészült a Logisztika tevékenységéből

származó VOC kibocsátás leltár. A teljesség érdekében Algyő PBTT üzemeiben is elvégeztük a

technológiai rendszerek tömítetlenségéből származó fugitív VOC kibocsátás mérését. A

mérési eredményeket fel használhatunk a karbantartási munkák tervezésekor, illetve projekt

feladatok meghatározásakor.

• „Logisztika VOC kibocsátás leltár elkészítése.” A tárolási, töltési és lefejtési tevékenységből,

illetve a szivárgásokból (fugitív) származó VOC kibocsátás Logisztika szinten meghatározásra

került, mely ezen jelentés részét is képezi.

• „Zárt rendszerű benzin lefejtés kialakítás Pécs vasúti töltőn.” A műszaki tartalom

meghatározásra került, azonban előreláthatólag 2017-ben valósulhat meg.

• „A meglévő hulladékgyűjtők felülvizsgálata az új jogszabály szerint.” A felülvizsgálat teljes

körűen megtörtént, melynek eredménye alapján a szükséges átalakítások és létesítések

2016-ban megvalósulnak.

• „R22 hűtőközeget tartalmazó klímák cseréje.” A Logisztika működési területén kizárólag

komfort klímák működnek, ezért cseréjük folyamatosan fog megvalósulni meghibásodás,

illetve elavultság okán. R22-es típusú töltetet tartalmazó klímák kizárólag szivárgásmentesen

üzemelhetnek tovább a Logisztika működési területén.

• „Szennyvíz tisztítási probléma megoldása Csepelen.” Csepel telep megváltozott

tevékenysége, és a jelentősen lecsökkent dolgozói létszám miatt a telepi biológiai

szennyvíztisztító nem működik optimálisan. A megfelelő műszaki megoldás megtalálása

érdekében tanulmánytervet készítettünk, melyben megfogalmazott megoldási lehetőségeket

2015-ben áttekintettük. A vizsgálat alapján megfogalmazott feladatokat 2016-ban

megvalósítjuk.

• „Szennyvíz tisztítási probléma megoldása Pécsett.”2015-ben elkészült a csapadék rendszer

leválasztásra vonatkozó terv, melynek köszönhetően jelentősen csökken a szennyvíztisztító

fizikai terhelése és biztosított lesz az olajos szennyvíz hatékony tisztítása. A megvalósítás

2016-ban lesz.

18

• „Fényeslitkei szennyvíztisztító rekonstrukció.” A hatékonyabb szennyvízkezelés érdekében új

szennyvíztisztító létesül, melynek létesítési tervei elkészültek és előreláthatóan 2016-ban

megvalósul.

• „Székesfehérvári bezárt telepen a kibocsátott szennyvíz lekötése közcsatornáról, és élővízbe

bocsátása.” A projekt felfüggesztésre került a telep további sorsának meghatározásáig.

• „Szajol telep összevont környezetvédelmi engedélyének megszerzése.” 2015-ben teljes körű

környezetvédelmi felülvizsgálatot kezdeményeztünk a telep környezetvédelmi működési

engedélyének megszerzése céljából. Ennek keretében a telephelyet érintő környezetvédelmi

jellegű engedélyek - 3 db pontforrás üzemelési engedély, két hulladékkezelési engedély, -

összevonásra kerülnek a környezetvédelmi engedélyben, ezzel biztosítva a könnyebb

áttekinthetőséget, illetve határidők nyomon követhetőségét.

8. A 2016. évi környezetvédelmi akciók meghatározása A környezetvédelmi kötelezettségek, a karbantartási terv, az FMB terv és a tervezett projektek

alapján összeállításra meghatározásra kerültek a 2016. évi környezetvédelmi akciók szem előtt tartva

a folyamatos fejlődés elvét is.

• Kármentesítési program folytatása a Logisztika területeken.

• Algyő Logisztika létesítményekre teljes körű környezetvédelmi vizsgálat elvégzése.

• Új hulladék monitoring szoftver bevezetése a hulladékok hatékony nyomonkövetése és a

jogszabályi megfelelés érdekében.

• Üzemi hulladékgyűjtő helyek kialakítása a megváltozott jogszabályi követelmények teljesítése

érdekében.

• Program bevezetése a talaj és talajvíz szennyezés kockázatának csökkentése érdekében.

• Üzemviteli Felügyeleti Rendszer (ÜFR) korszerűsítése a Termék Távvezeték Rendszeren.

• Logisztika VOC kibocsátás leltár aktualizálása.

• Szennyvíztisztító létesítése Fényeslitkén a hatékony működés biztosítása érdekében.

• Biodiverzitás érintettség vizsgálata a Logisztikánál.

• Környezetvédelmi jelentés készítése a Logisztika 2015. évi környezetvédelmi

teljesítményéről.

• Felkészülés a KIR szabvány változásaira.

• Környezetvédelmi témák kidolgozása a Logisztika EBK Hírlevélben.

• Környezetvédelmi üzemeltetői ellenőrző lista elkészítése a környezetvédelmi szempontú

szemlék hatékony végrehajtásának érdekében.

2014. második felében indítottuk útjára a Csoport Logisztikával közösen a „Program Zérót” a

Logisztika Munkabiztonsági Kultúra Fejlesztési projektjét.

A projekt célja egy egymásra épülő, kölcsönösen egymástól függő munkabiztonsági kultúra

megteremtése a Logisztika szervezetben azzal a céllal, hogy folyamatos legyen a szervezet EBK

teljesítményének fejlődése és 2020-ra teljesüljön a víziónk, az eseménymentes működés.

19

A program alapgondolata, hogy az eseménymentes működés lehetséges! A víziónk:

ZÉRÓ halálos baleset • ZÉRÓ személyi sérüléssel járó baleset

• ZÉRÓ folyamatbaleset

• ZÉRÓ súlyos közlekedési baleset

• ZÉRÓ környezeti károkozás

• ZÉRÓ tolerancia a nem biztonságos viselkedéssel és cselekedettel szemben

A program egyik alapgondolata, hogy lehetséges az olyan működés, melynek során nem okozunk

környezetszennyezést, illetve minimalizáljuk a tevékenységünk által okozott környezetterhelést. A

program maradéktalan megvalósítása érdekében évről évre akciókat fogalmazunk meg, mely szerves

része az éves EBK akciótervünknek.

9. A 2015. évi KIR belső auditok tapasztalatainak értékelése 2015. évben 35 db KIR auditot folytattak le a belső auditorok. A felülvizsgálati ciklus során

valamennyi a Logisztika MOL szervezet KIR rendszeréhez tartozó, a KIR szempontjából fontos terület

felülvizsgálatra került. A felülvizsgálatokat a folyamatok, illetve az auditált terület által üzemeltetett

technológia környezeti kockázata alapján tervezzük.

A felülvizsgálati ciklus folyamán 4 eltérést és 9 fejlesztési javaslatot jegyeztek fel, illetve állapítottak

meg a felülvizsgálatot végzők. A feljegyzett eltérések saját hatáskörben javíthatók voltak.

Az előző évben feltárt hiba típusok száma, és előfordulásának gyakorisága az előző évhez képest

csökkent, így a meghozott javító intézkedések hatékonynak minősültek.

10. A környezetvédelemben érdekelt felektől érkező információk áttekintése Környezetvédelmi hatósági ellenőrzés a Logisztika területén 2014-ben három alkalommal történt:

• Dombóváron a kármentesítéshez kapcsolódó létesítményeket ellenőrizte a környezetvédelmi

hatóság, nem megfelelőség nem került rögzítésre.

• Zalai Finomító IPPC (Egységes Környezethasználati Engedély) ellenőrzés során a finomító

területén működő logisztika létesítményeket is ellenőrizte a környezetvédelmi hatóság, nem

megfelelőség nem került rögzítésre.

• Komárom telepen az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ellenőrizte az árvízvédelmi

töltésekbe épült műtárgyakat, hiányosságot nem tapasztaltak.

• Pécsett a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság komplex supervisori ellenőrzést

tartott, melyen az illetékes környezetvédelmi hatóság ellenőrizte a hulladékgazdálkodással,

levegőtisztaság-védelemmel és a felszíni- és felszín alatti vizekkel kapcsolatos tevékenységet.

Az ellenőrzésen megállapított észrevételek alapján benyújtottuk a környezetvédelmi hatóság

részére az üzemi hulladékgyűjtő üzemeltetési szabályzatát, valamint a laboratóriumi

pontforrások alapadataira vonatkozó változásjelentést.

• Hajdúszoboszló Déli telepen és Töltő-lefejtőn a Katasztrófavédelmi Igazgatóság tartott vízügyi

ellenőrzést, melyen hiányosságot nem tapasztaltak.

Az év során a lakosság részéről nem érkezett panasz vagy bejelentés a Logisztika környezetvédelmi

tevékenységével kapcsolatban, illetve más érdekelt féltől sem érkezett észrevétel.

20

11. A 2015. évi környezetvédelmi nem-megfelelőségek

2015-ben a Logisztika üzemeltetése alatt álló területen 4 db környezetbe szénhidrogén elfolyással

járó esemény történt.

• 2015. februárban a termékszállítása szakemberei a Százhalombatta-Kápolnásnyék DN 250

terméktávvezetéken vezetéksérülést észleltek a vezeték 31. számú nyomvonaljelző karó

közvetlen környezetében. Az észlelés idején a vezeték gázolajjal volt töltve, nem volt szállítási

nyomás alatt, kb. 1 m3 mennyiségű gázolaj folyhatott el. A sérült vezetékszakaszt a feltárását

követően kijavították, majd a kárelhárítás azonnal megkezdődött környezetvédelmi szakértő

cég bevonásával. Megtörtént teljes körűen a szennyezett föld kitermelése így nincs szükség

hosszú távú kármentesítésre.

• 2015. júliusban a Dunai Finomító területén található Adria szivattyúállomáson a Barátság 1

DN 400-as vezetéken egy tolózár tömítése tönkrement és mintegy 500 liter kőolaj

permetszerűen a szabadba került. A szivattyút leállították, a vezetéket kiszakaszolták és a

terület helyreállítása talajcserével teljes körűen megtörtént. Az esemény kivizsgálása során

javító intézkedések kerültek meghatározásra a jövőbeni hasonló események elkerülése

érdekében, megtörtént az összes hasonló tömítés felülvizsgálata és a karimákat, amennyiben

hosszú ideig nem üzemelnek magas nyomáson, évente tömörségi nyomáspróbának kell

alávetni.

21

• 2015. októberében a Kiskunhalas - Pálmonostora DN300-as kőolajvezetéken a szállítást

elindították, melyet a feltételezhető lyukadás miatt azonnal leállítottak. A vezetékszakasz

nyomásmentesítése haladéktalanul végrehajtásra került, majd a szennyezett területet

körbekerítették. Az esemény során kb. 300 liter kőolaj került a környezetbe. A vezetékszakasz

feltárását és helyreállítását követően haladéktalanul megkezdődött a környezeti kárelhárítás

környezetvédelmi cég bevonásával. A kárelhárítás teljes körű volt, a végrehajtott feladatokról

záródokumentáció készült, melyet a környezetvédelmi hatóság elfogadott és további

beavatkozásra nincs szükség.

• 2015. októberében a Tiszaújvárosi üzemközpont területén egy földalatti betároló vezeték

feltárásra került, mert a nagy esőzések után enyhe fokú szén-hidrogén szennyeződés jelent

meg a földfelszínen. A feltárás során megállapításra került, hogy a vezetéken egy kb. 2mm-es

belső korróziós lyuk keletkezett. A vezeték teljes körű javítása és a terület helyreállítás

megtörtént. Mivel a területen kármentesítés folyik a kárelhárítás folyamata egyeztetésre

került a kármentesítést végző szakértő céggel.

22

12. Összefoglalás A környezetvédelmi jelentés második alkalommal történő elkészítésével mutatjuk be a Logisztika

szervezet a környezetvédelem iránti elkötelezettségét, a környezetterhelés csökkentése, illetve

minimális szinten tartása érdekében tett erőfeszítéseit. Évről évre programokat és akciókat

fogalmazunk meg környezetvédelmi céljainknak elérése, illetve maradéktalan teljesülése érdekében.

2015. évben is jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a Logisztika szervezet teljes

körűen megfeleljen a környezetvédelmi jogszabályi elvárásoknak, illetve a belső és külső érdekelt

felek elvárásainak is.

A hatékony és biztonságos működés érdekében folyamatosan fejlesztjük technológiai rendszereinket.

Berendezéseink teljesen zártak, magas biztonsági szintet biztosító irányítástechnikai rendszereket

működtetünk.

Elért eredményeink fenntarthatóságát a továbbiakban is munkavállalóink környezetvédelmi

tudatosságára, vezetőink környezetvédelem iránti elkötelezettségére, az alkalmazott technológiák

korszerűségére, a jó gyakorlatok széles körű elterjesztésére, kitűzött programjaink és akcióink

végrehajtására alapozzuk.