Kompetenciamérések eredményeihez kapcsolódó intézkedési …avastetoi.hu/Informacio/kompmeresintterv 2015.pdfintézkedési terv 2015 Avastetői ... 2014. áprilisában 3 fő

AVASTETŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI TAGISKOLÁJA

1

Kompetenciamérések eredményeihez kapcsolódó

intézkedési terv 2015

Avastetői Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola -

Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Tagiskolája

028985

Miskolc

AVASTETŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA -

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZTI TAGISKOLÁJA

2

Tartalomjegyzék

1. Törvényi keret ................................................................................................................................. 3 2. Helyzetelemzés ............................................................................................................................... 3

2.1. Létszámok ................................................................................................................................ 3 2.1.1. A 2014. évi mérés konkrét létszámadatai ......................................................................... 4

2.2. Pedagógusok ............................................................................................................................. 5 2.3. Továbbképzéseken való részvétel: ........................................................................................... 5

3. Országos Kompetenciamérés Eredményeinek elemzése ................................................................ 6

3.1. Mérési eredmények időbeli változásai 2010-2014. .................................................................. 7 3.2. Családi háttér .......................................................................................................................... 14 3.3. Az osztályok teljesítményének összevetése 2012 és 2014 vonatkozásában .......................... 16

3.4. Elért eredmények részletes elemzése ..................................................................................... 18 3.4.1. Tartalmi területek és gondolkodási műveletek, műveleti szintek és szövegtípusok ....... 18 3.4.2. Az osztályok összehasonlítása az elért képességszintek alapján .................................... 26

4. Ok-elemzés.................................................................................................................................... 30

5. A korábbi intézkedési terv (2014.évi) végrehajtásáról készített beszámoló, a felvállalt

tevékenységek megvalósulása, tapasztalatok áttekintése ...................................................................... 33 6. Az eredmények javítását célzó tervezett pedagógiai eszközök, módszerek tevékenységek: ....... 36 7. Az iskola meglévő és felhasználásra kerülő mérőeszközei: ......................................................... 38

8. Intézkedési terv a szövegértési kompetenciamérésre .................................................................... 40 9. Intézkedési terv a matematikai kompetenciamérésre .................................................................... 43



3

„Az tudomány gyükere keserűságes,

Gyümölcse peniglen gyönyörűséges.”

(Apáczai Csere János)

1. Törvényi keret

Az országos méréseket a legmagasabb szinten szabályozzák:

2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről (80.§)

20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a közneve-

lési intézmények névhasználatáról

2. Helyzetelemzés

2.1. Létszámok

Tanulói létszámadatok:

2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

Avastetői-

Pattantyús

472 453 448 437 422

Széchenyi 454 427 422 418 402

HHH tanulói létszámok:

2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

Avastetői-

Pattantyús

17 15 2 4 9

Széchenyi 28 16 9 3 10

HH tanulói létszámok:

2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

Avastetői-

Pattantyús

166 153 144 116 13

Széchenyi 173 147 147 141 20

SNI/BTM tanulói létszámadatok:

2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

Avastetői-

Pattantyús

11/20 14/18 14/17 13/20 12/19

Széchenyi 26/29 20/31 17/28 10/28 11/32



4

2.1.1. A 2014. évi mérés konkrét létszámadatai

(forrás: OKM/ FIT jelentés 2014)



5

2.2. Pedagógusok

Pedagógusok létszáma:

2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

Avastetői-

Pattantyús

45 43 41 40 39

Széchenyi 37 37 37 37 36

Az intézményben a szakos ellátottság 100 %-os. A pedagógusok nem rendelkeznek fejlesztő peda-

gógiai végzettséggel 2 fő kivételével.

2.3. Továbbképzéseken való részvétel:

4 pedagógus (2 fő magyar, 2 fő matematika szakos végzettségű) 30 órás továbbképzésen vett részt

„Mit és miért mérünk? címmel 2012-ben.

2014. áprilisában 3 fő (2 fő matematika szakos, 1 fő magyar szakos) részt vett az Pedagógiai Inté-

zet közreműködésében megszervezett tematikus szakmai napokon az Intézkedési tervek elkészítésé-

hez kapcsolódóan.

2 pedagógus (matematika ill. magyar szakos) 5 órás továbbképzésen vett részt „Az országos méré-

si-értékelési rendszer eredményeinek helyi feldolgozása” címmel 2014.09.29.-én.

A tantestület minden tagja részt vett a 2013-2014 és 2014-2015-ös tanévekben valamilyen tovább-

képzésen.

Például a Pedagógiai módszertani megújulást támogató továbbképzés valamelyikén:

- Tanórai differenciálás a gyakorlatban – az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek

megfelelő fejlesztés módszerei, mint a sikeres integráció egyik feltétele (13 fő)

- Kooperatív tanulás, a sokrétű fejlesztési céloknak, szükségleteknek komplex módon megfelelő

tanulásszervezés (13 fő)

- Egyéni átvezetési terv – egyéni fejlesztési terv – egyéni tanulási út (tehetséges, hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztéséhez) (13fő)

- Tehetséggondozás (6 fő)



6

3. Országos Kompetenciamérés Eredményeinek elemzése

(forrás: OKM FIT jelentés 2014)

Összefoglaló létszámadatok, átlageredmények

Avastetői –Pattantyús Iskola 028985 – 001

A Pattantyús Iskola tanulóinak képességpontjai a 6. és 8. évfolyam esetében mind a szövegértés, mind

a matematika területén magasabbak az Országos, a Megyeszékhelyi és a Megyeszékhelyi nagy általá-

nos iskolák átlagánál.



7

Avastetői – Széchenyi Iskola 028985 – 002

A Széchenyi Iskola tanulóinak képességpontjai a 6. évfolyam esetében mind a szövegértés, mind a

matematika területén alatta maradnak az Országos, a Megyeszékhelyi és a Megyeszékhelyi nagy álta-

lános iskolák átlagához képest.

A Széchenyi Iskola tanulóinak képességpontjai a 8. évfolyam esetében mind a szövegértés, mind a

matematika területén magasabbak az Országos, a Megyeszékhelyi és a Megyeszékhelyi nagy általá-

nos iskolák átlagánál.

Mérési eredmények időbeli változásai 2010-2014.

(forrás: OKM FIT jelentések)

Szövegértés 6. évfolyam

MÉRÉS ÉVE Pattantyús átlag Országos átlag Széchenyi átlag

2010 1486 1483 1460

2011 1562 1465 1450

2012 1501 1472 1507

2013 1509 1497 1670

2014 1577 1481 1381



8

Az országos átlaghoz képest a Pattantyús Iskola a vizsgált években magasabb eredményt ért el

szövegértés területen a 6. évfolyamos adatok vizsgálata szerint. A mérési átlagokban egyértelműen

javulás következett be.

Az országos átlageredmény minden évben változó értéket mutat.

A Széchenyi Iskola 2010 és 2011-ben az országos átlag alatt maradt, de a további években javuló

átlagokat ért el. A 2013. évi szövegértés terület kimagaslóan jobb teljesítményt mutat. A 2014. évi

eredmény jelentősen alacsonyabb az elvárthoz képest.



9

Matematika 6. évfolyam


2010 1449 1498 1443

2011 1642 1486 1458

2012 1595 1489 1695

2013 1518 1489 1595

2014 1616 1491 1372

6. évfolyamon a matematika mérési terület országos eredménye egy viszonylagos csökkenést követő-

en stagnál.

A jelentések szerint 2010-ben a Pattantyús Iskola az országos átlagot nem érte el, de ezt követően

számottevően javultak az eredmények. A következő években az átlagok ugyan csökkentek, de nem

romlott az országos átlag alá. A 2014. évi mérési átlagokban egyértelműen javulás következett be.

A Széchenyi Iskola matematika területen mért eredménye a vizsgált évek tekintetében 2 mérésnél

maradt az országos alatt, de ezt követően itt is számottevően javultak az értékek. A 2013. évi ered-

mény ugyan alacsonyabb, mint a 2012. évi, de jóval az országos átlag felett van. A 2014. évi

eredmény jelentősen alacsonyabb az elvárthoz képest.



10

A következő diagram évente a 6. évfolyam méréseit mutatja, egymás mellé helyezve a szövegértést és

a matematika mérési területek átlageredményeit mind a két iskola vonatkozásában.

Az országos átlagok összehasonlításából kitűnik, hogy a matematika eredmények 2013 kivételével

jobbak, mint a szövegértési eredmények.

A Pattantyús Iskola átlagai alapján megállapítható, hogy 2010 kivételével ugyanazok az osztályok

átlagban matematikából magasabb eredményt értek el, mint szövegértésből.

A Széchenyi Iskola tanulói esetében 2010-ben, 2013-ban és 2014-ben ugyanazok az osztályok átlag-

ban matematikából gyengébb eredményt értek el, mint szövegértésből.



11



2010 1583 1583 1582

2011 1541 1577 1684

2012 1629 1567 1619

2013 1670 1555 1518

2014 1752 1557 1661

Az országos átlaghoz képest a Pattantyús Iskola a vizsgált években 2011 kivételével magasabb

eredményt ért el szövegértés területen a 8. évfolyamos adatok vizsgálata szerint. 2011. évi mérést

követően az átlageredmény folyamatosan javult, jelentősen meghaladva az országos értéket.

A Széchenyi Iskola 2010 és 2013-ban az országos átlag alatt maradt, de a vizsgálat tárgyát képező

további években jó átlagokat ért el. A 2013. évi szövegértés terület kimagaslóan rosszabb

teljesítményt mutat. OKA: „kislétszámú” osztályunk tanulóinak eredménye rontotta le.

Az országos átlag romlása után az 2014-ben 2 képességponttal nőtt.



12



2010 1644 1622 1674

2011 1652 1601 1519

2012 1688 1612 1670

2013 1785 1620 1597

2014 1778 1617 1780

8. évfolyamon a matematika mérési terület országos eredménye egy viszonylagos csökkenést követő-

en növekedett, majd 3 képességponttal csökkent 2014-ben.

A jelentések szerint a Pattantyús Iskola az országos átlagot minden vizsgált évben elérte, és évről évre

számottevően javultak is az eredmények.

A Széchenyi Iskola matematika területen mért eredménye a vizsgált évek tekintetében ingadozó, a

páratlan évek méréseinél maradt az országos érték alatt.



13

A következő diagram 5 évre vonatkozóan a 8. évfolyam méréseit mutatja, egymás mellé helyezve a

szövegértést és a matematika mérési területek átlageredményeit.

Az

országos átlagok összehasonlításából kitűnik, hogy a matematika eredmények minden évben jobbak,

mint a szövegértési eredmények.

A Pattantyús Iskola átlagai alapján megállapítható, hogy ugyan az a következtetés vonható le, mint az

országos eredmények esetében.

A Széchenyi Iskola tanulói esetében 2011 kivételével ugyanazok az osztályok átlagban matematikából

magasabb eredményt értek el, mint szövegértésből.

Összefoglalás:

A fenti eredmények elemzésénél figyelembe vettük az Oktatási Hivatal észrevételét.



14

3.2. Családi háttér

Avastetői – Pattantyús Iskola

A telephely eredményei a CSH-index alapján a várható adatokhoz képest jobbak.


A CSH-index(családi háttér)szerint a várható eredmény 1513 képességponttal szemben az elért

eredmény 1616 képességpont, tehát az eredmény szignifikánsan jobb.


A CSH-index (háttér) alapján a várható eredménytől szignifikánsan jobb a tényleges ered-mény.

Várható eredmény: 1513 → elért eredmény: 1577 képességpont.


A CSH-index(családi háttér )szerint a várható eredmény 1633 képességponttal szemben az elért



A CSH-index (háttér) alapján a várható eredménytől szignifikánsan jobb a tényleges eredmény.

Várható eredmény: 1574 → elért eredmény: 1752 képességpont.



15

Avastetői – Széchenyi Iskola

Elmarad az előzetes várakozástól a 6 évfolyam, míg a telephely 8. évfolyamos tanulóinak esetében az

eredmények a CSH-index alapján a várható adatoktól jobbak.



eredmény 1372 képességpont, tehát az eredmény szignifikánsan gyengébb.



eredmény 1381 képességpont, tehát az eredmény szignifikánsan gyengébb.









16

3.3. Az osztályok teljesítményének összevetése 2012 és 2014 vonatkozásában

A teljesítmények, a tanulók fejlődésének mérésére leginkább az időbeli trendek alkalmasak.

Ha azt szeretnénk lemérni, hogy ténylegesen mennyit fejlődnek átlagosan a tanulók két év alatt, ugya-

nannak a korosztálynak a két évvel korábban mért eredményéhez kell hasonlítanunk a jelenlegi telje-

sítményét, és a kettő különbsége alapján következtethetünk a tanulók tényleges fejlődésére.

A következő eredmények összehasonlításából egyértelműen kiderül, hogy intézményünkben az intéz-

kedési terv végrehajtása sikerrel járt, az eredmények önmagukért beszélnek.

Matematika

A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági tartománya (konfidencia-intervalluma):

2012 (6. osztály) 2014 (8. osztály)

Pattantyús Iskola 1595 (1564;1628;9 1778 (1748;1802)

Széchenyi Iskola 1695 (1661;1730) 1780 (1745;1814)

Országosan 1489 (1489;1490) 1617 (1616;1618)

Általános iskolákban 1483 (1482;1484) 1602 (1601;1603)

Városi általános isko-

lákban

1471 (1469;1473) 1593 (1590;1595)

Megyeszékhelyi álta-

lános iskolákban

1532 (1530;1535) 1636 (1633;1638)

Budapesti általános

iskolákban

1549 (1547;1552) 1649 (1646;1652)

A Pattantyús Iskolában és a Széchenyi Iskolában az egyéni fejlesztés elérte célját, az elmúlt két év

alatt sokat fejlődtek a tanulók.

Az egyéni elemzések alapján megállapítható, hogy pl. a tanulók közel 70 %-a jobb eredményt ért el a

8. évfolyamos mérésnél.

A 2014. évi eredmény a korábbi évek eredményeihez képest szignifikánsan magasabb az előző 2

évhez képest. Az alapszintet (3 szint) országosan 39,5%, iskolánkban 9,1% nem teljesítette. Fontos

feladatunk az egyéni értékelés, fejlesztés mindkét osztályban és a tehetségek gondozása, melyhez

nagy segítséget jelent a TÁMOP-3.4.3-08/2-2009/0060 sz. korszerű tehetséggondozó projekt,

amely sikeresen működik évek óta iskolánkban.



17

Szövegértés

A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági tartománya (konfidencia-intervalluma):

2012 (6. évfo-

lyam)

2014 (8. évfolyam)

Pattantyús Iskola 1501 (1460;1554) 1752 (1717;1777)

Széchenyi Iskola 1507 (1477;1538) 1661 (1629;1690)

Országosan 1472 (1470;1473) 1557 (1556;1558)

Általános iskolákban 1464 (1463;1465) 1540 (1539;1541)

Városi általános isko-

lákban

1453 (1451;1454) 1531 (1529;1534)

Megyeszékhelyi álta-

lános iskolákban

1515 (1512;1518) 1587 (1584;1590)

Budapesti általános

iskolákban

1536 (1534;1539) 1596 (1593;1599)

A két év alatt a gyerek szövegértése jelentősen fejlődött, az egyéni fejlesztési terv, az intézkedési terv

elérte a célját.



18

3.4. Elért eredmények részletes elemzése

Tesztmátrix segítségével elemeztük az országos kompetenciamérés eredményeit. Évfolyam szintű és

osztályszintű százalékos kiértékelést készítettünk azzal a céllal, hogy megnézzük,

melyek azok a tartalmi területek és gondolkodási műveletek, műveleti szintek és

szövegtípusok, amelyekben az országos eredményekhez képest jól, illetve rosszul teljesítettek

a tanulók?

vannak-e különbségek az osztályok között?

3.4.1. Tartalmi területek és gondolkodási műveletek, műveleti szintek és szövegtípusok

Avastetői - PATTANTYÚS Iskola - MATEMATIKA

A 6. évfolyam matematika tesztjének mátrixa

Gondolkodási műveletek Tényismeret és rutin-

műveletek (%)

Modellalkotás, integ-

ráció (%)

Komplex megoldások és

kommunikáció (%) Tartalmi területek

Országos Iskolai Országos Iskolai Országos Iskolai

Mennyiségek és műveletek 55 79 28 41 22 29

Hozzárendelések és össze-

függések

37 50 34 41 29 29

Alakzatok síkban és térben 62 59 58 75 30 25

Események statisztikai jel-

lemzői és valószínűsége

49 86 48 43 37 67

Összességében a mérés jól sikerült, jóval az országos átlag felett vagyunk. Fejlesztendő terület a

komplex megoldások és kommunikáció.


Gondolkodási műveletek Tényismeret és rutin-

műveletek (%)

Modellalkotás, integ-

ráció (%)

Komplex megoldások és

kommunikáció (%) Tartalmi területek


Mennyiségek és műveletek 64 87 60 80 31 50

Hozzárendelések és össze-

függések

53 70 42 58 44 57

Alakzatok síkban és térben 71 91 50 71 41 73

Események statisztikai jel-

lemzői és valószínűsége

73 74 44 37 44 80

A mérés összességében jól sikerült, az országos átlag felett van minden terület.

A mátrix alapján a következő területen/területeken marad el iskolánk a matematika területén:

6. évfolyam

-I. mennyiségek, számok, műveletek

-II. alakzatok, tájékozódás

-III. statisztikai jellemzők, valószínűség



19

Ehhez a tartalmi területhez tartozó feladatok:

A feladat kódja

Az iskola tanu-

lóinak hány %-a

oldotta meg

Országos Megyeszékhely Város

I.

MK08501 31 32 34 30

MK24102 16 17 18 15

MK21201 23 25 25 23

II.

MK07802 27 30 34 28

MK15401 31 32 35 34

III.

MG34201 74 78 82 76

MK02301 38 44 46 43

Az adatok alapján megfogalmazott fejlesztési feladatok

Tartalmi feladatok

Gondolkodási művelet:

• Készségek (számlálás, számolás, becslés) fejlesztése

• Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés) fejlesztése

• Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás) fejlesztése

• Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás) fejlesztése

• Tanulási képességek (figyelem, emlékezet) fejlesztése az elmaradt területeken.



20

Avastetői - PATTANTYÚS Iskola - SZÖVEGÉRTÉS

A 6. évfolyam szövegértés tesztjének mátrixa

%MŰVELETI

SZINTEK

SZÖVEGTÍPUSOK

Információ-

visszakeresés

Kapcsolatok, össze-

függések felismerése

Értelmezés


Elbeszélő 59 68 44 63 43 53

Magyarázó 58 55 48 55 53 57

Dokumentum 61 74 59 66 39 51

A 6.-osok az országos átlag felett teljesítettek. Fejlesztendő terület a magyarázó szövegeknél van.


% MŰVELETI

SZINTEK

SZÖVEGTÍPUSOK

Információ-

visszakeresés



Értelmezés


Elbeszélő 50 89 38 73 55 53

Magyarázó 61 75 45 48 55 65

Dokumentum 48 66 53 66 60 69

Minden terület az országos szint felett van, egyedül, az elbeszélő szövegek értelmezésénél van szük-

ség fejlesztésre.

A mátrix alapján a következő területen/területeken marad el iskolánk a szövegértés területén:

6. évfolyam

I. dokumentum (adatközlő)

II. elbeszélő (élményszerző)

III. magyarázó

Ehhez a tartalmi területhez tartozó feladatok:

A feladat kódja Az iskola tanu-

lóinak hány %-a

oldotta meg

Országos Megyeszékhely Város

I.

OK01912 34 44 45 43

OK01918 17 23 26 22

II.

OK01519 62 63 67 61

OK03704 50 53 56 50

III.

OK09514 30 31 34 29

OK09508 39 40 41 37



21

OK03215 47 49 51 46

Az adatok alapján megfogalmazott fejlesztési feladatok

Szövegtípusok szerint:

• elbeszélő: a folyamatos, összefüggő olvasás fejlesztése (az olvasástechnika fejlesztése)

• magyarázó: érdekes, ismeretterjesztő szövegek olvasása – összekapcsolása a tantárgyi szöve-

gekkel

• dokumentum: grafikonok, táblázatok, térképek, használati utasítások értelmezése, ábrákban

való tájékozódás – eligazodás a mindennapi élet információi között

Gondolkodási művelet szerint:

• Információ – visszakeresés: rövid, figyelemfelkeltő és érdekes szövegek választása önálló in-

formációgyűjtésre (ismeretek rendszerezésem, válogatása)

• Kapcsolatok, összefüggések: a szöveg általános megértése után ok-okozati összefüggések ke-

resése, előzmény, következmény feltárása, logikai kapcsolatok felismerése

• Értelmezés: a szöveg egésze és a szövegrész közötti kapcsolat megértése: címadás, szómagya-

rázat, szócikk készítése, vélemény megfogalmazása



22

Avastetői - SZÉCHENYI Iskola - MATEMATIKA


Gondolkodási mű-

veletek Tényismeret és rutin-

műveletek

Modellalkotás, integrá-

ció

Komplex megoldások

és kommunikáció

Tartalmi területek Országos Iskolai Országos Iskolai Országos Iskolai

Mennyiségek és

műveletek

55% 45% 28% 15% 22% 9%

Hozzárendelések

és összefüggések

37% 28% 34% 17% 29% 16%

Alakzatok síkban

és térben

62% 52% 58% 50% 29% 29%

Események sta-

tisztikai jellemzői

és valószínűsége

49% 38% 48% 46% 37% 27%

A mátrix alapján a következő területen/területeken marad el iskolánk a matematika területén:

1 kivételével mindenhol az országos átlag alattiak az eredmények.

Az Adatok alapján megfogalmazott fejlesztései feladatok tantervvel való összekapcsolódása:

SZÖVEGÉRTÉS, szókincsbővítés, fogalom használat

Gondolkodási mű-


műveletek


ció

Komplex megoldások

és kommunikáció

Tartalmi területek

Mennyiségek és

műveletek

osztható-

ság

műveleti

sorrend

téglalap

területe

legnagyobb

közös több-

szörös

számolás műveleti

sorrend

kerekítés skála leol-

vasás

számegyenes művele-

tek

nyíltvégű

feladatok

Hozzárendelések


grafikon

értelmezés

grafikon

leolvasás

szükséges

adat kere-

sése

arányosság,

arányos osz-

tás

kör, tér-

kép

mértani so-

rozat

Alakzatok síkban

és térben

forgatás testháló testek

(kocka)

tengelyes

tükrözés

irányok háromszög

oldalai

Események sta-



oszlop

diagram

gráf olvasás valószínű-

ség számí-

tás

dobókocka,

pénzérme

diagram




23

Gondolkodási mű-


műveletek


ció

Komplex megoldások

és kommunikáció

Tartalmi területek Országos Iskolai Országos Iskolai Országos Iskolai

Mennyiségek és

műveletek

64% 84% 60% 69% 31% 37%

Hozzárendelések


53% 65% 42% 67% 44% 61%

Alakzatok síkban

és térben

71% 93% 50% 71% 41% 64%

Események sta-



73% 94% 41% 44% 44% 59%

A mátrix alapján a nincs olyan terület, amelyen elmarad iskolánk a matematika területén.

Statisztika, valószínűségre szükséges nagyobb hangsúly fektetése.



24

Avastetői - SZÉCHENYI Iskola - SZÖVEGÉRTÉS


MŰVELETI

SZINTEK

SZÖVEGTÍPUSOK

Információ-

visszakeresés



Értelmezés


Elbeszélő 58% 44% 44% 36% 43% 35%

Magyarázó 65% 65% 41% 34% 46% 41%

Dokumentum 61% 57% 59% 51% 39% 31%

A mátrix alapján a következő területen/területeken marad el iskolánk a szövegértés területén:

1 kivételével mindenhol az országos átlag alattiak az eredmények.

Az Adatok alapján megfogalmazott fejlesztendő képességek, a hozzá tartozó feladatok, tartal-

mak:

Fejlesztendő képességek

Feladatok, tartalmak

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása

és megértése

Légző- és artikulációs gyakorlatok

Mondókák, énekek, versek tanulása

Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartási képes-

ségek

Memoriter szöveghű tolmácsolása

Aktív szókincs használata

Nyelvtörők

Élethelyzetek eljátszása

Szerepcsere

Megkezdett jelenetek folytatása

Beszédpartnerrel való együttműködés

Olvasás, írott szöveg megértése

Hangutánzó gyakorlatok végzése

Gyakorlatok beszédhangokkal

Meixner-féle szóoszlopok olvasása

Szókapcsolatok gyűjtése

Gyűjtőfogalmak szerinti rendezés

Eseménysor összeállítása

Megkezdett mondatok folytatása, befejezése

Látószögnövelő gyakorlatok

Szinonima-kereső

Szólánc sokféleképpen

Bontójáték

Hibakereső játékok

Riportok keresése, újságban, értelmezés,

tartalom

Kiselőadásokhoz anyaggyűjtés

Írásbeli szövegek alkotása

Megkezdett mondat folytatása, befejezése

Rakd össze! /összekevert szótagok



25

Betűjátékok /hibakeresés, betűkeresés/

Melyik a felesleges? /betű, szó/

Anagramma

Összegyúrt történetek

Írott és szóbeli szövegek különbségei

Stílus- és hangnemváltási gyakorlatok

Tömegkommunikációs és közéleti szövegtí-

pusok

A tanulási képesség fejlesztése

Figyelemtréning

Szókincsbővítés

Egyeztető játékok

Ellentétpárok

Lényegkiemelés képekkel, szavakkal

Varázsdoboz játék


MŰVELETI

SZINTEK

SZÖVEGTÍPUSOK

Információ-

visszakeresés



Értelmezés


Elbeszélő 49% 62% 44% 49% 54% 76%

Magyarázó 60% 67% 44% 49% 57% 63%

Dokumentum 48% 60% 53% 63% 60% 72%

A mátrix alapján a nincs olyan terület, amelyen elmarad iskolánk a matematika területén.



26

3.4.2. Az osztályok összehasonlítása az elért képességszintek alapján

Matematika

Adott képességszintet elérő tanulók aránya matematika 6. évfolyam esetében 2014 OKM mérés

eredményei alapján (forrás: OKM FIT jelentések) – PATTANTYÚS Iskola

A tanulók képességszintek szerinti megoszlása

1.szint

alatt

1.szint 2.szint 3.szint 4.szint 5.szint 6.szint 7.szint

6.1 (össz.

létszám:

25 fő)

1 fő 2 fő 7 fő 15 fő

6.2 (össz.

létszám:

18 fő)

1 fő 10 fő 7 fő

A 6/1 osztály 4 tanulója nem érte el az alapszintet. Az évfolyamon nincs 6.7. szinten teljesítő tanuló.


eredményei alapján (forrás: OKM FIT jelentések) - PATTANTYÚS Iskola


1.szint

alatt


8.1 (össz.

létszám:

21 fő)

5 fő 16 fő 2 fő

8.2 (össz.

létszám: 8

fő)

1 fő 4 fő 3 fő

Minden tanuló teljesítette az alapszintet. Az évfolyamon nincs 7. szinten teljesítő tanuló.

Egyéni fejlesztési terv készítésénél figyelembe vett területek, képességek, készségek:

I. A szám- és mennyiségfogalom, műveletek megértésének (számolási képesség, műveletvégzé-

sei sebesség, szabályalkotás, összefüggések felismerése, szövegértés) fejlesztése segítő já-

tékokkal, feladatsorokkal, számítógépes gyakorlóprogramokkal

II. Tájékozódás, térlátás, térbeli viszonyok (mérések, becslések, térben, időben való tájékozódás,

rendszerezés, következtetés) fejlesztése önállóan és kiscsoportban

III. Statisztikai jellemzők, valószínűség felismerésének, elemzésének fejlesztése kombinatív és va-

lószínűségi játékokkal, önálló adatgyűjtéssel, grafikonok közös elemzésével.

A fentiekhez az évről évre fejlesztett feladatbankot használjuk.



27


eredményei alapján (forrás: OKM FIT jelentések) – SZÉCHENYI Iskola


1.szint

alatt


6.a (össz.

létszám:

16 fő)

6 fő

37%

3 fő

19%

7 fő

44%

6.b (össz.

létszám:

18 fő)

1 fő

6%

5 fő

28%

8 fő

44%

4 fő

22%

Magas az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya mind a két osztály esetében, de főleg a 6. b osztály-

ban és sajnos nincs 4. szint, vagy attól magasabb szinten lévő tanuló.




1.szint

alatt


8.a (össz.

létszám:

23fő)

2 fő

9 %

6 fő

26 %

10 fő

43 %

5 fő

22 %

8.b (össz.

létszám:

26 fő)

1 fő

4 %

2 fő

8 %

17 fő

65 %

4 fő

15 %

2 fő

8%

Mindkét osztályban az alapszintet el nem érő tanulók aránya jóval az országos érték alatt marad.

A 8.a osztályban jelentős a szignifikánsan jobban teljesítő tanulók száma a 8. b osztály tanulóihoz

viszonyítva, figyelembe véve pl. a hasonló családi hátterű, ugyanolyan nemű tanulókat, akiknek két

évvel korábbi eredménye hasonló volt.



28

Szövegértés

Adott képességszintet elérő tanulók aránya szövegértés 6. évfolyam esetében 2014 OKM mérés



1.szint alatt 1.szint 2.szint 3.szint 4.szint 5.szint 6.szint 7.szint

6.1 (össz.

létszám:

26 fő)

6 fő 8 fő 10 fő 2 fő

6.2 (össz.

létszám:

18 fő)

4 fő 8 fő 5 fő

A 6/1. osztályból 6 fő nem érte el az alapszintet.

A 6/2. osztályból mindenki az alapszint felett teljesített,1 tanuló elérte a 7. szintet.





8.1 (össz.

létszám:

21 fő)

3fő 6 fő 12 fő

8.2 (össz.

létszám:

8 fő)

7 fő 1 fő

országos 0,8% 3,7 % 11,0 % 20,8 % 27,0 % 22,5% 11,1% 3,0 %

iskolánk - - - - 10,3 % 44,8% 44,8% -

A 8/2. osztály eredménye magasabb a másik osztályhoz viszonyítva, itt van tanuló a 7. szinten is.

Alapszint alatt teljesítő diák nincs.

Egyéni fejlesztési terv készítésénél figyelembe vett területek, képességek, készségek:

• Az olvasás technikájának fejlesztése: dinamikus olvasás- szemmozgás fejlesztése (jelkeresés,

szókeresés, hibajavítás) skimming, skiping

• Olvasottak megértése: címadás, tömörítés, lényegkiemelés, kulcsszó, tételmondat keresése,

vázlat és jegyzet írása

• Szókincsfejlesztés: szógyűjtés, szómagyarázat, szinonimagyűjtés, szóalkotás, idegen szavak

magyarázat, szólás, közmondás értelmezése

• Az évről évre fejlesztett feladatbankot használjuk.





29


1.szint

alatt


6.a (össz.

létszám:

16 fő)

2 fő

13%

1 fő

6%

9 fő

56%

3 fő

19%

1 fő

6%

6.b (össz.

létszám:

18 fő)

1 fő

5,5%

5 fő

28%

3 fő

17%

6 fő

33%

1 fő

5,5%

2 fő

11%

A 6.a osztály tanulói „komolyabban” vették a feladatok megoldását.





8.a (össz.

létszám:

23 fő)

3 fő

13%

9 fő

39%

10 fő

44%

1fő

4%

8.b (össz.

létszám:

26 fő)

1 fő

4%

4 fő

15%

15 fő

58%

6 fő

23%

Az

alapszintet nem elérő tanulók száma 4 fő (8,2%), ez az arány nem éri el az országos (36,3%) arány

értékét.



30

4. Ok-elemzés

Nap, mint nap tapasztaljuk, hogy sok gyereknek nem fontos a tanulás, nem cél a tudás és csak az ér-

demjegy motiváló (legyen legalább kettes). A kompetenciamérésnél is ezért nehéz motiválni egyese-

ket, mert nem látják a következményeket.

Az alul teljesítő gyermek közül sok a motiválatlan, a BTMN-s, SNI-s, többségénél a pszichés problé-

mák is megnehezítik a koncentrációt: vagy könnyen elterelhető a figyelmük, vagy nem képesek kö-

vetni néhány percen túl az utasításokat, valamint az önbizalomhiány, a kudarctól való félelem nagyon

jellemző. Számukra külön kudarc egy ilyen megterhelő feladatsort végigcsinálni.

Házirendünk értelmében naponta maximum 1 db témazárót íratunk a tanulókkal, az OKÉV mérés

pedig ettől jóval többnek felel meg.

Tanulóink túlnyomó többsége szívesebben írná először a matematikát, mert őket az ezeken a felada-

tokon való gondolkodás sokkal jobban lefárasztja, mint a szövegértés, így már szinte kimerülve fog

hozzá a matematika feladatokhoz 10 órakor.

A nagyon gyenge eredményt elért tanulók az alsó tagozat hiányosságait görgetik magukkal, esetlege-

sen nem tudnak írni, olvasni, számolni (pl. szorzótábla ismeretének hiánya), logikusan gondolkodni,

számukra a megengedett számológép használata sem előny. A matematika feladatoknál a hosszú szö-

veg eleve elriasztja őket a feladathoz való hozzákezdésben is. Lényegkiemelésük is nagyon alacsony

szinten áll. Nem igazán tudják a lényegest a lényegtelentől sem megkülönböztetni.

Tudásuk nem elég elmélyült, a tanultakat nem tudják alkalmazni a későbbiekben más tantárgyaknál

(pl. fizika, kémia).

Az átmeneti anyaszállásra érkező családok tanulói rövid ideig tartózkodnak az iskolában, a fejleszté-

sükre rövid idő áll rendelkezésre.

Okok az alulteljesítés kapcsán – Pattantyús Iskola:

1. Családi (szülői) háttér:

• A szülők nagy részére nem jellemző a gyermekek ellenőrzése, többségüknél a családi

háttér is problémás, ami befolyásolja az iskolai teljesítményt. Csak kampányszerűen ér-

deklődnek, legtöbbször év végén a gyerekek tanulmányi eredményeiről.

2. Diákokra vonatkozóan:

• A Pattantyús Iskolában a 7 alul teljesítő gyermek közül 5 motiválatlan, 2 fő BTMN-s, 1

fő SNI-s, bár matematikából teljesített alul, a beszédzavara és a szövegértési problémája

is befolyásolhatta. A tanulási zavarral, nehézséggel küzdő gyerekek számára rendkívül

nagy kihívás a kompetenciamérés feladatainak megoldása a rendkívül nagy terjedelme, a

feladatok mennyisége miatt. Nagyon nehéz motiválni őket, már eleve úgy ítélik meg,

hogy ők ezt a rengeteg feladatot úgysem tudják megoldani.

3. Szaktanárra vonatkozóan:

• Egyénileg jobban fejleszthetők, több sikerélményhez juthatnak, mert a tanulószobán kö-

tetlenebb formában, oldottabb légkörben történik a fejlesztésük.

• 3fő fejlesztő órára is jár.



31

Okok a 6. évfolyamos tanulók alulteljesítése kapcsán – Széchenyi Iskola:

1. Családi (szülői) háttér:

• Alsó tagozatban még együttműködőek voltak a szülők, felső tagozatban ez már nem volt

annyira jellemző. 30-40 %-a felső tagozatban már nem követi gyermeke tanulmányi

előmenetelét.

• Felső tagozatra már „kiálltak” a gyerekek mögül, hiányzott a mindennapos, következetes

kontroll, ellenőrzés.

• Néhány tanulónál a család inkább a munkához való hozzáállást segíti, nem a tanulást

preferálja. Az iskolában szerzett ismeretek és értékek nem kapnak támogatást otthon.

• Ezekben az osztályokban a szülői értekezletek, fogadóórák látogatottsága kb. 40-50 %-

os.

• A problémás gyermekek szülei egyáltalán nem keresik a kapcsolatot a pedagógusokkal.

• Az iskolai és otthoni elvárások közötti nagy eltérés – értékrendbeli különbség.

• A problémákat a szülő inkább palástolja, sem mint megoldást keresne rá.

• A tanulói háttér kérdőívek tartalmát az intézmény nem ismeri, feltételezésünk szerint

azok valóságtartalma megkérdőjelezhető.

2. Tanulmányi eredmények:

• Alsó tagozatban 4. osztály félév végéig szöveges értékelést kaptak. Ezek az „árnyalt”

megfogalmazások nem jelezték egyértelműen a szülők számára a tanulók tanulmányi tel-

jesítményét. Nehezen lehetett őket már alsós korukban is munkára fogni. Ekkor már

érezhető volt, hogy ez az évfolyam gyengébb képességű.

• Fontos tényező, hogy alsó tagozatban szigorúan tilos volt buktatni.

• Kiemelkedő tanuló, pozitív húzóerő soha nem volt közöttük.

• Önálló munkára nem képesek, nem alakult ki az a tanulási készség, amire szükség van

felső tagozatban.

• Az egész napos iskola kötelező bevezetése váratlanul érte a tanulókat, szülőket egyaránt,

és nem is éltek ezzel a lehetőséggel.

• A többi évfolyamhoz viszonyítva magasabb az SNI-s, BTMN-es tanulók száma. Ezek a

gyerekek vagy tantárgyból, vagy tantárgyi részből fel vannak mentve. Több olyan diák

van közöttük, akik beilleszkedési zavarral küzdenek, de nincs szakértői véleményük.

• Nem csak a magyar szövegértés jelent gondot, hanem sok nehézség adódik az idegen

nyelvvel is.

• 5. 6. és 7. osztályban nem volt lehetőség felzárkóztatásra matematikából saját szaktaná-

ruknál, az iskola más pedagógusához a tanév második felétől járt egy-egy tanuló.

• Tapasztalataink szerint minimális szintre kell csökkenteni ezekben az osztályokban az

egyszerre adott információkat, mivel rövid, körülhatárolt szövegekkel jól boldogulnak, a

nagyobb szövegekben „elvesznek”.

• Hosszú távú memóriájuk nagyon gyenge, szókincsük szegényes, nem az életkoruknak

megfelelő, ezért a szakkifejezéseket is nehezen alkalmazzák.

• Házi feladatot nem készítenek, ezáltal nincs megfelelő rögzítés.

• A hiányosságokat nem pótolják, de nem is képesek rá önállóan.

3. Magatartási problémák:

• Sok tanulóról elmondható, hogy már első osztályos korukban, az első napokban gond

volt a magatartásukkal. Voltak közöttük vezéregyéniségek, akik nagymértékben befolyá-

solták a többieket negatív irányban.



32

• Az önállótlanság, a motiválatlanság, az akarathiány, a felelősségtudat és a munkafegye-

lem hiánya is negatív irányba viszi a tanulmányi eredményt.

• Az életkori sajátosságok megváltozása is befolyásoló tényező lehet.

• Az iskolai házirend szabályait nem értik és nem is tartják be.

4. Szaktanárra vonatkozóan:

• Minden szaktanár törekszik a tanóráján a szövegértést, a gondolkodást fejleszteni, ennek

ellenére az eredmények alulmaradnak.

• Egyénileg jobban fejleszthetők az alul teljesítők, erre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

• A kompetenciamérés eredményessége, vagy eredménytelensége nem csak a matematika

tantárgy sikere vagy sikertelensége volt.

• Kevés a sikerélmény ezekben az osztályokban.

• Az órai konfliktusok kényszerű azonnali megoldása csökkenti az órára fordítható időt.

• Konfliktus megoldására alkalmas módszerek hiányossága.

• Pedagógusok túlterheltsége (a 26 tanítási óra mellett – a pedagógus áttanít az iskolák kö-

zött – nincs lehetőség korrepetálásra)



33

5. A korábbi intézkedési terv (2014.évi) végrehajtásáról készített be-

számoló, a felvállalt tevékenységek megvalósulása, tapasztalatok

áttekintése

Célunk a tanulás igényét kialakítani, fejleszteni a tudáshoz kapcsolódó értékeket, megtanítani tanulni

tanítványainkat.

Legfontosabb lenne, hogy alsó tagozatból feljövő tanulók a négy alapművelet elvégzésében magabiz-

tosak legyenek. Ehhez folyamatos gyakorlásra lenne szükség. Szintén alapvető fontosságú az értő

olvasás elérése. A gyakorlati életből vett szöveges feladatokkal próbáljuk felkelteni az érdeklődésüket

a matematikatudás fontosságára.

Rövid távú intézkedési tervünk nagyrészt megvalósult, és továbbfolytatjuk a következő években

is:

Az osztályfőnöki munkaközösség vezetésével minden tanévben évfolyam értekezletet tartot-

tunk a folyamatos fejlesztés, tehetséggondozás érdekében.

Minden tanórán kiaknáztuk a szövegértés fejlesztésének lehetőségeit.

Szövegértési feladatok gyakorlásával megoldási rutint alakítottunk ki.

Az önálló feladatmegoldás és szövegfeldolgozás arányát növeltük a tanórán.

A kulcskompetenciák fejlesztése differenciált feladatok tanórai alkalmazásával valósult meg.

Korszerű módszereket alkalmaztunk. Tanórák látogatásakor és munkaközösségi megbeszélé-

seken került sor a kompetencia-alapú oktatási módszerek átadására.

Előkészítő foglalkozást biztosítottunk a 8. évfolyamon.

Kiscsoportos tanulószobai foglalkozásokat biztosítottunk.

A tehetséggondozás valamennyi területén (iskolai, városi versenyek) való részvételre ösztö-

nöztük tanulóinkat.

Személyre szabott fejlesztést és tanári konzultációt biztosítottunk.

A tavalyi OKÉV mérés eredményeit szülői értekezleten ismertettük, és kb. 60 %-ban tisztában

vannak a kompetenciamérés eredményével.

Az alul teljesítő tanulók személyre szabott fejlesztést kaptak, nemcsak tanórán, differenciálás-

sal, hanem délutáni foglalkozásokon is. Ehhez adtak segítséget a különböző új kiadványok, fe-

ladatlapok.

Az interaktív táblán megoldott feladatok aktivizálták a tanulók nagy többségét.

A különböző háziversenyek feladatsorainak összeállításánál kiemelt szerepet kaptak a kompe-

tenciákat és tehetséget fejlesztő feladatok.

Tanórán kívüli programokat rendszeresen szerveztünk tanítványainknak. Pl.: múzeum-és szín-

házlátogatás, erdei iskola, kirándulások, táborok, projektek.

Pályaorientációs előadásokat szerveztünk.

Matematika és szövegértés kompetenciák oktatási programokból nemcsak az A, hanem a B tí-

pusú programcsomagok moduljait is beépítettük tanóráinkba.

Az osztályfőnökök kiemelt hangsúlyt fektetnek a tanulásmódszertan helyes elsajátítására.

Az iskola honlapján aktuális információk állnak rendelkezésre mind a tanulók, mind a szülők

számára.

A két intézmény közötti kommunikációt támogatja az iskolai honlapunk információs oldal

csak pedagógusok részére.



34

Különböző pályázati forrásokból beszerzett laptopok tanórai és tanórán kívüli használata tá-

mogatta a tehetségfejlesztő, differenciáló tevékenységünket.

Iskolapszichológussal folyamatosan együtt működtünk akár a szociometria elkészítésében,

akár a BTMN-s tanulók megsegítésében.

A tanulóink nemcsak tanórai keretek között, hanem a művészeti képzésben is sikerélményhez

juthatnak.

Matematika vonatkozásában nagy hangsúlyt fektettünk:

• a négy alapművelet biztos ismeretére, folyamatos gyakorlására, számonkérésre

• megértő olvasási szint elérésére (elengedhetetlen a szöveges feladatok önálló megol-

dásához)

• gyakoroltuk a mérést, mértékegységek átváltását, váltószámokat

• nagyobb hangsúlyt fektettünk a tanultak gyakorlati alkalmazására

• felszín, térfogat, kerület, terület számítását többet gyakoroltuk, ami az algebrai kifeje-

zésekkel való bánásmódot is segíti.

Informatika órákon: az informatika szakos tanárok a szövegértés és a matematika területének

fejlesztéséhez, azok típus feladatainak elsajátítását, gyakorlását segítik olyan internetes oldalak

segítségével, melyek a kompetenciamérésre való felkészülésben kívánnak segítséget nyújtani.

Tanulásmódszertani vizsgálat A Széchenyi tagiskolában a 2014/15-ös tanév második felében a két

ötödik osztály és a 6.a osztályban volt tanulásmódszertani foglalkozás a tanulóknak.

Hosszabb távú fejlesztési terv megvalósulása:

• Mérési csoport létrehozása

A kompetenciamérés eredményeit minden évben feldolgozzuk, levonjuk a tanulságokat, a mérés iránti

„érzékenységünk” erősödik. Ennek érdekében az adatok feldolgozását csoportban végezzük.

A mérési csoport tagjai:

2 fő igazgató helyettes; 4 fő munkaközösség-vezető, 1 fő matematika szakos pedagógus, 3 fő magyar

szakos pedagógus, 1 fő informatika szakos pedagógus, a mérésben érintett osztályok osztályfőnökei.

A mérési csoport vezetője az intézményvezető.

A csoport tagjai a 2 iskolában külön-külön elemzik az eredményeket, alkalmanként megkonzultálva a

teendőket. A közös együttműködést elősegíti, hogy a csoport tagjai közül 2 fő pedagógus áttanít a

másik iskolába is.

A munkacsoport feladattervet készít a PDCA logika szerint, melyet el kell fogadtatnia az iskolaveze-

téssel és a tantestülettel.

• Tankönyvváltás

2009-ben megtörtént a tankönyvváltás matematikából a Pattantyús Iskolában, mely nagyban hozzájá-

rult ahhoz, hogy a kompetenciamérésnél alkalmazott feladatok begyakorlottsága megfelelő legyen, a

kompetenciák fejlesztéséhez nagyobb lehetőséget ad, a pedagógusok és a tanulók számára is.

A tankönyvkiadás megreformálásával a mindkét iskolában új tankönyvek bevezetésére kerül sor a

2015/16-os tanévtől, remélve, hogy fejlesztési lehetőséghez jutunk ezáltal.

• Tantestületi kompetencia-térkép

Elkészítettük a tantestületi kompetencia-térképet, az országos mérési rendszerhez kapcsolódóan,

melynek minden egyes területén rendelkezik valamennyi pedagógus ismerettel. Célkitűzés: keresni

kell olyan továbbképzési lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a kompetencia-térkép minden

pedagógusra vonatkozóan teljes körűen kitölthető legyen az elkövetkező 3 évben.

• Egyéb foglalkozások

Továbbra is biztosítani kell a fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozásokat, valamint 8. osztályban a

középiskolára felkészítő foglalkozást is.

• 4. évfolyamon mérés



35

Évente mérés a 4. évfolyamon az OKÉV mérés mintájára, annak elemzése, átmenet megkönnyítése

érdekében egyeztetés a tanító és tanár között. A 4. évfolyamos eredményekre alapozva fejlesztési terv

készítése egyénre vonatkoztatva.

• Tanulói kérdőívek

A korábbi években a tanulói háttérkérdőívek nem érkeztek vissza kellő számban, így a CSH-index

nem volt értékelhető. A 2013. évi méréstől kezdve erre már nagyobb hangsúlyt fektettünk, így az in-

tézmény CSH-indexe már kiszámítható volt. Törekszünk a szülőkkel megértetni, hogy a kérdőívre

reális választ adjanak.

• Feladatbank létrehozása

A 2011. évben létrehoztunk egy fejlesztést elősegítő feladatbankot ( szövegtípusnak megfelelően,

feladattípusok, gondolkodási műveletek figyelembevételével, valamint az olvasástechnika fejlesztését

szem előtt tartva), mely alapján egyéni fejlesztési tervet készítettünk minden tanulóra. Majd a

következő tanévekben az átlag alatt és az átlag felett teljesítőkre készítettük el.

Ezeknek megfelelően a 2014. évi mérés is jóval az országos átlag feletti lett.

Iskolánkban a TÁMOP-3.4.3-08/2-2009/0060 sz. projekt, a korszerű iskolai tehetséggondozással, az

ezzel kapcsolatos új tevékenységi formákkal, szintén hasznos segítséget nyújt a sok esetben hátrány-

nyal induló tehetséges tanulók számára.

Az innovatív Avastetői Általános Iskola című pályázat TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0038 sz. projekt a

Széchenyi Iskola és a Pattantyús Iskola valamennyi tanulója és pedagógusa részt vett.

A vállalt feladatokat teljesítettük, elértük, hogy mindenki belátta, hogy a kompetenciamérés

sikere mindannyiunk közös feladata, minden pedagógus teljesítette az óráin ezeket a feladato-

kat. A Széchenyi Iskola 6. évfolyamos eredménye miatt a pszichológiai tényezőkre sokkal na-

gyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

Sikerkritériumként határoztuk meg: Az országos kompetenciamérés eredményeitől való pozitív

elmozdulást a következő méréskor. Ezt 2011 óta sikerült megvalósítanunk a széchenyis 6. évfo-

lyam kivételével.



36

6. Az eredmények javítását célzó tervezett pedagógiai eszközök,

módszerek, tevékenységek:

A 2014/2015-ös tanévben nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy különböző szövegtípusokat (elbeszélő,

dokumentum, magyarázó) olvassunk, a három gondolkodási művelet (értelmezés, kapcsolatok, követ-

keztetések, információkeresés) szerinti feladatokat gyakoroljunk az egyéni fejlesztési tervek szerint.

Az alul teljesítő tanulóknál szükségszerű volt az olvasástechnika fejlesztése.

A 2014/2015-ös tanévben, illetve a következőben, mindez – az Intézkedési terv megvalósulás érdeké-

ben- kiemelt feladatunk a 7/1., 7.a és 7.b osztályokban, mivel sok tanuló nem érte el az alapszintet.

A többi tanuló eggyel magasabb szintre emelése szintén fontos feladatunk.

Minden tanulóra/szülőre vonatkozóan:

• Az önértékelés képességének kialakítása;

• Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében;

• Szülő tájékoztatása, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez;

• A kompetenciamérés eredményeinek megismertetése tanulóval, szülővel egyénileg;

• Év eleji, félévi szülői értekezleten beszámoló az eredményekről, előre vetítve a mérésben érin-

tett évfolyamok év végi feladatát (a 6. évfolyamos mérés tartalma, mássága a 4. évfolyamos

méréshez képest, jelentősége, következmények megismertetése stb.);

• Szülők bevonása a felső tagozaton is;

• Önálló feladatmegoldás súlyozása tanórán belül és kívül.

• A belső késztetésből vezérelt tanulás megerősítése.

Pedagógusokra vonatkozóan:

• Az egyéni fejlesztésekre fektessünk nagyobb figyelmet;

• A kompetencia mérés gyakorlatát előzze meg mérés;

• Egyéni fejlesztési terveket készítünk, de nem építjük be tudatosan napi munkánkba;

• Az iskolai gyakorlatban hangsúlyosan a tantárgyi követelményrendszerre épülő mérések talál-

hatóak;

• Nagyobb hangsúly fektetése a tanórai differenciálásra;

• Fejlesztő pedagógusok/utazó szakemberek bevonása a mindennapi munkába; együttműködés a

szintre hozásban

• A tervezett mérési bővítéseket végezzük el.

• Éves munkaterv módosítása a mérési eredmények vonatkozásában, a tanmenetek kialakítása,

elsősorban az országos átlagtól elmaradó osztályoknál.

• A hatékony, tanulást segítő digitális tananyagok használata, interaktív órák vezetése.

A 3. szinten vagy az alatt teljesítőknél:

• Újabb pedagógiai módszerek használata.

• A hatékony módszerek bemutatása nevelőtestületi értekezleten, szakmai napon.

• Fejlesztő feladatbank létrehozása, folyamatos bővítése.

• A kitartás fejlesztése, hogy az első nehézségtől ne riadjanak vissza.

• Az olvasottság növelése, a könyvek megszerettetése.

• Állandó szókincsfejlesztés, a mindennapi élet fogalmainak megismerése, aktív szókincsbe il-

lesztése.

• Ok-okozati összefüggések felismertetése, gyakorlása.

• Lényegkiemelés gyakorlása.

• Memóriafejlesztés, memóriajátékok beépítése a tanításba.



37

• Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az összetettebb, egyszerre több problémával foglalkozó fela-

datokra.

• Koncentrációfejlesztés.

• Pályázati lehetőségek kiaknázása.

• Tanulási igény kialakítása

• Alapkészségek elsajátíttatása.

A 6. vagy 7. szinten teljesítőknél:

• Tehetségek felismerése

• A tehetségterületek meghatározása

• Fejlesztő programok biztosítása

• Fejlesztő feladatok feladatbankjának folyamatos bővítése

• Versenyek szervezése

• Városi, megyei és országos versenyekre való eljutás biztosítása – pénzkérdés

• Pályázati lehetőségek kiaknázása

A matematikai kompetencia fejlesztése érdekében:

• A tanítási órákon nagyobb arányú csoportmunka végeztetése

• Több szöveges feladat, problémamegoldás az egyes témakörökön belül

• Differenciált feladatok a tanulók képességei szerint

• Játékos eszközök, feladatok alkalmazása a tanítási órákon

• Életszerű problémák megtervezése, kidolgozása

• Feladatok kiválogatása, másolása tankönyvekből, segédanyagokból

• Minél több –országos mérés feladataihoz igazodó- gyakorló teszt feladatainak megoldása,

elemzése

• A matematikai kompetenciák fejlesztése számítógéppel, interaktív táblával

Az intézményvezetésre vonatkozóan:

• Az intézményi dokumentumok felülvizsgálata, szükség szerinti kiegészítése a kulcskompeten-

ciák fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokkal

• Az intézkedési terv beépítése az éves munkatervbe

• Továbbképzési lehetőségek kihasználása

• Bemeneti, diagnosztikus mérések beépítése az iskola értékelési rendszerébe

• A kompetenciafejlesztést támogató tárgyi környezet biztosítása

• A pedagógusok teljesítményértékelése során a kompetenciamérés eredményessége érdekében

végzett tevékenység figyelembe vétele

• Nyilvánosság, tájékoztatás: szülők, fenntartó



38

7. Az iskola meglévő és felhasználásra kerülő mérőeszközei:

1. évfolyam

Bemeneti mérés egységesen nincs. DIFER mérés teszttel azon tanulóknál, akiket az iskolában

szerzett első tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztésében kell támogatni.

Év végi mérés egységes feladatlapon magyar nyelv, olvasás-szövegértés és matematika tantár-

gyakból. Minden tanuló és osztály teljesítményét kiszázalékoljuk.

Év végén: hangos olvasás mérése a tanmenet szerint.

2. évfolyam

DIFER mérés

2-3. évfolyam

Év eleji, év végi mérés egységes feladatlapokon magyar nyelv, olvasás-szövegértés és matematika

tantárgyból. Minden tanuló és osztály teljesítményét kiszázalékoljuk.

Hangos olvasás mérése a tanmenet szerint.

4. évfolyam

Év eleji mérés egységes feladatlapokon magyar nyelv, olvasás-szövegértés és matematika tan-

tárgyból. Minden tanuló és osztály teljesítményét kiszázalékoljuk.

Év végén OKÉV kompetencia alapú mérésben való részvétel.

Hangos olvasás mérése a tanmenet szerint.

A mérések kiszázalékolása után meghatározzuk a fejlesztendő tantárgyi területeket a következő

tanévre vonatkozólag.

Idegen nyelvi munkaközösség

5. és 8. évfolyam: Mérőlapok összeállítása tanulók alapvető nyelvi készségeinek mérésére. Be-

szédértés, olvasott szöveg értése, írás.

Két tanítási nyelvű 8. évfolyamon: próba nyelvvizsga

6. és 8. évfolyam: Országos idegennyelvi-mérés

Célnyelvi mérés

Természetismeret munkaközösség

5. évfolyam: Mérőlapok összeállítása a tanulók részére természetismeretből.

7.évfolyam: Mérőlapok összeállítása biológiából, földrajzból komplex feladatlappal

Reál munkaközösség

5. évfolyam: matematikából év elején bemeneti mérés

6. évfolyam: matematikából év végén kimeneti mérés: OKÉV-mérés

7. évfolyamon: év végén fizika-kémia tantárgyakból két évente

5–8. évfolyamon: év végén matematikából a témazárók százalékos értékelése

8. évfolyam: matematikából év végén kimeneti mérés: OKÉV mérés

Humán munkaközösség

5. évfolyam: magyar év elején bemeneti mérés

5. évfolyam: magyar nyelvtan bemeneti mérés

6. évfolyam: magyar év végén kimeneti mérés - OKÉV

6. évfolyam: történelem év végén



39

8. évfolyam: magyar nyelvtan fél évkor kimeneti mérés

8. évfolyam: magyar év végén kimeneti mérés - OKÉV

5–8. évfolyam: magyar irodalom: minden tanév elején, tanév végén hangos és szövegértő ol-

vasás

6. és 8. évfolyam: Szövegértési OKÉV feladatok 2. félév eleje (Az előző évi 6.8. osztályos

szövegértési feladatlap megíratása. A mérőlapok kijavítása, tanulónkénti, osztályonkénti, isko-

lai szintű kiértékelés)

6. és 8. évfolyam: Matematika OKÉV feladatok 2. félév eleje (Az előző évi 6.8. osztályos

szövegértési feladatlap megíratása. A mérőlapok kijavítása, tanulónkénti, osztályonkénti, isko-

lai szintű kiértékelés)

7. évfolyam: Szövegértési és matematika OKÉV feladatok 1. félév eleje (Az előző évi 6. osz-

tályos szövegértési feladatlap megíratása. A mérőlapok kijavítása, tanulónkénti, osztályonkén-

ti, iskolai szintű kiértékelés)

Testnevelés munkaközösség – Fizikai állapot mérés

1. évfolyam: év végén, 2-8. évfolyam: év elején, év végén

- Aerob vagy alap állóképesség mérése: Cooper-teszt,

- Izomerő mérése: 1. helyből távolugrás

2. kétkezes labdadobás hátra

3. egykezes lökés helyből

4. fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan

5. hanyattfekvésből felülés folyamatosan,

6. hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan

- NETFIT

Nevelési munkaközösség – iskolapszichológus

Tanulási motiváció 5. és 7. évfolyam október

Tanulási stílus 5. és 7. évfolyam eleje

Attitűd vizsgálat (Pályaválasztási kérdőív) 8. évfolyam eleje

Szociális kompetenciák - Tanulói kérdőív - Személyes kompetenciák: Önismeret, önértékelés,

önbizalom. Motiváció, optimizmus, teljesítményvágy. Lelkiismeretesség, kitartás. Kezdemé-

nyezőkészség, kreativitás 5. 7. évfolyam december

Szociális kompetenciák - Tanulói kérdőív – Társas kompetenciák: Empátia, sokféleség elfoga-

dása. Együttműködés. Konfliktuskezelés. Kommunikáció mérése 5. 7. évfolyam december

A folyamatnak a részeként történik:

1. A szülők írásbeli tájékoztatást kapnak a szülői értekezleten

2. A tanulók esetében egy órában történik a felmérés kérdőíves módszerrel

3. 1 órában a visszajelzés (írásbeli, minden tanulónak névre szólóan)

4. Az osztályfőnökök is kapnak az osztályról egységes és névre szóló visszajelzést

Vizsgálat módszere kérdőív:

- tanulási stílus vizsgálata,

- figyelemvizsgálat,

- emlékezetvizsgálat,

- szabadidő eltöltésének vizsgálata,

- iskolai motiváció vizsgálata,

- tanulói stressz-vizsgálat

AVASTETŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI TAGISKOLÁJA

40

8. Intézkedési terv a szövegértési kompetenciamérésre

Sikerkritérium: Az országos kompetenciamérés eredményeinek való megfelelés

Feladat/

tevékenység

Elvárt ered-

mény

Eszköz/módszer Felelős, résztvevő Határidő vagy

gyakoriság

Feladat ellenőr-

zésének módja

Feladat elle-

nőrzés doku-

mentuma

1. Új pedagógiai

módszerek felku-

tatása

Tájékozott peda-

gógusok

Szakirodalom áttekintése Szaktanárok Az OH mérés szö-

vegértési eredmé-

nyeinek nyilvá-

nossá tétele utáni

két hétben

„Módszerbank”

Új tanulásszerve-

zési módszerek

alkalmazása-

óralátogatás

Jegyzőkönyv

2. Módszertanilag

újragondolni a

tanmeneteket

Módszertani

megújulás a

munkaközössé-

geken belül

Kiegészített tan-

menetek a mérési

rendszer tapasz-

talatai alapján

Munkaközösségi értekezle-

teken megbeszélni az éves

terveket a kompetenciaala-

púság szempontjából

Munkaközösség

vezetők, szaktanár-

ok

Szeptember Tanmenetek el-

lenőrzése, értéke-

lése

Jegyzőkönyv

Tanmenetek

3. Belső képzések a

munkaközössé-

geken belül

Az ötletek átadá-

sa a munkakö-

zösségeken belül

a kollégáknak

Hatékony kom-

munikáció

Megbeszélések – tapaszta-

latcsere

Munkaközösség

vezető, szaktanárok

November végéig Ötletbörze

Jegyzőkönyv

Munkaterv

4. Az új módszerek

bemutatása egy-

másnak a mun-

kaközösségeken

belül

A pedagógusok

együttműködésé-

nek fejlesztése,

az egymástól

való tanulás

Hospitálás

Magyar órán heti 1 al-

kalommal 10 percet az

aktuális tananyagnak

megfelelően kulcskom-

Munkaközösség

vezetők,

Szaktanárok

Folyamatosan Munkaközösség

vezetői hospitá-

lás

Hospitálási

jegyzőkönyv



41

rendszerének

kialakítása

petenciák fejlesztésére

használunk fel

Pl. Olvasási készség

fejlesztése (olvasástech-

nika fejlesztése)

Szövegértés gyakorlása:

minden tanórán kiak-

názzuk a szövegértés

fejlesztésének lehetősé-

geit,

- szövegértési feladatok

gyakorlásával megoldá-

si rutint alakítunk ki,

- az önálló feladatmeg-

oldás és szövegfeldol-

gozás arányát növeljük

a tanóra

időegységében,

- a kulcskompetenciák

fejlesztése differenciált

feladatok tanórai alkal-

mazásával valósul meg

Leggyakoribb helyes-

írás/nyelvhelyességi hi-

bák kiemelése

Az aktuális tananyagban

igyekszünk megtalálni

azokat a pontokat, ahol

csoportfoglalkozásokat,

kommunikációs gyakor-



42

latokat szituációs játé-

kokat lehet beépíteni.

A felvételi előtt 8. osz-

tályban plusz 1 felzár-

kóztató órát kapnak a

tanulók, ahol az alap-

készségeket is gyakorol-

tatják a tanulókkal.

5. Szövegértési ké-

pesség fejleszté-

sére alkalmas

feladatbank ösz-

szeállítása

Tanórák eredmé-

nyességének nö-

vekedése

szaktanári kom-

petenciák fejlő-

dése

Feladattípusok gyűjtése,

válogatása, rendszerezése

fejlesztési területenként

Szaktanárok első félévben Gyakorlatban

megvalósuló

fejlesztő munka

dokumentálása

Feladatbank

6. Tanulók egyéni

fejlesztése

Hatékony fejlesz-

tés

Tanulók kiscsoportba soro-

lása, foglalkozások tartása

Szaktanárok Egész évben Foglalkozások

látogatása

Eredményességi

vizsgálat

jegyzőkönyvek

7. A rendszer mű-

ködésének felül-

vizsgálata

A pedagógusok

számára termé-

szetes a rendszer

működtetése

Működő belső

mérési-értékelési

rendszer

Óralátogatások

Munkaközösségi egyezteté-

sek

Belső mérések lebonyolítá-

sának értékelése

Iskolavezetés

Szaktanárok

Folyamatosan az

első félévben

Óralátogatás

Intézményveze-

tői értékelés

Óralátogatási

jegyzőkönyvek

8. Rámérés Javuljanak a mé-

rési eredmények

A szaktanárok az órákon

feladatlapokkal újra mérik

a tanulók szövegértési

kompetenciáját

Szaktanárok

Iskolavezetés

A második félév

elején

Beszámoló a

mérés eredmé-

nyeiről

Beszámoló



43

9. Intézkedési terv a matematikai kompetenciamérésre

Sikerkritérium: Az országos kompetenciamérés eredményeitől való pozitív elmozdulás a következő méréskor

Feladat/

tevékenység

Elvárt ered-

mény

Eszköz/módszer Felelős, résztvevő Határidő vagy

gyakoriság

Feladat ellenőr-

zésének módja

Feladat elle-

nőrzés doku-

mentuma

1. Új pedagógiai

módszerek felku-

tatása

Tájékozott peda-

gógusok

Szakirodalom áttekintése Munkaközösség

vezetők

Az OKÉV mérés

matematikai

eredményeinek

nyilvánossá tétele

utáni két hétben

„Módszerbank”

Új tanulásszerve-

zési módszerek

alkalmazása-

óralátogatás

Jegyzőkönyv

Feladatbank

2. Módszertanilag

újragondolni a

tanmeneteket

Módszertani

megújulás a

munkakö-

zösségeken belül

Kiegészített tan-

menetek a mérési

rendszer tapasz-

talatai alapján

Munkaközösségi értekezle-

teken megbeszélni az éves

terveket a kompetenciaala-

púság szempontjából

Munkaközösség

vezetők, szaktanár-

ok

Szeptember Tanmenetek el-

lenőrzése, értéke-

lése

Jegyzőkönyv

Tanmenetek

3. Belső képzések a

munkaközössé-

geken belül

Az ötletek átadá-

sa a munkakö-

zösségeken belül

a kollégáknak

Hatékony kom-

munikáció

Egy-egy kolléga felkészül,

és beszámolót tart

Munkaközösség

vezető

November végéig Ötletbörze

A továbbképzé-

sen hallottak

továbbadása

munkaközösségi

beszámolókkal

Jegyzőkönyv

Munkaterv

Beszámolók

kivonata



44

4. A hatékony mód-

szerek bemutatá-

sa egymásnak a

munkaközössé-

geken belül

A pedagógusok

együttműködésé-

nek fejlesztése,

az egymástól

való tanulás

rendszerének

kialakítása

Hospitálás:

Matematika órán az

adatbank feladatait gya-

koroltatni, melyeket a

korábbi OKÉV feladat-

sorokból emeltünk ki,

gyakorló órák

Természettudományos

tárgyakból a tantárgyi

koncentráció rendszeres

alkalmazása, gyakorló

órák

Munkaközösség

vezetők

Novembertől fo-

lyamatosan az első

félévben

Munkaközösség

vezetői hospitá-

lás, óralátogatás

Hospitálási

jegyzőkönyv

Óravázlat

5. Matematika, lo-

gikus gondolko-

dási képesség,

koncentráció és

matematikai szö-

vegértés fejlesz-

tésére alkalmas

feladatbank ösz-

szeállítása

Tanórák eredmé-

nyességének nö-

vekedése

szaktanári kom-

petenciák fejlő-

dése

Feladattípusok gyűjtése,

válogatása, rendszerezése

fejlesztési területenként

Szaktanárok első félévben Gyakorlatban

megvalósuló

fejlesztő munka

dokumentálása

Feladatbank

Óravázlat

6. Tanulók differen-

ciált fejlesztése

egyéni/kiscsop.-

os formában

Egyéni foglalko-

zások szervezése

a SNI/BTM tanu-

lók fejlesztése

érdekében

Hatékony fejlesz-

tés

Tanulók kiscsoportba soro-

lása, foglalkozások tartása

Szaktanárok Egész évben Foglalkozások

látogatása

Eredményességi

vizsgálat

Jegyzőkönyvek

Napló

Tanulói füzet

Egyéni fejlődé-

si terv



45

7. A rendszer mű-

ködésének felül-

vizsgálata

A pedagógusok

számára termé-

szetes a rendszer

működtetése

Működő belső

mérési-értékelési

rendszer

Óralátogatások

Munkaközösségi egyezteté-

sek

Belső mérések lebonyolítá-

sának értékelése

Iskolavezetés

Szaktanárok

Folyamatosan az

első félévben

Óralátogatás

Intézményveze-

tői értékelés

Eredmények

vizsgálata

Tanulói jegyek

ellenőrzése

Óralátogatási

jegyzőkönyvek

Szülői értekez-

let, fogadóórák

jelenléti íve

Napló, ellenőr-

ző

8. Rámérés Javuljanak a mé-

rési eredmények

A szaktanárok az órákon

feladatlapokkal újra mérik

a tanulók szövegértési

kompetenciáját

Szaktanárok

Iskolavezetés

A második félév

elején

Beszámoló a

mérés eredmé-

nyeiről

Beszámoló

Mérőlapok

Mérési eredmé-

nyek

A feladattervet az adott munkaközösség munkaterve tartalmazza, az éves munka értékelését az év végi beszámoló.

A fentiektől várható az alapkészségek fejlődése és a mérési eredmények javulása.

Miskolc, 2015. június 10.

…………………………………….

Tóthné Csorba Mária

igazgató

Documents

Kompetenciamérések eredményeihez kapcsolódó intézkedési …avastetoi.hu/Informacio/kompmeresintterv 2015.pdfintézkedési terv 2015 Avastetői ... 2014. áprilisában 3 fő