26
GÉPIPARI KÖTÉSEK Gépszerkezetek készítésekor elkerülhetetlen feladat az egyes különálló szerkezeti elemek összekötése. Gépipari kötések csoportosítása: - Erőátviteli kötések a gépalkatrészek üzem közben erő hatására el akarnak mozdulni egymáshoz képest - Nyomatékkötések a gépalkatrészek üzem közben nyomaték hatására el akarnak fordulni egymáshoz képest Az elmozdulás / elfordulás megakadályozási elve lehet - alakzáró - erőzáró (általában a súrlódási erő felhasználása) - anyagzáró (adhéziós vagy kohéziós kötés = diffúziós kötés) - (vegyes elvű) (pl. szegecskötés, csavarkötés) A kötés létrehozása szerint: - oldható kötés : a kötés minden eleme sokszorosan felhasználható - „oldhatatlan” kötés Gyakorlatilag az „oldhatatlan” kötés is „oldható”, de az oldási eljárás során a kötés egy (vagy több) eleme megsérül/megsemmisül: újrafelhasználásra alkalmatlanná válik Tehát: Oldható kötés: a kötés minden eleme újra felhasználható a kötés újbóli létrehozására A kötés létrehozásához külső erő szükséges.

Kotesek BSc

  • Upload
    psnmy

  • View
    229

  • Download
    3

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Kotesek BSc

GÉPIPARI KÖTÉSEK

Gépszerkezetek készítésekor elkerülhetetlen feladat az egyes különálló szerkezeti elemek összekötése.

Gépipari kötések csoportosítása:

- Erőátviteli kötések

a gépalkatrészek üzem közben erő hatására el akarnak mozdulni egymáshoz képest

- Nyomatékkötések

a gépalkatrészek üzem közben nyomaték hatására el akarnak fordulni egymáshoz képest

Az elmozdulás / elfordulás megakadályozási elve lehet

- alakzáró- erőzáró (általában a súrlódási erő felhasználása)- anyagzáró (adhéziós vagy kohéziós kötés = diffúziós kötés)- (vegyes elvű) (pl. szegecskötés, csavarkötés)

A kötés létrehozása szerint:

- oldható kötés : a kötés minden eleme sokszorosan felhasználható- „oldhatatlan” kötés

Gyakorlatilag az „oldhatatlan” kötés is „oldható”, de az oldási eljárás során a kötés egy (vagy több) eleme megsérül/megsemmisül: újrafelhasználásra alkalmatlanná válikTehát:

Oldható kötés: a kötés minden eleme újra felhasználható a kötés újbóli létrehozásáraA kötés létrehozásához külső erő szükséges.

Oldhatatlan kötés: a kötés valamely eleme az oldás során megsérül/megsemmisül, ugyanazon elemek újra már nem használhatók fel a kötés létrehozására

Erőátviteli kötések

A gépiparban leggyakrabban, általánosan alkalmazott erőátviteli kötési eljárások:

- Hegesztett kötés- Forrasztott kötés- Ragasztott kötés

- Szegecskötés- Csavarkötés

Page 2: Kotesek BSc

Kötések - 2 - verzió: 2007.1

Hegesztett kötés

A hegesztett kötéseket (általában) azonos anyagcsoportba tartozó anyagok összekötésére használjuk.

A hegesztés során két munkadarabot oldhatatlan kötéssel egyesítünk, és ennek eredményeként a két fél között kohéziós kapcsolat jön létre.

Előnyei: nagy szilárdságú kötés készíthető, amely az alkatrészek szilárdságával összemérhető. Termelékeny, könnyen automatizálható robotokkal.

Hátrányai: Csak bizonyos anyagok, és azok is csak azonos anyagcsoporton belül hegeszthetők. Nagy helyi hőbevitel miatt vetemedés keletkezik.

Hegesztéskor a kohéziós kapcsolatot többnyire úgy hozzák létre, hogy a hegesztés helyén az alkatrészek anyagát (nagy helyi hő bevitelével) vékony rétegen megolvasztják és így kötik össze őket, vagy pedig az alapanyaghoz hasonló kémiai összetételű töltőanyag megolvasztásával kapcsolják össze az alapanyagokat.

A kohéziós kapcsolat az alábbiak szerint valósítható meg:

a munkadarabok anyagainak megolvasztása útján, azokat folyékony halmazállapotban egyesítve: ezek az ömlesztő-hegesztések

Az ömlesztő hegesztéseknek három nagy csoportja van: láng/gázhegesztésívhegesztés (salakhegesztés)

vagy villamos ellenállás-hegesztés

vagy a két felet nagy nyomással egymásnak sajtolva, szilárd állapotban egyesítve:

sajtolóhegesztés = hideghegesztés

Hegesztési eljárások

A hegesztési eljárásokat alapvetően a kötéshez szükséges hő előállítási módja alapján különböztetjük meg.

Általánosan:1. Az összekötendő alkatrészeket a kívánt térbeli helyzetben rögzítjük2. A kötési környezetbe nagymennyiségű hőt viszünk be3. A nagy hő hatására a rögzítendő alkatrészek helyileg megolvadnak,

folyékonnyá válnak; az olvadékok összekeverednek4. A kötéshez egy harmadik anyagot adagolunk, amely hozzáolvad a két

alkatrész olvadékához: 3-komponenses olvadék

Page 3: Kotesek BSc

Kötések - 3 - verzió: 2007.1

5. Kihűlve az olvadék megszilárdul: létrejön a hegesztési varrat, amely a szilárd kapcsolatot biztosítja.

Lánghegesztés,

Lánghegesztéshez nagy hőmérsékletű, koncentrált szúrólángot adó gáz szükséges. Az acetiléngáz lánghőmérséklete levegővel (kb. 2200 oC), de főleg oxigénnel keverve (kb. 3200 oC) kiválóan alkalmas a megmunkálandó fémfelületek rövid időn belüli megolvasztásához.

A kötés nagyobb környezetébe bevitt, kevéssé koncentrált hőbevitel hátrányai:

- az alkatrészek hőkezelésnek vannak kitéve: mechanikai tulajdonságaik (szövetszerkezetük) megváltoznak (általában előnytelenül: szilárdságuk csökken)

- az alkatrészek geometriailag deformálódnak : alakjuk (szakszerűtlen hegesztés esetén) megváltozik: a berendezés/gép üzemét befolyásolhatja

Hegesztőpisztoly

Az acetonban elnyeletett (és palackban tárolt) acetiléngázt dissous-gáznak nevezzük.

A dissous szó francia eredetű, jelentése: oldott.

A hő előállítása: gáz elégetése.

Éghető gázként általában

acetilént (C2H2) alkalmaznak.

Egy lánghegesztő pisztoly lángjával közös fémfürdővé olvasztjuk össze a 2 anyagot, és ebbe még a C hegesztőpálca anyagát is beömlesztjük. A három anyag ömledékéből a fémfürdő az A és B anyag szilárdan maradt részével a részlegesen megolvadt átmeneti körzet útján kapcsolódik. A hegesztett kötést itt a közös fémfürdővé (hegfürdővé) összeömlesztett A + B + C anyag együttes dermedésével keletkező belső erő biztosítja.

Page 4: Kotesek BSc

Kötések - 4 - verzió: 2007.1

Page 5: Kotesek BSc

Kötések - 5 - verzió: 2007.1

Villamos ívhegesztés: az ívfény hőhatását hasznosítja.

Az elektromos ív hőmérséklete mintegy 6000 0C, amely a Nap felületi hőmérsékletének felel meg.

Az elektromos ív gyújtása rövidzárlat útján jön létre. Az ívgyújtás feszültsége 10 … 50 - 80 V, áramerőssége akár 1000 A

Az áramforrás egyik sarkát a hegesztendő tárgyhoz, a másikat a hegesztőpálcához kötik. A pálcát a munkadarabhoz érintve villamos ív keletkezik, amely az anyagot az ív keletkezési helyén megömleszti. A két összehegesztendő darab közötti hézagot az ív segítségével megömlesztett fémpálcával kell feltölteni.

2 módszer… a/ külön anyag- és hőbevitelb/ együttes hő- és anyagbevitel

Az először a 19. század végén megjelent ívhegesztő eljárás azóta is a legszélesebb körben használt hegesztési mód. Mint azt a neve elárulja, a hőforrás a villamos ív, melyet az összehegesztendő darabok és a fém elektróda között hoznak létre. A hővé alakított villamos energia mintegy 7 000 °C (10 000 °F) hőmérsékletű ívet hoz létre, mely a fémek megolvadását és egyesülését okozza.

Villamos ellenállás-hegesztés fajtái: (tompahegesztés) ponthegesztésvonalhegesztés

Az ellenálláshegesztéshez a villamos áram Joule-hőjét használják fel. A Joule-törvény értelmében az áramkörben az áramkört alkotó elemek ellenállásával arányos hő fejlődik (ábra).

A villamos ellenálláshegesztést nagy áramerősségű (I = 3000...15000 A) és kis feszültségű (U = 1...10 V) árammal végzik.

A hegesztőgép szekunder áramkörébe kapcsolt munkadarabok homlokfelülete átmeneti ellenállást jelent, és mivel ehhez képest a többi ellenállás értéke elhanyagolható, csaknem a teljes hőmennyiség itt fejlődik. A hegesztésre kerülő munkadarabok ohmikus ellenállása (Rm), valamint a befogópofák és a munkadarab közötti átmeneti ellenállás (Rb) értéke ugyanis a nagy keresztmetszetek következtében, a vezetékek Rv ellenállása pedig azok jó vezetőképessége miatt lényegesen kisebb.

Page 6: Kotesek BSc

Kötések - 6 - verzió: 2007.1

(Ellenállás-hegesztés)Ponthegesztés Vonalhegesztés

A ponthegesztés teljesen automatizálható, ipari robotokkal is elvégezhető. Elterjedten alkalmazzák az autóipari karosszéria-gyártásban.

Dörzshegesztés : A kötés létesítéséhez szükséges hőenergiát az egyesítésre kerülő felületeken súrlódással állítják elő. A felhevítést a nagy relatív sebességkülönbséggel mozgó alkatrészek összeszorításakor keletkező súrlódási hő szolgáltatja.

(2 módszer…)A dörzshegesztő-gépek fél- vagy teljesen automatikus módszerrel dolgoznak.

A dörzshegesztés előnyei főleg fémkombinációk esetén jelentkeznek. A hegesztés folyamata rövid, a túlhevülés elkerülhető, a hőhatásövezet nagyon keskeny, az eljárás könnyen automatizálható, jelentős anyagmegtakarítás érhető el, csökken az energiaköltség.

Elsősorban tengelyek, csapok, menetes csapok, rotorok, forgácsoló-szerszámok (fúrók, dörzsárak, marók), tányérszelepek stb. gyártására lehet gazdaságosan alkalmazni.

Hideghegesztés

A hideghegesztés olyan eljárás, a melynek során az adott hideg anyag folyáshatáránál lényegesen nagyobb feszültséggel terhelik az összekötendő felületeket.

A hegesztés során a munkadarabok nagy alakváltozást szenvednek. Ez az alakváltozás tompahegesztéskor zömítési dudorként, átlapolt hegesztéskor pedig keresztmetszet-csökkenésként jelentkezik (ábra). Minden anyaghoz tartozik egy meghatározott kritikus alakítási érték, amelynél a hegedés folyamata megindul. Ez az érték például alumíniumra 150%, rézre 175%.

Page 7: Kotesek BSc

Kötések - 7 - verzió: 2007.1

ForrasztásForrasztással a hegesztéshez hasonlóan oldhatatlan kötést lehet készíteni.Két fémet egy harmadik, alacsonyabb olvadáspontú fémmel kötünk össze. A hegesztéssel ellentétben az alapanyagok megolvadása nélkül lehet létrehozni.

A forrasz anyagától és olvadási hőmérsékletétől függően két fő csoport:

Lágyforrasztás: t < 450 Cº, a forrasz anyaga ón (Sn) tartalmú ötvözet

Keményforrasztás: t > 450 Cº … 700 Co -ig , forrasz anyaga réz (Cu) alapú ötvözet

Ragasztott kötések

A ragasztott kötéseket azonos, vagy különböző anyagok, fémek és nem-fémek kötésére használjuk.

Előnyei: Sokoldalúan használható: fém-, műanyag, kerámia, bőr, fa, üveg, azaz szinte minden technikai felhasználású anyag kötéséhez, ezek bármelyikének bármelyikhez való kötésére. Nem károsítja a kötés környezetében lévő anyagot, mint a hegesztett

kötéseknél. Kevés tömeget és helyet igényel és bármilyen vastagságkülönbség

megengedhető az összekötendő elemek között. Tömítettséget, korrózióállóságot biztosít.

Rezgéscsillapító-hatású. Nem kell a kötési felülethez hozzáférni, mint ívhegesztésnél. Nem kell a lemezeket előfúrni, mint szegecselésnél, ezáltal

feszültséggyűjtő hatást okozva a lemezekben. Kombinálni lehet más kötésekkel, azok hatásosságát növelni. Pl.

ponthegesztéssel, szegecskötéssel kombinált ragasztott kötések. Nagy kötési felület valósítható meg.

Hátrányai: Elkészítési idő nagy, meg kell várni a ragasztó-anyagban lezajló kémiai folyamatok befejeződését. Ez esetenként akár 24 – 48 órát is tarthat. A felület előkészítésére nagyobb munkát kell fordítani, mint

hegesztésnél. Érzékeny a nagy hőmérsékletre. Jóval kisebb a szilárdság, mint a hegesztett kötésnél,

ezért főleg átlapolt kötés használható. Öregedésre hajlamos, érzékeny az ultraviola (UV) sugárzásra, a

levegő oxidációjára. Egészségre ártalmas, környezetszennyező anyagok keletkezhetnek a

gyártáskor, felhasználáskor és a termék megsemmisítésekor.

Page 8: Kotesek BSc

Félgömbfejű szegecs:szabványos méretek

Kötések - 8 - verzió: 2007.1

Gépelemek

A gépek/berendezések olyan részei, amelyeket

- külön erre szakosodott gyárak készítenek- nemzetközi szabványok mérettáblázatai alapján- általános felhasználásra: gyártáskor nem ismert az alkalmazás helye, célja

- a géptervező mérnök a szabványok táblázataiból választja ki, ezért műszaki rajzot nem készítenek róluk: azonosításuk szabványos megnevezés alapján

- kereskedelmi forgalomban beszerezhetők

Nagyon sok csoportba sorolhatók: pl. csapágyak, tömítések, kötőelemek, stb.

Szegecskötés

Erőátviteli kötés, „alakzáró” kötés (elvileg vegyes-elvű kötés)

Kötőeleme: (gépeleme) a SZEGECS

Szegecs fajtái: tömör szegecs

csőszegecsspeciális szegecsek (pl. fékbetét)POP-szegecs

Tömör szegecsAnyaga kisebb szilárdságú (legtöbbször Al-ötvözet)

Fejalakja sokféle lehet:

Kúpos fejű Lencsefejű Trapézfejű Laposfejű

Félgömbfejű Süllyesztett fejű

Page 9: Kotesek BSc

Kötések - 9 - verzió: 2007.1

Tömör szegecskötés létrehozása:

1. Szegecshúzás2. Zárófej kézi kialakítása:Először erős tengelyirányú ütésekkel zömítjük a szegecsszárat (a/, b/), azután a szegecsfejezőt a kialakított fejre helyezzük, és a szegecsfejet egy pár erős ütéssel tisztára formáljuk (c/, d/).

Az ilyen szegecskötések hátránya, hogy a kötés mindkét oldalához hozzá kell férnünk.

Az ellenoldali szegecsfej kialakításához erő szükséges, ezért a szegecset egyik oldalról meg kell támasztani, másik oldalról jelentős erőhatást kell a kiálló szárra gyakorolni.

Az egyoldali szegecskötés: POP szegecs

CsőszegecsElsősorban elektrotechnikai alkalmazás (volt). Létrehozása:

A „POP” az amerikai Emhart Teknologies (ma a Black & Decker része) bejegyzett márkaneve, amely mára fogalommá lett.

A márkanév eredete: A kötés létrehozásakor (a szegecs-szár elszakadásakor) jellegzetes, a borosüveg dugójának kihúzásához hasonló hang hallható… A hangutánzó szó angolul „pop”, magyarul „pukk”.Az elnevezésnek semmi köze sincs az általánosan használt, közismert „pop” = „popular” rövidítéshez.

Page 10: Kotesek BSc

Kötések - 10 - verzió: 2007.1

Csavarkötés

Erőátviteli kötés, „alakzáró” kötés

(elvileg vegyes-elvű kötés)

Kötőeleme: (gépeleme) a CSAVAR

Menet

Lehet: normál – finommenetűegybekezdésű – több-bekezdésű jobbmenetű – balmenetű

PMenetprofil

Belső (anya-) menetnél a jelölés: D , D2 , D3

Menetek alapvető megnevezése:

betűjel névleges átmérő x emelkedés (- LH)

A csavar általánosan használt kötőelem.

d3 :

mag

átm

érő

d2 :

köz

épát

mér

ő

d

: né

vleg

es á

tmér

ő

Page 11: Kotesek BSc

Kötések - 11 - verzió: 2007.1

Fontosabb menetprofilok

1. Métermenet 1 (Páncélmenet: elektromos szerelés, kábelátvezetők)

M d vagy M d x P PG d

2000. jan. 1-től a szabványok összevonták a metrikus menetekkel, bár 2001. márc. 1-ig alkalmazható maradt. 2003-tól egyáltalán nem alkalmazható!

2. Whitworth menet 2

W d”

Kötőcsavarok. Csővezetéki kötések: Kúpos csőmenet

Alkalmazás: vízvezetékek, központi fűtés, stb. acél csővezetékek csőkötéseihez

Jelölések: G Hengeres külső csőmenet (eredetileg: „Gázmenet”)

R Kúpos külső csőmenet: tömítés !

Rp Hengeres belső csőmenet: külön tömítőanyag !

Kis menettörténet:

Az eredeti Whitworth profil (1841) Sellers profil (1864): inch-méretek !

1 William SELLERS (1824. szeptember 19. Upper Darby/Pennsylvania, USA - 1905) Amerikai gépészmérnök.1864 áprilisában ismertette ajánlását egy csavarmenet-rendszerre a Philadelphia-i Franklin Institute-ban. Sellers egyszerűsítette Whitworth szabványát: 60o menetprofil-szöget adott az 55o fok helyett, amely egyszerűbben gyártható és mérhető, és a menetprofil alja és teteje sík (az átmenet szögletes)! … rossz ötlet volt

2 Sir Joseph WHITWORTH Angol mérnök és feltaláló (1803. dec. 21. Stockport, Anglia – 1887. jan. 22. Monte Carlo)Whitworth elhatározta, hogy egységesíti a meneteket. Először összegyűjtötte egész Angliából a használatos csavarokat és a felhasználási tapasztalatokat: a különböző menetformák közül melyik a legalkalmasabb.1841-ben javasolta szabványként az 55° profilszögű, a tetején és tövén 0.1373 x P (pitch) sugárral lekerekített menetet.Feltalálta az ágyúcsövek huzagolását a célzási pontosság növelésére.

Page 12: Kotesek BSc

Kötések - 12 - verzió: 2007.1

NPTAmerikában csőkötésekhez ma is a Sellers-menetet használják.

3. Fűrészmenet 4. Trapézmenet

Alkalmazása: Alkalmazása:emelőorsók egyirányú terhelésre mozgató csavarorsók (pl. autóemelő)

Megnevezése: S d x P Megnevezése: Tr d x Pa menetemelkedést meg kell adni ! a menetemelkedést meg kell adni !

Autóemelő: bal- és jobbmenetű trapézmenet alkalmazása

KS fűrészmenet: műanyag palackok KT trapézmenet: műanyag palackok(20o-os trapéz)

(K: Kunststoff = műanyag)

5. Laposmenet (nem szabványos: kiváltotta a trapézmenet…)

Alkalmazás: mozgató csavarorsók

Van 45o-os verziója is:

Hidraulikus sajtók

Page 13: Kotesek BSc

Kötések - 13 - verzió: 2007.1

6. Zsinórmenet

Megnevezése: Rd d x P a menetemelkedést meg kell adni !

A névleges átmérő: d [mm], a menetemelkedés: P [Zoll] pl.: Rd 65 x ¾

7. Edison-menet: speciális zsinórmenetNevét Thomas Alva Edison –ról kapta. Méretei: DIN 40400 és IEC 60238:1998.

E 10 foglalat (zseblámpa)

Megnevezése: E d pl.: E14, E27

E 14 (Mignon, 40 W-ig) E 16 E 27 (Normál) E 40

8. Üvegmenet: speciális zsinórmenet

Üvegpalackok: GL

Előnyei: - kézzel könnyen köthető / oldható - szennyeződésekre nem érzékeny, - könnyen tisztítható !

Alkalmazási példák:

- szivattyúk menetes csatlakozása- élelmiszeripari csővezetékek

kötései- orvosi, műtéti technika gépei- háztartási gépek, eszközök

- vasúti kocsik összekapcsolása

Edison- és üvegmenet

Page 14: Kotesek BSc

Kötések - 14 - verzió: 2007.1

Balmenet :

A balmenetre figyelmeztető horony helyét úgy kell megválasztani, hogy a horony az összeszerelt szerkezeten szembetűnjék, vagyis az alkatrészek szereléskor el nem takart felületén legyen.A figyelmeztető horony a hatlapú elemeken csak az élek közelében látszik, azonban a hengeres orsón és anyán körbefut.

Jelölés:Anya: Csavar: Csavarzat:

(lásd: busz ajtónyitó…)

Csavarkötés egyéb elemei

Csavarfej

Fejalakok:

Kapupánt-csavar A fejetlenség : Ászokcsavar: 2 menet

Hernyócsavarok hengeres kúposvégű

Balmenet: feszítő csavarzat

(PB gázpalackok)

Page 15: Kotesek BSc

Kötések - 15 - verzió: 2007.1

Csavaranya

Alátét Biztosító-lemez

Csavarbiztosítás: a csavarkötés oldható kötés és hajlamos magától oldódni…

Szabványos csavarok megnevezése

Példák:

Hlf. csavar B M 16 x 75 5.6 MSZ …

Hlf. tm. csavar B M 16 x 80 LH 8.8 MSZ …

Hlf. fm. csavar B M 16 x 1,25 – 70 10.9 MSZ …

Bk. csavar A M 12 x 50 14.9 MSZ …

Page 16: Kotesek BSc

Kötések - 16 - verzió: 2007.1

Nyomatékkötések

A gépiparban leggyakrabban, általánosan alkalmazott nyomatékkötési eljárások:

- Reteszkötés- Bordáskötés- Szorítókötés- Kúpos kötés- Poligon-kötés- Sajtolt / zsugor-kötés- (Egyéb kötések)

Az alakzáró nyomatékkötésekre jellemző, hogy a

rögzítendő tárcsát tengelyirányban (axiálisan) nem rögzítik !

Az axiális rögzítésről a tervezőnek kell gondoskodnia…

ReteszkötésA legáltalánosabban alkalmazott, legegyszerűbb nyomatékkötés

Jellemzése: NyomatékkötésOldható kötésAlakzáró kötés

A kötés létrehozása:

A tengelybe szabványos méretű reteszhornyot készítünk

A tárcsába is szabványos méretű reteszhornyot húzunk

A kötőelem: retesz

Egy egyszerű acélhasáb

Íves retesz

Használata:alárendelt nyomatékkötéseknélgyakran kúpos kötéseknél (biztosításként)

Page 17: Kotesek BSc

Kötések - 17 - verzió: 2007.1

BordáskötésAmennyiben a reteszkötés teherbírása nem elegendő a nyomaték átvitelére, gyakran bordástengelyt választanak, amelyen a kerület mentén egyenletes osztásban bordák helyezkednek el. A bordástengelyek méreteit és alakját szabvány írja elő.

Jellemzése: Nyomatékkötés Tengelyirányú (axiális) rögzítéstOldható kötés nem biztosítAlakzáró kötés

Fajtái:- egyenes-oldalú bordáskötés- evolvens-bordáskötés- kerb-fogazatú kötés

Egyenes-oldalú bordáskötés:

Bordástengely Bordáshüvely Bordáskötés

Hátrány: készítése szerszám-kifutást igényel

Evolvens-bordáskötés:

A bordák oldalfelületei nem egyenesek, hanem a fogaskerekek fogoldalával azonos evolvens ívek.

Az evolvens-bordás tengely tulajdonképpen szabályos fogaskerék, ezért gyártása is a fogaskerekekkel azonos módon történhet.

Összehasonlítás:

egyenes oldalú

Page 18: Kotesek BSc

Kötések - 18 - verzió: 2007.1

Szorítókötés

NyomatékkötésOldható kötésErőzáró kötés

- a nagy felületi nyomás hatására létrejövő súrlódási erő biztosítja a nyomaték-átvitelt- axiális rögzítést is biztosít (a súrlódási erő axiális irányban is érvényesül…)

Kúpos kötés

NyomatékkötésOldható kötésErőzáró kötés

Az (erőzáró) kúpos kötés előnye, hogy túlterhelésre az átfedést magától növeli, így nagyobb nyomaték átvitelére lesz alkalmas…

Poligonkötés Nyomatékkötés Oldható kötés Alakzáró kötés

Egyoldalon felhasított agy Osztott agy

Két formája szabványosított:

P3G P4C

Page 19: Kotesek BSc

Kötések - 19 - verzió: 2007.1

Sajtolt / zsugor kötés

Sima hengeres tengely és agyfurat : a legegyszerűbben megvalósítható kötés…

Elve:

NyomatékkötésOldhatatlan kötésErőzáró kötés

A felmelegítés hatására a tárcsa furatátmérője megnő: immár felhúzható a tengelyre.A tárcsa a hűlésekor megpróbálja visszanyerni eredeti méretét: rázsugorodik a tengelyre

Használható még: a tengely hűtése

Zsugorkötésnél a súrlódási erő növelése: fémpor szórása az érintkezési felületre

2003. január 22-én a MÁV vezetése arra kényszerült, hogy a Bzmot sorozatú motorkocsik tömeges tengely-meghibásodása miatt 83 vasútvonalon, 4 318 kilométernyi pályán részlegesen vagy teljes egészében leállítsa a személyszállítást. Átmeneti intézkedésekkel, a biztonságosnak tekinthető 41 Bz-motorkocsi üzemeltetésével 49 vonalon részben, vagy teljes egészében megoldható volt a vasúti közlekedés. 34 vonalon (1 526 km = 20%), 520 települést (31%) érintve autóbuszok beállításával lehetett pótolni a kieső vonatkapacitástNem akarta "tengelytörésre vinni a dolgot" a MÁV, ezért váratlan hirtelenséggel kivonta a forgalomból kis piros vonatait.

A történet igazából korábban kezdődött. Egész pontosan: 2002. november 13-án 6 óra 35 perckor  Jánosháza és Ukk között kisiklott a 9527 számú Celldömölk-Tapolca személy Bzmot 277-es motorkocsija. Az ok: tengelytörés. A tengely a hajtómű csatlakozásánál vált ketté. A MÁV az eset nyomán elhatározta, egyenként megvizsgálja mind a 259 Bzmot típusú, csehszlovák gyártmányú dízel motorkocsiját. Az ellenőrzés azonban csak 2003. januárban kezdődött.

A kötés létrehozása:

A tengely kicsivel (néhány tized mm-el) nagyobb átmérőjű, mint az agyfurat, ezért magától nem menne bele az agyba…

2 lehetőség van:

- zsugorkötés: - tengely hűtése - tárcsa melegítése

- sajtolt kötés: (a „nyers erő”…)hidegen, mechanikai erővel