KÉSZÜL AZ ÚJSÁGUNK

SZOL_5_1 A modul felhasználási területe: felső tagozat

1

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai:- Az újságíró szakkörös tanulók számára olyan tevékenység biztosítása, amelyben a szóbeli és írásbeli szövegalkotást változatos módszerek, témák és munkaformák felhasználásával gyakorolhatják, ennek eredményeként képesek lesznek gondolataikat, érzéseiket egyre magabiztosabban kifejezni.- Legyenek képesek a megtervezett diákújságot tartalommal megtölteni, tanári segítséggel online vagy papíralapú formában létrehozni.- Bővüljenek ismereteik a sajtóval, az újságíró tevékenységével, a sajtóműfajokkal kapcsolatban.Tartalmi fókusz:- Ismerkedjenek meg a sajtóműfajok közül az interjúval és annak néhány változatával: a körinterjúval és a portréval. Kooperatív munkaformában olvassanak és elemezzenek diákok által írt interjúkat. Ismerjék meg és alkalmazzák a jegyzetelés technikáját. Az elméleti ismereteket szóbeli és írásbeli kommunikációs gyakorlatok során tanulják meg alkalmazni. Ismerjék meg az interjúkészítés megszervezésének, az interjú felvételének, megszerkesztésének, megírásának menetét. Meghívott vendéggel készítsenek közösen interjút tanári segítséggel. Ismerjék meg az újságírói alapértékeket, és tartsák be azokat.Fejlesztési fókuszok:- Társas kompetenciák: a csoportban való együttműködés, munkamegosztás, segítés, segítség elfogadása, a sokszínűség elfogadása, nyitottság és érdeklődés más kultúrák iránt.- A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése.- Személyes kompetenciák: kezdeményezőkészség, kitartás, igényesség a munkavégzésben, önbizalom, nyitottság, rugalmasság, tolerancia, felelősségtudat, belső motiváció, esztétikai érzék.-Anyanyelvi kompetenciák: szövegértés, felolvasás, aktív és interaktív beszédértés, szóbeli és írásbeli szövegalkotás, beszédkultúra, stílusérzék, nyelvhelyesség, helyesírás.- Tanulási képességek: a figyelem tartóssága, megosztása, az új ismeretek megértése, a problémamegoldó gondolkodás, az új ismeretek kreatív alkalmazása, a jegyzetek alapján a beszélgetés felidézése.

2

- Digitális kompetenciák: információkeresés webes szövegből, a szövegszerkesztő programok használata, prezentációkészítés, a prezentáció bemutatása.A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Tervezzünk diákújságot!Olvasókuckó – Nöstlinger: A cseregyerekAz újságírás királynője: a riportLátogatás az Új Néplap szerkesztőségében,Olvasókuckó – Kirsten Boie: Szerepcsere

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Az újságírás iránt érdeklődő magyartanár, aki szívesen használja a számítógépet, az internetet. Szükség van egy informatikatanár segítségére az online újság működtetésében, illetve a papíralapú újság technikai kivitelezésében.

1. részmodul: Az interjú és annak változatai

2. részmodul: „Boncoljunk” interjút! 3. részmodul: Interjút készítünk

Célok:- Ismerjék meg az interjú, a körinterjú és a portré műfaji sajátosságait.- Olvassanak interjúkat, figyeljék meg, hogyan kérdez az újságíró.-Ismerjék és alkalmazzák tudatosan a kérdések fajtáit.- Véleményezzék egyre árnyaltabb nyelvi formában saját kommunikációjukat, az olvasott szövegekét és egymásét.- A kooperatív tevékenység során fejlődjön a csoportkohézió és a tanulók személyes kompetenciái.

Célok:- Vállalják újságcikkek megírását, szükség esetén kérjenek segítséget egymástól vagy a szakkörvezetőtől- Vállalt feladataikat törekedjenek legjobb tudásuk szerint megoldani.- Hallgassák meg figyelmesen egymást, törekedjenek a segítő értékelésre.- Szerezzenek jártasságot a kritikai és a kreatív szövegfeldolgozási mód alkalmazásában.- Különítsék el a portréban az egyes témákat, ahhoz fogalmazzanak

Célok:- Figyeljék meg, hogy milyen tervezési, szervezési feladatokat ad egy interjú előkészítése.- Fejlődjön viselkedéskultúrájuk.- Tartsák tiszteletben az interjúalany személyiségét, és készüljenek fel alaposan az interjú felvételére.- Tudják hosszabb időn keresztül az interjúalanyra összpontosítani a figyelmüket, és azt tudják megosztani a kérdezés és a jegyzetelés között.- Legyenek toleránsak, ugyanakkor

3

- Fejlődjön a szókincsük, kifejezőképességük, kommunikációjuk.

kérdéseket.- Alkalmazzák helyesen a megtanult fogalmakat.- Ismerjék meg és alkalmazzák helyesen a jegyzetelés technikáját.- Értelmezzék egyre inkább helyesen a testbeszéd jeleit.- Bővüljön szókincsük, fantáziájuk.- Használják rendszeresen a helyesírási szabályzatot az önellenőrzéshez.

kíváncsiak a más vallású, származású, kultúrájú emberek iránt.- Egyénileg készített jegyzeteik alapján legyenek képesek csoportban felidézni a beszélgetést.- Próbálják csoportmunkában a legcélszerűbb sorrendbe állítani egy interjú témáit.- Mérjék fel helyesen a képességeiket, és annak megfelelően vállaljanak feladatokat.- Törekedjenek a vállalt feladatok tőlük telhető legjobb megoldására.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:Szociális és személyes kompetenciák:- Érdeklődés, nyitottság a másik ember iránt, tolerancia, a sokszínűség tisztelete, érdeklődés más kultúrák iránt.- A kommunikációs kontextus, a beszédparnerek viselkedésének megfigyelése, értelmezése,- Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység,- A kiemelkedő emberi teljesítmény tisztelete (az olvasott interjúkon

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:Szociális és személyes kompetenciák:- Pontosság, megbízhatóság, szervezőkészség, felelősségtudat, önállóság, példaképválasztás, célok kitűzése.

Anyanyelvi kommunikáció:- Szókincs, fantázia, kifejezőképesség,- Szövegfeldolgozás: kritikai és kreatív

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:Szociális és személyes kompetenciák:- Pozitív érzelmek, empátia, csapatszellem, stresszkezelés,Saját és mások érzelmeinek pontos értékelése, kompromisszumkészség,Megbízhatóság, felelősségtudat.

Anyanyelvi kompetenciák:- A társas együttműködéshez szükséges kulturált nyelvi magatartás

4

keresztül).Anyanyelvi kommunikáció:- Kérdéskultúra- A testbeszéd értelmezése- A kifejező felolvasás- Érvelés, vélemény megfogalmazása- Szóbeli és írásbeli szövegalkotás, szövegértelmezés.A tanulás tanulása:- Atékony együttműködés a csoporton belül és a csoportok között kooperatív munkaformában.- Előzetes ismeretek mozgósítása, új ismeretek beépítése- Egymástól tanulásA tanulási képességek fejlesztése:- Figyelem, emlékezet, logikus gondolkodás, kommunikációs képességek.Digitális kompetencia: adatkeresés webes szövegből.

módon- Lényegkiemelés kérdések megfogalmazásával- HelyesírásA tanulás tanulása:- A tanulási képességek fejlesztése- Figyelem, emlékezet, következtetés, problémamegoldás- Egymástól tanulás

- Alkotókészség- A jegyzetelés technikájának helyes és eredményes alkalmazása- Szóbeli és írásbeli kifejezőképesség.A tanulás tanulása:- Lényegkiemelés kulcsszavakból álló jegyzet készítésével,- Jegyzet alapján a teljes szöveg (a beszélgetés) felidézése- A beszélgetés részleteinek legmegfelelőbb sorrendbe állítása.A tanulási képességek fejlesztése:- tartós figyelem, figyelemmegosztás, emlékezet, problémamegoldás.Digitális kompetencia: prezentáció készítése, bemutatása.

Tartalmi egységek bemutatása1. Az interjú műfaji sajátosságainak megismerése, megtanulása.2. Négy interjú szövegének feldolgozása csoportmunkában.- Romhányi József: Interjú a farkassal…

Tartalmi egységek bemutatása1. Készségfejlesztés: kérdések híres emberekhez.Az újságírói alapértékek megismerése.2. Az újsághoz készített fogalmazások

Tartalmi egységek bemutatása1. Készségfejlesztés: a testbeszéd alkalmazása és értelmezése.2. Az újsághoz készített fogalmazások megbeszélése, javítása.

5

(szinkronjáték)- Diákok által korábban készített interjúk:(egy tanárral, egy diákkal és egy újságíróval)3. A csoportok bemutatják egymásnak azt, amit tanultak.4. Körinterjú készítése megadott témában, szóban.5. Egy körinterjú szövegeinek elemzése, véleményezése csoportmunkában.6. A tanulók által hozott írások megbeszélése, értékelése, feladatadás a következő foglalkozásra.6. Nyelvi játék: szóbeültetés

megbeszélése, javítása.3. A jegyzetelés technikájának megismerése és gyakorlása.4. Egy diák által készített portré szövegének elemző és kreatív feldolgozása. (Interjú Nógrádi Gáborral)5. Olvass a viselkedésből és a szemekből! – szóbeli szövegalkotás (jellemzés).6. Csoportmunka: szövegfeldolgozás (adatkeresés, következtetés) és helyesírási hibák javítása. Önellenőrzés megoldókulcs alapján.

3. Felkészülés az interjúkészítésre.4. Az interjúalany fogadása, a Jemenről készített prezentáció bemutatása.5. Interjúfelvétel jegyzeteléssel.Kooperatív munkaformában a beszélgetés felidézése a jegyzetek alapján, majd a témák sorrendjének elrendezése, bevezető írása, a fogalmazás vázlatának elkészítése.

A részmodul időkerete: 2 × 60 perc A részmodul időkerete: 2 × 60 perc A részmodul időkerete: 2 × 60 perc

A modul összóraszáma: 6 × 60 perc = 360 perc

6

MODULLEÍRÁSA modul folyamán végzett tevékenységek főként azt szolgálják, hogy a gyerekek képesek legyenek – eleinte közösen - interjút készíteni. Miután a műfaji sajátosságokat, a kérdezés és a jegyzetelés technikáját megismerik és begyakorolják, meg lehet hívnunk az első interjúalanyt.

Kit hívjunk meg? Egy érdekes személyt, aki „tud valamit”, amit mi is tudni szeretnénk. (Meghívhatunk egy felnőttet: például az iskolakönyvtár vezetőjét, az iskola nyugdíjas tanárát, a gyerekek kedvenc konyhását, az egyik érdekes foglalkozású szülőt, a gyerekek kedvenc edzőjét, egy volt diákot, aki együttesben zenél... vagy meghívhatunk egy gyereket: aki különleges sportban jeleskedik, kiemelkedő eredményeket ért el valamiben, alkotott, létrehozott valami különlegeset…)

Fontos, hogy tervezzük, szervezzük meg, készítsük elő az interjút, és készítsük fel jól a feladatra a gyerekeket. Az interjú felvétele (jegyzetelése) után a csoportok kooperatív munkaformában elkészítik a megadott lépésekben az interjú vázlatát. Ezután közös megegyezéssel döntik el, hogy ki vagy kik dolgozzák ki a szöveget. Fontos, hogy a gyerekek által készített interjút legyen módja előzetesen átnéznie annak is, akivel készült. Ezzel sok kellemetlen félreértéstől, pontatlanságtól megkímélhetjük magunkat. A kész fogalmazást az egész csoport is megnézi, véleményezi, segítő tanácsaival ellátja a szerzőt/szerzőket. Kezdetben páros munkában könnyebben megy az ilyen nagy feladat megoldása. Bár a kreativitás ellen hat a túlzott kontroll, ez kezdetben inkább a kis riporterek biztonságát növeli. A partnerként működő, támogató tanárnak meg kell teremtenie az egyensúlyt a precíz szabálykövetés és az alkotói szabadság, kreativitást között.

Itt beszéljünk a lektorálás kérdéséről. Amikor már van diák főszerkesztője az újságnak, a végső lektorálásba őt is bevonja a szakkörvezető. Az, hogy csak nyelvileg helyes, helyesírásilag pontos szöveg kerüljön az iskolaújságba, a szakkörvezető felelőssége. A modulnak minden részmodulban visszatérő eleme a „Mit hoztatok?” Vagyis az újság számára folyamatosan gyülekezik az anyag, amit részben a foglalkozásokon megbeszélt témákban készítenek a tanulók, részben önálló ötlettől vezérelve. A modulnak ez a részlete időben tervezhetetlen. Ha sok anyagot hoznak a gyerekek, a képességfejlesztő feladatok egy része elhagyható, áttehető egy másik foglalkozásra. Lehetséges az is, hogy amíg csapatokban dolgoznak, egy-egy tanulóval külön beszélget a pedagógus a hozott anyagról. Ebben a szakköri formában a tanári rögtönzés elkerülhetetlen.

7

1. RÉSZMODUL: AZ INTERJÚ ÉS ANNAK VÁLTOZATAI (120 PERC) 1. Csoportalakítás, ráhangolódás: (10 perc)A csoport létszámának megfelelő számú, négyféle színű kártyából húznak a gyerekek. Az azonos színűek kerülnek egy csoportba. A feladatok túlnyomó részét kooperatív munkaformában oldják meg. Nyelvi játék: anagrammaKivetítjük a következő „mondatokat:

Ez egy ÚJ TINER. Megalakult a ROPI RT. Ellep bennünket a TÉRPOR. Hol a TÓDISÁS UT?

A csapatok leírják a nagybetűs kifejezéseket, és az anagramma-játék szabályai szerint értelmes szavakat alkotnak belőlük. (interjú, riport, portré, tudósítás)Tanári kérdés: Melyik műfajcsoportba tartozik ez a négy műfaj? (sajtóműfajok)Célmeghatározás: Közülük most az interjúval és a portréval ismerkedünk meg alaposabban.

2. Mi jellemzi az interjút? (10 perc)Rövid frontális megbeszéléssel elevenítjük fel az interjú műfaji jellemzőit. Utána minden csoport megkapja az 1. mellékletet, amelyben aláhúzza azt a részt, ami számára újdonságot jelent. Egymásnak kérdéseket tesznek fel a csoporton belül a témával kapcsolatban, így emelik ki a lényeget, és rögzítik az új információkat. (1. melléklet: Az interjú műfaji jellemzői)

3. Olvassunk interjúkat! (felkészülési idő: 15 perc, az interjúk és a feladatok alapján szerzett ismeretek bemutatása: 25 perc)Kék csapat: Tréfás interjú a farkassal

Romhányi József: Interjú a farkassal, aki állítólag megette a nagymamát című versét megkapják 2-2 példányban.

Feladat: gyakorolják be a párbeszédes szöveg felolvasását. Szinkronjáték formájában kell előadniuk.

Szinkronjáték:

8

A csapat két tagja a farkas és a bárány hangja, ők kiülnek a szövegükkel oldalt, és „szinkronizálnak”. A két szereplő pedig némajátékkal (erősebb gesztusokkal, arcjátékkal, artikulációval, mozgással) eljátssza a párbeszédet, megjeleníti a farkast és a bárány riportert. Mielőtt a feladathoz fognak, tisztázzuk, hogy mit jelent a sajtóban a „kacsa” fogalma. (2. melléklet)

Zöld csapat: Interjú egy tanárralA csapat megkapja az Interjú Melinda nénivel című írást 3 példányban. Ketten a párbeszéd felolvasására készülnek. A csapat többi tagja megvizsgálja az interjú szövegét, és válaszol a következő kérdésekre:- Mi ennek az interjúnak a témája? (egy tanár bemutatása)- Amikor a kérdezők felkészültek a beszélgetésre, milyen kifejezések szerepelhettek a kulcsszavakból készített vázlatukban? (gálaműsor, diákévek, életút, anyaság, napközi, sztori)- Melyik volt az a téma, amelyre csak a beszélgetés közben bukkantak rá? (a vallás)- Vizsgáljátok meg, milyen típusú kérdéseket tettek fel!

a. kiegészítendő kérdés: (1., 2., 3., 5.)b. eldöntendő kérdés: (7.)c. nem kérdő kérdés: (4., 6.)

- Mi a véleményetek az interjúban használt eldöntendő kérdésről? Mielőtt sor kerülne az interjú felolvasására, az egész csoport beszélje meg a kérdéseket!(3. melléklet)

Piros csapat: Interjú egy diákkalA csapatból két tanuló felkészül a Fél tanév a Mikulás hazájában című interjú párbeszédes felolvasására. A csapat többi tagja az interneten adatokat keres Finnországról. - Hol van, mely országokkal határos? (Észak-Európa, Svédországgal és Oroszországgal, a tengeren Észtországgal)- Mekkora a területe? Ez hogyan aránylik hazánk területéhez? (338.000 km2, három és félszer nagyobb hazánk területénél)- Mennyi a lakossága? (5,4 millió)- Fővárosa? (Helsinki)- Mi a legjellemzőbb a finn tájra? (lapos síkság, erdőkkel borítva, rengeteg tó és sziget)- Pontos-e az elnevezés: „az ezer tó országa”? Valójában mennyi tava és szigete van Finnországnak? (187888 tó és 179584 sziget)- Finnország éghajlata igen különös. Keressétek meg, hogy legészakibb pontján hány napig süt egyfolytában a nap, és télen hány napig nem kel föl! (73, 51)

9

(4. melléklet)Mielőtt sor kerülne az interjú felolvasására, az egész csoport beszélje meg a kérdéseket, és készüljenek fel arra, hogy röviden a többi csapattal is ismertetniük kell, amit Finnországról megtudtak.

Sárga csapat: Interjú egy újságíróvalA csapatból két tanuló felkészül az Egy oknyomozó riporter, Gelei József című interjú felolvasására (javasoljuk, hogy osszák ketté a szöveget).A csapat többi tagja feladatokat old meg a szöveggel kapcsolatban:- Osszátok részekre a szöveget téma szerint!- Legalább három részhez fogalmazzátok meg a kérdést, amit a kérdező föltehetett!- Az interjú sajátos változatát figyelhettétek itt meg: a portrét. Fogalmazzatok meg minél több jellemző vonást a portré műfajáról!- Mi a véleményetek a megismert interjúalanyról?(5. melléklet)Mielőtt sor kerülne az interjú felolvasására, az egész csoport beszélje meg a kérdéseket!A csapatok 15 percet kapnak a felkészülésre, azután sorban bemutatják saját szövegüket, és beszámolnak a feladatok alapján megszerzett új ismereteikről. Ezt a többi csapat számára érthető módon kell előadniuk, a többieknek pedig figyelniük kell. A csapatok gyors önértékelésével zárjuk a bemutatókat:

4. Körinterjú szóban (15 perc)Az interjú egyik változata: a körinterjú vagy körkérdés.Üljünk körbe! Válasszunk egy témát, amivel már mindenki találkozott: például a kerékpározást. Mindenki mesélje el röviden, hogy mi a legfontosabb emléke, gondolata a kerékpárral kapcsolatban. Melyik volt a legjobb történet? Miért? Érveljenek!

5. Egy kis stílusgyakorlat (15 perc)Stílus: az ókori Görögországban egy íróeszközt neveztek így, ma a különféle kifejezésmódok általános megnevezésére használják. Minden csapat kap egy szöveget, egy kerékpáros körinterjút, ami 6. osztályos gyerekekkel készült. - Közös megegyezéssel válasszák ki azt a szöveget, amelyik a legfelnőttesebb stílusú. Jelöljék csillaggal.- Zsűrizzék a szövegeket. Osszák ki az első három helyezést. Olvassák fel a legjobbnak ítélt fogalmazást. Indokolják a döntésüket szóban!

10

(6. melléklet)

6. Mit hoztatok? (15 perc)Az elkészült fogalmazások megnézése, meghallgatása, megbeszélése, értékelése, tanácsok a javítással kapcsolatban. A kész munkák bemásolása a szakköri mappába. Új feladatok egyeztetése: Javasoljuk a gyerekeknek, hogy beszélgessenek a szüleikkel, nagyszüleikkel. Keressenek a „családi emlékezetben” érdekes történeteket. Ezeket fogalmazzák meg, és mutassák meg annak, aki eredetileg elmesélte. Csiszolgassanak rajta együtt, azután hozzák el a szakkörre.

7. Nyelvi játék: szóbeültetés (10 perc)A csapatok megkapják a 7. mellékletet. Ismert szólásokból és közmondásokból hiányzó állatneveket kell beültetni a mondatokba.

8. Értékelés: (5 perc)Körbeülünk és végigfuttatjuk a két nyitott mondatot: Nekem a mai foglalkozáson az tetszett legjobban…. A legközelebb azt szeretném, ha….

2. RÉSZMODUL: „BONCOLJUNK” INTERJÚT! (120 PERC)

1. Ráhangolódás Tegyél fel egy kérdést! (15 perc)Mindenki kap egy cédulát. Arra kérjük a gyerekeket, hogy írják fel egy híres ember nevét (sportoló, színész, énekes, író, rendező, feltaláló stb.), akitől szívesen kérdeznének valamit. Összeszedjük a cédulákat, és feltesszük a következő kérdést: - Mit nem szabad, mit nem illik az újságírónak megkérdeznie és megírnia? (Ami az intim szférába tartozik, ami személyiségi jogokat sért, ami az emberi méltóságot sérti, ami nem igaz. Az újságírás tehát nagy felelősséggel jár. Az újságíróknak fokozottan be kell tartaniuk az erkölcsi alapértékeket.)A rövid frontális megbeszélés után a cédulákat összekeverjük, és mindenki húz magának egy nevet. Körbeülünk. Aki következik, felolvassa a nevet, és megmondja, mit kérdezne tőle. Lehet passzolni. Ilyenkor az mondja a kérdést, aki a nevet felírta.

2. Mit hoztatok? (20 perc)

11

Az előző foglalkozáson javasolt „házi” feladat az volt, hogy fogalmazzanak meg olyan történeteket, amelyek a „családi legendáriumból” valók. Aki hozott ilyen anyagot, megmutatja (pendrive, kivetítés), vagy felolvassa. A többiek elmondják segítő véleményüket. (A 12. mellékletben olvasható szövegekhez hasonló történetek minden családban fellelhetők.)

Tanári közlés, feladatadás: A következő foglalkozáson kipróbáljuk a közös interjúkészítést. Egy jemeni származású iskolatársatokat hívtam meg a foglalkozásra. Vele beszélgetünk. Azt kérem, hogy előzetes feladatként gyűjtsetek képeket, adatokat Jemenről. Önként vállalkozók prezentációt is készíthetnek. Ezzel szeretnénk megmutatni az interjúalanyunknak, hogy mennyire érdekel minket az ő nemzetének kultúrája. (Ha nem vállalkozik senki a prezentáció elkészítésére, nem baj. Ha azonban igen, az onnantól fogva kötelező. Ezt általában is érdemes tudatosítani a gyerekekben: olyan feladatokat vállaljanak el, aminek végrehajtására képesek. Elvállalt feladataikat pedig próbálják a tőlük telhető legjobb szinten teljesíteni.)

3. Hogyan jegyzeteljünk? (10 perc)A csoportok megkapják a 8. mellékletet, amely ismerteti a jegyzetelés módját. Elolvassák, megbeszélik, és írnak a szöveggel kapcsolatban 4 kérdést. A kérdéseket sorban felteszik a többi csoport tagjainak, akik közül szólítják azt, akitől a választ hallani szeretnék. Aki már válaszolt, azt nem szabad újra szólítani.

4. Próbajegyzetelés (15 perc) A szakkörvezető felolvassa a 9. mellékletet. Ez egy rövid interjú. Az interjúalany válaszaiból jegyzeteljék le a gyerekek a kulcsszavakat. Ezután a csapaton belül egyeztessenek, egészítsék ki saját jegyzeteiket, és szóban, közösen próbálják felidézni a szöveget.Amikor minden csapat kész, meghallgatjuk a csapatok szószólóit.

12

5. Elemezzünk egy interjút! (Felkészülés: 15 perc, megbeszélés 15 perc)Csapatokban dolgozunk, de minden csapattag megkapja a 10. mellékletet. Ez egy portré, amelyet két 6. osztályos gyerek készített Nógrádi Gáborról. A szöveg elolvasása után röviden elevenítsük fel, amit a portréról az előző foglalkozáson tanultunk, majd a csapatok végezzék el a következő feladatokat. (Kérjük meg a csapatokat, hogy az a. feladat megoldását A4-es lapra írják filctollal, hogy a táblára ragasztva is jól látható legyen.)

a. Közös megbeszélés alapján írjátok le azokat a kérdéseket, amelyek elhangozhattak az íróval folytatott beszélgetés során!b. Sorszámozzátok meg a kérdéseket, és a portré szövegében jelöljék ugyanazzal a sorszámmal a válaszokat!c. Beszéljétek meg, hogy szerintetek miért választották az írás készítői a portré változatot a kérdés-felelet forma helyett!d. Keretezzétek be azt a részt, amelyben érezhetjük az újságíró személyes részvételét! e. Ki a „mellékszereplője” a portrénak? Ő egy témát fejtett ki. Mi az? f. Egyéni munka: mindenki emelje ki sorkiemelővel a szövegében azokat a gondolatokat, amelyeket saját alkotómunkájában is hasznosnak és követendőnek tart!

Megbeszélés: a. A csoportok ragasszák a táblára a kérdéseiket. A szóvivők indokolják meg a csapat döntését. Erősítsük meg, hogy a legjobb kérdések azok, amelyekre összefüggő, „kifejtős” válasz adható. c. Az interjú egy író-olvasó találkozón készült. Sok gyerek tehetett fel sokféle kérdést. A mi riportereink bizonyára összeszerkesztették a kérdésekre adott rövidebb válaszokat. Így sokkal egységesebben tükrözi a szöveg az író egyéniségét. De az is oka lehet, hogy az író – rutinos beszélőként – esetleg megfelelő kérdés nélkül is elmondta, amit fontosnak tartott. d. A bevezető és befejező bekezdésben érezhetjük az újságíró személyes részvételét. Ez hasonlóvá teszi a tudósításhoz.e. Nógrádi Gergely, ő csak egy témát fejtett ki: miért írta meg a Kötelezők – másképpen sorozatot. (Használjuk ki az alkalmat arra, hogy az olvasásra biztassuk a gyerekeket, illetve rövid véleményüket is meghallgathatjuk a kötelezőkről. Az utolsó kérdésre egyénileg adott válaszokat (amit aláhúztak) olvassák fel a gyerekek. Javasolhatjuk, hogy írják majd fel az újságíró füzetükbe.

13

6. Olvass a viselkedésből, olvass a szemekből! (10 perc)Nógrádi Gábortól megtanulhatjuk, hogy a jó író figyeli az emberek viselkedését és tekintetét, és annak alapján „elraktározza a memóriájában a személyiségét: amit lát, és amit képzel róla.”Nézzünk meg a 11. melléklet képét, és „találjuk ki” a kislány személyiségét!Üljünk körbe, és ötleteljünk! Mindenki mondjon Gabiról (nevezzük így) egy állítást. (Például: ha egyszer elkezd nevetni, alig tudja abbahagyni.)

7. Egy kis hibajavítás… és még valami (15 perc) A csapatok megkapják a 11. mellékletet. A szöveg címe: Milyen legyen egy jó edző? A szövegben négy helyesírási hiba van.

a. Vegyék észre és javítsák ki a hibákat. b. Írják le, hogy milyen véleményük alakult ki a szöveget író fiúról. Jellemezzék őt a

gondolatai alapján. c. A szöveg tele van felszólító mondattal, mégis pontot tett az író a mondatok végére.

Indokolják meg a megoldást, és próbálják eldönteni, hogy helyes-e ez.

8. Korrektúra ismétA csapatok megkapják a 11. mellékletet. Ez egy regény részlete, amely 10 helyesírási hibát tartalmaz. Először javítsák ki a helyesírási hibákat. Javasoljuk, hogy szükség esetén használják a hibák javításához a szabályzatot. Amelyik csapat elkészült, elveheti a tanári asztalról a javítókulcsot az önellenőrzéshez. Azután válaszoljanak a következő kérdésekre a szöveg alapján:- Ki érkezett? - Honnan?- Milyen fiú lehet Jasper? - Miből következtettetek erre? (11. melléklet)Tanári kérdés: Melyik szóval fejezzük ki a következő fogalmat: „Személyről, csoportról, jelenségről alkotott vélemény, amely bizonyíték nélkül, felületes általánosítás alapján alakult ki.” (előítélet) (Jasperrel még találkozni fogunk egy szakköri foglalkozáson, és megnézzük, jogos volt-e az előfeltételezésünk.)

9. Önértékelés (5 perc)Körbeülünk. Mindenki befejezi a nyitott mondatot: „Úgy érzem, már jobban megy nekem a…. Szeretnék még fejlődni a….”.

3. RÉSZMODUL (120 PERC)– INTERJÚT KÉSZÍTÜNK

14

1. Ráhangolódás:Testbeszéd értelmezése: (10 perc)Körbeülünk. A csapat egyik fele játszik: testtartással, mimikával megmutat egy lelkiállapotot. A csapat másik fele sorban megfejti, hogy melyik testbeszéd milyen lelkiállapotot ábrázol. Ha végigmondták, cserélnek.

2. Mit hoztatok? (15 perc)Megnézzük és megbeszéljük a hozott írásokat.

3. Előkészületek a közös interjúkészítés előtt (csoportmunka: 10 perc, megbeszélés 10 perc)Az előző foglalkozáson megegyeztünk abban, hogy egy jemeni iskolatársukkal fogunk interjút készíteni. Célunk: az arab fiú személyes élményein keresztül a távoli kultúra megismerése. - Frontális beszélgetéssel felelevenítjük, amit az interjú megtervezéséről, előkészítéséről tanultunk. (Az újságíró „felkészül” az interjúalanyból.)- Felelevenítjük, amit az újságírói etikáról tanultunk (az interjúalany személyiségének tiszteletben tartása).- Csoportokban dolgozunk. Minden csoportban megbeszélik a gyerekek, hogy milyen előismeretekkel rendelkeznek az interjúalanyunkról. Aki gyűjtőmunkát hozott Jemenről, azt is ismerteti a csoportjával.- Minden csoport átgondolja, hogy milyen kérdéseket szeretnének feltenni a fiúnak. Ezt fel is jegyzi az íródeák filctollal, nagy betűkkel egy A/4-es lapra.- Amikor mindenki elkészült, a csoportok kiragasztják a kérdéseket a táblára. Közös megbeszéléssel megegyezünk, hogy melyek a legjobbak. Azokat sorkiemelővel megjelöljük és meg is sorszámozzuk aszerint, hogy milyen sorrendben szeretnénk a kérdéseket feltenni. A sorrendbe állított kérdéseket mindenki lejegyzi saját füzetébe interjúalanyunk neve alá. Felidéztetjük, amit a jegyzetelés technikájáról tanultunk. A tanulók által készített prezentációt előkészítjük a megtekintésre.

4. Felkészülés a vendégvárásra (5 perc)A termet átrendezzük a közös interjúkészítéshez. Vendégünknek az asztalfőn hagyunk helyet. Előkészülünk a jegyzeteléshez. Ha idén alakult a csoportunk, első alkalommal a szakkörvezető vállalja a szóvivői szerepet. Később ezt a feladatot gyerekekre lehet bízni.Vendégünket megbeszélt időre hívjuk, mindig úgy, hogy előtte fel tudjunk készülni a fogadására.

15

5. Interjúfelvétel egész csoportban (30 perc)Köszöntjük a meghívott vendéget, és megfogalmazzuk, hogy milyen témáról szeretnénk vele beszélgetni. (Természetesen a meghívás és időpont-egyeztetés során már közöltük vele, hogy mi lesz az interjú témája.)Mivel gyerek az interjúalanyunk, különösen fontos oldani a feszültségét. Hogy érezze, mennyire készültünk a vele való beszélgetésre, a gyerekek bemutatják neki a Jemenről készült prezentációt. Ez el is indíthatja a beszélgetést. Ezután kezdődhet a kérdezés és a jegyzetelés. Fontos, hogy a tanár is jegyzeteljen. Amikor a közösen megbeszélt kérdésekre már választ kaptunk, és az új kérdések is elfogytak, feltétlenül adjuk meg a lehetőséget interjúalanyunknak, hogy beszéljen még arról, amiről mi nem kérdeztük, de ő fontosnak gondolja a téma szempontjából. Készíthetnek a gyerekek névjegyet a számukra fontos kérdések alapján. Végül megköszönjük az interjút, és elköszönünk a vendégünktől.

6. Az interjú megfogalmazása a jegyzetek alapján (csoportmunka: 15 perc, egyeztetés, megbeszélés 15 perc)Elevenítsük fel frontális munkában, amit az interjú megírásáról tanultunk. A legfontosabb, hogy addig készítsük el a szöveget, amíg a beszélgetés emléke friss. Rendezzék át a gyerekek a termet a csoportmunkához. A csoportok feladatai: a. Saját jegyzetei alapján egy vállalkozó csapattag mondja el, hogy mit tudott meg interjúalanyunktól. A többiek egészítsék ki. A kiegészítéseket jegyezzék le azok, akiknek hiányos volt a jegyzete.b. Tervezzék meg sorszámozással a témák végleges sorrendjét. (Lehet, hogy most már egészen más sorrendet tartanak helyesnek, mint amikor az interjúra készültek.)c. Ha sok apró kérdéssel kellett „kihúzni” interjúalanyunkból az információkat, próbálják egy átfogóbb megfogalmazású kérdés alá „söpörni” azokat.d. Fogalmazzanak meg egy-két bevezető mondatot. e. Közösen készítsék el a fogalmazás vázlatát. (Ez már mondatokat, szókapcsolatokat tartalmazzon, de a nyelvi kidolgozás még nem feladat.)

Közös megbeszélés: Minden csapatból próbálja meg a szószóló a fogalmazás vázlata alapján elmondani az interjú nyers szövegét. Értékeljék saját munkájukat és a többi csapatét. Döntsék el közösen, hogy melyik csapaté (párosé, személyé) legyen az interjú végleges megfogalmazásának a lehetősége.

16

Beszéljük meg, hogy egy nagyobb munka elvállalása milyen felelősséggel jár. Beszéljük meg a határidőket (mikorra kell a szakkörvezetőnek bemutatni, mikorra kell a javításokat végrehajtani). Tanácsoljuk, hogy a Jemenről szóló prezentációt, gyűjtőmunkát használják fel a szöveg kidolgozói abban a részben, amelyben interjúalanyunk bemutatja az országot.

7. Értékelés, önértékelés (10 perc)Üljünk körbe. Mindenki elmondja röviden, miben fejlődött az utóbbi időben, és miben szeretne még fejlődni. A csoportok szóvivői a csoporton belüli munkamegosztást és együttműködést értékelik.

17

3. A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.Tárgyi eszközök:- interaktív tábla,- csapatonként egy laptop internetkapcsolattalAnyagigény- fénymásoló papír,- füzetek, íróeszközök

1000.- Ft

Egyéb, speciális igény- Fénymásolási lehetőség

4. Értékelés, önértékelés: a feladatok jellegéből adódóan sokszor kell a gyerekeknek szerepelniük társaik előtt. Fel kell olvasniuk saját fogalmazásukat, el kell mondaniuk véleményüket, vagy a csoportos, páros feladatmegoldást kell ismertetniük. Nagyon fontos, hogy kezdettől kialakuljon az a légkör, amely biztonságot ad a gyerekeknek. Alapelvként érdemes megfogalmazni, hogy „a tévedés esélyt ad a fejlődésre.” Meg kell tanítani őket arra, hogy egymás munkájában először mindig a pozitívumot keressék, és a hibákra segítő szándékkal hívják fel a figyelmet. A szakköri fogalmazástanítás lényege az, hogy többször lehet javítani, újraírni a szövegeket, és a többi tanuló a tanárral együtt tanácsadó, segítő szerepet tölt be. Így minimálisra csökkenthető a kudarc, és optimálisra növelhető a sikerélmény. A jól végzett munkáért szóbeli dicséret, az elégedettség nem nyelvi jelekkel történő kifejezése a jutalom. A foglalkozások végén nyitott mondatokkal játszunk egy kört, amely módot ad arra, hogy a foglalkozással, saját tevékenységükkel, élményeikkel, problémáikkal kapcsolatos érzéseiket, véleményüket megfogalmazhassák a gyerekek. A csoportok az együttműködés szintjéről adnak önértékelést. A visszajelzéseket figyelembe kell vennie a szakkörvezetőnek a következő foglalkozás megtervezésekor.

A tanulók által létrehozott (személyes) produktumok: az elkészített cikkek, fogalmazások, fotók, amelyek közül a legjobbak megjelennek a diákújságban.

18

A tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok: közösen megoldott feladatsorok, közösen alkotott vázlatok, szövegek, végső soron az elkészített online vagy papíralapú diákújság. (Elkészítéséhez ez a modul is hozzájárul. )

A modul várható eredménye: - Fejlődnek a gyerekek társas és személyes kompetenciái, különösen a felelősségtudat, a belső motiváció, az esztétikai érzék, a tolerancia, az érdeklődés más kultúrák iránt. - Gondolataikat és érzéseiket egyre magabiztosabban fejezik ki szóban és írásban. - Fejlődnek anyanyelvi kompetenciáik, különösen a szövegértés, jegyzetelés, szövegalkotás terén. - Bővülnek a sajtóműfajokkal kapcsolatos ismereteik, amelyeket a gyakorlatban is alkalmazni tudnak. - Jártasságot szereznek a kooperatív munkaformák alkalmazásában. Javul alkalmazkodóképességük, a csoportban való együttműködési képességük. - Barátságok alakulhatnak ki különböző osztályokba, évfolyamokra járó gyerekek között, amelyek a közösséget erősítik. - Az újságkészítéssel kapcsolatos feladatok értelmes szabadidős tevékenységet is adhatnak a tehetséges gyerekeknek.

19

A felhasznált irodalom:

Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelvi nevelés új stratégiái (http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127405.pdf) Ennek a végén van rengeteg irodalom!

Dr. Hatvani Andrea: Tanári személyiségfejlesztés és attitűdformálás: http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/index.html

Németh Gáborné Doktor Andrea: A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az iskolábanhttp://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-Szocialis.html

Raátz Judit: A kreatív írás gyakorlataihttp://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=128

Csizmadia Judit – Kurucz István: Szókincskereső / Anyanyelvi játékok (Szalay Könyvkiadó, Kisújszállás, 1997.

Tanulásmódszertan, a tanulás tanulásanevtan.ujbuda.hu/tudasbazis/szakmai/irasok/tanulasmodszertan_a_tanulas_tanulasa

Kooperatív tanulási technikák:http://fejlesztok.hu/images/modszerek/kooperativ_technikak.pdf

Kaposi László: Játékkönyv Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1993

Balázs Géza – Szayly József – Szilágyi Árpád: Újságíró-ismeretek keződ és civil újságíróknakDiák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete, Budapest, 2010.

20

Mellékletek:

1. melléklet

Az interjú műfaji jellemzői

Az interjú az angol nyelvből terjedt el, jelentése: megbeszélés, tárgyalás, beszélgetés. Témája lehet bármilyen elméleti vagy gyakorlati kérdés, esemény, egy életút. Alaphelyzet: a megkérdezett tud valamit, amit a kérdező (és az olvasók) nem tudnak.

Sokan azt hiszik, hogy ez a legkönnyebb műfaj. Fölteszünk pár kérdést, leírjuk a választ, és kész. Valójában a jó kérdező sosem ül le felkészületlenül. Sokszor alapos előtanulmányt kell folytatnia. Meg kell ismernie a téma történetét, az interjúalany eddigi munkásságát. Meg kell terveznie, hogy mit fog kérdezni. Az interjú vázát előre érdemes felírni. Az interjút irányítani kell. A kérdezettre oda kell figyelni jegyzetelés közben, és ha valamit nem értünk, azonnal el kell magyaráztatni a dolgot.

Hogyan kell helyesen kérdezni?- Olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyekre hosszabb, kifejtő választ várunk. Ezeket kiegészítendő kérdéseknek nevezzük. (Miért….? Hogyan….?)- Színvonalasabb kérdezésmód a nem kérdő kérdések használata. Ezekben nincs kérdőszó, nincs kérdő hangsúly. A kérdező kijelent valamit, ahogy az élő párbeszédben is tesszük. (Úgy tudom…)

Milyen a rossz kérdés? - Ne tegyünk fel eldöntendő kérdéseket, amelyekre egyszavas válaszok adhatók (igen, nem. (Tetszett a film?)- Ne tegyünk fel olyan kérdést, amelyre csak általánossággal, közhellyel lehet válaszolni. (Milyen érzés volt?)- Ne kérdezzünk feltételes módban (Elmondaná…? Értelmezné….?)

21

2. mellékletRomhányi József: Interjú a farkassal, aki állítólag megette a nagymamát

Az Új Bárány riportere felkereste Ordast. Interjút kér. Én leközlöm. Olvasd.

- Igaz volna ama vád, hogy ön orvul elfogyasztott egy egész nyers nagymamát? - Egy nagymamát? Egy grammot se! Ez az egész csak Grimm-mese! - Hogy Piroskát ön falta fel, talán az is hamis vád? Nem hagyott meg belőle mást, csak egy fél pár harisnyát! - Hogy én őt ruhástul? Mit ki nem eszeltek! Én még az almát is hámozva eszem meg! - Furcsa, hogy a kunyhóban, hol megevődtek mindketten, mégis piros farkasnyálnyom díszeleg a parketten. - Az úgy történt, hogy ők aznap meghívtak a viskóba. Nagyon finom uzsonna volt, szamóca és piskóta, s mivelhogy én evés közben állandóan vicsorgok, a vérveres szamócalé a pofámból kicsorgott. - Én úgy tudtam, önnél szabály, hogy csak friss húsárut zabál. - Kacsa! Füvet rágok lomhán legelészve, zsengét, hogy a gyenge gyomrom megeméssze. - És meddig lesz Önnél a juhhús is tiltva? - Eddig! De erről már nem írhatsz, te birka!

22

3. mellékletInterjú Melinda nénivel

Egy csütörtöki délutánon felkerestük Balog Melinda tanárnőt, aki nemrég jött iskolánkba, de máris közkedvelt személlyé vált. Többek között azért is kerestük meg, mert nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy iskolánk Gálaműsora ilyen fantasztikusan sikerült.- Tudjuk, hogy Melinda néni több osztály sikeres fellépésében is közreműködött. Hogy élte meg ezt?- Egyáltalán nem éreztem, hogy megterhelő volt egyszerre négy csoporttal foglalkozni. Inkább izgalmasnak találtam. Egyértelmű, hogy a néptáncosaimat én készítem fel, nagyobbik fiam a 3.a-ba jár, így itt is boldogan közreműködtem, és szívesen fogadtam a 4.a osztály felkérését is, ahol környezetet és éneket tanítok. - Tudomásunkra jutott, hogy Melinda néni is a Fiumeibe járt. Milyen diák volt?- Csendes és nyugodt természetű. Inkább a tettek embere voltam, mint a szavaké. Szerettem sportolni, rengeteg versenyen részt vettem atlétikában, bármiben. Művészeti szakkörre is jártam, ahol egész éves munkával készültünk egy zánkai honfoglaló táborra. Egy-egy verseny számomra kitüntetést jelentett.- Hogyan alakult Melinda néni élete a továbbiakban?- A Tiszaparti Gimnáziumban tanultam tovább, ahol folytattam a néptáncolást, melyet még 7.-ben kezdtem el a nagymamám javaslatára. Ezután a Zámbéki Katolikus Főiskolának voltam diákja, ahol a tanítói diploma mellé néptánctanári és hittantanári végzettséget is szereztem.- Ezek szerint Melinda néni hívő.- Igen, nagyon fontosnak tartom ezt az életemben, mert mindenkinek hinnie kell valamiben, ami átsegíti a nehézségeken. Nálam ez úgy kezdődött, hogy 16 évesen szerettem volna a kis unokatestvérem keresztanyja lenni, és ehhez meg kellett keresztelkednem. Akkor még görög katolikus voltam, de mára már a római katolikus vallást gyakorolom.- Melinda néni milyen anya?- Ezt a három fiamtól kellene megkérdezni. Szerintem szigorú vagyok, elég magasak az elvárásaim, de nagyon szeretem őket, és ezt ők is érzik. - Munkájának nagyobb részét a napköziben végzi, és úgy látjuk, szívesen csinálja.- Igen, itt több időm van beszélgetni a gyerekekkel. Örülök, ha bizalommal vannak irántam.- Történt Melinda néni fiumeis diákéletében valamilyen cikis sztori? - Igen, több is. A legemlékezetesebb, amikor énekórán Kati néni felolvasott az Operamesék című könyvből, a Bánk bánból. Köztudott, hogy Bánk bán feleségét is Melindának hívták, mint engem. Olvassa Kati néni az egyik mondatot:„Bánk bán így szólt a feleségéhez….Ebben a pillanatban felnézett Kati néni, és meglátta, hogy a padtársam fülébe súgok valamit.

23

A mondatot hát így fejezte be:- Melinda, fiam, kiváglak!”

Névjegy: Balog MelindaKedvenc étel: görög rakott krumpliKedvenc ital: ciromos ásványvízSzín: zöld, barnaNövény: szőlőFiúnév: Botond, Hunor, Kende – mert szép magyar nevek.

- Balázs Fanni és Gerlefalvi Nagy Borbála 8.b -

Feladat: Elemezzétek az interjút!- Mi a témája? (egy tanár bemutatása)- Amikor a kérdezők felkészültek a beszélgetésre, milyen kifejezések szerepelhettek a kulcsszavakból készített vázlatukban? (gálaműsor, diákévek, életút, anyaság, napközi, sztori)- Melyik volt az a téma, amelyre csak a beszélgetés közben bukkantak rá? (a vallás)- Vizsgáljátok meg, milyen típusú kérdéseket tettek fel! Írjátok a kérdés sorszámát a megfelelő helyre!

a. kiegészítendő kérdés: (1., 2., 3., 5.)b. eldöntendő kérdés: (7.)c. nem kérdő kérdés: (4., 6.)

- Mi a véleményetek az interjúban használt eldöntendő kérdésről? (Ebben a formában elfogadható, tulajdonképpen „felkérés” a mesélésre. Ha nemleges választ adott volna, nem került volna bele az interjúba.)

24

4. mellékletFél tanév a Mikulás hazájában

Minä olen Aliz, Mikä sinun nimi on? Mitäkuuluu? Ezt a néhány mondatot Ágoston Aliz 8.b-s osztálytársam írta finnül. Aliz tavaly egy fél tanévet Finnországban töltött. Mondatainak jelentése: Aliz vagyok. Mi a neved? Mi újság? - Hogy kerültél Finnországba? - Apukám kinn dolgozott, amikor hazajött 4 hónap után, kérdezte, mi lenne, ha mi is kimennék „szerencsét próbálni”. Végül úgy döntöttünk: belevágunk.- Milyenek voltak az első benyomásaid az új lakóhelyedről? - Az autóút nagyon hosszú volt Kalajokiba. Ez a városnév azt jelenti: halfolyó. Kalajoki először kicsinek és unalmasnak tűnt, de aztán „felfedező utakra” indultunk, és rájöttem, hogy igazából nagyon jó. Ott teljesen más az emberek mentalitása, sokkal elfogadóbbak, mint itt, Magyarországon. Az osztályfőnököm és a magyar ismerősök gyerekei is sokat segítettek a beilleszkedésben. Hétvégenként tavakhoz mentünk horgászni vagy erdőkbe kirándulni.- Milyen helyeken jártál?- Voltam néhány városban. Olyan, mint itthon: sok a bevásárló központ és a szórakozási lehetőség. A fővárosban csak átutazóban voltam. Viszont jártam az Északi-sarkon! Hatalmas élmény volt! Elmondhatom, hogy tavaly karácsony felé jártam az igazi Mikulásnál! Az Északi-sark határát egy kék lézerrel jelzik. A Mikulás háza egy furcsa tetejű magas épület. Oda is lehetett menni a Mikuláshoz, de nem éltünk ezzel a lehetőséggel. Egyébként fizetni is kellett érte. - Gondolom, szereztél sok barátot is…- Igen. A legjobb barátnőm Alexandra volt, ő is magyar lány. Egyidősek vagyunk, ezért jól megértettük egymást, ráadásul ő már régebben ott lakott, és be tudott vezetni az ottani élet rejtelmeibe. Nagyon kedves lány, sok volt a közös témánk. A szüleink között is jó barátság alakult ki. - Milyenek a finn gyerekek?- Könnyen ismerkednek, barátkoznak. Angolul beszéltünk egymással. Külsőre: szőkék, kékszeműek, de akadnak barna és vörös hajúak is, és divat a hajfestés is. - Miben más ott az iskolaépület?- Az iskola U alakban épült. Újszerű, a termek jó elhelyezkedésűek, jól felszereltek. Minden teremben van két vízcsap. Az énekteremben rengeteg hangszer van, mindenkinek jut 1-1 gitár, van két zongora, dob, szintetizátor, mikrofonok. Zenetörténelmet tanultunk – egészen a mai zenékig, de nem énekelnek olyan szépen, mint a magyar gyerekek.A tornaterem hasonlít a miénkhez, de ott van felhajtható nézőtér, ahol az ünnepségeket tartják.

25

- Hogyan tanítnak?- Ott elsőtől hatodikig tart az alsó tagozat, és a szellemileg vagy fizikailag gyengébbeket, a sérülteket együtt nevelik a többi gyerekkel. A tanárok nem a jegyekre, hanem a tudásra mennek. Felelés alig van, csak témazárókat írnak. Négyestől tízesig terjednek az érdemjegyek. - Mit gondolsz a finn-magyar nyelvrokonságról?- Lehet, hogy rokon nyelvek, de látszólag semmi hasonlóság nincsen. Ők többet ragoznak, és úgy írják a szavakat, ahogy ejtik. Nagyon érdekes nyelv, bonyolult, de szeretem.- Mik a terveitek? Látod még Finnországot?- Most tanulom a finn nyelvet, mert szeretnék ismét kint élni. Nyáron valószínűleg kimegyünk, és ott is maradunk. Ott ismét nyolcadikos lennék, Kristóf, az öcsém a harmadikat ismételné meg. - Mondj még valamit finnül!- Tudod, mit jelent ez a nyelvtörő? Appilan pappilan apupapin papupata pankolla kiehuu ja kuohuu. (Az Appila plébánia segéd lelkipásztorának a bablevese a tűzhelyen forr.

- Balázs Fanni 8.b - Feladatok:Az interjú kapcsán feltámad a kíváncsiságunk Finnország iránt. Keressétek meg az interneten a választ a következő kérdésekre!

- Hol van, mely országokkal határos? (Észak-Európa, Svédországgal és Oroszországgal, a tengeren Észtországgal)- Mekkora a területe? Ez hogyan aránylik hazánk területéhez? (338000 km2, három és félszer nagyobb hazánk területénél)- Mennyi a lakossága? (5,4 millió)- Fővárosa? (Helsinki)- Mi a legjellemzőbb a finn tájra? (lapos síkság, erdőkkel borítva, rengeteg tó és sziget)- Pontos-e az elnevezés: „az ezer tó országa”? Valójában mennyi tava és szigete van Finnországnak? (187888 tó és 179584 sziget)- Finnország éghajlata igen különös. Keressétek meg, hogy legészakibb pontján hány napig süt egyfolytában a nap, és télen hány napig nem kel föl! (73, 51)

5. mellékletEgy oknyomozó riporter: Gelei József

26

Aki rendszeresen olvassa az Új Néplapot, láthatja, hogy Gelei József az egyik legaktívabb újságíró, szerkesztő, mégis szakított arra időt, hogy eljöjjön a „Kis Herceg szerkesztőségébe”, vagyis a 47-es terembe egy szakköri foglalkozásra, és minden kérdésünkre válaszoljon másfél órán keresztül.Számára az újságírás nem munka: önkifejezés. Boldog embernek tartja magát, mert azért kapja a fizetését, amit hobbiként is örömmel csinál. Budapesten született, szülei válogatott sportolók voltak. Édesapja edző lett, és amikor Ausztráliába szólította a feladat, vitte a családját is. Gelei József a budapesti középiskolás évek után itt tanult meg tökéletesen angolul, majd hazatérve Egerben végzett tanárképzőt. Közben már testnevelő tanárként dolgozott „képesítés nélkül”. Ez kemény iskola volt: amit elméletben tanult, azonnal alkalmaznia is kellett a mindennapi tanításban. Tíz évig volt testnevelő tanár, és még most is minden héten kétszer sportol aktívan.

1988-ban a Sportriporter kerestetik versenyben a legjobb negyven közé jutott, és hamarosan az Új Néplaphoz került, a sportrovathoz. Húsz éve dolgozik az Új Néplapnál, de ma már nem csak a sportélet érdekli. Nemrégiben oknyomozó riporterként kapott elismerést Murányi Lászlóval együtt. Egy kilencrészes riportsorozattal érdemelték ezt ki. Egy holttest egy kocsiban: ez keltette fel a figyelmét. Hónapokig nyomoztak, elképesztő dolgokat tudtak meg. Mindig újabb és újabb szál bukkant fel. Nem kis büszkeséggel mondta, hogy manapság, mikor a rendőrnek is nekimennek a bűnözők, ők a sorozat megjelenése közben két telefonos fenyegetést kaptak mindössze. Az oknyomozó újságírót saját kíváncsisága vezeti, hogy olyan emberekkel találkozzon, akik eltérnek az átlagtól. Sok találkozást őriz az emlékezetében olyan emberekkel, akiktől érdemes tanulni. Például Erőss Zsolt hegymászó, aki a Föld legmagasabb csúcsaiból ötöt megmászott már, nem siránkozott, amikor balesete miatt amputálni kellett az egyik lábát. Még az idén el fog menni a Himalájába. A lelki tartás legyőzheti a fizikai bajokat is. Mesélt egy vargás fiúról is, aki nagy akaraterejével legyőzte a veleszületett rendellenességet. Az első sikerélményt a lovaglásban szerezte, most pedig kiváló gokartos. Nem csak a sportra igaz: lehet rosszul játszani, lehet kikapni, de feladni sosem!Az újságírói munkáról elmondta, hogy nehéz, de hálás szakma ez. Az embereket egyre inkább érdeklik a helyi hírek. A Szolnok megyei napilap, az Új Néplap a legolvasottabb helyi napilapok közé tartozik. Internetes oldalán, a szoljon.hu –n napi 100-150 ezer kattintás jelzi az érdeklődést. A hír: érték. Amikor először hallasz egy hírt, az érdekel, de másodjára már nem. Nagyon fontos tehát az aktualitás. A papíralapú újság nem tudja azt a gyorsaságot produkálni, mint az internet, de sokan ragaszkodnak hozzá. A reggel kávé mellé frissen megérkező napilap varázsa nem fog elmúlni.

27

Gelei József biztatott minket az újságírásra. Megtudtuk, hogy van olyan munkatársa, aki a Ladik médiavetélkedőn „szeretett bele” ebbe a műfajba, általános iskolásként.

Névjegy: Gelei JózsefSzületési idő: 1960. október 3. Szín: kékSport: foci és a technikai sportok Kedvenc étel: milánói makaróniKönyv: Stendhal: Vörös és feketeTörténelmi személyiség: Hunyadi JánosFilm: Hair (de kedveli az akciófilmeket is)

- Magdus Tamás 8.a –

Feladatok: - Osszátok részekre a szöveget téma szerint!- Legalább három részhez fogalmazzátok meg a kérdést, amit a kérdező föltehetett!- Az interjú sajátos változatát figyelhettétek itt meg: a portrét. Fogalmazzatok meg minél több jellemző vonást a portré műfajáról!- Mi a véleményetek a megismert interjúalanyról?

28

6. mellékletKivan a két kereked?

Szolnokon a Föld napja alkalmából a Critical Mass kerékpártúrát rendezett. Ezzel szerették volna felhívni a város vezetőinek figyelmét arra, hogy Szolnokon kevés a kerékpárút, és gyakran azok is rosszak. Szó volt arról is, hogy az egyirányú utcákat (mint az Arany János és a Dózsa György utca) a kerékpárosok számára mind a két irányból megközelíthetővé teszik, és az iskolákat is összekötnék a bicikliutak. Ezeket a lépéseket megtéve biztonságosabban lehetne kerékpárral járni, és bizonyára a felnőttek közül is többen hagynák a garázsban az autójukat, és választanák helyette a biciklit.

(Válik Zsanna 6.c.)

A biciklizés az egyik legjobb sport. Mindenünket megmozgatja, mégsem fáradunk el. Remek közlekedési eszköz, nem szennyezi a környezetet. Persze, fennáll a veszélye annak, hogy elesünk, de ez a sporttal jár!

(Csider Márk 6.c)

Vannak veszélyei is! Amikor tavaly nyaralni voltunk Sopronban, éppen a sárvári strandra igyekeztünk kocsival, amikor egy vicces, de fájdalmas eset történt. Egy középkorú férfi a boltból igyekezett haza kosárral a biciklijén. A kosár lyukas volt, a nagykifli kicsúszott belőle, beakadt a küllők közé, és a koma fejreállt. Apa éppen csak hogy meg tudott állni az autóval!

(Dékány Gréta 6.c)

Hogy megelőzd a balesetet, a kijelölt bicikliúton menj, vagy ha ilyen nincs, vigyázz a járdán a gyalogosokra és persze magadra! Csengővel figyelmeztesd a többi embert a biciklis jelenlétedre! Sok olyat láttam már, aki fék és lámpa nélkül közlekedett. Ez nagyon veszélyes!

(Godó Imola 6.c)

A bringázás az egyik legkalandosabb sport. Egyszer ellátogattunk a félcsőhöz és más ugratókhoz. Nagyon tetszett, ahogy ide-oda ugrálnak, trükköznek a bringájukkal a profik. Én hülye azt gondoltam, hogy már én is az vagyok. Mire földet értem – már ha lehet így nevezni – akkorát taknyáltam, hogy csak a kórházban tértem észhez. Védőfelszerelés nélkül ti se próbálkozzatok!

(Ladányi Nelli 6.c)Apával mindig versenyeztünk az utcánkban, mert ott nincs forgalom. Kezdtem begyorsulni, és büszkén hátrafordultam. Persze, így nem láttam, hogy lesodródtam az út szélére. Apa rámkiáltott: Vigyázz!

29

De akkor már a földön voltam.(Vidra Eszter 6.c)

Szeretek bicajozni, és az iskolába is azzal járok. Az ősszel volt olyan szerencsém, hogy innen, az iskola elől ellopták a bringámat. Voltunk a rendőrségen, keresték, de hiába. Rá két hónapra biosztanulás közben csörög a telefon. Anya volt az. El se akartam hinni, amit mondott: meglátta az utcán a biciklimet, elkapta az illetőt, aki rajta ült, kihívta a rendőrséget, és visszakaptam a gépemet!

(Varga Patrik 6.c)

Tavaly ősszel Lalával pizzázni voltunk, utána haza akart kísérni. Bicajjal voltunk. Az egyik zebránál én még átértem a zöldön, de Lala már nem. Neki a türelmetlensége okozta a bajt! Az autók között akart átszlalomozni, mikor hirtelen a biciklizésből bungee jumping lett. Lala felkenődött a motorháztetőre, a biciklije pedig totálkáros lett. A baleset óta mindig hord magával biciklissisakot. Az már más téma, hogy sose veszi föl.

(Rónyai Gergő 6.c)

Nagyon szerettem a szabadban száguldani vagy az utcán a sikító mamik között. Sajnos ez az élmény most szünetel, mivel ellopták a bringám. Nem lakatoltam le, és mire észbe kaptam, már nyoma sem volt. Remélem, ebből mindenki levonta a tanulságot, és leköti a biciklijét, akkor is, ha csak öt percre hagyja ott. Van ahol ez sem elég! Vannak olyan helyek Szolnokon, hogy ha nincs odahegesztve a váz valamihez, már viszik is. A legszörnyűbb utcákban olyan profik dolgoznak, akik már menet közben kilopják alólad úgy, hogy észre sem veszed. Egy szó, mint száz: vigyázzon mindenki a bicajára!

(Driesz Lajos 6.c)

Szerkesztette: Nyeső Barbara és Munkácsi Dorina 7.a

30

7. mellékletSzóbeültetés

Melyik állat neve hiányzik az ismert szólásokból, közmondásokból?

1. Kerülgeti, mint …a forró kását. (macska)2. Ha ló nincs, ….is jó. (szamár)3. Bizonytalan, mint a ….vacsorája. (kutya)4. …mondja …-nek, hogy nagyfejű. (bagoly, verébnek)5. Pislog, mint …a miskolci kocsonyában. (béka)6. …-re bízta a káposztát. (kecskére)7. …-t melenget a keblén. (kígyót)8. Vak …is talál szemet. (tyúk)9. Ha …, legyen kövér. (lúd)10. Kiugratja a …-t a bokorból. (nyulat)11. Egy …nem csinál nyarat. (fecske)12. Köti az …-t a karóhoz. (ebet)13. Jobb ma egy …, mint holnap egy… (veréb, túzok)

31

8. mellékletHogyan jegyzeteljünk, és hogyan használjuk a jegyzeteinket?

Aki cikket ír, először is memóriáját kell erősítenie. Általában elegendő, ha az interjú során csak bizonyos kulcsszavakat, esetleg jellemző fordulatokat írunk le, s ezekből néhány órával a beszélgetés után még szinte szó szerint képesek vagyunk az elhangzottak felidézésére. Az idő múlásával ez a fölidéző képesség csökken. A cikket addig kell megírni, amíg frissen él az emlékezetünkben az esemény.

A jegyzetelés lényege tehát a következő: - a töltelékszavakat, mondatokat ne írjuk le; - a leglényegesebb szavakat, kifejezéseket rögzítsük; - a kérdéseket kulcsszóval jelezzük; - egyéni sajátosságot mutató kifejezést, fordulatot szó szerint jegyezzük le.

A cikk megírása során csak a legritkább esetben haladunk az esemény valódi sorrendjében. Olykor érdemes egy felhívó részlettel kezdeni, amit esetleg éppen a beszélgetés végén mondott a riportalanyunk. A kérdések, válaszok tetszés szerint átcsoportosíthatók.

32

9. melléklet72 óra kompromisszum nélkül

A szolnoki fiatalok egyik legnagyobb rendezvénye volt október végén ez a háromnapos program. Ennek lényege a város szépítése, füstmentesítése és a kórházban ápolt betegek felvidítása volt. Iskolánkból is többen részt vettek az akcióban, közöttük Zsigmond Bíborka a 6.b-ből. Ő mesélt az újságíró szakkörösöknek a rendezvényről.

– Több csapat volt, más-más feladattal. A drogkommandósok járták az utcákat, és akit dohányozni láttak, attól kértek egy szál cigarettát, majd megkérték, hogy törje ketté, dobja be a szemétbe. Cserébe kapott tőlük egy szem cukorkát. A szemétkommandó tagjai megtisztították a Tisza és a Zagyva partját és a város néhány más területét a szétdobált hulladéktól, rendbe tették a növényeket is. A harmadik csapat tagjai – közöttük voltam én is – a MÁV Kórházat látogatták meg, ahol versekkel, dalokkal szórakoztatták a betegeket. A Hetényi Géza Kórházban a beteg gyerekek játékot is kaptak a műsor mellé.

– Kaptatok valamit a segítségetekért?– Természetesen nem. Az akciónak éppen a jutalom nélküli jótékonykodás volt a lényege. Az volt a jutalom, hogy a három nap alatt Szolnok egy kicsit szebb lett, az emberek pedig egy kicsit vidámabbak. Mi pedig nagyon jól éreztük magunkat. Két év múlva ismét megrendezik ezt az országos akciót. Biztos, hogy akkor is részt veszek benne!

Nyeső Tamara és Réz Gabriella 6.a –

33

10. melléklet Találkozásunk Nógrádi Gáborral, a Petepite és oly sok izgalmas gyerekkönyv írójával

November végén hírt kaptunk arról, hogy a Széchenyi lakótelepen a Zöld Házban író-olvasó találkozóra várják Nógrádi Gábort és fiát, Gergelyt. Sajnos, már betelt a létszám, nem tudták iskolánk tanulóit fogadni. Mindössze ketten mehettünk el az újságíró szakkör képviseletében. Nem jöttünk vissza üres kézzel: sokat kérdeztünk, fotóztunk, és néhány könyvet is vásároltunk.

Nógrádi Gábor már nem fiatal, külsőre nem gondolnád, hogy híres író, olyan, mint egy átlagember. Elmondta magáról, hogy a nagymamája már ötéves korában megtanította olvasni, és meg is szerettette vele a könyveket. Gyerekkorában Erich Kästner, Jókai Mór és Gárdonyi Géza volt a kedvenc írója.

Kamaszkorában focista szeretett volna lenni, Puskás Öcsi volt a példaképe. Sajnos, kiderült, hogy nincs igazán tehetsége a labdarúgáshoz, ezért inkább írni kezdett. Első versei nem gyerekeknek szóltak.

Aztán szokásává vált, hogy megfigyelte az embereket, a gyerekeket is. Szerinte az, aki visszahúzódik, jobban tud figyelni másokra. Figyeli a viselkedésüket, a tekintetüket. Amikor beszélget valakivel, elraktározza a memóriájában a személyiségét: amit lát, és amit képzel róla. Valójában a hétköznapok adják neki a témát. Saját családjának és a környezetében élőknek a mindennapi konfliktusai szolgáltatják az alapötletet a műveihez. Sok regényét évekig érlelgette magában, mire könyv lett belőle. Most is több készülő mű van a fejében. Nógrádi Gábort elkísérte a fia, Nógrádi Gergely, aki a Kötelezők – másképpen sorozatról beszélt. Biztosan hallottátok, hogy a kötelező olvasmányokat (például az Egri csillagokat és A kőszívű ember fiait) Nógrádi Gergely átdolgozta mai nyelvezetűre, és le is rövidítette. Sokan ostorozzák ezért. Szerinte ő ezzel a munkájával nemcsak a nehezebben olvasó gyerekeket szolgálja, de azokat a régi írókat is, akiknek művei „nehezen emészthetők” a mai gyerekek számára. Az átiratban azok is el fogják olvasni, akik képtelenek megbirkózni a sok-sok idegen szóval és idejétmúlt magyar kifejezéssel. Persze ő sem vitatja, hogy az az igazi, ha „eredetiben” meg tudod érteni ezeket a remek regényeket, erről nem is akar senkit lebeszélni.Amikor a többiek már a könyveket rohamozták meg, még néhány személyes kérdést tettem fel az írónak, és ő ezt mondta: „Lehet, hogy te is szereplője leszel egy regényemnek.”

Kormos Kevin és Dékány Gréta 6.c –

34

Feladatok:

a. Olvassátok el az írást, majd közös megbeszélés alapján írjátok le azokat a kérdéseket, amelyek elhangozhattak az íróval folytatott beszélgetés során!

b. Sorszámozzátok meg a kérdéseket, és a portré szövegében jelöljék ugyanazzal a sorszámmal a válaszokat!c. Beszéljétek meg, hogy szerintetek miért választották az írás készítői a portré változatot a kérdés-felelet forma helyett!d. Keretezzétek be azt a részt, amelyben érezhetjük az újságíró személyes részvételét! e. Ki a „mellékszereplője” a portrénak? Ő egy témát fejtett ki. Mi az? Egyéni munka: mindenki emelje ki sorkiemelővel a szövegében azokat a gondolatokat, amelyeket saját alkotómunkájában is hasznosnak és követendőnek tart!

35

11. mellékletEgy kis hibajavítás… és még valami

Milyen legyen egy jó edző? Egy jó edző legyen fegyelmet megkövetelő, figyelmes. A feladatot hangosan, érthetően mondja el. A gyerekekel tanítsa meg a sportágat. Tartsa tiszteletben a gyerek kéréseit. Aki rossz, arra szójjon rá, aki pedig odafigyel, rendes, azt dícsérje meg. Aki rosszul csinálja a feladatot, annak magyarázza el.

Nem attól jó egy edző, hogy csak ordít a gyerekekkel. Ne legyen olyan, hogy edzésen rohangálnak a mosdóba vagy a folyosóra játszani. Magyarul: ne legyen engedékeny.

Követelje meg, hogy edzésen ne dumáljanak, csinálják a feladatot. Azt is követelje meg, hogy edzés előtt fegyelmezetten várják a gyerekek, míg meg nem jön. Kövesse figyelemmel az edzést, ne járkáljon ki ő sem az edzésről. Addig foglalkozzon egy-egy edzésrésszel, amíg mindenki meg nem érti. Figyelje meg, hogy mennyit tudnak a gyerekek. Ha mecsre mennek, és veszítenek, akkor ne szidja le a gyerekeket, hanem próbálja elemezni a helyzetet, és azzal foglalkozzon edzésen, amit elrontottak a gyerekek.

Ne nevesse ki a gyereket. Ne bántsa a gyereket. Ne engedje, hogy a gyerekek veszekedjenek. Ne kivételezzen senkivel, mindenkit a saját érdemei szerint bíráljon el.

Gyurcsányi Mihály 5.b -

1. A szövegben négy helyesírási hibát találtok. Húzzátok alá a hibákat, és javítsátok ki!2. Milyen véleményetek alakult ki a szöveget író fiúról? Jellemezzétek őt!3. A szöveg tele van felszólító mondattal, mégis pontot tett az író a mondatok végére. Vajon miért? Helyes ez?

36

A felhasznált irodalom:

Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelvi nevelés új stratégiái (http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127405.pdf) Ennek a végén van rengeteg irodalom!

Dr. Hatvani Andrea: Tanári személyiségfejlesztés és attitűdformálás: http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/index.html

Németh Gáborné Doktor Andrea: A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az iskolábanhttp://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-Szocialis.html

Raátz Judit: A kreatív írás gyakorlataihttp://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=128

Csizmadia Judit – Kurucz István: Szókincskereső / Anyanyelvi játékok (Szalay Könyvkiadó, Kisújszállás, 1997.

Péterné Bán Rózsa: Feladatlap Bosnyák Viktória Tündérboszorkány című könyvéhez konyvtar.zalai-oktatas.hu/doc/.../peterne_ban_rozsa_tunderboszorkany.p...

Tanulásmódszertan, a tanulás tanulásanevtan.ujbuda.hu/tudasbazis/szakmai/irasok/tanulasmodszertan_a_tanulas_tanulasa

Kooperatív tanulási technikák:http://fejlesztok.hu/images/modszerek/kooperativ_technikak.pdf

A szociális kompetencia fejlesztési lehetőségeiwww.sulinovaadatbank.hu/letoltes.php?d_id=1942

Kaposi László - Lipták Ildikó – Mészáros Beáta: Tanítási drámaold.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2330

Mészáros Anita: Drámapedagógia az aktív tanulás és vitakultúra szolgálatábanwww.c3.hu/~tandem/cikkek/20000105.htmlBorítókép: https://de.wikipedia.org/wiki/Zeitschrift#/media/File:German_Printmagazines.jpg

37