1

BUV_7_1

A MODUL CÍME

„Sző, fon, nem takács…”

A modul felhasználási területe: 6. évfolyam Balmazújvárosi Általános Iskola

Modultérkép

A modul kiemelt és általános céljai:

• ismerjék meg a fonás, szövés eszközeit, ősi technikáit

• ismerjék meg a szövés termékeit

• szerezzenek ismereteket szűkebb környezetük népi kismesterségeiről, a mesterségeket ma is gyakorló, vagy kitüntetett mestereiről

• szövés hagyományainak alkalmazása napjainkban, felhasználása környezetünkben vagy a népi játékokban

• a közös tevékenység örömének átélése

• közösségépítés

Fejlesztési fókuszok:

Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli szövegalkotás, hallott, olvasott szöveg értelmezése, szókincsbővítés

Szociális kompetenciák: alkalmazkodási készség, közös munkavégzés öröme, egymás segítése

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése: elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerése,

befogadása a hagyományos művészetek nyelvén

Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák: logikus gondolkodás fejlesztése, ok-okozati összefüggések keresése,

anyagismeret

2

A modul kapcsolódik a következő

modulokhoz

Téma: Az agyagtól a cserépig, A juhtól a fülbevalóig, Ajándékok karácsonyra

Évfolyam: 5. 7. 8.

A megvalósításához szükséges szakmai

kompetenciák

„Népi játék és kismesterségek oktatója” OKJ-s tanfolyam, vagy jártasság a szövésben

1. Részmodul címe: Nagyanyáink nyomában 2. Részmodul címe: Ágas-bogas 3. Részmodul címe: Fáj az ujjam

Célok

ismeretek bővítése tapasztalat útján

népi kismestersége képviselőinek, eszközeinek

megismerése

a szövés eszközeinek, anyagainak,

mintázatának megismerése

megfigyelőképesség fejlesztése

hagyományok ápolása és alkalmazása

napjainkban

Célok

ismeretek bővítése tapasztalat útján

ősi szövési technikák megismerése, kipróbálása

hagyományok ápolása

megfigyelőképesség fejlesztése

logikus gondolkodás fejlesztése

esztétikai érzék fejlesztése

igényes, pontos munkára nevelés

kreativitás fejlesztése

Célok

ismeretek bővítése tapasztalat útján

szarvacskával való fonásmegismerése

hagyományok ápolása

megfigyelőképesség fejlesztése

logikus gondolkodás fejlesztése

esztétikai érzék fejlesztése

3

szociális képességek fejlesztése a közös

tevékenység közben

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

tanulási kompetenciák (nyitottság új

ismeretekre, memória fejlesztése, figyelem

fejlesztése, sikerorientáltság fejlesztése)

szociális kompetenciák fejlesztése (viselkedés

kultúra)

természettudományos és technikai

kompetenciák fejlesztése

anyanyelvi kommunikáció: szóbeli

szövegalkotás, hallott szöveg értelmezése,

szókincsbővítés

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

szociális kompetenciák fejlesztése (egymásra

figyelés, egymás segítése, közös munkavégzés

öröme, alkalmazkodási készség fejlesztése)

tanulási kompetenciák fejlesztése

(nyitottság új ismeretekre, memória, figyelem

fejlesztés, sikorientáltság fejlesztése)

esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség fejlesztése

természettudományos és technikai kompetenciák

fejlesztése

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

tanulási kompetenciák fejlesztése

(nyitottság új ismeretekre, memória

fejlesztése, figyelem fejlesztése,

sikorientáltság fejlesztése)

esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség fejlesztése

természettudományos és technikai

kompetenciák fejlesztése

Tartalmi egységek bemutatása

Ezen a foglalkozáson ellátogatunk a hortobágyi

Látogatóközpontba. Itt megismerkedünk

Tartalmi egységek bemutatása

Kétféle tevékenységből választhatunk.

Felállíthatunk az udvaron az ősi szövőszékre

Tartalmi egységek bemutatása

Megismerkedünk a szarvacskával, a fonás

menetével. A fonatból különböző állatokat, 4

szűkebb környezetünk népi kismesterségeivel,

eszközeivel, anyagaival, munkáival és még az

élő mesterekkel. Megismerjük a szövés

eszközeit, mintáit, régen készített szőtteseket.

Találkozunk a hagyományt ápoló a

„Népművészet ifjú mesterével“, aki a

kötélverés szakmai titkaiba is beavatja a

gyerekeket. A gyerekek kiprőbálják a

kötélverést.

emlékeztető „álló szövőszéket“ a szülők

segítségével és beszőjük növényekkel.

Második lehetőség: Villás ágasfát felvetünk, ebbe

növényeket szövünk. Ebből ízlés szerint

illatzacskót lógatunk le, melyet fűszernövényekkel

vagy bármilyen illatot adó növénnyel megtöltünk.

A kész alkotásokat megcsodáljuk a kis kiállításon.

virágokat alkotunk. A fonat tekergetéséből,

összevarrásából, egyéb anyagok

kiegészítésével készen lesz az elképzelt

állatunk vagy növényünk. Végül megnézzük a

kész munkákat és véleményt mondunk

azokról.

Részmodul időkerete: 2-3 óra Részmodul időkerete: 3 óra Részmodul időkerete: 2-3 óra

A modul összóraszáma: 7-9 óra

5

MODULLEÍRÁS

Részletes modulleírás

1. részmodul: Nagyanyáink nyomában

Előzetes feladatként adom, érdeklődjenek szüleik, nagyszüleik, ismerőseik körében, hogy van – e környezetükben (faluban, városban), aki még

napjainkban is sző, korongozással foglalkozik, nemezel, fafaragó, hímző, kovács, csizmadia, kalapot készít, vagy más népi kismesterséggel foglalkozik.

Esetleg van olyan ember, aki már nem él, de aki sokat tett, alkotott, a hagyományok ápolásában. Él-e a környezetünkben a „Népművészet mestere”,

vagy „a Népművészet ifjú mestere” címmel kitüntetett alkotó. Ezeket megbeszéljük, de a modulvezető dönt, hogy hova megyünk. Először a modul

bevezetéseként el kellene látogatni egy olyan helyre, ahol meg lehet tekinteni, megfogni, megsimogatni a különböző régi használati tárgyakat. Az

csak jó, ha valamit ki is lehet próbálni. Ebben a modulban olyan helyre kell menni, ahol a szövéssel kapcsolatos ismereteket lehet szerezni. Emellett

még néhány kismesterség munkaeszközei is megtekintetőek. Mester műhelye, tájház, múzeum, egyéb. Helyi adottságnak megfelelően kell dönteni.

Amennyiben nincs a közelben múzeum, tájház vagy mester, úgy a szövés eszközeit és néhány kismesterséget könyvből vagy az internetről is meg

lehet ismerni.

Ha csak az utóbbira van lehetőség, csoportokat alakítunk és különböző feladatokat adunk ki.

Ennek a könyvtárban vagy interneten is utána lehet nézni.

1. csoport

6

- Melyek voltak a szövés eszközei?

- Ezeket mire használták?

- Milyen mintákkal díszítették szőtteseiket?

2. csoport

- Mit készített a fazekas?

- Milyen eszközei voltak?

- Miket készített?

3. csoport

- Mivel foglalkozott a kovács?

- Milyen eszközei voltak?

- Miért volt rá szükség minden faluban?

4. csoport

- Mivel foglalkozott a kerékgyártó?

- Mit készített, mit javított?

7

- Miért volt rá szükség minden faluban?

5. csoport

- Miket készítettek a pásztorok a nyáj őrzése közben?

- Ezeket mire használták?

- Hogyan díszítették tárgyaikat?

A csoportok kérdéseit helyi sajátosságoknak megfelelően átalakíthatjuk.

A kiadott feladatokat a könyvtárban vagy az informatika teremben a modulvezető a gyerekekkel megbeszéli.

Mi a hortobágyi Látogatóközpontba fogunk ellátogatni.

Előzetesen megfigyelési szempontokat adok a gyerekeknek:

- Melyek voltak a szövés eszközei?

- Ezeket mire használták?

- Milyen mintákkal díszítették szőtteseiket?

- Milyen mesterségekkel és eszközeikkel ismerkedtetek meg?

- Miért volt szükség ezekre a mesteremberekre?

- Mi volt a legérdekesebb, mi tetszett a legjobban?

8

Itt több műhelyt alakítottak ki: szövő -, nemezes -, viseletkészítő -, két fafaragó - (hangszerkészítő is), szappanos -, fazekas – és bőrös műhelyeket.

Láthatunk itt egy kártológépet is, amit külön kérésre be is szoktak indítani. Ezen megfigyelhetjük a gyapjú feldolgozását.

Minden műhelyben rendszeresen dolgoznak a mesterek, akik szívesen adnak tájékoztatást a munkájukról és az eszközökről. Ezek az idősebb bácsik,

nénik szívesen mesélnek életükről is.

A szövő műhelyben egy fiatal lány dolgozik, (volt tanítványom) aki „a Népművészet ifjú mestere”. Három szövőszéket láthatunk, köztük egy nagyon

régit. Megnézhetünk régi csévélőt, talpas guzsalyt, rokkát, gerebent, nádbordát, orsót, régi csónak vetélőt. Ezekről megtudhatjuk, hogyan

használták. Összehasonlíthatjuk a mai szövőszékkel, mai vetélővel, mai bordával. Megismerhetjük a szövőszék részeit. Tájékoztatást kaphatunk a

szövők és más mesterek hosszú, türelmes, kitartó munkájáról. Megnézzük, hogyan kell szőni a szövőszéken. Megcsodálhatjuk a mester néhány

szőttesét. Információt kaphatunk az erdélyi csíkritmusú – és festékes szőnyegmintákról. Összehasonlítást kaphatunk a régi hagyományos szőttesek

(rongyszőnyeg, faliszőnyeg, takaró) és a mai korban készített szőttesek között. Hogyan alkalmazhatjuk ma nagyanyáink szőtteseinek mintáit,

színvilágát (esetleg ez utóbbit megváltoztatva), hogy ez részese legyen lakásunknak vagy öltözékünknek. Jó példa erre a mester magának szőtt

ruhadarabjai, például a magának szőtt vékony pamutfonalból készült sál, vagy kabát, szoknya. A természetes anyagokat – gyapjú, pamut –

mindenféleképpen meg kell tartani.

Akinek ilyenre nincs lehetősége, az internetről sok információt és képet gyűjthet.

A program végén átmegyünk a múzeum melletti Körszínbe. Itt ismét különböző mesterségek munkaeszközeit és készített tárgyait láthatjuk. Itt van a

tájegységünk egyik leghíresebb mesterségének, a kalaposmesterségnek az eszközei és a különböző kalapok. Láthatjuk a nádudvari fekete kerámiát,

szíjgyártó -, kerékgyártó mesterek műhelyének eszközeit, de a pásztorkészségeket, a fokosokat, a kovács műhelyét és a mézeskalács készítő

eszközeit, valamint a különböző mézeskalácsokat. Mit csináltak, milyen eszközeik voltak. Sok – sok érdekes eszközt, ami erre a vidékre jellemző.

A Körszínben van egy régi kötélverő. Az ifjú szövőmester irányításával mindenki kipróbálhatja, hogyan kell kötelet „verni”, készíteni.

Természetesen ez a modul helyi sajátosságokra épül. Minden iskola megkeresheti a helyi adottságoknak megfelelő bevezető modult. Mindenesetre

próbáljunk a szövésre, eszközeire és a szőttesekre koncentrálni. Az is jó volna, ha néhány kismesterségből is kaphatnának a gyerekek ismereteket.

9

Ha hasonló úton szerzett ismeretekre nincs lehetőség, a modul ideje lecsökkenhet 1 – 1.5 órára.

A kirándulás végén még a buszban megbeszéljük a látottakat. Megbeszéljük milyen eszközöket használtak a szövéshez, milyen szőtteseket készítettek

és miért. Milyen mintákkal díszítették szőtteseiket. Milyen mesterségek terjedtek el szűkebb környezetünkben. Mi tetszett a legjobban?

Végül megdicsérem a gyerekeket aktív hozzáállásuk és viselkedésük miatt.

2. részmodul: Ágas – bogas

Ebben a modulban kétféle tevékenység kipróbálására van lehetőség.

1. Leírások alapján ágasfára állítjuk fel a kezdetleges szövőszéket.

„Ma úgy gondoljuk, a szövés a kosárfonásból fejlődött ki legalább tíz-tizenkét ezer évvel ezelőtt. A hajlékony vesszőből fonott sövény átmenetet

képez a kosárkötés és a szövés között. Először valószínűleg növényi anyagokat sodortak fonallá, amikor az ember rájött, hogy így sokkal erősebbé

teheti a szálakat.

A legrégibb szövőeszközök az új kőkorból származnak, ezek két ágasfára helyezett vízszintes rúdból álltak, amelyre egyenlő távolságban

láncfonalakat kötöztek, a fonalak végére pedig súlyokat raktak. A szövők egyenként emeltek ki minden második láncfonalat, és közte lépkedtek a

vetülékfonalakkal, valószínűleg csonttűt használva. Innen már csak egy lépés a nyüst feltalálása, amellyel egy mozdulattal lehet kiemelni minden

második láncfonalat. Ez a lépés valószínűleg ezer évig is eltarthatott. Az új kőkorból a láncfonalakat feszítő agyagsúlyokat és a szövetek agyagban

megmaradt lenyomatait ismerjük.

10

Az agyagsúlyos, más néven láncnehezékes szövőszéken fentről lefelé halad a szövés, így minden egyes beszövött sort felfelé kellett

hozzászorítani az előző sorokhoz. Ez igen megnehezítette a finom kelmék készítését, a szerkezet pedig behatárolta a szövet méreteit. Nem

készülhette ezen az eszközön a szövőszék magasságánál hosszabb kelmék.” Idézet: Árvai Anikó, Vetró Mihály: Szövés kereten • szádfán

karmantyúfán című könyvéből.

Ehhez néhány szülő segítségét kérem.

Előzetesen érdeklődök a gyerekeknél, hogy van e olyan szülő, aki tudna hozni kettő vagy négy erősebb ágas fát és egy rövidebb fát a szerkezet

összeállításához. Mindig számíthatunk néhány szülőre. A felállításhoz is szükség van a szülőkre. Vagy a mellékletben ábrázolt módon állítjuk fel a

négy fát vagy egyszerűbb módon is megoldhatjuk. Két egyenes erősebb karót a szülők segítségével beásunk az udvaron a földbe. A függőleges

ágasfák távolsága 1-1,2 méter. Erre felül keresztbe rögzítünk vízszintesen madzaggal egy masszív ágat. A keresztágra körülbelül 5-7 centiméterre

spárgát tekerünk, és fent rögzítjük. A madzagok végére az előzetesen összegyűjtött kavicsokat, köveket rákötjük, hogy lehúzza, feszessé tegye a

függőlegesen lógó madzagokat. Ez a felvetés. Ezután a gyerekekkel az előre összegyűjtött növényekből elkezdjük azok beszövését. Ezek lehetnek

virágok, vékony leveles ágak, gyógynövények, de bármilyen szárral rendelkező növény is. Ízlés szerint a növények közé tehetünk egy-egy sor

vastagabb madzagot vagy gyapjút is.

A szövést felül kezdjük a keresztfa alatt. Először bebújtatunk egy hosszabb növényt a madzagok közé, le-fel váltogatva. Ha végigértünk a soron, a

következő sort ellentétesen kezdjük. Amelyik madzag felül volt, az alá bújtatjuk a növényeket. Ha nem ér végig a növényünk, nyugodtan

folytathatjuk más növénnyel is. Ezt a gyerekek felváltva végzik, míg a gyűjtött növények el nem fogynak vagy majdnem a madzag végén lévő kövekig.

A végén gyönyörködhetünk a közös alkotásban, ami az új kőkori agyagsúlyos kezdetleges szövésre emlékeztet. (1. számú melléklet)

Végezetül megköszönjük a szülőknek, a gyerekeknek, esetleg a kollégáknak a munkáját. Az udvaron ott marad a közös alkotás, ami idézi a múltat. Az

iskola tanulói, felnőttek, esetleg betévedők is rácsodálkozhatnak, hogy mi ez?

11

2. Villás faágon növényszövés

Előzetes feladatként kiadom a gyerekeknek, hogy gyűjtsenek különböző kisebb növényeket, virágokat, gyógynövényeket, ami a szövéshez

felhasználható. Ezeken kívül, aki tud, hozzon mentát, csipkebogyót, levendulát, narancshéjat, stb. az illatzsákhoz. Aki tud, villás faágat is hoz magával.

(50-80 centiméter hosszú) Ha a szülők tudnak segíteni, otthon lecsiszolják a faág kérgét. Az anyagokat előre összegyűjtjük. Szükség lesz még

cordonett fonalra (ha nincs, egyszerű madzag is jó), ollókra, csiszoló papírra, késre, gézre, négyszög alakú farámákra vagy szövőkeretekre.

A foglalkozást néhány minta bemutatásával kezdjük. Ez történhet internet segítségével, (2. számú melléklet) vagy el is készíthetünk egy

mintadarabot.

Megbeszéljük a látott növényszövéseket, a munka menetét.

Felhívom a gyerekek figyelmét az eszközök (kés, olló) használatára, a balesetveszélyre.

Páros munkában dolgozunk. De igyekszünk, hogy a foglalkozás végére mindenkinek legyen egy saját kész szövése. A foglalkozás levezetéséhez

technika tanár, vagy szövésben tapasztalt emberre is szükség lesz.

A munka menete:

1. Ellenőrzöm, hogy kinek milyen villás faága van, esetleg nincs. Ezért van szükség tartalék fakeretekre, vagy szövőkeretre. Akinek nincs, kiosztom

a tartalék kereteket. Megnézzük, van-e mindenkinek ollója, felvető fonala. Kinek nincs lecsiszolva a villás faága?

2. Kivetített ábra alapján megbeszéljük, hogyan történik a felvetés a villás faágra, vagy a keretre (3. számú melléklet). Akinek nincs lecsiszolva a

faága, a megbeszélés után csiszolással kezd.

12

3. Bemutatom a felvetést a faágra, majd a keretre.

- Először erős csomót kötünk, mert ha kilazul a felvetés, nem lesz szép a munka.

- A faágakra növényektől függően 2-3 centiméterre le-fel felvetjük a cordonett fonalat. A kereten ugyanezt megcsináljuk.

- A végén ismét erős csomót kötünk. Ellenőrizzük, hogy a gyermek erősen csomózta-e rá a fonal végét, mert ha a csomó elenged, a munka

tönkre megy.

4. A növények beszövése következik. Minden második felvetőszálat felemelünk és közé bújtatjuk a növényeket. A következő sorban ellentétesen

teszünk. Amelyik felvetőszál felül volt, az alulra kerül. Így folytatjuk a munkát a faág, vagy a keret végéig.

5. Ha faágunk van, tovább alakíthatjuk növényszövésünket. A villás faág egyik ágára, de a keret aljára is köthetünk egy cordonett fonalat.

Körülbelül 20x20 centiméteres gézbe belekötünk különböző gyógynövényeket, vagy narancshéjat, vagy bármit, ami illatosít. Ezt rákötjük a cordonett

fonalra és függőlegesen lelógatjuk. Készen van a növényszövésünk, amit elhelyezhetünk otthon a szobánkban vagy a konyhában is.

6. Összetakarítunk, majd kis kiállítást rendezünk a teremben. Megnézzük egymás munkáját. Megköszönöm a gyerekek munkáját és a gyerekeken

keresztül köszönetet mondok a segítő szülőknek is.

Hozzáértő, felnőtt segítségre azért van szükség, mert a gyerekeknek közben sokat kell segíteni. Egymásnak is segítenek a felvetésben, egyik gyerek

tartja a faágat, másik felveti. Remélem, kellemes délutánt töltünk el együtt.

3. részmodul: Fáj az ujjam

13

A foglalkozás előkészítéseként minden gyereknek kiosztom a szarvacskákat (körmöcskéket). Majd mindenki kap tűt, cérnát, ollót. A közép vastag

fonalat csak azért nem osztom ki, mert még nem tudom, hogy ki mit szeretne készíteni. A fonás elkezdésének menetét ábrázoló rajzot

fénymásolatban kapják meg. Ezt ki is vetítjük. (4. számú melléklet) (10 perc)

Egyéni munkában dolgozunk, bemutatás, megbeszélés alapján.

Köszöntöm a gyerekeket, majd megmutatom nekik a különböző szarvacskával készült egyszerű állatokat (csiga, liba, virág, stb., 4. számú melléklet)

Közlöm, hogy ilyen egyszerű állatokat fogunk a mai délután készíteni. Ehhez nagy türelem, figyelem és pontos munkára van szükség.

Először mindenki döntse el, hogy mit fog készíteni. Az állatok lábaihoz, a virágok szárához, szirmához készíthetünk különböző színű fonatokat. Ha

eldöntöttétek, gyertek ki az asztalhoz és válasszátok ki az itt lévő fonalakból az elkészítendő állatnak vagy virágnak megfelelő színű és vastagságú

fonalat.

Ha mindenki kiválasztotta a fonalat és leült a helyére, a táblára kivetítem a munkamenet ábráját, ami előttük is ott van. De bemutatom a lépéseket

és felhívom a figyelmet néhány fontos dologra. Körülbelül 2-3 méteres fonalakkal dolgozunk, amit lehet toldani, vagy más színnel is pótolni.

Pótláskor összekötjük a fonalakat. De dolgozhatunk úgy is, hogy nem vágjuk le a matringról a fonalat, csak a kész hurka végén. Ha kisebb fonatot

szeretnénk készíteni, akkor a méret hat, nyolcszorosát vágjuk le a fonalból. (10 perc)

A munka menete: (megbeszélés 10 perc)

1. Először a szarvacska belsejébe beleengedjük a fonal egyik végét úgy, hogy az kilógjon alul legalább 10 centiméterre.

2. A fonalat átvezetjük az egyik tüskén, majd a szemben lévő tüske felé vezetjük, áthurkoljuk, majd belülről a harmadik tüske felé vezetjük.

3. A harmadik tüskét kívülről áthurkoljuk, majd a fonalat a szemben lévő negyedik tüske felé vezetjük.

4. A negyedik tüskét kívülről áthurkoljuk, és a fonalat visszavezetjük az első tüske felé.

14

5. A körbevezetett fonalon átemeljük a hurkokat és visszaemeljük a tüskére.

Amelyik „szarvon" két szál van, azon az alsó szálat a felsőn átemeljük, és meghúzzuk az alól kilógó szálat. Bármennyi szarvú az eszközünk, mindig

gömbölyű szalagot kapunk. A szarvak számának emelkedésével sűrűbb textúrájú fonat keletkezik.

6. Folyamatosan a vezetett fonalakon átemeljük a hurkokat és alulról a fonatot olykor meghúzzuk.

A fonás menete:

15

Vigyázzunk, hogy ne legyenek szorosak a hurkok, mert nem tudjuk akkor átemelni a vezetett fonalon. Ezért gyakran előre lazítsuk ki a hurkot, mert

hamar megfájdulhat az ujjunk. De nagyon se lazítsuk ki, mert akkor nem lesz egyenletes a fonatunk. A munka közben állandóan figyelem a

munkájukat és ahol szükséges, ott segítek.

Ha el értük a megfelelő hosszúságú fonatot, egyenként leemeljük a tüskékről a hurkokat, vezetve a fonalat és a végén csomót kötünk rá.

Következik a fonatokból az állatok, virágok összevarrása. Ehhez megfelelő formára tekergetjük a fonatunkat és apró öltésekkel összevarrjuk.

A fonalunkhoz hasonló színű cérnát használjunk. (a fonásra, varrásra körülbelül 140 perc van)

Az állatok lábaihoz készíthetünk más színű fonatokat. A szemek lehetnek gyöngyből is. Ha minden elemet összevarrtunk, készen van az alkotásunk.

(5. számú melléklet)

16

Munka után mindenki elrendezi a környezetét, visszarakja az eszközöket a helyére.(10 perc)

Kis kiállítást rendezünk a tanteremben. Megnézzük egymás munkáját. A gyerekek elmondják, hogy melyik fonott állat vagy virág miért tetszik.

Végezetül megdicsérem az osztályt a kitartó és aktív munkájukért. A gyerekek haza viszik az elkészített állatkát vagy virágot.

1. A feldolgozás során alkalmazott módszerek leírása:

A kiállítás látogatása során önálló ismeretszerzés a látottak, előzetes megfigyelési szempontok és a kérdések megválaszolása alapján

Bemutás során szerzett ismeretek alkalmazása

Páros és egyéni munka

Csoportos munka a szülőkkel

Frontális munka és magyarázat

3. A feldolgozáshoz szükséges eszközök:

Az 1. részmodulhoz nincs szükség eszközökre

2. részmodulhoz szükséges eszközök:

• 2-4 db erősebb karó (1.5-2 méter)

• 1 rövidebb (1-1.2 méter) vékonyabb faág

• 1 gombolyag spárga

17

• 25-30 db kavics vagy kisebb méretű kő

• ollók, kések

• ásó, lapát

Vagy:

Villás ágasfára szövéshez szükséges eszközök:

• osztály létszámnak megfelelő elágazó fa, képkeret vagy kicsi szövőkeret

• csiszolópapír

• ollók, kések

• cordonett fonal vagy spárga

• gézlapok

• növények, virágok

3. modulhoz szükséges eszközök:

• osztály (csoport) létszámának megfelelő szarvacska (körmöcske)

• ollók, tűk

• vékonyabb és középvastag gyapjúfonal több színben (maradék is lehet)

• cérna több színben

4. Értékelés, önértékelés (annak kidolgozása, hogy milyen szempontokat használ fel a tanulók értékelésénél)

18

A részmodulok végén mindig értékelünk. A kirándulás után rögtön megkérdezem a gyerekeket arról, hogy hogyan érezték magukat. Majd felteszem a

kérdést, hogy szerintük bővült-e az ismeretük, hallottak-e, láttak-e olyan dolgokat, amiről még eddig nem tudtak. Megkérdezem, hogy mi tetszett a

legjobban. A másik két részmodul végén is értékelik a gyerekek a munkájukat, viselkedésüket. A tanulók önértékelése után én is értékelem a

munkájukat. Megkérdezem, hogy mi tetszett a legjobban, milyen nehézségek voltak munka közben, kinek a munkája teszik a legjobban, melyik

alkotásban mi a szép. Megdicsérem őket, ha szépen, jól és fegyelmezetten dolgoztak. Megkérem a gyerekeket, hogy új ismereteiket adják át testvéreiknek, barátaiknak.

o A tanulókhoz által létrehozott (személyes) produktumok:

A második részmodulban villás faágra vagy fakeretre szőnek növényeket, melyet illatzsákkal díszítenek.

A harmadik részmudulban szarvacskával fonott hurkából állatokat, növényeket varrnak össze.

o A tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok:

Az első részmodulban a kötélverést próbálják ki egymás után.

A második részmodulban szülőkkel közösen állítanak fel a gyerekek egy ősi szövőszékre emlékeztető kezdetleges szövőszéket, melybe növényeket

szőnek.

5. A modul várható eredménye (pl. A tanuló a modul elvégzése után képes lesz: …felismerésére, ….bemutatására…elkészítésére)

A gyerekek bővítik ismereteiket, elmélyítik tudásukat szűkebb környezetünk népi kismestreségeiről. Megismerik a fazekas, kerékgyártó, kalapos

mester, kovács, mézeskalácskészítő és a szövő eszközeités az elkészített termékeiket. Megismerik a régi szövőszéket, a szövés eszközeit, a szőttesek

anyagát, mintáit, termékeit. Megismerik a szövés alapjait a növny szövésen keresztül. Megtanulják a fonás alapjait, el tudnak készíteni egy egyszerű 19

fonatból különböző állatokat, növényeket. Fejlődik ízlésük és manuális képességük is. Tisztelik hagyományainkat, megbecsülik a régi mesteremberek

kitartó, sokszor nehéz munkáját. Ismeretek szerzése közben fejlődik szókincsük, memóriájuk, figyelmük. Felkeltjük érdeklődésüket a népi

kismesterségek iránt. Reméljük más kismesterségeket is érdeklődéssel fognak kipróbálni. A tanult technikákat meg tudják mutatni másoknak is, így

hagyományaink ápolásában jó úton haladnak.

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb. útiköltség busszal Hortobágyra: 36000 Ft

Tárgyi eszközök szarvacska (450 Ft/ darab): 9000 Ft

Anyagigény madzag: 500 Ft

csiszolópapír: 500 Ft

codonett fonal: 1000 Ft

20

gyapjú fonal: 3000 Ft

gézlapok: 500 Ft

cérna: 600 Ft

tűk: 500 Ft

belépőjegy (300 Ft/fő): 6000 Ft

Egyéb, speciális igény

MELLÉKLETEK (a modul szövegének 20%-a lehet)

(pl. felhasznált szakirodalom, feladatlapok jegyzéke)

https://www.google.hu/search?q=n%C3%B6v%C3%A9nysz%C3%B6v%C3%A9s&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=_-6YUuTmNYXFtQb7qIDQCA&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1366&bih=644#imgdii=_

http://www.tapolcaiszovomuhely.gportal.hu/gindex.php?pg=26318485&gid=2894485

http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/5_eletpalya/03_modulok_eszkozok_1/1._evfolyam/c_tipus/ep_1_c_tanari_utmutato.pdf

http://hnp.nemzetipark.gov.hu/index.php

http://zsorika.hu/?p=942

21

A fonás, szövés alapjai

Árvai Anikó-Vetró Mihály: Szövés kereten • szádfán • karmantyúfán

Dezsőné Borbély Emma – Paróczayné Simai Ildikó: Szövés lépésről lépésre

Balassa – Ortutay: Magyar néprajz Corvina: 1979

1. számú melléklet

22

2. számú melléklet

23

3. számú melléklet

24

4. számú melléklet

25

5. számú melléklet

26

5. számú melléklet

27

28