Embed Size (px)
Citation preview
KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM
NYÍREGYHÁZA
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
2004
Ellenőrizte Aláírás Dátum
Sallai Judit
Aláírás Dátum
Jóváhagyta
Iskolaszék
DÖK
Nevelőtestület
2
Tartalom jegyzék
1. Bevezetés
1.1 Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 3 1.2 Minőségirányítási program az intézményben 3 1.3 Partnerközpontú működés 4 1.4 Az intézményről 7 1.5 Az intézmény múltja és jelene 8 1.6 Minőségügyi előzmények 9 1.7 A minőségfejlesztési rendszer szervezete 11
2. A fenntartó elvárásai 13
3. Minőségpolitika 16
3.1 Küldetésnyilatkozat 16 3.2 Minőségpolitikai nyilatkozat 16 3.3 Minőségcélok 18 3.4 A MIP dokumentumok kezelési és módosítási rendje 20
4. Minőségfejlesztési rendszer 22
4.1 A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési program működtetésében 22
4.2 Folyamatok, szabályozások rendszere 23 4.3 Tervezés 23 4.4 Mérés-értékelés 26 4. 5 Ellenőrzés 50 4.6 Nevelés-oktatás 51 4.7 Folyamatos fejlesztés 52
5. Mellékletek
5. 1. Jegyzőkönyvek az MP elfogadásáról Jegyzőkönyv az In~IIP Diákönkormányzat általi elfogadásáról
Jegyzőkönyv az IMIP Iskolaszék általi elfogadásáról Jegyzőkönyv az IMID nevelőtestület általi elfogadásról
5.2. Az intézmény belső kapcsolattartási mátrixa 5.3. Az intézmény külső kapcsolattartási mátrixa 5.4. Partnerlista és az igényfelmérés szabályzata 5.5. Minőségfejlesztési terv
3
1. Bevezetés
1.1 Az 1993. évi LXXI. törvény a közoktatásról
Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő:
„(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának
folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika
végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát
és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell
meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi
minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség
fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai,
kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 60. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási
program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének
hosszú távra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az intézményi
minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát,
ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési-mérési, értékelési feladatok
végrehajtását. (12) A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Házirendet és az Intézményi
Minőségirányítási Programot nyilvánosságra kell hozni. A Házirend egy példányát az
óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak kell adni."
1.2 Minőségirányítási program az intézményben
A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium minőségirányítási programot dolgoz ki, és működteti
a COMENICUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Rendszer I. modelljét. A
minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma.
Az intézményi minőségirányítási program az ÖMIP és az intézményi egyéb
dokumentumokkal összhangban készült el.
4
1.3 Partnerközpontú működés
Az intézmény működése, működtetése partnerközpontú. (A COMENIUS 2000 Közoktatási
Minőségfejlesztési Rendszer I. modell alapján.)
Fontosnak tartja az intézmény a partnerekkel való kommunikációt. Ennek érdekében
elkészítettük az értekezletek és a jelentések rendjét.
Értekezletek: Az értekezletek rendje az OM tanév rendjéről kiadott rendeletével függ össze.
Téma Időpont Felelős Alakuló értekezlet 2004. augusztus vége
(munkatervtől függően) igazgató
Tanévnyitó értekezlet 2004. augusztus vége (munkatervtől függően)
igazgató
Félévi értekezlet 2005. január vége iskolavezetés Tanév végi értekezlet 2005. június iskolavezetés Nevelési értekezletek 2004. október-november
2005. március-április iskolavezetés
Szülői értekezletek 2004. szeptember-október 2005. március-április
iskolavezetés, osztályfőnökök
Fogadóórák 2004. november 2005. április
iskolavezetés, szaktanárok
Pályaválasztási szülői értekezlet
2004. szeptember-november iskolavezetés
SZMK értekezlet külön ütemterv szerint iskolavezetés Vezetőségi értekezletek Éves munkaterv szerint igazgató Munkaközösségi értekezletek
Külön ütemterv szerint munkaközösség vezetők
Minőségirányítással kapcsolatos értekezletek
Külön ütemterv szerint minőségügyi vezető
Heti tantestületi értekezletek Minden kedden nagyszünetben
igazgató
Heti megbeszélések DÖK vezetőkkel
Minden hétfőn nagyszünetben
ezzel megbízott igazgatóhelyettes
Vezetőségi értekezlet Minden hétfőn igazgató
5
Jelentések rendje:
Téma Időpont Felelős Baleseti jelentés Balesetet követő 15 napon
belül a fenntartónak (3 napon túl gyógyuló esetén), azonnal, ha súlyosabb, félévenként összesítés a jegyzőnek
igazgató, iskolaorvos, védőnő
Gyógytestnevelés 2005. február félévi összesítő 2005. június éves összesítő
igazgató, iskolaorvos, szaktanárok
Pályaválasztás 2005. május-június létszámadat megküldése
iskolavezetés
Tanévnyitó értekezlet jegyzőkönyve
2004. szeptember 10-ig igazgató
Statisztika (év eleji, év végi)
2004. október 1-ig 2005. február 10-ig (függ a fenntartótól)
igazgatóhelyettes
Tankönyvrendelés 2005. március 1-ig OM-hez pedagógusasszisztens
Év végi értekezlet jegyzőkönyve
2004. június 30-ig igazgató
Gazdasági jelentések:
Téma Időpont Felelős Éves beszámoló év február 15. gazdasági vezető
Féléves beszámoló év július 21. gazdasági vezető
Költségvetés év február 15. gazdasági vezető
Havi pénzügyi információ hó 10-ig gazdasági vezető
Negyedéves jelentés mérleg negyedév 10-ig gazdasági vezető
Változóbér jelentés hó 10. gazdasági vezető
Távollét jelentés hó 10. gazdasági vezető
Hóközi bérjelentés hó 29. gazdasági vezető
Ingyenes autóbuszbérlet
igénylés
negyedév 12-ig gazdasági vezető
Rászorultsági étkezés
jelentés
negyedév 10-ig gazdasági vezető
AFA elszámolás jelentés negyedév 20-ig gazdasági vezető
Munkaügyi iratok hó 10-ig gazdasági vezető
6
Legfontosabb partnereink:
Közvetlen partnerek:
Pedagógusok
nem pedagógus dolgozók
diákok
szülők
fenntartó Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
- Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Békési Elemér irodavezető
- Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Ihnáth György középiskolai referens
- Gazdasági Iroda
- Városüzemeltetési Iroda
- Szociális Iroda
megelőző iskolafokozat
- Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola Bodnár Mihály igazgatóhelyettes
- Bem József Általános Iskola Gubacsi József igazgató
- Zelk Zoltán Általános Iskola Dr. Szabó László igazgató
következő életút állomás
- Debreceni Egyetem Végső János tanulmányi osztályvezető
- Nyíregyházi Főiskola Csizmadia Valéria oktatási főigazgató
(A partneri igény és elégedettség felmérés eljárásrendje, az intézmény partnerlistája,
valamint a belső és külső kapcsolattartási mátrix a mellékletben található.)
Közvetett partnereink:
kollégiumok
Krúdy Alapítvány
Krúdy Sport Alapítvány
Városi Diákpolgármesteri Iroda
Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány
stb.
7
1.4. Az intézményről
Az intézmény adatai
Neve: Krúdy Gyula Gimnázium
Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Epreskert u. 64.
Tel.: 42/501-550
Fax.: 06-42/404-414
E-mail: suli [email protected]. hu
Fenntartó: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
Jogállása: Önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv
Az Alapító Okirat kelte:
2001. 04. 23.
Alaptevékenység: Középfokú nappali tagozatos képzés négy és hatosztályos gimnáziumi
osztályokkal
Tagozatok, szakirányok:
- emelt szintű matematika képzés,
- emelt szintű biológia képzés
- általános oktatás
- hatosztályos gimnáziumi képzés
Az intézmény képviselője:
Sallai Judit igazgató
Működő alapítványok:
Krúdy Alapítvány
tehetséges tanulók támogatása
az oktatás tárgyi feltételeinek bővítése
Krúdy Sport Alapítvány
gimnáziumi sportélet támogatása
versenyzés, versenyeztetés támogatása
8
Külföldi kapcsolatok:
Németország Hochdahl Gymnasium Erkrath
Dánia Fri-Og Efterskole Ringe
Románia Dragos Voda Gymnasium Máramarossziget
1. 5. Az intézmény múltja és jelene
A gimnázium az akkori Vasvári Pál Gimnáziumból kivált tagozatos osztályokkal indult: _
matematika-fizika, valamint biológia és kémia tagozattal, ehhez kapcsolódtak a rádió- és tv
műszerész szakközépiskolai osztályok. Ezeket az osztályokat 1974-ben áthelyezték a Kossuth
Lajos Szakközépiskolába, így ismét tiszta profilú gimnáziummá vált az intézmény.
1978-ban a fakultációs rendszer bevezetése miatt a tagozatokat fel kellett számolni.
Újjáélesztése 1987-ben sikerült a matematika tagozattal. Ennek folytatása az 1998-ban induló
emelt szintű biológia oktatás.
A '80-as évek végén az oktatásban is az innováció került középpontba. A lehetséges nyolc-
vagy hatosztályos gimnáziumi képzés közül az iskola a hatosztályosat választotta. A kísérlet
dokumentumait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium minden változtatás nélkül
elfogadta és jóváhagyta. Így új fejezet kezdődhetett az intézmény életében az 1992/1993-as
tanévben.
1996-ban épületváltásra kényszerült az iskola: a Krúdy közből az Epreskert utcára költözött.
Az új épület felújításra szorult. Az átépítés két ütemben valósult meg: a teljesen megszépült
és átalakított iskolát 2002-ben vehették birtokba az intézmény diákjai és dolgozói.
Iskolánk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legjobb paraméterekkel rendelkező
intézménye.
Az iskolába évek óta átlagosan ötszörös a túljelentkezés.
Az egyetemre, főiskolára felvételt nyert diákjaink aránya az elmúlt öt év átlagában 96%-os.
Az ország középiskoláinak rangsorában 2003-ban a 6. helyen állt a nyíregyházi Krúdy Gyula
Gimnázium.
Az iskola létszáma 628 fő.
Az oktatás 18 osztályban folyik.
Az iskolában 42 pedagógus álláshely van. Hat óraadó segíti a munkát.
A technikai dolgozók létszáma: 17 fő.
9
Specialitások:
Előgondozó szakkörök
Tehetséggondozó szakkörök
Kosárlabda
Hagyományok ápolása:
- Verébavató
- Szalagavató
- Ballagás
- Ünnepségek
- Krúdy centenáriumok
- 24 órás kosármeccs
- Krúdy Kupa
- Március 15-ei vetélkedő
- stb.
1.6. Minőségügyi előzmények
Iskolánk 2000-ben pályázott az Oktatási Minisztériumhoz: célunk a partnerközpontú működés
megvalósítása volt.
A sikeres pályázat után a debreceni székhelyű SULISZERVIZ Pedagógiai Tanácsadó Céggel
építettük ki a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modelljét. Öt fős
támogatócsoport alakult, akik irányították a modellépítést, igyekeztek bevonni a kollegákat az
érdemi munkába.
A tantestület és a tanulók felkészítése a minőségügyi követelményekre.
A támogató csoport 2000. szeptemberében tájékoztató értekezletet tartott az intézmény
dolgozóinak. Részletesen ismertették a minőségügyi alapfogalmakat valamint a COMENIUS
I. felépítésének rendszerét
A tantestület elvégezte a nyitott önértékelést a SWOT-analízis segítségével. Ezután
következett a partneri igény-elégedettség felmérést, melynek eredményét ismertették a
támogató csoport tagjai az érdekeltekkel.
A tanári szobában COMENILJS faliújságot nyitott a támogató csoport, amelyre írásban is
kikerült a szöveges értékelés.
A tanulókkal a támogató csoport vezetője a diákönkormányzaton keresztül ismertette az
eredményeket. Osztályfőnöki órák keretében is sor került a tanulók tájékoztatására.
10
Szülői értekezleteken minden osztályfőnök egy írásos tájékoztató alapján tájékoztatta a
szülőket az iskolai minőségfejlesztő munkáról.
A szülői munkaközösség értekezletén is elhangzottak az ezzel kapcsolatos legfontosabb
információk.
Megfogalmaztuk küldetésnyilatkozatunkat, azonosítottuk partnereinket, felmértük az
azonosított partnerek elvárásait, igényeit. A küldetésnyilatkozat megfogalmazása után a
partneri igényfelmérés ismertében megfogalmazásra kerültek rövid, közép és hosszú távú
feladatok. A problémák kezelésére intézkedési tervek készültek.
A munkáról a külső monitoring vizsgálat elismerően nyilatkozott.
A modellépítést 2002-ben fejeződött be.
2003 januárjától minőségfejlesztő csoport működik az intézményben, amely a
partnerközpontú működés állandóságát biztosítja.
Minden évben a munkatervbe épülnek be az aktuális minőségcélok. Ez a következő tanévtől
az IMIP éves munkatervébe kerül.
A MINŐSÉGFEJLESZTŐ CSOPORTRÓL
1. Létrehozásának szükségessége
A minőségfejlesztő munka céltudatos, összehangolt tevékenységet igényel
Irányításra, menedzselésre van szükség addig, amíg a szervezeti kultúra olyan szintre
nem fejlődik, amelyben önmenedzselő teamek veszik át ezt a szerepet
2. A szervezet jellemzői
Eltér az intézményben hagyományosan működő, különböző intézményi feladatokra
szerveződő szervezeti egységektől (pl. munkaközösség)
Olyan munkacsoport, amely a minőségfejlesztései feladatok támogatására jön létre, a
feladatellátáshoz szükséges összetételben és hatáskörrel
Az intézmény szervezeti struktúrájában közvetlenül az intézményvezetőhöz tartozik
3. Működési forma elnevezésének
Minőségfejlesztő Csoport
11
4. Szervezés
Az intézményvezető tesz javaslatot a tagjaira és a vezetőre ~ A nevelőtestület hagyja
jóvá a javaslatot
5. Feladatkör
Feladat és erőforrásleltár készítése - munkatársak motiválása - javaslattétel feladat- és munkarend átcsoportosításra - képzési ajánlatok - szükséges eszközök, anyagok biztosításának elősegítése
Minőségfejlesztési feladatok megtervezése (munkaterv összeállítása) A munkaterv megvalósításában való közreműködés Munkaterv megvalósulási folyamatának figyelemmel kísérése Minőségügyi ismeretek terjedése, elkötelezettség erősítése Minőségügyi dokumentumok készítése, kezelése, tárolása Minőségüggyel kapcsolatos eredmények, témák, információk terjesztése Minőségügyi körök szervezésében, munkájuk segítésében, koordinálásában való
részvétel Egyeztető megbeszéléseken való részvétel Intézményvezető tájékoztatása
6 Hatáskör, jogkör Tájékoztatás kérése az intézményvezetőtől Részvétel feladatkörével összefüggő kérdéseket tárfialó vezetőségi értekezleten Szempontok megfogalmazása intézményi munkatervekhez
1. 7. A minőségfejlesztési rendszer szervezete
Általános tudnivalók
Az intézményvezető személyes példamutatásával továbbra is segíti a munkát.
Az intézményvezetés elkötelezettje és támogatója az intézményben folyó minőségfejlesztési
folyamatoknak.
A partnerközpontú működés fenntartására három fős minőségfejlesztő csoport alakult a
támogató csoport tagjai közül. Ők azok, akik a további minőségfejlesztő munkát összefogják
és koordinálják. Előzetes felmérés alapján ismerjük a munkatársak elkötelezettségét,
bevonhatóságát a fejlesztő és feladatmegoldó csoportokba.
12
A hatékony minőségi munka érdekében nélkülözhetetlen a pedagógusok számára minőség-
szemléletformáló továbbképzések, módszertani tréningek, tájékoztató előadások, beszámolók,
foglakozások szervezése.
A minőségfejlesztő csoport számára az igazgatóhelyettesei irodában biztosított a hely a szerda
délutánonkénti megbeszélésre.
13
2. A fenntartó elvárásai
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2004. március 25-én - a közgyűlési
elfogadó határozat után - léptette életbe minőségirányítási programját (ÖMIP).
Az intézményfenntartó önkormányzat az Alapító Okiratban rögzítetteknek megfelelően a
következőket fogalmazta meg az intézmény számára:
A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium intézményi profilja
Hatosztályos gimnáziumi képzés
Négyosztályos gimnáziumi képzés
emelt szintű matematika tagozat
emelt szintű biológia tagozat
általános oktatás
Feladatok, elvárások a középfokú oktatás felé
Feladatok
Sikerkritériumok, várható
eredmények
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Megvalósítás időszaka
gyakorisága, határidő
Az intézmény minőségirányítási rendszerének kidolgozása, a program elkészítése.
A minőségirányítási rendszer koherens az önkormányzati minőség-irányítási programmal. Ez alapján végzik az intézményi minőségfejlesztést.
Helyzetelemzés, célok meghatározása, feladat és időterv készítése, ellenőrzés, mérés, értékelés. Partneri elégedettségi vizsgálat. Fejlesztési területek meghatározása.
Intézményvezető Minőségi körök vezetői és tagjai
A fenntartó által meghatározott ütemterv szerint.
A kerettantervek felhasználásával kiegészített pedagógiai program felülvizsgálata.
A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka. A fejlesztendő területek ismertté válnak.
Ellenőrzés, értékelés, hatékonyság- vizsgálata. Tantárgyi értékelések felülvizsgálata.
Intézményvezető és a programkészítő pedagógusok.
A fenntartó által meghatározott ütemterv szerint.
14
Minőségirányítási rendszer stratégiai tervének évenkénti lebontása.
Partnerközpontú működés
Minőségfejlesztés, értékelés. Elégedettség-mérési kérdőívek.
Igazgató Igazgató helyettes Minőségi körök vezetői Pedagógusok
A minőségirányítási rendszer elfogadását követően.
Tehetségekkel, a hátrányos helyzetűekkel és az etnikai kisebbséghez tartozókkal való foglalkozás.
Nyelvvizsga szorgalmazása, tanulmányi versenyekre felkészítés, a lemorzsolódás csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása.
Felkészítés a nyelvvizsgára, tanulmányi versenyekre. Differenciált személyiség és képes- cégfejlesztés, felzárkóztató foglalkozások.
Szaktanárok, Gyermek és ifjú- ságvédelmi felelős, Diák önkormányzat vezető Osztályfőnökök
Folyamatosan
Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.
Eredményes oktatás, amely felkészít a folyamatos ismeretszerzésre.
A tanulás-tudás elismerése távlatok megmutatása az ismeretszerzésben és az életpályákon.
Szaktanárok Pályaválasztást segítő pedagógus Osztályfőnökök
Folyamatosan, lehetőség szerint minden tanórán és órán kívüli foglalkozáson.
Készségek, képességek magas színtű fejlesztése, tovább fejlesztése.
Sikeres érettségi vizsga, önálló ismeretszerzési képesség kialakulása.
Kommunikációs, értelmi, szociális, önismereti, önfejlesztő, információ-szerző, tároló, előhívó képességek fejlesztése.
Szaktanárok Osztályfőnökök Szabadidő- szervező Könyvtáros tanár
Tanórán és a választható foglalkozásokon, önképzőkörökben a tanév során.
Az oktatás tartalmi színvonalának, az ismeretek átadásának fejlesztése.
A különböző tanulmányi vizsgákra történő felkészítés.
Innovációs tanítási programok, változatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, ismeretszerzési módok, kapcsolatok a könyvtárakkal, művelődési házzal.
Szaktanárok Könyvtáros tanár
Folyamatosan a tanév folyamán.
A beiskolázás tudatos tervezése.
Jó színvonalú beiskolázás. kellő számú tanuló
Nyílt napok, iskolaismertetők, szülői értekezletek.
Igazgató Pályaválasztási felelős
Minden évben legalább két alkalommal.
Pályaorientáció, a pályaválasztás segítése.
Felsőoktatási intéz- ménybe sikeres felvételi vizsga. Az érettségi utáni szakképzésbe való bekapcsolódás, munkába állás.
Személyiségfejlesztés, pályaválasztási szaktanácsadás, tájékozódás a felsőfokú felvételikkel kapcsolatban.
Osztályfőnökök Szaktanárok Pályaválasztási felelős
Folyamatosan
15
Taneszköz ellátottság fejlesztése
Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést.
Taneszköz ellátottság áttekintése, igények, szükségletek felmérése, ál ázatok készítése.
Igazgató Gazdaságvezető Munkaközösség vezetők
Tanévkezdés előtt
A humán erőforrás újabb hosszú távú tervének elkészítése
Pedagógusok kompetenciájának növelése.
Továbbképzési és beiskolázási terv elkészítése a jelentkezések és elfogadások alapján.
Intézményvezető Munkaközösség vezetők Szaktanárok
277/1997 (XIL22. ) Kormányrendelet szerint.
Költséghatékony gazdálkodás
Optimális férőhely kihasználtság. Törvény szerinti osztálylétszámok
Statisztikai adatok, előrejelzések elemzése, pályázatírás.
Igazgató Gazdasági vezető Igazgatóhelyettes
Évenkénti felülvizsgálat
A folyamatos, évenkénti tervezett belső ellenőrzés. Mérés, értékelés
Pontos ismeret az eredményességről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról.
Szaktantárgyi és attitűd mérések értékelése. Tanórai munkák, várható foglalkozások ellenőrzése, értékelése.
Igazgató ellenőrzési tervének megfelelően a munkaközösség vezetők, osztályfőnökök.
Bemenet folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban
Ezek az elvárások megjelennek az intézmény minőségcéljai között úgy mint:
- képességfejlesztés
- megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása
- iskola által képviselt értékrend beépítése a napi oktató-nevelő munkába
- hatékony értékelési rendszer kialakítása
- szervezeti kultúra fejlesztése
- megfelelő MIP elkészítése
- stb.
16
3. Minőségpolitika
3.1. Küldetésnyilatkozat
Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert hitvallásunk, hogy csak az olyan
ember képes megállni a helyét az életben, akinek tudása stabil, testi-lelki harmóniában él,
kreatív, szociálisan érzékeny, képes megfelelni mindig változó világunk mindig változó
követelményeinek.
Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik védik és szeretik környezetünket, elfogadják a
másságot, a kudarcból építkezni tudnak, gyakorlatiasak.
Törekszünk arra, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol a tudás érték, ahol minden diák
képessége szerinti bánásmódban részesül. Tanáraink ennek szellemében állandóan fejlesztik
tudásukat, módszereiket.
Nézetünk szerint nem hangsúlyozni kell a tanulóközpontúságot, hanem ennek szellemében
irányítani a hétköznapjainkat.
Legfontosabb „szövetségünk" a szülői ház, a család.
Tudjuk, hogy a felelősségünk óriási, hiszen feladatunk a jövő generációjának nevelése, ezért
elvárjuk mindenkitől a fejlődésre való törekvést és a szakmai kiválóságot.
Fiatal, mozgalmas múltra visszatekintő intézményünkben a humánus értékrend érvényesítése,
a tanulók emberi és szellemi gyarapodását szolgáló tartalmas munkálkodás, a
_- hagyományápolás, az eleven szellemi életet alakító tanár-diák együttműködés teremti meg
a Krúdys-szellemet, miszerint:
„... Küzdeni, felragyogni,
győzni a vízen! Ez az élet,
nem az üldögélés a kikötőben!"
3.2. Minőségpolitikai nyilatkozat
Intézményünk a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium.
Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk pedagógia, szakmai célkitűzéseinek
megfelelően működjön. A minőségi céloknak megfelelő működés biztosítja a folyamatos
17
fejlődést a szervezetben és az intézmény folyamataiban. Ebből következik, hogy a nevelési
program alapelvei hosszú távon mind magasabb szinten valósulnak meg.
Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Figyelembe
veszik a változó társadalmi igényeket és közvetlen partnereik elvárásait.
A vezetés a minőségi munka feltételeit a kiválasztási és betanulási rend tervszerű
működtetésével, a külső és belső képzések erőforrásainak megteremtésével és a megfelelő
munkakörnyezet fenntartásával biztosítja.
Az intézmény kiemelten kezeli a következőket:
Jobb, mind korszerűbb tudás biztosítása a legfőbb iskolahasználók számára
Esélyteremtés a felsőoktatásba való bejutáshoz
A felelősségteljes tanári munka feltételeinek megteremtése
Az iskolahasználók jogos igényeinek kiszolgálása
Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra
Személyiségfejlesztés
A megfelelő értékrend kialakítása a tanulókban
A szervezeti kultúra fejlesztése
Minőségpolitikánk érvényes az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden
folyamatára és tevékenységére.
Az Intézményi Minőségirányítási Program az ÖMIP és az intézményi egyéb
dokumentumokkal összhangban készült el.
Nyíregyháza, 2004. május 20.
Sallai Judit
igazgató
18
3.3 Minőségcélok
A folyamatos fejlődést biztosító minőségcéljaink a nevelési program pedagógiai céljaihoz,
valamint folyamatainkhoz kapcsolódnak.
Cél Időtartam Sikerkritérium Indikátorok Felelősök
Képesség- fejlesztés Tanévenként
Megfelelő szakemberek Megfelelő mérési
eszközök Megfelelő mérési
anyagok Versenyeztetés Nyelvtanulás ösztönzése Sikeres érettségi vizsga Önálló ismeretszerzési
képesség kialakulása
Nyelvvizsgát tevők aránya Versenyeredmények Vizsgarendszer eredményessége Tanulók bevonásának mértéke
osztályfőnökök, szaktanárok
Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör
4 év
Törekvés a szakos ellátottság megoldására
Szakmai
továbbképzéseken való részvétel
Továbbképzési terv
folyamatos fejlesztése, teljesítése
Megfelelő képesítésű alkalmazottak
Továbbképzési lehetőségek
biztosítása a tantestület számára
Hiányzó szakemberek pótlása
iskolavezetés
Iskola által képviselt értékrend beépítése a napi oktató-nevelő munkába
Folyamatos
Pozitív változások kimutatása
Nem számszerűsíthető, csak adott mérés esetében határozható meg
iskolavezetés
19
Hatékony értékelési rendszer
kialakítása az intézményben
Vezetői ciklusonként
Hasznosítható, építhető értékelési eredmények
Reális önértékelés
kialakítása a tanulónál
Elkészült dokumentumok Értékelés gyakorisága,
rendszeressége Mérések száma
igazgató, iskolavezetés
Szervezeti kultúra fejlesztése
2 év Klíma-teszttel pozitív változás kimutatása
Kílma-teszttel mért változások Minőségfejlesztő csoport
Nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése
Folyamatos
Évenkénti, kétévenkénti diákcsere program
Együttműködés a
partnerekkel Igazgatók kölcsönös
látogatása
Költségek csökkentése Résztvevők, programra
jelentkezők aránya, ennek változása
Együttműködés hatékonyságának
növelése
igazgató, nyelvtanárok
Megfelelő MIP
elkészítése a megfelelő
szakemberekkel, a
stratégiai terv éves
lebontása, a rendszer
bevezetése, folyamatos
felülvizsgálata
2004. május 21-ig
Külső szakértés Akkreditált képzésen
való részvétel Hatékony segítség a
fenntartótól
MIP készítés Elfogadása - Alkalmazotti kör - DÖK - Iskolaszék
minőségfejlesztő csoport vezetője
Beiskolázás tudatos
tervezése évente
Jó színvonalú beiskolázás
Jó képességű tanulók Az iskola eredményei
iskolavezetés
Pályaorientáció folyamatosan
Felsőoktatási intézménybe sikeres felvételi vizsga
szülői elvárás tájékozódás a felsőfokú
felvételikkel kapcsolatban személyiségfejlesztés
osztályfőnökök, szaktanárok, pályaválasztási igazgatóhelyettes
Taneszköz ellátottság fejlesztése
tanévkezdés előtt
Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést
megfelelő szemléltető eszközök szerzése
szemléltető eszközök felújítása
igazgató, gazdasági vezető
20
Hatékony gazdálkodás, osztálylétszámok kialakítása a férőhely kihasználtság tekintetében
minden évben beiskolázás- kor
Törvénynek való megfelelés
az egy pedagógusra jutó tanulók számának meghatározása
iskolai normatíva megállapítása
igazgató, gazdasági vezető
Nevelési, pedagógiai program valamint kerettantervek felülvizsgálata
fenntartói ütemterv szerint
Elmélet és gyakorlat találkozása
Fejlesztendő területek
ismertté válása
változó társadalmi elvárások konkurencia harc a középiskolák
között
igazgató
3.4. A MIP dokumentumok kezelési és módosítási rendje
Az intézmény MIP dokumentumnak tekinti:
Minőségpolitikai nyilatkozat
Minőségirányítási rendszer
„Az Önkormányzat valamint valamennyi közoktatási intézményének vezetősége az ÖMIP
illetve az intézményi MP működésének, hatékonyságának, a minőségpolitika gyakorlati
megvalósításának és a minőségcélok teljesülésének értékelése céljából évente legalább
egyszer vezetőségi átvizsgálást tart." (ÖMIP)
A dokumentumokat a Pedagógiai Programmal együtt ötévente a vezetői ciklushoz igazodva, a
vezetői ciklus első tanévének első félévben vizsgáljuk felül.
Az intézményvezető évente - a vezetőségi átvizsgálás után - beszámol az eltelt év
feladatairól, eredményeiről.
Az intézmény vezetője a ciklus végén írásban számol be az IMIP megvalósulásáról, az
estleges problémákról.
Következő felülvizsgálat ideje: 2008/2009-es tanév első féléve.
Jóváhagyás, módosítás útja: szervezés alatt
Kiosztási jegyzék:
21
Hely Tárolási mód
Igazgatói iroda nyomtatott forma
Titkárság elektronikus forma
Tanári szoba nyomtatott forma
Könyvtár elektronikus forma
Minőségfejlesztési csoportvezető nyomtatott forma, elektronikus forma
Intézményi MIP felelős, kapcsolattartó: Dr. Tóthné Kéner Beatrix
igazgatóhelyettes
Elérhetőség: 06 30/985-2396
22
4. Minőségfejlesztési rendszer - Az intézmény működési folyamatai
4.1. A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési rendszer működtetésében
Az intézmény vezetője elkészíti a minőségfejlesztési rendszer programját és az intézkedési
tervet.
Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában.
Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori
betartását, és betartatását.
Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, és ebben segíti a teljes
alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét.
A stratégiai tervezés terén biztosítja az alapdokumentumok folyamatos felülvizsgálatát és
szükséges esetben módosítását, úgy mint:
Szervezeti és Működési szabályzat
Alapító Okirat
Pedagógiai Program
Minőségirányítási Program • Tantervek
Erőforrás szabályzók
Intézményi ügyintézés dokumentumai
Éves munkaterv
A felsorolt dokumentumok felülvizsgálatáról szükség esetén módosításokról valamint
kezelésük szabályozásáról az intézmény 2004. december 31-ig az Intézkedési Tervben
dönt.
Szervezi az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel az együttműködést, a velük való
folyamatos kommunikációt.
Gondoskodik a munka végzéséhez szükséges tárgyi és humán erőforrásokról.
Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok
tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák.
23
Biztosítja, hogy az intézmény valamennyi dolgozója, valamint a diákok és szülők számára az
intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetőek legyenek.
Menedzseli az intézményt. Felügyeli a rendszer működését.
Éves beszámolóban tájékoztatja az intézmény fenntartóját, valamint a szülőket, tanulókat és
alkalmazottakat az elvégzett munkáról.
4.2. Folyamatok, szabályozások rendszere
Az intézmény működésének lételeme a partnerektől kapott visszaigazolás. Általuk lesz
motivált újabb utak felkutatásában, az innovációban, új projektek kidolgozásában.
Visszajelzéseik erősítik az iskolát abban, hogy jól csinálja, amit csinál.
Az intézmény igyekszik partnerei jogos igényeit messzemenően kiszolgálni.
Feladat:
A partnerközpontú működés biztosítása
Meglévő elemek:
Partnertábla. (COM L)
Évenkénti igényfelmérés (COM L)
Fejlesztendő terület:
Külföldi iskol'akkal való kapcsolattartás szabályzata
SZMK-val való kapcsolattartás szabályzata
DÖK segítő tanár munkaköri leírásának felülvizsgálata
DÖK ellenőrzésének, felügyeletének felülvizsgálata
4.3. Tervezés
Célunk a kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sorának kialakítása, az
egyenletes iskolai munka megteremtése. Az iskolát érintő külső és belső mérések, valamint az
értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározzuk a hosszú távú és az éves
feladatainkat, a javítandó, fejlesztendő területeinket.
24
Feladat:
Hosszú távú tervezés biztososítása
2004-2008. között terjedő időszakra évenkénti lebontásban intézkedési terv készítése.
Eves tervezés biztosítása
Az éves munkatervbe beépítve a minőségfejlesztő csoport tagjai intézkedési tervet
készítenek.
Meglevő tervek folyamatos fejlesztése
Erőforrás, gazdálkodás tervezése
Infrastruktúra, tárgyi erőforrás gazdálkodás
Az intézmények gazdasági és pénzügyi folyamatai az érvényes pénzügyi és számviteli
törvények, önkormányzati rendeletek alapján működnek. A szabályozás célja az, hogy a
rendelkezésre álló erőforrások valamint az intézményi program végrehajtásánál jelentkező
igények legyenek összehangolva, racionalizálva, továbbá a mozgástér keretein belül
teremtődjenek meg a fejlődés lehetőségei.
Az intézmény vezetése minden évben elvégzi a pedagógiai program megvalósításához
szükséges gazdasági, pénzügyi tervezést, valamint meghatározza az erőforrások
biztosításának prioritásait.
Az erőforrások biztosítása és hatékony kihasználása érdekében mérhetővé kell tenni az
erőforrások felhasználását. Tudatosítani kell, hogy mindenki felelős a közös vagyon, az
infrastruktúra megóvásáért, hatékony kihasználásának biztosításáért, a pazarlás
megakadályozásáért.
Az erőforrás gazdálkodással kapcsolatos részletes tervezés az intézkedési tervben
található meg.
Humán erőforrás gazdálkodás
Az intézmény meghatározza a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak kiválasztásának
szempontjait kialakítja és életbe lépteti a minden alkalmazott számára kötelező betanulási
rendet, amely biztosítja az intézményi hagyományok és a közösen elfogadott és képviselt
értékek, valamint a biztonságos munkavégzés szabályainak és feltételeinek megismerését.
25
Az intézmény kialakította saját továbbképzési rendjét, melyben a pedagógus továbbképzési
rendszer kínálta, valamint a belső képzési lehetőségekre épít. A továbbképzés folyamatával
kapcsolatos alapkövetelményeket betartja, úgymint:
- törvényi előírásoknak való megfelelés
- környezeti igényekhez való alkalmazkodás
- munkaerő-alkalmazás személyi feltételeinek történő megfelelés
- az intézményi szolgáltatás és szakmai munka színvonalának folyamatos emelése
- a munkatársak szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos igényeinek kielégítése
- ötévente szakmai önéletrajzok felfrissítése
Az intézmény kialakítja és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak
ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük jogszabályra épülő -
intézményi alapelveit és rendjének szabályozását.
Operatív tervek készítése
Tervezési szintek meghatározása, összehangolása
Meglévő elemek:
Pedagógiai Program
Kerettantervre épülő helyi tanterv (Ped. Progr. II. rész)
Szervezeti és Működési Szabályzat
Éves munkaterv
Továbbképzési terv
Házirend (SZMSZ)
Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat (SZMSZ)
Kollektív Szerződés (SZMSZ)
Munkaközösségi Munkatervek (éves munkaterv része)
Könyvtár működési rendje (SZMSZ)
Eszközbeszerzés szabályzata
Pénzügyi, gazdasági szabályozók
- éves költségvetés
- pénzkezelési szabályzat
- leltározási szabályzat
Ingatlan, infrastruktúra megóvását, működését biztosító szabályozók
26
Fejlesztendő terület:
MIP folyamatos felülvizsgálata
Egyenletes munkamegosztás tervezése a pedagógusok között
Munkaköri leírások pontosítása
Ösztönző rendszer kidolgozása
Erőforrás felhasználás mérhetővé tétele
4.4. Mérés-értékelés
Célunk, hogy jól kiszámítható, tervezhető mérésekkel, objektív tényeken alapuló
helyzetelemzéssel segítsük a folyamatainkat.
Fontos, hogy folyamatosan kapjunk képet erősségeinkről, hiányosságainkról, a lehetséges
fejlesztési utakról.
Feladat:
Meglévő tanulói mérési-értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése
Vizsgarendszer folyamatos felülvizsgálata
Meglévő kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések végzése
Eredmények beépítése a munkába
Meglévő elemek:
Irányított önértékelés eljárásrendje (COM I.)
Az irányított önértékelés eljárásrendje
Az irányított önértékelés célja iskolánk erősségeinek és gyengeségeinek feltárása, az
ezekre alapozott fejlesztendő területek azonosítása és kijelölése volt. Az alkalmi
munkacsoport tagjai területenként határozzák meg a célokat és feladatosítsák a
tennivalókat!
27
Önértékelés területei és módszerei:
Vizsgált terület Alkalmazott módszerek
Adottságok
1. A vezetés szerepe a szerepe fejlesztésében módszertani CD-ről adaptált kérdőív statisztikai adatfeldolgozás
2. Az intézmény stratégiájának meghatározása
módszertani CD-ről adaptált kérdőív számítógépes adatfeldolgozása
3. A meglévő folyamatok szabályozottsága módszertani CD-ről adaptált kérdőív statisztikai adatfeldolgozás
4. A szabályozási rendszer teljes körűsége dokumentumelemzés (alapító okirat, SZMSZ, házirend, pedagógiai program, továbbképzési és beiskolázási terv, intézmény éves munkaterve, munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, DÖK SZMSZ, ügyintézési, iratkezelési szabályzat, jegyzőkönyvek, határozatok, tanügyi nyomtatványok, munkaköri leírások, gazdálkodás szabályzó dokumentumok) a COMÉNIUS Programigazgatóság által kiadott Közoktatási Önellenőrzési Kézikönyv segítségével
statisztikai adatfeldolgozás 5. Az erőforrások figyelembevételének módja módszertani CD-ről adaptált kérdőív
számítógépes adat feldolgozás 6. A partneri igények figyelembevételének módja
dokumentumelemzés (iktatókönyv) fókuszcsoportos beszélgetés pedagógusokkal helyi sajátosságok feltérképezése
Eredmények
1. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei
módszertani CD-ről adaptált kérdőív statisztikai adatfeldolgozás
2. Munkatársak bevonásának mértéke adatgyűjtő lapok, a munkatársak részvételének összegyűjtéséhez
dokumentumelemzés (munkaköri leírások, minőségbiztosítási munkajelentések, belső szabályzók, iskolai munkaterv, minőségi körök feladattervei)
statisztikai adatfeldolgozás 3. A folyamatos fejlesztés eredményei módszertani CD-ről adaptált kérdőív
számítógépes adatfeldolgozás
28
4. Kitűzött célok elérése, megvalósítása dokumentumelemzés (munkaterv, intézkedési
terv, iskolai statisztikák, pedagógiai program, tanulmányi verseny, vizsgateljesítmény, felvételi és nyelvvizsga eredmények)
5. Szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága
összehasonlító elemzés hatékonyság vizsgálat
6. Az erőforrások felhasználásának hatékonysága
dokumentumelemzés (humán és egyéb erőforrások feltárása, költségvetés, pályázatok, továbbképzések nyilvántartása
interjú: a humán és egyéb erőforrások kihasználásának megítélése
7. A partnerek elégedettsége ismételt visszaméréshez saját készítésű kérdőívek (elégedettség, elégedetlenség, elvárás: szülők, tanulók, pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak
előző évi mérés adatainak felhasználása statisztikai adat eldolgozás
Az önértékelés tervezett gyakorisága:
4 év, a vezetői pályázatot megelőző tanév
Résztvevők köre:
a minőség fejlesztő munka irányításával megbízott csoport tagjai és az általuk felkért
pedagógusok.
A végrehajtásért felelős: a minőségfejlesztő csoport vezetője
A keletkezett dokumentum:
írásos összefoglaló, melyet az intézményvezető alkalmazotti értekezleten ismertet a
pedagógus és nem pedagógus dolgozókkal.
Pedagógus jutalmazás szabályzata (SZMSZ)
A tanulói teljesítmény nyomon követésének folyamata (Ped. Progr.)
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a
tantárgyi munka, a magatartás és szorgalom értékelése
29
A tantárgyi munka értékelése
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és
korlátai
A házi feladatok meghatározásakor több szempontot veszünk figyelembe:
- Szakszókincs használatának gyakoroltatását, megbecsültetését eredményezze.
- A tananyagok elmélyítésére adjon lehetőséget.
- Az alapvető ismeretanyagok rutinszerű használatát segítse elő.
- Kreatív gondolkodásra nevelő feladatokat választunk a tanulóknak.
Időnként az otthoni munkában is igyekszünk kutatómunkára, szélesebb információgyűjtést
igénylő feladatokat adni (pl. házi dolgozatok, kiselőadások).
Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának
értékelésében betöltött szerepe, súlya
Gimnáziumunkban a tanulói teljesítmények értékelésére szóbeli és írásbeli számonkérési
módszereket alkalmazunk az alábbi formákban:
- szóbeli felelet
- írásbeli felelet
- témazáró dolgozat
- házi dolgozat
- számítógépen történő gyakorlati számonkérés (pl. számítástechnikából, idegen nyelvből)
- gyakorlati számonkérés (pl. biológia és kémia kísérletek elvégzése)
- tanulmányi versenyen való kiemelkedő szereplés
A szóbeli és írásbeli, illetve gyakorlati feleletek a diákok folyamatos felkészülésének
ellenőrzését szolgálják. Lehetőség szerint minden tanórán történik ilyen ellenőrzés, amely
érinthet néhány tanulót, vagy a teljes osztályközösséget.
Témazáró dolgozatot a megíratás előtt 1 héttel jelenti be a szaktanár az osztálynak. Egy
tanítási napon maximum két tantárgyból történhet témazáró dolgozat íratása. Ezek száma és
időbeli ütemezése is szerepel a mikrotantervekben.
A félévi vagy év végi értékelésben a témazáró dolgozatokat - a feleleteknél - nagyobb súllyal
számítjuk be.
30
A tanulók év végi értékelésekor minden pedagógus az egész évi teljesítményt veszi alapul.
Nem szigorúan az érdemjegyek számtani átlaga adja meg az értékelés módját, hanem a
teljesítményben megmutatkozó tendenciát is figyelembe vesszük.
A kézírásos feleletet és témazáró dolgozatot minden közismereti tantárgyból alkalmazzuk. A
technikai eszközzel történő számonkérés csak számítástechnika-informatika tantárgyból
jellemző.
Írásbeli számonkérés előtt az ismétlő órán a tanulók az értékelés szempon fait is megismerik.
A tantárgyak többségében az írásbeli munka értékelése pontozással történik. Globális
értékelést magyar irodalomból, történelemből, és idegen nyelvekből a fordítási feladatok
esetében alkalmazunk.
A tantárgyak többségéből a gyengébben sikerült írásbeli munkák javítására lehetőséget adnak
iskolánk pedagógusai.
A teljesítményeket valamennyi tantárgy esetén 1-5-ig terjedő (5, 4, 3, 2, 1) osztályzattal
értékeljük. Az iskola házirendjében és SZMSZ-ében meghatározásra kerülő osztályzattal
minősítjük a tanulót.
Ezen elv alól kivételként a modul tantárakat tekintjük, ahol rövid szöveges értékelést
alkalmazunk. Ennek oka, hogy ezeket a tantárakat nagyon kis heti óraszámban oktatjuk, és
nehéz lenne ilyen körülmények között osztályzatot adni. Az osztályozásszámonkérés kényszere
elvenné a lehetőséget a tantári továbbhaladástól és élményszerű oktatástól. A modultárgyak
közül:
- a tánc és dráma - a művészetek
- a társadalomismeret
- a mozgókép és médiaismeret
tantárgyakat értékeljük írásos formában. Amennyiben (pl. iskolaváltoztatás miatt) a szöveges
értékelést át kell váltani érdemjegyre az alábbi módon történhet.
- Kiválóan megfelelt - jeles (5)
- Jól megfelelt - jó (4)
- Megyelelt - közepes (3) - elégséges (2)
- Nem felelt meg - elégtelen (I)
31
Ha a tanuló mulasztása eléri, vagy meghaladja az adott tantárgy teljes óraszámának 30 %á-t,
akkor osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak az egész éves anyagból, ha félév utáni - csak
félévesből).
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának méréséhez a következő próbákat alkalmazzuk:
- Testmagasság
- Testtömeg
- 60 m-es futás
- Helyből távolugrás
- Hanyattfekvésből felülés
- Medicindobás hátra
- Szlalom labdavezetés kézzel
- 2000 m-es futás
A tesztek kiválasztásának alapja:
- az iskola sporthagyományai
- a mérőszámok objektivitása
A magatartás és szorgalom értékelése
Magatartás A magatartás minősítésének fokozatai: példás (5)
jó (4)
változó (3)
rossz (2)
Példás:
minősítést az a tanuló érdemel, aki figyelembe veszi az iskolai közösségek (osztály,
iskola, tanulmányi csoport, stb.) érdekeit, a jó közösség aktív tagja
iskolában és azon kívül udvarias tanáraival, szüleivel, az iskola dolgozóival, idegenekkel,
tanulótársaival
vállalt és kapott kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti (tanulás, kirándulás, társadalmi
munka, vállalt tisztségek, stb)
32
nem kapott fegyelmi figyelmeztetést és igazolatlanul nem hiányzott
órai magatartása kifogástalan
a vitában kezdeményező, önálló véleménye van, tudatosan válla ja az iskolai
követelményeket, őszinte
a Házirendet maradéktalanul betartja
beszédstílusát kulturáltság jellemzi
Jó:
magatartású az a tanuló, aki a közösség érdekei ellen nem vét, annak munkájában
becsülettel részt vesz, kapott feladatait, tisztségét rendesen ellő ja
az iskola házirendjét megtartja, fegyelmezett. Az iskolában és azon kívül mindenkivel
udvarias
a tanítási órákon nem aktív, de nem is zavarja az órát
felszólításra elmondja véleményét, a problémákat a jó oldal felől közelíti meg. Részt vesz
a közösség életében, de alakítására hatást nem gyakorol
fegyelmezett, de másokkal nem törődik
iskolán kívüli rendezvényeken a munkát kezdeményező társait tevékenységükben
nem gátolja
a Házirendet igyekszik betartani
esetleg osztályfőnöki figyelmeztetése van
vitás kérdésekben a pozitív vélemény mellett foglal állást
udvarias, beszédstílusa kifogástalan
igazolatlan órája legfeljebb 3 van
Változó:
magatartású az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek vagy társainak, de
számítani nem mindig lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok
a Házirendet, a közösségek követelményeit csak részben teljesíti
esetenként udvariatlan, tiszteletlen
az intésben részesülők legfeljebb változó magatartást kaphatnak
előfordul, hogy az órákat zavarja, többször elkésik a foglalkozásokról, időnként nem tud
és nem akar együtt dolgozni társaival
33
megnyilvánulásai megbízhatatlanok, de tudatosan nem árt a közösségnek vagy egyes
tanulótársainak
az iskolán kívüli rendezvényeken a rendbontásig e jut
fegyelmi büntetésének felső határa az igazgatói figyelmeztetés lehet
szimpátiája olykor a rendbontók felé fordul, máskor pedig a pozitív hangadók mellé áll
viselkedése olykor udvariatlan, nyegle
beszédstílusa kifogásolható, durva szavakat, kifejezéseket használ
igazolatlan óráinak száma maximum 7
Rossz:
magatartású az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, társainak
a közösség munkájában nem vesz részt, vagy ha igen, a munkát zavarja, hátrálta~a • az
iskolai Házirend és a közösségek követelményeit sorozatosan megszegi
iskolában és azon kívül udvariatlan, tiszteletlen, fegyelmezetlen • nevelőtestületi
figyelmeztetése van
beszédstílusa durva
hétnél több igazolatlan órája van
Szorgalom
A szorgalom minősítésének fokozatai: példás(5)
jó(4)
változó(3)
hanyag(2)
Példás:
szorgalom minősítést az a tanuló érdemel, akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul
az ismeret, a tudás megszerzésének igénye
van határozott érdeklődése, és ebben az irányban önkéntesen többletfeladatokat is vállal
illetve teljesít
aktívan részt vesz a tanórák és a foglalkozások munkájában
minden tantárgyban képességének megfelelően figyel, érdeklődik, dolgozik
feladatait minden alkalommal megbízhatóan, önállóan végzi el
elért eredményei megfelelnek képességeinek
34
Jó:
szorgalmú az a tanuló, aki a tanítási órákra, foglalkozásokra rendszeresen felkészül,
megbízhatóan dolgozik
vállalt feladatait ellátja, munkája pontos, érdeklődő
különösebb érdeklődést nem tanúsít, elsősorban a szorosan vett iskolai anyaggal
foglalkozik
az órai munkát figyelemmel kíséri, de nem aktív
az órákra lelkiismeretesen felkészül
Változó:
szorgalmú az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó,
kötelességeit csak részben vagy csak ismételt felszólítás után teljesíti
a tanulmányi munkája egyenetlen
feladatait hiányosan végzi el
ha van kedvenc tantára azzal kiemelten foglalkozik, a többit azonban elhanyagolja
eredményei képességének nem megfelelőek
Hanyag:
szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan
feladatait nem végzi el, körülményeihez és képességeihez mérten keveset, vagy alig tesz
valamit tanulmányi fejlődése érdekében
közönyös, érdektelen
eredményei mélyen képességei alatt maradtak
Fejlesztendő terület:
Pedagógus értékelés szabályzatának elkészítése
Felvételi eredmények éves összehasonlítása
Érettségi eredmények éves összehasonlítása
Külső mérések lebonyolítása
Mérési szakemberek továbbképzése
35
A pedagógus értékelés rendszere
A fejlesztő értékelési rendszer alapvonásai
Rendszerünk célja:
- Segítsen az oktatási-nevelési munka színvonalának emelésében azáltal, hogy
azonosítjuk a problematikusabb területeket.
- Az érintett felek bevonásával a problémák kezelésére reális célokat tűzünk ki.
- Az iskolavezetés konkrét információkhoz jut „első kézből”.
- A vezetés az információk segítségével egyszerűsítheti döntési folyamatait.
Az értékelési rendszer elvei
A fejlesztő szándék elve
Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása:
- legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására;
- legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény
javítására irányuló célok kijelölésére;
- egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge
teljesítmények közötti különbséget;
- legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására;
- segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az
iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét.
A sokoldalúság elve
Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének
számos különböző aspektusa van:
- tegye egyértelművé, hogy a Krúdy Gyula Gimnáziumban milyen
kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét;
- vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és
oktatási), mind az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket.
A méltányosság elve
A tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd
hagyja jóvá az értékelési rendszert;
36
- kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a
megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét;
- törekedjen objektivitásra;
- csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak
rendelkezésre;
- a lehető legegyszerűbb és egyértelmű legyen;
- minden részletében átlátható legyen;
- lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba;
- az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen;
- adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött
adatokkal kapcsolatosan;
- segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos
egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra;
- ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.
Az elméleti megalapozottság elve
A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz,
- amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint;
- amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált
mérőeszközök állnak rendelkezésre.
A kivitelezhetőség elve
Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre:
- legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes;
- ne legyen szükség külső szakemberek bevonására.
A teljesítményvizsgálat célja és jellege
Az oktatás- nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok
- segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítményét
hogyan ítélik meg kívülről, az egész tantestület egyetértése alapján létrehozott és
elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint;
37
- nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható
fejlődést;
- segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és
egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire
hagyatkozva - elősegíteni a tanár szakmai fejlődését.
Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok
- elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/ igazgatási
feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását;
- elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását;
- elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását;
- adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához;
- javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt;
- adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi
döntésekhez; .*
- adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos
döntésekhez.*
*Megjegyzés: A fenti, csillagokkal jelölt cél-pár a rendszer egyetlen minősítő és nem fejlesztő
szándékú elemét képviseli.
A vizsgálat egyeztetett jellege és a helyi igények beépítése a rendszerbe
A vizsgálat alapvetően fejlesztő szándékú célkitűzéséből következik, hogy nem ellenőrző,
hanem értékelő funkciót tölt be.
Mivel a cél, hogy az értékelés szempontjai – szemben az ellenőrzéssel - ne egy központilag,
előre meghatározott normarendszerre, hanem az intézményi sajátosságok figyelembevételével
létrehozott kritériumokra épüljenek, ezért a rendszer a minőségirányítási csoport (IMIP-
csoport) előkészítő munkája után, a munkaközösségek és a tantestület végső döntése alapján
alakult ki.
Az értékelés tárgya, módszerei és menete
A korrekt teljesítményértékelés eszköze tehát a fent megfogalmazott alapelvek és célok
szellemében kialakított, általánosan elfogadott elemekből álló, adatok szolgáltatására
38
alkalmas területeket vizsgáló rendszer lehet, amely egy közmegegyezésen alapuló, minőségi
munka jellemzőit tükröző komplex követelményrendszeren alapul.
A követelményrendszer alapjai és összetevői
A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik:
- a Krúdy Gyula Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a
pedagógus munkakör általános és helyi, illetve személyre szóló munkaköri
leíráson;
- egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a
pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő
képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen alapuló kellően részletes
kritériumrendszer gyakorlati (a tanított tárgyak, szakkörök, fakultációk
látogatásán alapuló) vizsgálatán;
- az előző ciklus végén született megállapításokon, melyek rögzítik a
kiemelkedően sikeres területeket, és fejlesztési célok formájában kijelölik a
jövőben fejlesztendő területeket. (Ez utóbbi szempont már működő rendszer
alapja lehet.)
A vizsgálandó területek
Az értékelési rendszer az egyes területek „fontossága”, az adatok hozzáférhetősége és
praktikus megfontolások alapján, valamint a fejlesztő jelleg elsődlegessége miatt a következő
területek rendszeres vizsgálatát tartaná szükségesnek:
- a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése;
- a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése;
- a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése;
- a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése;
- a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése;
- a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése.
- a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése;
39
Az információgyűjtés eszközei
Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény
értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a
rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat:
- Óra megfigyelési lap
- Tanulói kérdőív
- Önértékelő lap
- Értékelési beszélgetés és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési összesítő lap
Az értékelés lebonyolítói
Az értékelés egy állandó forgatókönyv alapján történik.
Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetőjéből (vagy több tárgy tanítása esetén
munkaközösség-vezetőiből) és az igazgatóság egy tagjából álló Értékelő csoport végzi az
érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történő)
közreműködésével. Amennyiben a pedagógus igényt tart rá, az értékelő csoport tagja lehet
egy általa választott szakos kolléga is.
A munkaközösség-vezetők értékelését annak helyettese, vagy egy több éves tanítási
tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag végzi.
Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével az értékelt tanár által tanított
véletlenszerűen generált 50 tanuló is részt vesz.
A forgatókönyvet az érintettek az értékelés kezdete előtt legalább 10 nappal megkapják.
A munka éves ütemterv alapján történik, mely az éves munkaterv mellékletét képezi.
Az értékelési ciklus
A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul. Így
biztosítható, hogy mindenki sorra kerüljön, és ne teljen el az előző ciklus óta sok idő, melynek
végén a fejlesztési célok mérlegre kerültek.
A ciklus során:
- az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetője évente
legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább kétszer
40
meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy teljes (45 perces)
tanórát. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével)
óramegbeszélések követik;
- a ciklus vége felé az érintett tanár egy önértékelő kérdőívet tölt ki;
- a ciklus legvégén (értékeléskor), az összes adat birtokában, az érintett tanár, és az
Értékelő csoport vezetője részvételével egy Értékelő beszélgetésre (ún. interjúra)
kerül sor, mely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő
tanulságokat és kijelölik a következő ciklusra vonatkozó egyéni célokat;
- a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértően aláírt - Értékelési összesítő
lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat;
- minden tanév záró értekezletén az Értékelési felelős tájékoztatást ad a
tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekről.
A értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai
Az óra megfigyelési lap
Az óralátogatási lapok felhasználhatóságát a tantestület az Értékelési Szabályzat
elfogadásával, többségi szavazással engedélyezte.
A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy négyes
skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt:
A = kiváló 3 pont
B = jó 2 pont
C = közepes 1 pont
D = gyenge 0 pont
X = nem értékelhető, mert nincs elég adat
Minden esetben rendelkezésre áll egy “nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” (X)
választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb
látogatásra van szükség. Az íven szereplő kritériumok közül a Speciális tantárgyi
szempontokat a csoport igazgatósági tagja nem értékeli akkor sem, ha szakos tanár, ez a
munkaközösség-vezető kompetencia-körébe tartozik.
Az egyes minősítésekhez – kizárólag az egyes kritériumok, illetve az egymást követő értékelő
ciklusok közötti teljesítménykülönbségek szemléletessé tételének céljából – utólag
pontszámokat rendelünk a következő séma szerint:
41
A D minősítést a látogatónak (szóban az óra megbeszélése során és a lapon írásban is)
indokolni kell, mégpedig az órán tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva.
Az így kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető
kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk).
Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után)
óramegbeszélést kell tartani. Az Óra megfigyelési lapokat a csoport vezetője tanórákra és
osztályokra/csoportokra lebontva feldolgozza- a ciklus összes látogatásának laponkénti
átlagszámaiból is átlagot számítunk- ennek egyik példányát a beszélgetés előtt eljuttatja az
érdekelt feleknek. Az Értékelő összesítő lapon rögzítik a résztvevők a kiemelkedően sikeresés
a még fejlesztendő területeket.
A tanulói kérdőív
A kérdőíveket a tanár által tanított csoportban kell kitöltetni, véletlenszerűen generált 50
tanulóval. A kitöltés név nélküli és önkéntes.
A tanulók részére egy felcímkézett, leragasztatlan borítékba kerül a megfelelő számú kérdőív,
majd az ütemterv alapján az Értékelési csoport vezetője beviszi az órára. Az óra vége előtt tíz
perccel átadja a borítékot egy tanulónak, akit megbíz azzal, hogy kicsengetéskor gyűjtse össze
a kitöltött kérdőíveket, tegye őket vissza a borítékba, ragassza azt le, majd a szünetben
juttassa el a titkárságra. A tanár a kérdőívek kitöltésére szánt tíz percet ne a tanteremben,
hanem az előtt töltse.
Az egyes kritériumokhoz, az Óra megfigyelési Laphoz hasonlóan, itt is – kizárólag az egyes
kritériumok és csoportok, valamint az egymást követő értékelő ciklusok közötti különbségek
szemléletessé tételének céljából – pontszámokat kell rendelni a következő séma szerint:
A = az állítással maradéktalanul egyetértek = 3 pont
B = az állítással jórészt egyetértek = 2 pont
C = az állítással többnyire nem értek egyet = 1 pont
D = az állítással egyáltalán nem értek egyet = 0 pont
A kérdőívek kiértékelése az Értékelési csoport vezetőjének feladata, amelyet számítógépes
program segítségével készít elő/ végez el, és a tanár visszajelzést kap a csoportonkénti
átlageredményekről, az összes csoport összesített eredményéről és a kritériumok szerinti
összesített eredményekről. Maguk a kérdőívek nem kerülnek a tanár kezébe.
42
A tanulságokat az eredmények ismeretében elsősorban magának a tanárnak kell levonnia, de
az Értékelő beszélgetésen is szóba kerül a megfelelő következtetések levonása. Az Értékelési
összesítő lapra a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása és az
összes lap átlagpontszámának átlaga kerül, a visszajelző lapok pedig az Összesítő lap
mellékletét képezik.
Az önértékelő lap
A cél az, hogy a lap mintegy deklarálja, a tantestület a konkrét tanórai tevékenységen túl
milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és
általában milyen munkavállalói hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt az, hogy
rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket. A felhasználás feltételei itt
is azonosak az Óra megfigyelési lapnál leírtakkal.
Az Önértékelő Lapot ciklusonként egyszer, a vizsgálat idején, legalább egy héttel az
Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie és az érintett vezetőnek
átadnia.
A lap értékelése az Értékelési beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen
megvitatják az egyes kritériumokat. A második ciklusban majd megegyeznek abban, hogy az
értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően
sikeres (ezt a lapon + jellel jelölik), az átlagnak megfelelő (ilyenkor vagy üresen hagyják a
rubrikát, vagy egy pipát tesznek oda) vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt – jellel
jelölik).
Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési összesítő lapon
a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat.
Az értékelési beszélgetés és az értékelési összesítő lap
A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési beszélgetésre a ciklus vége felé
kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az
önértékelés tapasztalatai.
A beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az Értékelési csoport vezetője vesznek részt, – a
fenti dokumentumok alapján – a vezető irányítja. A tipikus napirend a következő:
1. Áttekintik, megvitatják a következő dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a
teljesítmény megítéléséről.
a. Az előző ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása;
43
b. A Tanulói kérdőív alapján született eredmények, különös tekintettel az előző
ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően
sikeres vagy problematikus területekre;
c. Az Óralátogatási lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az
előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a
kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre;
d. Az Önértékelő lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös
figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt
változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre;
2. Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok – lehetőleg
konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor
kijelölése stb.) – mintegy összefoglalják az Értékelési összesítő lap „Több figyelmet
érdemlő területek” rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos
tennivalókat
Legkésőbb egy héttel a beszélgetés után az értékelt megkapja a csoport igazgatósági tagja
által véglegesített Értékelési összesítő lapot, amelyet mind az érintett, mind a csoport tagjai
aláírásukkal hitelesítenek.
A teljesítményértékelés törvényi elvárásainak megfelelően a maximális pontszámnak a
ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint határoztuk
meg:
100-80%-ig kiválóan alkalmas,
60-79%-ig alkalmas
30-59%-ig kevéssé alkalmas,
30% alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott.
Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési
szempont értékelése nem megfelelő.
Felelősök és feladatköreik
Értékelési felelős
Iskolai szinten a vizsgálatot az igazgató vagy megbízásából egyik igazgatóhelyettese végzi.
Feladatai:
- a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése;
44
- az Értékelő csoportok beosztása;
- az év végi záró értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre
vonatkozó előző év végi összesített adatokról – ahol lehetséges –, a tantestületi
átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat
és előterjeszti az Iskolavezetés mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait,
intézkedéseit;
- az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést is készít;
- a Tanulói kérdőívek számítógépes feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések
elkészítése a tanév végén. (Ezt a feladatot az igazgató végzi, amennyiben ő az
Értékelési felelős, átruházhatja helyettesei valamelyikére);
- a vizsgálat egységességének a biztosítása;
- bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során.
Értékelő csoport
Egy tanár értékeléséről az Értékelési felelős által kijelölt Értékelő csoport gondoskodik,
amelynek tagjai a következők:
igazgatóság egyik (ciklusonként változó) tagja,
az érintett tanár által tanított tantárgyak munkaközösség-vezetői.
az érintett által felkért egyik kolléga
A csoport iskolavezetőségi tagja
- felelős ciklusonként legalább két óralátogatás és az azt követő óramegbeszélés
lebonyolításáért; ő választja ki a meglátogatandó csoportot;
- felelős a vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtéséért,
összesítéséért (óralátogatási lapok, tanulói kérdőívek eredményei, az önértékelő
ívből származó információk);
- felelős az Értékelési beszélgetés előkészítéséért és lebonyolításáért;
- felelős az Értékelési összesítő lap véglegesítésért, majd az Értékelési felelősnek
való átadásáért.
45
Az értékelő csoport munkaközösség-vezető tagja vagy tagjai
- felelősek tárgyanként az óralátogatások és az azt követő óramegbeszélések
lebonyolításáért;
- segítenek kiválasztani a meglátogatandó csoportot;
- aláírják az Értékelési összesítő lapot.
Az érintett tanár
fogadja a kiválasztott csoport egyik óráján az Értékelő csoport tagját;
beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába;
az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn
belül óramegbeszélésen vesz részt. Az óramegbeszélés után megkapja a kitöltött
Óralátogatási lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal;
minden év végén tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére
vonatkozó eredményéről;
önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő tevékenységéről;
a ciklus végén Értékelési beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal
összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt
vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében;
a ciklus végén Értékelési összesítő lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat
eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez
egyetértő aláírása szükséges;
panaszt tehet az Értékelési felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban,
és ezt a panaszt köteles a Felelős az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni.
A nevelőtestület egésze
- a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer
egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési Szabályzatát;.
- minden tanév végén szóbeli tájékoztatást kap az igazgatótól az egész
nevelőtestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi
átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével), valamint az
Iskolavezetőség ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről;
46
- ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban
mindenképpen új szavazás is szükséges.
A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása
A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés
Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös
figyelmet kell fordítani.
Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát, a
tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelő és Véleménykérő lapokat.
Az Értékelési összesítő lap megírása után ezek a dokumentumok a lap mellékleteként a
következő ciklusig megőrizendők.
Az Értékelési összesítő lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az igazgató kötelessége; az
ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak helyetteseire és természetesen magára az érintett
tanárra terjed ki. Az Értékelési összesítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár itt
tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni,
amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítő Lap más munkáltatónak nem
adható át.
Az adatok felhasználása
Az érintett tanár
- megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a
róla szóló dokumentumokba; valójában elsősorban az ő felelőssége, hogy hogyan
hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból;
- az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy
továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni;
- amennyiben –az értékeléstől függetlenül, - valamiért elbocsátást
kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az
értékelés tapasztalatait;
- kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből
származó információkat.
47
A munkaközösség-vezető
- a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár
Értékelési összesítő lapját;
- egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során
megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli)
feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához;
A munkáltató (Igazgató és helyettesei)
- bármikor hozzáférhet minden tanár személyes Értékelési Összesítő Lapjához;
- egy – de nem kizárólagos – adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során
szerzett információkat a tanárok beosztását érintő személyi döntések, valamint a
bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben
ezeket a döntéseket az Igazgató egy személyben vagy helyetteseinek és az érintett
tanár munkamunkaközösség-vezetőinek körében hozza meg;
- felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának
javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel
kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg;
- felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos
döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg;
- az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/ marketing célokra;
- a tanár kérésére köteles megfelelő továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy
kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában.
- Igazgató nem használhatja fel a vizsgálat során szerzett névszerinti személyes
adatokat és információkat érvként a fenti személyi körnél tágabb körben
meghozandó döntések befolyásolására;
- fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem
álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés
befolyásolásához;
- elbocsátás kezdeményezéséhez;
- információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve
referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére.
48
Eljárási szabályok
1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott
Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik.
Mivel adatgyűjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és
nem használható fel olyan adat,
- amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a
Tanulói Kérdőív);
- amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett;
- amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos;
- amelyről nem kap tájékoztatást a tanár az Értékelési beszélgetés előtt.
2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott
Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik.
3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év záró- és
nyitóértekezletén kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a
tantestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott tanárra vonatkozóan egy cikluson
belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés.
4. Az Értékelő csoport tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival
kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva
kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési beszélgetés keretében a
csoport tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia.
5. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden
egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az Értékelési felelős egész tantestületre vonatkozó
összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az
Értékelési felelősön, valamint igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden
résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel
nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettesei és az érintett tanár munkaközösség-vezetője
kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között.
49
A tanár –az Értékelési összesítő lap aláírása előtt – bármikor panasszal élhet az értékelés
bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az igazgatónak, aki
annak elbírálására egy bizottságot állít fel.
Ennek tagjai:
- az igazgató, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési csoportnak. Ha igen,
akkor az iskolavezetőség egyik nem érintett másik tagja;
- egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag;
- a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja;
A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi
szavazással dönt a panaszról.
A nem pedagógusok teljesítményértékelése1
A nem pedagógusok teljesítményértékelése évente egyszer, a vezetők és a pedagógusok
értékelésével egyszerre történik, és a gazdasági vezető végzi.
Az értékelés eredményét meg kell beszélnie az értékelttel. Annak eredményét figyelembe kell
vennie a továbbképzéseknél, megbízásoknál, az illető munkatárs jutalmazásánál, anyagi
elismerésénél.
A vezetők teljesítményértékelése
Az intézményben vezető feladatokat ellátó pedagógus és nem pedagógus dolgozók értékelése
az intézményvezető fenntartói értékelésével azonos évben és az annak megfelelő szempontok
szerint történik. Ennek részletes szempontsori kidolgozása – az intézményvezetői értékelés
szempontsorának alapján - folyamatban van.
1 A törvény nem írja elő.
50
4. 5. Ellenőrzés
Célunk a jogi, fenntartói normáknak megfelelő intézményműködés.
Az intézmény vezetője kijelöli az intézményműködés azon területeit, amelyeket ellenőrzése
során vizsgálni kíván, és meghatározza ennek ütemezését és az alkalmazandó módszereket. A
vezetői ellenőrzés során nyert információk nyilvánosak, valamint
nyilvánosak az erről készült dokumentumok is.
Feladat:
Ellenőrzési szintek feladatok meghatározása
Tematikus ellenőrzési terv készítése
PDCA ciklus működtetése
Meglévő elemek:
Belső ellenőrzési terv
Fenntartó ellenőrzési terve (ÖMIP alapján)
Feladat 2004 2005 2006 2007 2008
Alapító okirat felülvizsgálata X X
IMID program jóváhagyása X X
PP jóváhagyása X X
Házirend jóváhagyása X
Szülői jogok érvényesülésének vizsgálata X
Tantárgyfelosztás, órakeret X X X X X
IMID szerinti működés ellenőrzése X X
PP szerinti működés ellenőrzése X
Törvényességi tanügyi ellenőrzés X
Eves munkaterv értékelése X X X X X
Gazdasági ellenőrzés X
Tanulói jogok érvényesülése X
Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység
ellenőrzése
X
Szülők és gyermekek jogainak védelme
adatvédelmi szempontból
X
Adatvédelmi ellenőrzés X
51
4.6. Nevelés-oktatás
Célunk az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek való
megfelelés. Olyan képzést szeretnénk biztosítani, amely megfelel a társadalmi kihívásoknak,
az Európai Uniós normáknak.
Érdeklődő, önállóan gondolkodó, kreatív, toleráns, testi-lelki harmóniában élő új generációk
felnevelése a feladatunk.
Feladat:
Képzési kínálat fejlesztése
Oktatás-nevelés legfelsőbb szintű követelményeinek kritikával történő teljesítése •
Tehetséggondozás
Versenyeztetés
Pedagógus továbbképzés
Neveltségi szint emelése
Hátrányos szociokultúrás hátterű tanulók segítése
Meglévő elemek:
Órarendkészítés (SZMSZ)
Tankönyvellátás rendszere (SZMSZ)
Előkészítő szakkörök szervezése, és működtetése (SZMSZ)
Pszichológussal való kapcsolattartás szabályozása (SZMSZ)
Beiskolázás folyamata (SZMSZ)
Gyermek- és ifjúságvédelmi munka (SZMSZ + Ped. Progr.)
Ünnepségek, rendezvények szervezése (SZMSZ)
Diákügyelet szervezése (SZMSZ)
Osztályozó vizsgák szervezése (SZMSZ)
Osztályfőnökök kiválasztásának szabályzata (SZMSZ)
Osztálykirándulások szervezése (SZMSZ)
Tanulók értékelésének elvei, formái (SZMSZ)
Tanulói jutalmazások, büntetések formái (Ped. Progr.)
Szociális támogatás rendszerének kialakítása, biztosítása (Közokt. Törv.)
Fejlesztendő terület:
A kerettantervre épülő helyi tanterv átdolgozása
52
4. 7. Folyamatos fejlesztés
A minőségirányítási rendszer működtetésének lényegi eleme a folyamatosság. A folyamatos
fejlesztés képessége teszi lehetővé, hogy a szervezet sikerrel tudjon alkalmazkodni a
folyamatosan változó külső és belső elvárásokhoz.
A folyamatos fejlesztés célja az, hogy intézmény működése során keletkező jelzések,
valamint az intézményi külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt
működési problémák, hiányosságok megszűnjenek, s a szükséges javító-fejlesztőmegelőző
tevékenységek megtörténjenek.
Modellje:
1. Helyzetfeltárás, probléma meghatározás.
2. Okok feltárása, elemzése.
3. Fejlesztési célok megfogalmazása, rangsorolása. Intézkedési terv a javításra.
Végrehajtás.
4. Mérés, ellenőrzés, értékelés.
5. Ha pozitív a visszajelzés a megoldások gyakorlatba ültetése, standardizálása.
Célunk a minőségirányítási rendszerünk folyamatainak, beválásának, eredményeinek mérése,
szükség szerinti beavatkozás, korrekció.
Feladat:
Az ellenőrzési, mérési rendszer folyamatos szabályozása belső auditok felhasználásával
A folyamatos fejlesztés intézményi szabályozása
Szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése
A szervezeti kultúra fejlesztése magában foglalja az intézményvezetés elkötelezettségét,
a munkatársak bevonásának folyamatát, felelősség és hatáskör delegálását. Ehhez
alapvető feladat, hogy a döntések a tényekre, adatokra és azok elemzésére épüljenek.
Az egyes folyamatok közötti összefüggések és kölcsönhatások felismerése és
működtetése az eredményes működés feltétele. Fontos, hogy a tevékenységek
tervezésekor megfelelő információ álljon rendelkezésre az előzményekről is.
53
Az intézmény elvárja a dolgozóitól az etikus magatartást, diákjaitól a kultúrált viselkedést, a
toleranciát a másság megértését.
Feladat:
tanulók neveltségi szintjének emelése
pedagógus etikai kódex elkészítése
Nyíregyháza, 2004. május 21.
A dokumentum legutolsó módosítása: 2009. április
