Környezetgazdaságtan Bevezetés

1. előadás

A Tantárgy általános célja

• bemutatni a környezetgazdálkodás, mint új tudományterület kialakulásának okait,mint a közgazdasági gondolkodás fejlődésének eredményét, és a tudományterületmai helyzetét.

• Rávilágítani a környezet és gazdaság kapcsolatának makro- és mikroökonómiaiösszefüggéseire, a környezet -gazdaságtanban a vizsgálatokhoz alkalmazotteszközrendszerekre. Megismertetni és elsajátíttatni a környezetgazdálkodásgyakorlati módszereit és azok elméleti alapjait, a fenntartható fejlődéshatékonyságnövelési módszereit és a környezeti szempontú tervezés lényegét.

Tematika

• 1. A környezet fogalma, környezetgazdaságtan tárgya.

• A környezeti gondolkodás fejlődése, paradigmaváltás.

• 2. A környezet és gazdaság problémái. A termodinamika I. és II. fő tétele.

• 3. A fenntartható fejlődés elmélete, hatékonyságnövelési módszerek (faktorX), az ökohatékonyság számítása.

• 4. A gazdaság teljesítőképességére kifejlesztett új mérőszámok (ISEW, HDI, GPI).

• 5. A piac és a gyengehatékonyság. Externáliák.

• 6. Pigou-i adó, Coase tétel alkalmazása a környezetgazdaságtanban.

• 7. Környezeti költségek és károk. A károk csoportosítása és számbavétele.

• 8. A környezetértékelés lehetőségei.

• Költség-haszon elemzés a környezetgazdaságtanban.

• 9. ZH

• 10. A környezeti szabályozás célja és megoldásai.

• Kiotói egyezmény és emisszió kereskedelem.

• 11. A szennyezés megelőzés piac alapú alternatívái.

• 12. Környezetgazdálkodás mikroszinten - környezeti menedzment rendszerek (EMAS,

• ISO14000)

• 13. Életciklus hatáselemzés (LCA) lényege és módszertana.

• 14. Tisztább termelés, hulladékminimalizálás

Követelmény

• · Aláírás feltétele: félév közben zárthelyi dolgozat sikeres teljesítése (40 pontból 60%, azaz 24 pont elérése), mely pontok (40pont=40%) beleszámítanak a hallgató félévi jegyébe.

• Egyéni tanrendet kérők, egyéni faladatot kapnak, de a ZH- nekik is teljesíteni kell.

• Óraütközés esetén szintén egyéni feladatot adok ki, és kérem, hogy e-mailben kérjék az egyéni feladatot tőlem (regszita@uni-miskolc.hu), amit november közepére kell teljesíteni. Az egyéni feladat kiváló teljesítése 10 pontot ér.

• A ZH időpontja: 2015. április• · A félév végén az előadás és kiadott irodalom anyagát felölelő írásbeli kollokvium, amely a félévi jegy 60%-át adja.

– 61-70 pont : 2

– 71-80 pont: 3

– 81-90 pont: 4

– 91-100 pont: 5

Irodalom

Kötelező irodalom:• Kerekes Sándor (2007): A környezetgazdaságtan alapjai. (letölthető az

Internetről

• http://korny10.bke.hu/kornygazd/index.html)

Ajánlott irodalom:• Csordás Tamás, Dabasi Halász Zsuzsanna, Roncz Judit, Siposné Nándori

Eszter, Tóthné Szita Klára (2010): Fenntartható fejlődés - gazdálkodás a természeti és az emberi erőforrásokkal elektroniks tananyag Projekt száma: TÁMOP-4.1.2-08/1/A/2009-0049

• http://miskolc.infotec.hu/repository.php?ref_id=1153&cmd=render

• Kis Gabriella- Pál Gabriella(2006): Környezetgazdaságtan elektronikus tananyag

• http://www.sze.hu/~kiczenko/2010_2011_II_kornyezetgazdasagtan_I_HUN/kornyezetgazdasagtan.pdf

•

További irodalmak• Reporting on environmental measures - Towards more 'sound and

effective' EU environmental policies Environmental issue report No 25http://reports.eea.eu.int/rem/en

• Economic Savings from Using Economic Incentives for Environmental Pollution Control (06/01/99) /ee/epa/incsave.nsf/ee/epa/incsave.nsf

• Andy Garner, Gregory A. Keoleian,(1995): Industrial Ecology: An Introduction http://www.umich.edu/~nppcpub/resources/compendia/INDEpdfs/INDEintro.pdf

• The United States Experience wtih Economic Incentives for Protecting the Environment (01/01/2001) /ee/epalib/incent2.nsf/ee/epalib/incent2.nsf

• Buday-Malik Adrienn, Győrffy Ildikó, Nyiry Attila, Roncz Judit, Szép Tekla, Tóthné Szita Klára (2012): Energiagazdálkodás és fenntarthatóság Egyetemi jegyzet, Miskolci Egyetem

Tartalomjegyzék

A környezet közgazdasági értelmezése.

A környezet-gazdaságtan definíciója és fogalom rendszere.

A környezeti problémák és a közgazdasági gondolkodás fejlődése.

Demográfiai adatok

• Jelenlegi világnépesség: 7 293 767 812

• Születések idén info „idén” = január 1-től (00:00) mostanáig : 15 030 047

• Mai születések info „ma” = e nap kezdetétől mostanáig: 175 221

• Halálozás idén: 6 201 624

• Mai halálozások: 72 347

• Idei népességnövekedés: 8 828 613

• http://www.worldometers.info/hu/

Élelem

• 883 774 132: az alultáplált ember a világban

• 1 603 820 496: túlsúlyos emberek a világban

• 534 606 834: kövér emberek a világban

• 14 154: a ma éhenhaltak száma

• $ 220 341 912: Kövérséggel kapcsolatos betegségekre ma költött pénz az USA-ban

• $ 87 555 961: Súlycsökkentő programokra ma költött pénz az USA-ban

Víz

• Idei vízfogyasztás (milliárd liter): 535 982

• Idei, vízzel kapcsolatos betegségek miatti halálozások: 194 686

• Megbízható ivóvízhez nem jutó emberek : 709 276 392

Energia

• 181 623 361: Mai energiafelhasználás a világban (MWh), ebből:

• 147 147 076: - nem megújítható forrásokból (MWh)

• 34 525 983: - megújítható forrásokból (MWh)

• 1 357 225 825 104: A Földet ma érő napenergia (MWh)

• 38 910 442: Mai olajkitermelés (hordó)

• 1 190 909 396 258:Maradék olaj (hordó) info Feltevés: a fogyasztás jelenlegi ütemében

• 14 177: Napok az olaj végéig (39 év)

• 1 132 460 962 347: Maradék gáz (boe) info Néhány tény boe = olajoshordó egyenérték

• 59 603: Napok a gáz végéig (163 év)

• 4 372 413 090 504 :Maradék szén (boe)

• 150 773Napok száma a szén végéig: (413 év)

Energiafelhasználás szerkezete

Forrás: Sustainable Energy Roadmaps; - worldwatch.org

Energiafelhasználás szektoronként

Az EU CO2 emissziójának alakulása

Forrás: http://www.eea.europa.eu/highlights/european-union2019s-total-

greenhouse-emissions?&utm_campaign=european-union2019s-total-

greenhouse-emissions&utm_medium=email&utm_source=EEASubscriptions

Egészség

• 1 403 697: Idei fertőző betegségek miatti halálozások

• 821 897: Idei 5 év alatti gyerekhalandóság

• 4 542 621: Idei művi vetélések

• 37 173: Idei szüléssel összefüggő anyai halálozás

• 36 941 525: HIV illetve AIDS fertőzöttek

• 181 776: HIV illetve AIDS által okozott halálozás

• 888 075: Rák által okozott halálozás

• 106 065: Malária által okozott halálozás

• 7 171 812 524: Ma szívott cigaretták

• 540 561: Idei dohányzás által okozott halálozás

• 270 452: Idei alkohol által okozott halálozás

• 115 957: Idei öngyilkosságok

• $ 43 259 019 724: Idei illegális kábítószer kiadások világszerte

A környezet közgazdasági értelmezése

Környezet (Burdtland)

•természetes és művi elemekből álló,

•élő és élettelen alkotórészekből összetevődő tér,

•az embert körülveszi, benne él tevékenykedik

Környezet

Geo-biológiai egység Közgazdasági kategória

Környezet mint közgazdasági kategória

•Termelési tényezők,

•Használati értékek,

•Munkaerő újratermelési feltételeinek

halmaza

Általános értelemben - a társadalom létezésének,

Közgazdasági értelemben - a termelésnek

szükségszerű feltétele

Zavartalan környezeti folyamatok feltétele: meghatározott minőségű környezet

Ha a rendszerben kár keletkezik környezeti kár gazdasági kár

Annak a sokoldalú, tudatos tevékenységnek a

megjelölésére szolgál, amely a környezetnek

hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítását,

hatékony védelmét és tervszerű fejlesztését

együttesen szolgálja, a természet dinamikus

ökológiai egyen-súlyának tartós fenntartásával, a

társadalom reális - tehát nem eltúlzott és nem

egyoldalú - igényeinek figyelembevételével.

(MADAS,1986)

Környezetgazdálkodás fogalma

A környezet szabályozott hasznosítása nem más, mint a

természeti erôforrásoknak a környezetvédelmi

követelmények érvényesítésével történô igénybevétele a

társadalom reális szükségleteinek kielégítésére, az ökológiai

törvényszerűségek maximális mértékű figyelembevételével.

Ennek érdekében az emberi tevékenység ésszerűen

korlátozott."

A környezetvédelem maga is része a

környezetgazdálkodásnak. Olyan érv- és

követelményrendszer, amely a természeti környezet

védelmét szolgálja az emberi tevékenységek által okozott,

illetve okozható minôségrontások, szennyezések káros

hatásaival szemben, részint a már okozott károk

felszámolásával, a káros hatások megszüntetésével, részint a

károkozás mindenkori megelôzése révén.

A környezetvédelem lehet:

•Passzív, pl. magasítják a kéményt (E1=E2; I1>I2);

•extenzív (csővégi) (E1>E2; I1>I2);

•intenzív (E1>>E2; I1>>I2);

ahol E: emisszió, kibocsátás, I:immisszió, szennyezettségi szint

A környezetfejlesztés, a környezetvédelemnél szélesebb

fogalomkör - a természeti erőforrások és az ökoszisztémák

fenntartása, helyreállítása, egészséges arányaikról, illetve

zavartalan működésükről való tudatos gondoskodás. Továbbá a

kedvezőtlen természeti adottságok javítása, egyrészt a környezeti

károkat nem okozó termelés, másrészt a természeti értékek hosszú

távú megóvása érdekében. A természeti erőforrások

kitermelésének és hasznosításának korszerűsítése, a természeti

környezet művi környezettel való tarkítása a környezetvédelmi

vonatkozások figyelembe- vételével.

Környezetvédelem formái

A környezetgazdálkodás néha keveredik a

környezetgazdaság kifejezéssel, pedig ez a közgazdaságnak,

mint tudománynak és szakterületnek a környezettel, a

környezetgazdálkodással, illetve szűkebb értelemben a

környezetvédelemmel összefüggô része.

Gyakran előforduló fogalmak:

Környezettudomány

Környezetpolitika

Környezetügy

A környezetgazdaságtan fogalomrendszere is folyamatosan

fejlődik, újabb és újabb fogalmakkal találkozhatunk:

(lsd.harmonikus fejlődés, majd fenntartható fejlődés, stb.)

A környezet-gazdaságtan definíciója és

fogalom rendszere.

A környezetgazdaságtan a környezet és a gazdasági élet

kölcsönhatásaival, illetve a környezetgazdálkodással

ökonómiai szempontból foglalkozik. László (1988) szerint:

"A környezetgazdaságtan olyan, a környezeti tényezőket a

gazdasági elemzések immanens változójaként kezelő

tudományterület, amelynek célja annak vizsgálata, hogy a

gazdasági - környezeti rendszerek dinamikus összhangja

milyen gazdasági feltételek mellett valósulhat meg.“

Hogyan és miként döntenek az egyének és csoportok a humán

és nem humán erőforrások elosztásáról és hasznosításáról?

Milyen analitikai eszközökkel tudják elemezni a gazdasági

egyensúlyt befolyásoló tényezőket?

Hogyan viselkednek a nonprofit szervezetek, a kormány

hivatalok és a fogyasztók?

A környezetgazdaságtan lehet:

mikro- és makroökonómiai szintű

Pozitív (mi van, piaci reakciók) és normatív szemléletű (mit

kellene csinálni milyen szabályozás lenne szükséges)

Közelítheti a problémákat

• a profit és az etika oldaláról

A környezet gazdaságtan

tanulmányozza:

Source: Szlávik, 2004

A környezetgazdaságtan

családfája

A természeti környezet

kezelése alapján:

Coase és Pigou zárt rendszer

diszciplina

Daly: nyitott rendszer

Fiziokraták

• A fiziokraták kiszélesítették a gazdasági életnek Montesquieu-nélmeglevő társadalmi megközelítését. De míg Montesquieu szemeelőtt a középkor organikus koncepciójában kifejezett társadalmiegység lebegett, addig Quesnay organikus koncepciója lényegébenbiológiai volt.

• A fiziokraták társadalomfilozófiai elvekre alapozott szektát alkottak, aTermészet törvényeiben és a Természet uralmában (vagyFiziokráciában) hittek. Azért nevezték magukat économistes-nak,mivel véleményük szerint a közösség és az állam egészségetermészeti törvényeken nyugszik, melyek hasonlóak az állati testháztartását szabályozó törvényekhez.

Smith

• Adam Smith a „Nemzetek gazdaságtana” című művében fogalmazza meg állítását agazdaságot irányító láthatatlan kézről. Ennek értelmében minden egyén elsősorbana saját és nem a közösség érdekeit akarja előremozdítani, és ebben is, mint sok másesetben a láthatatlan kéz vezeti őt egy cél felé, melyet nem is keresett.

• ... A környezet saját érdekét ugyanis felülmúlja a gazdasági érdek

• senki sem kerüljön kedvezőbb helyzetbe egy gazdasági átrendeződés során úgy,hogy ezzel más piaci szereplő előnytelen helyzetbe kerül.

Ricardo

• Ricardo a természeti javakat kimeríthetetlennek hitte, ezért nem elemezte atermészet értékét a termelés vagy a fogyasztás szempontjából. Néhaellentmondások keletkeztek, amit elméletükkel nem tudtak összhangba hozni. Ezekközé tartozik például az úgynevezett csökkenő hozadék,

• A csökkenő hozadék törvénye nem általános érvényű, de igaz olyan esetekben,amikor a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, mint például a termőföldegységéhez egyre több munkát, vagy műtrágyát használunk fel változatlantechnológia mellett.

Maltus

• Malthus, Ricardo-hoz hasonlóan klasszikus közgazda aki egyolyan agrártársadalomról szerezte tapasztalatait, melybentechnológiai fejlődés alig volt tetten érhető. Nem véletlentehát, hogy felismerésük lényege az volt, hogy a természetierőforrások felhasználásának lehetősége korlátozott.

Menger & Jevons

• Carl Menger (1840-1921) az osztrák iskola alapítója. Walras-sal és Jevons-szal együtt a határhaszon elmélet kidolgozója. Gazdaságelmélete –az evolúciós közgazdaságtan bázisát jelentette.

• William Stanley Jevons (1835-1882) - a szintén „marginalista forradalmárok”-nak nevezett közgazda - teremtette meg munkásságával az evolúciós közgazdasági szemléletmódot.

Walras

• A természettudományok területén végbement igen látványosfejlődés, az ott elért eredmények rendszeresítése, valamint atudományoknak ebből kialakult axiomatikus felépítése hatott aközgazdaságtan művelőire

• Ökonometria felé való elmozdulás figyelhető meg

Coase, Pigou

• Coase- a tulajdonviszonyokmelletti externália optimális szint kialakítás – tranzakciós költségek

• Pigou - Externáliák adónkeresztüli internalizálása

Schumacher

• Leghíresebb könyve, “A kicsi szép” kulcsfontosságú szerepet tölt be a világszerte kibontakozott környezetvédelmi mozgalom bibliográfiájában.

• “A föld megfelelő használata” című fejezetben Schumacher megjósolta a vegyszereken és energia-felhasználáson alapuló belterjes mezőgazdaság széthullását, miközben helyette a talajkonzerváló és szerves módszereket használó megoldást szorgalmazta.

• Szavait mindig tettekkel követte, s megalapította Nagy-Britannia központtal a Talajtársaságot, ugyanúgy, mint a londoni Köztes Technikai Fejlesztés Csoportját.

Constanza

Az ökológiai közgazdaságtan arra a

felfogásra alapozza vizsgálatait,

amely szerint az emberek által

működtetett gazdaság a földi

ökoszisztémák összességének (a

bioszférának) egy alrendszerét

képezi.

Boulding (1910-1993)

• Energiarendszereket tanulmányozta Szerinte a jövőben a zárt Földön új közgazdasági elvek válnakszükségessé, melyeknek különbözniük kell a múltbeli zárt Földön érvényesektől.

• A szemléletesség kedvéért, a nyílt gazdaságot „cowboy gazdaságnak” nevezte el. A cowboy ahatártalan sík jelképe, társul hozzá az a vakmerő, kizsákmányoló, romantikus, heves magatartás,amely a nyílt társadalmak sajátja. A jövőbeli zárt gazdaságot ennek megfelelően „űrhajósgazdaságnak” hívhatjuk. A Föld egyedül haladó űrhajóvá válik: sem alapanyagokból, sem szennyezésszámára nem rendelkezik korlátlan méretű „gyűjtőbázisokkal”. Itt kell az embernek a helyét amaciklikus ökorendszerben megtalálnia, amely képes az anyagok folyamatos reprodukálására, de nemtudja elkerülni az energiainputot.

Daly

• Fizikai értelemben a gazdagság a Föld véges, nem növekvõ és anyagilag zárt ökoszisztémájának nyílt alrendszere. A gazdasági alrendszer növekedése során a teljes ökoszisztéma egyre nagyobb részére terjed ki, és 100 százaléknál (de inkább hamarabb) határokba ütközik. Ennek folytán növekedése nem tartható fenn. A "fenntartható növekedés" olyan hibás paradoxon, mely a gazdaságra nem alkalmazható

A környezeti paradigmák változása:

• holisztikus, rendszerek rendszeréttekinti, minden minden mássalkapcsolatban van

• rendszerekben gondolkodó,többszörösen összetett okok ésvisszacsatolások, a folyamatra, akapcsolatokra és a hálózatrakoncentrál, minden tettünk esetlegelőre nem látott következményekkeljár

• egyesítő, tudja, hogy a stabilitás titkaa sokféleség és az összetettségbonyolít, hogy a valóságot tükrözze

• a részek egyenlőek az egésszelaprólékos analízis, elemezgetés

• lineáris, mechanikus, a közbensőokokra és hatásokra koncentrál, nemérdeklik a többszöröskövetkezmények,

• nem keresi a kapcsolatokat, nincstisztában a diverzitással,túlegyszerűsíti a rendszert -- könnyűkibúvókat keres

A környezeti

gondolkodás... felváltja a

hagyományos

gondolkodást

• jövő-orientált perspektíva arégmúlttól a távoli jövőig

• a múlt alapján óvatosan jósolja meg a

jövőt, • mindig megkérdezi "És akkor mi

történik?"éber és előre mérlegelprobabilisztikusan gondolkodik

• reflektív tudat tudatában van annak, hogy hogyan ismeri a világot

• elfogadja a termodinamika I. főtételét

• ismeri az entrópia hatásait

• jelen-orientált egyszerre egy nappal foglalkozik,

• feltételezi, hogy a jövő a múlthozhasonló lesz

• nemtörődöm, közönyös pontosságra és abszolút értékekre törekedik

• dinamikus tudat tudatában van a gondolkodásnak

• nincs tudatában a TD I. Főtételének

• nem ismeri az entrópia hatásait

A környezeti

gondolkodás... felváltja a

hagyományos

gondolkodást

• korlátozza az átbocsátást és a népesség-növekedést, meg tudja különböztetni a növekedést a fejlődéstől, óvatos a növekedéssel, tudatában van az időmegkétszerezés veszélyének az időmegkétszerezés óvatos a köztulajdon tragédiájával óvatos a túllövéssel és a visszahanyatlással

• meg tudja különböztetni a magántulajdont a köztulajdontól

• tudatában van, hogy az ózonréteg vékonyodik

• ismeri az üvegházhatást

• tudatában van, hogy az ökoszisztéma integritása csökken

• visszautasítja a korlátozásokat összekeveria növekedést a fejlődéssel, imádja anövekedést nem tud arról, hogy milyenveszélyes nem tud a fenyegető veszélyrőlnincs tudatában a korlátoknak

• összekeveri a magántulajdont aköztulajdonnal

• nincs tisztában az UV-B sugárzásveszélyeivel

• nincs tisztában a klimatikus változásveszélyeivel

• tudatában van, hogy az ökoszisztéma

• nem tudja, milyen veszély fenyegeti azökoszisztéma integritását

A környezeti

gondolkodás... felváltja a

hagyományos

gondolkodást

http://www.tabulas.hu/cedrus/c11/figyel.html, E. O. Wilson (Szabó) 1996

Ökológiai közgazdaságtan

• A közgazdaságtannak az a területe, amely kölcsönös függőséget ésegyüttes fejlődést tételez fel a természeti környezet és az emberépítette gazdaság között. Hasonló a zöld gazdaságtan és az emberifejlődés elméletéhez. Ezek az iskolák integrálják a különbözőintellektuális gondolkodást, a neoklasszikus közgazdaságtantrövidlátónak tartják, az ökológiai közgazdaságtan transzdiszciplináriskapcsolatokban keresi az emberiség problémáinak megoldását.

Ökológiai közgazdaságtan

• Az ökológiai közgazdaságtan olyan értékelkötelezett tudomány, amely környezeti témákat vizsgál éskonstruktívan segíti a fenntartható fejlődési pályára állást.

• 1992-től nagyobb teret kapott.

• A környezet védelme fontosabb, mint a neoklasszikus paradigma védelme. Ha növekednek esélyeink egy fenntartható társadalom irányába történõ elmozdulásra az értékek, az elvek és a paradigmák újragondolásával, akkor meg kell tennünk ezt a lépést.

• A harmadik jellemző összefügg az elsõ kettővel, s ez nem más, mint a más tudományterületek kutatóival való együttmûködés hasznosságába vetett hit.

• A közgazdászok együttmûködésen alapuló tanulási folyamatba bocsátkozhatnak az ökológusokkal, és viszont.

Ökológiai közgazdaságtan célja

• Az ökoszisztéma és a társadalom fenntartható fejlődésének megtervezése,• A neoklasszikusokkal szemben a gazdaságot az ökológia alrendszerének tekintik, amelyben az ökológia leosztja

az anyagot és energiát az élet és a föld tranzakcióinak és az emberi gazdaság definitíve ebben a rendszerben van.

• Visszautasítja, hogy a jólét növekedés közvetlen kapcsolatban van az energia kínálattal, ezzel szemben elsősorban a biodiverzitásra és a kreativitásra fókuszál,

• Az életminőségére és növekedés nem gazdasági jellegű kérdéseire összpontosít• Az ökológiai közgazdaságtan jól kiforrott tudományterületté kezd válni. Létezik az Ecological Economics

folyóirat, számos könyv hivatkozik az Ökológiai Közgazdaságtan Nemzetközi Társasága (International Society for Ecological Economics) és a regionálisabb jellegû Európai Társaság (European Society) által tartott konferenciákra. Kísérleteket tettek az ökológiai közgazdaságtan "korlátainak" feltárására (Krishnan et. al. (1995); Costanza (1997)), s megjelentek az ökológiai közgazdaságtan alapelveinek ismertetését célzó elsõ tankönyvek

A közgazdasági irányzatok csoportosítása

Az ipari ökológia

• Az ipari ökológia a természeti környezetet és az ipari termelést egyazonrendszer egymással kölcsönhatásban álló részeinek tekinti, és az egészrendszer költséghatékonyságának, teljesítményének és környezetihatásának optimalizálására (Beck, 1988) törekszik. dinamikus,rendszeralapú keretet nyújt a fenntartható emberitevékenység számára.

Az ipari ökológia célkitűzései:

• az anyag- és energiafelhasználás minimalizálásával,

• az elfogadható emberi életminőség biztosításával,

• az emberi tevékenység környezeti hatásának atermészeti környezet fenntarthatóságát biztosítószintre történő korlátozásával,

• a rendszerek gazdasági életképességénekmegőrzésével dinamikus, rendszeralapú keretet nyújt afenntartható emberi tevékenység számára.

Az ipari ökorendszer alapvető sajátossága (Garner,1995):

• az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata;

• az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembe vétele;

• Problémák(környezet, gazdaság) multidiszciplináris megközelítése;

• lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosul;

• törekvés az ipari folyamatok környezeti hatásainak csökkentésére;

• az ipari rendszerek és a környezet működésének összehangolása; az ipari

• rendszereknek a fenntartható környezeti rendszerekhez való hasonlatossá tétele.

Az ipari ökológiai rendszerek alapelemei

• nyersanyag és alapanyag termelés,

• az energiaforrás(ok),

• az anyagok átalakításával, feldolgozásával és a termékek gyártásával foglalkozó szektor,

• a hulladék feldolgozó szektor és

• a felhasználó/fogyasztó szektor.

Az ipari ökorendszerek közötti kapcsolat – anyag és energiaáramlás

Ökológiai lábnyom

• A fogalom bevezetői: Wackernagel, M. and W. Rees. 1996. Our Ecological Footprint: Reducing Human Impact on the Earth. Gabriola Island, BC: New Society Publishers. ISBN 086571312X

• fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat.

• Az a füld és vízterület, ami egy adott életszínvonal eléréséhez, az adott folyamatok fenntartásához szükséges.

• Egy ország ökológiai lábnyomát a népességének mérete, egy átlagos lakójának fogyasztása, illetve a fogyasztott javak és szolgáltatások előállításának erőforrás-igénye határozza meg. Az emberi szükségeteket a következő kategóriákba sorolják be: élelmiszer, lakás, közlekedés és szállítás, fogyasztási javak, illetve szolgáltatások. Minden szükségletre megnézik, hogy a különböző típusú területekből hány hektárra van szükség a kielégítéséhez. .

•Source: State of the World 2006Special Focus: China and India•January 2006•ISBN: 0-393-32771-X•244 pages•

"Top-ranked annual book on

sustainable development."

—GlobeScan Survey of Sustainability

Experts

Ökológiai lábnyom

Ökolábnyom trend

Forrás:

http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GF

N/page/world_footprint/

Forrás: http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html

Ökológiai lábnyom

Vízlábnyom

Vízlábnyom számítás

http://www.waterfootprint.org/Reports/Report50-NationalWaterFootprints-Vol1.pdf

Vízlábnyom

Egy ország fogyasztásnak vízlábnyoma

az az összes felhasznált víztömeg, ami

a polgárai által elfogyasztott áruk és

szolgáltatások előállításához

szükséges. Ez magában foglalja a

folyókból, tavakból, valamint a felszíni

és a felszínalatti vízadó rétegekből

kitermelt víztömeget, amit a

mezőgazdaságban, az iparban, és a

háztartásokban használnak fel, valamint

a növénytermesztésben felhasznált

csapadékot.

Szürkevíz lábnyom: termeléshez

felhasznált és megtisztított víz

Kékvíz: víztestből kiemelt édes víz

Zöldvíz lábnyom: csapadékvíz mg-i

öntözés

Forrás: Szinay, 2010

Szénlábnyom

• A szénlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásánakegyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunkhozzá a globális felmelegedéshez

• A szénlábnyom egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama soránkeletkező üvegházhatású gázok mennyisége szén-dioxid egyenértékbenkifejezve

Szénlábnyom 2000-ben

Erdővel borított területek régiónként

Forrás: ftp://ftp.fao.org/docrep/fao/008/A0400E/A0400E03.pdf; Cpt

2,18.

Web oldalak

• http://www.glia.hu/okolabnyom/

• http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html

• http://www.kothalo.hu/labnyom/

Journals and Newsletters

• Agricultural and Resource Economics Review

• American Journal of Agricultural Economics

• Choices Magazine

• Ecological Economics

• Environment and Development Economics

• Environmental and Resource Economics

• Environmental Damage Valuation and Cost Benefit News

• Journal of Agricultural and Applied Economics

• Journal of Environmental Economics and Management

• Land Economics

• Marine Resource Economics

• Natural Resources Journal

• Natural Resource Modeling

• Resource and Energy Economics

• Review of Agricultural Economics

Ecological EconomicsThe Transdisciplinary Journal of the International Society for

Ecological Economics (ISEE)

Szerkesztő Bizottság tagjai:R. Ayres Fontainebleau, France

C. Azar Göteborg, Sweden

D. Bromley Madison, WI, USA

K. Chopra Institute of Economics Growth, University of Delhi Enclave, Delhi 11007, India

M. Common University of Strathclyde, Glasgow, UK

R. Cowling University of Port Elizabeth, South Africa

G. Daily Department of Biological Sciences, 371 Serra Mall, Stanford University, Stanford, CA 94305-5020. USA

V. Dale Tennessee, USA

H. Daly School of Public Affairs, Van Munching Hall, University of Maryland, College Park, MD 20742-1821, USA

C. Folke Stockholm University, Department of Systems Ecology, SE-106 91 Stockholm, Sweden

J. Gowdy Troy, NY, USA

T. Graedel Yale School of Forestry and Environmental Studies, Sage Hall, 205 Prospect Street, New Haven, CT 06511, USA

Szerkesztőbizottság tagjai (folytatás)

• C. Hall Syracuse, NY, USA

• C. Hamilton

• The Australia Institue, Garden Wing, University House, Australian National University, Canberra, ACT 0200, Australia

• B. Hannon Urbana, IL, USA

• R. Hassan

• Centre for Environmental Economics and Policy in Africa, Faculty of Agricultural and Natural Sciences, Room 3-4, Education and Law Building, University of Pretoria, Pretoria 0002, RSA

• R. Herendeen Champaign, IL, USA

• R. Howarth Hanover, NH, USA

• A. Jansson

• Stockholm, Sweden

• E. Jochem

• Fraunhofer Institute Systems and Innovation Research, Breslauer Str. 48, 76139 Karlsruhe, Germany

Szerkesztőbizottság tagjai (folytatás)

• K. Lee USA

• J. Martinez-Alier Barcelona, Spain

• M. Max-Neef Santiago, Chile

• P. May Rio de Janeiro, Brazil

• K. Mayumi Tokushima City, Japan

• W. Mitsch Columbus, OH, USA

• A. Najam Tufts University, Medford, USA

• P. Nijkamp Amsterdam, The Netherlands

• R. Norgaard Berkeley, CA, USA

• R. O'Neill Tennessee, USA

• E. Ostrom Bloomington, IN, USA

• J. Peet Christchurch, New Zealand

• C. Perrings York, UK

• D. Rapport Ottawa, ON, Canada

• W. Rees Vancouver, BC, Canada

• S. Schneider Stanford, CA, USA

Szerkesztőbizottság tagjai (folytatás)

• P. Söderbaum Uppsala, Sweden

• J. Shogrun Department of Economics and Finance, University of Wyoming, Laramie, WY 82071-3985, USA

• T. Tietenberg Sidney, ME, USA

• C. Tisdell St. Lucia, Qld., Australia

• R. Turner University of East Anglia, Centre for Social and Economics Research on the Global Environment, School of Environmental Sciences, Norwich NR4 7TJ, United Kingdom

• J. van den Bergh Amsterdam, The Netherlands

• P. Victor North York, Ontario, Canada

• M. Wackernagel San Francisco, CA, USA

Hazai áttekintés az ökológiától a környezetgazdálkodásig

Jakucs: környezetvédelem tágabb, mint az ökológia

Persányi: fejlesztés

Moser és Pálmai: 4 területet jelöl meg,

Bándi: a környezet kibővített újratermeléséről beszél,

Madas: bővíti a kört: környezetgazdálkodás,

Dobos: környezetértékelés,

Kovács, Láng, Stefanovics: hosszú távú kitekintés

Ábrahám: nem csak védeni, gazdálkodni

László: definiálja a környezetgazdaságtant

Kulcsár(1986): Környezet-gazdaságtan

Kovács(1983): a környezetvédelem prognosztizálása

Nováky(1990): tervezés, prognosztizálás

Kertészné(1981):környezetvédelem közgazdasági eszköztára

Szlávik, Kerekes(1989): környezetvédelem közgazdasági

összefüggései, környezetvédelmi stratégiák

Szabó Gábor(1985): környezetgazdálkodás

(környezetpolitika)

Bándi, Kilényi: környezetvédelem jogi háttere,

Kindler(1998): környezeti kockázatok

Kerekes(1998): tisztább termelés

Ellenőrző kérdések

• Környezet fogalma és közgazdasági tartalma• Környezetgazdálkodás fogalma• Környezetvédelem definíciója és megoldási lehetőségek• Mi jellemzi a win-win környezetvédelmi megoldásokat? • A környezetgazdaságtan definíciója és a vizsgálatok megközelítési módja.• Emeljen ki 3-4 nevet a környezetgazdaságtan családfájából, és röviden jellemezze munkásságukat!• Milyen különbségek vannak az öt köryezeti paradigma között a célkitűzésekben?• Mi a különbség az ipari ökológia és az ökológiai közgazdaságtan között?• Az ökológiai lábnyom, vízlábnyom és szénlábnyom definíciója és számításuk alapja.

Fenntartható fejlődés, szcenáriók és ökohatékonyság

2.előadás

Főbb kérdések

• Fenntartható fejlődés filozófiája

– Zöld gazdaság

– Kék gazdaság

• Hosszú távú szcenáriók

– GSG, OECD, SERI

– Környezeti, energia, klíma szcenáriók

• Öko-innovatív megoldások

Történeti áttekintés I.

• A modern értelemben vett fenntartható fejlődés kérdése a politikai, közéleti éstudományos körökben 1972-ben jelent meg az ENSZ által szervezett, Stockholmbantartott, az Emberi Környezetről elnevezésű konferencián

• A konferencia központi kérdésköre a gazdasági növekedés és a környezetváltozásvolt. Mint a legtöbb ilyen jellegű konferencián, a szegény és gazdag országoknézőpontjainak különbözősége nem vezetett célra

• Előbbi a szegénységet nevezte meg a környezetkárosítás fő okaként, ezért az iparifejlődést tekintették kiútként.

• Ezzel szemben a gazdagabb országok természetesnek vették a fejlődéssel együtt járókörnyezeti romlást.

Történeti áttekintés II.

• Mindezek ellenére a két nézőpont két tényezőbenmegegyezésre jutott:

• ipari fejlődésre szükség van,

• az ehhez társuló környezetkárosítás azonban túlzó mértéketölt, ennek fontosságának kiemelésére június 5-ét aKörnyezetvédelem világnapjaként jelölték ki

• Érdemi változásokat nem hozott a konferencia (Gyulai, 2008),a fejlődő országok gazdasági felzárkózásának hatására akörnyezeti problémák globális mértékűvé váltak.

• Az ENSZ a problémák lehetséges orvoslásának előzményekéntfelállította a Környezet és Fejlődés Világbizottságát 1983-ban,melynek célja a környezetkárosítás fő okának feltárása,vezetője pedig az akkori norvég miniszterelnök-asszony GroHarlem Brundtland lett.

Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés

• A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés nagyondivatos, sokszor használt, részben le is járatottfogalom.

• Olyan fejlődési pályára való törekvés, amelyiktartósan követhető, azaz amely mentén haladva afejlődés során nem éljük fel a későbbi létezéstartalékait és lehetőségeit.

• Egy nagyon elterjedt, jóllehet a definiálást megkerülőfelsorolás a fenntarthatóság három pilléréről beszél,a gazdaságról, a társadalomról és a környezetről.

Közgazdaságtani közelítés

• A Brundtland-jelentést többen bírálták azért, mert afenntarthatóság definíciója nem pontos, céljainktól függőenértelmezhetjük, és elvei alapján nem lehet egységestörvényeket hozni.

• A közgazdaságtan területén is igyekeztek meghatározni efogalmat, melyben megkülönböztetnek erős és gyengefenntarthatósági kritériumokat.

Gyenge fenntarthatóság I.

• Az ún. gyenge fenntarthatóság feltételének nevezettkövetelmény egyfelől azt mondja, hogy ennek a hárompillérnek egyenlő fontossága van; másfelől pedig, hogy agazdasági, a társadalmi és a környezeti tőke összegének nemszabad csökkennie a fejlesztések során.

Gyenge fenntarthatóság II.

• A gazdaság rugalmasságát feltételezi, melyben a tőkejavakegymással helyettesíthetők

• Hartwick (1990) megmutatta, hogy annak a nemzetnek, melya nem megújuló, természetes energiaforrásoktól (pl. kőolaj)erősen függ, újra be kell fektetnie (legyen az tudás, épületek,utak) az erőforrás kinyeréséből eredő nyereséget ahhoz, hogya nem megújuló energiaforrás mennyiségének csökkenésétgazdaságilag ellensúlyozza

• Solow (1986) megmutatta, hogy a Hartwick-szabálytulajdonképpen annak a feltétele, hogy az időben állandófogyasztást elérjük, melyhez a tőke állandó szinten tartásaszükséges

• Ez a kettős szabályrendszer párhuzamba állítható Hicks (1946)bevétel és Page (1977) gazdasági hatékonyság definíciójával.

Gyenge fenntarthatóság III.

Erős fenntarthatóság

• A „szigorú fenntarthatóság” ezzel szemben abból indul ki, hogy a természeti javakatcsak korlátozott mértékben lehet gazdasági tőkével helyettesíteni

• A gazdaság a környezet (és a társadalom) részhalmaza, vagyis a gazdasági tőkenövelése a komplementere rovására történhet csak, mivel a környezetet nem lehetbővíteni

• jelen technológiai körülmények csak a szárazföldek lakhatóságát képesek biztosítani,a vízen, víz alatt csak átmeneti megoldások léteznek, a bolygó elhagyása pedig nemmegvalósítható

• Az erős fenntarthatóság alapján a jövő generáció számára „konstans természetitőke” biztosítása a cél

Erős fenntarthatóság II.

• Bár a technológia fejlődése a hatékonyság javítására és új erőforrások bevonására lehetőséget nyújt, és az emberi leleményesség határai egyelőre ismeretlenek, de az erőforrások (nyersanyag, fosszilis energia) és a bioszféra semlegesítő kapacitása, tűrőképessége, mely a keletkező hulladék befogadását lehetővé teszi, érezhetően véges.

A fenntartható fejlődés indikátorainak elvi követelményei

A környezet, a gazdaság és a társadalom mutatóinak száma igen terjedelmes, de ahhoz, hogy a fenntartható fejlődést számszerűsíteni tudjuk, bizonyos feltételeknek meg kell felelniük (Bossel, 1999):

• Az indikátorok a fenntarthatóság diagnosztikai eszközeként segítséget kell, hogy nyújtsanak a törvénykezések és gazdasági döntések meghozatalában a társadalom minden rétegére vetítve.

• Az indikátoroknak minden fontos problémát le kell tudni írniuk. Egy ad hoc alapon kitalált indikátor csoport, amely csak az adott tárgyat érinti, nem elegendő; szisztematikusan kell felépíteni az indikátorok csoportjait.

• Az indikátorok számának a lehető legkevesebbnek kell lennie, de nem kevesebbnek, mint amennyi szükséges.

A fenntartható fejlődés indikátorainak elvi követelményei II.

• Az indikátorhalmaz előállítását konszenzussal kell megtalálni, mely biztosítja a közösség vagy régió értékeinek és céljainak pontos leírását.

• Az indikátoroknak pontosan meghatározottnak, megismételhetőnek, egyértelműnek, érthetőnek és gyakorlatiasnak kell lenniük. Minden érintett érdekeit és szempontját jól kell tükrözniük.

• Az indikátorok rövid elemzésével pontos képet kell kapnunk a jelenlegi fejlődés életképességéről és fenntarthatóságáról, valamint összehasonlítást kell, hogy adjanak alternatív fejlődési útvonalakhoz.

• Az indikátor csoportok meghatározásához jól definiált keretrendszer, folyamat- és kritériumrendszer szükséges.

• Az indikátorok meghatározásához használt adatsoroknak széles körben és hosszabb távon kell megbízhatóan rendelkezésre állniuk

A növekedés határai

Zöldülés

• Greening of industry

• Zöld fejlesztés politikák

• Zöld közmunka program

• Vegyipar zöldülése

Öko-innovatív projektek megoszlása Európa zöld

fejlődésért (2010)

0

20

40recycling

zöld üzlet

élelmiszer és itlépületek

egyéb

Tisttább termelés

Hulladékminimalizálás

Factor X (4,10,20) Öko-

hatékonyság

Ökodesign

http://ec.europa.eu/ecoinnovation

Kék gazdaság

• Günter Paoli (2010) új gazdasági modellje

• Természet vezérelte gazdaság

– Erőforrás felhasználás minimális

– Zéró emisszió

– Új munkahelyek

– Gazdasági eredmény

Forgatókönyvek

• (IPCC) hosszú távú kibocsátási forgatókönyvei jól ismertek. • Millenniumi ökoszisztéma-felmérés. • Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) hosszú távú elemzései, • Világbank, • Nemzetközi Energia Ügynökség,• OECD• PRELUDE

Fenntartható jövő a kutatások középpontjában

Forrás: saját szerkesztés

GSG forgatókönyvek

• Konvencionális világok

• Piaci erők (Market Forces)

• Igazgatási, irányítási reform (Policy Reform)

• Barbarizáció

– Összeomlás (Breakdown)

– Erőd világ (Fortress World):

OECD forgatókönyvek• · Tiszta de nem szikrázó: egy

olyan világot ír le, amelyben lassú a technológiai változás, és magas fokú globális környezettel való törődés;

• · Dinamikus és figyelmetlen/gondatlan: a gyors technológiai változás világát írja le, viszont a globális környezettel alacsony szinten törődik;

• · Fénylő egek: magasszintű a globális környezettel való törődés, és gyors a technológiai változás.

Forrás: Ecostat különszám, 2010

SERI forgatókönyvek

www.seri.org

Környezeti forgatókönyvek

PRELUDE Szcenariók:

• 1: Nagy szökés – Ellentétek Európája

• 2: Kialakult társadalom – Harmónia Európája

• 3: Klaszterek hálózatai – Struktúrált Európa

• 4: Saláta meglepetések – Innováció Európája

• 5: Nagy krízis – Kohézió Európája

Energia politikai szcenáriók 2050

World Energy Council (2007) szcenáriói

• Leopárd – alacsony kormányzati részvétel, alacsony kooperáció

• Elefánt - magas kormányzati részvétel, alacsony kooperáció és integráció

• Oroszlán – magas kormányzati részvétel, magas kooperáció és integráció

• Zsiráf - alacsony kormányzati részvétel, magas kooperáció és integráció

http://www.worldenergy.org/documents/scenarios_study_online.pdf

Olaj csúcs és klímaváltozás

http://www.futurescenarios.org/content/view/27/46/

Energia jövője

http://www.futurescenarios.org/content/view/16/31

/

A 4

szcenárió

Hatékonyság (közgazdasági értelmezés):

termék/szolgáltatás értéke

anyagi ráfordítás

A gazdasági növekedés általában együtt jár a nyersanyagok, az energia és más

erőforrások iránti növekvő igénnyel és környezetszennyezéssel.

Ökológiai hatékonyság (ökohatékonyság) fogalma (Herman E. Daily, 1996):

Ember által létrehozott érték → minél több termék (pénzben)

Felhasznált természeti tőke → minél kevesebb természeti erőforrásból

(környezeti hatás) & szennyezéssel (természetes m.e.-ben)

• OECD: erőforrás-felhasználás az emberi szükségleteknek megfelelően (input : output)

• Európai Környezeti Ügynökség: életminőség - természeti erőforrások felhasználása

↓

Erőforrások jobb felhasználása kevesebb környezeti hatással

Hatékonyság- ökohatékonyság

• A hatékonyság az egyik leggyakrabban használt vállalat-gazdaságtani kategória,

• Több definíciója is létezik a szakirodalomban, és sokszor különbözőkontextusban kerül említésre

• Általában azt fejezi ki, hogy egységnyi ráfordítással mennyi érték,illetve értéktöbblet állítható elő.

• Az ökológiai közgazdaságtan hatékonyság fogalma Herman E. Daly(1996) nevéhez fűződik, aki összekapcsolja a gazdasági és ökológiaielméletet és a hatékonyságot az ember által létrehozott érték és afelhasznált természeti tőke hányadosaként adja meg.

Öko hatékonyság

• Az öko hatékonyság fogalmának bevezetése és a koncepció elterjedése az Üzleti Világtanács a

Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) 1991-ben megjelent publikációjától számítható

• Öko hatékonyság úgy érhető el, ha a javak és szolgáltatások versenyképes árakon biztosítják az emberi

szükségleteket és az életminőséget, miközben erőteljesen csökkentik az erőforrás-intenzitást azok

életciklusában, legalább olyan szintre, mint a föld ökológiai kapacitása

• Az OECD szerinti öko hatékonyság az a hatékonyság, amikor az erőforrás-felhasználás az emberi

szükségleteknek megfelelő, és ezt az outputok és inputok arányával definiálják.

• Az Európai Környezeti Ügynökség definíciója: jobb életminőség, kevesebb természeti forrással.

• A Roche cég az értékesítéshez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások és az előidézett környezeti

hatások hányadosaként értelmezi.

Hatékonyság - öko hatékonyság III.

• A koncepció magába foglalja az erőforrások jobb felhasználását kevesebb környezeti hatással, ami jelenthet:

• anyag- és energiaintenzitás csökkentést,

• hulladék és emisszió csökkentést,

• visszaforgatás növelést,

• megújuló erőforrások használatának növelését,

• termék élettartam növelést és

• növekvő dematerializálást (szolgáltatás arányának növelését).

WORLD BUSINESS COUNCIL FOR SUSTAINABLE DEVELOPMENT (WBCSD) 7

SZEMPONTJA:

• Termékek & szolgáltatások anyag- és energiaigényének csökkentése

• Emisszió és toxikus anyagok kibocsátásának csökkentése

• A visszaforgatás, újrahasznosítás növelése → hulladékok, veszteségek csökkentése

• A természeti erőforrások fenntartható használatának maximalizálása

• megújuló erőforrások használatának növelése

• A termék tartósságának → élettartamának növelése (↔ ipari érdekek → fogyasztói társadalom!)

• A szolgáltatás-arány növelése

Az ökohatékonyság mérése:

• gazdasági és pénzügyi mutatók (értékesített termék tömege = ÉTT)

• környezeti mutatók (anyag- és energiaigény, emisszió)

• Ökohatékonysági arányok (ÉTT/energiaigény; nettó érték/felhasznált anyag, energia, ÜHG)

Információs követelmény: adatok indokoltsága, megbízhatóság, jó mérhetőség, alkalmazhatóság

Öko hatékonyság mérése

• Az ökohatékonyság mérésére szabványos gazdasági és monetáris mutatókat alkalmaznak

• Az ökohatékonyságot lehet mérni gazdasági értékek (értékesített termék tömege – ÉTT), környezeti mutatók (anyag-, energiaigény, emissziók) és ökohatékonysági arányok (ÉTT/energiaigény; nettó érték/felhasznált anyag; nettó érték/felhasznált energia; nettó érték/üvegházhatású gáz stb.) alapján

• Alapvető követelmény, hogy a felhasznált információk tudományosan megalapozottak, környezeti szempontból megfelelőek és jól mérhetők, az üzleti életben és globálisan is alkalmazhatók legyenek (Verfaillie – Bidwell, 2000).

Öko hatékonyság mérése II.

• A gazdasági teljesítmény elemzése azt mutatja, hogy a világon

előállított GDP növekedési üteme csökkent (a GDP átlagos évi

növekedése 1–2,5 %).

• Ez a tendencia az előrejelzések szerint megmarad, ami különösen a

fejlett országok esetében igaz (Japán 1,0 %, Amerika 2,2 %, EMU1

1,6 %, UK 2,5 %), míg Kína és India óriási lendülettel halad előre

• A gazdasági növekedés általában együtt jár a nyersanyagok, az

energia és más erőforrások iránti növekvő igénnyel és a

környezetszennyezéssel.

Öko hatékonyság mérése III.

• A mérés fontos része az anyag- és energiaáramokvizsgálata, ami a fenntarthatósághoz visz közelebb

• Az anyagáram-elszámolásokban Japán első helyen áll, ottmár ez a környezeti jelentések részét képezi. Statisztikaiadatok szerint az acél, az alumínium és az egyéb fémekfelhasználásának növekedési üteme meghaladja a reál GDPnövekedését

• Az egy főre eső anyagáram-igények azonban országonkéntjelentős eltérést mutatnak: Olaszországban és az EgyesültKirályságban ez az érték 12 kg/fő, míg Finnországban 37kg, ami nemcsak az eltérő ökohatékonyságból, hanem abbólis adódik, hogy más a számítási mód, más rendszerhatáronbelül vizsgálják a folyamatokat.

Ökohatékonyság és fenntarthatóság

• A környezetterhelés csökkentése, a fenntarthatóság megvalósításaelengedhetetlenül igényli az anyag- és energiaáramok csökkentését,a hatékonyság javítását.

• Az OECDországok már megcéloztak négyszeres hatékonyságot, afaktor 10 Club tagjai pedig tízszeres hatékonyságnövelést tűztek ki2030-ra, de találkozhattunk faktor 20 hatékonyságnövelési célokkalis

• Ennek alaphipotézise szerint 2050-re a népesség megduplázódik, ajólét ötszörösére nő, a terhelés pedig kétszeresére, ezért afenntarthatósághoz hússzoros hatékonyságnövelés szükséges, azaz ajelenlegi terhelést huszadrészére kell csökkenteni.

Öko hatékonyság és fenntarthatóság II.

• Ugyanakkor az is látható, ha az 1996–2000 közöttieurópai (EU15) adatokat elemezzük, hogy

• az összes feldolgozott outputra eső összes hazaianyagigény csökkenő tendenciát mutat,

• a közvetlen anyagigény nő az egységnyi direktfeldolgozott outputra vetítve

• Ez nem a fenntarthatóság irányába mutat.• Csökkent az anyagáram-elszámolásban használt

DTMR/DPO hányados, ami azt mutatja, hogy akörnyezetbe kijutott anyagok (főként szén-dioxid éshulladék) mennyisége jobban nőtt, mint a kitermelt ésbehozott anyagszükséglet összesen.

• Tehát bőven van javítandó az ökohatékonyságimutatókon!

Öko hatékonyság és fenntarthatóság III.

• Az öko hatékonyság javítását szolgáló innovatív eszközök és az újabb technikák(nanotechnológia és biotechnológia) folyamatosan szaporodnak, elsősorban afejlett országokban, de főként a fejlődő országok számára ajánlják azokat.

• A CEEC- (közép- és kelet-európai) országok, és így Magyarország esetében isjoggal elvárható az öko hatékonyság javítása, azonban jelenleg még azanyagáram-elemzésekhez szükséges statisztikai háttér is hiányzik ahhoz, hogy ahazai öko hatékonyságot mérni tudjuk, illetve a gazdaság és környezet közöttikapcsolatokat, az ipari metabolizmusokat más megvilágításban is elemezhessük.

• Mivel az öko hatékonyság javítása öko innovációt (és többnyire külfölditőkebefektetést) igényel, aminek megtérülése pillanatnyilag a fejlődő világbangyorsabb, az előrelépés e téren még évtizedeket vehet igénybe.

Öko hatékonyság számítása

• Adott szervezetnél a környezeti terhelését a különböző ártalmak esetén,

indexek segítségével egységesíti és megállapítja a környezet elemeire

gyakorolt hatások optimális kombinációját.

• Adott termék termelésénél vagy egy adott szolgáltatásnál a környezetet

ilyen súlyozott számításokkal legkevésbé terhelő, legjobb környezeti

teljesítményt adó változatát kell kiválasztani.

•

• Ha bizonyos változatok a vizsgáltak közül optimumot is szolgáltatnának,

nem szabad ennél a változatnál megmaradni, hanem folyamatosan keresni

kell az ennél jobb, a környezetet még kevésbé terhelő, minőségét nemcsak

szinten tartó, hanem esetleg javító megoldásokat is.

• Itt is a folyamatos ellenőrzésen, előrehaladáson, fejlődésen van tehát a

hangsúly.

Öko-innováció helyzete és szintjei

• Reid és Miedzinski (2008) definíciója:

• Új és versenyképes áron létrehozott olyan termékek, javak, szolgáltatások rendszerek létrehozása, amelyek megtervezésénél a szükséglet kielégítés mellett az életminőség javítására is figyelnek.

• Lényeges elemei:– hogy az életciklus minden fázisában csökken az energia és erőforrás fogyasztás,

hatékonyság javul.

– A rendszereket holisztikus megközelítésben vizsgálják és

– nem pusztán a technológia innováció valósul meg, hanem

– az öko-innováció humán elemei is fontosak: viselkedés, életstílus

SusHouse Projekt

SusHouse Projekt II.

• A projekt célja, hogy a jövő háztartásai számára 2050-re olyanmindenki számára elfogadható stratégiát dolgozzon ki, melyben aháztartások környezetterhelése a mai szint huszadrészére csökkenle

• A háztartások környezetterhelése a mindennapi élettevékenységhezkapcsolódik

• Egyfelől fogyasztjuk a környezetet, mivel életünk több mintegyharmadát a háztartásokban töltjük és eközben energiát, ésivóvizet használunk el, másfelől szennyezzük azt szennyvíz,hulladék, légszennyezés és zaj által, bár ez utóbbi kettő lényegesenkisebb jelentőségű.

SusHouse Projekt III.

• A kutatás a fenntartható háztartások stratégiáját 3 alapvető funkció részletes elemzésén keresztül alapozza meg. Ezek:

• a lakáskörülmények fűtés, hűtés, világítás,

• ruházkodás,

• táplálkozás, étkezés.

• Minden funkciót párhuzamosan 3-3 ország vizsgál.

A kutatásban alkalmazott módszerek

• Háttértanulmány készítettünk a jelenlegi állapotról. Ebben aháztartások táplálkozási szokásait, fogyasztási szerkezetének változásátilletve jellemzőit vizsgáltuk, és bemutattuk

• a társadalmi- gazdasági szituáció és háztartások közöttiösszefüggéseket.

• A kutatás fontos része a háztartások által érintettek, azaz a"stakeholderek" kiválasztása, illetve a jelen és a jövő stakeholdereinekmeghatározása.

• A hazai gyakorlattól kissé még idegen műhelyviták (workshopok),ötletbörzék ugyancsak fontos elemei a kutatásnak.

• Ezekre épül ugyanis a stratégia készítés első fázisában a stratégiai célokkijelölése, az eszközök és ezt segítő termékrendszerek bemutatása, eztkövetően olyan forgatókönyvek felvázolása, amelyben a környezetkitüntetett szerepet kap.

• A (környezeti szempontú) tervezést segítő forgatatókönyvek (DOS:design orienting scenario) közgazdasági elemzése, környezetihatásvizsgálata, fogyasztói értékítélete dönti el, mennyire fogadhatók elezek a jövőképek (scenáriók), milyen korrekciókra lesz szükség, amit akövetkező fázisban egy második workshopon fogunk az érintettekkeltesztelni.

Solarspot és napelemes cserép rendszerek -

Bioetanol, biometanol hulladékból

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Jelen szituáció és az optimista jövő

A fejlődés új mérőszámai

3. előadás

2015.03.03.

REFORMOK ÚTJAI, ALTERNATÍV MUTATÓK

• A változások iránti igény ma már nyilvánvaló, a reformokazonban jóval korábban, a huszadik század második felébenkezdődtek, és három főbb irányban kerestek megoldásokatarra, hogy a nemzetgazdasági elszámolási rendszer hibáithogyan lehetne korrigálni.

Reformtörekvések

Gazdasági növekedés vs. fejlődés

A fejlődés új mérőszámai

Forrás: Bartus (2008), és Herczeg (2008) nyomán saját szerkesztés, 2011

Környezet minőség

LCSA

Fejlődés/Gazdasági növekedés új mérőszámai

• NEW

• ISEW

• GPI

• HDI

• WHI

• ESI

• Naturális mutatók

NEW

• Nettó gazdasági jólét (NEW)- Nordhaus és Tobin dolgozta ki, 1972-ben

• Nemcsak az anyagi jólétet tartalmazza

• GNP-ből és GDP-ből indultak ki, és azt +- módosították a jólétet befolyásolótényezőkkel

• Becsléssel állapítják meg, tendenciákat fejez ki

• Pozitív tényezők– A társadalmilag nem szervezett munka (háztartás, gyereknevelés, csináld magad, hobbi, kalákában

végzett munka) értéke,

– Fekete munka,

– A munkaidő egy részének szabadidőre váltása.

• Negatív tényezők

– Környezeti károk,

– Urbanizációs ártalmak

– Fegyverkezési kiadások.

NEW

NEW=

GDP

+ SZABADIDŐ

+ A HÁZIASSZONYOK SZOLGÁLTATÁSAI

+ A „CSINÁLD MAGAD” TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKEI

- KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

- A MODERN URBANIZÁCIÓ MÁS HÁTRÁNYAI

ISEW• Herman Daly és John Cobb által kifejlesztett mutató a

fogyasztás jólétet befolyásoló hatásával is számol. Az ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare = Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe) például az Egyesült Államokban 1980., Angliában pedig 1976. óta csökkenést mutat.

• Az ISEW-et a világ számos országában kiszámították. Az összevetés eredményeként kiderült, hogy amíg a NEW az utóbbi évtizedekben kisebb ütemben ugyan, de folyamatosan nőtt, addig a ISEW egy idő után csökkent.

• Ez azt jelenti, hogy egyre több és több erőfeszítéssel és költséggel a jólét valójában csökken.

• A szerzők ezt a jólétcsökkenést az alábbi 3 tényezőre vezetik vissza:– Hosszú távú környezeti károk növekedése

– Jövedelem elosztási egyenlőtlenségek

– Háztartási és házimunka kedvezőtlen arányának alakulása

ISEW

•Income Inequality Domestic Labour•Health•Education•Services from consumer durables•Air pollution•Depletion of resources Cost of climate change Costs of ozone depletion •Other factors

http://www.foe.co.uk/campaigns/sustainable_development/

progress/international.html

ISEW

ISEW

Forrás: http://www.foe.co.uk/campaigns/sustainable_development/progress/international.html

GPI

• Új típusú mutató a (NEW és ISEW, HDI mellett) a GPI- Genue Progress Indicator

• (C.Cobb, T.Halstead, J.Rowe,1995)

• Személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja azt a jövedelem elosztás alakulásával, majd hozzáadja vagy levonja a különböző társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat.

• Szemléletében a háztartási költségvetésre hasonlít. Összetevői között vannak + és vannak a jólétet - irányban elmozdítók.

GPI

A GPI-t befolyásoló főbb tényezők

• Jövedelemelosztás• A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke• A szabadidő csökkenése• Az önkéntes munka értéke• A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai• A bűnözés költségei• A környezetszennyezés – védelem

A GPI hiányosságai• Nem veszi figyelembe • a bidiverzitás csökkenését,• a munkahelyi környezet értékét,• az emberi tőke bizonyos szolgáltatásait - azoknak a képességeknek az értékét, • amelyek növelik a hatékonyságot,a vízügyi beruházások által okozott környezeti károkat,• a fekete gazdaságot.• A számbavétel is pontatlan:• az adatok elérhetősége nehéz,• a környezeti károk pénzbeni kifejezése problémás

GPI összetevői

HDI összetevői

HDI

• 1990 óta évente publikálják• Számítása többször változott• Az egyenlőtlenségi index-szel kiegészült (IHDI) a Nemi

egyenlőtlenség index (GII) és a multidimenziós szegénység index(MPI) tavaly az Emberi fejlődés jelentésben alkalmazták először,hogy kiegészítsék az eredeti HDI-t, amely mint a nemzeti átlagokatösszetetten mérő mutató nem mutatta a belső egyenlőtlenségeket.A korlátozott adatok miatt ezek a kompozit mutatók nem mérik felmás, az emberi fejlődés elengedhetetlenül fontos tényezőit, mintcivil elkötelezettség, környezeti fenntarthatóság vagy aziskolázottság és az egészségügyi színvonal egyenlősége

HDI

• HDI (Human Development Index - Emberi Fejlődés Indexe)

• 0-1 skálán mozog – HDI >0,8 fejlett

– HDI = 0,5-08

– HDI<0,5 fejletlenek

• Figyelembe veszi:– GDP-t,

– születéskor várható élettartamot és az

– Iskolázottsági szintet (elvégzett iskolai osztályok, írni-olvasni tudás)

• Kiszámítása a három terület indexének átlaga alapján

• Az index képzése (Xi-Xmin)/(Xmax-Xmin), ahol Xi az adott ország régió jellemző adata

HDI számítása

• Életkilátások: LE: 25 és 85 év,

• GDP-nél 100 és 40 000 USD (Income) (logaritmikus)

• írástudásnál és a beiskolázásnál pedig 0 és 100% (Education)

HDI=

Célértékek a 2011-es jelentésban

http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2011_EN_TechNotes.pdf

HDI elsők- legfejletlenebbek

HDI-2011

Vietnám HDI-je

HDI és környezeti kockázatok előrejelzése

http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2011_EN_Summary.pdf

HDI és az üvegházhatás közötti összefüggés

HDI Magyarországon

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel308042.pdf

Magyarország 0,816-os HDI értékével 38. a listán 2011-ben

HDI

ESI

• Környezeti fenntarthatósági Index- (2005 Yale Egyetem)-

kompozit indikátor – társadalmi-gazdasági, környezeti és

intézményi változások vizsgálatára épül és a fenntartható

fejlődés irányába való elmozdulást méri.

• http://www.yale.edu/esi/

Hulladék csökkentés

ESI

WHI/Happy Planet Index

A Happy Planet Index (HPI, magyarul:

Boldog Bolygó Index) az emberi jóllét

elérésének ökologiai hatékonyságát

méri. A mérőszámot a londoni New

Economics Foundation fejlesztette ki. A

HPI három különálló jelzőszámot foglal

magába: a várható élethosszt,

elégedettséget az élettel, és ökológiai

lábnyomot.

WHI/Happy Planet Index

Zöld: a legboldogabbak

Barna legkevésbé boldogok

https://www.youtube.com/watch?v=feibjR_LAPw

Világ boldogság index (WPI) -2012

Forrás:New_Economics_Foundation

Magyarország: 121. (34,61) – 2006-ban; 90. 2009-ben

WHI számítása

• Kérdőíves felmérés alapján

• Figyelembe veszik a születéskor várható élettartamot, a szubjektív jólétet és az ökológiai lábnyomot:

születéskor várható élettartam x jólét

Ökológiai lábnyom

Naturális mutató

• Egy főre jutó gabona fogyasztás

• <300 kg/fő – elmaradott, szegény országok

• 300-500 kg/fő - fejlődők

• > 800 kg/fő- jólét

• Földhasználat

Fenntartható ökológiai lábnyoma

• Fenntartható ökológiai lábnyoma jellemzően a gazdaságilag elmaradott országoknakvan ...

• Az ökológiai lábnyom mutató (EFP) esetén a cél az, hogy az ökológiai lábnyomunk nelegyen nagyobb, mint az eltartásunkhoz elegendő biológiai kapacitás. A biológiaikapacitás jelenleg a világátlagot vizsgálva 1,8 gha/fő, amelyet az egy főre esőökológiai lábnyom meghalad (2,7 gha/fő). Fenntartható ökológiai lábnyomajellemzően a gazdaságilag elmaradott országoknak van (például Afganisztán vagyBanglades). Magyarországon számított érték (3 gha/fő), amely a fejlett országokhozképest kedvezőnek tekinthető, az elmúlt évek során kismértékben csökkent is.

Magyarország helyzete • Az alternatív mutatókat áttekintve megfogalmazódik

az a kérdés, hogy létezik-e olyan ország, amelyik mindegyik mutató szerint élenjáró

• Négy, koncepciójában jelentősen eltérő mutató (EFP, HPI, HDI, EPI) segítségével mutatja be az 1. táblázat Magyarország helyzetét a világátlaghoz és az adott mutató legkedvezőbb értékéhez képest

• Minden oszlopban kiemelten szerepel az a négy ország, amely az adott számítási mód szerint a legkedvezőbb helyzetben van.

• Mindegyik országnál, amelyik valamely mutató szerint bekerült a „top 4”-be, megtalálható a többi mutató szerinti érték is.

Magyarország ökológiai lábnyoma és biológiai kapacitása (gha/fő)19

0,00

0,05

0,10

0,15

0,20

0,25

0,30

0,35

0,40

0,45

ZÖLDINDEX

SOFI

• Variables used in the 2013–14 State of the Future Index:

• 1. GNI per capita, PPP (constant 2005 international $)2. Economic income inequality (share of top 10%)3. Unemployment, total (% of world labor force)4. Poverty headcount ratio at $1.25 a day (PPP) (% of population)5. Levels of corruption (0=highly corrupt; 6=very clean)6. Foreign direct investment, net inflows (BoP, current $, billions)7. R&D Expenditures (% of GDP)8. Population growth (annual %)9. Life expectancy at birth (years)10. Mortality rate, infant (per 1,000 live births)11. Prevalence of undernourishment12. Health expenditure per capita (current $)13. Physicians (per 1,000 people)14. Improved water source (% of population with access)15. Renewable internal freshwater resources per capita (thousand cubic meters)

SOFI II.

• 16. Ecological Footprint / Biocapacity ratio17. Forest area (% of land area)18. CO2emissions from fossil fuel and cement production (billion tones (GtCO2))19. Energy efficiency (GDP per unit of energy use (constant 2005 PPP $ per kg of oil equivalent))20. Electricity production from renewable sources, excluding hydroelectric (% of total)21. Literacy rate, adult total (% of people ages 15 and above)22. School enrollment, secondary (% gross)23. Number of wars (conflicts with more than 1,000 fatalities)24. Terrorism incidents25. Number of countries and groups that had or still have intentions to build nuclear weapons26. Freedom rights (number of countries rated free)27. Voter turnout (% voting population)28. Proportion of seats held by women in national parliaments (% of members)29. Internet users (per 100 people)30. Prevalence of HIV (% of population age 15 and 49)

Ellenőrző kérdések

1. Mi a különbség a gazdasági növekedés és a fejlődés között?

2. Milyen új mérőszámokat ismer?

3. Mi a különbség a NEW és az ISEW között?

4. Hogyan számítjuk ki az ISEW-et?

5. Jellemezze a GPI-t!

6. Mi a HDI? Hogyan számítjuk ki? Mi jellemzi a fejlett országokat?

7. Mi az ESI?

8. Mit fejez ki a boldogság index?

9. Naturális mutatókkal hogyan jellemezhetjük a fejlődést?

Externáliák – externáliák internalizálása

4. előadás

2015.03.10.

Externáliák

• Az externáliák fogalma

• Az externáliák típusai

• Az externális hatások közgazdasági következményei

• Az externália gazdaságilag optimális nagysága

• Az externáliák internalizálása• Pigou-i adó

• A Coase-elmélet

• A normák és az adók közötti választás

Stages of Energy Sources• Kutatás / Kiértékelés

• Betakarítás

• Feldolgozás / Finomítás

• Szállítás / Eloszlás

• Tárolás

• Átalakítás (villamosenergia termelés)

• Értékesítés

• Véghasználat

Phases within a Stage

– Fejlesztés / Bemutató

– Kereskedelmi kiépítése

– Üzemeltetése és karbantartása

– Bontási

– A hosszú élettartamú hulladékok menegement-je

– Környezeti kontrol *

Szabályozás és felügyelet *

AZ EXTERNÁLIÁK FOGALMA

• “Külső gazdasági, vagyis túlcsordulási hatás következik be, amikor a termelés, vagya fogyasztás járulékos költségeket, vagy előnyöket okoz másoknak, mégpedig úgy,hogy azokat okozóik nem fizetik meg. Pontosabban, a külső gazdasági hatás agazdaság egyik szereplőjének a magatartása által egy másik szereplő jólétébenelőidézett olyan hatás, amely nem jelenik meg dollár-, vagyis piaci tranzakciókban.”

• /Samuelson-Nordhaus/• “Külső hatás egy személy vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlen

mellékhatása egy másik személy, vagy vállalat profitjára, vagy jóléti szintjére.”• /Mischan

A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) típusú szennyezés

• A szennyezés egyik alaptípusa a flow típusú szennyezés a környezetbekikerülve átmeneti koncentráció növekedést idéz elő és az anyagtermészetétől, a koncentrációnövekedés mértékétől valamint a befogadókörnyezet állapotától függő káros környezeti hatást válthat ki. Ugyanaz azemisszió más-más körülmények (pl. időjárási viszonyok) között eltérőkörnyezeti hatással jár. A környezet szennyezés-elnyelő kapacitásától isfügg a károsítás mértéke. Környezetszennyezésről általában akkorbeszélünk, ha az anyag/energia kibocsátás gyorsabb ütemű, mint amilyenütemben a környezet a szennyezést képes ártalmatlanítani. A flow típusúszennyezés tehát olyan anyag és/vagy energia áram, amely károsítja akörnyezetet, de amelynél a károsítás mértéke csak az aktuális emissziótólfügg, a károkozás egyszeri. A szennyezés hígulási, kémiai, biológiaifolyamatok révén szétoszlik és a jövőre vonatkozóan elveszíti a környezetetkárosító természetét.

A környezetszennyezés két alaptípusa: felhalmozódó (stock) típusú szennyezés

• A felhalmozódó (stock) típusú szennyezésnek környezeti szempontból ismét két alaptípusa van: az egyik a teljesen stabil vagyis maradéktalanul felhalmozódó szennyezés, a másik a felhalmozódó, de azért lassan lebomló változat.

• A teljesen stabil, felhalmozódó (stock) típusú szennyezésre példák a nehézfém szennyezők: higany, ólom, kadmium stb., amelyek a talajban, vízben, élőlényekben felhalmozódnak és ezért koncentrációjuk folyamatosan nő. Minden újabb emisszió ezekből az anyagokból növeli a környezet terhelését jó példáját szolgáltatva a növekedés végességét hirdető elméleteknek. Az újabb kibocsátás ez esetben mintegy hozzáadódik az előzőhöz és hatását a megemelkedett koncentrációval újra és újra kiváltja.

A felhalmozódó szennyezés más része lassan ugyan de

lebomlik. Ebbe a csoportba tartoznak az olyan anyagok

mint például a DDT vagy a műanyaghulladékok, de még

tipikusabb példaként említhetjük a radioaktív izotópokat,

amelyeknél a lebomlás sebességét jelző felezési időt

pontosan ismerjük. Míg az előbbi eset a növekedés

végességét bizonyítja, ez utóbbi példát szolgáltat a

fenntartható fejlődésre. A lassan lebomló hulladékokból

olyan mértékű emisszió engedhető meg, amilyen

mértékben azok eltűnnek a környezetből. A már említett

izotópok esetén például pontosan kiszámítható, hogy

mekkora az a pótlólagos izotópterhelés, ami nem okoz

háttérsugárzás növekedést.

Az externáliák

Hatás Fogyasztói Termelői

Pozitív Védőoltás egy

fertőző betegség

ellen

Méhész-

gyümölcsöskert

Negatív Rádió zaja egy

parkban

Vegyi üzem által

kibocsátott

szennyezés

Az externáliák jellegzetességei

• Harmadik személy (vagy személyek)

jóléti függvényét módosítja.

• Nincs ellentételezés.

• Az előidézett hatás nem szándékolt.

Externális költség

Externality Cost (¢/kwh) = EF (lbs/Btu) x HR (Btu/kwh) x VED

(¢/lb)

EF = kibocsátási tényező, a lbs / Btu felhasznált üzemanyag;

HR = Hő termelési hatékonyság az erőművekben, a BTU / kWh;

VED = Környezeti károk értéke, a ¢ / kg.

Externália megjelenése

Externália csoportosítása

• Termelői externália – Termelő termelőre

– SO2 kibocsátó rézolvasztás – savaseső – mezőgazdaságra kedvezőtlen

• Termelő – fogyasztóra

– SO2 kibocsátó rézolvasztás - TBC

• Fogysztó - fogyasztóra

– dohányzás

• Fogyasztó termelőre

– Személygépkocsi használat lelassítja a tömegközlekedést, és csökken az utasforgalom

Pozitív fogyasztói externáliák

• Méhészet

• Védőoltások

• ……

Negatív fogyasztói externáliák

• Gépkocsi használat

• Alkohol és cigaretta fogyasztásnak

• Vandalizmus,

• Rádió bömböltetés (gépjárműben)

• Szemetelés,

• Fényszennyezés……

Az energia használat és üvegházhatás mint negatív externália

(

(Sub)sector 1990 Fuel Direct CO2 Indirect

CO2

1990 total 2010 frozen

use emission emission CO2 technology

emissions reference level

EJ Mt Mt Mt Mt

Iron and Steel 2,3 198 48 246 266

Non-ferrous

metals

0.5 16 33 50 68

Chemicals 2.0 38 217 254 420

Building

materials

1,5 204 28 232 276

Paper, pulp

and

printing

1 10 124 135 218

Food, drink,

tobaco

0,9 11 96 107 166

Others 1 104 160 264 374

Total 03.szept 581 706 1287 1789

Fajlagos externális költség EUR/kWh

Termelői externália

Egy termék termelésének és fogyasztásának társadalmi határköltsége a termelés és fogyasztás egységnyi megváltozására jutó összes költségváltozás

Kávéültetvények

Az externális hatások közgazdasági következményei

• A szennyezést okozó tevékenység túlzó lesz.

• Túl sok szennyezést termelnek.

• Nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó

szennyezés csökkentésére.

• A szennyezésért felelős termékek ára túl

alacsony.

• Nincs ösztönzés a hulladékok

újrahasznosítására.

A termelési externáliák matematikai kifejezése (a jólét maximalizálása)

WQ=BQ (Q)-CQ (Q)-EQ (Q),

BQ(Q) = CQ(Q) + EQ(Q)

A termelés magán és társadalmi költségei*

*Kerekes-Szlávik:

Gazdasági útkeresés - környezetvédelmi stratégiák

KJK, 1989 56. o.

Ár,

költség

Kereslet

b

i

h

p*

pm

A kínálat (ha a költségek

tartalmazzák az

externális

határköltségeket)

A kínálat (ha csak a

termelés

határköltségeit

vesszük figyelembe)

TermelésQ* Qm

Költségek,

hasznok

Gazdasági aktivitás

Egyéni tiszta határhaszon

(MNPB)

Externális határköltségek

MEC

Qm0

Az externália gazdaságilag optimális nagysága

Q*

A

B C

D

Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma

A -a társadalmi tiszta haszon maximuma,B -az externália gazdaságilag optimális

szintje,A +B -a tiszta magánhaszon társadalmi

optimuma, C -a tiszta magánhaszonnak az a része, amit

a társadalom nem ismer el,C+D -az externália azon része, amit el kell

kerülni,

Q* -a gazdasági tevékenység társadalmilag

optimális szintje,

Qm -a gazdasági tevékenység azon szintje,

amely mellett maximális a magánhaszon.

Az externáliák internalizálása

Arthur Pigou (1877-1959)

1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of

Welfare)

• A társadalom ráfordításait a

termelésre egységesen kivetett

adókkal lehet internalizálni.

Az optimális Pigou-i adó megegyezik az

optimális szennyezési szinthez tartozó

externális határköltséggel.

A Pigou-i adó optimális nagysága

Költségek,

hasznok

Gazdasági aktivitás

Egyéni tiszta határhaszon

MNPB

Externális határköltségek

MEC

Qm0 Q*

t*

MNPB-t*

A következő okok miatt nem alkalmazható a termelésre kivetett adó:

Tiszta piaci verseny nem létezik. Sokkal jellemzőbb a monopolhelyzetre való

törekvés, amelyben lehetősége van a termelőnek arra, hogy termékét

„hiánycikké” tegye, és így magasabb árat határozzon meg.

Egységnyi termelés nem feltétlenül egy egységnyi szennyezéssel jár. Egy

adott termék eltérő úton is előállítható, melyek közül van, ami környezetbarát,

mások nagyobb kibocsátással járnak. Ha az adott termék előállítására a

technológiától függetlenül azonos nagyságú adót vetnek ki, az nem segíti elő a

környezetkímélő technikák alkalmazását.

Előfordulhat, hogy az optimális volumenű kibocsátáshoz tartozó externális

határköltség nagysága alapján meghatározott adó mértéke sokszorosan

meghaladja a termelési határköltséget. Ilyen mértékű áreltérítések piaci

következményei teljesen kiszámíthatatlannak tűnnek.

Hiányosságai

- A termelésre kivetett adó azonban nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy

ösztönözze a kisebb környezet szennyezéssel járó megoldások elterjedését.

- Ha az adót nem a termelésre, hanem közvetlenül a szennyezésre vetjük ki,

akkor a szennyezés nagyságát kell mérni, aminek költsége van.

Pigou-adóra példák:

- termelésre kivetett adó pl. a termékdíj és a cigarettára/alkoholra kivetett

jövedéki adó, szennyezés alapján meghatározott adó pedig a

környezetterhelési díj.

- A Pigou-adónak, mint bármelyik másik állami adóztatási formának van

társadalmi jóléti költsége.

- A kivetett adó kapcsán a termelőnek két lehetősége van. Az egyik, hogy

visszafogja a termelést, a másik, hogy érvényesíti az árban. Változatlan

keresleti görbét feltételezve a termék ára mindkét esetben emelkedik, és az

értékesített mennyiség csökken. Így keletkezik egy ún. holtteher veszteség,

ami a társadalom és a termelő (ezáltal az állam) vesztesége

Alkalmazása

Q [t]

M [$]Társadalmi

határkár

(MSD)

Magánhatárkár

(MPD)

N

V0

Q* Q0

Adó, díj

(AD)

Elhárítás

határköltsége

(MCA)

Szlávik János: Környezetgazdaságtan,

környezetmenedzsment

(Műegyetemi Kiadó, Bp. 1996) alapján

Szabályozás szennyezési díjakkal

A Coase-elmélet

Ronald Coase (1910- )

1960: The Problem of Social Cost

(A társadalmi költség problémája)

Coase-tétel:

függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a

tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri

a társadalmi optimumot.

• használat joga

• a jövedelmek megszerzésének és

megtartásának joga

• a tulajdon lényeges tulajdonságának

megváltoztatásához való jog

• az előbbi tulajdonjogok összességének vagy

csak egyes elemeinek átruházási joga.

Tulajdonjog:

A jogok definiálása

1. mindenkinek joga van a környezetet használni

2. mindenkinek joga van a tiszta környezethez

Az optimális szennyezési szint kialakulása alku útján*

Költségek,

hasznok

Gazdasági aktivitás

Egyéni tiszta határhaszon

(MNPB)

Externális határköltségek

MEC

Q* Qm

b

i

c

*Pearce - Turner:

Economics of Natural Resources and the Environment

1990, 72. o.

0 d e j

h

g

f

A Coase-elmélet kritikája

• tökéletes versenyt feltételez

• nehéz az alkuban résztvevők azonosítása

• nagyszámú érintett

• károkozók - a kárt elszenvedők

azonosítása

• jövő generáció tagjai

• a tranzakciós költségek összege nem nulla

A környezetkárosításban érintettek egy része, a jövő generáció

például egyáltalán nem tud részt venni az alkuban.

Ha az alku költségei meghaladják az alku hasznát, akkor két

feltételezéssel élhetünk. Az egyik, a szennyezések ily módon nem

csökkenthetők, a másik, hogy minden meg nem szüntetett

szennyezés közgazdaságtani értelemben vett optimumon van,

mert elhárítása nagyobb költséggel járna, mint a jelen állapotban

okozott kár. Ezzel szemben sokkal valószínűbb, hogy az

információhiány, a tulajdonosi jogkör tisztázatlansága, illetve a

felelősség áthárítása miatt nem történik meg az alku.

A Coase-elmélet kritikája

A normák és az adók egyformán célravezetők

szabvány

a

b

c

Q

adóe

d

Q’

Költségek,

hasznok

Gazdasági aktivitás

MECMNPB

(igaz)

MNPB

(hamis)

0 Q* Qm

Meredek externális határköltség görbe esetén a szabványok alkalmazása a célravezetőbb

Költségek,

hasznok

Szennyezési szint

MEC

MNPB

(igaz)

MNPB

(hamis)

0 Q* Qm

szabvány

Q

adó

Q’

a

b

c

d

e

Ez az eset akkor fordul elő, ha különösen veszélyes

szennyezőanyagok kibocsátását vizsgáljuk. A hatóság a

határhaszon görbét alulbecsülte, így annak megfelelően

határozta meg a kibocsátható mennyiséget, illetve az

adót (4.3. ábra). Ha a normát választja, a bekövetkező

társadalmi kár sokkal kisebb mértékű, mint adó kivetése

esetén. A másik előnye a normával való

szabályozásnak, hogy a korlátozást nem gazdasági

megfontolás szerint kell kikényszeríteni. A meredek

externális határköltség görbe azt jelzi, hogy az adott

szennyezőre a környezet nagyon érzékeny, ezért a

szennyezés megakadályozása nem lehet a profit

függvénye.

Lapos externális határköltség görbe esetén célravezetőbb az adók alkalmazása

Költségek,

hasznok

Szennyezési szint

MEC

MNPB

(igaz)

MNPB

(hamis)

0 Q* Qm

szabvány

Q

adó

Q’

a

b

c d

e

A kisebb környezeti kárt okozó szennyezőkre a túl

szigorú szabvány alkalmazásával a társadalom

bevételei nagyobb mértékben csökkennek, mint az

alábecsült adóval keletkező társadalmi károk. Ha a

bevételből környezeti pénzalapot képeznek, a kiesett

bevétel jelentős károkat indukálhat az elmaradt

beruházások révén.

A kőolaj — a fogyasztás árrugalmassága

term

ékfo

rgal

maz

ás, i

lletv

e ad

ób

evét

el

ökoadó az eddigi ár %-ában

Az árrugalmasság kétféleképp hathat. Ha rugalmas árucsoportra vetik ki az adót, akkor

az áremelkedés hatására a kereslet jelentős mértékben visszaesik. Ez történt a

hajtógázas palackokra kivetett adó hatására. A freont tartalmazó termék az eredeti

céloknak megfelelően kiszorult a piacról.

Ha merev keresletű termékre vetik ki a pigoui adót, a fogyasztás csak kismértékben esik

vissza, így a bevételből pénzalap képezhető, mint ahogy történik Magyarországon a

termékdíjak kapcsán. Míg a motorbenzin árrugalmasságát -0,65, -1,0 közöttire becsülik,

ami viszonylag magas érték, addig a megtett kilométerekre számított hosszútávú

árrugalmasság -0,1 és -0,4 közötti. Vagyis az üzemanyag árak emelésével a vásárlási

kedv csökken, viszont a hosszútávú utakra továbbra is igényt tartanak a vásárlók (Kiss

2002). Ez abból a szempontból előnyös, hogy a rövidtávú utak kilométerre

vonatkoztatott fajlagos kibocsátása nagyobb, így a környezetvédelmi szempontból

hatékonyabb tömegközlekedés kerül előtérbe. Természetesen ehhez szükséges, hogy a

tömegközlekedés valós alternatíva legyen. Kerekes (1998) arra hívja fel ugyanakkor a

figyelmet, hogy a „zöldadó” társadalmi megítélése kedvezőbb, ha rugalmas keresletű

termékre vetik ki.

Az árrugalmasság és a pigoui adó

Ellenőrző kérdések

1. Mit nevezünk externáliának? Hogyan csoportosítjuk az externáliákat?

2. Az externálik optimális szintje.

3. Az externáliák gazdasági következményei-az externáliák internálizálása.

4. A Pigoui adó koncepció

5. Coase tétele

Költségek, károk, kockázatok

5. előadás

Környezeti költségek

• Externália költségvonzata

• Erőforrások ingyenességének megszűnése

• Fejlesztési költségek

Újratermelési folyamathoz szükséges:

• Kitermelés

• Raktározás, szállítás

• Elsődleges feldolgozó tevékenység

• Későbbi feldolgozási fázisok

Környezeti költségek folyt.

Környezeti kár közgazdasági oldalról:• Környezetszennyezés miatt elpusztult nemzeti jövedelem• Környezetszennyezés nélkül szükségtelen jövedelemfelhasználás• Fogyasztás és termelés nélküli beruházás és üzemeltetési költség• Kárba veszett értékek elmaradt hasznaKörnyezetvédelemmel kapcsolatos költségek:• Környezeti termelési költség: környezeti erőforrások csökkenése (pl. víztározó

építése, tisztítási költségek)• Kármegelőző költség: beruházások a szennyezés elkerülésére

A környezeti (gazdasági) károk többfélék lehetnek:

• olyan nemzeti jövedelem, amelyet a társadalom valahol létrehozott, de a környezetszennyezés következtében megsemmisült, elpusztult;

• olyan jövedelem-felhasználás, amely a környezetszennyezés miatt vált szükségessé;• olyan termelő-beruházások és üzemeltetési költségek, amelyekből nem lesz

fogyasztás vagy beruházás, csak környezetszennyezés (például annak a szénnek a kitermelési költsége, amely a tökéletlen égés következtében korom vagy CO formájában szennyez);

• kárba veszett értékek elmaradt haszna.

KOZMA (1992)

Környezeti károk és költségek összefüggései

• Hosszú távon a károk kumulálódnak – mennyiségileg és minőségileg rosszabb helyzet

• Kárcsökkentés költségei nagyok• Kármegelőző beruházás akkor, ha az olcsóbb, mint a kárelhárítás.• Kárelhárítás, ha a kár nagyobb, mint az elhárítás költsége.• Probléma: közösségnek okozott kár gyorsabban nő, mint a szennyező

által észlelt kár.

Károk keletkezése

Környezeti károk

• Kialakulás oka• Károk képződésének lépései:

1. Szennyezőanyag kibocsátás2. Környezet állapota3. Hatások4. Károk pénzbeni meghatározása

• Károk csoportosítása1. Közvetlen és közvetett kár2. Anyagi termelésben, álló alapokban, termelési

tényezőkben, életkörülményekben jelentkező kár3. Mérhetőség sz.: értékben mérhető, számszerűsíthető,

mérési módszerekkel nem közelíthető4. Időtáv szerint: rövid és hosszú távú károk

Környezeti károk fajtái

• Környezeti (gazdasági) kár – elmaradt haszon, plusz ráfordítás

• Lehet:

– Természeti környezetben okozott kár

– Makrogazdasági környezeti kár:• Tisztítás + vagyoni kár + fejlődés visszaesése + nemzeti vagyon értékcsökkenése

– Mikrogazdasági környezeti kár

A kár konkrét megjelenési forma szerint:

• A szennyezett víznek a vízkivételi helyen történő víztisztítás többletköltsége,

• Minden olyan költségráfordítás, amelyet megnevezett környezetvédelmi célra fordítanak (erdőtelepítés, parképítés)

• Állóeszközök élettartam csökkenése,• Munkaerő kiesés levegőszennyezés miatti megbetegedés következtében,• Környezetvédelmi felügyelő, regisztráló, ellenőrző szervezetek

fenntartási költségei.

2007. évi XXIX. törvény

• egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggőmódosításáról• A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénymódosítása 4. §.• környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve• bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás• közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

• megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez,• illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak• közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az• adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és• az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét;”

Károk, kármentesítés

• )

• Gyöngyösoroszi, Bence-völgyi tározó -átszivárgás - 1996. február 20.(Fotó: Deseő Éva

• Az országban mintegy tízezerre becsülhető az olyan szennyezett területek száma, amelyeknél a károk elhárítása éveken, évtizedeken keresztül váratott magára

• 1996-tól a kormány elindította az Országos Környezeti Kármentesítési Pprogramot a szennyezett területek számbavételére, valamint ezek közül az állami felelősségi körbe tartozó károsodások feltárására és kárfelszámolására.

Pereszteg

A tevebőr-depónia az ártalmatlanítási

munkálatok megkezdése előtt - 1996.

november 20.(Fotó: Berta Gabriella

• 18. Kiürített• környezetvédelmi problémáinak megoldása.• 1990. november 25 – 1991 jan. 15.• 171 volt szovjet helyőrségből 115 helyen környezeti kár• felmérése.• Ezek közül egy 1991-es döntés értelmében 20 objektumnál a• beavatkozást meg kell kezdeni.• 2225/1995.(VIII.8.) Korm. határozat szerint a szovjet csapatok által• okozott környezeti károk elhárítása az ÁPV Rt. felelőségébe tartozó• feladat.• 1995.

OKKP

Horváth Vera, 2005

Az uránércbányászat és ércfeldolgozás felszámolása után a kármentesítési munkák

ütemezését és költségeit (terv és tény adatokat) mutatja be a következő táblázat:

PROJEKTEK1998-2001 2002 2003

Terv Tény Terv Éves tény Intézk. Terv

Ber. Program Intézk. Terv Ber. Program Intézk. Terv

01 Földalatti létesítmények felhagyása

2 889 349 000 Ft 2 485 178 000 Ft 2 343 049 635 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

02 Külszíni létesítmények és területek rekultivációja

1 778 942 000 Ft 1 843 974 000 Ft 1 565 462 697 Ft 602 252 000 Ft 287 000 000 Ft 320 518 576 Ft 50 000 000 Ft

03 Meddőhányók és környezetük rekultivációja

358 686 000 Ft 676 702 000 Ft 662 763 102 Ft 260 107 000 Ft 200 750 000 Ft 82 543 192 Ft 40 000 000 Ft

04 Perkolációs dombok és környezetük rekultivációja

1 981 872 000 Ft 1 852 431 000 Ft 1 880 036 404 Ft 25 813 000 Ft 30 644 000 Ft 18 930 305 Ft 0 Ft

05 Zagytározók és környezetük rekultivációja

5 325 237 000 Ft 3 969 583 000 Ft 2 421 560 645 Ft 2 141 258 000 Ft 2 266 101 000 Ft 1 868 919 359 Ft 946 000 000 Ft

06 Bányavíz kezelése

524 715 000 Ft 1 340 170 000 Ft 1 335 701 496 Ft 86 043 000 Ft 237 300 000 Ft 242 338 202 Ft 0 Ft

07 Villamosenergia hálózat rekonstrukciója

635 140 000 Ft 62 000 000 Ft 125 918 352 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

08 Víz- és csatornahálózat rekonstrukciója

84 062 000 Ft 1 000 000 Ft 100 043 179 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

09 Egyéb infrastrukturális szolgáltatás

547 116 000 Ft 476 660 000 Ft 470 672 520 Ft 102 605 000 Ft 47 728 000 Ft 47 329 000 Ft 0 Ft

10 Egyéb tevékenység

924 372 000 Ft 1 584 334 000 Ft 1 441 607 502 Ft 227 009 000 Ft 430 477 000 Ft 368 411 968 Ft 109 000 000 Ft

ÖSSZESEN 15 049 491 000 Ft 14 292 032 000 Ft 12 346 815 532 Ft 3 445 087 000 Ft 3 500 000 000 Ft 2 948 990 602 Ft 1 145 000 000 FtForrás: KvvM füzetek 9

Környezeti károk meghatározása

• Makrogazdasági szinten• Meghatározható mozaik kárbecsléssel:

Kng=Ke+Ká+Kn+Kv+Kl+Kt+Km

ahol: Kng nemzetgazdasági kár,Kn: növényvilágban, Ká állatvilágban, Ke ember egészségében keletkező kár,Kl levegőben, Kv vizben, Kt talajban, Km művi környezetben keletkező kár.

• Nemzetközi adatokból származtatva – nemzetközi káradatokat transzformálunk egy adott országra (a transzformációs koefficiens függ az egy főre jutó GDP-től, a népességtől, ország területétől, gazdasági szerkezettől, leginkább az energia szektor (A), ipar (B) és a közlekedés (C) befolyásolja).

• Általános alakban:

K= f (xi), ahol

• K= a nemzetgazdaság szintjén jelentkező kár• Xi: különféle jellegű összefüggésekben megjelenő kár tényezők

Nemzetközi adatokból• Ha a levegőszennyeződésből eredő kár nemzetközi átlagadata

(KLN) alapján a hazai viszonyokra jellemző korrekciós tényezők segítségével (α) becsülhető a hazai levegőszennyeződésből eredő összes kár.

KL = KLN * α

Ahol α = f (T, h,L, Lv, Hi, Iq,U,A,k,ü, c, Kt, V, E)

T: ország terület,

H: GDP/fő,

L: népesség ezer fő,

Lv: városi népesség,

Hi: ipari termelés aránya a

GDP %-ban,

Iq: vegyipar és energiatermelés

részaránya az ipari termelésen

belül,

U: áru és személyszállítási szükségletek,

A: autóbuszállomány,

K: személygépkocsiállomány/ezer ,fő

Ü: üzemanyagfogyasztás l/km,

C: katalizátorral ellátott gépkocsik száma

Kt: teherszállítás

V: dieselesítés aránya,

E:fűtéstechnika

Makrogazdasági károk

KL = f (KLN T, h,L, Lv, Hi, Iq,U,A,k,ü, c, Kt, V, E)

KL = f [KLN (A+B+C)]

• A károk makroszintű mérésénél az egyes természeti elemekben bekövetkező károsító folyamatok hatására bekövetkezett elváltozások összesítését végzik el. (többletköltség és értékcsökkenés)

• A többletköltség a környezetvédelem társadalmi költségként jelentkező ráfordításait is magában foglalja.

Példák• Éves szinten meghaladja a 6600 milliárd dollárt ami a

világ GDP 11 %-a;

• a világ háromezer legnagyobb cége által okozott környezeti kár értéke 2008-ban 2200 mrd $ ami 1/3-a az összes kárnak,– állapította meg az ENSZ környezetvédelmi szervezetének 2010. évi tanulmánya. Számszerűsítették a természeti erőforrások értékét, és ezek függvényében „dollárosították” a vállalatok okozta károkat. Ez várhatóan eléri 28 trillió mrd $-t 2050-ben.

Forrás: Juliette Jowit

guardian.co.uk,

A mikrogazdasági kár

• A mikrogazdasági kár fogalma megegyezik a makrogazdasági kárral (plusz ráfordítás vagy /és elmaradt jövedelem). Tartalmában és nagyságban azonban attól eltér.

• A károk jelentős hányada azonban nem az adott gazdálkodónál jelenik meg.

• A mikrogazdasági meghatározása: a tényleges tisztítási és az optimális tisztítási költségek különbsége.

Mikrogazdasági kár meghatározása

• Mikrogazdasági kár: egy vállalkozás v. egy régió vesztesége, plusz ráfordítása és/vagy elmaradt haszna

• A számbavétel módja egyszerűbb, mint a makrogazd-i károk számbavétele.

• A mikrogazdasági kár a tényleges tisztítási és az optimális tisztítási költségek különbözete.

n n

Kmg = Kt –Ko = ∑ b i - ∑ a i

i=1 i=1ahol: i=1-n üzemek,

Kt :a tényleges tisztítási költség,

Ko: optimális tisztítási költség (term-i költség)

ai: az i üzem tisztítási költsége

bi :az i üzem tényleges tisztítási költsége

Mikrogazdasági Kár meghatározása

• A Sajó völgyében „n” db gazdálkodó egység meghatározott környezetszennyező anyagot is termel.

• Tételezzük fel, hogy valamennyi szennyezőanyag kibocsátó elvégzi a szükséges tisztítást, az n üzem tisztítási költsége:

nKo = Σ ai

i=1

• Ko: optimális tisztítási költség

• i=1-n üzemek

• ai: az i üzem tisztítási költsége

Mikrogazdasági kár modellezése

Az üzemek optimális tisztítási költsége – külön-külön és összesen

Tényleges tisztítási költség

A károk rövid és hosszú távú szemlélete

Q1 >> Q2

P1 >> P2

Q1 elérése Px

A környezeti kockázatok elemzésének jelentősége

• Az elmúlt években bekövetkezett ipari balesetek (Seveso, Flixborough, Bhopal, Enshede) bebizonyították, hogy szükség van olyan kockázat elemző módszerek alkalmazására, amelyek kvantitatív módon, kockázati mérőszámok segítségével lehetőséget adnak a környezetre veszélyes ipari üzemek és létesítmények biztonságának növelésére.

• A kvantitatív kockázati mérőszámok azt segítik, hogy az egyén, a társadalom esetleges sérülése és a környezet károsodása objektív módon megítélhetővé váljon, másrészről, hogy a hatósági szabályozás könnyen érthető és kezelhető mérőszámok alapján történjen.

Környezeti kokázatelemzés jogi háttere

Forrás: Czakó (http://www.inventor.hu/ceco/kock/konyv/korkock.pdf)

A környezeti kockázatbecslés általános célja

• A kockázati tényező értékeit és a hozzájuk rendelhető veszélyeztetési

szintekét az alábbi táblázat tartalmazza:

Környezeti kockázatokFogalma: R(x)=P(x)*D(x)

(kockázat= gyakoriság * súlyosság)

Pl.: Challanger katasztrófát egy apró tömítőgyűrű anyagának rossz megválasztása okozta kockázat:

Tömítések

lelkiismeretes készítése

Szivárgó gáz nem

veszélyes

Tevékenység nem

kockázatos

Tömítések gondos

készítése

Szivárgó gáz veszélyes Kicsi v. jelentéktelen

kockázat

Tömítések gondtalanul Szivárgó gáz nem

veszélyes

Kicsi v. jelentéktelen

kockázat

Tömítések gondtalanul Szivárgó gáz veszélyes Nagy kockázat

Milyen esetekben van szükség kockázatelemzésre

Környezeti kockázatok vizsgálatának részei

• Kockázatos tevékenység

• Elfogadható kockázat

Befolyásolja:

• Tér

• Idő

Környezeti kockázat endogén és exogén összetevői

• Endogén kockázat – befolyásolható:– Belső kockázat– Helyzettől függő kockázat

• Exogén kockázat: külső környezet határozza meg– Geográfiai elhelyezkedés– Környezte ökológiai jellemzői– Biodiverzitás– Széljárás– Infrastruktúra– Politikai intézményrendszerMagyarországon egyéb kockázatnövelő tényezők is vannak.

Környezeti kockázatelemzés

Forrás: Czakó (http://www.inventor.hu/ceco/kock/konyv/korkock.pdf

Az elemzés módszere

A környezeti kockázatok jellemzésére szolgáló mutatók

Forrás:http://www.inventor.hu/ceco/kock/konyv/korkock.pdf

A környezeti kockázatmenedzsment elemei

A kockázatelemzési eljárások azonos elemei:

• veszélyazonosítás,

• kibocsátások előfordulási gyakoriságának meghatározása,

• következményértékelés, terjedési és hatásmodellek alkalmazásával,

• kockázati mérőszámok előállítása.

Veszélyazonosítás

• Mivel a környezeti kockázatok jelentős hányada - legyen– az ipari, ökológiai vagy– egészségügyi kockázat - az ipari üzemek, technológiák működéséből ered, ezért a veszélyek azonosítása, illetve az

előfordulási gyakoriságok meghatározása a kockázatot jelentő ipari technológiák elemzésére kell, hogy vonatkozzanak.

• A veszély azonosításának első lépéseként használható módszerek közül a– kvalitatív elemzési technikák használhatók. Ezek közül a legelterjedtebb a HAZOP (Hazard Operability Study) módszer,

amely egy olyan szisztematikusan végrehajtott elemzési eljárás, amikor a működő technológiát részletesen elemzik aszakértők a lehetséges technológiai funkciókat figyelembe véve.

• A veszély azonosítás következő fázisára a legelterjedtebb és egyben ajánlott módszer a– hibafa elemzés, amely egyben kvalitatív és kvantitatív eljárást biztosít az elemzőnek.

Veszély azonosítás

Egyéni kockázat-társadalmi kockázat

A KOCKÁZAT ELEMZÉS

• A KOCKÁZAT ELEMZÉS magába foglalja a veszély elemzés lépéseit és kiegészül akvantitatív, valószínűségi alapon történő frekvenciabecsléssel és a feltételezhetősúlyos baleseti kockázatok összegzésével. A frekvenciák becslésének kiindulásialapjául az egyes – szűrés után azonosított - üzemi létesítmények, technológiaiegységek súlyos baleseti kibocsátást kiváltó hibáinak megbízhatósági elemzéseszolgál, melynek felhasználásával a lehetséges hatások (toxikus, tűz és robbanás)egyéni és társadalmi kockázatainak frekvenciája is meghatározásra kerülhet akövetkezmény modellek eredményeinek felhasználásával.

Kockázat becslés

• A DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATOT a kockázati eredmények alapján tehető biztonságnövelő intézkedésekrevonatkozó javaslatok segítik és támogatják. A kockázatok korlátozására vonatkozó intézkedések kiválasztásahatékonyan két alapelv alapján történhet a kockázat becslési eredmények alapján. Vagy a frekvenciákmérséklését szolgáló megoldások kiválasztásával, vagy pedig a lehetséges következmények mérséklését szolgálómegoldásokkal.

• A kockázatok korlátozása érdekében, az előzőek szerint megvalósított kockázat elemzési és döntéshozatalifolyamatból tevődik össze a KOCKÁZAT BECSLÉSI eljárás.

• A kockázatok kezeléséhez szükséges optimális megoldások folyamatos kialakítása és fenntarthatósága egyhatékonyan megvalósított kockázat becslési eljáráson alapuló KOCKÁZATMENEDZSMENT RENDSZERműködtetésével valósítható meg.

A környezeti kockázatelemzés tipológiája

• A kockázatok jellemzésére többféle mutató használható. Az ipari kockázatok elemzésénél használatoskvantitatív valószínűségi kockázati jellemzők lehetnek például:

• a kikerülési valószínűségek,• frekvenciák, ugyanakkor a• meghatározó környezeti hatásokat összességében figyelembe vevő egyéni és társadalmi kockázati

mérőszámok.• Az ökológiai és egészségügyi kockázatok elemzésénél használatos mutatók:• a PEC és PNEC, azaz az előre becsült környezeti koncentráció és az előre becsült hatás nélküli

koncentráció viszonya,• PDI és ADI, azaz az emberi szervezetbe történő teljes becsült napi bekerülés és az emberi szervezetbe

történő elfogadható napi bekerülés viszonya. A kockázat jellemzésére használt ezen mutatók aveszélyeztetettség elemzésén és a veszélyforrások azonosításán és az azt követő hatáselemzésenalapulnak.

A környezeti kockázatelemzés tipológiája

• A veszélyeztetettség elemzésen alapuló, becsült mutatók előállításáhozszükséges lépések azonosak lehetnek az ipari kockázatok elemzésénélalkalmazott eljárásokkal, amikor tulajdonképpen a kibocsátások

• gyakoriságát és a kikerülő anyagok terjedési modelljeinek előállítása afeladat. A hatáselemzés során a mérgező adatok feldolgozása és azextrapoláció elvégzése után a hatás nélküli szintek meghatározásatörténhet.

A környezeti kockázati tényező számszerűsítése

• kockázat felméréssel végezhető, amelynek lépései az alábbiak:– a szennyezett terület jellemzése,– a környezetszennyezési veszély, illetve a szennyező forrás, veszélyforrás azonosítása,– a kitettség, vagyis a környezeti szennyező anyag koncentrációjának a felmérése,– a hatás megismerése és mennyiségi meghatározása,– a kockázat becslése,– a kockázat jellemzése.

• A környezeti kockázatelemzés kulcsfeladati:– azonosítani és jellemezni a szennyező forrás-útvonal-cél együttest, vagyis a szennyező

anyag forráshelyét, a terjedés útvonalát (terét) és a szennyezés célját, tárgyát,befogadóját, figyelembe véve a jelenlegi vagy a tervezett területhasználatot éskövetkezményeit.

– definiálni a szennyező forrás-útvonal-cél rendszer viszonyait,– becsülni azt a kockázatot, amelyet a célelem elszenved, ha találkozik a veszéllyel,– értékelni a becsült kockázatot, figyelembe véve a veszély természetét és nagyságát,

valamint azokat a bizonytalanságokat, amelyeket a kockázatbecslési eljárás magánhordoz.

Hazai példák

• A tervek szerint 2008-ig 6,8 milliárd forintért az országban mintegy 24 veszélyes anyaggal foglalkozó üzem körül épül ki új lakossági riasztórendszer. Ez vegyi és meteorológiai szondákból áll majd, amelyek folyamatosan mérik a levegő vegyianyag-koncentrációját, és egyidejűleg követik az időjárási viszonyokat is. Ha a veszélyes anyagok, például klór, benzol, hidrogén-fluorid, ammónia értéke meghaladja a határértéket, a rendszer automatikusan riasztja az illetékes hatóságokat.

Az automatizált, csak a veszélyesség szempontjainak engedelmeskedő riasztástól azonban még távol állunk. Ha szennyezés történik, inkább a titkolózás, elkendőzés jellemző, miként történt legutóbb Esztergom környékén, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy pontosan milyen összetételű gyógyszeripari melléktermék került a dorogi hulladékégetőből a Dunába, valamint a folyó menti város ivóvízhálózatába.

Kolontár

2010.10.09.

35mrd Ft kár

Biztosítás

10 millió Ft

Vörösiszap

A timföldgyártás mellékterméke a magas vastartalmú, jellegzetes színű

vörösiszap, ami folyadékot és 10-30 %-os arányban szárazanyagot tartalmaz.

A vörösiszap folyási tulajdonságai nedvességtartalmától és az erőhatásoktól

függően változnak, pH értéke 12-14 körüli, azaz erősen lúgos, maró anyag.

(A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Anyag- és

Környezetkémiai Intézet és az ÁNTSZ egybehangzó megállapításai).

Bopáli gázmérgezés

• A bhopáli katasztrófa egy 1984. december 3-án, a reggeli órákban[1]

bekövetkezett vegyi üzemi baleset Bhopál város szívében (India),Madhja Prades államban. A Union Carbide rovarirtószereket gyártóleányvállalata 40 tonna metil-izocianát (MIC) gázt bocsátott ki, közel3000 ember azonnali, és 15 000–22 000[2] ember későbbi halálát okozva.

Az Exxon Valdez

• egy olajszállító tankhajó volt, melynek 1989. március 24-én a Prince William-szorosnál (Alaszka) bekövetkezett balesete során – a 211 ezer tonnás óriás megfeneklett a Bligh Reef zátonyain – a hajóból 50 millió liter nyersolaj került a tengerbe, mely minden idők egyik legnagyobb környezeti katasztrófáját okozta.

Fukushima

• Fukushima atomerőmű baleset földrengés utáni cunami áldozata lett - 11 March 2011.

• Mind a 4 reaktor sérült. • Az erőművet 1966-ban építették,

tulajdonosa The Tokyo Electric Power Company. Évi elektromos áram termelése 29891 GWh, hűtővize: tengervíz.

• Legnagyobb baleset Csernobil után• A károkat 180 milliárd euróra

becsülik. A fukushimai erőmű helyreállítási munkáinak értéke meg fogja haladni az 5 milliárd Eurót. A kormány rendkívüli állapotot hirdetett meg: 215 000 lakost telepítettek eddig ki.

A rádioaktív sugárzás terjedése

Sebestyén, 2011.-http://www.jovonk.info/2011/04/11/fukushima-i-nuklearis-baleset

Ellenőrző kérdések

1. Mit nevezünk környezeti kárnak? A károk csoportosítása.

2. A károk 4 lépcsős keletkezési folyamata.

3. A károk és a költségek viszonya.

4. A makrogazdasági károk számbavétele.

5. A mikrogazdasági károk számbavétele.

6. Értelmezze a károk rövid és hosszú távú szemléletét!

7. A környezeti kockázatok fajtái, kezelésük.

•

Természeti tőke értékelésének lehetőségei.

6. előadás

Természeti tőkeértékelés megfogalmazása

Környezet értéke =

természet önmagában vett értéke

+

a jövőbeli felhasználás értéke (Szlávik 2003)

Pl.:

Erdő értéke : a termőterület+ faállomány + jövőbeli érték (rekreáció, CO2

megkötés, folyónövedék ….stb)

A természeti erőforrások értékösszetevőiTELJES GAZDASÁGI

ÉRTÉKSzemélyes használattal összefüggő érték

Használattal nem összefüggő érték

Közvetlen használat értéke

Közvetett használat értéke pl. •ökológiai funkciók•árvízvédelem•viharvédelem

Választási lehetőségek értéke pl.•biodivezitás•védett élőlények•rekreációs érték

Hagyomány vagy örökölhetőség pl.•élőlények•élőhelyek

Létezési érték pl.•élőlények•veszélyeztetett egyedek

Helyhez kötött pl.•rekráció

Nem helyhez kötött pl.•élelmiszer•biomassza

CSÖKKEN A SZEMÉLY ÉRINTETTSÉGE

Szlávik 2003

Környezetértékelési módszerek 1.

• Költségalapú értékelés esetén → a termék /szolgáltatás piaci árát, ill. korrigált piaci áráthasználjuk.

• Kinyilvánított preferenciák esetén → aszakértők megfigyelt magatartás értékelnek, a

környezeti értékek számbavételével.

• Feltárt preferenciákon alapuló módszerek →látható tett előnyök/hátrányok értékelése.

Környezetértékelési módszerek 2.• Haszonátvitel módszere → az előző három

módszer számításainak korrigált eredményeit átviszi az egyik területről a másikra (földrajzi).

Piaci árakon alapuló közgazdasági értékelési módszerek

Feltárt preferenciákonalapuló közgazdasági módszerek

•Megfigyelt piac•Termelékenységi vizsgálat•Költségalapú értékelés–Helyreállítási–Helyettesítési–Megelőzési

Kinyilvánított preferenciák:•Utazási költség módszer•Hedonikus értékelés

Feltételes értékelés:•Fizetési hajlandóság•Elfogadási hajlandóság

Megfigyelt piac és a kapcsolódó javak árai

• Alkalmas:

• Egy természeti érték közvetlen használati értékét

• vesszük számba.

• Pl.: folyószakasz, tó ökológiai rendszerelemei.

• Korrekcióra van szükség a piaci ár meghatározásánál.

• Képlet: NPV=

i=a fa kora i=0 az ültetés ideje MA=a fa max. tenyészideje

Fi=a fa i-edik évben várható tenyészideje

S= a fák túlélési valószínűsége

P és C – a fa kitermelésének egységára és költsége

K= a telepítés költsége R= diszkontláb

Helyettesítési költségek módszere

• a természeti erőforrások helyettesíthetőek hasonló szolgáltatást nyújtó tőkejavakkal, melyek költségével becsülhető a környezet értéke

• példa: a BNV következtében a Duna víztisztító képessége csökken, ezt a szennyvíztisztító kapacitás növelésével lehet helyettesíteni (a többlet költségek adják ennek a funkciónak az értékét)

• Vagy: más vízbázisból kell ivóvizet szolgáltatni, ennek többletköltségei lehetnek

Helyreállítási költségek módszere

• A helyreállítás költségei adják meg az erőforrás megőrzésének/létezésének hasznait

• Példa: Kis-Balaton

• Csak alsó becslést ad (feltételezés: a költségek legalább akkorák, mint az elhárítás haszna)

• Előnye, hogy egyszerűbb becsülni, mint a környezeti károkat

Termelékenységi megközelítés

• Egy természeti érték közvetlen használati értékét vesszükszámba.

• Termelékenységváltozást elemző módszer –biológiaierőforrások inputjain keresztül értékel.

• Pl.: vizes élőhely méretében bekövetkezett változás amelycsökkenti a kifogott halak mennyiségét.

Utazási költség módszer• a rekreációs érték becslésére alkalmas

ár = belépődíj + utazás költsége + az eltöltött idő haszonlehetőség költsége

• valós piaci magatartásra épít

• minél messzebbről jön valaki, annál ritkább az utazás

v2v1

Értékelt jószág

A látogatók kiindulási

helyeinek zónái

v3

Hedonikus (ingatlan érték) ármódszer

• Szabadpiac esetén az ingatlanárak lebonthatók bizonyos értékösszetevőkre pl: a környezet minősége

• ingatlanok értékén keresztül ragadja meg a környezeti, természeti jellemzők értékét

• A lakások ára felbontható részárakra (a lakás jellemzői, szomszédság, megközelíthetőség, …)

• pl. hogyan befolyásolja a levegő minősége a lakások árát

• Valós piaci magatartásra épít

Hedonikus munkaerőpiaci értékelés

– Egészségügyi kockázatok értékelése.

– Bérdifferenciálás

– Egyéb faktorok: végzettség, életkor, tapasztalat

– DE kockázat és kockázati prémium jár a környezeti hatások miatt.

– Hogyan értékelhető az élet?

Haszonátviteli módszer

• Egy vizsgálati eredménynek (pl. fizetési hajlandóság) egyik helyről való átvitelét és egy másik, hasonló területen való alkalmazását jelenti.

– Módosítás nélkül – veszélyes.

– Korrigált – egyes jellegzetességekkel (adatokkal) variálják.

• Szakértők határozzák meg az átvitel során módosítandó adatokat.

• A minták újbóli elemzése.

Költség-haszon elemzés

• Egy beruházás értékelési, kvantitatív döntéstámogató rendszer.

• Különbség a közvetlen pü-i megközelítéstől:

– minden nyereséget és veszteséget figyelembe vesz a felmerülés helyétől függetlenül.

• Legáltalánosabb kérdés:

– meg kell- e valósítani a beruházást.

– Meg kell –e hozni a szakmapolitikai döntést.

• Három dimenziót kel figyelembe venni:

– Időtényező: diszkontálás kérdése a fenntarthatóság szempontjából.

– Területi hatás: különbség az ökológiai érzékenység, társadalmi-gazdasági fejlettség vonatkozásában.

– Társadalmi érintettség: ~ szerepe, hogy egyensúlyba hozza a hasznokat és költségeket a társadalom érintet csoportjai között.

Költség-hatékonyság elemzés

• Ha a környezeti haszon meghatározása bizonytalan –leghatékonyabb megoldás megtalálása a feladat.

• Optimalizálási eljárást jelent.

• Pl: egy bizonyos szennyezési szint elérésének legkevésbé költséges eszközeinek megtalálása.

Példa a megfigyelt piaci és a termelékenységi vizsgálat módszerre.

Feltételes értékelés

• A feltárt preferenciamódszerek közétartozik.

• Kérdőíves megkérdezést alkalmaz.

• Végezhető:

– Fizetési hajlandóság vizsgálat.

• Pl.: mennyivel hajlandók hozzájárulni egy

esetleges környezetvédelmi beruházáshoz.

– Elfogadási hajlandóság vizsgálat.

• Használható: emberi javakban, levegőminőségében, tájképben, az élővilág természeti értékeiben bekövetkezett változások értékelésére.

A terület földértéke

• A föld forgalmi értékének alapjául még mindig az aranykorona szolgál – de értéket befolyásolja.

• Az aranykorona-érték megállapításának alapja, hogy e hozadéki földadó kataszteri rendszerben a különböző művelési ághoz tartozó és különböző minőségű földek hozadékát, illetve tiszta jövedelmét igyekeztek meghatározni.

• A föld értékelésénél az ingatlan piaci értékét leginkább befolyásolja: – az ingatlan fekvése, megközelíthetősége (közúthoz való közelsége, az út minősége),

– infrastrukturális ellátottsága (közművesítés szintje, jövőbeli fejlesztés lehetősége),

– a terület nagysága,

– az esetleges felépítmények műszaki szerkezete, állapota, nagysága,

– az ingatlan tulajdoni viszonyai, piacképessége,

– bejegyzett jogok (pl. gázvezeték-fektetés miatt bejegyzett vezetékjog),

– esetleges környezetvédelmi besorolás (Natura 2000, Érzékeny Természeti Terület, Kedvezőtlen Adottságú Terület),

– piaci viszonyok.

• A föld értékének meghatározása két részből tevődik össze: a földminősítésből és a földértékelésből.

A megkötött széndioxid mennyiségének számítása

• a faanyag széntartalma meghatározható a szárazanyag, vagyis a fa vízmentes tömege alapján a következő viszonyszámok segítségével:

• a fa szén tartalma [tC/ t faanyag]

• (x*49,65)/100= y

• x: a vízmentes faanyag tömege, és y: a fa széntartalma.

• a CO2 molekula súlya / C atomsúlyának a viszonyszáma = 44/12 = 3, 667 [tCO2/tC]

• 1 tonna faanyag képződéséhez 1,821 tonna CO2

szükséges (Búzás 2007)

Magyarországi aranykorona értékek

Minta terület

Mintaterültet bemutatása:

• Debrecen, Nagyerdő

• Terület: 332,96 ha

-12 aranykorona/ha

• 159 erdészeti parcella

• 83db elegyítés mentes

• 76db elegyes

• Natura 2000-es terület

A földterület értéke

• Mint önmagában levő érték:

• 1-2millió Ft/ha között mozog a térségben a föld ára (átlag 1,5Millió Ft/ha)

• 499.440.000 Ft a földterület értéke

A terület fa állománya• Tölgyek

- kocsányos tölgy

- egyéb tölgyfélék (vörös, cser)

• Fehérakác

• Fenyő félék

- simafenyő, erdei fenyő

- Nyárfa félék

• Juharfa félék

• Egyéb fafajták

49%

18%

8%

10%

7%

8%Tölgyek

Akác

Juharfélék

Vegyes

NyárfélékFenyőfélék

A fa fajták kora

A legmagasabb átlagéletkora tölgyeknek (53,91), valamint a juharféléknek

(51,48) és a fenyőknek (43,16) van. A többi közel azonos átlag életkorú.

Erdészeti – folyónövedék - adatok

• 748,2 m3 (486.33t) az éves folyónövedék mennyisége összesen a területen

• 4,94 m3/ha (3.21t/ha) az átlagos folyónövedék

• A legnagyobb érték 19,8 m3/ha(Tölgy állomány)

• A legsűrűbb fája a Tölgynek 800kg/m3 a legpuhább a 500 kg/m3 Nyárnak van (650kg/m3 átlagosan )

Folyónövedék alakulása

0

5

10

15

20

25

2 4 8

11 12 15 18 23 31 39 43 51 56 62 72

126

128

167

Folyónövedékalakulása a korelőrehaladtával.

Polinom.(Folyónövedékalakulása a korelőrehaladtával.)

0

2

4

6

8

10

12

14

7

13 17 21 21 34 47 51 51 56 56 56 56 66 66 67 73 77 77 82 87

Juharfélékfolyónövedéke

2 id. mozg. átl.(Juharfélékfolyónövedéke)

Nyersfa és széndioxid tömeg

Fa tömeg (t) Megkötött CO2 (t)

Tölgyek 56.205,33 51.165,55

Akác 5.004,15 4.555,44

Fenyőfélék 7.609,24 6.926,94

Nyárfafélék 1.466,89 1.335,36

Juharfafélék 2.623,59 2.388,34

Egyéb fafajták 2.083,99 1.897,13

Összes: 74.993,19 68.268,76

Megkötött széndioxid mennyisége fafajokra

lebontva

Összesített adatok

• A nyersfa készlet 74.993,19t a területen ami éves szinten

486.33t-val növekszik

• 1.874.829.750Ft ~1,9 Milliárd Ft

• 68.268,76t CO2 van a területen megkötve.

• Ez évente 442,72 t-val növekszik

• Jelenleg 4.71Euro/t a CO2 kereskedelmi ára

• Így az idáig megkötött CO2 mennyisége 321545.86Euro

~93.248.299 Ft

Hasznosítási lehetőségek

• Energia termelés

- energia termelésre alkalmas fafajok

(nemes nyár, akác ) 20-40t/ha 2-4 éves

vágási ciklussal.

• Emisszió csökkentés (gáz, szag)

• Talaj remediációs képességek

• Zajszennyezés csökkentése

• Rekreáció

Következtetések és javaslatok

• Rekreációs értékek számolása nem megoldott

adatok nem álltak rendelkezésemre.

• Más fafajok széndioxid fixációjának vizsgálata

• A terület értékét jelentősen befolyásolhatja a

széndioxid árfolyamának módosulása.

• A terület összesített értéke a közjószág

szempontjából: 2.467.518.049 Ft

Film elemzések

• Mik voltak a kiváltó okok?

• Milyen természeti értékekbenkeletkezetek károk?

• Hosszú távú hatások mik lehetnekkörnyezeti és gazdasági szempontból ?

• Milyen módszerekkel lehet vizsgálni atermészeti tőke értékét a bemutatottpéldákon keresztül ?

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Externáliák – externáliák internalizálása

7. előadás

2015.03.10.

Externáliák

• Az externáliák fogalma

• Az externáliák típusai

• Az externális hatások közgazdasági következményei

• Az externália gazdaságilag optimális nagysága

• Az externáliák internalizálása

• Pigou-i adó

• A Coase-elmélet

• A normák és az adók közötti választás

Stages of Energy Sources• Kutatás / Kiértékelés

• Betakarítás

• Feldolgozás / Finomítás

• Szállítás / Eloszlás

• Tárolás

• Átalakítás (villamosenergia termelés)

• Értékesítés

• Véghasználat

Phases within a Stage

– Fejlesztés / Bemutató

– Kereskedelmi kiépítése

– Üzemeltetése és karbantartása

– Bontási

– A hosszú élettartamú hulladékok menegement-je

– Környezeti kontrol *

Szabályozás és felügyelet *

AZ EXTERNÁLIÁK FOGALMA

• “Külső gazdasági, vagyis túlcsordulási hatás következik be, amikor atermelés, vagy a fogyasztás járulékos költségeket, vagy előnyöket okozmásoknak, mégpedig úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg.Pontosabban, a külső gazdasági hatás a gazdaság egyik szereplőjének amagatartása által egy másik szereplő jólétében előidézett olyan hatás, amelynem jelenik meg dollár-, vagyis piaci tranzakciókban.”

• /Samuelson-Nordhaus/

• “Külső hatás egy személy vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlenmellékhatása egy másik személy, vagy vállalat profitjára, vagy jólétiszintjére.”

• /Mischan

A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) típusú

szennyezés

• A szennyezés egyik alaptípusa a flow típusú szennyezés akörnyezetbe kikerülve átmeneti koncentráció növekedést idéz elő ésaz anyag természetétől, a koncentrációnövekedés mértékétőlvalamint a befogadó környezet állapotától függő káros környezetihatást válthat ki. Ugyanaz az emisszió más-más körülmények (pl.időjárási viszonyok) között eltérő környezeti hatással jár. Akörnyezet szennyezés-elnyelő kapacitásától is függ a károsításmértéke. Környezetszennyezésről általában akkor beszélünk, ha azanyag/energia kibocsátás gyorsabb ütemű, mint amilyen ütemben akörnyezet a szennyezést képes ártalmatlanítani. A flow típusúszennyezés tehát olyan anyag és/vagy energia áram, amelykárosítja a környezetet, de amelynél a károsítás mértéke csak azaktuális emissziótól függ, a károkozás egyszeri. A szennyezéshígulási, kémiai, biológiai folyamatok révén szétoszlik és a jövőrevonatkozóan elveszíti a környezetet károsító természetét.

A környezetszennyezés két alaptípusa: felhalmozódó (stock)

típusú szennyezés

• A felhalmozódó (stock) típusú szennyezésnek környezeti

szempontból ismét két alaptípusa van: az egyik a teljesen stabil

vagyis maradéktalanul felhalmozódó szennyezés, a másik a

felhalmozódó, de azért lassan lebomló változat.

• A teljesen stabil, felhalmozódó (stock) típusú szennyezésre példák a

nehézfém szennyezők: higany, ólom, kadmium stb., amelyek a

talajban, vízben, élőlényekben felhalmozódnak és ezért

koncentrációjuk folyamatosan nő. Minden újabb emisszió ezekből

az anyagokból növeli a környezet terhelését jó példáját szolgáltatva

a növekedés végességét hirdető elméleteknek. Az újabb kibocsátás

ez esetben mintegy hozzáadódik az előzőhöz és hatását a

megemelkedett koncentrációval újra és újra kiváltja.

A felhalmozódó szennyezés más része lassan ugyan de

lebomlik. Ebbe a csoportba tartoznak az olyan anyagok

mint például a DDT vagy a műanyaghulladékok, de még

tipikusabb példaként említhetjük a radioaktív izotópokat,

amelyeknél a lebomlás sebességét jelző felezési időt

pontosan ismerjük. Míg az előbbi eset a növekedés

végességét bizonyítja, ez utóbbi példát szolgáltat a

fenntartható fejlődésre. A lassan lebomló hulladékokból

olyan mértékű emisszió engedhető meg, amilyen

mértékben azok eltűnnek a környezetből. A már említett

izotópok esetén például pontosan kiszámítható, hogy

mekkora az a pótlólagos izotópterhelés, ami nem okoz

háttérsugárzás növekedést.

Az externáliák

Hatás Fogyasztói Termelői

Pozitív Védőoltás egy

fertőző betegség

ellen

Méhész-

gyümölcsöskert

Negatív Rádió zaja egy

parkban

Vegyi üzem által

kibocsátott

szennyezés

Az externáliák

jellegzetességei

• Harmadik személy (vagy személyek)

jóléti függvényét módosítja.

• Nincs ellentételezés.

• Az előidézett hatás nem szándékolt.

Externális költség

Externality Cost (¢/kwh) = EF (lbs/Btu) x HR (Btu/kwh) x VED

(¢/lb)

EF = kibocsátási tényező, a lbs / Btu felhasznált üzemanyag;

HR = Hő termelési hatékonyság az erőművekben, a BTU / kWh;

VED = Környezeti károk értéke, a ¢ / kg.

Externália megjelenése

Externália csoportosítása

• Termelői externália – Termelő termelőre

– SO2 kibocsátó rézolvasztás – savaseső – mezőgazdaságra

kedvezőtlen

• Termelő – fogyasztóra

– SO2 kibocsátó rézolvasztás - TBC

• Fogysztó - fogyasztóra

– dohányzás

• Fogyasztó termelőre

– Személygépkocsi használat lelassítja a tömegközlekedést, és csökken

az utasforgalom

Pozitív fogyasztói externáliák

• Méhészet

• Védőoltások

• ……

Negatív fogyasztói externáliák

• Gépkocsi használat

• Alkohol és cigaretta fogyasztásnak

• Vandalizmus,

• Rádió bömböltetés (gépjárműben)

• Szemetelés,

• Fényszennyezés……

Az energia használat és üvegházhatás mint

negatív externália

(

(Sub)sector 1990 Fuel Direct CO2 Indirect

CO2

1990 total 2010 frozen

use emission emission CO2 technology

emissions reference level

EJ Mt Mt Mt Mt

Iron and Steel 2,3 198 48 246 266

Non-ferrous

metals

0.5 16 33 50 68

Chemicals 2.0 38 217 254 420

Building

materials

1,5 204 28 232 276

Paper, pulp

and

printing

1 10 124 135 218

Food, drink,

tobaco

0,9 11 96 107 166

Others 1 104 160 264 374

Total 03.szept 581 706 1287 1789

Fajlagos externális költség EUR/kWh

Termelői externália

Egy termék termelésének és

fogyasztásának társadalmi

határköltsége a termelés és fogyasztás

egységnyi megváltozására jutó összes

költségváltozás

Kávéültetvények

Az externális hatások közgazdasági

következményei

• A szennyezést okozó tevékenység túlzó lesz.

• Túl sok szennyezést termelnek.

• Nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó

szennyezés csökkentésére.

• A szennyezésért felelős termékek ára túl

alacsony.

• Nincs ösztönzés a hulladékok

újrahasznosítására.

A termelési externáliák matematikai kifejezése

(a jólét maximalizálása)

WQ=BQ (Q)-CQ (Q)-EQ (Q),

BQ(Q) = CQ(Q) + EQ(Q)

A termelés magán és

társadalmi költségei*

*Kerekes-Szlávik:

Gazdasági útkeresés - környezetvédelmi stratégiák

KJK, 1989 56. o.

Ár,

költség

Kereslet

b

i

h

p*

pm

A kínálat (ha a költségek

tartalmazzák az

externális

határköltségeket)

A kínálat (ha csak a

termelés

határköltségeit

vesszük figyelembe)

TermelésQ* Qm

Költségek,

hasznok

Gazdasági aktivitás

Egyéni tiszta határhaszon

(MNPB)

Externális határköltségek

MEC

Qm0

Az externália gazdaságilag optimális

nagysága

Q*

A

B C

D

Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma

A -a társadalmi tiszta haszon maximuma,B -az externália gazdaságilag optimális

szintje,A +B -a tiszta magánhaszon társadalmi

optimuma, C -a tiszta magánhaszonnak az a része, amit

a társadalom nem ismer el,C+D -az externália azon része, amit el kell

kerülni,

Q* -a gazdasági tevékenység társadalmilag

optimális szintje,

Qm -a gazdasági tevékenység azon szintje,

amely mellett maximális a magánhaszon.

Az externáliák internalizálása

Arthur Pigou (1877-1959)

1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of

Welfare)

• A társadalom ráfordításait a

termelésre egységesen kivetett

adókkal lehet internalizálni.

Az optimális Pigou-i adó megegyezik az

optimális szennyezési szinthez tartozó

externális határköltséggel.

A Pigou-i adó optimális nagysága

Költségek,

hasznok

Gazdasági aktivitás

Egyéni tiszta határhaszon

MNPB

Externális határköltségek

MEC

Qm0 Q*

t*

MNPB-t*

A következő okok miatt nem alkalmazható a termelésre kivetett adó:

Tiszta piaci verseny nem létezik. Sokkal jellemzőbb a monopolhelyzetre való

törekvés, amelyben lehetősége van a termelőnek arra, hogy termékét

„hiánycikké” tegye, és így magasabb árat határozzon meg.

Egységnyi termelés nem feltétlenül egy egységnyi szennyezéssel jár. Egy

adott termék eltérő úton is előállítható, melyek közül van, ami környezetbarát,

mások nagyobb kibocsátással járnak. Ha az adott termék előállítására a

technológiától függetlenül azonos nagyságú adót vetnek ki, az nem segíti elő a

környezetkímélő technikák alkalmazását.

Előfordulhat, hogy az optimális volumenű kibocsátáshoz tartozó externális

határköltség nagysága alapján meghatározott adó mértéke sokszorosan

meghaladja a termelési határköltséget. Ilyen mértékű áreltérítések piaci

következményei teljesen kiszámíthatatlannak tűnnek.

Hiányosságai

- A termelésre kivetett adó azonban nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy

ösztönözze a kisebb környezet szennyezéssel járó megoldások elterjedését.

- Ha az adót nem a termelésre, hanem közvetlenül a szennyezésre vetjük ki,

akkor a szennyezés nagyságát kell mérni, aminek költsége van.

Pigou-adóra példák:

- termelésre kivetett adó pl. a termékdíj és a cigarettára/alkoholra kivetett

jövedéki adó, szennyezés alapján meghatározott adó pedig a

környezetterhelési díj.

- A Pigou-adónak, mint bármelyik másik állami adóztatási formának van

társadalmi jóléti költsége.

- A kivetett adó kapcsán a termelőnek két lehetősége van. Az egyik, hogy

visszafogja a termelést, a másik, hogy érvényesíti az árban. Változatlan

keresleti görbét feltételezve a termék ára mindkét esetben emelkedik, és az

értékesített mennyiség csökken. Így keletkezik egy ún. holtteher veszteség,

ami a társadalom és a termelő (ezáltal az állam) vesztesége

Alkalmazása

Q [t]

M [$]Társadalmi

határkár

(MSD)

Magánhatárkár

(MPD)

N

V0

Q* Q0

Adó, díj

(AD)

Elhárítás

határköltsége

(MCA)

Szlávik János: Környezetgazdaságtan,

környezetmenedzsment

(Műegyetemi Kiadó, Bp. 1996) alapján

Szabályozás szennyezési

díjakkal

A Coase-elmélet

Ronald Coase (1910- )

1960: The Problem of Social Cost

(A társadalmi költség problémája)

Coase-tétel:

függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a

tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri

a társadalmi optimumot.

• használat joga

• a jövedelmek megszerzésének és

megtartásának joga

• a tulajdon lényeges tulajdonságának

megváltoztatásához való jog

• az előbbi tulajdonjogok összességének vagy

csak egyes elemeinek átruházási joga.

Tulajdonjog:

A jogok definiálása

1. mindenkinek joga van a környezetet

használni

2. mindenkinek joga van a tiszta

környezethez

Az optimális szennyezési szint kialakulása alku útján*

Költségek,

hasznok

Gazdasági aktivitás

Egyéni tiszta határhaszon

(MNPB)

Externális határköltségek

MEC

Q* Qm

b

i

c

*Pearce - Turner:

Economics of Natural Resources and the Environment

1990, 72. o.

0 d e j

h

g

f

A Coase-elmélet kritikája

• tökéletes versenyt feltételez

• nehéz az alkuban résztvevők azonosítása

• nagyszámú érintett

• károkozók - a kárt elszenvedők

azonosítása

• jövő generáció tagjai

• a tranzakciós költségek összege nem nulla

A környezetkárosításban érintettek egy része, a jövő generáció

például egyáltalán nem tud részt venni az alkuban.

Ha az alku költségei meghaladják az alku hasznát, akkor két

feltételezéssel élhetünk. Az egyik, a szennyezések ily módon nem

csökkenthetők, a másik, hogy minden meg nem szüntetett

szennyezés közgazdaságtani értelemben vett optimumon van,

mert elhárítása nagyobb költséggel járna, mint a jelen állapotban

okozott kár. Ezzel szemben sokkal valószínűbb, hogy az

információhiány, a tulajdonosi jogkör tisztázatlansága, illetve a

felelősség áthárítása miatt nem történik meg az alku.

A Coase-elmélet kritikája

A normák és az adók

egyformán célravezetők

szabvány

a

b

c

Q

adóe

d

Q’

Költségek,

hasznok

Gazdasági aktivitás

MECMNPB

(igaz)

MNPB

(hamis)

0 Q* Qm

Meredek externális határköltség görbe

esetén a szabványok alkalmazása a

célravezetőbb

Költségek,

hasznok

Szennyezési szint

MEC

MNPB

(igaz)

MNPB

(hamis)

0 Q* Qm

szabvány

Q

adó

Q’

a

b

c

d

e

Ez az eset akkor fordul elő, ha különösen veszélyes

szennyezőanyagok kibocsátását vizsgáljuk. A hatóság a

határhaszon görbét alulbecsülte, így annak megfelelően

határozta meg a kibocsátható mennyiséget, illetve az

adót (4.3. ábra). Ha a normát választja, a bekövetkező

társadalmi kár sokkal kisebb mértékű, mint adó kivetése

esetén. A másik előnye a normával való

szabályozásnak, hogy a korlátozást nem gazdasági

megfontolás szerint kell kikényszeríteni. A meredek

externális határköltség görbe azt jelzi, hogy az adott

szennyezőre a környezet nagyon érzékeny, ezért a

szennyezés megakadályozása nem lehet a profit

függvénye.

Lapos externális határköltség görbe

esetén célravezetőbb az adók

alkalmazása

Költségek,

hasznok

Szennyezési szint

MEC

MNPB

(igaz)

MNPB

(hamis)

0 Q* Qm

szabvány

Q

adó

Q’

a

b

c d

e

A kisebb környezeti kárt okozó szennyezőkre a túl

szigorú szabvány alkalmazásával a társadalom

bevételei nagyobb mértékben csökkennek, mint az

alábecsült adóval keletkező társadalmi károk. Ha a

bevételből környezeti pénzalapot képeznek, a kiesett

bevétel jelentős károkat indukálhat az elmaradt

beruházások révén.

A kőolaj — a fogyasztás

árrugalmassága

term

ékfo

rgal

maz

ás, i

lletv

e ad

ób

evét

el

ökoadó az eddigi ár %-ában

Az árrugalmasság kétféleképp hathat. Ha rugalmas árucsoportra vetik ki az adót, akkor

az áremelkedés hatására a kereslet jelentős mértékben visszaesik. Ez történt a

hajtógázas palackokra kivetett adó hatására. A freont tartalmazó termék az eredeti

céloknak megfelelően kiszorult a piacról.

Ha merev keresletű termékre vetik ki a pigoui adót, a fogyasztás csak kismértékben esik

vissza, így a bevételből pénzalap képezhető, mint ahogy történik Magyarországon a

termékdíjak kapcsán. Míg a motorbenzin árrugalmasságát -0,65, -1,0 közöttire becsülik,

ami viszonylag magas érték, addig a megtett kilométerekre számított hosszútávú

árrugalmasság -0,1 és -0,4 közötti. Vagyis az üzemanyag árak emelésével a vásárlási

kedv csökken, viszont a hosszútávú utakra továbbra is igényt tartanak a vásárlók (Kiss

2002). Ez abból a szempontból előnyös, hogy a rövidtávú utak kilométerre

vonatkoztatott fajlagos kibocsátása nagyobb, így a környezetvédelmi szempontból

hatékonyabb tömegközlekedés kerül előtérbe. Természetesen ehhez szükséges, hogy a

tömegközlekedés valós alternatíva legyen. Kerekes (1998) arra hívja fel ugyanakkor a

figyelmet, hogy a „zöldadó” társadalmi megítélése kedvezőbb, ha rugalmas keresletű

termékre vetik ki.

Az árrugalmasság és a pigoui adó

Ellenőrző kérdések

1. Mit nevezünk externáliának? Hogyan csoportosítjuk az

externáliákat?

2. Az externálik optimális szintje.

3. Az externáliák gazdasági következményei-az externáliák

internálizálása.

4. A Pigoui adó koncepció

5. Coase tétele

Környezetvédelmi szabályozás

8. előadás

Tartalom

• A környezetszabályozás célja, eszközrendszere

• Fő környezetszabályozási típusok

– Kritériumok a megfelelő szabályozó eszközök kiválasztásához

• Szabályozás formái

• Nemzetközi gyakorlatban alkalmazott eszközök

A szabályozás célja

• A gazdasági érdekeket figyelembe véve ösztönöznek a környezetvédelmileg kívánatos magatartás kialakítására.

• A vállalatok bizonyos döntési teret kapnak az általuk leggazdaságosabbnak ítélt környezetvédelmi megoldás kiválasztására.

• A környezetvédelem belső érdekké transzformálása

• Optimális erőforrás felhasználás és szennyezés kibocsátás elérése.

A szabályozórendszerrel szembeni követelmények

1. Javuljon, vagy legalább ne romoljon a környezet állapota. Ennek érdekében megkell határozni a megengedhető szennyezés mértékét /normáját/.

2. Ellenőrizni és mérni kell a gazdálkodó szervezetek környezetszennyezőtevékenységét.

3. Szankciókat kell kidolgozni a normákat nem teljesítőkkel szemben.4. A szankciókat oly módon kell meghatározni, hogy azok ösztönözzék a

gazdálkodókat korszerűbb beruházásokra (innovációkra), környezetbaráttechnológiaváltásra, termékváltásra.

5. Adott környezetminőséget a lehető legkisebb társadalmi ráfordítással kell elérni.6. A szabályozásnak figyelembe kell venni, hogy a piac sehol sem tökéletes, (azt

állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmiszabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozómechanizmusokhoz.

7. Politikailag elfogadható legyen (mind a környezeti norma, mind a be nem tartókszankcionálása tekintetében).

8. Rugalmas legyen, azaz képes legyen igazodni a változó gazdasági körülményekhez.9. Áttekinthető legyen : a túl bonyolult szabályozási rendszerben a végrehajtás

nehézségei rontják a hatásosságot.10. Forrásképző szerepet is be kell töltenie: egyes környezeti feladatok ellátására

finanszírozási alapot képezzen, bár ennél is fontosabb, hogy orientálja a gazdaságiélet szereplőit.

Szabályozás formái

• Közvetlen, vagy normatív szabályozás

• Közvetett, vagy gazdasági szabályozás, amelynek három fő típusa:

– az adó vagy díj (vagy más hasonló közteher),

– a támogatás (szubvenció), és

– a piacteremtés.

• Etikai (önkéntes) szabályozó eszközök

Közvetlen (vagy normatív) szabályozás

A normák rendszere

– Célok:

– Kritériumok

– Immissziós vagy környezetminőségi normák

– Emissziós vagy kibocsátási normák

A közvetlen szabályozás eszközei

• Nyílt tiltás-tisztán hatósági szabályozóeszköz

• Engedélyeztetési eljárás

• Normák állítása

A direkt vagy közvetlen szabályozás struktúrája

Környezeti

hatáskörnyezetpolitika,

tervezésjogalkotás

visszacsatolás szankcionálás, ill.

jogkövetkezmény

ellenőrzés

közigazgatási eszközök

esetleg önkéntes jogkövetés

Kritériumok a megfelelő szabályozó eszközök kiválasztásához

1. Statikus hatékonyság

2. Dinamikus hatékonyság

3. Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigény

4. A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás

5. Politikai megfontolások

Nyílt tiltás

• tisztán hatósági szabályozó eszköz, amely a norma szintje feletti

• szennyezést jogtalannak tekinti, és a termelő személyt vagy szervezetet tevékenységének

• megszüntetésére kötelezi.

• Ritka, de léteznek esetek: DDT vagy a Lindán, freon, Higany és Hg tartalmú technológiák, termékek (2013)

Engedélyeztetési eljárás

• Új vállalatok létesítésekor (egységes rendszer IPPC és BAT)

• A kivitelezési terveket, az alkalmazni kívánt technológiákat engedélyeztetni kell a megfelelő szakhatósággal,

• Amelyik ha szükségesnek tartja, a kivitelezésre és a későbbi működésre kiterjedő környezeti hatásvizsgálat (KHV) készíttetését írhatja elő, és a

• Működést a környezeti hatások figyelembevételével engedélyezik vagy nem.

• Esetenként feltételekhez kötik a működési engedély kiadását.

Normák állítása

• A közvetlen szabályozás leggyakrabban használt eszköze a normaállítás.

• A szennyező anyagok kibocsátásának normákkal történő korlátozására kétféle megközelítés alakult ki:

– az egyik az emissziós normák,

– a másik az immissziós normák alapján.

• A kérdés: melyiknek a szabályozása előnyösebb?

A normaállítás lépései

• a levegő és vízminőségi normák vagy célok kitűzése, az immissziósnormák meghatározása,

• az emissziós normák, termékegységre vagy technológiára vonatkozó normák megállapítása,

• a norma betartását ellenőrző monitoring rendszer kifejlesztése,• a norma betartásának kikényszerítése, a normát megsértők

szankcionálása (leggyakrabban bírságolás).

Az emissziós normák

• a kibocsátási normákat a hatóságok a tömegek nyomásának engedve megszigorítják.

• könnyen kialakulhat a "főmérnökök hallgatási kartellje", ami azt jelenti, hogy a termelők a technikai újításokat, fejlesztéseket eltitkolják, nehogy szigorúbb normákat és így magasabb költségeket idézzenek elő.

Példa emissziós normákra

Az immissziós normák

• szerint a szennyezés maximálisan megengedhető mértékét kell megállapítani

• egyes létesítményekre vonatkozó korlátozásokat úgy kell megszabni, hogy a keletkezett összennyezés ezeken a határokon belül maradjon.

• nem kell az egyes források kibocsátását külön-külön szabályozni.

• Immisszió (szennyezettség): A környezeti elemek (levegő, víz, föld) szennyezetségi állapota, mely az emissziót, majd a transzmissziót ill. transzportot követően alakul ki. Jellemezhető a szennyezők minőségi és mennyiségi értékeivel.

Immissziós normák

Légszennyező anyag Egészségügyi

határérték

(1 órás)

Tájékoztatási Riasztási

küszöbérték

[mg/m3]

Kén-dioxid 250 400 500

Nitrogén-dioxid 200 350 400

Szén-monoxid 10 000 20 000 30 000

Szálló por (PM10) 50* - -

Kén-dioxid + Szálló por - 500 600

Ózon 120 180 240

A közvetlen szabályozás hátrányai

• a viszonylag magas adminisztrációs költségeket.• a szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos

társadalmi-politikai problémákat• a környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére

vonatkozó ösztönzés hiányát,• mivel a megállapított normák általában minden

szennyezőre egyformán érvényesek, nemösztönöznek arra sem, hogy a szennyezés mértékétott csökkentsék legjobban, ahol az a legolcsóbb,

• a környezet használatát ingyenesen biztosítja azokszámára, akik a megszabott norma alatt szennyeznek,

• a szabályok, normák nemzetközi összehangolásánakhiánya is csökkenti a módszer eredményességét

Közvetett (vagy gazdasági) szabályozás

A gazdasági szabályozás leggyakrabban alkalmazott formái:

a) Adó vagy díj (vagy más hasonló közteher),

b) Támogatás (szubvenció),

c) Piacteremtés.

Környezeti

hatáskörnyezetpolitika,

tervezés

a piac reagálása

jogalkotás

visszacsatolás

a közigazgatás

ellenőrzése,

beavatkozás

korrekciós

intézkedések

a környezeti és

piaci válasz

szerkezetváltás,

önszabályozás

a környezethasználók értékelik

a szabályzást és a piaci reakciókat

A gazdasági befolyásolás szabályozási struktúrája

Közgazdasági szabályozók jellemzői

• Pénzügyi ösztönzők megléte

• Önkéntes tevékenység lehetősége

• A szabályozó kormány- (vagy egyéb) hatóságok

előírásán alapul

• Fennáll a környezetminőség fenntartásának vagy

javításának szándéka

Típusai

• Környezeti díjak/adók

• Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere

• Végrehajtási ösztönzők

• Támogatások

• Önkéntes megegyezések

• Környezeti felelősségbiztosítás

Adó, környezethasználati díj, illeték, járulék

• A szennyező termeléssel okozott kár alapján kivetett adó (Pigou féle adó) mint láttuk, úgy korrigálja a piaci szabályozásnak azt a tökéletlenségét, hogy a termelés magánköltsége alacsonyabb, mint társadalmi költsége

A környezetszabályozó adók funkciói:Optimalizáló:• A nemzetgazdasági összköltség minimumának meghatározása, károkról és

költségekről van szó. Növekvő kv-i kiadásokkal csökkenthetőek a kv-ikárok.

Ösztönző:• Adózás esetén a szennyező alternatíva előtt áll: • ha szennyez, adót fizet, ha pl. tisztít, adót takarít meg. A számára legkisebb

kiadással járót fogja választani.

Költségminimalizáló:• Ott lehet adókkal nagyobb eredményt elérni, ahol alacsonyak a kv-i

intézkedések költségei.

Szubvencionáló:• Felerősíti az ösztönző és a költségminimalizáló funkciók hatásosságát.• Szubvenció: ha pl. a hatóságok által előírtnál nagyobb tisztítási

teljesítmény kell és ezzel együtt pótlólagos beruházás, akkor az adóbevételekből megtérítik a többletköltségeket, szubvencionálnak.

A Pigou féle adó fogyatékosságai

• az okozott károk nagyságának felbecsülése ugyanis komoly nehézségeket okoz. ( környezeti folyamatokban a változók nagy száma, bonyolult kölcsönhatásaik, a szinergizmusok, időtényező kiemelkedő szerepe)

• fogyatékossága annak feltételezése, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár, így elég, ha a termelést adóztatják

• az innovációra való ösztönzöttség alacsony színvonala miatt a gyakorlatban mellőzik.

• érthódít társadalmi, politikai döntés legyen, hogy milyen környezetminőség fenntartását hajlandó és képes a társadalom finanszírozni

A kibocsátás egységére kivetett adótípus:

• Kibocsátási díj v. adó - A vállalatnak addig érdemes a szennyezés elhárításával /értsd tisztítással/ foglalkozni, ameddig annak költsége kisebb az adónál, vagy azzal legfeljebb megegyező. Az adó kivetése a gazdálkodó számára választási lehetőséget jelent:– szennyezi a környezetet és ennek megfelelően adót fizet, – vagy olyan környezetkímélő technológiát, vagy tisztítási eljárást alkalmaz,

aminek révén mentesül az adófizetéstől

•

Adózás az EU-ban

Környezeti adók aránya

Termékdíj mértéke

http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20111005-igy-emelkednek-a-termekdijak-2012-evi-koltsegvetes.html

Termékdíj várható változásai

- A kormány most megjelent tervezete szerint, ha egyvállalkozás újrahasznosítható csomagolásokatalkalmaz, és képes nyomon követni a csomagolásokútját, akkor mentesül a termékdíj alól.

A kibocsátási díj előnyei és hátrányai

• Előnyök:– módosítja a költségelosztást a negatív külső hatások belsővé tételével, így

közelíthet az erőforrások megosztása az optimálishoz, azaz a termelés a kevésbé szennyező irányba tolódik el, mivel ezek költsége kisebb.

– diffúz szennyezőkre is alkalmazható

• Hátrányok– díj nagyságának a megállapítása sok információt igénylő, bonyolult

– a díjkivetés elsőszámú motiváló tényezőjévé a bevételképzés válik.

Adók előnyei hátrányai

• Előnyök:•

• adók segítik a kv-i költségek minimalizálását• adók a szennyezés csökkentését adómegtakarítással ösztönzik• adó piackonform, dönthetünk a szennyezés csökkentése mellett vagy adót fizetünk• adó képes a kv-et a gazdálkodó belső érdekévé tenni•

• Hátrányok:• adó mértékét a politikai folyamatokban alakítják ki – sokszor alacsony• adófizetők ellenállása• adómértéket nehéz felülvizsgálni, korrigálni• egységes adók nem biztosítják a különböző régiók szennyezettségének egyforma csökkentését – szennyezettségi

gócok alakulhatnak ki• infláció csökkenti az adók ösztönző erejét• ha az adó becslésekre alapul, nincs ösztönző erő a csökkentésre• nemzetközi szinten nem azonos adók – versenysemlegesség hiányzik

Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés

• Dotáció

• Gyorsított amortizáció

• Állami kölcsönök, kamatkedvezmények

Dotáció

• az állami támogatás egyik formája,

• az állami költségvetésből kapja a vállalat

• átmeneti pénzügyi segítség nyújtás

• olyan esetekben, amikor a termék ára nem fedezi az előállítási költségeket. (PI. kedvezőtlen természeti viszonyok esetén a betakarított termékekből jóval alacsonyabb a bevétel, mint a tervezett.)

• Az árkiegészítéstől abban különbözik, hogy csak átmeneti pénzügyi nehézségek áthidalásához nyújt segítséget.

Gyorsított (degresszív) amortizáció

• Az évenkénti amortizáció számításának az a módszere, amely a kezdeti években nagyobb, a későbbi években kisebb értékcsökkenést állapít meg.

• A beruházási kedv helyreállítása érdekében 2003-2004-ben gyorsított amortizációs leírást tesznek lehetővé a vállalkozások számára az abban az évben üzembe helyezett berendezések esetében

Letét-visszafizetési rendszer

• Sajátos szabályozóeszköz, amely csak részlegesen sorolható a támogatásokkategóriájába. A letét-visszafizetési rendszer minden más szabályozóeszköznélalkalmasabb módszer a környezeti problémák kezelésére azokban az esetekbenamikor:– a környezetkárosodást okozó források száma nagy– ezek a források mobilak– a szennyezés eredete egyértelműen nem mutatható ki.

• A rendszer logikája a következő: A potenciális károkozóra illeték formájában adótvetnek ki, az okozható kárral körülbelül megfelelő nagyságban, és számára fizetésformájában támogatást adnak a letét jelenlegi értékének megfelelő nagyságban, habizonyos feltételek teljesülnek

•

Piacteremtés (piaci és hatósági eszközök kombinálása)

A "szennyezési jogok" piaca

• Emisszió csökkentési jóváírások (Emission ReductionCredits

• Emisszió kiegyenlítés (Offset): általában vállalaton belül –új üzem létesítésénél

• Buborékpolitika (Bubbles Policy): regióra

• Az összevont szennyezés kibocsátás (Netting Out): A vállalatra vonatkozó összevont emissziós norma meghatározásával az innovációt kívánják elősegíteni

Emisszió csökkentési jóváírások• A norma alatt szennyező vállalatok többletteljesítményét ismeri el

jóváírások formájában • Ne csak a norma által előírt határig, hanem azon túl is érdekelt legyen a

vállalkozó emisszióját csökkenteni• A jóváírások "fizetőeszközként" működnek• Ezek ugyanabban a régióban eladhatók, bérbe adhatók, vagy bankban

tartalékolhatók• Később, ha szigorúbb szennyezési korlátozásokat rendelnek el, akkor ezek

a jóváírások felhasználhatók. • Egyesült Államokban több helyen un. környezetvédelmi bankokat hoztak

létre.• Ezekben a bankokban lehet tartalékolni vagy forgalmazni a jóváírásokat• Jóváírást, "szennyezési jogot" az vesz, akinek a szennyezés tisztítása vagy

elkerülése lényegesen drágább lenne• Akinek a szennyezés csökkentés olcsóbb, az normán felül tisztít, így a

szennyezés kibocsátás csökkentése ott jön létre, ahol az a legolcsóbb• A termelők érdekeltek a szennyezés csökkentésében, és a további

szennyezés csökkentő technológiák fejlesztésében.

Emisszió kiegyenlítés

• Az emisszió kiegyenlítése új üzemek vagy üzemrészek létesítését teszi lehetővé

• Ha a meglévő üzemek legalább a létesítendő üzem által okozott emisszió mértékéig csökkentik szennyezés kibocsátásukat

• A kiegyenlítés leggyakrabban vállalatokon belül történik

• A rendszer szorgalmazza a vállalatok közötti kiegyenlítést

• Az emisszió kiegyenlítésének ugyanarra a szennyezőanyagféleségre kell vonatkoznia.

Buborékpolitika• Adott szennyezőanyagra

– egy térségben, egy ökológiailag többé-kevésbé egységesnek tekinthető körzetben – korlátot, kvótát szabnak– amit a szennyezők együttesen nem léphetnek túl.

• Ez lehetővé teszi, a körzetben - buborékban - működő vállalatok között:– Együttműködési stratégia alakuljon ki, – Az egyes vállalatok ne egyenlő mértékben korlátozzák a szennyezőanyag kibocsátásukat,– Ott legyen a legnagyobb mértékű az emisszió visszafogása, ahol ez a legolcsóbban

megtehető.

• Környezet minősége szempontjából mindegy:– Hogy az egyes források milyen mértékben szennyeznek, – Csökkentés melyik forrásnál történik, amíg az immissziós norma az adott térségben

betartható, a

• A vállalatok könnyebben teljesítik - mint maguk választottat - a korlátozásokat, és az érintett létesítmények sajátosságait jobban figyelembe tudják venni, mint egy központi hatóság, és a végrehajtás költségei is alacsonyabbak.

• Az emissziós normák hívei ellenzik a módszert, mert azt tartják, ha az egyik kibocsátó az előírtnál jobban tudja csökkenteni a szennyezést, akkor az előírt normák túl lazák, azokat meg kell szigorítani.

• Attól is tartanak a vállalkozók, ha együttműködésük során új, korszerű technológiákat alkalmaznak, akkor ez az emissziós normák szigorításához vezethet, ezért egyes innovatív lehetőségeket nem valósítanak meg.

Az összevont szennyezés kibocsátás

• A vállalatra vonatkozó összevont emissziós norma meghatározásával az innovációt kívánják elősegíteni

• Ha az új létesítmény megvalósulása nem növeli a vállalat káros emisszióját, az új létesítmények engedélyezését nagyon leegyszerűsítik

• Ez azonban vállalaton belüli a szennyezési jogokkal való "belső kereskedés" megvalósítása - ugyanúgy mint a többi módszer esetén - állami szintű jóváhagyást igényel

A szennyezési jogok piacának működési tapasztalatai

• Gyenge pontok:

• Kibocsátási normák meghatározása (E vagy I)

• milyen módszerrel történjék a bizonylatok vagy "szennyezési jogok" szétosztása a rendszer beindításakor

• a piac csak viszonylag nagy emissziót megengedő bizonylat állomány esetén működőképes, ami immissziós szempontból nem feltétlenül elviselhető

• nem képes kezelni a diffúz szennyezőket

Szennyezési jogok modelljeKiindulási alap:

• egyes szennyező anyagokra meghatározzák az összkibocsátás mennyiségét

• ezt részekre osztják, és a részmennyiségeket mint szennyezési jog tekintik

• ezen jogokat az állam időközönként leértékeli

• a jogok kölcsönözetők és eladhatók

Előny:

• a szennyezés csökkentése a költségek optimumán valósul meg,

• biztosítja a szennyezés-kibocsátás állami előírásoknak megfelelő alakulását.

Gyakorlati megvalósításban gondok:

• Összkibocsátás meghatározása nehézkes – más országokból is jön szennyezés,

• Pontos kibocsátási adatok szupertitkosak

Ökológiai kockázat:

• Elosztás módja miatt a szennyezés mennyisége újra elosztódik,

• szennyezési gócok, itt a szennyezettség koncentrálódik

• különösen érzékeny állatok, növények sínylik meg,

• nem lehet védettséget biztosítani a területen

A rugalmas kompenzációs szabályozás

• A módszer az Egyesült Államokban bevezetett kibocsátás-kereskedelem európai párja, az NSZK-ban dolgozták ki alevegőszennyezés mérséklésére

• A vállalatoknak a hatóság által előírt normához kellalkalmazkodniuk mindenekelőtt

• normában előírt mértéknél nagyobb mértékben csökkenti aszennyezőanyag kibocsátását, akkor ezt a többletteljesítménytmás vállalatnak eladhatja a körzetében, így a vevő az adottszennyezőanyagból normáján felül szennyezhet

• Az adás-vételhez a hatóság csak abban az esetben járul hozzá– s ebben különbözik az amerikai változattól –, ha az érintettüzemek körzetében a szennyezettség jobban csökken, minthaegyenként csak az előírt normát teljesítették volna

A gazdasági eszközök áttekintése

Az optimális szennyezési szint kialakulása alku útján

• a tulajdon- (esetleg rendelkezési) jogok a károsultnál vannak?

• a szennyező az Oabd területnek megfelelő profitot szerezne, de ezzel a károsultnak az Ocd területnek megfelelő veszteséget okozna

• a tulajdonosi (rendelkezési) jogok is aszennyezőnél vannak

• f pontban fennáll, hiszen a károsult kára (Qmfhi terület) sokkal nagyobb, mint a Qmfgterület, ami a szennyező haszna

Coase tételével kapcsolatban még a következő ellenvetések tehetők:

• A modell nagyon távol áll a valós világtól. Az alku sohasem kétszereplős

• Az alku lebonyolításának költségei messze meghaladhatják az alku hasznát

• nem sok gyakorlati eset fordul elő, amelynél az alku eredményezett megoldást,

Coase institucionalista megközelítése azonban újabban a gyakorlat számára is egyre nagyobb jelentőségűvé válik –szennyezési jogok piaca kapcsán

Pigou és Coase elméletének néhány környezet-politikai következménye

• Az EU környezet-szabályozási gyakorlatában az utóbbi időben jelentősen felértékelődik az önszabályozás (ISO 14000 szabványsorozat)- ez Coase tételét igazolná

• a termékdíjak megjelenése és akülönböző ökoadók a hetvenéves elmélet (Pigou elméletéről van szó) gyakorlati alkalmazását mutatják

• A coase-i elmélet közgazdasági értelemben sokkal egyértelműbb és persze piacbarátabb –bár nem képződik a költségvetésben újra elosztható pénz

A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén

• az állami beavatkozás esetén a termelő még mindig többféle alternatíva közül választhat

– csökkenti termelését és ezzel kerül az optimális szennyezési szint közelébe

– valamilyen szennyezés csökkentő technológiai megoldással csökkenti a termékegységre jutó emisszióját

Etikai (önkéntes) szabályozó eszközök

• Jogszabály által nem kikényszerített, rövidtávon gazdaságielőnnyel nem járó környezetbarát termelői fogyasztóimagatartás:

– Önkéntes szakmai szerződések,

– fenntartható fejlődést hordózó szemlélet

– vállalati környezeti teljesítésértékesítés

• A gyakorlatban előforduló szennyezési szinteknél illetve szabványos határértékeknél igen gyakran az a helyzet, hogy a szennyezés-elhárítási határköltségek bizonyos szennyezési szint fölött negatívvá válnak

• A szennyezés-elhárításból származó hasznok ez esetben meghaladják a technológia alkalmazásának költségeit, vagyis a szennyezés-elhárítási határköltségek negatívak, ezért ebben az intervallumban nyilván csak ezt a megoldást (technológiát) érdemes használni, és a termelés visszafogása szükségtelen.

Szennyezéselhárítás megoszlása

• A környezetminőségi normák összesen 15 egységnyi emissziót engednek meg, vagyis a két szennyezőnek együttesen vissza kell tartani 15 egységnyi szennyezést. Hogyan osszuk meg közöttük a szennyezés-elhárítási kötelezettségeket, ha a szennyezés-elhárítási határköltség görbéit ismerjük?

• a két szennyező forrás (üzem) szennyezés-elhárítási költséggörbéit úgy ábrázoltuk, hogy az együttes szennyezés-elhárítás minden pontban pontosan 15 egység legyen. Könnyen belátható, hogy a két görbe alatti terület éppen a görbék metszéspontjához tartozó értékeknél, esetünkben a 10+5 értéknél a minimális.

• általános formában is megfogalmazhatjuk a tételt, miszerint adott nagyságú szennyezés-elhárítás költségei akkor és csak akkor minimálisak, ha a marginális szennyezés-elhárítási költségek minden szennyezőre megegyeznek.

Nemzetközi gyakorlat

VIDEÓ

Források:

• http://mek.oszk.hu/01400/01452/html/kornypol/

• http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/ennyit_adozol_a_benzin_utan.146727.html

ISO14000EMASCSR

9. előadás

• A környezeti menedzsment fejlődése • A kezdetek – csővégi technológiák, az ún. end-of-pipe, azaz csővégi technológiák

alkalmazásán belül is két szakasz különíthető el: • a magas kémények további magasítása, a passzív környezetvédelem, amikor a

kibocsátás nem változik, csak elviselhetőbb; • aktív környezetvédelem, ahol a szennyezések szintje jelentősen redukálódik, bár

a környezeti gondoskodás alacsony fokú. • Környezeti menedzsment • Az aktív környezetvédelem intenzív szakasza integrált szennyezés-megelőzés és –

ellenőrzés rendszer szemléletben kezeli a környezetvédelmet, a folyamatok vezérlését a környezetvédelmi technológia szabályozza, azonban a „környezeti gondoskodás―, avagy a fenntarthatóságra való törekvés még ennél a fejlődési lépcsőnél is csak részleges.

Környezetközpontú vállalatirányítási rendszerek (KIR)

• Egy vállalat, vagy vállalkozás azon tevékenységeinek kezelését, kézbentartását és javítását, melyek hatással vannak, vagy lehetnek a környezetre környezettudatos vállalatirányításnak nevezzük.

• A Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) több, egymásra épülő, konkrét lépés sorozata, melyek segítségével elérhetjük azt az előre megfogalmazott célunkat, mely szerint megóvjuk azt a környezetet, ahol vállalatunk, vállalkozásunk tevékenykedik, amire hatással van, vagy lehet tevékenységünk.

• A KIR az általános vállalatirányítási rendszer részeként szolgálja a szervezet környezeti teljesítményének figyelését és javítását.

• A KIR a környezettudatos vállalatirányítás egyik eleme.

• KIR: mindazon tervezett és rendszeres intézkedések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szervezet tevékenysége, terméke, szolgáltatása a megadott környezetvédelmi követelményeket kielégítse és ezzel bizalmat keltsen a szervezeten belül és kívül.

Mi késztethet egy vállalatot arra, hogy bevezesse és működtesse a KIR-t?

• Az érdekelt felek véleménye, a nekik való megfelelés jelenti a fő hajóerőt a KIR számára.

• Érdekelt fél: olyan személy vagy csoport, akit vagy amelyet egy szervezet környezeti teljesítménye érdekel vagy érint.

Vállalat

Külső érdekelt felek

Befektetők,biztosítók

HatóságokTársadalom,

Civil szervezetekBeszállítók Vevők

Belső érdekeltfelek

Részvényesek Tulajdonosok Alkalmazottak

A környezetközpontú vállalatirányítás eszközeiként alkalmazhatjuk például az MSZ EN ISO 14001 és 14004 szabványokat vagy az EMAS-t.

Ezek az eszközök már most is hatalmas szerepet játszanak a hazai és a külföldi piacokon, egyre inkább kiegészítőivé válnak a kötelező érvényű környezetvédelmi előírásoknak.

A KIR bevezetésének célja

• A harmadik fél által auditált és tanúsított ISO 14001 szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer fő célja nem lehet más, mint a tevékenység környezetre gyakorolt hatását kézben tartsa, s sajátos eszközeinek segítségével a szennyezést a lehető legkisebb szinten tartva folyamatos fejlődést érjen el a környezetvédelem területén.

• Ezen kívül azonban számos más piaci, gazdasági, etikai előnye van a KIR alkalmazásának a termelés és a szolgáltatás területein egyaránt.

A Környezeti Menedzsment Rendszer működtetése az alábbi kedvező hatásokat eredményezi:•anyag és energia felhasználás csökkenése,•szennyezőanyag kibocsátás csökkenése,•hulladék keletkezés csökkenése,•veszélyes anyagok felhasználásának csökkenése,•veszélyes hulladékok keletkezésének csökkenése,•hulladékok újrafelhasználás javulása,•a költségek csökkenésével a gazdasági eredmény növekszik,•környezetibiztos üzemeltetés feltételeinek kialakulása (kockázatcsökkenés),•környezetért viselt felelősségek egyértelmű meghatározása,•a cég társadalmi, közösségi és piaci megítélésének javulása,•új belföldi és külföldi piacok megtartása, megszerzése, illetve bővítése a szervezet imázsának növekedésével•a tanúsítás bizalmat kelt az érdekelt felekben,•megmutatja a szervezet elkötelezettségét,•tartalmazza az állandó javítás folyamatát.Ezekkel segít fenntartani és javítani a környezet minőségét és hozzájárul az emberek egészségének megóvásához.A Környezeti Menedzsment Rendszer működtetésének hátrányai:

•a működtetés munkaráfordításai•a működtetés költségráfordításai

A környezetközpontú irányítási rendszerek működési elve (PDCA)

Deming kör

Forrás: KÖVET-INEM

ISO 14001

• Az ISO 14001 nemzetközi szabvány a környezeti menedzsment rendszerrel szemben támasztott követelményeket fogalmazza meg oly módon, hogy azok bármely típusú és méretű szervezetre alkalmazhatóak legyenek, továbbá megfeleljenek a földrajzi, kulturális és szociális viszonyok széles skálájának. A rendszer eredményessége a különböző szintek és funkciók, különösen a vezetés elkötelezettségétől függ. A szabvány általános célja a környezetvédelem támogatása és a környezetszennyezés megelőzése összhangban a társadalmi-gazdasági szükségletekkel

ISO 14001

• A számos kérdést felölel, köztük olyanokat, amelyek befolyásolják a stratégiát és a ver-senyképességet. Az ISO 14001-2005 nemzetközi szabvány sikeres bevezetésének bemutatását egy szervezet felhasználhatja arra, hogy bizalmat keltsen az érdekelt felekben arra vonatkozóan, hogy megfelelő környezetközpontú irányítási rendszert működtet.

Az ISO 14001:2005 JELLEMZŐI

• rendszerszabvány

• nem kötelező érvényű

• alkalmazható bármely szervezetre

• biztosítja egy integrált irányítási rendszer kialakítását és fenntartását

• objektív módon auditálható

• segíti a vállalkozást az üzleti kiválóság demonstrálásában

Az ISO 14001 szabvány a KIR követelményeit tartalmazza, keretet ad

a szervezet számára tevékenységei, termelése és szolgáltatásai környezeti

hatásainak felügyeletéhez és környezeti teljesítményének folyamatos

fejlesztéséhez. Az ISO 14004 útmutató a KIR elemeihez és bevezetéséhez.

• 4. A környezetmenedzsment rendszer követelményei• 4.1. Általános követelmények• 4.2. Környezeti politika• 4.3. Tervezés• 4.3.1. Környezeti tényezők• 4.3.2. Jogi és egyéb követelmények• 4.3.3. Célok és előirányzatok• 4.3.4. Környezetmenedzsment program(ok)• 4.4. Megvalósítás és működés• 4.4.1. Szervezeti felépítés és felelősség• 4.4.2. Képzés, tudatosság és kompetencia• 4.4.3. Kommunikáció• 4.4.4. A környezetmenedzsment rendszer dokumentációja• 4.4.5. A dokumentáció kezelése• 4.4.6. A működés szabályozása• 4.4.7. Felkészülés és reagálás vészhelyzetre• 4.5. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység• 4.5.1. Figyelemmel kisérés és mérés• 4.5.2. Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység• 4.5.3. Feljegyzések• 4.5.4. A környezetmendzsment rendszer auditja• 4.6. Vezetőségi átvizsgálás

4.1. Általános követelmények

Az ISO 14001 nemzetközi szabvány tömören fogalmaz az általános követelményeket illetően: a szervezet

- alakítson ki,

- tartson fenn egy környezetközpontú irányítási rendszert, melynek követelményeit a további pontok részletezik.

4.2. Környezeti politikaA felső vezetőség határozza meg a szervezet környezeti politikáját és biztosítsa, hogy

az:• Megfeleljen a szervezet tevékenysége, termékei és szolgáltatásai jellegének,

fajtáinak és környezeti hatásainak; • Tartalmazzon elkötelezettséget a folyamatos javításra és a környezetszennyezés

megelőzésére; • Tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó

környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket;

• Adjon keretet a környezeti célok és előirányzatok megfogalmazására és felülvizsgálatára;

• Legyen dokumentálva, bevezetve, fenntartva, és legyen ismertetve minden alkalmazottal;

• Legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára.

4.3. Tervezés• A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárásokat, amelyek kimutatják

tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti szempontjait, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyekre nézve elvárható, hogy a szervezet ezeket befolyásolni tudja; majd a szervezet ezen eljárások segítségével állapítsa meg, hogy mely tényezőknek van, vagy lehet jelentős befolyásuk a környezetre. A szervezet biztosítsa, hogy a környezeti célok kitűzésekor figyelembe vegyék a jelentős befolyásokkal kapcsolatos tényezőket.

• A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárást, amelynek segítségével felderíthetők és megismerhetők legyenek a jogi és a szervezet által vállalt olyan egyéb követelmények, amelyek a szervezet tevékenységének, termékeinek, vagy szolgáltatásainak környezeti tényezőire vonatkoznak.

• A szervezet hozzon létre és tartson fenn dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat a szervezet minden egyes funkciója és szintje számára.

• A szervezet hozzon létre és tartson fenn programokat, céljainak és előirányzatainak eléréséhez. Ez tartalmazza a felelősségek meghatározását, azokat az eszközöket és időbeli kereteket, amelyek útján ezek elérhetők.

4.4. Megvalósítás és működésMeg kell határozni, és dokumentálni kell a felelősségi és hatásköröket úgy, hogy:• Biztosítva legyen a KIR követelményeinek meghatározása, bevezetése és fenntartása e

szabványnak megfelelően; • Készüljenek jelentések a KIR eredményeiről a felső vezetőség számára átvizsgálás céljából, és hogy

ez alapul szolgáljon a környezetközpontú irányítás tökéletesítéséhez.

A szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek - a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. A szervezet tervezze meg ezeket a tevékenységeket, beleértve ezek további fenntartását, hogy biztosítani tudja ezek végrehajtását az előírt feltételek között. Ennek érdekében:

• Hozzon létre és tartson fenn dokumentált eljárásokat olyan esetekre, amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, a céloktól és az előirányzatoktól;

• Írjon elő működtetési kritériumokat az eljárásokban; • Hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások

meghatározható jelentős környezeti tényezőire nézve, és közölje a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal és a vállalkozókkal.

4.5. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység

• A szervezet hozzon létre és tartson fenn dokumentált eljárásokat mindazon műveletei és tevékenységének fő jellemzőinek rendszeres figyelésére és mérésére, amelyeknek jelentős hatása lehet a környezetre. Ez tartalmazza minden olyan információ feljegyzését, amelyből meg lehet ítélni a teljesítést, az érintett műveletek szabályozottságát és a szervezet céljainak és előirányzatainak teljesülését.

• A szervezet hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a felelősség és az illetékességkörének meghatározására: a nem-megfelelőség kezeléséért és vizsgálatáért, továbbá az okozott hatás csökkentésére, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására történő intézkedésért.

• A szervezet hajtson végre minden, a helyesbítő és megelőző tevékenységből eredő változást, és ezeket vezesse be a dokumentált eljárásokba.

4.6. Vezetői átvizsgálás• A szervezet felső vezetősége az általa meghatározandó időközökben

vizsgálja át a környezetközpontú irányítási rendszert, hogy biztosítsa ennek folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatásosságát. A vezetőségi átvizsgálás folyamata biztosítsa azt, hogy legyen elegendő információ összegyűjtve ahhoz, hogy a vezetőség elvégezhesse a kiértékelést. Az átvizsgálást dokumentálni kell.

• A vezetőségi átvizsgálás tekintse át a politikában, a célokban és a KIR egyéb elemeiben az audit eredményeinek, a változó követelményeknek és a folyamatos javítás iránti elkötelezettségnek tükrében esetleg szükségessé vált változtatásokat.

Környezeti menedzsment rendszer modell

A menedzsment

felülvizsgálata

Ellenőrző és korrekciós

intézkedésekMonitoring és mérés

Eltérések, korrekciós és megelőző

intézkedések

Nyilvántartások

A KMR átvilágítása

Folyamatos fejlesztés

Környezetvédelmi politika

TervezésKörnyezetvédelmi szempontok

Jogi és egyéb elvárások

Célkitűzések és célok

Környezeti menedzsment programok

Megvalósítás és működésSzerkezet és felelősség

Képzés, tudatosság és kompetencia

Kommunikáció

KMR dokumentáció dokumentum ellenőrzés

Műveletek ellenőrzése

Vészhelyzeti készültség és válasz

UNEP/ICC/FIDIC KMR Oktatócsomag (1.0 verzió, 1995 December)

A rendszer kiépítésének folyamata

1. Környezettanulmány, állapotfelmérés

A sikeres rendszer kialakítás első fázisa meghatározni a vállalat aktuális helyzetét, környezettanulmányt készíteni a cég jelenlegi viszonyáról környezetéhez.

• A környezet felmérése az ISO 14001 szabvány szempontjai alapján • A telephely (telephelyek) felmérése • A felmérés eredményeinek strukturálása • A környezeti politika kidolgozása a vállalat aktuális helyzetének

megfelelően • Feladatterv kialakítása a rendszer bevezetésére, összhangban a

környezeti politikával

2. Környezetvédelmi megbízott

Az ISO 14001 nemzetközi szabvány bevezetéséhez nélkülözhetetlen egy, a felső vezetés által kijelölt Környezetvédelmi Megbízott, akinek feladata, hogy kézben tartsa, koordinálja a rendszer kialakításának menetét, és folyamatosan jelentse a program állását a menedzsment felé.

A Környezetvédelmi Megbízottnak minimálisan szabványismerettel és megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie feladatai sikeres ellátására.

3. Környezetirányítási rendszer megvalósítása

Miután a vállalat elhatározta a KIR létrehozását és bevezetését, a feladatok végrehajtására munkacsoportot kell létrehoznia, mellyel kapcsolatos feladatok a következők:

• Munkacsoport(ok) kijelölése és céljaik meghatározása • A csoport(ok) motiválása a megfogalmazott célok elérése érdekében • Az ISO 14001 nemzetközi szabvány elemeinek létrehozása, követelményeinek való

megfelelés elérése • Az elért eredmények értékelése és a feladatok újrafogalmazása

A dokumentáció és a szabályozások létrehozásánál a legtöbb felkészítő és tanúsító cég munkamódszere a következő:

• Eljárások, utasítások vázlatának létrehozása, javaslatok kidolgozása a jelenlegi szabályzat módosítására, átdolgozására;

• Eljárások, utasítások végleges formába öntése team-munkában, a folyamatgazdák vezetésével;

• Szakmai átvizsgálás; • Vezetőségi jóváhagyás

4. Felülvizsgálatok, tanúsítás

Mielőtt a vállalat kérné egy harmadik fél által végzett ISO 14001 szerinti tanúsítás végrehajtását, egy ún. belső auditot kell végeznie annak megállapítására, hogy bevezetésre kerülő környezetirányítási rendszer mennyiben felel meg a nemzetközi szabvány által támasztott követelményrendszernek.

Ennek megvalósítására belső auditorokat kell képezniük, akik elősegítik a vállalat felkészítését a tanúsításra. E képzésnek a következőkre kell kiterjedniük:

• A belső audit különböző fázisainak végrehajtása; • Az auditor és az auditált személy közötti kapcsolat kialakítására; • Az MSZ EN ISO 14001 követelményeire; • Egy belső környezetvédelmi auditori minősítő rendszer és a környezetvédelmi

auditprogram irányítására.

Amennyiben a belső audit során túl nagy az eltérés a szabvány követelményeitől, akkor a megfelelő szint elérését tanácsadó, felkészítő cég segítségét kérve javasolt elérni.

5. Képzés, oktatás

Annak érdekében, hogy a dolgozók a vállalati környezetirányítási rendszerrel kapcsolatosan megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, szintentartó, ismétlő, a környezeti problémák iránti fogékonyságot növelő oktatásokat kell tartani. Ezen képzések gyakoriságát és hosszát a vállalat speciális igényei határozzák meg.

6. Környezeti célkitűzések

Olyan célkitűzéseket kell a felső vezetésnek megfogalmazni, melyekből egyértelművé válik a dolgozók, a piaci partnerek és a tanúsító szervezet felé is, hogy ISO 14001 szerinti rendszerük működését nemcsak fenntartani, de fokozatosan fejleszteni is kívánják:

• A célként kitűzött környezeti teljesítmény elérése és folyamatos fejlesztése;

• A környezetirányítási rendszer folytonosságának biztosítása; • Biztosítani, hogy a vállalat folyamatosan tartsa a nemzetközi

szabványok által támasztott követelményeket.

EMAS (Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer)

• Az Európai Unió 1993 júliusában bocsátotta ki az Eco-Management and Audit Scheme rendeletet, röviden EMAS-t. (EC1836/93).

• Az EMAS hiteles külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában.

• 2001-ben az új rendelet kihirdették, (EC) 761/2001 számmal.

Az EMAS bevezetése•Egy meglévő ISO 14001-es rendszert működtető szervezet számára az alábbi változtatások végrehajtásával megszerezhetővé válik az EMAS hitelesítés.

Az EMAS = ISO 14001 +Előzetes állapotértékelésKörnyezetvédelmi nyilatkozatEgyéb követelmények az I. melléklet B pontja szerint

I. B. Környezetgazdálkodási rendszerek

http://www.emas.hu/bevez.html

Részvétel az EMAS-ban:

• 1. lépés: Az EMAS-ban részt vehet bármely szervezet, amely környezeti teljesítményét kívánja javítani.

• 2. lépés: Az EMAS-ban való nyilvántartásba vételhez a szervezet:Környezeti állapotfelmérést végez az EMAS rendelet VII. melléklete szerint a

VI. melléklet szerinti tényezőkre vonatkozóan. FONTOS: Azoknak a szervezeteknek, amelyek tanúsított ISO 14001 rendszerrel rendelkeznek, nem kell hivatalos környezeti állapotfelmérést lefolyatniuk, ha a VI. mellékletben ismertetett környezeti tényezők azonosításához és értékeléséhez szükséges tájékoztatást az igazolt környezetvédelmi vezetési rendszer megadta.

Megvalósítja az I. melléklet szerinti környezetirányítási rendszert.Betartja a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat. • 3. lépés: A nyilvántartás fenntartásához a szervezet:Évente ellenőrizteti a rendszert, a környezetvédelmi programot (V. melléklet

5.6 pont)és évente elküldi a jóváhagyott adatokat az illetékes hatóságnak.

http://www.emas.hu/bevez.html

Az EMAS működtetése• Bizonyos szabályokat be kell tartani azon szervezeteknek, amelyek részt vesznek az

EMAS nyilvántartási rendszerében. Környezetvédelmi nyilatkozatukat évente frissíteni szükséges. Háromévenként hitelesíttetni és nyilvánosságra is kell azokat hozni.

• A kis- és középvállalkozásokat segítő egyik intézkedés lehetővé teszi a rendelet által szabályozott módon, előírt feltételek teljesülése esetén az évenkénti frissítések kötelezettségétől való eltérést.

• A háromévenkénti megújítás az egyik kötelezettség, minden nyilvántartásban önkéntesen részt venni kívánó szervezet számára.

• Az EMAS-nyilvántartásban szereplő szervezetnek bizonyítania kell, hogy elérte környezetvédelmi céljait, és megfelelő indikátorok alkalmazásával a folyamatos fejlődését környezetvédelmi nyilatkozatban dokumentálta. A regisztrált szervezet státusának megújítása és felülvizsgálata a nyilvántartásba vételi eljáráshoz képest azonos módon történik, kivéve a jogszabályi megfelelés ellenőrzését.

http://www.emas.hu/mukod.html

A logót az EMAS szerint működő szervezetek az alábbi megkötések mellett használhatják.

A logót a következő esetekben lehet használni:

• levélpapír fejlécén,

• az EMAS-ban való részvételről szóló tájékoztatón,

• termékhirdetésekben, a bizottsági iránymutatások szerint,

• érvényesített információkon a III. melléklet 3.5. szakasza értelmében,

• érvényesített környezetvédelmi nyilatkozatokon.

A logó nem használható az alábbi esetekben:

• termékeken vagy azok csomagolásán,

• más termékekre, tevékenységekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó összehasonlításokban.

http://www.emas.hu/mukod.html

Az EMAS és az ISO 14001 közötti különbségek

EMAS ISO 14001

Előzetes környezeti

állapotfelmérés

Kötelező Ajánlott

Környezetvédelmi

nyilatkozat

Kötelező Nincs előírás

A környezeti

teljesítmény értékelése

Belső audit + felső

vezetés értékeli

Azt kell értékelni, hogy

működik-e a rendszer.

A vállalati

környezetpolitika

betartása

Beszállítóknak,

dolgozóknak be kell

tartaniuk.

Beszállítóknak,

dolgozóknak ismerniük

kell.

Környezetvédelmi

javulás

Minden évben

bizonyítani kell, hogy

mérhető.

Folyamatos javulást ír

elő.

EMAS jogi háttere

• Az Európai Unió 1993 júliusában bocsátotta ki az Eco-Management and AuditScheme rendeletet, röviden EMAS-t. (EC1836/93). Az EMAS hiteles külsőkommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyekönkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatosjavításában. Az önkéntességet természetesen nagyon fontos hangsúlyozni, hiszenaz EMAS rendelet alkalmazása vállalatok számára nem kötelező.

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE (2001. március19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítésirendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről.

• 2001. szeptember 7.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési éshitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételérőlszóló 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásávalkapcsolatos útmutatásról

• A BIZOTTSÁG 2001. szeptember 7-i AJÁNLÁSA a szervezeteknek a Közösségkörnyezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (EMAS) való önkéntesrészvételét biztosító, 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletvégrehajtására vonatkozó iránymutatásról

Haszna

• garancia a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésről,

• elkötelezettség a teljesítmény folyamatos javítása mellett,

• kevesebb szennyezés,

• áttekinthetőség (adatok, dokumentáció, nyilvántartások),

• kevesebb ellenőrzés,

• jobb kapcsolat a hatósággal és a lakossággal.

Az EMAS bevezetése

Az EMAS = ISO 14001 +Előzetes állapotértékelés

Környezetvédelmi nyilatkozat

Egyéb követelmények az I. melléklet B pontja szerint

Kötelezettségek

• Bizonyos szabályokat be kell tartani azon szervezeteknek, amelyek részt vesznek az EMAS nyilvántartási rendszerében. Környezetvédelmi nyilatkozatukat évente frissíteni szükséges. Háromévenként hitelesíttetni és nyilvánosságra is kell azokat hozni. A kis- és középvállalkozásokat segítő egyik intézkedés lehetővé teszi a rendelet által szabályozott módon, előírt feltételek teljesülése esetén az évenkénti frissítések kötelezettségétől való eltérést. A háromévenkénti megújítás az egyik kötelezettség, minden nyilvántartásban önkéntesen részt venni kívánó szervezet számára.

Az EMAS-nyilvántartásban szereplő szervezetnek bizonyítania kell, hogy elérte környezetvédelmi céljait és megfelelő indikátorok alkalmazásával a folyamatos fejlődését környezetvédelmi nyilatkozatban dokumentálta. A regisztrált szervezet státusának megújítása és felülvizsgálata a nyilvántartásba vételi eljáráshoz képest azonos módon történik, kivéve a jogszabályi megfelelés ellenőrzését.

Részvétel az EMAS-ban

1. lépésAz EMAS-ban részt vehet bármely szervezet, amely környezeti teljesítményét kívánja javítani.

2. lépésAz EMAS-ban való nyilvántartásba vételhez a szervezet:

• Környezeti állapotfelmérést végez az EMAS rendelet VII. melléklete szerint a VI. melléklet szerinti tényezőkre vonatkozóan. FONTOS: Azoknak a szervezeteknek, amelyek tanúsított ISO 14001 rendszerrel rendelkeznek, nem kell hivatalos környezeti állapotfelmérést lefolyatniuk, ha a VI. mellékletben ismertetett környezeti tényezők azonosításához és értékeléséhez szükséges tájékoztatást az igazolt környezetvédelmi vezetési rendszer megadta.

• Megvalósítja az I. melléklet szerinti környezetirányítási rendszert.

• Betartja a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat.

3. lépésA nyilvántartás fenntartásához a szervezet:

• Évente ellenőrizteti a rendszert, a környezetvédelmi programot (V. melléklet 5.6 pont)

• és évente elküldi a jóváhagyott adatokat az illetékes hatóságna.

Statisztika

• Több mint 3000 regisztrált szervezet információ: http://ec.europa.eu/environment/emas/registration/sites_en.htm

• Regisztráció NACE kódok szerint

• AUDI Hungaria Motor Kft. HU-000001 2005.01.31Dunapack Rt. HU-000002 2005.12.14

Logó használat

A logót a következő esetekben lehet használni:• levélpapír fejlécén,

• az EMAS-ban való részvételről szóló tájékoztatón,

• termékhirdetésekben, a bizottsági iránymutatások szerint,

• érvényesített információkon a III. melléklet 3.5. szakasza értelmében,

• érvényesített környezetvédelmi nyilatkozatokon.

A logó nem használható az alábbi esetekben:• termékeken vagy azok csomagolásán,

• más termékekre, tevékenységekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó összehasonlításokban.

EMAS Toolkit for small organisations

• http://www.inem.org/new_toolkit/comm/environment/emas/toolkit/toolkit_1_1.htm

• Bevezetés

– Mi az a KMR?

– Hogyan kapcsolódik a szervezeti rendszerhez?

– Az EMAS - védjegy

The P-D-C-A cycle

• P = planning and structuring the EMS

D = doing, and realising your programme

C = controlling and evaluating environmental performance

A = acting on continual improvement and equally important, communication and verification

Tervezés (P)

• Környezetpolitika

• Előzetes környezeti vizsgálat - környezeti hatások áttekintése (direkt-indirekt),

• jogszabályi megfelelés (technológia, termék)

• Célkitűzések

• Környezetvédelmi programok

Megvalósítás (D)

• Szerkezet- felelősök (munka, feladat struktúrálása)

• Oktatás, képzés,

• Kommunikáció

• Dokumentáció,

• Dokumentumok ellenőrzése,

• A működés ellenőrzése,

• Veszély megelőzés

A MR ellenőrzése (C)

Folyamatos fejlesztés 5 lépésben

• Monitoring és mérés,

• Belső audit,

• Nem megfelelőség és javító intézkedés,

• Naprakész ellenőrzések, hulladék, emisszió, stb.

• Menedzsment áttekintése,

Vezetőségi átvilágítás

• Külső kommunikáció -Környezeti jelentések

• Független tanúsító – Tanúsítás

• Információk:

• http://www.inem.org/new_toolkit/comm/environment/emas/toolkit/toolkit_1_3.htm

• http://emas.kvvm.hu/

A nyilvántartás vezetésére feljogosított szervezet

• Magyarországon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság.Minden tagország, saját területén kijelöli azt a független szervezetet amely, a tagállamok egységes gyakorlata szerint, az arra alkalmas szervezeteket nyilvántartásba vegye, az Európai Bizottságot havonta tájékoztassa a környezetvédelmi hitelesítők és a nyilvántartásba vett szervezetek aktuális jegyzékéről.

Döntés született arról is, hogy a bevezetés időszakában, az OKTVF nyilvántartási díjat nem számít fel.

A környezetvédelmi nyilatkozat nyilvánosságra hozatala

• A szervezetek a nyilvánosság különböző köreinek készítik a környezetvédelmi nyilatkozatukat, ennek megfelelően a környezetvédelmi nyilatkozatnak, olyannak kell lennie, hogy a megcélzott közösség tájékozódási igényét kielégítse. Minden megcélzott érdekelt fél csoportjának készített környezetvédelmi nyilatkozatot hitelesíttetni kell.

• A környezetvédelmi hitelesítő aláírásával azt igazolja, hogy a nyilatkozat adatai: – pontosak és nem félrevezetők – lényegesek és ellenőrzöttek – megfelelő összefüggésben kerültek felhasználásra – reprezentatív a szervezet általános környezeti teljesítménye szempontjából – nem félreérthető – a szervezet környezeti hatásai szempontjából meghatározó

Bevezést segítő mintadokumentumok

• Útmutató az EMAS rendelet szerinti környezetvédelmi vezetési rendszer kialakításához (53 kbyte)Mellékletek:

Környezeti tényezők és hatások értékelése (51 kbyte)

Szempontok a környezeti hatások értékeléséhez (41 kbyte)

Program adatlap (41 kbyte)

A környezetvédelmi nyilatkozatnak minimálisan tartalmaznia kell:

• a szervezetnek és az esetlegesen fennálló anyaszervezettel való kapcsolatának világos és egyértelmű bemutatását, tevékenységeinek, termékeinek, szolgáltatásainak leírását,

• a szervezet környezeti politikájának és környezetvédelmi vezetési rendszerének bemutatását,

• a jelentős környezeti hatásokat kiváltó közvetlen és közvetett környezeti tényezőinek leírását, és a tényezőkkel kapcsolatos hatások jellemzését,

• a jelentős környezeti tényezőkkel és hatásokkal kapcsolatos környezeti célok és előirányzatok leírását,

• a szervezetről rendelkezésre álló teljesítményadatok összegzését, a jelentős környezeti hatásokra vonatkozó környezeti célokkal, előirányzatokkal való összekapcsolását, ilyenek pl. a hulladéktermelés, a nyersanyag és energia felhasználás, szennyezőanyag kibocsátás, zaj stb. az adatoknak lehetővé kell tenniük az évenkénti összehasonlítást a szervezet környezeti teljesítményének alakulásának megismertetése céljából,

• a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos jogi rendelkezéseknek való megfelelés bemutatását,

környezetvédelmi nyilatkozattal szembeni elvárások

• környezetvédelmi vezetési rendszer adatokat szolgáltat a szervezet környezeti teljesítményének bemutatásához. A Rendelet alkalmazását segítő útmutatók a környezeti teljesítmény értékeléséhez mutatószámokat rendelnek, melyek segítik a szervezeteket a megfelelő, közérthető környezeti nyilatkozat készítésében.

A mutatószámokkal szemben támasztott követelmények:

• pontosan határozza meg a szervezet teljesítményét

• érthető és egyértelmű legyen

• éves összehasonlítást biztosítson

• ágazati, nemzeti, regionális mutatószámokkal való összehasonlításra alkalmas legyen

• a jogszabályi megfeleltetéssel való összehasonlításra alkalmas legyen

Az EN ISO 14001 és az EMAS közöttikülönbségek

• EU jogszabály Nemzetközi szabvány

• Csak az EU-ra Az egész világra

• Szigorúbb enyhébb

• EMAS alapján KIR; KIR + előzetes vizsg + jelentés= EMAS

• Nyilvántartás MSZT, EU

CSR

“A vállalatok társadalmi felelősségvállalása egy olyan fogalom, mely szerint

a vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és

a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikba.”

Európai Bizottság

447

Mit jelent a szervezetek társadalmi felelősségvállalása?

„A felelős üzleti magatartás elveit szemmel tartó cégek működésük során

etikus magatartást tanúsítanak, és

úgy járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez, hogy a munkát végzők és hozzátartozóik, valamint a

helyi közösség és társadalom életminőségét javítják"

A Fenntartható Fejlődés Világgazdasági Tanácsa

(World Business Council for Sustainable Development)

448

448

Mit jelent a szervezetek társadalmi felelősségvállalása?

A vállalati társadalmi felelősségvállalás

azt az elkötelezettséget jelenti,

amely során a vállalat

a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti

gyakorlatot,

amit erőforrásaival is támogat.

PHILIP KOTLER

449

449

Mit jelent a szervezetek társadalmi felelősségvállalása?

Mit jelent a szervezetek társadalmi felelősségvállalása?

A szervezetek társadalmi felelősségvállalása a szervezeti kultúra részeként• Szemlélet-, gondolkodásmód• Magatartásforma• Tevékenység• Kommunikáció

Ez a szervezetektől megköveteli • az etikus viselkedés és üzletmenet kialakítását, • az átláthatóságot,• a különböző érdekcsoportok érdekeinek figyelembevételét.

450

Mit jelent a szervezetek társadalmi felelősségvállalása?

CSR kutatás:

A 100 legnagyobb árbevételű magyarországi cég vizsgálatának néhány eredménye:(A 100 legnagyobb cégből 80 cég vizsgálatára került sor)

• 16 nem rendelkezik magyar nyelvű honlappal.• Összesen 11 honlapon volt letölthető CSR tartalom• 20 esetben nincs semmilyen CSR-re utaló tartalom• Összesen 2 oldalon van gyengén-látó verzió • Egyetlen honlap sem interaktív!• Összesen 47 honlapon volt feltüntetve e-mail cím, telefonszám

Volt olyan honlap ahol semmilyen elérhetőség nem volt feltüntetve!

Forrás: TerraIdea kutatás 2006 www.terra-idea.com

451

Fogalma• A vállalati társadalmi felelősség (CSR) fogalom jelentése,

hogy a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és a partnereikkel fenntartott kapcsolatokban. (Európai Bizottság COM(2001) 366 végleges)

• A Corporate Social Responsibility (CSR, manapság CR), vagy vállalatok társadalmi felelősségvállalása egyre divatosabb kifejezés az üzleti világban, valamint a civil szervezetek körében is fontos szerepet tölt be. A CSR számos definíciója megtalálható könyvekben, vagy az interneten. Mi a saját értelmezésünk keretében mutatjuk be, hogy mit jelent a Corporate Social Responsibility (CSR, vállalatok társadalmi felelősségvállalása).

A szervezetek társadalmi felelősségvállalásafőbb témái:

• Emberi jogok • Humánerőforrás-menedzsment • A szervezet belső élete, • A munkajogok és munkavédelem• Üzleti etika • Tisztességes verseny, • Korrupció kiküszöbölése • Átláthatóság• A környezet tudatos alakítása• Helyi közösségek, non-profit, civil szféra

453

A CSR területei

A. Foglalkoztatás, munkaügy

B. Emberi jogok

C. Etika, átláthatóság

D. Piac, verseny

E. Környezetvédelem

F. Közösségi ügyek

A. Foglalkoztatás, munkaügy

• Munkakörülmények, munkahelyi biztonság, egészségvédelem, juttatások

• Esélyegyenlőség a munkahelyen, sokszínség menedzsment,

• Szakszervezetek, munkaügyi kapcsolatok

b. Emberi jogok

• Megfelelőség vizsgálata, antidiszkrimináció

• Beszállítói lánc menedzsment

• Kényszermunka és kötelező munkavégzés

• Gyerekmunka

• Az egyesülés és a kollektív egyeztetéshez való jog

• Őslakosok és bevándorlók, migránsok

• Biztonsághoz való jog

c. Etika, átláthatóság

• Korrupció

• Átláthatósági politikák, elvek

• Fenntarthatósági jelentések

• Érintetti párbeszéd, hitelesítés

d. Piac, verseny

• Fogyasztóvédelem, termékfelelősség

• Fogyasztók elégedettsége

• Termékek/Szolgáltatások társadalmi hatása

• Termékinformációk biztosítása, címkézés

• Felelős marketing

• Személyes adatok védelme

E. Környezetvédelem

•Erőforrások felhasználása (energia, víz stb.), ökohatékonyság

• Kibocsátások és hulladék

• Újra használat és újrahasznosítás

F. Közösségi ügyek

• Közösségi támogatás, együttműködések

• Munkatársak bevonása (önkéntesség)

• Vállalkozókészség és foglalkoztatás a helyi közösségben

• Innováció

• Társadalmi rétegződés

A szervezetek társadalmi felelősségvállalása

a szervezetek olyan önkéntes, tudatos és folyamatos gondolkodás- és szemléletmódja,

valamint erőfeszítése és tevékenysége, ahol a szervezet felismeri, hogy minden döntése, cselekedete

hatással lehet a társadalom minden tagjára, és ezért minden tettéért

a társadalom minden tagjának felelősséggel tartozik.

A MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztály, Társadalmi Kommunikáció Tagozat

2007. 11. 15. V. EURÓPAI PR-VITANAP 461

A szervezetek társadalmi felelősségvállalása kommunikációja

A (belső és külső) public relations funkció részeként, a szervezetek belső és külső környezetével,

a társadalom minden tagjával folytatott tudatos kommunikáció és kapcsolatok szervezése,

amelynek célja, hogy valóra váljon egyrészt

a szervezet kedvező megítélésének erősödése, másrészt

a társadalom fejlődése.

A MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztály, Társadalmi Kommunikáció Tagozat

462

A szervezetek társadalmi felelősségvállalása kommunikációjának feladata

hogy

kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat hozzon létre, tartson fenn

a szervezet és

a belső és külső környezetét alakító társadalmi tényezők

között.

A MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztály, Társadalmi Kommunikáció Tagozat

463

Carroll (1991): A CSR-piramis

Filantrópia„Adj vissza atársadalomnak!”

Etikai felelősség„Légy etikus!”

Jogi felelősség „Légy jogkövet!”

Gazdasági felelősség „Légy nyereséges!”

Érintettek nyomása

Vezetők elkötelezettsége

Ad hoc, eseti(ha egyáltalánlétezik)

Ad hoc, eseti(PR-fókusszal)

Stratégiai CSR(üzletvitelbeintegrált)

Ad hoc, eseti(vezetőkprioritásaiszerint)

Problémák Magyarországon

• Burkolt reklám (egy tájékoztatás semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra)

• Nehéz meghúzni a határt CSR-ról szóló beszámolók és a reklámok, promóciók között

A CSR médianyilvánosságának fontossága

• Jó példamutatás más cégeknek

• Fogyasztó szimpátiájának megnyerése(nem baj, ha befolyásolja ez a fogyasztást)

Felhasznált források:

• http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CB8QFjAA&url=http%3A%2F%2Fkgk.uni-obuda.hu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2FUZLETI%2520ETIKA%25207.ppt&ei=MYtwVNPVOMH9ygP3_ILQBw&usg=AFQjCNEo-Z9hfhv2LZUzRkM4nCpgAPb2xw&bvm=bv.80185997,d.bGQ

• http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CCEQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fen%2Ftartalom%2Ftamop425%2F0032_Kornyezetgazdalkodas2%2F13_het.ppt&ei=T5dwVJapFKa9ygO8lIKQCQ&usg=AFQjCNES6Ac2kAlska8fWXH7KvD1Lh8srA&bvm=bv.80185997,d.bGQ

• A MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztály, Társadalmi Kommunikáció Tagozat Szervezetek Társadalmi Felelősségvállalása V. Európai vitanap

• CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy, Urbán Katalin Alternate Kft.

• Kindler József, Zsolnai László: Etika a gazdaságban, Keraban (Könyvkiadó, Budapest, 1993)

• Philip Kotler / Nancy Lee: Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása

• Török Attila : Az etikus vállalati magatartás és annak “filantróp csapdája”,

(Közgazdasági Szemle, 2002)

• http://www.kreativ.hu/kutatas/cikk/csr_elmezonyben_a_mol_es_az_otp

Környezet menedzsment

10. előadás

Főbb kérdések

• Környezeti menedzsment (fogalmak)• A környezeti menedzsment eszközrendszere

– SWOT analízis– Öko-térképezés– Gondos bánásmód– Ipari ökológia– Tisztább termelés– Hulladékminimalizálás– Öko-design (környezettudatos tervezés)– LCA

• Környezeti menedzsment rendszerek– EMAS– ISO 14400

• Környezeti teljesítményértékelés

Környezeti menedzsment fogalma és alapelvei

• Mindazon intézkedések összessége, amelyek a tevékenység (rendszer)környezetre gyakorolt hatását befolyásolják.

• Alapelvek - (North, Klaus 16 alapelvet határozott meg-Kerekes, 1997):1. A környezet védelme vállalati prioritás

2. Integrált menedzsment

3. Folytonos fejlődés, tökéletesítés

4. Az alkalmazottak folytonos képzése

5. A projektek előzetes környezeti szempontú értékelése

6. Környezetbarát termékek és szolgáltatások

Alapelvek (folytatás)

7. A környezetkímélő használatot támogató fogyasztói tanácsadás

8. A környezeti szempontokat már a létesítmény és a tevékenység tervezésekorérvényesíteni kell

9. A környezeti menedzsmentet kutatások támasztják alá

10. A szennyezés megelőzését szolgáló megközelítés

11. A környezeti menedzsment figyel a vevőkre és a szállítókra is

Alapelvek (folytatás)

12. Az üzemzavarok és a balesetek következményeinek elhárítására valókészenlét

13. A technológia transzfer előmozdítása

14. Közreműködés az össztársadalmi erőfeszítésekben

15. Nyitottság a környezeti problémákra

16. Tájékozottság és tájékoztatás

A KIR előnye

– Növekszik a környezeti teljesítmény

– Csökkentett felelősség

– Versenyelőny

– Növekvő alkalmazkodás

– Csökkent alkalmazkodás

– Kevesebb baleset

– Dolgozók bevonása

– Növekszik a bevonás

– Javuló image

– Fogyasztói igények kielégítése

– Növekvő profit

Költségek és hasznok

KöltségekBelső

– Személyzet munkaidő ráfordítása– Egyéb munkabér

Külső– Tanácsadó cégek igénybevételi költsége– Tréningek

Haszon:– Jobb környezeti teljesítmény– Tökéletesített megfelelés– Új ügyfelek / piacok– Fokozott hatékonyság / alacsonyabb

költségek– Fokozott munkavállalói morál

Javuló nyilvános profil– Betanulási idő csökkenés az új

alkalmazottaknak

HulladékminimalizálásSWOT analízis

Öko-térképezés

11. előadás

Tisztább termelés

• A tisztább termelés olyan folyamatos fejlesztési stratégia,amely a megelőzésre épülve, termékre, technológiára ésszolgáltatásra egyaránt alkalmazható, és eredménye kettősnyereséggel jár (win-win). Egyrészt gazdasági hasznot hoz,másrészt csökkenti a környezetterhelést

A japán tisztább termelési modell

Forrás:

http://www.cleanerproduction.com/papers/OECDpaper.html

Tisztább termelés

Figure 1. Staircase of Concepts in Industrial Environmental Management

Source:http://www.cleanerproduction.com/misc/Pubs/CP%20Concepts.html

A tisztább termelés definíciója

• Tisztább Termelés (CP) a nemzetközi távú környezeti hatásokcsökkentésére irányuló olyan folyamatok, termékek és szolgáltatásokamik segítségével a jobbak a kezelési stratégiák, módszerek és eszközök.(P2) Észak-Amerikában, és Produccion Mas limpia (PL) Latin-Amerikában.

• Kapcsolódó kifejezések közé tartozik a zöld üzlet, fenntartható üzleti,öko-hatékonyság, és a hulladék minimalizálása.

• Olyan folyamatos, megelőzésre épülő fejlesztési stratégia, amely kettősnyereséggel – gazdasági és környezeti – jár. Win-win módszernek is nevezik.

A tisztább termelés logikai piramisa

Tisztább termelés stratégiája

Gazdasági hatás

Pozitív

Negatív

Ellenőrizetlen gazdasági

növekedés

Szinergikus kapcsolat a

gazdaság és környezet

között az innováció és

megelőzés révén

Kettős veszteség Csővégi

megközelítés

Negatív Pozitív

Környezeti hatás

A tisztább termelés bevezetésének

lépései

1. Fázis Tervezés és szervezés

♦ Menedzsment felállítás

♦ Projekt team létrehozás

♦ Környezetpolitika meghatározása

♦ A tisztább termelési terv elkészítése

2. Fázis Előzetes elemzés (Minőségi áttekintés):

♦ Cég bemutatása

♦ Folyamatábra

♦ Üzemi bejárás, szemle

♦ Az elemzés fázisának tervezése

Overview of the

Cleaner

Production

assessment

methodology

(UNEP, 1996)

III. Fázis Hatásvizsgálat, elemzés (Mennyiségi):

♦ Adatgyűjtés

♦ Anyagmérleg

♦ Tisztább termelési lehetőségek azonosítása

♦ Lehetőségek listája

V. Fázis Megvalósítás és fenntartás:

♦ Akcióterv készítés

♦ Tisztább termelési lehetőségek bevezetése

♦ A teljesítmény figyelése

♦ Tisztább termelési tevékenységek fenntartása

VI. Fázis Értékelés és megvalósítási tanulmány:

♦ Előzetes értékelés

♦ Műszaki értékelés

♦ Gazdasági értékelés

♦ Nem gazdasági értékelés

Mi a hulladék?

• A hulladék körébe ugyanis nemcsak a szilárd, folyékony, gázhalmazállapotú hulladékok tartoznak, hanem ide sorolható acsővezetékekből szivárgó víz, gáz, gőz, forró víz előállítására fordítottenergia, ha az nem kerül felhasználásra. A feleslegben alkalmazott alap-és segédanyagok, minőségi probléma miatt fel nem használhatóanyagok. Hulladéknak minősül az elveszett idő, stb.

• A hulladék elveszett profitot, és egyben potenciális veszélyeztetettségetjelent a környezetre és a munkahelyi biztonságra. Általában agyakorlatban a hulladékokat szűkebben értelmezik, ebből következőenösszes költségük is alábecsült.

Hulladékminimalizálás

• A hulladékminimalizálás bármely olyan tevékenységet jelent, ami kereskedelmi célútevékenységben csökkenti az előállított vagy okozott hulladék mennyiségét. Nemhulladékkezelést, vagy eltávolítást jelent. Ezek a tevékenységek lehetnek:

• Energiatakarékossági akciók,

• Vízfelhasználás csökkentést előidéző megoldások,

• Csomagolóeszköz újrafelhasználását célzó tevékenységek,

• Gazdaságos időkihasználást biztosító megoldások,

– Természeti erőforrás regenerálására irányuló fejlesztések

•A World Environmental Center (WEC) meghatározása szerint, 1996

A szennyező hulladékok minimalizálása lehetséges

• Alapanyagok helyettesítésével,

• Források csökkentésével,

• Újrafelhasználással,

• Pl: üvegvisszaváltás

• Más felhasználások révén,

• Melléktermékként értékesítéssel

A hulladékminimalizálást ösztönző nyilvánvalótényezők:

• Illeszkedik a környezethez,• Közvetlen költségmegtakarítást eredményez,• Közvetett költségmegtakarítást eredményez,• A felelősség áthárítható,• Visszaállított érték,• Egyéb ösztönzők:

– Munkahelyi biztonság,– Az alkalmazottak jó közérzete,– A vevők értékítélete,– A részvényesek támogatása,– Előnyösebb versebny pozíciű,– Technológiai előny

A hulladékminimalizálás bevezetése

• Kiindulás• Hulladék áttekintés• Költségszámítás• Tervezés• Meghatározni a hulladék csökkentés célját,• Az emberek bevonása• Problémakezelés technikái és eszközei• Láthatatlan veszteségek• Termék veszteség• Rejtett hulladékok• Hulladék és anyaggazdálkodás• Hulladék ellenőrzés• Hulladékgazdálkodás• Visszaforgatás és újrahasználat• Anyagrendelés• Leltár ellenőrzés• Folyamatellenőrzés és menedzsment• Folyamat kapacitása• Folyamatirányítás• Kiindulási és megváltozott hulladék• Anyagkezelés• Kapott anyagok• Tárolt anyagok• Anyag szétosztás• Átadás és kezelési veszteségek• Fókuszban az energia

A hulladékmimimalizálás10 lépéses terve:

A Világ Környezetvédelmi Központ (WEC), 1996által javasolt 10 lépés:

1. A vezetés elkötelezettsége, irányítás és értékek.2. Szervezettség, felelősség, elszámolhatóság,3. Az üzem ésszerű felosztása kisebb területekre.4. Területi csoportok kialakítása és képzése.5. A hulladékok nyilvántartása, megismerése.6. Költségvetés.7. Célok és prioritások kitűzése.8. Hulladékminimalizálás, analízis, tervezés. Célokon és

fontossági sorrenden alapuló terv kidolgozása.9. Megvalósítási ütemterv készítés.10. A program fejlődésének nyomonkövetése és

fenntartása.

• Amelyeket a munkások az egész gyár vagy üzem területén végeznek • Nem korlátozódik csupán a műszaki részleg néhány mérnökére • Nem függ költséges műszaki programoktól vagy jelentős

folyamatváltozásoktól. • A sikerhez mindenki hozzájárulhat• A hulladékok feltérképezésénél, a kiváltó okok azonosításánál, és a

lehetséges hulladékminimalizálási megoldások felmérésénél az ott dolgozó munkavállalók ötletei nagyon fontosak mivel az ott keletkező hulladékkal kapcsolatban a legtöbb információval és ismerettel ők rendelkeznek.

A sikeres hulladék-minimalizálási programok azoknak a hétköznapi tevékenységeknek az összesített eredményei:

A legtöbb ipari hulladékcsökkentési programnak az a hibája

• hogy túlságosan kevés embert vonnak be,

• végső megoldásokra koncentrálnak

• a hulladékok csökkentését egyszeri programnak tekintik

• a hulladékcsökkentési programoknak mindazokra kell koncentrálniuk, akiknek

tevékenysége vagy döntései használhatatlanná tesznek dolgokat

• A hulladékok és költségek azonosításában szisztematikus hulladék-minimalizálási

programok a legsikeresebbek. A hulladékokat pontosan azonosítani kell, és fel kell

tárni a hulladék keletkezésének okait (anyagi, műszaki, munkavégzéssel összefüggő,

stb.), és számba kell venni a hulladékokhoz kapcsolódó költségeket.

• A termékek árkalkulációjakor egy vagy több tételként fel kell tüntetni a hulladékokat

és azok árát. Az, hogy sok vállalat rendszerint nem ismeri a hulladékokkal

kapcsolatos költségeket és veszteségeket, egyike a hulladékminimalizálás

legnagyobb és legáltalánosabb akadályainak.

• A hulladékok minimalizálása rendszerint annak az eredménye, hogy a józanész

logikáját egy szisztematikus megközelítéssel alkalmazzák az adott problémához

• Az valóságos kulcsot a hulladékra, valamint annak okaira vonatkozó valós

információk összegyűjtése jelenti, a megoldás alkalmazása előtt.

• A hulladék-minimalizálási programnak fel kell ismernie, hogy nem lehet mindent

egyszerre megtenni.

• Fázisokra kell osztani a programot, amelyek összhangban vannak a megoldás

megkezdéséhez és befejezéséhez szükséges idővel

• A nagyobb folyamatváltoztatás vagy egy új nyersanyag alkalmazása előzetes

tervezést és beruházást igényelhet

• A siker kulcsa egy olyan, minden egyes hulladékra kiterjedő hulladék-minimalizálási

terv kidolgozása, amely a mai lehetőségeket a jövőbeli potenciális csökkenéssel

kombinálja összhangban áll az érintett termékkel kapcsolatos üzleti tervekkel

Közvetlen előnyök Közvetett előnyök A hulladékkezelési létesítmények tőke és

működési költségei csökkenek.

A telephelyen kívüli elhelyezés és/vagyhulladékkezelés csökkenő költségei.

Csökkenő feldolgozási költségek a javulótermelési eredmények miatt.

Bevételek/megtakarítások a hulladékokértékesítéséből/hasznosításából.

A környezetkárosítás csökkenésébőlszármazó megtakarítások (bírságok,díjak).

Megtartott eladások (olyan termékek,amelyeket környezetvédelmi problémákmiatt ki kellett volna vonni a piacról).

Redukált/megszüntetett veszteségek.

Jövőbeni kiadások valószínű csökkenése: a környezet eredeti állapotának

visszaállításáért való felelősség és a jövőben várható előírásoknak való

megfelelés következtében.

Emissziós kiegyenlítők alkalmazása.

Javuló közösségi kapcsolatok.

Környezet iránti fokozott felelősség azüzem vezetői és a dolgozók részéről.

Versenyképesség javulása, aminekeredménye a nagyobb piaci részesedés, alacsonyabb költségek.

A hatékony hulladékkezelési program előnyei

A SWOT ANALÍZIS

HEFOP 3.3.1.

A SWOT ANALÍZIS

• A SWOT egy elemzési eszköz

• Rákényszerít a helyzetfeltáráseredményeinek átgondolására

• Strukturálja, fókuszáltabbá teszi ahelyzetelemzés megállapításait

• Megalapozza a stratégiaalkotást

HEFOP 3.3.1.

A SWOT ANALÍZIS FOLYAMATA

1. Az elemzés tárgyának egyértelmű lehatárolása

2. A tényezők meghatározása

3. A tényezők értékelése és besorolása

4. Tényező csoportok összevetése

5. Stratégiai alternatívák kialakítása

6. Stratégiai alternatívák elemzése

7. Döntés

HEFOP 3.3.1.

SWOT analízis

Tényezők

meghatározása

Belső környezet

elemzése

Külső környezet

elemzése

Tényező-csoportok

összevetése

• Döntési változatok kiválasztása

• Összehasonlító elemzés

• Döntés

Cselekvési

lehetőségek

Gyenge oldalak

Erős oldalak

Veszélyek

Lehetőségek

Weaknesses

Strengths=

=

Threats

Opportunities =

=

HEFOP 3.3.1.

SWOT elemzés: lépésről-lépésre

Minden érintett vegyen benne részt!

1. Szabad „ötletelés”

Meghatározott idő

Min. 20-25 javaslat szempontonként

2. Szerkesztés

Tömören, szabatosan!

Szempontról szempontra

Legfontosabb 6-10 pont

HEFOP 3.3.1.

JAVASLATOK A SWOT ANALÍZIS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ:

• A SWOT több mint a tényezők egyszerű besorolása!

• Szánjunk időt a SWOT elkészítésére!

• Vonjuk be az érintetteket!

• Minél specifikusabb megállapításokat tegyünk!

• Koncentráljunk a lényegi elemekre!

• Csak olyan tényezőket jelenítsünk meg, amelyeket alá tudunktámasztani – lehetőleg számszerűsíthető adatokkal!

• Egyértelmű kapcsolat legyen a helyzetelemzés, a SWOTtényezők és a stratégia között!

HEFOP 3.3.1.

BELSŐ TÉNYEZŐK

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

Mindazon információk összessége,

amelyek a cél/ok megvalósítása

szempontjából helyzetünket pozitívan

befolyásolják.

- Milyen előnyeink vannak?

- Mit csinálunk jól?

- Melyek a kedvező adottságaink? stb.

Mindazon információk összessége, amelyek

a problémát, a negatív helyzetet előidézték,

amelyek a szűk keresztmetszetet jelentik a

cél/ok megvalósítása szempontjából.

– Mely tényezők jelentenek hátrányt?

- Mit csináltunk rosszul?

- Melyek a kedvezőtlen adottságaink, a szűk

keresztmetszetek? stb.

KÜLSŐ TÉNYEZŐK

LEHETŐSÉGEK FENYEGETÉSEK, VESZÉLYEK

Mindazon információk összessége,

amelyek a cél/ok megvalósítás

szempontjából fontosak, illetve erősítik

azok megvalósítását.

- Melyek a pozitív külső folyamatok,

tendenciák, tényezők, változások?

stb.

Mindazon információk összessége, amelyek

a cél/ok megvalósítása szempontjából

potenciális veszélyt jelentenek, illetve

kedvezőtlenül hatnak a megvalósítás

eredményére.

- Melyek a negatív külső folyamatok,

tendenciák, tényezők, változások?

stb.

A SWOT MÁTRIX FŐBB TARTALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Ökotérképés annak készítése

Az öko-térképezés

• Szemléletes, egyszerű és gyakorlatias eszköz kis ésközépvállalkozások környezeti teljesítményének felmérésére ésjavítására

• Segíti a környezeti adatok egyszerű, szisztematikus gyűjtését,tudatformáló hatású a dolgozók részére és gyakorlatikommunikációs technikaként is felfogható.

• Felhasználható az EMAS vagy az ISO 14001 környezetirányításirendszerek bevezetésének első lépéseként

• Az időközönként elvégzett Öko-térképezéssel a vállalat környezetiteljesítményének alakulása is nyomon követhető

A térképek készítése:

• területi elhelyezkedés (közvetlen környezettel való kapcsolatra),

• alaprajz (üzemre, üzem részre) a vizsgálandó területre, A4 lapon,annyi példányban ahány elemet akarunk vizsgálni,

• energia,

• víz,

• levegő,

• talaj,

• hulladék,

• zaj, rezgés

A térképek készítése:

• Az öko-térképezés elvégzése során a műhely, telephely vagy üzemtérképe segítségével, tárhatók fel a levegő-, víz és talajszennyezés, ahulladékok, kockázatok, energiafelhasználás problémái ésmegoldási lehetőségei

• Az öko-térképezés eredménye egy intézkedési lista a felmerültproblémákkal és a javasolt intézkedésekkel, melyeket a várhatóanyagi, környezeti haszon és a megvalósíthatóság szerintrangsorolunk. Az intézkedések megvalósítása ezután már avállalaton múlik. Az öko-térképezés alkalmas eszköz arra is, hogyennek alapján egy környezettudatos irányítási rendszertkiépítsenek.

Ökotérképezés

Levegő

Kockázatok

Hulladék

Víz

Energia Poliklórozott bifenilek

Halogénezett szénhidrogének

- szemléletes, egyszerű, gyakorlatias eszközcél: telephely, műhely környezeti- teljesítményének felmérése és javításakörnyezettudatos vállalatirányítás megvalósítása kis-és középvállalkozásoknál- környezeti helyzetkép dokumentációja- környezeti problémák feltárása és

sorrendje- folyamatos fejlesztés alapja

Az öko-térkép előnye:

Öko-térképezések tapasztalatai

• szükség van egy, a környezeti problémákat feltáró módszerre

• a vállalkozások szívesen fogadták a javaslatokat

• a dolgozók tudják-érzik a vállalkozás erős-gyenge pontjait –környezeti időjárás jelentésekből

• a problémák-javaslatok egy része semmibe sem kerül,megvalósítása nem okoz nehézséget

Öko térképezésektapasztalatai

• Gyakran előforduló problémák:

– energia: világítás, fűtés, bekapcsolt berendezések

– tárolás: lomok, raktárak, veszélyes anyagok és készítmények

– hulladék: veszélyes hulladékok gyűjtése, kommunális hulladékok, szelektív gyűjtés

– kockázatok:egyéni védőeszközök, dohányzás

– levegő: zajterhelés, szellőztetés, elszívó rendszer