Upload
others
View
12
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ
Dr. Molnár Mónika és Dr. Feigl Viktória
BEVEZETŐ - 2017
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
Page 2
TEMATIKA
Bevezető
– Mikroorganizmusok szerepe, jelentősége
– tematika, követelmények, MOKKA és KÖRINFO adatbázis)
Ökoszisztéma, táplálkozási láncok
Biogeokémiai ciklusok (C-körforgalom)
– C, N, P, S-körforgalom
– Mikroorganizmusok szerepe a biogeokémiai ciklusokban
Mikroorganizmusok a környezetben
Mikroorganizmusok jellemzői
Talaj
Szennyezett környezet (talaj)
Kockázatcsökkentés
Remediáció, bioremediáció, innovációk, esettanulmányok…
Page 3
ÖKOSZISZTÉMA - táplálkozási láncok
lebontók
autotrófok növényevők húsevők I húsevők II
napfény
tápanyagfelvétellégzési veszteség
anyagcsere soránhulladékanyagok
Page 4
SZÉNKÖRFORGALOM A FÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁBAN
ATMOSZFÉRA725
SZÁRAZFÖLDholt szag, humusz: 2 000
szén, kőolaj, földgáz: 5-10 000
karbonát: 20 000 000
TENGERoldott szag: 1 000
0,5
üledék
C tartalom ill. tartalék * 109 t C áram nyilakon: * 109 t/év
Növény: 550 CO2
38 000
105
120
fitoplankton
5
6060
5
102
MM
M
Page 5
HOLT SZERVES ANYAGOK SORSA A TALAJBAN
Holt szerves
anyag C/N=30
Huminanyagok
C/N=10-15
Szalma CO2 + H2O CO2 + H2O felszín
Szénhidrát,
pektin, cellulóz,
protein
Viszonylag stabil maradékok
Ásványositás
NH4
Asszimiláció Ammonifikáció
R-NH2
Biomassza
NH4,
aminosav,
aminocukor
Nukleofil adició
Kondenzáció
polimerizáció
Hidroxi fenolok Kinoidális gyökök
nLignin
tannin
polifenol
nitrogénzár
Demetilezés dekarboxilezés, béta oxidáció autooxidáció
MIKROORGANIZMUSOK
JELENTŐSÉGE, SZEREPE
Page 7
Mik
roo
rga
niz
mu
sok
Organizmusok, melyek nem jutottak el a
szövetes differenciálódásig, és életciklusuk
jelentős részében szabad szemmel nem
láthatók.
Név megadása: nemzetség és faj
•Vírusok
•Baktériumok
•Gombák
•Protiszták
•Növényi egysejtűek
•Állati egysejtűek (protozoonok)
Page 8
Pro
ka
rió
taés
eu
ka
rió
tasz
erv
ezet
http://biologia.laguia2000.com/citologia/part
es-de-la-celula-procariota
http://cassany.cat/ESO/celula/eucariota.jpg
Page 9
MIKROORGANIZMUSOK SZEREPE, JELENTŐSÉGE
Biogeokémiai ciklusok
Lebontó folyamatok
A levegő nitrogénjének hasznosítása
Együttélés magasabb rendű élőlényekkel
Tudatos gyakorlati felhasználás
Modell- és tesztorganizmusok
Page 10
MIKROORGANIZMUSOK KÖRNYEZETÜNKBEN
Mikroorganizmusok szélsőséges környezetben
http://www.microbiologytext.com/5th_ed/book/displayarticle/aid/646
Page 11
A KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ALAPJAI
Martinus BEIJERINCK (1851-1931)
Mikróbák növényekben és talajban
Elektív (dúsító) táptalaj
N2-fixáló baktériumok
Sergei WINOGRADSKY (1856-1953)
Talajbaktériumok
N és S körforgásában mikróbák szerepe!
Autrotrófia, kemolitotrófia
http://www.microbiologytext.com/index.php?module=book&func=displayarti
cle&art_id=32
Page 12
A KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA
• A mikroorganizmusok szerepe a földi ökológiai rendszerekben, különös
tekintettel a biogeokémiai ciklusokban és a táplálék-láncokban
A biomérnök ill. az ökomérnök célja, hogy a mikroorganizmusokat és
végtelen genetikai és biokémiai potenciáljukat a
• fenntartható fejlődés,
• a megújuló források hasznosítása,
• a hulladékkezelés és hasznosítás,
• a földi ökoszisztéma védelme és
• elsősorban az ökoszisztémát globálisan veszélyeztető vegyi
szennyezőanyagok kockázatának csökkentése szolgálatába állítsa.
Page 13
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA
Mikroorganizmusok környezetben
Mikrobiológiai folyamatok
Mikrobiológiai folyamatok hasznosítása
BIOTECHNOLÓGIA
Page 14
BIOTECHNOLÓGIA
Mikroorganizmusok, állati és növényi sejtek/ szövetek vagy ezek
részeinek (pl. enzimek) felhasználása
Page 15
BIOTECHNOLÓGIA
Felhasználási cél: humán- vagy állategészségügyi, mezőgazdasági, vagy
ipari
Kezdet: sumérok sörfőzése?
Iparág kezdete: a rekombináns DNS technika megjelenésétől (1970-es
évek végétől)
– 1983: humán inzulint rekombináns DNS technikával,
baktériumok felhasználásával előállító
Genentech megalakulása
Page 16
A TALAJ
Talajtan
1873-1939: Sigmond Elek (talajkémia)
Talajképződés
Földtani tényezők (aktív: kiemelkedések, süllyedések, talajvíz-
viszonyok, felszíni vizek; passzív: kőzet fizikai és kémiai tul.)
Éghajlati tényezők: T, csapadék, párolgás, szélviszonyok
Domborzati tényezők: tengerszint, lejtők
Biológiai tényezők: mikroorganizmus, növény
A talajok kora: abszolút és relatív kor
Emberi tevékenység
Page 17
A TALAJ KOMPLEX RENDSZERE
A talaj komplex élő, dinamikus rendszer. A szennyezett talaj még az ép talajnál is
összetettebb, ahol a talaj háromfázisú szervetlen-szerves kolloid mátrixával nemcsak a
fajok százait és egyedek milliárdjait magában foglaló talajmikroflóra, de a
komponensek akár százait is tartalmazó szennyezőanyag is kölcsönhatásba lép.
blogs.oregonstate.edu
Page 18
TALAJFUNKCIÓKFöldi elemkörforgalom
Biomassza termelés: a bioszféra primer tápanyagforrása
Ökológiai élettér
Megújítható természeti erőforrás
Raktározóképesség (hő, víz, növényi tápanyagok…)
Génrezervoár (a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme)
Pufferkapacitás
Szűrés
Detoxikálás…
www.fao.org
Page 19
TALAJ
Hazánk legjelentősebb természeti erőforrása
A mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, értéke
A nemzeti vagyon 20 %-a
Talajromlás
– Talajdegradáció
– Talajszennyezés
Az emberek számára jelentős ökológiai talajfunkciók károsodhatnak.
Talajvédelem
www.nature.com
Page 20
Talajvédelem
Nemzetközi, globális szintű és hazai kezdeményezések: Európa Tanács 1990-ben ökológiai és humán tevékenységgel összefüggő talajfunkciókat határozott meg.
Amman határozat kimondja, hogy a talajok ökológiai funkcióit csak hatékony jogi hátérrel lehet biztosítani.
Montevideo Program III. (UNEP, 2001) hatékony jogi eszközöket javasol.
EU: a talajvédelemhez indirekt módon kapcsolódó jogszabályok, például a Környezeti hatásvizsgálat (85/337/EEC, 2003/35/EEC), de egységes talajvédelmi témájú EU joganyag nincs, kidolgozása folyamatban van.
Mo: egyelőre nincs átfogó talajvédelmi jogszabály. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény kitér a termőföld, a talaj védelmére.
Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer (TIM): talajtani információbázis
Országos Talajvédelmi Stratégia - jogszabály-rendszer, melynek célkitűzései közé tartozik a talajban lévő és a talajba bekerült anyagok biogeokémiai ciklusának szabályozása, a talaj és a felszín alatti vízkészletek minőségének megóvása...
Page 21
SZERVES SZENNYEZŐANYAGOK SORSA A TALAJBAN
• Formáik: gáz- vagy gőzforma, vízben oldott vagy emulgeált és
szilárd
• Perzisztencia
• Beépülés biomassza
• Beépülés táphumusz
• Beépülés szerkezeti humusz
• Fosszilizáció
• Természetes koncentrációcsökkenés
• Kometabolizáció
• Biodegradáció, mineralizáció
Növekedési szubsztrátCH4
CH4
CH3OH
Köztes metabolizmus
szaporodás
NADH
NAD+
O2
H2OMetán-
monooxigenáz
C C
Cl
Cl H
Cl
O
C
H
Cl
C
Cl
Cl
TCE
TCE epoxid
formiát, CO,diklóracetát,glioxilát
Növekedési szubsztrátCH4
CH4
CH3OH
Köztes metabolizmus
szaporodás
NADH
NAD+
O2
H2OMetán-
monooxigenáz
C C
Cl
Cl H
Cl
O
C
H
Cl
C
Cl
Cl
TCE
TCE epoxid
formiát, CO,diklóracetát,glioxilát
Page 22
Szerves (szennyező)anyag bekerül a környezeti
elembe
Mikróbaszám növekedés
Bontóképes fajok szelekciója Fajeloszlás megváltozása
Felfokozott mutációs szelekciós és DNS rekombinációs folyamatok
BIODEGRADÁCIÓ –SZENNYEZETT TERÜLETEKEN
Page 23
Szénhidrogénbontó mikroorganizmusok
Baktériumok: Pseudomonas, Arthrobacter, Acinetobacter,
Bacillus, Nocardia, Flavobacterium, Alcaligenes; olajbontó
gombák az Aspergillus, Mucor és Rhisopus…
Szénhidrogén-degradációt katalizáló enzimet kódoló katabol
plazmidok
www.grainews.ca
Page 24
BIOREMEDIÁCIÓ
BIODEGRADÁCIÓ
Szerves szennyezőanyagok
Biológiai kioldás Biológiai stabilizáció
Mikroorganizmusok, növények, állatok
Page 25
A környezetirányítás eszköztára
KÖRNYEZETPOLITIKAGAZDASÁG POLITIKA
KOCKÁZATMENDZSMENTJOG MONITORING
KOCKÁZAT FELMÉRÉSEKOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE
1. VESZÉLY AZONOSÍTÁSA
2. KOCKÁZAT FELMÉRÉSE
Általános / helyspecifikus
Kvalitatív/ kvantitatív
Ökológiai / humán egészségi
1. MEGELŐZÉS
2 . KORLÁTOZÁSOK
3. REMEDIÁCIÓ, TALAJJAVÍTÁS
Fizikai-kémiai technológiák
Biotechnológiák, bioremediáció
Ökológiai technológiák
Page 26
OKKP / NKP 1. Környezetvédelmi programok (Superfund (https://www.epa.gov/superfund ), Altlasten)
A Nemzeti Környezetvédelmi Program része: összefogja a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat.
– Mit örököltünk?
– Mit lehet tenni?
– Ki fizessen?
– Mikor tiszta a tiszta?
Célok, feladatok:
- A környezetet veszélyeztető szennyezőforrások, tartós környezetkárosodások
teljes körű országos számbavétele,
- A felszín alatti vizek, földtani közeg károsodásának megismerése,
- kockázatának felmérése,
- a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése…
Page 27
A szennyezett talajok kezelésére alkalmazott módszerek –hagyományos osztályozás
Rendezett biztonságos lerakás (Containment)
– Szennyezett talajtérfogat „kapszulálása”
– Környezettől való elszigetelés
– Kockázatcsökkkentés nem végleges
Page 28
A szennyezett talajok kezelésére alkalmazott módszerek –hagyományos osztályozás
Ex situ/off site
– Kezelés a talaj (talajfázisok) eredeti helyéről való eltávolítás után
– Kiszívott talajgáz v. pára kezelése is
– Gyakran csak a szilárd fázisra vonatkoztatják
Page 29
A szennyezett talajok kezelésére alkalmazott módszerek –hagyományos osztályozás
Ex situ/on site
– Kezelés a talaj (talajfázisok) eredeti helyéről való eltávolítás után a helyszínen
– Technológiai szempontból kevés a különbség az ex situ -hoz képest
– Megkülönböztetés: a kapcsolódó műveletek, időtartam
Page 30
A szennyezett talajok kezelésére alkalmazott módszerek –hagyományos osztályozás
In situ
– Kezelendő talajfázisokat nem távolítjuk el (vagy egyiket sem, vagy csak a szilárdat nem)
– „Kvázi reaktor”
– Nyitott reaktor: faltalan, de nem végtelen
– További megkülönböztetés: a rendszer zavartalansága
Page 31
A talajremediálási módszerek csoportosítási szempontjai
In situ, ex situ - off sie és on site sok a félreértés, újra kell értelmezni
Funkcionális csoportosítás szükséges
Osztályozás a szennyezőanyag tulajdonságai és a szennyezett közeg, ill. fázis szerint
Page 32
A szennyezőanyag által meghatározott szempontok és technológiaosztályozás
A szennyezőanyag fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai
(illékony-e, vízoldható-e vagy azzá tehető, szorbeálódó,
biodegradálható, biológiai úton immobilizálható-e…)
egykomponensű vagy többkomponensű
talajfázisok közötti megoszlás (becsülhető)
Page 33
Szennyező-anyag
kémiai
tulajdonsága Talaj szilárd fázisa Talajvíz Talajlevegő
Illékony
Biodegradáción alapuló
Talajgőz kiszívása és felszíni
kezelése
Termikus deszorpció
Biodegradáción alapuló
remediáció
Sztrippelés
Biodegradáción alapuló
remediáció
Talajgáz kiszívása és
felszíni kezelése
Vízoldható
Biodegradáción alapuló
remediáció
Fitoremediáció
Talajmosás
Elektrokinetikai eljárások
Biodegradáción alapuló
remediáció
Fitoremediáció
Talajvíz kiszívás &
felszíni kezelés
Aktív résfalak
Biodegradáción alapuló
remediáció
Talajgőz kiszívása és
felszíni kezelése
Szorbeálódó
Biodegradáción alapuló remediáció
Biológiai kioldás
Fitoremediáció
Extrakció
Szemcseméret szerinti frakcionálás
Termikus deszorpció
Talajégetés/Pirolízis
Biodegradáción alapuló
remediáció
Talajvíz kiszívás és
felszíni kezelés
Biodegradáción alapuló
remediáció
Talajgáz kiszívása és
felszíni kezelése
Page 34
A természetes folyamatok mérnöki alkalmazásának fokozatai szennyezett talaj remediálásában
NA MNA ENA In situ Ex situ
bioremediáció bioremediáció
NA: Natural Attenuation – természetes szennyezőanyag-csökkenés
MNA: Monitored Natural Attenuation – monitorozott természetes szennyezőanyag-csökkenés
ENA: Enhanced Natural Attenuation – gyorsított természetes szennyezőanyag-csökkenés
A szennyezett talajok kezelésére alkalmazott módszerek –
osztályozás biológiai technológiák esetében
Page 35
„NATURAL ATTENUATION”
Page 36
Bioremediáció
•Biodegradáció
•A baktériumok végtelen genetikai és biokémiai potenciálja
•A holt szerves anyagok lebomlásához hasonló útvonal –
szennyezőanyagok bekerülnek az elemek körforgalmába.
•Biodegradáció fajtái: Energiatermeléssel összekötve
Kometabolizmussal (energia nem termelődik)
•Redoxpotenciáltól függően: aerob / fakultatív anaerob / anaerob
•Teljes mineralizáció vagy részleges bontást követő átalakulás, pl.
humuszképződésben való részvétel. Ez már átvezet a mikrobiológiai
stabilizációs módszerekhez.
•…
Page 37
„Landfarming”
http://www.ftbraggmillsite.com/fortbraggmillsite/images/land_farm_2_lg.jpg
http://www.desleronline.com/html/english/hazardous_waste/landfarming.html
http://www.ftbraggmillsite.com/fortbraggmillsite/images/land_farm_1_lg.jpg
Page 38
Háromfázisú talaj prizmás kezelése
http://www.layfieldenvironmental.com/Content_Files/Images/
Application/remediation.jpg
http://www.remediationstrategies.com/services/remediation-contracting/soil-remediation/
Page 39
In situ bioventillációs talajtisztítási technológia vázlata
C1C2C3
B1B2B3
C4C5C60
1
2
4
5
3
Talajlevegő
Áramlási iránya
Levegő bevezető
csövek ( C)
szívócsövek (B)
levegő
ventillátor
Talajgáz tisztító berendezés
Page 40
A CIKLODEXTRIN HATÁSMECHANIZMUSAA BIOLÓGIAI TALAJTISZTÍTÁSBAN
A szennyezőanyag a talajszemcséken adszorbeálódott
A mikroorganizmusok a talaj vizes fázisában élnek
Oldékonyság és biológiai hozzáférhetőség javítása ciklodextrinekkel
Page 41
Tápanyagok
és RAMEB
Kezelt víz
Passzív kutak Aktív kutak
Szivattyú
Víz
Levegő
Fázis
szétvá-lasztás
Homok
szűrőAktív
szénLevegő
bevezetés
CDT- komplex bioremediáció ciklodextrin alkalmazásával
Kombinált kút
Levegőelszívó
kút
Levegő- és
vízbevezető kút
Transzformátor
Rendszerellenőrző
állomás
Page 42
Épített láp, épített mocsár
Az épített láp és épített mocsár (constructed wetland) a lápra, ill. a mocsárra
jellemző sekélyvízi ökoszisztéma tagjait tartalmazza, beleértve a detrituszt, a
növényeket és az állatokat.
Forrás: http://adtechenviro.files.wordpress.com/2010/08/constructed-wetlands-21.jpg
Page 43
Fitoremediáció
Fitostabilizáció
Fitoextrakció…
Page 44
INNOVATÍV BIOTECHNOLÓGIÁK - BIOSZÉN
Talajvédelem, talajfunkciók fenntartása,
talajminőség javítása
Hulladékok hasznosítása
CO2 csökkentés
Bioszén (biochar) hulladékból
Amazonasi indiánok gyakorlatából – „Terra preta”
Biomassza oxigénmentes, magas hőmérsékleten történő
elégetése során visszamaradt stabil anyag…
http://www.energiacentrum.com/biomassza/a-
bioszen-kedvezo-hatasai/
http://www.biochar.org/joomla/index.php?option=com_content&task=blogcategory
Page 45
FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK
ZH : 55%
– Nagy-ZH – előadásanyag (10.31)
Egyéni feladat – esettanulmány kidolgozása
(45%) (hi.: 11.07)
Irodalom - adatbázisok
www.mokkka.hu, www.körinfo.hu
Page 46
MOKKA és KÖRINFO ADATBÁZISOK
www.mokkka.hu
www.körinfo.hu
Lexikon: a szakkifejezések értelmezéséhez, a környezetvédelem jogi, tudományos és technikai hátteréhez.
Adatbázis: hagyományos és innovatív módszerek, melyek segítségével mérhető a környezet állapota, károsodása vagy olyan technológiákkal, melyek segítenek a környezetet egészséges állapotban tartani vagy ha szükséges "meggyógyítani".
Térképek és a képtárak gyors és szemléletes információ a KÖRINFO területeiről.
Döntéstámogatás (DST) egy problémakör jogi hátterének vagy tudományos alapjainak megismeréséhez szükséges útvonal.
E-tanfolyam: résztvevők megismerhetik a modern környezetmérnöki munka tudományos és gyakorlati alapjait.
Regisztráció
Page 47
EGYÉNI FELADAT
Remediációs technológia kidolgozása
– Irodalomból→ megvalósult biotechnológia (innovatív
biotechnológia) bemutatása
– Részletes bemutatás és értékelés
– A választott biotechnológiáról prezentáció készítése és
bemutatása
Page 48
IRODALOM
KÖRINFO honlap: www.enfo.hu, www.körinfo.hu
MOKKA honlap: www.mokkka.hu
Gruiz, K., Horváth, B. és Molnár M. (2001) Környezettoxikológia,
Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetemi Kiadó, Budapest
Előadásanyagok
Hallgatói információk, előadás anyagok:
http://biotox.hu/hu/oktatasi-anyagok-hallgatoknak/
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!