1

MISKOLCI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZAT

KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS

AZ ÓVODÁBAN

Konzulens neve Szerző neve

Smizsánszkyné Marján Ida Tarné Venczel Ágnes

Óraadó oktató

Miskolci Egyetem Közoktatási vezető és

Bölcsészettudományi Kar Pedagógus szakvizsga

Tanárképző intézet Szakirányú továbbképzés

Miskolc

2018

2

1 TARTALOM

Bevezetés................................................................................................................................ 3

2 A környezeti nevelésről általában .......................................................................... 4

2.1 Az óvodai környezeti nevelés célja és feladata ......................................... 5

3 Környezetvédelem ....................................................................................................... 8

4 A fenntarthatóság fogalma ....................................................................................... 9

4.1 Szerepe a nevelésben- oktatásban, hatása ............................................. 10

5 A környezettudatosság fogalma ........................................................................... 11

6 Óvodánk bemutatása cél, feladat ........................................................................ 12

6.1 Az óvodai tevékenységformák tartalma és fejlesztő hatása ............. 12

6.2 Az óvoda hatása a szülői házra ..................................................................... 15

7 Az óvodavezető feladata, szerepe a környezettudatosságra nevelésben 18

7.1 A nevelőtestület, mint modell ........................................................................ 19

7.2 Munkaközösség .................................................................................................... 20

8 Kirándulások, tapasztalatszerzések .................................................................... 22

9 Erdei óvoda ................................................................................................................... 24

Az „Erdei Óvoda” a táboroztatás célja .................................................................. 24

9.1 Előzmény- táborozás előkészítése ............................................................... 24

9.2 Napra lebontott ténylegesen megvalósult programok felsorolása, értékelése ......................................................................................................................... 25

9.3 Záró gondolatok .................................................................................................. 28

10 ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................................................... 29

11 Summary ................................................................................................................... 31

12 Irodalomjegyzék ..................................................................................................... 33

3

BEVEZETÉS

25 éve dolgozom óvodapedagógusként, 11 éve a Kazincbarcikai Összevont Óvodák Nefelejcs

tagóvodájában, ahol kiemelt feladatunk a külső világ tevékeny megismerése, környezettudatos

magatartásra nevelés, a környezetvédelem. Rögtön követendő példa volt számomra a

kolléganőim lendülete, szakmai tudása. Szívesen csatlakoztam az ekkor már regionális

szintem működő környezeti munkaközösséghez, melyet kolléganőm vezetet. Nagyon tetszett

az a csapatmunka, az összefogás, amit akkor tapasztaltam. Folyamatosan kapcsolódtam be a

szervezési feladatokba, mert motivált, amit az akkori munkaközösség vezető képviselt és nagy

örömömre szolgált, hogy ezt a tudást átadta nekem és most már 4 éve én lehetek ennek a

munkaközösségnek a vezetője és folytathatom ezt a számomra fontos feladatot. Az

intézmények szervezeti átalakulása folytán jelenleg intézményi szinten működik

munkaközösségünk, de vannak regionális rendezvényeink, ahol Kazincbarcikai és vidéke

óvodáit is meghívjuk (Föld napja).

A környezet és a fenntarthatóság elválaszthatatlan fogalmak egymástól. Környezetünk

befolyásolja mindennapi életünket és ahhoz, hogy a bennünket körülvevő világ élhető legyen,

tudatosan ügyelnünk kell a fenntartható működésére. A környezettel való harmonikus

életvitelt tanulni kell és erre legalkalmasabb a kisgyermekkor, amikor még a világra

rácsodálkozó gyermek a tevékenységein keresztül sajátíthatja ezt el, az ehhez szükséges

jártasságokat, készségeket az egészségesebb élhető élethez. Ezekre az ismeretekre a szülői ház

a legalkalmasabb, de az a tapasztalat, hogy kevés a jó példa, ezért nekünk

óvodapedagógusoknak kell a szülők körében hirdetni a mindennapokba a fenntarthatóság és a

környezetvédelem fontosságát. Hiszen az óvodában kiemelt feladatként szerepel a környezet

és egészségnevelés. Dolgozatommal szeretném bemutatni, hogy mi hogyan, milyen jó

gyakorlatokkal próbáljuk ezt megvalósítani, intézményi szinten és tagóvodai szinten, milyen

szerepe van egy óvodapedagógusnak, illetve vezetőnek a megvalósulásban.

4

2 A KÖRNYEZETI NEVELÉSRŐL ÁLTALÁBAN

A környezet iránti felelősség kialakítása mindig jelen volt az emberiség történetében, de az

ember és az őt körülvevő természet közötti kapcsolat hangsúlyossága, változott az egyes

történelmi korokban. Már az ókor nagy filozófusai az erkölcsi nevelés mellett központi

fontosságúnak tartották a természetről és a természetben való tanulás kérdését. A XVI.

században élt Montaigne nevelési elmélete szerint igazi tudás könyvekből nem szerezhető

meg, ezért a közvetlen környezet megfigyelését, tapasztalatok gyűjtését hangsúlyozta. A

francia felvilágosodás kiemelkedő alakjai Rousseau és Diderot is fontos szerepet játszott a

környezeti nevelés megalapozásában, munkájuk során előtérbe helyezték a

természettudományos nevelés jelentőségét. A mai értelemben vett környezeti nevelés

gondolata néhány évtizeddel ezelőtt a fejlett nyugati társadalmakban született meg először.

Ott, ahol a városiasodással és a megnövekedett népsűrűséggel járó gondok már szinte

elviselhetetlenné váltak a lakosság számára. A kezeletlen hulladéktömeg, a levegő-, talaj-,

víz-, és zajszennyezés, valamint a többi civilizációs ártalom nem csak testi, hanem lelki

egészségkárosodáshoz is vezethet.1 (Horváth & Pornói, 1997)

Az óvodai nevelés minden időszakában fontos és hálás feladat volt a környezeti nevelés. A

kisgyermek imádja a természetet, a szabad levegőn mozgást, a kinti tevékenységeket. Úgy

gondolom nagy jelentősége van a felnövekvő generációk hozzáállásának, attitűdjének a

környezethez, természethez annak védelméhez. A környezeti nevelés célja a környezettudatos

szemlélet alakítása, mely egy összetett komplex feladat. Az ismeretnyújtást, a közvetlen

tapasztalatszerzést, a szemléletformálást és helyes magatartásalakítást, kreatív gondolkodást

és a problémamegoldást is érinti. Nem elég elmondani a gyerekeknek, hogy mi fog történni,

fontos hogy saját maga tapasztalja meg és ki is tudja próbálni. Az óvoda a legjobb színtere a

közvetlen tapasztalatszerzésnek, hiszen minden óvodának van udvara, kiskertje. A csoportok

együtt tevékenykednek, együtt ültetnek, együtt gondozzák a növényeket, közben új

tapasztalatokat szereznek. Mondhatnánk, hogy „csak játszanak”, de ez átvitt értelemben igaz,

1 https://www.nyf.hu/ttik/sites/www.nyf.hu.ttik/files/doc/kornyezeti_neveles.pdf

5

hiszen közben fejlődik a mozgásuk, finommotorikájuk, az érzékelés, észlelés, a logikai

gondolkodás, az ok-okozati összefüggések stb.

2.1 Az óvodai környezeti nevelés célja és feladata

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján megfogalmazott alapelvek szerint

fogalmazhatjuk meg a környezeti nevelés célját és feladatát. A Kazincbarcikai Összevont

Óvodák keretprogramjában megfogalmazott célok és feladatok megvalósítása

elválaszthatatlan a gyermek környezeti nevelésétől. Az óvoda mindennapjaiban előforduló

tevékenységformák segítenek a gyerekeknek megtapasztalni az őket körülvevő világot. A

gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, a szabad játék segít ebben, illetve a munka

jellegű tevékenységek és az egészséges életmód alakítása. A valóság felfedezése során alakul

pozitív érzelmi viszonya a környezethez, az értékek megőrzéséhez. A gyermek miközben

felfedez, megismerkedik a szűkebb-tágabb környezetével, szülőföldjével,

néphagyományokkal, szokásokkal. A megismerési folyamat során matematikai tartalmú

tapasztalatokat is szerez, és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Az óvodapedagógus

feladata, hogy biztosítsa a megfelelő feltételeket, mint időt, eszközt, helyet.

Feladatunkat és célunkat megfogalmaztuk a Pedagógiai Keretprogramunkban2 és a Helyi

Pedagógiai programunkban.3

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekben kialakuljon bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti

a szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését.

Célunk, hogy a gyermekek bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,

gyarapításába. A természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon

meghatározóvá életmódjukban. Lehetőségük nyílik személyes tapasztalatok gyűjtésére az

együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén is.

Ahhoz, hogy mind ezek megvalósuljanak, egy intézményvezetőnek együtt kell működni

munkatársaival, és példát mutatni annak érdekében, hogy az intézmény elérje a deklarált

céljait.

2

http://www.barcikaicimborak.hu/data/dokumentumok/Kazincbarcikai_Osszevont_Ovodak_Keretprogramja_910.

pdf 3

http://www.barcikaicimborak.hu/data/dokumentumok/Kazincbarcikai_Osszevont_Ovodak_Nefelejcs_Tagovodaj

anak_Helyi_Pedagogiai_Programja_935.pdf

6

A környezeti nevelésen belül beszélünk külső környezeti nevelésről, mely az élet szeretetére

és tiszteletére, felelősségre nevel. Foglalkozik a levegő, víz, talaj és a növények vizsgálatával.

Illetve beszélünk a belső környezeti nevelésről, mely foglalkozik az egészségügyi

ismeretekkel, táplálkozási szokásokkal, életmóddal, mozgással. A környezeti nevelés

megjelenik minden nevelési, oktatási intézmény helyi pedagógiai programjában. A környezeti

értékek beépülnek a nevelési programokba a megfelelő törvényi kereteken belül. Mégsem

tapasztalható a környezet állapotának javulása, beleértve az ember belső környezetét, testi,

lelki szellemi állapotát is. Hiszen nem kényszeríthetjük rá akaratunkat a természetre. Lassan

ébrednek rá az emberek, hogy a népességnövekedés, a fogyasztásnövekedés, az

energiafelhasználás növekedése, a környezetszennyezés, a környezetterhelés hosszú távon

nem tartható fenn. Az ember felelőssége nagy ebben a folyamatban. Szükségünk van

biztonságra, tudásra, egyetértésre, szabadságra. Nagyon fontos a megfelelő kommunikáció az

emberrel és a természettel szemben. Elmondhatjuk, hogy a környezeti nevelés összetett

személyiségformálás, magatartás, attitűdformálás, amely képessé teszi az embert az

együttműködésre. Ezek a társas szokások olyan elemekből állnak, mint a másokra figyelés

képessége, másság elfogadása, empátiás kapcsolatok képessége. A társas képességek a

környezeti nevelésben a bizalomra és mások iránti szeretetre épülve válhat eredményessé.

Ezek feltételezik a mentálhigiénés egészséget, a közösség lelki egészségének harmóniáját.

Hiszen az ember akkor egészséges, ha lelkileg kiegyensúlyozott és tud alkalmazkodni. Fontos

a személyes példamutatás, így fejleszthető az együttműködési képesség. A belső környezetre

irányuló nevelésnél elsősorban az egészségügyi ismeretek elsajátítása a meghatározó.

Elsődleges a szükségletek kielégítését tekintve a gyermek egészségének védelme, egészséges

biztonságos környezetének kialakítása és az egészséges életmód szokásainak alakítása.

Ahhoz, hogy egészségesen éljünk nem elég ismernünk szervezetünk felépítését és működését.

A egészségünk a környezetünkben gyökerezik. Egészségi állapotunkat természeti és

társadalmi tényezők befolyásolják. Ezért nagy szükség van az egészséges életvitel, életmód

környezettudatos és egészségtudatos magatartás kialakítására. Tiszta, egészséges

környezetben az élet minősége is javul, elhanyagolt, szennyezett környezet terheli és rontja az

alkalmazkodás lehetőségeit. Egészségünk védelme, saját felelősségünk. Az egészség olyan

kincs, amiért minden nap küzdeni kell. Ezek az apró szokások óvodáskorban alapozódnak

meg. A családban tanult és az óvodában elsajátított elvek még ilyenkor kavarodnak, és csak

fokozatosan válik tudatossá az életmód szokásainak rendje, harmóniája. A gyermeket a

tapasztalható, átélhető, érzékelhető dolgok érdeklik, hiszen számára ezek nyújtják a

megismerés alapjait. A nézeteket, elveket érzelmek irányítják. A szokások kialakulása,

7

befolyásolása, elsősorban felnőtt minta utánzására, követésére alapul. Kirándulások,

terepséták jó alkalmat adnak az egészségmegőrzésre irányuló pillanatok megerősítésére.

(Agárdy, 1995)

8

3 KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelem egy társadalmi tevékenység, amely kölcsönhatásban van a

természetvédelemmel. Ám a természetvédelem elsősorban az élő, természeti értékek

megőrzéséért küzd, addig a környezetvédelem nagy hangsúlyt fektet az élhető, fenntartható

környezet védelmére és kialakítására. A környezetvédelem fontosnak tartja, hogy az emberi

termelési, fogyasztási rendszer fenntartható legyen. 4

Az ember kihasználja a természetet. Az őseink gyűjtögető életmódot éltek, ritkán okoztak kárt

a környezetben. A földművelés, a közlekedés, a bányászat indította el a környezetszennyezést.

A népesség növekedett, az emberek egyre nagyobb városokban telepedtek le. A

szemétkezelés a vízellátás hamar gondokat okozott, betegségek, járványok formájában. A

mezőgazdaságban nőtt a vegyszerek használata. „Környezetvédelmen leegyszerűsített

formában azt a tevékenységet, magatartásformát, viselkedésmódot értjük, amellyel

természetes és mesterségesen kialakított környezetünket (kizárólag) az ember által okozott

káros hatásokkal szemben védjük” (Rakonczay, 2002)5.old

Környezetvédelmi törvény5, melynek célja az ember és környezete harmonikus

kapcsolatának kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása. Az ember egészségének

biztosítása, anyagi és szellemi javainak védelme. Környezetünket komplexen kell védeni.

Védelme szempontjából fontos a föld, a víz, a levegő, a talaj, az élővilág a táj és az erdő

védelme. A felhalmozódott hulladék megfelelő kezelése, gyűjtése, újrahasznosítása.

A hazai környezetvédelemnek kettős feladatot kell ellátnia, a gazdaságból származó

környezeti károsodás elhárítását illetve az újratermelődő környezetterhelés mérséklését. Ezt a

tevékenységet a természetvédelemmel együttműködve kell végezni főleg a védett területek

szennyeződésének megakadályozásánál a megfelelő állapot fenntartásának érdekében. (Kiss

& Ken, 2001)

4 http://gabrisroni94.web.elte.hu/gyakorlas/valami.html

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500053.tv5

9

4 A FENNTARTHATÓSÁG FOGALMA

Világszerte sokan próbálkoznak megfogalmazni, hogy mit is jelent a fenntarthatóság.

Ez a kifejezés a nemzetközi szakirodalomban a nyolcvanas évek elején jelent meg. Lester R.

Brown nevéhez kapcsolódik, aki összekapcsolta a népesség növekedését a természeti

erőforrások hasznosításával úgy, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet

mennyiségi és minőségi romlása. 1983-ban az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága

megkezdte munkáját. Röviden határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható

fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".6 Herman Daly

megfogalmazása szerint"a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül,

hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk"./u.a/. A Világ

Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az

emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő

generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé,

Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000)./u.a./. Mindenképpen

szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a fenntarthatóság működjön. Ez egy egész életen

át tartó tanulási folyamat, amely olyan embereket nevel, akik kreatív, problémamegoldó

gondolkodásmóddal rendelkeznek. A fenntarthatóság pedagógiájának legfontosabb

szempontjai a tudatosság, az ismeret, az értékek, a részvétel szempontjai. A XX. század

közepéig önellátó gazdálkodás működött és a fenntarthatóság teljesen ösztönös volt. A

szokások és tapasztalatok átadása generációkon keresztül történt. Az önellátó gazdálkodás a

mindennapi életben a fenntarthatósági elvek alapján működött. (Jakab & Varga, 2007) Az

idősek tanácsokkal látták el a fiatalokat. A gyerekeknek már korán feladatokat adtak, a

közvetlen megtapasztalás volt a legnagyobb tanító. Óvoda még nem volt így a nagyszülőktől,

szülőktől tanulták meg az alapvető ismereteket a gyerekek.

6 http://www.ff3.hu/fejlodes.html

10

4.1 Szerepe a nevelésben- oktatásban, hatása

A fenntarthatóság az élet minden területén meghatározó szerepet tölt be, ezáltal az oktatás

minden szintjén és az oktatás minden formájában központi szerepet vállal. A világ azonban

nagyon gyorsan változik és a környezetünk iránti érzelmek is gyorsan változnak. Fontos, hogy

megtaláljuk és megértsük azokat a folyamatokat, melyek befolyásolják környezetünket és

előidézik a változásokat. Olyan értékrendet kell kialakítanunk a fenntarthatóság

szempontjából, amely tükrözi az eltérő kulturális szemléletmódot. (Juhász & Radócz, 2000)

Ez mindenkit érint, vezetőt, pedagógust és szülőt. Fontos, hogy a gyerekek saját tapasztalatok

útján fedezzenek fel olyan értékeket, mint a természettel való harmonikus együttélés, egy

másik élőlény, legyen az ember, állat, növény iránt érzett tisztelet, szeretet.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 1999-ben megteremtette az országban a

differenciált és decentralizált óvodai intézmények nevelésének törvényi alapjait. Az

intézményünk az országos dokumentumra támaszkodva hozta létre a saját óvodai nevelési

keret programját. A tagóvodák kidolgozták saját helyi pedagógiai programjukat. A helyi

óvodai programkészítés egyrészt "kényszerített” minket, óvodapedagógusokat az

önértékelésre, elemzésekre.

11

5 A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG FOGALMA

A környezettudatosság lényege, hogy igyekszünk olyan életmódot folytatni, amely tekintettel

van környezetünkre, óvja, védi a föld természeti kincseit. A környezettudatos életmód az öko

szemlélet formálásáról szól: úgy élek ma, hogy gyermekeim, unokáim számára biztosítsam a

természeti környezet fenntarthatóságát. Fontos a tudatosság megteremtése. Nap, mint nap

mennyire vagyok káros hatással a környezetemre. Fontos, hogy jó döntéseket hozzak, például

mivel fűtök, hogyan vásárolok, milyen alapanyagokból főzök, mivel közlekedek. A

környezettudatosság fontos, saját egészségünk és környezetünk védelmére. Berényi szerint

(Berényi, 2009) a környezettudatosság egyéni szintű fejlesztésének lényege nem más, mint a

környezeti és társadalmi értékek, és az azoknak megfelelő cselekvési-magatartási formák

közvetítése és azok rögzítése. Ez alapján belátható a pedagógusok „felelőssége” a gyerekek

környezetközpontú gondolkodásának kialakításában, hiszen a család mellett ők azok, akik

révén a gyerekekben kialakulnak és rögzülnek a szokások és az attitűdök.

Azt gondolom, jobb minél előbb elkezdeni megismertetni a gyerekekkel a

környezettudatosság alapfogalmait foglalkozások vagy könyvek segítségével. Óvodákban

gyakorlati szinten is működik a környezettudatosság, rengeteg helyen szelektív

hulladékgyűjtésre, kertészkedésre tanítják a kicsiket. A mi felelősségünk környezettudatos

gondolkodásmód átadása, megtanítása. A játékos tanulás ereje felbecsülhetetlen és

hatékonysága semmi más tanulási formához nem hasonlítható. Hiszen a

környezettudatosságra nevelésnek az a célja hogy a gyerekeket megtanítsa a környezettel való

tudatos együttélésre, a környezetbarát életre. Az ember és környezete egységes rendszert

alkot, fontos az ökológiai szemlélet, gondolkodásmód alakítása. Célunkat csak a környezet

ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékmegőrző magatartással érhetjük el.

12

6 ÓVODÁNK BEMUTATÁSA CÉL, FELADAT

A Kazincbarcikai Összevont Óvodákat egy székhely intézmény, hat városi és két vidéki

tagóvoda alkotja. Nevelési céljainkat, feladatainkat a tagóvodák értékeinek, hagyományainak,

arculatának megőrzésével, a törvényi előírásokat, az Országos Alapprogramban foglaltakat a

szociokulturális környezet sajátosságait figyelembe véve, a szülők véleményét szem előtt

tartva alakítottuk ki.7 A Nefelejcs Tagóvodában célunk és feladatunk a gyermekek

harmonikus fejlesztése a hagyományok és a környezeti nevelés gazdag eszközrendszerével.

Az óvodai nevelésbe a népi kultúra azon elemeit építjük be, amik igazodnak a gyermekek

életkori sajátosságaihoz, és a mindennapi életüket gazdagítják.8

Óvodai nevelés célja, feladata: a gyermekek érezzék jól magukat az óvodában. Az őket

megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és

egyéni fejlődési ütem szerint. Bontakozzanak ki egyéni képességeik, hogy felkészülten, az

optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba,

képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére. A nevelési folyamatban minden gyermek

egyformán szeretetteljes és magas színvonalú nevelésben részesüljön, a meglévő hátrányok

csökkenjenek.9

Az Intézmény Működését szabályzó dokumentumok: Szervezeti és Működési szabályzat,

Házirend, Pedagógiai Keretprogram, Helyi pedagógiai program.

6.1 Az óvodai tevékenységformák tartalma és fejlesztő hatása

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a

teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az

egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes környezetben, kirándulásokon,

az általunk kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul

meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Mi

7 http://www.barcikaicimborak.hu/koszonto.php

8

http://www.barcikaicimborak.hu/data/dokumentumok/Kazincbarcikai_Osszevont_Ovodak_Nefelejcs_Tagovodaj

anak_Helyi_Pedagogiai_Programja_935.pdf 9

http://www.barcikaicimborak.hu/data/dokumentumok/Kazincbarcikai_Osszevont_Ovodak_Keretprogramja_910.

pdf

13

a tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes

tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok

érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának

erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában, az utánzásos, minta- és modellkövetéses

magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása).10

A spontán játékos tapasztalatszerzés,

a cselekvéses tanulás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, az általunk

irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, a gyakorlati problémamegoldás. A

tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek

személyiségének kibontakozását.

Hogyan tudjuk mi óvodapedagógusok az ökológiai szemléletet alakítani? Fontos hogy a

mindennapokba beépülve játékokon keresztül ismerjék meg a gyerekek, illetve a már meg

lévő ismereteiket bővítsék. Erre nagyon jó alkalmak a környezeti jeles napok. Szeptembertől

folyamatosan van lehetőségünk erősíteni a gyerekekben és természetesen a szülőkben a

környezet tudatos szemléletmód fontosságát. Igen a szülőkkel együtt, őket is bevonva, csak

együttműködve közösen tudunk célt elérni. Az első ilyen jeles napunk szeptember 3.

szombatja a Takarítási világnap. A külső világ tevékeny megismerése keretében, ilyenkor az

udvarunk, utcánk takarítása, például gereblyézés a kisebb-nagyobb kupacok elhordása a

kijelölt helyre, lombsöprés stb. Csoportszobai tevékenység a csoportszoba, öltöző takarítása, a

keletkezett szemét szelektív hulladékgyűjtőbe való. Hulladék, hulladékhasznosítás,

újrahasznált fogalmakkal való ismerkedés. A rajzolás, mintázás, kézimunka jó alkalom az

újrahasznosítható szemét felhasználására. A mindennapos mozgásba is bele tudjuk

csempészni ezt a szemléletmódot például ha PET palackból készítünk lengőtekét vagy

flakonokkal végezzük a gyakorlatokat, feladatokat. Szeptember 22. én az Autómentes

világnap alkalmából a gyerekek és az óvodapedagógusok biciklivel vagy gyalog érkeznek az

óvodába. Egész nap mozgásfejlesztő és szórakoztató, új sporteszközök kipróbálására is

lehetőséget nyújtó játékokat szervezünk, erősítve bennük a mozgás iránti szeretetet és az

egészségtudatos életmódot. A programok között szerepel ilyenkor kerékpáros ügyességi

bemutató és közlekedésbiztonsági ügyességi játék a rendőrök bevonásával. Lehetőség van

mobil KRESZ pálya kipróbálására. Célunk, felhívni a figyelmet a rendszerint autóval óvodába

közlekedő gyerekeknek és a szülőknek, hogy vegyenek igénybe más közlekedési módokat.

10

http://www.ff3.hu/fejlodes.html

14

Nagyon sok család él közvetlenül az óvoda mellett és mégis autóval járnak. Városon belül

úgy gondolom nincs távolság, gyalog vagy biciklivel közlekedve mindenki hozzájárul a

környezet védelméhez. Óvodánkban feladatul tűztük ki azon értékek, ismeretek,

magatartásformák és életviteli szokások közvetítését, melyek felkészítik gyermekeinket arra,

hogyan óvhatják meg természetes, épített és társas-társadalmi környezetünket. A

környezetismereti nevelés sikere a gyermekeket nevelők hozzáállásán, attitűdjén, nevelési

módszerein múlik. Ezért, óvodánkban a hagyományos ünnepek mellett jelentős szerepet

kapnak az úgynevezett zöld ünnepek: az Állatok Világnapja, a Víz Világnapja, a Föld Napja,

a Madarak és Fák Napja és a Környezetvédelmi Világnap is. Ezen kiemelt napokon az

óvodások játékos vetélkedőkön keresztül oldhatnak meg környezetvédelmi, környezetmegóvó

gondolkodásmódot fejlesztő feladatokat, amelyekből megtapasztalhatják, hogy „mi vendégek

vagyunk a természetben. A Víz Világnapját Óvodánkban minden évben kiemelten fontosnak

tarjuk, és hiszen már ilyen kicsi korban meg kell tanítani a gyermekeknek a víz fontosságát,

értékét. Két héten át gyermekeinkkel különböző tevékenységek keretében jártuk körbe a víz

tulajdonságait, felhasználhatóságát. Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek jóvoltából

a Lázbérci víztározónál 2 napos 1 éjszakás táborozáson vehetnek rész minden évben,

májusban az óvodások. A gyerekek ilyenkor ellátogatnak a víztisztító üzembe, ahol egy

előadás keretében felhívják a figyelmüket a víz védelmének fontosságára, bemutatva a

víztisztítás rendszerét. Ez a tábor jó alkalom a gyerekek természethez való szoktatásához,

gyakorolhatják a természetben való helyes viselkedés szabályait. A kirándulások alkalmával

megfigyelik a kisebb erdei álatokat, mint például gyík viselkedését, az apró bogarakat, az

időjárás változásait. Megismerik a növények sokféleségét, védelmét élményszerű felfedésre

van lehetőség. Ez a közvetlen tapasztalatszerzés legjobb módja. A megfigyeléseknél nagyító

vagy mikroszkóp is rendelkezésükre áll. A séták során folytatott beszélgetések és az élmények

kapcsán szenzitív, hatékony tanulás valósul meg. A természet elbűvöli őket, így az

azonosulás, az utánzásos tanulás is nagy szerepet kap. A Föld napja 2 hetet meghaladó

projekt, melynek célja a Föld, mint bolygó megismerése, amely a világegyetem része, a Föld,

mint élőkörnyezet megismertetése, ahol emberek, állatok, növények élnek és hogy közvetlen

tapasztalás és megfigyelés útján ismerjék meg a gyerekek a talaj tulajdonságát, fontosságát,

védelmét, a környezettudatos magatartás megismertetése: ok-okozati összefüggések

megláttatása. A gyermekek több héten keresztül különböző tevékenységekben,

munkaformákban ismerkednek a Földdel, a talajjal, az élő környezettel. Megismerkednek a

növény- és állatgondozással, a környezetvédelem a hulladékkezelés fontosságával. Fontosnak

tartjuk a megfigyelést és a közvetlen, tevékeny tapasztalatszerzést a gyerekek részére.

15

Változatos programokkal, szülők bevonásával tesszük érdekessé a téma feldolgozását.

Városunkban több mint 25 éve működik a környezet munkaközösség. Én 4. éve lehetek

vezetője ennek a munkaközösségnek. Minden évben megrendezzük a regionális Föld napi

programot, színes feladatokkal várva az érdeklődőket. Célunk, hogy a gyerekek ismerjék meg

tágabb környezetüket. A természeti környezetben nyújtott, változatos élmények által alakuljon

ökológiai szemléletük, természettudatos magatartásuk és a szokásrendszerükbe épüljön be a

környezet megóvásához szükséges szabályok. Minden évben meghívást kapnak a mentősök,

akik lehetőséget nyújtanak a gyerekeknek, hogy beülhessenek a mentőautóba, megnézhessék

a felszereltségét. Kérdezhettek a mentősöktől. A rendőrség is minden évben a

rendelkezésünkre ál, ha lehetőség van, akkor elhozzák, a mobil KRESZ pályát melyen a

gyerekek gyakorolhatták a helyes közlekedés szabályait. Beülhetnek a rendőrségi autóba,

kérdezhetnek a rendőröktől. Fontos a rendszeres kapcsolattartás a hivatalos szervekkel. Az

óvodapedagógusok az állomásokon olyan feladatokkal várták a gyerekeket, melyek segítettek

megalapozni és elmélyíteni az ökológiai szemléletet, a föld védelmének fontosságát. A

regionális rendezvényen 350 gyerek vett részt. A program végén meg ajándékozzuk a

gyerekeket. Ez a rendezvény jó alkalom arra, hogy a munkaközösségi tagokkal,

együttműködve a gyakorlati tapasztalatainkat megosszuk az óvodapedagógusokkal.

Személyes példamutatásommal, empátiával, a másik fél elfogadását, a közös élményekkel a

gyerekekben, felnőttekben az összetartozás érzését erősítettem.

6.2 Az óvoda hatása a szülői házra

Az óvónők munkája mellett, az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában, az

erkölcsi értékek elfogadásában, a család elsődlegesen meghatározó. A szülők egyéni

felfogása, viselkedésmódja a gyerek számára követendő. (A negatív viselkedés oka a

környezetről szerezhető ismeretek hiánya.) Ezek miatt szükségesnek tartják szinte minden

óvodában a szülők ismereteinek kiegészítése, természethez való pozitív kötödés elősegítése.

Ezekhez a hétvégeken szervezett közös családi kirándulások bizonyultak a legjobbak. Az

óvónők viselkedése, a természethez és a gyermekekhez való fordulásuk a példa erejével hat.

Szülői értekezleten, nyílt napokon gyakran beszélgetnek, kitűzött témaként a természet-,

környezetvédelem fontosságáról, az egyszerű ember mindennapos cselekedeteiről.

Környezeti nevelés területén fokozott a felnőtt modell felelőssége. A pedagógusok, tudják,

hogy a szokások nagyon korai életszakaszban alakulnak ki. Azok a pozitív, (negatív)

16

élmények, amelyek alapvetően meghatározóak a felnőtt ember gondolkodásánál,

életmódjánál, az első években megtörténnek. Régen a családok önellátóak voltak. Fontos volt

a megfelelő munkamegosztás. Generációk éltek együtt. A gyerekek már korán feladatokat

kaptak, így észrevétlenül elsajátították az alapvető munkafolyamatokat. és belenevelődtek a

rendszeres munkába. A gyerekek játékának nagy részét a felnőtt életet utánzó játék volt.

(Környezettudatosság házunk táján, 2011) A nevelésben a leghatékonyabb módszer a

példamutatás. A gyerekek világlátását a mindennapiság formálja, ahogyan otthon, az

óvodában bánunk velük, amennyi szabadságélményben részesítjük őket. Az egészséges

életmódra nevelés szempontjából is meghatározóak azok a viselkedésminták, viszonyulási

módok, amelyet a gyermek, otthon és az óvodában elles. Itt nagyon fontosnak tartom az

otthon szót, hiszen az óvodai nevelés a családi neveléssel szorosan együttműködve szolgálja a

gyermek fejlődését. A gyermek születésekor egy adott környezetbe érkezik. Részévé válik a

család értékrendszernek, szocializálódik. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és

kötelessége, az óvoda ebben csak kiegészítő szerepet vállalhat. Az óvodai nevelés a családi

nevelést kiegészítve, a családdal együttműködve éretté teszi a gyermekeket az iskolai életre.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés

során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett

megoldásait. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző

rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a

család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait,

az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás

családhoz illesztett megoldásait. Felmerül a kérdés, hogy milyen tevékenységeken keresztül

vezethetjük rá a gyermeket a környezet védelmére a családdal együttműködve? Szűkebb és

tágabb környezetünkben a mindennapos tevékenységeink során sok mindennel

takarékoskodhatunk, ilyen tevékenységek például a víz takarékos használata.

Energiatakarékos vízcsapok felszerelésével, víztakarékos WC öblítő használata, a

csapadékvíz gyűjtésével, melyet fel tudunk használni a növények locsolásához, kiskert

gondozásához. Takarékoskodás a villannyal, nem égetjük feleslegesen a lámpát, odafigyelve a

mellékhelyiségeknél. Takarékoskodjunk a papírral, napjainkban úgy gondolom ez nagyon

fontos feladat, rengeteg felesleges papírhasználat van a mindennapokban. Az óvoda

mindennapjaiban a papírral való ésszerű gazdálkodás különösen fontos, hiszen a

papírhasználat tekintetében „nagyfogyasztónak” számítunk. Fontos, hogy a takarékos

papírhasználat tudatossá váljon a gyerekek életében. Ennek érdekében a következőkre hívjuk

fel figyelmüket. A papír mindkét oldalát használják, papír zsebkendő, szalvéta, WC-papír

17

takarékos felhasználása, rontott fénymásolatok, számítógépes papírok nagyon jól

használhatók a mindennapos rajzoláshoz. Használt papírból sok hasznos és szép dolgot

készítünk a gyerekekkel rajz, életvitel, manuális foglalkozások alkalmával. Ezáltal nem csak

finommotorikájuk, esztétikai érzékük fejlődik, hanem megtapasztalhatják azt is, hogy

hulladéknak hitt dolgokból milyen szép és érdekes dolgok készíthetőek. Szervezünk minden

évben papírgyűjtést óvodánkban illetve ilyenkor a PET palackokat is összegyűjtjük.

Használjuk a palackzsugorítót. Beépítjük a mindennapokba a szelektív hulladékgyűjtést,

helyszíni foglalkozásokat szervezünk. Ellátogatunk a helyi hulladékudvarba, ahol a gyerekek

megfigyelhetik, hogy a háztartási hulladékot hogyan tudják megfelelően, szelektíven gyűjteni

és leadni a hulladékudvarba. A nagy bevásárló központokban már van üveg, flakon, ruha,

elem stb. visszaváltó automata, ezeket is megnézzük és felhívjuk a gyerekek figyelmét ezek

használatára.

18

7 AZ ÓVODAVEZETŐ FELADATA, SZEREPE A

KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉSBEN

A célok eléréséhez megfelelő feltételeket kell biztosítania. A támogató tanulási környezetet

biztosításával, mint irányító szakember, elsődleges feladatai közé tartozik az intézmény

minden tagjának hatékony irányítása és menedzselése, valamint a gyermekközösség

kialakítása, fenntartása és fejlesztése – fókuszban a nevelési eredményekkel. A vezetőnek

tudnia kell, hogyan inspirálja kollégáit magas teljesítmény elérésére. Ahhoz, hogy az

intézmény által kitűzött célokat elérje, tudnia kell, hogyan építsen csapatot, és tudásukat a

célok elérése érdekében hogyan mozgósítsa. 11

Fontos az ösztönzés és a motiváció kiépítése, hogy rendelkezzen a vezetéshez szükséges

tulajdonságokkal, mint kapcsolatteremtés, felelősség, mások megértése. Tudja a

konfliktushelyzeteket kezelni. Hatékony vezetőként fontos a megfelelő kommunikáció a

nevelőtestülettel, az együttműködés, együttgondolkodás a közös cél elérése érdekében.

Munkaterveink összeállításánál ezen adottságokat mindenkor figyelembe vesszük a

nevelőtestülettel és hasznosítjuk a gyermekek és a felnőttek környezettudatos

gondolkodásmódjának és viselkedéskultúrájának alakítása, befolyásolása közben. Fontos,

hogy kialakuljon a szülők bizalma és komfortérzete intézményünk iránt. A vezetőnek a

szülőket biztosítani kell arról, hogy az óvodapedagógusok az életkori sajátosságokat is

figyelembe veszik, és ezeknek az előtérbe helyezésével kínálnak magas színvonalú nevelést.

Elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel. Szülői értekezletek, fogadóórák,

nyílt napok, közös programok szervezése. A nevelőtestülettel szakmai napok szervezése,

közös ötletek, tervek, ökológiai szemléletmód alakítása. Közös kirándulások szervezése,

helyek felfedezése, ahol jól működik az ökoszemlélet, az újrahasznosítás. Fontos a szakmai

együttműködés a megfelelő kapcsolatrendszer, hiszen egy vezető sikere a nevelőtestület

munkájától is függ. Minél több lehetőség biztosítása a továbbképzéseken való részvételre, az

innovációra. Az intézményi munkaközösségeken belüli együttműködés erősítése,

kapcsolatrendszerek kiépítése. Innovatív nevelőtestületre van szükség, akik lendületükkel

előre viszik a nevelés-oktatás folyamatát. Minden pedagógus munkájára szükség van a

nevelőtestületben. Ennek megnyerése érdekében folytatni kell a továbbképzéseket, hogy

11

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/PSZE_ovodai_kezikonyv_0130.pdf

19

mindenki kapjon új ötleteket, új impulzusokat, amelyeket aztán majd beépíteni mindennapi

munkájába. A tartós motiváció, amivel egy ember hozzájárulhat saját és intézményi céljai

eléréséhez. Fontosnak a személyes példamutatás és igényesség. A jó vezető törekszik a

megfelelő motiváció megteremtésére. Biztosítja a kommunikációs csatornák és információ

áramlás zavartalan működését. A segítségnyújtás, bátorítás, támogatás elengedhetetlen. A

szakmai munkánkban erősíteni kell a nevelőtestületnek a szakmai igényességét,

felkészültségét és a korszerűség elveit. Vezetőként célul tűzném ki a Zöld Óvoda cím

elnyerését, feltételek megteremtését.

7.1 A nevelőtestület, mint modell

A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, ehhez

szükséges a természethez való pozitív viszony. Fontos nevelési feladatunk, hogy a gyermekek

védjék az élő környezetet, ne rongálják, ne pusztítsák azt. Tanulják meg a hulladék kezelését,

ismerkedjenek meg az újrahasznosítás örömével. Takarékoskodjanak az energiával: ne

pancsoljanak, a villanyt nem égetjük, csak ha szükség van rá. Tudják, hogy az élőlénynek

joga van az élethez. A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni,

ezért nagyon fontos az óvoda minden dolgozójának és a szülők környezetvédő magatartása.

Az idősek tisztelete, a kisebbek, gyengébbek óvása, védelme, a felnőttek munkájának

megbecsülése megfelelő hangsúlyt kapjon. Célunk nemcsak az óvodások, de szüleik és a

közvetlen környezetünk szemléletváltása is. A gyermekeket játékos formában, a mese, báb,

játék, kézművesség eszközeivel szólítjuk meg. Télen madáretetőket helyezünk ki, és

folyamatosan etetjük az odalátogató madarakat. Nyáron vízzel és fürdési lehetőséggel látjuk

el a madarakat. Folyamatosan gondozzuk és telepítjük a gyermekekkel az udvar

növényvilágát. Az óvodai dolgozók életmódjukkal pozitív mintát nyújtanak a

környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód

szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges életvitelre. A jeles és zöld napok

tevékeny megélésével olyan örökérvényű értékeket kívánunk közvetíteni, mely által a

gyermekek kellő információkat gyűjthetnek a környezetükről, a körülöttük lévő élővilágról,

azok szépségéről és védelméről. A környezettudatos magatartás, életmód alapjait tapasztalati

úton sajátíthatják el. Az Óvoda minden dolgozója tisztában van a fenntarthatóság tartalmi

jellemzőivel és ez minden tevékenységükben megnyilvánul. Ezáltal a nevelőtestület nyújt

20

pozitív mintát a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az

egészséges életmód szokásainak megfogalmazására.

7.2 Munkaközösség

Városunk óvodái, betonvárosba épültek, amit az ipar hozott létre. A legfőbb probléma a

környezetszennyezés volt az 1970-1980-as években. Ez a tény keltette életre a környezeti

neveléssel foglalkozó csoportokat. Városunk minden óvodája kiemelt feladatként építi be a

mindennapjaiba a környezeti nevelést. 1990-ben megalakult városunkban a „Természetbarát

és Környezetvédő óvónők munkaközössége, érdeklődő óvodapedagógusokból. Éves

munkaterv alapján működik a munkaközösség, 4-5 alkalommal találkozunk egy nevelési

évben. A munkaközösség megalakulásakor az volt a cél, hogy olyan műhelymunka és

szakmai bázis jöhessen létre, amely segíti a város és térsége óvodapedagógusait és általuk a

gyermek és szülők környezettudatos magatartásának alakítását, formálását, környezetvédő

viselkedés kialakítását, gyakorlását. A régióban hasonló bázisok alakultak Edelényben,

Encsen, Ormosbányán, Miskolcon is. A régió együttgondolkodását jelezte a sok közös

program, mint például környezeti jeles napok közös ünneplése, közös továbbképzések,

kiállítások szervezése. Rendszeressé váltak a szakmai kirándulások. Már a munkaközösség

megalakulásakor a környezeti nevelést segítő tevékenység kiemelkedő pontjai a környezeti

jeles napok, amely köré sokoldalú, ismeretbővítő, környezetvédő viselkedést alakító

tevékenységek csoportosulnak. A programok intézményi, városi és regionális szinten is

szerveződtek. Városunk festői szépségű helye a Jubileumi Park. Itt emlékeztek meg minden

évben a Föld napjáról a régió óvodásai és kezdetben még az általános iskolái. A

munkaközösség eredményeinek, tapasztalatainak összegzését tartalmazza az 1997-benkiadott

„Ötlettár a környezeti neveléshez” című könyv. Rendszeresen szerveződött nyári környezeti

táborok, óvodások számára, először Megyaszón, később Jósvafőn illetve Lázbércen. A

Kazincbarcikai Összevont Óvodákban közel 28 éve működik tehát a Környezet

munkaközösség. Célunk a gyermekek, az alkalmazotti közösség, és a szülők környezeti, és

egészséges életmód szemléletének formálása.

A szakmai ellenőrzésekre felkészülni, elvárásoknak megfelelni. Kiemelt feladatunk az

egészséges életmódra nevelés, felzárkóztatás, tehetséggondoz és az alkotóképes fantázia.

21

Az egymástól való tanulás, a tapasztalatok átadása annak érdekében, hogy a környezeti

nevelést magas színvonalon tudjuk megvalósítani intézményünkben. Ebben az évben kiemelt

feladatunk az ökoszemlélet erősítése a munkaközösségi tagokban. Az újrahasznosítás

fontossága. Olyan kirándulások szervezése ahol környezetbarát építési, fűtési módokkal

ismerkedhetünk meg.

22

8 KIRÁNDULÁSOK, TAPASZTALATSZERZÉSEK

A természet újra ismétlődő ébredéseivel és megpihenésével csodát kelt bennünk. Belőle

vesszük táplálékunkat, vizünket. A város zaja elől hozzá menekülünk. A természet csodái

kiapadhatatlan forrást jelentenek, a gyermekek játékának, alkotásainak. A séták, kirándulások

elsődleges célja a közvetlen tapasztalatszerzés. Az óvodai élet egészét áthatja a környezeti

nevelés, hiszen elsősorban a több érzékszervre ható megfigyelés módszerét alkalmazzuk. A

tudatos megfigyelések hatására a gyerekek képesek összehasonlításra és csoportosításra. Az

élményeket minden esetben, szóban is megfogalmazzuk, jó alkalom ez az ok-okozati

összefüggések erősítésére. Megfigyelünk, vizsgálódunk, kísérletezünk. Városunk óvodái zöld

övezetben, közel az erdőhöz, patakhoz, réthez, hegyekhez. Az óvodákban a növények

fejlődésének folyamatos megfigyelésére kerteket alakítottak ki az óvodapedagógusok a

gyerekekkel, szülőkkel, ahol élő növényeket, egynyári virágokat termesztenek és gondoznak.

A gondozás során rögzül a gyerekekben, mi minden szükséges a növények fejlődéséhez,

megtanulják a kerti szerszámok biztonságos használatát. nemcsak növényeket, hanem

állatokat is gondozunk az óvodában. Mindenhol van madáretető, itató elhelyezve. A gyerekek

folyamatosan gondoskodnak a táplálék pótlásáról és közben megfigyelik a madarakat. A

városunkat körülvevő természet, a tavak, patakok, erdők, hegyek, dombok, sok lehetőséget

biztosítanak a természet vizsgálatára, megfigyelésére irányuló séták kirándulások

szervezésére. Jó alkalmat adnak a gyermekek ismereteinek bővítésére. Városunkban már az

1970-es években is nagy gondot fordítottak a parkok kialakítására. Alkalmanként hosszabb

kirándulásokat is szervezünk a gyerekeknek, vonattal vagy autóbusszal a város határain túl is.

Ilyenkor jó alkalom nyílik a helyes viselkedési szabályok gyakorlására. Szervezünk

kirándulásokat a szülőkkel együtt is, de szülők nélkül is elmegyünk óvodai szinten vagy csak

1-1 csoport. Évente többször szervezünk egész napos kirándulásokat, például, Gömörszőlősre,

ahol a szabadtéri múzeum segít érzékeltetni a régi paraszti élet mindennapjait. Itt megtalálható

a föld művelésére régen használt eke, csépelő gép,, borona, stb. Városunk valamikor

bányászok és vegyipari dolgozók városa volt. A bányászok sokszor nehéz és veszélyes

munkáját a élethű maketten tanulmányozhatjuk Rudabányán Az Érc-és Ásványbányászati

Múzeumban. Az ásványtani kiállításon a gyerekek megcsodálhatják, milyen kincset rejt a föld

mélye. A gyerekek egy-egy látogatás után még az egyszerű kavicsban is kincset látnak. A

környezeti nevelés szempontjából nagyon fontos a család és az óvoda kapcsolata. A család

aktív bevonásával, a családoknak szervezett kirándulások adták az ötletet az óvodás

23

gyermekek táborozásához, hiszen a természet megszerettetésének, a természet védelmének, a

pozitív életérzés kialakításának elsődleges helyszíne csak a természet lehet. (Ötlettár az

óvodai neveléshez, 1997)

24

9 ERDEI ÓVODA

Az „Erdei Óvoda” a táboroztatás célja

A természeti környezetben való tájékozódási képesség fejlesztése, természetvédő viselkedés

gyakorlása. Erdők, mezők, vizek élővilágának komplex megismerése megfigyelésekkel,

vizsgálódásokkal. A környezetre irányuló káros hatások megfigyeltetése, tudatosítása,

megelőzésük lehetőségeinek gyakorlása. Ökológiai összefüggések megláttatása.

A környezeti nevelés szempontjából nagyon fontos az óvoda és a család kapcsolata. A

családoknak szervezett kirándulások adták az ötletet az óvodás gyerekek nyári táborozásához.

A természet megszerettetésének, a természet védelmének, a hozzá fűződő pozitív érzelmek

kialakulásának elsődleges helyszíne a természet.

Feladata: A város zajától, szennyezésétől távol aktív pihenés biztosítása 6 éves gyerekek

számára, ahol az óvónők irányításával játékos tevékenységek során ismerkednek a

természettel, annak csodáival, a természet védelmével. Feladatunk a gyerekek közötti

együttműködési képesség fejlesztése, baráti kapcsolatok alakulásának elősegítése, egymás

elfogadása, empátia, beleélő képesség. A természeti környezetben való tájékozódási képesség

fejlesztése, a természetvédő viselkedés gyakorlása. Növény- és állatvilág közvetlen

megfigyelése. Természeti jelenségek összefüggéseinek megláttatása, megértése. / Ötlettár a

környezeti neveléshez 1997. 57.old/ Az erdei óvoda ideális lehetőség a terepmunka

gyakorlásához. Szem előtt tartjuk az egyéni és a differenciált bánásmódot. Fontos a

kíváncsiság ébrentartása, a rácsodálkozás örömében való osztozás.

9.1 Előzmény- táborozás előkészítése

Korunk változó társadalmi viszonyai között, elidegenedő világunkban fontos a különböző

hátterű gyermekek együttnevelése, az esélyegyenlőség biztosítása. Ez a Kazincbarcikai

Összevont Óvodák Helyi Nevelési Programjában is megtalálható.

Több mint 20 éve táboroztatunk óvodás gyermekeket,12 éve ezen a helyen, Jósvafőn.

Tudatosan készülve és szervezve. Nem hagyományos értelemben vett táborozás a célunk.

Felfogásunk szerint ez a modell sajátos rendszerével a differenciált személyiségfejlődést, az

25

élményszerű tanulás megvalósítását szolgálja. Benne kiemelt hangsúlyt kap a természethez

fűződő pozitív érzelmek alakítása, a tevékenységen alapuló megismerés, az egészséges

életmód. A táborba jelentkező gyerekeknek már van elképzelésük a helyszínről, az épületről,

mert fotón előzőleg látták. Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a tábor menetéről,

feladatairól. Listát kapnak a tábori felszerelésekről a pakolás praktikáiról. Tájékozódunk a

gyerekek alvási szokásairól.

Célkitűzések: Sokoldalú megtapasztalás útján a gyermekek ökológiai szemléletének és

környezettudatos magatartásának alapozása, formálása a fenntarthatóság szellemében. A

különböző társadalmi környezetből érkező gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása.

Felébreszteni a gyermekekben az egészségesebb, tevékenyebb életértést, környezetünk

megóvásának, védelmének igényét, hogy pozitív természetszemléletet, szokásokat,

magatartásformákat sajátítsanak el. A város zajától, szennyezésétől távol aktív pihenés

biztosítása, ahol játékos tevékenységek során ismerkednek a természet „hétköznapjaival”,

csodáival, a természet védelmével.

Feladataink: A természeti környezetben való tájékozódási képesség fejlesztése,

természetvédő viselkedés gyakorlása. Növény és állatvilág közvetlen megfigyelése. Ökológiai

összefüggések megláttatása. A környezetet ért káros hatások megláttatása. A térség természeti

és kultúrtörténeti értékeinek bemutatása, megismerése. A gyermekek közötti együttműködési

képesség fejlesztése, baráti kapcsolatok alakulásának elősegítése, empátia, beleélő képesség

fejlesztése. Az élet tiszteletére, egymás elfogadására nevelés. Egészséges életvitel (sport,

étkezés, tevékenységek) alapozása. Közvetett úton a családok pozitív tudatformálása.

9.2 Napra lebontott ténylegesen megvalósult programok

felsorolása, értékelése

2015. június 15-19

Táborhely: „Jósva” Erdei Iskolai Bázishely és Református Oktatási Centrum

1.nap: Utazás autóbusszal Jósvafőre. A táborozás első napja buszkirándulás is volt egyben.

Megfigyeltük: A domborzati viszonyok változatosságát: sík – dombos - hegyvidékes táj.

Egyre kanyargósabb volt a hegyi út. Aggtelek és Jósvafő között a nyitott és zárt

karsztvidéket, ezek közötti különbségét. Rudabánya: Megtekintettük az Érc és Ásványtani

Múzeumot. Mese: / Rudabányai bányászmonda /Melyik tárgy nem szerepelt a mesében?

Indulás busszal Szinpetribe ahol megtekintettük a világ legnagyobb könyvét, mely bemutatja

26

az Aggteleki Nemzeti Parkot. Itt található még a Magyarországon egyedülálló papírmalom,

ahol a látogatók saját maguk készíthetnek merített papírt. A múzeumban Gutenberg-

korabeli, rekonstruált nyomdagépek is megtekinthetőek. Biblia gyűjtemény.

Megfigyelhettük a vízimalmot működés közben. Utazás a táborhelyre. Érkezés után a tábori

zászló felvonása. Rövid programismertetőt tartottunk. Tájékozódási pontokat kerestünk és

jelöltünk meg. Közösségépítő játékokat kezdeményeztünk egymás megismerésére.

/Ritmusjátékok kövekkel./ Elvárásokat, a közös szabályokat megbeszéltük.

2. nap: Zenés reggeli tornával kezdtük a napot. Reggeli megbeszélés az elmúlt nap

eseményeit elevenítettük fel illetve az aznapi program ismertetése. Jósvafői falusétát tettünk

lovas hintón. Helyben volt a lovaglási lehetőség. Az épített és kulturális környezettel

ismerkedtünk. Barlangtúra. Túravezetőnk segítségével rácsodálkoztunk a Baradla-barlang

földalatti világára. Saját bőrünkön tapasztalhattuk a hőmérsékletváltozásokat, érzékeltük a

szintkülönbségeket. Tájékoztatót kaptunk: A cseppkőképződmények keletkezéséről,

elnevezéséről, a barlang élővilágáról. Délután sétát tettünk a malomárokban. Igazi

bátorságpróba volt a Jósva patak fölött a kötélhídon átkelni. A próbát a gyerekek sikeresen

kiállták. Környezeti játékokat is szívesen játszottak a tábor területén. Kapcsolatteremtő

játékok. Mozgásos ügyességi játékok, versenyek. Vízvizsgálat- milyen kis állatok élnek a

Jósva patak vizében…

3. nap: Reggeli zenés tornával kezdtük a napot, majd a szokásos napi megbeszélés után

reggelizni indultunk a Jósva étterembe. Reggeli után vártak minket a Kúria

Oktatóközpontban. Az egykori kisnemesi kúria épületében folyó oktató-nevelő tevékenység

fő célja, az Aggteleki-karszt (az Aggteleki Nemzeti Park) területén és térségében élő,

valamint az idelátogató óvodás, gyermekek természetvédelmi szemléletformálása,

környezettudatos magatartásra nevelése, vidékünk természeti és kultúrtörténeti értékeinek

bemutatása. A gyerekek először avart gyűjtöttek az erdőben majd megfigyelték nagyító

segítségével milyen apró élőlények élnek benne. Kézműves foglalkozás következett ahol

földfestékekkel alkothattak a gyerekek. Kreatív alkotások születtek. Krumpli lángost

készítettünk melyben aktívan rész vettek a gyerekek a folyamat minden fázisában. Több

lehetőséget is felkínáltunk a gyerekeknek. Választhattak: tejfölös, lilahagymás sajtos vagy

lekváros lángos közül. Mindenki annyit ehetett amennyit bírt. Hosszú túrát tettünk a

Gergelylápai legelőre, ahol hogy a gyerekek minél közelebbről megfigyelhessék,

megérinthessék a lovakat. Sajnos a lovak nem jöttek vissza a karámhoz így csak a távolból

figyeltük őket. A fent eltöltött időt körjátékokkal töltöttük el. A tábor területén kézműves

foglalkozások, élményrajzok /vászonra/, indián fejdíszkészítés stb

27

4. nap: Reggeli zenés torna, futás az udvaron, napi programok megbeszélése A Fürkész

Tanösvény bejárása igazi próba volt fizikailag és szellemileg is.„Fürkészdarázs” vezette végig

a változatos terepen a gyerekeket. A tanösvényen a természetvédő viselkedés gyakorlását,

érzékelést, észlelést fejlesztő játékos tevékenységeket szerveztünk. Útközben ismerkedtek a

karsztfelszín geológiai, zoológiai, botanikai értékeivel, főbb növénytársulásaival,

élőhelyeivel. A legsikeresebb tevékenység az erdei manók házának építése volt. Mit súgott a

fa? –„ A természet szeretetéről, óvásáról üzent a fa”

Száraz ágak gyűjtöttünk az esti szalonnasütéshez és a tábortűzhöz. Kötélhúzást szerveztünk a

gyerekeknek, melyben a felnőttek is örömmel részt vettek

Tábor területén: Szalonnasütés, a tábortűz a tábori élet elengedhetetlen tevékenysége.

Örömmel és nagyon aktívan vettek részt ezek előkészületeiben is. Együtt gyűjtöttük a száraz

ágakat, szeleteltük a zöldségeket. A tűztől a szülők óvják gyermeküket, nem is igen látnak

ilyet a városban. A tábortűz fényénél elénekelt dalok még jobban erősítették az összetartozást.

Kellő elővigyázattal a szalonnasütés is olyan sikeres volt, hogy el tudták fogyasztani azt a

gyerekek. A tábortűz fényénél előadott színpadi produkciókra sokat gyakoroltak a gyerekek

az iskolások vezetésével. Nagy sikere volt a fellépéseknek. Bátorságpróbán is rész vettek a

gyerekek. Késő este elemlámpával néztük meg az ismerős fákat, a csillagokat,

szentjánosbogarat kerestünk és kincseket (csokoládé pénzérméket). A jutalom a közösen

elfogyasztott édesség volt.

Bátorságpróbán is rész vettek a gyerekek. Késő este elemlámpával néztük meg az ismerős

fákat, a csillagokat és kerestünk kincseket (csokoládé pénzérméket). A jutalom a közösen

elfogyasztott édesség volt.

5. nap: Közösségerősítő játékokat játszottunk a tábor területén (körjátékok, aszfalt

rajzverseny). Tábori zászló készítése a tábori élményekből. Egyéni és közös élmények

ábrázolásával tábori zászlók készítésére is ezt a napot választottuk (kooperatív tanulás). A

közösen komponált tábori induló éneklésével zászlóbontással ért véget az idei év ovis tábora.

Utazási előkészületekkel csomagolással rendrakással telt el a legtöbb idő. Napi háromszori

étkezést a közeli Jósva étterem szolgáltatta. A tízórait és uzsonnát, a szalonnasütést, lángos

készítést, ajándékozást szülői felajánlásból fedeztük. A tábori élményeket, fényképeken

rögzítettük. Ezeket minden táborozó gyermek megkapja Nagy segítséget nyújtottak a

helybeliek, kedvesek, barátságosak voltak. 12

12

http://www.tirek.hu/lap/erdeiiskola/hir/mutat/38650/

28

9.3 Záró gondolatok

A táborozás szervezésénél figyelembe vettem a gyerekek életkori sajátosságait, szociális

képességeit. Fontosnak tartom a közvetlen tapasztalatszerzést, élményhez juttatást. Célom,

hogy szép környezetben a város zajától távol biztosítsam a pihenést a gyerekek számára.

Fontos az ok-okozati összefüggések játékos felfedezése, cselekvésbe ágyazott

ismeretszerzéssel, a gyerekek tapasztalatainak gyarapítása. Eközben fejleszteni kívántam

észlelésüket, érzékelésüket, képzeletüket, emlékezetüket, megfigyelőképességüket,

beszédüket. A természeti és társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyságuk, a helyes

erkölcsi és érzelmi viszony alakítása is célom volt. mivel több tagóvodából érkeznek a

gyerekek, fontos feladat az egymás megismerése. Ezt segítették a párválasztós dalos játékok.

A kollégák ösztönzése, motiválása a konfliktusok kezelése is lényeges számomra. Egy nagyon

jó csapat dolgozik együtt öt napig ahol közösek a célok és az érdekek. Együtt gyűjtjük a

kreatív ötleteket, mindenki elmondhatja a véleményét, nem kritizálunk, nem bírálunk.

Továbbra is célom, hogy nyári tábort szervezzek, hozzásegítve ezzel a városban lakó

gyerekeket a pihenéshez, tapasztalatszerzéshez új élményekhez juttatáshoz.

29

10 ÖSSZEFOGLALÁS

Szakdolgozatom központi kérdése a környezet tudatosságra nevelés az óvodában témára

irányult. A megválaszolandó kérdések azért merültek fel bennem, mert figyelembe véve a

világméretű környezeti problémákat, az kezdett el foglalkoztatni, hogy vajon az emberek

gondolkodása, hozzáállása hogyan változtathatóak, egyáltalán megváltoztathatóak-e ezekkel a

problémákkal szemben? Nyilvánvaló, hogy a felnőttek attitűdjének és elméleti tudásának

befolyásolása már életkorukból adódóan is nehézkesebb, valamint a szemléletformálás

színterei is sokkal jobban beszűkültek esetükben. Ezzel szemben a gyermekek számára

adottak a lehetőségek, hiszen óvodai kereteken belül találkozhatnak a már nem is olyan új

környezettudatos szemlélettel.

A kérdéseim megválaszolásához mindenekelőtt meg kellett ismernem magának a környezeti

nevelésnek a történetét, fogalmát és az ahhoz kapcsolódó kutatások eredményeit. Már a

kezdeteknél tapasztaltam, hogy a környezeti nevelés és a fenntartható fejlődés fogalmak nem

választhatóak el egymástól. Lényegében egyik a másik következménye kell, hogy legyen. A

fenntarthatóság olyan fogalom, melyet a gyerekek nevelésénél, oktatásánál is folyamatosan

figyelembe kellene venni, hiszen ők lesznek a jövő tudatos fogyasztói. Jó döntéseket csak

akkor fognak hozni, ha pozitív a környezettel kapcsolatosan kialakult attitűdjük és megvan a

szükséges tudásuk is.

A környezettudatosságra nevelés célja olyan tudatformálás, mely megtanítja a gyermekeket a

környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre. Az emberi környezetnek

része a mesterséges környezet, amely az emberi munka, az emberi kultúra eredménye. Az

óvodának tárgyi-környezeti megjelenésével, emberi viszonyaival, de mindenekelőtt a

gyermekhez való viszonyulásaival esztétikai értéket is kell sugároznia. Az emberek

gondolkodásmódját az őket körülvevő kulturális környezet határozza meg. Az elmúlt

háromszáz évben hihetetlen mértékű technikai és ipari forradalmaknak volt részese az

emberiség. Felvetődött annak igénye és szükségessége is, hogy újra kell szervezni a

társadalmat. A környezetünkről való gondolkodásmódot fel kell váltania az ész érveknek és a

szívünkre kell hallgatni. A mai társadalmi- környezeti és globális problémák megoldásához

nagyon fontos az együttműködés az összefogás. A környezeti nevelést már az óvodában

nagyon fontosnak tartom, mert már nem arról van szó, hogy hogyan védhetnénk meg a

környezetet, hanem az emberi életet kell megvédeni. A mindennapokban tisztelni és szeretni

30

kell az életet, fel kell ismerni az élet gazdagságát, hangsúlyozni kell a mértékletes és

önkorlátozó fogyasztásra törekvést a jövő generációk életminősége, a fenntarthatóság

érdekében.13

(Kováts-Németh, 2013)A környezettudatosságra nevelésnek is ökológiai

rendszerűnek kell lenni. A fegyelmezett munkára nevelés következménye nem lehet

természeti környezetünk károsítása, pusztítása. Célunk csak az lehet, hogy a természet és a

környezet ismerete és szeretete mellett kialakuljon az elkötelezett magatartás a környezettel

szemben.

13

http://publicatio.nyme.hu/483/1/12_Molnar_Katalin_u.pdf

31

11 SUMMARY

The main question of my dissertation is the enviromental awarness education in the

kindregarten. These questions to answer arose , because I can see the problems in the whole

world, and I was thinikng of people's attitude how can be changed, or can be changed at all in

connection with these problems. It is obvious: the adults' attitude, and their theoretical

knowledge are more difficult to influence- due to their age, as well as there are much more

less scenes to change their points of view. In contrast, for children the opportunities are

provided, because in kindergarten education they can meet with the - not so new –

enviromental awarness.

In order to answer my questions, I had to know the concept, the history of the enviromental

awarness education, and of course the results of the related research.

From the beginning I could see, that the two concepts: enviromental awarness education and

the sustainable develompent are inseparable. Essentionally, one of these have to be the

consequence of the other. The sustainability is a concept, which needs to be considered in

connection with educating children, because they are the conscious consumers of the future.

They will be able to make right decisions, if their attitude with the enviroment is positive,

even they have the required knowledge .

The aim of the enviromental awarness education is to teach the chlidren how to live with

their enviroment consciously, and how to live an enviromental-friendly lifestyle. The part of

the human enviroment is the artifical enviroment, which is the result of the human work, and

culture.

The kindergarten has to mediate aesthetic value with its tangible-environmental appearance,

human relationships, but first of all with its attitude to children. The mentality of people is

specified by the cultral enviroment around them. In the last 300 years there were incredible

technical and industrial develompent, and there is raised the claim and the necessity for the

reorganization of the society. The way we think about our enviroment has to changed by the

rational arguments, and we have to listen to our heart too.

In order to solve the problems of society, enviroment, and global, it is important to cooperate

and collaborate. In my opinion the enviromet awarness education is so important , even in the

kindergarden, because it is not only about the protection of our enviroment, it is about the

32

survival of mankind. In everyday – life we have to love and respect the life, and we have to

recognizte the richness of life, should be emphasized the moderate and self-restricting

consumption, in order to future generations' quality of life, and the sustainability. 14

(Kováts-

Németh, 2013)

The education of enviromental awarness has to be ecological system. The consequence of

disciplined work education can not be the damage and destruction of our enviroment. Our

only aim should be : besides loving and knowing of our environment to develope a committed

attitude with the enviroment.

14

http://publicatio.nyme.hu/483/1/12_Molnar_Katalin_u.pdf

33

12 IRODALOMJEGYZÉK

Agárdy, S. (1995). Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez

mindenkinek. Budapest: Aqua Kiadó.

Berényi, L. (2009). A környezetmenedzsment feladatai és lehetőségei. Publio Kiadó Kft.

Havas, P., & Varga, A. A környezeti neveléstől a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata felé.

Horváth, L., & Pornói, I. (1997). Neveléstörténet. Nyíregyháza: Bessenyei György

Könyvkiadó.

http://www.ff3.hu/fejlodes.html. (dátum nélk.).

Jakab, G., & Varga, A. (2007). A fenntarthatóság pedagógiája. Budapest: L'Harmattan.

Juhász, L., & Radócz, L. (2000). Oktatás a fenntartható fejlődésért. Budapest:

Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó.

Kiss, F., & Ken, W. (2001). A környezet védelmétől a fenntarthatóság felé. Bessenyei György

Könyvkiadó.

Kováts-Németh, M. (2013). Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig.

Környezettudatosság házunk táján. (2011). Miskolc.

Láng, I. (2002). Környezetvédelem-Fenntartható fejlődés.

Ötlettár az óvodai neveléshez. (1997).

Rakonczay, Z. (2002). Természetvédelem. Forrás: http://docplayer.hu/8371216-

Termeszetvedelem-rakonczay-zoltan.html.

Végh, L. (1999). Fenntartható fejlődés. Debrecen.