XVI. évfolyam 2. szám Ára 0,50 EUR2018. februárKözélet i havi lap

KÜRTÖSss QQ t rr W kk

Ma már egyre kevesebben vannakazok, akik még megélték a határok ide-oda hurcolását az emberek feje fölött éstermészetesen az ezzel járó társadalmi(v)iszonyok és ideológiák változásait.Mindezt háborús idõkben, a huszadikszázad elsõ felében. A mai társadalomkorösszetétele alapján a lakosság mint-egy kilencven százaléka a háború utánszületett, tehát relatívan békében (?) éltele napjait. A legutolsó (bársonyos) for-radalomtól is eltelik lassan három év-tized, melynek vajúdó éveiben felnövõ újnemzedék a múlt századi történelemrõlvajmi keveset tud, ha valamit, akkor aztis inkább a szülõk, nagyszülõk elbeszélé-seibõl és legkevésbé az iskola padjaiból.Nagy kár! A mai globalizálódó világban,fõleg mi - itt, Európában - ki vagyunktéve egy olyan gazdasági és társadalom-politikai nyomásnak, melyben a pusztalétünkért (gazdasági és társadalmi be-illeszkedés a fõ sodrásirányba) folyómindennapi küzdelmünk során ellenállóképességünk a minimálisra zsugorodik,és egyéni mikrovilágok zárkózottságáthozza létre. Egy viszonylagos jólét ésmegkérdõjelezhetõ történelmi tudásolyan negatív társadalmi jelenségekethozott, hoz felszínre mint az egoizmus, aközérdek, az összetartás, az összefogás,az egyéni és csoportos felelõsségtudat és-vállalás hiánya a jövõnkért, a közösjövõnkért, a közösségépítés érdektelen-sége, fõleg lakhelyünkön, hogy egy él-hetõ, vállalható és szerethetõ környezetetteremtsünk magunk körül. Ez a sokrétûsivárság megkönnyíti mindazok dolgát,akik ezért felelõsek, és az ilyen útra,életvitelre kényszerítenek bennünket.

A történelmi tanulságokat pedig mindigle kell vonni, mert csak így lehet elõrelépni és öntudatos társadalmat létrehozni.Bizonyára még sokunkban él az a szlo-gen, hogy a törvény nem ismerete nemment fel a felelõsség alól. Nagy a mi fele-lõsségünk és mindenkié, aki az effajta„életminõség“ javításáért tehet valamit,de azoké is, akik csak „fogyasztói“ akar-nak lenni a szellemi javaknak.

Ha feltennénk a kérdést, mi is történtszáz évvel ezelõtt 1918-ban, 1920-ban?Vajon hányan tudnának rá felelni, hogyegy ezeréves államot zúztak szét önösérdekekbõl vezérelve és örök szégyen-foltot hozva magukra a felelõs országok.Olyan utódállamokat hozva létre, ame-lyek ma már megszûntek létezni. Mitörtént 1938-ban? Volt egy próbálkozás,egy rövid életû részleges történelmiigazságtétel i kísér le t . Mi tör tént1945. április 5-én? Kihirdették a KassaiKormányprogramot, amely megvonta anémetektõl és a magyaroktól az állampol-gárságot, jöttek a további rendeletek,amelyek a magyar kisebbség teljesjogfosztottságáról gondoskodtak, éskollektívan bélyegeztek meg minketháborús „fõbûnösnek“. Ez azt is jelen-tette, hogy amíg 1949-ben vissza nem

adták az állampolgárságot, addig az újon-nan született csecsemõ is háborús bûnösvolt. Mi történt 1946-ban, 1947-ben?Elkezdõdött a reszlovakizáció folyamata,a deportálások és lakosságcsere, amelycsak 1948 decemberében fejezõdött be.Elkezdõdött a szocialista társadalmiberendezkedés. Ha 1956 közvetlenül nemis érintett bennünket, azért illik errõl istudni, hogy az 1968-as események elõ-futára volt. Radikális társadalmi változástegyik esetben sem sikerült elérni. Aztánjött 1989, megszûnt a szocializmus, jött akapitalizmus, illetve ennek az átmenetiidõszaka. Ennek gyümölcseit ma is„élvezzük“, de ennek hatásairól márcikkem elején írtam. Ide sorolnám még ahárom népszámlálás eredményeit és azebbõl levonandó következtetéseket is.Ha himnuszunk viharos századokról szól,akkor a huszadik századnál viharosabbnem volt a magyarság történelmében.

Lényegében a szocialista világbanszületett, de már a kapitalizmusbankihaló nemzedék felelõssége is, hogy eletûnt világ eseményei ne merüljenekfeledésbe, de tanulságul szolgáljanakjövõnk alakításához.

Balogh Gábor

„Békét szeretnék, nem a sablonos világbékéről beszélek − lelki, belső békét, harmóniát minden emberszámára, kis és nagy emberek számára. Alapvetően változna a világ, ha mindenki rendben lennesaját magával, a problémáival, a feladataival, a céljaival. Ha nem is áll hatalmamban ezt egycsapásra megteremteni, de mindenkit arra biztatok, tegye meg a kezdőlépést.“

Pál Tamás

XX. SZÁZADICAPRICCIO

2 Kürtös K ö z é l e t 2018. február

Régiófejlesztés szlovákiai módra

Amióta közel két éve a Szlovák Kormány nagy hírverésselvégigmasírozott Dél-Szlovákia legszegényebb régióin, hogyelhitesse az emberekkel, most már valóban elkezdõdhet alegszegényebb és „legelmaradottabb“ járások felzárkóztatása is,tetemes vízmennyiség lefolyt az Ipolyon. Nos, ezen kívül nem isigen történt semmi, hacsak az nem, hogy néhány Smer-közeli vál-lalkozó és cég megkapta az ígért állami támogatást, külsõ szem-fényvesztésnek. Persze azt kevesen tudják, és még kevesebbensejtik, hogy eredetileg is ez volt a cél, csak a látszat kedvéértvonták bele a közvéleményt, és alakultak szerte az elmaradottjárásokban az ún. akciótanácsok, melyeknek a feladata, hogyközremûködjön ennek a színjátéknak az eladásán. Hamar kibújt aszög a zsákból, de hát Szlovákiában ez már csak így van. Közbenlassan, de biztosan eltelt egy választási idõszak a négy évvelezelõtt megalakult önkormányzatoknál, és ebben az évben máris ittállunk az újabb megmérettetés elõtt anélkül, hogy legkisebb esélytis megkaphattuk volna arra, hogy valamit is bizonyítsunk. Bár azeurópai alapok elméletileg tárt karokkal várják, hogy végre elkezd-jük meríteni õket, az igazság az, hogy a kormány erre a legcseké-lyebb esélyt sem kínálja, hiszen a kisebb falvainknak közel két évóta állnak halomban a legkülönbözõbb terveik a minisztériumokíróasztalán, míg a nagyobb községek el sem jutottak odáig, hogyegyáltalán beadhassák azokat. Az idei évben már látni valami fénytaz alagút végén, de ez édeskevés, hiszen az építkezések a legjobbesetben is a pályázati kiírások elbírálása után, valamikor a jövõ évelején kezdõdhetnek majd el. Nincs ez másképpen a LEADERVidékfejlesztési Programmal sem, melynek a járásban két csoportis nyertese lett, hála a józanságunknak és a lobbitevékenységünk-nek, és mely alapból közel 4 millió euró kerülhet felhasználásra azönkormányzataink és a vállalkozásaink részére, de ebben az évbenebbõl sem lesz építkezés, hiszen még a pályázati kiírás sem történtmeg, nemhogy a kiértékelés. Marad tehát némi elégtételként azOrbán-kormány gesztusa, amelyet nem lehet eléggé és elégszermegköszönni, hiszen akár a felvidéki óvodafejlesztési programotnézzünk, akár a Kárpát-medencei fiatal családi vállalkozásoktámogatását, illetve a nemrégiben jóváhagyott és kiértékeltfelvidéki gazdaságfejlesztési csomagot, ez az egyetlen, melybõlépítkezhetünk, és amely merítésének, láss csodát, nincs pénzügyiakadálya. Talán arra is lesz bõven idõ, hogy el is költhessük. Mostmár csak az a kérdés marad, vajon a Robert Fico tátrai tigriskéntemlegetett országa, a sokat bizonygatott fejlõdés ellenére, melyikvarázscilinderbe és milyen bûvésztrükkel tünteti el azokat a mil-liárdokat, melyeket az adófizetõk megtermelnek, mert hogy ebbõlidelent semmit nem észlelünk, az biztos. Marad a saját forrás, amikisebb falvak esetében a nullával egyenlõ, a nagyobbak esetébenpedig a túlélésre elegendõ. Toldozunk, foltozunk és reményke-dünk, hogy talán majd egyszer jobb lesz. Miközben vért izzadnakaz önkormányzatok, hogy az ebben az évben a fejükre zúdítottkiírásokból valamit is kihalásszanak érdemben, csendben és alat-tomosan elkezdõdött az önkormányzati kampány, melynek az alegbiztosabb jele, hogy a négyévnyi sunnyogás és lapulás utánmegjelentek a biciklizõ és okoskodó önjelöltek, hogy meg-próbálják eladni magukat az embereknek, hogy õk mindent jobbanés gyorsabban meg tudnak csinálni. Mi pedig csak reményked-hetünk, hogy a tortából, melyet a kormány szeletel, valami kicsijusson a legszegényebb és legelhagyatottabb járásoknak is avalóságban és nemcsak mesébe illõ módon.

Palócz

A Besztercebányai Megyei Önkormányzat január 26-án megtartotta rendes képviselõ-testületi ülését, tájékoz-tatta lapunkat Jámbor László, járásunk MKP-s megyeiképviselõje. A továbbiakban elmondta, hogy a 49 fõbõl azúj választásokon 22 személlyel a független képviselõkszereztek többséget. A SMER képviselõinek a száma akorábbihoz képest 15-re csökkent. Az MKP megtartottaaz öt képviselõi széket, az O¼aNO-Nova-KDH-OKS4 mandátumot szerzett. Marian Kotleba, az SNS s a Most-Híd egy-egy képviselõvel van jelen. A Magyar KözösségPártja öttagú önálló képviselõi klubot alakított, vezetõje arimaszombati Juhász Péter. A függetlenek klubjának22 képviselõje van, köztük az O¼aNO-Nova-KDH-OKSnégy képviselõje, valamint Agócs Attila a Most-Hídszíneiben. Tizenhét fõs a Smer-SD frakció az SNS egyképviselõjével. A három klub Ján Lunter függetlenmegyei elnököt támogatja, a közös fellépésrõl megál-lapodás is aláírtak. Ez viszont nem jelenti azt, hang-súlyozta Jámbor László, hogy az MKP és a SMER közöttpártszintû együttmûködés jött volna létre.

Jámbor László tájékoztatott arról is, hogy az ülésentöbb szociális, egészségügyi, oktatási intézményre,úthálózatra vonatkozó kérdés lekerült a napirendrõl,hasonlóképpen a költségvetés módosítása is. Tárgyalni ésszavazni kellett volna az egyes bizottságokról és azoktagjairól is, de marad ez is a február folyamán tartandórendkívüli megyegyûlésre.

A Magyar Közösség Pártja a választások során is JánLuntert támogatta. Az elõzetes tárgyalásokon abbanállapodtak meg, hogy a függetleneknek és a SMERképviselõi klubjának lesz egy-egy alelnöki pozíciója, azMKP pedig megyeelnöki megbízotti pozíciót kap, ame-lyet februártól tölthet majd be Csúsz Péter, az MKPBesztercebánya megyei elnöke, márciustól pedig rima-szombati megbízotti irodát nyithat. Ha megszavazzák,feladatul kaphatja a határon túli kapcsolatok fejlesztését,az Ipoly-hidak kérdéskörét, a déli járások ügyeinekintézését.

Ján Lunter egyébként nyitottabb kommunikációt ígérelõdjénél, s átláthatóvá szeretné tenni hivatalát, melynekigazgatójává Matúš Hollýt nevezte ki. A 048/4325602számon forródrótot is mûködtet, amelyet mindencsütörtökön este öt és hat óra között lehet hívni, itt magaLunter válaszol a felmerülõ kérdésekre. Ezenkívüla honlapon egy formanyomtatvány is található, amelyena polgárok benyújthatják javaslataikat, panaszaikat. Azegyes hivatali funkciók betöltésére versenypályázatothirdet majd.

/Felvidék.ma + B.Gy./

Megyeelnöki biztos a láthatáron

Esküvõi, lakodalmi VIDEÓ készítése és egyéb fontosesemények - mindez magas színvonalon, kiválóminõségben, sokéves tapasztalattal és útiköltségnélkül egész SZLOVÁKIÁBAN !!! FOTO GRÁTISZ.

Akciós ajánlat május 19-ig. MediaFotoKamera - tel. szám: 0948 037399

Kürtös 32018. február K ö z é l e t

Az Európai Parlament plénuma 2018. február 7-iülésén fogadta el a Csáky Pál (MKP) európai parla-menti képviselõ által kezdeményezett és kidolgozottA kisebbségek védelme és hátrányos megkülön-böztetésük tiltása az EU tagállamaiban címû határoza-tot, amely az európai kisebbségvédelem eddig kevéssémûvelt területén jelent mérföldkövet. Az általunkmegszólaltatott vajdasági, erdélyi és kárpátaljaimagyar EP-képviselõk egyetértettek abban: komolyelõrelépésrõl, valódi sikerrõl beszélhetünk e dokumen-tum elfogadásával, amely azonban csak a kezdõ lépés.Már a határozat elfogadásáig vezetõ út is megle-hetõsen rögös volt. Az EU intézményei az õshonoskisebbségek kérdésével finoman szólva is megle-hetõsen mostohán bántak, a „tagállami hatáskör“varázsszavával rövid úton sikerült félretenni a prob-lémát. A Petíciós Bizottságban - melynek Csáky Pál,az MKP EP-képviselõje az alelnöke - nehéz csatákatkellett megvívni az európai liberális és baloldaliképviselõkkel, akik mindent megpróbáltak annakérdekében, hogy e határozatot kilúgozzák, az eredetipályájáról eltérítsék. Az igyekezetük - mint Csáky Pális felhívta rá a figyelmet - arra irányult, hogy „eredeticélcsoportját megváltoztassák a migránsok, az új val-lási vagy egyéb kisebbségek, illetve a szexuáliskisebbségek jogairól szóló részek túlterjesztésével“.Ezt megakadályozva sikerült a határozattervezetetelõbb a Petíciós Bizottság által januárban, majdfebruár 7-én a plénum által is elfogadtatni.A magyar nemzetpolitika számára is jelentõs sikerkéntértékelhetõ esemény után az Európai Parlament nép-párti magyar képviselõit kértük, értékeljék a határozatelfogadásának jelentõségét.

Ipolyhídvég polgármestere, Lestyánszky Viktor volt aházigazdája annak a találkozónak, amely Rigó Konrádkulturális államtitkár kezdeményezésére valósult meg ahelyi kultúrházban. A február 8-án lezajlott összejövetelrea Nagykürtösi járás polgármesterei, valamint a kulturálisintézmények, szervezetek képviseltették magukat.

Rigó Konrád államtitkár ismertette a minisztérium újtámogatási rendszerét, amelyet a Szlovákiában élõ kisebb-ségek részére írtak ki a Kisebbségi Kulturális Alap pályáza-ti rendszerén belül. Amint az államtitkár elmondta, az acéljuk ezzel a támogatási rendszerrel, hogy a felvidéki ma-gyar kultúrát, valamint más nemzetiségek kulturális értékeit,identitásuk megõrzését, hagyományainak ápolását segítsékelõ. A most megnyitott alprogramon belül több mint 4 mil-lió eurós nagyságrendû támogatásra lehet pályázni február26-ig - közmûvelõdés, tudomány, írott kultúra, sajtó éskönyvkiadás, mûvészeti tevékenységek - amelynek ered-ményérõl a szakmai tanácsok döntenek. A pályázatilehetõségek a www.kultminor.sk portálon elérhetõk.

-czm-

A kulturális állam−titkár Ipolyhídvégen

A kisebbségek védelmérõl szólóEP-határozat nem az elsõ,

ám meghatározó lépés akisebbségvédelem terén

K u t ú r a - K ö z é l e t4 Kürtös 2018. február

NYUGDÍJASNAPITALÁLKOZÓ

Idén februárelsõ vasárnapjánkerült sor Csábon aközség nyugdíja-sainak köszön-tésére. Az iskolak ö z ö s s é g i t e r -mében több mintszázötvenen jöttekössze a helyi ön-kormányzat szer-

vezésében megtar tot t ta lá lkozón, ahol Tóth Henrikpolgármester meleg szavakkal köszöntötte a szépkorúakat.Többek közt ezeket mondta:

„Számomra mindig öröm találkozni és néhány szót váltanifalunk megbecsült nyugdíjasaival az utcán, a helyi kulturális éssportrendezvényeinken, vagy éppen templomba menet, vagytemplomból jövet. Van, akivel gyakrabban, van, akivel ritkáb-ban futok össze, és persze vannak olyan idõs, betegeskedõ, aházukból nehezen kimozduló nyugdíjasaink is, akiket csak ezen

az összejövetelen van módomban látni. Ez az immár 2016-tólévente ismétlõdõ nyugdíjas-találkozó viszont jó alkalom arra,hogy szívbõl mondjak köszönetet korábban született polgártár-sainknak a munkahelyünkön becsületes munkával eltöltötthosszú évtizedekért, a családjukról, gyermekeikrõl való

áldozatos gondos-kodásért. És köszö-netet mondok min-denkinek, aki azelmúlt évtizedeksorán a maga mód-ján, képességei éslehetõségei szerintm u n k á l k o d o t tfalunk fejlesztése,szépítése érdeké-ben és a közösségjavára…“

A polgármester ünnepi köszöntõje után került sor a Nemcsak a húszéveseké a világ címû fergeteges zenés mûsorra.Vörös Edit, az egri Gárdonyi Géza Színház mûvésznõje,Kovács Szilárd operetténekes és Ocsko Aladár szólóénekesKálmán Imre és Lehár Ferenc legszebb operettjeibõl nyújtottakízelítõt a nézõknek, akik vastapssal jutalmazták az énekesekelõadását.

Csak úgy, mint az elmúlt két évben, most is a mûsor utánbõséges vacsora, sütemények, különféle frissítõk várták a jóhangulatú találkozó résztvevõit.

-bgy-

A Csemadok Ipolyhídvégi Alapszervezete 2018. február10-én farsangi jelmezes batyubált szervezett a helyikultúrházban, ahol mintegy 120 bálozó fergeteges hangulat-ban töltötte e rövid farsangi idõszak utolsó szombatját.A megnyitó és a humoros vers elhangzása után pohár-köszöntõvel vette kezdetét a bál.

Az éjjeli órákban került sor a szponzorok és Csemadok-tagok által felajánlott tomboladíjak kisorsolására. A haj-

nalig tartó talpalávalóról és a nagyon jó hangulatról a PartyUp zenekar gondoskodott.

-czm-

F a r s a n g ij e l m e z e sb a t y u b á l

Kürtös 52018. február O k t a t á s

Eredményhirdetés

Huszonkettedik alkalommal is meghirdette a PalócTársaság esszéíró pályázatát a Magyar Kultúra Napjaalkalmából, amelyre magyar ajkú fiatalok, illetve felnõttekjelentkezhettek esszéikkel különbözõ témákban. Azipolysági Szondy György Gimnáziumból két elsõs diák - alukanényei Kuzma Dávid és az inámi Kukolík András -illetve jómagam foglaltuk mondatokba gondolatainkat.

A pályamunkáink - Tóth Tibor, mentorunk biztatásátkövetve - már jóval december közepe elõtt elkészültek, ésnem sokkal Újév napja után kellemes meglepetéskéntvéltük felfedezni saját neveinket a díjazottak között. Bárakkor még nem tudtuk, hogy milyen helyezést értünk el, demár maga a gondolat, hogy soraink olyan emberekre talál-tak, akik azokat a másokkal való megosztásra méltatták,örömmel töltött el minket. Így 2018. január 21-én, azünnepélyes eredményhirdetés keretében András és én isfelolvashattuk munkánk egy-egy részletét. Kuzma Dávidkülöndíjban részesült, András és én pedig elsõ helyezéstértünk el.

Jablonský Benjámin

A pályamunkák teljes terjedelemben olvashatók:

https://www.facebook.com/csemadokNTV/

A BALASSI BÁLINT MAGYARTANÍTÁSI NYELVÛ ALAPISKOLA

FARSANGI JELMEZBÁLJA

2018. február 9-én a farsangi bálozóktól zengett azipolynyéki kultúrház. Örömünkre szolgált, hogy sokan el-fogadták meghívásunkat, és fergeteges hangulatú délutánttöltöttünk együtt. Sorban jöttek a leleményes öltözetbe bújtdiákjaink, volt köztük: hõlégballon, vadászles, borospalack,eper, s hercegnõkbõl, állatkákból sem volt hiány.

Gondosan elkészítettjelmezük nem maradt jutal-mazás nélkül. Bár a zsûrinehezen hozta meg dön-tését, viszont megpróbáltminden ötletes, egyedi öltö-zetet díjazni. Idén a bállegötletesebb jelmeze a 2.osztályos Pobori Dóráé lett,aki édességautomatánaköltözött. A 8. osztály tanu-lói a terembe költöztettékHarry Potter világát, hiszena filmsorozat szereplõineköl tözve táncol tak. A 9.osztályos tanulóink pedig a

KISS amerikai hardrock-együttes tagjainak „bõrébe bújtak“. A délutánt tombolasorsolással zártuk, ahol reméljük, min-

denkinek jutott kedvére az értékesebbnél értékesebbnyereményekbõl.

Minden jószívû adakozást ezúton is köszönünk, és biztonállítjuk, mi jelképesen kisöpörtük a telet, és bizakodva várjuk atavaszt.

CS. B.

6 Kürtös K u l t ú r a 2018. február

Í g y f a r s a n g o l t u n k I n á m b a n

Január és február ha-gyományosan a jó han-gulat, a finom falatok, amulatozás, a szépség és ele-gancia, egyszóval a bálokidõszaka. Inámban sincs ezmásképp, kicsik és nagyokis egyaránt megtalálhatták akedvükre való szórakozást

a bõséges 2017-es és 2018-as báli palettáról. A korábbi ha-gyományokhoz hûen 2017. december 31-én nagyszabású vidámszilveszteri batyubál volt a helyi kultúrházban. A 2018-as évlegkiemelkedõbb nyitó rendezvénye pedig a VI. alkalommal

megrendezettszínvonalas,v a d á s z b á lvolt, melynekhíre messzetúlszárnyaljaInámot . Eztkövette a helyióvoda álarcos-bálja, melyena kis óvodá-saink bújtakmaskarákba,

és vidám családi délutánnal ünnepelték a farsangot, melyremeghívást kaptak az óvoda egykori, ma már kis iskolásai is. Afarsangi idõszak záróakkordjaként vidám farsangi esztrádmûsorkövetkezett, mely az Inámi Önkormányzat és a CsemadokInámi Alapszervezete rendezésében 2018. február 10-én való-sult meg a helyi kultúrházban. Móka, kacagás, játék, jelmezek,karneváli hangulat, zene, tánc, farsangi fánk. Mindezek jelle-mezték annak a szombat délutánnak a hangulatát, amikorfarsangi mulatságot tartottunk. Már hetekkel ezelõtt meg-kezdõdött a lelkes készülõdés az önkormányzat, a községihivatal, a Csemadok felnõtt és ifjúsági színjátszó köre, valamintUNICUM kórusa részérõl.

A korábbi évekhez hasonlóan az idén sem maradt el ajubiláns házaspárok köszöntése. Régi Zsolt polgármesterintézett pár kedves szót a jubilánsokhoz és kívánta mindany-nyiuknak, hogy az élet útját továbbra is együtt, jó egészségbenés abban a szeretetben járják, melyet házasságkötésük alkalmá-val éreztek. Majd átadta az Inámi Önkormányzat ajándékát ésvirágcsokrát a Kukolík, Csáky és a Bugyi házaspárnak. Adélutáni mûsor elsõ összeállítása a jubiláns házaspárokatköszöntötte. A vidám farsangi délután ezután nagyszabásúesztrádmûsorral folytatódott. Mint megannyi alkalommal, ezút-tal is Régi Anikó volt az, aki a rendezvényen végigkalauzolta a

farsangolókat , és az õhumoros narrációja kötötteössze az egyes produk-ciókat. Bohém jelenetekváltották egymást a helyimûkedvelõk elõadásában.Lelkes színjátszóink máramár profik módjára mozog-tak a színpadon, és mint márannyiszor, most is fergeteges kikapcsolódást szereztek a farsan-golóknak. A közönség megszokta már, hogy amatõr mûked-velõink produkciói mindig egyediek, és tagjainak nem kellötletekért a „szomszédba menniük“. Ez igaz volt erre a szombatdélutánra is. Számtalan humoros helyzet, remek színészialakítás, színes jelmezes kavalkád tette komplex élménnyé az

elõadást, amely jól illett a farsang hangulatához. Mindazoknak,akik látták és hallották õket teljes kulturális élményben lehetettrészük. Ismét nagy örömet szerzett számunkra az UNICUMkórus, mely új repertoárral lépett a közönség elé. A kórus BalíkRóbert irányítása alatt egyre csak tör a sikerek felé. A farsangimûsor keretén belül felcsendültek a mindannyiunk által jólismert melódiák.

A mûsor legkiemelkedõbb produkciója a Zorba tánca volt. Atáncosaink fergeteges alakítást nyújtottak, és igazi görög hangu-latot teremtettek a színpadon. A temperamentumos görög zene,a tánclépések mindannyiunkat magával ragadtak, és valamileírhatatlan varázslat kerítette hatalmába a közönséget. A szûn-ni nem akaró vastaps újabb és újabb ráadást követelt.

Tartalmas, maradandó élményt nyújtó farsangi délutánttöltöttünk együtt. A jókedv és a mulatság végig társunk volt anap folyamán. A szervezõknek és szereplõknek a vastaps,a pozitív visszajelzés és a felhõtlen mosoly jelentette a legtöb-bet. S aki a mûsort megálmodta, betanította, Nagy Amália,a Csemadok Inámi Alapszervezetének elnöke volt. Köszönjükmindenkinek a pozitív hozzáállását az ünnepi hangulatmegteremtéséhez, mert tudjuk, hogy kellenek az ünnepek, azemlékek, melyek alkalmat adnak arra, hogy együtt ünnepel-hessünk, kikapcsolódhassunk, nyithassunk egymás felé.

NM

Kürtös 72018. február K u l t ú r a

Farsangi hangulatIpolynyéken

Csemadok évzáró taggyûlés, Karne-vál, farsangi bál, színdarab… A korábbiévekhez hasonlóan a 2018-as év is kul-turális programokban gazdagon indultIpolynyéken.

Január 14-én az évzáró gyûlésen sorkerült a 2017-es év számadására, meg-emlékeztünk az elmúlt eseményekrõl,napirendre kerültek az idei tervek, sorkerült a pénztári beszámolóra. Beszédetmondott Hrubík Béla ipolynyéki pol-gármester, Pobori Sándor, a helyiCsemadok-alapszervezet elnöke, NagyTeréz pénztáros, Balogh Gábor, aCsemadok járási elnöke. A gyûléskeretében Pobori Sándor megköszönteGömöry Lóránt vezetõségi tagnak azeddigi közremûködését a szervezetmunkájában, és köszöntötte SzabóJuditot mint új vezetõségi tagot. A ren-dezvényen a Hagyományõrzõ Csoportszórakoztatta rövid mûsorával a résztvevõ tagokat, majd következett a meg-vendégelés és a kötetlen beszélgetés,szórakozás, nótázás.

Az évzáró gyûlést idõrendben azelsõ farsangi rendezvényünk követte, aKarnevál. Január 27-én a helyi és akörnyékbeli zenekedvelõk töltötték mega kultúrházat, és izgatottan várták a fel-lépõket. A karnevált Pobori Sándornyitotta meg, és Nagy Anna konferált.Elsõként a Napocska tánccsoport foglaltael a színpadot, de hallhattuk még CsingerGabriella, Balázs Ottó, Bogi Bianka,Leniczky Erik, Rados Tamás és BurisDóra elõadását is, majd a Hagyomány-õrzõ Csoport zenés-táncos elõadásakövetkezett.

Egy héttel késõbb, február 3-án azene, tánc és vadínyencségek kedvelõiszámára közkedvelt rendezvény, aCsemadok-Vadászbál került megren-dezésre. Idén hetedik alkalommal fogottössze a Csemadok Ipolynyéki Alapszer-vezete és az Ipolynyéki Gazdák ErdejeVadásztársaság, hogy megszervezzék ezta népszerû rendezvényt. A hangulat-felelõs az Orion zenekar volt, amely ezalkalommal egy új énekessel, Csinger

Gabriellával volt gazdagabb. A bál szín-vonalához hozzájárult a helyi és környék-beli fiatalok táncbemutatója, melyetSebjánné Rabóczky Teréz tanított be.Ugyancsak színt adott az estnek aHagyományõrzõ Csoport mûsora is.

A farsang utolsó programjáról aCsemadok Ipolynyéki AlapszervezeténekMics Károly Színjátszó Csoportja gon-doskodott. Február 10-11-én a lelkeshelyi társulat Paul Armont és NicolasNancey: A zebra címû három felvonásosbohózatát mutatta be. A darabban hamarfény derült rá, hogy a cím nem a csíkos

állatot sejteti, nem is a gyalogos átkelõ-helyrõl van szó, hanem egy repülõrõl,melyhez a fõszereplõk - Cseri Gábor ésPobori Tamás - bátor „hobbijukat“ igazí-tották. A hõs repülõsökön kívül kiválóanalakította szerepét Baráth Petra, aki egy„médium“ - Fekete Dániel - segítségévelszellemekkel próbált kommunikálni.Oroszlány Enikõ és Szabó Laura egymagánnyomozónak, Tóth Szilárdnakköszönhetõen kicsit más szemszögbõl ismegítélhették a szeretõ férjeik kiruccaná-sait. Természetesen nem maradhatott ki adarabból Pobori Mátyás, Zolnay Lilla,Tóth Dóra, Rados Tamás és PetrezsélAttila alakítása sem. A fiatalok fan-tasztikus összjátékkal gondoskodtak róla,

hogy a nézõk önfeledten szórakozzanak afrappáns fordulatokon, kavarodásokon.

A szombat esti elõadást egy meghatópillanat zárta. A mûsor után a társulat aszínpadon köszöntötte Balík Jutkát, adarab rendezõjét a kerek évfordulójaalkalmából.

A farsang a vidámság, a bolondozás, aszórakozás ideje. Összességében elmond-ható, hogy Ipolynyéken is programokban

gazdag idõszak volt. Szinte minden hét-végére jutott egy esemény, ami igyekezettmegszólítani a zene, a tánc, a színészijátékok kedvelõit. A vidám farsangihangulatot a nagyböjti idõszak követi, deaz év még számos rendezvényt tartogatszámunkra.

BCSE

K u l t ú r a8 Kürtös 2018. február

A Szlovákiai Magyar Tár-sadalmi és KözmûvelõdésiSzövetség, a Csemadok többtízezres tagságával a legna-gyobb szervezetek közé tartozikEurópában. A Szövetség mindenrégióban több tucat rendezvényttart évente, ezzel építve a fel-v idéki magyar közösséget .A Csemadok elnökét, BárdosGyulát az elmúlt évrõl kérdeztük.

- Elnök úr, hogyan értékelné a Csemadok 2017-es évét?- Minden szempontból sikeres volt. Az utóbbi idõben majd

minden évben kaptunk elismerést, akár a magyar kormány, akáraz Európai Parlament részérõl. Ez azt jelzi, hogy figyelik ésértékelik a munkánkat, amelyet a szövetség több mint 50 000tagja végez. Tavaly a Magyar Termék Nagydíj Kárpát-medencéért Nívódíját kapta meg szervezetünk.

Fontosnak tartom, hogy valamennyi országos rendez-vényünk megvalósult, és a visszajelzések alapján sikeresen.Emellett rengeteg helyi, regionális (megyei vagy járási) ren-dezvényünk is volt, annak ellenére, hogy bizony sokszor apályázatok támogatása nem érkezett meg idõben. Itt szeretnémmegköszönni valamennyi csemadokosnak, a területi választ-mányok tagjainak, titkárainak és valamennyi szervezõnek azt azáldozatos munkát, amellyel biztosítani tudták a meg-valósításhoz szükséges anyagiakat is. Néha áthidaló hitelkon-strukciókkal, de megoldották a feladatokat. Az õ gyors ügyin-tézésük és helyzetfelismerésük nélkül ezt a munkát nem lehetneelvégezni. Elsõsorban viszont a magyar kormányt és a BethlenGábor Alapot illeti köszönet. Ha kiemelt intézményként nemkapnánk komoly támogatást részükrõl, akkor nem tudnánkszervezetten ilyen tevékenységet kifejteni. Emellett természete-sen fontos az is, hogy a megyei és helyi önkormányzatokkal jókapcsolatot ápoljon a Csemadok. Az együttmûködés több-ségében eredményes volt, programjaink nagy részét támogatták,ahogy a helyi vállalkozók is. Sokat köszönhetünk nekik.Szeretném kiemelni: mivel civil szervezet vagyunk, a tagságsaját szabadidejét, energiáját, ötleteit hasznosítjuk a közösségérdekében, és ez értékelendõ a leginkább. Nekünk, csema-dokosoknak a közösségépítés az egyik legfontosabb feladatunk,amit úgy érhetünk el, ha megfelelõ helyi és regionális vezetõinkvannak. Olyan hiteles személyek, akik kapcsolatot tartanak ésegyüttmûködnek a helyi szinten meghatározó egyéniségekkel ésintézményekkel. A polgármesterrel, a helyi önkormányzattal, amegyei önkormányzattal, a helyi, illetve megyei képviselõkkel,intézményvezetõkkel, az alap- és középiskolák, óvodák veze-tõivel, valamint a többi civil szervezettel is. Mivel a Kárpát-medence egyik legnagyobb közmûvelõdési szervezete aCsemadok, ilyen téren is kulcsfontosságú a szerepünk. Hazaiberkekben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, aSzlovákiai Magyar Szülõk Szövetségével és a SzlovákiaiMagyar Cserkészszövetséggel is jó kapcsolatot ápolunk, és alehetséges területeken együttmûködünk. Kapcsolatunk nemcsak formális, hiszen tagságunk jelentõs része itt is és ott is vál-lal szerepet. Kivesszük részünket a Szlovákiai MagyarokKerekasztala munkájából is, és élõ kapcsolatunk van a Kárpát-medencében tevékenykedõ testvérszervezetekkel is.

Ahol még tartalékot látok, az a fiatalok tényleges bekap-csolódása a Csemadok munkájába, s ez meghatározó kérdésjövõnk szempontjából. A tavaly megalakult Ifjúsági Tanácselkezdte a tevékenységét, és vannak régiók, ahol ez jólmûködik, de olyan helyek is, ahol sajnos ez a folyamat lassanhalad. A folyamatosságot szervezetünkön belül csak akkor

tudjuk biztosítani, ha állandóan jönnek olyan fiatalok, akikelkötelezettséget éreznek és átveszik a jelképes fáklyát.Emellett pozitívan értékelem a szórványban élõkkel kapcsolatosúj kezdeményezéseinket.

A szövetség országos elnökeként szeretném megköszönniazt a munkát, amelyet a Petõfi-ösztöndíjasok végeznek itt, aFelvidéken. Sok esetben a Csemadok a fogadószervezetük, deahol éppen nem, ott is aktív a kapcsolatuk szövetségünk tag-jaival. Bízunk abban, hogy a következõ években is folytatódnifog ez a nagyszerû kezdeményezés.

- Az idei esztendõben milyen tervei vannak a szövetségnek?Reménykedünk abban, hogy a feltételek ebben az évben is

adottak lesznek az eredményes mûködéshez. Azért fogalmazokóvatosan, mert a Bethlen Gábor Alap részérõl ugyan a támo-gatást - reményeink szerint? ebben az évben is megkapjuk, amiviszont a szlovákiai támogatásokat illeti, teljesen új idõszakkezdõdik. A pályázatokat mostantól a Kisebbségi KulturálisAlap fogja elbírálni, várjuk, hogy miként fog mûködni.Egyelõre sok kérdõjel van még. A törvényre nagyon sokáig vár-tunk, meglétét pozitívan értékelem, de egy több konkrétumot ésgaranciát tartalmazó jogszabály lett volna az igazi megoldás.Reméljük azonban, hogy a sikeres pályázatokkal a továbbiak-ban is lehetõségünk lesz annyi anyagi forrást szerezni, hogy arendezvényeinket meg tudjuk valósítani.

Ami pedig a Csemadokot illeti: a következõ esztendõ már aráhangolódás éve lesz 2019-re, amikor a Szövetség megalaku-lásának 70. évfordulóját fogja ünnepelni. Fontos, hogy az évfor-duló ne csak emlékezés legyen, hanem tudjunk új ötletekkel,programokkal, kezdeményezésekkel, közösségi elképzelésekkelelõállni, és a fiatalokat is jobban bevonnia munkánkba.

- Hetven éves múltat nagyon kevés szervezet tudhat magamögött.

Igen, ez így van. S fontos megemlítenem, hogy noha telje-sen más célokkal hozták létre, már rögtön az elején éltek alehetõséggel a csemadokosok, hogy az anyanyelvükön kommu-nikálhatnak, szervezkedhetnek, tevékenykedhetnek. Enélkül való-színûleg sokkal, de sokkal gyengébb lábakon állna a felvidékimagyarság. Az, hogy még - a gyors ütemû fogyásunk ellenére?ennyien vagyunk a Felvidéken, annak is köszönhetõ, hogy aCsemadok kormányokat túlélve, különbözõ rendszereketmeghaladva, minden körülmények között tette a maga dolgát.Bármilyen volt is a hivatalos elvárás, a csemadokosok, az alap-szervezetek tagjai a közösségmegtartást és összefogást szemelõtt tartva jól sáfárkodtak a felkínált lehetõséggel. A Csemadokegyütt élt és él a településekkel. Ezt a regionalizmusra épülõszervezeti életet fenn kell tartanunk. A tisztségviselõknek és atagságnak figyelniük kell, hogy ne elszigetelt közösségek jöj-jenek létre, hanem olyanok, amelyek nyitottak, és lehetõségetadnak mindazoknak, akik szívesen csatakoznának. Nem csak atagságot várjuk a rendezvényeinkre, hanem minden érdeklõdõt.Szinte az összes mûvészeti ágnak, szakterületnek megvan amaga kifutási lehetõsége a versenyeinkben, a legkisebbektõl alegidõsebbekig. Az új körülmények között a mai lehetõségeket,a modern technikai eszközöket felhasználva, de a hagyomá-nyainkhoz is ragaszkodva kell megmutatnunk hová tartozunk,miért jó itt, a szülõföldünkön magyarnak lenni. Egyéni és kollek-tív felelõsségük ez a Csemadok-tagoknak és a szövetségnek. Atársadalmi kérdésekben szintúgy véleményt kell formálni, helyiés országos problémák esetében is. A 2018-as esztendõben ön-kormányzati választásokra kerül sor, és mint már említettem, azegyüttmûködés az önkormányzatokkal elsõdleges fontosságú.Az egyik kiemelt társadalmi feladat az lesz, hogy erre a meg-mérettetésre jól készüljön fel a felvidéki magyarság, talpraesettpolgármestereink és önkormányzati képviselõink legyenek.

Sikeres évet zártunkInterjú Bárdos Gyulával, a Csemadok elnökével

Kürtös 92018. február K u l t ú r a - O k t a t á s

Bár még csak február közepe táját mutatja a nap-tár, az iskolaköteles gyermekek szülei számára egyrejobban közeledik az az idõpont, amikor véglegesen elkell dönteniük, hogy gyermeküket hová, melyikiskolába íratják. S ami tájainkon a legfontosabb:milyen tanítási nyelvû iskolát választanak a számukrabizonyára legfontosabb, legféltettebb, legjobbanszeretett egyén, vagyis gyermekük számára. Alap-helyzetben (ide a normális helyzet felelne meginkább) ez nem kellene hogy kérdés legyen. Agyerekek döntõ többsége egy nyelven, az anya-nyelvén szocializálódik. Egy magyar családban ter-mészetesen a gyermek is magyarul tanulja meg magátkifejezni, gondolatait, érzéseit elmondani. Ebbõl kö-vetkezik, hogy a tudást, az ismereteket is legköny-nyebben, leghatékonyabban majd ezen a nyelventudja elsajátítani. Ám mégis vannak olyanok, akiknem a józan ész logikáját, ill. a szakemberek, pszi-chológusok, pedagógusok érveit követik, s így hoz-zák meg döntésüket. Elõttük bizonyára „magasz-tosabb“ célok lebegnek, azaz a biztos érvényesülés atöbbségi társadalomban. S mindeközben elfelejtik alegfontosabbat, a gyermeket, aki az õt óvó-védõcsaládi környezetbõl az iskolában egy új közegbekerül, új társak, körülmények közé és új kihívásokelé. S hiába a gyermekközpontú iskola, a legked-vesebb tanító néni, ha az egy másik nyelven szól majdhozzá, s ezen, a számára idegen nyelven kell majdmegtanulnia azt, amibõl nem ért semmit. Sokáigsemmit. Csak megpróbál alkalmazkodni, megfelelni,teljesíteni, s ez bizony kezdetben ritka kivételneksikerül. A többiek szenvednek (lehet, a szülõvelegyütt, aki nem ismeri be döntése helytelenségét),lemaradnak, elvesztik a fel sem vett fonalat, a leg-rosszabb esetben pedig összeroppannak. Mindez egyolyan döntés miatt, amivel gyermekük személyi-ségének fejlõdését, de akár életét befolyásolják. Semellett azon érvük, hogy majd jobban érvényesül azéletben, eltörpül. Apropó érvényesülés. Számtalanpélda sorakoztatható fel arra, hogy magyar iskolábólelismert, jól képzett, az életben helyüket megállófiatal felnõttek kerültek ki, akik a társadalom mindenterületén megtalálják és megállják helyüket, akik jószakemberek s közben kiegyensúlyozott egyéni-ségek, akik tudják, honnan jöttek, kik voltak az õseik,hogyan gondolkodtak és cselekedtek. Bár ezt nemkérdezi tõlük senki. Mint ahogy azt sem, milyennyelvû iskolába jártak. Õk tudásukkal, munkájukkalbizonyítanak. Lehet, kezdetben többet kell tenniük azelismerésért, de ez erõsíti, és nem gyengíti az egyént.Az anyanyelvi oktatással nem veszíthetünk, csaknyerhetünk. Ehhez magyar iskoláink igyekeznekminden körülményt biztosítani: a legmegfelelõbb kör-nyezetet, a legmodernebb segédeszközöket, a haté-kony oktatást, korszerû módszereket. Mindezt azért,hogy a diákok használható tudást szerezzenek. Ésami nem elhanyagolható, a tudáson kívül kapjanakmég valami többletet is: megismerjék régiójuk, ill.elõdeik történelmét, kultúráját, hagyományait. Hogyszilárd lábakon álljanak, s ne vesszenek el a meg-bolydult világban.

-ná-

Beiratkozások elé…Fontos, hogy minél több magyar menjen el szavazni, és minél több

magyart válasszon. Közösségünknek olyan magyar polgármesterekre ésképviselõkre van szüksége, akik Szövetségünkkel együttmûködve fogjákelkötelezetten szolgálni nemzetrészünket.

Egy másik, európai szintû társadalmi ügyrõl is szólnom kell. Szer-vezetünk bekapcsolódott a Kisebbségi Jogsegélycsomag /MinoritySafe-Pack/ európai polgári aláírásgyûjtõ kezdeményezésbe az õshonoskisebbségek érdekérvényesítési jogainak elismertetéséért. Az ügyérdekében megszólítottuk az itt élõ többi kisebbséget is: a németeket, aruszinokat, a cseheket. Az aláírásokat március végéig lehet leadni, azívek interneten vagy papír alapú gyûjtõíveken is elérhetõk, kitölthetõk.Kérjük az alapszervezeteket, hogy az évzáró gyûléseken is gyûjtsék azaláírásokat, tegyék ki az íveket, töltsék ki, a fiatalabbak segítsenek azidõsebbeknek. Összesen egymillió aláírás kell, ehhez a mi vállalásunk50 000 a Felvidéken, de szeretnénk, hogy ha több aláírást is sikerülneösszegyûjteni, hiszen az erõnket mutatná. Kérem Szövetségünk tagjait,hogy e tekintetben a továbbiakban is mozgósítsuk tagságunkat.

- Ha kiemelne még két gondolatot zárásképp, mit üzenne aCsemadok-tagság felé?

- Az egyik Kodály Zoltán gondolata, mely szerint örökölni nem lehetezt a kultúrát, vagy megéled, vagy ha nem, akkor kimehetsz gyertyátgyújtani érte… Szabó Dezsõ mondatára hívnám még fel tagságunkfigyelmét, miszerint „Minden magyar felelõs minden magyarért“.Ezt kétszeresen is aláhúznám a felvidéki, megosztott magyarságunkesetében. A megosztottság nagyon sok negatívumot okoz, és ez megmu-tatkozik a szervezetek, így a mi szövetségünk munkájában is. Bármilyenvéleményen van is az ember különbözõ kérdésekben, azért megkell találjuk azt a közöset, ami ahhoz kell, hogy magyar közösségkénttudjunk itt, a szülõföldünkön megmaradni és mûködni.

mv

Cziglényire emlékeztek

A Csemadok Ipolyszécsény-kei Alapszervezete és a helyiönkormányzat január 15-én

megemlékezést tartott a falu díszpolgárának, Cziglényi Ádám magyargrafikus és bélyegtervezõ halálának 20. évfordulója alkalmából.A kutúrházban kiállítás és diavetítésen keresztül ismerhették meg job-ban a neves személyiség életét és munkásságát.

A megemlékezés után került sor az alapszervezet évzárótaggyûlésére.

KÉ

10 Kürtös 2018. februárK u l t ú r a

Az írófejedelem születésének 195. évfordulóján megem-lékezést tartottak Balassagyarmaton. A január 26-án tartottünnepség a Madách-szobor megkoszorúzásával kezdõdött,melyen többek között Balassagyarmat polgármestere, a PalócMúzeum, valamint a Madách Imre nevét viselõ oktatásiintézmény helyezett el koszorút. Tisztelete jeléül szintén ko-szorúzott a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya,valamint a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma is.

Az idei megemlékezést megtisztelte látogatásával az azerinagykövet is, aki Az ember tragédiájának 2017-es azeri és grúzfordításának kapcsán látogatott el az ünnepségre. A koszorúzástkövetõen e két kiadást mutatta be dr. Kenessey Mária turkoló-gus és Hazai Cecília kulturális koordinátor a városi könyvtár-ban. Elhangzott, hogy a Tragédiát - mivel minden korban aktuá-lis és egyetemes gondolatokat fogalmaz meg - öt kontinensenolvassák, számos nyelvre fordítják, színházakban tûzik mûsor-ra. Az azeri fordítás 2017-ben készült el, a grúz fordítást pedigújra kiadták. A Tragédia tehát folytatja kulturális hódító útját,viszi hírét a magyar nyelv, irodalom és történelem nagyságának.

A nap Balassagyarmat két kiemelkedõ mûvészének,Csernák Edit mûvésztanár és Németh Árpád festõmûvész kiál-lításának megnyitójával folytatódott. A zsúfolásig megteltkiállítóteremben látható alkotások készítõit a város vezetéseHorváth Endre mûvészeti díjjal tüntette ki az esti ünnepségen.

A Madách-ünnepségen átadásra került a fent említett díjakmellett a Madách-díj, melyet idén két színmûvész, Benkõ Péterés Pindroch Csaba érdemelt ki. Az ünnepséget a Dobrodazenekar nyitotta nógrádi népzenei összeállítással, akik azünnepély további részében is közremûködtek.

Simoncsics Sára

Megemlékezés Madách Imréről

Kocc intás Mikszáth Kálmán születésnapján

A zord idõjárás ellenére igen sok ember gyülekezett 2018.január 16-án Szklabonyán, hogy megemlékezzen a járásnevezetes szülöttjérõl, a Jó palócok és a Tót atyafiak írójáról,Mikszáth Kálmánról.

A megemlékezés az emlékház elõtt álló szobornál kez-dõdött, ahol a helyi iskola tanulója dallal nyitotta meg azeseményt, majd Szklabonya polgármestere, Marta Kálovcováköszöntõjével folytatódott a rendezvény. A megjelent magyar-országi és felvidéki emlékezõk és tisztelõk, többek között aCsemadok Nagykürtösi Területi Választmánya, a SzlovákNemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, aPetõfi Irodalmi Múzeum, a balassagyarmati Palóc Múzeum,valamint az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskolaképviselõi is koszorút helyeztek el a mellszobornál.

A koszorúzást követõmegemlékezésen JarábikGabriella köszöntõjébenelmondta, hogy idén tizenötéve, hogy a Szlovák Nem-zeti Múzeum - SzlovákiaiMagyar Kultúra Múzeumaa fenntartója, gondozója azemlékháznak, tehát kettõsszületésnap tanúi lehettünk.A köszöntõ elõtt a helyiiskola tanulóinak hegedû-játékában gyönyörködhe-tett a közönség.

Mikszáth szülõföldjérõlvaló gondolatait ismerhettünk meg Kovács Anna, a MikszáthTársaság elnökének tolmácsolásában, megtudhattuk, hogy azírófejedelem egész életében a szklabonyai miliõt, hangulatot

kereste, hiszen errõl a vidékrõl, az itteni emberekbõl merítettetémáját, a szülõföld vonzását és szeretetét semmi nem pótolhat-ta számára.

Az Ipolyvarbói Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola ta-nulóitól pedig megtudhattuk, hogyan is alakultak az író elsõmûvei, hogyan indult el az írás nehéz, de csodálatos útján.

A hagyományossá vált ünnepi koccintás elõtt Balogh Gábor,a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnökehangsúlyozta a járás közéleti-kulturális szervezeteinekegyüttmûködését, pozitívan értékelte a közös célért való együttmunkálkodást.

A hivatalos mûsor után kötetlen beszélgetés alakult ki,nehezen indult útjára a közönség, hiszen a méltó évkezdõ ren-dezvény összegyûjtötte a járás és a környék magyar kultúrájátszeretõ, múltját, történelmét tisztelõ intézményeit, egyéneit,akiknek így lehetõségük volt találkozni, ötletelni és min-denekelõtt közös, kulturális erõt képviselni.

Simoncsics Sára

Kürtös 112018. február K ö z é l e t - H i t é l e t

É l t e t ő s o d r á s b a n B ö j t

Az utóbbi idõben vesztettértékébõl és jelentõségébõl a böjt akeresztény világban szemben mástudományterületekkel, ahol viszontfelértékelõdött. Ilyen terület azorvostudomány, amely nagy siker-rel veti be a koplalókúrákat, vagy ameditációs kurzusok, amelyek kép-zéseiket böjtöléssel kötik össze, deide sorolhatjuk a békemozgalma-kat is, amelyek tudatos eszközkéntválasztják a böjtöt céljaik elérésé-

ben éhségsztrájk formájában.Az Egyház messzemenõen elfelejtette a böjtölést mint

hitének és imádságának kifejezési formáját. A böjt háttérbeszorulásának oka a XX. században keresendõ, közelebbrõl aII. Vatikáni Zsinat (1962-1965) új fegyelmi rendszerében,amelynek felmentései, törvényi kivételei nem kedveztek aböjtnek. Amíg a korábbi századokban a böjt megtartásaszokás és hagyomány kérdése volt, a XX. század emberemindennek értelmet akart adni, mindenre magyarázatotakart találni. Ennek hiányában viszont mellõzött mindenkorábban jól bevált vallási gyakorlatot, amely hitébenerõsítette.

A korai Egyház böjtöléssel kapcsolatos tapasztalataisegíthetnek bennünket, hogy újból megértsük a böjtöt. AzEgyház nem maga találta fel a böjtöt, hanem átvette azsidóságtól és a görög kultúrkörbõl, azzal a különbséggel,hogy teljesen új tartalommal töltötte meg.

Az Egyház átvette ugyan a heti kétszeri böjtnapot azsidóságtól, de tudatosan Jézus elfogatásának (szerda) ésmegfeszítésének napjára (péntek) tette, és egészen új tar-talommal töltötte meg.

A böjt - mint a bûnbánatnak, az Istenhez való vissza-térésnek és a gyásznak a jele - Jézus földi életében oka-fogyottá vált a tanítványok körében, mivel nem volt szükségaz Istenhez való visszatérésre, hiszen Jézusban, a másodikisteni személyben Isten személyesen jelent meg (vö. Mátéevangéliuma 9,14). Nem volt szükség a gyászra sem, hiszenJézusban az üdvösség ideje köszöntött be.

Jézus mennybemenetele után - minthogy a Võlegény egyidõre eltávozott - a böjt gyakorlata újból feltûnt az Egyházszokáskörében, de ekkor már egészen más tartalommal, mintkorábban: a böjt az éberség jele, a visszatérõ Messiásvárakozásának eszköze lett. Nem a szomorúság, hanem azöröm helye lett innentõl kezdve.

A böjtöléssel a keresztények beismerik, hogy üdvös-ségük még nincs itt olyan mértékben, hogy teljesen átadjákmagukat, ezért a böjtben az üdvösség után vágyakoznak,amely Jézus második eljövetelével teljesedik be.

A böjtölés az Õsegyház számára nem volt magánügy,hanem összefüggött a liturgiával. A böjtölés végén mindigösszegyûltek közös imádságra vagy szentmisére, ami egyközösséggé kapcsolta õket össze. Az idõ folyamán kialakultközös böjtnapokat stációknak nevezték. A stáció latinulõrhelyet jelent. A böjt tehát nem más, mint õrködés, vir-rasztás, várakozás az eljövendõ Úrra.

A böjti fegyelem és szokásrendszer az évszázadokfolyamán alakult, bõvült. Már az elsõ században megjelent ahúsvét elõkészületéül szolgáló böjt, ami 3 napig tartott.A 3. századtól pedig kialakult a 40 napos böjt, amely alattlemondtak minden állati eredetû ételrõl.

Balga Zoltán

Második alkalommal hívtukéletre ezt a rendezvényt, hogyemlékezzünk és ünnepeljükegyütt a házasság szentségét, acsalád fontosságát Ipolykeszin.Ugyanezt teszik ezen a hétentöbb mint 21 országban többezer településen, városban ésmetropoliszban. A házasság heteaz elkötelezõdés ünnepe. Mifontosabb a mai világban a

családnál? Mit óvhatunk, és mit félthetünk jobban szeret-teinknél? Mit jelent a 21. században a házasság szentsége, agyermek születése. Érték-e az õszinte emberi kapcsolat, a pél-damutatás, a tisztesség, hûség. Ezen kérdések boncolgatásárahívtuk meg elõadóinkat, Németh Gabriellát, az MKP család-politikai alenökét és Stella Leontin kanonok plébánostMáriabesnyõrõl.

A polgármester asszonyKosík Szilvia köszöntötte avendégeket és az elõadókat,majd egy kis ízelítõ követ-kezett élõ klasszikus zenébõlaz ipolybalogi Csáky test-vérek jóvoltából, szavaltVe lebny Mat i ld , ma jdHlavács Réka énekel t .Németh Gabriella tájékozta-tott a Magyar Állam által már életbe lépett családi ked-vezményekrõl, támogatásokról és lehetõségekrõl, megemlítve,hogy 2018 a családok éve. Az elõadásának címe: Legyencsaládbarát a politika.

S t e l l a Leon t i natya, akivel mi, fel-vidéki palócok 2005-tõl találkozhattunkgyakrabban, mert ak-kor került Balassa-gyarmatra, és lett aSzentháromság-temp-lom plébánosa és egy-ben kapocs és híd az anyaországi és felvidéki magyarság közt.Elõadásában, melynek címe: Családot isten teremtett, hol vic-cesen, megmosolyogtatva a hallgatóságát, hol pedig komolyanirányította rá a figyelmet a házasság mindennapi gondjaira,

örömeire. Lelkesítõ,ösztönzõ, elgondol-kodtató, lélekemelõgondolataiért nagyonhálás volt a közönség.

A d é l u t á n f o -lyamán a moderátorKorcsok Anikó volt,köszönthettük a ven-dégek közt megyei

képviselõnket, Jámbor Lászlót, az MKP járási elnökét, BalíkLászlót, Hutár Márk plébános urat, Lencsés Zsolt festõmûvészurat, Urbán Aladárt, a Palóc Társaság vezetõjét, a balassa-gyarmati vendégeket, orvosokat, a szomszéd falukbólérkezetteket és az ipolykeszieket is.

A délután a polgármesteri hivatal által és a helyi MKP-tagokáltal támogatott „szeretetvacsorával“ ért véget.

Köszönet mindenkinek, aki támogatta a rendezvényt!Korcsok Anikó

12 Kürtös 2018. februárK ö z é l e t

- Nevem Lõrincz Sarolta Aranka. A Sarolta nevet SzentIstván királyunk édesanyja viselte, én tévedésbõl kaptam1950-en. Már nem tudom kideríteni, miképpen jutottam anévhez, de véletlenek nincsenek, ennek így kellett lenni.Magyar tannyelvû alapiskolát végeztem, és 1965-ben Losoncramentem továbbtanulni, az érettségivel végzõdõ PedagógiaiSzakközépiskola óvónõi szakára. 1969-ben leérettségiztem, ésSzlovákgyarmaton, Kelenyén, majd nyugdíjazásomig Ipoly-keszin tanítottam szépre, jóra, a magyar kultúra szeretetére arám bízott óvodás gyermekeket.

- Milyen megfontolásból hoztad létre a Bukréta folklórcso-portot?

- Ennek elõzménye volt, ugyanis kisiskolás korom ótaszerettem énekelni. Megboldogult jó tanítóm, Sebény Feri bácsifedezte fel a hangomat, és énekeltetett gyakran az iskolai és másünnepségek alkalmával. Igaz, Feri bácsi egy kis idõre elvitt azoperett felé, mert gyakran tanított be velünk a Csemadokkeretein belül különbözõ mûsorokat. Minden év januárjában,Petõfi Sándor születése évfordulóján, Petõfi-estet rendezett,ahol a költõ verseit szavaltuk, és a János vitéz dalmûmegzenésített dalait énekeltük. Számtalan kultúrmûsort tanított,és ennek érdekében megmozgatta a falu szép hangú énekeseit ésszavalni szeretõ fiataljait.

Ilyen elõzmények után, az 1980-as években édesanyám,Zolczerné Dénes Ilona nótafa segítségével betanítottam aKiszehajtást és a Fonót. Ezek voltak az alapok, a gyökerek,majd egy bizonyos kitérõ után jött 2005, amikor a magyar SzentKorona mását hozták falunkba, Ipolybalogra. Úgy gondoltam,méltóképpen nem is lehetne fogadni, mint hogy elõdeink kin-csestárából merítünk a méltó fogadtatásra. Ebben támogatott aCsemadok helyi szervezete, azóta is ez mellett mûködünk.

2005-ben sikerült összehozni egy 11 tagból álló csoportot,és 2008-ban a Kisbukrétát. Ebbõl mára, gyermekek hiányában,a Kisbukréta megszûnt, a Bukréta csoportunk pedig hat fõrecsökkent. Szerettem volna elõdeink kultúráját átmenteni a fiatalnemzedéknek, de sajnos érdeklõdés és akarat hiányában ez nemsikerült. Népi kultúránk fennmaradása egyfajta megtartó erõ,mert aki nem ismeri elõdei hagyományait, annak nincsenekgyökerei, így könnyebben viszi el az új, nemzetek nélküli, glo-balizált világ szele.

- Hány könyved jelent meg az évek során, mirõl szólnak?Gyakran hívtak a helyi Ipolyi Arnold Alapiskolába nép-

hagyományok elõadására. Ez ösztönzött arra, hogy gyûjtsemössze a még élõ idõs emberektõl a régi világ szellemi kincseit.Az összegyûjtött anyagot 2009-ben sikerült könyv formájábanmegjelentetnem. Két kiadást ért meg a könyv Adventtõl adven-

tig címmel, amely Ipolybalog népi hagyományait, szokásaitfoglalja magába.

A hagyománygyûjtésem során szembesültem azzal, hogymég nagyon sok feltáratlan emlékanyag van az idõsembereknél. A Trianon utáni elsõ Csehszlovák Köztársaságidõszaka, az 1938-as visszacsatolás történetei, a 2. világháború,a katonai fogolytáborok kiszolgáltatottsága, a háború utáni jog-fosztott magyarok csehországi kitelepítése és az erõszakosszövetkezesítés. Ezek a visszaemlékezések a Hétköznapi haza-szeretet címû könyvemben jelentek meg. Ehhez hasonlókönyvem a Hétköznapi történelem határkövei is.

A negyedik könyvem egy több száz éves napló feldolgozása,címe Kazy Lázár és a Jövõbelátó Angyal. Az adott korszak,tehát az1800-1900-as évek politikai, gazdasági hátterét tárja azolvasó elé, felvonultatva Hont és Bars vármegyékben élt neme-si családokat, valamint a naplót író nemes úr hétköznapjait.

Az ötödik könyvem egy meséskönyv, amely 2015-ben jelentmeg Mesekosár csudakosár címmel. A könyvben nagyanyópalócosan beszél a két kis unokájához, akiket tavasztól egészenkarácsonyig lát vendégül. Így ismerkednek meg a kislányokazzal, hogyan éltek régen a falun, miközben sok-sok élménybenvan részük. A könyvet én illusztráltam, és a benne találhatógyermekverseimet pedig a Középpulyán (Burgenland, Ausztria)élõ zeneprofesszor barátnõm, Karal Viola zenésítette meg. Havalaki nem ismeri a kottát, azért a könyvhöz CD is van, amelyena dalok zenei hanganyaga hallható. A könyveket csak én tudomforgalmazni, mivel magánkiadásokról van szó, nem könyv-kiadón keresztül jelentek meg, így csak kis példányszámra vananyagi fedezetem. Ha meghívnak könyvbemutatóra, ott lehetvásárolni a könyveimbõl, esetleg a jó ismerõseim, barátaimsegítenek könyveim terjesztésében. Segíteni akaró barát pedighála Istennek mindig akad. Utoljára Juhász Judit segítettBudakeszirõl.

- Mi az, amirõl nem kérdeztelek, és fontosnak tartodelmondani lapunk olvasóinak?

- A további terveimrõl nem kérdeztél. Igaz, hogy bennevagyok az idõben, de amíg mozogni és gondolkodni tudok,teszem a dolgomat, hogy a környezetemben mindig a jókerekedjen felül.

Ebben az évben, márciusban A Csehszlovák (Szocialista)Köztársaság katonája voltam címû könyvemet szeretném kiad-ni. Tervezem a Hétköznapi hazaszeretet könyvem másodikkiadását is, mert az elsõ már elfogyott és keresik. Továbbikönyvanyagom is a számítógépemben toporog kiadásra várva,amelynek címe Haza a senki földjén. Sajnos támogatókat na-gyon nehéz találni, ezért csak úgy tudom kinyomtatni akönyveimet, ahogy eladom, és a befolyt összeget új könyv-kiadásra fordítom. Mivel az emberek nem olvasnak, azért ezegyre nehezebb.

A Remény keresztény katolikus hetilapba is küldöm az írá-saimat, novelláimat, valamint a világhálón megjelenõ Szózatelektronikus újság mellékleteként megjelenõ Muskátli gyer-mekfolyóiratban jelennek meg sorozatos meséim, gyermekver-seim és verseim.

Végezetül a Haza a senki földjén c. könyvem öreg palócávalvallom, aki fiú unokájának mondja halála elõtt: „Édes fiam,tudod, haza csak egy van, és a te hazád nem a senki földje!“

Az én szûkebb hazám az Ipoly mente, ahol születtem ésélek, de ez mintha mindig a senki földje lett volna. Tenni akarokazért, hogy akik itt élnek, megértsék, az õseik földjén élnek,nem a senki földjén. Össze kellene fogni és tenni sokat, nagyonsokat, hogy a Középsõ-Ipoly mente ne a senki földje maradjon.

Bodzsár Gyula

KÖZÖTTÜNK ÉLNEK

Bemutatjuk: Lõrincz Arankát

Kürtös 132018. február K ö z é l e t - K u l t ú r a

Már elõzõ számainkban is felvetettük, hogy idõrõlidõre verskötetet is bemutatunk. Számunkban egy igazicsemegére hívnám fel olvasóink figyelmét. Ady ésCsinszka. Van, ki e neveket nem ismeri? Az iskolákbantanult történelmi és irodalmi ismereteink fõképpen csakarra terjedtek ki, hogy Csinszka (Boncza Berta) Adyfelesége volt, személye eltörpült, illetve elhallgatott volt anagy Ady-kultusz mellett. Hogy Csinszka költõ is volt?A magyar irodalomtörténeti köztudatban a mai napig úgyélt, mint a múzsaságon kívül máshoz nem értõ nõszemély.

Ez a Csinszka összes versét tartalmazó kötet háromnagyobb szerkezeti egységre osztható. A kötet elsõrészében az 1931-es verskötet huszonöt verse található.A második rész azokat a Csinszka-verseket tartalmazza,melyek az 1931-es verseskötetbõl kimaradtak, illetveazóta sem jelentek meg sehol. Ezek az eddig kiadatlanCsinszka-versek az eredeti verskéziratok betûhív közlései.E kötetben a költemények mellett megtalálhatóak azeredeti, Boncza Berta által saját kezûleg megírt verskéz-iratokról készült másolatok. Ezek a Boncza Berta-vers-kéziratok - ezen kötet megszületéséig - szintén nem jelen-tek meg egy kiadványban sem, tehát közlésük a Csinszka-szakirodalomban ugyancsak egyedülállónak számít.A kötet harmadik részében a Boncza Berta verseihezmegírt tanulmányok olvashatók.

Vastag Andrea elõzõ kötetében a Csinszkáról szólóéletrajzi monográfiájában (Csinszka - a „Halálraszántkivételes virág“, 2016) Csinszkát mint személyiségetmutatta be minden túlzás nélkül. Ebben a második kötet-ben mûvészi tevékenységére koncentrál. A kötet Tanul-mányok címû részében azonban olvashatunk Adyról olyanéletmozzanatokat, amelyek nem éppen hízelgõek a költõrenézve. Természetesen ezeket sem tanították. Aki AdyEndrérõl többet szeretne megtudni, szereti a homály-bogozást, az olvassa el Raffay Ernõ Adyról szóló köteteit:Szabadkõmûves béklyóban (1899-1905) 2013; Szabad-kõmûves zsoldban (1905-1908) 2014; Ady Endre és aNyugat (2017). A Raffay-kötetek olvasása elõtt azonbanfelhívnám a figyelmet (mint egyes TV-filmek vetítése elõttszokás), hogy csak azok olvassák el, akik szeretik atisztánlátást, és nem félnek a lelket is felkavaró soroktól.

Balogh Gábor

Vastag Andrea:

„Szivem véresreszétzúzottjáték…“

Csinszka összes verseelemző tanulmányokkal

KK öö nn yy vv aa jj áá nn ll óó

Nemrégiben arra kért a Kürtös fõszerkesztõje, hogy írjakvalamit a lapnak a járásunk területén történt kitelepítésekrõl,deportálásokról. Érdekes, hogy a felvidéki magyarság hétévtizeddel ezelõtt történt fájdalmas eseményeirõl, sokakat érin-tett tragédiáiról még mindig keveset tud az utókor. Annakellenére, hogy született már egy-egy összefoglaló kiadvány,alaposabb tanulmány is. Vajon miért van ez így?

Talán mert ezek a munkák nem jutnak el az érintettekhez,azok leszármazottaihoz; nincsenek jelen településeinkkönyvtáraiban. Az internettel bánni tudó ifjúságunk pedig másdolgok iránt kutakodik, mással foglalatoskodik. A közvetlenülis érintettek messzire kerültek szülõföldjüktõl, a visszatértekmeg félelmükben inkább hallgattak. Mert bizony féltek, s megis félemlítették õket. Féltek attól, hogy a dolgok megismétlõd-hetnek, s akkor õk is sorra kerülhetnek. A megfélemlítõknekmeg volt elég takargatnivalójuk: vagy azért, mert részt vettek akülönféle listák összeállításában, asszisztáltak abban, hogy kittávolítsanak el az egyes településekrõl, vagy pedig a kitolon-coltak helyét foglalták el: házaikban ültek, földjeiket bitorolták.

Hogy milyen nehezen nyílt meg az emlékezet, azt magam istapasztaltam néprajzi-helytörténeti kutatásaim során. Alig talál-tam olyan települést, ahol a háborúkban elesettek névsoraivalegyidõben elém tudták volna tenni a kitelepítettek teljes név-sorát is. Az olyan falvak száma pedig még kevesebb, ahol avilágháborús emlékmûvek mellett a kitoloncoltaknak is lennevalamiféle jelük. Pedig nagyon fontos lenne ez! Már csak azértis, hogy a fájdalmakat így ís enyhíthessük. A megbékéléshezkülönben is szükséges a tiszta szembenézés, melynek azonbannem szabad haragot és gyûlöletet szülnie. (Persze vannak jópéldáink is e téren. Akad már egy-egy falu, ahol pontosan szám-bavették a történteket, ismerik azokat, s emléket is állítottakáldozatainknak. Majd róluk is szólunk a késõbbiekben.)

A történelem nagy eseményeirõl általában tudunk egyet smást. Azt is tudjuk, körülbelül mikor és hány embert deportál-tak Csehországba, mennyit telepítettek Magyarországra. Nemkis munkával azt is meg lehet tudni, kik azok, akik szerepelteka listákon, s hány szerencsétlen embernek kellett tényleg el-hagynia otthonát. De az adott település akkor tudna a legtöbbet,ha a helyi eseményeket ismerné elsõsorban. Azt, hogy az õrültközponti terveknek milyen lecsapódásai voltak falvainkban.Kik segédkeztek az alsó vagy felsõ szomszédok, rokonokeltávolításában; milyen állapotban és milyen körülmények köztvittek el embereket. A számûzöttek miképp élték meg sorsukat,a földönfutók közül hányan nem értek el semmilyen célt stb.Tudom, kellemetlen a múltat felkavarni. De a bûzlõ és ápo-rodott állóvizek sem tesznek jót környezetünknek. Mert ezeketmegtûrve, hanyagságból kerülgetve sehová sem jutunk. Nemlehet õszinte a kézfogás, a kiengesztelõdés. Kell a bocsánat-kérés és a bûnbánat, mert e nélkül megbocsátás sem lehet. Vanhát e téren tennivalónk még elég! Ezt szorgalmazná havilapunkis. A jövõben majd megpróbálunk legalább egy-egy emlék-töredéket, fellelhetõ adatot közzétenni annak reményében, hogyelõjönnek még emlékezetünk tükörcserepei is.

Csáky Károly

Deportálások, kitelepítések

14 Kürtös 2018. február

Kertészet

Tavaszi elõkészületek a kertben

S z a b a d i d õ - K u l t ú r a

A kertészkedõk számára lassan véget ér a pihenés idõszaka.Sok és fontos munka vár rájuk a kertben, ezért most jól ki kellhasználni az idõt a veteményeskert vetésforgójának megter-vezésére, a virágágyak és balkonládák palántáinak felnevelésére ésa kerti eszközök, szerszámok és gépek karbantartására.

Február második felében, fagymentes idõben már el kell kez-deni a gyümölcsfák és bokrok metszését. Legkorábban rügyezik aköszméte, a ribiszkebokor és málnatõ, ezért kezdjük a munkátezekkel. Az elõzõ kettõ koronáját meg kell ritkítani és a túlságosanmegnõtt, a felkopaszodott, beteg és törött vesszõket vissza kellvágni. A málnabokrok tavaly letermett vesszõit (feltéve, hogy ezõsszel nem történt meg) tõbõl ki kell metszeni, és a termõ vesszõket120-150 cm magasságra be kell kurtítani. Meg lehet metszeni amandula-, a cseresznye-, a meggy-, a szilva-, az alma- és a körte-fák koronáját, ilyenkor a törött, beteg, egymást keresztezõ, akorona belseje felé törekvõ, valamint a párhuzamosan növekvõvesszõket eltávolítjuk. Az idõsebb vázágakon növekedett, sûrûnálló, igen erõteljes fattyúvesszõket egymástól tenyérnyi távolságramegritkítjuk, és a megmaradó vesszõket arasznyira visszavágjuk.Így áttekinthetõ, napsütötte levegõjárta koronát kapunk. Most kellmegmetszeni a nyáron virágzó, lombhullató díszbokrokat is.

Ha a talaj fagymentes, ültethetjük a fás szárú növényeket ésrózsákat. Nagyobb fákat, cserjéket is áttelepíthetünk megfelelõméretû földlabdával.

Szellõztessük és ellenõrizzük a dália-, kardvirág- és begónia-gumókat. Erre különösen ott van szükség, ahol a tárolóban magasa páratartalom.

A vadrózsákat és azokat a cserjéket, melyeknek nincsszükségük téli védelemre, fagymentes idõben már februárbanmetszhetjük. A vadrózsánál ez gyakorlatilag csak ritkítás kell hogylegyen. Rendeljük meg azokat a díszcserjéket, melyeket március-ban el szeretnénk ültetni. Ha fagymentes az idõ, az ültetõgödröt iselõkészíthetjük számukra.

A meggy igen közkedvelt gyümölcs, ezért még a kisebb háztájikertekben is érdemes számára helyet szorítani. Nagy elõnye, hogykis növésû alanyon is termeszthetõ, ezért törpefát is lehet belõlenevelni.

Dolgozzuk ki az ültetési tervet, írjuk be az elõ-, fõ- és utó-veteményeket. A meglévõ magjainkból végezzünk csírázásipróbát. A hiányzó magokat rendeljük, vásároljuk meg. A koránkiültetésre kerülõ növényeket kezdjük elvetni cserepekbe, ládákba,hogy idõben ki tudjuk palántázni. A paradicsom- és paprikapalán-tákhoz- ha május közepe szeretnénk õket kiültetni- február közepe,vége felé ültethetjük a magokat.

A fûtés nélküli fóliasátorban a retek, sárgarépa, káposzta, kara-lábé, karfiol, spenót és zeller vetését kezdhetjük. Elkezdhetjük akorai kiültetésû paradicsomok magjának vetését is. A lakásbanpedig a palántának szánt magok vetését kezdhetjük el, ezek hat hétalatt nõnek kiültethetõ méretûre, pl. karalábé, kelkáposzta, saláta.

Ha a talaj felengedett, készítsük elõ a zöldborsó, dughagyma,fokhagyma, spenót, sárgarépa és a mák helyét. Ha az idõ engedi,vethetjük õket. Ha az idõjárás keményre fordul, takarjuk az ágyáso-kat fátyolfóliával. A sárgarépa és a hagyma vetésénél gondoljunkarra, hogy ezt a két növényt vegyesen érdemes termelni, hisz a hagy-malégy és a sárgarépalégy elleni megelõzõ védekezést szolgálják.

Csíráztassunk zsázsát. A zsázsa, amit télen az ablakban isnevelhetünk, kiváló a tavaszi fáradtság ellen. A kissé csípõs ízûnövény vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz, ami megköny-nyíti az anyagcserét, és így tisztítja a szervezetet. Akár itatóspa-píron is hajtathatjuk, 5-7 nap alatt megnõ. Fogyaszthatjuk kenyé-ren, használhatjuk salátákba, levesekbe, mártásokba. A vetemé-nyesbe sorjelzõ növényként is megfelel gyors kelése miatt.

-ber-

Járásunkban az idén 19. alkalommal rendezzük mega magyarnóta-énekesek országos versenyét Õszirózsacímmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyar nóta népsze-rûsítését havilapunkban is vállaljuk azzal, hogy mindenszámunkban leközlünk majd egy-két nótát, melyek köztlesznek örökzöldek, népszerûek, de kevésbé ismertek vagyismeretlenek is. Akik ismerik majd a közreadott nótákat,azok énekeljék vagy dalolják, akik nem, azok igye-kezzenek ezt másoktól megtanulni és eldalolni.

Régi nóta, híres nóta

A fonóban szól a nóta,Jaj, Istenem, de régóta hallgatom.

Eszembe jut árvaságom,Eltemetett boldogságom siratom.

/:Daloljatok csak még egyet,Bánatosat, keserveset, utolsót,

Édesanyám, ne sirasson,A fiának csináltasson koporsót.:/

Kiállok a kiskapuba,Arra járnak a fonóba a lányok.

Jaj, de búsan nézegetek,Szomorúan tekingetek utánuk.

/:El-elnézem mindegyiket,De nem látom az enyimet, nem biz én,

Jaj, Istenem, hogy is látnám,Rég elhagyott engem árván, a szegény.:/

Valamikor volt nekem egy kapcsos imakönyvem,Jaj, de sokszor hullott reá keserûn a könnyem.Ha az Isten meghallgatott, hálás voltam érte,Mégis az én szegény szívem, de sok bánat érte.

Árva vagyok, mint lehulló falevél, oly árva,Hideg télben búslakodó magányomba' zárva.Kinyitom az imakönyvem, s könyörögve kérem,Csak még egyszer legyek boldog úgy, mint egykor régen.

A szegedi csikós lent itat a Tiszán.Tizenhárom csengõ cseng a csikaja nyakán.Babája, a Kati künn lakik a tanyán.Tizenhárom fodros szoknya ring a derekán./:Tizenhárom fodros szoknya, kerek rózsám a káposzta.A szegedi csikós lent itat a Tiszán.Tizenhárom csengõ cseng a csikaja nyakán.:/

Kürtös 152018. február O k t a t á s - S p o r t

2017. 12. 30-án az ipolynyéki kultúrházban megrendezésrekerült az év utolsó Máriás-versenye. A rendezvény nem csak akártyajátékok környékbeli kedvelõit szólította meg, de többekközött Besztercebányáról, Léváról, Korponáról is voltakrésztvevõi. Az év utolsó versenyén 39 játékos vett részt.

BCSE

D e c e m b e r i M á r i á s - vv e r s e n y

A kihívás jelentése többek közt az is, hogy elébe állokvalaminek, melynek végsõ kimenetele kérdéses. A ver-senyek is ebbe a kategóriába esnek. Ipolybalogon az idén ismegrendezésre került két olyan, játéknak nevezhetõ hagyo-mányos versenyszám, amely nem (csak) a fizikai, hanemfõleg a szellemi párbajt helyezi elõtérbe. Ezek a kártyajátékés a sakkjáték. Míg az elõzõt csakis a felnõttek részéreszervezték, a másikban már fõleg a fiatalabb generációjátszott.

A farsangi Máriás-kártyaversenyen tizenketten vettekrészt. A verseny az elsõ helyekért igen szoros volt. Az elsõés a második hely sorsát mindössze 50 centnyi, a harmadikés a negyedik helyezett közt pedig csupán 40 centnyiértékkülönbség döntött. Végeredmény: 1. Negyela Imre 21pont, 2. Racsko Gyula 21 pont, 3. Valent Gábor ifj. 19 pont.

A farsangi sakktorna tizenegy résztvevõvel valósultmeg. A mindvégig szoros versenyben az elsõ négy helysorsa az utolsó fordulóban dõlt el. Szinte megismétlõdött atavalyi döntõ, amikor az elsõ helyre esélyes két riválismérkõzött egymással. A tavalyi gyõztes akkor az ellenfelelépéshibájából lett elsõ, az idén fordítva lett, és ez az elsõhely elvesztésébe került. Mondhatnánk úgy is, hogy asors igazságot szolgáltatott. Végeredmény: 1. BodzsárGábor 9 pont, 2. Gyurász Péter mérnök 9 pont, 3. GyurászPál 8,5 pont.

Örvendetes fejlemény a legfiatalabb sakkozók (alap-iskolások) játékának javulása, ami a sakkjáték iránti oda-adásukat és kitartásukat dicséri.

Balogh Gábor

Farsangi kihívások M e g ú j u l t k i s i s k o l a

Az ipolyhídvégi Szent Rita Egyházi Alapiskola 2017-bentámogatásban részesült a Magyar Kormánytól, amelyet aBethlen Gábor Alapkezelõ Nonprofit Zrt. folyósított ötmil-lió forint vissza nem térítendõ támogatás formájában.

A támogatás célja a határon túli magyar diákok oktatási-nevelési kultúrájának és helyzetének javítása.

Bojtos Magdolna, a kisiskola igazgatónõje elmondta, hogya támogatás révén sor kerülhetett a tornaterem felújítására,valamint a nyílászárók cseréjére. A munkálatok a nyári szünidõalatt, valamint az õsz folyamán készültek el.

A végeredmény örömmel tölt el mindenkit. Az új ablakok ésajtók kiválóan szigetelnek, a tornaterem padlóburkolata, falaiés ablakai is megfelelnek a tanulók tanítási-nevelési követel-ményeinek. A megújult tornateremben öröm a tanítás és öröm atestedzés is.

Ezúton is köszönjük a Magyar Kormány támogatását. BM

16 Kürtös 2018. februárF e l h í v á s - P r o g r a m a j á n l ó

Közéleti havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel BaloghGábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula, telefon: 0905/71 77 76.

Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27. E-mail: csemadokntv@gmail .com.Telefon: 0907/85 62 96.Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,50 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének,esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.

K Ü R T Ö SK Ü R T Ö S

E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta.

A Csemadok Nagykürtösi Területi VálasztmányaLukanényei Alapszervezete és Lukanénye Község

Önkormányzata tisztelettel meghív mindenkit

2018. március 15-én, csütörtökön Lukanényére az

1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából rendezett járási

nemzeti ünnepségre.

Ünnepi mûsor:14.30 Gracza László, szabadságharcos

sírjának megkoszorúzása15.00 Gyülekezõ a parkban15.30 Szentmise a Jó Pásztor templomban16.30 Koszorúzási ünnepség a 48-as emlékmûnél17.00 Kultúrmûsor a helyi kultúrházban:

Himnusz, vers, polgármesteri köszöntõ, a helyialapiskola tanulóinak mûsora, ünnepi beszéd, a Csemadok Lukanényei ASZ mûsora, melyben fellép a nõi éneklõcsoport és a citerazenekar

Minden emlékezni vágyót szeretettel várunk!

Az Európai NemzetiKisebbségek FöderatívUniója (FUEN) kezde-ményezésére egymilliótámogató aláírást kellösszegyûjteni minimumhét országban, és leadniaz Európai Bizottságnak, hogy az EU alkosson jogszabályt azõshonos kisebbségek nyelvi, regionális politikai, audiovizuálisjogaiért és a diszkrimináció ellen. Szlovákiában az aláírás-gyûjtést az MKP kezdeményezte és indította el annak köszön-hetõen, hogy a párt hosszú ideje a FUEN tagja. Járásunkbansajnos ennek csak csekély visszhangja volt, vannak falvak, aholnem is hallottak róla. Annak ellenére, hogy a Szlovákiábancélként kitûzött 50 ezer aláírást már sikerült begyûjteni, nemártott volna minden helységben megejteni az aláírásgyûjtést,hogy minél többen írják alá a kezdeményezést, mert csak ígylehet eredményre vinni a kisebbségi jogi harcot Brüsszelbenvagy másutt. Felhívjuk a figyelmet, hogy aki még szeretné alá-írásával támogatni ezt a kezdeményezést, az megteheti azinternetes felületen: https://ec.europa.eu/citizens-initiative/32/public/#/

Ha fontosnak tartja Ön, hogy az Európában élõ 50 millió kisebbség jogi védelmet kapjon, akkor aláírásával

támogassa ezt a kezdeményezést. Az aláírásgyûjtés április 3-án zárul.

Meghalt Réti Zoltán94 éves korában meghalt Réti Zoltán festõ-

mûvész, a balassagyarmati zeneiskola alapítója, aMagyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitün-tetettje.

Réti Zoltán 1923-ban született a Nógrádmegyei Nagyorosziban. Igazi polihisztor volt, akia képzõmûvészetnek és a zenének szentelte azéletét: festõmûvész, a balassagyarmati zeneiskolaalapítója és 20 éven át igazgatója, karnagy, a ma-gyar zenetörténet meghatározó verbunkos korszakának kutatója. Õ írtameg a balassagyarmati zeneiskola névadójának, Rózsavölgyi Márknak,a csárdás „atyjának“ életét.

Akvarelljein megjelenítette Madách Imre, Mikszáth Kálmán,Komjáthy Jenõ mûveit. Az ember tragédiájához készített, 20 képbõl állóakvarellsorozatának reprodukciói a Csemadok Nagykürtösi TerületiVálasztmányának is a birtokában vannak. Ez a sorozata bejárta a vilá-got, a Magyar Posta bélyeg formájában is kiadta. Festményei zene-szeretetét is tükrözik. Számtalan díj, elismerés, kitüntetés birtokosa.Sokszor csábították külföldre, de a nógrádi táj volt a mindene, apalócföld szerelmese volt. (MTI)

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának Facebook-profilja: https://www.facebook.com/csemadokNTV/A Csemadok honlapja: www.csemadok-hu.eu; A Szlovákiai Magyar Mûvelõdési Intézet honlapja: csemadok.sk/intezet

Az akvarellsorozatbefejezõ darabja