Közgazdasági elméletekgtk.uni-miskolc.hu/files/6056/2. Előadás_210_MN.pdf · 2014-11-01 · 1. Slutsky felfogásában a fogyasztó reáljövedelme akkor változatlan, ha a megváltozott

Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

Közgazdasági elméletek

Dr. Karajz Sándor

Gazdaságelméleti Intézet

Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet


2. Előadás A piaci árváltozás hatásának

elemzése Slutsky és Hicks szerint



Árváltozás hatása

Egy jószág árának megváltozása a

fogyasztó számára két mozzanatot

tartalmaz:

• az árarányok megváltozását,és a

• reáljövedelem megváltozását

.



Reáljövedelem kétféle értelmezése

1. Slutsky felfogásában a fogyasztó reáljövedelme

akkor változatlan, ha a megváltozott árarányok esetén

is képes a korábbi jószágkosár megvásárlására.

2. Hicks szerint a reáljövedelem szintje egy adott

hasznossági szint elérésének a lehetősége. A

fogyasztó reáljövedelme akkor nem változik, ha az

árváltozás ellenére meg tud maradni az eredeti

hasznossági szinten.

.



Kompenzáció

Adódik a kérdés, mennyi pénzt kell jutatni a

fogyasztónak ahhoz, hogy egy jószág árának

növekedéséből adódó reáljövedelem csökkenést

kompenzálni lehessen? Vagy - ma már inkább úgy

vetődik fel a kérdés, hogy - mennyi plusz jövedelmet

kell szereznie a fogyasztónak, mennyivel kell többet

keresnie ahhoz,hogy reáljövedelmét, és ezáltal már

elért jólétét megtarthassa?

.



Reáljövedelem kétféle értelmezése

1. Slutsky felfogásában a fogyasztó reáljövedelme

akkor változatlan, ha a megváltozott árarányok esetén

is képes a korábbi jószágkosár megvásárlására.

2. Hicks szerint a reáljövedelem szintje egy adott

hasznossági szint elérésének a lehetősége. A

fogyasztó reáljövedelme akkor nem változik, ha az

árváltozás ellenére meg tud maradni az eredeti

hasznossági szinten.

.



Y

x I0

Slutsky kompenzáció


U0

A

I1

I’

ΔI

U’

x0

B


Y

x I0

Hicks kompenzáció


U0

A

I1

I’

ΔI

x0

B


Kompenzáció mértékének összehasonlítása

Az áremelkedést ellentételező jövedelem változás

mértékére a kétféle reáljövedelem felfogásból eltérő

nagyság adódik. A Slutsky féle megközelítésben

általában nagyobb, míg a hicksi értelmezésben kisebb

a jövedelemkompenzáció mértéke.

.



A kétféle megközelítés használhatósága

• A hasznossági függvény, illetve közömbösségi görbék

közvetlenül nem megfigyelhető jelenségek, az árak, a

jövedelem és az aktuális választás, azaz a keresett

mennyiség azonban igen.

• A hasznossági függvény pontos ismerete nélkül csak a

Slutsky féle módszert alkalmazhatjuk.

• A hasznossági függvény ismeretében a fogyasztói választás

elméletének inkább a Hicks féle szemlélet felel meg.



A teljes árhatás felbontása helyettesítési

és jövedelmi hatásra


Árváltozás hatására az optimumra törekvő

fogyasztónak el kell mozdulnia a korábbi

optimum pontból, a relatíve megdrágult jószágból

csökkenteni fogja fogyasztását. Az árnövekedés a

változatlan reáljövedelem ellenére is a keresett

mennyiség csökkenését eredményezi. Miután az

X termék fogyasztásának csökkenése az

árarányváltozás által ösztönzött helyettesítésből

adódik, az árváltozásnak ezt a következményét

helyettesítési hatásnak nevezzük.


Helyettesítési hatás


Egy adott jószág vásárolt mennyiségének azon

megváltozása, amely kizárólag azért következett

be, mert a jószág árának megváltozásával

módosultak az árarányok.


Jövedelmi hatás


Egy adott jószág vásárolt mennyiségének olyan

változása, amely kizárólag azért következett be,

mert a jószág árának megváltozásával módosult a

fogyasztó reáljövedelme.


Teljes árhatás


Egy adott jószág vásárolt mennyiségének az a

változása, amelyet a jószág árának növekedése

vagy csökkenése idéz elő, miközben a nominális

jövedelem, valamint a többi termék ára

változatlan.

.


Y

x

I0

Hatásfelbontás Slutsky módszerével


U0

A

I1

I’

U’

x0

B

C

U1

x1 x’ JH HH

TH


Y

x

I0

Hatásfelbontás Hicks módszerével


U0

A

I1

I’

x0

B

C

U1

x1 x’ JH HH

TH


Marshall féle keresleti görbe 1.


y

x

I

I/px0

I/py

I/px1 I/px2 x1 x0 x2


Marshall féle keresleti görbe 2.


Px

x

d

Px1

x1 x0 x2

Px0 Px2


Y

x

I0

Hicks féle (jövedelemkompenzált)

keresleti görbe 1.


U0

A

I1

I’

x0

B

C

U1

x1 x’


Hicks féle keresleti görbe 2.


Px

x

d

Px1

x0

Px0

x’


A két keresleti görbe összehasonlítása


Marshall féle görbe mentén a nomináljövedelem végig

azonos, a reáljövedelem pontról pontra változik. A

fogyasztó minden egyes ár-mennyiség kombináció esetén

más-más közömbösségi görbén van, a hasznossági szint

változó.

A Hicks féle keresleti görbe minden egyes pontja azonos

hasznosságot jelent a fogyasztó számára. A reáljövedelem

állandó. A nominális jövedelem változik.


Melyik az „igazi” keresleti görbe


Mivel a fogyasztó közömbösségi görbéit, hasznossági

függvényét pontosan nem ismerjük, a gyakorlatban a

Marshall-féle keresleti görbét használjuk.

Ha azonban az egyén sok terméket fogyaszt együttesen,

akkor ebből egy-egy jószág árának változása viszonylag

kis mértékben hat a reáljövedelemre. Minél kisebb

részarányt képvisel az adott jószág a többtermékes

fogyasztói kosárban, annál kisebb az árváltozásból adódó

reáljövedelem változás, így a jövedelmi hatás.

Ebben az esetben a „hagyományos” keresleti görbe is

alapvetően a helyettesítési hatást tükrözi.

Documents

Közgazdasági elméletekgtk.uni-miskolc.hu/files/6056/2. Előadás_210_MN.pdf · 2014-11-01 · 1. Slutsky felfogásában a fogyasztó reáljövedelme akkor változatlan, ha a megváltozott