Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhezofi.hu/sites/default/files/ap-032133_kezikonyv_a... · 2015-08-05 · Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez

Kézikönyv a Harmadik

és a Negyedik technikakönyvemhez

Kővári istvánné

Celldömölk

technika3_4_KK.indd 1 6/12/12 2:22 PM

A tanmenetet készítetteSULÁK ISTVÁNNÉ

AP–032133

ISBN 978-963-328-058-4

© Kővári Istvánné, 20111. kiadás, 2012

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,

sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁ czAI KIAdó Kft.9500 cell dö mölk, Szé che nyi u. 18.Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014e-mail: [email protected]

Internet: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esz ter gá lyos Je nő ügy ve ze tő igaz ga tó

Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó

Terjedelem: 7,21 A/5 ív


Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez

3

Az Apá czai Kiadó az 1–4. évfolyamos tech ni ka-tan könyv csa lád át dol go zá sát min dig az ér vény-ben lé vő Nem ze ti alap tan terv hez ak tua li zál ja.

A tan könyv csa lád kor sze rű sí té sé nél fi gye lem be vet ték a szer zők és a szer kesz tő:

– a ta ní tói ta pasz ta la to kat,– a mű velt sé gi te rü let tel, a tan tárggyal szem be-

ni tár sa dal mi el vá rá so kat,– a gyer me ki igé nye ket,– a NAT-vál to za tok ról ki raj zo ló dó irá nyo kat,– a ha zai és kül föl di ku ta tá sok ta pasz ta la tait,– a mo dultan ter vek alap el veit,– az egyes is ko lák szű kös anya gi és esz köz el lá-

tott sá gát,– a ke ret tan terv előírá sait.

A tech ni kai ne ve lés nek hoz zá kell já rul nia a ki s -is ko lá sok tel jes sze mé lyi ségfor má lá sá hoz. A ki s -is ko lás ko rosz tály tech ni kai ne ve lé se a tech ni kai mű velt ség ala po zá sát,

– a kéz ügyes ség fej lesz té sét,– a kör nye zet tu da tos fo gyasz tói ma ga tar tás

kiala kí tá sát, – a min den na pok ban nél kü löz he tet len prak ti-

kus ele mi is me re tek és te vé keny sé gek el sa já tí-tá sát, be gya kor lá sát fog lal ja ma gá ban.

A tech ni kai mű velt ség ala po zá sa ta pasz ta la-ti úton, gya kor la ti te vé keny sé ge ken ke resz tül, a tech ni kai szem lé let mód és meg fe le lő ma ga tar tá si szo ká sok for má lá sá val, kiala kí tá sá val va ló sít ha tó meg.

A tech ni kai ne ve lés sa já tos feladat- és te vé keny-ség rend sze re rend kí vül sok ré tű, sze mé lyi ség for-

má ló le he tő sé geket kí nál a ta ní tás-ta nu lás fo lya-ma tá ban: fej lesz ti az ér tel mi erő ket, mű köd te ti a kom mu ni ká ciós ké pes sé ge ket, ál lan dó ak ti vi zá-lás sal ser ken ti az ér zék szer vek tö ké le te se dé sé nek fo lya ma tát.

A fel fe de zés örö me, az ön ál ló pró bál ko zá sok si ke re, az élet kor nak és az egyé ni ké pes sé gek nek meg fe le lő prob lé ma hely ze tek megol dá sa erő sí ti az ön bi zal mat, ked ve zően ala kít ja a mun ká hoz va ló vi szonyt.

cÉL: se gí te ni a gyer me ket a tech ni kai kör nye ze-té be va ló beil lesz ke dé sé ben: a tá jé ko zó dás ban és az ak tív al ko tó te vé keny sé g ben egyaránt. Eh hez bő sé ges ér zék szer vi ta pasz ta lás szük sé ges (a ter-mé sze ti és fel dol go zott anya gok vizs gá la ta, ala kí-tá sa so rán, az egy sze rűbb hasz ná la ti tár gyak ki-pró bá lá sa köz ben). Ezek az elő ze tes ta pasz ta la tok jó ala po kat te rem te nek a gyer mek szá má ra ah hoz, hogy sa ját öt le teit is si ke re sen meg va ló sít has sa.

A ké zi köny vet orien tá ló nak, irány mu ta tó nak, a ta ní tót to váb bi cse lek vés re, ön ál ló al ko tómun-ká ra ösz tön ző mun ka esz köz nek szán juk és nem egye dü li „re cept könyv nek”. A se gí tő pél dák, mód sze rek csu pán egy le het sé ges vál to za tai an-nak a sok szí nű ség nek, amellyel ered mé nye sen megold ha tó a tech ni ka ta ní tá sa.

Fon tos kö ve tel mény a ta ní tóval szemben, hogy olyan ta ní tá si-ta nu lá si mó do kat mű köd tes sen, amelyek fel hasz nál ják, megerő sí tik, to vább fej lesz-tik a ta nu ló ban meg lé vő ter mé sze tes von zó dást a tech ni kai kör nye zet iránt, amely ké sőbb bel ső azo no su lás sá vá lik.

BEVEZETÉS



4

A tan tárgy cél jaA tech ni ka mint tan tárgy az ál ta lá nos tech ni kai mű-velt ség el sa já tí tá sá nak nem cél ja, ha nem esz kö ze.

Az ál ta lá nos tech ni kai ne ve lés több ré tű felada-tot je lent a ta ní tó szá má ra. A cé lok ban sze re pel nek a tech ni kai is me re tek re és össze füg gé sek re, cse-lek vés re, a tech ni kai rend sze rek je len tő sé gé re és ér té ke lé sé re vo nat ko zó össze te vők. A tech ni kai cse lek vé sek cél-, ér dek- és ér ték orien tál tak. Ezek komp lex jel le ge azt igény li, hogy a cé lo kat ér tel mes prob lé mák ba ágyaz zuk be. Így a ta nu lók prob lé-ma megol dá sai a tel jes sze mé lyi sé get, an nak ér zel-mi, ér tel mi, fi zi kai és jel lem be li fej lő dé sét se gí tik elő, eköz ben ked ve zően be fo lyá sol ják a ta nu ló kö-zös sé gen be lü li kap cso la tai nak ala ku lá sát is. Az is ko lai tan tár gyak kö zött az egye dü li olyan, amely mun ka te vé keny ség gel kap cso la to san ké pes ér té-ke ket és is me re te ket köz ve tí te ni. Ezál tal fej lesz ti a ta nu lók ban a mun ka tisz te le tét, gaz da gít ja őket az ér tel mes, ered mé nyes mun ka jó le ső ér zé sé vel.

A tech ni kai ne ve lés szem pont já ból nem ma gá nak a prob lé ma megol dás nak a vég ter mé ke az el sőd le-ges, ha nem azon bel ső fo lya ma tok, ame lyek a prob -lé ma fel me rü lé se és megol dá sa kö zött ját szód nak le, mi köz ben az egész sze mé lyi ség vál to zik.

A kiala ku ló és fej lő dő sze mé lyi ség vo ná sok ter-mé sze te sen nem vé let len sze rűen adód nak, ha nem cél tu da to san ter vez he tők. Ezek olyan sze mé lyi-ség vo ná sok, ame lyek kiala kí tá sát, fej lesz té sét a ma és a jö vő is ko lá já tól el vár juk: ak ti vi tás, ön ál ló ság, vál lal ko zó kedv, együtt mű kö dé si kész ség, dön té-si ké pes ség, em pá tia, öt le tes ség, szer ve ző kész ség, mun ka fe gye lem, prob lé ma meg lá tá sá nak-megol-dá sá nak ké pes sé ge, to le ran cia, egész sé ges ön bi za-lom stb.

A tan tárgy tar tal maA ta na nyag struk tu rá lis felépí té sé nél azo kat az idő ben és tér ben örök ér vé nyű alap ka te gó riá kat kell fi gye lem be ven ni, amelyek kö ré a va ló sá gos tech ni kai kör nye zet is szer ve ző dik, és ame lyek kel min den tech ni kai rend szer jel le mez he tő. Ezek: anyag; ener gia; in for má ciók; rend szer; mo dell.

A ta na nyag ban pél da ként fel ho zott rend sze rek, akár funk ció, szer ke zet vagy fo lya mat szem lél te-té sé re vá lasz tot tuk is ki azo kat, ál ta lá nos ter mé-sze ti, tech ni kai, tár sa dal mi tör vé nyek meg fo gal-ma zá sát te szik le he tő vé. A va ló sá got egy szer re több ol da lá ról ele mez ve, jel le mez ve ala kít juk ki és fej leszt jük a ta nu lók kor sze rű tech ni kai szem-lé le tét. Tech ni kai prob lé ma vá lasz tá sunk olyan le-gyen, hogy az is me re tek el sa já tí tá sá nál ta nul tak át vi he tők le gye nek más té mák ta nu lá sá ra, mi vel a megis mert alap fo gal mak, el vek más tech ni kai rend sze rek és el já rá sok ese té ben is ér vé nye sek.

Nem mun ka mű ve le tek re ta golt ta na nya got kell ta ní ta ni, nem az egy más tól el szi ge telt ma nuá lis jár tas sá gok kiala kí tá sa a cé lunk. A ta ní tá si anya got a ta nu lók nak olyan át fo gó te vé keny sé gek (pl. mo-del le zé si gya kor lat) vég re haj tá sa köz ben kell el sa-já tí ta niuk, ame lyek so rán a min den na pok tech ni-ká ját, il let ve az em be ri koo pe rá ció ál ta lá nos tech-ni ká ját is megis me rik.

A komp lex tar tal mat tu da tos pe da gó giai ter ve-ző mun ká val le het csak lo gi kai, majd ta ní tá si egy-sé gek re bon ta ni.

A tan ter vek Tananyag cí mű fe je ze te alap ján ne-héz iga zán cél ra ve ze tő tar tal mat ki vá lasz ta ni. Ah-hoz, hogy a kí vánt ered mény re jus sunk, alap já-ban a kö ve tel mé nyek ből kiin dul va (ezek a ta ní tás cél jai), a ta na nyag hoz (mint ke ret hez) il lesz ke dő TARTALMAKAT (ezek le het nek a ta nu lá si cé-lok) kell ta lál nunk. Ez olyan sza bad sá got biz to sít a ne ve lő nek, amellyel bi zo nyos „te re lő sza bá lyok” nél kül, min ták nél kül csak na gyon ke ve sen ké pe-sek él ni. Fi gye lem be kell ven ni azt is, hogy a ta-ní tá si pél dáink egy más sal kap cso lat ba hoz ha tók, va la mi lyen szem pont sze rint egy ség be fog lal ha tók le gye nek. En nek hiá nyá ban ugyanis el vész a kap-cso lat az egyes tan órák kö zött. Gon dol juk csak el: a ta nu ló az egyik órán do bozt ké szít, majd szal vé tát haj to gat, szer ke ze te ket ala kít ki. Nyil ván a tár gyak kö zött funk ció ju kat te kint ve nincs össze füg gés. Az a kap cso lat pe dig, hogy va la mennyi ha son ló anyag ból is ké szül, az el ké szí té sük höz szük sé ges mű ve le tek pe dig az egy sze rű ből a bo nyo lult irá-

A technika tantárgy néhány sajátos alapkérdése

KErETTAnTErV



5

A fej lesz té si felada tok

nyá ba mu tat nak, – sok eset ben nem csak a ta nu-lók szá má ra – nem fű zi össze az egyes tech ni ka- órá kat.

A ne gye dik évfolyamos tech ni katan könyv ben a kap cso ló dá si ke re tet az em ber kör nye zet ala kí tó te vé keny sé gé nek be mu ta tá sa, átélé se ad ja.

A NEMZETI ALAPTANTERV mű velt ség i te rüle ti kon cep ciói Az alap fo kú tech ni kai ne ve lés a tech ni kai mű velt-ség ala po zá sát, a kéz ügyes ség fej lesz té sét és a min-den na pi nél kü löz he tet len, prak ti kus, ele mi is me-re tek és te vé keny sé gek (pél dául ház tar tás, ven dég-lá tás) el sa já tí tá sát, be gya kor lá sát fog lal ja ma gá ba.

cél ja az, hogy se gít se a gyer me ket tech ni kai kör nye ze té be va ló beil lesz ke dé sé ben: a tá jé ko-zó dás ban és az ak tív, al ko tó te vé keny sé gek ben egyaránt. Eh hez bő sé ges ér zék szer vi ta pasz ta lás szük sé ges (pél dául a ter mé sze ti és fel dol go zott anya gok vizs gá la ta, ala kí tá sa so rán, az egy sze rűbb hasz ná la ti tár gyak ki pró bá lá sa köz ben). Ezek az elő ze tes ta pasz ta la tok jó ala po kat te rem te nek a gyer mek szá má ra ah hoz, hogy sa ját öt le teit is si-ke re sen meg va ló sít has sa.

A tech ni kai mű velt ség ala po zá sa gya kor la ti te-vé keny sé gek hez (épí tés, sze re lés, ala kí tás stb.) kap cso ló dó ele mi is me re tek szer zé sét (pél dául anya gok jel lem zői, mű kö dé si elv, funk ció), tech-

ni kai szem lé let mód és meg fe le lő ma ga tar tá si szo-ká sok for má lá sát je len ti (pél dául esz köz hasz ná lat, ter ve zés, ta ka ré kos ság, ki pró bá lás).

A kéz in tel li gen ciá já nak fej lesz té sé re a gyer mek- és if jú kor a legal kal ma sabb. Nem sza bad meg fe led-kez nünk ar ról, hogy ké sőbb már nem pó tol ha tók az itt el kö ve tett mu lasz tá sok. A mű ve le tek köny-nyed vég zé sé nek fel té te le az iz mok, ide gek be já ró-dá sa, a moz gá sok össze ren de ző dé se. En nek esz kö-ze a mun ka fo gá sok, mű ve le tek és mun ka esz kö zök hasz ná la tá nak rend sze res, kö vet ke ze tes gya kor lá sa.

A tech ni kai ne ve lés sa já tos feladat- és te vé- keny ség rend sze re, a ház tar tás és gaz dál ko dás té ma kö rei nek fel dol go zá sa rend kí vül sok ré tű sze-mé lyi ség for má ló le he tő séget kí nál a ta nu lás fo-lya ma tá ban: fej lesz ti az ér tel mi erő ket, mű köd te ti a kom mu ni ká ciós ké pes sé ge ket, ál lan dó ak ti vi zá-lás sal ser ken ti az ér zék szer vek tö ké le te se dé sé nek fo lya ma tát, elő se gí ti a szo ciá lis ta nu lást. A mun-ka da ra bok el ké szí té se so rán pél dául jó al ka lom kí nál ko zik ar ra, hogy ki tar tás ra, pon tos ság ra, egy más mun ká já nak meg be csü lé sé re, se gí té sé re ne vel jük a ta nu ló kat. A fel fe de zés örö me, az ön ál-ló pró bál ko zá sok si ke re, az élet kor nak és az egyé-ni ké pes sé gek nek meg fe le lő prob lé ma hely ze tek megol dá sa erő sí ti az ön bi zal mat, ked ve zően ala-kít ja a mun ká hoz va ló vi szonyt, a kör nye ze tek hez va ló al kal maz ko dást.

1. A mun ka és a tech ni ka szük sé ges sé ge, je len tősé ge és sze re pe az em be ri élet ben, hasz na és veszé lyei: a fenn tart ha tó fej lő dés Amesterségeskörnyezet

Ér dek lő dés a köz vet len mes ter sé ges kör nye zet (a la kás, az is ko lai és a la kó kör nye zet) iránt, ar ról szó ló ta pasz ta lat szer zés.

Sza bály kö ve tő ma ga tar tás a köz vet len mes ter sé-ges kör nye zet ben.Atechnikafeladataazemberiszükségletekbőladódótechnikaiproblémákmegoldása

A sa ját él mény ből adó dó prob lé mák tech ni kai ol da lá nak felis me ré se. Tech ni kai ér de kes sé gek, ter mé sze ti „ta lál má nyok” meg fi gye lé se. A fel ké-szült ség és a tu dás sze re pé nek be lá tá sa.

Azember,atársadalom,atermészetésatechnikakapcsolatrendszere

Az em ber, a tech ni ka és a ter mé sze ti kör nye zet kap cso la tá nak megér zé se, a te vé keny ség fel fe de-zé se konk rét pél dák ban.Akörnyezethasználata,életakörnyezetben

A köz vet len kör nye zet bir tok ba vé te le, a ta pasz-ta la ti megis me rés és an nak él ve ze te, az élő és élet-te len anyag gal vég zett te vé keny ség él mé nye.

2. Do ku men tum is me ret (tárgy, könyv, há ló za ti do ku men tum)

Is me ret ter jesz tő for rá sok ból (pl. ké pes en cik lo pé-dia, if jú sá gi té vé adás) in for má ció gyűj tés az al ko tó-mun ká hoz, a fog lal ko zá sok hoz és a ter ve zés hez.



6

3. Az al ko tás fo lya ma ta, a gya kor la ti prob lé mafelis me ré si és prob lé ma megol dó fo lya mat ré szeia) Prob lé ma felis me rés Problémaérzékenység,problémafelismerés,azemberiproblémákésatechnikailehetőségekfeltárása

Sze mé lyes igé nyek, szük ség le tek meg ne ve zé se. Az egyé ni in dít ta tá sú prob lé ma megér zé se, felis-

me ré se se gít ség gel.Atechnikaiproblémamegfogalmazása

A meg lá tás, a prob lé ma vá lasz tás in dok lá sa egy-két mon dat ban. Tech ni kai prob lé mák és szak mák be mu ta tá sa.b) Ter ve zés Tervezés,amegoldáshozvezetőútkitalálása

Gon do la ti ter vek, ké sőbb váz la tok ké szí té se. A ren del te tés nek, a for má nak, va la mint a ké szí té si el já rás nak, az anyag nak és a szer ke zet nek meg fe-le lő szo ká sos megol dás ki vá lasz tá sa, a terv el ké-szí té se. Az öröm, az elé ge dett ség sze re pe a mun-ká ban.Kommunikáció

A terv meg je le ní té se szó ban, írás ban, rajz ban, anyag ban. A gon do lat meg je le ní té se anyag ban, kész tárgy ban és szó ban. Kap cso ló dó emó ciók, él-mé nyek meg fo gal ma zá sa.Aterv,elképzelésértékelése,megfeleltetéseazigénynekésalehetőségeknek

A terv funk cio ná lis és for mai meg fe le lé sé nek megál la pí tá sa. A vá lasz tott anyag, szer ke zet, el-já rás he lyes sé gé nek megér zé se, megíté lé se. A terv elő for du lá sa a köz vet len és a mun ka kör nye zet ben.c) Konst ruá lás, ki vi te le zés (tár gyak, mo del lek, szer ke ze tek és ag ro tech ni kai el já rá sok, ház tar tás és egész ség ta ni megol dá sok)Atervmegvalósításaanyagban,térben

A ren del te tés nek, a for má nak, va la mint a ké szí-té si el já rás nak, az anyag nak és szer ke zet nek meg-fe le lő egy sze rű megol dás ki vá lasz tá sa és el ké szí té-se min ta kö ve tés sel és elein te gon do la ti terv alap-ján. A min ta kö ve tés je len tő sé ge az al ko tás ban.Kommunikációsképesség(szövegértés,rajzolvasás)

A konst ruá lás hoz, ki vi te le zés hez szük sé ges terv megér té se (szö veg ér tés, rajz ol va sás, min ta kö ve tés) és a sa ját gon do lat ki fe je zé sé nek ké pes sé ge. Ér zel-mi vi szo nyu lá sok meg fo gal ma zá sa.Ítélőképességateljesalkotófolyamatmindenpontján

A mun ka (ered mény) funk cio ná lis és for mai meg fe le lé sé nek megér zé se, megér té se, megíté lé se.

Az egyé ni ké pes sé gek, tu laj don sá gok sze re pé nek meg fo gal ma zá sa.Konstruálóképesség,eszközhasználat,ügyesség

Az egy sze rű alap anya gok ala kí tá sa kéz zel, egy-sze rű esz kö zök kel. Az anya gok ala kí tá sa mint öröm for rás. Becs lés.Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma,funkció)

A ta pasz ta lat ra épü lő for ma-, anyag-, szer ke zet- és el já rá si is me ret. A ta pasz ta lat mint a szó be li ki-fe je zés mód for rá sa.Szervezőkészség

A mun ka fo lya mat irá nyí tott, majd ön ál ló szer ve-zé se. A biz ton ság él mé nye a mun ka szer ve zés ben.d) A te vé keny ség és ered mé nyé nek ér té ke lé se (Szem pon tok és el já rá sok sa ját és má sok mun ká já-nak ered mé nyes sé gé re és ká ros kö vet kez mé nyei re vo nat ko zóan)Magatartásformákéstanulásiszokások

Az al ko tói és be fo ga dói mun ka so rán a kö vet-kez mé nye kért fe le lős ma ga tar tás ta nú sí tá sa. Más vé le mé nyé nek fi gye lem be vé te le. Az önel lenőr zés fej lesz té se, a po zi tív énkép megala po zá sa.Képességek

Az ele mi al ko tó-, kri ti kai (önér té ke lő), meg fi-gye lő-, íté lő- és kom mu ni ká ciós ké pes sé gek mű-köd te té se az al ko tó- és elemzőmunka alatt. In di-vi duá lis kü lönb sé gek meg fo gal ma zá sa.Készségek,jártasságok

A mun ka vég zés hez szük sé ges ele mi kéz ügyes-ség kiala kí tá sa, anyag mi nő ség irán ti ér zék, jár-tas ság kiala kí tá sa a szer ke zet vá lasz tás ban. A kéz-ügyes ség sze re pe a kü lön bö ző pá lyá kon.Ismeret,megismerés

A legegy sze rűbb em be ri szük ség le tek felis me ré se és a kap cso ló dó tech ni kai le he tő sé gek be lá tá sa, a funk ció, for ma, anyag, szer ke zet, el já rás össze füg-gé sei nek ta pasz ta la ti fel tá rá sa. Az egyé ni kü lönb-sé gek felis me ré se az igé nyek meg fo gal ma zá sa kor.Ítélőképesség,döntésképesség

Az al ko tás funk cio ná lis és for mai meg fe le lé sé-nek, a mun ka fo lya mat cél sze rű sé gé nek megál la pí-tá sa. A kü lön bö ző sé gek és azo nos sá gok el fo ga dá sa.

4. Mun ka vég zé si fej lesz té si felada tokRend,tisztaság,szabálykövetés,időbeosztás

Gyer mek balese tek okai, for rá sai, megelő zé sük. Jó test tar tás. Elővigyázatosság az anyag ala kí tás-



7

ban. A mun ka hely rend je, tisz ta sá ga. Az ér dek lő-dés mint az időt meg ha tá ro zó té nye ző.Megfigyelés,vizsgálat

Anya gok, szer ke ze tek, for mák és erők szem lé lé-se, meg fi gye lé se, vizs gá la ta, ta pasz ta la ti megis me-ré se. A ta pasz ta lat mint egyé ni él mény meg fo gal-ma zá sa.Technológiairend,térszemlélet

Az anyag ala kí tó, a sze re lő- és az épí tő mun ka fá zi sai nak megis me ré se. A mű ve le ti és té ri rend be tar tá sa a mun ka so rán. Konk rét pél dák kü lön-

bö ző mun ka fo lya ma tok hoz, kü lön bö ző pá lya te-rü le tek hez.Gazdálkodás,környezettudatosmagatartás

Gaz dál ko dás az anyag gal, az ener giá val, a mun ká-val és az idő vel. A sze mé lyes rá for dí tás je len tő sé ge.Eszközhasználat,munkaszervezés

Jó test tar tás, jár tas ság az esz köz nél kü li anyag-ala kí tás ban és a legegy sze rűbb esz kö zök hasz ná-la tá ban.

Fel ké szü lés a mun ka fo lya mat ra, kü lö nös te kin-tet tel az egyé ni tu laj don sá gok mi nő sé gé re.

A technika és életvitel kö ve tel mé nyeia 4. év fo lyam vé gén

Tech ni ka (mo del le zés)

Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmények

1. TervezésA mű sza ki áb rá zo lás ala po zá sa a tér be li ér zé ke lés hez, mo dell-al ko tás hoz. A mé rés és a mé re-tek sze re pe, a becs lés fon tos sá-ga a tech ni ká ban. Pró bál ko zá-sok egyé ni öt le tek meg va ló sí-tá sá ra. Ter ve zés, váz lat rajz ké szí té se.

Tér ér zé ke lés konst ru á lása. Gya-kor lott ság a hosszú ság és a tá vol ság becs lé sé ben, mé ré sé ben és a rajz esz kö zök hasz ná la tá ban. Több fé le meg ol dás ke re sé se a ter ve zés ben. Raj zos áb rá zo lá si tech ni ka el sa já tí tá sa (áb rá zo lás le ol va sá sa).

Mé rés cen ti mé ter pon tos ság-gal. A mé ré si ered mé nyek fel jegy zé se, le ol va sás a raj zos áb rák ról.

Alap rajz és né zet rajz ké szí té se egy sze rű tár gyak ról. A mun-ka me net ter ve zé sé nek főbb fá zi sai (al go rit mu sok).

Lé nye ges je gyek ki eme lé se. Alap rajz, né zet rajz és tárgy meg fe lel te té se.

2. Anya gok és ala kí tá sukA ta nu lók kör nye ze té ben meg-fi gyel he tő ter mé sze ti anya gok jel lem zői (agyag, fa, kő ze tek, ter mé sek, levelek, szal ma, nád stb.). Mo del lek, tár gyak ké szí-té se kap csán az anya gok vizs-gá la ta, ta pasz ta la ti meg is me ré-se. Az anya gok cso por to sí tá sa a ta nu lók ál tal fel fe de zett tu laj-don sá gok alap ján.

Ta pasz ta la tok szer zé se az anya-gok bel ső szer ke ze té ről (pl. szá-las, haj lít ha tó, ru gal mas, nyújt-ha tó, lágy, ke mény, me rev).Tár gyak anya gá nak, alak já nak és mé re te i nek fel is me ré se, meg-ne ve zé se.

Részvétel tárgy ké szí tő te vé-keny ség ben.



8


Egy sze rű tár gyak ké szí té se sa ját öt le tek terv sze rű meg va-ló sí tá sá val. Fel dol go zott (pa pír, tex til, mű anyag stb.) anya gok ta pasz ta la ti meg is me ré se, vizs-gá la ta és ala kí tá sa, mo del lek, tár gyak ké szí té se so rán. A nép-mű vé szet ha gyo má nya it kö ve-tő tárgy ala kí tás tex tí li á ból.

Já ték tár gyak ki ta lá lá sa, el ké szí-té se, egy re na gyobb ön ál ló ság-gal. Az anya gok cél sze rű, ta ka-ré kos fel hasz ná lá sa. A ma gyar nép mű vé szet ér té ke i nek fel is me-ré se.

A meg kez dett mun ka da rab be fe je zé se, ki pró bá lá sa. Mun ka köz ben a rend és a tisz ta ság meg tar tá sa.

3. Épí tésMo dell épí tés (pl. épí tő ele mek-ből) alap rajz és kör vo nal rajz alap ján is. Épít mé nyek konst-ru á lá sa (pl. la kás, csa lá di ház, te le pü lés).

Tá jé ko zó dás tér ben, konst ru á-lás, mo dell, ma kett ké szí té se ön ál ló öt le tek ki vi te le zé sé vel, a ta ní tó szük ség sze rin ti se gít ség-adá sa mel lett.

A la kás (la kó ház) bel ső te rei; azok funk ci ó ja, a bel ső tér be épí té se. Épít mé nyek elem zé-se (egyen súly, sta bi li tás, ki ala-kí tás stb.).

Össze füg gé sek fel is me ré se irá-nyí tott meg fi gye lé sek so rán.

KözlekedésTananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmények

1. Gya lo gos köz le ke désA gya lo gos köz le ke dés jel lem-zői, sza bá lyai.2. Jár mű hasz ná latA he lyi és a tá vol sá gi köz le ke-dés esz kö zei, hasz ná la tuk he -lyes mód ja. Az uta zás sal kap-cso la tos il lem sza bá lyok. A ke -rék pá ros köz le ke dés sza bá lyai.3. Köz le ke dé si bal ese tekA bal ese tek okai, kö vet kez mé-nyei, meg elő zé sük le he tő sé gei.

Jár tas ság a gya lo gos köz le ke dés sza bá lya i nak al kal ma zá sá ban. A bal eset men tes jár mű hasz ná lat sza bá lya i nak meg ér té se. Az uta -zás sal kap cso la tos he lyes ma ga-tar tás for mák be mu ta tá sa.

Az út tes ten va ló át ke lés sza-bá lya i nak tu da tos, gya kor la-ti al kal ma zá sa. Jár mű hasz-ná lat tal kap cso la tos ve szély-hely ze tek ér tel me zé se.



9

Háztartástan


1. Há zimun kákA ház tar tás ban gyak ran hasz-nált tár gyak, esz kö zök. A gyer-me kek ál tal is el vé gez he tő ház-tar tá si mun kák, el já rá sok. Mun ka meg osz tás a csa lád ban (pl. be vá sár lás, ta ka rí tás, ven-dég vá rás, be teg ápo lás).

Az ele mi ház kö rü li te en dők ben va ló részvételhez szük sé ges alap ve tő kész sé gek és fel adat tu-dat.

Az élet kor nak meg fe le lő ön ki szol gá ló te vé keny ség.

2. Gaz dál ko dásA csa lád ta gok fog lal ko zá sa, mun ka he lye, a csa lá di jö ve del-mek for rá sa (pl. fi ze tés, nyug-díj, csa lá di pót lék, táp pénz, se gé lyek). Sze gény ség, gaz dag-ság (okok és kö vet kez mé nyek).

Mun ka he lyek, fog lal ko zá sok be mu ta tá sa se gít ség adás sal. Ele-mi tá jé ko zott ság a jö ve de lem faj-ták ról.

Szü lők, hoz zá tar to zók fog-lal ko zá sá nak meg ne ve zé se, né hány jel lem ző jé nek fel so-ro lá sa.

3. Ta ka ré kos ságA vá sár lás sal kap cso la tos ele mi fo gal mak: pi ac, bolt, adásvé tel, pénz, hi ány cikk, ki áru sí tás, le ér té ke lés, kül föld ről szár ma-zó áru cik kek. A ta ka ré kos ság je len tő sé ge a min den na pi élet ben.

A pénz sze re pé nek fel is me ré se. Ele mi tá jé ko zott ság a csa lá di alap el lá tás hoz tar to zó ter mé kek ára i ról (pl. tej, ke nyér, liszt, cu kor, mo só szer). Mit hol le het ol csób ban be sze rez ni? Ta pasz ta-lat gyűj tés a ta ka ré kos ság ról. Mi vel ta ka ré kos ko dunk? Ho gyan? (Pénz zel, idő vel, ener-gi á val, fo gyasz tá si cik kek kel stb.) A kör nye zet tár gyi ér té ke i-nek vé del me, sze mé lyes hol mik meg be csü lé se.

4. Szol gál ta tá sokA szol gál ta tá sok sze re pe az em ber éle té ben. A la kó he lyen ta lál ha tó szol gál ta tá sok.

Tá jé ko zott ság az ele mi szol gál-ta tá sok hasz ná la tá ban (pl. pos ta, köz le ke dés).

Né hány – a la kó he lyen ta lál-ha tó – szol gál ta tás be mu ta-tá sa (he lye, sze re pe, hasz ná-la ta).



10

TECHnIKA ÉS ÉLETVITEL mun KA TAn Köny VEK

FELKÉSZÜLÉS A TAnTÁrGy TAnÍTÁSÁrA 3–4. ÉVFOLyAmOn

A mun ka tan köny vek ta na nyagtar tal muk ban, fel-dol go zá si mód sze reik ben al kal ma sak ar ra, hogy a tan ter vek ál tal de ter mi nált mű velt sé gi te rü let cél-jai és felada tai meg va ló sít ha tók le gye nek.

A mun ka tan köny vek A/4-es for má tu múak, össz hang ban az Apá czai Kiadó ál tal meg je len te-tett tan könyv for mák kal, ame lyek a gyer me kek ál-tal is mer tek, ked vel tek, s ugyanúgy négyszínnyo-má sú ak. Az áb rák, a szí nes ké pek a ki sis ko lá sok ér ze lem vi lá gá nak, ér dek lő dé si kö ré nek fi gye lem-be vé te lé vel ké szül tek. Min den egyes té ma, tan óra elő ké szí té sét mo ti vá ciós ké pek se gí tik. A tan tárgy kí ván ta szak nyel ve zet fo ko za to san ke rül be ve ze-tés re, ügyel ve csak a leg szük sé ge sebb szak ki fe je-zé sek al kal ma zá sá ra.

A ta nu lók ön ál ló, rész ben ön ál ló te vé keny ked-te té sére al kal mas a mun ka tan köny vek szer ke ze te, a kér dé sek, meg fe le lő vá lasz he lyek ará nya. Ál ta-luk a tech ni kai ne ve lés nagy ban hoz zá já rul a ki s-i s ko lá sok sze mé lyi ség for má lá sá hoz. Elő se gí tik e ko rosz tály tech ni kai mű velt sé gé nek ala po zá sát, a kéz ügyes ség fej lesz té sét, a min den na pok so rán nél kü löz he tet len prak ti kus is me re tek és te vé keny-sé gek el sa já tí tá sát, be gya kor lá sát.

A mun ka tan köny vek ta na nya ga kon cent ri ku-san bő vü lő is me ret- és te vé keny ség anya got tar tal-maz, így a té ma kö rök fo gal mai is mét lőd nek, újab-bak kal bő vül nek, job ban tu da to sul nak. Épí te nek az Apá czai Kiadó ál tal meg je len te tett kiad vá nyok ad ta is me re tek re. Főbb té ma kö reik: Anya gok és ala kí tá suk (a gyermekközeli anyag faj ták megis-mer te té sé vel, fel dol go zá sá val – pa pír, kép lé keny anya gok, tex til, pu ha fa, lágy alumínium), mód-sze re a mo del le zés. Ház tar tá si tech ni ka (ki sis ko lás szin ten a ház tar tás tech ni kai szem lé le tű megis-me ré se, ér té ke lé se, egy sze rű te vé keny sé gek). Köz-le ke dé si is me re tek (fő leg a gya lo gos köz le ke dés, ke rék pá ros köz le ke dés sza bá lyai). Mű sza ki áb rá-zo lás (a legegy sze rűbb raj zi meg fi gyel te tés től a ve-tü le ti áb rá zo lá sig).

„Va rázs ke zek” ol da lak zár ják le az egyes té ma-kö rö ket, ame lyek al kal ma sak a fel zár kóz ta tás ra, a te het ség gon do zás ra. A mun ka da ra bok mo dell jei ott hon vagy a nap kö zi ben ön ál lóan vagy ke vés se-gít ség gel el ké szít he tők. A „Je les na pok” fe je ze tek, me lyek a tan könyv vé gén ta lál ha tók, se gí tik a ta-ní tót a né pi ha gyo má nyok, szo ká sok meg ta ní tá sá-ban, az ün ne pi ké szü lő dés ben.

A ta ní tó ter ve zőmun ká ját be fo lyá sol ják– a tan tárgy ta ní tá sá nak cél jai, felada tai (alap-

do ku men tu mok, tár sa dal mi szük ség le tek és igé nyek)

– a 4. osz tály vé gé re eléren dő mű velt sé gi szint (NAT irány)

– a ke ret tan terv– a he lyi igé nyek (klien sek: gye rek, szü lő, tár sa-

dal mi kö zös sé gek), el vá rá sok; adott sá gok (is-ko la, la kó hely, szak ér te lem stb.)

– a fel té te lek: tan könyv piac, prog ram kí ná lat, is-ko lai ön ál ló ság, ta nács adás, to vább kép zé sek.

A tech ni ka tan tárgy ban a ta ní tás-ta nu lás fo lya-ma tá nak ter ve zé sét há rom szin ten szo kás el vé gez ni

a) Tan me net: az egész évi ta na nyag nagy vo na-lak ban va ló ter ve zé se (dur va cél).

b) Te ma ti kus terv: a ta na nyag na gyobb egy sé-gei nek rész le te sebb ki fej té se (fi no mí tott cé lok).

c) óra váz lat vagy fog lal ko zás ter ve: az egyes fog-lal ko zá sok ra va ló fel ké szü lés (konk re ti zált cé lok).

A tan me netja vas lat sze rint 3. és 4. évfolyam ra is 37 órát ter vez tünk.

Aki ab ban a sze ren csés hely zet ben van, hogy 55 vagy an nál több órá ban ta nít hat, a mun ka tan-könyv (Mtk.) bő sé ges pél da anya gá ból vá lo gat hat, il let ve egy-egy té ma kör re még több tan órát ter-vez het.



11

A TECHnIKAÓrA FOrGATÓKönyVÉnEK VÁZA AZ Em BE rI AL KO TÁS mO dELL jE ALAp jÁn

1. IgényA tech ni ka lé nye gé ből fa kad, lé te zé sé nek oka és cél ja: em be ri (tár sa dal mi) szük ség le tek kielé gí té se. A gya kor la ti fog lal ko zás és a tech ni ka tan tár gyak kö zöt ti kü lönb ség el ső sor ban nem ab ban áll, hogy mi lyen tár gyat ké szít te tünk a ta nu lóink kal, ha nem ab ban, hogy mi lyen mó don szer vez zük meg a ta-nu lók te vé keny sé gét! A te vé keny ség kiin du ló pont-ja te hát va la mi lyen prob lé ma hely zet, azaz HIÁNY. A ha gyo má nyos tan tárgy- pe da gó giai fel fo gás ér-tel mé ben az óra a cél ki tű zés sel kez dő dik. Ez a gya kor lat a tech ni kaórán ar ra a hely zet re ha son lít,

ami kor va la ki a ke zé be vesz egy kri mit, és ez zel egy idő ben köz lik ve le, hogy ki a gyil kos. Pl: „Gye re kek! A mai órán do bozt fo gunk ké szí te ni!” Ehe lyett azt a kör nye ze tet cél sze rű leír ni, azt a hiány hely ze tet ér de mes meg fo gal maz ni, amely egy adott tárgy, pl. va la mi lyen adott doboz el ké szí té sé vel hoz ha tó egyen súly ba. A leg jobb mo ti vá ció, ha olyan tár-gyat adunk a ta nu ló vagy a cso port ke zé be, amely-ről vagy amely nek a kör nye ze té ből hiány zik va la-mi (üres la kás, üres szo ba, a ter mé szet egy da rab-já nak mo dell je stb.). Ha son lóan ma gá val ra gad ja a ta nu lót pél dául egy han gu la tos szi tuá ció. Min tát,

Gyak ran a te ma ti kus ter vek ben kell gon dol kod-nunk a tan tár gyunk ta ní tá sa so rán. A mun ka tan-köny vek té ma kö rök sze rint épül nek fel, egy-egy prob lé ma hor do zó mun ka da rab ter ve zé se, el ké-szí té se több tan órát is felölel, ilyen kor cél ra ve ze tő egy bő te ma ti kus terv ké szí té se, amely ben meg ha-tá roz zuk:

– a té ma kör re for dít ha tó órák szá mát,– mi kor tör té nik új is me ret köz ve tí té se,– mi kor tá masz ko dunk a ta nu lók meg lé vő is me-

re tei re, ta pasz ta la tá ra,– mi kor és ho gyan rend sze re zünk,– mi kor és ho gyan tör tén jen az al kal ma zás, gya -

kor lás,– mi lyen prob lé ma megol dá sok sze re pel je nek,– mi kor és ho gyan el lenőr zünk,– mi lyen ér té ke lé si megol dá so kat al kal ma zunk,– mi lyen munkadarabokat/mo del le ket ké szít te-

tünk,– az anyag szük ség le tet,– az esz köz szük ség le tet,– a szem lél te tőanya gokat,– mi kor dol go zunk fron tá lis osz tály mun ká ban,

– mi kor dol go zunk cso port mun ká ban,– mi kor in di vi dua li zált az is me ret fel dol go zás,– mi lyen mód sze re ket al kal ma zunk stb.A te ma ti kus ter vek ké szí té sé nek po zi tí vu ma,

hogy a té ma kör ta ní tá sát egy fo lya mat ként ter vez-het jük, mely ben fi gye lem be kell ven ni:

– az adott ta na nyag jel le gét, szer ke ze tét, kép zé si, ne ve lé si le he tő sé geit,

– az adott gyer mek kö zös ség fej lett sé gét, ér dek-lő dé sét, sa já tos sá gait,

– a ta ní tás-ta nu lás alap ve tő stra té giáit,– sa ját pe da gó giai, me to di kai le he tő sé gein ket.Így ta ní tói mun kánk ru gal mas sá, adap tív vá,

dif fe ren ciált tá vá lik.A tech ni kaórá ra a ta ní tó két irá nyú fel ké szü lést

vé gez. Egy részt el mé le ti leg ké szül fel a ta ní tá si órá-ra, meg ha tá roz va az eléren dő cé lo kat, el vég zen dő felada to kat és an nak me ne tét. Eze ket rög zí ti az óra váz la tá ban. Más rész ről a fel ké szü lés gya kor la-ti jel le gű, mert a ta ní tás hoz szük sé ges alap- és se-géd anya go kat, esz kö zö ket, szem lél te tőesz kö zö ket biz to sít ja, el ké szí ti a be mu ta tás ra szánt mun ka da-ra bo kat, il let ve an nak egyes ré szeit.

A tech ni kaóra egy olyan fo lya mat, amely legegy sze rűb ben az aláb bi mó don ír ha tó le:

igény–célmeghatározás–tervezés–szervezés–kivitelezés–kipróbálás–értékelés el lenőr zés



12

vagyis ugyanolyan tár gyat, amely nek el ké szí té sét a ta nu lók tól el vár juk, csak vég ső eset ben, tel jes ér-tet len ség ese tén mu tas sunk, so ha ne te gyük meg a ta nu ló he lyett azt, ami re ő egye dül is ké pes!

Ve gyük fi gye lem be a te vé keny ség ter ve zé se kor, hogy a mo ti vá ció nak kü lön bö ző szint jei van nak. (Ala nyi ér de kelt ség, in tel lek tuá lis ér de kelt ség, tár-sa dal mi hasz nos ság.)

2. Cél meg ha tá ro zásA prob lé mafelis me rést kö ve tően a „Mi lyen le gyen a tárgy?” kér dés re kell rész le tes vá laszt ad ni. Más szó val itt ke rül szó ba a tárgy funk ció ja. Mo del le-zés ese tén pe dig a ha son ló ság szem pont jait cél sze-rű rög zí te ni.Pl.:Tutajmodell

1. Ússzon!2. Le gyen ké pes bi zo nyos te her (épí tő koc ka) el-

szál lí tá sá ra!3. Hasz nál ja fel a szél ener giá ját az elő re ha la-

dás hoz, vagy mi lyen kiala kí tá sú ha jó csa var se gít sé gé vel úszik (messzebb re) gyor sab ban a gu mi mo to ros ha jó mo dell?

( sok kisméretű – ke ve sebb na gyobb mé re tű la pát)

(ha jó csa var mé re te) (la pá tok fer de sé gé nek sze re pe) stb.Vagy ho gyan be fo lyá sol ja a vi tor la alak ja a ha-

jó mo dell moz gá sát (gö rög, la tin, há rom szög ala kú vi tor lák)? A fel so rolt szem pon tok ból újab bak kö-vet kez nek, pl.:

1. mi lyen kiala kí tá sú tu taj úszik (sik lik) job ban2. ter he lés kor a víz ne ér je a „ra ko mányt” stb.

Ilyen fel fo gás ban ez a mo del le zés va ló já ban több tech ni kai kí sér let el vég zé sét te szi le he tő vé, ill. szük sé ges sé. Mennyi vel több ta pasz ta la tot sze rez a ta nu ló eb ben az eset ben össze vet ve az zal, ha a tu taj csu pán mint ma kett ké szül el. Ez nem le het vi tás, csu pán az ké pez he ti vi ta tár gyát, hogy meg-fe lel-e ez a feladat a ne gye dik évfolyamo sok élet-ko ri sa já tos sá gai nak. So kan ál lít ják, hogy nem! Több nyi re azok, akik meg sem kí sé rel ték, hogy a tech ni ka tan tárgy ta ní tá sá ban a „tech ni kai szem-pon tok” is ér vény re jus sa nak. A jó szer ve zés cso-dák ra ké pes, jól elő ké szí tett cso port mun ká ban már po zi tív ta pasz ta la tok ról is le het hal la ni.

3. Ter ve zésMeg kell ter vez ni a meg ha tá ro zott cé lok nak meg-felelő tárgy ALAKJÁT, MÉRETEIT, és ki kell vá-lasz ta ni a legin kább alkalmas ANYAGOT!

Mindezek hez sza bad ké zi rajz, mű sza ki rajz, va-la mint né hány cél irá nyos kí sér let szük sé ges. Ter-ve zen dő to váb bá a „gyár tá si fo lya mat”, azaz mű-ve let ter vet kell ké szí te ni.

Fon tos, hogy több terv va riá ció ké szül jön. Ilyen eset ben ugyanis ta nu lóink mér le gel ni, dön te ni kény sze rül nek.

4. Szer ve zésEz a KI? MIT? MIKOR? kér dé sek re adan dó vá-la szok együt te se. Ezek a vá la szok az is ko lák tár-gyi le he tő sé gei nek kor lá tai miatt nagy részt elő re adot tak, an nál fon to sabb, hogy ahol csak le het, a ta nu lók tény le ge sen részt ve hes se nek sa ját mun ká-juk meg szer ve zé sé ben. A szer ve ző ké pes ség ugyan-is konk rét te vé keny ség szer ve zé sé ben va ló rész -vé tel lel fej leszt he tő. Szük ség te len vi szont a szer ve-zé si is me re tek elő ze tes ver bá lis köz lé se. A ta nu lók meg fe le lő szer ve zé sé nek egyik fő gát ló té nye ző je a köz pon ti mű he lyek re épü lő anyag el lá tás.

5. Ki vi te le zésA gya kor la ti fog lal ko zás ha gyo má nyai alap ján ez a legin kább ki dol go zott te rü let. Fi gye lem be kell ven nünk, hogy az adott idő, amely ak ko ri ban csak nem tel jes egé szé ben a ki vi te le zés hez tar to-zó mű ve le tek el vég zé sé re, be gya kor lá sá ra szol gált, nap ja ink ra nem lett több, jól le het a te vé keny ség sok egy más hoz kap cso ló dó cse lek vés sel gaz da-go dott. Így nyil ván va lóan nem tart ha tó az a fel-fo gás, amely sze rint a szak kép zés szem lé le té vel és ala pos sá gá val ta nít ha tók a mű ve le tek a tech ni ka tan tárgy ban is. Ez ter mé sze te sen nem azt je len ti, hogy a ne ve lő szak sze rűt le nül is be mu tat hat, vég-re hajt hat egy-egy mű ve le tet. A ta nu ló tól nem vár-ha tó el – bi zo nyos kész sé gek hí ján –, hogy „egy-sze ri és megis mé tel he tet len”, tö ké le tes pro duk tu-mot hoz zon lét re.

Az esz té ti kus mun ká ra ne ve lés nem ab ban áll, hogy a ta nu ló tól olyan esz té ti kus tárgy el ké szí té sét vár juk el, ami lyen nek ki vi te le zé sé re mi ma gunk ké pe sek va gyunk. Ép pen azért ké szít tet jük ve lük



13

a kü lön bö ző mun ka da ra bo kat, mo del le ket, hogy a cse lek vés ál tal fej lőd je nek bi zo nyos kész sé geik, sze rez ze nek jár tas sá got a te vé keny ség gel kap cso-la tos te rü le te ken, de leg fő kép pen azért, hogy mo-di fikatív ké pes sé geik gya ra pod ja nak. Ez utób bi – egy sze rűen fo gal maz va – a kör nye zet ak tív ala kí-tá sá nak ké pes sé gét je len ti, olyan alap ve tő ké pes sé-gek gyűj tő fo gal ma te hát, mint a kom mu ni ká ciós, a kog ni tív és a szo cia li zá ciós ké pes sé gek.

6. Ki pró bá lásAz is ko lai gya kor lat ban – szer ve zé si ne héz sé gek miatt – a „PRóBA” a te vé keny ség legin kább el-ha nya golt, egyút tal ter mé sze te sen a leg job ban hiány zó ré sze. Azok a tár gyak, ame lyek nin cse-nek köz vet len kap cso lat ban a tech ni kai kör nye zet-tel – nincs az esz té ti ku mon túl va la mi lyen em be ri igény ből ere dő FUNKcIóJUK –, va ló já ban ki sem pró bál ha tók, hi szen a fo lya mat lo gi ká ja nem fe lel meg a tech ni ká val kap cso la tos te vé keny ség mo dell-jé nek. A KIPRóBÁLÁS sze re pe ugyanis a vissza-

csa to lás. A pró ba so rán össze ha son lít juk a tár gyat azok kal a szem pon tok kal (funk ciók kal), ame lye ket a cÉLMEGHATÁROzÁSban rög zí tet tünk.

Pl.: – Úszik-e a tu tajmo dell, ill. me lyik úszik job ban?– Ké pes-e a te her (épí tő koc ka) el szál lí tá sá ra, ill.

me lyik me rül ke vés bé a víz alá?

7. Ér té ke lésA pró ba el mu lasz tá sa tel je sen for má lis sá te szi az ér-té ke lést. (Itt nem az osz tá lyo zás sal kap cso la tos ér té-ke lés ről, ha nem a fo lya mat ta pasz ta la tai nak összeg-zé sé ről van szó, amely a KI PRó BÁ LÁS SAL szin te pár hu za mo san zaj lik.) Ez ad le he tő sé get ar ra, hogy meg fo gal maz tas suk ta nu lóink kal a te vé keny ség köz-ben szer zett ta pasz ta la tai kat. Itt ad ha tunk megerő-sí tést ta nu lóink nak, de a prob lé ma to vább gon do-lá sá val, új funk ciók meg lát ta tá sá val (pl. vizs gál juk meg a tu tajmo dell kor má nyoz ha tó sá gát is) a to-vább fej lesz tés hez, a to váb bi mun kál ko dás hoz mo-ti vá ciót is biz to sít ha tunk.

AZ ALKOTÓ TECHnIKAI GOndOLKOdÁSMeg kell is mer ked nünk a tech ni kai gon dol ko dás lé nye gé vel (ame lyet a mai tu do mány ál ta lá ban al-ko tó jel le gű nek ne vez) ah hoz, hogy megér tes sük a ta ní tók kal, tech ni ka ta ná rok kal, mennyi re fon tos a gon dol ko dás ki fej lesz té sé nek mód sze reit és esz-kö zeit he lye sen al kal maz ni. Ed di gi is me re teink sze rint a gon dol ko dás pro duk tív, rep ro duk tív és al ko tó jel le gű le het. E té ma ku ta tói nak kö zös kö-vet kez te té se, hogy az al ko tó tech ni kai gon dol ko-dás ki fej lesz té sé nek leg ha té ko nyabb mód ja a pro-duk tív felada tok rend sze res megol dá sa.

Az al ko tás az em ber pszi chi kai te vé keny sé gé nek leg ma ga sabb szint je, a gon dol ko dás ered mé nye, s ezért meg kö ve te li az ak tív szel le mi te vé keny sé get. Az al ko tó tech ni kai gon dol ko dás pe dig az ér te-lem ak ti vi tá sá nak az a fel ső fo ka, amely re csak az em ber ké pes cél tu da tos, ak tív te vé keny sé gé vel és amely egy ben tech ni kai jel le gű al ko tás is. A tech-ni kai gon dol ko dás egy fo lya mat, mely ben tük rö-ződ nek a tech ni kai cé lok, esz kö zök, be ren de zé sek, el já rá sok, fo lya ma tok, pro duk tu mok, ér té kek.

Az al ko tó gon dol ko dás ra ne ve lés hiá nyos sá gaiMin dig kész, már elő re meg fo gal ma zott prob lé-mát tá runk a ta nu lók elé, holott ezek az élet ben rit kán je lent kez nek ilyen „kony ha kész” for má ban. A prob lé ma megol dá sá hoz elő ször is prob lé maér-zé keny ség re, prob lé ma lá tás ra van szük ség. Rend-sze rint azon ban gya kor la ti lag meg foszt juk a ta nu-ló kat a prob lé ma ész re vé te lé nek és meg fo gal ma-zá sá nak gond já tól, örö mé től, és ál ta lá ban at tól is, hogy az adott helyzet mo del le zé se szem pont já ból lé nye ges és meg ra gad ha tó struk tú rá já nak, vo nat-ko zá sai nak fel tá rá sá ban köz re mű köd jék, vagy leg alább is a mo del le zé si fo lya mat na gyon fon tos kez de ti sza ka szá nak „szem ta nú ja” le hes sen. Ezen mód sze rek hiá nyos sá gai is me ret el sa já tí tá si és ké-pes ség fej lesz té si gon dot okoz nak. Ilye nek:

– Nincs kel lően megold va a ta nu lók ak ti vi zá- lá sa. Gyak ran csak ta nu lói „után gon dol ko-dásról” be szél he tünk, mert a ta ná ri is me ret-köz lés do mi nál, a tan órán a ver bá lis in for-má ció cse re az ural ko dó. A hiá nyos ak ti vi zá-



14

lás miatt a gyen ge ta nu lók szen ved nek kárt. A tét len ség vagy ál ak ti vi tás a mo ti vált ság lany hu lá sá hoz, meg szű né sé hez ve zet.

– A tanárközpontú ok ta tás ban va ló já ban a ta-nár irá nyí tó sze re pe sem va ló sul hat meg iga zán, mert ne he zen és hiá nyo san tud in-for má ciót sze rez ni a ta nu lók tu dá sá ról, együtthaladá sá ról. Így nem tá jé ko zó dik a ta-nu lók ne héz sé gei ről, ered mé nyei ről, s eze ket nem tud ja fel hasz nál ni az ok ta tás fo lya ma tá-nak to váb bi ré szé ben. Ez egy ben azt is je len-ti, hogy a „po zi tív” megerő sí tés nem tör té nik meg rend sze re sen, s így bi zony ta lan ná vá lik a ta nu lók te vé ke ny sé ge. Az ér té ke lé si ská la sem megala po zott, nem töl ti be a mo ti vá lás sze re-pét.

– Nincs mód meg fe le lő egyé ni dif fe ren ciá lás-ra. Egyes ta nu lók könnyeb ben, má sok ne he-zeb ben, las sab ban sa já tít ják el az anya got, az is me re tek rend sze re zé sé re ké sőbb tér nek át, las sab ban dif fe ren ciál ják a ta nul ta kat, ké sőbb ala kul ki az ana li ti kus és szin te ti kus mű ve le-tek kö zöt ti össz hang.

Ezek a prob lé mák to vább gyű rűz nek, és egész sor pszi cho ló giai prob lé mát okoz nak a sze mé lyi-ség fej lő dés ben.

a) Fo gal mak, fo ga lom rend sze rek kiala ku lat lan-sá ga.

Oka: – a fo gal mak gyak ran jelentés nélküliek a ta nu-

lók szá má ra,– nincs meg a meg fe le lő ta pasz ta la ti alap,– az új is me re tek nem kap cso lód nak a ré gi hez,

nem va ló sul meg az is me re tek egy más ra épí-tett sé ge, s ez aka dá lyoz za a megér tést.

b) Hiá nyos sá gok a ta nu lók prob lé ma megol-dó, feladat megol dó gon dol ko dá sá ban, ko moly tö rés van az is me re tek szó be li felidé zé se és a gya kor la ti al kal ma zás kö zött, nem jön lét re a tel-jesítményképes tu dás.

Oka:– A felada tot nem ér tet ték meg. A ta nu ló fi gyel-

me nem ter jed ki va la mennyi té nye ző re, vagy pe dig nem kü lön böz te ti meg eze ket egy más tól fon tos sá guk sze rint, nem lát ja a té nye zők egy-sé gét, össze füg gé seit.

– Kü lön bö ző mű ve let rend sze rek el mé le ti el gon do-lá sá nak ké pes sé ge nem biz to sít ja azt, hogy a ta-nu ló a mű ve let rend szert va ló já ban el is tud ja vé-gez ni, eh hez meg fe le lő gya kor lás ra van szük ség.

– Nem ki sebb prob lé ma az sem, ha a ta nu lók nem hasz nál ják fel el mé le ti is me re tei ket, bár ezek bir to ká ban van nak, vagy csak „is ko lás for má-ban” tud ják felidéz ni eze ket. Új feladat szi tuá-ció ban az is me re tek ak tua li zá lá sa el ma rad.

– A ta nu lók gyak ran nem is me rik azo kat a lé pé-se ket, ame lyek a feladat, prob lé ma megol dá sá-hoz ve zet nek.

– A kon ver gens gon dol ko dás mód ját szik dön tő sze re pet, pe dig a ter mé keny öt le tek nek a di-ver gens fe lel ne meg, mi vel e gon dol ko dás mód kü lön bö ző irány vál tá so kat tesz le he tő vé, s így kü lön bö ző vá la szok hoz jut hat na el a ta nu ló.

– Az ok ta tá si fo lya mat mód szer be li szer ve zé si hiá nyos sá gai okoz zák az is me re tek al kal ma-zá sá ban fel lel he tő prob lé má kat is.

Az is ko lá ban még ma is el ső sor ban az is me re tek átadá sa áll a kö zép pont ban, a ké pes ség fej lesz tés csak en nek já ru lé ka ként va ló sul meg. A ta nár sok-szor csak ar ról gon dos ko dik, hogy megis mer tes se a ta nu ló kat a ta na nyag tar tal má val, de nem ta nít-ja meg őket mű ve let vég zés re, íté let al ko tás ra, tech-ni kai gondolkodásmódra. A ta nu lók pe dig csak ak kor tud nak al kot ni, ha bir to kuk ban van nak a meg fe le lő gon dol ko dá si műveletek és el já rá sok. Eze ket pe dig csak ak kor sa já tít ják el, ha az ok ta tás ak tív, gon dol kod ta tó mód sze rek kel tör té nik.

Meg kell ter vez ni a gon dol ko dá si mű ve le te ket, ak ti vi zá lá suk nak a mód ját, azok egy más ra épü lé-sé nek út ját, ame lyet a ta nu lók nak át kell él ni ah-hoz, hogy az al ko tó ké pes gon dol ko dá suk kiala-kul jon. Ez bi zony a ta ní tó szá má ra is prob lé ma-hely ze tet te remt, hisz egy egé szen egy sze rű feladat megol dá sa is egyide jű leg kü lön fé le mű ve le tek bo-nyo lult há ló za tá nak mű köd te té sé vel rea li zá ló dik. A gon dol ko dá si fo lya ma tok je len tős ré sze a tu dat alatt ját szó dik le, mely ről csak hoz zá ve tő le ges is-me re teink lé tez nek.

A tech ni kai rend sze rek vizs gá la ta, a mo del lek al ko tá sa so rán a kö vet ke ző gon dol ko dá si mű ve le-tek kö vet he tők nyo mon: ha son ló ság és kü lönb ség felis me ré se, vi szony megál la pí tás, tár gyak és je len-sé gek kü lön bö ző ada tok alap ján va ló cso por to sí tá-



15

sa, meg ha tá ro zás és leírás ké szí té se, kö vet kez te té-sek le vo ná sa ana ló gia alap ján, in duk tív és de duk tív kö vet kez te té sek, ana lí zis, szin té zis, íté let al ko tá sok (ál lí tó és ta ga dó, rész le ges és ál ta lá nos, osz tá lyo zó), lo gi kai egy más utá ni ság megál la pí tá sa, ok és oko-za ti össze füg gé sek felis me ré se, szó vagy fo ga lom ér tel mé nek fel fo gá sa, esz köz és cél kap cso la tá nak megál la pí tá sa, tárgy több ol dal ról va ló meg vizs gá-lá sa, a tár gyak fej lő dés ben va ló szem lé le te, kér dés meg fo gal ma zása, lé nyeg felis me rése, sza bály al kal -ma zá sa, pél da megol dá sa, vá lasz tás, kri ti ka.

Ezen ele mi mű ve le tek ből meg fe le lő be gya kor-lott ság után fej lőd het nek ki a mű ve le ti ké pes sé gek (lo gi kai ké pes sé gek, bi zo nyí tá si ké pes sé gek, rend-sze re zé si ké pes sé gek, kom bi na tív ké pes sé gek). A mű ve le ti ké pes sé gek strukturálódásával jön-nek lét re az ál ta lá nos ké pes ség rend sze rek, mint a mo di fikatív ké pes sé gek (kör nye zet átala kí tó ké-pes ség), szo ciá lis ké pes sé gek (együtt mű kö dés, együtt élés ké pes sé ge), kom mu ni ka tív ké pes ség (má sok kal va ló in for má ció cse re), kog ni tív ké pes-ség (megis me rés, ön fej lesz tés).

A TAnÍTÁSI ÓrA ÁLTALÁnOS FELÉpÍTÉSEA technika-életvitel az előzőekben felvázoltak alapján olyan közismereti tantárgy, amelyben a kognitív, pszichomotorikus, affektívképességekfejlesztése, gyakorlása egyaránt fontos. A foglalko-zásokra való felkészülésben tervezni kell a tanter-vi célok és követelmények eléréséhez: az ismeretek közvetítését, alkalmazását, rendszerezést, rögzí-tést, ellenőrzést és ezekhez a legmegfelelőbb mód-szereket, szervezési módokat.

Óravázlat modellje a felkészüléshez, annak dokumentálásáhozOsztály:Témakör:A tanítási óra anyaga: (Amit a naplóba írunk, de ez nem lehet azonos a munkadarabbal, mert nem a munkadarabot tanítjuk, hanem a munkadara-bon keresztül közvetítjük az aktuális technikai ismereteket!)

A tanítási óra feladataiOktatásifeladat: (Ismeretekre vonatkozóak, kog -

nitív jellegű feladatai a tanórának.)Képzési feladat: (Képességek fejlesztésére irá-

nyuló feladatok, a tantárgy jellegéből adódóan a pszichomotorikus képességek hangsúlyosak.)

Nevelési feladat: (A technika-életvitel óra a ne-velési lehetőségek melegágya a tanóra tartalma, kötetlenebb szervezési rendszere folytán. A NAT közös fejlesztési feladataiból, a tantárgy sajátos fej-lesztési feladataiból a tananyaghoz illően aktuali-zálhatók.)

A foglalkozások fő egységei:I. Bevezető beszélgetés (a tanóra előkészítése)II. Munkáltató részIII. Befejező beszélgetés (összefoglalás, értékelés, házi feladat, gyűjtőmunka)

Tanítási óra meneteMódszerek, eszközök, szemléltetés,

munkaformákI. Bevezető beszélgetésI/1. ISMÉTLÉS – a múlt órán tanultak felelevenítése

Készítmények (munkadarab/modell). Technikai mondanivaló. Műveletek. Eszközök. Technikatörténet. (Új témakörnél a korábbi azonos tematikus egységre támaszkodás.)



16

Tanítási óra meneteMódszerek, eszközök, szemléltetés,

munkaformákI/2. MOTIVÁLÁS – a tanóra pszichológiai feltételeinek megteremtése

A tanuló IGÉNYÉNEKfelkeltése valamilyen munkadarab/modell elkészíté-sére.

(Használati tárgy hiánya; meseillusztráció; szituációs játék; technikatörté-net; keresztrejtvény; drámapedagógia; film; dia; hiányos technikai megoldás; funkciójáték; tapintási játék; mozgásérzékelési játék; a mesterséges környezet tárgyainak megelevenítése; találós kérdés; mi történne, ha nem lenne…; stb.)

Problémahelyzetetteremtünkamotivációsbeszélgetéssel,amelynekmegoldásáraatanórafolyamatábankerülsor.

I/3. CÉLKITŰZÉS – az adott problémahelyzetet feloldó, valamely emberi (ta-nulói) igényre, funkcióra készítendő munkadarab vagy modell elkészítése (a modell lehet gondolati modell is).

I/4. TERVEZÉS – A készítendő munkadarab tervezése (elemző munka).– Felhasználhatóság, használati érték. – A funkció ellátásához milyen legyen (fő részek, alak).– Az egészben a részek felismerése.– Valóság és modell kapcsolata (azonosságok, különbségek).– Szerkezet. Méretek meghatározása (vázlatrajz).– Lényeges és lényegtelen jegyek összehasonlítása.– Műszaki rajz készítése (mint a tervezés része). – Anyag, anyagválasztás kísérleti tapasztalatok során. – Anyagszükséglet. – Gazdasági számítás.– Műveleti sorrend feltárása (tanulói ötlet és nem nevelői közlés alapján). – Eszköz- és szerszámszükséglet.

I/5. ÚJ MŰVELETEK, SZERSZÁMOK bEMuTATÁSA Ismert műveletek bemutatása. Baleset-megelőzés.

I/6. MŰVELETEK RENDSZEREZÉSE – előkészítő; alakító; szerelő; díszítő.A munkadarabhoz kötődő mesterségek.

I/7. MuNKAIDő MEGADÁSA A munkadarabok értékelési szempontjainak megadása, megbeszélése.



17

II. Munkáltató részII/1. ANyAGOK ÉS ESZKöZöK KIOSZTÁSA (felelősi rendszer)

II/2. EGyES MŰVELETEK ELVÉGZÉSE – (Részcélkitűzés; részismétlés, részbemutatás; részellenőrzés, önellenőrzés) A munka, a munkadarab, a ta-nulócsoport szintjétől, a tárgyi adottságoktól függően egyéni, páros, csoport-munkát alkalmazhat a tanító. Az egyéni képességek figyelembevétele: differen-ciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás.III. Befejező részIII/1. MuNKADARAb KIPRÓbÁLÁSA, ÉRTÉKELÉSE – a megbeszélt szempontok szerint

III/2. öSSZEFOGLALÁS– a munka közben szerzett tapasztalatok elmondása, tudatosítása– a tanóra technikai mondanivalójának kiemelése– az ismeretek megértésének ellenőrzése

III/3. A MuNKADARAb TOVÁbbFEJLESZTÉSÉNEK IGÉNyE, LEHETőSÉGE – gazdasági számítás, reklámkészítés saját munkadarabhoz

III/4. ÉRTÉKELÉS – egyéni teljesítmények, tanulócsoport teljesítménye

III/5. A KöVETKEZő TANÓRA ELőKÉSZíTÉSE (gyűjtőmunka, olvas-mány)

III/6. A TANÓRAI öSSZÉRTÉKELÉS

A 3. ÉVFOLyAm TAnAnyAGÁnAK FELdOLGOZÁSAA tan könyv csa lá don be lül a 3. osz tá lyos a bő ség za-va rá val küzd. A ta na nyag hoz, a mun ka tan könyv ben ja va solt mun ka da ra bok fel dol go zá sá hoz a 37 óra ke-vés. Így a ta ní tó nak le he tősé ge van a vá lo ga tás ra, il-let ve mó do sí tás ra az egyes té ma kö rö kön be lül.

Sze re lő kész le tek (legó, konst ruk ciós já té kok, fém épí tő), ezek le het nek a ta nu ló ott ho ni kész le-tei is. 1–4. osz tá lyos épí tőkész let (he lyet te sít he tő fa épí tő já ték kal, de vég ső eset ben ap ró kar ton do boz-kák kal is).



18

HÁZAK, LAKÁSOK, OTTHONOK

A har ma dik osz tá lyos egész évi ta na nyag nak ke-re te az ott hon és a tech ni ka. A tech ni ka sze re pét, fon tos sá gát, tér hó dí tá sát ott ho nunk ban igyek-szünk mi nél szem lé le te seb ben be mu tat ni. A té-ma kör fel épí té sé ben a tá gabb kör nye zet ből kö ze-lít sünk a szű kebb, ben ső sé ge sebb ott hon fe lé!

A HÁzAK, LAKÁSOK, OTTHONOK té ma kör ta ní tá sá nak fő cél ja: megis mer tet ni a ház épí tés váz la tos tör té ne tét, a la kás bel sők vál to zá sát, vál-to za tos sá gát. A vál to zás okai nak meg be szé lé se: az em be rek igé nyei nek, élet mód já nak mó do su lá-sa, az anya gok, esz kö zök, tech no ló giák fej lő dé se, kor sze rű sö dé se a tech ni ka ha tá sá ra. Az em ber sze re pé nek fon tos sá ga a ház, a la kás, az ott hon kiala kí tá sá ban.

Alap te rü let, beosz tás, szo bák szá ma nem is me ret-len a gyer mek szá má ra, sa ját ott ho ná ról szí ve sen be-szél, könnyen le is raj zol ja. cél sze rű-e a la kás beosz-tá sa? Mé re tei meg fe lel nek-e a csa lád lét szá má nak, a ben ne fo lyó te vé keny ség nek? Me lyek a leg na gyobb és leg ki sebb he lyi sé gek? Miért? Mi től több az ott-hon, mint a la kás? Emel jük ki, hogy a leg szeb ben be ren de zett la kás is üres a sze ret teink nél kül!

Sok-sok pél dán ke resz tül tisz táz zuk, mely be ren-de zé si tár gyak hasz ná la ti tár gyak és melyek dísz tár-gyak. Jól hasz nál ha tók a drá ma pe da gó gia ele mei, a meg sze mé lye sí té sek. Pl.: Én va gyok a szék, azért ter vez tek, hogy ké nyel me seb bé te gyem az em be rek éle tét; a gaz dám azért vá lasz tott, mert szép a for-mám, fá ból ké szült az erős vá zam; szép, íz lé ses a kár pi tos hu za tom, il lek a gye rek szo bá ba stb.

A tk. 14. ol da lá nak mo ti vá ló ké pei vagy egyéb gyűj tött ké pek alap ján cso por to sít suk a há za kat a kü lönb sé gek, azo nos sá gok fel so ra koz ta tá sá val!

Családiház: la kás van ben ne, 1-2 csa lád la kik itt, ál ta lá ban ker tes.

Tömbház:több la kás van ben ne, csa lá dok lak nak itt, na gyobb, mint a csa lá di ház, ál ta lá ban kert nél küli.

Kö zös tu laj don sá guk, hogy em be rek lak nak ben nük, em be rek épí tet ték.

Ál ta lá no sí tás: a ház na gyobb épít mény, ben ne le het kiala kí ta ni a la kást, la ká so kat.

Alakásokbelülről tan óra ta na nya ga a tk. 16–17. ol da la alap ján jól fel dol goz ha tó. Tá masz kod junk

a ta nu lói meg nyi lat ko zá sok ra! (A ta nu ló cso port élet kö rül mé nyei re le gyünk te kin tet tel a té ma ta-ní tá sá nál, ne kelt sünk „ki sebb sé gi ér zést” a sze ré-nyebb kö rül mé nyek kö zött élő ta nít vá nyaink ban!)

A la kás he lyi sé gei nek funk cióit, ren del te té sét mi nél több gye rek kel fo gal maz tas suk meg. Tu da-to sít suk, hogy a la kás ré szek ből áll.

A tk. 17. oldalának felada ta a la kás alap raj zá nak le raj zo lá sa, majd kü lön bö ző szí nű re szí nez ni a la-kó te rü le tet, köz le ke dőket stb. (A la kást ré szek re bon tot tuk, majd a ré sze ket újabb szem pon tok sze-rint cso por to sí tot tuk!)

Az Otthon a lakásban, tárgyak otthonunkban tan órán cél sze rű sor ra ven ni a min den na pos te vé-keny sé ge ket, ezek hez mi lyen be ren de zé si tár gyak ra van szük ség, ezek mi ből ké szül het tek? A tk. 18. ol -dalának kép anya ga se gít sé get nyújt a fel dol go zás hoz.

La ká sok, há zak, ott ho nok ré gen és ma. A hasz-nos ság tu dat fej lesz té se. A tech ni kai vál to za tok ér-té ke lé se. Mi lyen nek kép ze led el a sa ját la ká so dat? Ön ál ló ter ve zé si feladat, in dok lás sal.

PAPíRMuNKÁK

Ta na nyag: lágy pa pír, kar ton, le mez ér zék szer vi össze ha son lí tá sa (tép he tő ség, haj lé kony ság, vas-tag ság, ru gal mas ság, fe lü le ti tu laj don sá gok stb. sze rint) és sor ba ren de zé se. A pa pír ter hel he tő sé-gé nek kö zös vizs gá la ta kü lön bö ző kiala kí tá sok-ban (alak vál to zás ban), irá nyok ban és hely ze tek-ben.

Egyé ni igé nyek re konst ruk ciók, tár gyak ter ve zé-se, váz lat raj zok ké szí té sé vel. Hosszú ság mé rés, elő-raj zo lás kar to non (a ha tá ro ló él vagy kon túr vo nal, kö zép vo nal, haj lí tá si vo nal meg kü lön böz te té se „sze re pük” sze rint) vo nal zó val. Kar co lás, sar kos haj lí tás, sze re lés (irat ka poccsal, zsi nór ral stb.)

Kiegé szí tő anyag: kar ton és le mez lyu kasz tá sa ár ral, lyu kasz tó val. A pa pír- és rongy gyűj tés hasz-nos sá ga. Pa pír ké szí tés és -fel dol go zás.

Kö ve tel mé nyek: Is mer jék a mun ka ter ve zé sé nek főbb fá zi sait, a kü lön bö ző vo nal faj tá kat és sze re-pü ket, a mé rés fon tos sá gát, a mű sza ki rajz szab-vá nyo sí tott je lei kö zül a mé ret vo na lat, mé retse-géd vo na lat, a mé ret nyi lat és mé ret szá mot (mint a mé ret megadás ele meit); a lágy pa pí rok, kar to nok,



19

le me zek egyes tu laj don sá gait és a fel hasz ná lá suk kö zöt ti kap cso la tot.

Tud ja, hogy a lágy papírt ho gyan le het szab ni; kar tont, le mezt ho gyan le het kar col ni, haj lí ta ni; kar tont, le mezt ho gyan le het össze sze rel ni; ho-gyan kell a rajz esz kö zö ket hasz nál ni; egy sze rű raj zok ról ol vas ni.

A Papírazotthonunkban tan köny vi fe je zet a pa-pír fel hasz ná lá sá hoz, to váb bi tu laj don sá gai nak, faj tái nak megis mer te té sé re ad le he tő sé get.

A té ma kö rön be lül nem szük sé ges min den mun-ka da rab el ké szí té se, hisz ezek mű ve le teik ben fe dik egy mást. Gye rek anyag tól, óra szá m tól és anya gi adott sá g tól füg gően más mun ka da rab is ké szít he-tő, pl. óra ren des ce ru za tar tó.

óRAVÁzLAT

Szüreti hangulatTémakör: Az őszTananyag: A papír tulajdonságaiMunkadarab: SzőlőfürtMunkaformák: csoportmunka

Célok és feladatok: • Az évszak jellemzői• A papírról szerzett eddigi ismeretek bővítése• A kommunikációs képesség fejlesztése a téma

megbeszélése kapcsán• Kézügyesség fejlesztése• Eszközhasználat fejlesztése• Társakkal való együttműködés• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése

Szükséges anyagok, eszközök:• lila, kék, sárga, zöld origami papírok• zöld cérna• vonalzó, ceruza• olló, ragasztó, tű

Az óra menete:1. Szervezési feladatok: csoportok kialakítása,

eszközök kiosztása2.Bevezetőrész: Beszélgetés az évszak jellemző színeirőlMilyen papírfajtát célszerű használni?

3.Motiváció:Öltöztessük a termet őszi hangulatba!A mintadarab bemutatása4.Műveletsor:– lapok vonalazása– csíkok nyírása– a gurigák ragasztása– a szőlőlevél nyírása, színezése– a szőlőfürt összeállítása– a fürt és a levél felfűzése 5.Befejezőrész:A munkadarabok értékelése előzetes szempon-

tok alapján. Teremdíszítés.

BabaházTémakör: Házak, lakások, otthonokTananyag: Szobabelső tervezése, modellezéseMunkadarab: Különböző szobabútorokMunkaformák: csoportmunkaElőzetes feladatok: Különböző méretű dobozok gyűjtése, képek berendezett szobákról.

Célok és feladatok: • A kreativitás fejlesztése• A térszemlélet és a megfigyelőképesség fejlesztése• A funkció és a rendeltetés megfigyelése• Kézügyesség fejlesztése a munkadarab készíté-

sével• Társakkal való együttműködés fejlesztése• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése

Szükséges anyagok, eszközök:• vonalzó, ceruza, olló, ragasztó• színes papírok• dobozok, cipősdoboz

Az óra menete:1.Szervezésifeladatok: csoportok kialakítása, a

szükséges anyagok, eszközök kiosztása.2.Bevezetőrész:Beszélgetés az otthonról, a lakás

különböző helyiségeiről. 3.Motiváció:Rendezzünk be egy babaházat!4.Értékelésiszempontokmegbeszélése.5.Műveletsor:– Bútorok tervezése, készítése– A dobozok bevonása színes papírokkal



20

– A bútorok összeállítása– A lakás megtervezése– A berendezési tárgyak helyükre ragasztása7.Befejezőrész: A csoportok értékelése előzetes

szempontok alapján. Rendrakás.

FONALAK ÉS TExTíLIÁK

Ta na nyag: Fo na lak és tex tí liák szer ke ze té nek meg fi gye lé se sze mmel és/vagy na gyí tó val. Fo nal ké szí té se (pl. vat tá ból, kóc ból) sod rás sal, a sod rás előt ti és utá ni tu laj don sá gok (pl. sza kít ha tó ság) össze ha son lí tá sa (pl. hú zás sal).

Kö ve tel mény: Is mer je a tex tí liák ne vét, a ké zi var rás esz kö zeit. Le gye n jár ta s a fo nal és a tex til szer ke ze té nek meg fi gye lé sé ben, vizs gá la tá ban, sa-ját ké szí té sű tár gyak dí szí té sé ben. Tud jon tex tí liát nyír ni, egy más hoz il lesz te ni, meg fe le lő öl té se ket ki vá lasz ta ni az egyes felada tok hoz.

A té ma kör ta ní tá sá ban tu da to sí ta ni kell a fo nal és tex til köz ti alap ve tő kü lönb sé ge ket és azo nos sá go-kat. Ta pasz ta lás út ján győ ződ je nek meg a ta nu lók a tu laj don sá gaik ról.

A fo nal rö vid ele mi szá lak ból ké szült fo lya ma tos ter mék. A rö vid ele mi szá la kat a fo nal sodrata kö-vet kez té ben ke let ke ző tö mö rí tő erők tart ják össze.

A fo na lak kö zöt ti kü lönb sé gek adód nak–nyersanyagukból

nö vé nyi ere de tű: len, ken der, pa mut ál la ti ere de tű: tiszta selyem, ál la ti szőr (ló szőr, gyap jú, an gó ra) mes ter sé ges alap anya gú (mű szál): visz kóz, po-liészter szá lak stb.

–afonalgyártásitechnológiából:kár tolt, fé sűs, nyúj tott el já rás

– afonástkövetőnemesítésieljárástól:fe hé rí tés, szí ne zés, mer ce re zés.

Kü lön fé le alap anya gok ból ké szí tett fo nal sze rű anya g ok

cér na – var ró cér nák, gép sely mek, férc cér nafo nal – hím ző fo nal, kö tő fo nal zsi nór – síp zsi nór, sod rott zsi nór ma dzag kö tél A tex tí liák sok fé le vál to zat ban van nak je len kör -

nye ze tünk ben.

Legis mer teb bek szövetek

( pa mut, gyap jú, se lyem, mű se lyem, len stb.)hurkolt,kötöttkelmék

( ha ris nya, zok ni, pu ló ver stb.)lakástextíliák (sző nyeg, fal vé dő, füg göny stb.)

A kü lön fé le alap anya gú, kü lön fé le vas tag sá gú fo-na lak vál to za tos szer ve ző dé sé vel (szö vés, hor go-lás, kö tés, cso mó zás, tö mö rí tés) a tex til fé lék so ka-sá gát hoz zák lét re. A fo na lak és tex tí liák alap ve tő hasz nál ha tó sá gi tu laj don sá gait (mint: lég át eresz-tő ké pesség, nedvszívóképesség, ru gal mas ság, for-ma tar tós ság, ta pin tás, mos ha tó ság, va sal ha tó ság, esz té ti ka stb.) is mer nünk kell ah hoz, hogy adott cél ra (nyá ri ru ha, té li ka bát; te rí tő sző nyeg; hím ző -fo nal-kötőfonal; eső ka bát-ing) mi lyen fo nal- vagy tex til faj tát vá lasszunk.

A kézi varrás. Meg kell is mer ked ni az esz kö zök-kel. Ja va solt egy kis var ró kész let összeál lí tá sa. Mu-tas suk be a kü lön bö ző var ró tűfaj tá kat! Felis me rés szint jén is mer jék meg az öl tés faj tá kat! Gaz dag pél-da anyag gal szem lél tes sünk! A né pi hím zés kö zül a kör nye ze tünk re, táj egy sé günk re leg jel lem zőbb mo tí vu mo kat, az ah hoz hasz nált öl té sek faj táit mu tas suk be!

Ké szít sünk egy sze rű fo nal- és cér na gyűj te ményt, meg fi gyel ve a vas tag sá got és a sod rást! (Fo na lak, cér nák cím ké je mit mond ne künk?)

Adventi naptár, tk. 20–21. oldal: cél sze rű filc ből ké szí te ni, mert nem roj to so dik, könnyen varr ha tó. Az anyag vá lasz tást előz ze meg anyag vizs gá lat!

Ün nep a csa lád ban: a té ma kör ol da la na gyon sok is me ret anya got rend sze rez: az ün ne pi ké szü lő dés te vé keny sé gei nek rang so ro lá sát, az asz tal te rí tés kel lé keit, ét kész letet, evő esz köz kész letet, po hár vá-lasz tást. (cél sze rű a ta ní tó nak be mu tat ni a kü lön-bö ző funk ció jú és for má jú po ha ra kat!) Já té kos felada tok kal éte lek hez ét kész le tet, evő esz közt vá lasz that a ta nu ló. A miért kér dés re szó ban vár juk a vá laszt (ke vés a hely leír ni)!

Asz tal dísz ké szí té sé nél az egyé ni le he tő sé geink-hez, adott sá gaink hoz iga zod junk. Szá raz vi rág- kö té szet, gyer tya tar tó-ké szí tés (só gyur ma), ül te tő-kár tya, szal vé ta gyű rű stb. A szal vé ta haj to ga tás az



21

ér ték for má lá son túl anyag is me re tet, ma nuá lis ké pes sé ge ket is fej leszt.

Táplálkozz egészségesen: cé lunk a he lyes táp lál-ko zá si szo ká sok ra ráirá nyí ta ni a fi gyel met, nem beavat koz va a csa lá dok kü lön bö ző táp lál ko zá si kul tú rá já ba. A mód sze res ét ke zés szük sé ges sé gét is meg be szél jük. Vá lo ga tunk nö vé nyi és ál la ti ere-de tű élel mi sze rek kö zött. Mo ti vá ló, ha a gye rek ked venc éte lei ről, ezek nyers anya gai ról be szél het. A kony hai mű ve le tek szét vá laszt ha tó sá gát mu tat-ja a 47/8. feladat. (dr. Oetker: Süs sünk együtt gye-re kek. Grafo Könyv kiadó, Bp., 1993. USBORNE és új ra ját szó könyv. Park Kiadó, Bp., 1994.)

Gyümölcssaláta ké szí té se: A tan könyv az al go rit-mi kus gon dol ko dás mó dot igyek szik se gí te ni sok ta ní tó szá má ra szo kat lan mó don. Pe dig na gyon hasznos len ne, ha több mun ka mű ve le ti sort ily mó don tár hat nánk fel. (Tea fő zés, pa la csin ta sü tés, mo so ga tás stb.) Hasz nos, jó a gaz da sá gos sá gi szá-mí tás el vé gez te té se. Ezt több kony hai pél dán ke resz tül is el vé gez tet het jük. Pél dául: a tíz órai, amit ott hon ké szí tünk el és úgy visszük az is ko lá ba, vagy a bü fé ben vá sá rol juk meg.

A FA, A TERMÉSZET KINCSE

Ta na nyag: Fá ból ké szít he tő szer ke ze tek összeál lí-tá sa: el kép ze lés, terv váz lat, mé rés, je lö lés az anya-gon, meg mun ká lá sa (da ra bo lás, csi szo lás), össze-sze re lés, ki pró bá lás, hi ba ja ví tás, dí szí tés (K. A.: A fa fel dol go zá sa és fel hasz ná lá sa ott hon, ipar ban, mű vé szet ben).

Kö ve tel mé nyek:Is mer je a fát mint a kör nye ze-té nek ter mé sze tes anya gát, alap ve tő tu laj don sá gát, a vé kony léc he gye zé sét. Tud jon kést baleset men-te sen hasz nál ni. Le gyen ké pes fá ból egy sze rű tárgy ki ta lá lá sá ra, meg ter ve zé sé re.

A té ma kör fel dol go zá sát az 1–2. osz tály ban ta-nul tak is mét lé sé vel kezd jük.

„Levelethoz,denempostás,ásójanincs,ésmégisás.

Lábalentaföldbetúr,koronájavan–nagyúr.Karjaivalinteget,monddmeggyorsan,milehet!”A mun ka fü zet ugyan nem tar tal maz za, de vé-

kony lé cek da ra bo lá sá ra, csi szo lá sá ra ked velt a do mi nóké szí tés (cso port mun ka). Eh hez már sa tu

és il lesz tő fű rész is kell! Anyag szük ség let 5 x 20-as fe nyő léc.

óRAVÁzLAT

Erdei házikóTémakör: a faTanagyag: az anyagok felhasználásaMunkadarab: házikóMunkaformák: páros munka Előzetes feladatok: különböző méretű és vastag-ságú faágak gyűjtése.

Célok és feladatok: • A fa tulajdonságainak és felhasználhatóságá-

nak ismerete.• A ház funkciójának megbeszélése.• A kreativitás fejlesztése.• A térszemlélet és a megfigyelőképesség fejlesz-

tése.• A funkció és a rendeltetés megfigyelése.• Kézügyesség fejlesztése a munkadarab készíté-

sével.• Biztonságos, balesetmentes eszközhasználat.• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése.

Szükséges anyagok, eszközök:• Faágak, agyag, kartonlap• Metszőolló, kötözőmadzag

Az óra menete:1. Szervezési feladatok: a párok kialakítása, a

szükséges anyagok, eszközök kiosztása.2.Bevezetőrész: – Beszélgetés házak felépítéséről. – Milyen anyagokat célszerű felhasználni. 3. Motiváció: készítsünk házat „robinsonék”

számára! Egy kész mintadarab bemutatása.4.Értékelésiszempontokmegbeszélése.5.Műveletsor: – A gallyak méretre vágása.– Az alap elkészítése gyurmából.– A falak összeállítása.– A tető összeállítása kötözéssel vagy ragasztás-

sal.– A tető felhelyezése.6.Befejezőrész: a kész házikó értékelése az előze-

tes szempontok alapján. Rendrakás.



22

VirágkaróTémakör: a faTananyag: a fa felhasználása, megmunkálásaMunkadarab: virágkaróMunkaformák: egyéni munka Előzetes feladat: különböző fajtájú hulladék fa-anyag gyűjtése. Az anyag méretre darabolása.

Célok és feladatok: • Az anyag tulajdonságának, megmunkálható-

ságának ismerete.• A munkadarab funkciójának megbeszélése.• A szókincs bővítése.• A munkafázisok sorrendje.• Pontos és precíz munkavégzés.• Kreativitás fejlesztése.• Kézügyesség fejlesztése a munkadarab készíté-

sével.• Biztonságos, balesetmentes eszközhasználat.• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése.

Szükséges anyagok eszközök:• ceruza• Faragókés vagy háromszögletű reszelő• Kb. 20 cm hosszú fenyőléc vagy mogyoróvessző• csiszolópapír

Az óra menete:1.Szervezési feladatok: a munkahelyek kialakí-

tása, az anyag és az eszközök kiosztása.2. Bevezető rész: egyszerű minták bemutatása.

Az elkészítés menetének megbeszélése, mire kell odafigyelni.

3. Motiváció: különböző díszítésű, kész minta-darabok bemutatása.

4.Értékelésiszempontokmegbeszélése.5.Műveletsor:– A fa lecsiszolása.– A minta megtervezése, előrajzolása.– A minta reszelése az előrajzolt vonal mentén.– A virágkaró hegyének faragása6.Befejezőrész: a gyűjtött faanyagok vizsgálata.

A terem rendbetétele, a felesleges hulladék eltávo-lítása.

Nemzetiszínű csillagTémakör: nemzeti ünnep: március 15.Tananyag: az ünnep jelentőségeMunkadarab: nemzetiszínű csillagMunkaformák: csoportmunka

Célok és feladatok: • Az eddigi ismeretek rendszerezése, bővítése az

ünnepről.• Szókincs bővítése a beszélgetés során.• Az ünnephez kapcsolódó jelképek.• Az ünnepek fontossága, tisztelete.• Pontos és precíz munkavégzés.• Kézügyesség fejlesztése a munkadarab készíté-

sével.• Biztonságos, balesetmentes eszközhasználat.• Reális értékelés, önértékelés fejlesztése.Szükséges anyagok, eszközök:• Vonalzó, ceruza, olló• Vékony karton • Piros A4-es, fehér A4-es, zöld A5-ös méretben

Az óra menete:1.Szervezésifeladatok: a csoportok kialakítása, a

feladatok felosztása egymás között.2.Bevezetőrész: beszélgetés az ünnep jelentősé-

géről, mit fejeznek ki a jelképek.3.Motiváció:március 15-i képek bemutatása, az

ünnephez kapcsolódó versek, dalok hallgatása.4.Értékelésiszempontokmegbeszélése.5.Műveletsor: – A papírok elhelyezésének megtervezése.– A csíkok felmérése, megrajzolása a színes la-

pokra.– A csíkok nyírása, hajtogatása.– A csillagok összeállítása, ragasztása.6.Befejezőrész:a kész csillagokkal öltöztessétek

ünnepi hangulatba a termet! Rendrakás, a hulla-dék anyagok eltávolítása.



23

FÉMEK A KöRNyEZETÜNKbEN

Kör nye ze tünk anya gai nak so rá ból nem nél kü löz-het jük a fé me ket, hi szen az ott ho nunk ban, épí tett kör nye zet ben, köz le ke dés ben sok fé le for má ban ta lál ko zik a gye rek a fé mek kü lön bö ző faj tái val. A ki s is ko lás élet ko ri sa já tos sá gai nak meg fe le lő szin ten és mér ték ben el kell tud ja kü lö ní te ni a fé-me ket a töb bi anyag faj tá tól.

A té ma kör ta ní tá sá nak cél ja megis mer tet ni a ta nu lók kal az alu mí nium mint fém jel lem ző tu-laj don sá gait, fel hasz nál ha tó sá gát, a legalap ve tőbb meg mun ká lá si mó do kat és szer szá mo kat.

A tk. 46–47. ol dala és a ta ní tó ál tal gyűj tött pél-dák alap ján a kör nye ze tünk fém ből ké szült tár-gyait ele mez zük. Mi re hasz nál juk eze ket? Mi ből ké szül tek? Miért nem más anyag ból ké szül tek (pl. fá val össze ha son lí ta ni)?

A fém tár gya kat cso por to sít suk ér zé kel he tő tu-laj don sá gaik alap ján (szí ne, fé nye, tö me ge)!

A to váb biak ban az alu mí nium tu laj don sá gai nak megis me ré sét ta pasz ta la ti úton vé gez tes sük a 49. oldal sze rint.

A bádogszekér el ké szí té se már össze tet tebb feladat. Ala pos, pon tos ter ve ző- és mé rőmun kát kell vé gez ni a ta nu lók nak a si ke res mun ka da ra-bért. Az óra ve ze tés 5. pont já nál a mű ve le ti sorba rendezést el vár hat juk már a ta nu lók tól. A mű-ve le tek mel lé ír ják be a szük sé ges szer szá mot is! A kész óra ren de ket ér té kel jük, majd a to vább fej-lesz tés le he tő sé geit is be szél jük meg! Más for má ra vo nat ko zóan, pél dául íves talp pal vagy jegy zet-tömbtá ro lás ra le gyen al kal mas. A ter ve zést ott ho-ni te vé keny ség nek is ad hat juk.

KöZLEKEDJ bIZTONSÁGOSAN!

Ta na nyag: A gya lo gos köz le ke dés sza bá lyai. A jár mű vek cso por to sí tá sa. Biz ton sá gos köz le ke-dés tö meg köz le ke dé si jár mű ve ken.

Kö ve tel mény: Is mer je a ta nu ló a biz ton sá gos köz-le ke dést se gí tő köz úti lé te sít mé nye ket; a for ga lom-irá nyí tást szol gá ló fény jel ző ké szü lé kek jel zé seit; a tö meg köz le ke dé si esz kö zö ket. Tud ja a gya kor lat-ban is al kal maz ni a biz ton sá gos gya lo gos köz le-

ke dé si sza bá lyo kat: a tö meg köz le ke dé si esz kö zök he lyes hasz ná la tá ra vo nat ko zó is me re te ket; a köz-le ke dé si esz kö zök cso por to sí tá sát (ki, mi re, hol, mi kor hasz nál ja).

A köz le ke dé si esz kö zök re, azok hasz ná la tá ra, ér té ke lé sé re vo nat ko zó hasz nos ság tu da tot (uta zás ré gen és ma), a ve szély tu da tot ki kell ala kí ta ni, fej-lesz te ni kell a ta nu lóink nál.

A köz le ke dé si is me re tek és gya kor la tok ta ní tá sa, a köz le ke dés re ne ve lés több tan tárgy ba is be épül (pl. kör nye zet is me ret). A ta ní tó felada ta a koor di-ná lás, a kon cent rá ciós és szin te ti zá ciós le he tő sé-gek ki hasz ná lá sa.

A té ma kör anya gá nak ta ní tá sát erő sen be fo lyá-sol ja az is ko la la kó kör nye ze te. Ami az egyik he-lyen is mert, min den na pos te vé keny ség, ké pes ség (pl.: Bu da pes ten a jel ző lám pa sze rin ti köz le ke dés), egy má sik he lyen (fa lun) jár tas ság kiala kí tá sát kö ve te li. Ép pen ezért a a mun ka tan könyv olyan pél da anya got so ra koz tat fel, amely min den is ko-lá ban, min den la kó kör nye zet ben alap ként dol goz-ha tó fel!

Elen ged he tet len a la kó he lyen a ta nul má nyi sé ta (kör nye zet is me ret tel kö zö sen), meg fe le lő meg fi-gye lé si szem pon tok kal: út há ló zat, út bur ko la ti je-lek, út jel ző táb lák, jár mű vek, gya lo go sok, köz le ke-dé si szi tuá ciók ra vo nat ko zóan.

A KRESz- par kok is ki vá ló gya kor ló te re pek, hasz nál juk ki a le he tő sé geit! Ké szít he tünk kar ton-lap ra, cso ma go ló pa pír ra a la kó he lyünk re jel lem-ző út há ló za ti rend szert. A te rep asz tal ra ké szül jön jel ző lám pa mo dell je. Bá bok kal, já ték au tók kal te-remt he tünk köz le ke dé si szi tuá ció kat. Sze rep já-té kok ered mé nye sen al kal maz ha tók: köz le ke dé si ren d őr, jel ző táb lák, köz le ke dé si esz kö zök „meg-sze mé lye sí té sé re”, tö meg köz le ke dé si esz kö zö kön ho gyan il lik vi sel ked ni stb. Me net rend-ol va sá si gya kor la tok: au tó busz, vo nat. Mi len ne, ha nem len ne? (út test, jár mű vek, út jel zők stb.)

A KRESz-do mi nó ké szí té se és hasz ná la ta hasz-nos gya kor ló esz köz. KRESz- jelhá bo rú a szám há-bo rú ana ló giá já ra játsz ha tó. Amíg eze ket a já té ko-kat el ké szí tik a ta nu lók pa pír ból, eset leg léc ből, a köz le ke dé si is me ret fej lesz té sen túl a ma nuá lis ké-pes sé geik is fej lőd nek.



24


25

SZERELőELEMEKKEL VÉG ZETT GyA KORLA TOK

Ta na nyag: Hely- és hely zet vál toz ta tás ra al kal mas moz gó mo del lek és já té kok konst ruá lá sa.

csú szás, gu ru lás, len gés, csuk ló zás, for gás meg-va ló sí tá sa szer ke ze tek ben. Ta pasz ta lat szer zés egyen súly ról, is mer ke dés az egy sze rű gé pek mű-kö dé sé vel, a ke rék és a ten gely al kal ma zá sá val já-ró elő nyök kel. Sze re lé si áb rák és kész mo del lek, va ló sá gos rend sze rek elem zé se (ré szek, ele mek kap cso la tai, sze re pük a konst ruk ció ban), az elem-szük ség let és a sze re lé si sor rend meg ha tá ro zá sa.

Kö ve tel mé nyek: Is mer jék a hely- és hely zet vál-toz ta tás for máit, mód jait és a köz tük le vő kü lönb-sé ge ket; a ke rék és a ten gely al kal ma zá sá val já ró elő nyö ket. Sze rez ze nek ta pasz ta la to kat az egyen-sú lyi hely zet ről, az egy sze rű gé pek mű kö dé sé ről.

Is mer jék fel a va ló sá gos tár gyak és a mo del lek kö zöt ti ha son ló sá got. Tud ja nak sze re lé si áb rá kat, kész mo del le ket ele mez ni, len gő, bil le nő, for gó, gu ru ló szer ke ze tet ter vez ni. Fej lőd jön konst ruá-ló ké pes sé gük, ta lá lé kony sá guk, együtt mű kö dé si kész sé gük.

Az is ko lák sze re lő kész let-el lá tott sá ga vál to zó. Sok he lyen gon dos szer tár fej lesz tés sel nem csak a köz pon ti 1–4. osz tá lyos kész le tek áll nak a ta ní tó

és a ta nu lók ren del ke zé sé re, ha nem pl.: Le go, Lego Tech nic-kész le tek is van nak. Akad hat eset leg oly an is ko la is, amely nek nincs sze re lő kész le te. Ők se mond ja nak le a té ma kör is me re tei nek ta ní tá sá-ról. A ta nu lók egyé ni já té kai ra is tá masz kod ja nak. Leg rosszabb eset ben ját szó té ri já té kok, mű kö dő szo bai já té kok, gép ko csi, da ru, me ző gaz da sá gi gé-pek stb. meg fi gyel te té sé vel, elem zé sé vel is se gít-het jük az is me re tek fel dol go zá sát.

A té ma kör el ső tan órá já nak cél ja és felada ta: megis mer tet ni a ta nu lót a me rev szer ke zet fo gal-má val, ér tel mez zék gya kor la ti ta pasz ta lás út ján. A kéz ügyes ség fej lesz té se. Ér ték meg őr ző ma ga tar-tás ra ne ve lés.

A kör nye ze tünk tár gyait fi gyel tes sük meg; pad, szék, pol cok, ját szó té ri má szó ka, hin ta áll vá nya, ke rí tés stb. mi re va lók ezek? Mi ből ké szül tek? Me-lyek a ré szei? A ré szek ho gyan kap cso lód nak egy-más hoz? Ho gyan rög zí tet ték azo kat? Szét sze rel he-tők-e? Miért?

A meg be szé lés után, meg fe le lő mo ti vá lás sal sze-rel tes sünk mo del le ket (asz tal, pad, szék, áll vány stb.) va la mi lyen funk ció ra! Mit épí tünk? Mi az egyes ré szek felada ta az egész szem pont já ból? Mi-lyen ele mek re lesz szük sé günk? Sze re lés sor rend-jé nek megál la pí tá sa. A ta ní tó irá nyí tá sa, el len őr -zé se fon tos.



24


25

TAn

mEn

ETjA

VASL

AT 3

. ÉV

FOLy

Am

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott

tevé

keny

ségf

orm

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, ját

ék st

b.)

1.Be

veze

tés a

3. é

vfo-

lyam

tana

nyag

ába.

M

ire le

sz sz

üksé

gem

?Is

mét

eljü

k át

az e

lőző

év

any

agát

!

A ta

nkön

yvbe

n ha

szná

lato

s ik

onok

meg

ismer

ése.

Besz

élge

tés a

nyá

ri sz

ünid

ő él

mén

yeirő

l.A

felsz

erel

és re

ndsz

erez

ése.

Tapa

szta

lato

k, él

mén

yek

közl

ése

szób

an, í

rásb

an.

Tk.

3–7.

ol d

al

2.Ő

SzId

Ő

Virá

gos k

itűző

Besz

élge

tés a

z évs

zakr

ól.

Any

agki

vála

sztá

s.M

unka

dara

b el

kész

ítése

nyí

-rá

ssal

, var

ráss

al.

A te

rmés

zetb

en le

zajló

vál

tozá

-so

k m

egfig

yelé

se, f

elism

erte

tése

.

Szók

incs

bőví

tés,

logi

kus g

ondo

l-ko

dás f

ejle

szté

se.

Tk. 8

. old

al

1. sz

. mel

-lé

klet

Kre

pp-p

apír,

gom

b, b

izto

sí-tó

tű, t

ű, cé

rna.

3.Sz

üret

i han

gula

tPa

pírf

ajtá

k tu

lajd

onsá

gain

ak

meg

figye

lése

.N

yírá

s, ha

jtoga

tás,

raga

sztá

s.

Tapa

szta

lat é

s élm

énys

zerz

és a

ko

oper

atív

tevé

keny

sége

n ke

resz

-tü

l.O

bjek

tív ö

nért

ékel

és a

meg

adot

t sz

empo

ntok

szer

int.

Tk. 9

. old

alO

rigam

ipap

ír, cé

rna.

4.M

adár

ijesz

tő 1

.M

unka

fázi

sok

sorr

endb

e ál

lítás

a.Fo

nás,

varr

ás, n

yírá

s, sz

íne-

zés,

kötö

zés.

Az a

nyag

és a

funk

ció

össz

efüg

-gé

séne

k m

egfig

yelte

tése

.Tk

. 10–

11.

olda

l

2. sz

. mel

-lé

klet

Fona

l, te

xtild

arab

, cér

na,

gom

b, h

urka

pálc

a, ru

hacs

i-pe

sz.

5.M

adár

ijesz

tő 2

.A

nyag

vizs

gála

t.A

kre

ativ

itás f

ejle

szté

se a

sorr

end

meg

vála

sztá

sába

n.Tk

. 10–

11.

olda

l6.

Ősz

i sét

aLa

kóép

ület

ek m

egfig

yelé

se.

Szók

incs

bőví

tés,

kom

mun

ikác

ió.

Eddi

gi is

mer

etei

k re

ndsz

erez

ése.

Tk. 1

2. o

ldal

Ősz

i lev

elek

, ter

més

ek g

yűj-

tése

.K

iegé

szítő

fa.:

Tk. 1

2/2.



26


27

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott

tevé

keny

ségf

orm

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, ját

ék st

b.)

7.A

term

észe

t éks

zere

iK

ülön

böző

kem

énys

égű

anya

gok

felfű

zése

.A

bal

eset

men

tes e

szkö

zhas

znál

at

gyak

orol

tatá

sa.

Egyé

ni ö

tlete

k al

kalm

azás

a.

Tk. 1

3. o

ldal

Ősz

i ter

més

ek, l

evel

ek,

tű, c

érna

.G

ym.:

képe

k há

zakr

ól,

épül

etek

ről,

laká

sok

belső

he

lyisé

geirő

l.8.

HÁ

zAK

, LA

KÁ

SOK

, O

TTH

ON

OK

Lakó

háza

k

Kép

ek re

ndsz

erez

ése

cso-

port

mun

kába

n.

Besz

élge

tés a

laká

s és o

ttho

n ka

pcso

latá

ról.

Gon

dolk

odás

i műv

elet

ek: a

na-

lízis,

szin

tézi

s, cs

opor

tosít

ás,

össz

ehas

onlít

ás.

Kom

mun

ikác

ió, e

szté

tikai

érzé

k fe

jlesz

tése

.

Tk. 1

4. o

ldal

A g

yűjtö

tt ké

pek.

Gym

.: pa

pírd

oboz

ok.

9.Ba

bahá

zTe

rvez

és, k

ivite

lezé

s.A

rány

ok m

egfig

yelé

se.

A k

özös

mun

ka m

egsz

erve

zé-

se, a

z egy

ütt a

lkot

ás ö

röm

ének

át

élés

e.K

reat

ivitá

s fej

lesz

tése

az ö

nálló

te

rvez

ésse

l.

Tk. 1

5. o

ldal

Papí

rdob

ozok

, szí

nes p

apí-

rok,

cip

ősdo

boz.

10.

Laká

sok

belü

lről

Ott

hon

a la

kásb

an

Ala

praj

z ért

elm

ezés

e, m

érés

, te

rvra

jzké

szíté

s.A

has

znál

ati t

árgy

ak c

so-

port

osítá

sa, f

ejlő

désü

k m

egfig

yelé

se.

Mat

emat

ikai

kom

pete

nciá

k: m

ér-

téká

tvál

tás,

mér

etar

ány.

Térb

en é

s sík

ban

való

tájé

kozó

-dá

s.Sz

ókin

csbő

víté

s, re

ndsz

erez

és.

Tk. 1

6–19

. o.

Kie

gész

ítő fa

.: 16

. o. h

f.,

17/3

f.

11.

KA

RÁc

SON

YI K

É-Sz

üLŐ

dÉS

Adv

enti

napt

ár

Ráha

ngol

ódás

az ü

nnep

ek-

re.

Varr

ás, a

z ölté

sfaj

ták

meg

is-m

erés

e.

Hag

yom

ányo

k áp

olás

a.A

z öss

zeta

rtoz

ás é

s az a

jánd

é-ko

zás é

lmén

ye, p

ozití

v ér

zelm

ek

erős

ítése

.

Tk. 2

0–21

. o.

Text

ildar

ab, h

ímző

fona

l, vé

-ko

ny k

arto

n, a

pró

aján

dék.

12.

Téli

hang

ulat

Ötle

tek:

kar

ácso

nyi f

üzér

, ab

lakk

ép, g

yöng

yös d

eko-

ráci

ó.

Az ü

nnep

i han

gula

tnak

meg

fe-

lelő

esz

tétik

us k

örny

ezet

kia

lakí

-tá

sa.

Kre

ativ

itás f

ejle

szté

se sa

ját ö

tle-

tek

meg

való

sítás

ával

.

Tk. 2

2–23

. o.

3. é

s 4. s

z.

mel

lékl

et

A v

álas

ztot

t mun

kada

rab-

nak

meg

fele

lően

.G

ym.:

teafi

ltere

k ta

sakj

ai.



26


27

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott

tevé

keny

ségf

orm

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, ját

ék st

b.)

13.

Teac

silla

gH

ajto

gatá

si je

lek

meg

isme-

rése

.H

ajto

gatá

s.

Foly

amat

ábra

érte

lmez

ése.

Fino

mm

ozgá

s, ké

zügy

essé

g.Tk

. 24–

25. o

.Te

afilte

rek

tasa

kjai

.

14.

dísz

dobo

zIs

mer

kedé

s a m

űsza

ki á

brá-

zolá

s jel

eive

l.A

mun

kada

rab

meg

való

sítá-

sa a

műs

zaki

rajz

ala

pján

.K

arto

n ha

jtása

kar

colá

ssal

Mér

és, t

erve

zés é

s dísz

ítés a

fu

nkci

ónak

meg

fele

lően

.Tk

. 26–

27. o

.K

arto

npap

ír, d

íszíté

shez

ha

szná

lt an

yago

k.

15.

HÁ

zTA

RTÁ

S

Gaz

dálk

odj o

kosa

n!

Nap

irend

, het

i ren

d, b

evét

el,

kiad

ás, z

sebp

énz k

ezel

ése.

Hat

ékon

y id

őbeo

sztá

s.A

pén

z ért

ékén

ek tu

dato

sítás

a,

taka

réko

sság

ra n

evel

és.

Tk. 2

8–30

. o.

Szitu

áció

s ját

ékok

.

16.

ünn

ep a

csa

ládb

an

Tápl

álko

zz e

gész

sége

-se

n!

Besz

élge

tés.

Ism

eret

ek re

ndsz

erez

ése.

csa

ládi

mun

kam

egos

ztás

font

os-

ságá

nak

felis

mer

teté

se.

Eszt

étik

ai é

s egé

szsé

ges é

letm

ód-

ra n

evel

és.

A fo

gyas

ztás

sal k

apcs

olat

os h

e-ly

es tá

rsad

alm

i szo

káso

k tu

dato

-sít

ása.

Tk. 3

1–32

. o.

A k

övet

kező

óra

elők

észí

té-

se: c

sopo

rtbe

oszt

ás, r

ecep

tek

gyűj

tése

, sze

rvez

és.

17.

Tápl

álko

zz e

gész

sége

-se

n!A

salá

ták

elké

szíté

se, t

eríté

s.A

z egy

szer

ű ko

nyha

i tec

hnik

ák

meg

ismer

ése.

Az e

szkö

zök

biz-

tons

ágos

has

znál

ata.

Tk. 3

3–34

. o.

Salá

tákh

oz sz

üksé

ges n

yers

-an

yago

k, e

szkö

zök.

Kie

gész

ítő a

nyag

: sza

lvét

a-ha

jtoga

tás

18.

ITT

A F

ARS

AN

G!

Fars

angi

mul

atsá

g

Proj

ektm

unka

.

Köz

ös re

ndez

vény

ek sz

erve

-zé

se.

Rend

szer

ben

való

gon

dolk

odás

, te

rvez

és.

Mun

kam

egos

ztás

.A

z igé

ny k

iala

kítá

sa a

szab

adid

ő ha

szno

s eltö

ltésé

re.

Tk. 3

5. o

.A

szül

ők b

evon

ása

a ki

vite

-le

zésb

e.



28


29

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott

tevé

keny

ségf

orm

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, ját

ék st

b.)

19.

Papí

rmas

é ál

arc 1

.A

pap

írm

asé

tech

niká

jána

k m

egism

erés

e.Ö

tlete

k ös

szeg

yűjté

se.

A k

reat

ivitá

s fej

lesz

tése

az e

gyén

i öt

lete

k m

egva

lósít

ásáv

al.

Tk. 3

6–37

. o.

Újsá

gpap

ír, m

űany

ag tá

nyér

, ta

péta

raga

sztó

, kal

apgu

mi,

anya

gok

a dí

szíté

shez

.20

.Pa

pírm

asé

álar

c 2.

Az á

larc

ok k

ivite

lezé

se,

dísz

ítése

.Sa

ját m

unka

végz

és el

emzé

se,

obje

ktív

érté

kelé

se.

Fars

angi

hag

yom

ányo

k fe

lele

ve-

níté

se.

Tk. 3

6–37

. o.

Ála

rcok

élet

re k

elté

se fa

r-sa

ngi f

elvo

nulá

ssal

.G

ym.:

külö

nböz

ő m

éret

ű ga

llyak

gyű

jtése

.21

.A

FA

FAJT

ÁK

Erde

i ház

ikó

Ház

ikó

kész

ítése

gal

lyak

ból

kötö

zéss

el v

agy

raga

sztá

ssal

.A

met

szőo

lló b

ales

etm

ente

s ha

szná

latá

nak

elsa

játít

ása.

Az a

dott

körn

yeze

ti té

nyez

ők é

s az

embe

ri te

véke

nysé

g kö

zötti

ka

pcso

lat m

eglá

ttatá

sa.

A fu

nkci

ónak

meg

fele

lő a

nyag

ok

és te

chno

lógi

ák k

ivál

aszt

ása.

Tk. 3

8. o

.G

ally

ak, k

ötöz

őzsin

ór, r

a-ga

sztó

, gyu

rma

vagy

agy

ag.

22.

Fake

rete

s fon

alké

pA

min

ta te

rvez

ése,

előr

aj-

zolá

sa, c

siszo

lás,

szög

elés

, a

kép

elké

szíté

se.

A te

chni

kai k

ompe

tenc

iák

erő-

sítés

e és

a b

izto

nság

os sz

ersz

ám-

hasz

nála

t gya

koro

ltatá

sa.

A m

unka

men

et ér

telm

ezés

e,

rajz

ról v

aló

leol

vasá

sa.

Tk. 4

1. o

.d

eszk

a, k

alap

ács,

csisz

oló-

papí

r, sz

egek

, hím

zőfo

nal.

Gym

.: K

ülön

böző

fajtá

jú

fahu

lladé

kok.

23.

Vir

ágka

róc

siszo

lás,

terv

ezés

, rov

át-

kolá

s, fa

ragá

s. A

kül

önbö

ző

faan

yago

k tu

lajd

onsá

gain

ak

vizs

gála

ta.

Fara

góké

s, re

szel

ő bi

zton

ságo

s ha

szná

lata

. A ta

pasz

tala

ti út

on

szer

zett

ismer

etek

meg

foga

lma-

zása

, ren

dsze

rezé

se.

Tk.

42–4

3. o

.Fa

ragó

kés,

háro

msz

ögle

tű

resz

elő,

csis

zoló

papí

r, fe

nyő-

léc,

fűzf

aves

sző.

24.

MÁ

RcIU

S 15

.

Nem

zetis

zínű

csil

lag

A k

oope

ratív

tevé

keny

ség

meg

szer

vezé

se. M

érés

, nyí

-rá

s, ra

gasz

tás.

Tere

mdí

szíté

s az ü

nnep

i ha

ngul

atna

k m

egfe

lelő

en.

Az i

dent

itást

udat

erős

ítése

, haz

a-sz

eret

etre

nev

elés

.Tk

. 44

–45.

o.

Vers

ek, d

alok

az ü

nnep

hez

kapc

soló

dóan

.



28


29

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott

tevé

keny

ségf

orm

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, ját

ék st

b.)

25.

A F

ÉMEK

Fém

ek a

kör

nyez

e-tü

nkbe

nM

erev

szer

keze

tek

Moz

gó sz

erke

zete

k

Any

agvi

zsgá

lat,

csop

orto

-sít

ás tu

lajd

onsá

g és

felh

asz-

nálh

atós

ág sz

erin

t.Sz

erke

zete

k m

űköd

ésén

ek

meg

figye

lése

.

Az e

mbe

r kör

nyez

etei

: tár

sada

l-m

i, te

chni

kai,

term

észe

ti kö

rnye

-ze

tek

össz

efüg

gésé

nek

érzé

kelte

-té

se.

A tu

dom

ány

fejlő

désé

nek

meg

fi-gy

elés

e.

Tk. 4

6–48

. o.

Kie

gész

ítő a

nyag

: mer

ev é

s m

ozgó

szer

keze

tek

szer

elés

e fé

mép

ítő k

észl

etbő

l.G

ym.:

fém

ital

dobo

zok

26.

Bádo

gsze

kér

A m

unka

dara

b ki

vite

lezé

se

terv

rajz

ala

pján

.A

lem

ez h

ajlít

ása

karc

olás

-sa

l, ly

ukas

ztás

a.

A m

űsza

ki á

bráz

olás

jele

inek

m

egism

erés

e, ér

telm

ezés

e.Bi

zton

ságo

s esz

közh

aszn

álat

.

Tk. 4

9. o

.Vé

kony

fém

lem

ez, o

lló,

drót

vágó

, kúp

os fo

gó.

Gym

.: kü

lönb

öző

anya

gú é

s va

stag

ságú

huz

alok

.27

.Eg

y da

rab

drót

ból

kész

ült

Any

agvi

zsgá

lat.

Terv

ezés

, dar

abol

ás, h

ajlít

ás.

Meg

figye

lése

k és

tapa

szta

lato

k re

ndsz

erez

ése.

Kre

ativ

itás f

ejle

szté

se e

gyén

i ötle

-te

k m

egva

lósít

ásáv

al.

Tk. 5

0–51

. o.

Huz

alok

, dró

tvág

ó, o

lló,

kúpo

s fog

ó.

Gym

.: ki

fújt

tojá

sok.

28.

TAVA

SzI ü

NN

EPEK

Hús

véti

hím

es to

jás

Ism

erke

dés a

tojá

sfest

ési

tech

niká

kkal

. Hús

véti

nép-

szok

ások

fele

leve

níté

se.

Tojá

sfest

és.

Hag

yom

ányő

rzés

a k

ülön

böző

el

járá

sok

kipr

óbál

ásáv

al.

Kre

ativ

itás f

ejle

szté

se, e

szté

tikai

ne

velé

s.

Tk. 5

1–52

. o.

Kifú

jt to

jáso

k.A

locs

olko

dásh

oz k

apcs

oló-

dó n

épsz

okás

ok fe

lele

vení

-té

se.

Gym

.: a

kollá

zsho

z szü

ksé-

ges a

nyag

ok.

29.

Tájk

ép a

blak

kal

A k

ollá

zs fo

galm

ának

meg

-ism

erés

e. A

mun

kada

rab

elké

szíté

se e

gyén

i elk

épze

lés

alap

ján

Az a

nyag

és a

funk

ció

össz

efüg

-gé

séne

k fe

lism

erte

tése

.A

kül

önbö

ző a

nyag

ok tu

lajd

on-

sága

inak

meg

tapa

szta

lása

.

Tk. 5

4. o

.Te

xtild

arab

ok, s

zíne

s pap

ír,

kart

on, k

épek

, fén

ykép

ek,

hurk

apál

ca.

30.

Kép

kere

t any

ák n

ap-

jára

A k

épke

ret e

lkés

zíté

se

raga

sztá

ssal

, dísz

ítés e

gyén

i el

képz

elés

ek a

lapj

án.

Az a

nya

szer

epén

ek fo

ntos

sága

, m

egbe

csül

ése.

A cs

alád

hoz t

arto

-zá

s érz

ésén

ek el

mél

yíté

se.

Tk. 5

5. o

.

1. sz

. mel

-lé

klet

Fasp

atul

ák, r

agas

ztó,

kar

ton,

fé

nyké

p, d

íszítő

anya

gok.



30

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott

tevé

keny

ségf

orm

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, ját

ék st

b.)

31.

Papí

rálla

tok

A h

ajto

gatá

s mun

kam

e-ne

téne

k ön

álló

érte

lmez

ése

alap

ján

a m

unka

dara

bok

elké

szíté

se.

Szem

-kéz

koo

rdin

áció

és

finom

mot

orik

a fe

jlesz

tése

.Po

ntos

haj

táso

k gy

akor

olta

tása

.

Tk. 5

6–57

. o.

Szín

es o

rigam

ipap

írok.

32.

Kü

LÖN

BÖzŐ

A

NYA

GO

KA

nyag

ok é

s ala

kítá

suk

I.

A c

sopo

rtm

unka

meg

szer

-ve

zése

. Az é

v fo

lyam

án

hasz

nált

anya

gfaj

tákr

ól

gyűj

tött

ismer

etek

rend

sze-

rezé

se.

Akt

ív sz

erep

válla

lás a

csop

ort

ered

mén

yess

ége

érde

kébe

n.Sz

ótár

hasz

nála

t.

Tk. 5

8–59

. o.

Az é

v kö

zben

gyű

jtött

anya

gmin

ták,

Mag

yar é

rtel

-m

ező

kézi

szót

ár.

Otth

oni k

utat

ómun

ka a

meg

-ha

táro

zott

tém

akör

ökbe

n.33

.A

nyag

ok é

s ala

kítá

suk

II.

Prez

entá

ciók

meg

hallg

atás

a,

érté

kelé

se.

Kör

nyez

etvé

delm

i ism

eret

ek

bőví

tése

.

Inte

rnet

hasz

nála

t. Kö

rnye

zettu

-da

tos m

agat

artá

s kia

lakí

tása

.Pi

ktog

ram

ok é

rtel

mez

ése.

Tk. 6

0. o

.G

ym.:

közl

eked

ési e

szkö

zö-

ket á

bráz

oló

képe

k.

34.

KÖzL

EKEd

J BIz

-TO

NSÁ

GO

SAN

!

Köz

leke

dési

eszk

özök

Társ

asjá

ték

kész

ítése

a k

öz-

leke

dési

szab

ályo

k fe

lhas

z-ná

lásá

val.

Any

aggy

űjté

s koo

pera

tív fo

rmá-

ban.

A já

téks

zabá

lyok

bet

artá

sa.

A k

özös

játé

k él

mén

yéne

k át

élés

e.

Tk. 6

1–63

. o.

5. sz

. mel

-lé

klet

Kie

gész

ítő a

nyag

: Tan

ulm

á-ny

i sét

a az

isko

la k

örny

ékén

. Bi

zton

ságo

s köz

leke

dés

gyak

orol

tatá

sa.

Tk. 6

5. o

.35

.U

tazz

unk

vona

ttal!

A v

asút

i tér

kép

és m

enet

-re

nd ér

telm

ezés

e. Ú

tvon

al-

terv

kés

zíté

se.

Inte

rnet

es m

enet

rend

-has

znál

at.

A tö

meg

közl

eked

ési e

szkö

zökö

n va

ló u

tazá

s hel

yes v

iselk

edés

i m

intá

inak

kia

lakí

tása

.

Tk. 6

4. o

.Sz

ituác

iós j

áték

ok a

vas

úti

közl

eked

ésse

l kap

csol

atba

n.

36.

Osz

tály

kirá

ndul

ásO

sztá

lyki

ránd

ulás

meg

szer

-ve

zése

pro

jekt

mun

kába

n.A

z egy

éni é

rdek

ek ö

ssze

hang

olá-

sa. T

erve

zés a

lehe

tősé

gek

figye

-le

mbe

véte

léve

l.A

z osz

tály

közö

sség

erő

sítés

e.

Tk. 6

6–67

. o.

Prog

ram

terv

ek k

észí

tése

.

37.

Jó ta

nács

ok a

szün

-id

őre

Besz

élge

tés a

szün

idei

ter-

vekr

ől, a

felm

erül

ő ve

szé-

lyek

ről.

Az é

ves m

unka

öss

zefo

gla-

lása

.

Szab

adid

ő ha

szno

s eltö

ltése

. Fel

e-lő

sség

telje

s mag

atar

tás.

Öné

rték

elés

.

Tk. 6

8. o

.



31

Az Apáczai Kiadó részéről megjelentetett 4. osz-tályos technikaéletvitel tankönyv illeszkedik az 1–4. évfolyamos sorozatba. A 4. osztály az általá-nos iskola első kimeneti fokozata, itt zárul le az alsó tagozat. Innen tovább lehet haladni az általá-nos iskola felső tagozatába – ahol a technikai mű-veltség továbbépül – vagy a nyolcosztályos gimná-ziumba, ahol a speciális képzés – főleg a technika szempontjából – más jelleget ölt. Ezért az alsó ta-gozat 4. évfolyamának végére olyan alapművelt-séghez kell juttatni a tanulókat, hogy az mindkét irányba továbbépíthető legyen. Abban az esetben viszont, ha megszűnik a technika jellegű képzés, a tanuló már rendelkezzen mindazon technikai ismerettel, manuális készségekkel, magatartásbeli képességekkel, amelyek alkalmassá teszik a tech-nikai világban való eligazodásra. Ezért is értékel-hető pozitívan a tankönyv szerkezete, mert rész-ben szintetizálja az 1–3. osztályban tanultakat, másrészt az ismeretanyagán keresztül összeveti a természeti-technikai-társadalmi környezet válto-zását, a változások, változtatások okait, lehetősé-geit.

Rávilágít olyan lokális és globális problémára, mint a környezetvédelem, a környezetszennyezés, környezetgazdálkodás, környezetkultúra. Keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel a jövő alkotó embere – a mai gyermek – egy egészségesebb, a természeti és technikai környezet harmóniáját megteremtő emberi környezetet fejleszthet.

Tematikus egységek a 4. évfolyam tananyagának feldolgozásához

TÉMAKÖRI. A változó környezet – modellezés

II. A műszaki ábrázolás – modellezésIII. Lakás – életvitel – háztartásIV. A természet erőiV. Gépek a környezetünkben – modellezés

VI. Téli, tavaszi ünnepeink, tárgykészítésVII. Közlekedési ismeretek

Tudáspróba 4. osztály (év elején)

1.Soroljfelközlekedésieszközöket(legalábbhármat)azalábbiakszerint:

Személyszállító:

Egyéni közlekedésre használják:

Tömegközlekedésre használják:

Teherszállító:

2. Tervezz a 60 x 80 mmes órarendeknek kartonból háttámlát, amely az órarend oldalainál20mmrelnagyobb.

a) Készíts tervrajzot (szabad kézzel)!

b) Készíts műszaki rajzot, ne feledkezz el a vo-nalvastagságokról, a méretek megadásáról sem!

3.Írdleazórarendtámlaelkészítéséneksorrendjét!Milyeneszközökethasználnál?

Művelet Eszköz, szerszám1.2.3.

4.Mitkellenetenned,haazórarendetatámlávalegyüttaszobádfaláraszeretnédfelakasztani?

5.Mivoltelőbb?fonal vagy textillétra vagy fa doboz vagy kartonporszívó vagy seprűtelevízió vagy rádiókerékpár vagy autóház vagy lakás

A 4. ÉVFOLyAm TAnAnyAGÁnAK FELdOLGOZÁSA



32

I. A VÁLTOZÓ KöRNyEZET

Célok és feladatok:az ősi természetben élő em-ber életmódjának, a fejlődés lépéseinek bemutatá-sa. A természetben előforduló anyagok felhaszná-lási lehetősége, azok átalakítása az emberi célok-nak megfelelően.

Az emberi igények és a technikai tudás változá-sának nyomon követése, elemzése a mesterséges környezetünk kialakítása, fejlesztése során.

A képek segítségével továbbra is biztosítsuk a ta-nulók spontán, majd irányított kérdésekkel törté-nő szabad megnyilvánulását! Hogyan élhettek itt a gyerekek?

A tanórák menetében kövessük a 3. osztályban megszokott eljárást: igény–célkitűzés–tervezés–szervezés–kivitelezés–kipróbálás–értékelés.

Aház természetesanyagokból témánál motivá-ció lehet: egy korabeli település modellezése.

A munkát a tanító csak irányítsa, de ne döntse el a tanuló helyett, hogy milyen formát készítsen.

Ahhoz, hogy eredményes munkát tudjanak ta-nítványaink végezni, hagyjunk kellő időt a mun-kára, valamint a megfelelő természeti anyagok gyűjtésével biztosítsunk minél változatosabb épít-kezést!

A tanórán biztosítsunk időt arra, hogy a meg-épített lakhelyekből modellezzük a korabeli tele-pülést. A rögtönzött „terepasztalra” minden tanu-ló helyezze el az építményeit (ne csak a legjobba-kat), és itt történjen az értékelés (technikai elemző, értékelő vitakészség fejlesztése).

Hol használnak napjainkban az ősi építmények-hez hasonló formát, szerkezetet? (krumpliverem, esőházak stb.) Kik készítik, milyen ismeretekre van szükség ezen foglalkozásoknál?

Csúszkátólakerékig, az úszófarönktőlasétahajózásig témák kapcsán végeztessünk kísérleteket. Mivel összetett munkadarab, több tanórán ke-resztül kíván a gyerektől kitartó munkát. Komp-lex jellegénél fogva sok technikai ismeret tanítha-tó általa: anyagokról, energiáról, irányításról, ösz-szetett rendszerről, a modellezés szempontjairól, műszaki kommunikációról.

II. A MŰSZAKI ÁbRÁZOLÁS

Követelmény: Ismerje a különböző vonalfajtá-kat és szerepüket. Ismerje fel a nézeti rajzokról az építőelemeket. Fejlődjön a rajzi kommunikációs készség. Legyen képes az építőelemek térbeli hely-zeteinek megállapítására, meghatározott térben történő elhelyezésére; adott tagolatlan tárgy olda-lainak és a bemutatott vetületi képeknek az azo-nosítására (hozzárendelés); adott vetületi képhez megfelelő tárgyak keresése a környezetből.

óRAVÁzLAT(atémakörbevezetőórája)

Tananyag: Testek térbeli kiterjedéseCélok és feladatok: Ismertesse fel a testek tér-

beli kiterjedését (szélesség, hosszúság, magasság). Fejlessze a tanulók térszemléletét. Neveljen pon-tosságra.

Óramenet:1. Építődobozok rendje (megfigyelés)2. Mit építettünk az építőelemekből?Tetszik-e az építőkészlet? Miért? Elemek nevé-

nek felidézése.3. Játék: Gyűjtsétek ki azokat az elemeket, ame-

lyeknek minden oldala egyforma! Aminek két-két oldala egyforma. (A tanulók is gyűjtessenek ki egymással különböző tulajdonságú elemeket.) Barkochba játék. Melyik elemre gondoltam?

4. Kép alapján építeni.5. Írásvetítőre felhelyezni különböző elemeket

(egyszerre csak egyet), kezdetben 1-1 oldalukat ki-vetítve. A tanuló helyezze rá az építőelemet a rajz-ra! Takarások megfigyelése.

a) Építőelem neve (híd, tető, tégla)b) Honnan néztük (vetítettük) az építőelemeket,

amikor ezek a rajzok készültek? (elölről, szemből stb.)c) Mérd meg a rajzon az építőelem méreteit!

(hosszúság, magasság)d) Ugyanarról az építőelemről felülről készült ve-

tület. Helyezze rá a rajzra a tanuló az építőelemet!e) Melyik irányból készülhetett a bemutatott ve-

tület? (oldalról, oldalnézet) Mérjük meg!



33

Mindhárom építőelem vetületeinek elemzése után keressük ki az egyforma alapú felülnézete-ket. Miből tudjuk, hogy ezek különböző tárgyak-ról készültek? (Vékony, szaggatott vonal – a nem látható éleket jelöli!)

6. Házépítés a kutyusnak vagy hasonlóan egy-szerű építmény készítése. Lerajzolni, hogy mit lát elölről a kutya, mit lát felülről a madár a házikó-ból. (A nézetek elhelyezésére már itt ügyeljünk, hogy az elölnézet alá kerüljön a felülnézet.)

7. Építési gyakorlatok 8. Értékelés

óRAVÁzLAT

Tananyag: Tárgyak nézeti ábrázolásaCélok és feladatok: A tanulókat megismertetni

a vetületek (nézetek) származtatásával, az egyes nézetek elhelyezésének szabályával, a nézet fogal-mával. Rajzkészség, sík- és térszemlélet fejlesztése.

1. Ismétlés: elemekről tanultak.Elemválasztási játék. Építés látszati rajz alapján.

Építés alaprajz szerint.2. Képsík tábla készítése. Tk. 23. o. ábra alapján.a) A szabásrajz (mint síkbeli!) rajzolvasása: vo-

nalfajták jelentése, méretezés, a rajz műveleti uta-sítása, méretarány.

b) Szerkesztés anyagon (karton, műszaki rajzlap)c) Elkészítés (sík lapból teret alakítunk ki)3. Képsík tábla használata: építőelemmel vagy

gyufásdobozzal. célszerű a tanári bemutató tábla használata, fehér kartonból készítünk képsík táb-lát, táblai szivacs legyen a tárgy. A szivacsot szí-nes vízbe mártva az egyes vetületek „nyomait” be tudjuk mutatni. A tanulói képsík táblán rajzolja körbe a tanuló, amit elölről, felülről, oldalról lát a tárgyról.

4. A tk. 24. old. szerint nyissuk szét a képsíkot! (Térbeli szerkezetből síkbelit képeztünk.) Hová kerültek a nézetek?

5. Rajzoljunk a füzetbe!6. Vetületi ábrákhoz tárgyak rendelése (tanítói

példák alapján)7. Összefoglalás, értékelés

Rajzolvasási gyakorlóórát tervezzünk a téma-körbe, ahol szerepeljen rajzkiegészítési feladat,

vetületképzés, vetületről tárgy keresése. Problé-mahelyzet lehet pl. egy vár elölnézeti képéhez a felülnézet hiánya.

III. LAKÁS – ÉLETVITEL – HÁZTARTÁS

E tematikus egységben folytatódik a harmadik évfolyamon elkezdett témakör: lakások, otthonok külső és belső környezeteinek vizsgálata.

A tanulók élményeket vizsgálnak funkciójuk szerint, alaprajzot, berendezéseket elemeznek, megismerik a régi és modern konyha eszközeit és ezek feladatait. Az egészséges táplálkozáson túl munkaszervezési ismeretekre is felhívják a figyel-met az uzsonnakészítés, gyümölcstea főzése tan-óraegységek, amelyek projektmunkában, koope-ratív tevékenységbe össze is vonhatók.

Projektmunkára, kooperatív tanulásszervezés-re, csoportmunkára, egyéni fejlesztések megvaló-sítására példaanyag tanítók számára pl. aSzületésnapomrakészülök projekt.

Tananyag: Munkaszervezési ismeretekCélja: alapvető háztartási munkafajták, munka-

szervezési mód bemutatása, a háztartási munkák megismerése, célszerű együttélés, a lakásgondozás alapvető eljárásainak ismerete.

Projekt vázlata:1. Beszélgetés: kinek lesz (volt) születésnapja?

Hogyan ünneplitek?2. Születésnapodra vendégeket hívsz (barát,

nagyszülő), hogyan készülsz? Legfontosabb tennivalók sorba rendezése. (Ösz-

szetett probléma, amelyet részproblémákra, rész-feladatokra kell bontani.)

3. A meghívók fajtái, tervezés. A meghívó infor-mációi.

4. A meghívás szituációs játékkal.5. Takarítás otthon (beszélgetés). Kinek mi a fel-

adata a családban?6. Hf.: Születésnapi terv/napirend – heti terv

Tananyag: Saját készítésű papírIsmeretanyag: papír szerkezete, a papírgyártás

ősi módja, alapanyag, adalékanyag, félkész ter-mék, késztermék.



34

Cél és feladat: Megismertetni a tanulóval a pa-pír előállításának egyszerű módját.

Átélt élmény alapján ismerje meg a papír rostos szerkezetét, a felhasználható alapanyagokat. Tud-jon válogatni, adalékanyagok adagolásával (kréta, enyv, színezők) érzékelje a tulajdonságok változá-sát (írható, festhető, téphető).

Tudja a merített papírt saját igényeinek megfe-lelő módon felhasználni (meghívó, csomagolás, füzetborító).

Tevékenység: papírmerítés, meghívókészítés.

Tananyag: GazdálkodásIsmeretanyag: Konyhatechnikai műveletek rend -

szerezése. Alapanyagok, beszerzési lehetőségek. Árak, költségvetés. Idő, pénz. Szolgáltatások.

Cél és feladat: Ismerje meg a tanuló az egészsé-ges táplálkozás alapjait, egyszerű ételek elkészítési módját, a konyhatechnológiai műveletek sorrend-jét, egyszerű eszközeit. Mennyibe kerül? Esztéti-kus környezet igényére nevelés.

Tevékenység: salátakészítés, árkalkuláció.

Tananyag: VendégvárásIsmeretanyag: Étkészlet, evőeszközkészlet ré-

szei, anyagai, azok tulajdonságai. Asztalterítő. Ki-egészítők.

Cél és feladat: Alapvető ismeretek a terítés sza-bályairól. Az alapteríték részeinek ismerete. Igény a célszerű és esztétikus környezet alakítására.

A batikolás és üvegfestés lehetőségeinek, folya-matának, eszközeinek, módszereinek bemutatása. Együttműködési készség alakítása. Projektmunka szervezése.

Tevékenység: poháralátét, poharak jelölése fes-téssel, szalvétagyűrű, ültetőkártya (papír, üveg, sóliszt), szalvétahajtogatás.

IV. A TERMÉSZET ERőI

Tananyag: A víz haszna. A víz mint természeti anyag. A víz hasznosítása régen és ma. A tervezés mindennapi jelentősége. Vitorlás tervezése és ki-vitelezése.

Célok és feladatok: A víz mint természeti ener-giaforrás megismerése, felhasználási módok be-

mutatása. Felhasználási cél (rendeltetés) és elvárt tulajdonságok meghatározása. A rész és egész kapcsolatának elemzése. Anyagválasztás adott funkcióra.

Motiváció, problémahelyzet teremtése (a vízi jármű igénye):

a) Hajótöréses mese, hogyan juthat el a hajótö-rött egy szigetről? Segítsünk!

b) Maci (vagy báb) hogyan juthat át a folyó túlsó partjára, ha nem tud úszni?

c) Stb.Milyen legyen a jó vitorlás? (Lényeges és lényeg-

telen tulajdonságok elkülönítése.) Különböző régi és modern vitorlásképek bemutatása.

Mi szükséges ahhoz, hogy a vitorlás ússzon a ví-zen?

Hogyan növelhető a gyorsasága?Mi történne, ha valamelyik része hiányozna?Különböző anyagok vízen való úsztatása (fa,

fém, műanyag), változó terhekkel. Anyagválasztás – fa (parafa), mert nem süllyed el.

Vázlatrajz alapján készítsünk szabásmintát (alaklemezt) a vitorlavászon előrajzolásához, sza-básához.

A különböző vitorlaanyagokat (vászon, mű-anyag, papír) hogyan illesztjük a vitorlarudakhoz (varrás, ragasztás)? A vitorla helyét elemzés útján kerestessük meg (indoklás).

Azt is észre kell vetetni, hogy nem elég a vitor-lást csak befúrni az alapba, mivel az erőhatásra (megfújjuk) kifordul, ezért ki kell kötni. A vitor-la kikötéséhez keresse meg a tanuló azt az ábrát, amelyről információt kap.

Problémahelyzet: a kikötéshez milyen kötözőt használjunk? Mihez rögzítsük a feszítőkötelet? A kampót miből készítsük? Hogyan készítsük? Hová helyezzük a kampót? Hogyan illesszük a kampót a tutajhoz?

Hogyan tudnánk mi kipróbálni a vitorlást? Mi-ért készítettük a vitorlást? A tervezésnél milyen szempontokat vettünk figyelembe? Tegyük vízre! (Egyenként vagy csoportosan.) Mit tapasztalunk? Fújjuk meg a vitorlást! Megfelel-e céljainknak a vitorlás? Miért?

Terheljük a vitorlást! Kinek hány db építőkockát bír el anélkül, hogy elmerülne? Tetszik-e a vitorlá-sod? Miért? Kinek mutatnád meg legelőször?



35

A munkadarabok értékelése külön-külön: mű-ködőképesség, szerkezet, kialakítás, pontosság, egyéni ötletek megvalósítása küllem szerint.

Ha legközelebb vitorlást készítenél, mit csinál-nál másként? Hogyan tudnád továbbfejleszteni a vitorlást? (korlát, kettős vitorla stb.)

Kedvelt munkadarab a hídmodell, mely sok technikai mondanivalót hordoz.

óRAVÁzLAT

Tananyag: A szerkezeti felépítés és a funkció kapcsolata

Célok és feladatok: Modellszemlélet fejlesztése, műszaki rajzi ismeretek, papírról tanultak gya-korlása. Környezetünk műtárgyainak értékelése. döntési képesség fejlesztése különböző megoldási módszerek között.

Munkadarab: Hídmodell

Tanóra váza1. Az alakról és terhelhetőségről tanultak ismét-

lése. Természeti anyagok, mesterséges anyagok.2. Az ember hogyan jutott át régen a patak (fo-

lyó) egyik partjáról a másikra? (tutaj, faág…) Ma hogyan juthatunk át? (Különböző hidak képeinek bemutatása) Miért épített az ember hidat? Miből készülnek ezek? Milyen részei vannak? Milyen formájuk van? Környékünkön milyen híd van? (elemzés) Kik dolgoznak a hídépítésnél?

3. Tervezzünk hídmodellt! A 42–43. oldal mo-delljei iránymutatók, választhatók. (Frontális osz-tálymunkában a hidak részeinek elemzése, a ré-szek funkciói az egészhez viszonyítva.) Rajzolva-sási gyakorlat. MÉRETARÁNY megfigyeltetése.

(Készülhet tudáspróba is, érdemjeggyel értékel-hető.) A szerelt modellről készült kép elemzése (kötések: merev, csuklózó stb.).

4. A készülő modell értékelési szempontjai (pl. mekkora terhet bírjon el, hány db kisautó férjen el rajta, az autók fel- és lehajthassanak stb.).

5. A munkadarabok értékelése (funkció, hason-lóság, kivitelezés, egyéni ötlet alapján). Kivitelezé-si tanács a kartonhíd készítéséhez: a hídelemeket daraboljuk, előrajzoljuk, karcoljuk, hajlítjuk.

A szél energiájának hasznosításaA tematikus kép (tk. 44–45. o.) jól szemlélteti,

hogy az ember a saját maga ereje, valamint az ál-latok erejének igénybevétele mellett itt már felis-merte azt, hogy a természetnek is vannak energia-forrásai, melyek felhasználásával megkönnyítette a mindennapi munkáját. Megjelennek a vízimal-mok és a szélmalmok. Tanórán ezeket modellez-zük.

Tanórákfelosztásalehet:– A szél hasznosítása régen és ma. – Szélkerék tervezése.– Alumíniumlemez alakítása.– Papírok tulajdonsága és felhasználhatósága

köz ti összefüggés.– Különböző anyagok összeszerelési lehetőségei.

Egy összetett modellt készítenek a tanulók, a SzÉLMALMOT. A modell készítésével kapcsolat-ban a szél energiájának hasznosításáról, a szélma-lom működéséről, szélerőművekről beszélgethe-tünk. Elemzik a modellt (részei, anyaga, munka-terv, eszközök).

A szélkerék alumíniumlemezből készül. A tk. 47. oldalának rajzolvasása során ismertetjük meg a tanulókat a kör fogalmával, megrajzolási lehető-ségével, valamit az átmérő jelével.

Vetessük észre a kör átmérője és sugara közötti összefüggést, valamint azt, hogy a körzővel min-dig a kör sugarát mérjük.

A szélkerék terve hasonló a tankönyvi ábrához, de itt a valóságnak megfelelően kell megrajzoltat-ni. A lapátok kihajtogatását laposfogóval végeztes-sük, de kézzel is elvégezhető. A közepére akkora lyukat fúrjunk vagy fúrassunk, hogy a hurkapál-cika-tengely megszoruljon benne! Ezt követően a tengely végét ragasztózzuk be, majd előre és hátra is – a kerék és tengely találkozásához – szorosan csavarjuk fel a fonalunkat, közben a fonalat is ra-gasztózzuk! Így a kerék se előre, se hátra nem fog elmozdulni a ragasztás megszáradása után.

Az alumínium tulajdonságai: könnyű, könnyen alakítható, ezüstszürke, nem rozsdásodik, nem szükséges festeni, mágnes nem vonzza.



36

A szélkerék elkészülte után az út kétféle lehet:1. Fémépítőből állványt készíttetünk, és az arra

felszerelt szélkerék működését megvizsgáljuk.2. Vagy a tankönyv szerint haladva először meg-

építjük a malmot, és azután vizsgáljuk a szélkerék működését.

A malomépület elkészülése során átismételjük a papírral kapcsolatos ismereteket, majd megismer-jük a kereskedelemben ma is használatos osztályo-zását.

V. TÉLI, TAVASZI ÜNNEPEINK, TÁRGyKÉSZíTÉS

A jeles napok készülődéseinek mindig kötődnie kell a tantárgy tananyagához, megfelelő tanítói szervezéssel így az is elérhető, hogy a munkatan-könyv javasolt munkadarabjai ajándékként ké-szíthetők.

A papírfajták tulajdonságainak megismerésén túl a szerkezetváltoztatás (hajtogatás, redőzés), tulajdonságváltozás (merevebb, stabilabb szerke-zet) ismereteinek tanítására alkalmas. (29. o. – ad-venti naptár báránykákból, 34. o. – mécsestartó, 49–50. o. – udvari bolond farsangra, farsangi ké-szülődés, 55. o. – virágos tojástartó-koszorú, hús-véti előkészület).

A szövés, a színes falikép (tk. 26–27. o.) kedves és hasznos ajándéktárgy lehet azon túl, hogy ren-geteg technikai mondanivaló hordozója. A szö-véshez legalább két fonalrendszer kell. A szövet hosszanti fonalát láncfonalnak, a szélességében haladót vetülékfonalnak nevezzük. (Figyeltessük meg a ruházatunkon, szövött terméken, szöve-ten, gézen). A fonalak kereszteződése a kötéspont. A vászonkötés a legegyszerűbb kötési mód.

A gyárakban ma automata gépekkel (számí-tógéppel irányított) végzik a szövést. Miért érté-kesek számunkra a kézi szövésű termékek? (népi hagyományok) Hol használunk szőtteseket? (fal-védő, terítő, tarisznya stb.)

Az ünnepekre készített hasznos tárgyakon ke-resztül a tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelésemberi tevékenység végigvezethető. Azon túl, hogy a kéz intelligenciáját is fejlesztik, az anyag-

ismeretet, a műveletek és az eszközhasználat gya-korlását lehetővé teszik, a nevelési feladatok soro-zatát valósítják meg (pl. honismeret, népismeret).

VI. GÉPEK A KöRNyEZETÜNKbEN A legfontosabb cél bemutatni, hogy a technikai

kultúra alakulása során a gépek milyen jelentő-séggel bírtak, milyen veszélyeket rejtettek és rejte-nek az ember számára.

Ismerje fel a tanuló a gépek szerepét az ember életében, a gépek jellegzetes anyagát, fő részeit, a mozgásátvitel szükségességét és lehetőségét.

Tudja a környezetében leggyakrabban előfordu-ló gépek rendeltetését megfogalmazni.

Megismertetni a környezetünkben (otthon, is-kola, közlekedés stb.) előforduló gépek közös jel-lemzőit, különbözőségeit. A mozgásátvitel szük-ségességét és lehetőségét feltárni.

Szerezzenek tapasztalatot a tanulók a legfonto-sabb gépegységek működéséről. Fejlődjön a mani-pulációs készségük, kreativitásuk, rendszerszem-léletük.

Hely- és helyzetváltoztatásra alkalmas mozgó modellek és játékok konstruálása. csúszás, guru-lás, lengés, csuklózás, forgás megvalósítása szer-kezetekben. Álló és mozgó szerkezetek jellemzői. Tapasztalatszerzés egyensúlyról, ismerkedés egy-szerű gépek működésével, a kerék és a tengely al-kalmazásával járó előnyökkel.

Az egyszerű gépek áttekintése után modelleztet-hetünk különböző hajtásokat a tk. 59–62. oldala alapján.

A közlekedési ismeretekkel együttesen feldol-gozható tematikus egység alapja a tanulók számá-ra motiváló közlekedési eszköz, a kerékpár.

Tananyag: Hajtások a kerékpáronIsmeretanyag: A kerékpár fő részei. A biztonsá-

gos kerékpározás feltételei. Gyorsítás, lassítás. Cél és feladat: Megismerni a kerékpárt mint

környezetbarát közlekedési eszközt. Tudni, hogy melyek a biztonságos kerékpározás emberi, tech-nikai feltételei. A balesetmentes járműhasználat szabályainak felismerése, magyarázata.



37

Tevékenység: a kerékpár funkcionális egységei-nek megnevezése, működésének bemutatása, haj-tómű modellezése.

1. Szerinted melyik szennyezi leginkább a kör-nyezetet?

a) kandalló b) autó c) gőzhajó

2. Készülsz valahová? A boltba…, iskolába…, baráthoz…? A legegyszerűbb autóval menni? de a Földnek nem ez a legjobb! Mivel közlekedjünk, hogy a kipufogógázzal ne szennyezzük a környe-zetet?

3. Akinek van kerékpárja, az mutassa be!

4. A hajtómű elemzése: lánckerekek, lánc, pedál. Hajtókerék – hajtott kerék.

Lánckerekek egymáshoz viszonyított méretei, forgásirányuk.

5. A dinamó és a kerék kapcsolata. dörzshajtás megfigyelése. dörzskerekek egymáshoz viszonyí-tása. Forgásirányuk. Fordulatszám. Hajtókerék – hajtott kerék.

6. Modellezés szerelőkészlettel csoportmunká-ban – dörzshajtás, lánchajtás, szíjhajtás.

7. Összefoglalás

VII. KöZLEKEDÉSI ISMERETEK

A tanuló 10 éves életkorára képessé váljon a közúti közlekedés résztvevőinek és színtereinek megne-vezésére, valamint felismerésére. Tudjon bizton-sággal közlekedni lakott területen belül járdán, gyalogúton, lakott területen kívül az útpadkán, úttesten átkelni.

Önálló gyalogos közlekedéshez szükséges forga-lomirányítási jelek, jelzések, elsőbbség feltételei-nek, szabályainak ismerete a felsőbb osztályokba való továbbhaladás feltétele. Ezeket tanórán, tan-

órán kívüli tevékenységek során, szituációs játék-kal, helyzetelemzésekkel, frontális szervezésben, csoportmunkában, önálló tevékenységben játéko-san, élethelyzetekben kell begyakoroltatni. A szű-kös technika és életvitel tantárgyi órakeret ehhez természetesen kevés.

Tananyag: Közlekedési eszközökIsmeretanyag: Közlekedési eszközök csoporto-

sítása. Különleges közlekedési eszközök. A helyi és távolsági közlekedés elemei.

Cél és feladat: Tudja értékelni a tanuló lakó-helyének és általában a közlekedés szervezésének módozatait. Megismerni a közlekedési rendszer szervezőinek tevékenységét, ismerni a közlekedés nyújtotta szolgáltatásokat. Tudjon útvonaltervet készíteni.

Tevékenység: Közlekedési eszközök elemzése. Útvonalterv kiránduláshoz.

Tananyag: Iskolátok környékének közlekedéseIsmeretanyag: Jelzőtáblák fajtái. Útburkolati je-

lek.Cél és feladat: Biztonsággal tudja felismerni és

magyarázni a jelzőtáblákat. A gyalogos és kerék-páros közlekedést irányító jelzések tudása, alkal-mazása.

Tevékenység: Közlekedési játék tervezése, kivite-lezése. KRESz-parkban, iskolaudvaron (forgalom elől elzárt területen) kerékpárvezetés gyakorlása.

Tananyag: Közlekedési tesztIsmeretanyag: Az 1–4. évfolyamon tanult köz-

lekedési ismeretek.Cél és feladat: Áttekinteni, rendszerezni a köz-

lekedési ismereteket. A balesetmentes közlekedés, járműhasználat szabályainak tudása. A közleke-déssel kapcsolatos helyes magatartási szokások, elvárt udvariassági szabályok alkalmazása. Hiá-nyosságok felismerése.

Tevékenység: tk. 72. o. feladatai, közlekedési já-ték.

A KRESz-totó akár számítógépes program is lehet.



38


39

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)1.

Beve

zeté

s a 4

. évf

olya

m

tana

nyag

ába.

Mily

en

felsz

erel

ésem

legy

en?

Ism

ételj

ük a

z edd

ig ta

-nu

ltaka

t!

A ta

nkön

yvbe

n ha

szná

-la

tos i

kono

k be

mut

atás

a,

elem

zése

. A ta

nuló

k be

szélj

enek

a n

yári

szü-

neti

élm

énye

ik a

lapj

án a

te

rmés

zeti

körn

yeze

tben

m

egism

ert a

nyag

okró

l, te

chni

kai e

szkö

zökr

ől.

Foga

lmak

, gon

dola

tok,

érzé

-se

k, té

nyek

köz

lése

szób

an.

Jele

nség

ek, v

álto

záso

k fe

lis-

mer

teté

se, r

ögzí

tése

írás

ban.

Tk. 3

–6. o

ldal

Kép

ek g

yűjté

se a

lakó

kör-

nyez

etrő

l.

2.A

VÁ

LTO

zó K

ÖR-

NYE

zET

Kör

nyez

etün

k te

gnap

és

ma

A g

yűjtö

tt ké

pany

ag

rend

ezés

e, a

lakó

hely

tö

rtén

eti e

mlé

kein

ek

bem

utat

ása,

az é

píté

-sz

etbe

n ha

szná

lato

s an

yago

k, e

szkö

zök

ösz-

szek

apcs

olás

a, a

fejlő

dés

nyom

on k

övet

ése.

A fe

jlődé

s meg

figye

lteté

se, a

vá

ltozá

s fel

ismer

teté

se.

A ré

gi id

ő és

nap

jain

k ép

ítési

szok

ásai

nak

szöv

eges

kife

j-té

se. A

tanu

lók

szók

incs

ének

bő

víté

se.

Tk. 7

. old

alÁ

gak,

gal

lyak

, lev

elek

gy

űjté

se.

3.A

bar

lang

tól a

mai

tele

-pü

lésig

A te

rmés

zeti

körn

yeze

t át

alak

íthat

óság

ának

m

egfig

yelte

tése

. Viz

sgá-

lódá

s ado

tt sz

empo

ntok

al

apjá

n a

lakó

hely

régi

ép

ítésű

inga

tlanj

ai é

s ko

rsze

rű la

kóhá

zak

kö-

zött.

Öss

zeha

sonl

ítási

képe

sség

fe

jlesz

tése

a h

ozot

t kép

ek,

vala

min

t a k

örny

ezet

ben

fel-

lelh

ető

építé

szet

i alk

otás

ok

segí

tség

ével

.

Tk. 8

. old

alA

köz

leke

désh

ez é

s szá

llí-

tásh

oz k

apcs

olód

ó ké

pek,

ír

ások

gyű

jtése

.

TAn

mEn

ETjA

VASL

AT 4

. ÉV

FOLy

Am



38


39

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)1.

Beve

zeté

s a 4

. évf

olya

m

tana

nyag

ába.

Mily

en

felsz

erel

ésem

legy

en?

Ism

ételj

ük a

z edd

ig ta

-nu

ltaka

t!

A ta

nkön

yvbe

n ha

szná

-la

tos i

kono

k be

mut

atás

a,

elem

zése

. A ta

nuló

k be

szélj

enek

a n

yári

szü-

neti

élm

énye

ik a

lapj

án a

te

rmés

zeti

körn

yeze

tben

m

egism

ert a

nyag

okró

l, te

chni

kai e

szkö

zökr

ől.

Foga

lmak

, gon

dola

tok,

érzé

-se

k, té

nyek

köz

lése

szób

an.

Jele

nség

ek, v

álto

záso

k fe

lis-

mer

teté

se, r

ögzí

tése

írás

ban.

Tk. 3

–6. o

ldal

Kép

ek g

yűjté

se a

lakó

kör-

nyez

etrő

l.

2.A

VÁ

LTO

zó K

ÖR-

NYE

zET

Kör

nyez

etün

k te

gnap

és

ma

A g

yűjtö

tt ké

pany

ag

rend

ezés

e, a

lakó

hely

tö

rtén

eti e

mlé

kein

ek

bem

utat

ása,

az é

píté

-sz

etbe

n ha

szná

lato

s an

yago

k, e

szkö

zök

ösz-

szek

apcs

olás

a, a

fejlő

dés

nyom

on k

övet

ése.

A fe

jlődé

s meg

figye

lteté

se, a

vá

ltozá

s fel

ismer

teté

se.

A ré

gi id

ő és

nap

jain

k ép

ítési

szok

ásai

nak

szöv

eges

kife

j-té

se. A

tanu

lók

szók

incs

ének

bő

víté

se.

Tk. 7

. old

alÁ

gak,

gal

lyak

, lev

elek

gy

űjté

se.

3.A

bar

lang

tól a

mai

tele

-pü

lésig

A te

rmés

zeti

körn

yeze

t át

alak

íthat

óság

ának

m

egfig

yelte

tése

. Viz

sgá-

lódá

s ado

tt sz

empo

ntok

al

apjá

n a

lakó

hely

régi

ép

ítésű

inga

tlanj

ai é

s ko

rsze

rű la

kóhá

zak

kö-

zött.

Öss

zeha

sonl

ítási

képe

sség

fe

jlesz

tése

a h

ozot

t kép

ek,

vala

min

t a k

örny

ezet

ben

fel-

lelh

ető

építé

szet

i alk

otás

ok

segí

tség

ével

.

Tk. 8

. old

alA

köz

leke

désh

ez é

s szá

llí-

tásh

oz k

apcs

olód

ó ké

pek,

ír

ások

gyű

jtése

.

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)4.

Ház

term

észe

tes a

nya-

gokb

ólA

gye

reke

k ön

álló

terv

e-zé

ssel

kés

zítik

el a

ház

at

és a

ker

ítést

a k

apot

t an

yago

kból

.

Az e

mbe

r kör

nyez

etei

: tár

sa-

dalm

i, te

chni

kai,

term

észe

ti kö

rnye

zete

k ös

szef

üggé

séne

k ér

zéke

lteté

se. A

fejlő

dést

be

foly

ásol

ó té

nyez

ők fe

lso-

rolá

sa.

Tk. 1

0. o

ldal

ábr

áiU

jjnyi

vas

tag

gally

ak

gyűj

tése

. Kép

ek g

yűjté

se

külö

nböz

ő ke

reke

kről

a

szár

azfö

ldi k

özle

kedé

s té-

máb

an.

5.A

csú

szká

tól a

ker

ékig

A k

özle

kedé

s és a

szál

lí-tá

s fej

lődé

stör

téne

téne

k be

mut

atás

a a

tank

önyv

-be

n ta

lálh

ató

ábrá

k és

a

gyer

ekek

álta

l gyű

jtött

anya

gok

segí

tség

ével

.

A tu

dom

ány

ered

mén

yei-

nek

belá

ttatá

sa, a

kör

nyez

eti

prob

lém

ák le

küzd

éséh

ez p

o-zi

tív p

éldá

k sz

óbel

i kife

jtése

.

Tk. 1

1. o

ldal

Írás

ok, k

épek

gyű

jtése

a

vízi

köz

leke

dés t

émáb

an.

6.K

észí

tset

ek c

súsz

kát!

A c

súsz

ka el

kész

ítése

cs

opor

tmun

káva

l 4 fő

s cs

opor

tokb

an.

Kap

csol

atte

rem

tés a

köz

ös

mun

káho

z, a

tanu

lók

véle

-m

ényé

nek

meg

hallg

atás

a a

csús

zkáv

al v

égze

tt kí

sérle

t ta

pasz

tala

tairó

l. K

özös

cse

-le

kvés

, köz

ös a

lkot

ás ö

röm

é-ne

k át

élés

e.

Tk. 1

2. o

ldal

Any

aggy

űjté

s a lé

gi k

özle

-ke

désr

ől.



40


41

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)7.

Az ú

szó

farö

nktő

l a sé

ta-

hajó

zásig

A g

yűjtö

tt ké

pany

agok

, ír

ások

időr

endb

eli e

l-he

lyez

ése.

A ta

nkön

yv

fela

data

inak

öná

lló m

eg-

olda

tása

.

Az a

dott

körn

yeze

ti té

nyez

ők

és a

z em

beri

tevé

keny

ség

kö-

zötti

kap

csol

at m

eglá

ttatá

sa,

leír

atás

a és

lera

jzol

ása.

Akt

ív

szer

epvá

llalá

s a k

örny

ezet

m

egóv

ásáb

an. P

l: az

ivóv

íz

véde

lme,

a v

ízfo

gyas

ztás

cs

ökke

ntés

e, a

z álló

és f

olyó

-vi

zek

tiszt

ítása

.

Tk. 1

3–14

. old

alM

űany

ag p

ohár

, szí

vósz

ál,

stop

peró

ra sz

üksé

ges a

kö

vetk

ező

órár

a.

8.Em

ber a

leve

gőbe

nRe

pülő

gépm

aket

tek

ké-

szíté

se p

apírb

ól

Bubo

rékf

úvó

kísé

rlet

vége

ztet

ése.

Öná

lló te

r-ve

zés a

lapj

án re

pülő

gép-

mak

ette

k ké

szíté

se.

Egyé

ni ö

nálló

terv

ezés

, alk

o-tá

s, m

ajd

kipr

óbál

ás. R

öpte

-té

s idő

re. A

z alk

otás

sike

ré-

nek

átél

ése,

más

ok si

keré

nek

öröm

ére.

A k

udar

célm

ény,

a ku

darc

lekü

zdés

e.

Tk. 1

5–17

. old

alPr

ospe

ktus

okbó

l ter

v-ra

jzok

, épü

lete

k te

rv-

rajz

aina

k, k

ertte

rvez

é-se

k ra

jzai

nak

gyűj

tése

. Re

pülő

gépm

aket

tek

röpt

e-té

séne

k ve

rsen

ye.

9.

A m

űsza

ki á

bráz

olás

ne

mze

tköz

i nye

lve

A v

onal

fajtá

k és

a m

é-re

tmeg

adás

elem

eine

k ki

vetít

ése

proj

ekto

rral

. A

tant

erm

i táb

lára

a

tank

önyv

ábr

áján

ak fe

l-ra

jzol

ása.

Mag

yará

zat

a ki

vetít

ett k

ép, a

tábl

ai

rajz

és a

tank

önyv

ábr

á-já

nak

össz

ekap

csol

ása.

A tá

rsad

alm

i egy

üttm

űköd

és

és a

tech

nika

köl

csön

hatá

sa.

A fe

jlődé

s ele

nged

hete

tlen

felté

tele

a ra

jzi k

ifeje

zése

k eg

ység

es ér

telm

ezés

e. S

zak-

szav

ak ér

telm

ezés

e, sz

óbel

i m

egfo

galm

azás

a ra

jzi e

le-

mek

kel é

s a ra

jzi e

lem

ek

szak

mai

nev

e.

Tk. 1

8–19

. old

al.

A 1

9. o

ldal

1. p

ont-

jába

n sz

erep

lő fo

-ga

lmak

meg

hatá

ro-

zása

inak

elké

szíté

se

rajz

lapo

kra.

Játé

k, v

erse

ny a

műs

zaki

ra

jz el

emei

nek

felis

mer

é-sé

re é

s sza

ksza

vakk

al v

aló

meg

hatá

rozá

sára

. (A

győ

ztes

ek ju

talm

át a

ta

nuló

k dö

ntsé

k el

.)

A k

övet

kező

órá

ra a

tanu

-ló

k el

őre

kere

teze

tt A

/4-e

s m

űsza

ki ra

jzla

pot h

ozza

-na

k m

aguk

kal.



40


41

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)7.

Az ú

szó

farö

nktő

l a sé

ta-

hajó

zásig

A g

yűjtö

tt ké

pany

agok

, ír

ások

időr

endb

eli e

l-he

lyez

ése.

A ta

nkön

yv

fela

data

inak

öná

lló m

eg-

olda

tása

.

Az a

dott

körn

yeze

ti té

nyez

ők

és a

z em

beri

tevé

keny

ség

kö-

zötti

kap

csol

at m

eglá

ttatá

sa,

leír

atás

a és

lera

jzol

ása.

Akt

ív

szer

epvá

llalá

s a k

örny

ezet

m

egóv

ásáb

an. P

l: az

ivóv

íz

véde

lme,

a v

ízfo

gyas

ztás

cs

ökke

ntés

e, a

z álló

és f

olyó

-vi

zek

tiszt

ítása

.

Tk. 1

3–14

. old

alM

űany

ag p

ohár

, szí

vósz

ál,

stop

peró

ra sz

üksé

ges a

kö

vetk

ező

órár

a.

8.Em

ber a

leve

gőbe

nRe

pülő

gépm

aket

tek

ké-

szíté

se p

apírb

ól

Bubo

rékf

úvó

kísé

rlet

vége

ztet

ése.

Öná

lló te

r-ve

zés a

lapj

án re

pülő

gép-

mak

ette

k ké

szíté

se.

Egyé

ni ö

nálló

terv

ezés

, alk

o-tá

s, m

ajd

kipr

óbál

ás. R

öpte

-té

s idő

re. A

z alk

otás

sike

ré-

nek

átél

ése,

más

ok si

keré

nek

öröm

ére.

A k

udar

célm

ény,

a ku

darc

lekü

zdés

e.

Tk. 1

5–17

. old

alPr

ospe

ktus

okbó

l ter

v-ra

jzok

, épü

lete

k te

rv-

rajz

aina

k, k

ertte

rvez

é-se

k ra

jzai

nak

gyűj

tése

. Re

pülő

gépm

aket

tek

röpt

e-té

séne

k ve

rsen

ye.

9.

A m

űsza

ki á

bráz

olás

ne

mze

tköz

i nye

lve

A v

onal

fajtá

k és

a m

é-re

tmeg

adás

elem

eine

k ki

vetít

ése

proj

ekto

rral

. A

tant

erm

i táb

lára

a

tank

önyv

ábr

áján

ak fe

l-ra

jzol

ása.

Mag

yará

zat

a ki

vetít

ett k

ép, a

tábl

ai

rajz

és a

tank

önyv

ábr

á-já

nak

össz

ekap

csol

ása.

A tá

rsad

alm

i egy

üttm

űköd

és

és a

tech

nika

köl

csön

hatá

sa.

A fe

jlődé

s ele

nged

hete

tlen

felté

tele

a ra

jzi k

ifeje

zése

k eg

ység

es ér

telm

ezés

e. S

zak-

szav

ak ér

telm

ezés

e, sz

óbel

i m

egfo

galm

azás

a ra

jzi e

le-

mek

kel é

s a ra

jzi e

lem

ek

szak

mai

nev

e.

Tk. 1

8–19

. old

al.

A 1

9. o

ldal

1. p

ont-

jába

n sz

erep

lő fo

-ga

lmak

meg

hatá

ro-

zása

inak

elké

szíté

se

rajz

lapo

kra.

Játé

k, v

erse

ny a

műs

zaki

ra

jz el

emei

nek

felis

mer

é-sé

re é

s sza

ksza

vakk

al v

aló

meg

hatá

rozá

sára

. (A

győ

ztes

ek ju

talm

át a

ta

nuló

k dö

ntsé

k el

.)

A k

övet

kező

órá

ra a

tanu

-ló

k el

őre

kere

teze

tt A

/4-e

s m

űsza

ki ra

jzla

pot h

ozza

-na

k m

aguk

kal.

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott

tevé

keny

ségf

orm

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)10

.A

pap

írdob

oz m

űsza

ki

rajz

ának

elké

szíté

seTá

blán

bem

utat

óraj

z se

gíts

égév

el é

s a

tank

önyv

21.

old

alán

ta

lálh

ató

műs

zaki

ra

jz a

lapj

án k

észí

tsük

a

gyer

ekek

kel e

gyüt

t ha

ladv

a a

rajz

ot.

Vona

lzó

mel

letti

mm

po

ntos

ságú

mér

és,

vona

lfajtá

k ra

jzol

ása.

Fi

gyel

em-ö

sszp

onto

sítás

, sík

beli

tájé

kozó

dás,

térb

eli

alak

zat s

íkbe

li ké

péne

k el

kész

ítése

.

Hos

szú,

egy

enes

vo

nalz

ó, H

B-s j

elű

hegy

es ce

ruza

. Tk.

21

. old

al

cip

ősdo

bozt

ető,

cs

omag

olás

ra h

aszn

álha

tó

szín

es p

apíro

k, c

elof

án,

kötö

zőfo

nala

k, m

asni

k gy

űjté

se.

11.

Papí

rdob

oz

kész

ítése

aján

déko

k cs

omag

olás

ára

Kül

önbö

ző h

ajto

gatá

sok,

m

asni

köté

sek

bem

utat

ása.

Apr

óbb

tárg

yak

becs

omag

olás

a aj

ándé

kozá

sra.

A cs

omag

olás

kiv

itele

zésé

nek

elké

pzel

ése,

terv

ezés

i ké

pess

égek

kib

onta

kozt

atás

a,

képz

elet

ek m

egva

lósít

ása.

A

z ajá

ndék

ozás

i cél

ér

deké

nek

meg

fele

lő

csom

agol

ási e

ljárá

s fe

lism

erte

tése

.

Tk. 2

0. o

ldal

Kism

éret

ű pa

pírd

oboz

ok

gyűj

tése

(fog

krém

tá

rolá

sára

has

znál

t dob

oz,

üres

gyu

fásd

oboz

stb.

).

12.

Papí

rdob

oz k

észí

tése

ap

róbb

tárg

yak

táro

lásá

ra

Papí

rdob

oz el

kész

ítése

a

műs

zaki

rajz

ala

pján

. El

őraj

zolá

s a p

apírl

apra

, m

ajd

a ny

írás

, haj

lítás

és

raga

sztá

s műv

elet

eine

k ön

álló

elvé

gzés

e. A

sajá

t m

unka

érté

kelé

se.

Öná

lló te

rvez

és, a

lkot

ó te

véke

nysé

g. A

sajá

t m

unka

végz

és el

emzé

se.

Obj

ektív

öné

rték

elés

.

Tk. 2

2. o

ldal

Fa é

pítő

elem

ek, f

a ép

ítőel

emes

játé

k gy

űjté

se.



42


43

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)13

.A

tárg

yak

néze

ti áb

rá-

zolá

saA

vet

ület

i ábr

ázol

ás

szem

lélte

tésé

re h

aszn

ált

képs

íkre

ndsz

er b

emu-

tatá

sa. É

pítő

elem

ek

felis

mer

teté

se v

etül

eti

ábrá

ról.

Térb

eli t

ájék

ozód

ás, t

érle

ké-

pezé

s, m

érés

, raj

zolá

s hat

ár-

vona

lak

men

tén.

Önk

ifeje

zés

képi

elem

ekke

l. M

űsza

ki

ábrá

zolá

si sz

akki

feje

zése

k al

kalm

azás

ának

gya

korlá

sa.

Proj

ekto

r vag

y sz

á-m

ítógé

p se

gíts

égév

el

bem

utat

ni a

tárg

yak

néze

ti ké

pét.

Tk. 2

4.

olda

l. Tk

. 25.

old

alra

ra

jzol

tass

uk a

ta-

nuló

kkal

a v

etül

eti

képe

t.

Olv

asm

ányo

k, k

épek

gyű

j-té

se m

ikul

ási s

zoká

sokr

ól

és a

kar

ácso

nyró

l.

14.

TÉLI

üN

NEP

EKA

z adv

ent

Adv

enti

napt

ár b

árán

y-ká

kból

A k

arác

sony

hoz k

ap-

csol

ódó

hagy

omán

yok

bem

utat

ása.

Az ü

nnep

i ké

szül

ődés

élm

énye

inek

, ér

zése

inek

egy

éni k

ife-

jezé

se.

Egyé

ni k

reat

ivitá

s kib

onta

-ko

ztat

ása.

Poz

itív

érze

lmi

meg

nyilv

ánul

ások

. Érd

ek-

lődé

s fel

kelté

se aj

ándé

kok

kész

ítésé

re, k

örny

ezet

bará

t cs

omag

olás

i eljá

ráso

k ig

ény-

bevé

telé

re.

Tk. 2

8–30

. old

al.

cso

port

okna

k al

u-fó

lia, v

atta

, fes

ték,

ec

sete

k bi

ztos

ítása

.

Szín

es g

umik

arto

nok

gyűj

tése

. Vas

tag

szín

es

papí

rok

gyűj

tése

, filc

toll-

kész

lete

k be

hoza

tala

.

15.

Meg

érke

zett

a M

ikul

ásSz

óbel

i bes

zám

olók

a

mik

ulás

i élm

énye

kről

. A

tant

erem

dek

orál

ása

az ü

nnep

i kés

zülő

dés

jegy

ében

.

Alk

otó

rész

véte

l a ta

nter

em

dísz

ítési

mun

kála

taib

an,

egyé

ni é

s cso

port

os ré

szvé

-te

l. A

poz

itív,

előr

emut

ató

érze

lmek

erős

ítése

.

Tk. 3

1. o

ldal

. Kiv

e-tít

őn b

emut

atni

más

or

szág

ok aj

ándé

ko-

zási

szok

ásai

t (M

i-ku

lás,

kará

cson

y).

Rajz

lap,

átte

tsző

szín

es

papí

rok,

ara

ny fó

lia sz

ük-

sége

s a k

övet

kező

órá

ra,

eset

leg

aran

y sz

ínű

filct

oll.



42


43

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)13

.A

tárg

yak

néze

ti áb

rá-

zolá

saA

vet

ület

i ábr

ázol

ás

szem

lélte

tésé

re h

aszn

ált

képs

íkre

ndsz

er b

emu-

tatá

sa. É

pítő

elem

ek

felis

mer

teté

se v

etül

eti

ábrá

ról.

Térb

eli t

ájék

ozód

ás, t

érle

ké-

pezé

s, m

érés

, raj

zolá

s hat

ár-

vona

lak

men

tén.

Önk

ifeje

zés

képi

elem

ekke

l. M

űsza

ki

ábrá

zolá

si sz

akki

feje

zése

k al

kalm

azás

ának

gya

korlá

sa.

Proj

ekto

r vag

y sz

á-m

ítógé

p se

gíts

égév

el

bem

utat

ni a

tárg

yak

néze

ti ké

pét.

Tk. 2

4.

olda

l. Tk

. 25.

old

alra

ra

jzol

tass

uk a

ta-

nuló

kkal

a v

etül

eti

képe

t.

Olv

asm

ányo

k, k

épek

gyű

j-té

se m

ikul

ási s

zoká

sokr

ól

és a

kar

ácso

nyró

l.

14.

TÉLI

üN

NEP

EKA

z adv

ent

Adv

enti

napt

ár b

árán

y-ká

kból

A k

arác

sony

hoz k

ap-

csol

ódó

hagy

omán

yok

bem

utat

ása.

Az ü

nnep

i ké

szül

ődés

élm

énye

inek

, ér

zése

inek

egy

éni k

ife-

jezé

se.

Egyé

ni k

reat

ivitá

s kib

onta

-ko

ztat

ása.

Poz

itív

érze

lmi

meg

nyilv

ánul

ások

. Érd

ek-

lődé

s fel

kelté

se aj

ándé

kok

kész

ítésé

re, k

örny

ezet

bará

t cs

omag

olás

i eljá

ráso

k ig

ény-

bevé

telé

re.

Tk. 2

8–30

. old

al.

cso

port

okna

k al

u-fó

lia, v

atta

, fes

ték,

ec

sete

k bi

ztos

ítása

.

Szín

es g

umik

arto

nok

gyűj

tése

. Vas

tag

szín

es

papí

rok

gyűj

tése

, filc

toll-

kész

lete

k be

hoza

tala

.

15.

Meg

érke

zett

a M

ikul

ásSz

óbel

i bes

zám

olók

a

mik

ulás

i élm

énye

kről

. A

tant

erem

dek

orál

ása

az ü

nnep

i kés

zülő

dés

jegy

ében

.

Alk

otó

rész

véte

l a ta

nter

em

dísz

ítési

mun

kála

taib

an,

egyé

ni é

s cso

port

os ré

szvé

-te

l. A

poz

itív,

előr

emut

ató

érze

lmek

erős

ítése

.

Tk. 3

1. o

ldal

. Kiv

e-tít

őn b

emut

atni

más

or

szág

ok aj

ándé

ko-

zási

szok

ásai

t (M

i-ku

lás,

kará

cson

y).

Rajz

lap,

átte

tsző

szín

es

papí

rok,

ara

ny fó

lia sz

ük-

sége

s a k

övet

kező

órá

ra,

eset

leg

aran

y sz

ínű

filct

oll.

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a té

mak

örhö

z (p

roje

kt,

gyűj

tőm

unka

, ját

ék st

b.)

16.

Kar

ácso

nyU

jjbáb

ok k

észí

tése

cso

port

ok k

iala

kítá

sa a

bá

bját

ék b

emut

atás

ához

. A

cso

port

ok m

unká

já-

nak

irán

yítá

sa a

ktív

és

pass

zív

ráha

táso

kkal

.

Fele

lőss

égtu

dat a

lakí

tása

, er

ősíté

se. E

gyén

i meg

nyilv

á-nu

láso

k a

csop

orto

n be

lül.

A c

sopo

rtm

unka

ered

mén

ye

és fü

ggős

ége

az e

gyén

i telj

e-sít

mén

yekt

ől.

Moz

gath

ató

tábl

a,

mel

y a

szer

eplő

ket

taka

rja, c

sak

az u

jj-bá

bok

moz

gatá

sa

érvé

nyes

üljö

n.

Tk. 3

2–33

. old

al

A k

arác

sony

i ajá

ndék

tár-

gyak

any

agai

nak

gyűj

tése

.

17.

Ajá

ndék

tárg

y ka

rá-

cson

yra

Méc

sest

artó

kés

zíté

se

Ajá

ndék

ötle

tek

bem

u-ta

tása

. Az a

jánd

éktá

rgy

kész

ítésé

hez h

aszn

ált

eszk

özök

és s

zers

zám

ok

szak

szer

ű ha

szná

latá

nak

bem

utat

ása.

Ért

ékel

ési

szem

pont

ok a

z elk

észí

-te

tt m

unká

khoz

.

Öná

lló te

rvez

és. E

mlé

ke-

zetb

ől id

ézzü

k fe

l, ho

gyan

né

z ki a

kar

ácso

nyi ü

nnep

i te

rítet

t asz

tal.

Péld

aker

esé-

sek

szem

élyh

ez il

lő aj

ándé

k-tá

rgya

kra.

Bel

eélő

kép

essé

g fe

jlesz

tése

az a

jánd

ékok

át

adás

akor

. Ajá

ndék

ok re

ali-

tásá

nak

meg

ítélé

se.

Tk. 3

4. o

ldal

Pros

pekt

usok

gyű

jtése

ko

nyha

i ber

ende

zése

kről

. Fé

nyké

pek

sajá

t kon

y-há

król

. Kép

ek ré

gi é

s mai

ko

nyha

i esz

közö

kről

.

18.

A L

AK

ÁS

LEG

FON

TO-

SABB

HEL

YIS

ÉGE:

A

KO

NY

HA

Kon

yhák

rége

n és

ma

A la

kóté

r fel

oszt

ásán

ak

bem

utat

ása

funk

ciók

sz

erin

t. Pé

ldák

felso

rolá

-sa

a la

kóté

r gaz

dasá

gos,

éssz

erű,

egé

szsé

ges f

el-

oszt

ásár

a.

Az e

ddig

tanu

lt ism

eret

ek

rend

szer

ezés

e. c

sopo

rto-

sítás

ok v

égzé

se k

ülön

böző

sz

empo

ntok

ala

pján

. Azo

nos

és k

ülön

böző

jegy

ek fe

lso-

rolá

sa a

kon

yhai

ber

ende

zé-

sekb

en é

s kon

yhat

echn

ikai

m

unká

kban

.

Proj

ekto

r seg

ítsé-

géve

l az i

smer

etek

m

egér

tésé

hez k

épek

be

mut

atás

a. K

ony-

hai k

isgép

ek k

onk-

rét b

emut

atás

a. P

l. te

afőz

ő, sz

endv

ics-

sütő

, ken

yérp

irító

, st

b. T

k. 3

5–36

. old

al

Rece

ptek

gyű

jtése

kön

y-ny

en el

kész

íthet

ő tíz

órai

-ho

z, u

zson

náho

z.



44


45

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

ta

nesz

közö

k

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)19

.K

észí

tset

ek fi

nom

uz

sonn

át!

Főzz

etek

gyü

möl

cste

át!

Proj

ektm

unka

. Öss

zete

tt fe

lada

tok

rész

ekre

osz

tá-

sa, a

z egy

es ré

szte

rüle

tek

sorb

a re

ndez

ése

és el

-vé

gezt

etés

e. É

lelm

iszer

-fo

gyas

ztás

i szo

káso

k el

emzé

se a

z egé

szsé

ges

tápl

álko

zás t

ükré

ben.

Az e

gész

ségg

el, a

fogy

asz-

táss

al é

s a k

örny

ezet

tel k

ap-

csol

atos

társ

adal

mi s

zoká

sok

tuda

tosít

ása.

Egé

szsé

ges t

áp-

lálk

ozás

, egé

szsé

ges é

tele

k el

kész

ítésé

nek

felté

tele

i. A

z eg

észs

éges

éte

lek

össz

etev

ői.

Alk

otó

rész

véte

l a p

áros

és a

cs

opor

tmun

kába

n eg

yará

nt.

Ábr

ák b

emut

atás

a sz

épen

terít

ett a

sz-

talró

l tíz

órai

zásh

oz,

uzso

nnáz

ásho

z.

Tk. 3

7–38

. old

al

Kép

ek, v

erse

k, o

lvas

-m

ányr

észl

etek

gyű

jtése

a

vízi

köz

leke

dés é

s szá

llítá

s té

máh

oz. H

ogya

n te

tték

ezt e

lőde

ink?

A v

itorlá

s ha

jó k

észí

tésé

hez s

zük-

sége

s any

agok

, esz

közö

k el

őkés

zíté

se.

20.

A T

ERM

ÉSzE

T ER

ŐI

A v

íz h

aszn

aK

észí

tset

ek v

itorlá

s ha-

jót!

A v

íz m

int é

letü

nk le

g-fo

ntos

abb

elem

e, m

int

legr

égeb

bi er

őfor

rásu

nk

bem

utat

ása.

A v

ízi k

öz-

leke

dés f

ejlő

dést

örté

ne-

téne

k fe

ldol

gozá

sa.

A tu

dom

ány

ered

mén

yein

ek

felh

aszn

álás

a a

term

észe

t m

egism

erhe

tősé

gére

. A te

r-m

észe

tből

adó

dó er

őhat

ások

fe

lhas

znál

ása

a te

chni

kába

n.

Az é

lővi

lág

véde

lme,

cse

le-

kede

tein

k kö

vetk

ezm

énye

i-ne

k fe

lmér

ése,

kör

nyez

etün

k vé

delm

ének

figy

elem

bevé

te-

léve

l.

Tk. 3

9–41

. old

al.

A v

íz m

int é

ltető

el

em és

erőf

orrá

s be-

mut

atás

a a

gyűj

tött

anya

gok

alap

ján,

a

tank

önyv

ábr

áina

k fe

lhas

znál

ásáv

al.

A h

íd k

észí

tésé

hez s

zük-

sége

s any

agok

öss

zegy

űj-

tése

. 2 d

b 10

0 x

240

kar-

tonp

apír,

4 d

b hu

rkap

álci

-ka

, 2 m

köt

őfon

al.

21.

Mod

elle

zzet

ek h

idak

at!

A ta

nkön

yv 4

3. o

ldal

m

űsza

ki ra

jzi á

bráj

ának

se

gíts

égév

el m

inde

n ta

-nu

ló k

észí

tse

el k

arto

n-pa

pírr

a a

hídp

álya

alsó

és

felső

rész

ét, v

alam

int

a hu

rkap

álci

káka

t dar

a-bo

lja fe

l.

Rajz

olás

, mér

és. Ö

ssze

ha-

sonl

ítás a

val

óság

os h

íd

elem

ei é

s a m

odel

lhíd

elem

ei

közö

tt: el

neve

zés,

anya

gfél

e-sé

g és

funk

ció

alap

ján.

A

meg

szok

ottó

l elté

rő m

o-de

llkés

zíté

si ja

vasla

tok

elem

-zé

se.

Tk. 4

2–43

. old

alA

híd

épí

tésé

hez k

apcs

o-ló

dó sz

akm

ák ö

ssze

gyűj

-té

se. E

zen

szak

mák

meg

-sz

erzé

séhe

z mily

en is

kola

i vé

gzet

tség

re v

an sz

üksé

g?



44


45

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

ta

nesz

közö

k

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)19

.K

észí

tset

ek fi

nom

uz

sonn

át!

Főzz

etek

gyü

möl

cste

át!

Proj

ektm

unka

. Öss

zete

tt fe

lada

tok

rész

ekre

osz

tá-

sa, a

z egy

es ré

szte

rüle

tek

sorb

a re

ndez

ése

és el

-vé

gezt

etés

e. É

lelm

iszer

-fo

gyas

ztás

i szo

káso

k el

emzé

se a

z egé

szsé

ges

tápl

álko

zás t

ükré

ben.

Az e

gész

ségg

el, a

fogy

asz-

táss

al é

s a k

örny

ezet

tel k

ap-

csol

atos

társ

adal

mi s

zoká

sok

tuda

tosít

ása.

Egé

szsé

ges t

áp-

lálk

ozás

, egé

szsé

ges é

tele

k el

kész

ítésé

nek

felté

tele

i. A

z eg

észs

éges

éte

lek

össz

etev

ői.

Alk

otó

rész

véte

l a p

áros

és a

cs

opor

tmun

kába

n eg

yará

nt.

Ábr

ák b

emut

atás

a sz

épen

terít

ett a

sz-

talró

l tíz

órai

zásh

oz,

uzso

nnáz

ásho

z.

Tk. 3

7–38

. old

al

Kép

ek, v

erse

k, o

lvas

-m

ányr

észl

etek

gyű

jtése

a

vízi

köz

leke

dés é

s szá

llítá

s té

máh

oz. H

ogya

n te

tték

ezt e

lőde

ink?

A v

itorlá

s ha

jó k

észí

tésé

hez s

zük-

sége

s any

agok

, esz

közö

k el

őkés

zíté

se.

20.

A T

ERM

ÉSzE

T ER

ŐI

A v

íz h

aszn

aK

észí

tset

ek v

itorlá

s ha-

jót!

A v

íz m

int é

letü

nk le

g-fo

ntos

abb

elem

e, m

int

legr

égeb

bi er

őfor

rásu

nk

bem

utat

ása.

A v

ízi k

öz-

leke

dés f

ejlő

dést

örté

ne-

téne

k fe

ldol

gozá

sa.

A tu

dom

ány

ered

mén

yein

ek

felh

aszn

álás

a a

term

észe

t m

egism

erhe

tősé

gére

. A te

r-m

észe

tből

adó

dó er

őhat

ások

fe

lhas

znál

ása

a te

chni

kába

n.

Az é

lővi

lág

véde

lme,

cse

le-

kede

tein

k kö

vetk

ezm

énye

i-ne

k fe

lmér

ése,

kör

nyez

etün

k vé

delm

ének

figy

elem

bevé

te-

léve

l.

Tk. 3

9–41

. old

al.

A v

íz m

int é

ltető

el

em és

erőf

orrá

s be-

mut

atás

a a

gyűj

tött

anya

gok

alap

ján,

a

tank

önyv

ábr

áina

k fe

lhas

znál

ásáv

al.

A h

íd k

észí

tésé

hez s

zük-

sége

s any

agok

öss

zegy

űj-

tése

. 2 d

b 10

0 x

240

kar-

tonp

apír,

4 d

b hu

rkap

álci

-ka

, 2 m

köt

őfon

al.

21.

Mod

elle

zzet

ek h

idak

at!

A ta

nkön

yv 4

3. o

ldal

m

űsza

ki ra

jzi á

bráj

ának

se

gíts

égév

el m

inde

n ta

-nu

ló k

észí

tse

el k

arto

n-pa

pírr

a a

hídp

álya

alsó

és

felső

rész

ét, v

alam

int

a hu

rkap

álci

káka

t dar

a-bo

lja fe

l.

Rajz

olás

, mér

és. Ö

ssze

ha-

sonl

ítás a

val

óság

os h

íd

elem

ei é

s a m

odel

lhíd

elem

ei

közö

tt: el

neve

zés,

anya

gfél

e-sé

g és

funk

ció

alap

ján.

A

meg

szok

ottó

l elté

rő m

o-de

llkés

zíté

si ja

vasla

tok

elem

-zé

se.

Tk. 4

2–43

. old

alA

híd

épí

tésé

hez k

apcs

o-ló

dó sz

akm

ák ö

ssze

gyűj

-té

se. E

zen

szak

mák

meg

-sz

erzé

séhe

z mily

en is

kola

i vé

gzet

tség

re v

an sz

üksé

g?

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)22

.H

ídm

aket

t öss

zeál

lítás

a te

rmés

zete

s any

agok

ból

A ta

nuló

k öt

lete

i ala

pján

kü

lönb

öző

hida

k be

mu-

tatá

sa, p

l. le

góbó

l, fé

m,

fa v

agy

műa

nyag

épí

tő-

elem

ekbő

l.

Egyé

ni ö

tlete

k le

írás

a,

meg

foga

lmaz

ása

a hí

d ké

-sz

ítésé

vel k

apcs

olat

ban.

M

egfig

yelé

sek

vége

ztet

ése

hida

kon

való

átk

elés

ese

tére

. Ta

pasz

tala

tok

meg

besz

élés

e,

köve

tkez

teté

sek

levo

nása

.

Völ

gyhi

dak,

függ

ő-hi

dak

bem

utat

ása

proj

ekto

rral

. Tk

. 43.

old

al

Kép

ek g

yűjté

se sz

éler

őmű-

vekr

ől. M

egúj

uló

ener

gia-

forr

ások

felk

utat

ása.

A

köv

etke

ző ó

rára

kar

ton-

papí

r, ür

es fé

m- v

agy

mű-

anya

g do

boz,

toal

ettp

apír-

heng

er, k

erek

sajto

sdob

oz,

szín

es p

apír

szük

sége

s.

23.

A sz

élen

ergi

a ha

szno

sí-tá

saSz

élm

alom

kész

ítés

A sz

élm

alom

alk

atré

sze-

inek

bem

utat

ása

és m

int

alap

anya

gokn

ak a

viz

s-gá

lata

, meg

figye

lése

k vé

gezt

etés

e.

A ta

pasz

talá

sok

alap

ján

össz

efüg

gése

k m

egfo

gal-

maz

ása.

cso

port

mun

ka

meg

szer

vezé

se: a

4 fő

s cs

opor

tok

egy-

egy

alka

t-ré

szt k

észí

tene

k el

, maj

d kö

zöse

n ös

szeá

llítjá

k a

mod

ellt.

Az e

mbe

ri te

véke

nysé

g sz

e-re

pe a

term

észe

t ene

rgiá

inak

fe

lhas

znál

ásáb

an. A

term

é-sz

eti e

nerg

iafo

rrás

ok á

tala

-kí

that

óság

ának

bel

átta

tása

.

Szél

erőm

űvek

be-

mut

atás

a kö

nyve

k-bő

l, in

tern

etrő

l. Tk

. 44–

47. o

ldal

Az e

ddig

kés

zíte

tt m

aket

-te

k, m

odel

lek,

mun

ka-

dara

bok

össz

egyű

jtése

a

kiál

lítás

hoz.

24.

Kiá

llítá

s az e

ddig

kés

zí-

tett

tárg

yakb

ólEg

yéni

pro

dukt

umok

, va

lam

int a

köz

ösen

ké-

szíte

tt m

odel

lek

bem

uta-

tása

. A k

örny

ezet

tel v

aló

harm

onik

us k

apcs

olat

m

egte

rem

tése

a sz

épen

, es

ztét

ikus

an ö

ssze

állí-

tott

kiál

lítás

sal.

Az ö

nért

ékel

és é

s más

ok

mun

kája

reál

is ér

téke

lésé

-ne

k gy

akor

lása

. Az é

rték

elés

sz

óbel

i és í

rásb

eli k

ifeje

zése

. N

yito

ttság

gya

korlá

sa a

z isk

olat

ársa

k, a

szül

ők é

s a

tant

estü

let f

elé.

A ta

nter

embe

n va

gy

az is

kola

kiá

llító

he-

lyisé

gébe

n m

utas

suk

be a

z öss

zegy

űjtö

tt an

yago

t. Tk

. 48.

old

al

Fars

angi

jelm

ezek

ről k

é-pe

k gy

űjté

se.

A fa

rsan

g ér

telm

ezés

éhez

tö

rtén

etek

gyű

jtése

.



46


47

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

até

mak

örhö

z (p

roje

kt,

gyűj

tőm

unka

, ját

ék st

b.)

25.

TAVA

SzI ü

NN

EPEK

Udv

ari b

olon

d ké

szíté

se

fars

angr

a

A fa

rsan

g tö

rtén

etén

ek

bem

utat

ása.

Öná

lló

terv

ezés

a ta

nkön

yv 4

9.

olda

l ábr

áina

k fe

lhas

z-ná

lásá

val.

A fe

lhas

znál

t any

agok

viz

s-gá

lata

a sz

ínük

, tap

intá

suk,

m

egm

unká

lhat

óság

uk a

lap-

ján.

Meg

figye

lése

k vé

gzés

e.

Tapa

szta

lato

k rö

gzíté

se sz

ó-ba

n és

írás

ban.

Tk. 4

9. o

ldal

. Far

-sa

ngi b

uli r

észl

e-te

inek

bem

utat

ása

proj

ekto

r vag

y tv

se

gíts

égév

el.

Fars

angi

bul

i ren

dezé

sé-

hez s

züks

éges

any

agok

, es

zköz

ök b

egyű

jtése

a ta

-nu

lók

igén

yeih

ez, k

érés

ei-

hez i

gazo

dva.

26.

Fars

angi

mul

atsá

g az

os

ztál

ynak

A

tant

erem

átr

ende

zése

, dí

szíté

se, v

idám

, vic

ces

buli

meg

tart

ásár

a. E

gy-

szer

ű en

ni- é

s inn

ival

ó el

kész

ítése

, ízl

éses

tála

-lá

sa, k

ínál

ása

és fo

gyas

z-tá

sa.

Egyé

ni ér

zelm

ek k

ifeje

zése

. A

köz

ös él

mén

yek

átél

ése,

po

zitív

szór

akoz

ás, k

ikap

-cs

olód

ás.

Tk. 5

0–51

. old

alSz

övés

sel k

észí

tett

ter-

mék

ek g

yűjté

se. K

épek

, új

ságc

ikke

k gy

űjté

se a

sz

övés

ről.

27.

TER

MÉS

zETE

S A

NYA

-G

OK

A sz

övés

Sz

ínes

falik

ép k

észí

tése

A k

ézm

űves

ség

jele

n-tő

ségé

nek

bem

utat

ása.

A

hel

yi n

épm

űvés

zet

felk

utat

ása,

nép

i mes

ter-

embe

r bes

zám

olój

ának

m

egha

llgat

ása.

Szí

nes

falik

ép k

észí

tése

szöv

ési

műv

elet

tel.

A la

kóhe

ly n

evez

etes

sége

-in

ek m

egism

erte

tése

. Kör

-ny

ezet

ünkb

en fe

llelh

ető

alko

táso

k ké

szítő

inek

meg

is-m

erés

e, a

zok

meg

becs

ülés

e.

Más

ok é

s saj

át m

agun

k ál

tal

kész

ített

mun

kák

érté

kein

ek

felis

mer

ése,

meg

becs

ülés

e.

Tk. 2

6–27

. old

alM

árci

us 1

5-i n

emze

ti ün

nepü

nk tö

rtén

etév

el

kapc

sola

tos k

épek

, írá

sok

gyűj

tése

. A N

emze

ti da

l és

a 12

pon

t szö

vege

.



46


47

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

até

mak

örhö

z (p

roje

kt,

gyűj

tőm

unka

, ját

ék st

b.)

25.

TAVA

SzI ü

NN

EPEK

Udv

ari b

olon

d ké

szíté

se

fars

angr

a

A fa

rsan

g tö

rtén

etén

ek

bem

utat

ása.

Öná

lló

terv

ezés

a ta

nkön

yv 4

9.

olda

l ábr

áina

k fe

lhas

z-ná

lásá

val.

A fe

lhas

znál

t any

agok

viz

s-gá

lata

a sz

ínük

, tap

intá

suk,

m

egm

unká

lhat

óság

uk a

lap-

ján.

Meg

figye

lése

k vé

gzés

e.

Tapa

szta

lato

k rö

gzíté

se sz

ó-ba

n és

írás

ban.

Tk. 4

9. o

ldal

. Far

-sa

ngi b

uli r

észl

e-te

inek

bem

utat

ása

proj

ekto

r vag

y tv

se

gíts

égév

el.

Fars

angi

bul

i ren

dezé

sé-

hez s

züks

éges

any

agok

, es

zköz

ök b

egyű

jtése

a ta

-nu

lók

igén

yeih

ez, k

érés

ei-

hez i

gazo

dva.

26.

Fars

angi

mul

atsá

g az

os

ztál

ynak

A

tant

erem

átr

ende

zése

, dí

szíté

se, v

idám

, vic

ces

buli

meg

tart

ásár

a. E

gy-

szer

ű en

ni- é

s inn

ival

ó el

kész

ítése

, ízl

éses

tála

-lá

sa, k

ínál

ása

és fo

gyas

z-tá

sa.

Egyé

ni ér

zelm

ek k

ifeje

zése

. A

köz

ös él

mén

yek

átél

ése,

po

zitív

szór

akoz

ás, k

ikap

-cs

olód

ás.

Tk. 5

0–51

. old

alSz

övés

sel k

észí

tett

ter-

mék

ek g

yűjté

se. K

épek

, új

ságc

ikke

k gy

űjté

se a

sz

övés

ről.

27.

TER

MÉS

zETE

S A

NYA

-G

OK

A sz

övés

Sz

ínes

falik

ép k

észí

tése

A k

ézm

űves

ség

jele

n-tő

ségé

nek

bem

utat

ása.

A

hel

yi n

épm

űvés

zet

felk

utat

ása,

nép

i mes

ter-

embe

r bes

zám

olój

ának

m

egha

llgat

ása.

Szí

nes

falik

ép k

észí

tése

szöv

ési

műv

elet

tel.

A la

kóhe

ly n

evez

etes

sége

-in

ek m

egism

erte

tése

. Kör

-ny

ezet

ünkb

en fe

llelh

ető

alko

táso

k ké

szítő

inek

meg

is-m

erés

e, a

zok

meg

becs

ülés

e.

Más

ok é

s saj

át m

agun

k ál

tal

kész

ített

mun

kák

érté

kein

ek

felis

mer

ése,

meg

becs

ülés

e.

Tk. 2

6–27

. old

alM

árci

us 1

5-i n

emze

ti ün

nepü

nk tö

rtén

etév

el

kapc

sola

tos k

épek

, írá

sok

gyűj

tése

. A N

emze

ti da

l és

a 12

pon

t szö

vege

.

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)28

.N

EMzE

TI ü

NN

E-Pü

NK

Tabl

ó m

árci

us 1

5-ér

e

Fehé

r kar

tonr

a ta

bló

kész

ítése

. Az 1

848-

as

szab

adsá

ghar

c ese

mé-

nyei

nek

fele

leve

níté

se.

Érze

lmi é

s ért

elm

i rá-

hang

olás

a k

özös

ünn

ep-

lésr

e.

Mag

yaro

rszá

ghoz

, haz

ánk-

hoz k

ötőd

és ér

zésé

nek

mé-

lyíté

se. P

élda

képe

k vá

lasz

tá-

sa, p

ozití

v tu

lajd

onsá

gjeg

yek

meg

ismer

teté

se a

szab

adsá

g-ha

rc ifj

aina

k be

mut

atás

ával

. A

köz

össé

ghez

tart

ozás

érzé

-sé

nek

mél

yíté

se. N

emze

tünk

hő

sein

ek m

egbe

csül

ése.

Tk. 5

2–53

. old

al.

Szab

adsá

ghar

choz

ka

pcso

lódó

dal

ok

meg

hallg

atás

a.

Gyű

jtés a

hús

vét e

lnev

e-zé

sről

, hús

véti

szok

ások

-ró

l, a

csal

ádi h

agyo

má-

nyok

ról.

Kép

ek, v

erse

k,

mon

dóká

k gy

űjté

se a

hú

svét

ról.

29.

Hús

vét

Vir

ágos

tojá

star

tó-

kosz

orú

kész

ítése

A h

úsvé

t min

t ker

esz-

tény

ünn

ep b

emut

atás

a.

Hag

yom

ányo

k, n

épsz

o-ká

sok

húsv

étko

r az a

dott

hely

en. A

jánd

ékké

szíté

s a

húsv

éti a

szta

lra.

A k

özös

játé

k és

a k

özös

tá

nc ö

röm

e. A

kül

önbö

ző

kultú

rák

elfo

gadá

sa. A

lkot

ó ré

szvé

tel a

vir

ágos

tojá

star

tó

kész

ítésé

ben.

Tk. 5

4–55

. old

alPr

ospe

ktus

ok g

yűjté

se,

mel

yekb

en k

ülön

böző

gé

peke

t lát

hatu

nk. K

erék

-pá

rokr

ól k

épek

: rég

i kor

ke

rékp

árja

i és j

elen

legi

, m

oder

n ke

rékp

árok

, mo-

tork

erék

páro

k, sz

emél

y-au

tók.

30.

GÉP

EK A

KÖ

RN

YEzE

-Tü

NK

BEN

Az e

gysz

erű

gépe

k

Kon

krét

gép

ek b

emu-

tatá

sa a

z egy

szer

ű sz

er-

keze

ttől a

bon

yolu

ltabb

át

téte

lekk

el m

űköd

ő gé

peki

g. Ö

ssze

haso

nlí-

táso

k vé

gezt

etés

e: m

iben

se

gíte

nek;

mily

en v

eszé

-ly

eket

rejte

nek;

mib

en

mut

atna

k eg

yező

sége

t; m

iben

kül

önbö

znek

eg

ymás

tól.

A re

ndsz

ersz

emlé

let f

ejle

sz-

tése

, a k

örül

öttü

nk lé

vő g

é-pe

k cs

opor

tosít

ása,

funk

ció-

ik, a

nyag

aik

és fe

lvet

t ene

r-gi

áik

alap

ján.

Sza

ksza

vak

hasz

nála

tána

k gy

akor

olta

tá-

sa, a

szób

eli k

ifeje

zőké

szsé

g fe

jlesz

tése

.

Tk. 5

7–58

. old

alK

erek

sajto

sdob

ozok

, pa-

pírg

urig

ák, h

ullá

mpa

pír,

véko

ny, e

gyen

es g

ally

ak é

s ci

pősd

oboz

tető

gyű

jtése

.



48


49

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)31

.K

özlő

műv

ekK

özlő

műm

odel

lek

Egys

zerű

haj

tásm

odel

lek

össz

eállí

tása

cso

por-

tokb

an. S

zem

pont

ok a

ha

jtásm

odel

lek

műk

ödé-

séhe

z: m

ilyen

elem

ekbő

l ál

lnak

; mily

en a

nyag

ból

kész

ülje

nek;

mily

en fe

l-ad

atok

at lá

tnak

el; m

i-ly

en k

övet

elm

énye

knek

ke

ll m

egfe

leln

iük.

Egyé

ni é

s cso

port

os b

eszá

-m

oló

a m

egad

ott s

zem

pon-

tok

alap

ján.

A ta

nult

ismer

e-te

k, m

egfig

yelé

sek,

tapa

szta

-lá

sok

alap

ján

a ha

jtásm

echa

-ni

zmus

ok el

emzé

se.

Tk. 5

9–62

. old

al. K

i-ve

títőv

el a

tank

önyv

áb

ráin

ak el

emzé

se.

Vers

ek, d

alok

gyű

jtése

an

yák

napj

ára.

Ajá

ndék

-ké

szíté

shez

any

aggy

űjté

s. Sz

ínes

kre

pp-p

apíro

k,

véko

ny d

róth

uzal

és z

öld

fest

ék.

32.

Any

ák n

apja

cuk

orvi

rág

kész

ítése

an

yák

napj

ára

A c

salá

d ös

szet

arto

zásá

-ra

poz

itív

péld

ák á

llítá

-sa

. Egy

éni b

eszá

mol

ók

meg

hallg

atás

a az

előr

e ki

adot

t jav

asla

tokr

a:

mel

yik

csal

ádba

n ho

-gy

an ü

nnep

lik a

z éde

s-an

yáka

t és a

nag

yma-

mák

at.

A c

salá

dhoz

tart

ozás

érzé

-sé

nek

elm

élyí

tése

. Az a

nya

szer

epén

ek fo

ntos

sága

, meg

-be

csül

ése.

A sz

eret

et m

int

tula

jdon

ságj

egy.

Tört

énet

i át

teki

ntés

: hog

yan

kösz

ön-

tötté

k ré

gen

és m

a az

éde

s-an

yáka

t Mag

yaro

rszá

gon

és

a kü

lföld

i ors

zágo

kban

.

Tk. 5

6. o

ldal

. Kés

z aj

ándé

ktár

gyak

be-

mut

atás

a.

Köz

leke

dési

eszk

özök

ké-

pein

ek g

yűjté

se, s

zára

zföl

-di

, víz

i és l

égi k

özle

kedé

si es

zköz

ök. A

köz

leke

dést

se

gítő

jelz

ések

re sz

öveg

es

anya

g és

kép

anya

g gy

űj-

tése

.

33.

KÖzL

EKEd

ÉSI I

SME-

RET

EKK

özle

kedé

s, sz

állít

ásA

köz

leke

dést

segí

tő je

l-ző

lám

pák

A k

özle

kedé

s és s

zállí

tás

célja

inak

bem

utat

ása.

Pé

ldák

felso

rolá

sa a

kö

rnye

zetb

arát

köz

leke

-dé

sre.

Tan

ulm

ányi

séta

ke

reté

ben

az is

kola

kör

-ny

ékén

meg

figye

lése

ket

vége

znek

a ta

nuló

k a

gyal

ogos

és a

ker

ékpá

ros

közl

eked

ésse

l kap

csol

at-

ban.

A k

özle

kedé

s és a

szál

lítás

fe

jlődé

stör

téne

téne

k m

egis-

mer

teté

se. E

gyén

i ter

vezé

s al

apjá

n kö

rnye

zetb

arát

köz

-le

kedé

si es

zköz

rajz

olás

a.

Prob

lém

ameg

oldó

gon

dol-

kodá

si ké

szsé

g fe

jlesz

tése

a

rajz

olt k

özle

kedé

si es

zköz

el

emzé

séve

l.

Tk. 6

3–65

. old

al.

Kiv

etítő

segí

tség

ével

ke

rékp

áros

köz

leke

-dé

si he

lyze

t bem

u-ta

tása

.

A k

erék

páro

k el

őkés

zíté

se

a ke

rékp

árve

zeté

si gy

akor

-la

tra.



48


49

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)31

.K

özlő

műv

ekK

özlő

műm

odel

lek

Egys

zerű

haj

tásm

odel

lek

össz

eállí

tása

cso

por-

tokb

an. S

zem

pont

ok a

ha

jtásm

odel

lek

műk

ödé-

séhe

z: m

ilyen

elem

ekbő

l ál

lnak

; mily

en a

nyag

ból

kész

ülje

nek;

mily

en fe

l-ad

atok

at lá

tnak

el; m

i-ly

en k

övet

elm

énye

knek

ke

ll m

egfe

leln

iük.

Egyé

ni é

s cso

port

os b

eszá

-m

oló

a m

egad

ott s

zem

pon-

tok

alap

ján.

A ta

nult

ismer

e-te

k, m

egfig

yelé

sek,

tapa

szta

-lá

sok

alap

ján

a ha

jtásm

echa

-ni

zmus

ok el

emzé

se.

Tk. 5

9–62

. old

al. K

i-ve

títőv

el a

tank

önyv

áb

ráin

ak el

emzé

se.

Vers

ek, d

alok

gyű

jtése

an

yák

napj

ára.

Ajá

ndék

-ké

szíté

shez

any

aggy

űjté

s. Sz

ínes

kre

pp-p

apíro

k,

véko

ny d

róth

uzal

és z

öld

fest

ék.

32.

Any

ák n

apja

cuk

orvi

rág

kész

ítése

an

yák

napj

ára

A c

salá

d ös

szet

arto

zásá

-ra

poz

itív

péld

ák á

llítá

-sa

. Egy

éni b

eszá

mol

ók

meg

hallg

atás

a az

előr

e ki

adot

t jav

asla

tokr

a:

mel

yik

csal

ádba

n ho

-gy

an ü

nnep

lik a

z éde

s-an

yáka

t és a

nag

yma-

mák

at.

A c

salá

dhoz

tart

ozás

érzé

-sé

nek

elm

élyí

tése

. Az a

nya

szer

epén

ek fo

ntos

sága

, meg

-be

csül

ése.

A sz

eret

et m

int

tula

jdon

ságj

egy.

Tört

énet

i át

teki

ntés

: hog

yan

kösz

ön-

tötté

k ré

gen

és m

a az

éde

s-an

yáka

t Mag

yaro

rszá

gon

és

a kü

lföld

i ors

zágo

kban

.

Tk. 5

6. o

ldal

. Kés

z aj

ándé

ktár

gyak

be-

mut

atás

a.

Köz

leke

dési

eszk

özök

ké-

pein

ek g

yűjté

se, s

zára

zföl

-di

, víz

i és l

égi k

özle

kedé

si es

zköz

ök. A

köz

leke

dést

se

gítő

jelz

ések

re sz

öveg

es

anya

g és

kép

anya

g gy

űj-

tése

.

33.

KÖzL

EKEd

ÉSI I

SME-

RET

EKK

özle

kedé

s, sz

állít

ásA

köz

leke

dést

segí

tő je

l-ző

lám

pák

A k

özle

kedé

s és s

zállí

tás

célja

inak

bem

utat

ása.

Pé

ldák

felso

rolá

sa a

kö

rnye

zetb

arát

köz

leke

-dé

sre.

Tan

ulm

ányi

séta

ke

reté

ben

az is

kola

kör

-ny

ékén

meg

figye

lése

ket

vége

znek

a ta

nuló

k a

gyal

ogos

és a

ker

ékpá

ros

közl

eked

ésse

l kap

csol

at-

ban.

A k

özle

kedé

s és a

szál

lítás

fe

jlődé

stör

téne

téne

k m

egis-

mer

teté

se. E

gyén

i ter

vezé

s al

apjá

n kö

rnye

zetb

arát

köz

-le

kedé

si es

zköz

rajz

olás

a.

Prob

lém

ameg

oldó

gon

dol-

kodá

si ké

szsé

g fe

jlesz

tése

a

rajz

olt k

özle

kedé

si es

zköz

el

emzé

séve

l.

Tk. 6

3–65

. old

al.

Kiv

etítő

segí

tség

ével

ke

rékp

áros

köz

leke

-dé

si he

lyze

t bem

u-ta

tása

.

A k

erék

páro

k el

őkés

zíté

se

a ke

rékp

árve

zeté

si gy

akor

-la

tra.

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)34

. K

özle

kedé

s ker

ékpá

rral

Ker

ékpá

r-ve

zeté

si gy

a-ko

rlato

k

A k

erék

páro

s köz

leke

-dé

sre

érvé

nyes

szab

ályo

k gy

akor

lása

. Sza

bály

os

felsz

állá

s, eg

yene

s vez

e-té

s és s

zabá

lyos

meg

ál-

lás,

lesz

állá

s bem

utat

ása,

eg

yéne

nkén

ti gy

akor

ol-

tatá

sa a

z isk

olau

dvar

on

vagy

ker

ékpá

rúto

n.

A k

erék

páro

sra

vona

tkoz

ó sz

abál

yos m

agat

artá

sjegy

ek

fele

leve

níté

se, g

yako

rolta

tá-

sa. A

bal

eset

men

tes g

yalo

gos

és k

erék

páro

s köz

leke

dési

szab

ályo

k gy

akor

olta

tása

.

Tk. 6

6. o

ldal

. Ker

ék-

páro

k bi

ztos

ítása

a

veze

tési

gyak

orla

t-ho

z. V

ezet

ési g

ya-

korla

tok

ábrá

i.Tk

. 69–

71. o

ldal

.

Tere

pasz

tal k

észí

tésé

hez

gyűj

tés:

kics

i jel

zőtá

blák

, le

gó-,

fém

-, fa

- és m

űany

ag

elem

ek.

35.

Isko

láto

k kö

rnyé

kéne

k kö

zlek

edés

eTe

repa

szta

l-kés

zíté

s

Az i

skol

a és

kör

nyék

é-ne

k kö

zlek

edés

i mod

ellje

a

tere

pasz

talo

n.

A b

izto

nság

os g

yalo

gos

és k

erék

páro

s köz

leke

dés

szab

álya

inak

fele

leve

níté

se,

gyak

orol

tatá

sa a

mod

elle

n.

Az u

dvar

ias m

agat

artá

s sza

-bá

lyai

nak

mél

yíté

se.

Tk. 6

8. o

ldal

Köz

leke

dési

szab

ályo

kat

tart

alm

azó

kézi

köny

vek

és

füze

tek

gyűj

tése

.

36.

Tudá

spró

ba a

köz

leke

dé-

si ism

eret

ekbő

lA

szak

köny

vekb

ől é

s a

Köz

leke

désb

izto

nság

i Ta

nács

tól k

apot

t seg

éd-

anya

gokb

ól p

éldá

kat

ismer

tetü

nk a

szab

ályo

s gy

alog

os é

s ker

ékpá

ros

közl

eked

ésre

.

Kör

nyez

etba

rát,

körn

yeze

t-kí

mél

ő kö

zlek

edés

i esz

közö

k ha

szná

latá

nak

elem

zése

, eh

hez k

apcs

olód

ó go

ndol

a-ti

elem

ek le

írás

a és

szób

eli

meg

foga

lmaz

ása.

A T

udás

-pr

óba

érté

kelé

se.

Tk. 7

2. o

ldal

Ötle

tek,

taná

csok

gyű

jtése

a

nyár

i szü

net h

aszn

os el

-tö

ltésé

re.



50


51

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

ég

form

ák, m

ódsz

erta

ni

java

slat

ok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k (k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasl

atok

a

tém

akör

höz

(pro

jekt

, gy

űjtő

mun

ka, j

áték

stb.

)37

. Év

vég

i öss

zefo

glal

ásJó

taná

csok

a n

yári

szü-

netr

e

Egés

z éve

s mun

kánk

ér

téke

lése

.M

inde

n ta

nuló

öné

rték

elés

t vé

gez a

z éve

s mun

kájá

nak

tapa

szta

lata

i ala

pján

.

Az é

v fo

lyam

án k

é-sz

ített

mod

elle

kről

, m

unka

dara

bokr

ól

képe

k be

mut

atás

a ki

vetít

ővel

.

TAN

MEN

ETJA

VASL

ATTE

cH

NIK

A T

AN

TÁRG

Y 4.

évf

olya

m (h

eti 1

taní

tási

óra)

Tém

akör

Fe

ldol

gozá

sra

java

solt

óras

zám

1. A

vál

tozó

kör

nyez

et –

mod

elle

zés

8 ór

a2.

A m

űsza

ki á

bráz

olás

– m

odel

lezé

s 4

óra

3.

Gép

ek a

kör

nyez

etün

kben

– m

odel

lezé

s 3

óra

4. L

akás

– él

etvi

tel –

ház

tart

ás

5 ór

a5.

Tél

i, ta

vasz

i ünn

epei

nk, t

árgy

kész

ítés

12 ó

ra6.

Köz

leke

dési

ismer

etek

5

óra

Ö

ssze

sen:

37

óra



50


51

FELHASZnÁLT ÉS AjÁnLOTT IrOdALOmAntalné Szathmáry Ilona: Textilmunkák, bőrmunkák. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1982Antoni Rozália – Nádas László: Fából, filcből. Móra Kiadó, Bp., 1987Baktay Patrícia – Koltai Magdolna: Beszélő tárgyak. Tankönyvkiadó, Bp., 1989Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában. BIP-füzetek, Passage Kiadó, 1992Borbélyné Werstroch I.: ügyes kezek I–II. Tankönyvkiadó, Bp., 1989Buci Maci gyermekmagazin, Euromédia Bt.cuno, Sabiné: Száz ötlet, száz játék. cicero, Bp., 1993cikcakk az utcán. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, Bp., 1990csörgő Anikó – Füzesi zsuzsa: csodaország, Officina Nova, Bp., 1990devecsery László: Szalmaország csodái. Inter Pc Kft., Szombathely, 1990didier Schmitt: Bútorozd be a kunyhódat. Passage Kiadó, 1998Jane Elliott – colin King: Usborne enciklopédia gyermekeknek. Novotrade, Bp., 1989Fábián zsolt: Origami papírhajtogatás alapfokon. dembinder Bt., Békéscsaba, 1992Gaál Éva: zokinidakszli és sokan mások. Móra, Bp., 1973Hamrák Anna – Kiss Imre: Technika kézikönyv. Tankönyvkiadó, Bp., 1988Hávor csilla – Takách Ágnes: Sok szeretettel! Móra, Bp., 1991Házi Magdolna: Papírálmok. Tolna M. Kft., Szekszárd, 1991Hobby-sorozat: Virág a lakásban. Táncsics, Bp., 1979H. Vass Ildikó: Papírvarázslat 2. Téka Könyvkiadó, Bp., 1990H. Vass Ildikó – Horváth Gyula: Papírvilág, Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1989Kálovics Magda: Játékkészítés a napköziotthonban. Tankönyvkiadó, Bp., 1979Kardos Magda: Karácsonyfadíszek. Planétás, Bp., 1988K. daday Enikő – Pataki Mária: Kezdő háziasszonyok könyve, Agricola, Bp., 1990Kékes Tóbiás: Papírjátékok. Móra, Bp., 1989Kereszty Kornél: Virágrendezés és játékok termésekkel. Móra, Bp., 1984Kim Taylor: Mozgás. Móra Kiadó, Bp., 1993Kim Taylor: Szerkezet. Móra Kiadó, Bp., 1993Kisházi Veronika: Textiltechnika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Móra, Bp., 1980Kis természetbúvár sorozat: Erdők, mezők játékai. Fordító: Szikra Judit. Passage Kiadó, 1997Kolibri: Népi építészet. Móra, Bp., 1982László Tibor: Új KRESz tankönyv. Századvég Kiadó, Budapest, 2000Little, Kate: Mit tudnak a kerekek? Novotrade, Bp., 1989Malonyay dezső: A magyar nép művészete. Franklin Társulat, Bp., 1907–1922Marék Veronika: Jó játék a papír, a filc. Móra, Bp., 1982óváriné Furján Rita: Képek könyve. Tankönyvkiadó, Bp., 1983Pataki Tibor: Papírcsodák. Ságvári E. Könyvkiadó, Bp., 1983Pető Éva: csutkanépek. Média, Veszprém, 1991Pető Éva: Sógyurma. Mozaik, Szeged, 1993Plesznivy – Varga: Hajtogatós. Móra, Bp., 1984Renée Kayser: Kunyhók és menedékek. Passage Kiadó, 1998Sigrid Wetzel-Maesmanns: Karácsonyi papírdíszek. cser Kiadó, Bp., 2000Slodowy, Adam: Szeretek barkácsolni. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1984 Stelly Lajos: csináld te is, pajtás. Tankönyvkiadó, Bp., 1965



52

Szandi Györgyné: Ötlettár. Pauz-Westermann Kiadó, celldömölk, 1992Színes ötletek sorozat. cser Kiadó, Bp., 2002Tóthné Sándor zsuzsa: Ábrázolás művészet. Tankönyvkiadó, Bp., 1988Urai Erika: Autók könyve. Móra, Bp., 1986Urai Erika – Boglár Lajos: Hogyan laknak? Móra, Bp., 1982Urai Erika – Ecsedy csaba: Hogyan közlekednek? Móra, Bp., 1982Ursula Barff: Új barkácskönyv gyerekeknek. Saxum Kiadó, Bp., 2011Ursula Barff – Inge Brukhardt: Bastelbuch 1–2. Für KinderVarga Péter: Hajtogatós. Móra, Bp., 1984Bagdi Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Bp., 2004Báthory zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Bp., 1987coombs, Philip H.: Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó, Bp., 1971cropley, Arthur J.: Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Bp., 1983csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Bp., 2003Kürti Jarmila: Kreativitásfejlesztés kisiskoláskorban. Tankönyvkiadó, Bp., 1985Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Bp., 2003Nagy József: A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK, Veszprém, 1985Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt., Bp., 1993NAT irányelvekdr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet, Bp., 2004Tanítás-Tanulás módszertani folyóiratTANÍTó módszertani folyóiratTEcHNIKA TANÍTÁSA (régi) módszertani folyóiratdr. Vass Miklós: Technika tanítása (főisk. jegyzet). Tanárképző Főiskola, Eger, 1990Technika az iskolában. Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém


TArTALOm

Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Kerettanterv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4A.technika.tantárgy.néhány.sajátos.alapkérdése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4A.fejlesztési.feladatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A.technika.és.életvitel.követelményei.a.4 ..évfolyam.végén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Technika.és.életvitel.munkatankönyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10

Felkészülés.a.tantárgy.tanítására.3–4 ..évfolyamon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10

A.technikaóra.forgatókönyvének.váza.az.emberi.alkotás.modellje.alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Az.alkotó.technikai.gondolkodás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13

A.tanítási.óra.általános.felépítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15

A.3 ..évfolyam.tananyagának.feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17

Tanmenetjavaslat.3 ..évfolyam. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25

A.4 ..évfolyam.tananyagának.feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31

Tanmenetjavaslat.4 ..évfolyam. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38

Felhasznált.és.ajánlott.irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51



Nyomtatás és kötészet készült a MESTERPRINT Kft.-ben (12.0441)Felelős vezető: Szita Lajos ügyvezető igazgató



Documents

Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhezofi.hu/sites/default/files/ap-032133_kezikonyv_a... · 2015-08-05 · Kézikönyv a Harmadik és a Negyedik technikakönyvemhez