TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

SZEKSZÁRD

Közművelődési Szolgáltató Intézet

2010. ÉVI MUNKABESZÁMOLÓ

SZEKSZÁRD, 2011. JANUÁR

TARTALOM I. 2010. ÉVI MUNKABESZÁMOLÓ

1. A feladatvégzés feltételrendszere 3 2. A gazdasági tevékenység 5

3. A közművelődési szakmai információk kezelése 9 4. A közművelődési szakmai módszertani szolgáltatás 17

5. A művészeti, fesztivál-, műsor- és ismeretterjesztő programszolgáltatás 23

6. Az öntevékeny művelődési tevékenység patronálása 27

7. A tanórán kívüli iskolai oktató-nevelő munkát

közművelődési eszközökkel segítő tevékenység 31

8. Összegzés 33

3

I. 2010. ÉVI MUNKABESZÁMOLÓ 1. A feladatvégzés feltételrendszere Intézetünk szervezeti státusza a 2009. évi átszervezést követően stabilizálódott. Az Általános Művelődési Központ keretében a Diáksport Irodával, valamint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal együtt alkotjuk a részben önálló intézményt, amelyen belül a három szakfeladat koordinációját, működtetési közös teendőit és felső szintű irányítását is intézetünkből végezzük. A személyi feltételek a fenntartó Tolna Megyei Önkormányzat nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel, a Közgyűlés döntését követően 2009-hez képest szűkültek. A korábbi 5 fős közművelődési szakembergárda 4 fősre csökkent gyakorlatilag már az év kezdetétől. Ez megkívánta egyes feladatok átcsoportosítását, valamint a munkaszervezés hatékonyságának növelését is. Tagadhatatlan következménye lett azonban a személyi intézkedésnek, hogy a megmaradó állomány önként vállalva jelentős többletmunkaterhet vett magára, amelynek érdemi illetménybeli kompenzálására nem volt módunk. Ugyanakkor a jogszabály kínálta eredményességi pótlék, illetve egy nagy összegű projekttámogatás részbeni ellentételezést időlegesen biztosított. Egy munkatársunk felsőfokú múzeumpedagógusi kiegészítő képzésben való részvételét folyamatosan lehetővé tettük, másik munkatársunk megkezdte közművelődési vezetői továbbtanulását. A 4 fős munkatársi gárda szakmai tapasztalata és felkészültsége jelentették beszűkült személyi feltételek mellett is a korábbival minimum azonos volumenű és színvonalában változatlan feladatvégzés garanciáit:

beosztás gyakorlat közművelődési végzettség egyéb használt végzettség igazgató 36 év népművelő egyetemi diploma,

népművelő doktori oklevél magyar tanári egyetemi, nemzetközi szakértő főiskolai, német felsőfokú nyelvvizsga, nyomdász szakmunkás

igazgatóhelyettes 35 év közösségi művelődési felsőf., közműv. minőségfejlesztő akkr.

magyar tanári főiskolai, orosztanári főiskolai, pedagógiai értékelés egyetemi, idegenforgalmi felsőfokú, turizmusszervező egyetemi, német középfokú nyelvvizsga

főtanácsos 1. 27 év művelődésszervező főiskolai, kulturális menedzser egyet., közműv. vezetői (folyamatban)

múzeumpedagógus egyetemi, angol alapfokú nyelvvizsga

főtanácsos 2. 28 év művelődésszervező főiskolai, művészeti szakoktatói

népi iparművészi fokozat, múzeumped. (folyamatban)

Munkavégzésünk fő jellemzője változatlanul, hogy a 4 szakmai munkatárs mellett nincsenek további ügyviteli és technikai munkatársak. Adott közalkalmazotti gárdánk vállalta, hogy szakmai teendői mellett maradéktalanul ellátja a szükséges adminisztratív és egyéb feladatot is. Ennek megfelelően kiegészítő munkakörökben valósul meg az intézeti ügyvitel, iktatás és postázás, esetenkénti titkárnői teendők, a belső nyomdai szerkesztés és sokszorosítás, a gépkocsi-ügyintézés és a garázsmesteri teendők, valamint a nyertes pályázatokból következő nem szakmai típusú projektteendők végzése is. A munkatársak kiszállásaik alkalmával továbbá maguk vezetik az intézeti személygépkocsit. Külső szolgáltatás eredménye a honlap informatikai gondozása, a technikai eszközpark szervizelése, valamint az irodák takarítása.

4

1/a. táblázat

Az Általános Művelődési Központ 2010. évi gazdálkodásának fő mutatói szakfeladat szerinti bontásban (ezer Ft)

Szakfeladat neve

Pénzforgalmi név pedagógiai diáksport közművelődési összesen

személyi juttatás 16.794 3.037 25.658 45.489 munkaadói járulék 4.870 835 7.255 12.960 dologi kiadás 5.329 199 23.359 28.887 beruházási kiadás 262 0 612 874 előző év utáni visszafizetés 0 0 225 225

ÖSSZKIADÁS 27.255 4.071 57.109 88.435 átvett pénzeszköz 0 0 3.986 3.986 működési bevétel 0 0 12.649 12.649 költségvetési támogatás 26.993 4.071 39.686 70.750 beruházási támogatás 262 0 612 874 előző évi pénzmaradvány 0 0 294 294

ÖSSZBEVÉTEL 27.255 4.071 57.227 88.553

1/b. táblázat

Az Általános Művelődési Központ közművelődési szakfeladati gazdálkodásának fő mutatói a cél jellege szerinti bontásban (ezer Ft)

A cél jellege szerint

Pénzforgalmi név Közművelődési összes forgalom

„prémiumév” program

+ végkielégítés

közvetlen közművelődési

tevékenység személyi juttatás 25.658 7.297 18.361 munkaadói járulék 7.255 1.970 5.285 dologi kiadás 23.359 0 23.359 beruházási kiadás 612 0 612 előző év utáni visszafizetés 225 0 225

ÖSSZKIADÁS 57.109 9.267 47.842 átvett pénzeszköz 3.986 0 3.986 működési bevétel 12.649 0 12.649 költségvetési támogatás 39.686 9.267 30.419 beruházási támogatás 612 0 612 előző évi pénzmaradvány 294 0 294

ÖSSZBEVÉTEL 57.227 9.267 47.960

5

A tárgyi feltételek terén az előző évhez képest jelentős változás nem következett be. Számítástechnikai parkunk kisebbik hányada megújult, ugyanakkor a fennmaradó korábbi hardver állaga és színvonala csökkent. Legelavultabb technikai eszközünk a vegyes telefon/faxkészülék, amelynek újjal való kiváltását azonban takarékossági szempontból elhalasztottuk. A 2009. év legvégén – két korábbi használt személygépkocsink cseréje révén – beszerzett egy új Chevrolet Aveo személygépkocsi bevált, és saját gépkocsi, illetve tömegközlekedés igénybevételével kiegészítve takarékosabb területi mobilitást biztosított. Az év során felszámoltuk utolsó (szekszárdi) telephelyi irodánkat is, ennek megfelelően a szakmai munkánk irodai helyszíne az Önkormányzati Hivatal épületében bérelt helyiségek területére korlátozódott, amelyek kielégítő szolgáltatói hátteret biztosítottak az ugyancsak itt bérelt garázzsal együtt. 2. A gazdasági tevékenység (a Wosinsky Mór Megyei Múzeum gazdasági szervezete révén) A közművelődési szakfeladat gazdasági mutatóit az 1/a. és 1/b. táblázatok foglalják össze. A fő mutatók korrekt összevethetősége érdekében a teljes közművelődési kiadási és bevételi tételeket megbontottuk, és a teljes összegeket a „prémiumév” program juttatásainak és a létszám elrendelt csökkentése miatti végkielégítésnek a központi költségvetésből utófinanszírozott összegeivel csökkentve kimutattuk a közvetlen közművelődési gazdálkodás tényleges mutatóit is. A gazdasági tevékenységünket értékelő sorokban ez utóbbi adatokat használtuk. A közvetlen közművelődési bevételek közül a három legjelentősebb tekintetében számottevő túlteljesítés történt. Átvett pénzeszközzel megkötött szerződések hiányában az eredeti tervezéskor nem számoltunk. Ehhez képest megközelítőleg 4 millió Ft összegű többletforrást sikerült eredményes pályázatok nyomán realizálni. Működési bevétel gyanánt 6 és fél millió Ft-ot terveztünk, ennek túlteljesítése 6 millió Ft-os nagyságrendben teljesült. Fenntartó önkormányzatunk eredeti terv szerinti 23 és fél millió Ft-os költségvetési támogatásának mértéke év végére 7 millió Ft-os nagyságrenddel nőtt meg, aminek magyarázatát a Duna Menti Folklórfesztivál 4 millió Ft-os és a Megyenap 1 millió Ft-os céltámogatásának, valamint egyéb célfeladatoknak és jogszabályi következményeknek a fedezete tette ki. (A támogatásfolyósítás során a végleges államkincstári adatok hiányában csekély összegű, negyedmilliós túlfinanszírozásra került sor, amelynek nagyobbik felét ellentételezi év végi számla- és készpénzünk.) A részletezett többlet források eredményeképpen az eredeti tervben közművelődési szakfeladatra előirányzott 30 és fél millió Ft-os főösszeg 17 millió Ft-tal növekedett meg. Az év eleji alultervezettséghez képesti folyamatos gazdálkodási biztonság így főleg többletvállalásainknak, azon belül is pályázati projektjeinknek volt köszönhető. Ezek keretében ugyanis olyan mérvű rezsiköltségek is rendelkezésünkre álltak, amelyek az eredeti forrásokat a szükséges mértékre egészítették ki. (Az önkormányzati ciklus zárulásával lehetőség kínálkozott az előző cikluséval összevetve összegezni pályázati eredményességünket, amit a 2/a. és 2/b. táblázatok mutatnak be.) A közvetlen közművelődési kiadások közül az eredeti tervekhez képest értelemszerűen a dologi kiadásaink (főleg a külső szolgáltatások vásárlása, valamint a többletmunka rezsiköltsége terén) növekedtek meg. A beruházási kiadásokkal is számolva az eredeti tervszámhoz képest e téren közel 13 millió Ft-os a többletkiadás. (Megjegyezzük, hogy az APEH sajátos jogértelmezése okán közel 600 ezer Ft olyan ÁFA-befizetési kötelezettségünk keletkezett, amelynek kiegyenlítésére már csak a 2011. év elején kerülhetett sor, ami az új év költségvetési tervezését, illetve fedezetbiztosítását borítja majd kis mértékben.) Összességében elmondható, hogy a 2010. évi gazdálkodásunk biztonságos és kiegyensúlyozott volt. Ennek során fenntartónkat indokolatlan többlettámogatási kényszerrel nem terheltük meg, ugyanakkor jelentős többletforrást sikerült hatékonyan mozgósítanunk.

6

2/a. táblázat Az Általános Művelődési Központ Közművelődési Szolgáltató Intézetének

pályázati eredményessége a 2003-2006-os önkormányzati ciklusban

Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2003 NKA Szakmai tevékenységet szolgáló

eszközfejlesztés 250.000 2003. november

2003 NKA XII. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó rendezése

500.000 2003. október

2003 NKA Regionális információs rendszer 200.000 2004. január 2003 NKA „Földesi János” Regionális

Néptánc Fesztivál rendezése 300.000 2004. április

2003 NKÖM Kulturális turizmus népszerűsítése

2.000.000 2004. július

2003 3.250.000

Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2004 NKA „Élő Népművészet”

a XIV. Országos Népművészeti Kiállítás megyei rendezése

350.000 2004. szeptember

2004 NKÖM Irodalmi emlékek népszerűsítése a kulturális turizmusban

600.000 2005. június

2004 NKÖM Néphagyományok népszerűsítése a kulturális turizmusban

2.000.000 2005. június

2004 NKA Hagyományőrző néptánc együttesek Regionális Találkozójának rendezése

150.000 2005. március

2004 NKA Megyei öntevékeny művészeti produkciók tájoltatása

350.000 2005. március

2004 NKA Megyei művészeti találkozók rendezvénysorozata

500.000 2005. július

2004 NKA Szakmai tevékenységet szolgáló eszközfejlesztés

200.000 2005. július

2004 4.150.000

Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2005 NKA A XIX. Országos Képző- és

Iparművészeti Tárlat megyei rendezése

500.000 2005. október

2005 NKA Megyei öntevékeny művészeti produkciók tájoltatása

800.000 2005. október

2005 NKA „Földesi János” Regionális Néptánc Fesztivál rendezése

350.000 2006. június

2005 NKA Szentkuthy Miklós Szeminárium megrendezése

300.000 2006. június

2005 1.950.000

Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2006 NKA VII. Liszt Ferenc Megyei

Kórustalálkozó rendezése 150.000 2006. június

2006 NKA „Vivalditól Bartókig” koncertsorozat tájoltatása

600.000 2006. december

2006 NKA „Éltetető értékek vonzásában” rendezvénysorozat tájoltatása

800.000 2007. május

2006 1.550.000

2003-2006-os önkormányzati ciklus 10.900.000 éves átlaga 2.725.000

7

2/b. táblázat Az Általános Művelődési Központ Közművelődési Szolgáltató Intézetének

pályázati eredményessége a 2007-2010-es önkormányzati ciklusban

Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2007 NKA „Cinegemadár” Népdaléneklési

Verseny rendezése 250.000 2008. július

2007 NKA Megyei kórustalálkozó, gyermekszínjátszó találkozó, amatőr művészeti kiállítás

800.000 2008. október

2007 DDR Munkaügyi Közp.

„Patrónus” program bonyolítása 3.000.000 2010. június

2007 4.050.000

Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2008 NKA Megyei öntevékeny művészeti

produkciók tájoltatása 1.000.000 2009. július

2008 NKA Megyei öntevékeny művészeti produkciók tájoltatása

800.000 2008. június

2008 NKA Megyei kórustalálkozó, gyermekszínjátszó találkozó, amatőr művészeti kiállítás

800.000 2008. december

2008 NKA Megyei kulturális kézikönyv, megyei hírlevél kiadása

1.200.000 2009. március

2008 NKA Irodalmi programsorozat 500.000 2009. március 2008 4.300.000

Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő

2009 Magyar Gazdaság-fejleszt. Központ

A XVII. Duna Menti Folklórfesztivál rendezése

500.000 2009. július

2009 NKA Megyei öntevékeny művészeti produkciók tájoltatása

900.000 2010. július

2009 NKA Népdalénekesek, népzenészek és felkészítőik továbbképzése

300.000 2009. szeptember

2009 NKA Hagyományőrzés – fesztiválturizmus konferencia

300.000 2010. január

2009 MMIKL „Liszt Ferenc” Kórustalálkozó 500.000 2010. június 2009 MMIKL „Tengertánc” folklór programok 500.000 2009. december 2009 NKA ONK regionális népművészeti

zsűri és kiállítás rendezése 1.800.000 2010. szeptember

2009 4.800.000

Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2010 NKA Népdalénekesek, népzenészek és

felkészítőik továbbképzése 200.000 2010. szeptember

2010 NKA „Liszt Ferenc” Kórustalálkozó

400.000 2010. december

2010 NKA Megyei hírlevél kiadása 2010. május-december

600.000 2011. február

2010 MMIKL XVIII. Duna Menti Folklórfesztivál rendezése

500.000 2010. június

2010 MMIKL ERIKANET országos adatbázis Tolna megyei feltöltése

400.000 2010. június

2010 NEFMI Minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatok regionális utógondozása

2.500.000 2010. július

2010 4.600.000

2007-2010-es önkormányzati ciklus 17.750.000 éves átlaga 4.437.500

8

1. ábra ▲● Dunaföldvár Simontornya ▲ Bölcske Pálfa ▲ ● ▲ Tamási ▲● Györköny Madocsa ●● ▲● Paks ▲ Miszla ▲ ▲ Nagykónyi Pusztahencse ▲●● Diósberény▲ Gyönk Gyulaj▲ ▲● ●●● Dalmand Varsád ▲●● Kölesd ▲ Gerjen ●● Nak ●Dúzs ▲● ▲● Fadd Dombóvár Fácánkert ▲ ▲ Lengyel ▲● Attala ▲● Sióagárd ● Bogyiszló Csikóstőttős Szekszárd ●● Bonyhád ▲▲●●●●● ▲●● ▲ Őcsény Nagymányok ▲ Szálka ● ● ● Decs Váralja ▲ ▲ Alsónána Mórágy ▲ ▲●● Sárpilis ▲●● ▲● Alsónyék Bátaszék ● Báta A közművelődési statisztikai jelentést szolgáltató önkormányzatok, intézmények és szervezetek települései Tolna megyében 2010. ▲ önkormányzati ellátó hely, intézmény, közösségi színtér ● közművelődési civil szervezet, egyesület, alapítvány

9

3. A közművelődési szakmai információk kezelése Intézetünk egyik fajsúlyos feladata a megyei közművelődési intézmények és szervezetek tevékenységét segítő, a hálózatos hatékonyságnövelést alátámasztó, a fenntartói és működtetői döntéseket és intézkedéseket orientáló szakmai információk gyűjtése, kategorizálása, tárolása és az érintettekhez való eljuttatása, azt követő archiválása. Az információgyűjtés két területen ért el jelentős mértéket. A szaktárca megrendelése alapján 2010-ben is koordináltuk és bonyolítottuk a megyei közművelődési statisztikai adatok szolgáltatását. A regionális együttműködés keretében megvalósuló kulturális marketingbe, reklám- és propagandatevékenységbe pedig azzal kapcsoltuk be Tolna megyét, hogy a települései kiemelkedő kulturális rendezvényeivel kapcsolatos információkat gyűjtve és időszakonként aktualizálva, azokat eljuttattuk a régiós kiadványokba, illetve azokhoz kapcsoltan a média számára is, valamint feltöltöttük az országos információs rendszerbe. A statisztikai feladatkoordináció eredményeit az 1. ábra foglalja össze. Az adatok alapján viszonylagos – tőlünk függetlenül bekövetkező – kudarcnak kell tekintenünk a Tolna megyei közművelődési statisztikai adatszolgáltatás megvalósulásának fokában és színvonalában való jelentős visszaesést. A korábbi években a 2010-es adatszolgáltatók két és félszerese, háromszorosa nyújtotta be a KSH számára az érvényes statisztikai felmérést. A vizsgált év szám szerinti 72 adatszolgáltatójára való csökkenés drasztikus visszaesést mutat. Az országos összevetésben korábbi kiemelkedő helyéről Tolna megye ezzel egy év alatt a megyék közötti utolsó helyre zuhant vissza. Ezt a helyzetet több olyan tényező egybejátszása váltotta ki, amelyek külön-külön is megrendítették volna a rendszert. Ezek:

• a szaktárca 2010-ben elrendelte és bevezette az adatszolgáltatás elektronikus úton való benyújtását, ami számos kis közművelődési szervezet vagy intézmény, aprótelepülési hivatal számára teljesíthetetlen követelményt támasztott – a 19 oldalas jelentőlapon és a többoldalas hozzáfűzött magyarázatokon belüli internetes szörfözés, párhuzamosan a helyes értelmezés és pontos, szakszerű kitöltés elvárásával párosítva, megfelelő számítástechnikai hozzáértést is feltételezve, meghaladta a helyi kapacitást (ezt több másik aprófalvas és kis egyesületes megye tapasztalatai is így igazolták);

• intézetünk ugyan felkínálta szakmai segítségét, de a feladat helyi szervezetektől való teljes átvállalása már a mi kapacitásunkat is meghaladta volna, a részleges, informális segítő hozzájárulásunkat pedig számos érintett a sajátos személyi adottságai miatt kevésnek találta és végül nem is igényelte;

• fokozta a sikertelenséget, hogy hibás adatbevitel esetén a központi szerver elutasította a végső érvényes rögzítést, de erről az adatszolgáltató sok esetben nem kapott olyan egyértelmű visszajelzést, amely alapján időben korrekciót hajthatott volna végre;

• intézetünk – mint szolgáltató – teljesítési feladatát korábban megtámogatta a megyei közigazgatási hivatali segítség a jegyzők motiválásában, ez a lehetőségünk az érintett hivatal törvényességi hatáskörének megszűntével eltűnt, és a szaktárca kérésre sem pótolta a helyi jegyzők figyelmének szakhatósági felkeltését;

• a kisebb szervezeteket évről-évre egyre jobban elriasztja, hogy egy kis falusi egyesületnek ugyanazokkal a fogalmakkal kell „megküzdenie”, mint pl. egy nagy fővárosi intézménynek – a tárca azonban többszöri kérésre sem járult hozzá a differenciált kötelezettséghez, amelynek technikai megvalósítása épp a digitalizáltság miatt megfelelő szoftverrel – az érintett számára felesleges részek átugratásával – ugyanakkor könnyen kivitelezhető lett volna;

• hozzáértő gazdasági szervezetek számára időszerűtlen az érvényes gazdálkodási mutatók közlési kényszere, hiszen sem a költségvetési, sem a közhasznú szférában nem kell még február-márciusban végső és elfogadott mérlegadatokkal rendelkezni, ráadásul a központi elvárásokban olyan adatbontás is szerepel, amely az érvényben

10

lévő számviteli rendtől eltérő, és ezért külön előzetes munkavégzést várna el nagyon kis kapacitású gazdasági kiszolgáló szervezetektől, ügyintézőktől;

• a szoftver – vélhetően kellő tesztelés hiányában – zavart keltő belső hibákkal került ki használatra, és az ezekkel való „megküzdésre” jóval kevesebben vállalkoztak, mint amikor a feladat papíralapú volt, és a munka elektronikus feldolgozását szinte teljes egészében intézetünk végezte el;

• és végül, de nem utolsósorban az országos nagy (és bonyolult előkészítést igénylő) pályázatok benyújtását az érvényes statisztika előzetességéhez kötő elvárás a jelek szerint megyénkben nem volt annyira motiváló, mint a jóval kisebb adminisztratív kényszerrel és bonyolultsággal járó (ezáltal könnyen sikeres) megyei pályázati rendszer egybevágó követelménye – a megyei közművelődési támogatási keret megszűnése nyomán ez a többlet motiváció is megszűnt.

A viszonylag teljes körű megyei adatállomány hiányában intézményünk végül nem vállalkozhatott a szokásos összehasonlító elemzések elkészítésére, hiszen azok alapján érdemi következtetésre az érintettek aligha juthattak volna. Ezzel a megyéknek abba az egynegyednyi körébe kerültünk, amelyek értelemszerűen a tágabb – régiós vagy országos – összevetésből is kimaradtak 2010 során. Ettől függetlenül megállapítható néhány olyan tendencia, valamint következtetés, ami a ténylegesen rögzített adatokból is egyértelműen látszik:

• Tolna megye 11 városából sem valamennyi került bele a központi adatbázisba, mert Tolna városból sem intézmény, sem a számos érintett egyesület egyike sem nyújtott be jelentést;

• a Szekszárdot követően 2 legnagyobb városunkból mindössze az – egyébként közhasznú társaságként működő – intézmények tettek eleget a kötelezettségnek, holott Dombóváron és Pakson is számos jelentős közművelődési tevékenységet végző bejegyzett civil szervezet működik;

• ugyanakkor örvendetes, hogy kisebb városaink közül több is (pl. Bátaszék, Gyönk) az említettek elé került a teljesítési fegyelemben;

• több olyan a környezetében jelentős szerepű község maradt ki minden tekintetben az adatszolgáltatásból, amelyik pedig nagyságrendje alapján nyilván érdemi mennyiségű adattal lett a megyei rendszer adósa (pl. Pincehely, Ozora, Iregszemcse, Döbrököz, Aparhant, Tevel, Zomba, Tengelic, Dunaszentgyörgy, Németkér);

• ugyanakkor néhány a kisebbek-legkisebbek közé tartozó faluból is fegyelmezetten megérkeztek a kívánt adatok (pl. Nak, Csikóstőttős, Lengyel, Alsónyék, Sárpilis, Fácánkert, Györköny, Miszla, Varsád);

• a megye település szerinti adatszolgáltatói lefedettsége 38,5 %-os lett, ezzel az átlagossal szinte azonos a Dombóvári kistérség jellemzője (37,5 %), kirívóan alacsony a Tamási kistérségé (25,0 %) és a Bonyhádi kistérségé (28,6 %), ugyanakkor az átlagoshoz képest kiemelkedik a Szekszárdi kistérség (53,) %), valamint a Paksi kistérség (57,1 %), amely mutatókat jól magyaráz az adott kistérségek településszerkezete is;

• összvolumenét illetően a tényleges adatvesztés nem azonos arányú a települési le nem fedettséggel, hiszen a kiemelkedő és jelentős tevékenységet felmutató települések jó háromnegyedéről futottak be érdemi adatok, így a rendelkezésre álló adatállomány számszerű csökkenése kisebb a statisztikai adatszolgáltatók csökkenésénél;

• az összesen 72 adatszolgáltató szervezet közül 32 volt önkormányzati ellátó hely, intézmény vagy közösségi színtér, 40 pedig jogi személyiségű közművelődési civil szervezet, egyesület vagy alapítvány, ami az utóbbiak fokozott fegyelmét mutatja az előbbiekkel szemben;

• és mivel az önkormányzati (saját vagy önálló intézményen keresztüli) adatszolgáltatás kötelező, Tolna megye 109 településéből 77 település jegyzője vagy körjegyzője lenne

11

felelősségre vonható a törvényességi felügyelet részéről mulasztás miatt – az ilyen típusú szankcionálás természetesen a jogszabályi kezdetek óta folyamatosan elmaradt;

• összetett, azaz az önkormányzati és a civil ellátási szférát egyaránt érintő többes jelentés – ha Tolna megye nem is valamennyi, de legalább kétharmadnyi települése ebből a szempontból érintettnek tekinthető –, igen kevés településről, mindössze 6 városból és 9 községből érkezett be;

• mindezekből kifolyólag intézetünknek 2011-től változtatnia kell a statisztikai adatok szolgáltatásával kapcsolatos eljárási módszerein.

A megyében zajló művelődési nagyrendezvények programösszesítéséből merítve 2010

során Tolna megye legfontosabb kulturális eseményei szerepeltek a dél-dunántúli rendezvény-naptárban, illetve a nyarat követő időszakra vonatkozóan külön is megjelentek a Pannon Mediterrán Ősz című kiadványban. A regionális összefogás lehetővé tette, hogy fontos kulturális turisztikai bemutatkozásokon az általunk gyűjtött és összegzett Tolna megyei rendezvény-tudnivalók is az érdeklődőkhöz kerülhessenek. Az év végére összegyűjtöttük a 2011. évre vonatkozó legfontosabb információkat, és decembertől már olvasható a honlapunkon a 2011-es Tolna megyei közművelődési rendezvénynaptár. Ennek havi bontási rendszere alapozza meg azt, hogy folyamatosan aktualizálható információs bázissal rendelkezzünk.

Jelentős fejlődést tudtunk felmutatni 2010-es információs tevékenységünk nyomán az úgy nevezett ERIKANET országos közművelődési információs bázis megyei adatokkal való feltöltésében. Míg korábban Tolna megye alig szerepelt ezen a sokak által és gyakran látogatott internetes felületen, 2010-ben a megyék sorában az utolsók közül váratlanul az első helyre kerültünk fel. Vagyis amíg a formális statisztikai adatszolgáltatásban mennyiségi zuhanást érhettünk meg, az informális tájékoztatás terén hatalmas mennyiségi és minőségi javulást könyvelhettünk el. Ezzel érzékelhetően megnövekedett érdeklődést regisztrálhattunk a Tolna megyei kulturális élet irányába. Az állandó és folyamatos – gyakran a vezető hírek közötti – megjelenés az információs bázist felkeresők számára rendszeresen kikerülhetetlenné tette Tolna megyét, amit az országos összehasonlítás jól bizonyít:

Feltöltések száma 2010-ben

Megye neve információ módosítás cikk összes

19. Szabolcs-Szatmár-Bereg 60 11 11 82 …………….

19 megye átlaga 468 157 100 725 ……………. 3. Veszprém 649 173 188 1010 2. Jász-Nagykun-Szolnok 872 122 153 1147 1. Tolna 1188 207 58 1453

Amíg a megyék átlagában napi 2 feltöltés történt összesen, addig a feltöltések számát illetően első Tolna megye esetében ez kis híján napi 4 feltöltés, azaz az országos átlag kétszerese, miközben már a 2-3. megyék esetében is ez csak napi 3 feltöltés körülire tehető. A Tolna megyei feltöltések területileg lefedték egész megyénket, ezen belül a megyeszékhely, a további városok, a nagyközségek és jelentős számú kisebb település is bőséges lehetőséghez jutott. Továbbá mivel ezeknek az információknak a keretében megjelent a szervezők egyéb elérhetősége is, az igazi érdeklődők vélhetően számos esetben fordultak itteni tevékenységünk jóvoltából további információért más csatornákon is.

12

2. ábra

A TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. évi január-szeptemberi számai

13

A megye közművelődési intézményhálózatának és a közreműködő partnerek körének szakmai információkkal és részben módszertani ajánlásokkal, tanácsokkal való ellátását papíralapú – és azzal párhuzamosan – elektronikus formában is végeztük 2010 során. Előbbi célt a Hírlevél szerkesztése és kiadása, utóbbit pedig intézetünk honlapjának fenntartása és állandó frissítése révén valósítottuk meg. (A megjelent Hírlevelek borítói, valamint intézeti honlapunk nyitó oldala a 2. és 3. ábra képein láthatók.) Az intézetünk által kiadott megyei közművelődési hírlevelek 2010. évi története két szakaszra bontható. Az év első négy hónapjában az intézményi költségvetési megszorítások miatt csökkentett terjedelmű, csökkentett példányszámú, legszerényebb kivitelű megoldást kellett választanunk. Ekkor egyszínű fekete nyomással mindössze 8 oldalon fűzés nélkül és 350 példányban jelent meg a kiadvány. Ez arra volt elegendő, hogy a megyei intézményhálózathoz, a fenntartókhoz és legfontosabb partnereinkhez eljuttassuk. A nemzeti Kulturális Alapnál nyert pályázati támogatás jóvoltából az ezt követő nyolc hónapon keresztül minden tekintetben rangosabb megvalósításra nyílt módunk. Ekkor a hagyományosan A/4 méretű kiadvány színes kartonborítót kapott, amelyben számonként 16 oldalas terjedelemben tehettünk eleget információs kötelezettségeinknek. Az irkafűzött példányokat (a példányszám ekkorra 600-ra növekedett) kisebb részben aktuális rendezvényeken, összejöveteleken adtuk kézbe az érintetteknek, nagyobb részt postán juttattuk el. A TMÁMK Hírlevél május és december közötti 8 számát megkapta Tolna megye 110 önkormányzata, a megyei közművelődési intézmény- és szervezeti hálózat, a megyei könyvtári hálózat, a megyei közoktatási hálózat minden érintettje. Küldtünk belőle a megyei írott és elektronikus sajtó orgánumainak, más megyebeli társintézményeinknek és országos partnereinknek, felügyeleti szerveinknek is. A kiadványt rendszeresen megkapták a fenntartó önkormányzati képviselők és érintett bizottsági tagok, valamint hivatali munkatársak. A megnövelt példányszám mellett módunkban állt a szerzők, közreműködők és hírekben szereplők külön tiszteletpéldányokkal való ellátása is. A példányonkénti bekerülési költség 140 Ft + áfa volt, a pályázati támogatás jóvoltából azonban a fenti kör térítésmentesen juthatott papíralapú információinkhoz. Az év során változatos tartalommal és rovatolással, stílusában állandóságot tartó, egyébként aktualizált belső szerkesztéssel jelentek meg a számok. Így sor kerülhetett többször is a hónap kiemelkedő kulturális eseményének, napjának, ünnepségének külön népszerűsítésére, kulturális-művészeti-irodalmi illusztráló anyagokkal is kibővítve. Aktuális szakmai módszertani írásokat, glosszákat adtunk közre a szakmai közreműködők szemléletformálásának szándékával. Tallózó ajánlással többször irányítottuk a figyelmet a rákövetkező hónap megyei jelentőségű programjára, ugyanígy tallózó visszatekintéssel értékeltük a tapasztalatszerzésre érdemes történéseket. Közreadtuk a területi és hálózati együttműködés (pl. kistérségi közkincs kerekasztali tevékenység) legfontosabb híreit, esetenként kisebb beszámolóit, részletesen tájékoztattunk a szaktárca közművelődési szakfelügyeleti vizsgálatainak utógondozási tevékenységéről, segítséget adva fontos szakmai dokumentumok elérhetőségéhez is. Szerepeltek több számban a megye amatőr művészeti életét, közösségeit, illetve az ismeretterjesztő mozgalmat bemutató kisebb-nagyobb írások. Bemutattunk arra érdemes megyei közművelődési szakembereket, a kulturális életünk szereplőit, valamint kiemelkedő példával szolgáló művelődési közösségeket, gazdag kulturális életű településeket is. Természetesen megfelelően propagáltuk saját rendezvényeinket és szakmai szolgáltatásainkat. Ha szükségesnek véltük, akkor pályázatfigyelő és -ajánló részt is beiktattunk. Kiemelt figyelmet fordítottunk a Fesztiválok Éve kapcsán adódó információkra, szakmai tapasztalatokra. Ennek az aktualitásnak a kapcsán a tartalomban fokozott szerephez jutott mind információs, mind szakmai tapasztalati tekintetben intézetünk és megyénk e téren megvalósuló 2010-es tevékenysége.

14

3. ábra

[Közérdekű adatok] - [Közművelődés] - [Diáksport] - [Tanulási képesség] - [Fesztivál] - [Pannon Kaptár]

Alapdokumentumok

Munkatársak Szervezet

Gazdálkodás Hírlevél

Felügyelet Feladatellátás

Impresszum

A J Á N L Ó

Iskoláknak Önkormányzatoknak Népművészeknek

Intézményünk elérhetősége TELJES NEVÜNK: Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja – Közművelődési Szolgáltató Intézet - Diáksport Iroda – Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság INTÉZMÉNYÜNK RÖVIDÍTETT NEVE: Tolna Megyei Általános Művelődési Központ TMÁMK SZÉKHELYI CÍMÜNK: Szekszárd, Szent István tér 11-13. II. emelet 211-es szoba Megközelítést segítő TÉRKÉP Telefon/fax: 74 / 505-649 Postacím: 7101 Szekszárd, Pf.: 125. Interneten: www.tmamk.hu E-mail: kulti@tmamk.hu

INTÉZMÉNYÜNK SZOKÁSOS NYITVATARTÁSA: Hétfő - csütörtök 8.00-12.00 és 13.00-16.00 Péntek 8.00-12.00

A TMÁMK HÍRLEVÉL október-decemberi számai és az intézeti honlap nyitó oldala

15

Intézeti honlapunk a www.tmamk.hu web-címen volt elérhető. Ezen az elektronikus felületen egyébként a papíralapúval egyidejűleg mindig megjelent az aktuális hírlevelünk digitalizált változata is, amelyhez akár a nyitóoldalról, akár a közművelődési szájtról el lehetett jutni. A honlap rendelkezésére állt valamennyi intézményi szakfeladat-csoportnak, ennek megfelelően kínálta fel az általános információkat és elérhetőséget tartalmazó nyitó oldal fejlécében a) a közérdekű adatok; b) a közművelődés szakterülete; c) a diáksport szakterülete;

d) a tanulási képesség-vizsgálat és rehabilitáció szakterülete; e) a térségi nemzetközi nagyfesztiválunk; valamint f) a kompetencia-alapú fejlesztés szakterülete

külön kattinthatóságát, amely nyomán gyakorlatilag egymástól formailag is elkülönülő „alhonlapok” nyíltak le. A nyitó oldal margóján kétféle további elágazási lehetőséget lehetett találni. A szakfeladat-csoporttól függetlenül innen lehetett továbblépni a) az intézményi alapdokumentumok; b) az intézményi munkatársak; c) az intézményi szervezet; d) az intézményi gazdálkodási információk; e) a Hírlevél; f) az intézmény felügyeleti szervei; valamint g) az intézményi feladatellátás kiterjedt információit tartalmazó szájtokra. A margóról irányított a nyitó oldal továbbá az úgy nevezett tematikus ajánló szájtokhoz. Ebben a körben a) az iskolák; b) az önkormányzatok; valamint c) a népművészek saját szempontjai szerinti külön legyűjtéseket lehetett megtalálni. A megyei nemzetközi nagyfesztiválunk emblémájáról innen is el lehetett jutni a fesztiváligazgatósági oldalunkra. Ezt a megoldást az ezzel kapcsolatos információink iránti fokozott nemzetközi érdeklődés tette szükségessé. (Egyébként ezért is volt honlapunknak ez a része magyar-angol kétnyelvűen szövegezett.) A honlapunkat az aktualitásoknak megfelelően folyamatosan frissítettük, ha úgy tűnt szükségesnek, akkor akár heti több ízben is. Mind a tényszerű adalékolásban, mind a bőséges illusztrálásban törekedtünk arra, hogy személyesen minél szélesebb kört érintsenek az itt elérhető információk. Ennek is köszönhettük web-oldalunk népszerűségét és rendszeres nagyszámú látogatóját. Az érdeklődők a megye hivatalos honlapjáról és az országos közművelődési információs rendszer honlapjáról is egyenes kapcsolat révén juthattak tovább a TMÁMK-s web-felületre, valamint ilyen lehetőségek nyíltak a fesztiválrendezői és a kulturális turisztikai kapcsolatok jóvoltából is. Összefoglalva: a közművelődési szakmai információk kezelése terén kifejtett munkánk többágú volt. Ugyanakkor az egyes megvalósítási területek egymással kapcsolódtak, illetve összefonódtak, sokféleképpen kiegészítették egymást, utaltak egymásra. Az év során a mindenkori gazdasági aktualitásoknak megfelelően tudtuk változtatni a műfajok arányait, ezzel tartva fent a hatékonyságát, egyidejűleg viszont optimalizálva a ráfordítási kényszert. Természetesen mind a saját intézményi tevékenységünkhöz, mind a megyét érintő külső szolgáltatásainkhoz kapcsolódóan tájékoztató és mozgósító reklám- és propaganda-tevékenységünk épült a saját szerkesztésű és kiadású meghívókra, szórólapokra és plakátokra, főleg nemzetközi fesztiválunk keretében pedig éltünk a kulturális marketing más eszközeivel (pólók, zászlók, transzparensek stb.) is.

16

4. ábra Dunaföldvár ◊ Magyarkeszi □ ○ Ozora ■ Simontornya Bölcske ●○◊ □○◊ Pincehely Madocsa ■◊ Tamási ●○ Nagy- Sárszent- Györköny Miszla ○ székely lőrinc ●◊ ●▲◊ Paks Nagykónyi ○ Regöly □○ ○ ○ ○ Pusztahencse ○ Kajdacs Kocsola ○ ○ Gyulaj □ Diósberény ●○ Dunaszentgyörgy Dalmand ○◊ ◊ Gerjen ○ Felsőnána ■○ Fadd Döbrököz ○ ○ Kurd Medina ○ ■ ◊ ■ Fácánkert Dombóvár Zomba ■ Szedres ■ Attala ■○▲ □ Závod ■ Harc ○ Tolna Lengyel □ ○ Nagyvejke ◊ Sióagárd ■○◊ Bogyiszló Jágónak ■ ■ Kaposszekcső Bonyhád ■▲ ●○▲◊ Szekszárd Györe ◊ ■○ Szálka ■ Decs Cikó ○ Várdomb ○ ○ Sárpilis Alsónyék ■◊ ○◊ Pörböly ■●○◊ Bátaszék ■ Báta A közművelődési szakmai módszertani szolgáltatást igénybe vevő szervek és szakemberek települései Tolna megyében 2010. ■ szakfelügyeleti utógondozás a 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet nyomán □ szakfelügyeleti utógondozás az 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet nyomán ● szakmai konferencia, tanácskozás, tréning, tapasztalatcsere bonyolítása ○ közművelődési szakemberek képzésének és továbbképzésének előkészítése,

gondozása, utókövetése ▲ közös munka Kistérségi Közkincs Kerekasztallal és/vagy

kistérségi közművelődési referenssel ◊ pályázatírás, pályázati koordináció, közös pályázat

17

4. A közművelődési szakmai módszertani szolgáltatás A közművelődési szakmai módszertani szolgáltatás keretében intézetünk több téren is jelentős tevékenységet fejtett ki. 2010 során ezek közül kiemelkedett a jelentős többlettámogatással is járó területi szakfelügyeleti utógondozó munka. Ehhez kapcsolódóan, de más igényekre építve is rendeztünk konferenciát, tanácskozást, illetve bonyolítottunk szakmai tréninget. Továbbra is intenzív előkészítő, szervező és gondozó teendőket láttunk el a Tolna megyei közművelődési szakembergárda képzésében, továbbképzésében, illetve a korábbi képzéseinkben érintettekkel való további folyamatos szakmai kapcsolattartásban és tanácsadásban. Együttműködtünk a kistérségi közművelődési referensekkel, és részt vettünk a kistérségi közkincs kerekasztalok munkájában. Területi-térségi érdekek esetén konkrét pályázatkoordinációt és -készítést is folytattunk, ezen túl számos esetben segítettük hálózati intézmények és szervezetek pályázati tevékenységét. Mindezt a 4. ábra foglalja össze.

„A közművelődés országos szakfelügyelete szakmai javaslatai megvalósításának segítése a Dél-dunántúli régióban” projektcímen a feladatellátás elsősorban a 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet alapján a Tolna és Somogy megye egyes kiválasztott településein végzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatok cím szerinti utókövető feladatainak végzése, valamint a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja ilyen irányú módszertani segítő tevékenységébe igény szerint további érdeklődő fenntartók bevonása volt. Kiegészítőleg részben elvégeztük az 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet alapján végzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatok egy hányadának utókövetését is, valamint az ehhez kapcsolódó módszertani segítségnyújtást. A regionális szakmai feladatvégzés keretében intézményünk, a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja, mint a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központtal e célból szolgáltatási szerződésre lépő szervezet, harmadik együttműködő partnerként a Somogy Megyei Múzeumok Közművelődési Csoportjával együttműködésben végezte el a feladatot.

A 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet alapján elvégzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatok Tolna megyében az alábbi településeket érintették:

Név Közigazgatási rang Kistérségi besorolás

Alsónyék község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Attala község (körjegyzőségben) Dombóvári kistérség Báta község Szekszárdi kistérség Bátaszék város Szekszárdi kistérség Bogyiszló község Szekszárdi kistérség Bonyhád (kistérségi székhely) város Bonyhádi kistérség Decs nagyközség Szekszárdi kistérség Dombóvár (kistérségi székhely) város Dombóvári kistérség Fácánkert község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Fadd nagyközség Szekszárdi kistérség Harc község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Jágónak község (körjegyzőségben) Dombóvári kistérség Kaposszekcső (körjegyzői központ) község Dombóvári kistérség Madocsa község Paksi kistérség Simontornya város Tamási kistérség Szálka község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Szedres község Szekszárdi kistérség Zomba (körjegyzői központ) község Szekszárdi kistérség

18

A 18 település a 109 településes Tolna megyén belül közigazgatási rangjának, méretének, intézményeinek, ellátó helyeinek, közösségi tereinek, intézményesülési, szabályozási, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek jellemzői szerint kellően heterogén képet mutatott ahhoz, hogy e tekintetben megfelelő mintavételről beszélhessünk. Ugyanakkor, ami a területi megoszlást illeti, e tekintetben a kiválasztott települések már nem szóródtak arányosan.

Ennek ellensúlyozására vontunk be az utógondozásba területi arányosítás céljával olyan településeket is, amelyek az 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet alapján végzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatok tárgyát jelentették:

Név Közigazgatási rang Kistérségi besorolás

Diósberény község (körjegyzőségben) Tamási kistérség Lengyel község (körjegyzőségben) Bonyhádi Kistérség Magyarkeszi (körjegyzői központ) község Tamási kistérség Pincehely nagyközség Tamási kistérség Regöly (körjegyzői központ) község Tamási kistérség Závod község (körjegyzőségben) Bonyhádi Kistérség

Harmadrészt voltak olyan települések, amelyek az utógondozás keretében vállalt

feladatainknak megfelelő szolgáltatásokat igényeltek tőlünk, és ennek alapján a fentieken túl, az eredeti tervet meghaladóan egyes szakmai vonatkozásokban bevonhatók lettek a szolgáltatást igénylők körébe:

Név Közigazgatási rang Kistérségi besorolás Bölcske község Paksi kistérség Cikó község (körjegyzőségben) Bonyhádi kistérség Dalmand (körjegyzői központ) község Dombóvári kistérség Dunaszentgyörgy község Paksi kistérség Felsőnána község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Gyulaj község Dombóvári kistérség Kajdacs község (körjegyzőségben) Paksi kistérség Kocsola község (körjegyzőségben) Dombóvári kistérség Medina község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Miszla (körjegyzői központ) község Tamási kistérség Nagykónyi (körjegyzői központ) község Tamási kistérség Nagyszékely község (körjegyzőségben) Tamási kistérség Nagyvejke község (körjegyzőségben) Bonyhádi kistérség Ozora község Tamási kistérség Pörböly község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Pusztahencse (körjegyzői központ) község Paksi kistérség Sárpilis község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Sárszentlőrinc község (körjegyzőségben) Paksi kistérség

Szekszárd (megyeszékhely, kistérségi székhely) megyei jogú város

Szekszárdi kistérség

A feladatokat koordináló társintézményünk, illetve a tárca a Somogy megye

területén esedékes hasonló feladatokat részben Tolna megyéhez csoportosította át. A 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet alapján Somogy megyében elvégzett minisztériumi

19

szakfelügyeleti vizsgálatok északkeleti részre eső hányada az alábbi településeket érintette:

Név Közigazgatási rang Kistérségi besorolás

Ádánd község Siófoki kistérség Balatonendréd község Siófoki kistérség Balatonföldvár (kistérségi székhely) város Balatonföldvári kist. Kőröshegy község Balatonföldvári kist. Kötcse (körjegyzői központ) község Balatonföldvári kist. Nagyberény község Siófoki kistérség Nagycsepely község (körjegyzőségben) Balatonföldvári kist. Nyim község (körjegyzőségben) Siófoki kistérség Ságvár (körjegyzői központ) község Siófoki kistérség Siójut község (körjegyzőségben) Siófoki kistérség Som község (körjegyzőségben) Siófoki kistérség Szólád község (körjegyzőségben) Balatonföldvári kist. Teleki község (körjegyzőségben) Balatonföldvári kist. Zamárdi város Siófoki kistérség

Az elvégzendő feladatokat a szakfelügyeleti vizsgálatok megállapításai, valamint

intézményünk szolgáltató és módszertani tevékenysége során az adott településekről szerzett vonatkozó információk birtokában határoztuk meg. Ezek lettek:

1) A szakfelügyeleti megállapítások és ajánlások egybevetése az érintett helyi szervek vonatkozó intézkedési terveivel, tényleges intézkedéseivel.

2) Az időközben történt helyi feladatátszervezések, szakmai fenntartói és ellátói változások tényeinek és hatásainak rögzítése, intézkedésekkel való egybevetése.

3) A helyi dokumentumok (helyi rendelet, alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, munkaügyi szabályozás, gazdálkodási szabályozás) időszerűségének és szabályszerűségének aktuális felülvizsgálata, korrekciója, szükség esetén készítése.

4) A helyi szakemberek alkalmazási és végzettségi jellemzőinek felülvizsgálata. Szükség esetén az érintettek képzésbe, továbbképzésbe való irányítása.

5) A városi, illetve a községi a) polgármesterek (alpolgármesterek, bizottsági elnökök, tagok), b) jegyzők, (körjegyzők, hivatali egységvezetők, szakreferensek), c) kistérségi társulási szakemberek (kistérségi szakmai referensek), d) intézményi, szervezeti, közművelődés vezetők, szakemberek bevonásával tanácskozások tartása.

6) A városokban, illetve néhány nagyobb községben a közművelődési tanács létrehozásának lehetőségéről való tájékoztatás, szükség szerint előkészítése, megalakításának és kezdeti működésének segítése.

7) A vizsgált körből érintett településeken (Bátaszék, Bogyiszló, Szálka) vagy az ilyen településeket magukba foglaló kistérségekben (Dombóvári) már elkészült közművelődési stratégiák szerepének és sorsának vizsgálata, a stratégiák és a szakfelügyeleti vizsgálati megállapítások összehangolása.

8) A vizsgált települések statisztikai adatszolgáltatásának formai és tartalmi vizsgálata. 9) A TMÁMK intézményi hírlevelében és honlapján a végzett munka külön rovatban

való közzététele, dokumentálása. 10) A kisebb települések kategóriájában módszertani ajánlások, nagyrendezvényi

forgatókönyvek, közösségfejlesztési technikák telepítése

20

11) A feladatvégzést indító kérdőív és interjúzás alapján a helyi viszonyokra aktualizált további feladatok meghatározása.

12) Közbenső részjelentések és zárójelentés készítése a szakfelügyeleti vizsgálatok eredményességéről, hatásairól, az utókövető feladatvégzés elemző összegzéséről.

13) Javaslattétel a tárcának az utókövető feladatvégzés tapasztalatai, a helyi működés rendelkezésre álló információi és az előző fázisban végzett szakfelügyeleti vizsgálatok területi aránytalanságai alapján a 2010-től végzendő szakfelügyeleti vizsgálatok helyszínének és feladatainak kijelölésére. Az év elején a Baranya és a Somogy megyei társintézményekkel közösen

kerestük meg az érintett települések polgármestereit a részletesebb igényfelmérés céljából. Ezt követően külön kapcsolatot létesítettünk az érintett jegyzőkkel, körjegyzőkkel, hivatali szakemberekkel, illetve a közös munkába a lehetséges helyszíneken bevontuk helyi közművelődési kollégáinkat is. Az előkészítő kapcsolat-felvételek során több olyan településen sikerült érdemi szakmai szemléletű gondolkodásba polgármestereket és/vagy jegyzőket bevonnunk, ahol a közművelődési szolgáltatás személyi feltételeinek megoldása hiányos (pl. Magyarkeszi, Regöly, Szálka, Szedres). Több helyen sikerült a közös gondolkodásba további polgármesteri hivatali munkatársat is bevonnunk (pl. Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Madocsa, Szálka). A szakfelügyeleti vizsgálatokban az elmúlt évek során érintett településekkel folytatott közös munkát részben egy féléves önálló projektként kezeltük (szakmai napok, helyi problémákhoz igazodó helyszíni tanácsadások, helyi dokumentumok településre szabott korrekciója), részben pedig a teljes körű megyei közművelődési tevékenységünkbe építettük be kiemelt, hangsúlyos elemként, külön figyelemmel a vizsgálandó településekre. Az érintett településeken áttekintettük a közművelődési tevékenységre vonatkozó szakfelügyeleti jegyzőkönyveket és javaslatokat, illetve a települések erre való reagálását, intézkedéseit. Megállapításainkat módszertani javaslatokkal kiegészítve megtanácskoztuk az érintett helyi vezetőkkel, szakemberekkel. A Somogy megyei intézmények esetében sem pusztán a vizsgálati jegyzőkönyvek utóéletével foglalkoztunk. Több településen vetődött fel a közvetlen szakmai kapcsolattartás igénye, valamint a módszertani tanácsadás esetenkénti igénybevétele is. (Kiemelendő a Zamárdi várossal, valamint a Tamási és Siófok közötti falvakkal e tekintetben kialakult kapcsolatunk.) Feladatvégzésünkről folyamatosan tájékoztattunk az intézményi honlapunkon is, amelynek közművelődési segédanyagok alcíme alatt a fenntartókat és intézményeket igazgatási módszertani támogatással igyekeztünk ellátni. Hírlevelünk májusi számában megkülönböztetett terjedelemben „Önkormányzati szakirányítás” című rovattal jelentkeztünk. A szükséges helyi dokumentumok előkészítésében, korrekciójában vagy aktualizálásában nyújtott szolgáltatásunk iránti igény ugyanakkor nem egy valóságos minőségi szándékot takar a fenntartók részéről, hanem elsődlegesen azt a törekvést, hogy ezen dokumentumok tekintetében a hivatali munka eredménye előírásszerűnek bizonyulhasson. A ténylegesen szakmai érdekekre épülő érdeklődés már sokkal inkább a napi ügymenettel, munkáltatással, intézményműködési renddel, valamint a feladatvégzés hatékonyabbá tételével volt kapcsolatos, és számos helyen kívánták igénybe venni a konkrétabb tartalmi kérdésekkel kapcsolatos közreműködésünket is. Intézményünk folyamatosan feltárta a megyei intézményhálózatban jelentkező képzettséghiányokat, és ennek alapján javaslatot tett az érintett kollégák és fenntartóik számára megfelelő szintű és irányú beiskolázásra.

21

Bővítettük szakmai képzési és továbbképzési szolgáltatásunk kínálatát. A 2010-es év kezdetére a Bajai Főiskolával külön megállapodás keretében ebből a célból egyedi megoldást kezdeményeztünk és készítettünk elő. A Főiskola a tanév kezdetétől a Tolna megyei Tamási városba kihelyezett formában felsőfokú levelező képzést telepített. Erre a képzésre a vizsgált, illetve a pluszban szolgáltatást igénylő településekről összesen 21 Tolna megyei és 2 Somogy megyei kolléga felkészítését és jelentkeztetését bonyolítottuk le január-február során. Ennek folyamán rendszeres kapcsolatot tartottunk az érintett településekkel. Sajnálatos módon az előző évekéhez képest kétszeresére emelt felvételi ponthatár a többség számára szándékunkkal ellentétben teljesíthetetlen volt, így a kihelyezett képzésben szeptember során 7 fő kezdhette csak meg a tanulmányait. Egy esetben (Fadd nagyközség) a szakfelügyeleti jelentés alapján megfogalmazott helyi alkalmazási elvárások miatt nem volt lehetőség a tanévhez igazodó halasztásra, ezért a Bács-Kiskun megyei partnerintézményünkkel az érintett intézményvezető soron kívüli – felsőfokú szakmai képzésre való - beiskolázását oldottuk meg, és a kolléganő még az év végéig oklevelet szerzett. Rendszeresen tartottuk továbbá a továbbképző és tapasztalat-szereztetési kapcsolatot azzal a 15 Tolna megyei szakemberrel, akik számára a Bács-Kiskun megyei partnerintézményünkkel korábban is folyamatos szakmai képzési együttműködésünk keretében a 2009. év végére sikerült közművelődési végzettséget szereztetnünk. A továbbképzési és információátadási lehetőséget azáltal is folyamatosan bővítettük, hogy egyre intenzívebbé vált a megyében működő kistérségi közkincs kerekasztalokkal való együttműködésünk, és a kerekasztal-ülések keretében fokoztuk az érintettekkel való helyben bonyolított személyes kapcsolattartás hatékonyságát is. A Paksi kistérségben 3 alkalommal találkoztunk a kollégákkal „Rendezvényszervezési praktikák” címen szervezve a számukra továbbképzést és tréninget. Gyümölcsöző volt közös munkánk a kistérségi közművelődési referensekkel is.

2010 első negyedévében két olyan szakmai tanácskozást szerveztünk, ahol az érintett és igényekkel fellépő települések vezetői és szakemberei számára az utógondozáshoz kapcsolódó, illetve az aktuális szakmai megközelítéseket feltáró témákban is eligazodást biztosítottunk. Januárban a szellemi kulturális örökség megpályázásának módjára tudtuk régiós méretben számos vezető és szakember figyelmét ráirányítani, és ezzel párhuzamosan tájékoztatást adtunk a Fesztiválok Éve és az EKF okán a multikulturális és komplex fesztiválok rendezésének szakmai módszertani kérdéseiről, a falunapok minőségi és helyi identitáshoz kötődő bonyolításának módszertani kérdéseiről. (Az egész régióból érdeklődők száma elérte a 70 főt.) A szakszerű szabálykövetés elősegítése céljából a Szerzői Jogvédő Hivatal részletes és aktuális tájékoztatóját is megszerveztük. (Az egész régióból érdeklődők száma elérte a 40 főt.) A második tanácskozás keretében a helyi közösségi művelődési terek (nagyobb településeken intézmények) fejlesztésének lehetőségeiről biztosítottunk tájékozódási lehetőséget Tolna megye érdeklődő településeiről résztvevők számára. Ebbe bevontunk építészeti, gazdasági és pályázatíró szakembereket is. (A Tolna megyei településekről informálódók száma elérte a 30 főt.) Májusban Tamásiban szerveztünk régiós tanácskozást. A rendezvény a közművelődés országos szakfelügyelete által megfogalmazott javaslatok megvalósításának segítését célozta az érintett településeken. Az önkormányzatok közművelődési feladat-ellátását, a közművelődés önkormányzati alapdokumentumait tekintette át a hallgatóság előadások és a hozzájuk kapcsolódó – részleteket is érintő – konzultáció formájában. A közművelődési feladatellátás helyi gyakorlatára vonatkozó formákat, példákat, mintákat ismerhettek meg Kajdacs, Várdomb, Regöly és Magyarkeszi települések polgármestereinek szemléletes előadásában. Intézetünk 15 településsel működött együtt közös pályázati tevékenység keretében, e téren 2010-es eredményeink elmaradtak eredeti várakozásainktól.

22

5. ábra Dunaföldvár ●■▲ ● Simontornya ▲ Bölcske Madocsa ▲ Újireg ○ ●■◊ Tamási Györköny ▲ ●■ Paks ● Gyönk ○ Várong Diósberény ○ ◊ Kölesd ● Hőgyész ○ Döbrököz ○ Fácánkert ● Dombóvár Sióagárd ■▲ ● Tolna ○ Nagyvejke ▲ Bogyiszló Bonyhád ● ●▲ Szekszárd ◊ Váralja ○■ Sárpilis Mórágy ○ ▲ Alsónyék ●●◊ Bátaszék A művészeti, fesztivál-, műsor- és ismeretterjesztő programszolgáltatást fogadó települések Tolna megyében 2010. ● ifjúsági filharmónia hangversenysorozat ○ vándoroltatott műsoros est és/vagy vándorkiállítás ■ térségi művészeti találkozó, térségi kiállítás ▲ fesztiválrendezvény ◊ ismeretterjesztő előadás, közhasznú ismeretadás

23

5. A művészeti, fesztivál-, műsor- és ismeretterjesztő programszolgáltatás 2010-ben is végeztük hagyományos programszolgáltatói tevékenységünket. Folytatódott ifjúsági filharmónia hangversenysorozatunk, több hátrányos helyzetű faluba vándoroltattunk körműsort, esetenként kiállítással egybekötve. Igény szerint megjelentünk ismeretterjesztés kihelyezésével is, ebből a körből kiemelkedett a Váralja községben a közhasznú kézműves ismereteket adó közreműködésünk. Meghatározó, kiemelt feladatunk volt a Duna Menti Folklórfesztivál Tolna megyei eseményeinek előkészítése, koordinálása, bonyolítása és levezénylése. Az ifjúsági hangversenysorozat keretében tavaszra nyúlt át az előző évad két koncertje, illetve késő ősszel lezajlott az újabb évad első hangversenye is. Összesen 36 koncertet rendeztünk, melyeken több mint háromezer általános és középiskolás diák kapott bevezetést a komolyzene, a jazz, a népzene világába. Koncertjeinken nagynevű szólisták, zenekarok szerepeltek, a magyar zenei élet pedagógiai hivatású egyéniségei működtek közre. A Filharmónia Dél-Dunántúli Kht-vel közösen szervezett bérlet évadonként három hangversenyt tartalmaz, ezek mindegyikét hangszerbemutató, ismertető kíséri, ezáltal a közönség megismerkedhet a zeneszerzők életével, a művek keletkezésének körülményeivel és a komponálás titkaival is.

Tolna megye 11 településén, alkalmanként összesen 12 előadásban: Bátaszéken a Művelődési Központban kétszer is, valamint Simontornyán, Dunaföldváron, Pakson, Dombóváron, Bonyhádon, Hőgyészen és Tamásiban mindenütt ugyancsak a művelődési intézményekben, Tolnán a Bezerédj Pál Sport- és Szabadidőközpontban, Szekszárdon a Garay János, Gyönkön pedig a Tolnai Lajos Gimnáziumban csendültek fel a hangversenyek művei. A 2010-es produkciók voltak sorrendben: „A fuvola varázsa” és a „Vonós hangszerek és versenyművek” című összeállítások, valamint Pergolesi „Úrhatnám szolgáló” című vígoperája. Intézményünk évek óta együttműködik megyénk kistelepüléseivel helyi kulturális események szervezésében és hagyományteremtő elindításában. Számos művészeti ág kiváló "műkedvelő" előadói mutatkozhattak be a településeken, ami több száz befogadónak nyújtott minőségi kulturális élményt.

Az NKA közművelődési Szakkollégiumának vonatkozó pályázatára 2009-ben is sikerrel pályázott az ÁMK, így 2010 tavaszán ismét olyan művészeti eseményeket rendezhettünk, melyek méltán számíthattak a közönség elismerésére. A műsortájoltatás keretében a tamási Lajtha László Zeneiskola Fafúvós Kamaraegyüttese 4 településen lépett fel március-április hónapban (Újireg, Fácánkert, Várong, Diósberény). A tájoltatás újszerű eseménye volt az Amator Artium vándorkiállítás, mely újdonságnak számított intézményünk feladatkörében is. A tradicionálisan két évenként megrendezett, a kreatív ipar és az amatőr művészeti mozgalmak határmezsgyéjéről érkező műalkotásokat bemutató eseményt nagyszámú közönség látogathatta már korábban a megyeszékhelyen. A megyei tárlatot 2010-ben immár utazó formában ismerhették meg a hátrányos helyzetű Tolna megyei kistelepülések lakosai is. A kiállítások helyszínein (Sárpilis, Mórágy, Nagyvejke, Döbrököz) minden alkalommal megnyitó ünnepséget is szerveztünk, melyen közreműködött a szekszárdi Komjáth(y)iak Zenekar. Leggyakrabban a megye kisvárosaiba és községeibe helyeztük ki az amatőr művészeti mozgalmakat erősítő térségi találkozók, bemutatók programjait. Ezzel is hozzájárultunk sok helyi művelődési intézmény műsorkínálatának bővítéséhez. Azon túl, hogy egy-egy művészeti ág Tolna megyei legjobbjai ismerkedhettek egymás eredményeivel, sikerült az eseményeket a helyi közönségek számára is vonzóvá tenni. Népdalénekesek, népzenészek, néptáncosok, kórusok és alkotó népművészeti közösségek és egyének kaptak ezen a módon külön figyelmet.

24

6. ábra MARTINIQUE: ● 2010 LITVÁNIA: ● 2008 LENGYELORSZÁG: ● 2009 ● 2010

ROMÁNIA: SPANYOLORSZÁG - ● 2008 (Székelyföld) ● 2010 (Baszkföld) SZERBIA: ● 2008 (Vajdaság) OLASZORSZÁG: BULGÁRIA: ● 2009 ● 2009 ● 2008 A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ Közművelődési Szolgáltató Irodája közvetlen szervezésében vagy közvetett közreműködésével a 2008-as, 2009-es és 2010-es Duna Menti Folklórfesztiválon Tolna megyében vendégeskedő külföldi és határon túli együttesek küldő országai

25

Június 24-én, csütörtökön érkeztek nagyfesztiválunk első külföldi vendégei, és 30-án, szerdán távozott az utolsó csoport. A közbeeső egy héten keresztül Tolna megye (valamint a túlsó parton a társrendező Bács-Kiskun megye) rangos nemzetközi program házigazdája volt: az immár évente megrendezésre kerülő Duna Menti Folklórfesztivál eseményeinek adott helyszínt. A korábbi években a fesztivál július közepén zajlott, de a megnehezedett gazdasági helyzetben Szekszárd a Szent László-naphoz, Kalocsa pedig a Szent Iván-naphoz való kapcsolódást szabta a rendezés feltételéül. 2010-re stabilizálódott az az új elhatározás is, hogy a fesztiválra újabban évente kerüljön sor. Az eredeti szándék, hogy a rendezvénysorozat a Duna menti népek, de legalábbis az európaiak autentikus folklórfesztiválja már több éve a múlté, hiszen 2010-ben is vártunk tengerentúli országokból is tánccsoportokat. Történt némi változás a helyszínekben is. Tolna megyében a fesztivál centruma a megyeszékhelyről Dunaföldvár hangulatos kisvárosi környezetébe tevődött át. Bővült a társrendező falvak köre is, közéjük csatlakozott Bölcske, illetve hosszú szünet után visszatért közéjük Györköny. A hagyományos vendéglátók ebben az évben is Alsónyék, Bogyiszló, Sióagárd és Madocsa községek maradtak. Nemcsak a két klasszikus fesztiválvárosban csatlakozott a program az aktuális helyi nagyrendezvényhez, így történt ez szinte mindenütt. Alsónyéken a Bográcsos Fesztivál, Sióagárdon az Országos Siómenti Halfőző Verseny bonyolódott egyidejűleg. Bogyiszló a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza jóvoltából fesztiválnapján rendezte a Regionális Gyermektánc Találkozót is, az új helyszínként debütáló Bölcskén az „Erős Ember Virtus Vetélkedő” zajlott. Madocsa pedig – mint évek óta már – a Földesi János Hagyományőrző Néptánc Találkozónak adott otthont. Dunaföldvárott a Nyári Váresték sorozata ölelte magába a fesztiválközpont eseményeit.

A fesztivál sikerrel zárult. Azt csak a háttérben tevékenykedő szervezők tudták, látták és érezték, ha valami nem a tervek szerint történt. Egyetlen esetben pedig a nagyközönség is tudatosíthatta, hogy a várakozástól elmaradt a megvalósulás. Sajnos az Indiából nagyon várt pandzsábi szikh táncosok önhibájukon kívül nem érkezhettek meg, mert a Magyar Köztársaság delhi nagykövetsége nem adta ki számukra a beutazási vízumot. Ez azért volt érthetetlen, mert ők évtizede résztvevői rangos magyar fesztiváloknak, és azok alkalmából az ittlétük mindig problémamentesre sikerült.

Így a külföldi csoportok száma háromra csökkent. A spanyolországi baszkok, lengyelországi gurálok és Martinique-i karibi táncosok azonban végül is magasra emelték a fesztivál nívóját. (Az elmúlt 3 év külföldi résztvevőiről a 6. ábra nyújt kimutatást.) A külföldi és határon túli együttesek produkcióihoz járult hozzá tucatnyi Tolna megyei hagyományőrző (néptáncos, népzenész, népdalénekes) együttes kiegészítő részvétele is. A rendező Tolna megyei települések színes folklór forgataggal, annak keretében nagy sikereket arató műsorokkal találkozhattak. A rendezvényhez minden helyszínen társult kézműves bemutató és vásár, esténként táncház zárta a programot. Több településen pedig az utcai felvonulások is színpompás eseményt jelentettek. Dunaföldváron erre az időszakra időzítettük az Országos Népművészeti Kiállítás regionális bemutatóját, amely a Várgalériában jó illusztrációja lett a fesztivál fő szellemiségének. Sok műsorcentrikus fesztivállal ellentétben a kisvárosok és falvak baráti, családias miliőjében zajló nagy baráti találkozóvá nőtt. A fesztivál sikerét nagyban segítette, hogy valamennyi helyszínen a helyi művelődési intézmények és munkatársaik, a polgármesteri hivatalok és valamennyi tisztségviselő, a helyi hagyományőrző és más szervezetek, több helyütt a kisebbségi önkormányzatok és nagyszámú önkéntes civil segítette a munkánkat. Csoportkísérőink és tolmácsaink, valamint központi fesztiválirodánk a résztvevők nagy megelégedésére működtek. Megfelelő szállások és kifogástalan, minőségi étkezési szolgáltatások biztosították a kényelmet. Segítőink köréből külön kiemelést érdemelnek a dunaföldvári Városi Művelődési Központ munkatársai, akik erre az időszakra minőségi szakmaiságban, töretlen teherbírásban és rendezői leleményben egyenértékű kollégáinkká lettek.

26

7. ábra Dunaföldvár ● ● Magyarkeszi ●■ Simontornya Németkér ● ● Bölcske ● Pálfa Kisszékely ●■ Madocsa ● Tamási ●▲ Györköny Nagydorog ● ●■ Regöly ●■ Sárszent- ■ ●■ Paks lőrinc Gyönk ■ ● Kajdacs ● Kölesd ● Tengelic ● Dunaszentgyörgy ●▲ Hőgyész ■ Gerjen Medina Szedres ■ ●▲ Dombóvár Tevel ● ● Kéty Tolna ● ●■ Závod ● Zomba ■ ●■ ●■ Attala Lengyel ■ ■ Nagyvejke Sióagárd ● Bogyiszló Kakasd ● ■ Kaposszekcső ●■▲ Szekszárd Bonyhád ●■ ■ Őcsény Nagymányok ■ ■ Decs ■ Váralja ●■ Sárpilis Mórágy ■ ■ Várdomb Alsónyék ● ● Pörböly ■ Bátaszék ■ Báta A művészeti, fesztivál- és műsortájoló programokba bevont szereplők, résztvevők települései Tolna megyében 2010. ● országos és/vagy térségi művészeti találkozón, fesztiválon szerepeltetett amatőr művészek és/vagy csoportok ■ országos és/vagy térségi kiállításon szerepeltetett népművész alkotók, kismesterek és/vagy csoportok ▲ vándoroltatott műsoros esten és/vagy kiállításon

szerepeltetett amatőr művészek, alkotók és/vagy csoportok

27

6. Az öntevékeny művelődési tevékenység patronálása Kardinális feladatunk volt a megye hagyományai alapján az amatőr művészeti mozgalmak térségi életének koordinálása és segítése. Ennek alapján a megye vers- és prózamondói, gyermekszínjátszói, kórusai, népdalénekesei és népzenészei, táncosai is találkozási alkalmakhoz juthattak. A képző- és iparművészet kiemelkedő egyéniségei és tehetségei is bemutatkozhattak. Az egyes felmenő rendszerű minősítések során országos rangú szaktekintélyekből álló zsűriket biztosítottunk, így csoportjaink megméretése valóban összehasonlítási alapot teremtett. Az év során országos rendezvényt vagy kiállítást is bonyolító szakágak Tolna megyei érintettjei számára koordináltuk a részvételi lehetőségüket. Hatékonyan együttműködtünk több amatőr művészeti ág megyei területi egyesületével, illetve helyi egyesületeivel (népművészet, néptánc-népzene, hagyományőrzés).

A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület a székhelyét a Sióagárdi Tájház mellett kialakított épületébe helyezte át. Tolna megye mesterei fontos feladatuknak tekintették, hogy átadják megtanult mesterségbeli tudásukat, ápolják hagyományainkat. Helyi, regionális, országos és határon túli rendezvényeken (Felvidéken, Délvidéken) képviselték megyénk népművészetét. Az egyesület tagjai résztvevői voltak országos pályázatoknak és kiállításoknak. Rendszeresen részt vettek mesterségük bemutatóin, kézműves foglalkozásokat tartottak gyerekeknek és felnőtteknek. Ezekhez és a közösségi élethez szakmai és technikai segítséget is biztosított intézetünk. Közreműködtünk továbbá a hagyományos zsűriztetés megszervezésében is. Kiemelkedő feladatként kezeltük a megye népművészeinek színvonalas megjelenéséhez való segítséget a Budai Várban zajló Mesterségek Ünnepe keretében. Hasonló feladat volt az évben az EKF pécsi rendezvényei keretében zajló kiállításokon és vásárokon való megjelenés is.

A Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja vállalta a Hagyományok Háza által meghirdetett Országos Népművészeti Kiállítás Dél-Dunántúli Regionális Kiállításának megszervezését és megrendezését. A régiós pályázati felhívást, az aktuális információkat a Baranya, Somogy és Tolna megyében élő népművészekhez levél, intézményi honlap és Hírlevél keretében juttattuk el. A felhívásunkra előzetesen több mint kétszázan jelezték a részvételi szándékukat. A pályázati anyag bírálatára a zsűritagokat a Hagyományok Háza által megjelölt szakemberek közül választottuk ki, felkérésükkor a pályázatra beküldött tárgyak jellegét vettük figyelembe.

Ténylegesen végül is 192-en adták be pályázati anyagukat, közülük egyéni pályázó 102 fő volt, a szakkörön keresztül pályázó pedig 90 fő. A szakkörök száma 9 volt, ebből 7 hímző- és 2 szövőszakkör nyújtotta be tagjainak alkotásait. A három megyéből összesen 18 szakágban érkeztek be pályamunkák (hímzés, viselet, csipke, baba, szőttes, kékfestő, fazekasság, faművesség, csont- és szarufaragás, ékszer, nemez, játék, mézeskalács, hímes tojás, fonható szálas anyagok, bőrművesség, fémművesség). A Baranya, Somogy és Tolna megye alkotta Dél-Dunántúli Régióból összességében 919 pályamunka érkezett be, ebből országos versenyre – a szigorú válogatást követően – továbbjutott 219 alkotás, továbbá a zsűri a régiós kiállításra ezeken túl még 114 tárgyat választott ki. Így térségi szinten 333 tárgyat állíthattunk ki.

A kiállítás helyszíne a Dunaföldvári Vár Fafaragó Galériája lett. Ez volt az egyetlen alkalmas és szabad kiállítóhely Tolna megyében, amely méretben és külső adottságaiban is méltó helyszíne lehetett a régiós kiállításnak. A helyszín megválasztása több szempontból is sikeresnek bizonyult. A Dél-Dunántúli Régiónak a főváros és az Alföld felől is kapuját jelentő kisváros történelmi műemlékének környezete méltó hangulatot kölcsönzött. A kiállítás nyitva tartása idején több jelentős és népes rendezvény is zajlott a Vár udvarán. Ennek alapján szépszámú külföldi érdeklődő is gyönyörködhetett a mai magyar népművészet térségünkben születő alkotásaiban.

28

Az országos kiállításnak Budapesten a Néprajzi Múzeum biztosított méltó helyet. Tolna megye az előző évtizedekhez hasonlóan sikeresen szerepelt a pályázaton, amit az alkotóknak megítélt díj és a számos elismerő oklevél fémjelez.

Gránátalma díjat kapott Lőrincz Aladárné szövő, Népművészet Mestere, Bonyhád-Majos, arany oklevélben részesült Bakó Ernő, kovács népi iparművész, Szekszárd/Kőröshegy, ezüst oklevélben Oláh Márta, gyöngyfűző népi iparművész, Decs/Budapest, míg bronz oklevélben Élő Lajosné, hímző népi iparművész, Dombóvár (kivitelezők: Vincellér Józsefné, Fehér Lászlóné, Élő Lajosné), Dr. Veszely Józsefné, hímző népi iparművész, Kaposszekcső (kivitelezők: Wolf Jánosné, Dr. Keszler Gáborné, Dr. Veszely Józsefné), Tiger Károlyné, hímző népi iparművész, Dombóvár, Rács Róbert, fazekas népi iparművész, Várdomb és Verseghy Ferenc, fazekas népi iparművész, Tolna.

A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület munkatársnőnk irányításával az előző évekhez hasonlóan 2010-ben is megszervezte a megyében élő tárgyalkotó népművészettel foglalkozó alkotók részére a népi iparművészeti zsűriztetés lehetőségét, amelyet a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya biztosított. 21 alkotó 11 szakágban 136 alkotást nyújtott be bírálatra. A minősítésen részt vett alkotások magas színvonalát a zsűri által megítélt 51 A kategória, 39 B kategória és 5 elismerő ajándéktárgy mutatja. A zsűri 41 alkotást utasított el. Az elutasítások részben abból is adódnak, hogy a Hagyományok Háza által az ország minden részéről foglalkoztatott zsűrorok bírálati szempontrendszere ma még nem egységes annak ellenére sem, hogy ezt már évekkel ezelőtt szabályozták. Hagyományosan meghirdettük a Bogár István emlékére rendezett „Cinegemadár” népdaléneklési és népi hangszeres verseny megyei művészeti vetélkedőt. A méltán nagysikerű verseny egyben válogatója volt a Mohácson rendezett országos népdaléneklési versenynek. Az országos szaktekintélyekből álló zsűri szakmai tanácsai segítették az énekeseket, zenészeket a magyar népdalkincs autentikus megőrzésében, amit az elődöntőkhöz (Tamásiban és Sárpilisen) csatlakozó szakmai konzultációkkal és előadásokkal biztosítottunk. A gála része lett a Duna Menti Folklórfesztiválnak, amelynek alsónyéki falunapján a legjobb pávakörök és több ifjú szólista fellépési lehetőségét teremtettük meg. Külön rendezvény keretében a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házzal együttműködve bonyolítottunk találkozót ifjú népzenészek és népdalénekesek számára.

Az előző évek hagyományait követve az idei évben is meghirdettük a „Liszt Ferenc Kórustalálkozó” rendezvényét a megyében működő kórusok részére. A Pakson lezajlott találkozó nem verseny, nem minősítő, inkább bemutatkozó jellegű volt. Itt találkoztak Tolna megye kórusai, ahol megmutathatták a zsűrinek, egymásnak és a közönségnek műsorukat. A zsűri nem rangsorolt, hanem értékelt, szakmai tanácsokkal látta el a kórusvezetőket. A rendezvényt hagyományos kórusbál zárta. Ugyanakkor a megelőző félév során a tényleges minősítést adó megméretést is biztosítottuk, aminek lehetőségével megyénk 6 kórusa is élt a dombóvári minősítő találkozó alkalmából.

A hagyományőrző néptánccsoportok számára a Duna Menti Folklórfesztiválba kapcsolt „Földesi Lajos” Néptánc Találkozó biztosított összehasonlítási lehetőséget, amellyel jó néhány közismert és néhány újabb szerveződésű együttes is élt.

Intézményünk hangsúlyos feladatának érzi, hogy olyan szolgáltatásokat is végezzen, amelyek megyénket a tágabb külvilág előtt népszerűsítik, sokszínű kultúránkra minél szélesebb körben felhívják a figyelmet. Február utolsó vasárnapján ilyen feladatot teljesítettünk azzal, hogy Budapesten a Művészetek Palotája Cifra Palota elnevezésű rendezvénysorozatának Hetedhét Ország programjában – amikor is Magyarország megyéi szerepelnek a pompás környezetben – felvonultattuk megyénk művelődési életét.

Közel kétezres látogatói kört öt órán keresztül megmozgató, hagyományainkkal összebarátkoztató rendezvényt szerveztünk. A tolnai kézművesek, népi iparművészek tárgyaikat, munkáikat, a táncosok, zenészek pedig dalaikat, táncaikat mutatták be a

29

közönségnek. Ők valamennyien megyénk művészeti életének meghatározó szereplői, alkotói, akik múltjuk, eredményeik alapján méltán léphettek a nagyhírű országos intézmény színpadára.

A rendkívül színes, pergő műsorfolyam a dombóvári Kalimpa Ütőegyüttes különleges, egyedi produkciójával kezdődött. Őket gyönyörű viseletbe öltözve Györki Gyöngyi és Balogh Máté sárközi népdalénekesek követték. Kovács Viktor és Kovács Dominik Simontornyáról érkeztek, az ifjú testvérpár Tolna megyei betyárdalokat énekelt. Az országhatárokon túl is ismert Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület viseletével és táncával is lenyűgözte a közönséget.

A Csurgó Zenekar kétszer is színpadra lépett, igényes, vidám, gyermek-műsorukkal megörvendeztették a kicsiket és szüleiket egyaránt, akik közösen énekeltek, táncoltak dalaikra. Az Iglice Népdalkör is megénekeltette a közönséget, citerán kísért műsoruk után népdaltanítás következett, melybe ismét örömmel kapcsolódott be a közönség. Ezután a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének Néptánccsoportja lépett színpadra, megelevenítve a Tolna megyei székelyek hagyományait.

A népi együttesek szólisták után a Szekszárdi Gitárkvartett az igényes, tartalmas, mégis szórakoztató akusztikus gitárzenéből adott ízelítőt. Az egyik kereskedelmi tévécsatorna tehetségkutató műsorában feltűnt nagydorogi néptáncos fiú, Csikó Szabolcs fellépését követően a közönség csodálattal fogadta a színpadon felvonuló hagyományőrzők jóvoltából Tolna megye színpompás népviseleteit.

A Bogyiszlói Hagyományőrző Néptánc Egyesület a tőle megszokott magas színvonalon mutatta be látványos, dinamikus műsorát, a szűkebb és tágabb hazánkban és külföldön is elismert Bogyiszlói Zenekar kíséretével. A zenét, táncot egy prózai műfaj elismert képviselője követte. A bukovinai székely Sebestyén István mesemondó, népművész érzékletes előadásmódja, lelkes, ízes beszéde itt is kiváltotta a közönség elismerését. A Tolna megyét bemutató rendezvényen természetesen szerepet kellet kapnia a jó szekszárdi bornak is, ezért a színpadi programot egy igazán komplex produkció zárta, melyet a vers, a zene és a bor kapcsolata hívott életre.

A nap folyamán, a színpadi program mellett kézműves foglalkozásokon, bemutatókon vehettek részt a látogatók, ahol számos népművészeti ág kiemelkedő Tolna megyei képviselője várta őket. Lankadatlan figyelemmel, türelemmel foglalkoztak a népi mesterségekre, kézműves hagyományokra fogékony gyerekekkel: Rács Róbert, Szathmáry Tamás (korongozás, írókázás), Molnár Éva (tojásfestés), Dr. Say Istvánné (csuhézás), Serezla Lászlóné (gyékényfonás), Decsi Kiss Jánosné (gyöngyfűzés), Fekete Ilona (mézeskalács készítés), Beréti István (fafaragás), Könyvné Szabó Éva (bőrművesség), Kiss Mária és a Bonyhádi Kézműves Szakiskola (kosárfonás), Trautmann Konrádné (pacskerkötés), Sáfrány László (fajáték készítés), Varga Jánosné (hímzés), a Bukovinaiak Országos Szövetsége (szövés), Minorits Jánosné (rojtszövés, babakészítés).

A kézművesek asztalai mellett felállított paravánnál az ország bábcsoportjainak élvonalába tartozó, számos bábművészeti díjjal jutalmazott sióagárdi "Fecske" Bábcsoport előadását is élvezhették a gyerekek. A színpadi műsor és a kézműves foglalkozások végén megyénk néptáncosai a többi fellépőt, a közönség apraját-nagyját bevonva, fergeteges táncházzal zárták a délutánt.

A Művészetek Palotájában zajló megyei bemutatkozást két kis alkalmi kamarakiállítás is színesítette. A nap folyamán látványt kínáló paravánok előtt sokan elidőztek a látogatók közül. Az egyik szegletében az épületnek a Tolna megyébe telepített bukovinai székelyek hagyományait megörökítő archív fotókról ismerhették meg az érdeklődők ennek a népcsoportnak az életét és kultúráját. Beljebb kerülve a térben, másik helyen Tolna megye jelen lévő és foglalkozásokat vezető népművészeinek a legjobb munkáiból láthattak vázlatos keresztmetszetet.

30

8. ábra Felsőnyék ■ ■ Magyarkeszi Bölcske ■ ■ Iregszemcse ■ Pincehely ●■▲ Tamási ■▲ Györköny ●■▲ Paks ◊ Gyönk ■ Gyulaj ■ Fadd ▲ Tolna ●■◊ Dombóvár ■ Lengyel Aparhant ■ ●■▲◊ Szekszárd Bonyhád ●■◊ ▲ Nagymányok ▲ Bátaszék A tanórán kívüli iskolai oktató-nevelő munkát közművelődési eszközökkel segítő tevékenység Tolna megye településein 2010. ● kistérségi diákparlamentek ■ hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok patronálása, mentorálása ▲ részvétel külföldi pedagógus-tapasztalatcserén, tanulói pályázaton ◊ kompetencia-alapú fejlesztések utógondozása

31

7. A tanórán kívüli iskolai oktató-nevelő munkát közművelődési eszközökkel segítő tevékenység Többféle módon járultunk hozzá részben a közművelődés eszközeivel is a tanórán kívüli oktató-nevelő munka hatékonyabbá tételéhez. E téren voltak kisebb volumenű vállalásaink, mint a diákönkormányzati tevékenység segítése, pedagógusok külföldi tapasztalatcseréjének támogatása, diákok bekapcsolása nemzetközi pályázatba, valamint a kompetencia-alapú oktatásfejlesztéssel kapcsolatos projektfenntartás adminisztratív teendői.

Másfelől harmadik éve hatotta át ezzel kapcsolatos egész tevékenységünket az úgy nevezett „Patrónus” program Tolna megyei bonyolítása, amelynek sikeressége vezetett oda, hogy 2010 utolsó negyedére eredményesen pályázhattunk a további három évet érintő folytatásra is. A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ gondozásában indított projekt első teljes szakasza zárult 2010-ben. Ennek keretében e célra alkalmazott (addig állás nélküli) pedagógusok hátrányos helyzetű fiatalok tanulását, pályaválasztását segítve mentor tanárként léptek vissza a munka világába. A dél-dunántúli kezdeményezés országosan egyedülálló, mintaértékű program volt. A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ a program megyei koordinátoraként vett részt a projektben. Tolna megyéből 18 közoktatási intézmény – 11 általános iskola és 7 középiskola – 22 mentor tanárral kapcsolódott be pályázat útján a programba. A mentor tanárok többségét heti 40 órás foglalkoztatással alkalmazták az intézmények. A patrónusok munkaidejüknek kb. felét (általában 18-26 órát) közvetlenül a tanulókkal való foglalkozással töltötték. Egy-egy mentor tanár legfeljebb 20 tanulóval dolgozott együtt. A patronált tanulók száma a megyében 400 fő körül mozgott. A patrónusok munkája sokrétű, változatos volt. A program céljával összhangban a leggyakoribb tevékenységeik voltak: a) óralátogatások, a patronált diákok tanórai munkájának helyszíni segítése, b) felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások megtartása, c) esetmegbeszélések (diák, szülő, tanár együtt), d) önismereti foglalkozások, e) kommunikációfejlesztő foglalkozások, f) segítségadás pályaválasztáshoz, g) együttműködés és konzultáció a gyermekvédelmi és családsegítő szolgálattal. A mentor tanárok munkájának legerősebb eleme a diákok napi tanulásának segítése volt. Az elmúlt három év folyamán az érintett iskolákban kialakult egy olyan tanulói kör, akik rendszeresen és kitartóan részt vettek a közös tanulásban. A mentor tanárok lelkiismeretes munkájának köszönhetően a patronált tanulók körében csökkent a bukások száma, tanulmányi eredményük javult. 2010-es feladatunk volt, hogy a megye valamennyi kistérségében megszervezzük a diákönkormányzati választások területi fordulóit. Ezzel kapcsolatban végeztük a szaktárcával kötött szerződés szerinti bonyolítói és adminisztrációs feladatokat. Közreműködésünk eredményeképpen vehetett részt német nemzetiségi oktatást végző megyei pedagógusok egy csoportja a steiermarki tartományi pedagógiai intézet által felkínált több napos némettanári tapasztalatcsere úton. Előzőhöz hasonlóan a korábbi évek hagyományát követve szerveztük a nemzetközi gyermekrajz-pályázat keretében részt vevő Tolna megyei diákok alkotásainak összegyűjtését, külföldi zsűrihez juttatását, majd a képek visszaszolgáltatását az iskoláiknak. Elláttuk párhuzamosan a kompetencia alapú oktatásfejlesztéssel kapcsolatos – a korábbi TIOK-projekt bonyolításából kötelezően adódó – utógondozási és adminisztratív feladatokat is. Ennek keretében a Dél-Dunántúli régió 8 intézményével (4 Tolna megyeivel, 2-2 Baranya, illetve Somogy megyeivel) tartottuk a szakmai kapcsolatot. Összesítettük a támogatáskezelő szerv számára a kompetencia-alapú oktatásfejlesztéssel kapcsolatosan ezen intézmények által vállalt tevékenység meghatározott indikátorok szerinti fő adatait. A tanórán kívüli iskolai oktató-nevelő munkát közművelődési eszközökkel segítő tevékenységünk révén a megyei közművelődési és közoktatási intézményhálózatok közötti hatékonyabb együttműködéshez is hozzá tudtunk járulni.

32

9. ábra

Dunaföldvár ●

Simontornya ●

Bölcske ●

Pincehely ● Madocsa ●

Tamási ● Nagyszékely ● Györköny ● Paks● Nagykónyi ●

Gyönk ●

● Hőgyész

Dombóvár ● Lengyel ● Sióagárd ● ● Tolna Závod ● Bogyiszló ●

Bonyhád ● ● Szekszárd Váralja ●

● Sárpilis ● Alsónyék Bátaszék ● Az Általános Művelődési Központ Közművelődési Intézetének szakmai ellátása és szolgáltatása keretében a 2010. évben legintenzívebben együttműködő települések Tolna megyében: „a 2010-es ellátási csomópontok”

● kiterjedt megyei hatókörű szerepvállalás

● részleges megyei hatókörű szerepvállalás

● megyei jelentőségű rendszeresebb együttműködés

● helyi jelentőségű rendszeresebb együttműködés

33

8. Összegzés Igyekeztünk a szolgáltatásainkat úgy megszervezni, hogy Tolna megye kiszámítható képet kaphasson a hosszú távú működési elveink, küldetésfelfogásunk fő alapjairól. Tolna megye gazdasági nehézségei közepette is egyre több település és közösség számára hasznosak tudtunk lenni. Nem a megyeszékhely legnagyobb hivatalába bebástyázott mindentudó központként ténykedtünk, a megye minél több városában és községeinek nagyobbik felében valóságosan jelen lévő, szolgáltatásokat kínáló és nyújtó intézmény lettünk 2010-ben még inkább, mint az átalakulásunk óta eltelt előző 4 év folyamán sikerült.

Ugyanakkor továbbra sem azt éreztük elsődleges feladatunknak, hogy oda összpontosítsuk az erőinket, ahol a személyi, tárgyi és anyagi feltételek viszonylag a legjobbak. Természetesen készséges együttműködésre, közös akciókra készültünk a városok minden intézményével és szervezetével is. Ám 2010-ben a korábbiaknál még intenzívebb formában elsődleges feladatunknak a községek szolgáltatásokkal, illetve a közösségi művelődési élet módszertani tanácsokkal és fejlesztéssel való segítését éreztük. Nem a hiányzó helyi adottságok folyamatos pótlását vallottuk azonban feladatunknak, hanem azt, hogy a helybe vitt segítő szolgáltatásokkal indíttatást adjunk helyi közösségi művelődési energiák felszabadításához, igényeket támasszunk, és lelkesítő helyi kezdeményezések közvetett útra indítói legyünk.

A velünk együttműködő települések közül természetesen a legkiemelkedőbb, kiterjedt megyei hatókörű szerepvállalás néhány várost jellemzett. A megyeszékhely mellett ebbe a körbe tartozott Tamási és Dunaföldvár. Több város azonban csak részleges szerephez jutott a megyei jelentőségű együttműködésben, és melléjük e tekintetben már több község is fel tudott nőni. Az Általános Művelődési Központ Közművelődési Intézetének szakmai ellátása és szolgáltatása keretében a 2010. évben velünk legintenzívebben együttműködő Tolna megyei települések, az úgy nevezett „ellátási csomópontok” területi elhelyezkedését és szerepét a 9. ábra mutatja be.

Beszámolónk összegzésének készítésekor kellett tudatosan azzal szembesülnünk, hogy 2010-ben ellátói kapcsolatrendszerünkből mely Tolna megyei települések maradtak ki. (Természetesen hozzájuk is eljutottak hírleveleink, információink, illetve tőlük is próbáltunk – például nagyrendezvény-terveiket illető – információkat gyűjteni.) Az Általános Művelődési Központ Közművelődési Intézetének szakmai ellátásából és szolgáltatásából a 2010. évben minden tekintetben kimaradt Tolna megyei települések, „a 2010-es ellátási fehér foltok” zömében 500 fősnél kisebb népességű aprófalvak. Zömük a Bonyhádi, illetve a Tamási kistérségben található. A 10. ábra és a kapcsolt táblázat bizonysága szerint a településszám szerinti ellátás a legintenzívebb a Szekszárdi és a Paksi kistérségekben volt, amelyek ebben a tekintetben jóval átlag feletti arányszámot mutatnak. A Dombóvári kistérség mutatói pedig szinte azonosak a megyei átlaggal.

Összességében elmondható, hogy közművelődési szolgáltató intézeti egységünk a szakmai tervekben elhatározott, és az év során menet közben soron kívül jelentkezett feladatokat (néhány tekintetben az előző évi eredményektől elmaradva, jóval több tekintetben a korábbiakat, illetve az elvárhatóakat jócskán felülmúlva) maradéktalanul ellátta, és a szakmai ellenőrzések ennek az ellátásnak a színvonalát országos átlag felettinek minősítették. Megyei tevékenységünkkel hatékonyan kapcsolódtunk be a regionális és az országos rendszerekbe is, azokon belül Tolna megye presztízsét és szakmai becsületét eredményesen fokoztuk. Tettük mindezt úgy, hogy menetközben újabb létszámcsökkentés és költségvetés-csökkentés sújtotta intézményünket. Az eredmények a közművelődési feladatokat ellátó mindössze 4 fős szakmai gárda eredményei.

Szekszárdon, 2010. január 20-án Dr. Say István igazgató

34

10. ábra Nagyszokoly Fürged Tolnanémedi Bikács Keszőhidegkút Értény Koppány- Pári Belecska szántó Udvari Szárazd Lápafő Szakcs Szakadát Szakály Kalaznó Kistormás Murga Csibrák Kapos- Mucsi pula Kisdorog Kisvejke Mucsfa Bonyhád- varasd Izmény Grábóc Kismányok Mőcsény Bátaapáti Az Általános Művelődési Központ Közművelődési Intézetének szakmai ellátásából és szolgáltatásából a 2010. évben minden tekintetben kimaradt települések Tolna megyében: „a 2010-es ellátási fehér foltok”

A szakmai ellátásból és szolgáltatásból 2010. évben kimaradt Kistérség neve 500 fősnél

kisebb község 501-1000 fő

közötti község 1001-2000 fő közötti község összes község

Az összes település %-ában

Bonyhádi 7 2 – 9 42,86 Dombóvári 2 2 – 4 25,00 Paksi 1 – – 1 7,14 Szekszárdi 2 – – 2 7,69 Tamási 8 4 2 14 43,75 Tolna megye Σ 20 8 2 30 27,52