DELNltniOlSZiG ünnepélyes parssitgyüléseken nklevelükej a vewrft ót dfraoklrnJöket a begyűjtés szegedi élenjárói

Révai József elvtárs nyitotta meg az Otévea Terv KtáWtást

'Aa Alkotmány ünnepségének műsora ói a felvonulási útvonalak

AZ M D P C S O N G R A D M E G Y E I P Á R T B I Z O T T S Á G Á N AK L A P J A VII. ÉVF. 193. SZAM ÁRA 50 FILLÉR

..Törvény, amelyből boldogság fakad mely termővé tesz puszta tájakat; törvény, melytől dalos szivünk,

[kigyúl, törvény, melytől az ifjúság virul..."

(Dzsanbul: A sztálini al-kotmányról) .

„A nagy Szovjetunió fegyevere* ereje felszabadította országunkat a 'német fasiszták igája alól, szétzúz-ta a földesurak és nagytőkések nép-ellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés út ját" — ez Alkotmányunk első mondata, ez, amely a magyar nép háláját fejezi ki a nagy Szov-jetunió iránt, azért — min) ahogy •Alkotmányunk mondja — megnyi. totta előttünk az ú j élet, a szabad-ság elé vezető élet útjait.

Alkotmányunk az országépítő munka már megvalósult eredmé-nyeit fejezi ki és további fejlődé-sünk útját jelöli meg. A rövid, tö-mör szavak évszázadok vágyait, álmait fejeziik ki :

„(1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. .

(2) A Magyar Népköztársaság-ban minden hatalom a dolgozó népé . . . "

Alkotmányunk alaplétele ez a két jnondat.

Nagy utat fett meg a magyar munkáiosztály és a magyar pa-rasztság, amig eljuthatott idáig; idáig, hogy kimondhatta: minden hatalom a dolgozó népé. A felsza-badulás utáni években nem éveket — évszázadokat fejlődtünk. Érde-mes azonban az Alkotmány ünne-pén visszatekinteni az útra, melyet megtettünk. Érdemes megnézni azt, Jjogy honnan indultunk el.

„Mélyen tisztelt Képviselő Ház ! A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyletének választ-mánya az egylet közel 2000 tagja nevében azzal a kérelemmel fordul a mélyen tisztelt Képviselő Házhoz, hogy a vasárnapi munkaszünetet törvényhozásilag elrendelni kegyes-kedjék". 1890 januárjában még ilyen alázatos kérelemmel fordultak a munkások az őket elnyomó bur-zsoá parlamenthez. És mit kértek? Csak annyit, hogy „a vasárnapi munkaszünetet elrendelni kegyes-kedjék" a képviselőház.

1890-től 1944-ig lassan teltek az évek. Lassan és a lassan pergő évek nem sok változást hoztak a munká-sok és parasztok számára. A tör-vény az uraké volt. és ja j volt an-nak aki „törvénybe" került. A töké-gek, a földesurak hatalmát védte a törvény, az elnyomott, kizsákmá-nyolt néppel szemben. Akkor a tör-vény fegyver volt az urak kezében, a munkások és a parasztok ellen. Innen indultunk el és ma így hang-zik a nép törvénye: így hirdeti a nép hatalmát és jövendő útját:

„A Magyar Népköztársaság álla ma védi a magyar dolgozó nép sza-badságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ki-zsákmányolásának minden formájz ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével".

Ha a változást, amit az Alkot-mány törvénybe iktat, szemlélni akarjuk, akkor nemcsak az egés2 ország nagyszerű fejlődésén keresz-tül láthatjuk azt meg, hanem egy. egy munkás, egy-egy dolgozó pa-raszt életén keresztül is.

„Nézzük csak meg munkáste6ivé-xeim, mi történt a felszabadulás óta nálunk? — írja levelében Buzáe Sándor építőipari segédmunkás. — Mi kaptunk egy szép, független Magyarországot. Ez az ország a miénk, ebben csak mi gazdálkodha-tunk. De, elvtársaim! Tekintsünk esak vissza a múltba. Mi volt akkor egy dolgozónak a sorsa? Szüleink elállítottak bennünket. De miért ál-lítottak el? Mert nem tudtak ben-nünket eltartani. Én Kosztolányi György hódmezővásárhelyi kulik-nál, Rostás Márton kutasi kulák nál szolgáltam éveken kérésziül. A bérem négy és féimázsa gabona, 50 pengő, 1 kiló szappan, egy kiló me-lasz és esetleg 3—4 mázsa kukorica volt. Ezért a bérért dolgoztam egész álló esztendeig. Szabadságot kap-tam egy hónapban egy napot, de csak írásban. Mert eltelt két hónap is sokszor, amikor hazaeresztett a gazda bennünket és még akkor is mikor visszaérkeztem, sokszor meg-vert a kötőfék szárával- Úgy érez-tem akkor magam, mint aki örök éleiére hóhérok kezébe került. Igy jelt el az élet 18 éves koromig.

ALKOTMÁNYUNK NAPJA Most vasárnaponként moziba já-

rok, szórakozom s ha eljön a hétfő, 7 órakor munkába állok és délután 5 órakor mehetek haza. Ha túlórá-zok — többet kapok. Lakásom nem istálló, hanem fehérre meszelt, szép tiszta szoba. Benne ágy, fehér lepe-dővel rádió és szobám mellet) für-dőszoba. Mindezek mellett 4 forint 50 ért üzemi étkezést kapok három-szor naponta".

Fürdőszobás munkáslnkás rádió-val még nem mindenkinek jut. De Búzás Sándor segédmunkás mégis jól látja, hogy mit jelent az Alkot-mány a munkások és parasztok szá-mára.

„A Magyar Népköztársaság tár-sadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes polgárnak jo-ga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék". Az Alkotmány tehát biztosítja a Magyar Népköztársaság minden dolgozója számára a munkához való jogot. Nem árt, ha megvizsgáljuk a mult tükrében Alkotmányunknak ezt a paragrafusát is. Mindszent egy községe Csongrád megyének. A köz-séget a híres mindszenti kubikosok lakják, akik a felszabadulás előtt gyakran gyalog vándoroltak Buda-pestre munkát keresni. Ma a mind-szenti DÉFOSZ-irodán özönével áll-nak az ilyen levelek és táviratok:

„A bodalyki vasátépítésekhez ku-bikosokat keresünk Veszprém és Bodalyk székhelyekkel bármilyen számban. Távirati válaszft kérünk."

Két évvel ezelőtt született meg a magyar Alkotmány. S ha két év tükrében megvizsgáljuk az Alkot-mány egyes pontjait, egyetlen egye: nem találunk, melyet megszegtünk volna. Nálunk végérvényesen, mindörökre megszűnt a dolgozókat fenyegető munkanélküliség veszé-lye.

A mi Alkotmányunk a szocializ-mus építésének Alkotmánya. Az úton, melyet a magyar munkásosz tály megtett *z elnyomottságbői a szabadság felé a szocializmus építéséig, a Pórt vezette. Alkotmá nyunk ezért foglalja törvénybe: ,A nép demokratikus egységére tá-maszkodó és élcsapata által irá-nyított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ere -je<\ Alkotmányunk most a nép törvényévé emelte, hogy a szocia-lizmust is. mint az eddigi győze-delmes harcokat, a Párt vezette 1

munkásosztály irányításával vívja l a magyar dolgozó nép. A nép győ-

zelmeit, mely végül la az Alkot-mány törvénybeiktatásához veze. tett, a munkások és p&raaznk harci szövetségével érte el. Alkot-mányunk erre az osztályszövetségre épül.

Alkotmányunk fegyver * dolgozó nép kezében a nép ellenségeivel Szemben. Az állam alaptörvénye az Alkotmány, amely a legszéle, sebb demokratikus jogokat bizto-sítja a munkások, a parasztok, az értelmiségiek számára.

Nálunk a szó és tett kőzött nincs különbség. Amikor azt mondjuk sajtószabadság, az Alkotmány rög-tön előírja, hogy ehhez az anyagi eszközöket is biztosítani kell. Ná-lunk a szabadságjogok valóságos jogok. A burzsoá alkotmányok is beszélnek „szabadságjogokról", de ezek a „szabadságjogok" csak a tőkéseket illetik meg. Július 4-én „ünnepelte" a z amerikai nép a „Függetlenségi nyilatkozat" 175-ik évfordulóját. A New-York Post újságírói elhatározták, hogy az írott alkotmány szövegével elindul, nak a házakhoz és aláírásokai gyűjtenek, hogy azt megvalósítsák Mindenütt szivesen fogadták az újságírókat, de 161 lakásból, ahol jártak, csak 19-en írták alá. Az egyik munkás ezt mondotta:

— Nem. gyerekek, IíGTO írhatom alá. Egyetértek én ezzel a nyilat-kozattal, de holnap nem kapok n»nkát egy állami intézménynél 9Wn. Igazolást kell hoznom igazi amerikai gondolkozásmódomrói... Itt meg gondoiatszabadságról éá sajtószabadságról van szó. Szívvel-lélekkel híve vagyok a demokrá-ciának, a gondolati és sajtószabad, ságnak. de ezt így aláírni, amikor itt va n a család, a sok gyerek. . .

De hiszen ez a szöveg benne van az Alkotmányban — válaszol-tak az újságírók. Mr Smitt válasza így hangzott:

— Alkotmány ide. Alkotmány o d a . . . annyi biztos, hogy repülök ha aláírom.

Ennyit érnek „ burzsoá alkot, mánynak „szabadságjogai". A bur-zsoá országokban az alkotmány csak szemfényvesztés, porhintés a dolgozó nép szemébe. Magát az Alkotmányt sem a dolgozók készí-tik. A japán „Alkotmányt" például Konoe herceg és MacAíthur tábor, nok készítették.

Nálunk és minden népi demokra-tikus országban az Alkotmányt a

nép alkotta a szó legszorosabb értel-mében. Két évvé! ezelőtt alkotmány-tervezetünket a legszélesebb töme-gek vitatták meg és a tömegek ja-vaslatai alapján változtatásokat is eszközöltek rajta, mielőtt törvény-be ifkitatták volna.

A demokrácia megkövetelte igazi egyenlőséget a mi Alkotmányunk megva-lósitj*. ,*A magyar Népköz-társaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek • . „ A polgárok bármily megkülönbözteté-sét neme, feleikezete, nemzetisé-gek szerint a törvény szigorúan bünteti." Ezek a törvény, az Alkot-mány betűi. Ezek elevenednek meg gyárainkban, bányáinkban, föld-jeinken.

Zsiga Éva- 17 éves leány a sze-gedi Textilkombinát szitahánovistá-ja 1953-as tervén dolgozik* Havi jövedelme a 2000 forint közül mo-zog. Most a berlrni VlT.en képvi-seli a magyűT ifjúságot. Gondol-junk csak vissza, mi volt tfz esz-tendővel ezelőtt a Zsiga Évák sor-sa. Néhány pengős heti keresejen tengődtek. Egyenlőségről és jogról pedig nem is álmodhatlak-

Nem érdemes sok szót veszteget-ni a muM és jelen összehasonlítá-sára. Érzi mindenki a különbséget sa-ját életében. De van Alkotmá-nyunknak olyan pontja, amely még legmerészebb vágyainkban sem sze-repelt. „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a műve-lődéshez va-ló jogát."

Mit jelent e rövid mondat? Nagy Isitván elvtárs, a makói

MÁV-mfihely versenyfelelöse. Húsz éves korában tanult meg frni-olvas-ni. 'Volt életének olyan időszaka is, amikor napi 20 órát dolgozott. Fia. Nagy István most mérnöknek tanul. Hány és hányezer Nagy Ist-ván él ebben az országban és eb-ben a megyében?

Alkotmányunk a nép Alkotmánya-A jogok a népé. A jogokat védi a nép Alkotmánya, amikor a köte-lességeket is törvénybe iktatta. A nép kötelességeit. Mik ezek a kö-telességek? „A Magyar Népköztár-saság polgárainak alapvető köteles-sége: a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdí-tása. A magyar népgazdaság gaz-dasági erejének fokozása, a dolgo-zók életszínvonalának emelése, mű-veltségük gyarapítása és a népi de-mokrácia rendjének megerősítése"

„A Magyar Népköztársaság pol-gárainak megtisztelő kötelessége, hogy általános védkötelezettség a'anián katonai szo'igá'afot tcljesíf-

VASAIINAP. 1951 AUGUSZTUS 19.

•en." Amilyen örömmel fogadták a dolgozóik az Alkotmányban lefekte-tett jogokat, olyan lelkesedéssel ha j . tották végre kötelességeiket. Az Al-kotmány napjára ezért teljesítik túl terveiket az ipari üzemek mun-kásai. Kispál Károlyné, a Szegedi Kenderfonógyár munkása augusz-tus 20-ra tett felajánlásában már 1952 februári tervét teljesítette. Ma. gyar András, a hódmezővásárhelyi Mérteggyár dolgozója, az ország harmadik legjobb lakatosa, már 1953 februári tervén dolgozik. Az „Alkotmány műszakban" 450 szá-zalékos teljesítést ért el.

A munkásosztály tehát teljesítet-te kötelességét. Ereje megfeszítésé-vel dolgozik a Magyar Népköztár-saság gazdasági erejének fokozá-sán-

Csongrád megye évi begyűjtési terve 70.2 százalékos teljesítésével megőnzie

harmadik helyét a megyék versenyében A megyék erős ütemű versenyé- | augusztus 17-i állapotnak megfe-le-

ben legújabban kialakult rangsor'lően a kővetkező:

évi

1.

2-

3. 4. 5. 6. T-

8. 9-

1«. 11. 12. 13. 14. 15-16. 17-18. 19.

Báca-KIskon Pest Csongrád Tolna Szabolcs-Sulin. Hajdú-Bihar Szolnok Békés Baranya Borsod Heves Győr-Sopron Zala Vaee Fejér Nógrád Veszprém Komárom Somogy

tervteljesítés százalék

85.2 75.4 76.2 66.1 64.2 63.5 63 59-3 59.1 57.7 56.9

51.5 n i •9.5

47.7 46.9 38.4

Heti emelkedés százalék

32.1 297 27-4 34 29.8 293

27.8 24.6 20.1 333 22.9 27.6 2IL8 27.1 20.4 27-7 27.6 21 7 10.4

A begyűjtési verseny erősen ja-vuló eredményeit számos megyében nagyon lerontja a gabonafeleslegek — tehát a ,.C"-gabona — begyűj-tési terve teljesítése terén mutat-kozó nagyfokú elmaradás. A ke-nvérgabonafeles'legek begvüjtésében Vgjobban elmaradt megyék állaté-ban a dunántúli megyék, közöttük is Iegkirívóbban Somopv, Komá-rom, Veszprém, Győr-Sopron és Vas. A takarmánypibonafeleslegek 'erén leghátul járnak Zala. Vas, Békés, Baranya. Komárom. Bács-Kiskun negve néhány százalékos rendkívül alacsony eredménnyel-

Az élelmezési minisztérium közli, hogy

a megyék begyűjtési versenye első szakszának, tehát az Al-kotmány napjáig tartó szakasz-nak begyűjtési eredményét — beleértve az Alkotmány napján elért teljesítményeket is — a jövő bét folyamán értékelt kt

és hozza nyilvánosságra. A járások verse-ivében: t. kiskunfélegyházi 116.4, 2- k'skőrpsl 96.4. 3. mezőkövesdi 95-5, 4. mezőcsáti 92 2, 5. szegedi 89.5,

A községek párosversenyében az eddigi jelentések szerint élenjárnak a következők:

1. Kclebia 355, 2 Kömpöc 256, 3. Tabdi 236,

A minisztertanács legutóbbi ülé sén határozatot hozott arról, hogy

külön pénzjutalomban kell ré-szesíteni annak a húsz község-nek q helyi tanácsát, amely ha-táridő előtt legkorábban telje-sítette évi gabonabegyüjtési tervét országos viszonylatban eddig a legnagyobb C-gabona. mennyiséget gyűjtötte be és túlteljesítette takarmánygabona

begyűjtési tervét is. A kitüntetett helyi tanácsok végre-haj tóbizoitsági elnökei ötszáz, vég-rehajtóbizottsági titkárai 400, a köz-ségi nyilvántartók 300—300 forint pénzjutalomban részesülne!;. A ju talomiban részesített húsz község közt van Gyálarét.

A termelőszövetkezetek begyűjtés versenyében a rangsor élén állnak r következők:

1. Nyírbogát Kossut-termelőszó vetkezet 1046,

2. Balmazújváros „Petőfi" 971, A termelőszövetkezetek dolgoz-'

parasztsága nemcsak a termelésben a korszerű nagyüzemi szocialistr földművelésben nyújt kimagasló jő példát az egyénileg gazdálkodó dol. gozó paraszto'icnak, hanem az ál larnpolgári kötelesség lelkiismere-tes. gyors teljesítésében és túltelje-sítésében is*

A falu dolgozói követték a mun* kásosztály példáját. Csongrád me-gye Alkotmányunk napjára 70-2 százalékos teljesítéssel a 19 megye közül a 3-ik. A falu dolgozói a begyűjtés túlteljesítésével teljesítik kötelezettségüket a hazával szem-ben. Óföldeákon Vörös Sándor 830 százalékra teljesítette beadási kö-telezettségét, Biliczki István 7 hol-das pusztaszeri dolgozó paraszt 900 százalékra. A falu dolgozó paraszt-jai több gabona gyors beadásával teljesítik kötelességüket, Népgazda-ságunk gazdasági erejének fokozá-sát. Zsombó 115, Ferencszállás 114, Gyálarét 113, Nagylak 114 szá-zalékra teljesítette kenyér, és ta-karmánybeadási köteleseégét. Ezen

a téren azonban nem tettünk még meg mindent. A begyűjtés csatája még tovább tart. Még tovább kell fokoznunk Népköztársaságunk gaz. dasági erejét-

Alkotmányunk a falu számára csakúgy, mint a város számára, ú j élet kezdetét jelentette. A falu nemcsak gépállomást, villanyt ka-pott, hanem a tanácsokat is. A tanícsokat, melyen keresztül saját sorsát intézi a falu parasztsága-Az Alkotmány tőrvénybe iktatta, hogy „A Népköztársaság elismeri és biztdkftja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gép-állomásokkal az önkéntes társulás és közös munka alapián működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocia-lista fejlődését. A dolgozó paraszt-ság mind nagvohb és nagyobb flö-mego él a Népköztársaság állami segítségéve'. Alkotmányunk napján például Makón 45 dolgozó pa-raszt lén a 'közös termelés nagy. üzemi útjára. Közöttük Vajda Fe-renc 21 holdas dolgozó paraszt. A kulák kizsákmányolása ellen a leg-biztosabb védelmet a nagyüzemi termelés szocialista útja jelenti a íolgozó parasztok számára. Az "gvkori szegénvparasztok, mint a 'ciskirálvsági Bódis István és Né-meth János már régen a termelő-szövetkeret jólét felé vezető útját 'árjöA- őszre épül fel pirostefeiű íí házuk. Ils-en pirostelejű új há-*"kat ma sűrűn látunk megvénk "nlvaibnn. Kiskirálvsáion 15, Csór-ván 59, másutt 40—60 új házzal bővül a fato. Ez már Alkolmá-ívunk gyümölcse-

Nagy útat jártunk be a szocia-lizmus építésében. De mi még to-vább akarunk haladni. Tovább a béke. a szocializmus és a jólét út-ján. Ezért ma elsőrendű kötelessé, günk mindannyión'knak, hogy -a jo-gok védelmébe kötelességeinket is kihangsúlyozzuk. Ahogy törvény a tanácsrendszer, mely biztosítja a nép uralmát, ahogy törvény az öt-éves terv. mely ú j házakat adotl a sokezer Bódis Istvánoknak úgy tör-vény a begyűjtés 100 száza'ékos teljesítése és hazafias kötelesség annak túlteljesítése

Népköztársaságunk címere ka!a pácsot, vörös csillagot búzakoszo-rut és aranyos búzakalászt ábrá. zol piros-fehér.zöld nemzeti ala-pon. „Aki e címert látja, az magya-rázat nélkül is rögtön megérti be-lőle. hogy ez a dolgozók országát ielképezi. . . A hazát ezer eszt-'n. Són keresztül verejtékévei, vérével védfi és építő — és ezer esztendőn

át mellőzött, elnyomott dolgozó magyar nép elégtétele és megtisz. 'elése az ú j címer". (Rákosi.)

Énítsük tehát gyorsabban a néo hazájában a szocializmust Védjük, °rősílsük az Alkotmányt, a r.óp törvényét a nén jogait több ós jobb munkával, falun a beadási V ">. telezettség pontos teljesítésévé -